Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail:
[email protected]
Szám: 02/225-25/2009.
ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. szeptember 17-i ülésére
Tárgy:
A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI. 23.) rendelet módosítása
Előadó:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Az előterjesztés készítésében részt vett: Jogi és Önkormányzati Iroda Dr. Molnár Ibolya megyei aljegyző Németh Imréné belső ellenőr
Az előterjesztést megtárgyalta: Ügyrendi Bizottság
2
Tisztelt Közgyűlés!
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. június 18-ai ülésén módosította utoljára a Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Veszprém Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzése során az Állami Számvevőszék javasolta, hogy a belső ellenőrzés jobbítása, szabályszerű végrehajtás feltételeinek kialakítása érdekében gondoskodjunk az Ötv. 92. § (7) bekezdésében előírt belső ellenőrzési egység létrehozásáról, valamint szabályozzuk a hivatal SZMSZ-ében (Ügyrend) részletesebben a belső ellenőrzési egység jogállását és feladatait. A fentieknek megfelelően a főjegyző elkészítette javaslatát az SZMSZ X. fejezetében található „Ellenőrzés” című fejezet kiegészítésére, valamint a hivatal szervezeti felépítését tartalmazó 7. számú melléklet módosítására, továbbá a hivatal ügyrendjében a belső ellenőrzési egység feladatainak részletezésére vonatkozóan, melyet a mellékelt rendelettervezetben foglaltak szerint terjesztek a megyei közgyűlés elé. A hivatal ügyrendjének mellékletét képezi a FEUVE is, melynek a kockázatkezelési eljárásrendre vonatkozó része új 2-4 számú mellékletekkel egészül ki. A hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat egységes szerkezetbe foglalt szövege a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján (www.veszpremmegye.hu) megtalálható.
A fentiek alapján kérem a mellékelt rendelet-tervezet megvitatását és elfogadását.
Veszprém, 2009. szeptember 3.
Lasztovicza Jenő s.k.
3
Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ……/2009. ( ) rendelet-tervezete a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI.23.) rendelet módosításáról
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI. 23.) rendelet (továbbiakban: SZMSZ) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. § Az SZMSZ 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. (2) A megyei önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. (3) A főjegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről. A megyei önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. (4) Az ellenőrzési tevékenységet belső ellenőrzési egység (belső ellenőrzési csoport) útján látja el, mely tevékenységét a főjegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi. 2. § Az SZMSZ hivatal belső szervezeti felépítését tartalmazó 7. számú mellékletében a „belső ellenőr” megnevezés helyébe „belső ellenőrzési csoport” megnevezés lép. 3. § Az SZMSZ Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Rendjéről (Ügyrend) szóló 9. számú melléklete II. „A hivatal szervezete és feladatai” című fejezetének 2.2.b.) pont „Belső ellenőrzésről” szóló első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4 „Belső Ellenőrzési Csoport A hivatalnál a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről a főjegyző köteles gondoskodni. A belső ellenőrzési csoport tevékenységét a főjegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A belső ellenőrzési egység vezetője (csoportvezető), illetve a belső ellenőr az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásában nem vonható be. A belső ellenőrzési csoport tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze. A belső ellenőr az ellenőrzési program végrehajtásában befolyástól mentesen, a módszerek kiválasztása során önállóan jár el. A belső ellenőr befolyástól mentesen állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentést, amelynek tartalmáért felelősséggel tartozik. A belső ellenőrzési csoport ellenőrzést végezhet a) a megyei önkormányzat irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, c) továbbá a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél. A Belső Ellenőrzési Csoport feladatai: a) vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; b) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; c) vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek, a belső kontrollok javítása, továbbfejlesztése érdekében; e) ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében; f) nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket; g) elvégzi a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését; h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet lát el.”
5 4.§ Az SZMSZ-nek a hivatal Ügyrendjéről szóló 9. számú melléklete kiegészül a FEUVE belső ellenőrzési kézikönyv részét képező Kockázatkezelési eljárásrend – e rendelet 1., 2., 3.számú mellékletében szereplő- új 2., 3., 4. számú mellékleteivel. 5.§ Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a megyei főjegyző gondoskodik.
Veszprém,2009. szeptember
Lasztovicza Jenő megyei közgyűlés elnöke
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
6
INDOKOLÁS
1.-3. §-hoz A Veszprém Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzése során az Állami Számvevőszék javaslatának megfelelően a belső ellenőrzés jobbítása, szabályszerű végrehajtás feltételeinek kialakítása érdekében az Ötv. 92. § (7) bekezdésében előírt belső ellenőrzési egység létrehozására, valamint a belső ellenőrzési egység jogállására és feladataira vonatkozó javaslatot tartalmazza a tervezet. Ezért a javaslat szerint kiegészül az SZMSZ X. fejezetében található „Ellenőrzés” című fejezet, valamint Főjegyzői Kabinet szervezeti egységnél a belső ellenőr helyett Belső Ellenőrzési Csoport, mint ellenőrzési egység jön létre, ennek megfelelően módosul a hivatal szervezeti felépítését tartalmazó 7. számú melléklet. A hivatal ügyrendjének módosítása a belső ellenőrzési egység feladatainak részletes szabályozását tartalmazza. 4. §-hoz
A hivatal ügyrendjének mellékletét képezi a FEUVE is, melynek a kockázatkezelési eljárásrendre vonatkozó része új 2-4 számú mellékletekkel egészül ki, ugyancsak az Állami Számvevőszék javaslatának megfelelően. 5. §-hoz A hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza a tervezet, mely szerint a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.
7
1. számú melléklet /2. számú melléklet/ A kockázat azonosítása, és folyamatgazdái
A kockázat azonosítása
A kockázat folyamatgazdái Gazdasági Iroda
I. KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉS, MÓDOSÍTÁS 1. Tervezés 1.1 Gazdasági program készítés 1.2 Részletes jelentés készítése választások előtt 1.3 Költségvetési koncepció készítése 1.4 Költségvetési rendelettervezet készítése (előterjesztés) 1.5 Költségvetési rendeletalkotás 1.6 A költségvetési rendelet hatálya alá tartozók tájékoztatása 1.7 Elemi költségvetés készítés, tájékoztatás a MÁK-on keresztül
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
2. Előirányzatok nyilvántartása, módosítása 2.1 Előirányzatok módosítása átruházott hatáskörben 2.2 Testületi döntést igénylő előirányzat módosítások, átcsoportosítások 2.3 Az érintettek értesítése, a jóváhagyott előirányzatok, átcsoportosítások, módosítások átvezetése
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
Gazdasági Iroda
Gazdasági Iroda II. KIADÁSOK TELJESÍTÉSE 3. Személyhez kapcsolódó juttatások, térítések és járulékok kifizetése 3.1 Rendszeres személyi juttatások (alapilletmény, törvény alapján járó külön juttatás, kötelező és feltételtől függő pótlékok) 3.2 Munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatások (túlóra, helyettesítés, készenlét) 3.3 Jutalom és egyéb külön juttatások 3.4 Egységes juttatások I. (ruházati költségtérítés, bankszámla vezetési hozzá-járulás, önkéntes nyugdíjpénztári támogatás) 3.5 Egységes juttatások II. (étkezési és üdülési hozzájárulás) 3.6 Igazoláshoz kötött juttatások (közlekedési költségtérítés, beiskolázási támogatás, szemüvegkészítési hozzájárulás, betegszabadság idejére fizetett díj) 3.7 Feltételekhez kötött juttatások (törzsgárda, 50
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
Gazdasági Iroda
8 évesek köszöntése, végkielégítés, jubileumi jutalom) 3.8 Kérelem alapján adható eseti juttatások (illetményelőleg, albérleti, családalapítási hozzájárulások, szociális támogatás, képzési támogatások) 3.9 Állományban lévők megbízási díja (a munkaköri leírásban nem szereplő feladatokra) 3.10 Munkáltatói kölcsön 3.11 Érdekeltségi jutalék 3.12 Külső személyi juttatások (tiszteletdíjak, költségtérítések, megbízási díjak)
Gazdasági Iroda
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
4. Működési kiadások 4.1 Irodaszer, nyomtatvány beszerzés 4.2 Könyv, folyóirat és egyéb információhordozó beszerzése 4.3 Gépjármű üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások 4.4 Kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök és egyéb készletek beszerzése 4.5 Kommunikációs kiadások 4.6 Közüzemi díjak 4.7 Egyéb vásárolt szolgáltatások (karbantartás, szállítás, fogl. EÜ, munka- és tűzvédelmi szolgáltatás, szakértői tevékenység, tanulmánykészítés, ellenőrzés, hirdetések stb.) 4.8 Rendezvények, vendéglátás, személyi költségkeretek, propaganda (reprezentáció, üzleti ajándék, delegációk fogadása, üzleti tárgyalások, szakmai tanácskozások kellékei) 4.9 Belföldi kiküldetés 4.10 Külföldi kiküldetés 4.11 Továbbképzések, konferenciák, szakmai fórumok 4.12 Egyéb kiadások (adók, díjak, illetékek, kamatok, kezelési költségek stb.) 4.13 Általános forgalmi adó elszámolás és befizetés 4.14 Részben önálló intézmények beszerzéseinek kezelése
BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda
5. Felújítási és felhalmozási kiadások 5.1 Hosszú távú tervezés 5.2 Előzetes döntések 5.3 Éves tervezés 5.4 Építési beruházások, felújítások lebonyolítása 5.5 Építési beruházások, felújítások használatba vétele 5.6 Építéssel nem járó, beszerzés jellegű beruházások, felújítások lebonyolítása
BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda
BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda
BKV Iroda
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
BKV Iroda BKV Iroda
9 5.7
5.8 5.9
Építéssel nem járó, beszerzés jellegű BKV Iroda beruházások, felújítások használatba vétele Aktivált beruházások, felújítások BKV Iroda átadása Részben önálló intézmények BKV Iroda
6. Pénzeszközök átadása 6.1 Intézmények rendszeres finanszírozása 6.2 Intézmények előrehozott pénzellátása 6.3 Az önkormányzat költségvetésében szereplő gazdálkodók eseti támogatása 6.4 Önkormányzati költségvetésen kívüli szervezetek támogatása
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
III. BEVÉTELEK BESZEDÉSE, FORRÁSOK LEHÍVÁSA 7. Saját bevételek 7.1 Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás bevétele (térítési díj, bérleti díj, továbbszámlázott szolgáltatások, felesleges forgóeszközök értékesítése) 7.2 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 7.3 ÁFA bevételek és visszatérülések 7.4 Kamatbevételek 7.5 Részben önálló intézmények bevételei 7.6 Részben önálló intézmények ÁFA elszámolása 8.
Gazdasági Iroda
BKV Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
Költségvetési támogatások
8.1 Költségvetési támogatások igénylése I. Gazdasági Iroda (átengedett SZJA, normatív állami hozzájárulások; kötött célú állami támogatások központosított előirányzatok) 8.2 Költségvetési támogatások igénylése II. Gazdasági Iroda (címzett és céltámogatások, céljellegű decentralizált támogatások) 8.3 Elszámolás a költségvetési Gazdasági Iroda támogatásokkal 9. Átvett pénzeszközök Gazdasági Iroda 9.1 Pénzeszközök átvétele államháztartáson belülről Gazdasági Iroda és kívülről 9.2 Részben önálló intézmények átvett Gazdasági Iroda pénzeszközeinek kezelése
10 10. Hitelfelvétel, kölcsönök megtérülése 10.1 Hitelfelvétel 10.2 Az önkormányzat által kölcsönök visszatérülése
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda nyújtott Gazdasági Iroda
IV. AKTÍV és PASSZÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
Gazdasági Iroda
11. Függő, átfutó és kiegyenlítő tételek 11.1 Bevételek (ismeretlen tartalmú vagy nem a megyei önkormányzatot illető bevétel; ideiglenesen tisztázatlan jogcím; téves elszámolás; átmeneti és időlegesen megjelenő, lebonyolítás jellegű bevétel; kp.felvétel; bank- és alszámlák közötti átvezetés) 11.2 Kiadások (ismeretlen tartalmú vagy nem a megyei önkormányzatot illető kiadás; ideiglenesen tisztázatlan jogcím; téves el-számolás; átmeneti és időlegesen megjelenő, lebonyolítás jel-legű kiadás; készpénz befizetés; bank- és alszámlák közötti átvezetés) 11.3 részben önálló intézmények függő átfutó tételeinek rendezése
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda
Gazdasági Iroda
Gazdasági Iroda
V. EGYÉB PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSI FOLYAMATOK
BKV Iroda
12. Vagyongazdálkodás 12.1Tervezés 12.2Feleslegessé vált, elavult, vagy tönkrement eszközök selejtezése, hasznosítása 12.3Vagyoni értékű jog, ingó és ingatlan vagyon, értékpapír, részesedés hasznosítása (értékesítés, bérbeadás, ingyenes vagy kedvezményes átruházás, megszerzés) 12.4Az elismert, lejárt határidejű követelések kezelése 12.5 Leltározási feladatok 12.6 Részben önálló intézmények vagyonváltozásának könyvelése
BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda
13. Közbeszerzés 13.1 Tervezés, előkészítés 13.2A közbeszerzési eljárások lefolytatása 13.3Beszámolás
BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda
BKV Iroda
Jogi és Önkormányzati Iroda BKV Iroda Gazdasági Iroda
14. Egyéb beszerzés BKV Iroda 15.1 A közbeszerzési kötelezettségen kívül BKV Iroda eső termékek és szolgáltatások beszerzése, megvásárlása
11 15. Pénzkezelés Gazdasági Iroda 15.1Bankszámla nyitása, módosítása Gazdasági Iroda 15.2Fizetési teljesítések a bankszámlán keresztül Gazdasági Iroda (terhelések) 15.3A készpénzforgalom bonyolítása Gazdasági Iroda 15.4A valutapénztár kezelésére vonatkozó különleges Gazdasági Iroda szabályok 15.5Bankkártya használat Gazdasági Iroda 15.6Elszámolásra kiadott előlegek kezelése Gazdasági Iroda 15.7Pénztári pénzkifizetőhelyek működtetése Gazdasági Iroda 15.8Egyéb pénz- és értékkezelési folyamatok Gazdasági Iroda 16. Számviteli nyilvántartások 16.1Analitikus nyilvántartások 16.2Főkönyvi nyilvántartások 17. Szabályzatok kezelése
17.1 aktualizálása
A
szabályzatok
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Jogi és Önkormányzati Iroda, Gazdasági Iroda, BKV Iroda Belső Ellenőrzés felülvizsgálata, Gazdasági Iroda
18. Adatszolgáltatás és beszámolás a költségvetés végrehajtásáról 18.1 A felügyeleti szerv tájékoztatása 18.2 Időközi jelentések 18.3 Beszámolók 18.4 Zárszámadás 18.5 Egyéb eseti és rendszeres adatszolgáltatás 19. Pályázatfigyelés 19.1 Pályázatok figyelése 19.2 Döntés pályázati javaslatról 20. Pályázatok kidolgozása, megvalósítása 21 A többségi irányítást biztosító befolyás alatt működő gazdasági társaságok. 21.1 Vesprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt 21.2 Veszprém Megyei Fűtés-és Melegvíz Szolgáltató Non-profit Kft 22. A céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználása, 23. A Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményhálózat
Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda Gazdasági Iroda BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda BKV Iroda Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala
Belső ellenőrzés
Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium
Belső ellenőrzés
Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és
Belső ellenőrzés
12 Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Bartók Béla Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés
Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium Lóczy Lajos Gimnázim, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium
Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés
Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium
Belső ellenőrzés
Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
Belső ellenőrzés
Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
Belső ellenőrzés
Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola
Belső ellenőrzés
Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium
Belső ellenőrzés
Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium
Belső ellenőrzés
Thuri György Gimnázium, Művészetoktatási Intézmény
Szakközépiskola
és
Alapfokú
Belső ellenőrzés
Türr István Gimnázium és Kollégium
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Belső ellenőrzés
Bakonyi Szakképzési-szervezési Társulás
Belső ellenőrzés
Balaton-felvidék-Somló Szakképzési-szervezési Társulás
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Közművelődési Intézet
Belső ellenőrzés
Veszprémi Petőfi Színház
Belső ellenőrzés
Eötvös Károly Megyei Könyvtár
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság
Belső ellenőrzés
Bakonyi Természettudományi Múzeum
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Levéltár
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Testnevelési és Sporthivatal
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Pápakovácsi
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Peremartongyártelep Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Módszertani Intézménye Külsővat
Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés
13 Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Devecser
Belső ellenőrzés
“ Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Önkormányzat Fenyveserdő Ápoló-Gondozó Otthona
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatala
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Önkormányzat intézményei gazdasági irodája
Tapolca
környéki Belső ellenőrzés
Batsányi János Gimnázium és Kollégium
Belső ellenőrzés
Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium
Belső ellenőrzés
Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és kollégium
Belső ellenőrzés
Bródy Imre Gimnázium, Művészetoktatási Intézmény
Szakközépiskola
és
Alapfokú
Járdányi Pál Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Szőc
Belső ellenőrzés
Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona Lesencetomaj
Belső ellenőrzés
Pszichiátriai Betegek Otthona Sümeg
Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Devecser
Belső ellenőrzés Belső ellenőrzés
Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete
Belső ellenőrzés
14
2. számú melléklet /3. számú melléklet/ A kockázatok értékelése és kategóriába sorolása A kockázatelemzés célja megállapítani az egyes rendszerek kockázatának mértékét, feladata pedig meghatározni az ellenőrzések gyakoriságát. A magas kockázatú rendszereket gyakrabban kell ellenőrizni. Az ellenőrzések tekintetében magas prioritású rendszerek beazonosításához nemcsak a kockázatértékelést kell figyelembe venni, hanem más lehetséges tényezők hatását is értékelni kell (pl. a vezetőség kérései stb.). Az egyes rendszerek kockázatelemzését a kockázati tényezők és azok súlya alapján kell elvégezni. 12 olyan tényező került meghatározásra, amely hatással van a rendszer működésére. Minden egyes tényezőre vonatkozóan értékelést kell végezni, és meg kell határozni az egyes kockázati tényezők rendszerekre gyakorolt hatását (súlyként kifejezve). 1. Kontrollok értékelése 1) Megfelelő és eredményes 2) Közepes, néhány hiányossággal, nem megfelelően megvalósított 3) Gyenge Súly: 5 2. Változás / Átszervezés 1) Stabil rendszer, kis változások 2) Kis változások, de nem rendszeresek vagy jelentősek 3) A munkatársak személyét, a szabályozást és a folyamatokat érintő, jelentős változások Súly: 4 3. A rendszer komplexitása 1) Nem komplex 2) Közepesen komplex 3) Nagyon komplex Súly: 4 4. Kölcsönhatás más rendszerekkel 1) Alacsony mértékű, nem befolyásol más rendszereket 2) Közepes mértékű 3) Nagymértékű, a rendszer közvetlen kapcsolatban áll más, fontos rendszerekkel Súly: 3 5. Költségszint 1) Alacsony 2) Közepes 3) Magas Súly: 6 6. Külső, illetve harmadik fél által gyakorolt befolyás 1) Alacsony 2) Közepes 3) Magas
15 Súly: 2 7. Előző ellenőrzés óta eltelt idő 1) 1 évnél kevesebb 2) 1-2 év 3) 2-4 év 4) 4-5 év 5) 5 évnél több Súly: 2 8. Vezetőség aggályai a rendszer működését illetően 1) Alacsony szintű 2) Közepes szintű 3) Magas szintű Súly: 3 9. Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége 1) Kicsi 2) Közepes 3) Nagy Súly: 4 10. Jövőbeni döntésekre és eseményekre gyakorolt hatás 1) Kicsi 2) Közepes 3) Jelentős Súly: 3 11. Munkatársak tapasztalata és képzettsége 1) Nagyon tapasztalt és képzett 2) Közepesen tapasztalat és képzett 3) Kevés vagy semmilyen tapasztalat és képzettség hiánya Súly: 3 12. Közvélemény érzékelése 1) Alacsony 2) Közepes 3) Magas Súly: 4 A belső ellenőrzési vezetőnek kell értékelnie az egyes kockázati tényezők adott rendszerre gyakorolt hatását. A 8. “Vezetőség aggálya” tényezőt illetően az adott intézmény vezetőjének véleményét is ki kell kérni. Az 5. kockázati tényező esetében elképzelhető, hogy pontos bevétel- és költségösszegeket (pénznemben kifejezve) állapítanak meg, de amennyiben ez nem lehetséges, az árbevétel- és költségszinteket magasként, közepesként vagy alacsonyként értékelhetik. A kockázati tényezők és súlyaik kiszámításának, valamint a rendszerek prioritási besorolásának leegyszerűsítésére szoftvert alkalmazható (pl. Microsoft Excel). A belső ellenőrzési vezetőnek ellenőriznie és értékelnie kell az eredményeket, és amennyiben szükséges, koordinálnia kell a többi szervezeti egység vezetőjével.
16 E szakasz végére minden rendszer kockázati tényezőjének mértékét – magas, közepes, alacsony – meg kell állapítani. A kockázatelemzést célszerű koordinálni azon szervezeti egységek vezetőivel, akik a vonatkozó rendszerekért felelnek. Kockázati tényezők és alkalmazott súlyozás Sz.
Kockázati tényező
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Kontrollok értékelése Változás / átszervezés A rendszer komplexitása Kölcsönhatás más rendszerekkel Bevételszintek /költségszintek Külső/harmadik fél által gyakorolt befolyás Legutóbbi ellenőrzés óta eltelt idő Vezetőség aggályai Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Jövőre gyakorolt hatás Munkatársak képzettsége és tapasztalata Közvélemény érzékelése
7. 8. 9. 10. 11. 12.
MINIMÁLIS PONTSZÁM 43
Kockázati tényező terjedelme 1-3 1-3 1-3 1-3 1-3 1-3
Alkalmazott Súly 5
Ponthatár
4 3 6 2
5 - 15 4 - 12 4 - 12 3-9 6 - 18 2-6
1-5 1-3 1-3
2 3 4
2 - 10 3-9 4 - 12
1-3 1-3
3 3
3-9 3-9
1-3
4
4 - 12
4
MAXIMÁLIS PONTSZÁM 133
17
3. számú melléklet /4. számú melléklet/ Az elfogadható kockázati szint meghatározása és az ellenőrzések gyakorisága
Kockázati szint ALACSONY KÖZEPES MAGAS
pontszám ellenőrzések gyakorisága RENDKÍVÜLI ESETBEN 0-60 60-90 VÁLASZTÁSI CIKLUSONKÉNT 100-133
LEGALÁBB EGYSZER ÉVENTE
A kockázati szint meghatározás alapján került kialakításra a stratégiai terv. A terv mellékletét képező munkalapok egyben a kockázati szint nyilvántartását szolgálják. Az éves ellenőrzési tervek összeállítása szintén a kockázati elemek felmérésével és a stratégiai tervben foglaltak éves felülbírálatával történik. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat a Szabálytalanságok Kezelésének eljárásrendjében foglaltaknak megfelelően kell kezelni.
