VERTEBRATA MUSEi
H U N G A R ICA
HlSTORlCO-NATURALIS
Tom I.
HUNGARlCl
195V
Fosc. 1.
A Hámori-tó gerincesfaunája Irta: V á s á r h e l y i
litván
Lillafüred
A H-'mori tó
1813-ban
készült mesterséges
létesítmény.
Környékén a másfélszázados duzzasztás alatt, egy egészen k ü lön élettér alakult
ki, mely az emberi tevékenység következ-
tében igen változó. Ezek a változások sokszor az egész t e r ü let életét,
de bizonyos irányú hasznosítását
is befolyásol-
ják. így például a halállomány megváltozása az elég jelentós hasznosítást,a horgászatot, harminc év alatt kította. Régebben u.i. itt csak
pisztrángra
teljesen
pedig már a ponty, csuka, sőt a keszegezők tábora is lálja szórakozását.
sen eltűntek, vagy megritkultak.
Az alábbiakban seim adatait
közlöm.
megta-
Ezenkívül vannak állatok, melyek az e m -
beri tevékenység folytán létrejött
ismertetése nem lehet
átala-
horgásztak. Ma
átalakulások miatt így
a
jelenlegi
telje-
élővilág
felesleges. többévtizedes megfigyeléeeim és gyűjté-
HALAK - PISCES
Őshonos a Bebespisztráng /Salmo trutta p. farlo L./
és
a fiirgeceelle /Phoxlnue phoxinus L./, melyek a táplálóvizsel kerültek a tóba. Betelepített fajok a szivárványos
pisztráng
/Salmo irideus Gibb./,a ponty /Cyprinus carplo L./ és a törpeharcsa /Amiurus nebulosus Le Sueur/. Véletlenül a tógazdaság részére
hozatott
takarmányhallal kerültek a tóba a ká-
rász /Carasslus carassius L./,
a compó /Tinea tinea L./,
a
fenékjáró küllő /Goblo gobio L./, a pirosszemü kele
/Scardl-
nius erythrophthalmus L./, a
/Rutilus
veresszárnyu
koncér
rutilus L./ és a sügér /Perca fluviatilis L./. A ponty,a kár-'sz, a pirosszemü kele és a veresszárnyu koncér korcsai elég gyakran
is
előfordulnak.
KÉTÉLTŰEK - AMPHIBIA
Tavaszi párzáskor tömegesen kereBik fel a tavat a gyepi béka
/Rana temporarla L./,
az
erdei
béka /Rana
Bonap./ a leveli béka /Hyla arborea L./, béka /Bufo bufo L./ és
a
zöld
dalmatina
a barna varangyos-
varangyosbéka /Bufo vlrldiB
Laur./ is. Állandóan itt él a kecskebéka
/Rana esculenta L./,
a tavibéka /R. rldibunda Pali./ és a vöröshasu unka /Bombina bomblna L./. Csak tavasszal „szüléskor" keresi fel a szalamandra /Salamandra salamandre L./ ós
pete
pettyes gőte /Trlturus vulgaris L./ és az alpesi gőte turus alpestrls
foltos
lerakásra a /Tri-
Laur./.
HÜLLŐK - REPTILIA
A lábatlan gyik /Anguis fragilis L./, a fürge gyik /Lacerta agilis L./ és a faligyik /L. muralls Laur./ közönséges a tó környékén. Gyakori
a
vízisikló /Matrix natrix L./, az
erdei eikló /Elapfae longlasima Laur./
és a réz,
vagy
sima
sikló /Coronalla austriaca Laur,/ is.
MADARAK - AVES A tó környékén fészkel
O
táplálkozásra
keresi fel ÓZ
eliszaposodott és gazos felső részét a tónak: a szajkó /Garruluo g. glandariue L./, a sárgarigó /Oriolus o.oriolus L./, a meggyvágó /CocothrausteB c. cocothraustes L./,
a
zöldike
/Chloria c.chloris L./,a tengelic /Carduelia c.carduelle L./, a csiz /Carduells spinus L./, a kenderike /Carduells f.flammea L,/, a csicsörke /Serinus canarius serlnus L./, az erdei pinty /Frlngllla c. coelebs L./, a hegyi billegető /Motacilla c. cinerea Tunst./ és a barázdabillegető /M. alba L./, a fakusz /Certhla f. famlllarlB L./. A hajnalmadár murarla L./ csak télen látható
a
/Trichodroma
környező sziklafalakon. A
csuszka /Sltta eurogaea caesia L./, a széncinke /Parus m.major L./,
a kékcinke /P. c. cosruleua L./
éa a
barátcinege
/P. palustris communis Bald./ rendes fészkelő, A csonttollúmadár /Bombycllla g. garullus L./
csak erős teleken jelenik
meg. A szürke légykapó /Musclcapa s.striata Pall./ és az örvös légykapó /M. a. alblcolis Tem./, dus erlcetorum phllomelos Brehm/,
az
énekes rigó
/Tur-
a fekete rigó /T,m.merula
L./»továbbá a vízirigó /Cinclus c.aquaticus Bechst./ is gyakori vendég a tó környékén.A tó felett vadászgat tavasztól őszig csoportosan a füsti fecske /Hirundo r. rustics L./, a molnár fecske /Delichon u. urblca L./
és
a sarlósfecske
/Apus a.
apus L./. Csak őszi vonuláskor, igen nagy csapatokban látható a viz felett,
a
vonuló parti fecske
/Rlparla r. rlparia
L./. A tó felső végén lévő égeres erdőben egyetlen esetben a lappantyú /CaprlEulgus e. europeus L./
tojásait
találtam.
A jé^padár /Alcedo attis isplda L./ késő nyártól a viz befagyásáig, minden évben látható. Nyáron az égeresben,állandóan unllható a kakuk /Cuculu3 c. canorus L./ szava is. A hasznos
baglyok közül csupán a macskabaglyot /Strix a. aluco L./ figyeltem meg az égeresben.
Télen az apró énekesekre vadászva
megjelenik a kis sólyom /Falco columbarlus aesalon L./.
ra-
vasszal különösen régebben, a nagytömegű, párzó békára
járt
az egerészölyv /Buteo b. buteo L./ is. Télen az apró rágcsálókra vadászva, megjelenik
a
gatyásölyv /Buteo
1. lagopus
Brün./.Néha halakra vadászva látható egy-egy halászsas /Pandion h. hallaëtuB L./ is. Fiókaröpitée után, őszi és tavaszi vonuláskor »megfigyeltem a szürke gémet /Ardea c.cinerea L./, a Tőrös gémet /Ardea p. purpurea L./, és a pócgémet /Ixobrychua m. mlnutus L./, továbbá a bakcsót /Nycticorax n. nyctlcoraz L./ és a bölömbikát /Botaurus s. stellarls L./ is. Régebben a sásos, gazos felső részben költött
a
feketenyakú
diceps n. nigrlcolis Tem./
kis vöcsök /P.r.ruflcolis
és
a
vöcsök
tőkés
réce /Anas p. platyrhyncha L./, a
/Po-
Pall./ is. Ma azonban ezek már eltűntek.Ugyancsak a múltban, mind a tavaszi, Bind az őszi vonulás alatt megfordult
itt a
csörgő réce /Anas c. crecca L./, a böjti réce /A.querquedula L./, a fütyülő réce /A. penelope L./, a nyílfarkú réce /Anas a,acuta L./, a kanalas réce /Spatula clypeata L./, a kontyos réce /Nyroca fullgula L./, és a kerce réce /Bucephala c.clangula L./, a nagy bukóval /Mergus m.merganser L./ ós a búvárral /Colymbus a. arctlcus L./.
sarki
Mindegyikből volt a ke-
zeim között több lött példány. Ma már azonban ezek sem keresik fel az igen forgalmas környókü Hámori tavat.A kék galamb /Columba o.oenas L./ és
az
csak inni jelenik meg néha
örvös galamb /C.p. palumbus L./ a
tó partján. A gerle /Strepto-
pella t. turtur L./ a tó végén költ.
lévő
égeresben rendszeresen
A billegető cankó /Trlnga hypoleucoB L./ 1945-ig egy-
kát párban költött.
Azóta
csak
vonul'si időben látható az
erdei mankóval /Tringa ochropus L./, /Capella g. gallinago L./, a
pettyes
a közép sárszalonkával vízicsibével /Porzana
porzana L./, a vízityúkkal /Galilnula c. chloropus L./ pz-'rcE ; val /Fulica a. atra L./ együtt.
és a
EMLŐSÖK - MAMMALIA A legritkábban szem elé kerülő lakója a tó és közvetlen környékének a vakondok /Talpa europea L./. Csak
a
sétányo-
kon, vagy a feltöltődött felBŐ végén léthatjuk jellemző
tu-
r'eait. Nagy ritkán kerül egy-egy elhullott is szem elé. Az erdei cickány /Sorex mlnutuB L./,
a törpe
ciokány
a vizi cick'ny /Neomys fodlens
/Sorex araneus L./,
Penn./,
a mezei cick :ny /Crocldura leucodon Herrn./ és a keleti
cic-
kány /Crocldura suaveolens Pali./ mind megtalálható az arányit)?; páratelt,
bő táplálékot
és
kellő búvóhelyet nyújtó tó
partjain 33 felső végén. Jelenlétüket nyáron csicsergésszerü hangjuk
és
bizonyítják.
a parton gyakran található elhullot^t
példányok
A ragadozó emlősök ugyanis egér helyett elfog-
ják és megölik őket, de pézsmaszaguk miatt meg nem eszik. A Bükkből ismeretes
denevérek
a
/Rhinolophus ferrum equinum Schreb./, a
nagypatkós denevér kis
patkós
denevér
/Rh. hipposideros BechBt./ a kereknyergü patkósdenevér euryale Blas./,a bajuszos denevér
/Rh.
/Myotis mystacinus Kuhl/,
a horga88zörü denevér /M. nattererl Kuhl/,
a csonkafülü de-
nevér /M. emarglnatus Geoffr./, a vizi denevér /M.daubentoni Kuhl/, a tavi denevér /M. dasycneme Boie/, nevér
/M. myotis rnyotie Borkh./,
a közönséges de-
a hegyesorru denevér
/M.
oxygnathua Montic./,a törpe denevér /Pipistrellus pipistrellus Schreb./, a kései denevér /Epteslcus serotinus Schreb./, az északi denevér /E. nilssonl Keys, et Blas./, a fehértorku denevér /Veapertlllo murinus L./,
a korai denevér /Nyctalus
noctula Schreb./, a szőrőskaru denevér /N. leislerl Kuhl/, a hosszufülü denevér /Plecotus aurltus L./,
a
pisze
denevér
/Barbastella barbastellus Schreb./, és a hosszuszárnyu denevér
/Mlníopterus schreibersi Kuhl/
alkonyattól
mind megfordul a tó felett, vadászgatva. Ide kora
virradatig tavasztól
késő őszig a bő táplálék vonza őket. A róka /Vulpes vulpeB L./ is
megjelenik
éjjelenkint a
tó környékén békára, egérre és patkányra vadászva.
Télen az
elgyengült őzeket a tő jegére szorítja
és a nehezen menekü-
lőkből aránylag sokat zsákmányol. Egy vidra /Lutra lutra L./ osalád 1932-ig állandóan itt lakott, de az akkori nagy hal
és
rák pusztulás után,a táp-
lálék hiánya alatt, elvándorolt. A nyuszt /Partes martes L./, a nyest /M r folna Erxl./, a nenyét
/Muatela nivalis L./,
a hermelin /M. ermlnea L./,
közönséges görény /E„ putorius L./ és a mezei görény
a
/U, p.
eversmanni Less./ mind előfordul. A vadmacska /Pelia sylvestris Schreb./
és a mezei nyul
/Lapus europeua Pall./ jelenlétét csak a havon látható
nyo-
mok árulják el. ÓB a mogyoróspele /Muscardl-
A nagypele /Glis glis L./
nus avellanarlus L./ művésziesen épült fészkét néhány
eset-
ben a bokros parton és a tó felső végén találtam. A pézsmapocok /Plber zlbethicus L./ is megjelenik majdnem minden tavasszal. Elszaporodni azonban nem tud. Az erdei pocok /Clethrionomys glareolus Schreb./, a mezei pocok /Microtus arvalis Pall./, a
földi
pocok /Pitymys
aubterraneus Sél.-Longch./, az erdei egér /Apodemus sylvaticus L./, a güzüegér /Mus spicllegus Pet./ mind különösen Schaw./
egeres
években. A
közönséges,
kószapocok /Arvicola scherman
és a törpeegér /Micromys minutus Pall./ a tó gazos,
felső végén, gyakran a viz fölé is épiti fészkét. patkány
A vándor-
/Rattua norvegicus Berk./ pedig a tó duzzasztó gát-
jában és sziklarepedésekben
tartózkodik.
vulgaris L./ a mogyoróbokros partokat is fészkel.
A vaddisznó /Sus scrofa L./,
elaphus germanicus L./,
/Sciurus
fel. Néha itt
a szarvas /CervuB
az őz /Capreolus capreolus L./ és a
muflon /Ovis muelmon Pali./ csak keresik fel a tő vizét.
A mókus
keresi
legfeljebb
ivás
céljából
Die Vertsbratenfauna des Hámorisees V o n I. Vásárhelyi Lillafüred
Der Verfasser gibt in seinem Aufsatze die Vertebratenfauna des Hámorisees und dessen Umgebung bekannt. Er stellt fest, dass um diesen im Jahre 1813 künetlich hergestellten See ein besonderer Lebensraum entstanden ist, welcher infolge menschlicher Aotivitöt stets einer Änderung unterworfen ist.