VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail:
[email protected] Szám: 02/246-9/2013.
ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. szeptember 19-ei ülésére
Tárgy:
A Pannon Egyetem szerepe a területfejlesztésben és a vidékfejlesztésben (2014-2020) (tájékoztató)
Előadó:
Lasztovicza Jenő a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke
Az előterjesztés összeállítását koordinálta: Dr. Imre László megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésébe bevont szervezet, személy: Dr. Friedler Ferenc rektor, Pannon Egyetem Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Iroda Zsebe Péter önkormányzati referens
Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság
Tisztelt Közgyűlés! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a megyei önkormányzat területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése feladatainak ellátása részeként a 2012. december 20-i ülésén a 75/2012. (XII.20.) MÖK határozatával megállapított 2013. évi munkatervében a szeptemberi ülésre tervezte „A Pannon Egyetem szerepe a területfejlesztésben és a vidékfejlesztésben (2014-2020)” tárgyú napirend megtárgyalását. A Veszprém Megyei Önkormányzat jövőbeni területfejlesztési feladatainak ellátásában kiemelt figyelmet kell fordítani a felsőoktatási szféra, az önkormányzatok, a gazdasági szereplők és helyi közösségek közös gondolkodásának és közös tervek megvalósításának elősegítésére. A területfejlesztés és vidékfejlesztés tekintetében a megye társadalmi-oktatási fejlődését meghatározó feladatok tervezésében kiemelkedő a Pannon Egyetem munkája, hiszen az egyetem szerepe túlmutat az oktatáson és a kutatáson és egyre inkább felerősödni látszik a gazdasági fejlesztésben játszott szerepköre. Mindezekre figyelemmel felkértem Dr. Friedler Ferenc rektor urat, a Pannon Egyetem szerepe a területfejlesztésben és a vidékfejlesztésben (2014-2020) tárgyú tájékoztató anyag elkészítésére, mely jelen előterjesztés mellékletét képezi. Tisztelt Közgyűlés! Kérem a Pannon Egyetem szerepe a területfejlesztésben és a vidékfejlesztésben (2014-2020) tárgyú tájékoztató megtárgyalását és tudomásulvételét.
Veszprém, 2013. szeptember 11.
Lasztovicza Jenő s.k. a megyei közgyűlés elnöke
A PANNON EGYETEM SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN (2014-2020) 1. Bevezetés Veszprém 1949-ben válhatott egyetemi várossá. Az ebben az évben hozott XXII. törvény rendelkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karának a városba telepítéséről. Az intézkedés célja az volt, hogy Veszprém a Közép-Dunántúl tudásközpontjává váljon. Az intézmény 1949. szeptember 26-án 107 hallgatóval és 16 oktatóval kezdte meg működését. A rendszerváltás után szükségessé vált az egyetem profiljának bővítése. Újabb bölcsészettudományi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, informatikai és mérnöki szakok jöttek létre. Az intézmény igazi többkarú universitássá vált, és az 1990/1991-es tanévtől a Veszprémi Egyetem nevet viselte, 2006. év elején született döntés az intézmény nevének Pannon Egyetemre való változtatásáról. Az intézmény napjainkig is a Közép-dunántúli régió tudásközpontjaként funkcionál. Az Intézményfejlesztési Tervben (2012-2016) rögzítettek szerint a Pannon Egyetem a gazdaság és társadalom munkamegosztásában alapvető feladatának tekinti a szakemberképzést, az innovációs tevékenységet és a vidékfejlesztést. A szakemberképzést a gazdaság és társadalom igényeihez igazítja a szakok szakmai tartalma és - lehetőség szerint - a képzett hallgatók létszáma tekintetében; A magas hozzáadott értéket előállító versenyképes cégek innovációs projektjeiben az egyetem tudományos potenciáljának a hasznosításával vesz részt. Ezáltal képzési helyei közvetlenül és közvetve befolyásolják a gazdasági fejlődést; Ezen folyamatok célszerű és céltudatos kialakítása nagymértékben szolgálja a vidékfejlesztés céljait. A megadott három feladatát a Pannon Egyetem azáltal teljesíti, hogy szoros szakmai kapcsolatot tart fenn a gazdaság szereplőivel az igény szerinti szakemberképzés érdekében; nemzetközi élvonalba tartozó kutatásai szolgálják képzései folyamatos megújulását és az innovációs projektekhez való hozzájárulást; hálózati modellben működik, ezáltal mindhárom feladatát azonos módon és minőségben látja el, függetlenül attól, hogy azt a székhelyén vagy más működési helyen végzi; szervezete felépítése és működtetése az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a célszerűség szempontjaira épül, amelyek együtt a hatékonyságot és a versenyképességet szolgálják. A Pannon Egyetem tevékenységére a minőség jellemző mind a szakmai feladatok teljesítésére, mind pedig a szervezet működésére vonatkozóan. Az Egyetem szempontjából minőség a vidékfejlesztés esetében, ha az adott régió működését egységesen tekinti, és ehhez illeszti tevékenységeit. A Pannon Egyetemen az oktatók és a kutatók tudományos, innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is kimagasló, és mindezen tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs eredmények a hallgatók minőségi képzését is szolgálják, melynek értéke sokszorozódik, ha a végzett hallgatók a munkaerőpiacon a régión belül kamatoztatják tudásukat.
Az intézmény a rendelkezésére álló tudományos kapacitás mellett a széles nemzetközi kapcsolatrendszer, valamint a szerencsés földrajzi elhelyezkedés következtében is jelentős innovációs potenciált képvisel. A K+F+I tevékenység döntően meghatározza az intézmény, a régión belül és – adott esetben az azon kívül működő vállalatok, ennek következtében pedig a térség versenyképességét. Versenyelőnyt jelenthet az innovációk, új technológiák és új termékek bevezetése, a folyamatok és szervezeti megoldások megújítása. A Pannon Egyetem fő kutatási területei a következők: az energiahatékonyság fokozása és az energetikai rendszerek vezérlésének fejlesztése; folyamatok és rendszerek integrációja az energiamegtakarítás és környezeti hatások csökkentése érdekében; a fejlett infokommunikációs technológiák tekintetében (felhő technológia; virtualizáció; mágens rendszerek; szenzorhálózatok; üzleti folyamat és ellátási lánc optimalizáló, felügyeleti és kockázat menedzsment rendszerek; egészségügyi informatika, info-bio-nano rendszerek; járműmechatronikus rendszerek és korszerű energia-átalakító rendszerek); természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó innovatív kutatások; a légköri aeroszol kutatások. Néhány konkrét példa a K+F tevékenységekre az alábbiakban kerül bemutatásra: A Pannon Egyetem és a MOL Nyrt. között fennálló együttműködés az Egyetem Mérnöki Karát, illetve Műszaki Informatikai Karát kapcsolja be a közös kutatási tevékenységekbe. A motorhajtóanyagok kutatása, (megújuló forrásból származó, nagy hidrogéntartalmú motorhajtóanyagok és nagyteljesítményű kenőolajok) a fenntartható fejlődés egyik alappillérének, a mobilitás fenntartásának, alapanyag- és energiatakarékos, valamint környezetbarát megoldásának kiemelten fontos része. Kiemelkedő kutatási terület a Continental Teves Magyarország Kft-vel együttműködésben megvalósuló korszerű, nagy értékű szimulációs berendezések fejlesztése, mely a National Instruments által gyártott legmodernebb hardver és szoftver technológiákra támaszkodik, és nagymértékben segíti az autóipari vezérlőegységek (pl. ABS, ESP, ACC) HIL (Hardware-Inthe-Loop) fejlesztését és tesztelését. Itt fontos megjegyezni, hogy a 2013-16 közötti minősítési időszakra vonatkozóan a Pannon Egyetem Mérnöki Kara "KUTATÓ KAR" minősítést kapott. A dunántúli felsőoktatási intézmények közül a „kutató kar” minősítést egyedül a Pannon Egyetem Mérnöki Kara kapta meg, ami azt jelenti, hogy egyike az ország legjobb mérnökképző intézményeinek. A Gazdaságtudományi Karhoz tartozó „A versenyképesség, a regionális és nemzetgazdasági szintű fejlődés, valamint az innováció kapcsolatrendszere” című téma kutatása az MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport irányításával, a Kar több tanszékének részvételével valósul meg. Kutatási részterületek: a versenyképességi rangsorok régiókra, zónákra történő értelmezése; a versenyképesség metrikáinak validálása; a versenyképesség javítását támogató mechanizmusok kiépítése és a gazdálkodó szervezetek elvárás-rendszerének történő megfeleltetése. A Georgikon Kar munkatársai többek között „Az ökológiai gazdálkodást megalapozó környezetbarát mezőgazdasági technológiák fejlesztése, az élelmiszer-biztonság és a minőségi élelmiszer előállítás érdekében” témában folytatnak kutatást. A kutatási program célja olyan növénytermesztési és állattenyésztési technológiák kifejlesztése, amelyek segítségével mérsékelhetők a mezőgazdaság input anyagai, javítható a termelés tápanyag hasznosulása és ezáltal a környezet terhelése, javítható az előállított termékek minősége és az élelmiszer-biztonság. A program keretében tovább kívánjuk
fejleszteni a mezőgazdasági melléktermékek szélesebb körű felhasználását célzó kutatásainkat, a decentralizált vidéki energiaellátást segítő megújuló energiákra irányuló projektjeinket. Az alapkutatási tevékenység mechanizmusa fokozatosan megújul és változik. A Pannon Egyetem szervezeti háttere lehetőséget ad az új ígéretes kutatási témák befogadására belső és külső erőforrások bevonásával nemzetközi partnerekkel együttműködve. Jelentős, hogy a Pannon Egyetem jelenleg több klaszterben is tevékenykedik, melyben az együttműködés célja, hogy a klaszter tagjai versenypozícióik erősítése érdekében igénybe vehessék azt a tudást, amely az egyetemen rendelkezésre áll, ösztönözve ezzel a közös projektek generálását, amelyekben megszülető konkrét K+F eredmények alkalmazása technológiai előnyöket biztosíthat a klaszter tagjai számára. Az egyetem új kutatási javaslatokat, szolgáltatói tevékenységeinek igénybevételét, konkrét kutatás-fejlesztési megrendeléseket vár a klasztertől, észrevételeket a képzési szerkezet korszerűsítésére. Agrár innováció tekintetében a Georgikon Kar számos intézménnyel és szervezettel áll partnerkapcsolatban. Legnagyobb számban vállalati partnerekkel rendelkezik, ami főként az alkalmazott kutatásfejlesztés és innováció területén jelent előnyt, másfelől ezek a kapcsolatok az oktatási tevékenységet is segítik, különösen a gyakorlati oktatás területén. A vállalati partnerkapcsolatok dominanciája az Agrártudományi Centrum esetében még szembetűnőbb. Az innovációs tevékenység főként fajta előállításban ért el sikereket (zöldség, gyümölcs, szőlő, szántóföldi és gyep növények, sertés). Emellett a piaci szereplők igényeire reagálva elindultak olyan innovatív projektek, amelyek az állattenyésztés hatékonyságának komplex növelésére irányulnak, érintve a genetikai alapok, a tartástechnológia és a takarmányozás témakörét. A Pannon Egyetem feladatának és missziójának tekinti, hogy képzési és innovációs szolgáltatásaival aktívan formálja és szolgálja Magyarország vidékfejlesztési stratégiáját, részt vegyen annak kooperatív megvalósításában. A Pannon Egyetem nem passzív szemlélője, hanem proaktív részese a vidék modernizációjának. Az egyetem minden működési színhelyén hozzájárul a vidéki gazdaság fellendítéséhez, valamint a vidéki életminőség emeléséhez. Mindezeket a különböző típusú és szakterületű tevékenységek együttes alkalmazásával érjük el. Ezekben a folyamatokban valamennyi kar részt vesz. A Pannon Egyetem alap- és mesterszakokon nyolc képzési területen indít képzéseket, melyek az alábbiak:
agrár; bölcsészettudományi; gazdaságtudományi; informatika; műszaki; pedagógusképzés; társadalomtudományi; természettudományi.
Valamennyi képzési területhez kapcsolódóan az intézményben végzett munka hozzájárul a régió fejlődéséhez. A Pannon Egyetem megfelelő alapot kíván biztosítani az innovációra épülő gazdaságfejlesztési projektekhez. Az innovációra alapozott gazdaság megújulásakor figyelemmel kell lenni a meglévő értékek megőrzésére és a fenntartható környezet megteremtésére. Ez a minőségi vidékfejlesztés kulcsa. 2. A Pannon Egyetem tevékenységének lehetséges kapcsolódási pontjai Veszprém megye fejlesztésének átfogó-, és stratégiai céljaihoz (Forrás: Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepció, Pestterv Kft. 2013.) 1. „Gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés” átfogó elérését szolgáló stratégiai célok: 1.1. Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével 1.2. A térségi és a helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés: a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal 1.3. Vidékies térségek értékalapú megújítása, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása és újbóli fejlődési pályára állítása 2. A lakosság életminősége javítása, „jól léte” biztosítása, a társadalom fejlesztése átfogó cél elérését szolgáló stratégiai célok: 2.1. Egészséges társadalom megteremtése 2.2. Kreatív tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása 2.3. Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom kialakítása 3. A térszerkezet tudatos alakítása, a versenyképességet segítő szerkezetfejlesztés, várostérségek összehangolt fejlesztése átfogó cél elérését szolgáló stratégiai célok: 3.1. Természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzése, fenntartható használata, energiahatékonyság és környezetünk védelme 3.2. Térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképessége javítását szolgáló fenntartható természet kialakítása A K+F+I területén a gazdasági szférán túl nagy jelentősége van más felsőoktatási intézményekkel, illetve kutatóintézetekkel közösen folytatott innovációs tevékenységeknek. Együttműködési megállapodással rendelkezünk pl. az MTA Agrártudományi Kutatóközponttal (Martonvásár), ezen belül aktívan együttműködünk intézeteivel a különböző szakterületeknek megfelelően. Az Agrártudományi Kutatóközpont az alapkutatási tevékenysége mellett maga is érintett az innovációs tevékenység piaci igények alapján történő célzott erősítésében. A tudományos szférával történő együttműködés további gazdasági szereplőkkel gyarapítja az innováció terén együttműködő partnereink számát. A Pannon Egyetem, Veszprém Megyei Jogú Város, Székesfehérvár Megyei Jogú Város, a Kaposvári Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola szoros együttműködést alakított ki a régió gazdasági igényeinek közvetlen kielégítésére. Ennek szellemében kezdeményeztük a KözépDunántúli Pannon Zóna megalakítását, melynek működtetését az érintett intézményekkel közösen önként vállaljuk.
A Pannon Egyetem képzéseit és innovációs szolgáltatásait a Közép-Dunántúli Pannon Zóna gazdasági szereplőinek technológiai és geográfiai igényeihez igazítja. Ennek érdekében szakmai tevékenységét kiterjeszti a régió mindazon településeire, ahol a szakemberképzés, az innovációs tevékenység és a vidékfejlesztés igénye együtt jelentkezik és a gazdaságosság feltételei is teljesülnek. E folyamat új telephelyek létesítését kívánja meg. 3. A Pannon Egyetem kapcsolódási pontjai a kormány vidékfejlesztés prioritásaihoz A hazai Vidékfejlesztési Program (2014-2020) 1.0. tervezési változata alapján a Program biztosítja az EU 2020 és tematikus célokhoz való hozzájárulást az alábbiak szerint: kiemelt figyelmet fordít a kutatás-fejlesztés-innovációt, a tudásátadást, képzést, készségek javítását, erősítését célzó fejlesztéseknek az agrár- és élelmiszergazdaságban és a vidéki gazdaságban; alapvető célja a fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése, az agrár- és élelmiszerszektor hozzájárulása a gazdasági fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a természeti erőforrások megőrzéséhez; átfogó célja a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben gazdasági, szociális, közösségi intézkedésekkel. A Program biztosítja a Közös Agrárpolitika céljaihoz való hozzájárulást az alábbiak szerint:
középpontjában a versenyképes, életképes mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozás áll; hangsúlyos elemét képezi a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, azzal összefüggésben a környezetkímélő, fenntartható gazdálkodás, agrárkörnyezetgazdálkodás; kiemelt szempontja és beavatkozási területe a vidéki térségek és közösségek lehetőségeinek bővítése, a vidéki gazdaság és helyi közösségek fejlesztése.
A mezőgazdaság és az erdészet fejlődése és specializálódása, valamint a vidéki térségekben működő mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) előtt álló sajátos kihívások szükségessé teszik a megfelelő szintű műszaki és gazdasági képzést, valamint a tudás- és információszerzéssel, illetve -cserével kapcsolatos kapacitás fokozását, többek között a legjobb mezőgazdasági és erdészeti termelési gyakorlatok terjesztése útján. Indokolt, hogy a tudásátadással és a tájékoztatással kapcsolatos tevékenységek igazodjanak a vidéki szereplők igényeihez, és ne csupán hagyományos szakképzési tanfolyamok keretében valósuljanak meg. Ennek eszközei lehet szakmai találkozók szervezése, személyre szabott tanácsadás, demonstrációs tevékenységek, tájékoztatási tevékenységek, valamint a mezőgazdasági üzemekben megvalósítandó, rövid időtartamra szóló csere- és látogatási programok. A megszerzett tudás és információk lehetővé fogják tenni a mezőgazdasági termelők, az erdőtulajdonosok, az élelmiszeriparban dolgozók és a vidéki kkv-k számára mindenekelőtt azt, hogy fokozzák versenyképességüket és erőforrás-hatékonyságukat, valamint javítsák környezeti teljesítményüket, ezáltal hozzájáruljanak a vidéki gazdaság fenntarthatóságához. Ezen a területen a fejlesztési célok és feladatok:
versenyképesség növelése a K+F-ben rejlő lehetőségek hatékonyabb felhasználásával; környezetbarát technológiák részarányának növelése ismeretbővítés által; fenntartható gazdálkodási módok elterjedésének elősegítése bemutatásuk révén; innovációs hajlandóság erősítése; K+F adaptációjának elősegítése; tudásszint növelése az agrárágazatban;
szorosabb illeszkedés a szakágazatok igényeihez az ismeretátadás területén; szaktanácsadók folyamatos továbbképzésének biztosítása; folyamatosan aktualizált tudáshalmaz használata; ismeretszerzési igények megerősítése; igényközpontú szakképzési hálózat működtetése; agrárképzésben érintett szervezetek szakmai összekapcsolása; a vidék szakmai felkészültségének fejlesztése; fogyasztói tudatosság növelése; környezeti tudatosság növelése.
A tanácsadási szolgáltatások a mezőgazdasági termelőket, az erdőtulajdonosokat és a vidéki térségekben működő kkv-kat segítik gazdaságuk vagy vállalkozásuk fenntartható irányításának és általános teljesítményének javításában. Ezért célszerű ösztönözni mind az ilyen tanácsadási szolgáltatások létrehozását, mind pedig azoknak a mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok és kkv-k általi igénybevételét. A tanácsadás minőségének és hatékonyságának javítása érdekében rendelkezni kell a tanácsadók minimális képesítéséről és rendszeres képzéséről. A tanácsadási szolgáltatásoknak segíteniük kell a mezőgazdasági termelőket mezőgazdasági üzemük teljesítményének értékelésében és azoknak a szükséges javításoknak az azonosításában, amelyeket a jogszabályi gazdálkodási követelmények, a jó mezőgazdasági és környezeti állapot, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok, továbbá az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a vizek állapotának védelmével, az állatbetegségekre vonatkozó bejelentésekkel és az innovációval kapcsolatos előírásoknak megfelelő követelmények és tevékenységek tekintetében végre kell hajtani. Ennek eszközei lehetnek az alábbiak: tanácsadás nyújtása és igénybevételének ösztönzése: egyéni vagy csoportos tanácsadás formájában a mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók, illetve erdőtulajdonosok és a vidéki térségekben működő kkv-k segítése gazdaságuk, vállalkozásuk és/vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javításában, valamint éghajlatbarátabbá és ellenállóképesebbé tételében. Tanácsadás nyújtása és igénybevételének ösztönzése: egyéni vagy csoportos tanácsadás formájában a mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók, illetve erdőtulajdonosok és a vidéki térségekben működő kkv-k segítése gazdaságuk, vállalkozásuk és/vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javításában, valamint éghajlatbarátabbá és ellenállóképesebbé tételében, tanácsadási, üzemvezetési szolgáltatások fejlesztése, tanácsadók képzése. Ezen a területen a fejlesztési célok és feladatok:
korszerű ismeretbázisra épülő, igényorientált szaktanácsadási rendszer működtetése; tanácsadók felkészültségének javítása; szaktanácsadási hatékonyság növelése; versenyképesség növelése a K+F-ben rejlő lehetőségek hatékonyabb felhasználásával; környezetbarát technológiák részarányának növelése ismeretbővítés által; fenntartható gazdálkodási módok elterjedésének elősegítése bemutatásuk révén; innovációs hajlandóság erősítése; K+F adaptációjának elősegítés; tudásszint növelése az agrárágazatban; szorosabb illeszkedés a szakágazatok igényeihez az ismeretátadás területén; folyamatosan aktualizált tudáshalmaz használata; ismeretszerzési igények megerősítése; a vidék szakmai felkészültségének fejlesztése;
településen belüli szélessávú internet hozzáférés biztosítása (kisléptékű infrastruktúra); digitális kompetenciák fejlesztése; infokommunikációs technológiák használatának elterjesztése és elősegítése; információáramlás elősegítése; műszaki infokommunikációs lemaradás csökkentése.
A 2007–2013-as programozási időszakban a vidékfejlesztési politika keretében az együttműködésnek csupán az új termékek, folyamatok és technológiák kifejlesztésére irányuló együttműködési forma részesült explicit módon támogatásban, amelynek támogatására továbbra is szükség van, de a támogatást hozzá kell igazítani a tudásalapú gazdaság követelményeihez. 2014-2020 között lehetővé kell tenni, hogy az egyetlen gazdasági szereplő által végrehajtott projektek is finanszírozhatók legyenek, azzal a feltétellel, hogy az adott gazdasági szereplő az így elért eredményeket közzéteszi, megvalósítva ezáltal az új gyakorlatok, folyamatok vagy termékek terjesztésének célját. Az együttműködés-típusok szélesebb skálájának és a kedvezményezettek kisebb és nagyobb gazdasági szereplőket egyaránt magában foglaló, szélesebb körének támogatása hozzájárulhat a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek teljesítéséhez azáltal, hogy segítséget nyújt a vidéki térségek gazdasági szereplőinek a szétaprózódottságból eredő gazdasági, környezeti és egyéb hátrányok leküzdéséhez. A kis gazdasági szereplők számára a közös munkafolyamatok szervezéséhez és az eszközök és erőforrások megosztásához nyújtott támogatásnak elő kell segítenie, hogy kis méretük ellenére gazdaságilag életképesek legyenek. Az ellátási lánc szereplői közötti horizontális és vertikális együttműködéshez, valamint a helyi összefüggésben megvalósítandó promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatásnak elő kell mozdítania a rövid ellátási láncok, a helyi piacok és a helyi élelmiszerláncok gazdaságilag ésszerű fejlődését. A környezetvédelmi projektekre és gyakorlatokra vonatkozó kollektív megközelítések támogatása révén nagyobb és állandóbb környezeti és éghajlati előnyök biztosíthatók azokhoz az előnyökhöz képest, amelyeket az egyes gazdasági szereplők önmagukban, más szereplőkkel nem együttműködve érhetnek el (például nagyobb kiterjedésű, egybefüggő földterületeken alkalmazott gyakorlatok révén). A klaszterek és a hálózatok különösen nagy jelentőséggel bírnak a szakértelem megosztása, valamint az új és specializált szakértelem, szolgáltatások és termékek kifejlesztése szempontjából. A kísérleti projektek fontos eszközként szolgálnak a technológiák, a technikák és a gyakorlatok kereskedelmi alkalmazhatóságának különböző környezetekben történő teszteléséhez és – szükség esetén – e technológiák, technikák és gyakorlatok kiigazításához. Az operatív csoportok meghatározó elemei a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó európai innovációs partnerségnek (EIP). További fontos eszközt jelentenek a LEADER helyi fejlesztési keretén kívül, a vidéki és a városi térségek köz- és magánszektorbeli szereplői által közösen megvalósított helyi fejlesztési stratégiák. Ezen a területen a fejlesztési célok, feladatok a következők: a mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, és az erdészet, területén a kutatásfejlesztés és innovációs, valamint a gazdasági szereplők közötti együttműködés fejlesztése; az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése; a tudástőke bővítése, az egész életen át tartó tanulás és szakképzés előmozdítása az agrárgazdasági (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripar) vállalkozások gazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében;
versenyképesség növelése a K+F-ben rejlő lehetőségek hatékonyabb felhasználásával; környezetbarát technológiák részarányának növelése ismeretbővítés által; fenntartható gazdálkodási módok elterjedésének elősegítése bemutatásuk révén; innovációs hajlandóság erősítése; K+F adaptációjának elősegítés; együttműködési hajlandóság növelése; innovációs háló kiépítése; innovációs igény felélesztése. Az alábbi eszközök segíthetik a megvalósítást: klaszterek és hálózatok kiépítése; együttműködésre irányuló megközelítések a mezőgazdasági ágazat, élelmiszerlánc és erdészeti ágazat szereplői, illetve egyéb olyan szereplői között, akik (amelyek) hozzájárulnak a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához; az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése. Támogatható művelettípusok:
kísérleti projektek; új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; K+F+I együttműködés támogatása a mezőgazdaság, élelmiszerlánc és erdészeti ágazat, valamint az érintett K+F szektor szereplői között; Európai Uniós jogharmonizációból fakadó szakigazgatási kötelezettségeknek való megfelelés (Pl. faanyag-eredet igazolási és nyomon követési rendszer, élelmiszerlánc-biztonság, stb.) és elektronikus szolgáltatások bővítésének szakmai előkészítése; a szűkebben és tágabban értelmezett innováció megvalósítása adaptálva a felvevő környezetre – gazdaságok segítése az innovációban technológiai fejlesztésben és annak átadásában; illetve a potenciális fejlődést magukban hordozó alágazatok fejlesztése; az ellátási lánc szereplői között a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatására szolgáló logisztikai platformok létrehozása érdekében létrejövő horizontális és vertikális együttműködések, illetve promóciós tevékenységeik.
4. A Pannon Egyetem szerepvállalása a vidékfejlesztésben a) A vidéki gazdaság, a termelő és szolgáltató szektor versenyképességének javítása:
a Pannon Egyetem tudományos hátterével részt vesz a magas hozzáadott értéket képviselő versenyképes termékek fejlesztésében az érintett cégekkel folytatott együttműködés formájában; a képzés és innováció eszközeivel hozzájárul az új cégek régióban történő letelepedéséhez, illetve a már itt lévő cégek régióban maradásához; közös európai uniós programokat és projekteket hajt végre a régió gazdasági szereplőivel;
részt vesz a regionális tudás- és technológia-transzfer folyamatok kiépítésében; közreműködik a turisztikai szolgáltatások innovatív fejlesztésében.
b) A vidéki munkaerő versenyképességének javítása:
Igényorientált szakemberképzés A vidéki tanárképzés minőségének fejlesztése A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar szervezeti keretein belül működő Tanárképző Központ a régió meghatározó módszertani központja, tevékenysége a lineáris képzési modell valamennyi képzési szintjére kiterjed. Az itt rendelkezésre álló szakmai potenciál továbbfejlesztésével, valamint a hálózati működés adta lehetőségek kihasználásával a Közép-Dunántúli Pannon Zóna meghatározó egyetem szintű tanárképző intézményeként kívánunk működni.
Tehetséggondozás A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara a minőségi oktatás jegyében egyedülálló, többszintű tehetséggondozó rendszert működtet. Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola a matematikai és a műszaki pályára készülő középiskolás diákok tehetségének kibontakoztatását segíti elő. A veszprémi és szolnoki központtal rendelkező képzés az ország minden tájáról, valamint a határon túlról is vonzza a matematika iránt érdeklődőket. Az egyetem a 2012–2016-os időszakban a Matematikai Tehetséggondozó Iskola mintájára tervezi több szakterületre kiterjedő országos hatáskörű középiskolai tehetséggondozó iskola működtetését. A motivált középiskolások tehetséggondozása, pályaválasztásuk orientálása számos további formában folyik, így például népszerűsítő előadások tartásával középiskolákban, középiskolások számára diákkonferenciák, tanulmányi versenyek megrendezésével, tehetséggondozó szakkörök, „nyári egyetemek” működtetésével. Az egyetem tehetséggondozó programjának másik pillére a kiváló hallgatók tudományos és szakmai tevékenységének megalapozása. A tudományos pálya iránt érdeklődő hallgatók szakmai napokon, tudományos diákköri, valamint hazai és nemzetközi konferenciákon vehetnek részt tudományos előadások tartásával.
c) Részvétel a nemzeti agrárfejlesztési stratégia kialakításában és megvalósításában A természeti értékek védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás a jövőben is meghatározó szerepet fog játszani egyetemünk oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenységében. Egyetemünkön megalakítottuk a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségét, az AGRYA keszthelyi csoportját. Ezáltal hallgatóink már tanulmányaik során megismerkedhetnek a gazdálkodás megkezdésének lehetőségeivel, kapocs alakul ki a már végzettek és a végzés előtt állók között, ami számos szempontból hasznosnak mutatkozik. Az ökológiai gazdálkodás szélesebb körű elterjesztését segítjük azáltal, hogy elindítottuk az ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzést, illetve alapítói vagyunk egy szintén az ökológiai gazdálkodásra felkészítő mesterszaknak. Feladatul tűztük ki a
már rendelkezésre álló, ökológiai gazdálkodást segítő technológiai módszerek szélesebb körben való megismertetését, a biotermékek feldolgozásának növelését. Ennek érdekében hallgatói egyesületet hoztunk létre, amelynek keretében hallgatóink már egyetemi éveik alatt megismerkedhetnek a kertészeti termékek ökológiai előállításával. A Dunántúlon egyedül egyetemünk keszthelyi Georgikon karán lehet kertészetet és borgazdálkodást tanulni. Ezt kihasználva hatékonyan be kívánunk kapcsolódni a „Kert-Magyarország” kertészeti program megvalósításába. A kertészet fejlesztése magas kézimunka igénye miatt komoly munkahelyteremtő és jövedelemtermelő potenciált jelent, különösen a zöldség-gyümölcs szektorban. A szőlész-borász képzés 2013. évi indítása révén magasan képzett szakemberekkel segítjük a dunántúli borászatok, vállalkozások munkáját, a – közelmúltban módosított – bortörvényben megfogalmazott célok megvalósítását, a termőterület növelését, az önellátás irányába történő elmozdulást és a minőségi borok előállítását. Az állattenyésztés fejlesztésében egyrészt az állattenyésztő és mezőgazdasági mérnökképzéssel, az állattenyésztési, halászati és takarmányozási kutatásainkkal, valamint a szaktanácsadásunk bázisát képező állattartó telepeinkkel veszünk részt. Terveink között szerepel egy vágópont létrehozása, amely a saját előállítású, feldolgozott termékeken túl ellátná Keszthely és környéke igényeit is. Nagy fehérsertés törzstenyészetünkkel a tenyészkoca- és hízósertés-állomány kihelyezési programokon keresztül kívánunk hozzájárulni a sertéstartás felfuttatásához. Egyetemünk szellemi termékei között meghatározó szerepet játszanak a különböző államilag elismert burgonya-, szőlő-, körte- és zöldségfajták. A génmegőrzést és a biológiai alapok fejlesztését az elkövetkező időszakban is stratégiai feladatunknak tekintjük. Takarmányozási kutatásainkban – elsősorban az abrakfogyasztó állatok, a sertés- és a baromfifajok vonatkozásában – központi szerepet játszik a különböző mezőgazdasági és ipari melléktermékek jelenleginél nagyobb arányú takarmányozási felhasználása, az ilyen irányú technológiák kifejlesztése, szélesebb körű elterjesztése. Ezzel a „Növényi fehérjeprogramhoz” csatlakozva csökkenteni tudjuk függőségünket az export szójától. Hazánk vízrajzi adottságai és hagyományai miatt jelenleg is fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. A „Halászati Program” célul tűzte ki halfogyasztásunk növelését, lehetőleg úgy, hogy a növekmény a hazai termelésű, a halfeldolgozás fejlesztésével minél nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó, megfizethető és nyomon követhető termékekből álljon. Ebből a szempontból jelentős kutatási programunk az ivadék-előállítás, továbbá a hazai viszonyokhoz adaptálható intenzív halnevelési technológiák, eljárások kifejlesztése. A lovas kultúra a magyar kultúra mélyen gyökerező, szerves része. A „Nemzeti Lovas Program” megvalósításához intézményünk a már jelenleg is folyó ménesgazda és lovas túravezetői képzések folytatásával, a terület gyakorlati és elméleti szaktekintélyeinek rendszeres meghívásával, a lovas hagyományőrzéssel, a keszthelyi általános és középiskolások órarendi lovagoltatásával, valamint – a Hévízi Gyógyfürdőkórházzal együttműködve – lovasterápia elindításával, a lovassportok
széles körű propagálásával, továbbá hallgatóink versenyeken való részvételével kíván hozzájárulni. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiánk hangsúlyos részét képezi a helyi és regionális élelmiszer-feldolgozási program, a mikro és kisméretű élelmiszer-feldolgozó vállalkozások szerepének növelése az ellátásban, a foglalkoztatásban és az alapanyagellátásban. A program megvalósítását részben azáltal szeretnénk támogatni, hogy képzéseinkben ezt a megközelítést közvetítjük. Tangazdaságunkban ilyen jellegű mintaprojekteket indítunk, termékeinkkel nagyobb mértékben veszünk részt a helyi közétkeztetés, a vendéglátó egységek és szállodák élelmiszer-szükségletének biztosításában. A térségi energiaellátási program olyan helyi gazdaságfejlesztési programok indítására irányul, amelyek középpontjában a helyi energiatermelés és ellátás áll. A vidéki energiaellátás esetében a decentralizált, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomassza-, illetve állattenyésztő telepek esetében biogáz-erőművek megvalósítása tűnik kézenfekvő megoldásnak. Terveink között szerepel tangazdaságunk bázisán egy modell biogázüzem létesítése, amelyet széles körben tudunk majd használni oktatásunkban, kutatásaink és szaktanácsadási tevékenységünk során. Emellett folytatni kívánjuk az energia-ültetvényekkel és egyéb megújuló energiaforrások felhasználhatóságával kapcsolatos kutatásainkat. Ezek mindegyike fontos alternatívát jelenthet a vidéki térségek energetikai függőségének csökkentéséhez. A falusi és agroturizmus hazai szolgáltatásainak köre szerencsére folyamatosan nő. A megfelelő termékek fejlesztése érdekében szükséges a kutatás, az erőforrások jobb helyi és kistérségi (TDM, LEADER) turizmus menedzsmentjének kialakítása és működtetése. Ennek érdekében indítottuk egyetemünk Georgikon Karán 2011-ben a turisztikai desztinációs menedzsment szakirányú továbbképzést. A szakemberképzéshez ezen túlmenően jelentős mértékben hozzájárul a Gazdaságtudományi Karon és a Georgikon Karon folyó turizmus-vendéglátás képzés, annak is elsősorban a borturisztikai, vendéglátás-szervezés és lovas-turisztikai szakirányai. Szakmai képzésekkel, tanácsadással, adott térségek fejlesztésében való részvételünkkel, kutatásainkkal is hozzá kívánunk járulni a program sikeréhez. Agrárprofilú karral rendelkező egyetemként az elkövetkező időszakban is meg kívánjuk őrizni képzéseink színvonalát és gyakorlatorientált jellegét. Az agráriumra, az élelmiszergazdaságra és a vidékfejlesztésre is igaz, hogy a korábban megszerzett tudás elévülési ideje lerövidült. Fontos szerepet szánunk ezért az élethosszig tartó tanulás feltételei minél szélesebb körű megteremtésének, újabb szakirányú továbbképzések, tanfolyamok indításának. Mint a Közép-Dunántúli Régió Mezőgazdasági Szaktanácsadási Központja, a jövőben is aktív szereplői kívánunk maradni a szaktanácsadásnak, a legújabb tudományos eredmények minél szélesebb körű elterjesztésének. Tangazdaságunkat több tekintetben is modellgazdasággá, bemutató gazdasággá kívánjuk fejleszteni, amelynek bázisán közvetlenül gyakorlati tanácsokat tudunk adni különösen a mikro- és kisvállalkozások számára a napi tevékenységük során felmerülő kérdésekben, valamint a fejlesztés és innováció, a marketing és a vállalatvezetés, a menedzsment területén.
