VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATA ZSKF 2010

GOÓR JUDIT – KENÉZ ANIKÓ : VÉGZETT ZSKF TKKHALLGATÓK KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATA, ZSKF 2010.

ZSKF TKK FÜZETEK 12

FÜZETEK 12.

VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATA ZSKF 2010. GOÓR JUDIT – KENÉZ ANIKÓ ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT A „PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP 4.1.1.08/2/KMR-2009-0011 KERETÉN BELÜL

1

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST 2011. AUGUSZTUS

GOÓR JUDIT – KENÉZ ANIKÓ : VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATA, ZSKF 2010.


_________________________________________________________________________________________________

„PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 _________________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________________

VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATA ZSKF 2010. GOÓR JUDIT – KENÉZ ANIKÓ ________________________________________________________________________________________________

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA PARTNERINTÉZMÉNYEK: ANNYE, AVKF, WJLF KÉSZÜLT A „PEGAZUS” PROJEKT KERETÉN BELÜL KÖZREMŰKÖDÖTT: KRISZTIÁN VIKTOR ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

ZSKF TKK BUDAPEST 2011. AUGUSZTUS ________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 12. ________________________________________________________________________________________________

2



A jelen kiadvány a „PEGAZUS” Projekt TÁMOP 4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 program keretein belül készült.

© L’Harmattan Kiadó, 2011. © Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2011. © Goór Judit és Kenéz Anikó, 2011.

A kiadványt szakmailag lektorálta: Kabai Imre

ISBN 978-963-236-449-0

ISSN 2062-7424

Sorozatszerkesztő: Kabai Imre

A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. [email protected] www.harmattan.hu A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája.

3



TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK A KUTATÁSRÓL

5.

A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

7.

I. VÉGZETT HALLGATÓK ALAPVETŐ JELLEMZŐI (GOÓR JUDIT) I.1. ALAPADATOK

9.

I.2. HALLGATÓI „ÉLETÚT”

23.

I.3. KAPCSOLAT VOLT INTÉZMÉNYÉVEL, AZ ALUMNI-MOZGALOM

29.

II. VÉGZETT HALLGATÓK A MUNKA VILÁGÁBAN (KENÉZ ANIKÓ) II.1. MUNKAHELY-KERESÉS

42.

II.2. JELENLEGI MUNKA JELLEGZETESSÉGEI, ILLESZKEDÉSE A DIPLOMÁHOZ

55.

II.3. MUNKÁJÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG, JÖVEDELEM

66.

II.4. TERVEK, AMBÍCIÓK

70.

III. TÖBBDIMENZIÓS ELEMZÉSEK (GOÓR JUDIT ÉS KENÉZ ANIKÓ) III.1. TELJES FAKTORIÁLIS MODELLEK: AZ ISMERETEK ALKALMAZHATÓSÁGA

73.

III.2. A MODELLEK TÁBLÁZATAI

80.

________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 12. ________________________________________________________________________________________________

4



A KUTATÁSRÓL A 21. század elején komoly kihívással, dilemmákkal néznek szembe a felsőoktatás szereplői, az egyetemek, főiskolák vezetői, tanárai és hallgatói egyaránt. A felsőoktatási intézmények számára az egyik legfőbb cél, hogy tanulmányaik befejezése után hallgatóik a lehető legfelkészültebben tudjanak munkába állni, a lehető legeredményesebben vegyenek részt a munkaerő-piaci versenyben. Ugyanakkor ez nem kizárólag az imént felsorolt szereplők célja, hanem a hallgatók leendő munkáltatóié is. Korunkban, ahogy az egész világ, a munka világa is folyamatosan változik, új és új elvárások jelentkeznek, amelyekre a felsőoktatási intézményeknek mindig új és új válaszokat kell adni. A Zsigmond Király Főiskola e dilemmák megoldására dolgozta ki az úgynevezett „Diplomás Pályakövető Rendszer-modelljét1” („DPR”). Magyarországon a 2005. évi felsőoktatási törvény arra kötelezi az egyetemeket, főiskolákat, hogy „kísérjék figyelemmel azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet”, azaz keressék fel végzett hallgatóikat, és „önkéntes adatszolgáltatás alapján” számoljanak be arról, hogyan alakult karrierük a munka világában. A ZSKF ezen kötelezettségen felül, egy nagyszabású EU-pályázat (TÁMOP 4.1.1.) révén, végzi a DPR kutatásait a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontjában, mindemellett pedig 2006 óta építi a Karrier Centrumát és az Alumni szolgáltatásait. DPR modellünk egyedülálló módon négy fő szereplőből áll: nemcsak végzett hallgatóinkat kérdezzük arról, hogyan boldogulnak a munka világában, hanem ezen felül aktív hallgatóinkat is motivációikról, elégedettségeikről illetve kompetenciáikról. Kíváncsiak vagyunk még a munkáltatók véleményére, mennyire elégedettek végzett hallgatóinkkal. Kutatásunk összegzett eredményeit végült megosztjuk főiskolánk oktatóival, de bemutatjuk aktív illetve végzett hallgatóinknak valamint azok munkáltatóinak is. Ennek a visszacsatolásnak a legfőbb nyertesei az aktív hallgatók, mivel így a Zsigmond Király Főiskola vezetői, tanárai olyan változtatásokat tudnak végrehajtani az oktatásban, amelyek a lehető legaktuálisabban követik a munkaerő-piaci szereplők folyamatosan változó igényeit. Hiszen modellünk legfőbb célja, hogy hallgatóink elégedettek legyenek intézményünkkel, illetve diplomásaink sikerrel illeszkedjenek be a munka világába. BUDAPEST, 2011. AUGUSZTUS. GOÓR JUDIT ÉS KENÉZ ANIKÓ 1

„Diplomás pályakövetésnek tekintjük az államilag elismert felsőoktatási intézményekben felsőfokú diplomát szerzettek körében folytatott, empirikus (nagyrészt kérdőíves, kisebb részt mélyinterjús és fókuszcsoportos technikával lebonyolított) adatfelvételeket, melyek a diplomát szerzettek szakmai előmeneteléről, munkaerő-piaci érvényesüléséről, illetve a képzés utólagos megítéléséről nyújtanak információkat.” Horváth Tamás: Bevezetés. In: Fábri István – Horváth Tamás – Kiss László – Nyerges Andrea: Diplomás pályakövetés I. Hazai és nemzetközi tendenciák. Educatio KHT – OFIK, Budapest, 2008. november, 5. oldal.

5



A KUTATÁSOKBAN KÖZREMŰKÖDTEK: DR. KABAI IMRE (KUTATÁSVEZETŐ), KRISZTIÁN VIKTOR (KUTATÁSI ASSZISZTENS), DR. PÁLVÖLGYI MIKLÓS ÉS DR. HAVASI ÉVA (ELEMZŐK, SZAKMAI TANÁCSADÓK) GOÓR JUDIT ÉS KENÉZ ANIKÓ (DIÁKKUTATÓK)

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK:

DR. SZABÓ SZILVIA, DR. JÁRDÁNHÁZY MÓNIKA, SULYOK TAMÁS, SZILÁGYI ÁGNES, SÁNTA GEORGINA, BRANDENBURG GYULA, BUDAI KRISTÓF, VARGA MÁTYÁS SZAKMAI TANÁCSADÓK (A KÉRDŐÍV KIALAKÍTÁSÁBAN, A KUTATÁS LEBONYOLÍTÁSÁBAN); KABAINÉ TÓTH KLÁRA ÉS KISS TAMÁS (AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁBAN, A KUTATÁSSZERVEZÉSBEN); TOVÁBBÁ LÁSZLÓ NOÉMI, PAPP SZILAMÉR ÉS BÉKI ORSOLYA DIÁK-INSTRUKTOROK VALAMINT 62 ZSKF-ES HALLGATÓ (TELEFONOS ÉS SZEMÉLYES KÉRDEZÉSBEN, SZERVEZÉSBEN, ADATELEMZÉSBEN).

6



A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

A személyes („face-to-face”) és a kiegészítő telefonos online kérdőíves adatfelvételeket a „Pegazus” pályázat „Diplomás Pályakövető Kutatások a ZSKF-en” című kutatás-sorozat keretein belül a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja készítette a ZSKF-en 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben végzett volt hallgatók körében 2010. október és 2011. január között.

Az adatfelvétel három fázisban történt:

(1) Az első fázisban, az ETR-ben a három kijelölt végzett évfolyamnak (2798 személy) az adatait egy kvóta táblázatba rendeztük és négy dimenzióban (nem, szak, tagozat, végzés éve) néztük meg az alappopulációnk eloszlását. Így alakítottuk ki, hogy melyik csoportból mekkora mintát kell vennünk ahhoz, hogy minden csoport megfelelő arányban képviseltesse magát.

(2) A következő lépésben – a diák-instruktorok vezetésével – a hallgatóink telefonon felkeresték az kiosztott csoportok tagjait és megpróbáltak személyes találkozót szervezni. A beérkezett kérdőíveket a korábban előkészített „minta-tervező mátrixban2” kísértük figyelemmel négy dimenzióban, az alapvető („kvóta”) adatok szerint. (3) Amennyiben valamelyik csoportban nem sikerült elegendő személyes kérdőívet készíteni vagy a 2,5-es értéket meghaladták a súlyok, ott telefonos kérdezéssel javítottuk a mintánk összetételét. Az immáron 420 főre növekedett mintán (az elért volt hallgatóink 15,01%-a válaszolt) elvégeztük az SPSS adatfájl négy-szempontú súlyozását. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy a mintánk és az alappopulációnk közötti eltérések igen csekélyek, így a minta reprezentatívnak tekinthető (lásd az 1. táblázatot).

Kutatásunkkal egy időben folyt a szintén 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben végzettek országos szintű felmérése3, melynek egyes kérdéseit átvettük, így jelen elemzésünkben lehetőségünk nyílik főiskolánk adatait az országos kutatás adataival összevetni. Az összehasonlítás – mint látni fogjuk – izgalmas eredményekkel szolgált. 2 A ZSKF TKK által kidolgozott „Minta-tervező rendszerről” lásd bővebben: http://www.zskf.hu//kiadvanyok/kategoria:zskf-tkkfuzetek 3 Lásd erről bővebben: Garai Orsolya et al (szerk.): Diplomás pályakövetés IV. Frissdiplomások 2010. Educatio Kft – Felsőoktatási Osztály, Budapest, 2010. december.

7



1. táblázat: A három végzett évfolyam alappopulációjának és a vizsgálati mintának a megoszlása a négy alapvető (kvóta) változó szerint.

Alappopuláció

Évfolyam

Nem Szak

Tagozat

Minta

Elemszám

Százalék

Elemszám

Százalék

2007

970

34,7

145

34,5

2008

817

29,2

122

29,0

2009

1011

36,1

153

36,5

Férfi

566

20,2

86

20,4

Nő

2232

79,8

335

79,6

Andragógia (BA)

78

2,8

12

2,8

Emberi erőforrások (BA)

55

2,0

8

2,0

Emberi erőforrások kiegészítő (BA)

126

4,5

19

4,5

Humánerőforrás-menedzser (A)

849

30,4

127

30,2

Kommunikáció és médiatudomány (BA)

132

4,7

20

4,7

Kommunikáció-művelődésszervező (A )

490

17,5

73

17,4

Művelődésszervező (A)

354

12,7

53

12,6

Nemzetközi kapcsolatok (A)

587

21,0

88

20,9

Politológia (BA)

14

0,5

4

0,7

Nemzetközi tanulmányok (BA)

50

1,8

7

1,7

Szabad bölcsészet (BA)

53

1,9

8

1,8

Vallástudomány (MA)

10

0,4

1

0,4

Nappali

862

30,8

131

31,1

Levelező

1936

69,2

289

68,9

2798

100

420

100

Összesen

A közölt adataink a teljes megkérdezettek (420 fő) körében nem térhetnek el nagyobb mértékben, mint +/- 4,5 százalékpont ahhoz képest, mintha mindenkit megkérdeztünk volna. (Ha valamely részsokaságra vonatkoznak adataink, ott természetesen a részminta nagyságának függvényében növekednek a hibahatárok.)

8



I. VÉGZETT HALLGATÓK ALAPVETŐ JELLEMZŐI (GOÓR JUDIT)

I.1. ALAPADATOK A KVÓTA-ADATOK Adatfelvételünk reprezentativitását tehát négy ismérv – a megkérdezettek neme, a tagozat a végzés éve, és a szak – szerint követtük nyomon illetve biztosítottuk. Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is – egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével –, milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek4. A nemek szerinti megoszlásban megfigyelhető, hogy országos és a Zsigmond Király Főiskolás viszonylatban egyaránt magasabb a nők aránya. Ez az eltérés országos szinten kisebb (egyharmada férfi), míg a ZSKF-en csupán egynegyede a férfiak aránya a teljes mintában. I.1.1. ábra: A minták megoszlása nemek szerint (%)

Országos

33,9

ZSKF

66,1

20,5

0%

79,5

20%

40%

60%

Férfi

80%

100%

Nő

Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” Országos (N=4511) és ZSKF (N=420) 4

A kétdimenziós összefüggések elemzését a kereszttábla illetve a hozzá kapcsolódó Pearson-féle „Khí-négyzet függetlenségi próba” segítségével készítettük, illetve cellánként kiszámítottuk az „Adjusztált Sztenderdizált Reziduálisokat” is (a továbbiakban ezt a statisztikát „ASR” rövidítéssel jelöljük). A társadalomkutatásban általánosan elfogadott 95 százalékos „megbízhatósági szintet” tekintjük a „szignifikáns kapcsolatok” alsó határának (a „null-hipotézis elfogadási valószínűsége kisebb vagy egyenlő 0,05 –dal”). „Erősen szignifikáns” összefüggésről legalább 99 százalékos megbízhatósági szint mellett beszélünk, míg a 90-94 százalék közötti megbízhatósági szint esetén „gyengén szignifikáns”-nak nevezzük a két változó közötti összefüggést. A továbbiakban a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűségét „P=0.023” formában jelöljük.

9



A válaszadók tagozat szerinti arányai azt mutatják, hogy a vizsgált három évben a ZSKF-en levelező tagozaton végzett a volt hallgatóink több mint kétharmada (68,8 százalék). Az országos mintánkban ennek épp az ellenkezője látható, itt a válaszadók majdnem kétharmada (61,9 százalék) nappali tagozaton szerezte meg a diplomáját.

I.1.2. ábra: A minta megoszlása tagozatok szerint (%)

Országos

61,9

ZSKF

32,6

31,2

0%

10%

20%

5,5

68,8

30%

40%

Nappali

50% Levelező

60%

70%

0

80%

90%

100%

Egyéb

Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” Országos (N=4511) és ZSKF (N=420)

A nemek illetve a tagozatok összevetésénél megfigyelhető (lásd az I.1.3. ábrát), hogy a levelező tagozaton végzett férfiak és nők aránya a Zsigmondosok körében kis eltéréseket mutat: a nappali tagozatosok között egy árnyalattal több a férfi (38,4 százalék), mint a nő (29,3 százalék).

Ennél az aránynál az országos vizsgálatokban nagyobb az eltérés: a férfiak több mint kétharmada végzett nappali tagozaton (71,8 százalék), míg a nőknek csupán alig több mint fele (56,8 százalékuk). A tendenciák – mindenesetre – megegyeznek: mindkét populációban nagyobb a férfiak körében a diplomájukat nappali tagozaton szerzők aránya.

10



I.1.3. ábra: A minták megoszlása tagozat szerint5 (%)

Országos Összesen

61,9

Országos nők

32,6

56,8

Országos férfiak

36,8

71,8

5,5

6,4

24,4

4,0

ZSKF Összesen

31,2

68,8

0

ZSKF nők

29,3

70,7

0

ZSKF férfiak

38,4

0%

61,6

20%

40%

Nappali

Levelező

60%

0

80%

100%

Egyéb


A végzés évét illetően: 2007-2009-ig 2798 hallgató végzett összesen a ZSKF-en, ebből a mintánk 420 fő válaszait tartalmazza. Az alappopuláció arányai a következőek: 2007 – 34,7 százalék; 2008 – 29,2 százalék; 2009 – 36,1 százalék. A mintánk alakulása a következő ábrán nyomon követhető (az eltérések itt is minimálisak – lásd lentebb az I.1.4. ábrát).

5

A fenti kereszttáblák esetében a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége az országos mérési eredmény: P < 0,001, míg a ZSKF esetében P = 0,071 (gyengén szignifikáns).

11



I.1.4. ábra: A minta és a populáció megoszlása a végzés éve szerint (%) 36,1 2009 36,6 29,2 2008 29,0 34,7 2007 34,4 ,0

5,0

10,0

15,0 20,0 25,0 Populáció Minta

30,0

35,0

40,0

Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” ZSKF (N=420)

A finanszírozási formát illetően megfigyelhetjük, hogy a ZSKF-en a végzett hallgatók döntő többsége költségtérítéses formában végzett (91,1 százalék), az államilag támogatottak aránya csupán 8,9 százalék. Ez az arány országosan a Zsigmondossal szemben egészen eltérő, itt a végzettek több mint kétharmada államilag támogatott képzésre járt. I.1.5. ábra: A minta megoszlása finanszírozási forma szerint (%) 8,9

Államilag támogatott

66,8

91,1 Költségtérítéses 29,9 ,0 Egyéb 3,2 ,0

20,0

40,0 ZSKF

60,0 Országos

80,0

100,0

Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz”Országos (N=5411) és ZSKF (N=420)

12



A szakok szerinti megoszlást a következő ábránkon mutatjuk be (lásd az I.1.6. ábrát). A populáció adatai szerint a vizsgált három végzős évfolyamon belül a legtöbben a humánerőforrás-menedzser szakon végeztek a ZSKF-en: arányuk 30,4 százalék – a mintán belül 30,2 százalék. Őket követik a nemzetközi kapcsolatok szak végzettjei 21 százalékkal (a mintában 20,9 százalék). Csökkenő sorrendben a kommunikáció és művelődésszervező (17,5 illetve 17,4 százalék), a művelődésszervező (12,7 illetve 12,6 százalék), a kommunikáció és médiatudomány szakosok (4,7 százalék mindkét esetben), majd az emberi erőforrások kiegészítő képzés (4,5 százalék mindkét esetben) végzettjei következnek. Alig néhány százalékos arányt képviselnek a vizsgált populáción – illetve mintán – belül az andragógusok (2,8 százalék mindkét esetben), az emberi erőforrás szakosok (2,0 százalék mindkét esetben), a szabad bölcsészek (1,9 illetve 1,8 százalék), a nemzetközi tanulmányok szakosok (1,8 százalék mindkét esetben), valamint a politológusok (0,4 illetve 0,7 százalék). Elenyésző – egy százalék alatti – a vizsgált személyek között a vallástudomány szakosok (0,4 százalék) aránya. I.1.6. ábra: A minta megoszlása szakok szerint (%) Humánerőforrás-menedzser

30,2

Nemzetközi kapcsolatok

20,9

Kommunikáció és művelődésszervező

17,4

Művelődésszervező

12,6

Kommunikáció és médiatudomány

4,7

Emberi erőforrások kiegészítő képzés

4,5

Andragógia

2,8

Emberi erőforrások

2,0

Szabad bölcsészet

1,8

Nemzetközi tanulmányok

1,8

Politológia

,7

Vallástudomány

,4 ,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0


13



A végzés éve szerinti bontásban világosan előtűnnek a főiskola kibocsátott hallgatóinak szakok szerinti eltérései – amely adatok híven tükrözik a ZSKF képzési területeinek jelentősebb átalakulásait (lásd az I.1.7. táblázatot). Míg a 2007. évben végzettek majdnem harmadát (43,8 százalékát) a humánerőforrásmenedzser szakon végzettek adták, addig az e szakon végzettek aránya 2009-ben már csupán 16,2 százalék volt. Hasonló – bár nagyobb arányú – csökkenés figyelhető meg a művelődésszervező szakon (16,0 százalékról 3,2 százalékra). A kommunikáció és művelődésszervező szak megtartotta – sőt valamelyest még növelte is – viszonylag jelentős arányát (16,0%–ról 19,5%-ra növekedett az e szakon végzettek aránya a vizsgált időszakban). Olyan szakok jelentek meg a végzettjeink körében az utolsó vizsgált időpontban, mint andragógia, emberi erőforrások, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, politológia, szabad bölcsészet és vallástudomány. Mindezek a „bolognai folyamat” eredményei (a korábbi „főiskolai szakok” lassan eltűnnek, míg a „bachelor” és „master” képzésben újabb formák jelennek meg), másrészt mutatják a ZSKF fejlődését, oktatási kínálata bővülését is. I.1.7. táblázat: Az egyes éveken belül a végzettek szakok szerinti megoszlása (%) Végzés éve:

2007

2008

2009

Összesen

Andragógia

,0%

,0%

7,8%

2,9%

Emberi erőforrások

,0%

0,8%

4,5%

1,9%


6,3%

5,0%

1,9%

4,3%

Humánerőforrás-menedzser

43,8%

32,2%

16,2%

30,3%

,0%

,0%

13,0%

4,8%


16,0%

16,5%

19,5%

17,4%

Művelődésszervező

16,0%

20,7%

3,2%

12,6%


18,1%

24,8%

20,1%

20,8%

Nemzetközi tanulmányok

,0%

,0%

4,5%

1,7%

Politológia

,0%

,0%

3,2%

0,7%

Szabad bölcsészet

,0%

,0%

5,2%

1,9%

Vallástudomány

,0%

,0%

,6%

,2%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

Szak:


Összesen


14



Érdemes egy pillantást vetni a szakok nemek szerinti megoszlására (lásd az I.1.8. ábrát6)! A nagyobb létszámú csoportok esetében igen jelentős a női arány. Különösen alacsony a férfiak aránya az emberi erőforrások szakon: mindössze 12,5 százalék, de hasonlóan nagyok a nemek szerinti arányeltérések a humánerőforrás-menedzsereknél, a művelődésszervezőknél és az andragógusoknál (17,3; 17,5 illetve 16,7 százalék). A kommunikáció és médiatudomány szak esetében valamelyest kiegyenlítettebbek az arányok (26,3 százalék itt a férfiak aránya), de a kisebb létszámú szakoknál néha egészen „szélsőséges” adatokkal is találkozhatunk (lásd pl. a vallástudomány szakot, ahol csak férfiak végeztek 2009-ben).

I.1.8. ábra: Szakok nemek szerint megoszlása (%)

1. Andragógia (BA)

16,7%

2. Emberi erőforrások (BA)

83,3%

12,5%

3. Emberi erőforrások kiegészítő képzés

87,5%

21,1%

4. Humánerőforrás-menedzser (A)

78,9%

17,5%

5. Kommunikáció és médiatudomány BA

82,5%

26,3%

73,7%

6. Kommunikáció és művelődésszervező (A)

19,2%

80,8%

7. Művelődésszervező (A)

17,3%

82,7%

8. Nemzetközi kapcsolatok(A)

23,9%

76,1%

9. Nemzetközi tanulmányok (BA)

25,0%

75,0%

10. Politológia (BA)

60,0%

11. Szabad bölcsészet (BA)

40,0%

25,0%

75,0%

12. Vallástudomány (MA)

100,0% 0%

20%

40%

Férfi

0,0% 60%

80%

100%

Nő Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” ZSKF (N=420)

6

A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatti – de a „kis elemszámú” (5-nél kevesebb válaszadót tartalmazó) aránya magas!

15



Tanulságos megvizsgálni az egyes szakok megoszlását a tagozat szerint is (lásd az I.1.9. ábrát)! Az eltérések szembetűnőek: míg a művelődésszervezők közül mindannyian levelező tagozaton szereztek diplomát (de hasonló a helyzet a kisebb létszámú vallástudomány szakkal is), addig a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi tanulmányok szakon közel felük (43,7 illetve 42,9 százalékuk) nappalin. Igen magas a kommunikáció és művelődésszervező illetve az andragógia szakon diplomát szerzettek között is a nappali tagozatosok aránya (37,0 illetve 33,3 százalék). I.1.9. ábra: Az egyes szakok tagozat szerinti megoszlása7 (%) Összesen

31,4%

68,6%

Andragógia

33,3%

66,7%

Emberi erőforrások (*)

11,1%

88,9%

Emberi erőforrások kiegészítő képzés 0,0% Humánerőforrás-menedzser

100,0% 29,1%


70,9%

25,0%


75,0%

37,0%

63,0%

Művelődésszervező 0,0%

100,0%


56,3%

43,7%

Nemzetközi tanulmányok (*)

57,1%

42,9%

Politológia (*)

60,0%

Szabad bölcsészet (*)

40,0%

25,0%

75,0%

Vallástudomány (*) 0,0% nappali

levelező

0%

100,0% 10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%


Mint azt a következő ábrán láthatjuk (I.1.10. ábra), mind a Zsigmondos, mind az országos eredmények szerint a végzett hallgatók jelentős részének sikerült a meghatározott idő alatt eljutni az államvizsga letételéig. Ez a ZSKF-es arányokat tekintve minimálisan kisebb, mint országosan (71,9 illetve 78,6).

7

A (*) jellel azokat a szakokat jelöltük, ahol a minta elemszáma nagyon kicsi (nem éri el a 10 főt). A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége itt is 0,001 alatti – de a „kis elemszámú” (5-nél kevesebb válaszadót tartalmazó) aránya szintén magas!

16



I.1.10. ábra: Sikerült a meghatározott idő alatt eljutni az államvizsga sikeres letételéig? (%)

Országos

78,6

ZSKF

21,3

71,9

0%

20%

28,1

40%

60%

Igen

80%

100%

Nem Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” ZSKF (N=420)

A következő ábra (I.1.11.) a lehetséges nyelvvizsga problémákról számol be. Itt a ZSKF-es és az országos adatok közötti eltérések döntő nagyságúak. A Zsigmondon végzettek több mint fele küzdött nyelvvizsga gondokkal (51,9 százalék). Ehhez képest országosan sokkal jobb a helyzet, itt a válaszadók kevesebb, mint egyötöde (16,3 százalék) küszködött ezzel a problémával8. I.1.11. ábra: Az államvizsga letétele után vannak, akik nem kapják meg a diplomájukat, mert nem rendelkeznek a szükséges nyelvvizsgával. Önnek volt ilyen problémája? (%)

Országos

16,3

83,5

ZSKF

51,9

0%

20%

48,1

40%

60%

Igen

80%

100%

Nem Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” ZSKF (N=420)

8

A fenti országos adatoknak némileg ellentmondani látszik a következő információ a felvi.hu honlapján: „Hiába tették le a nyári záróvizsgát a hallgatók, csaknem 30 százalékuk nem kaphatta meg diplomáját, mivel hiányzott a nyelvvizsgája. Az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legrosszabb a nyelvvizsga diplomához viszonyított aránya, ahol a hallgatók több mint a fele nem vehette át oklevelét az előírt nyelvvizsga nélkül. Ez az arány tíz százalék alatti az ELTE-n, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán. A legjobb eredménnyel a Semmelweis Egyetem büszkélkedhet, ahol mindössze a hallgatók 3 százaléka nem vehette át ilyen okból a diplomáját.” Forrás: http://www.felvi.hu/hallgatoknak/karrier/diploma_nyelvvizsga_nelkul (Letöltés ideje: 2011.08.10.)

17



Ami a Zsigmond Király Főiskolán végzett hallgatók jelenlegi tanulmányait illeti, csak 14,3 százalékuk tanul jelenleg valamilyen felsőoktatási intézményben és közülük is csupán 2,4 százalékuk a ZSKF-en. I.1.12. ábra: Tanul jelenleg valamilyen felsőoktatási intézményben? (%) Igen, az adott intézményben (ZSKF); 2,4 Igen, más intézményben; 11,9

Nem; 85,7


A jelenleg is tanulók legnagyobb arányban – közel felük – mesterképzésben (MA, MSc) vett részt, további több mint negyedük alapképzésen. A szakirányú képzést, illetve a hagyományos egyetemi képzést választók csak kis létszámban vannak jelen, a felsőfokú szakképzést ketten választották, míg a doktori képzésig a vizsgálat időpontjában ugyanennyien jutottak el (lásd az I.1.13. ábrát).

Nemek szerint egy árnyalattal nagyobb a férfiak továbbtanulása: a teljes mintát illetően 16,3 százalék folytatta valamely felsőoktatási intézményben tanulmányait a megkérdezésekor, míg a nőknél 13,8 százalék volt ez az arány.

Tagozat szerint már jelentősebb eltéréseket találtunk, itt a nappali tagozaton végzettek továbbtanulási aránya nagyobb, negyedük számolt be arról, hogy továbbtanul, míg a levelezősök esetében csak tizedük. A végzés évét illetően jelentős eltéréseket nem találtunk.

18



I.1.13. ábra: Ha tanul, milyen képzés(ek)ben vesz részt? (Több válasz is megjelölhető; fő; érdemben válaszolók)

Mesterképzés (MA,MSc)

29 fő

Alapképzés (BA,BSc)

17 fő

Szakirányú továbbképzés

4 fő

Hagyományos egyetemi képzés

3 fő

Egyéb

2 fő

Felsőfokú szakképzés

2 fő

Doktori képzés (PhD,DLA)

2 fő

Hagyományos főiskolai képzés

1 fő

,0

20,0

40,0

60,0


A szakok szerinti bontásban több esetben is felfedezhetünk az átlagtól jelentősen eltérő eredményeket: a legmagasabb arányban a nemzetközi tanulmányok szak végzettjei (közel minden második megkérdezett) tanultak a vizsgálat időpontjában. Ezt követi az andragógia szakosok egyharmaddal, majd a nemzetközi kapcsolatok egyötöddel.. A legkisebb a továbbtanulási arányt a humánerőforrás-menedzser szak végzettjeinél kaptunk (csak minden tizennegyedik e szakon végzett). A következőkben a jelenleg is felsőoktatási tanulmányokat folytatókat kérdeztük meg, hogy milyen finanszírozási formában tanulnak. Itt nem kaptunk jelentősebb eltérést, mivel a válaszadók bő kétötöde államilag támogatott képzésre jár, míg a többiek a költségtérítéses formát választották (I.1.14. ábra). 19



I.1.14. ábra: Milyen finanszírozási formában tanul? (fő, érdemben válaszolók) Államilag támogatott

26 fő

Költségtérítéses

33 fő

Egyéb

1 fő

,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0


Megkérdeztük a jelenleg is felsőoktatási intézményben lévő végzett hallgatókat, hogy milyen tagozaton tanulnak. A megkérdezettek döntő többsége levelező szakon folytatta tanulmányait (szűk kétharmada) és ezt követi a nappali tagozat közel egyharmados aránnyal. Az esti tagozatosok, a távoktatáson résztvevők, illetve az egyéb válaszlehetőséget megjelölők aránya csekély.

I.1.15. ábra: Milyen tagozaton tanul? (fő, érdemben válaszolók) Levelező tagozat

37 fő

Nappai tagozat

18 fő

Esti tagozat

2 fő

Távoktatás

2 fő

Egyéb

1 fő

,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0


Ha megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódnak a válaszadók a Zsigmond Király Főiskolához, kiderül, hogy 10,6 százalékuk – tehát a továbbtanulók jelentős része itt folytatja tanulmányait (lásd az I.1.16. ábrát). 20



I.1.16. ábra: A Zsigmond Király Főiskolához fűződő kapcsolata. (%) Hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem); 10,6

Végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem); 89,4

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Ősz” ZSKF (N=420)

Adataink szerint végzettjeink immáron 16,5 százaléka két vagy több szakon is a ZSKF-en szerezte meg diplomáját (lásd a 1.17. ábrát). I.1.17. ábra: Hány szakon végzett (szerzett legalább abszolutóriumot) a ZSKF-en? (%)

Kettő vagy több szakon; 16,5

Egy szakon; 83,5


21



A leggyakoribb második szak a kommunikáció és művelődésszervezés (41,6 százalék) és kisebb arányban előfordul még a humánerőforrás-menedzser, az emberi erőforrások kiegészítő képzés, az emberi erőforrások és a művelődésszervező szak is (lásd az I.1.18. ábrát).

I.1.18. ábra: Második szak neve a ZSKF-en (fő; érdemben válaszolók)


28 fő

Humánerőforrás-menedzser (főiskolai)

20 fő


11 fő


4 fő

Művelődésszervező (főiskolai)

4 fő

Pénzügy és számvitel (BA)

2 fő


1 fő

,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0


A következőkben néhány további fontosabb szocio-demográfiai jellemzőjét is megvizsgáljuk a kutatásba bevont volt hallgatóinknak – figyelemmel kísérve a fenti alapvető kvóta-adatok alakulását is.

22



I.2. HALLGATÓI „ÉLETÚT” A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlások a következőképpen alakulnak (lásd az I.2.1. ábrát): a ZSKFesek döntő többsége (70,1 százalékuk) a fővárosban él, további 14,6 százalékuk egyéb városban, községben 8,7 százalékuk, míg vidéki vagy megyei jogú városban csupán 6,0 százalékuk lakik. Nem elhanyagolható azon volt hallgatóink aránya sem – 0,7 százalék – , akik külföldről érkeztek hozzánk diplomát szerezni. Ezek az arányok országos viszonylatban – természetesen – egyenletesebb eloszlást mutatnak: a megkérdezettek 31,0 százaléka lakik egyéb városban, 24,8 százalékuk a fővárosban, 23,4 százalékuk vidéki vagy megyei jogú városban, községben pedig 8,7 százalékuk. A külföldi származásúak aránya itt kevesebb, mint a Zsigmondon (mindössze 0,2 százalék). I.2.1. ábra: A minta megoszlása jelenlegi lakóhely szerint (%) 24,8

Főváros

70,1 23,4

Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város 6,0

31,0

Egyéb város 14,6 20,7

Község 8,7

,2

Külföld

,7 ,0

Országos

ZSKF

10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Ősz” Országos (N=4511) és ZSKF (N=420)

A családi állapotot illetően a Zsigmondon végzettek és az országos felmérés megkérdezettjei között két választ illetően találtunk nagyobb eltérést. Az országos vizsgálatban magasabb az egyedülállók aránya: 42,3 százalék, míg a ZSKF-eseknél ez mindössze 31,5 százalék. A másik nagyobb eltérés a „tartós párkapcsolatban él” válasznál figyelhető meg, ahová a ZSKF-esek 20,3 százaléka és az országos megkérdezettek 26,3 százaléka sorolta magát (lásd az I.2.2. ábrát). 23



I.2.2. ábra: A minta megoszlása családi állapot szerint (%) 42,3

Egyedülálló

31,5 33,8 32,5

Házas 20,3

Tartós párkapcsolatban él

26,3 2,2

Elvált

6,4 1,1 1,6

Regisztrált élettársi kapcsolatban él Özvegy

,2 ,3

Házas és különélő

,1 ,5

Egyéb

,0 ,8 ,0

Országos 5,0

ZSKF

10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0


A gyermeknevelés kérdését illetően a ZSKF-es és országos válaszadók között csak árnyalatnyi különbségeket találhatunk, mivel a gyerekesek aránya a Zsigmondon végzettek között 33,2 százalék, míg az országos vizsgálatban megkérdezettek között 31,1 százalék (lásd az I.2.3. ábrát).

I.2.3. ábra: Van gyermeke? (%) 31,1 Igen

Országos

33,2

ZSKF

68,9 Nem 66,8

,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0


24



A következő ábra (I.2.4.) a megkérdezettek édesanyja/nevelőanyja iskolai végzettségét mutatja be. Megfigyelhetjük, hogy a ZSKF-es és az országos vizsgálatban megkérdezettek válaszai több helyen is eltérnek egymástól, a végzettségek megoszlása azonban összességében hasonló. A legnagyobb eltérés a 8 általánost végzettek körében figyelhetünk meg, ahol a Zsigmondon végzettek 6,5 százaléka, míg az országos felmérésben a válaszadók 11,6 százaléka sorolta ide édesanyját/nevelőanyját. A legtöbben közülük szakközépiskolát, technikumot végeztek (ZSKF: 28,7 illetve országos: 25,0 százalék). Érdemes megfigyelnünk azt is, hogy a Zsigmondon végzetteknél az egyetemi, tudományos fokozattal rendelkező anyák száma (5,2 százalék) háromszorosa az országos vizsgálatban mért aránynak (1,7 százalék). I.2.4. ábra: Amikor Ön 14 éves volt, édesanyjának/nevelőanyjának mi volt a legmagasabb iskolai végzettsége? (%) 11,6

8 általános

6,5 1,2 ,8

8 általános alatt

16,9

Szakmunkásképző, inasiskola, szakiskola

12,5 25,0

Szakközépiskola, technikum (érettségivel)

28,7 19,4 21,3

Gimnázium

17,0 16,7

Főiskola 7,0 6,7

Egyetem, tudományos fokozat nélkül 1,7

Egyetem, tudományos fokozattal

5,2 Országos

,1

Egyéb

ZSKF

1,5 ,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0


Ami az édesapa/nevelőapa iskolai végzettségét illeti, itt nagyobbak az eltérések, mint az édesanya/nevelőanya

tekintetében

(lásd

alább

az

I.2.5.

ábrát).

A

legnagyobb

eltérés

a

szakmunkásképző/inasiskola/szakiskola válaszlehetőségnél mutatkozik: ide az országos válaszadók 31,3 százaléka sorolta apját, míg ZSKF-esek között ez az arány csupán 20,2 százalék. 25



A Zsigmondosok között magasabb a szakközépiskolát/technikumot végzett apák száma. Mint ahogy azt már az anyák esetében is láttuk, továbbá itt is magasabb az egyetemi, tudományos fokozattal rendelkező apák aránya (ZSKF: 6,2 illetve országos: 2,4 százalék).

I.2.5. ábra: Amikor Ön 14 éves volt, édesapjának/nevelőapjának mi volt a legmagasabb iskolai végzettsége? (%)

,4 ,2

8 általános alatt

5,9 4,0

8 általános

31,3

Szakmunkásképző, inasiskola, szakiskola

20,2 27,0 26,5

Szakközépiskola, technikum (érettségivel) 9,4

Gimnázium

11,8 12,9 14,8

Főiskola

10,6

Egyetem, tudományos fokozat nélkül

14,1 2,4

Egyetem, tudományos fokozattal

6,2 Országos

,1

Egyéb

ZSKF

2,3 ,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0


A megkérdezettek körében a család anyagi helyzetének vizsgálatakor jelentős eltéréseket figyeltünk meg (lásd az I.2.6. ábrát). Itt a legnagyobb különbség a „nagyjából átlagos” választ adóknál született: országos – 70,2, ZSKF – 59,7. Minden egyéb válaszlehetőségnél a ZSKF-esek aránya magasabb, mint az országos válaszadóké. Elmondhatjuk tehát, hogy anyagi helyzet szempontjából a ZSKF hallgatói nagyobb szóródást mutatnak az országosnál: a szerényebb körülmények között élők is nagyobb arányban képviseltetik magukat hallgatóink között – de a tehetősebbek gyermekei is. 26



I.2.6. ábra: Mindent figyelembe véve milyen volt a családja anyagi helyzete 14 éves korában? (%) 1,0

Átlagosnál sokkal rosszabb

3,3 8,2

Átlagosnál valamivel rosszabb

10,4 70,2

Nagyjából átlagos

59,7 18,7

Átlagosnál valamivel jobb

22,4

1,9

Átlagosnál sokkal jobb

Országos

ZSKF

4,2 ,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0


Megállapíthatjuk, hogy a volt hallgatóink közel fele (ZSKF: 51,2 százalék) hagyományos, 4 osztályos gimnáziumban szerezte meg érettségi bizonyítványát (országos: 52,1 százalék), szakközépiskolában a ZSKF-esek 30,7 százaléka és az országos megkérdezetek 32,3 százaléka (lásd az I.2.7. ábrát). I.2.7. ábra: A középiskolai érettségi megszerzésének helye (%) 52,1 51,2

Hagyományos 4 osztályos gimnázium 32,3 30,7

Szakközépiskola 4,8 4,0 4,4 2,0 2,3 4,2 2,1 3,1 1,5 4,8 ,3 ,0

6 osztályos gimnázium 8 osztályos gimnázium Kéttannyelvű középiskola Technikum Egyéb Nemzetiségi gimnázium ,0

Országos

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

ZSKF 60,0


27



Nemek szerint jelentős eltérések tapasztalhatóak (P=0,007): a nők nagyobb hányada (34,1 százaléka) végzett szakközépiskolában, mint a férfiak (itt a vizsgált arány 18,8 százalék). A végzés éve szerinti vizsgálat nem mutat szignifikáns eltéréseket és a végzési évek közötti százalékos elmozdulások is csekélyek. Tagozat szerint is szignifikánsak az eltérések (P < 0,001). A legszembetűnőbb itt is a szakközépiskolában végzettek aránya: a nappali tagozatosok 15,4 százaléka szerezte ilyen intézményben az érettségijét, míg a levelező tagozatosoknál a vizsgált arány ennek több mint a kétszerese, 38,0 százalék. A szakok szerinti eltéréseket is érdemes szemügyre venni (P < 0,001): a szakközépiskolában végzettek aránya igen magas a művelődésszervező (49,0 százalék), a kommunikáció és médiatudomány (45,0 százalék) és az andragógia szakokon (41,7 százalék). Az ellenkező póluson a nemzetközi kapcsolatok szak (19,8 százalékkal) található.

Ha az összevont adatokat vizsgáljuk meg – amely egy kicsit áttekinthetőbbé teszi az „iskolai előzmények” legfontosabb jellegzetességeit – , akkor megállapíthatjuk, hogy összességében szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítványt a vizsgált végzettek a ZSKF-en: 30,7 százalék, országosan: 32,3 százalék. Gimnáziumban, vagy hasonló szintű középiskolában9 a ZSKF-en a fennmaradó 69,3 százalék és az országos vizsgálatban résztvevők 67,7 százaléka. A két minta adatai közötti eltérések tehát rendkívül csekélyek (lásd az I.2.8. ábrát). I.2.8. ábra: A minta megoszlása a középiskola jellege szerint. (%)

Országos

32,3

67,7

Zsigmond Király Főiskola

30,7

69,3

0%

20% Szakközép

40%

60%

80%

100%

Gimnázium, egyéb

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Ősz”Országos (N=4511) és ZSKF (N=420) 9

Ide soroltuk a hagyományos 4 osztályos gimnáziumot, a 6 és 8 osztályos gimnáziumot, a két-tannyelvű középiskolát, a technikumot és a nemzetiségi gimnáziumot

28



I.3. KAPCSOLAT VOLT INTÉZMÉNYÉVEL, AZ ALUMNI-MOZGALOM A következő ábrán (I.3.1) az egyetemre/főiskolára jelentkezés mögött meghúzódó motivációk lehetséges kategóriái és előfordulási gyakoriságaik láthatók. Megfigyelhető, hogy a végzettek túlnyomó része önmaga döntött a szakja mellett, mivel érdekelte ez a szak, ezen akart diplomát szerezni. A ZSKF-esek aránya ennél a válaszlehetőségnél 64,2 százalék, míg az országos kérdőívre válaszolók esetében 76,6 százalék. Ezt követi mindkét esetben az „elsősorban diplomát akartam szerezni, de nem feltétlenül ezen a szakterületen” opció, amit a ZSKF-esek 18,9 százaléka és az országos válaszadók 11,5 százaléka választott.

I.3.1. ábra: Mi motiválta, mikor jelentkezett erre a szakra? (%)

76,6

1. Érdekelt ez a szakterület, ezen a szakon akartam diplomát szerezni.

64,2 11,5

2. Elsősorban diplomát akartam szerezni, de nem feltétlenül ez a szakterület érdekelt.

18,9 4,6

4. A munkahelyemen elvárták tőlem, hogy diplomát szerezzek.

5,3 2,8

7. Egyéb ok

6,5 5. A korábban elkezdett felsőoktatási tanulmányam nem elégítettek ki, egy másik szakon (is) akartam tanulni.

2,6 3,1

6. Ugyanazon a szakon szerzett főiskolai képzettség mellé egy egyetemi diplomát is akartam szerezni.

1,1 ,7 ,6

3. Nem akartam továbbtanulni, de a szüleim, a környezetem elvárták tőlem.

1,3 ,0

20,0

Országos

40,0

60,0

80,0

100,0

ZSKF

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Ősz”Országos (N=4511) és ZSKF (N=420)

29



A szakválasztást motiváló tényezők erős összefüggést mutatnak a szakkal (P < 0,001): míg pl. a nemzetközi kapcsolatok szakosok esetében 78,4 százalék azok aránya, akiket érdekelt ez a szakterület; az ellenkező póluson a művelődésszervezők helyezkednek el 41,5 százalékos aránnyal. Ez utóbbi csoport esetében az „elsősorban diplomát akartam szerezni” alternatívát kerek 50 százalékuk választotta, miközben a nemzetközi kapcsolatok szakosoknál alig 10,2 százalék ez az arány.

De találtunk nemek szerint is jelentősebb eltéréseket (P = 0,007): elsősorban a nőkre jellemző egy-egy szak iránti erős vonzalom (67,1 százalékuk jelölte azt, hogy érdekelte a szak, míg a férfiaknál ez az arány mindössze 52,9 százalék; az ASR = +/-2,5).

Kiderült az is, hogy a nappali tagozatosok esetében sokkal nagyobb valószínűséggel fordul elő az említett pozitív attitűd (P = 0,001): közülük 76,3 százalék választotta, míg a levelezősöknél 59,0 százalék volt ez az arány (ASR = +/-3,4). Megjegyezzük, hogy a végzés éve szerint semmi érdemi összefüggést nem találtunk (P = 0,740).

Nyolc felsorolt tényező értékelése révén megkérdeztük a Zsigmond Király Főiskola végzett hallgatóit, hogy mennyire elégedettek volt alma-materükkel pl. az elméleti képzés színvonalával vagy éppen a végzés utáni elhelyezkedés segítésével. Mindezt egy 5 fokú skálán kellett jelölniük, ahol az 5-ös a teljes elégedettséget, az 1-es pedig a teljes elégedetlenséget fejezni ki. A közbülső értékekkel árnyalhatták véleményüket. Az alább látható ábrán (I.3.2) az értékelések végeredményeinek összesítését láthatjuk, az országos eredményekkel összehasonlítva.

Az eredményeket látva meg kell állapítanunk, hogy néhány fontos tényezőt még javítanunk kell! Különösen a gyakorlati szakképzés (0,49 pont a lemaradás) és az elméleti képzés (mínusz 0,22 pont) színvonala marad el az átlagtól, de nem lehetünk elégedettek a tanult ismeretek alkalmazhatóságával sem (mínusz 0,10 pont). Ami egyfajta erőssége a ZSKF-nek: a tanárok segítőkészsége (plusz 0,23 ponttal jobb a mi eredményünk az átlagnál) és az intézményi szolgáltatások színvonala (plusz 0,09 pont). Tanulságos a kapcsolatok kiépítése terén is a lemaradásunk (mínusz 0,27 pont), de ez – valószínűleg – iskolánk kicsiny voltából ered.

Szakok szerint jelentős – szignifikáns – eltéréseket tapasztaltunk a tanárok segítőkészsége kérdésében (az F-próba elfogadási valószínűsége: P < 0,001). A két „végletet” az andragógusok (4,84 pont az ötfokú skálán) illetve az emberi erőforrás szakosok (4,00 pont) képezik. 30



I.3.2. ábra: Értékelje az alábbi tényezőket! (Átlagértékek az ötfokú skálán)

4,30

1. Elméleti képzés színvonala 4,08 3,60

2. Gyakorlati képzés színvonala 3,19

3,80

3. A tanult ismeretek alkalmazhatósága

3,70

4. Az elhelyezkedés során hasznosítható általános kompetenciák kifejlesztése

3,60

3,57 4,00

5. Tanárok segítőkészsége

4,23 2,60

6. Végzés utáni elhelyezkedés segítése

2,63 3,80

7. Intézményi szolgáltatások színvonala

3,89

8. A későbbi érvényesülés során hasznosítható kapcsolatok kiépítésének lehetősége

Országos

ZSKF

3,30 3,07 2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. Ősz” Országos (N=4511); ZSKF (N=420)

A gyakorlati képzés színvonala szintén erős szignifikáns összefüggéseket mutat a szakkal (P = 0,012): itt a művelődésszervező szakosok „osztályzata” a legjobb (3,60 pont), míg a kommunikáció és médiatudomány szakosoké a legrosszabb (2,93 pont). Nem ennyire erős, de még szignifikáns (P = 0,047) a vélemények eltérése az elméleti képzés színvonalának megítélése tekintetében. Erre az andragógusok adták a „legjobb osztályzatot” (átlaguk 4,38), a második legjobb átlagot a nemzetközi kapcsolatok szakosoknál regisztráltunk (4,23 pont), míg a leggyengébb „osztályzatokat” az emberi erőforrások szakosok adták (3,93 pont). 31



A diploma értékelése különböző szempontok alapján szintén egy 5 fokú skálán (5-ös: sokkal értékesebb, 1es: sokkal értéktelenebb, a közbülső értékekkel árnyalható a vélemény) történt. Három szempontot soroltunk fel és a végzett Zsigmondosoknak kellett ez alapján besorolni a főiskolát. Az eredmények azt mutatják, hogy más magyar diplomához képest egy árnyalattal értékesebb a ZSKF-en szerzett diploma (összesen 30,4 százalék adott 4-est vagy 5-öst, míg az ellenkező póluson 1-est vagy 2-test 13,3 százalék – az átlagérték is kifejezi ezt az enyhe pozitív mérleget: 3,23 pont az ötfokú skálán). Még erőteljesebben pozitív a mérleg, ha az itt szerzett diplomát a hasonló végzettséget adó más magyar diplomákkal vetik össze válaszadóink (itt az átlag: 3,52 pont). Más európai diplomához hasonlítani már sokaknak nem sikerült (mindössze 49,0 százalékuk válaszolt érdemben) és itt a pozitív és negatív vélemények nagyjából kiegyenlítik egymást (az átlag: 3,09 pont – lásd az I.3.3. ábrát). I.3.3. ábra: Megítélése szerint az a diploma, amelyet a ZSKF-en szerzett, mennyire értékes a munkaerőpiacon az alábbi szempontok alapján? (%)

Az EU hasonló jellegű diplomáihoz 2,2 9,3 képest (ÁTLAG: 3,09)

22,3

Hasonló végzettséget adó magyar felsőoktatási intézmények ,9 7,9 diplomájához képest (ÁTLAG: 3,52)

12,3 2,9

31,8

Más magyar diplomához képest ,7 12,6 (ÁTLAG: 3,23)

25% 2

37,2

47,5

0% 1 sokkal értéktelenebb

51,0

3

4

8,7

26,2

50% 5 sokkal értékesebb

75%

13,4

4,2 8,8

100%

NT/NV


32



Némileg meglepő, de szakok szerint nem találtunk érdemi (szignifikáns) eltéréseket az adott kérdések mentén (a P értékek 0,271 és 0,650 közé estek). Relatíve a legelégedettebbeknek az andragógia szakosok tűnnek (az átlagértékeik 3,43 és 3,65 között mozognak; a három érték átlaga: 3,66 pont; a teljes minta átlaga: 3,28 pont), míg a legelégedettebbeknek a kommunikáció és médiatudomány szakosok (itt az összesített átlagérték: 3,15 pont).

Nemek szerint hasonló a helyzet (0,258 < P < 0,585), itt még az összesített átlagértékek sem térnek el jelentősebben egymástól.

Végzés éve szerint egyedül az EU-s összehasonlítás esetében tapasztaltunk egy gyengébb szignifikáns összefüggést (P = 0,069), összességében a 2007-ben végzettek a legelégedetlenebbek.

Tagozat szerint viszont markáns eltéréseket tapasztaltunk: az EU más diplomáihoz képest a nappali tagozatosok vélemény-átlaga 2,77 pont, míg a levelezősöké 3,27 (P < 0,001). Más magyar diplomához képest is a levelezősök ítélik meg kedvezőbben a ZSKF-en szerzett diplomát: átlagértékük 3,28, míg a nappali tagozatosoké csak 3,13 (P = 0,078).

A következő kérdés a felsőoktatási élményekre koncentrál, azaz, hogy a végzettek hogyan gondolnak vissza az egyetemükre/főiskolájukra. Miután itt már vannak országos összehasonlító adataink (az előző kérdéskör csak a ZSKF kérdőíveiben szerepelt), így elemezhetjük az eltéréseket is (lásd az I.3.5. ábrát).

Megállapíthatjuk, hogy jelentősebb eltérések vannak az országos és a ZSKF-es eredményeket illetően. Míg országos szinten a végzett hallgatók több mint felének döntően pozitív élményei vannak (56,2 százalék), addig a Zsigmondosok többsége (43,9 százalék), a „nagyrészt pozitív élményeim vannak” válaszlehetőséget jelölte. Ezt követi náluk a „döntően pozitív élmények” lehetőség (39,3 százalék), az országosnál pedig a „nagyrészt pozitív élmények” opció (32,0 százalék).

33



I.3.5. ábra: Hogyan gondol vissza az egyetemére/főiskolájára? (%)

56,2

Döntően pozitív élményeim vannak

39,3 32,0

Nagyrészt pozitív élményeim vannak

43,9 9,6

Vegyes, pozitív és negatív élményeim is vannak

13,4 1,1

Nagyrészt negatív élményeim vannak

1,7 ,4

Döntően negatív élményeim vannak

1,7 Országos

,6

Nincsen különösebb élményem

ZSKF

,0 ,0

20,0

40,0

60,0


Arra is kíváncsiak voltunk e vizsgálat kereteiben, hogy milyen kapcsolati hálót alakítottak ki a maguk számára a főiskolai, egyetemi tanulmányaik kapcsán a végzett hallgatók. Összesen a kapcsolattartás hat formájára vonatkozóan fogalmaztunk meg kérdéseket. Mindenesetben e kapcsolat jellegét is megvizsgáltuk: baráti, szakmai vagy mindkettő. A végzettek az évfolyamtársakkal/csoporttársakkal tartanak tipikusan a kapcsolatot: a ZSKF-en végzett hallgatóink 85,8%-a, az országos vizsgálatba bevontak 86,5%-a számolt be erről (lásd az I.3.6. ábrát).

A más hallgatókkal való kapcsolattartás került a második helyre, de ez az arány jóval kevesebb az évfolyamtársakhoz/csoporttársakhoz viszonyítva; itt a Zsigmondosok 23,3 százaléka és az országos vizsgálatban válaszadók 35,0 százaléka válaszolt igennel. Az oktatókkal, volt tanárokkal való kapcsolattartást illetően az országos vizsgálat válaszadói közül 23%, a ZSKF-esek közül pedig mindössze 17,6%-a válaszolt igennel. Az intézményes kapcsolati formákat (hallgatói önkormányzat, karrieriroda vagy 34



egyéb szervezet) a megkérdezettek csak elenyészően kis része említette. A leggyakoribb választás ebben a kérdésben a ZSKF Karrier Centruma, de erre is csak minden 17. végzett ZSKF-es mondta, hogy kapcsolati csatornának tekinti volt intézményéhez. I.3.6. ábra: Tartja-e a kapcsolatot volt oktatóival? (%)

86,5 Évfolyamtársak/ csoporttársak 85,8

35,0 Más hallgatók 23,3

23,0 Oktatók 17,6

2,2 Hallgatói önkormányzat 3,4

1,7 Karrieriroda 5,9

1,1 Egyéb szervezet

Országos

ZSKF

3,5

,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0


Az oktatókkal való kapcsolattartás arányát, már láttuk az előző ábrán. E kérdéssel kapcsolatban három kiugróan magas értéket láthatunk: országos szinten magas a szakmai jellegű kapcsolat (43,4 százalék), illetve, ahol mindkettő megjelenik (39,5 százalék), azaz a szakmai és a baráti is viszony is. A Zsigmondosok legtöbben a „nem tudom”, vagy „nem válaszol” opciót választották (lásd az I.3.7. ábrát).

35



I.3.7. ábra: Milyen jellegű a kapcsolata az oktatókkal? (Több válasz is lehet; %)

16,6 15,7

baráti

43,4

szakmai

14,4 39,5

mindkettő

22,7 0,5

NT/NV

47,1

,0

10,0

20,0 Országos

30,0

40,0

50,0

ZSKF


A volt hallgatótársakkal a ZSKF-esek több mint négyötöde (85,8 százalékuk) tartja valamilyen formában a kapcsolatot, ez az arány országos viszonylatban 86,5 százalék (lásd fentebb az I.3.6. ábrát). Ennek jellege döntő mértékben baráti – bár kis részük (ZSKF: 1,0 illetve országos: 2,4 százalék) szakmai jellegű kapcsolatokat is ápol velük (lásd az I.3.8. ábrát).

I.3.8. ábra: Milyen jellegű a kapcsolata a volt évfolyamtársakkal, csoporttársakkal? (Több válasz is lehet; %) 58,5

baráti

79,0 2,4 1,0

szakmai

39,0

mindkettő

17,5 0

NT/NV

2,5 ,0

10,0

20,0

30,0

40,0

Országos

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

ZSKF


36



Más hallgatókkal csupán a ZSKF-esek egynegyede (23,3 százalék) és az országos kérdezettek 35,0 százaléka tart valamilyen kapcsolatot (lásd fentebb az I.3.6. ábrát). Ennek jellege döntően baráti, (ZSKF: 52,5 illetve országos: 60,5 százalék) bár országos szinten többen is megjelölték, hogy mindkét féle kapcsolatot ápolják (lásd az I.3.9. ábrát). I.3.9. ábra: Milyen jellegű a kapcsolata más hallgatókkal? (Több válasz is lehet; %) 60,5

baráti

52,5 8,4

szakmai

2,7 30,6

mindkettő

12,1 0,5

NT/NV

32,7 ,0

10,0

20,0

30,0

Országos

40,0

50,0

60,0

70,0

ZSKF


A Karrierirodával jelenleg elenyésző kisebbség, ZSKF-en mindössze 5,9 százalék, országosan 1,7 százalék tartja a kapcsolatot (lásd fentebb az I.3.6. ábrát). Ennek jellege döntően szakmai, de országos szinten erőteljesebben megjelenik a baráti (12,1 százalék) és a mindkét fajta kapcsolat (29,0 százalék). A ZSKF-esek legnagyobb része a „nem tudom” vagy „nem válaszolok” lehetőséget választotta (75,8 százalék – lásd az I.3.10. ábrát). I.3.10. ábra: Milyen jellegű a kapcsolata a Karrierirodával? (Több válasz is lehet; %) 12,1

baráti

4,0 55,4

szakmai

17,8 29,0

mindkettő

2,4 3,5

NT/NV

75,8 ,0

10,0

20,0

30,0 Országos

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

ZSKF


37



Hasonló mértékű a Hallgatói Önkormányzathoz fűződő viszonya ZSKF-es végzettjeinknek mindössze 3,4 százalékuk, az országos végzetteknek 2,2 százalékuk számolt be valamilyen kontaktusról (lásd a 3.6. ábrát). Ennek jellege országos szinten fele részben szakmai (41,1 százalék) illetve baráti (39,7 százalék), a Zsigmondosok nagy része (86,6) pedig a „nem tudom” vagy „nem válaszolok” opciót választotta (lásd az I.3.11. ábrát).

I.3.11. ábra: Milyen jellegű a kapcsolata a Hallgatói Önkormányzattal? (Több válasz is lehet; %) 39,7

baráti

4,2 41,1

szakmai

9,2 16,8

mindkettő

,0 2,3

NT/NV

86,6 ,0

10,0

20,0

30,0

40,0

Országos

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

ZSKF


ZSKF-es válaszadóink háromnegyede (76,0 százalékuk) és országos válaszolóink 34,7 százaléka tud arról, hogy létezik az iskolájában öregdiák/alumi szervezet (lásd az I.3.12. ábrát). I.3.12. ábra: Ön tudomása szerint működik-e Öregdiák/alumni szervezet a főiskolán? (%) 34,7

Igen

76,0 16,8

Nem

22,3 48,6

NT/NV

1,7 ,0

10,0

20,0

30,0 Országos

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

ZSKF


38



A kérdezés időpontjában az országos megkeresettek 13,5 százaléka és a Zsigmondosok 12,1 százaléka számolt be arról, hogy tagja az egyeteme/főiskolája öregdiák/alumni szervezetének (lásd az I.3.13. ábrát). I.3.13. ábra: Tagja-e Ön ennek az Öregdiák/alumni szervezetnek? (%)

Országos

13,5

ZSKF

12,1

0%

84,8

1,7

64,3

10%

20%

23,6

30% 40% 50% 60% Igen Nem NT/NV

70%

80%

90%

100%


A 3.14. kérdés arra vonatkozott, hogy elképzelhetőnek tartják-e a megkérdezettek, hogy belépnek, ha eddig nem tették. A ZSKF-es igennel válaszolók aránya (11,6 százalék) majdnem fele volt az országos válaszolókénak (23,8 százalék). I.3.14. ábra: Elképzelhetőnek tartja, hogy belép? (%)

23,8

Igen

11,6 51,5

Nem

10,3 24,8

NT/NV

78,1 ,0

10,0

20,0

30,0 40,0 50,0 Országos ZSKF

60,0

70,0

80,0

90,0


A következő kérdésben tíz tényezőt soroltunk fel a végzett hallgatóknak és ezeket kellett egy 5 fokú skálán értékelniük (5-ös: teljes mértékben elégedett, 1-es: teljes mértékben elégedetlen, a közbülső értékekkel 39



árnyalható a vélemény) Kérdéseink az öregdiák/alumni szervezetre vonatkoztak. Az országos és a ZSKF-es eredmények között csak kisebb különbségek fedezhetőek fel. Mint láthatjuk a ZSKF-esek szemében a legfontosabb tényezőnek a társaság hangulata bizonyult (4,2 pont az ötfokú skálán). I.3.15. ábra: Az alábbi tényezők mennyire játszanak szerepet abban, hogy az Ön számára vonzóak legyenek az öregdiák/alumni szervezetek? (ÁTLAG)

2,9 2,9

1. Mennyi a tagdíj összege 2,6

2. Az álláslehetőségekkel, szakmai karrierépítéssel kapcsolatban milyen szolgáltatásokat nyújt

3,9 2,8 2,8

3. Kik szervezik az öregdiák / alumni szervezetet 2,3

3,6

4. Vannak-e ismerőseim a szervezetben

2,4 5. Milyen programokat, rendezvényeket szerveznek

4,0 2,9

6. Mekkora presztízse van az öregdiák / alumni szervezetnek

3,1

7. Tudom-e segíteni az alumni szervezeten keresztül az egyetekemet/főiskolát, illetve az ott tanuló diákokat

2,9

8. Milyen kapcsolat építhető ki az alumni szervezeten keresztül az én cégemmel vagy egyéb szervezetemmel

2,9

3,1

3,2 2,8 4,2

9. Milyen a társaság, a hangulat a szervezetben 3,0 1,8

10. Egyéb szempont Országos

ZSKF 1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5


40



Az alábbi I.3.16. ábrához kapcsolódó kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy egy kifejezetten diplomások számára készített internetes portál esetében, milyen szolgáltatásokat és tartalmakat tartanának fontosnak a végzett hallgatók. Egy ötfokú skálán (5-ös: teljes mértékben elégedett, 1-es: teljes mértékben elégedetlen, a közbülső értékekkel árnyalható a vélemény) kellett a különböző lehetőségeket értékelni. A ZSKF-esek a legfontosabbak közé emelték a karriertervezéssel kapcsolatos cikkek, tanácsok megjelenítését, az országos megkeresettek pedig a frissdiplomás álláshirdetések, szakmai gyakorlatok meghirdetését tartották szem előtt. I.3.16. ábra: Kérem, hogy az alábbi tartalmakról, szolgáltatásokról mondja meg, hogy mennyire fontosak egy kifejezetten diplomások számára készítendő internetes portál esetében.

3,8

1. Volt hallgatók beszámolói, véleményei az elhelyezkedésről

4,1 3,9

2. A karriertervezéssel kapcsolatos cikkek, tanácsok

4,2 4,1

3. Frissdiplomás álláshirdetések, szakmai gyakorlatok meghirdetése

4,5 3,9 4,3

4. Ösztöndíjak, pályázatok gyűjteménye

3,7 3,7

5. Kimondottan az (Ön) szakjára, egyetemére járók fóruma

3,8

6. Pályaorientációs szolgáltatások (tanácsok, tesztek)

4,1 3,5

7. Frissen végzettek, hallgatók bemutatkozását segítő szolgáltatások (online cv, videó)

3,7 3,4 3,4

8. Egyetemisták közösségi oldala ismerkedés, bemutatkozási lehetőséggel

3,4 3,6

9. Témába vágó blog ajánló és szemléző

3,3 3,3

10. Apróhirdetések (pl. szállás)

Országos

ZSKF

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0


41



II. VÉGZETT HALLGATÓK A MUNKA VILÁGÁBAN (KENÉZ ANIKÓ) A két felmérés lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjük a végzett hallgatók munkaerő-piaci jelenlétének jellemzőit. Többek között megvizsgáltuk, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak a munkakeresés kapcsán, mennyire sikerült szakmájukhoz közeli munkahelyen elhelyezkedniük, mennyire elégedettek, és hogy mit terveznek az elkövetkező években.

II.1. MUNKAHELYKERESÉS Munkakeresés szempontjából vizsgálatunk egyik alapvető kérdése arra vonatkozott, hogy volt-e már munkahelye a végzettsége megszerzése óta. Erre a kérdésre csak a ZSKF-en végzett hallgatók válaszai állnak rendelkezésünkre, mivel az országos felmérésben ez a kérdés nem szerepelt. A válaszokból kitűnik, hogy a főiskolánkon végzettek több mint 90 százalékának már volt állandó munkahelye az abszolutóriumának megszerzése óta (90,5 százalék), és kevesebb, mint egytizedük (9,5 százalékuk) számolt be arról, hogy még nem (lásd a II.1.1. ábrát). Nemek szerint nincsenek szignifikáns különbségek a fenti kérdésre válaszolók között. Tagozat szerint erős, szignifikáns eltérések mutathatóak ki (P = 0,002). A ZSKF-en nappali tagozaton végzettek több mint négyötöde (84,0 százalékuk) számolt be arról, hogy volt már állandó munkahelye, a levelező tagozaton végzetteknél ez az arány magasabb, 93,4 százalék volt (az ASR értéke +/-3,1 – lásd a II.1.1. ábrát). II.1.1. ábra: : Volt-e állandó munkahelye a megkeresésben szereplő végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? A ZSKF eredményei összesen és tagozat szerint (%)

Összesen

90,5%

Nappali

9,5%

84,0%

Levelező

16,0%

93,4% 0%

20%

6,6%

40% Volt

60%

80%

100%

Nem volt Forrás: „Diplomás Pályakövetés, 2010. Ősz.” ZSKF (N=420)

42



A végzés éve szerint nem szignifikáns, de jellegzetes (P = 0,193) az a tendencia, hogy a munkaerő-piacra később kikerülőknek a foglalkoztatottsági aránya valamivel kisebb, mint a korábban végzetteké. (A 2007ben végzetteknek 93,8 százalékuknak volt már állandó munkahelye, a 2009-ben végzetteknek 87,7 százalékának.) Ez nyilvánvalóan annak is köszönhető, hogy a korábban végzetteknek több idejük volt már az elhelyezkedésre.

Szakok szerint a várakozással ellentétben szintén nem találtunk a szignifikancia szempontjából releváns eltéréseket, azaz nem jelölhetünk meg szakjaink közül olyanokat, amelyek sikeresebbek vagy sikertelenebbek a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából. A ZSKF-en végzettek munkaerő-piaci jelenlétét alaposabban vizsgálva a következő eredményeket kapjuk (lásd a II.1.2. ábrát):

Arra a kérdésre, hogy jelenleg rendelkezik-e állandó munkahellyel közel

háromnegyedük válaszolta azt, hogy jelenleg cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozik. A kizárólag alkalmi vagy szerződéses munkákat vállalók aránya 3,4 százalék, a saját vállalkozásukat irányítóké 6,7 százalék. A magukat munkanélkülinek besorolók és az inaktív státuszban lévők együttesen a kérdezettek több mint egytizede (11,9 százalékuk). Mindössze 2 százalékuk tanul nappali tagozaton.

Nemek szerint (ahogyan az előző kérdésnél) nem találunk szignifikáns eltéréseket. Kivételt képez a válaszok közül az inaktív státusz (ami jelenthet egészségügyi okot, GYES-t, GYED-et), ezt kizárólag nők jelölték meg (az ASR értéke +/- 2,3).

Tagozat szerint már jelentősek az eltérések (P < 0,001). A munkanélküliek aránya a nappali tagozatosoknál 15,4 százalék, míg a levelezősöknél 3,5 százalék. A jelenleg egyéb okból inaktívak nagyobb arányban fordulnak elő a levelező tagozaton végzettek körében (6,6 százalék, míg a nappalisoknál ez 0,8 százalék), ugyanakkor a teljes állásban lévők is nagyobb arányban vannak (76,4 százalék). A nappalisok közül 63,8 százalék dolgozik teljes munkaidőben, 6,9 százalékuk csak alkalmi vagy szerződéses munkákat vállal (a levelezősöknél ez az arány csak 1,7 százalék – lásd a II.1.2. ábrát).

Végzés éve szerint itt nem mutathatóak ki szignifikáns eltérések. Szakok szerint sincsenek szignifikáns eltérések (P = 0,685), bár a cellák elemszáma is gyakran olyan alacsony, hogy nem tudunk következtetéseket levonni az ott szereplő adatokból.

43



II.1.2. ábra: Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? A ZSKF eredményei összesen és tagozat szerint (%)

72,5

Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom.

63,8

76,4 3,3

Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam egyik céghez, intézményhez sem.

6,9 1,7 6,7

Igen, saját vállalkozásomat irányítom.

4,6 7,6 4,8

Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED).

0,8 6,6 7,2

Nem, jelenleg munkanélküli vagyok.

15,4 3,5 1,9

Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok.

4,6 0,7 3,3

Egyéb

3,1

Összesen

Nappali

Levelező

3,5 0

20

40

60

80

100

Forrás: „Diplomás Pályakövetés, 2010. Ősz.” ZSKF (N=418)

Az államvizsga letétele utáni első munkahelyük megszerzésében az országos vizsgálatba bevont válaszadóknak több mint egyharmadát, a ZSKF-en végzetteknek majdnem felét ismerőseik segítették. Főiskolánk végzettjeinek közel egyharmada, az országos felmérésben résztvevőknek egyötöde hirdetés útján jutott első állásához. Az országos vizsgálatban a pályakezdők 14,5 százaléka válaszolta azt, hogy elküldte önéletrajzát anélkül, hogy maga az állás meg lett volna hirdetve, a ZSKF-esek majdnem egytizedénél is sikeresnek bizonyult ez a módszer (lásd a II.1.3. ábrát). 44



II.1.3. ábra: Hogyan jutott az államvizsga letétele utáni első munkájához (vagy ha már akkor is dolgozott, akkor ahhoz a munkához)? Többet is megjelölhet! (%)

Ismerős beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését)

35,6 44,5

Hirdetés útján

22,7 33,7

Elküldte az önéletrajzát egy vagy több céghez, és így megkeresték, (nem hirdették meg az állást)

14,5

9,5 Egyéb formában

10,8 14,3

Munkaközvetítő irodán keresztül

3,7 7,3

Egyetemmel / főiskolával kapcsolatban álló cég, intézmény (pl. szakmai gyakorlat, egyéb együttműködés) kapcsán

2,9 1,6

Egyetemi / főiskolai tanára beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését)

2,2 0

Fejvadász cégen keresztül

2 3

Állásbörzén

1,7 1,5

Egyetem / főiskola révén

1,5 Országos

0,4 Egyetem / főiskola karrierirodáján keresztül

ZSKF

0,4 0,3 0

10

20

30

40

50


45



A ZSKF eredményeit a nemek, tagozatok, végzés éve és szakok szerinti bontásban nézve a kis elemszámú cellák miatt nem találunk beszédes adatokat, de ha az országos felmérésnek ezt a kérdését nemek szerinti bontásban vizsgáljuk, akkor érdekes és erősen szignifikáns válaszokat kapunk (P < 0,001). A II.1.4. ábrán láthatjuk, hogy inkább a nők válaszolták erre a kérdésre azt, hogy ismerőseik ajánlották őket, illetve azt, hogy hirdetés útján jutottak az államvizsga megszerzése utáni első állásukhoz, míg a kezdeményezőszándékot feltételező "elküldte az önéletrajzát egy vagy több céghez, és így megkeresték" választ inkább férfiak jelölték meg. II.1.4. ábra: Hogyan jutott az államvizsga letétele utáni első munkájához (vagy ha már akkor is dolgozott, akkor ahhoz a munkához)? Az országos felmérés eredményei nemek szerinti bontásban (%) Ismerős beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését)

36,7 33,6

Hirdetés útján

23,7 20,9


13,3 16,8

Egyéb formában

11,4 9,6


3,9 3,3

Egyetemmel/főiskolával kapcsolatban álló cég, intézmény (pl. szakmai gyakorlat, egyéb együttműködés) kapcsán

2,7 3,2

Egyetemi/főiskolai tanára beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését)

1,7 3,3


1,6 2,8


1,2 2,0

Állásbörzén

1,0 2,8

Egyetem / főiskola karrierirodáján keresztül

0,3 0,5

Nincs válasz, nem tudja

Nő

Férfi

2,4 1,3 ,0

5,0

10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0

Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” Országos (N=4246)

46



Arra a kérdésre, hogy a fenti ábrán olvasható módszerek közül melyik bizonyult a legeredményesebbnek, a ZSKF-esek ugyanazt a sorrendet jelölték meg, mint ami az II.1.3. ábrán látható.

Ezt a kérdést tagozat szerint vizsgálva (P < 0,001) kiderül, hogy a nappalisok 10,6 százaléka jelölte meg a legeredményesebb módszernek a munkaközvetítő irodán keresztüli állásszerzést, míg a levelezősöknél ez az arány csak 1,8 százalék (ASR = +/- 3,8), viszont a levelezősök preferálták jobban az ismerős beajánlása útján való munkaszerzést. Csaknem felük jelölte meg ezt a válaszlehetőséget, amíg a nappalisoknak csak kevesebb, mint egyharmada (ASR = +/- 3,1; lásd a II.1. 5. ábrát).

II.1.5. ábra: És melyik bizonyult a legeredményesebbnek? A ZSKF eredményei tagozat szerinti bontásban (%) Ismerős beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését)

31,0 48

Hirdetés útján

33,6 25,8

Egyéb formában

9,7 13,3


8 6,6


10,6 1,8

Egyetemmel/főiskolával kapcsolatban álló cég, intézmény (pl. szakmai gyakorlat, egyéb együttműködés) kapcsán

2,7 1,1


,9 Nappali

Állásbörzén

Levelező

,9 ,0 ,0

20,0

40,0

60,0


47



Nemek szerint, végzés éve szerint és szakok szerint bontva az erre a kérdésre kapott válaszok nem mutatnak szignifikáns eltéréseket. A megkérdezettek közül a legtöbben tehát ismerőseik ajánlásával jutottak munkalehetőséghez, mégis az államvizsga letétele utáni első állásának elnyerésekor nem ennek volt a legnagyobb szerepe, hanem személyes megjelenésüknek, fellépésüknek, de szintén nagy szerepet játszott az is, hogy egyéb pozitív tulajdonságokkal, illetve megfelelő egyéni szakmai képességekkel rendelkeztek - az országos felmérés adatai szerint. Az eredményeket és a nemek szerinti különbségeket lásd a II.1.6. ábrán. II.1.6. ábra: Első munkahely megszerzésében mekkora szerepe volt… Az országos felmérés eredményei nemek szerinti bontásban (Átlagok, speciális százfokú skála 10) 77,2 78,5 74,6

Jó volt a személyes megjelenése, fellépése(**) (N=4245) Egyéb pozitív egyéni tulajdonságokkal rendelkezik(**) (N=4246)

71,8 74,0 67,7

Megfelelő egyéni szakmai képességekkel rendelkezik (N=4246)

69,7 69,9 69,5

Ezen a szakon szerzett diplomát(**) (N=4245)

65,1 62,9 69,5 62,6 62,6 62,5

Általában az, hogy diplomája volt (N=4245) 46,4 44,7 49,8

Ezen az egyetemen/főiskolán szerezte a diplomáját(**) (N=4245) Korábbi szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezett(*) (N=4246)

43,5 44,4 41,9

Ismerősök ajánlották(**) (N=4246)

43,5 44,7 41,2 18,1 18,5 17,3

Más szakon szerzett diplomát/folytatott tanulmányokat (N=4245)

9,7 8,6 11,8

Egyetemi/főiskolai tanárok ajánlották(**) (N=4245) 0,0

Összesen

25,0

nő

50,0

75,0

100,0

férfi Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” Országos

10

Az eredeti értékeket a következő módon alakítottuk át: 100 fokú skálára helyeztük az eredetileg 4 fokú skálát, így az "egyáltalán nem" válasz 0-t, a "kicsi" válasz 25-öt, a "közepes" válasz 50-et, a "nagy" válasz 100-at ér. (**): az F-próbához tartozó szignifikancia szint = /< 0,05, azaz az eredmény erősen szignifikáns (*): az F-próbához tartozó szignifikancia szint 0,05 és 0,1 között van, azaz az eredmény gyengén szignifikáns

48



A ZSKF-es kérdezettekre is a fent felsorolt három kijelentés a legjellemzőbb, bár ők fontosabbnak tartották a kérdőívben nem meghatározott pozitív tulajdonságaikat személyes megjelenésüknél, fellépésüknél (lásd a II.1.7. ábrát).

II.1.7. ábra: Első munkahely megszerzésében mekkora szerepe volt… A ZSKF-en végzettek eredményei nemek szerinti bontásban (Átlagok, speciális százfokú skála)

Egyéb pozitív egyéni tulajdonságokkal rendelkezik (N=298)

84,6 85,1 82,9

Jó volt a személyes megjelenése, fellépése (N=373)

83,2 84,0 80,4

Megfelelő egyéni szakmai képességekkel rendelkezi (*) (N=370)

77,5 75,9 83,4 72,4 72,7 71,6

Egyéb szempontoknak (N=192)

64,6 63,5 68,9

Korábbi szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezik (N=373) 47,9 45,8

Általában az, hogy diplomája volt (*) (N=373)

55,4 43,3 40,8

Ismerősök ajánlották(**) (N=372)

52,4 30,3 30,9 28,3

Ezen a szakon szerzett diplomát (N=372) 18,5 19,6 14,8

Ezen az egyetemen / főiskolán szerezte a diplomáját (N=368)

15,7 16,9 11,0

Más szakon szerzett diplomát / folytatott tanulmányokat (N=342)

7,1 7,2 6,7

Egyetemi / főiskolai tanárok ajánlották (N=371)

0,0

Összesen

20,0

nő

40,0

60,0

80,0

100,0

férfi Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” ZSKF

49



A II.1.8. ábrán láthatjuk ugyanezeket az eredményeket tagozat szerinti bontásban.

II.1.8. ábra: Első munkahely megszerzésében mekkora szerepe volt… A ZSKF-en végzettek eredményei tagozatok szerinti bontásban (Átlagok, speciális százfokú skála) 84,6 84,0 86,2

Egyéb pozitív egyéni tulajdonságokkal rendelkezik (N=298)

83,2 83,0 83,8

Jó volt a személyes megjelenése, fellépése (N=373)

77,5 80,9

Megfelelő egyéni szakmai képességekkel rendelkezik(**) (N=370)

69,7 64,6 69,5

Korábbi szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezik(**) (N=373)

53,4 47,9 42,7

Általában az, hogy diplomája volt (**) (N=373)

59,8 43,3 46,5

Ismerősök ajánlották(**) (N=372) 35,8 30,3 26,2

Ezen a szakon szerzett diplomát (**) (N=372)

39,6 18,5 18,1 19,6

Ezen az egyetemen/ főiskolán szerezte a diplomáját(**) (N=368)

15,7 18,1 10,0

Más szakon szerzett diplomát/folytatott tanulmányokat(**) (N=342)

7,1 6,7 8,0

Egyetemi/ főiskolai tanárok ajánlották (N=371)

0,0

Összesen

levelező

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

nappali Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” ZSKF

Az országos felmérés adatai szerint a megkérdezettek 67,9 százaléka az államvizsgája megszerzése utáni első munkahelyén dolgozik, ez az arány a főiskolánkon végzettek körében valamivel magasabb (72,4 százalék), míg 27,6 százalékuk más munkahelyen van (illetve más munkákat végez), országos szinten a válaszadók 30 százaléka mondta ezt (lásd a II.1.9. ábrát). 50



II.1.9. ábra: Jelenleg is az államvizsgája utáni első munkahelyén dolgozik, vagy ugyanaz(oka)t a folyamatos megbízásos munká(ka)t végzi? (%)

Országos

67,9%

ZSKF

30,0%

72,4%

0%

20% Ugyanott / ugyanazt

2,1%

27,6%

40% 60% 80% Más munkahelyen / más munkákat NV

100%


Nemek szerint ebben a kérdésben egyik felmérésben sincsenek szignifikáns eltérések.

Tagozat szerint a Zsigmondosok körében jelentős és szignifikáns különbségek mutatkoznak (P < 0,001). A levelezőn végzettek majdnem négyötöde van ugyanazon a munkahelyen (79,6 százalék), míg a nappalisoknak kicsivel több, mint fele válaszolta ezt (54,1 százalék).

A végzés éve szerint is erősen szignifikánsak az eredmények (P < 0,001). Nem meglepő, hogy a korábban végzettek körében többen váltottak már munkahelyet: a 2007-ben végzettek 39,9 százaléka, a 2008-ban végzettek 25,9 százaléka, míg a 2009-ben végzetteknek csak 15,8 százaléka.

A szakok szerinti bontást nézve (P = 0,001) láthatjuk, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozik a szabadbölcsészeten végzettek 100 százaléka (de a cella elemszáma csupán 6!), és a kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek 93,8 százaléka (ASR = +/-2). A II.1.10. ábrán láthatjuk ezeket az eredményeket, de óvatosan kell bánnunk ezekkel az adatokkal, mert 37,5 százalék az ötnél kisebb elemszámú cellák aránya. 51



II.1.10. ábra: Jelenleg is az államvizsgája utáni első munkahelyén dolgozik, vagy ugyanaz(oka)t a folyamatos megbízásos munká(ka)t végzi? A ZSKF eredményei szakok szerinti bontásban (%) Nemzetközi kapcsolatok (A)

58,4%

41,6%


64,7%

35,3%

66,9%

33,1%

Humán erőforrás menedzser (A) Emberi erőforrások (BA)

75,0%

25,0%

75,4%

24,6%

Kommunikáció és művelődésszervező (A) Politológia (BA)

80,0%

20,0%


83,3%

16,7%


87,8%

12,2%

Andragógia (BA)

90,9%

9,1%


93,8%

6,3%


100,0%

0,0%

100,0%

0,0%


0%

Ugyanott / ugyanazt

20%

40%

60%

80%

100%

Más munkahelyen / más munkákat Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” ZSKF (N=385)

Azoknak, akik már nem az államvizsga megszerzése utáni első munkahelyükön vannak, feltettük újra a kérdést, hogy hogyan jutottak jelenlegi vagy legutolsó munkájukhoz. Az országos vizsgálat adatai szerint a válaszadók újra a két legnépszerűbb módszert jelölték meg, habár egy kis elmozdulás történt: a hirdetés és az ismerősök ajánlása alapján való munkahelyszerzés nagyjából egyharmad-egyharmad arányban szerepel. A ZSKF-en végzettek erre a kérdésre szintén a fenti két módszert jelölték meg, náluk még mindig az ismerősök ajánlása a legelső (lásd a II.1.11. ábrát).

52



II.1.11. ábra: Hogyan jutott a jelenlegi/legutolsó munkájához? Többet is megjelölhet! (%) Ismerős beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését)

30,4 38,5

Hirdetés útján

29,5 28,5


14,1 8,7

Egyéb formában

10,3 18,3


3,8 2,0


3,5 0,0

Egyetemmel / főiskolával kapcsolatban álló cég, intézmény (pl. szakmai gyakorlat, egyéb együttműködés) kapcsán

1,4

Egyetemi / főiskolai tanára beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését)

0,9 0,0

Egyetem/főiskola révén

0,7 0,0

Állásbörzén

0,7 0,0

Egyetem/főiskola karrierirodáján keresztül

9,5

Országos

ZSKF

0,2 0,0 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0


A Zsigmondosok között nemek szerint, tagozat szerint, végzés éve szerint és szakok szerint nincsenek szignifikáns eltérések, ami a kis elemszámnak is betudható (N = 118). A fenti módszerek közül a legeredményesebbnek az ismerősök ajánlását jelölték meg a ZSKF-esek (42,3 százalék), de a munkakeresés hirdetés útján is hatékonynak bizonyult (30,4 százalék). A jelenlegi (vagy legutolsó) munkahely megszerzéséhez körülbelül hasonló arányban járultak hozzá a már említett jellemzők, mint az első munkahely elnyeréséhez. A II.1.12. ábrán láthatjuk, hogy azok, akik nem az államvizsgájuk utáni első munkahelyükön dolgoznak, hogyan értékelték mostani vagy előző állásuk szempontjából ugyanazokat a jellemzőket. 53



II.1.12. ábra: A jelenlegi (legutolsó) munkahely megszerzésében mekkora szerepe volt… (Átlagok, speciális százfokú skála) 78,2

Jó volt a személyes megjelenése, fellépése? (N=1412, 103)

90,2

Egyéb pozitív egyéni tulajdonságokkal rendelkezik? (N=1386, 77)

73,1

Megfelelő egyéni szakmai képességekkel rendelkezik? (N=1422, 105)

72,9

91,8

80,8 66,2

Általában az, hogy diplomája volt? (N=1421, 105)

67,2 63,9

Ezen a szakon szerzett diplomát? (N=1430, 102) 38,9

59,6

Korábbi szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezett? (N=1422, 103)

75,8 46,1

Ezen az egyetemen/főiskolán szerezte a diplomáját? (N=1417, 103)

18,9 39,4

Ismerősök ajánlották? (N=1404, 103)

44,2 21,3

Más szakon szerzett diplomát/folytatott tanulmányokat? (N=1304, 102)

13,2 7,2

Egyetemi/főiskolai tanárok ajánlották? (N=1371, 100)

4,8 0,0

Országos

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

ZSKF Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” Országos és ZSKF

Nemek szerint nincsenek értékelhető különbségek egyik felmérésben sem, de a végzés éve, a tagozat és a szakok szerint sem találunk a ZSKF eredményei között szignifikáns eltéréseket.

54



II.2. A JELENLEGI MUNKA JELLEGZETESSÉGEI, ILLESZKEDÉSE A DIPLOMÁHOZ Megkérdeztük a végzetteket, hogy mennyire tartják fontosnak a sikeres karrierépítés szempontjából a szakmai továbbképzést. Az eredmények nem meglepőek. Az országos felmérés adatai szerint a válaszadók egynegyede nagyon nagymértékben, majdnem fele nagymértékben szükségesnek tartja. Ha nemek szerint nézzük érdekes, hogy a nők kicsivel nagyobb arányban mondták azt, hogy egyáltalán nem szükséges szakmai továbbképzés a munkaerőpiacon való érvényesülés szempontjából (5,6 százalék) mint a férfiak (3,9 százalék). (P = 0,010)

A ZSKF-en végzettek szükségesebbnek ítélik meg a továbbképzést, mint az országos felmérésben megkérdezettek. 86,6 százalékuk mondta, hogy nagymértékben vagy nagyon nagymértékben szükséges (lásd a II.2.1. ábrát).

II.2.1. ábra: Véleménye szerint a végzett szakon diplomát szerzetteknek mennyire szükséges a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, a sikeres karrierépítéshez a szakmai továbbképzés? (%) nagyon nagy mértékben szükséges

24,2 45,0

nagymértékben szükséges

43,1 41,5

kismértékben szükséges

23,3 12,6

egyáltalán nem szükséges

5,0 0,9

NV

4,5 0,0 0,0

Országos 10,0

20,0

30,0

ZSKF 40,0

50,0


55



Tagozatonként vannak szignifikáns eltérések (P = 0,003) a főiskolánkon végzettek válaszaiban. A levelező tagozaton végzettek 88,4 százaléka szerint nagymértékben, illetve nagyon nagymértékben szükséges a szakmai továbbképzés, a nappalisoknál ez az arány kisebb: 82,7 százalék.

Szakonként az emberi erőforrások, a humán erőforrás menedzser és a kommunikáció és médiatudomány szakosak érzik a leginkább szükségesnek, a politológia szakosak a legkevésbé szükségesnek (lásd a II.2.2. ábrát). II.2.2. ábra: Véleménye szerint a végzett szakon diplomát szerzetteknek mennyire szükséges a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, a sikeres karrierépítéshez a szakmai továbbképzés? A ZSKF eredményei szakok szerinti bontásban (Átlagok)11 Emberi erőforrások (BA)

3,52 Humán erőforrás menedzser (A)

3,51 Kommunikáció és médiatudomány (BA)

3,51 Kommunikáció és művelődésszervező (A)

3,34 Emberi erőforrások kiegészítő képzés

3,24 Andragógia (BA)

3,17 Nemzetközi kapcsolatok (A)

3,15 Nemzetközi tanulmányok (BA)

3,14 Művelődésszervező (A)

3,08 Vallástudomány (MA)

3,00 Szabad bölcsészet (BA)

3,00 Politológia (BA)

2,80 0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” ZSKF (N=391) 11

Átlagok 1-től 4-ig tartó skálán, ahol az 1-es az „egyáltalán nem szükséges”, a 4-es a nagyon „nagy mértékben szükséges”.

56



Nemek és végzés éve szerint nincsenek szignifikáns eltérések ebben a kérdésben. A munkahelyek cégformája szerint az országos felmérés eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a válaszadók majdnem egyharmada Kft. keretén belül dolgozik, vagy dolgozott korábban, és kétötöde állami illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (körülbelül ugyanakkora arányban). Zrt.-ben vagy Nyrt.-ben 12,9 százalékuk. Ha nemek szerint vizsgáljuk meg az adatokat, akkor erősen szignifikáns eredményeket kapunk (P < 0,001), és azt látjuk, hogy a Kft.-nél, Zrt.-nél, Nyrt.-nél dolgozók között a férfiak nagyobb arányban vannak, míg az állami és önkormányzati fenntartású intézményeknél elhelyezkedettek között a nők aránya nagyobb (lásd a II.2.3. ábrát). II.2.3.ábra: Mi az Ön jelenlegi / legutolsó munkahelyének a cégformája? Az országos felmérés adatai (%) Kft.

30,1% 26,2%

37,6% Állami

20,9% 21,8% 19,2%

Zrt. / Nyrt.

12,9% 11,1% 16,5%

Önkormányzati

22,4% 26,8% 13,9%

Egyéb

3,5% 3,4% 3,7%

Egyéni vállalkozó

3,3% 3,5% 3,0%

Non-profit szervezet (alapítvány, egyesület)

3,0% 3,4% 2,2%

Bt.

2,0% 2,1% 1,8%

NV

1,3% 1,2% 1,6%

Kht.

0,5% 0,5% 0,5%

0,0%

Összesen

10,0%

20,0%

Nő

Férfi

30,0%

40,0%


57



A ZSKF-en végzettek majdnem fele Kft.-ben dolgozik, vagy dolgozott korábban (45,1 százalék), Zrt.-ben vagy Nyrt.-ben 26,9 százalékuk, és – ami jelentős eltérést mutat az országos szinten mért adatokhoz képest – állami fenntartású intézménynél 11,1 százalékuk, önkormányzatinál csak 2,9 százalékuk. Egyéni vállalkozóként dolgozik 3,3 százalékuk, ami megegyezik az országos szinten mért adatokkal. Összességében elmondhatjuk, hogy a főiskolánkon végzettek nagyobb arányban helyezkedtek el a versenyszférában, mint az országos felmérésben résztvevők. Tagozat szerint vizsgálva érdekes eltérésre bukkanunk (P = 0,002). A Kft.-ben dolgozók között a nappalin végzettek magasabb arányban dolgoznak (dolgoztak) mint a levelezőn végzettek (ASR = +/-3,0), a Zrt. illetve Nyrt. által alkalmazottaknál a levelezősök aránya nagyobb (ASR = +/-3,2; lásd a II.2.4. ábrát). II.2.4. ábra: Mi az Ön jelenlegi / legutolsó munkahelyének a cégformája? A ZSKF eredményei tagozat szerinti bontásban (%) 45,2% 40,3% 57,0%

Kft.

26,9% 31,5% 15,8%

Zrt. / Nyrt.

11,1% 10,3% 13,2%

Állami

3,4% 2,9% 4,4%

Egyéni vállalkozó

3,1% 2,9% 3,5%

Non-profit szervezet

4,4% 5,5% 1,8%

Egyéb

Önkormányzati

2,8% 3,3% 1,8%

Bt.

2,6% 2,9% 1,8%

Kht.

Összesen

Levelező

Nappali

30,0%

40,0%

50,0%

0,5% 0,4% 0,9%

0,0%

10,0%

20,0%

60,0%


58



Nemek szerint és a végzés éve szerint nincsenek szignifikáns eltérések, szakok szerint pedig a kis elemszámú cellák miatt nem tudunk következtetéseket levonni. Megkérdeztük a végzetteket, hogy azoknál a cégeknél, intézményeknél, ahol elhelyezkedtek, mekkora a külföldi tőke aránya. Az országos szintű felmérés adatai szerint a válaszadók majdnem fele (47,1 százalék) válaszolta, hogy nincs külföldi tőke a cégben vagy intézményben, ahol dolgozik, dolgozott. A ZSKF-en végzettek körében ez az arány magasabb: 58,9 százalék. Teljesen külföldi tulajdonú cégnél, intézménynél dolgozik a főiskolánkon végzettek 20,6 százaléka, országos szinten a végzettek 31,8 százaléka. A nulla és száz százalék közötti gyakoriság megoszlásában nincsenek kiugró adatok egyik felmérésben sem. Az országos szintű felmérésben megkérdezettek majdnem egyötöde 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégnél, intézménynél dolgozik (18 százalékuk), és 10,5 százalékuk 10 főnél kisebb cégnél, intézménynél. A Zsigmondosok között a hasonlóan nagy létszámú cégnél vagy intézménynél dolgozók aránya magasabb, 31,3 százalék, a 10 főnél kevesebb embert foglalkoztatóknál dolgozók aránya 19,2 százalék, az egyéni vállalkozó illetve önfoglalkoztatók egészen kevesen vannak a végzettek között, arányuk mindössze 2,6 százalék (lásd a II.2.5. ábrát). II.2.5. ábra: Hány alkalmazottja van a cégnek/intézménynek (legutolsó munkahely esetén: volt akkor, amikor Ön ott dolgozott)? (%) 1000 főnél több

18,0

250–999 fő

11,7

100–249 fő

10,4

20–49 fő

14,5

12,4

8,1

50–99 fő

13,6 15,5

7,0

10–19 fő

31,3

10,7 9,5

5–9 fő

5,3

3–4 fő

3,3

1–2 fő

1,9

NT/NV

5,5 7,0 5,7

,0 ,0

6,7

5,0

Országos 10,0

15,0

20,0

25,0

ZSKF 30,0

35,0


59



A ZSKF-es adatokat nemek szerint nézve kiderül, hogy több férfi dolgozik az 1000 főnél nagyobb létszámú cégeknél, arányuk 45,7 százalék, míg a nőké csak 27,7 százalék (P = 0,002; ASR = +/-3,1).

A végzés éve szerint nem mutatkoznak kiugró eltérések a válaszadók munkahelyeinek létszámát illetően.

Tagozat szerint 90 százalékos biztonsággal mondhatjuk, hogy az 1000 főnél nagyobb cégeknél, intézményeknél dolgozó végzettek között a levelezősök 9,5 százalékkal nagyobb arányban reprezentálják magukat, mint a nappalisok (P = 0,001; ASR = +/-1,8).

Szakok szerint nézve a hasonlóan nagy létszámú cégeknél dolgozók között az emberi erőforrás kiegészítő szakon végzettek vannak a legnagyobb arányban (58,8 százalékuk, P = 0,004; ASR = +/-2,5).

Az országos adatok szerint a kérdezettek háromnegyede jelenlegi illetve legutóbbi munkahelyükön alkalmazottként dolgozik, dolgozott, közép és felsővezetőként 14,2 százalékuk. Nemek szerint nézve erősen szignifikáns eltérések mutatkoznak. Az alkalmazottak között nagyobb arányban vannak a nők (79,2 százalék, férfiak: 65,7 százalék), a felsővezetők között pedig a férfiak (5,6 százalék, nők: 2,9 százalék; P < 0,001) A főiskolánkon végzettek körében kevesebben vannak az alkalmazottként dolgozók (66,4 százalék), és többen a felső- és középvezetők (22,7 százalék) az országos felmérés arányaihoz viszonyítva (lásd a II.2.6. ábrát). II.2.6. ábra: Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? (%) 74,6

Alkalmazott

66,4 10,4 14,9

Középvezető Egyéb vezető

7,5 6,3

Felsővezető

3,8 7,8 3,0 4,5

Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató

Országos

ZSKF

0,8

NV 0

10

20

30

40

50

60

70

80


60



Nem szignifikáns, de jellegzetes a nemek szerinti megoszlás ebben a kérdésben, habár nálunk az alkalmazottak között nem figyelhetünk meg olyan nagy különbséget (nők: 68,2 százalék, férfiak 59,0 százalék), viszont a felsővezetők között majdnem kétszer akkora nagyobb arányban vannak a férfiak (12,0 százalék), mint a nők (6,8 százalék). A végzés éve és a tagozat szerint nincsenek szignifikáns eltérések.

A szakok szerinti adatokból a kis elemszámú cellák nagy aránya miatt nem tudunk következtetéseket levonni, habár a Khí-négyzet próba szerint az eredmények szignifikáns eltéréseket mutatnak (P = 0,002; lásd a II.2.7. ábrát).

II.2.6. ábra: A felső- és középvezetők aránya szakonként, a ZSKF eredményei (%)


66,7% 0,0% 25,0%


12,5% 25,0%

Andragógia (BA) Politológia (BA)

8,3% 20,0% 0,0% 19,3%

Humán erőforrás menedzser (A)

9,2% 17,6%

Kommunikáció és médiatudomány BA

5,9%

Összesen

15,2% 7,7%


14,3% 10,2% 3,0%


Felső vezető

8,6% 7,4%

Nemzetközi kapcsolatok(A) Nemzetközi tanulmányok (BA)

Középvezető

13,6%

Kommunikáció és művelődésszervező (A)

0,0% 0,0% 0,0%

0,0%

11,8% 20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%


61



Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben kapcsolódik jelenlegi vagy utolsó fő tevékenysége szerinti munkája a végzettségéhez, az országos felmérésben résztvevők 14,1 százaléka felelte azt, hogy egyáltalán nem, 69,0 százalékuk pedig, hogy inkább kapcsolódik, mint nem. A ZSKF-en végzettek körében a kérdésre adott válasz alapján pályaelhagyónak tekinthetők aránya magasabb (29,3 százalék mondta, hogy egyáltalán nem kapcsolódik), több mint egyharmaduk (35,1 százalék) válaszolta, hogy munkájuk nagymértékben vagy nagyon nagymértékben kapcsolódik az általuk végzett szakhoz. A végzés éve, a tagozat, és a nemek szerint sincsenek különbségek a válaszok között ebben a kérdésben. Szakonként vizsgálva erősen szignifikáns eltéréseket kapunk12, és azt látjuk, hogy az emberi erőforrások szakon végzettek munkája kapcsolódik leginkább a szakon szerzett végzettséghez (lásd a II.2.7. ábrát).

II.2.7. ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a ... szakon tanult végzettségéhez? A ZSKF eredményei (Átlagok a négyfokú skálán)13 Emberi erőforrások (BA)

2,9


2,5


2,4


2,4


2,3

Nemzetközi kapcsolatok (A)

2,3


2,0


1,9

Andragógia (BA)

1,8


1,8


1,7

Politológia (BA)

1,2

Összesen

2,2 0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” ZSKF (N=391) 12 13

Az F-próbához tartozó szignifikanciaszint: P = 0,002 . Átlagok 1-től 4-ig tartó skálán, ahol az 1-es az egyáltalán nem szükséges, a 4-es a nagyon nagy mértékben szükséges.

62



Az országos felmérés eredményei szerint a végzettek 62,7 százaléka mondja azt, hogy jelenlegi munkája nagyrészt kapcsolódik az általa elvégzett szakon szerzett képzettségeihez, és a mostani pozíciója a szakmai karrierje megfelelő állomásának tekinthető. Alig 7,5 százalék tervezi, hogy a későbbiekben végzettségéhez közelebbi területen szeretne elhelyezkedni. A férfiak és a nők tervei között nem mutatkoznak nagy különbségek ebben a kérdésben (P = 0,004 ; lásd a II.2.8. ábrát).

II.2.8. ábra: Kérem, az alábbi állítások közül válassza ki azt az egyet, amelyik a leginkább jellemzi jelenlegi munkaerő-piaci helyzetét! Az országos felmérés eredményei (%) Jelenlegi munkám nagyrészt kapcsolódik a …. szakon szerzett képzettségemhez, a mostani pozícióm, munkavégzésem a szakmai karrier megfelelő állomásának tekinthető.

62,7% 62,0%

63,9%

Jelenlegi munkám csak kismértékben kapcsolódik a …. szakon szerzett képzettségemhez, de a szakmai karrierépítésben hasznos lehet a későbbiekben.

18,4% 18,7% 17,7%

Jelenlegi munkám nem kapcsolódik a … szakon szerzett képzettségemhez, de tervezem, hogy a későbbiekben a képzettségemhez kapcsolódó munkát fogok végezni.

7,5% 8,0% 6,6%

Jelenlegi munkám egyáltalán nem kapcsolódik a …. szakon szerzett képzettségemhez, és a jövőben egészen más területen is szeretnék elhelyezkedni.

6,7% 6,7% 6,7%

Jelenlegi munkám inkább más szakon szerzett képzettségemhez kapcsolódik, de a ….. szakon szerzett tudást, készségeket jelenleg is tudom többé-kevésbé hasznosítani.

2,4% 2,6% 2,1%

NV

2,3% 2,0%

Összesen

nő

40,0%

60,0%

férfi

3,0% 0,0%

20,0%

80,0%


A ZSKF-en végzettek 36,8 százaléka mondta azt, hogy jelenlegi munkája csak kismértékben kapcsolódik a szakon szerzett képzettségéhez, de a szakmai karrierépítésben hasznos lehet a későbbiekben. Azok közül, akik jelenlegi (vagy legutóbbi) munkája nem kapcsolódik a szakon szerzett képzettségéhez, 12,3 százalék tervezi, hogy a későbbiekben közelebbi területen fog elhelyezkedni. 63



A főiskolánkon végzettek között mutatkoznak különbségek nemek szerint, amik erősen szignifikánsak (P = 0,002). A nők 64,3 százaléka, a férfiak 65,1 százaléka válaszolta kérdésünkre azt, hogy jelenlegi (vagy legutóbbi) munkája nagy- vagy kismértékben kapcsolódik a szakán szerzett képzettségéhez, habár a férfiak többsége (majdnem fele) inkább a kismértékben lehetőséget jelölte meg. A nők 30 százaléka válaszolta, hogy jelenlegi munkája nagymértékben kapcsolódik a szakán szerzett képzettségéhez és a mostani pozíciója a szakmai karrier megfelelő állomásának tekinthető, a férfiaknál ez az arány csak 19,3 százalék (lásd a II.2.9. ábrát). II.2.9. ábra Kérem, az alábbi állítások közül válassza ki azt az egyet, amelyik a leginkább jellemzi jelenlegi munkaerő-piaci helyzetét! A ZSKF eredményei (%) Jelenlegi munkám csak kismértékben kapcsolódik a …. szakon szerzett képzettségemhez, de a szakmai karrierépítésben hasznos lehet a későbbiekben.

36,8% 34,3% 45,8%

Jelenlegi munkám nagyrészt kapcsolódik a …. szakon szerzett képzettségemhez, a mostani pozícióm, munkavégzésem a szakmai karrier megfelelő állomásának tekinthető.

27,7% 30,0% 19,3%

Jelenlegi munkám egyáltalán nem kapcsolódik a …. szakon szerzett képzettségemhez, és a jövőben egészen más területen is szeretnék elhelyezkedni.

17,2% 17,3% 16,9%

Jelenlegi munkám nem kapcsolódik a … szakon szerzett képzettségemhez, de tervezem, hogy a későbbiekben a képzettségemhez kapcsolódó munkát fogok végezni.

12,3% 13,7% 7,2%

Jelenlegi munkám inkább más szakon szerzett képzettségemhez kapcsolódik, de a ….. szakon szerzett tudást, készségeket jelenleg is tudom többé-kevésbé hasznosítani.

6,0% Összesen

4,7%

nő

férfi

10,8% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%


64



A végzés éve és a tagozat szerint nincsenek szignifikáns különbségek. Szakok szerint nézve (P = 0,005) néhány példát említünk: az andragógia szakon végzettek 41,7 százaléka mondható pályaelhagyónak: jelenlegi munkája sem kapcsolódik, és nem is tervezi, hogy a jövőben a végzettségéhez közeli területen fog elhelyezkedni (ASR = +/-2,3).

Amint az előző szakok szerinti táblázatból is láthatjuk, az emberi erőforrások szakon végzettek a legelégedettebbek a mostani pozíciójukkal ebből a szempontból, 62,5 százalékuk mondja, hogy munkavégzése a szakmai karrier megfelelő állomásának tekinthető (ASR = +/-2,2). De ezeket az adatokat is óvatosan kell kezelnünk a kis elemszámú cellák miatt.

65



II.3. MUNKÁJÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG, JÖVEDELEM Az országos felmérés szerint a volt hallgatók inkább elégedettnek mondhatóak jelenlegi (vagy legutolsó) munkájukkal. Azon belül a leginkább elégedettek a munka szakmai részével és a legkevésbé a jövedelmükkel és egyéb juttatásaikkal. Ez utóbbi az 5 fokozatú skálán kevéssel lépi át a közepes szintet. A végzettek a munkájuk (vagy volt munkájuk) személyi és tárgyi körülményeivel, szakmai presztízsével, karrierépítési lehetőségeikkel szintén elégedettnek mondhatók. Nemek szerint nem találunk kiugró különbségeket, de érdemes megemlíteni azt, hogy a nők általában egy kissé elégedetlenebbek a munkájukkal, mint a férfiak (lásd a II.3.1. ábrát). II.3.1. ábra: Mennyire van megelégedve jelenlegi munkájával (legutolsó munkahely esetén: volt megelégedve legutolsó munkájával) az alábbi szempontok szerint? Az országos felmérés eredményei (Átlagok)14 a munka szakmai, tartalmi része

4,04 4,04 4,02

a munka személyi körülményei

3,91 3,90 3,94

a munka tárgyi körülményei (**)

3,83 3,80 3,89

szakmai presztízs (**)

3,56 3,51 3,67

szakmai előmenetel, karrierépítés (**)

3,45 3,41 3,52

jövedelem, juttatások (**)

Összesen

Nő

3,18 3,12 3,30

Férfi -

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50


A ZSKF-en végzettek elégedettebbnek mondhatók jelenlegi (vagy legutolsó) munkájukkal az országos mérés eredményéhez viszonyítva. Jobbnak értékelték a munkájuk tárgyi és szakmai körülményeit, presztízsét, a jövedelmet, amit kapnak és a karrierépítési lehetőségeket is. Ugyanolyan mértékben elégedettek munkájuk szakmai részével (lásd a II.3.2. ábrát). Nemek szerint nem találunk leírható különbségeket az elégedettség szempontjából. Nálunk is megfigyelhető az, hogy a nők kevésbé vannak megelégedve a munkájukkal, mint a férfiak, de ez inkább jellegzetes különbségnek mondható, mint szignifikánsnak. Végzés éve szerint és szakok szerint sincsenek kiugró különbségek. 14 Átlagok 1-től 5-ig tartó skálán, ahol az 5-ös jelenti, hogy teljes mértékben elégedett, az 1-es, hogy egyáltalán nincs megelégedve.

66



II.3.2. ábra: Mennyire van megelégedve jelenlegi munkájával (legutolsó munkahely esetén: volt megelégedve legutolsó munkájával) az alábbi szempontok szerint? A ZSKF eredményei tagozat szerint (Átlagok)15 a munka tárgyi körülményei

4,21 4,21 4,21

a munka személyi körülményei

4,16 4,18 4,11

a munka szakmai, tartalmi része (**)

4,04 4,12 3,85

szakmai presztízs (*)

3,63 3,70 3,46

jövedelem, juttatások

3,61 3,66 3,49

szakmai előmenetel, karrierépítés

Összesen

Levelező

Nappali -

3,48 3,48 3,47 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00


Tagozat szerint elmondhatjuk, hogy a levelezősök általában elégedettebbnek mondják magukat, mint a nappalin végzettek, de ez lehetséges, hogy betudható annak, hogy már több lehetőségük volt előrébb jutni szakmájukon belül.

Az országos szintű felmérés és a ZSKF eredményei nem mutatnak eltérést a végzetteknek átlagos havi nettó összjövedelme tekintetében, 135 és félezer forint körül van mindkét átlag. A havi juttatások pénzbeli értéke az országos felmérés adatai szerint 25.858 forint, a ZSKF-en ez az átlag 5.622 forinttal kevesebb. A háztartásokban az egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelem országos szinten szintén magasabb (lásd a II.3.3. ábrát).

15

Átlagok egytől ötig tartó skálán, ahol az 5-ös jelenti, hogy teljes mértékben elégedett, az 1-es, hogy egyáltalán nincs megelégedve.

67



II.3.3. ábra: Jövedelem-adatok, az országos és a ZSKF átlagok az érdemben válaszolókra (ezer forint)

135,443 Átlagos havi nettó összjövedelem (Országos N=2694, ZSKF N=333) 135,488

25,858 A havi juttatások pénzbeli értéke (Országos N=1667, ZSKF N=348) 20,236

92,615

A háztartásokban az egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelem (Országos N=2179/4402, ZSKF N=328/391)

88,283

Országos

ZSKF

0,000

50,000

100,000

150,000

Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” Országos és ZSKF

Nemek szerint erősen szignifikáns különbségeket mutatnak az országos felmérés eredményei. A férfiak 29.680 forinttal többet keresnek havonta, mint a nők, a férfiak átlaga 155.836 forint, a nőké 126.156.16 A nemek között a medián jövedelem különbsége 25.000 forint. A juttatások szempontjából is mutatkoznak különbségek, a nők átlagosan 3.474 forinttal kevesebb értékben kapják ezeket, mint a férfiak.17

16 17

Az F-próbához tartozó szignifikancia szint: P < 0,001 . Az F-próbához tartozó szignifikancia szint: P = 0,004 .

68



A ZSKF-en végzett férfiak és nők havi átlagos jövedelmének különbsége 94.388 forint (férfiak: 208.974szórás=139,3, nők: 114.586 forint-szórás=85,4)18. De ez azzal magyarázható, hogy nálunk a kisebb minta miatt erősebben befolyásolják a szélső értékek az átlagot, ezért itt is érdemes megnézni, hogy a medián jövedelmek milyen különbséget mutatnak. Ebben a tekintetben a ZSKF-en kisebbek a különbségek, a férfiak és nők medián jövedelmének különbsége 21.000 forint. A juttatások különbségét is medián értékkel mutatva 5.000 forintnyi a különbség (férfiaké: 10.000, nőké 5.000 forint).19

A szakok és a végzés éve szerint vizsgálva az adatokat, nem tudunk következtetéseket levonni, mivel az Fpróbák eredményei túl alacsonyak.

Tagozat szerint nézve nem meglepő, hogy a levelezőn végzetteknek mind az átlag (147.520 forint), mind a medián (135.203 forint) jövedelmük magasabb, mint a nappalin végzetteké (akiknek az átlaga: 110.854, mediánja: 120.000 forint).20 Ez is valószínűleg azzal magyarázható, amivel a munkával való elégedettség, azaz már több lehetőségük volt a munkaerő-piaci versenyben, így előrébb jutottak.

18

Az F-próbához tartozó szignifikancia szint: P < 0,001 . Az F-próbához tartozó szignifikancia szint: P = 0,001 . 20 Az F-próbához tartozó szignifikancia szint: P = 0,006 . 19

69



II.4. TERVEK, AMBÍCIÓK Megkérdeztük a végzett hallgatókat, hogy milyen terveik vannak a jövőre nézve. Az országos felmérés eredményei szerint a válaszadók közel egyharmada (30,7 százaléka) tervezi azt, hogy az elkövetkező években munkahelyet fog váltani. A többségük (68,5 százalékuk) viszont inkább hajlik arra, hogy nem fog.

Ehhez képest a ZSKF-en végzettek terveiben inkább szerepel a váltás gondolata (38,1 százalék), de nálunk is a többség inkább maradna jelenlegi munkájánál (61,9 százalék, lásd a II.4.1. ábrát). II.4.1. ábra Tervezi-e, hogy az elkövetkező években munkahelyet fog váltani? (Érdemben válaszolók; %)

igen, biztosan

Országos

15,1%

15,6%

32,5%

36,0%

valószínűleg igen valószínűleg nem

ZSKF

21,2%

16,9%

23,2%

38,7%

biztosan nem 0%

20%

40%

60%

80%

100%


A nemek szerinti különbségek egyik felmérés eredményeiben sem szignifikánsak. A végzés éve szerinti arányok sem, a szakok szerintiek pedig csak gyengén szignifikánsak. A tagozatok összehasonlításakor (P = 0,002) az látszik, hogy a nappalin végzett hallgatók inkább terveznek munkahelyváltást a jövőben (47,0 százalékuk), mint a levelezőn végzettek (közülük csak 34,2 százalék). Itt érdemes visszautalni arra a kis eltérésre, ami a munkahellyel való elégedettségnél megmutatkozott, (azaz arra, hogy a levelezőn végzettek elégedettebbek), hiszen ez lehet az ok, ami a válaszadók jövőbeni terveit befolyásolja.

A végzett hallgatók több mint egyharmada (35,3 százalékuk) tervezi azt, hogy az elkövetkező években újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat fog folytatni az országos felmérés eredményei szerint (lásd a II.4.2. ábrát). Érdekes, hogy a nők között valamivel többen vannak, akiknek a terveiben szerepel a továbbtanulás (36,3 százalék), mint a férfiak között (33,5 százalék; P = 0,004).

70



A ZSKF-en végzettek között többségben vannak azok, akiknek vannak továbbtanulással kapcsolatos terveik, 63,6 százalékuk mondta, hogy biztosan vagy valószínűleg tovább fog tanulni, és csak 23,2 százalékuk biztos abban, hogy nem (lásd a II.4.2. ábrát). Nemek, szakok, a végzés éve és tagozata szerint nincsenek szignifikáns különbségek. II.4.2. ábra Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat fog folytatni? (%) igen, biztosan

Országos

14,1%

21,2%

28,2%

27,4%

9,0%

valószínűleg igen valószínűleg nem

ZSKF

28,1%

35,5%

13,1%

23,2% 0,0%

biztosan nem NV

0%

20%

40%

60%

80%

100%


Annak a kérdésnek a kapcsán, hogy a végzettek milyen képzést szeretnének még elvégezni, a következő eredmények születtek: az országos felmérés eredményei szerint szakirányú továbbképzésen az összes végzett 11,4 százaléka tervezi, hogy részt fog venni, mesterképzésen 9,9 százaléka felsőfokú szakképzésen 9,7 százaléka (lásd a II.4.3. ábrát). II.4.3. ábra: Milyen képzésben akar részt venni? Az országos felmérés eredményei (%) Szakirányú továbbképzés

11,4

Mesterképzés (MA/MSc)

9,9

Felsőfokú szakképzés

9,7

Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning

6,5

Doktori képzés (PhD/DLA)

4,0

Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés

3,5

Szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés

3,5

Egyéb

2,0

Bachelor képzés (BA/BSc)

1,8

Egységes, osztatlan képzés

0,4

-

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0


71



A ZSKF végzett hallgatóiból azok, akik tervezik, hogy továbbtanulnak, a legtöbben mesterképzésben szeretnének részt venni (34,4 százalék), de szintén sokan tervezik, hogy felsőfokú szakképzést vagy szakirányú továbbképzést végeznek el. BA/BSc képzésre csak 15,9 százalékuk szeretne járni (lásd a II.4.4. ábrát).

II.4.4. ábra: Milyen képzésben akar részt venni? A ZSKF eredményei (%) Mesterképzés (MA/MSc)

34,4 Felsőfokú szakképzés

27,5 Szakirányú továbbképzés

27,2 Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning

23,7 Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés

16,8 Bachelor képzés (BA/BSc)

15,9 Egyéb

14,1 Szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés

9,8 Doktori képzés (PhD/DLA)

8,8 Egységes, osztatlan képzés

7,1

-

5,0

10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 Forrás: „Diplomás Pályakövetés 2010. Ősz” ZSKF (N=237)

72



III. TÖBBDIMENZIÓS ELEMZÉSEK (GOÓR JUDIT ÉS KENÉZ ANIKÓ) III.1. TELJES FAKTORIÁLIS MODELLEK: AZ ISMERETEK ALKALMAZHATÓSÁGA

Elemzéseinket látva felmerülhet az olvasóban, hogy olyan magyarázó változókat hoztunk összefüggésbe a magyarázandó ismérvekkel, amelyek erős kölcsönhatásban vannak egymással is, így befolyásolhatják azoknak a statisztikáknak az alakulását, amelyeket a kétdimenziós kapcsolatok vizsgálatánál alkalmaztunk (Khí-négyzet próba, F-próba). Ezen „kereszthatások” (pl. bizonyos szakokon sokkal nagyobb a nők aránya, vagy a tagozatok szerinti jelentősebbek az eltérések a végzés éve szerint) kiküszöbölése érdekében készítettük el többdimenziós elemzéseinket (a „teljes faktoriális modelleket”), olyan matematikaistatisztikai eljárást („magyarázó modellt”) alkalmazva, amely kiszűri a magyarázó változók kölcsönhatásait. Az első „teljes faktoriális modellünkbe21” hat magyarázó (független) változót vontunk be: a megkérdezett nemét, a szakját, annak finanszírozási formáját, a végzés évét, a tagozatát, illetve annak indikátorát, hogy dolgozott-e a diplomájának (abszolutóriumának) megszerzésekor. A magyarázandó (függő) változónk a Zsigmond Király Főiskolán a „tanult ismeretek alkalmazhatósága” ötfokú skálán mért mutatója. (A skálán az 5-ös a teljes elégedettséget, az 1-es pedig a teljes elégedetlenséget fejezi ki; a közbülső értékekkel a válaszadóink árnyalhatták véleményüket.) Valójában ez utóbbi változót a ZSKF-en folyó oktatás minőségének egyfajta „kimeneti indikátoraként” értelmezhetjük, és arra voltunk kíváncsiak, hogy a képzésünket leginkább „jellemző ismérvek” (a magyarázó változóink) mennyire befolyásolják azt. Annak

21

„A variacia-analizis (vagy szóráselemzés) lényege: ha a függő változónk magas mérési szintű, míg a független változó alacsony (mint esetünkben is), a függő változó szóródását két részre bonthatjuk: a csoportosított kategóriák közötti és az azon belüli szórásra. Az előbbi a független változó által „magyarázott”, míg az utóbbi a „nem magyarázott” szórása a függő változónak. E két elem hányadosát nevezzük F-statisztikának (bizonyos küszöbérték meghaladása esetén beszélhetünk „szignifikáns hatásról” – általában 95%-os „megbízhatósági szintet” követelünk meg). Ha az F értéke nagy, úgy is mondhatjuk, hogy a csoportokon belüli szórások kicsik, míg a csoportok közöttiek nagyok – vagyis a csoportok „viszonylag jól el vannak különítve” egymástól a független változó által. Ha több független (magyarázó) változót vizsgálunk egyszerre, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek kölcsönhatásban vannak egymással. Hogy kiszűrjük ezeket a torzító tényezőket, úgy is elvégezhetjük a számításokat – egy speciális algoritmus segítségével – , hogy az egyik magyarázó változó értékeit rögzítjük, és így nézzük meg a többi hatását. Minden független változó értékeire ugyanezt a számítást elvégezve megkaphatjuk a magyarázó változók „vegytiszta hatásait” (azaz kiszűrjük pl. azt az összefüggést, hogy a levelező tagozatosak nagyobb hányada dolgozik). Ezt az eljárást nevezzük „teljes faktoriális modellnek”, amelyben az Éta értékek mutatják az eredeti – a kölcsönhatások kiszűrése előtti – „magyarázó erőt”, míg a Béta értékek a „vegytiszta” hatásokat. Az egyes magyarázó változók kategóriái szerinti átlageltérések hasonló módon kétféleképpen számíthatók, így megkaphatjuk a csoportonkénti „eredeti” és „adjusztált” értékeket is az eljárás során. A modellbe bevont magyarázó változók együttes magyarázó erejét az R2 érték fejezi ki.” (Forrás: ZSKF TKK Füzetek 11. Elsőévesek Vizsgálata 2010. Ősz. Alapadatok. Összeállította: Kabai Imre és Krisztián Viktor, Zsigmond Király Főiskola, Budapest, 2010. Október.)

73



kívánunk utánajárni, mely ismérvek mentén „működik a legjobban” és a „legkevésbé jól” képzésünk (hol, mely csoportnál kell „jobban odafigyelnünk” a jövőben, illetve melyek a „pozitív példák”).

Megállapíthatjuk, hogy a teljes modell F-próbához tartozó elfogadási valószínűsége: P = 0,001 (nem haladja meg a 0,05-ös küszöbértéket), azaz („legalább 99 százalékos megbízhatósági szint mellett”) szignifikáns, a szórás 8,9 százalékát magyarázza (R2 = 0,089). Az Eta értékei alapján láthatjuk, hogy a különböző változók önállóan mekkora hányadot magyaráznak („milyen erősek”) a „tanult ismeretek alkalmazhatósága” megítélésének szóródásából. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a legerősebb magyarázó ereje a végzés évének (0,201 – lásd a III.1. táblázat második oszlopát) van, majd ezt követi a kérdezett által elvégzett szak (0,121), illetve hogy dolgozott-e a végzésekor (0,121). A vizsgálatunk során minden „alapvető magyarázó ismérvnek” gondolt változót bevontunk a magyarázó modellünkbe („deduktív modell”) – így azokat is, amelyekről kiderült, hogy nem szignifikáns a kapcsolatuk a képzés hatékonyságának indikátorával. Ilyennek bizonyult a nem változója (az F-próba elfogadási valószínűsége: P = 0,129 – tehát jelentősen meghaladja a 0,05-os küszöbértéket a függetlenség valószínűsége – lásd a III.1. táblázat negyedik oszlopát), a szak ( P = 0,570), a finanszírozási forma ( P = 0,159). Megállapíthatjuk tehát, hogy ezen tényezők esetében – bár hatásuk lehet erős (a szóródás nagy részét magyarázhatják) – az egyes attribútumaik szerinti átlageltérések nem szignifikánsak (lásd a III.1. és az M/1. táblázatot). Az Eta értékeknél „reálisabb” képet mutatnak a Beta értékek, mivel ezek már a kölcsönhatások kiszűrése utáni állapotokat (az egyes változók „vegytiszta magyarázóerejét”) mutatják. Mindezek alapján úgy, hogy a változókat „kontroll alatt tarjuk”, a legerősebb magyarázó erővel ismét a végzés éve bír (0,250 – lásd a III.1. táblázat harmadik oszlopát). Utána következik a szak, melyen legalább abszolutóriumot végzett (0,172), majd az, hogy dolgozott-e a végzésekor (0,146). III.1. táblázat: A tanult ismeretek alkalmazhatósága a teljes faktoriális modell segítségével (Eta és Beta értékek, valamint az F-próba elfogadási valószínűségei) A modellbe bevont tényezők („deduktív modell”)

P értékei

Eta értékei

Beta értékei

(F-próba)

Neme

0,076

0,061

0,129

Szak, amelyen legalább abszolutóriumot végzett

0,121

0,172

0,570

Szak finanszírozási formája

0,062

0,016

0,159

Végzés éve

0,201

0,250

0,000

Tagozat

0,082

0,031

0,054

Dolgozott-e végzettsége megszerzésekor?

0,121

0,146

0,021

Forrás: „Végzett hallgatók survey vizsgálata ZSKF 2010. Ősz.” ZSKF TKK (N=393; csak az érdemben válaszolók)

74



A III.1-es ábrán láthatjuk, hogy a különböző független változók egyes attribútumainak átlaga és a főátlag (3,70) között mennyi az eltérés (ez az érték az ábrán 0,00 –val egyenlő). Az „Adjusztált” (Adjusted for Factors) görbe mindezt úgy mutatja meg, hogy a független változók „kontroll alatt vannak tartva”, azaz a kérdezett nemének magyarázó hatását nem befolyásolja a végzésének az éve vagy az, hogy dolgozott-e diplomájának (abszolutóriumának) megszerzésekor (lásd az M/2. táblázatot is). A modellünk azt mutatja, hogy ha feltételezzük, hogy a megkérdezettek a hat változónkból ötben azonos attribútumokkal rendelkeznek, vagyis egyezik a nemük, a szakuk finanszírozási formája, végzésük éve, tagozatuk és az, hogy dolgoztak-e diplomájuk megszerzésekor, akkor mekkora az általuk elvégzett szak magyarázó erejének „vegytiszta” hatása. Ezzel szemben az „Eredeti” (Unadjusted) értékei sokkal „nyersebb” magyarázatokkal szolgálnak, ezeknél a változók még hatnak egymásra („nincsenek kontroll alatt tartva”).

A legszembetűnőbb különbség a két görbe között az Andragógia BA szakot végzettek körében észlelhető, vagyis ha a még kontrollálatlan állapotot figyeljük, csalóka eredményt kapunk: a tanult ismeretek alkalmazhatóságát az átlagértéknél (3,70 pont az ötfokú skálán) +0,16 ponttal magasabbra értékelték (a csoport átlagértéke tehát 3,86 pont). Ezzel ellentétben, ha „kontroll alatt tartjuk” a többi független változó hatását, akkor +0,49 az átlagtól való pozitív eltérése, és ezzel a legmagasabb érték (4,19 pont) itt mutatható ki. Ez annak tudható be, hogy a végzett andragógusok között – relatíve – magas arányban találhatók a 2009ben végzettek, akik nem dolgoztak végzettségük megszerzésekor, a férfiak és a nappali tagozaton végzettek. Ha tehát mindezen „kedvezőtlen tényezők” hatását figyelmen kívül hagyjuk, „önmagában” a szak képzése messze átlag fölötti hatékonyságot mutat (mondhatjuk úgy is, hogy „minta-értékű”). Hasonló a helyzet a Kommunikáció és médiatudomány BA, illetve az államilag támogatott képzésen résztvevők esetében: az „Adjusztált” érték alapján jobban közelítenek az átlaghoz, mint ha nem szűrjük ki más tényezők hatásait.

A végzés éve szerint nézve a tanult i smeretek alkalmazhatósága értékelése főátlagon felüli a 2007 és 2008es évben (+0,20 illetve +0,10 ponttal haladják meg az adjusztált értékek a mintaátlagot). Ezzel szemben a 2009-es év adjusztált értéke átlagon aluli (-0,32), ami – egyfajta olvasatban – „romló tendenciát” mutat. Ennek magyarázatául szolgálhat, hogy a 2009-es évben végzettek közül sokan csupán egy éve kerültek ki a munkaerőpiacra, vagyis friss diplomás kezdőként kevesebb lehetőségük adódott, hogy a főiskolán tanult ismereteiket alkalmazzák (ennek a hipotézisünknek a bizonyítása – természetesen – további vizsgálatokat igényel).

75



III.1. ábra: „A tanult ismeretek alkalmazhatósága” teljes faktoriális modellje. A teljes minta átlagától (3,70 az ötfokú skálán; az ábrán = 0,00) való eltérések. 0,60

0,50

Eredeti

Adjusztált

0,40

0,30

0,20

0,10

2007-ben végzett

Andragógia (BA)


Nemzetközi kapcsolatok(A)

dolgozott

2008-ban végzett

levelező

nő


költségtérítéses

nappali

férfi

nem dolgozott


-0,50


-0,40


-0,30

államilag finanszírozott

-0,20

2009-ben végzett

-0,10


0,00


76



A következőkben azt a teljes faktoriális modellt ismertetjük, amelynek magyarázó változóit nem a „saját elvárásainknak megfelelően”, hanem a statisztikai próbák (F-próba) eredményei alapján választottuk ki (az előző modellünkbe beillesztettünk mindent, amiről úgy gondoltuk hogy „biztos, hogy fontos a képzés során” – „deduktív modell”). Így a „magyarázó változóink” a következők: motivációk jelentkezésekor, családi állapot–gyermek, édesanyja iskolai végzettsége (14 éves korában), a főiskolán szerzett élmények, a végzés éve, illetve dolgozott-e végzésekor. Nevezhetjük kísérletünket „induktív modellnek”, amelyben tehát csak azok az ismérvek játszanak szerepet, amelyek szignifikáns összefüggést mutatnak a magyarázandó változónkkal (az F-próba elfogadási valószínűségeit lásd a III.2. táblázat negyedik oszlopában – mind kisebbek 0,05 –nél).

A modell erősen szignifikáns (a teljes modell F-próbához tartozó elfogadási valószínűsége: P < 0,001); a szórás 16,3 százalékát magyarázza (R2 = 0,163); a legerősebb magyarázó ereje a „végzés évé”-nek (Beta = 0,180 – lásd a III.2. táblázat harmadik oszlopát) és az „élmények”-nek (Beta = 0,179) van. III.2. táblázat: A tanult ismeretek alkalmazhatósága a teljes faktoriális modell segítségével (Eta és Beta értékek, valamint az F-próba elfogadási valószínűségei). A modellbe bevont tényezők („induktív modell”) Mi motiválta, amikor jelentkezett? (összevont) Családi állapot és gyermek (kombinált) Édesanyja iskolai végzettsége 14 éves korában (összevont) Milyen élményei vannak a főiskolával kapcsolatban? (összevont) Végzés éve Dolgozott-e végzésekor?

P értékei

Eta értékei

Beta értékei

,146 ,213

,141 ,161

(F-próba) ,009 ,000

,169

,161

,050

,226

,179

,001

,189 ,141

,180 ,116

,002 ,027


Összességében az „ismeretek alkalmazhatósága” mutató mentén a legelégedettebbek (relatíve a legjobban tudják alkalmazni a megszerzett tudást) azok, akiknek az édesanyja tudományos fokozattal rendelkezett 14 éves korukban (a 3,70-es teljes mintaátlagtól ennél a csoportnál az átlagérték +0,45 ponttal nagyobb), akik egyedülállóak gyermekkel (+0,31 pont) és akiknek „döntően pozitív” élményeik vannak a főiskoláról (+0,24 pont) – a legelégedetlenebbek azok, akiknek „kedvezőtlenebb” élményeik vannak a főiskoláról (itt a mintaátlagtól a csoport átlagértéke -0,30 ponttal marad el), akik nem feltétlenül a szak iránti érdeklődésük miatt jelentkeztek (-0,28 pont), illetve akik egyedülállóak és nincs gyermekük (-0,24 pont; lásd a III.1. ábrát és a Melléklet M/5. táblázatát). 77

-0,10

-0,20

-0,30

78

anya: tudományos fokozat

egyedülálló és van gyermek

döntően pozitív élmények

anya: egyetem

házas és van gyermek

2007-ben végzett

házas és nincs gyermek

dolgozott végzésekor

anya: szakmunkásképző

Érdekelt ez a szakterület, ezen a szakon akartam diplomát szerezni.

2008-ban végzett

anya: 8 általánosig

anya: szakközépiskola

Egyéb motiváció

tartós párkapcsolatban és nincs gyermek

Eredeti

nagyrészt pozitív élmények

anya: gimnázium

nem dolgozott végzésekor

0,40

2009-ben végzett

egyedülálló és nincs gyermek

Elsősorban diplomát akartam szerezni, de nem feltétlenül csak ez a szakterület…

-0,40

kedvezőtlenebb élmények

GOÓR JUDIT – KENÉZ ANIKÓ : VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATA, ZSKF 2010. ZSKF TKK FÜZETEK 12

III.2. ábra: „A tanult ismeretek alkalmazhatósága” teljes faktoriális modellje. A teljes minta átlagától (3,70 az ötfokú skálán; az ábrán = 0,00) való eltérések. 0,50

Adjusztált

0,30

0,20

0,10

0,00




Nehéz lenne messzemenő következtetéseket levonni a fenti eredményeinkből, de – vállalva annak ódiumát, hogy hipotéziseinket még nem tudjuk bizonyítani – bemutatunk néhány jellegzetes összefüggést. Egyrészt e modell is bizonyítja, hogy a tanulmányok befejezése után eltelt idő perdöntő a tanultak hasznosíthatósága (legalábbis annak percepciója) szempontjából: a munkában eltöltött éveket „semmi nem pótolhatja” (a Beta értéke itt 0,180; az átlagértékeket lás az előző modellnél). Másrészt a főiskolán szerzett élmények, benyomások szoros kapcsolatot mutatnak a „tudásátadás hatékonyságával” (Beta = 0,179) – azaz nem szabad lebecsülni a hallgatók közérzetének alakulását (akik döntően pozitív élményekkel távoztak a ZSKF-ről, azok átlaga +0,24 ponttal nagyobb a mintaátlagnál – 3,70 pontnál – , míg azoké, akik kedvezőtlenebb élményeket szereztek, az átlaguk -0,30 ponttal alatta marad – lásd a Mellékletben az M/5. táblázatot is). Harmadrészt szemmel láthatóan „visszaköszön a múlt”: a szülők (érdekes módon elsősorban az édesanya) iskolázottsága mély befolyással van a mostani szakmai életpálya alakulására is (Beta = 0,161). Miközben a tudományos minősítéssel rendelkező édesanyák gyermekeinek átlagértéke +0,45 ponttal haladja meg a teljes minta átlagát, addig azoknál, akik édesanyja 14 éves korukban gimnáziumot végzett, az érték -0,15 ponttal marad el a teljes átlagtól). Hasonló erősségű magyarázó erővel bír a jelenlegi családi életciklus jellemzője (Beta = 0,161), azaz nem mindegy, hogy egy fiatal mely életciklusában kezdi diplomás pályáját (a gyermeküket egyedül nevelők szemmel láthatóan sokkal „hatékonyabb tanulók”: +0,31 pont, mint például azok, akik még egyedül élnek: -0,24 pont; talán a „felnőtt felelősségtudat” eltérése a magyarázat…). A szak és intézmény választásának motívumai is szignifikáns összefüggést mutatnak a vizsgált hatékonysági indikátorral (Beta = 0,141). Itt azok képezik a „pozitív pólust”, akiket érdekelt az a szak, amelyre jelentkeztek (+0,07 pont), míg akik „elsősorban diplomát akartak szerezni”, alkotják az ellenkező pólust (0,29 pont). Szignifikáns hatása miatt bekerült ebbe a modellbe is az a kérdés, hogy dolgozott-e végzettsége megszerzésekor, de ennek a mutatónak a hatása elmarad az előzőekben tárgyaltakétól (Beta = 0,116 – az elemzést lásd a fentiekben). Végül az „Eredeti” és az „Adjusztált” értékek abban a két esetben térnek el leginkább, amikor az édesanya egyetemi végzettséggel bírt a megkérdezett 14 éves korában, illetve akkor, amikor a legalacsonyabb iskolázottságú volt: az első esetben +0,11 ponttal feljebb került az adjusztált érték, míg az utóbbi esetben -0,16 ponttal lejjebb. Megkockáztatjuk azt a következtetést, hogy a legalacsonyabb iskolázottságú családi háttér esetében a leendő hallgatók egyéb tényezői (pl. az életciklus, a szakválasztás motívumai, a főiskolán szerzett élmények stb.) átlag fölött kedvezően alakulnak, míg a másik póluson éppen az ellenkezője figyelhető meg. Azt itt is kiemeljük, hogy modellünk koránt sem teljes, a mintánk meglehetősen kicsi, miközben ezek a jelenségek rendkívül összetettek, soktényezősek a valóságban.



III.2. A MODELLEK TÁBLÁZATAI M/1. táblázat: A „deduktív modell” MCA táblázata

N Neme:

férfi

77

3,56

3,59

-0,14

-0,11

nő

301

3,73

3,73

0,03

0,03

9

3,85

4,18

0,16

0,49

7

3,83

3,98

0,13

0,28

17

3,68

3,51

-0,01

-0,19

119

3,65

3,59

-0,05

-0,11

20

3,30

3,56

-0,40

-0,14

72

3,73

3,76

0,03

0,06

49

3,73

3,55

0,03

-0,15

87

3,79

3,88

0,09

0,18

34

3,52

3,65

-0,18

-0,05

344

3,72

3,70

0,02

0,00

2007

138

3,86

3,90

0,17

0,21

2008

118

3,77

3,79

0,07

0,09

2009

123

3,44

3,38

-0,26

-0,32

nappali

120

3,59

3,66

-0,11

-0,04

levelező

259

3,75

3,72

0,05

0,02

nem dolgozott

131

3,55

3,52

-0,15

-0,18

dolgozott

248

3,78

3,79

0,08

0,10

I.3.1.A Milyen szakon (szakokon) Andragógia (BA) végzett (szerzett legalább Emberi erőforrások (BA) abszolutóriumot,végbizonyítványt? Emberi erőforrások kiegészítő képzés Humán erőforrás menedzser (A) Kommunikáció és médiatudomány BA Kommunikáció és művelődésszervező (A) Művelődésszervező (A) Nemzetközi kapcsolatok(A) I.3.1.B Az els? szak finanszírozási államilag finanszírozott formája: költségtérítéses I.3.1.C Az első szak elvégzésenk az éve:

I.3.1.D Az elsőként elvégzett szakjának a tagozata: dolgozotte Dolgozott-e végzettsége megszerzésekor?

Predicted Mean Deviation Adjusted Adjusted for for Unadjusted Factors Unadjusted Factors

M/2. táblázat: A „deduktív modell” ANOVA táblázata

(Combined) Neme: I.3.1.A Milyen szakon (szakokon) végzett (szerzett legalább abszolutóriumot,végbizonyítványt? I.3.1.B Az els? szak finanszírozási formája: I.3.1.C Az első szak elvégzésenk az éve: I.3.1.D Az elsőként elvégzett szakjának a tagozata: dolgozotte Dolgozott-e végzettsége megszerzésekor? 80

Sig. 0,001 0,129 0,570 0,159 0,000 0,054 0,021



M/3. táblázat: A „deduktív modell” Factor Summary táblázata Beta Eta 0,076

Adjusted for Factors 0,061

0,121

0,172

I.3.1.B Az els? szak finanszírozási formája:

0,062

0,016

I.3.1.C Az első szak elvégzésenk az éve:

0,201

0,25

I.3.1.D Az elsőként elvégzett szakjának a tagozata:

0,082

0,031

dolgozotte Dolgozott-e végzettsége megszerzésekor?

0,121

0,146

Neme: I.3.1.A Milyen szakon (szakokon) végzett (szerzett legalább abszolutóriumot,végbizonyítványt?

M/4. táblázat: A „deduktív modell” Model Goodness of Fit táblázata R

R Squared

0,298

0,089

81



M/5. táblázat: Az „induktív modell” MCA táblázata N aj_1 I.7. Mi motiválta, amikor jelentkezett? (összevont) aj_7 Családi állapot és gyermek (kombinált)

aj_4 Édesanyja iskolai végzettsége 14 éves korában (összevont)

aj_5 Milyen élményei vannak a főiskolával kapcsolatban? vegzesev I.3.1.C Az első szak elvégzésenk az éve: dolgozotte Dolgozott-e végzésekor?

Érdekelt ez a szakterület, ezen a szakon akartam diplomát szerezni. Elsősorban diplomát akartam szerezni, de nem feltétlenül csak ez a szakterület érdekelt. Egyéb motiváció házas és van gyermek egyedülálló és van gyermek házas és nincs gyermek tartós párkapcsolatban és nincs gyermek egyedülálló és nincs gyermek anya: 8 általánosig anya: szakmunkásképző anya: szakközépiskola anya: gimnázium anya: egyetem anya: tudományos fokozat döntően pozitív élmények nagyrészt pozitív élmények

Predicted Mean Deviation Adjusted Adjusted Unadjusted for Unadjusted for Factors Factors

259

3,77

3,78

0,07

0,08

72

3,42

3,45

-0,28

-0,25

62 94 31 30 100 137 30 50 113 154 26 20 149 169

3,71 3,89 4,00 3,81 3,71 3,46 3,75 3,78 3,72 3,54 3,90 4,14 3,94 3,61

3,64 3,87 3,96 3,72 3,66 3,54 3,60 3,78 3,69 3,58 4,01 4,08 3,88 3,63

0,02 0,20 0,31 0,11 0,01 -0,24 0,06 0,09 0,02 -0,15 0,21 0,45 0,24 -0,08

-0,06 0,17 0,26 0,02 -0,04 -0,15 -0,10 0,08 0,00 -0,11 0,32 0,39 0,19 -0,06

kedvezőtlenebb élmények

75

3,40

3,45

-0,30

-0,24

2007-ben végzett 2008-ban végzett 2009-ben végzett nem dolgozott végzésekor

135 117 141 138

3,87 3,76 3,47 3,52

3,84 3,78 3,48 3,55

0,18 0,06 -0,22 -0,17

0,15 0,09 -0,21 -0,14

dolgozott végzésekor

255

3,79

3,77

0,09

0,08

M/6. táblázat: Az „induktív modell” ANOVA táblázata (Combined) aj_1 I.7. Mi motiválta, amikor jelentkezett? (összevont) aj_7 Családi állapot és gyermek (kombinált) aj_4 Édesanyja iskolai végzettsége 14 éves korában (összevont) aj_5 Milyen élményei vannak a főiskolával kapcsolatban? (összevont) vegzesev I.3.1.C Az első szak elvégzésenk az éve: dolgozotte Dolgozott-e végzésekor?

82

Sig. ,000 ,009 ,000 ,050 ,001 ,002 ,027



M/7. táblázat: Az „induktív modell” Factor Summary táblázata

aj_1 I.7. Mi motiválta, amikor jelentkezett? (összevont) aj_7 Családi állapot és gyermek (kombinált) aj_4 Édesanyja iskolai végzettsége 14 éves korában (összevont) aj_5 Milyen élményei vannak a főiskolával kapcsolatban? (összevont) vegzesev I.3.1.C Az első szak elvégzésenk az éve: dolgozotte Dolgozott-e végzésekor?

M/8. táblázat: Az „induktív modell” Model Goodness of Fit táblázata R ,404

R Squared ,163

83

Eta ,146 ,213 ,169 ,226 ,189 ,141

Beta Adjusted for Factors ,141 ,161 ,161 ,179 ,180 ,116



_________________________________________________________________________________________________

„PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 _________________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 12. ________________________________________________________________________________________________

84

VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATA ZSKF 2010

Recommend Documents