IV.3. A “migrációs potenciál” vizsgálata (Kotányi Dóra, Kabai Imre) Bevezető Manapság egyre többet hallunk a migráció kérdéséről, akár a magyarok kivándorlási szándékairól, akár pedig más országok polgárainak valós vagy vélelmezett immigrációs terveiről legyen is szó. Az elmúlt években nőtt azoknak az aránya Magyarországon, akik külföldön szeretnének rövidebb- hosszabb ideig tanulni, munkát vállalni vagy vállalkozni. A szociológus, Sík Endre ekképpen fogalmaz: “Korábban elsősorban az izgatta a politikát (persze csak ritkán annyira, hogy komolyan foglalkozzon vele), az foglalkoztatta a médiát, hogy mennyien jönnek (jöttek, akarnak jönni) Magyarországra. Mostanában ezzel szemben inkább a mennyien mennek el (mentek, terveznek elmenni) Magyarországról kérdés került előtérbe.”1 A statisztikák szerint az utóbbi néhány évben megélénkülő migrációs hajlandóságról beszélhetünk világszerte és Magyarországon is. Az “immigrációs kihívások” nem fedhetik el azonban a kivándorlási szándékokat, azok komolyan vételét, illetve súlyuknak megfelelő kezelését. A következő fejezetekben elsősorban a “migrációs potenciál” kérdéskörét járjuk körbe: egy speciális “inverz migrációs mutatót” szerkesztünk a “Magyar Ifjúság 2012” adatbázisán a 25-29 éves korcsoportra vonatkozóan (lásd az 1. mellékletben az ide vonatkozó kérdéseket, melyek a kérdőív “Külföldi munka és tanulás” című blokkját alkotják2). A kapott eredmények elemzéséhez alkalmazzuk a ZSKF TKK műhelyében kialakított “négydimenziós rétegződésmodellt”. Célunk a “migrációs potenciál” alakulásának mélyebb megértése, ezzel egyidejűleg rétegződésmodellünk tesztelése, validitásának bizonyítása. Természetesen sorra vesszük az adatbázis más – ide vonatkozó – adatait is, illetve szót ejtünk az immigrációról is, a kérdéshez kapcsolódó néhány egyéb probléma áttekintésével, és elemezzük azt a válaszadó magyar fiatalok (2012-ben rögzített) véleményére vonatkoztatva. Mindezek előtt ki kell térnünk a “migrációs potenciál” fogalmának tudományos igényű értelmezésére, a fogalom használatának nehézségeire, felhívva a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel az empirikus társadalomkutató szembesül e jelenség operacionalizálása kapcsán.
1
Sík Endre: Migráció a mai Magyarországon, Bevezetés. In: Magyar Tudomány 2013/3 (242-243. oldalak). Interneten: http://www.matud.iif.hu/2013/03/Tartalom.htm (Letöltés ideje: 2015. 08. 16.) 2 Lásd még az ide vonatkozó adatok elemzését: Ruff Tamás (2013): Ifjúsági mobilitás: hajlandóság, lehetőségek és tervek. In: Székely Levente (szerk.): Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet. Kutatópont, Budapest. (pp. 152-179.)
1
IV.3.1. A migrációs jelenségek kutatásának módszertani kihívásai „Migrációs potenciálnak nevezzük azt a szándékot, hogy valaki külföldön vállaljon munkát vagy kivándoroljon (…) a népességen belül mekkora azok köre, akik migrációt terveznek, s milyen társadalmi-gazdasági tényezők növelik, illetve csökkentik egy társadalom (illetve annak valamely csoportja) migrációs potenciálját.” (Sik 2003: 15)"3 Leszögezhető, hogy a kérdezettek kivándorlási szándékairól pontos adatokat lehetetlen nyerni, hiszen a válaszok nem megfontoltan, átgondolt tervek alapján születnek, sokkal inkább a vágyakat, távoli terveket jelenítik meg, mint a konkrét emigrációs menetrendeket4. “Mivel a válaszokban keverednek alaposan megfontolt tervek és rossz pillanatokban született nekikeseredések, álmok és gyerekkor óta létező menni vágyás, ezért feltételezzük, hogy a migrációs potenciál értéke felülbecsli a várható migráció mértéket.”5 Kofi Annan, ENSZ-főtitkár szerint „a migráció az egyén bátor akaratának kifejeződése a nehézségek túllépése és egy jobb élet megélése felé.”6 A magyar migrációs potenciál összehasonlító kutatások szerint a 2004-es EU csatlakozásunk óta rohamosan megnőtt (pl. a 2014-es adatok szerint egyetlen év alatt 46 százalékkal többen vándoroltak ki Magyarországról7), és többi tagországgal összehasonlítva a külföldre való hajlandóság mértéke is magasabb hazánkban8. Azt a kutatók kiemelik, hogy az emigránsok száma nagyon nehezen becsülhető. Az EU csatlakozásunk révén a lakosság megkapta az Európán belüli szabad mozgás lehetőségét – így a kijelentkezők száma “kezelhetetlenül alacsony”. Maradt a “tükörstatisztika”, vagyis a fogadó országok bevándorlási statisztikái9. A SEEMING project keretein belül létrehoztak egy külön kérdésblokkot 2012-ben a KSH “Munka-felméréséhez” kapcsolódóan. 3
Sík Endrét idézi: Nyírő Zsanna (2013): A migrációs potenciál alakulása Magyarországon. In: Magyar Tudomány 2013/3. 281-285. oldalak. Interneten: http://www.matud.iif.hu/2013/03/06.htm (Letöltés ideje: 2015. 08. 08.) Idézet: a 281. oldalról. 4 Lásd erről pl. Fassmann, Heinz – Hintermann, Christiane (1998): Potential East-West Migration. Demographic Structure, Motives and Intentions. Czech Sociological Review. 6, 1, 59–72. Interneten: http://sreview.soc.cas.cz/uploads/ d7aa9cc269a63834ee8f8b686fd8efc32e02fd32_424_ 059FASSM.pdf Hajdu (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) illetve Wallace, Claire (1998): Migration Potential in Central and Eastern Europe. IOM, Geneve 5 Nyírő Zsanna, 2013: 281. 6 Kofi Atta Annan (2006): The secretary-general address to the high-level dialogue of the general assembly on international migration and development. Elhangzott: “High-Level Dialogue of the United Nations General Assembly on International Migration and Development”, New York, 2006. szeptember 14. Interneten: http://www.un.org/migration/sg-speech.html (Letöltés ideje: 2015. 08. 17.) 7 Lásd erről bővebben: Népmozgalom, 2014. Nemzetközi vándorlás. Statisztikai Tükör 2015/23. szám. KSH, Budapest. (2015. március 27.) Interneten: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz14.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) 8 Lásd erről: Helyzetkép a magyarországi elvándorlásról. SEEMING-KSH, Budapest, 2014. október 15. Interneten: http://www.seemig.eu/downloads/pressroom/SEEMIGpressmaterialBudapest15October2014.pdf , illetve az anyag összefoglalóját: http://www.seemig.eu/downloads/pressroom/SEEMIGpressreleaseBudapest15October2014.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) 9 Lásd erről bővebben a fentebb idézett SEEMING-KSH jelentés 2. oldalán.
2
Ennek alapján 2013 év elején 350 ezerre becsülték azon magyarok számát, akik legalább egy évvel a felmérés előtt elhagyták az országot 1989 óta10. Más becslések szerint 2015 júliusában 500 ezer magyar élhet huzamosabb ideje külföldön11. Ennek ellenére a felmérések alapján Magyarország mégis az immobil országok közé tartozik12. Hiába van a lelkes készülődés a többi tagországhoz képest, tényleges tervek kevésbé fogalmazódnak meg a magyarok körében, illetve azok az érvek, amelyek a migráció ellen szólnak, kerülnek túlsúlyba. Számokban kifejezve a lakosság közel egyharmada állította, hogy a jövőben tervez munkát vállalni külföldön, ezzel szemben 60%-uk állította: ha munkanélküli lenne, akkor sem gondolkozna el azon, hogy külföldön helyezkedjen el. Ha a magyar szándékot nézzük 1993 és 2012 között, aránya lassú, de egyenletes növekedési tendenciát mutat. "Az időszak elején még a népesség csupán 1%-a tervezte a kivándorlást, 2011 óta már a magyarok 7%-a szándékozik kivándorolni."13 Egy ország szempontjából elhanyagolhatatlan kérdés, hogy kik és miért hagyják el az országot, hiszen ezek mind hatással vannak annak demográfiai, gazdasági és társadalmi viszonyaira. A bérkülönbségek a munkaerő eltérő minőségével, az iskolázottsággal, a szakképzettséggel szemben megjelenő eltérő munkerő-piaci kereslettel magyarázhatóak. A mobilitás, illetve a migráció egyik motiválója pedig a bérszínvonalban tapasztalható különbségek, az életszínvonal-beli eltérések, a képzettség és az elérhető jövedelem közötti összefüggések14. Fontos átfogóan elemezni a migrációs potenciálban megmutatkozó hajlandósági tényezőket15. A kutatások azt bizonyítják, hogy a migrációs szándék erőteljesen csökken az életkor 10
Lásd uo. Hárs Ágnest, a Kopin-Tárki migrációkutatóját idézi Krúg Emília (2015): Ha a bevándorló Magyar. Százezrek külföldön. In: 168 óra. 2015. augusztus 27. (pp. 22-25.) (Lásd a 23. oldalon.) 12 Lásd erről pl. Sander, Nikola – Albel, Guy J. – Bauer, Ramon (2014): Where everyone in the world is migrating—in one gorgeous chart. Quartz, March 27, 2014. Interneten: http://qz.com/192440/where-everyone-in-the-world-ismigrating-in-one-gorgeous-chart/ (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) 13 Nyírő Zsanna, 2013: 283. 14 A Publicus intézet 2015. májusi kutatásának adatai szerint arra a kérdésre, hogy “Ön szerint az utóbbi években megnövekedett kivándorlásért ki, vagy mi a felelős?” 62 százalék gazdasági okokat említ (pl. a “Nem lehet megélni a fizetésből” válaszlehetőséget 42 százalék jelölte meg), míg 36 százalék poliutikai okokat. Lásd erről bővebben: Kivándorlás, vagy a menekültek érkezése a nagyobb probléma? Publicus, Budapest. Interneten: http://www.publicus.hu/blog/kivandorlas_vagy_a_menekultek_erkezese_a_nagyobb_problema/ (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) 15 Kitűnő összefoglaló elemzések olvashatók a KSH elemzéseiben erről. Lásd pl. Kincses Áron (2015): A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején. KSH, Budapest. Interneten: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/muhelytanulmanyok8.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Első és második generációs migránsok munkaerő-piaci helyzete. (A munkaerő-felmérés 2014. II. negyedévi ad hoc moduljának főbb eredményei.) Statisztikai Tükör 23015/48. szám KSH, Budapest. (2015. június 19.) Interneten: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/migrans_mpiaci_helyzete.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) 11
3
előrehaladtával, a fiatalok migrációs potenciálja jóval erőteljesebb. Ha a nemeket hasonlítjuk össze, rövidtávú migrációs terveik közel azonosak, de hosszabb időtartamú, esetleg végleges migrációban inkább a férfiak gondolkoznak. A családi állapot nagymértékben befolyásolja a mobilitási hajlandóságot, az egyedülállók migrációs potenciáljának mértéke magasabb, a házassággal, családalapítással és ingatlanvásárlással egyre csökken. Az iskolai végzettség döntő hatással van a migrációs potenciálra. A magasabb iskolai végzettségűek közül érettségizettek terveznek a legnagyobb mértékben külföldön munkát vállalni, a diplomások kevésbé, de ez utóbbiak váltják be nagyobb mértékben migrációs terveiket. Az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében korántsem nyilvánvaló a migrációs potenciál, hiszen ők azok, akik ilyen terveket mindenféle realitás nélkül dédelgetnek: piacképes szakma, nyelvtudás, önérdek-felismerő és – érvényesítő képesség hiányában a migrációjuk vagy elmarad, vagy olyan formában valósul meg, amely nem kívánatos (például ilyen a külföldi szürke- vagy feketemunka, a „lomizás”, stb.). A gazdasági ciklikus jellege szükségessé teszi a munkavállalók országon belüli és azon kívüli vándorolását, alkalmazkodva a változó munkalehetőségekhez. A fiatalabbak (férfiak és nők is) könnyebben változtatnak lakóhelyet, mint az idősebbek. Kérdés, hogy ez a 21. századi migrációt tekintve további fejlődést mutat-e? Az ilyen vándorlások költségei az emberi beruházás egy formáját képezik. A fiatalabbak számára több élet- és munkaév áll rendelkezésre, amelyek alatt realizálhatják az ilyen jellegű beruházásaikat. Ennél fogva az így elérhető kisebb bérkülönbség is előnyössé teheti számukra a költözést gazdaságilag, azaz a fiatalok a vándorlásba való beruházásból magasabb járadékra számíthatnak, mint az idősebbek, legyen szó akár belföldi, akár pedig küllföldre irányuló vándorlásról. További kérdés, hogy a munkaerő-piaci potenciálok meglétén túl milyen tényezők növelik vagy csökkentik a migrációs szándékot. Emberi tőke lehet a nyelvtudás, külföldi tapasztalat, kultúra- és civilizációismeret az adott célországgal kapcsolatban, esetleg gyenge, esetleges kötődés a szülőföldhöz. Kapcsolati tőkeként, a mobilitást elősegítő, a migrációs potenciált növelő tényezőként vehető számításba, ha a közvetlen környezetből (családtagok, barátok) néhányan már az adott célországban élnek, ez megkönnyítheti a lehetségesből a realizált migrációhoz szükséges elhatározások és döntések meghozatalát, csökkentheti a lehetséges kockázati tényezőket, nagyobb bátorsággal felruházva az érintettet. Huzdik Katalin a doktori értekezésben16 saját primér kutatásai eredményeit ekként foglalja össze: 16
Huzdik Katalin (2014): Migrációs potenciál alakulása, és az azt befolyásoló tényezők a XXI. század első évtizedében Magyarországon. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. Interneten: http://archivum.szie.hu/?docId=14112 (Letöltés ideje: 2015. 08 17.) Idézet a 226. oldalról.
4
„A vizsgálatba bevont hat változó (a válaszadók neme, életkora, iskolai végzettsége, háztartás jellemzője - egyedül él vagy közösségben -; nyelvismeret és jövedelem) közül 4 parciális hatása tekinthető szignifikánsnak. A kor negatív determinációja tekinthető a legjelentősebbnek a migrációs potenciál szempontjából, melyet követ a nyelvismeret, negatívan hatva a migrációs hajlandóságra. Tudományosan igazolható a nem szerepe, mint dichoton változó negatív koefficiense, tehát a nők kevésbé tekinthetőek mobilisnak a férfiakhoz képest. Továbbá a válaszadók háztartásának jellemzője is statisztikailag igazolható, jelezve, hogy az egyedülállók nagyobb migrációs hajlandóságot mutatnak. Azonban a jövedelmi helyzet megítélése, valamint az iskolai végzettség változó érdemben (adott feltételek mellett) nem gyakorolnak statisztikailag igazolható hatást a migrációs potenciálra (MP értékre).” Huzdik Katalin vizsgálata során elvégzett néhány, mélyebb statisztikai összefüggést feltáró elemzést is, amelyek azzal az eredménnyel jártak, hogy több tényező együttes hatása mutatkozik meg a fiatalok magasabb migrációs potenciáljában. A fiatalok jellemzően magasabb iskolázottsága, magas nyelvismerete mellett nem helyhez kötöttek valamilyen ingatlanbirtoklás folytán, így nagyobb hajlandóságot mutatnak a migrációra, és nem közvetlenül a magasabb bérszínvonal iránti igény jelenik meg a döntésükben. Míg 2010 előtt a magyar migrációs potenciál egyértelműen az egyik legalacsonyabb volt az Európai Unió tagországai között, 2008-ban csak Portugáliában vélték úgy, hogy még kisebb valószínűséggel hagynák el munkavállalalási, tanulási vagy letelepedési céllal az országot, addig 2012-ben már minden ötödik magyar felnőtt azt tervezte, hogy rövid- vagy hosszú távra külföldön vállal munkát, vagy véglegesen kivándorol.17 A beváltott migrációs ígérettekről Blaskó Zsuzsa – Ligeti Anna Sára – Sik Endre18 kutatási jelentésükben adnak útmutatást. Megállapítják, hogy külföldön élő/dolgozó magyarok számáról becslések állnak rendelkezésre, ezek a becslések sokféle, politika álláspont által is torzított tartalommal töltődnek meg. A értéküket több tényező kombinációja alakítja: közéjük számítjuk-e a napi/heti/havi rendszerességgel ingázókat; azokat, akik nem Magyarországról indulva, ám magyar állampolgárként élnek külföldön, azokat, akik csak néhány hónapra költöznek el, majd visszatérnének, és így tovább. „Meghatározó azután a számbavétel módja, azon belül is legfőképpen az, hogy sikerül-e információt gyűjteni a teljes háztartásukkal külföldre vándorlókról,
17
Sík Endre (2012): Csúcson a migrációt tervezők aránya. (TÁRKI Omnibusz felvétel 2012. március.) TÁRKI, Budapest. Interneten: http://www.tarki.hu/hu/news/2012/kitekint/20120523_migracio.html (Letöltés ideje: 2015. 08. 17.) 18 Blaskó Zsuzsa – Ligeti Anna Sára – Sík Endre (2014): Magyarok külföldön – Mennyien? Kik? Hol? In: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport 2014. TÁRKI, Budapest. (pp. 351-372.) Interneten: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b337.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 17.)
5
vagy csak azokról, akik hírmondónak hagyják itt korábbi háztartásuk tagjait. Mindig lesznek megbízhatónak tűnő statisztikák, amelyek azokat is migránsként tartják nyilván, akik már régen hazatértek, és olyanok is, amelyek különböző, de nem elhanyagolható nagyságú csoportokat viszont kihagynak a számításból.”19 IV.3.2. A migrációs jelenségek és az idegenellenesség a köztudatban Ami kétségtelen, az a migráció növekvő aránya és gyorsuló trendje azzal a következménnyel jár, hogy Magyarország sosem lesz többé „zárt világ”, a migráció mindkét iránya egyre inkább politikai és társadalmi érzelmeket és indulatokat gerjeszt. Manapság különleges aktualitása van ennek a problémának, szinte elárasztja a magyar és a nemzetközi nyilvánosságot az imigrációs probléma. Legutóbb Sik Endre a TÁRKI vezető kutatója az ATV “Egyenes beszéd” című műsorában beszélt a magyar lakosság véleményének alakulásáról20. Mint elmondta, a TÁRKI 1992 óta végez felméréseket a bevándorlás témaköréről. Minden évben ugyanazt a kérdést teszik fel az idegenellenességgel kapcsolatban: "Magyarországon a menedékkérők közül mindenkit beengednee vagy sem?" A válaszadók három kérdés közül választhattak: “Igen” – “Nem” – “Attól függ”. A kérdés egyszerű, a válaszadás mégis összetett (az általa is idézett adatokat lásd a IV.3.1. ábránkon). Az interjú során Sík Endre kiemelte, hogy jelenleg (2015 júliusában) 39 százalék az “idegenellenesek” aránya (akik a “Nem”-et választották), alig 5 százalék az “idegenbarátoké (az “Igen”-t megjelölők) és a társadalom legnagyobb része – mintegy 59 százalék – “mérlegelő” (ők az “Attól függ” altervatívát választották). Hozzátette, hogy méréseik szerint az év elején (2015 áprilisában) rekordmagasságot ért el az “idegengyűlölők” aránya: 49 százalékra emelkedett), de mostanra ez az utóbbi évek átlagára csökkent. Elmondta, hogy 2012-ben nőtt meg 40 százalék körüli értékre az idegenellenesen aránya, előtte (pl. 2006-ban) még csak 24 százalék volt. Ugyanakkor az idegenbarátok aránya jelentős csökkenést mutat az utóbbi években (2010-ben még 12 százalék volt az arányuk). Arról is beszélt hogy ez utóbbi csoportba elsősorban azok sorolhatók, akik átlag fölötti iskolázottságúak, “gondok nélkül élnek” – míg az ellenkező póluson a “rossz anyagi helyzetűek” találhatóak. Fontos az is, hogy maguk a megkérdezettek migrációs potenciálja
19
Blaskó – Ligeti – Sík, 2014: 369. Sík Endre (2015) Interjú az ATV “Egyenes beszéd” című műsorában (2015. 08. 05.). Interneten: http://www.atv.hu/videok/video-20150805-sik-endre (Letöltés ideje: 2015. 08. 17.) 20
6
hogyan alakul: sokkal elfogadóbbak azok az idegen bevándorlókkal szemben, akik maguk is gondolkodnak a migráción – tette hozzá a kutató. IV.3.1. ábra: Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya, 1992–2015 (%)21
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 1992–2015. április (1), július (2). A “Magyar Ifjúság 2012.” vizsgálati adatai tartalmaznak ide vonatkozó kérdéseket is. Arról faggatták 2012-ben a magyar 15-29 éves fiatalokat, hogyan viszonyulnak a migráció jelenségéhez kapcsolódó különböző kérdésekhez (lásd a IV.3.1. Mellékletben a kutatás kérdőíve “kmt7.” kérdéssorát). Bár a fenti adatokhoz nem tudjuk egyértelműen illeszteni, eredményeink mégis igen tanulságosak (lásd a IV.3.2. ábrát). Mint a válaszokból kiderül, a fiatalok körében igen megoszlanak a vélemények azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy “Az idejövő külföldiek elveszik a magyarok elől a munkát, ezért nem kellene engedni, hogy idejöjjenek.” Az ötfokú skálán 3,02 az átlagérték, tehát egy árnyalattal az idegeneket elutasítók vannak többségben. Százalékokban kifejezve: a 4-es és 5-ös értékeket adók – az “idegenellenesek” – aránya 30,9 százalék, míg az 1-est és 2-est adóké – a “idegenbarátoké” – ezzel szemben 28,6 százalék köreikben, a 3-ast adóké és a válaszmegtagadóké együtt – a “mérlegelők” csoportjához hasonlítható – itt 40,5 százalék). Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a vizsgálat 2012-ben zajlott, és az elemzett kérdés meglehetősen eltér a TÁRKI által alkalmazottól.
21
Lásd: Sík Endre (2015): Migrációs potenciál – 2015. július. TÁRKI, Budapest. Interneten: http://www.tarki.hu/hu/news/2015/kitekint/20150811_migracio.html (Letöltés ideje: 2015. 08. 14.)
7
IV.3.2. ábra: Mennyire ért egyet a következő állításokkal? (százalékok) 1. Nem helyes, ha valaki, miután az állam pénzén tanult, külföldön kamatoztatja az itthon megszerzett tudást. (2,99) 2. Fontos volna, hogy minél többen külföldre menjenek dolgozni egy időre, hogy tágítsák látókörüket, gyarapítsák tudásukat. (3,22)
22,1
10,6 10,3
3. Az idejövő külföldiek elveszik a magyarok elől a munkát, ezért nem kellene engedni, hogy idejöjjenek. (3,02) 4. Magyarországon egyre kevesebb a fiatal, aki nyugdíjjárulékot fizetne és egyre több a nyugdíjas, ezért jó, ha külföldiek jönnek ide dolgozni. (3,05)
16,0
2
3
4
24,4
33,9
12,6
12,9 11,3
0% 1 = egyáltalán nem ért egyet
9,8
20%
29,9
34,0
40%
16,1
18,3
18,6
16,4 10,0
15,7
14,9
60%
5 = teljes mértékben egyetért
9,3
15,2 10,6
13,0 13,9
80%
100%
NT/NV
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N=8000) Rendkívül tanulságosak a többi alkérdésre adott válaszok is! Különösen érdekes az “állam pénzén tanultak” migrációs szándékainak a megítélése (lásd az 1. alkérdést a IV.3.2. ábrán): míg 31,9 százalékuk inkább “támogatja” külföldi ambícióikat (az 1-est és a 2-est megjelölők), addig egy árnyalattal magasabb, 34, 4 százalék az “ellenzők” aránya köreikben (akik a 4-est és az 5-öst választották). Ugyanakkor többségi támogatást élvez az az alternatíva, hogy “minél többen külföldre menjenek dolgozni egy időre” (a 2. alkérdés esetében a “támogatók” aránya 35,0 százalék, míg az “ellenzőké” csupán 20,9 százalék). A legnagyobb bizonytalanság a 4. alkérdés kapcsán tapasztalható a magyar fiatalok körében. A “jó, ha külföldiek jönnek ide dolgozni” (miután egyre kevesebb a fiatalok száma, akik eltartják a nyugdíjasokat) kérdés kapcsán 47,9 százalék gyakorlatilag nem nyilvánított véleményt (a 3-ast jelölte meg, vagy nem válaszolt). Ugyanakkor valamivel magasabb a “támogatók” aránya (27,9 százalék versus 24,3 százalék). Tehát a 2. alkérdés kapcsán regisztrált “többségi idegenellenesség” – bizonyos érvek hatására – akár meg is fordulhat.
8
IV.3.3. A “migrációs potenciál” kutatásának hazai eredményeiből Empirikus kutatásunk legfontosabb célkitűzéseihez kapcsolódóan (“miként alakulnak a magyar fiatalok külföldi ambíciói”) megvizsgáltuk, hogy a hazai kutatások hogyan ábrázolják a “migrációs potenciált”. Ehhez a TÁRKI – már korábban is említett – kutatásai bizonyultak a legkézenfekvőbbeknek22. A TÁRKI 1993 óta vizsgálja a külföldre vonulás okait és 2015-ig láthatjuk, hogyan alakult a migrációs helyzet Magyarországon. Az intézet ebben a témakörben vizsgálta a “rövid távú” és a “hosszú távú munkavállalás”, a “kivándorlás” és a “halmozott migrációs potenciál”23 alakulását. Kiderült, hogy a kivándorolni szándékozók aránya jelenleg (2015. júliusában) magasabb, mint volt az elmúlt években (lásd a IV.3.3. ábrát). A “halmozott migrációs potenciál” 1997-ig viszonylag alacsonynak bizonyult (5-6 százalék között mozgott), majd meredeken emelkedett egészen a 2012-es 19 százalékos “csúcsértékig”. Ezt követően némi csökkenés figyelhető meg, majd az utóbbi időben néhány százalékos ingadozás tapasztalható. A legutóbbi mérés (az ábrán: “2015 2” - 2015. július) szerint 15 százalékon áll. IV.3.3. ábra: “A migrációs szándék alakulása a tervezett migráció időtávja szerint, 1993–2015. július (%)”24
Forrás: TÁRKI Monitor és Omnibusz felvételek, 1993–2015. április (1), 2015 július (2) 22
Lásd erről bővebben: Sík Enrde (2015): Migrációs potenciál Magyarországon 1993–2015. TÁRKI, Budapest. Interneten: http://www.tarki.hu/hu/news/2015/kitekint/20150511_migracio.html (Letöltés ideje: 2015. 08. 17.) vagy a Magyar Tudomány 2013/3. számát. Interneten: http://www.matud.iif.hu/2013/03/Tartalom.htm (Letöltés ideje: 2015. 08. 16.) Hozzátresszük, hogy nagyon tanulságosak és értékesek az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének és az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport kísérletei is! 23 “A halmozott migrációs potenciál olyan összesített mutató, amely mindazokat megjeleníti, akik rövid és hosszú távon külföldön vállalnának munkát, illetve kivándorolnának.” (Sík, 2003:15. Idézi: Nyírő, 2013: 283) 24 Lásd: TÁRKI “Migrációs potenciál 2015. július”. Interneten: http://www.tarki.hu/hu/news/2015/kitekint/20150811_migracio.html (Letöltés ideje: 2015. 08. 14.)
9
A “Magyar Ifjúság 2012” kutatás során hasonló, de nem teljesen a fentiekkel azonos módon mérték fel a “migrációs potenciált” a kutatók. A következő kérdést fogalmazták meg: “Amennyiben lenne lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon, dolgozzon, hajlandó lenne-e elhagyni az országot hosszabb-rövidebb időre?”25 A válaszlehetőségek illetve a válaszok százalékos megoszlásai a következők voltak (lásd a IV.3.1. táblázatot): IV.3.1. táblázat: “Amennyiben lenne lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon, dolgozzon, hajlandó lenne-e elhagyni az országot hosszabb-rövidebb időre?” (százalékok)
Kijelentések: 1 nem, csak Magyarországon tudja elképzelni az életét
25-29 éves
20-24 éves
15-19 éves
Összesen
42,8%
30,7%
27,4%
33,9%
2 igen, de csak egy hónapnál rövidebb időre
2,8%
3,6%
2,8%
3,1%
3 igen, de csak 1 és 6 hónap közötti időre
8,0%
10,2%
11,2%
9,7%
4 igen, akár fél évnél hosszabb időre is
12,3%
16,2%
16,7%
15,0%
5 igen, akár 5 évnél hosszabb időre is
10,4%
13,8%
11,8%
12,0%
6 igen, akár végleges letelepedés céljából is
11,1%
12,7%
11,9%
11,9%
88 NT
9,6%
10,7%
15,5%
11,8%
99 NV
3,1%
2,2%
2,6%
2,6%
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N=8000) Az eredmények azt mutatják, hogy a a vizsgálat időpontjában a magyar fiatalok egyharmada (33,9 százalékuk) “csak Magyarországon tudja elképzelni az életét”, míg egytizedük (11,8 százalékuk) a végleges külföldi letelepedést is el tudja képzelni. Szemmel láthatóan ez utóbbi adat a korcsoportok szerint nem igazán tér el (11,1 és 12,7 százalék között mozog; az ASR-ek értékei render a +/-2,0 intervallumon belülre esnek), addig az immobilak esetében jelentős (szignifikáns26) eltérések tapasztalhatóak. Az egyik végletet a 15-19 évesek alkotják (27,4 százalék csupán ebben a csoportban az arány; ASR = -8,2), míg a másikat a 25-29 évesek (itt 42,8 százalék a vizsgált érték; ASR = +12,3). Érdemes összehasonlítani adatainkat az Aktív Magyar Fiatalok Kutatócsoport egyik vizsgálati eredményével: egy 2015-ben végrehajtott kutatásuk során úgy találták, hogy a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalok 37 százaléka itthon akar letelepedni, 63 százalékuk rövidebb ideig, míg 52 százalékuk akár hosszabb ideig is hajlandó lenne külföldön munkát vállalni27.
25
Lásd a IV.1. Mellékletben a „kmt1” kérdést. A teljes kereszttábla Pearson-féle Khí-négyzet próba értéke: P < 0,001. 27 Szabó Andrea (2015): Az egyetemisták és főiskolások Magyarországon, 2015. Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport – Belvedere Meridionale Kiadó, Szeged. Interneten: 26
10
Hogy a fentebb idézett TÁRKI adatokkal összehasonlíthatóbbá tegyük eredményeinket, összevontuk az egyes kategóriákat. Így az 1. és 2. kategóriából (“egy hónapnál rövidebb időre” illetve az “1 és 6 hónapra”) konstruáltuk a “rövid távú” kategóriát, míg a 4. és az 5. (“akár félévnél hosszabb időre” és az “akár 5 évnél hosszabb időre”) alkotja a “hosszú távú” kategóriát (lásd a IV.3.4. ábrát). IV.3.4. ábra: Amennyiben lenne lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon, dolgozzon, hajlandó lenne-e elhagyni az országot hosszabb-rövidebb időre?” Összevont kategóriák (százalékok)28 Összesen
33,9%
15-19 éves
27,4%
20-24 éves
30,7%
25-29 éves
12,8% 14,0%
28,5%
13,8%
20%
10,8% 40%
11,9% 11,9%
30,0%
42,8% 0%
27,0%
22,7% 60%
14,4% 18,1%
12,7% 11,1% 80%
12,9% 12,6% 100%
1 csak Magyarországon tudja elképzelni az életét 2 rövid távú munkavállalás, tanulás (1-6 hónap) 3 hosszú távú munkavállalás, tanulás (fél évnél hosszabb időre) 4 kivándorlás, végleges letelepedés 9 NT/NV Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N=8000) Az összevont kategóriák alapján készült elemzéseinkből kibontakozik egy átláthatóbb kép a magyar fiatalok különböző korcsoportjaira vonatkozóan29. A – későbbiekben mélyebb elemzéseink tárgyát képező – 25-29 évesek azok között vannak szignifikánsan felülreprezentálva, akik csak Magyarországon tudják elképzelni az életüket (42,8 százalék; ASR = +12,3). A 20-24 évesek körében kiugróan magas (30,3 százalékos; ASR = +4,4) azok aránya, akik hosszabb távú külföldi munkavállalást, tanulást is el tudnának képzelni. Végül a 15-19 éves választadók csoportja – relatíve – a legmobilabb (itt a legalacsonyabb az “immobilak” aránya: 27,4 százalék; az ASR = -8,2), ugyanakkor ők a “leghatározatlanabbak” is (a nem válaszolók aránya 18,1 százalék; az ASR = +6,3). http://www.aktivfiatalok.hu/public/files/documents/gyorsjelentes_v20150510.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Az idézett adatokal tásd a tanulmány 12. oldalán. 28 Az összefüggések erősen szignifikánsak: a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége, P < 0,001. Különösen magas a 25-29 éveseknél az 1. válaszlehetőség felülreprezentáltsága: az Adjusztált Sztenderdizált Reziduális (ASR) itt +12,3. Az ellenkező póluson a 3. válaszlehetőség helyezkedik el: iss az ASR = -6,3. 29 Az összefüggések itt is erősen szignifikánsak, a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége: P < 0.001.
11
IV.3.4. Külföld vonzásában: a “pozitív és negatív tényezők” elemzése A következő fejezetben a migrációs szándékok egyes “pozitív és negatív tényezőit” elemezzük. Arra vagyunk kíváncsiak, mik azok a tényezők, amelyek “ösztönzik” a fiatalokat az ország elhagyására abban az értelemben, hogy vonzó(bb) perspektívát nyújtanak más országok, illetve melyek azok, amelyek “visszatartják” őket ettől. A kutatásunk e szakaszában már a 25-29 éves magyar fiatalokra koncentrálunk.
A “pozitív tényezőkre” vonatkozó kérdés válaszai (csak az “igenek” százalékarányait vizsgálva) így alakultak (lásd a IV.3.1. Mellékletben a “kmt3.” kérdést és a IV.3.5. ábrát): IV.3.5. ábra: Az alábbiak közül mi az, amiért (mégis) hajlandó lenne elhagyni az országot hosszabb-rövidebb időre? (az “igen” válaszok arányai százalékban; korcsoportonként)30
66,4% 63,6%
jobb megélhetés 21,5% 15,3%
nyelvtanulás
20,0% 15,4%
tapasztalatszerzés
18,7% 14,7%
karrier
13,8% 11,4%
új kihívások családi okok tanulás általában
6,4% 8,2% 4,8% 3,0%
politikai\ideológiai okok
2,0% 2,1%
hogy önkéntes munkát végezzen
1,7% 1,4% 16,5% 18,4%
NT/NV
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% Összesen
25-29 éves Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N=8000)
30
Az eltérések két kivételével („politikai okok” és „önkéntes munka”) minden alkérdés esetében szignifikánsak: az ASR értékek a +/-2,0 intervallumon kívül esnek.
12
Ábránkból leolvasható, hogy legtöbben a “jobb megélhetés” miatt mennének külföldre. Összevetve az összesített eredményekkel, a 25-29 éves korcsoportból “csak” 63,6%-uk hagyná el az országot emiatt. Van szignifikáns eltérés az összes megkérdezett adataival összevetve, ami 66,4% (ASR = -3,9). Második helyen található a “nyelvtanulás” (15,3%), ami motiválja a fiatalokat külföldre, és helyet kapott a “tapasztalatszerzés” (15,4%) is31. Egyetlen olyan érték van, amely a 25-29 éves korcsoportnál magasabbak, mint az összesített adatok. Megfigyelhető, hogy a “családi okok” a 25-29 éveseknél sokkal fontosabb tényezők, mint a fiatalabb csoportok számára: 8,2 százalékuk jelölte meg az “igent” ez esetben (a teljes minta értéke 6,4 százalék; ASR = +4,8).
A következő kérdés (lásd a IV.3.1. Mellékletben a “kmt4/4.” alkérdést) arra irányult, hogy a fiatalokat mennyire motiválja a migráció, ha a “kedvezőbb munkalehetőségről” van szó. Az alábbi táblázat (lásd a IV.3.2. táblázatot) adatai azt mutatják, hogy a fiatalok véleménye erőteljesen megoszlik ebben a tekintetben is: míg 32,6 százalékuk választotta a 4-e és 5-ös értéket, addig 37,3 százalékuk az 1-est és a 2-est (tehát enyhe többségben vannak azok köreikben, akiket nem igazán vonzza a kedvezőbb külföldi munkalehetőség). A 25-29 évesek esetében jelentős többségben vannak az “elutasítók” (akik az 1-est és a 2-test jelölték meg: összesen 42,8 százalék), mint azok, akiket emigrációra csábít ez a tényező (a 4-est és 5-öst megjelölők aránya együttesen csak 29,6 százalék).
IV.3.2. táblázat: “Ön mire lenne hajlandó egy kedvezőbb munkalehetőség (megszerzésének) érdekében?” - elköltözni egy másik országba. (százalékok és átlagértékek)32 Válaszlehetőségek 1 1 = biztosan nem
25-29 éves
20-24 éves
15-19 éves
Összesen
30,1%
23,9%
23,2%
25,8%
22
12,7%
11,4%
10,3%
11,5%
33
22,0%
25,0%
23,5%
23,5%
44
14,4%
16,2%
15,9%
15,5%
5 5 = biztosan igen
15,2%
18,0%
18,3%
17,1%
8 NT
4,3%
4,4%
7,5%
5,3%
9 NV
1,3%
1,2%
1,3%
1,3%
Átlagértékek az ötfokú skálán (érdemben válaszolókra):
2,70
2,93
2,96
2,86
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N=8000) 31 32
Mindkét esetben szignifikánsan alulreprezentált az „igenek” aránya a teljes mintához képest. Az átlageltérések szignifikánsak: az F próba elfogadási valószínúsége P < 0,001, az Eta-négyzet értéke: 0,006.
13
A magyar fiatalokat arról is kérdezték 2012-ben, hogy mennyire valószínű a külföldi tanulás, munkavállalás illetve az elköltözés a következő években (lásd a IV.1. Mellékletben a “kmt6.” kérdés 3. 5. és 8. alkérdéseit). Az ötfokú skálán mért átlagértékeket a következő ábrán szemléltetjük, itt is külön kiemelve a 25-29 éveseket (lásd a IV.3.6. ábrát, ahol az 5-ös azt jelenti, hogy “teljes mértékben valószínűnek tartja”, míg az 1-es azt, hogy “egyáltalán nem”). IV.3.6. ábra: “Mennyire tartja Ön valószínűnek, hogy néhány éven belül igazak lesznek Önre a következő kijelentések?” (átlagértékek az ötfokú skálán; korcsoportonként)
2,29 elköltözik egy másik országba 2,17
2,48 külföldön vállal munkát 2,35
1,78 külföldön tanul tovább 1,62
1,50
1,70
1,90
Összesen
2,10
2,30
2,50
2,70
25-29 éves
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N=8000) Adatainkból
kiolvasható,
hogy
a
legnagyobb
valószínűsége
a
jövőbeli
külföldi
munkavállalásnak van, míg a legkisebb a tanulásnak. Mindhárom tényező esetében szignifikánsan alacsonyabb az “emigrációs potenciálja” a vizsgált 25-29 éves korcsoportnak33. A következő kérdéssor (lásd a “kmt3.” alkérdéseit a IV.3.1. Mellékletben) számunkra különös jelentősséggel bír, hiszen a “visszatartó tényezők” aggregált változóját vizsgáljuk meg tüzetesebben a négydimenziós rétegződésmodellünk segítségével. A következő elemi változókból konstruáljuk speciális mutatónkat (lásd a IV.3.7. ábrát, ahol az ötfokú skálán mért átlagértékeket mutatjuk be; az 5-ös azt jelenti, hogy “teljes mértékben visszatartja”, míg az 1-es azt, hogy “egyáltalán nem”). 33
Mindhárom esetben szignifikáns az eltérés (P < 0,001).
14
IV.3.7. ábra: “Mennyire tartják vissza a következők attól, hogy hosszabb-rövidebb időre elhagyja az országot?” (átlagértékek az ötfokú skálán; korcsoportonként) 3,84 3,89
ragaszkodik a családjához 3,40 3,44
ragaszkodik a hazájához, szülőhelyéhez
3,34 3,25
ragaszkodik a barátaihoz
3,17 3,12
egyedül nem mer belevágni
3,17
nem akarja föladni itthoni életét, karrierjét
3,34 3,08 3,04
nincs (anyagi) lehetősége rá
3,06 3,13
nem beszél elég jól idegen nyelven
3,04 3,17
itthon is boldogul
2,90 2,83
azt sem tudja, hogyan fogjon hozzá
2,85 2,86
túlságosan sok ügyintézéssel jár
2,50 2,70 2,90 3,10 3,30 3,50 3,70 3,90 4,10 Összesen
25-29 évesek Forrás: "Magyar Ifjúság 2012." (N=8000)
A vizsgálataink során itt is elkülönítve elemezzük a 25-29 éves csoport eredményeit a teljes minta átlagaitól34. A legfontosabb visszatartó tényezőnek a “ragaszkodik a családjához” bizonyult. A korcsoportok szerinti eltérések itt is szignifikánsak (P < 0,001), de csak az ötödik a rangsorban az életkor változójának magyarázó ereje (Eta-négyzet = 0,005). Ebből a szempontból a legnagyobb magyarázó erőt a “nem akarja föladni itthoni életét, karrierjét” tényező esetében regisztráltuk (az Eta-négyzet értéke itt 0,008). Második legerősebb összefüggés "azt sem tudják, hogyan fogjanak hozzá" a kivándorlásnak (Eta-négyzet ebben az esetben 0,007). Hasonlóan erős a korcsoportok szerinti átlageltérés a "ragaszkodjnak barátjukhoz" 34
Az F próba szerint az átlageltérések egy kivételtől eltekintve erősen szignifikánsak (a „túlságosan sok ügyintézéssel jár” esetében P = 0,011). A legerősebb összefüggést a „nem akarja feladni itthoni életét, karrierjét” (Eta-négyzet = 0,008) és a Ragaszkodik a barátaihoz” (Eta-négyzet = 0,007) esetében regisztráltunk.
15
tényező esetében (Eta-négyzet értéke szintén 0,07). A rangsorban az "itthon is boldogul" (0,006 – os Eta-négyzet értékkel) tényező következik.
Összehasonlítva a 25-29 éves korosztály átlageredményeit a teljes minta átlagaival, azt tapasztalhatjuk, hogy hat esetben nagyobb a “visszatartó erő”, míg négy esetben kisebb. Relatíve különösen erős e csoportnál – mint ezt fentebb is jeleztük – a “nem akarja föladni itthoni életét, karrierjét” tényező visszatartó ereje (3,34 pont az ötfokú skálán, szemben a teljes mintán mért 3,17-es átlaggal). Az “itthon is boldogul” relative magas értéke (3,17 versus 3,04 pont) is azt mutatja, hogy az idősebb fiatalok immáron előbbre tartanak fiatalabb társaiknál a saját egzisztenciájuk kialakításában – így nehezebben is mozdulnak el itthonról. Ami némi meglepetést okozott: az idegen nyelv tudásuk relatív hiánya (“nem beszél jól idegen nyelvet”: 3,13 versus 3,06 pont).
Érdekelt bennünket az egyes indikátorok főbb magyarázó változók szerinti alakulása (ezzel mintegy előkészítettük egy “aggregált változó” megkonstruálását). Miután további vizsgálataink során csak a 25-29 évesekre koncentrálunk, ebben a 2776 fős alcsoportban készítettük el számításainkat. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire “mozognak másképpen” az elemi “migrációs potenciál” indikátoraink a magyarázó változók egyes kategóriái mentén. Először a nemek szerinti eltéréseket elemeztük (lásd a IV.3.8. ábrát).
Nem kis meglepetésünkre azt tapasztaltuk, hogy kivétel nélkül minden indikátor átlagértéke nagyobb a nőknél és kisebb a férfiaknál. Ezután sorravettünk néhány további magyarázó változót (iskolázottság, lakóhely, foglalkozás, vagyoni helyzet stb), és hasonló eredményekre jutottunk. A 25-29 éves korosztályon belül szinte teljesen “együtt mozogtak” tehát ezek a változók.
Mindezek arról győztek meg bennünket, hogy nem követünk el nagyobb hibát, ha együttes hatásukat az értékeik egyszerű összegzésével becsüljük.
16
IV.3.8. ábra: Mennyire tartják vissza a következők attól, hogy hosszabb-rövidebb időre elhagyja az országot? (nemenkénti átlagértékek az ötfokú skálán) 3,89
ragaszkodik a családjához
3,76
4,02
3,44 3,55 3,33 3,34 3,45 3,23 3,25 3,34 3,17 3,17 3,21 3,13 3,13 3,16 3,10 3,12 3,23 3,01 3,04 3,26
ragaszkodik a hazájához, szülőhelyéhez nem akarja föladni itthoni életét, karrierjét ragaszkodik a barátaihoz itthon is boldogul (*) nem beszél elég jól idegen nyelven (*) egyedül nem mer belevágni nincs (anyagi) lehetősége rá
2,83 2,86 2,97 2,76 2,83 2,95 2,73
túlságosan sok ügyintézéssel jár azt sem tudja, hogyan fogjon hozzá 2,50
2,70
Összesen
2,90
nő
3,10
3,30
3,50
3,70
3,90
4,10
férfi
Forrás: "Magyar Ifjúság 2012." (csak a 25-29 évesek; N=2776) (Jelmagyarázat: (*) = a nemenkénti átlageltérések nem szignifikánsak)
IV.3.5. A “migrációs potenciál” egy speciális indikátora: a “visszatartó tényezők” együttes hatásának vizsgálata A fenti tapasztalatainkat figyelembe véve az összetett “migrációs potenciál” mutatónkat a vizsgált 10 indikátorból úgy képeztük a 25-29 évesek körében, hogy egyszerűen összegeztük válaszadónként a pontértékeket, majd elosztottuk tízzel. Az új magyarázandó változónk statisztikáit a következő ábrán mutatjuk be (lásd a IV.3.9. ábrát).
17
IV.3.9. ábra: Az összetett “migrációs potenciál” aggregált változója.
Forrás: "Magyar Ifjúság 2012." (csak a 25-29 évesek; N=2596) Mint az a fenti ábrából is leolvasható, az új változónk átlagértéke 3,20-nak adódott az ötfokú skálán (mindössze 180 esetben nem tudtuk kiszámítani adathiány miatt – ez 6,5 százaléka a 25-29 évesek csoportjának). Annál “kisebbnek” feltételezhető tehát valamely személy “migrációs potenciálja”, minél nagyobb a “visszatartó tényezőkből” konstruált változónk átlagértéke (nevezhetjük akár “inverz migrációs potenciál mutatónak” is).
Érdekes “szélsőséges” értékek is szerepelnek az ábrán. Összesen 281 olyan válaszadónk volt (10,1 százalék), akik mind a tíz “visszatartó erő” indikátorra ötöst adtak (tehát őket maximálisan visszatartják a külföldi emigrációtól az említett tényezők – itt a nők, az Észak-Magyarországon élők és az alsó jövedelmi harmadba tartozók felülreprezentáltsága figyelhető meg). Az ellenkező póluson az a 122 válaszadó (4,4 százalék) helyezkedik el, akik minden tényező “visszatartó erejét” egyesre osztályozták (őket szinte “semmi nem tartja vissza attól, hogy külföldre távozzanak – 18
közöttük szignifikánsan felülreprezentáltak a férfiak, a Közép-Magyarországon élők és a jövedelmi felső harmadba tartozók).
További ellenőrzéseknek is alávetettük a mutatónkat. A fentiekben elemzett migrációs kérdések közül először a legismertebbet, leggyakrabban használtat (“Amennyiben lenne lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon, dolgozzon, hajlandó lenne-e elhagyni az országot hosszabb-rövidebb időre?” – lásd fentebb a IV.3.4. ábrát) tettük vizsgálataink tárgyává. Az új “migrációs potenciál” mutatónk átlagértékei a következőképpen alakulnak (lásd a IV.3.10. ábrát). IV.3.10. ábra: “Amennyiben lenne lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon, dolgozzon, hajlandó lenne-e elhagyni az országot hosszabb-rövidebb időre?” Összevont kategóriák szerinti átlagértékei a “migrációs potenciál” aggregált változónknak. (átlagértékek az ötfokú skálán) csak Magyarországon tudja elképzelni az életét
3,79
rövid távú munkavállalás, tanulás (1-6 hónap)
3,11
hosszú távú munkavállalás, tanulás (fél évnél hosszabb időre)
2,59
kivándorlás, végleges letelepedés
2,31
NT/NV
3,24 2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
Forrás: "Magyar Ifjúság 2012." (csak a 25-29 évesek; N=2776) Mint azt reméltük, erős szignifikáns összefüggéseket találtunk (az F-próba elfogadási valószínűsége: P < 0,001; Eta-négyzet = 0,278). Az átlagértékek alakulása is nagyon meggyőzően alakult: a “csak Magyarországon tudja elképzelni az életét” alternatíva esetében volt a legnagyobb (3,79 pont az ötfokú skálán), míg a “kivándorlás, végleges letelepedés” alternatíva esetében a legalacsonyabb (mindössze 2,31 pont). A rövidebb és hosszabb távú munkavállalás, tanulás alternatívái esetében is “jól működött” az új konstrukciónk.
19
További próbáknak is alávetettük mutatónkat. Sorravettük azokat a magas mérési szintű változókat, amelyek szintén a migráció kérdésköréhez kapcsolhatók (lásd fentebbi elemzéseinket, illetve a IV.3.1. mellékletet). Első vizsgálatunkat a kérdőív “kmt4” kérdésének (“Ön mire lenne hajlandó egy kedvezőbb munkalehetőség (megszerzésének) érdekében?”) 4. alkérdése (“elköltözni egy másik országba”) mentén készítettük el. Ezután a kérdőív “kmt6” kérdésének (“Mennyire tartja Ön valószínűnek, hogy néhány éven belül igazak lesznek Önre a következő kijelentések…”) három alkérdése következett (3. alkérdés: “külföldön tanul tovább”, 5. alkérdés: “külföldön vállal munkát”, és végül a 8. alkérdés: “elköltözik egy másik országba”). Minden esetben egy-egy ötfokú skála kapcsolódott a kérdésekhez, ahol az 5-ös a legnagyobb migrációs potenciállal azonosítható érték, míg az 1-es a legkisebbel (lásd a kérdéseket a IV.3.1. mellékletben). Többféle korrelációs statisztikát is alkalmaztunk (Pearson, Kendal és Spearman), és a következő eredményeket kaptuk (lásd. IV.3.3. táblázatot).
IV.3.3. táblázat: Az aggregált “migrációs potenciál” változónk kapcsolata más migrációs potenciál változókkal (korrelációs statisztikák)35
Pearson Correlation Coefficient Sig. (2-tailed) Sum of Squares and Crossproducts Covariance N Kendall's tau_b Correlation Coefficient Sig. (2-tailed) N Spearman's rho Correlation Coefficient Sig. (2-tailed) N
(a) Elköltözni egy másik országba
(b) Külföldön tanul tovább
(c) Külföldön vállal munkát
(d) Elköltözik egy másik országba
-.384**
-.160**
-.493**
-.465**
,000
,000
,000
,000
-1526,468
-458,614
-1828,971
-1629,512
-,606
-,182
-,751
-,666
2521
2526
2437
2447
-.296**
-.133**
-.384**
-.363**
,000
,000
,000
,000
2467
2472
2385
2395
-.375**
-.170**
-.485**
-.456**
,000
,000
,000
,000
2467
2472
2385
2395
Forrás: "Magyar Ifjúság 2012." (csak a 25-29 évesek; N=2776) Újra csak meggyőződhettünk arról, hogy az aggregált változónk “nem hagy cserben”, ha a további elemzéseink során ezt alkalmazzuk, hiszen minden esetben erős, szignifikáns negatív korrelációs együtthatókat kaptunk (relative a leggyengébb a “külföldön tanul tovább”, míg a legerősebb a “külföldön vállal munkát” kérdések esetében a korreláció). 35
Jelmagyarázat: (**) A korrelációk szignifáns 0,001 szinten.
20
Ezek után nyugodt lelkiismerettel végeztük el az elemzéseket. Először néhány magyarázó alapváltozó mentén vizsgáltuk meg új mutatónk átlagértékeinek alakulását. Nemek szerint a már jól ismert (erős, szignifikáns) összefüggést tapasztaltuk: a nőknél nagyobb a visszatartó tényezők hatása (itt az átlagérték 3,31 pont az ötfokú skálán, azaz kisebb a “migrációs potenciáljuk”), mint a férfiaknál (ez esetben csak 3,10 a vizsgált érték). Nem okozott meglepetést az iskolázottság mutatója mentén tapasztalható “tendenciózus összefüggés” sem: míg a diplomásoknál 2,81 az átlag, addig az ellenkező póluson a legiskolázatlanabbak (a 8 általánosig jutottak) helyezkednek el 3,74-es átlagértékkel. A lakóhely szerinti adatok már okoztak némi meglepetést, annyiban, hogy a legkisebb értéket a “vidéki nagyvárosokban” mértünk (3,00 pontot), míg a legnagyobbat Budapesten (3,31 pontot). Ez az összefüggés minden esetre további vizsgálódások tárgya lehet… Nem meglepő ugyanakkor a “vásárlóerő” mutatójának viselkedése: a legkisebb visszatartó erő a migrációtól a felső harmadnál, míg a legnagyobb az alsó harmadnál tapasztalható (2,96 versus 3,47 pont). Megvizsgáltuk a válaszadók gazdasági aktivitása, foglalkozása szerint is az összefüggéseket. Erős, szignifikáns kapcsolatot találtunk, ahol az átlagértékek a következőképpen alakultak (lásd a IV.3.11. ábrát). IV.3.11. ábra: Az aggregált “migrációs potenciál” változónk gazdasági aktivitás, foglalkozás szerint (átlagértékek az ötfokú skálán) Összesen
3,20
közvetlen termelésirányító (pl. művezető)
3,68
nem dolgozik, még nem dolgozott
3,65
segédmunkás (nem mezőgazdasági)
3,59
mezőgazdasági fizikai munkás
3,36
betanított munkás (nem mezőgazdasági)
3,29
szakmunkás (nem mezőgazdasági)
3,18
egyéb (diplomához nem kötött) szellemi
3,17
beosztott diplomás
2,98
nem dolgozik, már dolgozott
2,98
alsó vezető (osztályvezető alatt)
2,84
tanuló
2,78
közép- és felsőszintű vezető
2,49 2,00 2,20 2,40 2,60 2,80 3,00 3,20 3,40 3,60 3,80
Forrás: "Magyar Ifjúság 2012." (csak a 25-29 évesek; N=2776) 21
IV.3.6. A rétegződésmodell-elemzések eredményei A fenti vizsgálatunk már tulajdonképpen “átvezetett” bennünket a négydimenziós rétegződésmodellel elvégzett kutatásainkhoz. Mint azt a fenti (IV.1. alfejezetben) kifejtettük, az általunk alkalmazott magyarázó modell négy elemet tartalmaz: az “életút-elemeket” (öt életesemény bekövetkezésének időpontjából született klaszteranalízis segítségével a 35 csoport), a “saját réteghelyzetet” (a fenti – IV.3.11. ábrán látható – kategóriarendszer egy továbbfejlesztett változataként állítottuk elő a 27 csoportot), a “szülők réteghelyzete” (itt 19 kategóriát képeztünk a szülők foglalkozási csoportjaiból), és a “háttérelemek” (melyek 24 csoportját a megkérdezett neméből, lakóhelyéből és “vásárlóerő” mutatójából konstruáltuk).
Az alábbiakban sorravesszük egyenként is e négy “rétegképző tényező” csoportjainak átlagértékeit a speciális aggregált “migrációs mutatónk” mentén, majd ezek összevont változatait (8 kategóriás változókként – ennek előállításáról is szól a fenti IV.1. alfejezet) egyetlen “teljes faktoriális modellbe” elhelyezve elemezzük a tényezők többdimenziós statisztikai hatásait, kölcsönhatásait (teljesen hasonló módon járunk tehát el, mint fentebb a “boldogság” mutatója kapcsán tettük).
Először az életút alakulásának tipológiáját tekintjük át a speciális migrációs mutatónk átlagértékeinek alakulása mentén. Mint azt fentebb is kiemeltük, a csoportokat öt életesemény figyelembevételével készítettük el: a szülői otthonról való leválás, az iskola befejezése, az első munkába állás, a házasság/tartós párkapcsolat és az első gyermek születése.
Készült egy részletesebb ábra is, amely tartalmazza mind a 35 csoport adatait (lásd a IV.3.2.1. mellékletet). Az alábbiakban csak azokat a csoportokat mutatjuk be (lásd a IV.3.12. ábrát), amelyeknél a legnagyobb illetve a legkisebb átlagértékeket regisztráltunk (öt-öt csoport szerepel mindkét kategóriában – ezt a logikát követjük a további rétegképző tényező esetében is). A legnagyobb “visszatartó erőt” a 14. csoportnál tapasztaltuk: itt a legmagasabb a “migrációs potenciál” mutatónk átlagértéke (4,05 pont az ötfokú skálán). Rájuk az jellemző, hogy 21 éves korukig megszületett az első gyermekük, 19 éves korukig tanulmányaikat befejezték és nem költöztek el otthonról a kérdezésük időpontjáig. A második legnagyobb értéket a 12. csoport
22
esetében mértük (4,04 pontot). Itt szintén gyermekük volt 21 éves korukig, iskoláikat nem fejezték be és ők sem költöztek el otthonról. IV.3.12. ábra: Az életút-(életesemény) csoportok értékei a “migrációs potenciál” mutatón (átlagértékek az ötfokú skálán; Eta2= 0,076).
ÖSSZESEN
3,20
ÁTLAG FÖLÖTTI VISSZATARTÓERŐ: 14 Gyerek 21 éves koráig, iskolát befejezte 19 éves koráig, nem költözött el
4,05
12 Gyerek 21 éves koráig, iskolát nem fejezte be, nem költözött el
4,04
13 Gyerek 21 éves koráig, iskolát nem fejezte be, elköltözött
3,84
15 Gyerek 21 éves koráig, iskolát befejezte 19 éves koráig, elköltözött
3,76
20 Gyerek 22-25 évesen, iskolát befejezte 19 éves koráig, 21 éves kora után leköltözött
3,62
ÁTLAG ALATTI VISSZATARTÓERŐ: 28 Gyerek nincs, iskolát befejezte 19 évesen költözött el, kereső munka volt 19 évesen
2,86
11 Gyerek nincs, iskolát befejezte 25 éves kora után
2,81
07 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, nem költözött el, kereső munka nem volt
2,80
08 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, 21 éves koráig elköltözött
2,78
10 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, 25 éves kora után költözött el
2,400
2,72 2,800
3,200
3,600
4,000
4,400
Forrás: Magyar Ifjúság 2012 (N= 2776 fő; besorolható: 2596 fő) Az ellenkező póluson található a 10. csoport, vagyis a legkisebb átlagértéket itt regisztráltunk (2,72 pontot az ötfokú skálán). Náluk gyermek nem született kérdezésük időpontjáig, tanulmányaikat befejezték 20-25 évesen, 25 éves koruk után elköltöztek otthonról. Őket követi a 08. csoport, ahol az átlagérték egy kicsivel magasabb (2,78). Nagyon hasonló jellemzőkkel bírnak ők is, mint az előző csoport, egyetlen különbséggel, hogy 21 éves korukig elköltöztek otthonról. Ha 23
összevetjük a két “szélső pólust” feltűnő a gyermek meglétének erős (“visszatartó”) hatása és az önálló háztartás jelentősége (nagyban növelheti a migrációs potenciált). A háttérelemek dimenziója – mint azt fentebb is jeleztük – a nem, a “vásárlóerő” és a település jellegének egyesítéséből jött létre (lásd a IV.3.13. ábrát és a Mellékletben a IV.3.2.3. ábrát). Az átlag fölötti legmagasabb visszatartóerőt a 22. csoport esetében regisztráltuk (3,66 pontot az ötfokú skálán). A csoport főbb jellegzetességei: a községi, az alsó “váráslóerő” harmadba tartozó nők. Második legmagasabb visszatartóerőt a 19. csoportnál mértünk (3,62 pontot), ebbe városi alsó harmadba tartozó nők kerültek. IV.3.13. ábra: A háttérelemek csoportjainak értékei a “migrációs potenciál” mutatón (átlagértékek az ötfokú skálán; Eta2 = 0,063). ÖSSZESEN
3,20
ÁTLAG FÖLÖTTI VISSZATARTÓERŐ: 22 Nő, községi, alsó harmad
3,66
19 Nő, egyéb város, alsó harmad
3,62
13 Nő, budapesti, alsó harmad
3,61
14 Nő, budapesti, középső harmad
3,48
01 Férfi, budapesti, alsó harmad
3,46
ÁTLAG ALATTI VISSZATARTÓERŐ: 09 Férfi, egyéb város, felső harmad
2,91
12 Férfi, községi, felső harmad
2,89
03 Férfi, budapesti, felső harmad
2,83
11 Férfi, községi, középső harmad
2,81
06 Férfi, nagyvárosi (legalább megyei jogú), felső harmad
2,74
2,400
2,800
3,200
3,600
4,000
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N= 2776 fő; besorolható: N= 2596 fő) 24
Az ellenkező póluson az átlag alatti visszatartóerő legalacsonyabb áltagérték 2,74 pont, amit a 6. csoportnál mértünk. Ide soroltuk a nagyvárosi, felső harmadba tartozó férfiakat. A második legalacsonyabb átlagértéket a 11. csoportnál tapasztaltuk (2,81 pontot). Ők a községi középsőharmadba tartozó férfiak. Az a fenti ábrából is egyértelműen kitűnik, hogy a nemek szerinti eltérések a legpregnánsabbak. Az apa és az anya réteghelyzetének összevetésével meg tudtuk határozni a szülői réteghelyzetet, ennek értelmében 19 kategóriát különítettünk el. (lásd lentebb a IV.3.13. ábra Mellékletben a IV.3.2.3. ábra). A legmagasabb visszatartóerő a 3. csoportnál volt (3,78 pont). Ők a szakképzetlen segédmunkások. A második legmagasabb átlagértéket (3,57 pontot) az 1. csoportnál, vagyis a szakképzetlen mezőgazdasági fizikai munkásoknál mértük. IV.3.14. ábra: Szülői réteghelyzet csoportjainak átlagértékei a “migrációs potenciál” mutatón (átlagértékek az ötfokú skálán; Eta2 = 0,048). ÖSSZESEN
3,20
ÁTLAG FÖLÖTTI VISSZATARTÓERŐ: 03 Szakképzetlen segédmunkás
3,78
01 Szakképzetlen mg. fizikai munkás
3,57
05 Szakképzetlen betanított munkás
3,55
02 Szakképzett mg. fizikai munkás
3,40
04 Szakképzett segédmunkás
3,37
ÁTLAG ALATTI VISSZATARTÓERŐ: 15 Egyéb szellemi - diplomával
3,07
16 Beosztott diplomás főiskolai diplomával
2,85
18 Középszintű vezető
2,72
17 Beosztott diplomás egyetemi…
2,70
19 Felső vezető (osztályvezető fölött)
2,56
2,400
2,800
3,200
3,600
4,000
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N= 2776 fő; besorolható: N= 2596 fő) 25
Ellenkező póluson a legalacsonyabb átlag alatti érték a 19. csoport (2,56 pont) esetében tapasztalható. Ide tartoznak a felsővezetők. Második legalacsonyabb értéknek bizonyult a 17. csoport (2,70 pont); beosztott egyetemi diplomával rendelkező szülők találhatóak ebben a kategóriában. Mint láthatjuk, a szülők iskolai végzettsége és munkavégzésük jellege szintén erősen befolyásolja a “migrációs potenciál” mértékét. Ahol a szülőknek magasabb az iskolai végzettségük és magasabb munkapozícióban vannak, ott a gyermek esetében nagyobb a “migrációs potenciál”. Végül az iskolázottság és a végzett munka jellegének kombinációja adta a saját réteghelyzetet. (lásd a IV.3.14. ábrát és a Mellékletben a IV.3.2.4. ábrát). IV.3.15. ábra: Saját réteghelyzet csoportjainak átlagértékei a “migrációs potenciál” mutatón (átlagértékek az ötfokú skálán; Eta2 = 0,066). ÖSSZESEN
3,20
ÁTLAG FÖLÖTTI VISSZATARTÓERŐ: 24 Nem dolgozik, még nem dolgozott szakközépiskolai érettségiig
3,91
02 Segédmunkás 8 általánosig
3,80
12 Közvetlen termelésirányító (pl. művezető)
3,68
04 Betanított munkás 8 általánosig
3,64
01 Mezőgazdasági fizikai munkás
3,36
ÁTLAG ALATTI VISSZATARTÓERŐ: 21 Alsó vezető (osztályvezető alatt)
2,84
27 Tanuló - főiskolás/egyetemistától
2,79
26 Tanuló - felsőfokú szakképzésig 19 Beosztott diplomás - egyetemi diplomával 20 Közép- és felsőszintű vezető (osztályvezetőtől)
2,76
2,74 2,49
2,400
2,800
3,200
3,600
4,000
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N= 2776 fő; besorolható: N= 2547 fő) 26
A saját réteghelyzet átlag fölötti legmagasabb visszatartóerejét a 24. csoport esetében regisztráltuk (3,91 pontot). Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik még nem dolgoztak. A második legmagasabb visszatartóerő a 2. csoportnál tapasztalható (3,80 pont). Ide tartoznak a segédmunkások, akik 8 általánossal rendelkeznek.
A legalacsonyabb átlag alatti visszatartóerő a 20. csoportnál található (2,49 pont); ide tartoznak a közép- és felsővezetők. A második legalacsonyabb értéket a 19. csoportnál mértük (2,74 pontot); ők a beosztott diplomások és az egyetemi diplomával rendelkezők. Elemzéseink azt mutatják, hogy a magasabb iskolai végzettséggel és jobb munkával rendelkezőknek nagyobb a "migrációs hajlandósága, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel és kevésbé jó munkahelyi pozícióval rendelkezőké, akárcsak a szülői réteghelyzet esetében.
IV.3.7. A “teljes faktoriális modell” alkalmazása a speciális migrációs mutatónkra A lenti ábrán (IV.3.15. ábra – lásd a IV.3.3. mellékletet is) annak a modellnek az értékeit láthatjuk, mikor a négy rétegképző dimenzió − pontosabban ezek nyolc-nyolc eleművé összevont változatai (részleteit lásd fentebb a IV.3. alfejezetben) − együtt lépnek be egy teljes faktoriális modellbe, amelynek magyarázandó változója a “migrációs potenciál” mutató. Azt mondhatjuk, hogy a modell magyarázóereje viszonylag magas, az R-négyzet értéke 8,4 százalék, vagyis a bevont magyarázó változók ekkora hányadát képesek magyarázni a speciális “migrációs potenciál” aggregált változónknak (a modell erősen szignifikána, az F-próba elfogadási valószínűsége: P < 0,001).
A Béta-értékek − az ábrán B-vel jelöltük − mutatják azt, hogy a rétegképző dimenziók különkülön mekkora hatással vannak a migrációs mutatóra úgy, hogy a többi változó „kontroll alatt van tartva”. Látható, hogy az életút-elemek Bétája 11,6 százalék, ugyanakkor a saját réteghelyzeté 10,2 százalék. Érdekes, hogy az előzmények, azaz a szülők réteghelyzetének Bétája 8,9 százalék, míg a háttér-elemek parciális hatása a migrációs mutatóra 12,9 százalék – vagyis a legerősebb (lásd a IV.3.3.5. Mellékletet is).
27
Az interferenciák tekintetében azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb „veszteséget” a saját réteghelyzet dimenzió „szenvedte el” (Eta = 0,210; Beta = 0,102 azaz C = -0,108), míg a “háttérelemek” dimenziójánál figyelhető meg a legalacsonyabb interferencia (Eta = 0,200; Beta = 0,129 azaz C = -0,071) szint, tehát azt mondhatjuk, hogy ez utóbbi dimenzióra jellemző a legkevésbé az, hogy a másik három változó „tollaival ékeskedne”.
IV.3.15. ábra: A „Külföld vonzása és a visszatartó erő” teljes faktoriális modellje az összevont rétegképző tényezőkre. B: Béta értékek, C: az interferenciák (az Eta és a Beta értékek különbsége); P: a be nem vont változók magyarázóereje; a bevont változók a magyarázandó változó szórásának 8,4 százalékát magyarázzák) „KÜLFÖLD VONZÁSA ÉS A VISSZATARTÓ ERŐ”
P: 0,92 C= -0,108
B: 0,102
„RÉTEGHELYZET” B: 0,129 C= -0,092
C= -0,071
B: 0,116 „HÁTTÉRELEMEK”
„ÉLETÚT-ELEMEK”
C= -0,102
B: 0,089
„ELŐZMÉNYEK”
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N= 2596 fő)
Kíváncsiak voltunk, hogyan befolyásolta az életutak hatásmechanizmusát a "migrációs potenciál" alakulására a másik három rétegképző tényező. Ennek bemutatására a páros faktoriális modellt alkalmaztuk úgy, hogy az eredeti változókat emeltük be a statisztikai eljárásunkba páronként. Itt is a fentiekben bemutatott elemzéseket végeztük el (vagyis az Eta értékekből kivontuk a Beta értékeket, így megtudtunk melyik tényező hatására veszített legjobban a magyarázó erejéből az életút dimenziója (lásd a IV.3.4. mellékletet is). 28
Igen tanulságos, hogy az életút elem Eta értéke az összevonások következtében (amikor nyolc csoportot képeztünk a 34 csoportból) elveszítette magyarázó ereje egynegyedét (az eredeti változónk Eta értéke 0,276 – míg a fenti teljes faktoriális modellben csupán 0,208). Arra ügyeltünk az összevonások során – mint ezt fentebb a IV.2. alfejezetben is kiemeltük – , hogy “arányosak legyenek a veszteségek”, így nyomon követhető a négydimenziós magyarázó modellünkben a rétegképző tényezők interferenciák utáni “nettó hatása”. Az adataink azt mutatják, hogy a saját réteghelyzet esetében a legerősebb az életút magyarázó erejének a vesztesége (itt a legerősebb az interferencia): 0,064 pont a Beta és az Eta közötti különbség. A leggyengébb interferenciát a szülők réteghelyzetének mutatója okozta (itt csak 0,042 a veszteség), míg a háttérelemek is viszonylag csekély (0,048 pontos) veszteséget okoztak.
Megvizsgáltuk azt is, hogy a “finom” életút kategóriák közül (lásd a IV.3.2.1. mellékletet is) melyek átlagértékei változnak meg jelentősebben a “migrációs potenciál” mutatója mentén. Meglepve tapasztaltuk, hogy csak egészen csekély “átrendeződések” figyelhetőek meg. Míg a legtöbb esetben az első és az utolsó öt csoport legfeljebb “helyet cserélt”, egyedül a saját réteghelyzet kölcsönhatása eredményezett jelentősebb átrendeződést. Itt is csak egyetlen életút csoport került lényegesen más pozícióba: a 13. csoport ("gyermek 21 éves korig, iskolát nem fejezte be, elköltözött") a harmadik helyről lecsúszott a hetedik helyre. Ez – valószínűleg – annak tudható be, hogy a csoport életútjának “végállomása” tendenciózusan kedvezőbb réteghelyzet.
Megerősített bennünket ez a vizsgálat is abban a reményünkben, hogy az általunk konstruált új rétegképző tényező (az “életút”) igenis releváns magyarázó erővel bír – összevetve a másik három tényezővel, amelyek más kutatók, elemzések esetében már korábban is kitüntetett szerepet kaptak a hasonló jellegű magyarázó modellekben.
29
IV.3.8. Mellékletek IV.3.1. melléklet: A vizsgált migrációs témánkhoz kapcsolódó kérdések a “Magyar Ifjúság 2012.” kérdőívéből (49-54. oldalak) KÜLFÖLDI MUNKA ÉS TANULÁS kmt1. Amennyiben lenne lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon, dolgozzon, hajlandó lenne-e elhagyni az országot hosszabb-rövidebb időre? 1 nem, csak Magyarországon tudja elképzelni az életét 2 igen, de csak egy hónapnál rövidebb időre 3 igen, de csak 1 és 6 hónap közötti időre 4 igen, akár fél évnél hosszabb időre is 5 igen, akár 5 évnél hosszabb időre is 6 igen, akár végleges letelepedés céljából is 88 NT 99 NV kmt1a. Tervezi-e, hogy a jövőben külföldön tanul? (Ha kmt1>1) 1 – igen 2 – nem 88 – NT 99- NV kmt1b. Tervezi-e, hogy valaha külföldön fog dolgozni? (Ha kmt1>1) 1 – igen 2 – nem 88 – NT 99 - NV kmt2. Az alábbiak közül mi az, amiért (mégis) hajlandó lenne elhagyni az országot hosszabbrövidebb időre? RANDOM Igen Nem NT NV 1 karrier 1 2 8 9 2 jobb megélhetés 1 2 8 9 3 tapasztalatszerzés 1 2 8 9 4 új kihívások 1 2 8 9 5 tanulás általában (Magyarországon nincs olyan képzés, több 1 2 8 9 tanulási lehetőség van, stb.) NEM nyelvtanulás 6 nyelvtanulás 1 2 8 9 7 politikai/ideológiai okok 1 2 8 9 8 családi okok 1 2 8 9 9 hogy önkéntes munkát 1 2 8 9 végezzen 30
kmt3. Mennyire tartják vissza a következők attól, hogy hosszabb-rövidebb időre elhagyja az országot? Kérem, hogy az iskolában megszokott módon, egy egytől ötig terjedő skála segítségével válaszoljon, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem, míg az 5-ös azt, hogy teljes mértékben. teljes egyáltalán nem RANDOM 2 3 4 mértékben NT tartja vissza visszatartja 1 ragaszkodik a hazájához, 1 2 3 4 5 8 szülőhelyéhez 2 ragaszkodik a 1 2 3 4 5 8 barátaihoz 3 ragaszkodik a 1 2 3 4 5 8 családjához 4 egyedül nem mer 1 2 3 4 5 8 belevágni 5 nincs (anyagi) 1 2 3 4 5 8 lehetősége rá 6 túlságosan sok 1 2 3 4 5 8 ügyintézéssel jár 7 nem akarja föladni itthoni 1 2 3 4 5 8 életét, karrierjét 8 nem beszél elég jól idegen 1 2 3 4 5 8 nyelven 9 azt sem tudja, hogyan fogjon 1 2 3 4 5 8 hozzá 1 itthon is boldogul 1 2 3 4 5 8 0
NV
9 9 9 9 9 9 9
9
9 9
kmt4. Ön mire lenne hajlandó egy kedvezőbb munkalehetőség (megszerzésének) érdekében? Kérem, hogy az iskolában megszokott módon, egy egytől ötig terjedő skála segítségével válaszoljon, ahol az 1-es azt jelenti, hogy biztosan nem, míg az 5-ös azt, hogy biztosan igen. biztosan nem 2 3 4 biztosan igen NT NV RANDOM 1 elköltözni egy másik településre 1 2 3 4 5 8 9 (városba) 2 elköltözni egy másik megyébe 1 2 3 4 5 8 9 3 naponta több órát utazni 1 2 3 4 5 8 9 4 elköltözni egy másik országba 1 2 3 4 5 8 9 5 megtanulni egy (újabb) nyelvet 1 2 3 4 5 8 9 6 megtanulni egy (újabb) szakmát 1 2 3 4 5 8 9 kmt5. Mennyi lenne az a maximális idő amit Ön hajlandó lenne utazni munkahelyére? ………………..óra ………………..perc 888 – NT 999 – NV 31
kmt6. Mennyire tartja Ön valószínűnek, hogy néhány éven belül igazak lesznek Önre a következő kijelentések? Kérem, hogy az iskolában megszokott módon, egy egytől ötig terjedő skála segítségével válaszoljon, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem, míg az 5-ös azt, hogy teljes mértékben valószínűnek tartja. RANDOM
egyáltalán nem
2
3
4
teljes mértékben
NT
NV
1
új munkahelyen dolgozik
1
2
3
4
5
8
9
2
saját vállalkozást indít
1
2
3
4
5
8
9
3
külföldön tanul tovább
1
2
3
4
5
8
9
4
megtanul egy új nyelvet
1
2
3
4
5
8
9
5
külföldön vállal munkát
1
2
3
4
5
8
9
6
távmunkában dolgozik otthonról
1
2
3
4
8
9
7
elköltözik egy másik településre
1
2
3
4
8
9
8
elköltözik egy másik országba
1
2
3
4
8
9
5 5 5
kmt7. Mennyire ért egyet a következő állításokkal: Kérem, hogy az iskolában megszokott módon, egy egytől ötig terjedő skála segítségével válaszoljon, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem ért egyet, míg az 5-ös azt, hogy teljes mértékben egyetért az adott állítással. egyáltalán nem ért egyet
2
3
4
teljes mértékben egyetért
NT
NV
1
2
3
4
5
8
9
1
2
3
4
5
8
9
1
2
3
4
5
8
9
1
2
3
4
5
8
9
1. Nem helyes, ha valaki,
miután az állam pénzén tanult, külföldön kamatoztatja az itthon megszerzett tudást.
2. Fontos volna, hogy
minél többen külföldre menjenek dolgozni egy időre, hogy tágítsák látókörüket, gyarapítsák tudásukat
3. Az idejövő külföldiek
elveszik a magyarok elől a munkát, ezért nem kellene engedni, hogy idejöjjenek.
4. Magyarországon egyre
kevesebb a fiatal, aki nyugdíjjárulékot fizetne és egyre több a nyugdíjas, ezért jó, ha külföldiek jönnek ide dolgozni.
32
IV.3.2. melléklet: Az egyes rétegképző tényezők csoportjainak átlagértékei a “migrációs potenciál” mutatón IV.3.2.1. melléklet: Az életút-(életesemény) csoportok átlagértékei a “migrációs potenciál” mutatón (a sztenderdizált változó átlagértékei; Eta 2= 0,076). 14 Gyerek 21 éves koráig, iskolát befejezte 19 éves koráig, nem költözött el 12 Gyerek 21 éves koráig, iskolát nem fejezte be, nem költözött el 13 Gyerek 21 éves koráig, iskolát nem fejezte be, elköltözött 15 Gyerek 21 éves koráig, iskolát befejezte 19 éves koráig, elköltözött 20 Gyerek 22-25 évesen, iskolát befejezte 19 éves koráig, 21 éves kora után leköltözött 21 Gyerek 22-25 évesen, iskolát befejezte 19 éves kora után, nem költözött el 16 Gyerek 21 éves koráig, iskolát befejezte 19 éves kora után 04 Gyerek nincs, iskolát befejezte 19 éves koráig, nem költözött el, kereső munka nem volt 23 Gyerek 22-25 évesen, iskolát befejezte 19 éves kora után, 21 éves kora után elköltözött 17 Gyerek 21 éves kora után, iskolát nem fejezte be 18 Gyerek 22-25 évesen, iskolát befejezte 19 éves koráig, nem költözött el 24 Gyerek 26 éves kora után, iskolát befejezte 19 éves koráig 19 Gyerek 22-25 évesen, iskolát befejezte 19 éves koráig, 21 éves koráig leköltözött 06 Gyerek nincs, iskolát befejezte 19 éves koráig, 21 éves kora után költözött el, nincs párkapcsolat 30 Gyerek nincs, iskolát befejezte 19 éves koráig, 21 éves kora után költözött el, van párkapcsolat 27 Gyerek nincs, iskolát befejezte 19 éves koráig, nem költözött el, kereső munka volt 19 évesig,… 29 Gyerek nincs, iskolát befejezte 19 éves koráig, nem költözött el, kereső munka volt 19 évesig,… 09 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, 22-25 éves korában elköltözött, kereső munka… 31 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, nem költözött el, kereső munka volt 19 éves koráig 25 Gyerek 26 éves kora után, iskolát befejezte 19 éves kora után 01 Gyerek nincs, iskolát nem fejezte be, nem költözött el, kereső munka nem volt 05 Gyerek nincs, iskolát befejezte 19 éves koráig, 22-25 éves korában költözött el 35 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, 22-25 évesen elköltözött, kereső munka 19 évesig,… 32 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, nem költözött el, kereső munka volt 19 évesig,… 02 Gyerek nincs, iskolát nem fejezte be, elköltözés 21 éves koráig 26 Gyerek nincs, iskolát nem fejezte be, nem költözött el, kereső munka volt 34 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, 22-25 évesen elköltözött, kereső munka 19 évesig,… 03 Gyerek nincs, iskolát nem fejezte be, elköltözés 21 éves kor után 22 Gyerek 22-25 évesen, iskolát befejezte 19 éves kora után, 21 éves koráig elköltözött 33 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, nem költözött el, kereső munka volt 19 évesig, van… 28 Gyerek nincs, iskolát befejezte 19 éves koráig, nem költözött el, kereső munka volt 19 éves kora… 11 Gyerek nincs, iskolát befejezte 25 éves kora után 07 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, nem költözött el, kereső munka nem volt 08 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, 21 éves koráig elköltözött 10 Gyerek nincs, iskolát befejezte 20-25 évesen, 25 éves kora után költözött el
4,05 4,04 3,84 3,76 3,62 3,52 3,48 3,46 3,45 3,45 3,39 3,37 3,36 3,35 3,34 3,24 3,23 3,15 3,14 3,09 3,02 3,02 3,02 3,01 3,01 3,00 3,00 3,00 3,00 2,94 2,86 2,81 2,80 2,78 2,72
2,50 2,60 2,70 2,80 2,90 3,00 3,10 3,20 3,30 3,40 3,50 3,60 3,70 3,80 3,90 4,00 4,10 4,20 4,30 4,40 4,50
Forrás: Magyar Ifjúság 2012 (N= 2776 fő; besorolható: 2596 fő) 33
IV.3.2.2. melléklet: A háttérelemek csoportjainak átlagértékei a “migrációs potenciál” mutatón (a sztenderdizált változó átlagértékei; Eta2 = 0,063). 22 Nő, községi, alsó harmad 19 Nő, egyéb város, alsó harmad 13 Nő, budapesti, alsó harmad 14 Nő, budapesti, középső harmad 01 Férfi, budapesti, alsó harmad 10 Férfi, községi, alsó harmad 07 Férfi, egyéb város, alsó harmad 02 Férfi, budapesti, középső harmad 04 Férfi, nagyvárosi (legalább megyei jogú), alsó harmad 20 Nő, egyéb város, középső harmad 15 Nő, budapesti, felső harmad 16 Nő, nagyvárosi (legalább megyei jogú), alsó harmad 23 Nő, községi, középső harmad 24 Nő, községi, felső harmad 08 Férfi, egyéb város, középső harmad 21 Nő, egyéb város, felső harmad 17 Nő, nagyvárosi (legalább megyei jogú), középső harmad 05 Férfi, nagyvárosi (legalább megyei jogú), középső harmad 18 Nő, nagyvárosi (legalább megyei jogú), felső harmad 09 Férfi, egyéb város, felső harmad 12 Férfi, községi, felső harmad 03 Férfi, budapesti, felső harmad 11 Férfi, községi, középső harmad 06 Férfi, nagyvárosi (legalább megyei jogú), felső harmad
3,66 3,62 3,61 3,48 3,46 3,45 3,31 3,30 3,29 3,27 3,23 3,22 3,19 3,14 3,13 3,03 3,01 2,98 2,95 2,91 2,89 2,83 2,81 2,74 2,50
2,60
2,70
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N= 2776 fő; besorolható: N= 2596 fő) 34
2,80
2,90
3,00
3,10
3,20
3,30
3,40
3,50
3,60
3,70
3,80
3,90
4,00
IV.3.2.3. melléklet: Szülői réteghelyzet csoportjainak átlagértékei a “migrációs potenciál” mutatón (a sztenderdizált változó átlagértékei; Eta2 = 0,048). 03 Szakképzetlen segédmunkás
3,78
01 Szakképzetlen mg. fizikai munkás
3,57
05 Szakképzetlen betanított munkás
3,55
02 Szakképzett mg. fizikai munkás
3,40
04 Szakképzett segédmunkás
3,37
0 NT/NV
3,28
06 Szakképzett betanított munkás
3,27
12 Egyéb szellemi - szakközépiskolai végzettségig
3,26
08 Szakmunkásképzővel rendelkező szakmunkás
3,25
07 Szakképzettséggel nem rendelkező szakmunkás
3,24
11 Közvetlen termelésirányító, alsó vezető
3,22
13 Egyéb szellemi - gimnáziumi érettségivel
3,12
10 Gimnáziumi, vagy magasabb végzettségű szakmunkás
3,10
09 Szakközépiskolai végzettséggel rendelkező szakmunkás
3,09
14 Egyéb szellemi - felsőfokú szakképzettséggel
3,08
15 Egyéb szellemi - diplomával
3,07
16 Beosztott diplomás főiskolai diplomával
2,85
18 Középszintű vezető
2,72
17 Beosztott diplomás egyetemi diplomával
2,70
19 Felső vezető (osztályvezető fölött)
2,56 2,50
2,60
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N= 2776 fő; besorolható: N= 2596 fő) 35
2,70
2,80
2,90
3,00
3,10
3,20
3,30
3,40
3,50
3,60
3,70
3,80
3,90
4,00
IV.3.2.4. melléklet: Saját réteghelyzet csoportjainak átlagértékei a “migrációs potenciál” mutatón (a sztenderdizált változó átlagértékei; Eta 2 = 0,066). 24 Nem dolgozik, még nem dolgozott - szakközépiskolai érettségiig
3,91
02 Segédmunkás 8 általánosig
3,80
12 Közvetlen termelésirányító (pl. művezető)
3,68
04 Betanított munkás 8 általánosig
3,64
01 Mezőgazdasági fizikai munkás
3,36
15 Egyéb (diplomához nem kötött szellemi) - gimnáziumi érettségi
3,34
08 Szakmunkás szakm.képzőig, van határozatlan idejű munkaszerz.
3,32
03 Segédmunkás - legalább szakmunkásképző/szakiskola
3,30
05 Betanított munkás - szakmunkásképző/szakiskola
3,27
07 Szakmunkás szakm.képzőig, nincs határozatlan idejű munkaszerz.
3,24
14 Egyéb (diplomához nem kötött szellemi) szaközépi. érettségiig és van…
3,22
10 Szakmunkás gimn. érettségi
3,18
16 Egyéb (diplomához nem kötött szellemi) - felsőfokú szakképzés
3,15
06 Betanított munkás - legalább szakközépiskolai érettségi
3,09
18 Beosztott diplomás - főiskolai diplomáig
3,07
11 Szakmunkás legalább felsőfokú szakképzés
3,06
09 Szakmunkás szakköz. érettségi
3,06
17 Egyéb (diplomához nem kötött szellemi) - legalább főiskolás/egyetemista
3,04
25 Nem dolgozik, még nem dolgozott - gimnáziumi érettségitől
3,00
13 Egyéb (diplomához nem kötött szellemi) szaközépiskolai érettségiig és nincs…
2,99
23 Nem dolgozik, már dolgozott - gimnáziumi érettségitől
2,87
21 Alsó vezető (osztályvezető alatt)
2,84
27 Tanuló - főiskolás/egyetemistától
2,79
26 Tanuló - felsőfokú szakképzésig
2,76
19 Beosztott diplomás - egyetemi diplomával
2,74
20 Közép- és felsőszintű vezető (osztályvezetőtől)
2,49 2,40
2,50
Forrás: “Magyar Ifjúság 2012.” (N= 2776 fő; besorolható: N= 2547 fő) 36
2,60
2,70
2,80
2,90
3,00
3,10
3,20
3,30
3,40
3,50
3,60
3,70
3,80
3,90
4,00
IV.3.3. melléklet: Az alkalmazott “teljes faktoriális modell” outputja IV.3.3.1. Program ANOVA VARIABLES=dora1 BY xossz_eletut (1 8) sreteg2_8 (1 8) szul_ret8 (1 8) xhatter8 (1 8) /MAXORDERS ALL /STATISTICS MCA /METHOD HIERARCHICAL /FORMAT LABELS .
IV.3.3.2. „Case Processing Summarya”
Cases N 2596
Included Percent 93,5%
Excluded N Percent 180 6,5%
Total N Percent 2776 100,0%
IV.3.3.3. Az „ANOVA” táblázat
dora1 Elhagyni az országot visszatartó tényezők (kmt3. kérdés összesítője; Kotányi Dóra)
Main Effects
(Combined) xossz_eletut RÉTEG_1_ö Életútelemek (8 klaszter) sreteg2_8 RÉTEG_2_ö Saját réteghelyzet (8 kategóriás, összevont) szul_ret8 RÉTEG_3_ö Szülők összevont réteghelyzete (8 klaszter) xhatter8 RÉTEG_4_ö Háttérelemek (nem, lakóhely, vagyoni helyzet; 8 klaszter)
Model Residual Total
37
Sum of Squares
Hierarchical Method Mean df Square F
Sig.
256,340
28
9,155
8,382
,000
133,170
7
19,024
17,418
,000
51,216
7
7,317
6,699
,000
26,608
7
3,801
3,480
,001
45,345
7
6,478
5,931
,000
256,340 2804,039 3060,379
28 2567 2595
9,155 1,092 1,179
8,382
,000
IV.3.3.4. Az „MCA” táblázat Predicted Mean
dora1 Elhagyni az országot visszatartó tényezők (kmt3. kérdés összesítője; Kotányi Dóra)
xossz_eletut RÉTEG_1_ö Életútelemek (8 klaszter)
sreteg2_8 RÉTEG_2_ö Saját réteghelyzet (8 kategóriás, összevont)
szul_ret8 RÉTEG_3_ö Szülők összevont réteghelyzete (8 klaszter)
xhatter8 RÉTEG_4_ö Háttérelemek (nem, lakóhely, vagyoni helyzet; 8 klaszter)
N 379 361 477 28 633 122 385 211 237 339 76 26 985 143 233 558 440 298 415 160 14 308 773 189 444 330 72 252 71 465 562 399
1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8
38
Deviation
Adjuste Adjusted Unadjust d for Unadjust for ed Factors ed Factors 3,0407 3,1259 -,15860 -,07343 3,0739 3,2131 -,12538 ,01382 3,0834 3,1267 -,11592 -,07260 3,1501 3,3092 -,04920 ,10989 3,2232 3,2047 ,02386 ,00539 3,8875 3,5646 ,68816 ,36531 3,0979 3,0747 -,10140 -,12457 3,6834 3,4573 ,48407 ,25800 3,2515 3,1429 ,05217 -,05636 3,7072 3,4267 ,50792 ,22741 2,7408 2,9257 -,45854 -,27356 2,8387 2,9800 -,36061 -,21930 3,2095 3,2267 ,01017 ,02736 3,1655 3,1776 -,03380 -,02168 3,0198 3,0694 -,17945 -,12990 3,0139 3,1443 -,18535 -,05504 2,9455 3,0684 -,25378 -,13093 2,9694 3,0947 -,22989 -,10460 3,2722 3,3062 ,07291 ,10689 3,7123 3,3907 ,51297 ,19143 3,3715 3,2824 ,17218 ,08311 3,0909 3,1407 -,10843 -,05861 3,2541 3,2181 ,05478 ,01884 3,4981 3,2846 ,29885 ,08532 3,0154 3,0712 -,18391 -,12813 3,4827 3,3878 ,28345 ,18853 2,8334 2,9144 -,36585 -,28493 3,0576 3,0494 -,14171 -,14993 3,2254 3,2987 ,02612 ,09936 2,9658 3,0762 -,23350 -,12309 3,4679 3,3435 ,26860 ,14416 3,2144 3,2550 ,01514 ,05573
IV.3.3.5. A „Factor Summary” táblázat
Eta dora1 Elhagyni az országot visszatartó tényezők (kmt3. kérdés összesítője; Kotányi Dóra)
Beta Adjusted for C értékek Factors (számított)
xossz_eletut RÉTEG_1_ö Életút-elemek (8 klaszter)
,209
,116
0,092
sreteg2_8 RÉTEG_2_ö Saját réteghelyzet (8 kategóriás, összevont)
,210
,102
0,108
szul_ret8 RÉTEG_3_ö Szülők összevont réteghelyzete (8 klaszter)
,191
,089
0,102
xhatter8 RÉTEG_4_ö Háttérelemek (nem, lakóhely, vagyoni helyzet; 8 klaszter)
,200
,129
0,071
IV.3.3.6. A „Model Goodness of Fit” táblázat
dora1 Elhagyni az országot - visszatartó tényezők (kmt3. kérdés összesítője; Kotányi Dóra) by xossz_eletut RÉTEG_1_ö Életút-elemek (8 klaszter), sreteg2_8 RÉTEG_2_ö Saját réteghelyzet (8 kategóriás, összevont), szul_ret8 RÉTEG_3_ö Szülők összevont réteghelyzete (8 klaszter), xhatter8 RÉTEG_4_ö Háttérelemek (nem, lakóhely, vagyoni helyzet; 8 klaszter)
39
R
R Squared
,289
,084
IV.3.4. melléklet: Páros faktoriális modellek az életút változójára IV.3.4.1. Életút és a saját réteghelyzet páros faktoriális modelljének eredményei: Factor Summarya
xrr_4 RÉTEG_1_f Életút-elemek (finom kategóriák - átcímkézve) xsreteg2 RÉTEG_2_f Saját réteghelyzet (finom kategóriák átcímkézve)
R ,321
Eta
Beta Adjusted for Factors
,276
,212
,257
,197
Model Goodness of Fit R Squared ,103
E-négyzet (számított)
0,279
IV.3.4.2. Életút és a szülők réteghelyzete páros faktoriális modelljének eredményei: Factor Summarya
xrr_4 RÉTEG_1_f Életút-elemek (finom kategóriák - átcímkézve) xossz_reteg RÉTEG_3_f Szülők összevont réteghelyzete (finom)
R ,310
Eta
Beta Adjusted for Factors
,276
,234
,220
,151
Model Goodness of Fit R Squared ,096
E-négyzet (számított)
0,282
IV.3.4.3. Életút és a háttérelemek páros faktoriális modelljének eredményei: Factor Summarya
xrr_4 RÉTEG_1_f Életút-elemek (finom kategóriák - átcímkézve) hatter1 RÉTEG_4_f Háttérelemek (nem, lakóhely, vagyoni helyzet; finom)
R ,335 E-négyzet (számított)
Model Goodness of Fit R Squared ,112 0,361
40
Eta
Beta Adjusted for Factors
,276
,228
,255
,199
IV.3.9. Irodalomjegyzék Blaskó Zsuzsa – Ligeti Anna Sára – Sík Endre (2014): Magyarok külföldön – Mennyien? Kik? Hol? In: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport 2014. TÁRKI, Budapest. (pp. 351372.) Interneten: (Letöltés ideje: 2015. 08. 17.) Első és második generációs migránsok munkaerő-piaci helyzete. (A munkaerő-felmérés 2014. II. negyedévi ad hoc moduljának főbb eredményei.) Statisztikai Tükör 23015/48. szám KSH, Budapest. (2015. június 19.) Interneten: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/migrans_mpiaci_helyzete.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Fassmann, Heinz – Hintermann, Christiane (1998): Potential East-West Migration. Demographic Structure, Motives and Intentions. Czech Sociological Review. 6, 1, 59–72. Interneten: http://sreview.soc.cas.cz/uploads/ d7aa9cc269a63834ee8f8b686fd8efc32e02fd32_424_ 059FASSM.pdf Hajdu (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Helyzetkép a magyarországi elvándorlásról. SEEMING-KSH, Budapest, 2014. október 15. Interneten: http://www.seemig.eu/downloads/pressroom/SEEMIGpressmaterialBudapest15October2014 .pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Huzdik Katalin (2014): Migrációs potenciál alakulása, és az azt befolyásoló tényezők a XXI. század első évtizedében Magyarországon. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. Interneten: http://archivum.szie.hu/?docId=14112 (Letöltés ideje: 2015. 08 17.) Kabai Imre – Kenéz Anikó – Krisztián Viktor (2013): „RÉTEGZŐDÉSMODELL 2.0” 3. A négydimenziós rétegződésmodell kialakítása egy végzett hallgatói adatbázison. In: Kultúra és Közösség 2013/IV. szám. MTA Budapest. (pp. 93-115.) Interneten: http://www.kulturaeskozosseg.hu/pdf/2013/4/2013_4_08.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 23.) Kincses Áron (2015): A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején. KSH, Budapest. Interneten: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/muhelytanulmanyok8.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Kivándorlás, vagy a menekültek érkezése a nagyobb probléma? Publicus, Budapest. Interneten: http://www.publicus.hu/blog/kivandorlas_vagy_a_menekultek_erkezese_a_nagyobb_proble ma/ (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) 41
Kofi Atta Annan (2006): The secretary-general address to the high-level dialogue of the general assembly on international migration and development. Elhangzott: “High-Level Dialogue of the United Nations General Assembly on International Migration and Development”, New York, 2006. szeptember 14. Interneten: http://www.un.org/migration/sg-speech.html (Letöltés ideje: 2015. 08. 17.) Krúg Emília (2015): Ha a bevándorló Magyar. Százezrek külföldön. In: 168 óra 2015. augusztus 27. (pp. 22-25.) Népmozgalom, 2014. Nemzetközi vándorlás. Statisztikai Tükör 2015/23. szám. KSH, Budapest. (2015. március 27.) Interneten: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz14.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Nyírő Zsanna (2013): A migrációs potenciál alakulása Magyarországon. In: Magyar Tudomány 2013/3. szám (pp. 281-285.) Interneten: http://www.matud.iif.hu/2013/03/06.htm (Letöltés ideje: 2015. 08. 08.) Összefoglaló: Helyzetkép a magyarországi elvándorlásról. SEEMING-KSH, Budapest, 2014. október 15. Interneten: http://www.seemig.eu/downloads/pressroom/SEEMIGpressreleaseBudapest15October2014. pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Ruff Tamás (2013): Ifjúsági mobilitás: hajlandóság, lehetőség és tervek. In: Székely Levente (szerk.): Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet. Kutatópont, Budapest (pp. 152-178.) Sander, Nikola – Albel, Guy J. – Bauer, Ramon (2014): Where everyone in the world is migrating— in one gorgeous chart. Quartz, March 27, 2014. Interneten: http://qz.com/192440/whereeveryone-in-the-world-is-migrating-in-one-gorgeous-chart/ (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Sík Endre (2012): Csúcson a migrációt tervezők aránya. (TÁRKI Omnibusz felvétel 2012. március.) TÁRKI, Budapest. Interneten: http://www.tarki.hu/hu/news/2012/kitekint/20120523_migracio.html (Letöltés ideje: 2015. 08. 17.) Sík Endre (2013): Migráció a mai Magyarországon. Bevezetés. In: Magyar Tudomány 2013/3. szám (pp. 242-243.) Interneten: http://www.matud.iif.hu/2013/03/Tartalom.htm (Letöltés ideje: 2015. 08. 16.) Sík Endre (2015b): Migrációs potenciál – 2015. július. TÁRKI, Budapest. Interneten: http://www.tarki.hu/hu/news/2015/kitekint/20150811_migracio.html (Letöltés ideje: 2015. 08. 14.) 42
Sík Endre (2015c) Interjú az ATV “Egyenes beszéd” című műsorában (2015. 08. 05.). Interneten: http://www.atv.hu/videok/video-20150805-sik-endre (Letöltés ideje: 2015. 08. 17.) Sík Enrde (2015a): Migrációs potenciál Magyarországon 1993–2015. TÁRKI, Budapest. Interneten: http://www.tarki.hu/hu/news/2015/kitekint/20150511_migracio.html (Letöltés ideje: 2015. 08. 17.) Szabó Andrea (2015): Az egyetemisták és főiskolások Magyarországon, 2015. Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport – Belvedere Meridionale Kiadó, Szeged. Interneten: http://www.aktivfiatalok.hu/public/files/documents/gyorsjelentes_v20150510.pdf (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Szabó Kata – Szűcs Ágnes (2015): Balítélet. Publicus – Vasárnapi Hírek, Budapest (2015. május 23.) Interneten: http://vasarnapihirek.hu/fokusz/balitelet (Letöltés ideje: 2015. 08. 28.) Wallace, Claire (1998): Migration+ Potential in Central and Eastern Europe. IOM, Geneve
43
