AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSKF TKK FÜZETEK 14.

HAVASI ÉVA – KABAI IMRE: AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN (2011. TAVASZ)

K-DPR-K


AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA – KABAI IMRE ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT A „PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.108/2/KMR-2009-0011 KERETÉN BELÜL

1

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST 2011. SZEPTEMBER



K-DPR-K ___________________________________________________________________________________________________

PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 ___________________________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________________

AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK (2011. TAVASZ) HAVASI ÉVA – KABAI IMRE ________________________________________________________________________________________________

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT A „PEGAZUS” PROJEKT KERETÉN BELÜL

KÖZREMŰKÖDÖTT: KRISZTIÁN VIKTOR ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

ZSKF TKK BUDAPEST 2011. SZEPTEMBER ________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 14. ________________________________________________________________________________________________

2



K-DPR-K

A jelen kiadvány a „PEGAZUS” Projekt TÁMOP 4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 program keretein belül készült.

© L’Harmattan Kiadó, 2011. © Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2011. © Havasi Éva, Kabai Imre 2011.

A kiadványt szakmailag lektorálta: Pálvölgyi Miklós

ISBN 978-963-236-451-3

ISSN 2062-7424

Sorozatszerkesztő: Kabai Imre

A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. [email protected] www.harmattan.hu A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája.

3



K-DPR-K

TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK A ZSKF PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁS-SOROZATÁRÓL

5.

I. AKTÍV HALLGATÓK A ZSKF-EN I.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

8.

I.2. ALAPADATOK

10.

I.3. KÉPZÉSI ADATOK, TOVÁBBTANULÁSI TERVEK

29.

I.4. MUNKÁVAL, ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERVEK

39.

I.5. ELÉGEDETTSÉGI MUTATÓK

45.

I.6. AZ ELÉGEDETTSÉG ALAKULÁSA AZ ALAPADATOK MENTÉN

52.

I.7. AZ AKTÍV HALLGATÓK A „PÁRBESZÉD-MODELLRŐL”

75.

II. VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN II.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

78.

II.2. ALAPADATOK

80.

II.3. MUNKAHELY

98.

II.4. JÖVEDELEM, ELÉGEDETTSÉGI ADATOK

108.

II.5. KOMPETENCIÁK

114.

II.6. A VÉGZETT HALLGATÓK VÉLEMÉNYE A „PÁRBESZÉD-MODELLRŐL”

118.

MELLÉKLETEK

121.

________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 14. ________________________________________________________________________________________________

4



K-DPR-K

A ZSKF PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁS-SOROZATÁRÓL

Alábbi elemzéseink egy – a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontjában kialakított – koncepció, a „Párbeszéd a kompetenciák nyelvén” modell részét képezik. Elképzeléseink – és eddigi tapasztalataink – szerint modellünk a következő probléma kezelésének hatékony eszköze:

A felsőoktatás és a munka világa közötti kapcsolatot súlyos ellentmondások terhelik: egyrészről a munkaerőpiac „nem azt a munkavállalót kapja” a felsőoktatásból, amire szüksége lenne (egyszerre jelentkezik a munkaerő-piacon „minőségi hiány” és „mennyiségi túlképzés”); másrészről a friss diplomások egy jelentős hányada nem tud végzettségének megfelelő állást szerezni. A gondot elsősorban azok a „kommunikációs problémák” okozzák az oktatás és a munka világa között, amelyek eredményeképpen a szakemberképzés nem illeszkedik a gazdasági elvárásokhoz.

A ZSKF „Párbeszéd-modell”-je ezt a súlyos diszkrepanciát hivatott feloldani úgy, hogy megvizsgáljuk a végzett hallgatóinkat (a munkavállalókat) és a munkáltatóikat, hogy mennyire sikeres a „munkaerő-piaci beválásuk”. Ezt a „kompetenciák nyelvén” tesszük: megkérdezzük mindkét felet 30 kompetencia mentén, hogy „mennyire szükségesek” ezek a munkavégzéshez, illetve „mennyiben rendelkeznek” velük végzettjeink. A kompetencia-eltéréseket (a „rendelkezésre álló” és a „szükséges” készségek diszkrepanciáit) bemutatjuk a végzetteknek, a munkáltatóiknak – de elsősorban a ZSKF oktatóival elemezzük olyan mértékben, hogy fel tudják használni a képzés során.

A modell elsődleges „haszonélvezői” az aktív hallgatóink: szembesítjük őket az órákon az eredményekkel és közösen keressük a legmegfelelőbb oktatási megoldásokat. Fontos szerepe van a „Párbeszéd-modell”ben annak is, hogy aktív hallgatóink szintén nyilatkoznak kompetenciáikról (a vizsgálataink során megkérdezzük őket: megítélésük szerint milyen mértékben lesz szükség leendő szakmájuk gyakorlásához az egyes kompetenciákra – illetve jelenleg milyen mértékben rendelkeznek velük). Ehhez a „visszacsatolási” folyamathoz kialakítjuk azokat a módszertani segédanyagokat (oktatófilmet, prezentációt) oktatóink számára, amelyek alkalmasak az „oktató-hallgató párbeszéd” kialakítására az órákon.

5



K-DPR-K További hozadéka a modellünknek, hogy megkeressük a (jelenlegi és potenciális) munkáltatókat is eredményeinkkel. Ennek révén különböző együttműködési formákat építünk ki velük (a szakdolgozati témavezetés és a gyakornokok fogadása mellett bevonjuk a munkáltatókat az oktatásba, kialakulhatnak közös kutatási, oktatási projektek is a ZSKF és az egyes cégek, intézmények között).

De szerves része a ZSKF PR és marketing tevékenységének is a modell: megkérdezzük leendő hallgatóinkat arról, hogyan tehetjük vonzóbbá a ZSKF-et, hogyan alakítsuk a „Párbeszéd-modellünket”, hogyan biztosíthatjuk a hatékonyabb reklám-kommunikációnkat.

Modellünk tehát ötszereplős: aktív és végzett hallgatóink, a munkáltatók és az oktatók, valamint a leendő hallgatók empirikus kutatására épül, ahol minden szereplő megismerheti az eredményeket, részesévé válhat a „párbeszédnek”. További sajátossága a rendszerünknek, hogy az általunk kifejlesztett „Mintatervező modell” révén a – zömében online önkitöltős kérdőíveken alapuló – adatfelvételeink mintája reprezentatív, így eredményeink kiterjeszthetőek a teljes populációkra.

A kutatások egy sajátos rendszerré állnak össze modellünkben: két éves periódusokkal ismétlődnek – illetve átalakulnak. Míg az első évben az aktív és végzett hallgatóinkat, valamint a munkáltatókat egységesen a kompetenciákról kérdezzük (sztenderd online kérdőívek, kiegészítő telefonos interjúk révén), melynek eredményeiről tájékoztatjuk az oktatóinkat (a szakvezető tanárokkal készített mélyinterjú keretein belül), a következő évben aktív hallgatóinktól az oktatási intézményük különböző szolgáltatásairól faggatjuk (mivel mennyire elégedettek), míg a munkáltatókat az előző évben született eredményekről, az együttműködés lehetőségeiről kérdezzük. Végül az oktatóinkat megismertetjük egyrészt az oktatási intézménnyel kapcsolatos „elégedettségi mutatókkal”, másrészt a munkáltatói véleményekkel, a „kapcsolati kínálatokkal”.

A végzett hallgatóink továbbra is a kompetenciákkal kapcsolatos kérdéseket kapnak, miután kétéves „elcsúszással” kérdezzük őket: 2010-ben a 2005-2007-2009-ben végzetteket, míg 2011-ben a rákövetkező „évjáratokat”: 2006-2008-2010-ben abszolutóriumot szerzetteket – így válik kétévente mind „teljesebbé a kép” a diplomásaink munkaerő-piaci helyzetéről. A leendő hallgatók vizsgálata (a „Sziget-kutatásaink” keretein belül) szintén követik ezeket a „periódusokat”: előbb elképzeléseink, majd eredményeink minél sikeresebb kommunikációja felől faggatjuk őket – kapcsolódva az aktuális marketing feladatokhoz.

6



K-DPR-K Az alábbiakban a 2011 tavaszán készült online aktív és végzett hallgatói adatfelvételeink eredményeit mutatjuk be. Mint azt fentebb jeleztük, aktív hallgatóink esetében jelentősen eltér a kérdőívek tartalma az egy évvel ezelőttitől (akkor kompetenciákat, most „elégedettséget” kérdeztünk – kiegészítve néhány speciális intézményi kérdéssorral), míg a végzett hallgatóinknál gyakorlatilag alig változtattunk a tavalyi kérdéssorunkon. Így ez utóbbi esetben – tanulmányunk második fejezetében – a kompetencia-eredmények egyfajta „összekapcsolására” vállalkozunk: a két év eredményeiből egy összegző „kompetencia-térképet” készítünk1.

Budapest, 2011. szeptember

HAVASI ÉVA ÉS KABAI IMRE

A KUTATÁSOKBAN KÖZREMŰKÖDTEK: KABAINÉ TÓTH KLÁRA (KUTATÁSSZERVEZŐ), KRISZTIÁN VIKTOR (KUTATÓ),

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK: DR. SZABÓ SZILVIA, DR. JÁRDÁNHÁZY MÓNIKA, SULYOK TAMÁS, GALAMBOS SANDRA, SÁNTA GEORGINA, BRANDENBURG GYULA, BUDAI KRISTÓF, VARGA MÁTYÁS SZAKMAI TANÁCSADÓK (A KÉRDŐÍV KIALAKÍTÁSÁBAN, A KUTATÁS LEBONYOLÍTÁSÁBAN); KENÉZ ANIKÓ ÉS KIS TAMÁS (AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁBAN, A KUTATÁSSZERVEZÉSBEN); TOVÁBBI 29 ZSKF-ES HALLGATÓ (TELEFONOS KÉRDEZÉSBEN, SZERVEZÉSBEN, ADATELEMZÉSBEN).

1

A korábbi eredményeinkről, elemzéseinkről lásd bővebben a ZSKF TKK Könyvek és a ZSKF TKK Füzetek sorozatainkban megjelenő kötetekben, illetve egyes internetes online kiadványokban – lásd a 2. Mellékletet.

7



K-DPR-K

I. AKTÍV HALLGATÓK A ZSKF-EN I.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL Az online kérdőíves adatfelvételt a „Pegazus” pályázat „Diplomás Pályakövető Kutatások a ZSKF-en” című kutatás-sorozat keretein belül a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja készítette a ZSKF-en az aktív hallgatók körében 2011. április 26. és május 24. között.

Az adatfelvétel három fázisban történt: (1) Az első fázisban az ETR-ben az aktív hallgatóként szereplő 3642 személy (alappopuláció) e-mail címeit mintegy 12 telefonos interjú révén 3380 főre aktualizáltuk (92,8%), akik 2011. április 26-án elektronikus levelet kaptak, amelyben közöltük az online kérdőív linkjét; a visszaküldés határidejét 2011. május 2. 24:00 órában jelöltük meg. Ezt megelőzően a ZSKF honlapján aktualizáltuk a „Diplomás Pályakövetés” felületünket, amelyen megtalálhatóak a DPR kutatás-sorozatunk tervei, célkitűzései, korábbi eredményei. Plakátokat helyeztünk ki a főiskolán, szórólapokat osztottunk, felkértük oktatóinkat, hogy népszerűsítsék hallgatóik körében is a kutatásban való aktív részvételt. A megadott határidőre 322 fő töltötte ki a kérdőívet.

(2) A következő lépésben április 8-án egy „emlékeztető levelet” juttattunk el mind a 3380 hallgatónknak az ETR rendszerén keresztül, melyben 2011. május 12. 24:00 órát adtunk meg határidőnek. A beérkezett 239 kérdőívvel együtt 561-re növekedett mintánk, így erre készítettük el a „minta-tervező mátrixot2”. Ennek segítségével kísértük figyelemmel négy dimenzióban, az alapvető („kvóta”) adatok alakulását.

(3) A minta megoszlásait figyelembe véve 2011. május 14. és 24. között hallgatóink 39 telefonos interjút készítettek azokban a „minta-cellákban”, ahol nem érkezett be egyetlen kérdőív sem, illetve a 3-as értéket meghaladták a súlyok. Az immáron 600 főre növekedett mintán (az elért hallgatóink 17,8%-a válaszolt) elvégeztük az SPSS adatfájl négy-szempontú súlyozását. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy az eltérések igen csekélyek, így a minta reprezentatívnak tekinthető (lásd az 1. táblázatot). 2

A ZSKF TKK által kidolgozott „Minta-tervező rendszerről” lásd bővebben: http://www.zskf.hu/?page_id=449 !

8



K-DPR-K A közölt adataink a teljes megkérdezettek (600 fő) körében nem térhetnek el nagyobb mértékben, mint +/- 4,1 százalékpont ahhoz képest, mintha mindenkit megkérdeztünk volna. (Ha valamely részsokaságra vonatkoznak adataink, ott természetesen a részminta nagyságának függvényében növekednek a hibahatárok.)

I.1. táblázat: Az aktív hallgatók alappopulációjának és a négy szempontból súlyozott vizsgálati mintának a megoszlása a négy alapvető (kvóta) változó szerint. Alappopuláció Elemszám

Százalék

Elemszám

Százalék

857

23,5

145

24,2

Végzős

1784

49,8

299

49,8

Köztes évfolyam

1001

27,5

156

26,0

Férfi

1275

35,0

214

36,7

Nő

2367

65,0

386

63,3

Andragógia BA

535

14,7

87

14,6

Emberi erőforrások BA

342

9,4

56

9,3

Gazdálkodási és menedzsment BA

371

10,2

61

10,1

Kommunikáció és médiatudomány BA

749

20,6

122

20,4

Nemzetközi tanulmányok BA

371

10,2

61

10,1

Nemzetközi gazdálkodás BA

171

4,7

33

5,6

Pénzügy és számvitel BA

394

10,8

64

10,7

Politológia BA

181

5,0

30

4,9

Szabad bölcsészet BA

254

7,0

41

6,9

Szociológia BA

171

4,7

28

4,7

Összes MA

103

2,8

17

2,8

Nappali

1314

36,1

220

36,7

Levelező

2328

63,9

380

63,3

3642

100,0

600

100,0

Évfolyam Első éves

Nem

Szak

Tagozat

Minta

Összesen

9



K-DPR-K

I.2. ALAPADATOK I.2.1. A KVÓTA-ADATOK Adatfelvételünk reprezentativitását – eddigi gyakorlatunknak megfelelően – négy ismérv (a megkérdezettek neme, a tagozata, az évfolyama és a szakja) szerint követtük nyomon illetve biztosítottuk korrekciós kérdezések, négy-szempontú súlyozás révén – lásd a részleteket az 1.1. módszertani fejezetben). Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is – egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével – , milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek. Mint azt a fentiekben közölt 1. táblázat adatai is mutatják, a ZSKF aktív hallgatói körében jelentős többségben vannak a nők: arányuk a vizsgáltak körében közel kétharmad (a populáció adatai szerint 65,0 százalék). A 600 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 63,3 százalék (lásd az I.2.1. ábrán – megjegyezzük, hogy az elemzéseink során ez utóbbi arányszámot használjuk3). A továbbiakban nyomon követjük más ismérvek, kérdések mentén is a válaszadóink nemek szerinti megoszlását. I.2.1. ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%)

Férfi; 36,7 Nő; 63,3

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2011. Tavasz. Aktív hallgatók” (N=600)

A válaszadók elenyésző hányada tanul a ZSKF-en párhuzamosan több szakon: összesen kevesebb, mint egy százalékuk számolt be erről (0,6 százalékuk – lásd az I.2.2. ábrát). Az elemzéseink során tehát nem térünk ki külön arra, hogy milyen más tapasztalataik, benyomásaik vannak (összességében csupán négy fő számolt be erről: egy szociológia BA, kettő kommunikáció és médiatudomány BA, további egy fő gazdálkodási és menedzsment BA szakos a ZSKF-en), csak a „fő” szakra (melyet elsőként jelöltek meg – mint „fontosabbat”) vonatkozó válaszaikat ismertetjük. 3

Megjegyezzük, hogy az egy évvel ezelőtti hasonló jellegű adatfelvételünk eredményeihez képest a nők aránya közel 5 százalékponttal csökkent: 2010 tavaszán még 66,8 százalék volt ez az érték. Lásd: Kabai – Krisztián – Schottner, 2010: 10.

10



K-DPR-K I.2.2. ábra: Jelenleg hány szakon tanul ebben az intézményben? (%)

Kettő vagy több szak; ,6

Egy szak; 99,4


Eredményeink azt mutatják, hogy a kommunikáció- és médiatudomány BA szak dominál a ZSKF-en: a populáció adatai szerint válaszadóink 20,4 százaléka (mintánkban 23,0 százaléka) tartozik ebbe a csoportba (lásd az I.2.3. ábrát és az 1. táblázatot is). I.2.3. ábra: A minta megoszlása (első) szakok szerint (%) Kommunikáció és médiatudomány BA

20,4

Andragógia BA

14,6


10,7


10,1


9,6


9,3


6,9


5,6

Politológia BA

4,9

Szociológia BA

4,7

Nemzetközi tanulmányok MA

,8

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA

,7

Kommunikáció- és médiatudomány MA

,6

Gazdaságinformatika BA

,5

Politikatudomány MA

,4

Andragógia MA

,4 ,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0


11



K-DPR-K Ezt követi az Andragógia BA (14,7 százalék az arányuk a teljes aktív hallgatóink között, míg a mintában 14,6), még tíz százalék fölött a Pénzügy és számvitel BA (a populációban 10,8, a mintában 10,7 százalék) és a Nemzetközi tanulmányok BA (10,2 illetve 10,1 százalék). Ugyanekkora arányt képvisel a Gazdálkodás és menedzsment BA, valamivel kisebbet az Emberi erőforrás BA (9,4 illetve 9,3 százalék). Ugyanakkor az MA szakok létszáma még elenyésző: egyik sem éri el az 1 százalékot – összesen 2,9 százalékot tesz ki az öt csoport4.

A mintánkban az évfolyamok aránya alig tér el a teljes populációban mértektől, a végzős évfolyam aránya a legmagasabb: 49,8 százalék (a populációban szintén 49,8 százalék), az elsősök alkotják a legkisebb arányt (24,2 százalék – illetve a populációban 23,5), majd a közbülső arányt (26,0 százalékot – a populációban 27,5) a „köztes évfolyamosok” képviselik (lásd az I.2.4. ábrát és az 1. táblázatot is 5). I.2.4. ábra: A minta megoszlása évfolyam szerint (%)

Köztes évfolyam (nem elsős és nem végzős); 26,0

Első évfolyam; 24,2

Végzős (utolsó éves, egy éven belül államvizsgát tervez); 49,8


4

Az egy évvel korábbi adatokhoz képest alig érzékelhetőek változások (pl. a Kommunikáció és médiatudomány BA szak aránya 23,0 százalék volt, míg a Nemzetközi tanulmányok BA szaké 12,8 százalék). (Kabai-Krisztián-Schottner,2010:12) 5 Az elmúlt egy évben e tekintetben viszont jelentős „átrendeződéseket” figyelhetünk meg: míg tavaly az elsőévesek aránya 30,9 százalék volt, addig az idén több mint 6 százalékponttal alacsonyabb. A végzősök aránya viszont érzékelhetően megnőtt: a tavalyi 42,6 százalékkal szemben most 7 százalékponttal magasabb. (Kabai-Krisztián-Schottner,2010:12)

12



K-DPR-K Érdemes megvizsgálni (a minta adatai alapján) a szakok és az évfolyamok összefüggéseit. Igen jelentős eltérések tapasztalhatóak (szignifikáns kapcsolatot mértünk 6: P = 0,008 – lásd az I.2.5. ábrát is). Egyrészt az elsőévesek aránya szignifikánsan magas az MA szakok és a Nemzetközi gazdálkodás BA szak esetében (ASR > 2,0), másrészt az Emberi erőforrások, a Nemzetközi tanulmányok illetve a Pénzügy és számvitel BA szakok esetében a végzősök aránya van szignifikánsan felülreprezentálva (itt is ASR > 2,0). I.2.5. ábra: Az egyes szakok megoszlása évfolyamok szerint (%) Andragógia BA

27,6%


29,9%

17,9%


21,4%

21,7%


42,5% 60,7%

28,3%

18,0%

50,0%

30,3%


51,6%

47,1%

20,6%

32,4%


18,0%

21,3%

60,7%


18,8%

21,9%

59,4%

Politológia BA

33,3%


30,0%

26,8%

Szociológia BA

29,3%

29,6%

43,9%

33,3%

Összes Ma

56,3%

Összesen

24,4% 0%

elsős

10%

36,7%

37,0% 0,0%

26,1% 20%

30%

köztes évfolyam

43,8% 49,5%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%

végzős

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2011. Tavasz. Aktív hallgatók” (N=600) 6

A kétdimenziós összefüggések elemzését a kereszttábla illetve a hozzá kapcsolódó Pearson-féle „Khí-négyzet függetlenségi próba” segítségével készítettük, továbbá cellánként kiszámítottuk az „Adjusztált Sztenderdizált Reziduálisokat” is (ezt a statisztikát „ASR” rövidítéssel jelöljük). A társadalomkutatásban általánosan elfogadott 95 százalékos „megbízhatósági szintet” tekintjük a „szignifikáns kapcsolatok” alsó határának (a „null-hipotézis elfogadási valószínűsége kisebb vagy egyenlő 0,05 –dal”). „Erősen szignifikáns” összefüggésről legalább 99 százalékos megbízhatósági szint mellett beszélünk, míg a 90-94 százalék közötti megbízhatósági szint esetén „gyengén szignifikáns”-nak nevezzük a két változó közötti összefüggést. A továbbiakban a Khínégyzet próba elfogadási valószínűségét „P=0.023” formában jelöljük. (Lásd erről bővebben: Babbie, 2003.)

13



K-DPR-K A válaszadók tagozat szerinti adatai azt mutatják, hogy az aktív hallgatóink között a levelezősök aránya megközelíti a kétharmadot: a teljes populációban 63,9 százalék; a mintánkban 63,3 százalék (ez utóbbival dolgozunk a további elemzések során – lásd az I.2.6. ábrát és az 1.1. táblázatot is). Megjegyezzük, hogy a végzett hallgatóinkhoz képest érzékelhetően kiegyenlítettebbé vált a vizsgált arány (ott még 69,9 százalékot mértünk), a tavalyi adatfelvétellel összehasonlítva viszont nem tapasztaltunk lényegesebb elmozdulásokat (a hibahatárokon belüliek az eltérések7). I.2.6. ábra: A minta megoszlása tagozat szerint (%)

Nappali; 36,7 Levelező; 63,3


A szakonkénti eltérések szembetűnőek: míg a nappali tagozatosok aránya a Nemzetközi tanulmányok BA hallgatói esetében 72,7 százalék, de a Szabad bölcsész BA esetében is 54,8 százalék, addig az „ellenkező póluson” az Emberi erőforrás és a Szociológia BA szakok helyezkednek el egyaránt 17,9 százalékkal (az MA szakoknál nincs nappali tagozatos képzés (lásd az I.2.7. ábrát). Megjegyezzük, hogy ilyen alacsony arányokat tavaly nem regisztráltunk (akkor még az MA szakosok 81,8 százaléka is nappali tagozaton tanult 8).

7 8

Lásd: Kabai-Krisztián-Schottner, 2010: 14. Ott a levelező tagozatosok aránya 62,0 százalék volt. Lásd: Kabai-Krisztián-Schottner, 2010: 15.

14



K-DPR-K I.2.7. ábra: Az egyes szakok megoszlása tagozat szerint (%)

Andragógia BA

41,4%


58,6%

17,9%


82,1%

28,3%


71,7%

34,4%

65,6%


72,7%


27,3%

36,1%


63,9%

42,2%

Politológia BA

57,8%

44,8%


55,2%

54,8%

Szociológia BA

45,2%

17,9%

82,1%

Összes Ma0,0%

100,0%

Összesen

36,6% 0%

10%

20%

nappali

63,4% 30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%

levelező


Markáns összefüggések találhatóak a nemek szerinti megoszlásokban is: míg a nők 67,2 százaléka jár levelező tagozatra, addig a férfiaknál ez az arány mindössze 56,3 százalék (P = 0,006). Évfolyam szerint viszont elenyészőek az eltérések: az elsőévesek 59,3 százaléka levelezős, a végzősöknél ez az arány 64,8 százalék (P = 0,495; az ASR értékei minden cellában a +/-2,0 között maradnak).

15



K-DPR-K A finanszírozási forma szerint érzékelhető elmozdulások tapasztalhatóak az elmúlt egy évben: míg 2011ben az államilag finanszírozott hallgatóink aránya meghaladja az egyharmadot (34,8 százalék – lásd az I.2.8. ábrát), addig ez az arány tavaly még 27,9 százalék volt9. I.2.8. ábra: Milyen finanszírozási formában tanul (elsőként megadott) szakján? (%) NV; 2,8

Állami finanszírozású; 34,8

Költségtérítéses; 62,4


Lényegesen nagyobb a nők körében az államilag támogatott hallgatók aránya (38,1 százalék – szemben a férfiaknál regisztrált 29,0 százalékkal; P = 0,007). Csak árnyalatnyiak a különbségek a vizsgált arányok tekintetében a tagozatok szerint (P = 0,075), míg szakok szerint erős, szignifikáns eltéréseket találtunk (P < 0,001). Különösen magas az államilag finanszírozott hallgatók aránya a Nemzetközi gazdálkodás BA (61,8 százalék) és a Szabad bölcsész BA (53,7 százalék) szakok esetében, míg a Politológia BA (16,7 százalék) valamint a Gazdálkodási és menedzsment BA (15,0 százalék) szakoknál marad el a leginkább az átlagtól (az ASR-ek értéke rendre -2,0 alatt vagy +2,0 fölött találhatóak). A BA szakosok között a másodévesek („köztes évfolyam”) messze átlag fölötti arányban részesülnek állami támogatásban (itt arányuk 45,5 százalék; ASR = +3,3), míg a „kifutó” évfolyamoknál feltűnően alacsony a vizsgált arány (mindössze 28,4 százalék; ASR = 3,3)10. 9

Lásd: Kabai-Krisztián-Schottner, 2010: 16. Tavaly még arról számoltunk be, hogy a nappali tagozatosok és az elsősök körében magas az államilag támogatottak aránya. (Kabai-Krisztián-Schottner,2010:16.) 10

16



K-DPR-K

I.2.2. EGYES ALAPVETŐ SZOCIO-DEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐK ALAKULÁSA, A KIBOCSÁTÓ CSALÁD A következőkben az aktív hallgatóink néhány alapvető szocio-demográfiai ismérvét vesszük sorra. Az egy évvel korábbi adatainkhoz képest gazdagabb a „repertoár”: nem csupán életkorukat és lakóhelyüket vizsgálhatjuk meg, hanem elemzéseinket kiterjeszthetjük olyan ismérvekre is, mint a szülők iskolázottsága, a gyermekkori anyagi helyzetük, lakóhelyük. Kitérünk arra is, milyen típusú középiskolában végeztek, de vannak adataink arról is, hogy felmenő rokonaik között vannak-e jelenlegi szakjához kapcsolódó foglalkozásúak11. Az átlagéletkoruk éppen 30 év alatt van: 29,0 év (tavaly egy évvel alacsonyabb volt ez az érték: 27,9 év). A legidősebb hallgatónk 59 éves, míg a legfiatalabb megkérdezettjeink 18 évesek. A legnagyobb korcsoportot a 23 évesek alkotják (az összes megkérdezett 11,3 százaléka ilyen korú), közel harmaduk (28,7 százalékuk) tartozik a 22-24 éves korcsoportokba. Az alábbi ábránkon (lásd az I.2.9. ábrát) egy olyan korbontását mutatjuk be aktív hallgatóinknak, amely a legegyenletesebb: majdnem éppen „harmadolja” őket. I.2.9. ábra: A minta megoszlása életkor szerint (%) NV; 1,7

30 éves és idősebb; 36,3 18-23 éves; 34,1

24-29 éves; 27,9

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2011. Tavasz. Aktív hallgatók” (N=600) 11

Mindezek az Educatio Kft által kidolgozott „országos közös kérdésblokk”-ban találhatóak.

17



K-DPR-K A egyes szakok szerinti átlagéletkor-eltérések szignifikánsak 12. Relatíve a legidősebb csoportot a Politológia BA szakosok alkotják (itt az átlagéletkor 32,03 év), míg az ellenkező póluson a Nemzetközi gazdálkodás BA szakosok helyezkednek el (23,39 év átlagéletkorral – lásd az I.2.10. ábrát).

I.2.10. ábra: Az átlagéletkorok alakulása szakok szerint (átlag év) Összesen

29,02

Politológia BA

32,03

Összes MA

31,99


31,09


30,90

Szociológia BA

30,49

Andragógia BA

30,26


28,48


28,11


27,67


26,86

Nemzetközi gazdálkodás BA 20,00

23,39 22,00

24,00

26,00

28,00

30,00

32,00

34,00


Nemek szerint nem tapasztalhatóak lényeges eltérések (P = 0,127), az megállapítható, hogy a nők több mint egy évvel idősebbek (átlagéletkoruk 29,41 év, míg a férfiaké 28,31 év). Tagozat szerint a várt erős, szignifikáns összefüggést találtuk: míg a levelezősök átlagéletkora jelentősen meghaladja a 30 évet (32,99 év), addig a nappali tagozatosoké ennél tíz évvel alacsonyabb (22,26 év – P < 0,001). 12

A magas mérési szintű „magyarázandó változók” – mint pl. az életkor – esetében az egyes „magyarázó kategóriák” – mint pl. esetünkben a szak – szerinti átlageltéréseket a variancia-analízis (ANOVA) segítségével elemezzük. Itt a „függetlenség” szignifikanciája megállapítása érdekében az F-próbát alkalmazzuk, illetve a „Eta-négyzet” értékeit tekintjük az „összefüggés erőssége” mértékének (a „magyarázott szórás” százalékokban kifejezhető arányát). A szignifikancia különböző fokozatait a Khínégyzet próba esetében alkalmazott kategóriák szerint definiáljuk. Szakok szerint az F-próba elfogadási valószívűsége: P < 0,001, míg az Eta-négyzet értéke6,0 százalék.

18



K-DPR-K Ugyanakkor évfolyam szerint az eltérések nem szignifikánsak (P = 0,491); az elsőévesek átlagéletkora 28,31 év, a közbülső évfolyamé 29,19 év, míg a végzősöké 29,30 év. Adatainkból az is megállapítható, hogy az államilag támogatott hallgatóink szignifikánsan fiatalabbak (27,52 év az átlagéletkoruk), mint a költségtérítéses társaiké (itt 29,87 év ez az érték – P = 0,001).

A jelenlegi állandó lakóhely szerinti adatokból kiderül, hogy a hallgatók közel kétharmada budapesti (58,6 százalékuk), további 22,3 százalékuk Pest megyében él (15,6 százalékuk városban, 6,7 százalékuk falun), míg a Központi Régión kívülről csupán a fennmaradó kevesebb mint egyötödük (19,1 százalékuk – amelyből 10,7 százalékuk városban, 3,9 százalékuk községekben, végül 4,5 százalékuk egyéb választ jelölt meg – lásd az I.2.11. ábrát13).

I.2.11. ábra: Hol van az Ön állandó lakóhelye (település típusa szerint, érdemben válaszolók; %) Község Pest megyében; 6,7

Város Pest megyén kívül; 10,7 Község Pest megyén kívül; 3,9

Egyéb város Pest megyében; 15,6

Egyéb válasz; 4,5

Budapest; 58,6


13

Megjegyezzük, hogy ezeket az adatokat bizonyos fenntartásokkal kell kezelni, hiszen a válaszmegtagadók aránya igen magas: 28,5 százalék.

19



K-DPR-K Az alapvető jellemzők közül a szak esetében csak elvétve találunk szignifikáns eltéréseket (P = 0,130 – a Szabad bölcsész és a Nemzetközi tanulmányok BA szakosok körében szignifikánsan magas a fővárosi hallgatók aránya: meghaladja a 70 százalékot, míg a legalacsonyabb arányokat a Nemzetköz tanulmányok és a Politológia BA szakosok esetében regisztráltunk: 50 százalék alatti értékeket). Nemek szerint szignifikánsak az eltérések (P = 0,019; a nők körében átlag fölötti a fővárosi: 61,9 százalék), hasonló a helyzet a tagozat szerint (P = 0,008; a levelezősök 61,6 százaléka Budapesten él), míg évfolyam és finanszírozási forma szerint nincsenek szignifikáns eltérések. Arra vonatkozóan is vannak adataink14, hogy a válaszadóknak hol volt az állandó lakóhelyük 14 éves korukban. Ezek szerint alig több mint egyharmaduk – 37,9 százalékuk – élt gyermekkora „lezárásakor” Budapesten (lásd az I.2.12. ábrát).

I.2.12. ábra: Hol volt az Ön állandó lakóhelye (település típusa szerint) 14 éves korában? (%) NT/NV; 4,4

Egyéb település; 57,6 Budapest; 37,9


Természetesen a jelenlegi és a korábbi lakóhely között erős összefüggés található: a jelenlegi fővárosiak 57,9 százaléka 14 éves korában is itt élt (közel felük tehát időközben költözött ide).

14

Csak egyszerűbb kategorizálását adjuk azoknak a részletes adatoknak, amelyek a központi kérdések között szerepelnek.

20



K-DPR-K Válaszadóink kevesebb, mint egyharmada szakközépiskolában érettségizett, legnagyobb hányaduk (54,3 százalékuk) „hagyományos” gimnáziumban, további 12,8 százalékuk „speciális” gimnáziumban (8 osztályos „szerkezetváltó” középiskola, kéttannyelvű gimnázium stb. – lásd az I.2.13. ábrát).

I.2.13. ábra: Milyen típusú középiskolában végzett? (%)

Gimnázium (speciális); 12,8

NT/NV; 2,3

Szakközépiskola; 30,5

Gimnázium (hagyományos); 54,3


Az alapvető változók szerint markáns eltérések tapasztalhatóak. Szakok szerint az eltérések szignifikánsak (P = 0,018). A szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya szignifikánsan felül van reprezentálva a Gazdálkodás és menedzsment BA szakosok körében (39,3 százalék; ASR = +2,2), a „speciális” gimnáziumban végzettek aránya kimagasló (33,3 százalék; ASR = +3,5) a Nemzetközi gazdálkodás BA szakosok körében, de szignifikánsan felülreprezentált a Politológia BA szakosok (26,7 százalék; ASR = +2,2) körében is (lásd az I.2.14. ábrát).

Nemek szerint nincsenek jelentősebb eltérések (P = 0,954), ugyanakkor tagozat szerint erős szignifikáns kapcsolatok tapasztalhatóak (P < 0,001): míg a levelezősök körében a szakközépiskolát végzettek aránya magas (35,8 százalék; ASR = +3,1), a nappali tagozatosoknál a „speciális” gimnáziumot végzettek vannak szignifikánsan felülreprezentálva (20,0 százalék; ASR = +3,8).

21



K-DPR-K I.2.14. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hol végezte középfokú tanulmányait (%) Andragógia BA 2,3%

33,3%

Emberi erőforrások BA 3,6% Gazdálkodási és menedzsment BA

36,4%

11,5%


39,3%

39,3%

32,8%


31,3%

19,5%

35,3%

Szakközépiskola

26,7%

56,1%

Összes MA

20%

19,5% 53,6%

10,7%

58,8%

30,5% 10%

6,3%

53,3%

35,7%

0%

13,1%

62,5%

Szociológia BA

Összesen 2,2%

33,3% 54,1%

20,0%

Szabad bölcsészet BA 4,9%

9,8% 8,9%

54,5%


14,5%

61,8%

12,1%

Politológia BA

11,5%

45,5%

29,3%


NT/NV

52,9%

5,9%

54,3% 30%

40%

50%

Gimnázium (hagyományos)

60%

13,0% 70%

80%

90% 100%

Gimnázium (speciális)


Hasonló módon jelentős eltérések tapasztalhatóak az évfolyam szerint (P = 0,001). Míg az elsősök között a „speciális” gimnáziumot végzettek aránya magas (19,7 százalék; ASR = +2,8), a végzősöknél a szakközépiskolai érettségivel rendelkezőké emelkedik ki (35,9 százalék; ASR = +2,3), a köztes évfolyamnál a „hagyományos” gimnáziumban végzettek vannak szignifikánsan felülreprezentálva (68,2 százalék; ASR = +3,7). A finanszírozási forma szerint szintén szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P < 0,001): az államilag támogatottak 21,4 százaléka (ASR = +4,5) rendelkezik „speciális” gimnáziumi érettségivel, míg a költségtérítésesek 35,3 százaléka (ASR = +2,9) végzett szakközépiskolában.

Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult a szülők iskolai végzettsége a válaszadók 14 éves korában (lásd az I.2.15. ábrát – 2010-ben ilyen kérdés még nem szerepelt a kérdőívünkben). 22



K-DPR-K I.2.15. ábra: A szülők iskolai végzettsége a válaszadó 14 éves korában (%)

15,8

egyetem

12,1 22,5 12,8

főiskola

16,3 17,3

9,0 gimnázium

26,6 22,6 27,9

szakközépiskola, technikum

20,9 19,7 23,1

szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)

11,9 11,4

5,4 legfeljebb 8 általános)

9,1 3,7 6,0

NT/NV

3,1 2,8

0,0

5,0 Apa

10,0 Anya

15,0

20,0 25,0 30,0 Magasabb iskolázottságú

Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2011.” ZSKF TKK 2011. május (N=600)

23



K-DPR-K Mint az adatainkból leolvasható, a szülők közül legalább egyikőjüknek egyetemi diplomája volt a válaszadó 14 éves korában 22,5 százalék esetében15. Ezen belül az apák 15,8 százalékának, míg az anyák 12,1 százalékának volt egyetemi diplomája. Az ellenkező póluson az az 5,4 százalék helyezkedik el, ahol a magasabb iskolázottságú szülőnek is csak általános iskolai végzettsége volt (itt az apák 5,4 százalékának nem volt még szakképzettsége sem, míg az anyáknál 9,1 százalék volt ez az arány). Jellegzetes – és más kutatások esetében is jól megfigyelhető eltérések tapasztalhatóak a két szülő iskolázottsága között: míg az anyák körében a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya relatíve magas (26,6 százalék – az apáknál ez az arány mindössze 9,0 százalék), addig az apák erőteljesen felül vannak reprezentálva a szakközépiskolai érettségivel, technikumi végzettséggel rendelkezők (27,9 százalék), de különösen az érettségi nélküli szakmunkásképző, szakiskolai végzettséggel rendelkezők körében (23,1 százalék – itt az anyák aránya mindössze 11,9 százalék).

Az alapváltozók mentén tapasztalható eltéréseket a „magasabb iskolázottságú szülő” indikátorának egy összevont változatát alkalmaztuk a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. Eszerint az aktív hallgatóink szülei közül legalább egynek volt diplomája a válaszadók 14 éves korában 39,7 százalék esetében (lásd az I.2.16. ábra „Összesen” sorát), érettségivel rendelkező 42,2 százalék, míg legfeljebb szakmunkásképzőig jutott 15,5 százalék (2,7 százalék esetében nem volt válasz).

Szakok szerint erős, szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P < 0,001): a diplomás szülők aránya magasan felül van reprezentálva a Nemzetközi gazdálkodás (70,6 százalék; ASR = +3,8) és a Nemzetközi tanulmányok BA szakosok körében (63,3 százalék; ASR = +4,0 – lásd az I.2.16. ábrát).

Nemek szerint szintén erős, szignifikáns az összefüggés (P = 0,003): míg a nők körében a legalacsonyabb iskolázottságúak vannak felülreprezentálva (17,9 százalék; ASR = +2,5 – a férfiaknál ez az arány mindössze 10,3 százalék), addig a diplomás szülők körében a férfiak aránya magas (45,8 százalék; ASR = +2,2 – a nők körében ez az arány csupán 36,8 százalék).

Tagozat szerint is jelentősek az eltérések (P < 0,001): a nappali tagozatosok 51,4 százalékának diplomás volt legalább az egyik szülő (ASR = +4,4 – a levelezősöknél 33,1 százalék a vizsgált arány), míg az alacsonyan iskolázott szülők aránya a levelező tagozatosoknál van jelentősen felülreprezentálva (18,6 százalék; ASR = +3,1 – a nappalisok körében a vizsgált arány ennek alig fele: 9,1 százalék).

15

Egy aggregált változót készítettünk, amely a magasabban iskolázott szülő végzettségét tartalmazza.

24



K-DPR-K I.2.16. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, mi volt a magasabban iskolázott szülő végzettsége a válaszadó 14 éves korában (%) Andragógia BA 2,3% 16,1%

44,8%

Emberi erőforrások BA 3,6% 16,4%


9,8%

47,5%

30,0%

63,3%

46,2%

10,0%

32,1%

47,1%

Összesen 2,7% 15,5%

NT/NV

52,4%

53,6%

17,6%

10%

50,0%

33,3%

14,3%

0%

36,9%

40,0%

Szabad bölcsészet BA 7,1%7,1%

Összes MA

21,5%

70,6%

16,9%

Szociológia BA

27,9%

51,2%

20,6%

Nemzetközi tanulmányok BA 1,7% 5,0%

Politológia BA

45,5%

26,4%

Nemzetközi gazdálkodás BA 2,9% 5,9%


34,5%

14,8%

Kommunikáció és médiatudomány BA ,8%

36,8%

35,3%

42,2% 20%

30%

szakmunkásképzőig

40%

39,7% 50%

érettségi

60%

70%

80%

90% 100%

diploma


Nem tapasztaltunk jelentősebb eltéréseket az évfolyam szerint (P = 0,570), legfeljebb az tűnik ki, hogy az elsősök körében érzékelhetően magasabb a diplomás szülők aránya (46,2 százalék; ASR =+1,8). A finanszírozási forma szerint szintén nincs érdemi különbség (P = 0,202), míg a válaszadók jelenlegi lakóhelye szerint kiemeljük, hogy a fővárosi hallgatóink körében szignifikánsan magas a diplomás szülők aránya (46,2 százalék; ASR = +2,8). 25



K-DPR-K A szülői család anyagi helyzetét a válaszadó 14 éves korában egy 5-fokozatú skálán értékelték a kérdőív kitöltői. Az eredmények az „átlagos” körül szóródnak, átlagértékük 3,06 (lásd az I.2.17. ábrát is).

I.2.17. ábra: Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? (%)

4 Valamivel jobb az átlagosnál; 24,6

5 Sokkal jobb az átlagosnál; 3,5

NT/NV; 3,7

1 Sokkal rosszabb az átlagosnál; 4,9 2 Valamivel rosszabb az átlagosnál; 16,3 3 Átlagos; 47,2


Ha az átlagértékek alakulását megvizsgáljuk az alapvető tényezők mentén, azt tapasztaljuk, hogy szakok szerint nincsenek szignifikáns eltérések (az F-próba elfogadási valószínűsége: P = 0,181; Eta-négyzet = 2,4 százalék). Egyedül a Nemzetközi tanulmányok BA szakosok átlaga haladja meg jelentősebben a teljes minta átlagát (itt az érték 3,34 pont), valamivel átlag fölötti a Politológia BA szakosok értéke is (3,28 pont), míg az ellenkező póluson a Szabad bölcsész BA szakosok találhatók (itt az átlagérték 2,89 pont).

Nemek szerint nincsenek jelentősebb eltérések (P = 0,265), hasonló a helyzet az évfolyam esetében is (P = 0,264). Tagozat szerint viszont jól érzékelhető, szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P = 0,002; Eta-négyzet = 1,7 százalék): a nappali tagozatosok átlagértéke jelentősen meghaladja a teljes minta átlagát (3,21 pont), míg a levelező tagozatosoknál valamelyest elmarad attól (2,97 pont). A támogatási forma szintén szignifikáns „magyarázó változónak” bizonyult (P = 0,027): a várakozásoknak megfelelően az államilag támogatottaké alacsonyabb (2,95 pont), míg a költségtérítéseseké magasabb (3,12 pont) a teljes átlagnál. 26



K-DPR-K Összességében a megkérdezettek 9,4 százaléka számolt be arról, hogy van a közvetlen felmenői körében olyan személy, aki rendelkezik hasonló szakterületen végzettséggel, illetve azon a területen dolgozik. Ezen belül 2,2 százalék esetében kétgenerációs egybeesés is előfordul (lásd az I.2.18. ábrát).

I.2.18. ábra: Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? (%)

Nincs; 86,3

NT/NV; 4,4 Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú Igen, csak a szülőkcsaládtag; között; 6,2 2,2

Igen, csak a nagyszülők között; 1,0


Ha megvizsgáljuk az alapvető ismérvek mentén az összefüggéseket, szakok szerint szignifikáns eltérés található (P = 0,028): különösen magas a vizsgált arány a Gazdálkodási és menedzsment BA szakosok körében (kerek 20 százalék; ASR = +3,0), de érzékelhetően (ha nem is szignifikánsan) magas a Nemzetközi gazdálkodás (14,7 százalék) valamint a Pénzügy és számvitel BA szakosok (13,8 százalék) körében. A legalacsonyabb arányokat a Politológia és a Szociológia BA szakosok esetében tapasztalhatunk (egyikőjüknek sincs a felmenőik között hasonló végzettségű – lásd az I.2.19. ábrát).

27



K-DPR-K I.2.19. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy van a családjában a válaszadóéhoz hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag. (%) Andragógia BA 3,4%10,3%

86,2%

Emberi erőforrások BA 3,6%10,7%

85,7%


10,0%

20,0%

70,0%

Kommunikáció és médiatudomány BA 2,4% 5,7%


91,9%

8,8%

14,7%

76,5%

Nemzetközi tanulmányok BA 5,0% 5,0%

90,0%

Pénzügy és számvitel BA 3,1% 13,8%

83,1%

Politológia BA

100,0%

Szabad bölcsészet BA 7,1%7,1%

85,7%

Szociológia BA

100,0%

Összes MA 5,9% 11,8%

82,4%

Összesen 4,3%9,3% 0%

10%

86,4% 20% NT/NV

30%

40% van

50%

60%

70%

80%

90% 100%

nincs


Figyelmet érdemlő a nemek szerinti eltérés is (P < 0,001): a nem válaszoló férfiak aránya 8,9 százalék, míg a nőknél csupán 1,8 százalék (ASR = +/-4,1). Más jelentősebb, szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk a további alapvető tényezők (tagozat, évfolyam és finanszírozási forma) szerint.

28



K-DPR-K

I.3. KÉPZÉSI ADATOK, TOVÁBBTANULÁSI TERVEK Aktív hallgatóink 13,6 százaléka 2007-ben vagy előbb kezdte meg tanulmányait a főiskolán. Esetükben beszélhetünk egyfajta „késleltetett befejezésről”. A legtöbb hallgató 2008-ban lépett be a képzésbe (35,3 százalék), őket követik a 2009-ben tanulmányaikat megkezdők (26,8 százalékkal), majd a 2010-ben kezdők következnek (21,8 százalék – lásd az I.3.1. ábrát).

I.3.1. ábra: Melyik évben kezdte meg tanulmányait? (%)

2002

,5

2003

2,3

2004

,4

2005

,2

2006

2,8

2007

7,5

2008

35,3

2009

26,8

2010

21,8

2011

2,4 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0


A Nemzetközi tanulmányok BA szakosok körében kerek 30 százalék azok aránya, akik 2007-ben vagy előbb léptek be a ZSKF képzési rendszerébe (ASR = +4,0), míg ez az arány az Andragógia BA szakosok körében a legkisebb (3,4 százalék; ASR = -2,9). Nemek szerint nincsenek szignifikáns eltérések, míg évfolyam szerint megállapítható, hogy a végzősök 27,4 százaléka legalább 4 éve folytatja a főiskolán tanulmányait. 29



K-DPR-K Az államilag támogatottak körében a vizsgált arány mindössze 5,3 százalék, míg a költségtérítéseseknél 17,4 százalék (ASR = +/-4,2). Tagozat szerint nem tapasztaltunk eltéréseket.

Megkérdeztük aktív hallgatóinkat arról is, milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi a szakot. Válaszadóink legnagyobb hányada (54,2 százalékuk) önbevallása szerint a „jó’ kategóriába tartozik, további 29,0 százalékuk „közepes”, 12,6 százalékuk a legjobb kategóriába – „jeles, kiváló” – sorolta magát, míg elenyésző hányaduk (1,2 százalékuk) a legrosszabb „elégséges”-be (lásd az I.3.2. ábrát).

I.3.2. ábra: Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? (%)

jeles, kiváló; 12,6

NT/NV; 3,0 elégséges; 1,2

jó; 54,2 közepes; 29,0


Ha átkonvertáljuk az előbbi kategóriákat („elégséges” = 2 stb.), akkor ezeknek az „önbevallásos érdemjegyek” átlaga: 3,81. Az alapvető változók közül a szakok szerinti eltérések igen jelentősek (P < 0,001; Eta-négyzet = 12,6 százalék). A Szociológia BA szakosok átlaga a legmagasabb (4,25), őket az Andragógia valamint a Kommunikáció és médiatudomány BA szakosok következnek még 4-es átlag fölött. Az ellenkező póluson a Nemzetközi tanulmányok BA szakosok vannak 3,81-es átlaggal (lásd az I.3.3. ábrát).

30



K-DPR-K I.3.3. ábra: Szakok szerint átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi a szakot? (átlagok) Szociológia BA

4,25

Andragógia BA

4,07


4,02


3,95

Összes MA

3,90


3,64


3,61

Politológia BA

3,60


3,59


3,56


3,53

Összesen

3,81 3,00

3,20

3,40

3,60

3,80

4,00

4,20

4,40


Nem, tagozat és évfolyam szerint nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket, míg a finanszírozási forma esetében a várt erős összefüggések mutatkoztak (P < 0,001; Eta-négyzet = 5,8 százalék): míg az államilag támogatottak körében 4,02 –nek adódott az átlagérték, addig a költségtérítéseseknél 3,69 .

Egy másik kérdés kapcsán kiderült, hogy a válaszadóink 47,2 százaléka gondolja úgy, hogy tanulmányi eredményei nagyjából „ugyanolyanok”, mint a többieké (hasonló szakon, a főiskolán tanulókhoz viszonyítva), „valamivel jobbnak” ítéli 34,9 százalék, további 7,3 százalékuk „sokkal jobbnak” tartja teljesítményét társaihoz képest („valamivel” vagy „sokkal rosszabb” összesen 4,7 százalék szerint tanulmányi eredménye – 6,0 százalékuk nem válaszolt).

31



K-DPR-K Átlagosnál jobb véleménnyel vannak saját tanulmányi teljesítményükről a Kommunikáció és médiatudomány valamint a Politológia BA szakosok, míg a Nemzetközi BA szakosok körében a legalacsonyabb ez a mutató („jobb az átlagnál” az egyik esetben 60 százalék körüli, míg a másik esetben alatta marad a 30 százaléknak). Az államilag támogatottak szintén közel 60 százaléka gondolja átlag fölöttinek tanulmányi munkáját, míg a költségtérítéseseknél ettől messze elmarad a mutató.

Továbbtanulási szándékaikat tekintve a válaszadók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy szándékukban áll folytatni tanulmányaikat: 52,1 százalékuk az adott szakhoz kapcsolódóan, míg további 4,8 százalékuk más szakban gondolkodik, kevesebb mint egyharmaduk (32,0 százalékuk) jelenti ki egyértelműen, hogy nem tanul tovább (lásd az I.3.4. ábrát). I.3.4. ábra: Tervez (további) részvételt MA/MSc képzésben? (%) igen, de egy másik szakomhoz kapcsolódóan; 4,8

jelenleg is MA/MSc képzésben veszek részt; 1,6

nem; 32,0

NT/NV; 9,5

igen, ehhez a szakomhoz (is) kapcsolódóan; 52,1


Szakok szerint erős szignifikáns eltérést találtunk (P = 0,001). A Szabad bölcsész (80,5 százalék; ASR = +3,2) valamint a Pénzügy és számvitel BA szakosok (70,6 százalék; ASR = +2,3) esetében a legnagyobb a továbbtanulni szándékozók aránya, míg a Nemzetközi tanulmányok (35,0 százalék; ASR = -3,6) valamint a Kommunikáció és médiatudomány BA szakosok (48,8 százalék; ASR = -2,0) esetében a legkisebb (az MA szakosok esetében is 29,4 százalék még tovább szeretne tanulni; lásd az I.3.5. ábrát). 32



K-DPR-K I.3.5. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy terveznek-e (további) részvételt MA/MSc képzésben. (%)

Andragógia BA 6,9%



9,1%


48,8%

20,6%

70,6%

11,7%

53,3%

35,0%

23,4%

Politológia BA 6,7%

70,3%

30,0%

63,3%

19,5%

Szociológia BA 7,4%

Összesen

65,0%

36,6%

8,8%

Pénzügy és számvitel BA 6,3%

Összes MA

54,5%

23,3%

14,6%


56,3%

36,4%

11,7%



36,8%

80,5%

37,0%

11,8%

9,4% 0%

55,6%

58,8%

29,4%

33,8%

10%

20% NT/NV

30%

56,9% 40% nem

50%

60%

70%

80%

90% 100%

igen


33



K-DPR-K Nemek szerint gyengébb összefüggést regisztráltunk (P = 0,087). A „bizonytalanok” arányában vannak figyelemreméltó eltérések itt: a nők 11,1 százaléka (ASR = +1,8) nem döntött még ebben a kérdésben, míg a férfiaknál csupán 6,5 százalék ez az arány (ASR = -1,8). Tagozat szerint erősek, szignifikánsak az eltérések (P < 0,001): lényegesen nagyobbak a nappali tagozatosok ambíciói ebben a tekintetben (67,3 százalékuk tervez továbbtanulást; ASR = +3,9), mint a levelezősöké (50,8 százalék; ASR = -3,9).

Tanulságosak az évfolyam szerinti eltérések (P = 0,001): az elsőéveseknél 61,6 százalék a továbbtanulni szándékozók aránya (ASR = +1,4; nem tér el szignifikánsan az átlagtól), érzékelhetően emelkedik a másodéveseknél (65,4 százalék; ASR = +2,5), majd lecsökken 49,8 százalékra a végzősöknél (ASR = -3,4). Valamivel kisebb mérvű, de még szignifikáns a támogatási forma szerinti eltérés (P = 0,022): az államilag támogatottak 64,1 százaléka szeretne továbbtanulni, míg az önköltségeseknél 54,4 százalék ez az arány (ASR = +/-2,3).

Jelenleg aktív hallgatóink alig 4,0 százaléka tanul más szakon is: kisebb hányaduk a ZSKF-en (0,6%), a legnagyobb arányban az ELTÉ-n (1,3 százalékuk). Adataink szerint nagyobb hányaduk nappali tagozaton (2,2 százalékuk), 1,5 százalék elsőéves, pedagógia szakot említettek a legtöbben.

Összességében válaszadóink 10,3 százalékának már van diplomája. Szakok szerint – az MA szakokon kívül – az Emberi erőforrás BA szakosoknál relatíve a legmagasabb (15,4 százalék; az eltérés nem szignifikáns: ASR = +1,2), míg az Andragógia szakon a legalacsonyabb (4,8 százalék; ASR = -1,8). Tagozat szerint szignifikánsak az eltérések (P = 0,017): a levelezősöknél 12,8 százalék, míg a nappali tagozatosoknál csak 6,9 százalék (ASR = +/-2,2). Más változó mentén nem találtunk szignifikáns összefüggéseket.

Nyelvtudásukat tekintve több kérdést is feltettünk aktív hallgatóinknak: hat nyelv esetében kértük, hogy osztályozzon 1-től 5-ig, ahol az 1-es azt jelentette, hogy „nem ismerem”, míg az 5-ös, hogy „nagyon jól ismerem, a többi értékkel árnyalhatta véleményét (volt egy külön kategória: „anyanyelve”). Mint a következő ábráról (lásd az I.3.6. ábrát), leolvasható, hogy az angol ismerete kiugróan magas: mindössze 7,8 százaléka vallotta azt válaszadóink közül, hogy „nem ismeri”. A második legnépszerűbb nyelv a német: 51,3 százalék „nem ismeri”, a következő nyelvek esetében a nem ismerők aránya meghaladja a 80 százalékot. Az „egyéb nyelvek” között a legnagyobb gyakorisággal az eszperantó szerepel, kisebb arányban a környező országok nyelvei (szlovák, román, ukrán, szerb és cseh).

34



K-DPR-K I.3.6. ábra: Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? (%)

angol

7,8

15,3

német

27,0

29,2

51,3

19,7

20,1

14,2

,9

10,1 4,2,2

olasz

84,6

9,6 3,31,8 ,5 ,2

francia

85,1

6,6 5,2 2,6,5

orosz

85,2

9,8 3,1,9 ,4 ,6

spanyol

88,6

7,8 3,1,1 ,4

egyéb nyelv

89,2

,62,93,13,8,4

0%

10%

20%

1 - nem ismeri (NV)

30%

40% 2

50%

3

4

60%

70%

80%

5 - nagyon jól ismeri

90%

100%

anyanyelve


35



K-DPR-K Összességében a hét vizsgált nyelv közül egyet sem ismer legalább 4-es szinten (az ötfokozatú skálán) a válaszadók egyharmada (36,5 százalékuk). Aktív hallgatóink közel fele (49,0 százalékuk) egy nyelvet bír „számára meggyőző mértékben” (tehát „jól” vagy „nagyon jól ismeri”, esetleg anyanyelve). További 13,0 százalékuk két nyelvet „birtokol” (az előbb említett értelemben), 1,4 százalékuk három, míg 0,2 százalékuk négy nyelvet (lásd az I.3.7. ábrát).

I.3.7. ábra: Hány nyelvet tud legalább 4-es szinten (az ötfokú skálán)? (%)

kettőt; 13,0

egyet; 49,0

hármat; 1,4 négyet; ,2

egyet sem; 36,5


Szakok szerint jelentős, szignifikáns eltérések tapasztalhatók (P < 0,001). A szak jellegéből eredően a Nemzetközi gazdálkodás BA esetében a legmagasabb a két vagy több nyelvet „birtoklók” aránya (39,4 százalék; ASR = +4,2), a legalacsonyabb az „egy nyelvet sem birtoklók” aránya (9,1 százalék; ASR = -3,3). Hasonló okoknál fogva kiemelkedően magas szintű a Nemzetközi tanulmányok BA szakosok nyelvtudása is: 11,5 százalékuk nem „birtokol” egy nyelvet sem (ASR = -4,3), 67,2 százalékuk egy (ASR = +3,0), további 21,3 százalékuk legalább két nyelvet tud (ASR = +1,6). Az ellenkező pólust az Andragógia (egyet sem „birtokol” 52,3 százalék; ASR = +3,4), a Gazdálkodás és menedzsment (59,0 százalék; ASR = +3,9) és a Politológia BA szakosok (56,7 százalék; ASR = +2,4) képezi (lásd az I.3.8. ábrát).

36



K-DPR-K I.3.8. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy Hány nyelvet tud legalább 4-es szinten (az ötfokú skálán). (%)

Andragógia BA

52,3%


44,6%


9,1%


11,5%

Szociológia BA

Összes MA

Összesen

4,9%

56,6%

51,5%

9,8%

39,4%

67,2%

31,3%

Politológia BA


14,3%

36,1%

33,6%


12,5%

41,1%

59,0%



35,2%

21,3%

62,5%

56,7%

16,7%

30,0%

50,0%

51,9%

50,0%

36,3%

13,3%

33,3%

40,7%

31,3%

6,3%

49,2%

7,4%

18,8%

14,5%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% egyet sem

egyet

többet


37



K-DPR-K A fenti összetett „nyelvtudás-mutató” alakulását megvizsgálva más alapváltozók mentén megállapíthatjuk, hogy nemek szerint nincsenek szignifikáns összefüggések (P = 0,160), ugyanakkor tagozat szerint nagyon erősek az eltérések (P < 0,001). Míg a levelezősök közül 44,6 százalék nem tud egy nyelvet sem, míg a nappalisoknál ez az arány mindössze 22,7 százalék (ASR = +/-5,3). Az egy- és több nyelvet „birtoklók” esetében is jelentősek az arányeltérések: a nappalisok 56,8 százaléka egy, míg több nyelvet 20,5 százaléka tud; ugyanezek az arányok a levelezősöknél: 44,5 illetve 11,1 százalék (az ASR-ek minden esetben meghaladják a +/-2,0 értéket).

Tanulságosak az évfolyam szerinti adatok is (P = 0,028): az egy nyelvet sem tudók aránya a végzősöknél 40,5 százalék (ASR = +2,0), a másodéveseknél 37,8 százalék (átlaghoz közeli érték, ASR = +0,4), míg az elsőéveseknél csak 26,9 százalék (ASR = -2,8). A főiskola „új belépőinek” átlag fölötti nyelvtudását bizonyítja az a tény is, hogy a több nyelvet tudók aránya szignifikánsan magas (kerek 20 százalék; ASR = +2,0). Finanszírozási forma szerint szintén erős összefüggések tapasztalhatóak (P < 0,001): a hiányos nyelvismeretűek aránya az önköltségeseknél 44,4 százalék, míg az államilag támogatottaknál ennek kevesebb mint a fele (19,2 százalék; ASR = +/-6,1). Megfordul az arány a több nyelvet tudók körében: az előző csoport esetében 23,1 százalék, míg az utóbbi esetében 10,2 százalék a vizsgált arány (ASR = +/-4,2).

A nyelvtudáshoz – részben – kapcsolódóan megkérdeztük aktív hallgatóinktól azt is, hogy felsőfokú tanulmányai során tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön. Adataink szerint ennek kicsi az aránya: mindössze 3,7 százaléka hallgatóinknak számolt be erről. Szakok szerint kiugróan magas a Szabad bölcsészet BA szakosok körében a külföldi tanulmányokat folytatók aránya: 13,2 százalék (ASR = +3,1). Nemek szerint szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P = 0,025): míg a nők 5,1 százaléka számolt be külföldi tanulmányokról, a férfiak körében ez az arány mindössze 1,5 százalék (ASR = +/-2,1). Míg tagozat szerint nem tapasztalhatóak jelentősebb eltérések, évfolyam szerint van egy jellegzetes összefüggés: a másodévesek körében 6,8 százalék a vizsgált arány (ASR = +2,1). Egy árnyalattal magasabb a vizsgált arány az államilag támogatott diákok körében is az átlagnál (5,8 százalék; ASR = + 1,7).

A következő fejezet mintegy bevezetéseképpen vizsgáljuk meg a külföldi munkavállalást. Közel minden ötödik aktív hallgatónk vállalt már munkát hosszabb-rövidebb ideig külföldön: arányuk 17,2 százalék. Míg szakok és évfolyamok szerint nem tapasztalhatóak szignifikáns eltérések, addig nemek (P = 0,063), de különösen tagozat (P < 0,001) szerint jelentős összefüggéseket regisztráltunk: a nők 19,4 százaléka dolgozott már külföldön (ASR = +1,6), míg a levelező tagozatosok körében 23,0 százalék ez az arány (ASR = +4,4). 38



K-DPR-K

I.4. MUNKÁVAL, ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERVEK A következőkben azt vizsgáljuk, hogy aktív hallgatóink milyen mértékben kapcsolódtak be a munka világába. Adataink szerint közel kétharmaduk (65,3 százalékuk) dolgozott a megkérdezésük időpontjában, kisebb hányaduk (2,5 százalékuk) esetében ez nem megállapítható (lásd az I.4.1. ábrát).

I.4.1. ábra: Jelenleg dolgozik Ön? (%)

igen; 65,3

NV; 2,5

nem; 32,2


Ha az alapadatok szerinti összefüggéseket megvizsgáljuk, szakok szerint erős, szignifikáns összefüggéseket találunk (P < 0,001). Szignifikánsan átlag fölötti aktivitást tapasztalunk a Szociológia BA szakosok esetében (82,1 százalék; ASR = +1,9), de – ha nem is szignifikánsan – magas az Emberi erőforrások (71,4 százalék; ASR = +1,0) valamint a kommunikáció és médiatudomány BA szakosok (70,5 százalék; ASR = +1,4) esetében a mutató értéke. A vizsgált szempontból a legalacsonyabb arányokat a Nemzetközi tanulmányok (54,1 százalék; ASR = -1,9), a Pénzügy és számvitel (54,7 százalék; ASR = -1,9) és a Szabad bölcsész BA szakosok (52,4 százalék; ASR = -1,8) körében mértünk (lásd az I.4.2. ábrát). Nemek és finanszírozási forma szerint nincsenek jelentősebb összefüggések (a P értéke ez esetekben jócskán meghaladja a 0,05 –os küszöbértéket). 39



K-DPR-K I.4.2. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy dolgozik-e jelenleg. (%)

Andragógia BA 1,1%

30,7%

Emberi erőforrások BA 5,4%

23,2%

Gazdálkodási és menedzsment BA 4,9%

71,4%

26,2%

Kommunikáció és médiatudomány BA ,8%

68,9%

28,7%



68,2%

70,5%

50,0%

9,8%

50,0%

36,1%


54,1%

45,3%

Politológia BA

54,7%

26,7%


73,3%

47,6%

Szociológia BA

52,4%

17,9%

Összes MA 5,9%

17,6%

Összesen 2,5% 0%

82,1%

76,5%

32,3% 10%

20% NV

65,2% 30%

40%

nem

50%

60%

70%

80%

90% 100%

igen


40



K-DPR-K Ugyanakkor tagozat szerint a várt erős szignifikáns összefüggések tapasztalhatóak (P < 0,001): míg a levelezősök négyötöde dolgozik (pontosan 80,3 százalékuk? ASR = +10,1), addig a nappali tagozatosok körében mindössze 39,5 százalék ez az arány. Évfolyam szerint is figyelemre méltó eltéréseket tapasztalhattunk (P = 0,051): a másodévesek körében szignifikánsan magas az aktív keresők aránya (71,8 százalék; ASR = +2,0), miközben a két másik évfolyam esetében elmarad az átlagtól (62 százalék körüli értékeket regisztráltunk mindkét esetben; az ASR nem mutat szignifikáns alulreprezentáltságot).

Összességében az aktív hallgatóink fele (49,9 százalékuk) dolgozik állandó jellegű és határozott időtartamú („teljes”) munkaviszonyban, míg a második legnagyobb csoportba (32,2 százalék) azok tartoznak, akik nem dolgoznak. A diákmunka gyakorisága viszonylag alacsony: mindössze 6,1 százalék, további 3,7 százalékuk alkalmi, időszakos megbízásos munkaviszonyról számolt be, megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) munkaviszonnyal 3,3 százalékuk rendelkezik, míg 1,4 százalékuk munkaviszonya meghatározott időtartamra szól (3,5 százalékuk nem válaszolt – lásd az I.4.3. ábrát). I.4.3. ábra: Ha jelenleg dolgozik, milyen a munkaviszonya? (%)

állandó jellegű és határozatlan időtartamú

49,9

diákmunka, gyakornoki munka

6,1

alkalmi, időszakos megbízás

3,7

megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.)

3,3

meghatározott időtartamú

1,4

nem dolgozik

32,2

NV

3,5 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0


41



K-DPR-K Az is érdekelt bennünket, hogy valójában „minek érzik magukat” aktív hallgatóink abban a tekintetben, hogy jelentős hányaduk dolgozik és tanul egyszerre. Válaszaik alapján megállapítható, hogy több mint felük (51,6 százalékuk) valójában „főfoglalkozású dolgozónak” tekinti magát, aki amellett – másodsorban – tanul is. További egyharmaduk (32,3 százalékuk) esetében ez „nem jelent különösebb problémát”, hiszen csak tanulnak, míg 12,3 százalékuk „főfoglalkozású diáknak” tekinti magát, amellett, hogy dolgozik (lásd az I.4.4. ábrát).

I.4.4. ábra: Minek tekinti magát inkább? (%)

nem dolgozó főfoglalkozású diák; 32,3%

NT/NV; 3,8% főfoglalkozású diák (aki dolgozik is); 12,3%

főfoglalkozású dolgozó (aki tanul is); 51,6%


Szakok szerin – a fenti adatok már szinte előre jelezték – e tekintetben is jelentős, szignifikáns eltérések találhatóak (P < 0,001). A „nem dolgozó főfoglalkozású diákok” körében szignifikánsan felül vannak reprezentálva a Nemzetközi gazdálkodás (kerek 50 százalék; ASR = +2,3), a Szabad bölcsész (48,8 százalék; ASR = +2,3) valamint a Pénzügy és számvitel BA szakosok (45,3 százalék; ASR = +2,3). A „főfoglalkozású diák, aki dolgozik is” kategóriában messze átlag fölötti arányban szerepelnek a Politológia BA szakosok (26,7 százalék; ASR = +2,5), míg az Emberi erőforrás BA szakosok a „főfoglalkozású dolgozó, aki tanul” kategóriában szerepelnek szignifikánsan átlag fölött (67,9 százalék; ASR = +2,6 – lásd az I.4.5. ábrát).

42



K-DPR-K I.4.5. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy jelenleg „minek gondolja magát”. (%)

Andragógia BA 3,4% 17,2%

48,3%

Emberi erőforrások BA 5,4% 3,6%

67,9%

Gazdálkodási és menedzsment BA 4,9% 13,1%

20,6%


13,1% 4,9%


26,2%

56,9%


28,5%

29,4%

50,0%

45,9%

10,9%

Politológia BA 3,3%

23,2%

55,7%

Kommunikáció és médiatudomány BA 2,4%12,2%


31,0%

36,1%

43,8%

45,3%

26,7%

43,3%

12,2%

39,0%

48,8%

Szociológia BA 3,6%10,7%

Összes MA 5,6%5,6%

Összesen 3,8%12,3% 0%

26,7%

67,9%

17,9%

72,2%

16,7%

51,6% 20%

40%

32,3% 60%

80%

NT/NV

főfoglalkozású diák (aki dolgozik is)

főfoglalkozású dolgozó (aki tanul is)

nem dolgozó főfoglalkozású diák

100%


43



K-DPR-K Míg nemek, évfolyamok és finanszírozási formák szerint nincsenek szignifikáns eltérések, addig tagozatok szerint a várt erős összefüggéseket regisztráltuk (P < 0,001).

I.4.6. ábra: Az egyes tagozatok megoszlása aszerint, hogy jelenleg „minek gondolja magát”. (%)

Összesen 3,8% 12,0%

51,8%

levelező 5,0%4,2%

nappali 1,8%

0%

32,3%

74,5%

25,5%

20%

16,3%

12,7%

60,0%

40%

60%

80%

NT/NV

főfoglalkozású diák (aki dolgozik is)

főfoglalkozású dolgozó (aki tanul is)

nem dolgozó főfoglalkozású diák

100%


A nappali tagozatosok körében a „nem dolgozó főfoglalkozású diákok” (kerek 60 százalék; ASR = +11,0) és a „főfoglalkozású diák, aki dolgozik is” (25,5 százalék; ASR =+7,7) vannak szignifikánsan felülreprezentálva, míg a levelezősök körében az előző kategóriába csupán 16,3 százalék, míg az utóbbiba 4,2 százalék került. Ugyanakkor a „főfoglalkozású dolgozó, aki tanul is” esetükben a legnépesebb kategória (74,5 százalékuk sorolta magát ide; ASR =+14,6), míg a nappalisoknak csak 12,7 százaléka jelölte meg ezt az alternatívát (lásd az I.4.6. ábrát).

44



K-DPR-K

I.5. ELÉGEDETTSÉGI MUTATÓK A különböző, a főiskolai létet meghatározó tényezőkkel kapcsolatos elégedettségi és fontossági mutatók mérésére került sor a 2009. decemberi és a 2011. májusi aktív hallgatói vizsgálatban is. Miután ugyanazoknak a kérdéseknek a megismétléséről van szó, sokféle összehasonlításra alkalmasak a kapott eredmények. Meg kell vizsgálni, hogy változtak-e a hallgatók preferenciái a fontosság tekintetében a két mérés között eltelt másfél évben?

2009-ben kilenc tényező kapott a fontosság tekintetében 4,5-nél magasabb pontszámot, ezek száma 2011re tizenegyre nőtt. Az egész kérdés-együttesnél, amely harminc kérdésből áll, általánosan megfigyelhető, hogy a válaszadók magasabb pontszámokat adtak arra, hogy egy-egy tényezőt mennyire éreznek meghatározónak a sikeres és jókedvű főiskolai évek garanciájaként.

A legfontosabb tényezőként két mérésben az oktatás magas színvonala, jelentsen az bármit is. Ennek fontossági átlagpontszáma 2009-ben 4,85, másfél évvel később 4,95 lett, amelyet sem felülírni, sem továbbfokozni immáron nemigen lehet. Nem biztos, hogy az oktatás magas színvonala mögé sok mindent gondolnak a hallgatóink, de annyi bizonyos, hogy ennek fokozását nem a velük szembeni elvárások fokozásával képzelik el, illetve, hogy azt értenék, hogy a beiratkozók fele az első félév után lemorzsolódik…

A 2011. évi felvétel második legfontosabb tényezője a jó elhelyezkedési lehetőség segítése lett 4,78-as átlagpontszámmal, amely 2009-ben még csak a negyedik legfontosabb szempont volt, 4,69-cel. Ez arra utal, hogy a válság okozta sokk hat a hallgatóinkra, akik a magasabb szakmai végzettségtől várják, hogy a munkaerő-piacon nagyobb, jobb eséllyel induljanak. A 2009-ben még második legfontosabb tényezőként szereplő „élvezetes órák” kívánsága a hetedik helyre zuhant 2011-re úgy, hogy a fontossága átlagpontszáma, mindössze 0,02-vel lett rosszabb, 4,71-ről, 4,69-re módosulva.

Ami a fontosságot illeti, a középmezőnyben végző „szép igényes környezet” 2009-ben mindössze 4,11, ’11ben pedig 4,39-es átlagponttal szerepel. Erre a kérdésre adott válaszuk is arról győzi meg a kutatókat, hogy a ZSKF hallgatói egyre igényesebbek, a pénzükért többet és jobbat szeretnének. egyetlen pontban csökken a hallgatók elvárása a főiskolával szemben, a „könnyen lehessen diplomát szerezni”2009-ben 2,97-es átlagponttal volt fontos a hallgatóknak, ez az érték 2011-re tovább csökkent, mindössze 2,85-öt mértünk az ötfokú skálán. 45



K-DPR-K Általánosságban elmondható tehát, hogy az aktív hallgatók körében végzett kutatás azt az eredményt hozta, hogy az egyes tényezőkkel szemben többlet-elvárásokat fogalmaztak meg, nagyobb fontosságot tulajdonítanak nekik. A hagyományos oktatási szolgáltatásokon túl fontosabbá váltak a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő, vagy éppen kiegészítő szolgáltatások is, a könyvtár kínálatától az álláskeresésben vagy éppen a gyakorlati hely megtalálásban nyújtott segítségig.

Ami a felsorolt tényezőkkel kapcsolatos elégedettséget illeti, általánosságban elmondható, hogy az egyes tényezőkkel kapcsolatos elégedettségek szintje is javult, a felsoroltak közül huszonhárom tényezőt jobbnak ítélnek meg a hallgatók 2011-ben, mint másfél évvel korábban. Ilyen javuló elégedettséget mutat például az elektronikus ügyintézés vagy a könyvtári szolgáltatások megítélése.

Amennyiben az egyes tényezőkkel való elégedettség és a tényező fontossága között eltérés változásai nézzük, akkor látható jó néhány szignifikáns eltérés (lásd az I.5.5. ábrát).

A felsorolt tényezők közül a megfelelő információhoz jutás fontosságának és a vele való elégedettségnek a különbsége 2009 végén még -1,31 átlagpont volt, ami másfél évvel később, 2011 májusában -1,02-re zsugorodott. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy az említett tényező vonatkozásában határozottan és szignifikánsan csökkent a különbség az elvárások és a nyújtott szolgáltatás között.

Hasonló a helyzet az intézetekben nyújtott intézményi ügyintézés vonatkozásában is: itt az különbségek 053-ra javultak, 0,4-del jobb eredményt hozva az előző mérés számolt adataihoz képest. Nem csökkent, hanem növekedett az elvárás és az elégedettség különbsége egy jól működő, aktív diákszervezet iránt, amelynek hiányát a 2009. évi adatfelvételnél nem érzékelték a hallgatók, de mintha 2011-re ez fontosabbá vált volna.

46



K-DPR-K I.5.1. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők – mennyire elégedettek velük? 2009. (Átlagok)

4,03

01) az oktatás magas színvonala, jól …

4,85

3,55

03) érdekes, élvezetes órák

4,71

3,38

08) segítse a megfelelő…

4,69

3,28

11) jó elhelyezkedési lehetőséget…

4,67 3,48

02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás

4,64

20) jó jegyzetellátás, oktatási…

3,75

07) jó elektronikus ügyintézést…

3,74

4,60 4,56

3,61

15) megalapozott tudással lehessen…

4,54

3,36

05) jó intézményi ügyintézés a …

4,51 3,55

06) jó intézményi ügyintézés az …

4,48 4,12

04) az oktatás feltételeinek magas… 3,85

18) jó tanár-diák viszony

4,31

3,03

23) munkavállalói, családi…

4,29 3,42

10) jó továbbtanulási lehetőségek más…

4,24

3,51

09) jó továbbtanulási lehetőségeket…

4,15

3,20

13) megfelelő szolgáltatásokat…

4,14

3,13

12) megfelelő gyakorlati helyet …

4,39

4,12

27) kulturált, igényes környezet, szép …

4,11 3,08

14) segítsen az elhelyezkedésemben, a …

4,07 3,47

19) jó könyvtári szolgáltatások 3,23

24) jó kutatási, publikációs,…

3,55 3,47 3,42 3,41 3,34 3,35 3,22 3,17 3,11 3,11 3,05 2,97

26) jó étkezési lehetőségek 28) jól működő diák önkormányzat,… 17) magas szintű szolgáltatásokat … 21) megfelelő művelődési,… 25) erős tudományos diákköri… 16) könnyen lehessen diplomát szerezni

4,52

3,85 3,84

Elégedettség (2009) Fontosság (2009)

2,46 2,50

22) kollégiumi ellátás biztosítása 2,00

3,00

4,00

5,00

Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

47



K-DPR-K I.5.2. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők – mennyire elégedettek velük? 2011. (Átlagok)

3,97

01) az oktatás magas színvonala, jól…

4,95

3,41

11) jó elhelyezkedési lehetőséget…

4,78

3,43


4,76 3,73

08) segítse a megfelelő információkhoz…

4,75 4,03


4,71

3,77

20) jó jegyzetellátás, oktatási…

4,70

3,42


4,69 3,66

15) megalapozott tudással lehessen…

4,66

4,05

06) jó intézményi ügyintézés az …

4,58 4,26

04) az oktatás feltételeinek magas… 05) jó intézményi ügyintézés a …

4,51

3,64

10) jó továbbtanulási lehetőségek más…

4,48 4,04


4,41 4,54 4,39

27) kulturált, igényes környezet, szép… 3,90


4,36

3,33

23) munkavállalói, családi…

4,32

3,44

13) megfelelő szolgáltatásokat…

4,29

3,24

12) megfelelő gyakorlati helyet…

4,26 3,58

19) jó könyvtári szolgáltatások

4,25

3,21

14) segítsen az elhelyezkedésemben, a …

4,11

3,45

24) jó kutatási, publikációs,…

4,05 3,62

26) jó étkezési lehetőségek 3,39

28) jól működő diák önkormányzat,…

3,84

3,72

3,50 3,43

25) erős tudományos diákköri… 17) magas szintű szolgáltatásokat…

3,39 3,24 3,36

21) megfelelő művelődési, szórakozási,… 2,49

22) kollégiumi ellátás biztosítása

4,57

3,47

2,90

16) könnyen lehessen diplomát szerezni

2,85 2,00

3,00

3,37

3,69

Elégedettség (2011) Fontosság (2011) 4,00

5,00


48



K-DPR-K I.5.3. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők –2009 és 2011 összehasonlítása. (Átlagok)

01) az oktatás magas színvonala, jól… 11) jó elhelyezkedési lehetőséget… 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás

08) segítse a megfelelő… 07) jó elektronikus ügyintézést… 20) jó jegyzetellátás, oktatási… 03) érdekes, élvezetes órák 15) megalapozott tudással lehessen… 06) jó intézményi ügyintézés az … 04) az oktatás feltételeinek magas… 05) jó intézményi ügyintézés a… 10) jó továbbtanulási lehetőségek más… 18) jó tanár-diák viszony 27) kulturált, igényes környezet, szép… 09) jó továbbtanulási lehetőségeket…

23) munkavállalói, családi… 13) megfelelő szolgáltatásokat… 12) megfelelő gyakorlati helyet… 19) jó könyvtári szolgáltatások

3,85

14) segítsen az elhelyezkedésemben, a … 24) jó kutatási, publikációs,… 26) jó étkezési lehetőségek

3,47

28) jól működő diák önkormányzat,… 25) erős tudományos diákköri…

3,11

17) magas szintű szolgáltatásokat… 21) megfelelő művelődési,… 22) kollégiumi ellátás biztosítása

3,17

3,41 3,43

3,84 3,84

4,95 4,85 4,78 4,67 4,76 4,64 4,75 4,69 4,71 4,56 4,70 4,60 4,69 4,71 4,66 4,54 4,58 4,48 4,57 4,39 4,51 4,51 4,48 4,24 4,41 4,31 4,39 4,11 4,36 4,15 4,32 4,29 4,29 4,14 4,26 4,12 4,25 4,11 4,07 4,05

3,72

3,39 3,35 3,36

2,90

2,50

2,85 2,97

16) könnyen lehessen diplomát szerezni 2,00

3,00

2011

4,00

2009

5,00

Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009 és 2011.” ZSKF TKK; 2009. december ( N=925) és 2011. május (N=600)

49



K-DPR-K I.5.4. ábra: Mennyire elégedettek az egyes tényezőkkel –2009 és 2011 összehasonlítása. (Átlagok)

4,54 4,52

27) kulturált, igényes környezet, szép…

4,26 4,12 4,05

04) az oktatás feltételeinek magas… 06) jó intézményi ügyintézés az …

3,55


3,85


3,97 4,03 3,90

01) az oktatás magas színvonala, jól… 3,51

3,77 3,75 3,73

20) jó jegyzetellátás, oktatási… 08) segítse a megfelelő információkhoz…

3,38

17) magas szintű szolgáltatásokat…

3,34

15) megalapozott tudással lehessen… 10) jó továbbtanulási lehetőségek más…

3,42

26) jó étkezési lehetőségek 19) jó könyvtári szolgáltatások 25) erős tudományos diákköri…

3,11

3,69 3,66 3,61 3,64

3,62 3,55 3,58 3,47 3,50

3,47 3,36 3,45 3,23 3,44 3,20 3,43 3,48 3,42 3,55 3,41 3,28 3,39 3,42 3,37 3,05 3,33 3,03 3,24 3,13 3,24 3,22 3,21 3,08

05) jó intézményi ügyintézés a … 24) jó kutatási, publikációs,… 13) megfelelő szolgáltatásokat… 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 03) érdekes, élvezetes órák

11) jó elhelyezkedési lehetőséget… 28) jól működő diák önkormányzat,… 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 23) munkavállalói, családi… 12) megfelelő gyakorlati helyet… 21) megfelelő művelődési, szórakozási,… 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a … 2,49 2,46


4,03

3,74


2,00

3,00

4,04

2011

4,00

2009

5,00


50



K-DPR-K I.5.5. ábra: Különbségek: elégedettség - fontosság (Átlagok eltérései, 2009 és 2011) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten) -1,37 -1,39 -1,33 -1,16 -1,27 -1,15 -1,04 -1,15 -1,02 -1,31 -1,02 -,99 -1,00 -,94 -,99 -1,27 -,97 -,82 -,93 -,85 -,89 -,99 -,84 -,94 -,84 -,82 -,68 -,83 -,67

11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett… 02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 03) érdekes, élvezetes órák 05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon 08) segítse a megfelelő információkhoz jutást (**) 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai… 15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni 23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása… 01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való… 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a … 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem… 10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási… 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson 19) jó könyvtári szolgáltatások (*)

-,38 -,61 -,61 -,53

24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási… 06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben (**)

-,93

-,46 -,64 -,41

09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán… 22) kollégiumi ellátás biztosítása (**)

-,04

-,37 -,46 -,34

18) jó tanár-diák viszony 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet (**)

,01

-,31 -,26 -,22

04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása

26) jó étkezési lehetőségek (*)

,08

-,12

21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási … 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) 27) kulturált, igényes környezet, szép épület (*)

Különbség 2011

17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett…

Különbség 2009

,05 ,07 ,00 ,15

-,01

16) könnyen lehessen diplomát szerezni (**)

,42 ,29 ,52

,09

-2,00

-1,50

-1,00

-,50

,00

,50

1,00


51



K-DPR-K

I.6. AZ ELÉGEDETTSÉG ALAKULÁSA AZ ALAPADATOK MENTÉN Ha a hallgatóink véleményét aszerint vizsgáljuk a korábban felsorolt kérdésekben, hogy melyik intézetben tanulnak, találunk néhány összefüggést, amelyek szignifikánsnak tekinthetők. Az egyes tényezőkkel való elégedettség mérésekor szignifikáns különbséget tapasztaltunk az oktatás magas színvonala kérdésre adott válasznál. Az átlag 3,97, de amíg az NPTI hallgatói 4,20-a, a KMI-sek csak mindössze 3,85-ös átlagot érzékelnek. Ami az élvezetes órákat illeti, a 3,43-as átlag magába foglalja az NPTI-s 3,69-et és a GVI-s 3,29-et is (bár nem biztos, hogy az élvezetes órák annyira könnyen megvalósíthatóak a „száraz” gazdasági órákon is…). (Lásd I.6.1-I.6.2. ábrát.)

Az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása szintén az NPTI-n sikerül jobban, a legkevésbé pedig a KMI-ben (átlag: 4,26; 4,48, illetve 4,19). Az intézményi ügyintézés az intézetekben legjobban az NPTI-ben (4,21), legkevésbé a GVI-ben( 3,92) váltja ki a megkérdezettek elégedettségét, 4,05-ös átlagérték mellett. A továbbtanulási lehetőségek, úgy tűnik, szintén az NPTI hallgatói számára látszanak nyitottnak, legkevésbé pedig a GVI-sek látják ennek esélyét (átlag: 3,90; illetve 4,13 és 3,71) A könnyen lehessen diplomát szerezni-re a GVI és a KMI hallgatói egyaránt 3,46-os átlagpontot adtak, míg ez az NPTI-seknél 2,96, az összátlag 3,37 mellett. (Lásd I.6.3-I.6.4. ábrát.)

A jó tanár-diák viszonyról szintén az NPTI hallgatói számoltak be az átlagot szignifikánsan meghaladó mértékben, míg ezt kevéssé érzékelik a GVI-hez kapcsolódók (átlag 4,04, illetve 4,26 és 3,91) Az erős tudományos diákköri mozgalom a KMI-sek szívügye,(3,69), kevésbé fontos a GVI-ben (3,33), illetve az NPTIben (3,38) tanulóknak (átlag: 3,50). A kulturált igényes környezetre, szép épületre az NPTI és a KMI hallgatói figyelnek jobban (4,61), míg a GVI-sek kevésbé (4,41), 4,54-es átlagpont mellett.(Lásd I.6.5-I.6.6 ábrát.) Az intézetekben folyó ügyintézés minőségét a 2011. májusi kérdőívben tizenegy szempont szerint vizsgáltuk. A átlagban 4,0 körüli eredmények néhány esetben mutatnak szignifikáns különbségeket a különböző intézetek ügyintézési gyakorlatát megítélő válaszokban. A munkatársak szakszerűsége 4,28-as átlagpontja mögött az NPTI 4,50-es és a GVI 4,11-es átlaggal szerepel. A munkatársak elérhetőségét a KMI ajtaján kopogtatók 4,20-ra, a NPTI-én pedig 3,85-re pontozták, az átlag= 4,07 mellett. Gyenge szignifikáns eltérések mutathatók ki az információhoz jutás gyorsaságában az egyes intézetek ügyintézési gyakorlatában, a pontosan négyes (4,0) átlag mögött a KMI 4,10-dal, a GVI 3,84-dal szerepel. (Lásd I.6.7. ábrát.)

52



K-DPR-K I.6.1. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők – intézetenként 2011. (Átlagok I. rész)

4,95 4,99 4,94 4,93

01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok



04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása 05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon 06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson 08) segítse a megfelelő információkhoz jutást 09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) 10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási intézményben 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz

4,09

4,76 4,80 4,71 4,79 4,69 4,73 4,73 4,64 4,57 4,64 4,56 4,55 4,51 4,63 4,46 4,52 4,58 4,70 4,56 4,54 4,71 4,76 4,68 4,72 4,75 4,75 4,77 4,72 4,36 4,35 4,39 4,34 4,48 4,41 4,47 4,54 4,78 4,86 4,72 4,82 4,26 4,38

4,41 4,29 4,40 4,21 4,34 4,11 4,33 4,09 4,03

13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben 2,00

3,00 Összesen

4,00 NPTI

KMI

5,00

GVI


53



K-DPR-K I.6.2. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők – intézetenként 2011. (Átlagok II. rész)

4,66 4,54 4,72 4,65

15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni 2,85 2,85 2,79 2,92


3,39

17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük

3,28 3,42

3,62 4,41


4,46

4,67

4,21 4,25 4,24 4,35 4,13


4,70 4,85 4,72 4,61

20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége 3,36 3,39 3,26 3,46

21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása


2,71

2,90 2,91 3,12 4,32 4,26 4,28 4,40

23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal 4,05

24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak

4,12

3,82 3,43

25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK)

4,36

3,76

3,38 3,35

3,84 3,91 3,71 3,95

26) jó étkezési lehetőségek

4,39

27) kulturált, igényes környezet, szép épület

4,39 4,31 3,72

28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet

3,58 2,00

3,00 Összesen

NPTI

4,01

3,76 4,00

KMI

4,57

5,00

GVI


54



K-DPR-K I.6.3. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en – intézetenként 2011. (Átlagok I. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten)

3,97

01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok (**)

3,85 4,01 3,43

02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás (*)

3,31 3,45 3,42

03) érdekes, élvezetes órák (**)

4,20

3,63

3,69

3,43 3,29

4,26

04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (**)

4,19 4,25

4,48

3,47 3,50 3,56 3,35

05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon

4,05 4,21 4,09 3,92 4,03 4,11 4,00 4,02

06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben (**) 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson

3,73 3,84 3,76 3,63 3,90

08) segítse a megfelelő információkhoz jutást

09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) (**)

3,71 3,64 3,60 3,63 3,67

10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási intézményben

11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz

3,03

13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben 2,00

3,41 3,44 3,32 3,51 3,24

3,32 3,24 3,44 3,41 3,38 3,54 3,21 3,21 3,21 3,22

3,00 Összesen

4,13 3,98

4,00 NPTI

KMI

5,00

GVI


55



K-DPR-K I.6.4. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en – intézetenként 2011. (Átlagok II. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten)

3,66 3,81 3,53 3,74 3,37

15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni (*) 16) könnyen lehessen diplomát szerezni (**)

2,96

3,46 3,46


3,49

3,69

3,79 3,65 4,04

18) jó tanár-diák viszony (**)

4,05 3,91

4,26

3,58

3,75 3,59 3,49 3,77 3,88 3,75 3,75

19) jó könyvtári szolgáltatások 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége 3,24 3,21 3,24 3,25

21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása 2,49 22) kollégiumi ellátás biztosítása

2,81

2,47 2,38

3,33 3,39 3,41 3,21 3,45 3,26 3,55 3,41 3,50 3,38 3,69 3,33 3,62

23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak (*) 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) (**)

26) jó étkezési lehetőségek (**)

3,62 3,48

3,90

4,54 4,61 4,61 4,41

27) kulturált, igényes környezet, szép épület (**) 3,39 3,26 3,36 3,48

28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet 2,00

3,00 Összesen

NPTI

4,00 KMI

5,00

GVI


56



K-DPR-K I.6.5. ábra: Különbségek: elégedettség - fontosság – intézetenként 2011. (Átlagok I. rész)

-0,98 -0,79


-1,09

-0,92 -1,33 -1,17 -1,40 -1,34 -1,27 -1,04 -1,30 -1,35



-0,31 -0,16 -0,37 -0,30

04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása -1,04 -1,13 -0,90 -1,17

05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon

-0,53 -0,49 -0,47 -0,62

06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben

-0,68 -0,65 -0,68 -0,70

07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson -1,02 -0,91 -1,01 -1,09

08) segítse a megfelelő információkhoz jutást

-0,46

09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D)

-0,63

-1,37 -1,42 -1,40 -1,31

11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz

-1,35

GVI

-0,77 -0,85 -0,99 -0,83 -0,80 -0,90 -1,12 -0,88 -0,81

14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben KMI

-1,02 -1,17

13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez

NPTI

-0,22

-0,84 -0,81 -0,84 -0,87


Összesen

-0,41

-2,00 -1,80 -1,60 -1,40 -1,20 -1,00 -0,80 -0,60 -0,40 -0,20 0,00


57



K-DPR-K I.6.6. ábra: Különbségek: elégedettség - fontosság – intézetenként 2011. (Átlagok II. rész)

-1,00 -0,73

15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni

-1,19

-0,91 0,52

0,11


0,67 0,54 0,30


-0,13 0,23

0,51

-0,37 -0,41 -0,41 -0,30


-0,67 -0,49 -0,76 -0,64 -0,93 -0,97 -0,97 -0,86


20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása

22) kollégiumi ellátás biztosítása -0,74

-0,12 -0,18 -0,02 -0,21 -0,41 -0,10 -0,24 -0,99 -0,87 -0,87 -1,19

23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak

-1,10

-0,60 -0,57 -0,41 0,07 -0,38


-0,02

0,31 -0,22 -0,01 -0,09

26) jó étkezési lehetőségek -0,47

0,15 0,04 0,22 0,10

27) kulturált, igényes környezet, szép épület

-0,75

28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet Összesen

NPTI

KMI

GVI

-0,33 -0,22 -0,28

-2,00

-1,50

-1,00

-0,50

0,00

0,50

1,00


58



K-DPR-K I.6.7. ábra: Mennyire elégedett az Intézetek ügyintézésével? – intézetenként 2011. (Átlagok) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten)

4,00 4,07 4,10

6.1.4.a Mennyire megfelelő az információhoz jutás gyorsasága? (*) 3,84

4,08 4,16 4,06 4,06

6.1.4.b Milyen a kapott információk minősége (megfelel az elvárásoknak)?

4,18 4,07 4,20 4,20

6.1.4.c Mennyire biztosított az elektronikus ügyintézés lehetősége?

4,13 6.1.4.d Mennyire megfelelő az elektronikus ügyintézés?

4,34 4,14 4,02

4,28 6.1.4.e Mennyire szakszerű a munkatársak tevékenysége? (**)

4,50

4,32 4,11 4,25 4,34 4,24 4,23

6.1.4.f Mennyire kedvesek, segítőkészek a munkatársak?

4,07 4,18 4,04 4,06

6.1.4.g Mennyire teljes az ügyintézés (nem küldenek tovább)?

4,07 6.1.4.h Mennyire elérhetőek a munkatársak, amikor szükséges? (**)

3,85 4,20 4,00 3,89 3,79 3,99 3,81

6.1.4.i Mennyire időigényes az ügyintézés? 3,60 6.1.4.j Mennyire van összhangban a másik ügyintézési hellyel (TO - Intézeti)?

3,37 3,68 3,61 4,13 4,22 4,12 4,09

6.1.4.k Összességében mennyire elégedett az ügyintézéssel? 3,00

4,00 Összesen

NPTI

KMI

5,00

GVI


59



K-DPR-K A ZSKF-fel való elégedettség tényezőinek vizsgálata évfolyamonként jó néhány ponton mutat szignifikáns eltéréseket. Sajnos általánosan megállapítható, hogy mintha a magasabb évfolyamba lépés együtt járna valamiféle illúzióvesztéssel is, szinte kizárólag olyan eltérések találtunk, ahol egy-egy tényező megvalósulásában az elsősök jobban, a végzőkön pedig kevésbé hisznek, míg a köztes évfolyamra járók vélemény átlag körülinek mondható. Ha azokat a válaszokat nézzük végig, ahol az eltérések szignifikánsnak bizonyultak, az alábbi eredményt kapjuk:

Az oktatás magas színvonalát illetően 3,97-es átlagpontot mértünk, amelyet az elsősök 4,21-re, a végzősök pedig 3,89-re pontoztak. A gyakorlatorientált, praktikus oktatás 3,43-as átlagpontja mögött az elsősök 3,84-es, a végzősök 3,28-as osztályzata áll, míg az oktatás feltételeinek magas szintű biztosításában elért 4,26 mögött a köztes évfolyamra járók 4,06-ja és az elsősök 4,43-a húzódik. A jó intézményi ügyintézés a tanulmányi osztályon az elsősök körében 3,73-t, a végzősöknél 3,29-et jelent az átlag 3,47 mögött. Hogy az itt szerzett diploma valóban jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít-e, erről a végzősök 3,22-es átlagponttal, az elsősök pedig 3,65-tel osztályozva alakult ki a 3,41-es átlag. Nagy eltérés húzódik meg a válaszok között aszerint, hogy melyik évfolyamról érkeztek a megfelelő gyakorlati hely biztosításának kérdésében. Csaknem egy egész osztályzattal értékelték rosszabbra a végzős évfolyamra járók, mint az elsősök: 2,96, illetve 3,73, amelyből a 3,24-es átlag kialakult .A karrier-építésben biztosítandó szolgáltatásokkal is kevésbé elégedettek a végzősök (3,29), mint az első évfolyamra járók (3,73), az átlag: 3,44. Abban, hogy a főiskola segítséget nyújtson az elhelyezkedésben, szintén az elsősök hisznek jobban: (3,54), a végsősök kevésbé (3,06), az átlag 3,21 mellett. Szignifikáns eltérés mutatkozik abban a kérdésben is, hogy csak megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni. Erre adott válaszaikkal a 3,66-os átlaghoz az elsősök 4,05-ot, a végzősök mindössze 3,53-at adnak hozzá! Ami az erős tudományos diákköri mozgalmat illeti, ez a köztes évfolyamra járók számára a legfontosabb, talán azért, mert részesei voltak a 2011-ben, a ZSKF-en megrendezett OTDK Konferencia lebonyolításának, hallottak a társaik sikereiről, és így a 3,50-es átlagot szignifikáns mértékben meghaladóan, 3,76-dal támogatják azt (átlagpont: 3,50). A szellem táplálása mellett a test is megkaphatja a neki járót!. A jó étkezési lehetőségek a köztes évfolyamra járóknak a legfontosabbak (3,88), az elsősöknek kevésbé (3,74), míg a végzősöknek a legkevésbé (3,42), 36,2-os átlagpont mellett. Gyenge szignifikancia érhető tetten a megfelelő művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségek biztosítása kapcsán megfogalmazott elégedettségi átlagok között. Míg a végzősök számára ez kevésbé fontos (3,11), addig a két másik csoport 3,38-as átlagpontjával pozitív irányba tér el a 3,24-es átlagtól. (Lásd I.6.8 és I.6.9. ábrát.) 60



K-DPR-K I.6.8. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en – évfolyamonként 2011. (Átlagok I. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten)

3,97 3,89 3,93

01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok (**) 3,43 3,28 3,34

02) gyakorlatorientált, praktikus oktatás (**)

4,21

3,84

3,42 3,47 3,31 3,47


04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (**)

4,07

05) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon (**)

3,29

4,26 4,29 4,43

3,47 3,59 3,73 4,05 4,01 4,10 4,06 4,03 3,92 4,15 4,10

06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben 07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson (*) 08) segítse a megfelelő információkhoz jutást 09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) (*)

10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási intézményben 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma (**)

3,22

12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz (**)

2,96

3,73 3,71 3,78 3,70 3,90 3,78 4,05 3,98 3,64 3,54 3,71 3,78 3,41 3,57 3,65

3,24 3,43 3,44 3,29 3,55

13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez (**)

3,21 3,08 3,25

14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben (**) 2,00

3,73

3,54

3,00 Összesen

3,73

4,00 végzős

köztes

5,00 elsős


61



K-DPR-K I.6.9. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en – évfolyamonként 2011. (Átlagok II. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten)

3,66 3,53 3,63

15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni (**)

3,37 3,34 3,27

16) könnyen lehessen diplomát szerezni 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük

3,57 3,69 3,61 3,67

18) jó tanár-diák viszony 3,58 3,54 3,51

19) jó könyvtári szolgáltatások 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége (**)

3,57

4,05

3,92 4,04 4,07 3,90 4,13

3,80 3,77 3,85 3,85

3,24 3,11 3,37 3,38

21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása (*) 2,49 2,49 2,36 2,66


3,33 3,26 3,41 3,40 3,45 3,36 3,54 3,51 3,50 3,38

23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) (**)

3,43 3,42

26) jó étkezési lehetőségek (**)

3,76

3,62 3,88 3,74 4,54 4,57 4,48 4,53

27) kulturált, igényes környezet, szép épület 3,39 3,35 3,45 3,41

28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet 2,00

3,00 Összesen

végzős

4,00 köztes

5,00 elsős


62



K-DPR-K A szolgáltatások minőségével kapcsolatosan megfogalmazott véleményekben jól látszanak az eltérések aszerint, hogy a megkérdezett milyen tagozaton folytatja a tanulmányait. Az adatok elemzésekor egyértelmű, hogy a levelező tagozaton tanuló hallgatóink általában elégedettebbek, mint a nappalisok. Több kérdésben a vélemények eltérése szignifikáns a tagozat szerinti elemzésben.

Az érdekes, élvezetes órákkal a levelező tagozaton tanulók inkább elégedettek, a 3,51-es átlagpontszámukkal, míg a nappali tagozatosok kevésbé (3,26), átlag: 3,42. Az oktatás feltételeinek magas szintű biztosításában elért 4,26 mögött a levelezősök 4,33-a és a nappalisok 4,21-e húzódik. A jó intézményi ügyintézés a tanulmányi osztályon (3,69), az intézetben (4,13) és elektronikusan (4,12) is inkább a levelező tagozaton tanulók igényeit szolgálja ki jobban, az áltaghoz képest szignifikáns eltéréssel.

A megfelelő információhoz jutásban (átlag: 3,73, levelezők:3,86) szintén a levelező tagozatosok az elégedettebbek, valamint a más intézményben való továbbtanulás lehetőségében átlag: 3,64, levelezők:3,72, abban, hogy megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni átlag: 3,66, levelezők:3,80), a jó könyvtári szolgáltatások biztosításában átlag: 3,58, levelezők:3,81), a megfelelő művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségek biztosításában átlag: 3,24, levelezők:3,51), a kollégiumi ellátásban átlag: 2,49, levelezők:2,69), sőt még a munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolhatóságában a tanulmányokkal átlag: 3,33, levelezők:3,44) is. (Lásd az I.6.10. és az I.6.11. ábrát.)

A válaszok között csak viszonylag kevés szignifikáns eltérést tapasztaltunk akkor, amikor a nemek szerinti eltérésekkel összefüggésekben vizsgálódtunk. Így a nők három, a férfiak két részkérdésben mutatkoztak szignifikánsan elégedettebbnek. Az, hogy jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma 3,41-es átlagpontjához képest a nők 3,50-ra értékelték, szintén nekik fontosabb a kulturált, igényes környezet, a szép épület is (átlag: 4,54, nők: 4,60), valamint a jól működő diákszervezetről is ők számoltak be (átlag:3,39, nők: 3,48).

Ami a férfiakat illeti két tényezővel elégedettebbek szignifikánsan: az egyik a jó intézményi ügyintézés a tanulmányi osztályon (átlag: 3,47, férfiak: 3,75), a másik a jó könyvtári szolgáltatások (átlag: 3,58, férfiak: 3,75). (Lásd az I.6.12. és az I.6.13. ábrát.)

63



K-DPR-K I.6.10. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en – tagozatonként 2011. (Átlagok I. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten)

3,97 4,02 3,89

01) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok 3,43 3,47 3,34


3,42 3,51 3,26

03) érdekes, élvezetes órák (**)

4,26 4,33 4,14

04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (**) 3,47


3,69 3,06 4,05 4,13 3,89

06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben (**)

4,03 4,12

07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson (**)

3,84 3,73 3,86

08) segítse a megfelelő információkhoz jutást (**)

3,48

09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) (*)

3,90 3,97 3,78 3,64 3,72 3,49

10) jó továbbtanulási lehetőségek más felsőoktatási intézményben (**)

3,41 3,49 3,27

11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma (*)

3,24 3,29 3,15

12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz

3,44 3,49 3,37


3,21 3,24 3,17

14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben 2,00

3,00 Összesen

4,00 levelező

5,00 nappali


64



K-DPR-K I.6.11. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en – tagozatonként 2011. (Átlagok II. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten)

3,66 3,80

15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni (**)

3,38 3,37 3,27

16) könnyen lehessen diplomát szerezni (**)

3,54


3,69 3,68 3,70 4,04 4,03 4,04

18) jó tanár-diák viszony 3,58 19) jó könyvtári szolgáltatások (**)

3,81 3,14

20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége (*)

3,77 3,84 3,64 3,24

21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása (**)

3,50 2,77 2,49

22) kollégiumi ellátás biztosítása (**)

2,69 2,23

23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal (**)

3,33 3,44 3,12


3,45 3,47 3,40 3,50 3,54 3,43


3,62 3,77

26) jó étkezési lehetőségek 3,31

4,54 4,58 4,46

27) kulturált, igényes környezet, szép épület 3,39

28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet

3,59 3,05 2,00

3,00 Összesen

4,00 levelező

5,00

nappali


65



K-DPR-K I.6.12. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en – nemenként 2011. (Átlagok I. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten)

3,97 4,00 3,92



3,43 3,44 3,39


3,42 3,47 3,34 4,26 4,30 4,19

04) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása 3,47 3,33


3,75

06) jó intézményi ügyintézés az Intézetben

4,05 4,08 3,98

07) jó elektronikus ügyintézést biztosítson

4,03 4,03 4,01 3,73 3,73 3,72

08) segítse a megfelelő információkhoz jutást 09) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D)

3,90 3,88 3,95 3,64 3,68 3,56


3,41 3,50

11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma (**)

3,20 3,24 3,22 3,27

12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz

3,44 3,49 3,36


3,21 3,25 3,13

14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben 2,00

3,00 Összesen

4,00 nő

5,00 férfi


66



K-DPR-K I.6.13. ábra: Mennyire teljesül a ZSKF-en – nemenként 2011. (Átlagok II. rész) (Az átlageltérések szignifikanciája: (**) 99 %-os szignifikanciaszinten; (*) 95-98%-os szignifikanciaszinten)

3,66 3,69 3,61

15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni

3,37 3,31 3,48

16) könnyen lehessen diplomát szerezni 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük

3,69 3,66 3,75 4,04 4,00 4,11

18) jó tanár-diák viszony 3,58 3,50

19) jó könyvtári szolgáltatások (*)

3,75 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége

3,77 3,76 3,80 3,24 3,29 3,15

21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása 2,49 2,49 2,50

22) kollégiumi ellátás biztosítása 23) munkavállalói, családi kötelezettségek összehangolása a tanulmányokkal

3,33 3,31 3,38


3,45 3,44 3,45 3,50 3,46 3,57


3,62 3,62 3,61

26) jó étkezési lehetőségek

4,54 4,60 4,43

27) kulturált, igényes környezet, szép épület (**) 3,39 3,48 3,22

28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet (**) 2,00

3,00 Összesen

4,00 nő

5,00

férfi


67



K-DPR-K Szakonként vizsgáltuk azt, hogy mennyire tartják hallgatóink fontosnak és megvalósulónak a különböző szempontokat az oktatás folyamán. Az, hogy „Az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok” mennyire fontos, mutatja a 4,95-os átlag, amely rendkívül csekély szórással áll össze, 5.0-t adtak a politológia BA hallgatók, 4,87-ot a pénzügy és számvitel szakosok. A szempont megvalósulásában a 3,97-os átlagpont mögött a legelégedettebbekként a nemzetközi tanulmányok szakosok (4,22), a politológiát hallgatók (4,16) és a mesterképzésben résztvevők (4,15) állnak. A másik véglet, akik a legkevésbé elégedettek: a kommunikáció- és médiatudományt hallgatók (3,74), a szabad bölcsészek és az andragógia (3,95) szakosok (Lásd: az I.6.14. ábrát)

„Érdekes, élvezetes órák” szükségessége szintén nem kérdőjelezhető meg a megkérdezettek véleménye alapján: erre összesen 4,69-os átlagpontot adtak. Leginkább a mesterképzésben résztvevők (4,94), a szabad bölcsészek (4,91) és a politológia szakosok (4,89) igénylik ezt. Legkevésbé vágynak érdekes, élvezetes órákra az emberi erőforrás (4,57) a szociológus (4,59) és a pénzügy és számvitel (4,62) szakosok. Ami kívánságok teljesülését illeti ezen a területen, az átlagosztályzat 3,42, amelynek elégedetlenebb oldalán az emberi erőforrás (3,06), a nemzetközi gazdálkodás és a pénzügy-számvitel (egyaránt 3,29) szakosok állnak. A legérdekesebb, legélvezetesebb órákról a nemzetközi tanulmányok hallgatói (3,81), a szociológusok (3,77) és a mesterképzésben résztvevők (3,57) számoltak be. (Lásd: az I.6.15. ábrát)

A jó tanár-diák viszony szükséges voltáról nagyon pozitívan nyilatkoztak a megkérdezettek, ez összesen 4,41-os átlagpontot kapott. Leginkább szükségét érzik ennek a politológia (4,91), a szociológia (4,68) szakosok, valamint a mesterképzésben résztvevők. Nem érzik ennyire fontosnak ezt a tényezőt az emberi erőforrás (3,75), a gazdálkodás és menedzsment (4,28) és a pénzügyi és számvitel (4,35) szakon tanulók. A megvalósulása ennek a tényezőnek eléggé közel esik a szükségeshez, összesen 4,04-dal. A jó tanár-diák viszonyt leginkább a szociológusok (4,60), a mesterképzésben tanulók (4,31) valamint a nemzetközi tanulmányok és a politológia szakosok (4,25 egyaránt) érzik megvalósultnak a ZSKF-en, legkevésbé pedig az emberi erőforrás (3,69), a nemzetközi gazdálkodás (3,78) és a kommunikáció- és médiatudomány hallgatói. (Lásd: az 1.6.16. ábrát)

68



K-DPR-K I.6.14. ábra: „Az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok” szakonként 2011. (Átlagok)

3,97

ÖSSZESEN

4,95 4,15

Összes Ma

4,97 3,99

Szociológia BA

4,95 3,83


4,98 4,16

Politológia BA

5,00 3,97


4,87 4,22


4,99 4,11


4,98 3,74


4,94 4,01


4,94 4,01


4,97 3,95

Andragógia BA

4,93 3,00

4,00

Teljesül (P = 0,152)

5,00

Szükséges (P = 0,383)


69



K-DPR-K I.6.15. ábra: „Érdekes, élvezetes órák” szakonként 2011. (Átlagok)

3,42

ÖSSZESEN

4,69 3,57

Összes Ma

4,94 3,77

Szociológia BA

4,59 3,54


4,91 3,40

Politológia BA

4,89 3,29


4,62 3,81


4,62 3,29


4,67

3,30


4,70 3,49


4,70 3,06


4,57 3,43

Andragógia BA

4,72 3,00

4,00


5,00



70



K-DPR-K I.6.16. ábra: „Jó tanár-diák viszony” szakonként 2011. (Átlagok)

4,04

ÖSSZESEN

4,41 4,31

Összes Ma

4,67 4,60

Szociológia BA

4,68 4,08


4,48 4,24

Politológia BA

4,91 4,03


4,35 4,25


4,59 3,78


4,49 3,93


4,40 4,03


4,28 3,69


3,75 4,01

Andragógia BA

4,44 3,00

4,00


5,00



71



K-DPR-K I.6.17. ábra: „Megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni” szakonként 2011. (Átlagok)

3,66

ÖSSZESEN

4,66 4,06

Összes Ma

4,59 3,67

Szociológia BA

4,76 3,39


4,74 3,78

Politológia BA

4,28 3,77


4,67 3,75


4,62 3,21


4,67 3,41


4,72 4,02


4,65 3,72


4,60 3,72

Andragógia BA

4,70 3,00

4,00


5,00



72



K-DPR-K I.6.18. ábra: „Erős tudományos diákköri mozgalom (TDK)” szakonként 2011. (Átlagok)

3,50

ÖSSZESEN

3,43 3,47

Összes Ma

3,95 3,60

Szociológia BA

3,85 3,99


3,44 3,10

Politológia BA

4,49 3,65


3,46 3,44


3,53

3,04


3,69 3,71


3,26 3,28


3,65 3,15


2,63 3,52

Andragógia BA

3,34 2,50

3,50


4,50



73



K-DPR-K

Azt, hogy „megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni” nagyon fontosnak érzik a hallgatóink, ez a kérdés 4,66-os átlagpontot kapott. Akik ezt ezen belül leginkább annak gondolják, a szociológus (4,76), a szabad bölcsész (4,74) és a kommunikáció- és médiatudomány (4,72) szakon tanulók. Kevéssé biztosak ebben a politológiát hallgatók (4,28), az emberi erőforrás szakosok (4,60) és a mesterképzésben résztvevők (4,59).

A megalapozott tudásra épülő diploma a válaszadóktól a megvalósulást firtató kérdésre 3,66-os átlagosztályzatot kapott. Ebben nagyon hisznek a mesterképzésben tanulók (4,06), a nemzetközi tanulmányok (4,02) és a politológia (3,78) szakosok. A legrosszabb osztályzatot ez a kérdés a nemzetközi gazdálkodás (3,21), a szabad bölcsész (3,39) és a kommunikáció- és médiatudomány (3,41) hallgatóitól kapta. (Lásd: az I.6.17. ábrát)

Az „erős tudományos diákköri mozgalom az egyelten az itt felsoroltak közül, ahol az a helyzet áll elő, hogy a megkérdezett hallgatók egy árnyalatnyival jobbra ítélik a megvalósulását, mint amennyire egyáltalán igényt tartanak a „kell” 3,43-ot, a „van” 3,50-t kapott.. A TDK nagyon fontos a politológusok (4,49), a mester szakosok (3,95) és a szociológusok (3,85) számára, legkevésbé az emberi erőforrás (2,63), a kommunikáció- és médiatudomány (3,26) és az andragógia (3,34) szakosok számára szükséges.

A TDK-mozgalom eredményeinek leginkább a szabad bölcsészek (3,99), a kommunikáció- és médiatudomány (3,26),és a pénzügy és számvitel szakosok örülnek, míg az emberi erőforrás (3,15), a politológia (3,10) és a gazdálkodás és menedzsment (3,28) szakosokat inkább hagyja hidegen. (Lásd: az I.6.18. ábrát)

74



K-DPR-K

I.7. AZ AKTÍV HALLGATÓI VÉLEMÉNYE A „PÁRBESZÉD-MODELLRŐL” A második éve folyó kutatásunk egyik legfontosabb célkitűzése az eredmények egyfajta „visszacsatolása” a gyakorlatba. Éppen ezért 2011 tavaszán az aktív hallgatók kérdőívének végére beillesztettük azokat a legfontosabb eredményeket, amelyek az elmúlt évi kutatásainkból születtek (lásd az 1. Mellékletben a „Párbeszéd-modell” koncepcióját és a „Pókháló-ábrát”).

Arra voltunk kíváncsiak, hogyan reagálnak rá a hallgatók – egyáltalán felkelti-e érdeklődésüket. Az eredményeink azt mutatják, hogy válaszadóink közel egyharmada (32,2 százalékuk) pozitívan reagált felkérésünkre: átnézték eddigi eredményeinket és véleményt nyilvánítottak azokról. Mint az I.7.1. ábra adataiból kitűnik, elsősorban tagozat szerint tapasztalhatóak lényegesebb (szignifikáns: P = 0,010) eltérések: a levelező tagozatos aktív hallgatóink körében érezhetően magasabb az érdeklődés (35,9 százalék), míg a nappali tagozatosoknál ennél jóval alacsonyabb (25,7 százalék). Nemek szerint csak árnyalatnyi eltéréseket mértünk (P = 0,216), itt mintha a nők körében jártunk volna nagyobb sikerrel. Évfolyam szerint még haloványabbak a különbségek (P = 0,341), de gyenge a szignifikanciája a szakok szerinti összefüggéseknek is (P = 0,414). Az mindenesetre kellemes meglepetés, hogy Szociológia BA szakos hallgatóink érdeklődése a legmagasabb fokú (41,8 százalékuktól kaptunk pozitív visszajelzéseket), de tanulságos a Politológia és a Szabad bölcsészet BA szakos hallgatók „markáns elzárkózása” is.

A nyitott kérdésünkre adott válaszok feldolgozására is vállalkoztunk, mégpedig a korábban már bevált „hívószavas” módszert alkalmaztuk. Összesen 54 válasz érkezett, amelyek mind tartalmukban, mind pedig terjedelmükben igen eltérőek. Áttanulmányozva a válaszokat az alábbi gyűjtőszavak keletkeztek: „hasznos” 11 említés; „jó”, „kitűnő”, „szuper” 25 említés; „fontos”, „tetszik”, „várom”, „remélem”, „szép”, „támogatandó”, „segítek” 15 említés; egyéb válasz 4 említés; „de”, „bár”, „csak” 4 említés (ebben az esetekben a válaszadók kétségeiknek is hangot adtak.

Összefoglalva tehát, a diplomás pályakövetési rendszer koncepciója és megjelenítése általában érdekli az aktív hallgatók azon részét, akik erre a kérdésre szöveges feleletet adtak. Jó a véleményük, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a többség nem válaszolt! 75



K-DPR-K I.7.1. ábra: Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? (azok aránya, akiket érdekel; %)

NEM (P = 0,216) Nő

33,9

Férfi

29,0

TAGOZAT (P = 0,010) Levelező

35,9

Nappali

25,7

ÉVFOLYAM (P = 0,341) Végzős

32,4

Köztes

35,7

Elsős

27,8

SZAK (P = 0,414) Szociológia (BA)

41,8

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

39,6

Összes (MA)

36,7

Emberi erőforrások (BA)

35,2

Nemzetközi tanulmányok (BA)

35,1

Andragógia (BA)

34,2

Pénzügy és számvitel (BA)

33,0

Kommunikáció és médiatudomány (BA)

30,5

Nemzetközi gazdálkodás (BA)

25,6

Szabad bölcsészet (BA)

19,4

Politológia (BA)

17,6

Összesen

32,2

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0


76



K-DPR-K

A második nyitott kérdés, amelyre vártuk a választ:

Mi a véleménye az adatokról? Ebben a kérésben 46 hallgatói véleményt tudtunk feldolgozni, amelyek közül a legtöbb általában beszél a kompetenciákról, vagy éppen valamelyik konkrét kompetencia helyzetét elemzi.

A második leggyakoribb említés arról szól, hogy kissé bonyolult az ábra, sokkal több idő és fáradság kellene az alapos áttanulmányozásához, míg a válaszadók egy harmadik csoportja épp úgy, mint az előző kérdésnél, tetszésének ad hangot, amelyről néhol még az sem derül ki, hogy a ZSKF-nek vagy az alkalmazott módszereknek szól-e?

Néhányan a problémát a munkáltatók „nyakába varrják”, illetve a munkahelyek hiányával magyarázzák, míg egy kisebb csoport be nem sorolható, egyéb választ adott.

Kompetenciákat 28 válaszelemben említenek a megkérdezettek (néhányan többet is); Az ábra bonyolultsága, értelmezési problémák 10 alkalommal jelennek meg; A „lelkendezők csoportja” 10 említés; A munkáltatók felelősségét, elvárásainak irreális voltát, a munka világának másféleségét 5 válaszban említik fel. Egyéb válasz 4 említés.

77



K-DPR-K

II. VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN

II.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

Az online kérdőíves adatfelvételt a „Pegazus” pályázat „Diplomás Pályakövető Kutatások a ZSKF-en” című kutatás-sorozat keretein belül a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja készítette a ZSKF-en 2006ban, 2008-ban és 2010-ben végzett volt hallgatók körében 2011. május 29. és június 18. között.

Az adatfelvétel három fázisban történt:

(1) Az első fázisban az ETR-ben a három kijelölt évben végzett hallgatóként szereplő 2444 személy (alappopuláció) e-mail címeit mintegy 20 telefonos interjú révén 2234 főre aktualizáltuk (91,4%), akik 2011. május 31-én egy e-mail levelet kaptak, amelyben közöltük az online kérdőív linkjét; a visszaküldés határidejét 2011. június 6.. 24:00 órában jelöltük meg. Ezt megelőzően a ZSKF honlapján aktualizáltuk a „Diplomás Pályakövetés” felületünket, amelyen megtalálhatóak a DPR kutatás-sorozatunk tervei, célkitűzései, korábbi eredményei. Felkértük volt hallgatóinkat, hogy népszerűsítsék itt végzett ismerőseik körében is a kutatásban való aktív részvételt. A megadott határidőre 217 fő töltötte ki a kérdőívet. (2) A következő lépésben június 7-én egy „emlékeztető levelet” juttattunk el mind a 2234 volt hallgatónknak az ETR rendszerén keresztül, melyben 2011. június 14. 24:00 órát adtunk meg határidőnek. A beérkezett 97 kérdőívvel együtt 314-re növekedett mintánk összetételét a korábban előkészített „mintatervező mátrixban16” kísértük figyelemmel négy dimenzióban, az alapvető („kvóta”) adatok szerint. (3) A minta megoszlásait figyelembe véve 2011. június 15. és 20. között hallgatóink 58 telefonos interjút készítettek azokban a „minta-cellákban”, ahol nem érkezett be egyetlen kérdőív sem, illetve a 3-as értéket meghaladták a súlyok. Az immáron 372 főre növekedett mintán (az elért volt hallgatóink 16,7%-a válaszolt) elvégeztük az SPSS adatfájl négyszempontú súlyozását. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy az eltérések igen csekélyek, így a minta reprezentatívnak tekinthető (lásd az 1. táblázatot).

16

A ZSKF TKK által kidolgozott „Minta-tervező rendszerről” lásd bővebben: http://www.zskf.hu/?page_id=449 !

78



K-DPR-K II.1. táblázat: A három végzett évfolyam alappopulációjának és a vizsgálati mintának a megoszlása a négy alapvető (kvóta) változó szerint. Alappopuláció Minta Elemszám Százalék Elemszám Százalék Végzés éve

2006 2008 2010 Nem férfi nő Szak Andragógia (BA) Emberi erőforrások (BA) Emberi erőforrások kiegészítő (BA) Gazdálkodási és menedzsment (BA) Humánerőforrás-menedzser (A) Kommunikáció és médiatudomány (BA) Kommunikáció-művelődésszervező (A) Művelődésszervező (A) Nemzetközi gazdálkodás (BA) Nemzetközi kapcsolatok (A) Nemzetközi tanulmányok (BA) Pénzügy és számvitel (BA) Politológia (BA) Szabad bölcsészet (BA) Szociológia (BA) Összes (MA) Tagozat nappali levelező Összesen

881 745 818 526 1918 92 64 24 35 771 192 209 381 10 445 31 45 27 76 12 30 736 1708 2444

36,0 30,5 33,5 21,5 78,5 3,8 2,6 1,0 1,4 31,5 7,9 8,6 15,6 0,4 18,2 1,3 1,8 1,1 3,1 0,5 1,2 30,1 69,9 100,0

134 113 124 79 292 14 10 4 5 117 29 32 57 2 68 5 7 4 12 2 5 112 259 372

36,1 30,5 33,4 21,4 78,6 3,8 2,6 1,0 1,4 31,6 7,9 8,6 15,4 0,4 18,2 1,3 1,8 1,1 3,1 0,5 1,2 30,2 69,8 100,0

A közölt adataink a teljes megkérdezettek (372 fő) körében nem térhetnek el nagyobb mértékben, mint +/- 5,2 százalékpont ahhoz képest, mintha mindenkit megkérdeztünk volna. (Ha valamely részsokaságra vonatkoznak adataink, ott természetesen a részminta nagyságának függvényében növekednek a hibahatárok.)

79



K-DPR-K

II.2. ALAPADATOK II.2.1. A KVÓTA-ADATOK Adatfelvételünk reprezentativitását négy ismérv – a megkérdezettek neme, a tagozat a végzés éve, és a szak – szerint követtük nyomon illetve biztosítottuk. Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is – egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével – , milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek17. Mint azt a fentiekben közölt 1. táblázat adatai is mutatják, a ZSKF volt hallgatói körében elsöprő többséget képviselnek a nők: arányuk az érintett három végzett évfolyamban (2006, 2008 és 2010) közel négyötöd (a populáció adatai szerint 78,5 százalék). A 372 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 78,6 százalék (lásd a II.2.1. ábrán – megjegyezzük, hogy az elemzéseink során ez utóbbi arányszámot használjuk18). A továbbiakban nyomon követjük más ismérvek, kérdések mentén is a válaszadóink nemek szerinti megoszlását. II.2.1. ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%)

férfi; 21,4

nő; 78,6

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2011. Tavasz. Végzett hallgatók” (N=372) 17

Lásd a kereszttábla-elemzésekről bővebben az I.2.5. ábránál. Az egy évvel ezelőtti adatfelvételünk során a 2005-2007-2009-ben végzetteknél a nők aránya ennél egy árnyalattal magasabb volt: 79,4 százalék. Lásd: Kabai – Krisztián – Schottner, 2010: 63. 18

80



K-DPR-K A válaszadók tagozat szerinti arányai azt mutatják, hogy a vizsgált három évben levelező tagozaton végzett volt hallgatóink valamivel több, mint háromnegyede: a teljes populációban 69,9 százalék; a mintánkban 69,8 százalék (ez utóbbival dolgozunk a további elemzések során – lásd a 2.2. ábrát19). II.2.2. ábra: A minta megoszlása tagozat szerint (%)

nappali; 30,2

levelező; 69,8

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2011. Tavasz. Végzett hallgatók” (N=372)

A tagozatokon belüli nemek szerinti megoszlások szignifikáns eltéréseket mutatnak20: a nappali tagozatosok között érzékelhetően több a férfi (27,7 százalék), mint a levelezősök között (itt 18,8 százalék).

A végzés éve szerint a populáció adatai a következőképpen alakulnak: 2006-ban végzett a 2444 hallgató 36,0 százaléka; 2008-ban 30,5 százalék, míg 2010-ben 33,5 százalék. A II.2.3. ábránkon nyomon követhető a mintánk alakulása (az eltérések itt is minimálisak).

19

Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest itt jelentős eltérések tapasztalhatóak: akkor a levelezősök aránya 77,4 százalék volt. Lásd: Kabai – Krisztián – Schottner, 2010: 64. 20 A nem és tagozat szerint készített kereszttáblában a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége: P=0,040; az ASR-ok értéke +/1,9.

81



K-DPR-K II.2.3. ábra: A minta megoszlása a végzés éve szerint (%)

2010-ben végzett; 33,4

2006-ban végzett; 36,1

2008-ban végzett; 30,5


Ha megvizsgáljuk az egyes végzett évfolyamokat nemek szerint, az eltérések nem szignifikánsak, ugyanakkor a 2010-ben végzettek körében egy árnyalattal magasabb (25,8 százalék) a férfiak aránya21. Annál jelentősebb eltérések tapasztalhatóak tagozat szerint22: míg 2006-ban a végzettjeink kerek 80 százaléka volt levelező tagozatos, addig 2009-ben ez lecsökkent 67,5 százalékra, 2010-ben a vizsgált arány ennél is alacsonyabb volt (60,5 százalék – lásd a II.2.4. ábrát is).

21 22

Az ASR értéke itt +1,4; P = 0,361 . A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége: P = 0,002; az ASR-ek 2006-ban +3,3; 2010-ben -2,7.

82



K-DPR-K

II.2.4. ábra: Az egyes végzett évfolyamok tagozat szerint (%)

Összesen

30,3%

2010-ben végzett

69,7%

39,5%

2008-ban végzett

60,5%

32,5%

2006-ban végzett

67,5%

20,0%

0%

10%

80,0%

20%

30%

40%

Nappali

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Levelező


A szakok szerinti megoszlást a következő ábránkon mutatjuk be (lásd a II.2.5. ábrát). A populáció adatai szerint a vizsgált három végzős évfolyamon belül a legtöbben a Humánerőforrás-menedzser (A) szakon végeztek a ZSKF-en: arányuk 31,6 százalék – a mintán belül 31,5 százalék. Őket követik a Nemzetközi kapcsolatok A szakosok (mindkét esetben 18,2 százalék, majd a Művelődésszervező A szakosok (15,6 illetve 15,4 százalék) következnek. Rajtuk kívül minden más csoport aránya elmarad a 10 százaléktól.

A legkisebb csoportok (az Emberi erőforrás BA, a Gazdálkodás és menedzsment BA, a Nemzetközi gazdálkodás BA, a Nemzetközi tanulmányok BA, a Pénzügy és számvitel BA, a Politológia BA, a Szociológia BA, valamint az összes MA szakosok) aránya nem haladja meg a 3 százalékot – így őket a továbbiakban az „Egyéb szakok”-ba vonjuk össze elemzéseink során.

83



K-DPR-K II.2.5. ábra: A minta megoszlása szakok szerint (%) Humánerőforrás-menedzser (A)

31,6

Nemzetközi kapcsolatok (A)

18,2

Művelődésszervező (A)

15,4

Kommunikáció-művelődésszervező (A)

8,6


7,9

Andragógia (BA)

3,8


3,1

Emberi erőforrások (BA)

2,6

Pénzügy és számvitel (BA)

1,8

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

1,4

Nemzetközi tanulmányok (BA)

1,3

Összes (MA)

1,2

Politológia (BA)

1,1

Emberi erőforrások kiegészítő (BA)

1,0

Szociológia (BA)

0,5

Nemzetközi gazdálkodás (BA)

0,4 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0


A végzés éve szerinti bontásban világosan előtűnnek a főiskola kibocsátott hallgatóinak szakok szerinti eltérései – amely adatok híven tükrözik a ZSKF képzési területeinek jelentősebb átalakulásait (lásd a II.2.1. táblázatot). Míg a 2006. évben végzettek több mint felét (54,5 százalékát) a Humánerőforrás-menedzser szakon végzettek adták (a kisebb elemszámú Emberi erőforrás BA szakosokat is besoroltuk ide), addig az e szakokon végzettek aránya 2010-ben már csupán 11,3 százalék volt. Hasonló – bár nagyobb arányú – csökkenések figyelhetőek meg a Művelődésszervező A szakon (25,9 százalékról 0,8 százalékra). A Kommunikáció és művelődésszervező illetve a Művelődésszervező A szakokat mintegy „felváltotta” a Kommunikáció és médiatudomány BA szak. Jelentősebb „hullámzás” tapasztalható a Nemzetközi kapcsolatok A szak esetében (2008-ban a végzettek negyede – 24,8 százalékuk – tartozott e csoportba, míg előtte és utána szemmel láthatóan kisebb volt ez az arány. Közben számtalan új szak jelentkezett: a 2010-ben végzettek között már viszonylag nagyobb számban találhatók Szabad bölcsész BA szakosok, illetve „Egyéb szakok” (lásd fentebb e csoport definícióját). 84



K-DPR-K

II.2.1. táblázat: Az egyes éveken belül a végzettek szakok szerinti megoszlása (%) Szakok

2006

2008

2010

Összesen

Andragógia (BA)

0,0%

0,0%

11,3%

3,8%

Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA)

54,5%

38,1%

11,3%

35,0%


0,0%

0,0%

23,4%

7,8%


3,0%

16,8%

6,5%

8,4%


25,4%

20,4%

0,8%

15,6%


17,2%

24,8%

13,7%

18,3%


0,0%

0,0%

9,7%

3,2%

Egyéb szakok

0,0%

0,0%

23,4%

7,8%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

Összesen


Érdemes egy pillantást vetni a szakok nemek szerinti megoszlására (lásd a 2.6. ábrát23)! A nagyobb létszámú csoportok esetében igen jelentős a női arány. Különösen alacsony a férfiak aránya az emberi erőforrások szakon: mindössze 14,3 százalék, de hasonlóan nagyok az arányeltérések nemek szerint a művelődésszervezőknél és az andragógusoknál (14,9 illetve 15,4 százalék). A kommunikáció és médiatudomány szak esetében valamelyest kiegyenlítettebbek az arányok (27,3 százalék itt a férfiak aránya), de a kisebb létszámú szakoknál néha egészen „szélsőséges” adatokkal is találkozhatunk (lásd pl. a vallástudomány szakot, ahol csak férfiak végeztek 2009-ben).

Miközben a nemenkénti különbségek elenyészőek (P = 0,421), addig a tagozatok szerinti eltérések erősen szignifikánsak (P < 0,001) szakonként. Mint az a következő ábra adataiból is kiderül, a Szabad bölcsészet BA szakosok több mint fele nappali tagozaton végzett (bár e csoport elemszáma igen csekély!), addig a Művelődésszervező A szakosok mindegyike, de a Humánerőforrás-menedzser A szakosok (ide soroltuk az Emberi erőforrás BA szakosokat is) több mint kétharmada levelezőn végzett (lásd a II.2.6. ábrát).

23

A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatti – de a „kis elemszámú” (5-nél kevesebb válaszadót tartalmazó) aránya magas (40,9 százalék)!

85



K-DPR-K II.2.6. ábra: Az egyes szakok tagozat szerinti megoszlása (%)

Összesen

30,2%

69,8%


58,3%


41,7%

45,6%

Andragógia (BA)

54,4%

42,9%

57,1%

Egyéb szakok

37,9%

62,1%


37,5%

62,5%


31,0%


69,0%

27,7%

72,3%

Művelődésszervező (A) 0%

100,0%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nappali

Levelező


Néhány összefüggést érdemes felidézni az egy évvel korábbi adatainkból: a 2005-2007-2009 –ben végzettek körében a Humánerőforrás-menedzser A szakosok voltak a legtöbben (40,9 százalék); a nemek szerinti megoszlások szakonként jelentősebb eltéréseket mutattak: a Művelődésszervező A szakosok körében a férfiak aránya mindössze 14,9 százalék volt, addig a Politológia BA szakosoknál kerek 50 százalék, a Vallástudomány BA szakosoknál pedig 100,0 százalék (lásd: Kabai-Krisztián-Schottner, 2010:69).

A következőkben a végzett hallgatóink egyes alapvető szocio-demográfiai jellemzőit vesszük sorra, megvizsgáljuk a főbb összefüggéseket a fenti mutatók mentén. 86



K-DPR-K

II.2.2. EGYES ALAPVETŐ SZOCIO-DEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐK ALAKULÁSA A vizsgált három diplomás évfolyam átlagéletkora 33,5 év – nem egészen fél évvel tér el a tavalyitól (akkor 33,9 év volt – lásd Kabai-Krisztián-Schottner, 2010:71). A legfiatalabb 22, míg a legidősebb 65 éves volt. A következő korcsoportokat különítettük el: 22-29 éves (33,4 százalék), 30-34 éves (26,9 százalék) valamint 35 éves és idősebb (nem válaszolt 6,3 százalék – lásd a II.2.7. ábrát). II.2.7. ábra: A minta megoszlása életkor szerint (%)

NV; 6,3

35 éves kortól; 33,5

29 éves korig; 33,4

30-34 éves; 26,9


Nemek szerint alig tapasztalhatóak eltérések24: a férfiaknál 33,9 míg a nőknél 33,2 év az átlagéletkor. Annál jelentősebbek a tagozat és a végzés éve szerinti különbségek. A 2006-ban végzettek átlagéletkora 36,6 év, a 2008-ban végzetteké 32,4 év. míg a 2010-ben végzetteké 31,1 év – tehát közel 2-4 évvel fiatalabbak az egyes évfolyamok25.

24

A variancia-analízisről lásd bővebben az I.2. fejezetben. A nemek szerinti eltérések nem szignifikánsak (az F-próba elfogadási valószínűsége: P=0,421), a „magyarázott szórás” mindössze 0,7 százalék. 25 Az F-próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatt van – erős szignifikáns eltérések; a magyarázott szórás (az Eta-négyzet értéke) pedig 8.7 százalék – igen magas.

87



K-DPR-K A tagozatok szerinti korkülönbségek szintén markánsan eltérnek egymástól26: miközben a a nappali tagozaton végzettek átlagéletkora 26,1 év, addig a levelezősöké ennél éppen tíz évvel magasabb: 36,6 év.

II.2.8. ábra: Az egyes korcsoportok arányai tagozat szerint (%)

Összesen

6,2%

33,3%

Levelező 5,4% 11,5%

Nappali

26,9%

33,6%

35,8%

47,3%

8,0%

83,9%

0%

20% NV

40% 29 éves korig

6,3% 1,8%

60% 30-34 éves

80%

100%

35 éves kortól


Tanulságosak a szakok szerinti életkor-eltérések is27. A következő ábránkon az egyes szakok szerinti átlagéletkorok és a szórások alakulása kísérhető nyomon (lásd a II.2.9. ábrát). Míg a Művelődésszervező A szakon végzettek bizonyultak – relatíve – a „legidősebbeknek” (37,9 év átlagéletkorral), addig a Szabad bölcsész BA szak végzettjei viszonylag a „legfiatalabbak” (29,3 év átlagéletkorral). Feltűnő az is, hogy az Andragógia BA szakosoknál a legnagyobb az életkor szóródása (11,33 „év”), míg a „leghomogénebb” életkor szerint a Kommunikáció és művelődésszervező A szak (a szórás itt csupán 3,74 „év”).

26

P < 0,001; a magyarázó erő rendkívül magas: 34,0 százalék. Megjegyezzük, hogy az előző évi vizsgálatainknál hasonló eltéréseket regisztráltunk. 27 P < 0,001, miközben a magyarázott szórás aránya 11,0 százalék.

88



K-DPR-K II.2.9. ábra: Az egyes szakok végzettjeinek átlagéletkora, az értékek szóródása.

8,20

Összesen

33,5 8,10


37,9 8,11


35,0 11,33

Andragógia (BA)

33,4 9,54

Egyéb szakok

31,8 6,77


31,7 3,74


30,5 6,66


29,5 10,54

Szabad bölcsészet (BA) Szórás

Átlag

29,3 0,0

10,0

20,0

30,0

40,0


A megkérdezettek jelenlegi lakóhely szerinti megoszlások a következőképpen alakulnak (lásd a II.2.10. ábrát is): valamivel több, mint felük (58,0 százalékuk) a fővárosban él, míg 42,0 százalékuk vidéken, illetve külföldről érkezett (arányuk az összes megkérdezett körében 13,7 százalék).

89



K-DPR-K II.2.10. ábra: A minta megoszlása jelenlegi lakóhely szerint (%)

Vidék (külföld); 42,0

Főváros; 58,0


Nemek szerint jelentősebb eltérések tapasztalhatóak a jelenlegi lakóhelyet vizsgálva (P=0.052)28. A fővárosi válaszadók körében érzékelhetően felül vannak reprezentálva a férfiak (körükben 68,6 százalék a budapesti – míg a nőknél 54,8 százalék a vizsgált arány).

A tagozat szerinti eltérések szignifikánsak (P=0,023): a nappali tagozatosok körében magas a fővárosiak aránya (69,2 százalék; ASR = +2,1), a levelezősöknél a vizsgált arány mindössze 54,1 százalék (ASR = -2,1). A végzés éve szerint nincsenek érdemi eltérések (P = 0,317).

Szakok szerint sem tapasztalhatóak szignifikáns összefüggések (P=0,119), de néhány figyelemre méltó eltérést azért találtunk: míg az Andragógia BA szak esetében a fővárosiak aránya gyakorlatilag 100 százalék (ASR = +2,6), addig az ellenkező póluson – a Humánerőforrás-menedzser A szak esetében – csupán 50,6 százalék (ASR = -1,8).

28

Az ASR értékei: +/-1,8.

90



K-DPR-K Ha összehasonlítjuk azokkal az adatokkal, amelyek a 14 éves korukra vonatkoznak, megállapíthatjuk, hogy jelentősen nőtt a fővárosiak aránya: a korábbiakban kevesebb, mint felük élt Budapesten (47,5 százalékuk; lásd a II.2.11. ábrát). Összességében a mai fővárosiak 84,0 százaléka élt gyermekkorában is ugyanitt. II.2.11. ábra: A minta megoszlása jelenlegi lakóhely 14 éves korában (%)

Vidék (külföld); 52,5

Főváros; 47,5


A hallgatók közel fele (41,1 százalékuk) hagyományos 4 osztályos gimnáziumba szerezte meg érettségi bizonyítványát, szakközépiskolában 46,1 százalék, ún. „szerkezetváltó középiskolában” (a 6-8 osztályos gimnáziumban; de ide soroltuk az egyéb speciális középfokú oktatási intézményeket – így a két-tannyelvű középiskolákat, a technikumokat és nemzetiségi gimnáziumokat – is) összesen 7,4 százalék szerzett érettségit (5,4 százalék nem válaszolt kérdésünkre - lásd a II.2.12. ábrát).

Nemek szerint nem tapasztaltunk jelentősebb eltéréseket (P=0,274), hasonló a helyzet a végzés éve szerint is.(P = 0,118). Tagozat szerint viszont erősen szignifikánsak az eltérések (P < 0,001): a nappali tagozatosok mindössze 28,2 százaléka szerezte szakközépiskolában az érettségijét, míg a levelező tagozatosoknál a vizsgált arány ennek majd’ kétszerese, 57,0 százalék (ASR = +/-4,9).

91



K-DPR-K II.2.12. ábra: A középiskolai érettségi megszerzésének helye (%)

Szakközépiskola

46,1

Gimnázium (hagyományos 4 osztályos)

41,1

Szerkezetváltó középiskola (6-8 osztályos)

7,4

NV

5,4

,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0


A szakok szerinti eltéréseket is érdemes szemügyre venni (P < 0,001): a szakközépiskolában végzettek aránya igen magas a Humánerőforrás-menedzser A szakosok körében (59,2 százalék; ASR = +2,9), de jóval átlag feletti a Művelődésszervező A szakosoknál is (61,4 százalék; ASR = +2,1). Az ellenkező póluson a Nemzetközi kapcsolatok A szak (25,8 százalékkal; ASR = -4,1) található. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult a szülők iskolai végzettsége a válaszadók 14 éves korában (lásd az II.2.13. ábrát). Mint az adatainkból leolvasható, a szülők közül legalább egyikőjüknek egyetemi diplomája volt a válaszadó 14 éves korában 19,3 százalék esetében29. Ezen belül az apák 14,6 százalékának, míg az anyák 8,4 százalékának volt egyetemi diplomája. Az ellenkező póluson az a 2,1 százalék helyezkedik el, ahol a magasabb iskolázottságú szülőnek is csak 8 általános iskolai végzettsége volt (itt az apák 5,0 százalékának nem volt még szakképzettsége sem, míg az anyáknál 8,4 százalék volt ez az arány. Míg az anyák körében a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya relatíve magas (18,5 százalék – az apáknál ez az arány mindössze 8,9 százalék), addig az apák erőteljesen felül vannak reprezentálva a szakmunkásképzővel rendelkezők körében (esetükben 24,5 százalék ez az arány, míg az anyáknál 16,9 százalék). 29

Egy olyan aggregált változót készítettünk, amely a magasabban iskolázott szülő végzettségét tartalmazza.

92



K-DPR-K II.2.13. ábra: A szülők iskolai végzettsége a válaszadó 14 éves korában (%)

14,6 egyetem

8,4

19,3 9,9

főiskola

11,2 13,3 8,9

gimnázium

18,5 18,5

24,8 szakközépiskola, technikum

28,3 24,5 24,5

szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)

16,9 16,0 5,0

legfeljebb 8 általános)

8,4

2,1 12,3

NT/NV

8,2 6,3 0,0

5,0

10,0

Apa

Anya

15,0

20,0

25,0

30,0

Magasabb iskolázottságú


93



K-DPR-K Az alapváltozók mentén tapasztalható eltéréseket a „magasabb iskolázottságú szülő” indikátorának egy összevont változatát alkalmaztuk (három kategóriát alakítottunk ki: „szakmunkásképzőig”, „érettségi”, „diploma”). Eszerint az aktív hallgatóink szülei közül legalább egynek volt diplomája a válaszadók 14 éves korában 33,0 százalék esetében (lásd a II.2.14. ábra „Összesen” sorát), érettségivel rendelkező 42,7 százalék, míg legfeljebb szakmunkásképzőig jutott 18,1 százalék (6,2 százalék esetében nem volt válasz).

Szakok szerint erős, szignifikáns eltéréseket regisztráltunk (P < 0,001): a diplomás szülők aránya magasan felül van reprezentálva a Nemzetközi kapcsolatok A szak esetében (kerek 50 százalék; ASR = +3,3), míg a Művelődésszervező A szakosoknál a legalacsonyabb ez az érték (17,5 százalék; ASR = -2,7). A legalacsonyabban iskolázott szülők aránya a Humánerőforrás-menedzser A szakosoknál (24,4 százalék; ASR = +2,3) és az „egyéb” szakosoknál (31,0 százalék; ASR = +1,9) haladja meg szignifikánsan az átlagot (lásd a II.2.14. ábrát).

Nemek szerint szintén erős, szignifikáns az összefüggés (P<= 0,001): míg a nők körében az érettségizett szülő vannak felülreprezentálva (47,3 százalék; ASR = +3,1 – a férfiaknál ez az arány mindössze 27,8 százalék), addig a diplomás szülők aránya a férfiak körében magas (40,5 százalék; ASR = +1,7 – a nők körében ez az arány csupán 30,5 százalék).

Tagozat szerint is jelentősek az eltérések (P < 0,001): a nappali tagozatosok 45,5 százalékának diplomás volt legalább az egyik szülő (ASR = +3,5 – a levelezősöknél 27,0 százalék a vizsgált arány), míg az alacsonyan iskolázott szülők aránya a levelező tagozatosoknál van jelentősen felülreprezentálva (22,0 százalék; ASR = +3,0 – a nappalisok körében a vizsgált arány ennek jóval kevesebb mint fele: 8,9 százalék). Nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket a végzés éve szerint (P = 0,396).

A szülői család anyagi helyzetét a válaszadó 14 éves korában egy 5-fokozatú skálán értékelték a kérdőív kitöltői. Az eredmények az „átlagos” körül szóródnak, átlagértékük 2,98 (lásd a II.2.15. ábrát is).

Ha az átlagértékek alakulását megvizsgáljuk az alapvető tényezők mentén, azt tapasztaljuk, hogy szakok szerint nincsenek szignifikáns eltérések (az F-próba elfogadási valószínűsége: P = 0,570; Eta-négyzet = 1,7 százalék). Egyedül a Szabad bölcsész BA szakosok átlaga haladja meg jelentősebben a teljes minta átlagát (itt az érték 3,14 pont),, míg az ellenkező póluson az „egyéb” szakosok találhatók (itt az átlagérték 2,70 pont). 94



K-DPR-K II.2.14. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, mi volt a magasabban iskolázott szülő végzettsége a válaszadó 14 éves korában (%)

Összesen 6,2%

18,1%

42,7%

Nemzetközi kapcsolatok (A) 2,9%10,3%

Egyéb szakok



36,8%

10,3%

9,9%

6,9%

20,7%

24,4%

36,4%

34,4%

17,2%

31,3%

44,8%

31,0%

64,5%

21,4%


37,9%

45,5%

Kommunikáció6,5% művelődésszervező (A)

Andragógia (BA)

50,0%

31,0%

9,1% 9,1%


33,0%

50,0%

17,5%

0% NT/NV

29,0%

28,6%

64,9%

20%

40%

szakmunkásképzőig

17,5%

60% érettségi

80%

100%

diploma


Nemek szerint jelentősebb eltérések vannak (P = 0,020): szemmel láthatóan a férfiak családi háttere ebből a szempontból kedvezőbben alakult (náluk a vizsgált átlagérték 3,19 pont, míg a nőknél 2,93). Nem találtunk viszont különösebb eltéréseket a végzés éve (P = 845) és a szak szerint (itt a a P = 0,570). A tagozatok szerinti különbségek viszont jól érzékelhetőek, szignifikánsak (P < 0,001; Eta-négyzet = 6,3 százalék): a nappali tagozatosok átlagértéke jelentősen meghaladja a teljes minta átlagát (3,31 pont), míg a levelező tagozatosoknál valamelyest elmarad attól (2,84 pont). 95



K-DPR-K II.2.15. ábra: Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? (%)

Az átlagosnál sokkal rosszabb; 4,7

Az átlagosnál valamivel rosszabb; 18,0

NT/NV; 6,8 Nagyjából átlagos; 48,1

Az átlagosnál valamivel jobb; 19,7

Az átlagosnál sokkal jobb; 2,8


Összességében a megkérdezettek 8,4 százaléka számolt be arról, hogy van a közvetlen felmenői körében olyan személy, aki rendelkezik hasonló szakterületen végzettséggel, illetve azon a területen dolgozik. Ezen belül 1,6 százalék esetében kétgenerációs egybeesés is előfordul (lásd a II.2.16. ábrát).

Ha megvizsgáljuk az alapvető ismérvek mentén az összefüggéseket, szakok szerint erős szignifikáns eltérés található (P < 0,001): különösen magas a vizsgált arány a Kommunikáció-művelődésszervező A szakosok körében (31,2 százalék; ASR = +4,9), de érzékelhetően (ha nem is szignifikánsan) magas az Művelődésszervező A és a Nemzetközi kapcsolatok A szakosok esetében tapasztalhatunk (egyikőjüknek sincs a felmenőik között hasonló végzettségű).

Csekélyek a nemek szerinti eltérések (P = 0,320), de nem találunk érdemi összefüggéseket a vizsgált szempontból a végzés éve (P = 0,596) és a tagozat szerint sem (P = 0,186; egy árnyalattal nagyobb a nappali tagozatosok között azok aránya, akiknek van a felmenői között olyan személy, aki hasonló végzettséggel rendelkezik (esetükben 10,7 százalék a vizsgált arány, míg a levelezősöknél 7,3; ASR = +/- 1,1)

96



K-DPR-K II.2.16. ábra: Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? (%) Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag; 1,6 NT/NV; 6,5

Igen, csak a szülők között; 6,0 Nincs; 85,1

Igen, csak a nagyszülők között; ,8


97



K-DPR-K

II.3. MUNKAHELY Miután hallgatóink egy jelentős része dolgozott már tanulmányai befejezése előtt is – mint ez a későbbiekből kiderül – , igen fontos kérdés: vajon a főiskola hallgatójaként minek érezte magát elsősorban: „főfoglalkozású diáknak”, vagy már akkor is „főfoglalkozású dolgozónak – aki tanul is”. Mint adatainkból kiderül, kétharmaduk (67,4 százalékuk) tulajdonképpen már a tanulás évei alatt is nagyobb részt beintegrálódott a munka világába, és csak egyharmaduk (28,4 százalékuk) érezte magát diáknak (4,2 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésünkre – lásd a II.3.1. ábrát). II.3.1. ábra: Minek érezte magát elsősorban, amikor még a főiskolán tanult? (%)

NT/NV; 4,2

Főfoglalkozású diáknak; 28,4

Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is); 67,4


Nagyon markáns eltérések tapasztalhatóak minden alapváltozó mentén. Nemek szerint (P < 0,001) elsősorban a nőkre jellemző, hogy már „dolgozóként” érte meg a tanulás éveit (köreikben e csoport aránya 69,9 százalék, míg a férfiaknál mindössze 58,2 százalék; ASR = +/- 2,0).

98



K-DPR-K Tagozat szerint (itt is P < 0,001) több mint tízszeresek az eltérések: a levelezősök 93,4 százaléka érezte magát „dolgozónak”, míg a nappalisoknak mindössze 8,0 százaléka (ASR = +/-16,1). A „főfoglalkozású diákok” csoportjában megfordul az arány: a levelezősök 3,9 százalékával szemben a nappalisoknál 84,8 százalék a vizsgált arány (ASR = +/- 15,9). A szakok szerinti eltérések egyértelműen összekapcsolódnak ezzel: ahol több a levelezős, ott a „főfoglalkozású dolgozók” aránya is átlag feletti (ilyen a Nemzetközi kapcsolatok A szak: 96,5 százalékuk sorolta magát ide – míg az ellenkező pólust a Szabad bölcsész BA szakosok alkotják, ahol a vizsgált arány mindössze 33,3 százalék). Meglepő viszont az adatok végzés éve szerint tapasztalható trendszerű alakulása: míg a 2006-ban végzettek alig 20,9 százaléka érezte „főfoglalkozású diáknak” magát, a két évvel később végzetteknél már 28,9 százalék számolt be erről, míg a „frissen végzetteknél” 35,8 százalék volt ez az arány.

Természetesen a legközvetlenebb kapcsolatban ezzel a kérdéssel a munkahely megléte hozható: megkérdezettjeink 69,9 százalékának az abszolutórium megszerzésekor már volt állása (lásd a II.3.2. ábrát) – és közülük 91,5 százalék gondolta magát „főfoglalkozású dolgozónak”. II.3.1. ábra: Volt-e már állása az abszolutórium megszerzése idején? (%) NV; 3,6

Nem volt; 26,5

Igen, volt; 69,9


99



K-DPR-K A különböző alapismérvek szerinti eltérések egybecsengenek az előző kérdés során tapasztaltakkal (a P minden esetben alatta maradt a 0,001 értéknek): a levelezősök 91,9 százalékának volt már állása a kérdéses időpontban, míg a nappali tagozatosoknál mindössze 18,8 százalék volt ez az arány (ASR = +/- 14,1). Inkább a nőkre jellemző az állás megléte (74,3 százalék – szemben a férfiaknál regisztrált 54,4 százalékos aránnyal; ASR = +/-3,4); a végzés éve szerint a korábban diplomát szerzetteknél nagyobb arányban volt jellemző a korai munkába állás (a 2006-ban végzetteknél még 79,9 százalék volt a vizsgált arány, a 2008-ban végzetteknél 70,8 százalék, míg a két évvel később végzetteknél már csak 58,5 százalék). Szak szerint a Művelődésszervezők 94,7 százaléka rendelkezett abszolutóriuma megszerzésekor állással, míg a Szabad bölcsész BA szakosoknál alig 33,3 százalék volt ez az arány.

A következőkben csak azokat vizsgáljuk meg, akik tanulmányaik befejezésekor már állásban voltak (összesen 260 személyről van szó). Elsőként az állás megszerzésének módjára voltunk kíváncsiak (az eredményeket lásd a II.3.2. ábrán). II.3.2. ábra: Hogyan jutott hozzá ehhez az álláshoz? (Akinek volt állása az abszolutórium megszerzésekor; %) Egyéb személyes ismeretség révén

33,1

Álláshirdetésre jelentkezett

28,2

Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát

13,2

Korábbi munkakapcsolat révén

11,6

Gyakorlati helyén alkalmazták

4,6

Intézményi karrieriroda, állásbörze révén

2,4

Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte

2,3

NV

4,7

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0


Mint adatainkból is kiderül, a legnagyobb jelentősége a személyes kapcsolatoknak volt: 33,1 százalékuk ezt jelölte meg az első helyen (egyválaszos volt a kérdés). 100



K-DPR-K Az álláshirdetésre jelentkezés a második leggyakrabban említett forma (28,2 százalékuk jelölte meg), a korábbi munkakapcsolat illetve a jelentkezés a munkáltatónál már lényegesen ritkábban fordult elő (11-14 százalék között mozog a két arány), a karrieriroda, az állásbörze illetve a gyakorlati hely elenyésző arányban szerepel a válaszok között (2-5 százalék között), végül a legritkábban az „önfoglalkoztatást” említették (alig több, mint 2 százalékuk; 4,7 százalék nem válaszolt a kérdésre). A munkahelykeresés módjában nem igazán fedezhetőek fel különbségek szak, tagozat, végzés éve vagy nem szerint. Megfigyelhető az is, hogy a legtöbbjük esetében a végzett tanulmányok szakterülete kevéssé kapcsolódott munkájukhoz: mindössze 4,9 százalékuk számolt be arról, hogy az illeszkedés teljes volt, legtöbben (47,5 százalékuk) „saját és a kapcsolódó szakterületek” együttesét jelölte meg, míg 40,5 százalékuk szerint ehhez a munkához „egészen más” illetve „bármilyen” szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg. Majdnem mindannyian állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyról számoltak be (93,4 százalékuk), elenyésző volt az alkalmi vagy megbízásos jellegű munka (1,1 százalék), de a határozott idejű munkaviszonnyal rendelkezők aránya is csak 4,0 százalék volt. Természetesen közülük a legtöbben (96,6 százalékuk) abban az időszakban „főfoglalkozású dolgozónak” tekintette magát (aki „tanul is”). Visszatérve a teljes válaszadói körre, kiderült, hogy abszolutóriuma megszerzésekor közel harmaduk (28,7 százalékuk) keresett munkát (lásd a II.3.3. ábrát). II.3.3. ábra: Keresett-e állása az abszolutórium megszerzése után? (%) Nem, mert folytatta tanulmányait; 3,2 Nem, mert már akkor is dolgozott; 59,1

Nem, egyéb okból; 4,5

NV; 4,5

Igen, keresett munkát; 28,7


101



K-DPR-K Akik az abszolutórium megszerzését követően munkát kerestek (összesen 107 fő a mintában), 14,6 százalékuk szinte azonnal (egy hónapon belül) talált munkát, további 63,6 százalékuk ennél tovább próbálkozott – végül sikerrel, míg 16,9 százalékuk arról számolt be, hogy azóta sincs munkája (5,0 százalékuk nem válaszolt a kérdésünkre). A keresés módját illetően a legtöbbjük álláshirdetésre jelentkezett (27,8 százalékuk), a személyes ismeretséget 22,1 százalékuk említette, míg a munkáltatónál jelentkezett 11,6 százalékuk. Hogy a betöltött állás mennyiben felelt meg végzettségének, mindössze 11,1 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy teljesen illeszkedik, további 35,5 százalékuk „saját és kapcsolódó szakterületek” illeszkedéséről nyilatkozott. A munkaviszony jellegét illetően közel felük (49,7 százalékuk) állandó jellegű és határozatlan idejű munkaerő-piaci státuszról számolt be, 17,5 százalékuk esetében határozatlan idejű volt a munkaviszonya, míg 2,8 százalék alkalmi megbízással dolgozott (30,0 százalékuk nem válaszolt).

A jelenlegi munkaerő-piaci státusza a következőképpen alakul az összes megkérdezettünknek: legnagyobb részük (76,9 százalékuk) alkalmazott, mintegy 4,6 százalékuk munkanélküli, további 10,3 százalékuk inaktív (tanuló, gyermekével van otthon, háztartásbeli stb.), mindössze 4,2 százalékuk önfoglalkoztató (lásd a részletesebb adatokat a II.3.4. ábrán).) II.3.4. ábra: Mi a jelenlegi munkaerő-piaci státusza? (%)

Alkalmazott

76,9

GYES-en, GYED-en (GYET-en) van

6,4

Munkanélküli

4,6

Vállalkozó

2,6

Nappali tagozaton tanuló diák

2,3

Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó

1,8

Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott)

1,4

NT/NV

4

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90


102



K-DPR-K

Összességében 1,4 százalékuk számolt be arról, hogy még eddig sohasem dolgozott, további 8,9 százalékuknak jelenleg ugyan nincs munkája, de korábban volt. Fő munkaviszonyukat tekintve 4,2 százalékuk alkalmi, vagy megbízásos jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) munkát végez, 5,3 százalékuknak határozott idejű, míg 78,5 százalékuknak határozatlan idejű állandó jellegű munkája van. Ez utóbbi csoporton belül 16,7 százalékuk köztisztviselő, közalkalmazott, további 10,4 százalékuk állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja (65,4 százalékuk más helyen dolgozik illetve 7,5 százalékuk nem válaszolt kérdésünkre). Mindent egybevéve tehát válaszadóink 81,5 százaléka dolgozott a megkérdezése időpontjában, amely szakonként igen nagy eltéréseket mutat (P = 0,035) – lásd a II.3.5. ábrát). II.3.5. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, mi volt a magasabban iskolázott szülő végzettsége a válaszadó 14 éves korában (%) Összesen

18,5%

81,5%

Kommunikációművelődésszervező (A)

9,7%


12,1%

87,9%


13,2%

86,8%

90,3%


19,8%

80,2%

Egyéb szakok

20,7%

79,3%


27,6%

72,4%

Andragógia (BA)

28,6%

71,4%


50,0% 0%

50,0%

20%

40%

Nem dolgozik

60%

80%

100%

Dolgozik


103



K-DPR-K A legnagyobb a vizsgált arány a Kommunikáció művelődésszervező A szakosoknál (90,3 százalék), míg az ellenkező póluson a Szabad bölcsészet BA szakosok találhatók (alig 50 százalék köreikben a vizsgált arány). Tagozat szerint is szignifikánsak az eltérések (P = 0,007): míg a nappalisok 73,2 százaléka számít aktív keresőnek, a levelezősöknél 84,9 százalék ez az arány (ASR = +/-2,7). A végzés éve szerinti arányok igen meglepő módon alakulnak: a legnagyobb az aktív keresők aránya a 2008-ban végzettek körében (88,6 százalék), ettől elmarad a korábban végzetteké (82,8 százalék) és a legalacsonyabb a 2010-ben végzetteknél (73,4 százalék; P = 0,009). Nincs szignifikáns eltérés nemek szerint (P = 0,109), de egy árnyalattal magasabb a nők gazdasági aktivitása a férfiakénál (82,9 százalék versus 75,9 százalék).

Az aktív keresők (összességében 302 fő a mintában) körében a továbbiakban megvizsgáljuk a munkájuk, munkavégzésük egyes körülményeit, jellegzetességeit. Először azt vesszük alaposabban górcső alá, mennyiben felel meg a végzettsége jelenlegi munkájának. A következő ötfokú skálán osztályoztak megkérdezetteink (lásd a II.3.6. ábrát). II.3.6. ábra: Milyen mértékben használja munkájában a tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett képességeket? (Csak aktív keresők; %)

5 Teljes mértékben; 4,2

3 Közepes mértékben; 31,2 4 Nagymértékben; 15,6

1 Egyáltalán nem; 18,2

2 Kevéssé; 30,4

NT/NV; ,4


104



K-DPR-K A vizsgált ötfokú skálán az átlagérték 2,57 pontnak adódott (szórása 1,09). Nemek szerint nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket az aktív keresők körében (P = 0,227), hasonló a helyzet a tagozat (P = 0,738) és a végzés éve szerint is ( itt P = 0,115). A szakok szerinti eltérések annál markánsabbak (P = 0,005). A következő ábrán azt mutatjuk be, hogyan alakulnak az átlagértékek szakonként (lásd a II.3.7. ábrát). II.3.7. ábra: Milyen mértékben használja munkájában a tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett képességeket – szakonként. (Csak aktív keresők; átlagok az ötfokú skálán) Humánerőforrás-menedzser (A és Emberi erőforrás BA)

2,85


2,74

Egyéb szakok

2,70


2,48

Andragógia (BA)

2,47


2,46


2,18


1,54

Összesen

2,57

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00


A különbségek igen jelentősek: míg a Humánerőforrás-menedzser A szakosok értéke jóval meghaladja az átlagértéket (2,85 pont), addig a Szabad bölcsészet BA szakosoknál ennek alig több mint a fele (1,54 pont). A megkérdezettek 31,6 százaléka szerint munkájuk nem igényel felsőfokú végzettséget, míg 9,9 százalékuk szerint egyetemi diploma vagy egyéb posztgraduális képzésre van (lenne) hozzá szükség.

Néhány további jellegzetességét tekintsük át az aktív kereső válaszadók munkahelyeinek. Nagyobb részük (62,6 százalékuk) magántulajdonban lévő vállalatnál, cégnél dolgozik, 27,2 százalék esetében teljesen, 6,7 százaléknál pedig részben állami tulajdonú a munkáltatója. Külföldi tulajdonban van a munkahelyek 24,9 százaléka, teljesen magyar tulajdonban 56,4 százaléka, míg 13,2 százalék vegyes tulajdonú. Nagyobb – legalább ezer főt alkalmazó cégben dolgozik az aktív keresők 26,9 százaléka, 50 alatti a cégek 28,9 százaléka. 105



K-DPR-K Ágazatok szerint az aktív kereső válaszadóink munkahelye a következőképpen oszlik meg (lásd a II.3.8. ábrát). II.3.8. ábra: Mi a munkahelye ágazata? (Csak aktív keresők; átlagok az ötfokú skálán)

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

13,8

Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói… Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem, illetve gépjárművek… Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartásicikk-javítás,… Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység)

13,6 9,2 7,3 6,8 6,2

Oktatás

5,7

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz, illetve munkaerő-… Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, építőanyag, szerszám, gépgyártás,…

5,1 5,0 4,3

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

4,1

Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása,…

3,4

Építőipar

2,6

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti …

2,4

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2,0

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

1,0

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

,9

Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség)

,7

NT/NV

1,1

0,0

5,0

10,0

15,0


106



K-DPR-K A leggyakoribb ágazatnak számít a pénzügyi, biztosítási tevékenység (13,8 százalékuk dolgozik ilyen területen), továbbá az információ, kommunikáció szektor (válaszadóink 13,6 százaléka helyezkedett el ilyen jellegű cégeknél). Viszonylag alacsony az oktatás (5,0 százalék), míg a legkisebb gyakorisággal az ingatlanügyletek szektora fordul elő (mindössze 0,7 százalék).

107



K-DPR-K

II.4. JÖVEDELEM, ELÉGEDETTSÉGI-ADATOK

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan alakul a végzettjeink keresete, az ún. „normál” fizetése (egy átlagosnak számító hónapban – a főállásból származó havi nettó keresete). Mint adatainkból kiderül, átlagosan 192 ezer forintot „visznek haza” az aktív keresők (lásd a II.3.9. ábra „Összesen” sorát).

Meglepően kicsi a nemek szerinti eltérés (P =0,892): kevesebb, mint 3 ezer forint. Annál jelentősebbek más ismérvek szerint a szóródás. Tagozat szerint a legjelentősebb (P = 0,001): itt a levelezősök havi nettó keresete több mint 50 ezer forinttal meghaladja a nappali tagozatosokét.

Markánsak a végzés éve szerinti különbségek is (P = 0,002): ahogy a végzettség megszerzését tekintve haladunk vissza az időben, úgy nő a fizetés (a két szélső pólus között a különbség meghaladja a havi 60 ezer forintot).

Bár a szakok szerinti eltérések szignifikancia-szintje valamivel elmarad a fentebb említett értékektől (P = 0,020), de a két szélső pólus között (Nemzetközi kapcsolatok illetve Andragógia BA szakok) a különbség megközelíti a havi 80 ezer forintot.

A jövedelmi viszonyok objektív adatai mellett kíváncsiak voltunk az aktív keresők munkahelyi elégedettségnek különböző aspektusaira is. Hat szempontból „osztályozták” válaszadóink munkahelyi körülményeiket (az eredményeket lásd a II.4.2. ábrán).

Először a munka szakmai, tartalmi részét értékelté, ahol a négyfokú skála a következőképpen épült fel: 4 = „teljesen elégedett”; 3 = „elégedett”; 2 = „elégedetlen”; 1 = „teljesen elégedetlen”. A megkérdezettek közel egyharmada (32,9 százalékuk) a legkedvezőbb kategóriát jelölte meg, további 43,1 százalékuk „elégedett” volt jelenlegi munkájával a vizsgált szempontból. Összességében alig haladja meg az elégedetlenek aránya a 20 százalékot, ezen belül is a legkedvezőtlenebb kategóriát alig 4,0 százalékuk jelölte meg (2,1 százalék esetében nem kaptunk érdemi választ). Ha átlagoljuk a pontszámokat, akkor összességében a munkavállalók tevékenységük szakmai, tartalmi részére 3,07 pontot adta.

108



K-DPR-K II.4.1. ábra: Átlagos havi nettó jövedelem – alapvető tényezőnként (Ft – érdemben válaszolók)

NEM (P = 0,892) Nő

192402

Férfi

189941

TAGOZAT (P = 0,001)

Levelező

206798

Nappali

152274

VÉGZÉS ÉVE (P = 0,002)

2010

157928

2008

190691

2006

219650

SZAK (P = 0,020) Nemzetközi kapcsolatok (A)

220507


212419

Egyéb szakok

202868


160317


153646


153131


150736

Andragógia (BA)

148473

Összesen

191924

0

100000

200000

300000


109



K-DPR-K A következő tényező a szakmai előmenetel, a karrierépítés lehetősége volt. Ezzel kapcsolatban már sokkal kedvezőtlenebbül alakultak a vélemények: az átlagérték itt a legalacsonyabb (2,58 pont), az elégedetlenek aránya közelít az 50 százalékhoz (13,3 százalékuk „teljesen elégedetlen”, további 30,3 százalékuk „elégedetlen” munkájának ezen aspektusával); a „teljesen elégedettek” aránya mindössze 16,3 százalék).

II.4.2. ábra: Mennyire elégedett a munkahelye, munkája egyes tényezőivel? (aktív keresők; %)

a munka összességét 2,63,5 tekintve (Átlag = 2,96)

a munka tárgyi körülményei (Átlag = 3,18)

17,4

56,5

20,1

4,6 5,5

10,9

39,9

39,0

a munka személyi 3,8 5,8 körülményei (Átlag = 3,17)

12,3

38,0

40,1

jövedelem, juttatások 2,2 6,9 (Átlag = 2,74)

29,3

szakmai presztízs (Átlag = 2,4 8,7 2,76)

szakmai előmenetel, 3,1 karrierépítés (Átlag = 2,58)

a munka szakmai, tartalmi 2,14,0 része (Átlag = 3,07)

0% NT/NV

43,8

28,0

13,3

38,7

30,3

22,2

37,0

17,9

43,1

20%

teljesen elégedetlen

17,9

40% elégedetlen

16,3

32,9

60% elégedett

80%

100%

teljesen elégedett


110



K-DPR-K A végzett munka szakmai presztízsének megítélése esetében egy árnyalattal kedvezőbb az összkép (az átlag itt 2,76 a négyfokú skálán), de még mindig nagy a „teljesen elégedetlenek” aránya (8,7 százalék). Az átlagot tekintve a jövedelmi, juttatási viszonyok megítélése nagyon hasonló (2,74 pont), de itt a „teljesen elégedettek” aránya viszonylag alacsony (19,9 százalék). A munka személyi és tárgyi körülményeivel lényegében a döntő többség elégedett (3,17 illetve 3,18 pont a két átlagérték), és itt közel 40 százalék a „nagyon elégedettek” aránya mindkét esetben, miközben az ellenkező véleményen ennek alig több mint egytizede van csupán.

Megkértük arra is válaszadóinkat, hogy a munka összességét tekintve osztályozzák helyzetüket, viszonyaikat. Itt a négyfokú skálán mért átlagérték 2,96 pontnak adódott, amely mögött az húzódik meg, hogy körülbelül a munkavállalók egyötöde (20,9 százalékuk) nem érzi jól magát a munkahelyén, ezzel szemben a relatíve elégedettek aránya jóval magasabb: 76,6 százalék (2,6 százalékuk nem válaszolt).

Ez az összesített mutató talán a legalkalmasabb arra, hogy megvizsgáljuk a munkavállaló végzett hallgatóink körében: összességében hogyan boldogulnak a munka világában, mennyire térnek el az egyes csoportjaik szerint ezek a vélemények. A következő ábrán azt mutatjuk be, hogyan alakulnak az átlagértékek nem, tagozat, végzés éve és szakok szerint (lásd a II.4.3. ábrát).

A nemek szerinti eltérések gyengén szignifikánsak (P = 0,075), szemben a jövedelem-adatokkal, ahol nem találtunk nemenként lényegesebb eltéréseket. A szubjektív értékítéletek alapján megállapíthatjuk, hogy a nők egy árnyalattal kedvezőbben ítélik meg munkakörülményeiket összességében, de nem rosszabbak jövedelmi viszonyaik sem. Az objektív és szubjektív értékítéletek együttes mérlege azt bizonyítja, hogy női végzettjeink egy árnyalattal talán sikeresebbek férfi kollégáikhoz képest a munka világában.

Tagozat szerint az objektív jellegű jövedelmi adatok szerint lényegesen kedvezőbben alakul a levelező tagozaton végzett hallgatóink sorsa, melyet igazán nem „ellensúlyoz” a munkakörülmények egy árnyalattal kedvezőtlenebb megítélése (az összefüggések elfogadásának valószínűsége itt igen csekély: P = 0,480). Megállapíthatjuk tehát, hogy a levelező tagozatosok beilleszkedése tűnik sikeresebbnek.

Alig fedezhetőek fel a végzés éve szerinti eltérések a vizsgált mutató tekintetében (P = 0,134). igazából nincs tehát, ami „ellensúlyozná” a jövedelmi viszonyok mentén megfigyelhető előnyét a legkorábban végzettjeinknek. 111



K-DPR-K II.4.3. ábra: Mennyire elégedett a munka összességét tekintve – alapvető tényezőnként (átlagértékek a négyfokú skálán – érdemben válaszolók)

NEM (P = 0,075) Nő

2,99

Férfi

2,80


2,94

Nappali

3,01

VÉGZÉS ÉVE (P = 0,134) 2010

3,03

2008

3,01

2006

2,84

SZAK (P = 0,580) Szabad bölcsészet (BA)

3,27

Egyéb szakok

3,24


3,00


2,98


2,97

Andragógia (BA)

2,95


2,90


2,89

Összesen

2,96

2,50

3,00

3,50


112



K-DPR-K Meglepően kicsik a szakok szerinti eltérések is (P = 0,580); csak a Szabad bölcsészet BA és az „egyéb” szakosok emelkednek ki a többiek közül munkához kapcsolódó szubjektív értékítéleteik tekintetében. Miután ez utóbbi csoport jövedelmi viszonyai átlagosak (szemben a szabad bölcsészekkel, akik átlag alatti keresetről számoltak be), a mérleg az ő javukra billen.

113



K-DPR-K

II.5. KOMPETENCIÁK Az idei adatfelvétel immáron a második volt, amikor végzett hallgatóink kérdőíveiben szerepeltek a kompetenciákra vonatkozó kérdések. Miután az egy évvel ezelőtti elemzéseinkben részletekbe menően foglalkoztunk az eredményekkel, itt csupán néhány kiegészítést teszünk az ott leírtakhoz képest (lásd erről: Kabai-Krisztián-Schottner,2010:120-136.).

Egyrészt kiemeljük, hogy eredeti elképzeléseinknek megfelelően három „szereplőt” vonunk be a kompetencia-vizsgálatainkba: a végzett, az aktív hallgatókat és a munkáltatókat. E két utóbbi esetében kétévente csak egyszer kérdezzük őket a 30 kompetenciáról, a következő évben eljuttatjuk számukra az eredményeinket és azok kapcsán teszünk fel kérdéseket (lásd fentebb az aktív hallgatóknál az I.7. fejezetet). A végzett hallgatóinkat viszont minden évben szerepelnek a kompetencia-kérdések (emellett itt is megvalósul egyfajta visszacsatolás – lásd a következő II.6. fejezetet).

Különösen indokolja ezt a metódust az a körülmény, hogy végzett hallgatóinknál csak azokat kérdezhetjük meg a „szükséges” kompetenciákról, akik eredeti (a ZSKF-en) szerzett végzettségüknek megfelelő munkát végeztek. Így 2010 tavaszán 211 érdemi választ tudtunk regisztrálni, amelyhez az idén további 139-et tehettünk hozzá. Immáron 350 főre nőtt a mintánk, amely alkalmassá válhat a szakok szerinti elemzésekre is. Az is indokolja az évente megismétlődő adatfelvételt, hogy mindig három végzett évfolyamot kérdezünk egy-egy éves „elcsúsztatással” (tehát tavaly a 2005-2007-2009 –ben végzetteket, míg az idén a 2006-20082010 –es csoportok kerültek be a mintánkba), tehát nem merül fel az egy éven belüli ismétlése a vizsgálatnak, hanem az egyik évben felvett adatok kiegészíthetők a másikkal.

Így teszünk most is: az alábbi ábrákban egyrészt bemutatjuk a kibővített végzett hallgatói kompetenciaadatainkat (lásd a II.5.1. ábrát), másrészt ezeket hozzáillesztjük a tavalyi aktív hallgatói és munkáltatói adatokhoz (lásd a II.5.2. „pókháló-ábránkat”.

114



K-DPR-K II.5.1. ábra: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor – mennyire szükséges? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett/szükséges; 5 = nagyon nagy mértékben rendelkezett/szükséges) - Szűrt30. 3,86 4,03

ÁTLAGOK:

3,59 3,75 3,43

01 Elméleti szaktudás, felkészültség

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban

3,94

3,62 3,63

03 Innovatív készség, újító szellem

4,03

04 Probléma-megoldási készség, lelemény.

4,40 4,32 4,38 4,15 4,50 4,21 4,35

05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség

2,90

2,03

3,24 3,40

09 Nyelvtudás

4,13

10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,92

11 Emberi konfliktusok kezelése

4,40

3,80

12 Konfliktustűrés

4,37 4,22 4,25

13 Együttműködés egy csapattal 3,88 4,01 3,94

14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés

3,91

16 Előrelátás, tervezőkészség

4,31

4,24

4,11

2,99 3,08 3,04 3,03

17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása

3,48

19 Gyakorlati szakismeret

4,20 4,17 4,03 4,12 4,37 3,95 4,28

20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 3,73 3,67

23 Kritikai gondolkodás

4,33

24 Önálló munkavégző képesség

4,53 4,19 4,34 4,14 4,34 4,14 4,38 4,15 4,22 4,12 4,19 4,05 4,05

25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete

29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,00

2,50 Rendelkezett

3,00

3,50

4,00

4,50

5,00

Szükséges

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2010. és 2011. Tavasz. Végzett hallgatók” (N=350) 30

Csak azokat vontuk be, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük.

115



K-DPR-K II.5.2. ábra A kiegészített „pókháló ábra”: Mennyire rendelkeztek az egyes kompetenciákkal végzésükkor a volt hallgatóink (aktívaknál: „jelenleg”) illetve mennyire szükségesek a (aktívaknál: „leendő”) munkájukhoz? A kettő különbségének átlagértékei az ötfokozatú skálán; a munkáltatók, a végzett hallgatók és az aktív hallgatók adatai szerint.

24 Önálló munkavégző képesség (-0,67) 17 Mások szakmai vezetése 04 Probléma-megoldási 0,50 (+0,63) készség, lelemény. (-0,64) 0,25 18 Mások irányítása, 13 Együttműködés egy 0,00 utasítása (+0,54) csapattal (-0,58) -0,25 -0,50 30 Általános tájékozottság, 20 Tanulási képesség (-0,57) -0,75 műveltség (-0,04) -1,00 -1,25 05 Nagy munkabírás, kitartás 12 Konfliktustűrés (-0,02) -1,50 (-0,57)

01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-0,11)

07 Íráskészség, fogalmazási készség (-0,55)

02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-0,27)

16 Előrelátás, tervezőkészség (-0,50)

06 Beszédkészség (-0,38)

09 Nyelvtudás (-0,42) 22 Időbeosztás (-0,39)

Munkáltatók (N=205) Végzett hallgatók (munkavállalók) (N=350) Aktív hallgatók (N=497) Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK 2010-2011.” Végzett és aktív hallgatók, valamint a munkáltatók.

116



K-DPR-K Lássuk ez utóbbi ábrát – tegyünk egy rövid „értelmezési próbát”! A munkáltatók (összesen 205 cég) azon képviselői, akik szorosabb kapcsolatban vannak a munkavállalókkal (az ún. „közvetlen termelésirányítók”) osztályozták a munkavállalóikat a megadott szempontok szerint. Vegyük konkrétan az „Önálló munkavégző képességet” (a 24. tételt a kompetencia-listánkon). Véleményük szerint ez a készség az ötfokú skálán 4,37 pont mértékben szükséges a sikeres munkavégzéshez. Ezzel szemben a végzett hallgatóink átlagosan 3,50 mértékben rendelkeztek velük véleményük szerint, amikor munkába léptek náluk. A „hiány” tehát -0,87 – nak adódik. A munkavállalóik (végzett hallgatóink, két év adatfelvételei során 350-en kerültek be az összesített mintánkba) ennek a kompetenciának a fontosságát 4,52 pontra értékelik átlagosan. Szerintük a munkába lépésükkor 4,34 pontnyi mértékben rendelkeztek vele – tehát az általuk érzékelt „hiány” mindössze -0,17 pont az ötfokú skálán. Az aktív hallgatóink (közülük 497-en válaszoltak érdemben kérdéseinkre) megítélése szerint az önállóság fontossága a munkavégzés során 4,59 pont, eddigi tanulmányaik során ők ezt a képességet 4,19 pont mértékben „sajátították el” – vagyis még -0,40 pontnyi „hiányt kell ledolgozniuk” a továbbiakban megítélésük szerint. Mint az ábráról is leolvasható, a munkáltatók és a munkavállalók véleménye e tekintetben a „hiányról” mintegy 0,67 pontnyira tér el egymástól. Az aktív hallgatók is – tévesen – úgy gondolják, hogy már most nagyobb részét elsajátították ennek a készségnek.

Hasonló módon részletes elemzéseknek vehetjük alá az ábra egyéb adatait. A legfontosabb „következménye” egy ilyen ábra bemutatásának egy órán az lehet, hogy a tanár felhívja a hallgatói figyelmét: ebben a tekintetben a végzettek és a munkáltatóik adatai egyértelműen utalnak e kompetencia hiányos elsajátítására – és ezt a hallgatók is „hibásan észlelik”. Tehát sokkal többet kell ezzel foglalkozni a következőkben. Megbeszélik: milyen feladatokat hogyan kell a továbbiakban megoldaniuk, hogy ez a kompetenciájuk növekedjen. Arra is felhívhatja a figyelmüket, hogy a munka világába való belépésükkor érdemes azokra az „extra” erőfeszítéseikre hivatkozniuk, amelyeket ezen készségeik fejlesztése érdekében – célirányosan és tudatosan, tanáraik ösztönzésére – kifejtettek tanulmányaik során. Mondanunk sem kell, hogy egy felvételi beszélgetés során ez milyen „jól jöhet” egy állásra pályázó végzett hallgatónknak…

Nem minden tanulság nélkül való a végzett hallgatóink számára sem ezeknek az eredményeknek a bemutatása: ráébredhetnek annak okaira, hogy miért elégedetlenek velük a főnökeik. Mi az, amit eddig talán nem is sejtettek, hogy változtatni kellene a munkájuk során, hogy sikeresebben beilleszkedjenek, karriert építsenek munkahelyükön. De a munkáltatók számára is fontosak lehetnek – adatainkkal szembesülve – azok a felismerések, hogy a munkavállalóikkal szemben kialakult „kölcsönös elégedetlenségek” mögött az húzódhat meg, hogy beosztottjaik nem is sejtik, hogy ők miért elégedetlenek velük. 117



K-DPR-K

II.6. A VÉGZETT HALLGATÓK VÉLEMÉNYE A „PÁRBESZÉD-MODELLRŐL” Mint azt jeleztük már az aktív hallgatók adatainak elemzése kapcsán, egyik legfontosabb célkitűzése az idei aktív és végzett hallgatói kutatásainknak az volt, hogy „letapogassuk”: milyen a fogadókészség az eredményeink „visszacsatolásátra” a gyakorlatba. Éppen ezért a végzett hallgatóink idei kérdőívének végére is felkerült a „Párbeszéd-modell” koncepciója és a „Pókháló-ábra”, amely a kompetencia-méréseink legfontosabb eredményeit foglalja magába (lásd a 2. Mellékletben).

A következőkben – a II.6.1. ábra adatai kapcsán – kitérünk arra, milyen eredménnyel járt kísérletünk, de bemutatjuk a „címszavas” elemzésünk néhány megállapítását is. Összességében megállapítható, hogy a végzett hallgatóink közel fele (48,8 százalékuk) pozitívan reagált felkérésünkre, érdeklődést mutatott a koncepciónk és az eredményeink iránt. Az egyes csoportok szerint nem találtunk szignifikáns eltéréseket az érdeklődés tekintetében. Különösen a tagozat esetében voltak nagyon kiegyenlítettek az adatok (itt a P értéke meghaladta a 0,8 –at is). Nagyon óvatosan néhány jellegzetes eltérésre azért felhívjuk a figyelmet – azzal együtt, hogy jelezzük: további kutatásokra van szükség az átlag-eltérések mögött meghúzódó jelenségek pontos felderítéséhez, értelmezéséhez.

Talán egy árnyalattal eredményesebbek voltunk a férfihallgatóink körében: 54,0 százalékuk reagált pozitívan (szemben a nők 47,4 százalékos arányával). Tagozat szerint semmit nem tudunk mondani, de a végzés éve sem igazít el bennünket. Szakok szerint is csak a jellegzetes „szélső pólusokra” utalhatunk: míg az Andragógia BA szakosok körében az érdeklődők aránya közel kétharmad (64,6 százalék), addig a Művelődésszervező A szakosoknál ennek alig a fele (33,9 százalék).

A nyitott kérdéseinkre adott válaszoknak itt is elvégeztük a tartalomelemzését. Az első kérdés így hangzott: Mi a véleménye a koncepciónkról? Erre a kérdésre a megkérdezettek csupán kisebb része válaszolt. A válaszokat ismét, miként azt az aktív hallgatók válaszainál is tettük, „hívószavak” szerint dolgoztuk fel. Ennél a megkérdezett csoportnál is inkább a pozitív értékelések kerülnek előtérbe, de többféle szempont szerint válaszolnak, mint az aktív hallgatók, válaszaik nehezebben sorolhatók csoportokba. Néhol kifejezetten a főiskolára, az ott folyó oktatásra fogalmaznak meg véleményt, amelyben nem esik szó a kompetenciapárbeszédről.

118



K-DPR-K II.6.1. ábra: Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? (azok aránya, akiket érdekel; %)

NEM (P = 0,298) Nő

47,4

Férfi

54,0


48,4

Nappali

49,8

VÉGZÉS ÉVE (P = 0,200) 2010

53,6

2008

42,2

2006

50,1

SZAK (P = 0,179) Andragógia (BA)

64,6

Egyéb szakok

58,3


53,8


50,2


48,9


40,6


40,0


33,9

Összesen

48,8

30,0

50,0

70,0

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF 2011. Tavasz. Végzett hallgatók” (N=372

119



K-DPR-K A következő válasz-csoportokat különítettük el:

„hasznos” 9 említés; „jó”, „kitűnő”, „szuper” 18 említés; „fontos”, „tetszik”, „várom”, „remélem”, „szép” 7 említés; a döntő szempontok másutt/a munkáltatónál vannak 4 említés; egyéb válasz 2 említés; „de”, „ámbár”, „ugyanakkor”, „csak” 7 említés. Ebben az esetben a válaszadó bizonyos szempontokból kifejezi a kétségeit, a kételkedését.

A második nyitott kérdésben arra kerestük a választ, hogy: „Mi a véleménye az adatokról?” Erre a kérdésre 34 hosszabb-rövidebb válasz érkezett. A válaszok csoportokba sorolását megnehezíti, hogy többen ebben a kérdésben sem az adatokra koncentráltak, hanem véleményt mondtak a főiskolai éveikről, a diplomájuk maguk által megítélt értékéről stb. így válaszaik viszonylag nehezen értelmezhetőek. A következő válaszcsoportok alakultak ki: Kompetenciákat 17 válaszelemben említenek a megkérdezettek (néhányan többet is) Az ábra bonyolultsága, értelmezési problémák, nem érdekli, nem tanulmányozza át 5 alkalommal jelennek meg; A „lelkendezők” csoportja: 7 említés; A munkáltatók felelősségét, elvárásainak irreális voltát, a munka világának másféleségét 6 válaszban említik; Egyéb válasz: 3 említés; „de”, „ámbár”, „ezzel szemben”: 6 említés, ismét azoktól, akiknek a válaszaiban ambivalens elemek fogalmazódnak meg.

A viszonylag nagyszámú kétkedő válaszát úgy lehet összefoglalni, hogy a „koncepció nagyon jó, de minek?”, az igazán fontos dolgok nem itt dőlnek el.

120



K-DPR-K

1. MELLÉKLET: A MODELL KONCEPCIÓJA ÉS A „PÓKHÁLÓ-ÁBRA”

MEGÚJÍTHATÓ-E A FELSŐOKTATÁS? MIRE JÓ A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER – „FELSŐFOKON”? EDDIG az oktatási intézmények olyan „üzemek” voltak, amelyek nem maguk „értékesítették a terméküket”, hanem ezt – tegyük hozzá: „felelőtlenül” – nagyobbrészt rábízták a végzett hallgatóikra! Mi a Diplomás Pályakövető Rendszer keretein belül ezen változtatni kívánunk! A KUTATÁS-SOROZATUNK ALAPKONCEPCIÓJA, MODELLJE: A 2005. évi „Felsőoktatási törvény” kötelezően előírja minden egyetem, főiskola számára, hogy kövessék nyomon a végzett hallgatóik sorsát: kérdezzék meg őket, hogyan boldogulnak a munka világában! Ezt nevezzük „Diplomás Pályakövető Rendszer”-nek. Mi ezt TOVÁBBFEJLESZTETTÜK és ennek keretein belül az egyes szakok/szakmák/hivatások jellegzetességeit vizsgáljuk „a kompetenciák nyelvén” (online kérdőíveink segítségével). Megkeressük volt hallgatóinkat (a munkavállalókat), munkáltatóikat, megkérdezzük az adott szakmához/hivatáshoz SZÜKSÉGES készségeket, kompetenciákat (30 kompetencia esetében egy ötfokú skálát alkalmazunk); majd rákérdezünk arra is, hogy milyen mértékben RENDELKEZNEK ezekkel a kompetenciákkal a végzettjeink. Hasonló módon megkérdezzük aktív hallgatóinkat is: mit gondolnak leendő hivatásuk gyakorlásához milyen mértékben van szükség az egyes kompetenciákra, illetve jelenleg milyen mértékben rendelkeznek ezekkel. AZ EREDMÉNYEKET VISSZACSATOLJUK A FELSŐOKTATÁSBA: Megismertetjük az oktatókkal a kutatási eredményeket, felhívjuk a figyelmüket, mire kell különösebb hangsúlyt fektetni az oktatásban, hogy a végzettjeink jobban beváljanak, sikeresebben elhelyezkedjenek a munka világában. De bemutatjuk eredményeinket az aktív, a volt hallgatóinknak és munkáltatóiknak is. Megbeszéljük velük (egyfajta „PÁRBESZÉDET FOLYTATUNK”), valójában mi is akadályozza a felsőoktatásunk hatékonyságát, kikérjük véleményüket, tanácsaikat, mit kell másképpen csinálnunk, hogy elháruljanak az akadályok végzettjeink karrierje elől. Az Interneten a leendő hallgatóink is megismerkedhetnek a modellünkkel, elképzeléseinkkel és eredményeinkkel. E MODELL KERETEIN BELÜL TEHÁT AZT KÍNÁLJUK HALLGATÓINKNAK, hogy a mi intézményeinkben úgy készülhetnek leendő hivatásukra, hogy ismerik a munkáltatók elvárásait – és a tanáraik is ennek tudatában oktatják őket. A MODELL KIDOLGOZÓI ÉS ALKALMAZÓI EGY TÁMOP 4.1.1. („PEGAZUS”) PÁLYÁZAT KERETEIN BELÜL: A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA (ZSKF) ÉS PARTNEREI: ANDRÁSSY GYULA BUDAPESTI NÉMET NYELVŰ EGYETEM (ANNYE); APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA (AVKF); WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA (WJLF). A KUTATÁS-SOROZAT LEBONYOLÍTÁSA ÉS A MODELL KIÉPÍTÉSE A ZSKF „TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA” (ZSKF TKK) ÉS A „KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORT” (K-DPR-K) KERETEIN BELÜL ZAJLIK.

*** (2010. Augusztus)

121



K-DPR-K 1. ábra: SPECIÁLIS KOMPETENCIA-HIÁNYOK: Mennyire RENDELKEZETT az egyes kompetenciákkal végzésekor (aktívaknál: „jelenleg”) MÍNUSZ mennyire SZÜKSÉGESEK a (aktívaknál: „leendő”) munkájához? A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán. Szűrt31. A munkáltatói és a végzett hallgatói VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK, 16 kompetencia (Zárójelekben a számok: a munkáltatói és a végzett hallgatói vélemények eltérései arról, hogy „mekkora a kompetencia-hiány”; az ábrán a 0 érték = „nincs hiány”, „pontosan annyival rendelkeznek, amennyi szükséges” – lásd a nyilat.)

24 Önálló munkavégző képesség (-0,70) 17 Mások szakmai vezetése 07 Íráskészség, fogalmazási 0,50 (+0,59) készség (-0,69) 0,25 18 Mások irányítása, 13 Együttműködés egy 0,00 utasítása (+0,50) csapattal (-0,61) -0,25

30 Általános tájékozottság, műveltség (+0,07)

04 Probléma-megoldási készség, leleményesség (-0,56)

-0,50 -0,75 -1,00 -1,25

12 Konfliktustűrés (-0,03)

05 Nagy munkabírás, kitartás (-0,54)

-1,50

01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-0,08) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-0,41) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-0,42)

Munkáltatók (N=170)

09 Nyelvtudás (-0,52)

20 Tanulási képesség (-0,43)

22 Időbeosztás (-0,42)

21 Precizitás, részletekre figyelés (-0,43)

Végzett hallgatók (N=231)

Aktív hallgatók (N=497)

Forrás: „Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK 2010. Tavasz és Ősz” Végzett és aktív hallgatók, valamint a munkáltatók. 2011. Március 31

Munkáltatói és végzett hallgatói VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK: pl. az „Önálló munkavégző képesség” 24-es kompetencia esetében: a munkáltatók szerint -0,87 a „hiány”, míg a végzett hallgatóknál csak -0,17 (lásd a IV.6. ábrát; e kettő között a különbség -0,70 pont az ötfokú skálán; lásd még a IV.2. és a IV.4. ábrákat is). Ugyanakkor a „Mások szakmai vezetése” 17-es kompetencia esetében a munkáltatók szerint „túlképzés” folyik a felsőoktatásban, mivel szerintük +0,48 ez esetben a „többlet”. A végzett hallgatók -0,11 „hiányt észleltek” (a különbség +0,59 pont), míg az aktív hallgatók szerint -0,58 pont a „pótlandó” hiány. Kedvező fejlemény, hogy pl. az „Általános tájékozottság, műveltség” 30-as kompetencia esetében a munkáltató és a végzett is igen elégedett: -0,03 az előbbinél, -0,11 az utóbbinál a „hiányérzet” (közel tehát az „ideális” 0-hoz, és a véleménykülönbség is mindössze 0,07 pont). (A végzett hallgatók közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük.)

122



K-DPR-K

2. MELLÉKLET: A ZSKF TKK MEGJELENT KIADVÁNYAI I. ZSKF TKK KÖNYVEK (ISSN 1789-4859) 1. Kabai Imre – Wölcz Judit – Winkler Mónika – Béki Orsolya – Tóth Gábor (szerk.): Mi lesz velünk a diploma után? Diákkötet. ZSKF TKK Könyvek 1. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2007. november. (A kutatás a ROP 3.3.1. pályázat része).

2. Havasi Éva (szerk.): Kompetencián innen és túl. Összefoglaló kötet. ZSKF TKK Könyvek 2. ZSKF L’Harmattan, Budapest, 2010. szeptember. (A TÁMOP 4.1.1. pályázat része – a kutatások az ANNYE, az AVKF, a WJLF és a ZSKF együttműködésében valósultak meg a Konzorciumi DPR Kutatócsoport keretein belül.) ISBN 978-963-236-447-6

II. ZSKF TKK FÜZETEK (ISSN 2062-7424) 1. Kabai Imre: A diplomás pályakövető rendszer kutatásainak módszertana. ZSKF TKK füzetek 1. ZSKF L’Harmattan, Budapest, 2009. október. (A kutatás a TÁMOP 4.1.1. és a 4.1.3. pályázatok része – együttműködésben az Educatio Kft-vel.) ISBN 978-963-236-355-4

2. Kabai Imre: Hogyan alakul a diplomások életútja? ZSKF TKK Füzetek 2. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2009. november. (A kutatás a ROP 3.3.1. pályázat része – együttműködésben az ELTE TáTK-val.) ISBN 978963-236-356-1

3. Kabai Imre – Burkovics Éva: A műszaki szakmai képzés végzett tanulóinak és munkáltatóinak a vizsgálata. Alapadatok. ZSKF TKK Füzetek 3. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2009. december. (A kutatás a tkOKA II. pályázat része – együttműködésben a Budapesti Műszaki Főiskolával.) ISBN 978-963-236-357-8

4. Kabai Imre – Kabainé Tóth Klára: A diplomás pályakövető adatfelvételek válaszadói motivációs vizsgálata. ZSKF TKK Füzetek 4. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2010. január. (A kutatás a TÁMOP 4.1.3. pályázat része – együttműködésben az Educatio Kft-vel.) ISBN 978-963-236-358-5

123



K-DPR-K 5. Laki Ildikó – Kabai Imre: Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi integrálódásának esélyei és lehetőségei a mai Magyarországon. ZSKF TKK Füzetek 5. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2010. január. (A kutatás az INNOTARS-08-FOGYAT77 pályázat része – együttműködésben az MTA Szociológiai Kutatóintézetével.) ISBN 978-963-236-291-5

6. Makó Ferenc: A magyar szakképzési rendszer fejlesztése. ZSKF TKK Füzetek 6. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2010. február. (A kutatás a tkOKA II. pályázat része – együttműködésben a Budapesti Műszaki Főiskolával.) ISBN 978-963-236-359-2

7. Tóth Flóra – Ádám Zsuzsanna – Grajczjár István: Beválás a munkaerőpiacon. A posztfordi-neofordi hibrid rendszer munkavállalókra gyakorolt hatása. ZSKF TKK Füzetek 7. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2010. március. (A kutatás a tkOKA II. pályázat része – együttműködésben a Budapesti Műszaki Főiskolával és az MTA Politikatudományi Intézetével.) ISBN 978-963-236-360-8

8. Szabó Szilvia: Kompetenciák a gyakorlatban hallgatói és munkáltatói szemmel. ZSKF TKK Füzetek 8. ZSKF L’Harmattan, Budapest, 2010. április. (A kutatás a tkOKA II. pályázat része – együttműködésben a Budapesti Műszaki Főiskolával.) ISBN 978-963-236-361-5

9. Kabai Imre – Krisztián Viktor – Schottner Krisztina: Aktív és végzett hallgatók a ZSKF-en. Diplomás pályakövető kutatások 2010. ZSKF TKK Füzetek 9. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2010. június. (A TÁMOP 4.1.1. pályázat része – a kutatások az ANNYE, az AVKF, a WJLF és a ZSKF együttműködésében valósultak meg a Konzorciumi DPR Kutatócsoport keretein belül.) ISBN 978-963-236-362-2

10. Kabai Imre – Krisztián Viktor: Sziget-kutatás 2011. ZSKF TKK Füzetek 10. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2011. szeptember. (A TÁMOP 4.1.1. pályázat része – a kutatások az ANNYE, az AVKF, a WJLF és a ZSKF együttműködésében valósultak meg a Konzorciumi DPR Kutatócsoport keretein belül.) ISBN 978-963-236363-9

11. Krisztián Viktor: A Diplomás Pályakövető Kutatások „Mintatervező Rendszere”. ZSKF TKK Füzetek 11. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2011. szeptember. (A TÁMOP 4.1.1. pályázat része – a kutatások az ANNYE, az AVKF, a WJLF és a ZSKF együttműködésében valósultak meg a Konzorciumi DPR Kutatócsoport keretein belül.) ISBN 978-963-236-418-6 124



K-DPR-K 12. Goór Judit – Kenéz Anikó: Végzett hallgatók kérdőíves vizsgálata 2011. ZSKF TKK Füzetek 12. ZSKF L’Harmattan, Budapest, 2011. szeptember. ISBN 978-963-236-449-0 13. Kabainé Tóth Klára: Oktatói mélyinterjúk 2010-2011. ZSKF TKK Füzetek 13. ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2011. szeptember. (A TÁMOP 4.1.1. pályázat része – a kutatások az ANNYE, az AVKF, a WJLF és a ZSKF együttműködésében valósultak meg a Konzorciumi DPR Kutatócsoport keretein belül.) ISBN 978-963236-450-6 14. Havasi Éva – Kabai Imre: A Diplomás Pályakövető Rendszer eredményeiből 2010-2011. ZSKF TKK Füzetek ZSKF - L’Harmattan, Budapest, 2011. szeptember. (A TÁMOP 4.1.1. pályázat része – a kutatások az ANNYE, az AVKF, a WJLF és a ZSKF együttműködésében valósultak meg a Konzorciumi DPR Kutatócsoport keretein belül.) ISBN 978-963-236-451-3

III. ZSKF TKK ONLINE KIADVÁNYAI 1. Kabai Imre: Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009. Alapadatok. ZSKF, Budapest, 2009. április. (A TÁMOP

4.1.1.

pályázat

része;

„előkutatás”.)

Interneten:

http://www.zskf.hu/uploaded_bookshelf/540361d52a270ae1.pdf 2. Kabai Imre (szerk.): A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. Szakképzésvizsgálatok 2008-2010. Zárótanulmány. ZSKF, Budapest, 2010. április. (A kutatás a ROP 3.3.1. pályázat része) Interneten: http://www.zskf.hu/uploaded_bookshelf/540361d530ba45ad.pdf 3. Kabai Imre (szerk.): A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. Szakképzésvizsgálatok 2008-2010. Melléklet. ZSKF, Budapest, 2010. április. (A kutatás a ROP 3.3.1. pályázat része) Interneten: http://www.zskf.hu/uploaded_bookshelf/540361d53234c7cd.pdf 4. Kabai Imre – Krisztián Viktor: Diplomás pályakövetés ZSKF 2010. ősz. Elsőévesek vizsgálata. Alapadatok. ZSKF

Budapest, 2010.

október.

(A

TÁMOP

4.1.1.

pályázat része; „előkutatás”.) Interneten:

http://www.zskf.hu/uploaded_bookshelf/540361d5294ac7d4.pdf

A fenti kiadványok mindegyike letölthető a ZSKF honlapján a „DPR” rovaton belül a „Kiadványok, előadások” alatt a következő címen: http://www.zskf.hu//kiadvanyok/kategoria:zskf-tkk-fuzetek 125



K-DPR-K

___________________________________________________________________________________________________

PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 ___________________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________________

ZSKF TKK FÜZETEK 14. ________________________________________________________________________________________________

126

AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

Recommend Documents