Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88)

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: [email protected]

Szám: 02/32-24/2009.

E LŐTE RJE S ZTÉ S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 19-ei ülésére

Tárgy:

A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítése

Előadó:

Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Az előterjesztés elkészítésében részt vett szervezetek, személyek: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Oktatási és Közművelődési Iroda Wieland Erzsébet irodavezető Monostory Zsuzsanna közoktatási referens Mosolits Lászlóné esélyegyenlőségi szakértő Az előterjesztést megtárgyalta: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság

1

Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. február 21-én a 10/2008. (II.21.) MÖK határozatával elfogadta a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzést és közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet. E határozat értelmében a Veszprém Megyei Közgyűlés Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága az intézkedési terv végrehajtását kétévente egy alkalommal értékeli, szükség esetén felülvizsgálja. A soron kívüli felülvizsgálatra azért kerül sor, mert a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium rekonstrukciójára benyújtott, folyamatban lévő „Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése” című, KDOP 5.1.1/2F kódszámú és a 198/2008.(XII.4.)MÖK határozat alapján beadásra került „A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben” című, TÁMOP 3.1.4 kódszámú pályázat előírásai szükségessé teszik a kiegészítéseket. A KDOP 5.1.1/2F és a TÁMOP 3.1.4. pályázatok kötelező melléklete a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv. Ennek elkészítéséhez és jóváhagyásához kötelező térítésmentes szolgáltatásként az Educatio kht. szakértői listájáról kiválasztott esélyegyenlőségi szakértő igénybe vétele abban az esetben, ha a pályázó szerepel azon a településlistán, ahol az általános iskolai tanulók összetételében 40% felett van a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya. Tekintettel arra, hogy a pályázatba bevont intézmények közül a Batsányi János Gimnázium és Kollégium, a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, valamint a Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény székhelye (Tapolca, Sümeg, Veszprém, Várpalota) szerepel az ú.n. 40es listán, az esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítéséhez szükség volt esélyegyenlőségi szakértő bevonására. A feladat elvégzésére Mosolits Lászlóné esélyegyenlőségi szakértőt kértük fel, aki kiegészítés után (a kiegészítéseket az előterjesztésben kék színnel jelöljük) az esélyegyenlőségi intézkedési tervet supervisor jóváhagyásával elfogadta. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítéseként új elemként került az anyagba az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló tényezők elemzését és tervezett kezelésüket szolgáló kockázatelemzés, az esélyegyenlőségi terv végrehajtását segítő programelemként az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló pályázatokban való részvétel; új intézkedésként fogalmazódott meg az akciótervben a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákok bevonásának segítése az emelt szintű oktatásba vagy kéttannyelvű képzésbe; bekerült a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításával életbe lépő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatására irányuló szabályozásból eredő intézkedés. Kiegészült továbbá az intézkedési terv a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók városonkénti arányainak bemutatásával. A 2008. február 21-én elfogadott dokumentumból kikerültek a 2008. július 1-ével Tapolca város fenntartásába került Széchenyi István Szakképző Iskolát érintő intézkedések, valamint átvezettük a Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium és a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium átszervezéséből adódott változásokat.

2

A fentiek alapján a következő határozati javaslatokat terjesztem a Tisztelt Közgyűlés elé: ........../2009.(II.19.)MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítését. 2. A Közgyűlés felkéri a Főjegyzőt, hogy a közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítését a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján tegye közzé és erről a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményeket értesítse. Határidő: Felelős:

2009. február 28. Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző

Veszprém, 2009. február 6.

Lasztovicza Jenő s.k.

3

Veszprém Megyei Önkormányzat A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

2008. 4

Tartalom

Bevezetés

3.

1. A helyzetelemzés összegzése

4.

2. Intézkedési Terv az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódóan

9.

3. Célkitűzések

10.

4. Akcióterv

11.

5. Megvalósítás

21.

6. Monitoring és nyilvánosság

22.

7. Kockázatok

23.

8. Konzultáció és visszacsatolás

25.

9. Szankcionálás

25.

10. Záradék

26.

A dokumentumot a Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzésében foglalt adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Sablon társulási közoktatási esélyegyenlőségi program a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében című útmutató alapján készítette Wohlfart Zsuzsanna tanügyigazgatási szakértő

5

Bevezetés

Veszprém Megyei Önkormányzata elkötelezett amellett, hogy illetékességi területén intézkedéseivel valamennyi állampolgár számára biztosítsa a közoktatási feladatellátásban az esélyegyenlőséget. Az esélyegyenlőségi terv alapjául az alábbi jogszabályi vonatkozások szolgálnak az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény értelmében. 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A közoktatás esélyegyenlőségének biztosítása érdekében további, a közoktatással kapcsolatos kiegészítéseket tesz. 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. E törvény végrehajtását, alkalmazását a közoktatásban az 1993. LXXIX. évi törvény a közoktatásról határozza meg a megye kötelezettségei által: 105. § (1) A… megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). A 121. § 14. pont: „hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre

6

való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 29. pont: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd…” Az Intézkedési Terv megvalósítása során a Veszprém Megyei Önkormányzat a következő prioritásokat fogalmazza meg: • A közszolgáltatási feladatok minőségi ellátása és biztosítása a megye területén élők számára • Az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása • A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának támogatása, ezt elősegítő intézményi innovációk ösztönzése • Minőségi oktatás feltételeinek biztosítása • az esélyegyenlőség biztosítására és a közoktatásra fókuszál,

1. A helyzetelemzés összegzése 1.1. Veszprém megye városaiban, településein biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások részben helyben, részben más településen. Az intézmények fogadják, és integrált és szegregált formában foglalkoztatják a sajátos nevelési igényű gyermekeket és tanulókat, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A nyilvántartás nem teljes, mely intézkedést követel. 1.2. Az intézményfenntartó társulások kialakításával gazdaságosabb és színvonalasabb nevelő oktató munka valósítható meg. 1.3. A Veszprém megyei önkormányzat ellátja a kötelező közoktatási feladatait. Fenntartása alatt működik 5 sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató általános iskola, 2 önállóan működő alapfokú művészetoktatási intézmény 5 középfokú oktatási intézménybe integrált alapfokú művészetoktatási intézmény, és 18 középfokú oktatási intézmény melyen belül 5 kollégium. 1.4. Valamennyi, a megye területén működő sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató általános iskola a megye városaiban működik, megyei fenntartással, megfelelő feltételekkel. Az általános iskolai feladatok mellett szakiskolai feladatot is felvállaltak. Egy intézményben működik kollégium, három intézményben óvoda. A szakember ellátottság megfelelő. A tanulócsoportok létszáma a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a gyermekek és a tanulók fogadása az intézménybe megoldott. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma magas, 40 %-ot meghaladja. A tárgyi feltételek változó képet mutatnak. A bejáró tanulók száma magas. Az intézmények kihasználtsága megfelelő. 1.5. A sajátos nevelési igényű tanulók továbbtanulása jó képet mutat. A tanulók a képességeiknek megfelelő iskolát választják. Beiskolázásuk speciális szakiskolába, szakiskolába történik. Az általános iskola befejezését követően kevés azon tanulók száma, aki nem tanul tovább. A továbbtanulási mutatók a tanulók értelmi képességének megfelelőek. 1.6. A gyógypedagógiai intézményekben a lemorzsolódás magas, mely intézkedést követel 1.7. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához szükséges, jogszabályokban meghatározott alapvető feltételek biztosítottak.

7

1.8. Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények székhely településein összességében az SNI-s arány Balatonfűzfő kivételével sehol nem haladja meg az országos átlagot.1. Intézménytípusok esetében az általános iskolai ellátás területén a 7%-ot Ajka, Tapolca, Várpalota, Veszprém városában haladja meg az SNI-s arány. 1.9. Az alapfokú művészetoktatási intézmények zeneművészeti ágban oktatják a tanulókat. Ezekben az intézményekben a hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók száma alacsony. Szakember feltétel biztosított, a tárgyi feltételek bővítésre, korszerűsítésre várnak. 1.10. A megyei fenntartású 18 középfokú oktatási intézmény az igényeket ki tudja elégíteni. A születési adatokat áttekintve megállapítható, hogy Veszprém megyében a jelenlegi középiskolás korosztály 4600-4400 fős évfolyamonkénti létszámához képest a következő években várhatóan 4100-3100 fő fog a középfokú oktatásba belépni. A változás tendenciája az elkövetkezendő hat évben csökkenő, ezért a fenntartóknak feladat lesz az intézményhálózat folyamatos felülvizsgálata és szükség esetén a korrekciója. A tankötelezettség 18 éves korig tartó kiterjesztésével a tanulói létszámcsökkenés azonban várhatóan drasztikusan nem érezteti hatását. Veszprém megye önkormányzati iskolahálózata teljes egészében képes lenne fogadni a középfokú intézményekbe lépő egyes korosztályokat. 1.11. A megyei fenntartású intézmények között kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A bejáró tanulók száma magas, utaztatásuk tömegközlekedéssel történik. A HHH-s arányok tekintetében Tapolca és Várpalota középfokú iskolarendszere átgondolásra javasolt, mivel mindkét településen a HHH-s arányok koncentrációja a speciális szakiskolákban kiemelkedően magas. 1.12. A lemorzsolódási adatok elemzése azt mutatja, hogy az évfolyamismétlők aránya magas, mely meghaladja az országos átlagot, ez intézkedést követel. A magántanulók aránya nem éri el az országos átlagot. Az intézményekben több olyan tanuló van, aki 250 óránál többet hiányzott. Ez elsősorban a sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató iskoláknál jelentkezik, ami intézkedést követel. 1.13. A Megyei Önkormányzat a lemorzsolódás, az iskolaelhagyás jelenségeinek megléte a „második esély iskolája”-ként emlegetett felnőttek iskoláinak létjogosultságát továbbra fontosnak tartja, működtetését támogatja. 1.14. Az országos kompetencia-mérésen valamennyi középfokú iskola részt vett. A gyógypedagógiai intézmények viszont nem kapcsolódtak be a mérésbe. Az intézmények teljesítménye változó. Öt intézménynél nincs adat. A szövegértés mérésének eredménye alapján öt intézmény, a matematika mérésének eredménye alapján négy intézmény az országos átlaghoz képest alultejesített. Az elmaradás megszüntetése érdekében intézkedési tervet kötelesek készíteni. A többi intézmény mindkét tantárgy esetében elérte az országos átlagot, vagy az országos átlag felett van. 1.15. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó adatokkal nem rendelkeznek az intézmények, amely arra enged következtetni, hogy a tanulónkénti eredmények kiértékelésére nem került sor. 1.16. Az iskolán belül a nívócsoportos oktatás, a kis létszámú osztályok fenntartása, újraindítása csak alapos vizsgálat lefolytatása mellett támogatható! Ez feltétlenül beavatkozást igényel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos ismerete után minden egyes csoportbontás előtt. 1.17. Iskolán kívüli programok közül az Útravaló programban az intézmények többsége bekapcsolódott. Az Arany János programot pápai Türr István Gimnázium igényelte. Több középfokú intézmény részt vesz a Tempus Mobilitas programban, a Bursa Ösztöníj rendszerben és igénylik a Megyei Önkormányzat által biztosított középiskolai tehetséges tanulók és a velük foglalkozó pedagógusok részére adható ösztöndíjat. 1.18. A fenntartó részt vesz az iskolatej programban, biztosítja az általános iskolás korosztály részére az iskolatejet. Az intézmények biztosítják a jogszabályban meghatározott tanulói támogatásokat (tankönyv-, étkezési támogatás), a költsége az intézmény költségvetésében tervezett. 8

1.19. Az intézmények a lehetséges igényelhető normatívák közül nem igényelték az integrációs, képesség kibontakoztató normatívát, melynek igénylése intézkedést követel. 1.20. A humán erőforrás tekintetében az intézményekben a stabilitás jellemző. Megfelelő végzettségű pedagógusok tekintetében gond a szakképzés területén jelentkezik. Nem biztosított a személyi feltétel minden középiskolában, a sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatásához. Intézkedést követel. 1.21. Az oktatás feltételeiben az intézményi telephelyek vonatkozásában van különbség. A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán biztosítsa. Az intézmények rendelkeznek könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, a középfokú intézményekben a tanulók nyelvoktatásban részesülnek, az idegen nyelvválasztás lehetőségével. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények. 1.22. Az infrastrukturális feltételek változó képet mutatnak az intézmények vonatkozásában, az akadálymentesítés nem megoldott, mely intézkedést követel.

Szakiskolai képzés Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium 8400 Ajka Bródy Imre u. 2.

Szakközépiskolai képzés Kollégiumi ellátás

Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium Bercsényi Miklós Tagiskolája 8400 Ajka Felsőcsingeri u. 1.

037181

037165

037166

037213

Szakiskolai középiskolai képzés Tagintézm: szakiskolai képzés

8400 Ajka Felsőcsingeri u. 2.

Tanműhely

Bródy Imre Gimnázium, Szakközép-iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8400 Ajka Bródy Imre u. 4.

6

Szakközépiskolai képzés

8460 Devecser Jókai u. 3.

8400 Felsőcsingeri u. 1

50

Kollégiumi ellátás

569

124/32

62

5

38

Akkreditált OKJ-s képzés

92

106/102

18

567

114/10

7

51

9/2

20

5/0 4/0

526

63

Gimnáziumi oktatás

35

334


7

200

Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközép- iskola és Kollégium 8230 Balatonfüred Ady E. u. 40.

Gimnáziumi oktatás Szakiskolai képzés

8230 Balatonfüred Bartók Béla u. 4.


Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium 8230 Balatonfüred Hősök tere 1.


Szakiskolai képzés


32 2 40 8

Gimnáziumi képzés SNI Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium 8184 Balatonfűzfő Gagarin u. 27.

Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés 9-10.

47

Speciális szakiskolai képzés 9-10 8184 Balatonfűzfő Gagarin u. 9.


8184 Balatonfűzfő Bugyogóforrás u.19.

Kollégiumi ellátás Szakiskolai képzés

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium 8500 Pápa, Erkel F. u. 39.

Szakközépiskolai képzés Kollégiumi ellátás

SNI tanulók száma

47/11

Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium 8220 Balatonalmádi, Rákóczi u.39.

037218

037219

121

329

Gimnáziumi képzés-6-5-4 évf Szakközépiskolai képzés

HH/HHH

funkció

tanulók száma

037188

feladat ellátási hely

pedagógusok száma

OM szám

A Veszprém Megyei Önkormányzat 16 középfokú közoktatási intézményt tart fenn, melyekről az alábbi táblázatok adnak információt:

11 83 9

241

12/1

154

9/1

50

3/1

115

17/0

367

37/0

166 131

4/n.a.

363

4/n.a.

111

4/n.a.

32

3/n.a

174

5/n.a.

606

59/17

477

49/5

234

100

65

143

9

037185

037167

037234

037194

037935

037206

037222


403

40/6

10

Gimnáziumi képzés

8500 Pápa Komáromi u. 14.


8500 Pápa Külső Veszprémi u. 2


Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8330 Sümeg Mártírok u. 1-3.


265

22/5


36

5/2

Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 8300 Tapolca Liszt Ferenc u. 12-14


32

8300 Tapolca Alkotmány u. 10.


4

Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium


8100 Várpalota Szent István u. 1.


8100 Várpalota Fehérvári u. 39

Tanműhely Kollégiumi ellátás

Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8100 Várpalota Szent Imre út 9.


III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény 8420 Zirc Köztársaság u. 9. Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium 8420 Zirc Alkotmány u. 16. 8420 Zirc Szabadság u. 10.

529

7

146

22


8100 Várpalota Bartók Béla u. 4

Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium 8200 Veszprém

36


Kollégiumi ellátás Gimnázium

6

31/6

15

34

54 4 33

Szakiskolai képzés Gimnáziumi képzés

SNI tanulók száma

HH/HHH

30

Türr István Gimnázium és Kollégium 8500 Pápa Fő u. 10.

Tüzér u. 42. 037171

Gimnáziumi képzés-6-5-4 évf

tanulók száma

Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola 8500 Pápa Várkert út 6.

funkció

pedagógusok száma

OM szám 037172

feladat ellátási hely

31 2 25


411

1

42

8

405

37/5

353

46/11

50

10/3

388

31/0

4

82

14/14

9

312

22/0

24

54 167

3/0

161

1/0


13

224

42/13


32

451

58/12


6

123

29/1

Tanműhely

10

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése fenntartásában működő gyógypedagógiai intézmények Az alábbi táblázatok a Megyei Önkormányzat fenntartásában működő gyógypedagógiai intézmények adatait mutatják be: OM szám 038568

038571

038740

feladat ellátási hely (megnevezése és címe) Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 8500 Pápa Balla Róbert tér 14. Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 8100 Várpalota Dankó u. 16/V. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készség fejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 8200 Veszprém, Tüzér utca 44.

038567

038570

funkció

főállású pedagógus létszám

általános iskola 1-8 előkészítő szakiskola

31

gyermekek tanulók száma

HH/HHH gyermekek tanulók száma

SNI gyermekek tanulók száma

149

113/41

149

31

25/6

31

óvodai nevelés

2

9

általános iskola 1-8

26

114

72/64

114

9

előkészítő szakiskola

4

32

20/20

32

óvodai nevelés

2

7

5/2

7

általános iskola 1-8.

21

78

43/14

78

speciális szakiskola 9-12.

9

47

20/2

47

kollégiumi ellátás

5

85

8435 Gic Petőfi Sándor u 5/A. 5/B

speciális szakiskola 12.

2

12

5/0

12

Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8400 Ajka Verseny u. 18.

óvodai nevelés

7

4/4

7

95

51/24

95

85

42/18

85

8400 Ajka, Gyár u. 1.

általános iskola 1-4. évf.

8

37

26/12

37

Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola 8297 Tapolca-Diszel Templomtér3.

Szakiskolai képzés 9-12

11

81

49/37

38

Általános iskola 1-8.

10

71

44/31

71

8300 Tapolca Nagyköz u. 3.

Középsúlyos csoport okt.

5

24

6/3

24

8297 Tapolca-Diszel Csobánc MH

Sportfoglalkozás

8297 Tapolca-Diszel Szabó Ervin u.6

Étkeztetés

általános iskola 5-8. évf.

32

speciális szakiskola 9-12

85

8300 Tapolca Iskola u. 5.

11

A HHH és az SNI arányok alakulása városonként Ajka városban a HHH és SNI arány alakulása

intézménytípus óvoda

fő

HHH

arány %

SNI

arány %

849

64

7,5

47

5,5

általános iskola

2510

162

6,4

201

8

középiskola

2797

181

6,5

111

4

mindösszesen

6156

407

6,6

359

5,8

Ajka városában a gyermekek/tanulók 6,6%-a halmozottan hátrányos helyzetű, 5,8%-a sajátos nevelési igényű és a sajátos nevelési igényű tanulók 52%-a, az összlétszámhoz viszonyítva 3% gyógypedagógiai tagozaton tanul. A megye fenntartásában a gyógypedagógiai intézmény és 2 középfokú oktatási intézmény működik. A további középiskolák közül egy Ajka város önkormányzata fenntartásában van, egy pedig alapítványi iskola. A középiskolai tanulók száma: 2 183 fő a megyei fenntartású intézményben, 204 az Ajka város által fenntartott Vörösmartyban és 335 az alapítvány által fenntartott SzentGyörgyiben, összesen 2722 fő. Magántanulók száma 7 fő, mely az összes tanulólétszám 0,3 %-a, az országos átlag1 alatt van. A hátrányos helyzetű tanulók száma a település középiskoláiban: 534 fő, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 163 fő, sajátos nevelési igényű tanulók száma az iskolákban 27 fő, akik integrált oktatásban vesznek részt. Arányuk az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul:

intézmény

HH

arány %

HHH

arány %

SNI

arány %

Vörösmarty

0

0

5

2,45

1

0,5

Molnár Gábor Spec.

42

49

18

21

85

100

Szent-Györgyi

32

10

0

0

0

0

Bánki

171

24,8

43

6,2

Bercsényi Tagiskola

208

24,3

102

11,9

18

2,1

Bródy

123

19,9

12

1,9

7

1,1

összesen

576

20,6

181

6,5

111

4

Ajka településén a középfokú iskolai ellátásban a különböző fenntartású intézmények között a szegregáció mértéke 21%. A kistérségi feladatot ellátó gyógypedagógiai tagozatot működtető megyei fenntartású intézmény, a Molnár Gábor fogadja a térség középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóit.

1

Magántanulók országos átlaga: 0,61 %

12

Balatonalmádi városban a HH/HHH és SNI-s arány 1 középfokú oktatási intézmény működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középiskolai tanulók száma: 334 fő. Magántanulók az intézményben nincsenek. Sajátos nevelési igényű tanulók az iskolákban nem tanulnak. A hátrányos helyzetű tanulók száma 4 fő, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az adatok alapján az intézményben nincsenek.

intézménytípus

fő

HHH

arány %

óvoda

211

1

általános iskola

469

2

középiskola mindösszesen

SNI

arány %

0,4

3

1,3

0,8

21

5

334

0

0

0

0

1014

3

0,3

24

2,4

arány %

SNI

arány %

Balatonfüred városban a HH/HHH és SNI-s arány

intézménytípus

fő

HH

arány %

HHH

óvoda

663

37

39

0

0

1

0,1

általános iskola

1066

109

10,2

12

1,1

29

2,7


877

75

8,6

2

0,2

0

0

2606

221

8,4

14

0,5

30

1,1

2 középfokú oktatási intézmény működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középfokú iskolai tanulók száma: 877 fő. Magántanulók az intézményekben nincsenek. Sajátos nevelési igényű tanulók az általános iskolában vannak, integrált oktatásban részesülnek. A középfokú iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók száma: 75 fő, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 2 fő - a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégiumban nincs. Arányuk az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul: intézmény

HH

arány %

HHH

arány %

21

5,3

2

0,5

Széchényi

54

11,2

összesen

75

8,6

2

0,2

Lóczy

Balatonfűzfőn a HH/HHH és SNI-s arány


fő

HH

arány %

HHH

arány %

SNI

arány %

122

17

14

0

0

0

0

13

általános iskola középiskola mindösszesen

298

45

15

0

637

13

1,6

0

1057

75

7

0

0

18

6

0

234

36,7

0

252

24

1 középfokú oktatási intézmény működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középiskolai tanulók száma: 637 fő. Az intézményben 2 fő magántanuló van, mely az összes tanuló- létszám 0,3 %-a. Sajátos nevelési igényű tanulók száma 234 fő, ez az összes tanulólétszám 36,7 %-a. A tanulók, a diszlexiás tanulóknak indított gimnáziumi és szakiskolai képzésben végzik tanulmányaikat, mely az esélyegyenlőség lehetőségének kiterjesztését biztosítja. Ebben az osztályban a tehetséges, jó képességű, kreatív diszlexiás tanulók számára biztosítják az oktatást.

Pápa városban a HH-s, HHH-s és SNI-s arányok


fő

HH

arány %

HHH

arány %

SNI

arány %

1052

316

30

80

7

8

0,7

általános iskola

2974

598

20

281

9,4

175

5,8

középiskola

4065

261

6,4

57

1,4

65

1,6

mindösszesen

8091

1175

14,5

418

5,1

248

3,06

Pápán négy oktatási intézmény/intézményegység működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középiskolai tanulók száma: 2 056 fő. Magántanulók nincsenek. Az intézmények közül a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola 6 évfolyamos, a Türr István Gimnázium és Kollégium 8 évfolyamos középiskola. A hátrányos helyzetű tanulók száma: 204 fő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 40 fő, sajátos nevelési igényű tanulók közül 71 fő integrált oktatásban vesz részt, 31 fő, azaz 0,38% speciális szakiskolában. Arányuk az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul: intézmény

HH

arány %

HHH

arány %

SNI

arány %

Acsády

108

9,9

22

2,0

65

6,0

Balla

25

80

6

19

31

100

Petőfi

40

9,7

6

1,5

6

1,5

102

1,2

Türr

31

5,9

6

1,1

összesen

204

2,5

40

0,5

A szegregáció mértéke a középiskolákban: 18,5%.

Sümeg városban a HH-s, HHH-s és SNI-s arányok

intézménytípus

fő

HH

arány %

HHH

arány %

SNI

arány %

230

53

23

14

6

0

0

általános iskola

629

105

16,7

32

5,1

45

7,1

középiskola

301

29

9,6

11

3,6

15

5

1160

187

16

57

5

60

5,1

óvoda

mindösszesen

14

Sümegen 1 középfokú oktatási intézmény működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középiskolai tanulók száma: 301 fő. Magántanulók száma az intézményben 3 fő, mely az összes tanulói létszám 1 %-a.

Tapolca városban a HH-s, HHH-s és SNI-s arányok

intézménytípus

fő

HH

arány %

HHH

arány %

óvoda

574

általános iskola

1587


SNI

arány %

113

19,7

12

2,1

0

0

240

15,1

71

4,5

146

9,1

1121

106

9,4

41

3,6

42

3,7

3282

459

14

124

3,7

188

5,7

1 középfokú oktatási intézmény és egy gyógypedagógiai intézmény működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A két középiskola és speciális szakiskola összetétele, a HH/HHH-s és SNI-s arány az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul:

intézmény

HH

arány %

HHH

arány %

Széchenyi

58

Szász

49

összesen

107

SNI

arány %

9,2

4

60

37

0,6

4

0,6

46

38

47

3,2

41

1,2

42

1,3

Batsányi

A szegregáció mértéke a középfokú iskolákban 45,4%.

Várpalota városban a HH-s, HHH-s és SNI-s arányok

intézménytípus

fő

HH

arány %

HHH

arány %

SNI

arány %

óvoda

704

99

14

19

2,7

9

1,2

általános iskola

1951

235

12

99

5

159

8,1

középiskola

1654

174

10,5

18

0,8

57

3,6

mindösszesen

4309

508

11,8

136

3

225

5,3

2 középfokú oktatási intézmény és egy gyógypedagógiai intézmény (Bartos) működik a megyei önkormányzat fenntartásában, egy a városi önkormányzat, egy pedig alapítványi fenntartásban. A középfokú intézményekben a HH/HHH és SNI-s arány az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul: fő

HH

arány %

HHH

arány %

Faller

intézmény

758

83

10,6

16

20,5

Thuri

412

31

7,5

Várkerti

87

19

21,8

2

2,3

SNI

arány %

4

1

6

6,9

15

Képességf. Bartos összesen

397

41

10,3

47

11,2

32

20

62,5

20

62,5

32

100

1686

194

11,5

38

2,2

89

5,2

A szegregáció mértéke a középfokú iskolákban: 62,5 %.

Veszprém város a HH-s, HHH-s és SNI-s arányok

intézménytípus

fő

HH

óvoda

1900

általános iskola

4386


arány %

HHH

arány %

SNI

arány %

134

7

10

488

11

91

0,5

29

1,5

2

330

7,5

5018

232

4,6

57

11304

781

7

130

0,7

96

1,9

1,1

455

4

A középfokú iskolák közül 1 középfokú oktatási intézmény és egy speciális szakiskola működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középfokú iskolai tanulók száma: 394 fő. Magántanulók az intézményben nincsenek. Arányuk az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul: HH

arány %

HHH

arány %

SNI

arány %

Medgyaszay

36

9,1

14

3,6

9

2,3

Gasztroker

21

4,5

7

1,5

6

1,4

Lovassy

14

2

4

0,6

4

0,6

Vetési

12

1,8

0

0

2

0,3

Ipari

31

3,5

5

0,6

0

0

Közgazd.

21

4,6

2

0,5

10

2,2

Táncsics

69

14

18

4

6

1,3

Jendrassik

16

2

5

0,6

0

0

Kozmutza

25

42

2

8

59

100

összesen

232

4,6

57

0,7

96

4

A középfokú iskolákban a szegregáció mértéke: 7,3%.

Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjait, megállapításait és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozásokat a táblázat rögzíti: vizsgálati szempontok

szükséges, elvárt, lehetséges beavatkozások

Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata 1. Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e az alábbi közszolgáltatások a megyében élők számára? Közoktatási intézményi feladatok • Óvodai nevelés • Általános iskolai oktatás • Alapfokú művészetoktatás Közoktatási szakszolgálati és szakmai

A Veszprém megyei önkormányzat ellátja a kötelező közoktatási feladatait. Fenntartása alatt működik 5 sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató általános iskola, 2 önállóan működő alapfokú művészetoktatási intézmény 5 középfokú oktatási

16

szolgáltatási feladatok • Gyógypedagógiai tanácsadás • Korai fejlesztés és gondozás • Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás • Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások • Gyermekjóléti szolgáltatás • Házi gyermekfelügyelet • Családi napközi • Bölcsőde

intézménybe integrált alapfokú művészetoktatási intézmény, és 16 középfokú oktatási intézmény, melyen belül 13 kollégium. A szakszolgálati feladatellátás a kistérségekkel kötött megállapodások alapján saját fenntartású intézménnyel biztosít. A gyermekjóléti alapellátások közül a házi gyermekfelügyelet, a családi napközi ellátása nem megoldott.

Gyermekjóléti szakellátások • Családok átmeneti otthona 2. Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei • Az óvodai intézményegységek elegendő férőhellyel rendelkeznek, a kihasználtság megyei szinten 87%, A megye intézményeiben, a gyógypedagógiai tagozatra irányított óvodás gyermekeket fogadni tudják. 23 fő, 3 csoport

Beavatkozásra nincs szükség

• A HHH-s 3 éves gyermekek számáról nincs egzakt adat.

Beavatkozást igényel - Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. - Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segíti.) - Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására: beóvodázási támogatás biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása.

Biztosított a megyében minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy iskolába járjon, és érvényesül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65.§ (2) paragrafusa A megye által fenntartott intézményrendszer férőhely kapacitása biztosítja valamennyi gyermek, így a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára 3-18 éves korig a speciális igényű tanulók felkészítését gyógypedagógiai tagozaton, valamint a középfokú iskolázást, ahol a helyi önkormányzatok (városok) az ilyen jellegű igényeket kielégíteni nem tudják.

Beavatkozást igényel A HHH-s tanulók pontos számának meghatározása fontos feladat, ezt követően olyan adminisztrációs rendszer kiépítésére van szükség, ami minden intézményi folyamatban szerepelteti a HHH-s tanulók adatait.

17

3. A megyei önkormányzat által fenntartott intézmények között nem érvényesül a szegregáció • A gyógypedagógiai tagozaton tanuló általános iskolás tanulók 31,8 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, ami feladatot határoz meg mind a fenntartó, mind az intézmények számára

• • • • •

•

Szakiskolában 1653 fő tanul HH: 394 fő, 23,4%, HHH: 71 fő, 4,3% Szakközépiskolában 3362 fő, HH: 443 fő, 13%, HHH: 72 fő, 2,1% Gimnázium: 3748 fő, HH: 283 fő, 7,5%, HHH: 5 fő, 0,1% Kollégium: 1337 fő, HH: 55 fő, 4,1%, HHH: 5 fő, 0,4% Alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulók 10%-a HH-s, HHH-s tanuló nincs. Ajka, Tapolca, Várpalota településeken az SNI-s tanulók aránya magas

Beavatkozási lehetőségek A fenntartóknak pedig meg kell teremteni és biztosítani kell azt az infrastrukturális és személyi hátteret, amely a hátrányok leküzdését támogatják. Az iskoláknak fel kell készülni az egyre növekvő számú hátrányos helyzetű gyermekek fogadására: a pedagógusoknak olyan kompetenciákkal kell rendelkezni, amelyek a fejlesztés eredményességét segítik a megváltozott társadalmi környezetben. A középiskolákban, kollégiumokban a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek növelése érdekében célszerű a kompetenciaalapú programcsomagok megismerése, és minél szélesebb körben való alkalmazása. Ehhez ajánlatos, hogy a tantestületek megismerjék a hatékony együttnevelés módszertanát, a kooperatív technikákat.

A megyei fenntartású intézményekben a gyermekek/tanulók rendszeres felülvizsgálatát tervezni szükséges. Visszahelyezés esetén együttműködés a helyi iskolákkal, szükséges mentorálás segítése.

4. Az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében eltérés tapasztalható. A kimutatások szerint a lemorzsolódás a gyógypedagógiai tagozaton magas: Magántanulók: 2,14% Bukás: 4,78% 250 óránál több hiányzás: 4,72%

• Az intézményeknek nem állnak rendelkezésre pontos adatok a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai előmeneteléről.

Beavatkozás tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. Beavatkozási lehetőségek: Intézményi szintű intézkedések tervezésére van szükség, ahol az évfolyamismétlés meghaladja a 2,1%-t. • Az intézményvezetők szabályozzák a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók nyilvántartásának rendjét, az adatszolgáltatás tartalmát és gyakoriságát. • Az osztályfőnöki munkatervekben jelenjen meg, hogy a bukás ellen mit terveznek és a napközis foglalkozások segítsék elő az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítését.

Van eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos kompetencia mérések intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest.

Ahol az országos kompetenciamérések eredményei terén alulteljesítés tapasztalható az országos átlaghoz képest, ott egy fejlesztő programot szükséges kidolgozni a felzárkózás érdekében. Beavatkozási lehetőségek • Az iskolák készüljenek fel a kompetenciamérések eredményeinek feldolgozására, a fenntartó az

18

intézményvezetői beszámolóban kérjen kompetencia-teljesítményekről tájékoztatást.

a

• Az iskolák hozzák nyilvánosságra kompetenciamérések eredményeit.

a

• A pedagógusok értékeljék külön a HHH-s tanulók eredményeit, a szükséges egyéni fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása, annak érdekében, hogy 25%-nál nagyobb mértékben ne térjenek el nem HH-s társaik eredményeitől. 5. Az intézmények között az oktatás feltételeiben tapasztalható különbség Személyi feltételek: Nem megfelelő képesítéssel betöltött pedagógusállás nincs az intézményekben. A kapott adatok alapján az elmúlt három évben a pedagógusok közül kevesen vettek részt a közelmúltban legalább 30 órás korszerű módszertani felkészítést segítő továbbképzésen. Általánosan megállapítható, hogy az intézményi infrastruktúra megfelelő, bár vannak különbségek a feltételek biztosításában. Az IKT-technologiák kialakítása és fejlesztése elengedhetetlen.

Beavatkozási lehetőségek Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények, ill. pedagógusok számára. A képzések meghatározása a helyzetelemzés alapján: pl. mérési szakemberek, vagy pedagógus attitűdváltást elősegítő tantestületi képzések. Beavatkozási lehetőségek: • A közoktatási infrastruktúrafejlesztési céloknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének érvényesülését segíteni kell. A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak még nem teljesülnek minden intézményben, így beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel. • Infrastrukturális igényfelmérés alapján a hiányok pótlására terv készítése • Intézményi együttműködések erősítése.

Képesség-kibontakoztató támogatás igénylése

vagy

integrációs

Beavatkozást igényel • A különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak minden intézményre kiterjedő számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges egységes adminisztratív feltételek megteremtése. • Az Integrált Pedagógiai Rendszer kiépítése

A megye közoktatási intézményei létszámuknak megfelelő arányban részesülnek a fenntartói hozzájárulásokból

Beavatkozás igényel • Helyzet- és igényfelmérés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének biztosítására. • A esélyegyenlőtlenségi indikátorok folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása.

2. Intézkedési terv az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódóan Az intézkedési tervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. Az intézkedési terv összeállításánál azonban arra is törekedni kell, hogy az elemzésből ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Ez csak úgy valósítható meg, ha szükség esetén beavatkozást kezdeményezünk. A fő feladat a prevenció, illetve olyan garanciális

19

elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. 2.1. A megyei fejlesztési tervhez való kapcsolódás A Veszprém megyei fejlesztési tervhez való kapcsolódás a közoktatás hatékonyságának emelését szolgálja, amely azáltal is teljesülhet, hogy a fejlesztési terv az erőforrások összehangolását hivatott elősegíteni. A magyar közoktatás egyik jelentős problémája a települési iskolák fenntartásának finanszírozása, valamint a minőségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása. A cél olyan feladat ellátási modellek kiépítése, amelyek magasabb színvonalú oktatást, gazdaságosabb működést tesznek lehetővé azáltal, hogy több település közös közoktatási feladatellátásra társul. Az összehangolt működtetés mellett fontos cél, hogy az intézmények megőrizhessék önállóságukat, sajátos pedagógiai arculatukat, de eközben megteremtődnek a minőségi oktatás feltételei, s gazdaságosabbá válik az intézmények működtetése.

Fejlesztési prioritások Keresni kell tehát azokat a megoldásokat, amelyek a jövő generáció nevelése, oktatása szempontjából kedvezőbbek a jelenleginél, gazdaságosabb működtetési feltételek mellett magasabb minőségi színvonalat biztosítanak. Ennek egyik, központilag preferált formája a kistérségi együttműködés az oktatás-nevelés területén. Egy kevésbé széttagolt, az emberi erőforrásokkal jobban takarékoskodó intézményrendszer kialakítására ösztönöz a megyei fejlesztési terv, amely a térségi feladatok összehangolását és az együttműködés kereteinek további szélesítést igényli. Az óvodai intézményegység sajátos arculatának kialakítását és fejlesztést támogatják a fenntartó önkormányzatok. Kiemelt feladat a környezeti nevelés előtérbe helyezése és az egyéni képességfejlesztés. Az óvodai intézményegység minőségfejlesztése továbbra is a szolgáltató jelleg hangsúlyozására, a partneri igény felmérésre és a szisztematikusan elvégzett önértékelésre épül. Az általános iskolai feladatellátást az önálló intézményfenntartás működtetése jellemez. Cél, hogy a tanköteles korú tanuló esetében a közoktatási törvény előírásai alapján a tanuló lakóhelyén történjen a feladatellátás, illetve ne jelentsen aránytalan terhet, és valósuljon meg a tanuló érdeke a társulásos működés esetén is. A minőségfejlesztést a folyamatos fejlesztés megvalósulása alapján szervezze az intézmény.

és

a

folyamatszabályozás

minél

teljesebb

Az önkormányzatok támogatják az etnikai kulturális hagyományok megőrzését, és tovább fejlesztését elősegítő tanórai és tanórán kívüli tanulásszervezést. Az intézmények felzárkóztató és integrációs programjainak működtetése – a feltételek biztosítása – kiemelt helyi oktatáspolitikai törekvés. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat a megyei fejlesztési tervben megjelölt intézményhálózat segítségével kell megvalósítani. A fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógy testnevelés intézményi feladatainak hatékony ellátásához a megyei intézményhálózattal együttműködve helyben is biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket. A pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevételével, illetve a mérési tervben megfogalmazott külső mérések teljesítésével kell az állandó fejlesztéshez szükséges információk, tények beszerzését szorgalmazni. Az önkormányzatok nyitottak a környező településekkel történő megállapodás keretében szabályozott együttműködésre.

3. Célkitűzések Az Intézkedési Terv megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy Veszprém megye területén élő 3-18 éves korosztály olyan nevelésben, oktatásban részesüljön, ami elősegíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkaerőpiacra történő integrációját és egyéni karrierjük megvalósítását.

Hosszú távú célkitűzések 2013 -2015

A munkaerőpiaci igényeknek megfelelő ismeretek nyújtása a diákoknak.

20

Az egyéni szükségletekből fakadó minőségi oktatatáshoz jutás feltételeinek biztosítása valamennyi gyermek/tanuló részére

Az intézményekben a kompetencia alapú nevelés-oktatás kapjon nagyobb hangsúlyt.

A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével.

A megyei szintű minőségirányítási rendszer működtetése járuljon hozzá az esélyegyenlőségi program megvalósításához.

Középtávú célkitűzések 2011-2012 •

Az intézményekben a közoktatás eredményessége javuljon mind a továbbtanulás, mind a lemorzsolódás, mind a kompetenciamérés eredményeiben.

•

A gyógypedagógia tagozaton nevelt sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítani kell a normál szakképzésbe való bekapcsolódás lehetőségét.

•

A szakszolgálati ellátáson belül a fejlesztésekre még nagyobb hangsúly fektetése.

•

Az intézmények infrastrukturális hátterének biztosítása

•

Az intézményekben kiépülnek a pedagógiai innováció feltételei

Rövid távú célok: 2009-2010 •

Minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló kerüljön be a megfelelő ellátási rendszerbe.

A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése érdekében képesség-kibontakoztató és integrációs támogatást igénylése

Közös intézményi adatbázis alakul ki a HHH-s tanulók eredményeinek nyomon követéséről

4. Akcióterv 1.

Valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltétel megteremtése

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

A helyi önkormányzatok kötelezettsége, hogy kötelező feladatukat társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel tudják teljesíteni.

Az intézkedés

Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás

leírása

Együttműködési szerződések kialakítása, együttműködés lehetőségének kihasználása.

felelőse

Fenntartók, megbízott

megvalósításának határideje

2010. augusztus 1-jéig.

eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Tárgyalások megkezdése, jegyzőkönyvek. érintett család meglátogatása.

eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Ellátott gyermekek száma. Tanév végi intézményi beszámolók

eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Partneri elégedettség mérés a szolgáltatásról.

intézményvezetők,

társulási

esélyegyenlőségi

Minden

2.


A helyi önkormányzatoknak biztosítania kell a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól történő óvodai nevelését.


Minden HH és HHH gyermek 3 éves kortól óvodába jár.

Az int éz

leírása

A védőnők segítségével minden településen el kell készíteni, és frissíteni kell az óvodáskorú gyerekek

21

létszámára vonatkozó nyilvántartást. felelőse

Intézményvezetők, gyermekjóléti szolgálat vezetője, esélyegyenlőségi megbízott


2008. szeptember 1-jétől folyamatosan


A beíratott és nyilvántartott HH és HHH gyermekek száma nő az óvodában.

eredményességét távon (3 év)

Beiratkozási dokumentumok.

mérő

indikátor

közép-


A tankötelezettség teljesítése időben történik.

22

3.

Biztosítani kell az ellátások szakmai és törvényi minimumát.


Az integrált oktatás személyi feltételének megteremtése, a meglévő, a jelenlegi személyi feltétel továbbfejlesztése

Az intézkedés


leírása

Biztosítani kell, hogy az integrált oktatásban résztvevő SNI tanulók megfelelően felkészült szakemberek irányításával tanuljanak. Szaktanárok továbbképzésének támogatása. Továbbképzési terv.

felelőse

intézményvezető


2008-tól folyamatosan


Intézményi beszámoló, személyi feltétel továbbképzéssel történő megoldása, Pedagógusok beiskolázása.

eredményességét mérő távon (3 év)

indikátor közép-


A szaktanárok 30 %-a továbbképzéssel felkészülnek az integrált nevelés-oktatásfeladatainak végzésére. Továbbképzési terv megvalósulása. A szaktanárok 50 %-a továbbképzéssel felkészülnek az integrált nevelés-oktatásfeladatainak végzésére. Továbbképzés terv megvalósulása.

4.


Meg kell teremteni az integrált nevelés-oktatás személyi, tárgyi feltételeit.


Az intézkedés

Az integrált nevelés erősítése.

leírása

A megyei szakértői bizottság javaslatára a kijelölt gyermekeket, tanulókat a nyilvántartott HH és a HHH gyermekeket és tanulókat a jogszabályban meghatározott módon integrált nevelésben kell részesíteni. Nevelésük, oktatásuk korszerű szemléletet, megfelelő személyi, tárgyi feltételt követel.

felelőse

Fenntartó, megbízott


2008 – 2010.


Szakértői javaslatok, jegyzői határozatok ismeretében az integrált oktatás megvalósul


A gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása a tanulmányi eredményben megmutatkozik. Statisztika, intézményi beszámoló

mérő

indikátor

közép

eredményességét mérő indikátor hosszú távon (6 év)

intézményvezető,

esélyegyenlőségi

A gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása a tanulmányi eredményben megmutatkozik, továbbtanulás biztosított. Statisztika, intézményi beszámoló

23

5.



leírása

A különböző telephelyen működő intézmények feltételeinek azonos szintű biztosítása. A humán erőforrás, szakos ellátottság, tárgyi feltételek biztosítása, fejlesztése. Közgyűlési döntés az folyamatos javításáról.

iskoláztatás

feltételeinek

Helyzet- és igényfelmérés, kapacitás térkép készítése Társulási együttműködés hatásvizsgálata.

Az intézkedés

Különböző támogatások és normatívák, pályázatok igényjogosultságának számbavétele. felelőse

Fenntartó, megbízott.


2011.


Továbbképzések lehetőségek



intézményvezetők,

nyilvántartása.

esélyegyenlőségi

Iskolán

kívüli

11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesülése. A fenntartó által biztosított források nagyságának összehasonlítása. Partneri igényfelmérés és elégedettség vizsgálat.

6.

A magántanulók számának szinten tartása.


A magántanulói státusz okainak vizsgálata.

Az intézkedés

Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás leírása

Szűrővizsgálatok a pedagógiai segítségével. A felmentés, illetve nyilvánítás indokainak azonosítása.

felelőse

Intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott


2008-tól folyamatos


A magántanulók beszámolók.


A magántanulók száma országos átlag alatti értéket mutat.


A magántanulók száma országos átlag alatti értéket mutat.

száma

nem

szakszolgálat magántanulóvá

nő.

Intézményi

24

7.

Fel kell tárni az intézménybe járó hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat.


Minden HH és HHH tanuló a jogszabálynak megfelelő igazolással, nyilatkozattal rendelkezik.

Az intézkedés


leírása

Minden érintett településről be kell szerezni a jegyzői határozatokat.

felelőse

Intézményvezetők, gyermekjóléti esélyegyenlőségi megbízott


2008. szeptember 1-ig


A nyilvántartott HH és HHH diákok száma nő az intézményben.


Igazolások megléte, iskolai beszámolók, statisztika.


Igazolások megléte, iskolai beszámolók, statisztika.

szolgálat

vezetője,

8.


Nincs, vagy csak kevés a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diák az emelt szintű oktatásban vagy kéttannyelvű képzésben.


Elő kell segíteni, hogy minél több hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diák vegyen részt emelt szintű oktatásban vagy kéttannyelvű képzésben.

Az intézkedés

leírása

Együttműködési terv általános iskolák és az adott középiskolák között (balatonalmádi kéttannyelvű, zirci, tapolcai gimn.) A tehetséges HH/HHH-s tanulók felkutatása, ösztönzése az emelt szintű vagy kéttannyelvű képzésben való részvételre A HH/HHH-s szülők tájékoztatása

felelőse

Intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott


Minden év február


A HH/HHH-s arány az egyes intézményekben 1%-kal nő.


A HH/HHH-s arány az egyes intézményekben további 1%kal nő.


A HH/HHH-s arány az egyes intézményekben további 1%kal nő.

9.

Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Az intézkedés

leírása

A sajátos nevelési igény megállapítására minél fiatalabb korban derüljön fény, hogy a gyermek nevelésére és oktatására a legmegfelelőbb intézményben kerüljön sor. A szegregált nevelés-oktatás fenntartását továbbra is szükségesek tartjuk, amennyiben indokolt. A megyei szakértői bizottság véleményének figyelembe vételével kell meghatározni a gyermek, tanuló elhelyezését Különös figyelmet kell fordítani, Ajka, Várpalota és Tapolca térségére.

felelőse

intézményvezető


2008-tól

eredményességét mérő indikátor rövidtávon

A gyermek, tanuló a javaslat alapján meghatározott

25

(1 év)

iskolatípusba kerül A visszahelyezett tanulók mentorálása, intézmények közötti kapcsolatok kiépítése


A megfelelő helyre került tanulók teljesíteni tudják a követelményeket. Statisztika, Intézményi beszámoló


Minden tanuló sikeresen teljesít, továbbtanul.

10.

Az előkészítő szakiskola 9-10. évfolyamának elvégzése után a tanulóknak biztosítani kell a folytatást a szakképzési évfolyamokon.


Meg kell vizsgálni, hogyan lehet piacképessé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók szakmaválasztási lehetőségét.

Az intézkedés


leírása

A feltételeket biztosítani kell. A sajátos nevelési igényű tanulók szakképzését ellátó intézmények eszközfejlesztését kiemelten kell kezelni.

felelőse

intézményvezető


2013


A feltételek biztosítása


indikátor közép-

A tanulók 40 évfolyamokba

%-a

bekapcsolódik

a

szakképző


A tanulók 50 évfolyamokba

%-a

bekapcsolódik

a

szakképző

11.

Támogatások igénylése


A jogszabálynak való megfelelés

Az intézkedés

Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás leírása

Az integrációs ill. a képesség-kibontakoztató támogatás igénylése.

felelőse



2008. január 1-jétől


Intézményi beszámoló, statisztika, költségvetés A HHHs tanulókat nevelő/oktató középiskolák 9-10. évfolyamán.


indikátor közép-

Statisztika, intézményi beszámoló, költségvetés


Statisztika, intézményi beszámoló, költségvetés

intézményvezető,

esélyegyenlőségi

12.

A HH/HHH tanulók iskoláztatási támogatását szolgáló ösztöndíjas programokat meg kell tartani. A középfokú intézmények bekapcsolódnak.


Útravaló ösztöndíj program és egyéb ösztöndíj feltételeit a pedagógusok, a diákok, és a szülők ismerjék meg.

Az intézkedés


leírása

A pályázat megfelelő előkészítése, pályázaton való részvétel ösztönzése

felelőse

Intézményvezető



eredményességét mérő indikátor rövidtávon

Sikeres pályázat. Intézményi beszámoló. Mentorok

elkészítése,

26

a

(1 év) eredményességét mérő távon (3 év)

biztosítása. Minden rászoruló, a feltételeknek megfelelő diák pályázik indikátor közép-


Munkaterv feladatai között értékelés, sikeres pályázat.

szerepel,

tanév

végi

Minden rászoruló, a feltételeknek megfelelő diák pályázik

13.

A kompetenciamérések országos átlagához közelítő eredmény elérése, különös tekintettel a HH és a HHH tanulók esetében


A HH és a HHH tanulók mérési eredményének egyéni értékelése. A HH és a HHH tanulók felkészítése

Az intézkedés


leírása

A tanulók felkészítése a tanórák keretében, szükség esetén egyéni foglalkozásokon, az országos kompetenciamérésre.

felelőse

Intézményvezető




Kompetenciamérés eredménye a HH és a HHH tanulók esetében 2008. évhez képest 10 pontos emelkedés


indikátor közép-

Kompetenciamérés eredménye a HH és a HHH tanulók esetében 2008. évhez képest 15 pontos emelkedés


A mérésben résztvevő tanulók esetében szinten tartás, érintett tanulók elérik az országos átlagot.

14.


Az intézkedés


A tanulói lemorzsolódások csökkentése. A lemorzsolódás meghatározása.

okainak

vizsgálata,

feladatok

leírása

A tanulók tanulmányi előmenetelének folyamatos figyelemmel kisérése, szülők tájékoztatása, egyéni foglalkozás beütemezése

felelőse





Országos adattal lemorzsolódás

megegyező

az

intézményi



megegyező

az

intézményi



megegyező

az

intézményi

15.


Az intézkedés


A tanulói hiányzások csökkentése. A hiányzások meghatározása

okainak

feltárása,

feladatok

leírása

A hiányzások folyamatos figyelemmel kisérése, szülők értesítése, az adott település családsegítőinek tájékoztatása.

felelőse





A hiányzások 3 %-kal történő csökkenése

27


Országos átlaggal megegyező


Országos átlaggal megegyező

16.

Biztosítani HH és a HHH tanulók részére a jogszabályban előírt kedvezményeket


Minden érintett tanuló kapja meg a költségvetésben tervezett, a jogszabály által meghatározott kedvezményt.

Az intézkedés


leírása

Nyilatkozatok beszerzése. költségvetésben tervezni kell.

felelőse

intézményvezető, családsegítő


2008. januártól


Nyilatkozatok, költségvetési tételek, iskolai beszámoló


indikátor közép-

Minden kedvezményhez jutó tanuló ellátása biztosított.


Minden kedvezményhez jutó tanuló ellátása biztosított, jár iskolába.

Minden

évben,

esélyegyenlőségi

a

megbízott,

17.

Növelni kell a SNI, a HH/HHH tanulók alapfokú művészetoktatásban való részvételét


Az érintett tanulók tehetséggondozásának lehetősége, művészetszerető emberré válás

Az intézkedés


leírása

Az igények felmérése, tanulók ösztönzése, jogszabályban rögzített kedvezmények biztosítása

felelőse

intézményvezető, tagintézmény vezető


2008. szeptembertől


Az érintett tanulók számának 5 %-os emelése





18.

A középfokú nevelési-oktatási intézményhálózat képes fogadni a tankötelezetteket


Minden tanuló tudja biztosítani a 18 életévig tartó tankötelezettségét

Az intézkedés


leírása

Az intézmények nevelő munkájában kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtésére, az egyéni bánásmód erősítésére, az iskolaelhagyók számának csökkentésére.

felelőse

intézményvezető


2008. szeptembertől


Minden jelentkező oktatásba

továbbtanuló

bekerül

szervezett



továbbtanuló

bekerül

szervezett

28



továbbtanuló

bekerül

szervezett

19.

Az általános iskolának rendszeres visszajelzést kell kapniuk volt tanulóik további középfokú iskolai pályafutásáról, esetleges lemorzsolódásáról.


A középfokú lemorzsolódási arányok ismerete nélkül az átgondolt minőségfejlesztés elképzelhetetlen. Az erre vonatkozó visszajelzésekből származó adatoknak be kell épülniük a tervezett egységes mérési értékelési rendszerbe, illetve az általános iskolák önértékelésébe.

Az intézkedés


leírása

2008-tól folyamatosan meg kell küldeni a középfokú iskoláknak a tanulók eredményéről, a lemorzsolódásról.

felelőse





A középfokú iskola megküldi a diákok eredményét


A munkaterv tartalmazza a visszajelzések tapasztalatait, a feladatokat.

indikátor közép-


A középfokú eredményeket.

iskola

80

%-ban

megküldi

az

20.

A megye városaiban működő szakiskolákban az igényeknek megfelelően működjön felzárkóztató oktatás


Minden alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező, tankötelezett fiatal szervezett oktatásban vegyen részt

Az intézkedés


leírása

A szakiskolában, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, alapfokú iskolai végezettség esetében is bekapcsolódhassanak a tanulók a szakképzésbe.

felelőse

fenntartó, intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott

megvalósításának határideje eredményességét távon (1 év)

mérő

indikátor

2010. rövid-

A megye kistérségeinek felzárkóztató oktatás

50

%-ban


Minden igényt ki tudnak elégíteni az iskolák


Minden igényt ki tudnak elégíteni az iskolák.

működik

21.


Az intézkedés


Felnőttoktatás lehetőségének biztosítása A középfokú intézmények részvétele a felnőttoktatás feladataiban

leírása

Az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli területen lehetőség teremtése az élethosszig tartó tanulásra, esetleg új tanulásszervezési módok alkalmazására

felelőse

fenntartó, intézményvezető


2010.


A feladatot felvállaló iskolák be tudják indítani a képzést

29


mérő

indikátor

közép-

A felnőttoktatás résztvevői 80 %-ban sikeresen teljesítik a követelményeket.


A felnőttoktatás résztvevői 80 %-ban sikeresen teljesítik a követelményeket.

22.


Minden kollégiumi ellátásra jogosult SNI, HH és HHH tanuló kerüljön be kollégiumba, kapja meg a jogszabályban előírt támogatásokat.


Az intézkedés

Kollégiumi ellátás további biztosítása

leírása

A fejlesztések során az iskolákkal egyenlő figyelemben és támogatásban kell részesülniük

felelőse

Intézményvezető, esélyegyenlőségi családsegítő szolgálat

megbízott,


2011.


Statisztika, intézményi beszámoló, kihasználtsága 5 %-kal nő

a

kollégium


Statisztika, intézményi beszámoló, kihasználtsága 10 %-kal nő

a

kollégium

Statisztika, intézményi kihasználtsága 90 %-os

a

kollégium

mérő

indikátor

közép-


beszámoló,

23.


A gyógytestnevelés biztosítása A gyógy testnevelésre utalt tanulók teljes körű szakszerű ellátása.

Cél konkrét szöveges megfogalmazása leírása

A tanulók egészségügyi felmérése, osztályba sorolás. Gyógy testneveléshez szükséges a feltételek megteremtése.

Az intézkedés

felelőse

Intézményvezetők, iskola egészségügyi szolgálat, esélyegyenlőségi megbízott


2008. szeptembertől folyamatos


A tanulók átfogó szűrő vizsgálata. kiépítéséhez szerződéskötés.


közép-

A gyógy testnevelési órák száma, testnevelési órán kívüli órák.


Egészségügyi mérések. Minden tanuló egészségügyi besorolása alapján kerül foglalkoztatásra.

mérő

indikátor

Szolgáltatás

30

24.



leírása

Az intézmények különböző telephelyein azonos szintű feltételek biztosítása. A humán erőforrás, szakos ellátottság, feltételek biztosítása, fejlesztése.

tárgyi

Önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról. Helyzet- és igényfelmérés, kapacitás térkép készítése Kistérségi társulási együttműködés hatás-vizsgálata.

Az intézkedés

Különböző támogatások és normatívák, pályázatok igényjogosultságának számbavétele. felelőse

Intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott.


2009. január 30.


Továbbképzések nyilvántartása.

eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Tanórán kívüli foglalkozási lehetőségek biztosítása. 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesülése. A fenntartó által biztosított források nagyságának összehasonlítása. Partneri igényfelmérés és elégedettség vizsgálat. Nem szakrendszerű oktatás működésének mutatói.

25.


Az intézkedés


Akadálymentesítés A megyei fenntartásban levő közoktatási intézmények akadálymentesítése

leírása

Az akadálymentesítés feltételeinek biztosítása

felelőse



2013.


Pályázati lehetőségek beadásának előkészítés


Sikeres pályázat


Akadálymentesítés megvalósulása

intézményvezető,

esélyegyenlőségi

feltérképezése,

pályázat

31

5. Megvalósítás A Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjában leírtak megvalósításában az érintett intézményeknek szorosan együtt kell működniük. 5.1. Az intézményvezetők feladata, hogy a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. 5.2. Évente értékelésre kerül a programba leírtak megvalósítása, (intézményvezető önértékelés, pedagógus önértékelés, beszámolók) 5.3. A végrehajtás érdekében a fenntartónak szervezetten biztosítani kell a döntéshozók, tisztségviselők és az intézményvezetők felkészítését. cél

A Megyei Önkormányzat dokumentumaiban érvényesüljenek esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a célkitűzések.

feladat

A közoktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok és a közszolgáltatásokat meghatározó dokumentumok vizsgálata

módszer/eszköz

dokumentumelemzés

gyakoriság

A dokumentumok módosításakor

felelős

Esélyegyenlőségi bevonása

cél

A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése

feladat

Az értékelés, visszacsatolás megtervezése

módszer/eszköz

Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása

gyakoriság

Évente

felelős

Esélyegyenlőségi megbízott

cél

Felkészült szakemberek döntéshozók, intézményvezetők az érintett területen

feladat

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése

módszer/eszköz

Szakemberek meghívása

gyakoriság

Évente

felelős

Esélyegyenlőségi felelős

megbízott,

intézményvezető,

szükségszerűen

az

szakértő

Megvalósulást segítő egyéb programok Az intézkedési terv célkitűzéseinek megvalósulásához jelentősen hozzájárulhatnak a célzott esélyegyenlőségi beavatkozások mellett az olyan fejlesztések, programok is, melyek a közoktatás feltételeinek javítását általában célozzák meg. Mindezek számbavétele azért szükséges, hogy az egyes programok eredményes megvalósulását a szakmai összefüggések feltárásával és előkészítésével ösztönözni lehessen.

32

Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt programelem IPR implementáció

Ezek alapján meghatározott feladatok

Határidők

Célértékek

Feladatok státusza1

Koordinációs feladat

Koordinációért felelős személy

Intézményi önértékelés, szerződéskötés az OOIH-val

2009. szeptember 01.

Minden, HHH-s gyermeket/tanulót nevelő, oktató intézmény

1

A tartalmi felkészítés szervezése.

Irodavezető, intézményvezetők

Feladatellátási helyek száma, amelyekre a TÁMOP 3.1.4. irányul: 5

2

Feladatellátási helyek száma*: 30

3

Pedagógiai Program átdolgozása, bevezetési ütemterv, pedagógus továbbképzések

Pedagógus biztosítása

képzés

Antiszegregációs terv a települési szegregáció felszámolására TÁMOP pályázat alapján támogatott fejlesztés

Kompetenciaalapú bevezetése

oktatás

2009. szeptember 01.

Pedagógusok továbbképzése, pedagógiai programok módosítása TIOP pályázat az intézményi IKT technológia javítása érdekében…

Számítógéppark fejlesztése, pedagógusok továbbképzése

2010.

A tartalmi felkészítés szervezése Pedagógus biztosítása


képzés

Eszközbeszerzés, beszerelés, továbbképzés, működtetés


* A pályázatban érintett feladatellátási helyek száma Kódok használata: 1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve

33

6. Monitoring és nyilvánosság A Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjában fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: •

Az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik.

•

Az éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele. Figyelmet kell fordítani a személyes adatok védelmének biztosítására.

•

Az évente történő ellenőrzés időpontját a közgyűlés az éves munkatervben határozza meg.

•

Szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

•

Az évenkénti értékelés során feltárt hiányosságok felszámolására intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok. cél

Az eredményesség megállapítás

feladat

Az intézkedésekhez kapcsolt indikátorok teljesülése.

módszer/eszköz

Az adatok feldolgozása

gyakoriság

Évente szempontok alapján az éves beszámolókban

felelős

Intézményvezetők és az esélyegyenlőségi megbízott

cél

Minden érintett megismerhesse a programban rögzített célkitűzéseket.

feladat

Az éves eredmények közzététele

módszer/eszköz

Intézményi fórumok, önkormányzati, lakossági fórumok, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai

gyakoriság

Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet

felelős

Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős

7. Kockázatelemzés A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállapítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1–3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat).

34

A kockázat következményének súlyossága (1-3)

A kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-3)

A középiskolába járó tanulók szülei nem szívesen nyilatkoznak iskolai végzettségükről

3

2

A szülők tájékoztatása

A HHH-s kis-gyermekek pontos felmérése, a beóvodázás ösztönzése, 2010-től valamennyi gyermek elhelyezésének biztosítása szülői igény alapján.

A szülők lehetőséggel

3

1

Családsegítő, védőnői együttműködése,

Minden alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanköteles korú fiatal szervezett oktatásban vegyen részt

Felzárkóztató szervezése

A tanulók nem élnek ezzel a lehetősséggel

2

1

A szülők tájékoztatása.

A tanulók eredményessége minden területen és iskolafokozaton

Egyéni fejlesztések,

A tanulói motiváció hiánya

3

1

Korszerű módszertani elemek alkalmazása a tanórákon

Az intézmények infrastrukturális feltételeinek javítása és akadály-mentesítés

A hiányzó feltételek biztosítására intézkedési terv készül, pályázati források felhasználása.

Nagyobbak az intézményi igények, mint a fenntartó lehetőségei

2

3

Újabb infrastruktúra fejlesztését segítő pályázati lehetőségek kihasználása.

Kiegészítő támogatások igénylése a HHH-s tanulók eredményes nevelése, oktatása érdekében

IPR bevezetése, Intézményi önértékelések, szerződés kötése az OOIH-val, pedagógiai program átalakítása

Az iskolák elhárítják az átfogó intézményfejlesztést

3

1

A testületek tájékoztatása az IPR-ről, a támogatás felhasználásának lehetőségei

A pedagógusok motivációjának hiánya

3

1

Pályázati lehetőséggel innováció támogatása


Intézkedés leírása

Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata

HHH-s tanulók létszámának pontos meghatározása megyei szinten.

Szülői nyilatkozatok beszerzése

A 3 éves korú kisgyermekek beóvodáztatásának biztosítása szülői kérés alapján.

oktatás

nem

élnek

a

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja

Beóvodázási biztosítása

Esélyteremtő foglalkozások

megfelelő

óvoda, hálózat támogatás megfelelő

Pályázat a támogatás igénybe vételére A közoktatás modernizációja

tartalmi

Kompetencia bevezetése

alapú

oktatás

az

35

8. Konzultáció és visszacsatolás A Megyei Önkormányzati Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a fenntartott intézményeket érinti. Ezért az Önkormányzat vállalja, hogy a programot elfogadás előtt konzultációra bocsátja. Ennek érdekében: o

fórumot szervez a közoktatási intézmények vezetői és pedagógusai, szakmai és társadalmi partnerei számára

o

a partnerek véleményeit jegyzőkönyvvel dokumentálja, és az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználja.

9. Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat o

elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,

o

megállapítja a felelősségeket,

o

intézkedési tervet készít.

A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

10. Záradék Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének kiegészítését a szakértői véleményezéssel együtt Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a …………./2009. számú határozatával fogadta el.

…………......................................... Lasztovicza Jenő a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke

Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének kiegészítését az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről a szupervízor jóváhagyásával Mosolits Lászlóné esélyegyenlőségi szakértő fogadta el. Veszprém, 2009. február 4.

…………………………………….. Mosolits Lászlóné esélyegyenlőségi szakértő

36

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88)

Recommend Documents