VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE

8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: [email protected]

Szám: 02/225-11/2009.

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. szeptember 17-ei ülésére

Tárgy: Az iskolai erőszak megelőzésének és kezelésének formái a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése fenntartásában működő közoktatási intézményekben Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Oktatási és Közművelődési Iroda Wieland Erzsébet irodavezető Fülöp-Bornemisza Szilvia közoktatási referens Az előterjesztést megtárgyalta: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság kezdeményezésére a 212/2008. (XII.4.) MÖK határozattal a Közgyűlés felvette 2009. évi munkatervébe a tárgyban szereplő problémakör megvizsgálását, helyzetelemzését, a jobbításra irányuló intézkedések kezdeményezésének igényével. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnökét 2009 februárjában a Pedagógusok Szakszervezete Veszprém Megyei Képviselete tájékoztatta, hogy elnökségük nyílt levélben fordult dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez, amelyben arra kértek választ, hogy mit tett, és mit tesz a tárca az erősödő agresszió megfékezése, megoldása érdekében. A helyi szervezet javaslatában megfogalmazta, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése is lehetőségeihez mérten tájékozódjon és tűzze napirendre a problémát. 2009 májusában az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa kért tájékoztatást a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben előforduló agresszív, erőszakos cselekmények megelőzésére, kezelésére irányuló intézkedésekről. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jelentős (24) számú közoktatási intézmény (gimnáziumok, szakképző intézmények, kollégiumok, alapfokú művészetoktatási intézmények, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények) fenntartásáról gondoskodik a megyében. Az Oktatási és Közművelődési Iroda megkeresésére az iskolák igazgatói az év végi beszámoló keretében adtak tájékoztatást a témában egységesen a következő kérdésköröket érintően: 1. Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében és házirendjében hogyan jelenik meg az erőszakellenességre való nevelés, az agresszió kezelése? 2. Miként veszi figyelembe a követelmény- és értékelési rendszer, a szabadidős foglalkozások kialakítása a gyermekek egyéni adottságát, képességeit, tehetségét? 3. Megvalósul-e, és hogyan az együttműködés a szülői szervezetekkel, a család-, gyermekés ifjúságvédelmi szervekkel? 4. Milyen eddig jól bevált, az erőszak megelőzésére szolgáló módszereket, jó példákat alkalmaz az intézmény? A pedagógusok vettek-e, vesznek-e részt ilyen tárgyú továbbképzéseken? 5. Alkalmaznak-e iskolapszichológust? Milyen gyakorisággal? Ez a szakmai tevékenység miként jelenik meg a nevelési programokban, illetve a tanrendben? A beszámolók feldolgozása után megállapítható, hogy az egyes intézmények vezetői különböző mélységben és részletezettséggel mutatták be iskoláik, kollégiumuk helyzetét. Jelen előterjesztés az összesítés eredményét tárja a Közgyűlés elé, valamint érinti a Veszprém Megye Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkacsoportja e téren kifejtett tevékenységét. Az iskolai erőszak az iskolázás történetének folyamatos kísérője. Az iskolai agresszió fokozódása nem függetleníthető az iskolán kívüli társadalmi folyamatoktól. A társadalmi rend változása egyfajta értékválság, mert a régi értékek már nem működnek, az újak pedig még nem alakultak ki.

3 Mint mindenhol a világban, így a mi iskoláinkban is megjelent az agresszió, de szerencsére elmondhatjuk, hogy igazán kirívó, a közvéleményt is megindító esetről nincs tudomásunk. A szolgáltatott adatok szerint az iskolai agresszió különböző okait jelölték meg az intézményvezetők, elsősorban a beilleszkedési, magatartási rendellenességek megnyilvánulási formáira vonatkozóan. Az okok között jellemzően az alábbiak fordulnak elő: - eltérő családi szocializáció: alapvető nevelési hiány, az illem ismeretének hiánya, anyagi lehetőségekből adódó problémák, kevés és elégtelen gondozás, nevelés a családban, valamint ugyanebben a mikrokörnyezetben érzelmi – fizikai elhanyagolás, alul szocializáltság, iskolai és otthoni kultúra közötti beilleszkedési zavar, - pszichoszomatikus tünetek: szorongás, depresszió, pánikbetegség, súlyos önértékelési zavarok, - karaktervonásokból adódó problémák: visszahúzódás, zárkózottság, félszeg viselkedés - szóban és tettben megnyilvánuló agresszivitás: feleselés, társaikkal, tanáraikkal szembeni trágár szavak használata, tanulótársak ismeretszerzésének akadályozása, iskolai és kollégiumi szabályok be nem tartása, az iskolai fegyelmező intézkedések számának növekedése - hiperaktivitás, identitászavar, részképességzavar, figyelem- és tanulászavar, alacsony ingerküszöb, koncentráció hiánya, kommunikációs készség hiánya - dokumentumok hamisítása: osztályzatok átírása, igazolások készítése - jelentős számú és fokozódó igazolatlan iskolai hiányzás - traumán átesett, és annak hatásától szenvedő tanulók - drog, alkohol, dohányzás Az iskoláinkban végzett felmérések tanúságai szerint is sok esetben a család mint elsődleges szocializációs közeg gyakran már nem tudja betölteni értékközvetítő funkcióját a felnövekvő nemzedéknek. Az iskolákra vár ez a feladat, amellyel szemben a gyermekek gyakran mutatnak ellenséges érzelmeket, melynek „hangot” is adnak. Bizonyos konkrét esetekben a szülők is az iskolát teszik a problémák felelőseivé, sokszor a saját mulasztásaikért is, amikor a feszült, szorongó családi légkör miatt sem idő, sem türelem nem jut a szocializációs nevelésre, nem is szólva arról, hogy sok helyütt a család sem alkalmas a pozitív minta közvetítésére. Az iskola nem képes átvállalni a felelősséget, a pedagógusok kezében kevés az eszköz, gyakran elavult a módszertani tudás a problémák kezelésére. Érzik a felelősség súlyát, ezért segítséget kérnek. A beszámolók alapján megállapítható, hogy az iskolai agresszió nem érint minden iskolát egyformán és azonos módon. A problémakör sajátos módon jelentkezik az öt gyógypedagógiai jellegű, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelő intézményünkben. Ezen intézmények speciális helyzetüknél fogva - mivel sérült gyerekeket nevelnek - zártabb, összetartóbb közösséget képviselnek, a szülők is több segítséget igényelnek, nagyobb fokú az odafigyelésük az iskola tevékenységére. A gyermekek képességfejlesztése kis csoportokban, személyre szólóan, differenciáltan, nagy empátiával zajlik. Viszont az enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő intézményekben elsősorban a kisebbséghez tartozó tanulók és szüleik részéről fokozottabb agresszió tapasztalható, valamint a nagyobb létszámú szakképző intézményekben és a kollégiumokban észlelhető fokozottabban az agresszió jelenléte.

4 Az alábbiakban az iskolai beszámolók tapasztalatait foglaljuk össze: 1) Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében és házirendjében hogyan jelenik meg az erőszakellenességre való nevelés, az agresszió kezelése? A fenntartó képviseletében a hatáskörrel rendelkező Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság és a szakiroda éppen ezért kiemelten kezeli az iskolai élet alapját képező dokumentumok meglétét, jogszabályoknak történő megfeleltetését, a társadalmi változásoknak megfelelően az új problémákra – erőszakellenességre való nevelés, agresszió kezelése – való reagálást. Az iskolák házirendje, pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata pontosan megfogalmazza a tanulói jogokat és kötelezettségeket. Kiemelten szerepel az emberi méltóság védelme, az annak megszegése esetén alkalmazandó szankciók. Az intézmények igyekeznek preventív módon kezelni a problémát. Amennyiben agressziót tapasztalnak, azt szaktanári, osztályfőnöki hatáskörben, a pedagógiai programban és a házirendben lefektetett elvek alapján a fokozatosság elvének betartásával, végső esetben fegyelmi büntetéssel szankcionálják. Minden tanév elején, osztályfőnöki órákon megvitatják a tanulókkal az elvárt viselkedési normákat, ismertetésre kerül a házirend. A helyi tantervekben az osztályfőnöki órák koncepcióját képezi az agresszió feldolgozása, ennek keretében megvitatják az aktuális eseteket, rendszerint külső szakértők bevonásával vitákat rendeznek az erőszakról, a bűnözésről. A tanulók védelme érdekében elkészültek az esélyegyenlőségi tervek, az esélyegyenlőségi intézkedési tervek, melynek végrehajtása, az egyéni törődés erősítése az elmúlt tanév kiemelt feladatai között szerepelt intézményeinkben. 2) Miként veszi figyelembe a követelmény- és értékelési rendszer, a szabadidős foglalkozások kialakítása a gyermekek egyéni adottságát, képességeit, tehetségét? A követelmény és az értékelési rendszer nem korlátozódik a tudás mérésére, hanem kiterjed az egységes személyiségfejlődésre, figyelembe veszi a tanulóknak valamennyi iskolai tevékenységrendszerben való teljesítését, működését. Az értékelés alapfunkciója a tevékenységben nyújtott teljesítmények és a tevékenységhez való viszonyulás megítélése, minősítése, a tájékozódás és a tájékoztatás. Az integráltan oktatott tanulók esetében kiemelten ügyelnek a részképesség-zavar kompenzálására. Intézményeink minden SNI diák esetében figyelembe veszik a nevelési tanácsadók, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a megfelelő szakbizottság előírásait, véleményét. A lehetőségekhez mérten biztosítják a speciális eszközöket, például a gyengén látó tanulóknak, van iskola, ahol a mozgáskorlátozott tanuló uszodabérletet kap, a speciális gyógytestnevelés valamennyi intézmény esetében megoldott. A gyermekek egyéni adottságainak, képességeinek, tehetségének kibontakoztatására valamennyi intézmény kiemelt figyelmet fordít. A szakkörök a tehetséggondozás fontos színterei, a diákok művészeti törekvéseit valamennyi intézmény támogatja és ambicionálja, ösztönzik a pályázatokon való részvételt, lehetőséget biztosítanak színház, múzeum, hangversenyek látogatására, változatos sportolási lehetőségek állnak a gyermekek rendelkezésére. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére minden intézményben széles választási lehetőség és szabadság áll a tanulók rendelkezésére. A speciális képességek fejlesztése a szakmai képzés keretein belül valósul meg. Azon diákok esetében, akik kiemelkedő eredménnyel területi, országos versenyen indulnak, lehetőséget biztosítanak az egyéni foglalkozás keretében történő

5 felkészülésre. Ezt több intézményben önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik a pedagógusok. Ezeken kívül a rászorulók részére mindenhol megszervezik a felzárkóztatási, korrepetálási lehetőségeket. A közösségek összekovácsolására, a pozitív élmények gyűjtésére szolgálnak a tanulmányi, szakmai kirándulások, sportrendezvények, házi és iskolák közötti bajnokságok, diáknapok, szalagavatók stb. A tehetségek, képességek kibontakoztatását segítő tevékenység során több intézmény bevezette a kompetencia alapú képzést és oktatást. Az alkalmazott módszert a pedagógusok igen pozitívan értékelték. A prevenció érdekében az intézmények a szabadidős programokat igyekeznek úgy megszervezni, hogy a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok kóros hatásainak enyhítését szolgálják, segítik a rossz szociális helyzetben lévő szülőket azáltal, hogy például: finanszírozzák általában az iskolai alapítványok támogatásával a tanulmányi kirándulást egy – egy tanuló számára. A számtalan kínálkozó lehetőség ellenére vannak intézményeink, ahol a gyermeki aktivitás hiányára panaszkodnak a beszámolók. 3) Megvalósul-e, és hogyan az együttműködés a szülői szervezetekkel, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel? Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében már nem kötelező. Ennek ellenére a Veszprém Megyei Önkormányzat mint fenntartó biztosítja intézményeiben fél státuszban ennek a nélkülözhetetlen munkakörnek a betöltését. A felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájára minden intézményvezető igényt tart, és egyre nagyobb szükségét látják az elkövetkezendőkben. Igényként fogalmazzák meg a teljes státusszá bővítését speciálisan képzett szakember, szociális munkás, szociálpedagógus személyében. A beszámolók tanúsága szerint a gyermekés ifjúságvédelmi felelősök általában nagyon hatékonyan, rátermetten végzik feladatukat, nekik köszönhető a gyermeki fejlődést veszélyeztető okok feltárása, a káros hatások ellensúlyozása, szükség esetén a gyermek érdekében hatósági intézkedések kezdeményezése, aktív tagjai a gyermekjóléti szolgálat által működtetett észlelő – jelző rendszernek. Javaslom a Közgyűlésnek, hogy amennyiben kapacitásbővítésre lesz lehetőség, illetve anyagi forrás kínálkozik – pályázati vagy normatív támogatás formájában – az intézményenkénti egy teljes státuszú gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatására, a kérdéskör tárgyalását tűzze napirendre. Intézményeinknek jól kiépített kapcsolatrendszere van a területileg illetékes nevelési tanácsadókkal, a védőnői hálózattal, a Család és Gyermekjóléti Szolgálattal, az adott település polgármesteri hivatalával, iskolaorvosokkal, alapítványokkal. A beszámolók a szülői szervezetekkel való kapcsolattartás esetében nagyon heterogén képet tártak elénk. Az intézményeink felében kiegyensúlyozott, együttműködést tanúsító, kooperatív a viszony, amely megmutatkozik az intézmény belső életét szabályozó dokumentumok módosításában, elfogadásában, az aktuális szervezési feladatok ellátásában. Más esetekben arról számolnak be intézményeink vezetői, hogy az együttműködés nem kielégítő, a szülői értekezleteken nagyon kis létszámban, és mindig csak ugyanazok jelennek meg, gyakran még a szülői munkaközösség tagjainak megválasztása is nehézségekbe ütközik. Az intézményi dokumentumok (szervezeti és működési szabályzat) minden esetben tartalmazzák a szülők – pedagógusok együttműködésének lehetőségét a célból, hogy a szülők lássanak bele az iskolai

6 munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Az együttműködés színterei: - szülői értekezletek - fogadó órák - egyéni kapcsolatfelvétel - szülők közösségének részvétele az osztály életében - szülői közösség választmányi ülései - írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet) - rendezvények 4) Milyen eddig jól bevált, az erőszak megelőzésére szolgáló módszereket, jó példákat alkalmaz az intézmény? A pedagógusok vettek-e, vesznek-e részt ilyen tárgyú továbbképzéseken? Pedagógusaink kivétel nélkül minden intézményben folyamatosan részt vesznek az erőszak megelőzésére szolgáló módszereket ismertető továbbképzéseken, előadásokon. Ezekre az alkalmakra egyre nagyobb igény jelentkezik részükről. Például: több beszámolóban szerepelt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett 30 órás tanfolyam: „Konfliktuskezelés és bevezetés a mediációban”, „Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség az oktatási intézményekben”, „Konfliktuskezelés és stresszoldás a tanórákon”, „A pedagógiai gyakorlatban előforduló agresszió, valamint személyközi konfliktusok kezelése”, „Stresszkezelés és kreativitásfejlesztés”. Remek szabadegyetemi előadássorozatot szervezett az idei évben a veszprémi Pannon Egyetem „Bűnüldözés és bűnmegelőzés” témakörben. A Veszprémi Rendőrkapitányság által szervezett szakmai fórum a biztonságos iskola, az esélyegyenlőség és a biztonságos internethasználat témakörét érintette. Zircen az iskolában és környékén a rendőrség rendszeres jelenléte az erőszak megelőzésében hatékony megoldásnak bizonyult. Pápán a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat személyi segítői heti rendszerességgel megjelennek az iskolákban – amely intézményekben nagyobb számban járnak a kisebbségi népcsoport tanulói –, érdeklődnek a felmerült problémákról, sok esetben segítséget nyújtanak azok megoldásában is. Tapolcán a város által felállított „Szociális kerekasztal” találkozók rendszeres képviselői iskoláink vezetői, ahol tájékozódnak és képet alkotnak mikrokörnyezetük aktuális problémáiról. A tanulók számára csoportosan szervezett, az erőszak megelőzésére irányuló módszerek megismerésére többnyire osztályfőnöki órák keretében kerül sor a védőnői hálózat és a rendőrség munkatársainak közvetítésében. (Például: a pápai intézményekben a rendőrség munkatársai és a pártfogó felügyelő a következő előadásokat tartotta a tanulóknak: - ifjúkori bűnözés - szabálysértések - hivatalos személlyel szemben elvárt magatartás - viselkedési normák - balesetmegelőzés - fiatalkorúakra vonatkozó jogszabályok.) Az iskolai erőszak megelőzésére szolgáló NE TEDD és a Szülészeti és Nőgyógyászati Prevenciós Társaság által szervezett, a 11. évfolyamos tanulókat célzó AHA program

7 évek óta hatásosnak és eredményesnek bizonyuló, jól bevált programok iskoláink többségében. Új, induló kezdeményezésként több intézményünk tanulói önismereti tréningen, kortársképzésen vettek részt, melyet pszichológus és addiktológiai konzultáns vezetett. A következő tanévre tervezett új várpalotai programterv a BARAKA a toleranciára nevelés és az önismeret területét célozza meg, bízunk ennek sikerességében is. Intézményvezetőink beszámolói megfogalmazzák azt is, hogy a társadalmunkat érintő gazdasági válság és a fenntartó önkormányzatok teherbíró képességének csökkenése miatt egyre kevesebb forrás jut éppen a fentiekben vázolt, a szabadidő hasznos eltöltését célzó, a prevenciót szolgáló programokra, a pedagógusok továbbképzésére, jóllehet az igény növekszik. 5) Alkalmaznak-e iskolapszichológust? Milyen gyakorisággal? Ez a szakmai tevékenység miként jelenik meg a nevelési programokban, illetve a tanrendben? A forráshiány, az évről évre csökkenő normatív támogatás az oka, hogy intézményeink nem rendelkeznek főállású iskolapszichológussal, holott az igény egyre fokozottabban jelentkezik a folyamatos jelenlétére. A Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány támogatásával a korábbi tanévekben pályázati lehetőség keretében tudtak intézményeink heti néhány órában iskolapszichológust foglalkoztatni, akinek munkájával kapcsolatban igen jó tapasztalatokról számoltak be igazgatóink. A jelen tanévben csupán 6 iskolában tudtak heti 3 vagy 4 órában iskolapszichológust alkalmazni a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szervezésében, akik csoportos foglalkozások és igény szerint egyéni terápiás foglalkozások tartásával enyhítették az aktuális problémákat. A többi intézményben súlyosabb esetekben (például: iskolai lopás, agresszióra való hajlam) vagy a szülővel történő igazgatói egyeztetés után a területileg illetékes nevelési tanácsadó leterhelt pszichológusával történt meg a kapcsolatfelvétel. A fent vázolt helyzetet átmenetileg enyhítheti, hogy a Térségi Integrált Szakképző Központokba (továbbiakban: TISZK) tömörült szakképző profilú intézmények közül a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás az „Esélyt a jövőnek! TÁMOP 2.2.3. „A szak és felnőttképzés struktúrájának átalakítása” nyertes program keretében 2009. szeptember 1-étől 2010. december 31-éig intézményenként egy-egy főállású pszichológust alkalmazhatnak megbízási szerződéssel teljes munkaidőben. Ez a program az alábbi intézményeket érinti: • III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény • Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium • Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium • Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium • Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium A Balaton-felvidék-Somló Szakképzés-szervezési Társulás jelenleg hasonló pályázat beadásán dolgozik, melynek sikeressége esetén a • Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium • Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium • Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium • Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

8 intézményekben a pályázat keretében hasonlóképpen megvalósulhat a pszichológusok alkalmazása. A fentiekre alapozva azzal a javaslattal élek a Közgyűlés felé, kezdeményezze, hogy a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében a szakiskolák ellátására foglalkoztatott két fő utazó pszichológus felszabaduló munkaidejét a TISZK-ekbe nem tartozó iskolák ellátására fordítsa. A terjedő agresszív tanulói megnyilvánulások kezelése érdekében szükség van a szakemberek közötti együttműködés erősítésére. Ezért a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Veszprémi Kirendeltsége Szociális és Gyámhivatala és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság koordinálásával, a Veszprém Megyei Önkormányzat Oktatási és Közművelődési Irodájának aktív részvételével 2004-ben alakult munkacsoport – Veszprém Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkacsoport - eredményesen fejti ki tevékenységét a „Veszprém megye biztonságáért” integrált társadalmi bűn- és baleset megelőzési programban meghatározott célok megvalósításáért. Fő célkitűzése a családok és gyermekek védelme érdekében a kiszolgáltatott helyzetek megelőzése, megoldásuk elősegítése, a szemlélet- és tudatformálás, melyet változatos figyelemfelhívó, promóciós anyagok (plakátok, szórólapok, oktató DVD-k) közoktatási intézményekbe történő eljuttatásával igyekszik megvalósítani a munkacsoport. A közös cél érdekében összefogott az e területen működő szakmai és civil szervezetek képviselőiből álló munkacsoport, amely azon fáradozik, hogy a megelőzést szolgáló adatok, ismeretek átadása és hasznosítása révén segítse a családok, gyermekek, iskolák, pedagógusok helyzetét, mindennapi problémamegoldását. A munkacsoport az elmúlt években egyértelműen megfelelő szervezeti formának bizonyult az együttgondolkodásra, a cselekvésre, aktív megyei jelzőrendszeri funkciót tölt be tevékenységük. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények pedagógusközösségei a nevelő-oktató munka során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az erőszakos tanulói megnyilvánulásoknak gátat szabjanak, a felszínre került eseteket széles társadalmi összefogással kezeljék. Tisztelt Közgyűlés! A fentiek ismeretében kérem a beszámoló elfogadását: ……/2009. (IX. 17.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése „Az iskolai erőszak megelőzésének és kezelésének formái a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése fenntartásában működő közoktatási intézményekben” című előterjesztésében foglaltakat tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

9 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Főjegyzőt, írásban keresse meg a Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány kuratóriumának elnökét, hogy a Közalapítvány 2010. évi pályázati forduló kiírásában kiemelt mértékben teremtsen forrást pszichológusok foglalkoztatására az iskolai erőszak jelenségeinek kezelése érdekében. Határidő: 2009. november 30. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre, megyei főjegyző 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kezdeményezi, hogy a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a két fő utazó pszichológus munkavégzését a Térségi Integrált Szakképző Központokba nem érintett intézmények ellátására szervezze meg. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Veszprém, 2009. augusztus 28. Lasztovicza Jenő s.k.