Út Wudangra
Gondolatok a 1oo napról
GÁZ
2o12
1
Tartalom A kezdés ...................................................................................... 3 A kihívás ...................................................................................... 6 Az Aranyvirág fakadása ............................................................. 13 Az elvárások .............................................................................. 19 A test és a tudat ........................................................................ 23 Kultúra és kultúrák .................................................................... 26 Gui ............................................................................................. 28 Ábrák ......................................................................................... 31 Variációk 1oo napra .................................................................. 33 A színek ..................................................................................... 36 Az üst......................................................................................... 39 Egyéni és kulturális különbségek .............................................. 42 Az Irodalom ............................................................................... 46 A csapat ..................................................................................... 46
2
A kezdés Wudang taoista kolostora felé utazok, Tóth Gergő gyakorlótársammal, fiatal kung-fu oktatóval és Havasi Andrással, mesteremmel és barátommal. De nem így kezdődött.
Úgy kezdődött, hogy a SanBao TaiJiQuan és Qigong iskola a Víz Sárkány évében, 2o12-ben 1oo napos gyakorlást hirdetett. A hazánkban terjedő kínai testkultúra egyik műhelye válaszolt az egyik jóga-iskolában meghirdetett 3o napos gyakorlására. Rivalizálás, a szó jó és hasznos értelmében. Bár tisztelem és szeretem az indiai jóga-hagyományt, ami hazánkban jobban ismert és elfogadottabb a kínai energetikai szemléletnél, úgy döntöttem, hogy feliratkozom a hírlevélre. Beléptem a csoportba és megbeszéltem a gyakorlatokat a csoport vezetőjével, aki Dan Doherty és Havasi András mesterektől tanult. 3
Viking Tai Ji és Qigong oktató. Még sosem csinált ilyet. Nem is tudok hasonló kísérletekről hazánkban, pedig marketingötletnek jópofa, ha nem is gyorsan megtérülő a befektetés. Egy jóga- tánc-, TaiJi- vagy fitneszórára az ember újra és újra elmegy, ’fizet mint a katona’, hogy segítséget, inspirációt kapjon. Gyakran hajlandók vagyunk utazni, pénzt kiadni, hogy olyan testmozgást végezzünk, amit - valljuk be – akár otthon is elvégezhetnénk. Egy edzésre is gyakran sokat utazunk, csak hogy ott legyünk és csináljuk. A gyorsan terjedő egészség-kultúra hazánkban is már sokmilliárdos üzlet. A tortán sokan osztoznak – táplálékkiegészítőket forgalmazó vagy wellness-hálózatokat működtető multinacionális cégek, kis pincék testépítő-klubjai, ilyen-olyan végzettségű és tudású edzők, oktatók, masszőrök, terapeuták. Kiterjedt és senki által nem átlátott ez a hálózat. És aki meg akar élni, annak láthatóvá kell válnia barátokon, ismerősökön keresztül, akár multi-level-marketing (MLM) vagy franchise technikákat alkalmazva, esetleg a gyorsan terjedő facebookcsoportok felhasználásával, a ’social media’ 21. századi világában. Ezzel szemben a 1oo napért nem kellett semmit fizetni, sehova elmenni: Viking segített, nekünk elég volt csinálni.
4
Az oktató nem csak saját tanítványai számára tette elérhetővé a gyakorlást. Kedves gesztus, amit megpróbálok – a magam módján, kicsit antropológust játszva – meghálálni. E könyvecske a száz napos gyakorlás apropóján íródott, egy csoportos kínai utazás alatt. A képek nagyrészt az út során készültek, ahol nem én készítettem őket, ott ezt külön feltüntetem.
Búza Rita felvétele a szerzőről 38 éves korában HuoShanos szalmakalapjában, gránitlapok előtt. Az út során látogatott Buddhista kolostorok inkább mészkő ill. homokkő alapú hegyeken voltak, a taoista kolostorok főként grániton.
5
A kihívás Mindenkinek kihívás, hogy 1oo napon át szabadon választott tevékenységet folytat egy cél érdekében. Az olvasó már próbálta?
Észak-Tibet, Labrang. Meditációs fülkék a domboldalban. A kis házikóknak nincs ajtaja, az ablakokat is berakják kővel, amíg a tibeti buddhista szerzetesek 3 éves elvonulásukat töltik. A kolostor közelében álló házikókban a rendtársak etetik és itatják a sötétben a saját tudatukkal ismerkedőket. Egyéb, Keleten bevett elvonulási időszakok: 2 hét, 3o nap, 1oo nap, egy év, kilenc év.
6
Egyáltalán nem könnyű, mert több mint 3 hónap alatt meg lehet betegedni, le lehet sérülni. Hirtelen érezheti úgy az ember, hogy túl sok dolga van és ’csak a mait’ kihagyja, sőt, elbizonytalanodhat abban is, hogy egyáltalán képes-e megtanulni spárgázni, vagy hogy józan tudatában vállalta-e be azt, hogy naponta mély lovaglóállásban áll öt percet vagy fél órát. Hogy minden hajnalban felkel, az ún. ’Aranyvirág’ meditációt gyakorolni, ahogy én is tettem, vagy egyéb gyakorlatokat végez céljaival összhangban.
Nyolc halhatatlant ábrázoló váza, Qing. A kínai test- és tudattechnikák sokféle célt szolgáltak az idők során. Hagyományosan az egészség és hosszú élet volt a legfőbb világi célok, a harcművészeti iskolákban ehhez kapcsolódott az ellenállóképesség fejlesztése (pl. az aranyharang vagy páncélinges Qigong), a spirituális célok közt pedig a halhatatlanság vagy a buddhaság elérése. Az első elsősorban a taoista irányzatok célja, az utóbbi a buddhizmus terjedésével vált általánossá.
7
8
A célok és az eredmények Az utcai bunyókon, orvtámadásokon és a harcművészeteket nyugaton népszerűsítők retorikáján edződött Rory Miller írt egy nagyon szép és okos könyvet az erőszakról. Ebben így idézi fel egyik beszélgetését mesterével: „A spirituális fejlődés, amivel sok modern harcművészet hivalkodik, igen nehezen leírható fogalom. Egyszer megkérdeztem Jujutsu-mesteremet, hogy van-e spirituális tanítás a Sosuishitsu-ryu stílusban. Dave azt mondta: "Ah. Hát persze. Halott ember nem megy templomba. Ne akarj túl sokat belemagyarázni ebbe, Rory. Ez nem életmód. Hanem készségek gyűjteménye, amire egy szamurájnak szüksége lehet, ha haza akar menni a családjához."
Labrang, kolostorudvarban verekedő tibeti buddhista szerzetescsemeték. Egy sikertelen ugrórugás, a legkisebb, menekülő fiú most megúszta
9
Elgondolkodtató, hogy a multikulti mai világában mit is csinál valaki, aki jógázni, TaiJizni, vagy éppen meditálni kezd. A hippimozgalom laza lázadói által kedvelt zen igen különleges és főleg szerzetesek által művelt válfaja a buddhizmusnak. A háziasszonyok hátfájására sokak szerint a bizonyos indiai kasztok által spirituális célokból gyakorolt testmozgás, a jóga a legjobb. Tai Ji Quan-ozni legtöbben egészségmegőrzési célokból kezdenek, de hagyományosan a ’hatalmas ököl’ általában az átadási vonalak (ált. családok) titkolt gyakorlataiból áll, amit csak néhány képzett és kiválasztott harcművész tanulhatott. Ennyi példa talán elég is, hogy rámutasson: nyugati kultúránkban a keleti testtechnikák rendre az eredetitől eltérő módon és célokhoz kapcsolódóan terjedtek el. Ez a kultúrakutató számára természetes, a gyakorló szemszögéből azonban számos kérdést vet fel. Akár veszélyes is lehet a nem ellenőrzött meditációs gyakorlat, vagy a táplálkozási szokások radikális átalakítása. Az egészséget keresők közt sok a térdsérülés (mind a jóga, mind a TaiJiQuan helytelen gyakorlása rejt ilyen veszélyeket), de hogy mennyi, azt senki sem tudja. Ez egészen általános probléma, hiszen a fitness-wellness világ csillogása mögött az árnyékos 10
oldalról alig tudunk valamit. A sokat kocogók gyakrabban fáznak meg, de ennek ellenére évről évre több sportcipőt adnak el. Ha a biztos tudományos alapokig akarunk visszaásni, röhejesen keveset tudunk. Annyi állítható, hogy aki heti néhányszor fél órát sem hajlandó sétálni, az rosszat tesz egészségével, éppúgy, mint aki semmi zöldséget és gyümölcsöt nem eszik, vagy sok cukrot zabál. A pozitív oldalon sincs sok: a fokhagyma jót tesz, valószínű a brokkoli és a mángold is, és … kábé ennyi.
Skorpiók nyárson. Igazi delikátesz. A WHO szerint az emberiségnek több ízeltlábút kéne fogyasztania
11
Akkorák az egyéni és kulturális különbségek, annyi tényező hat az egészségre és a várható élettartamra, hogy elengedhetetlen saját felelősséget vállalni mindenkinek, aki elkezd magával és egészségével foglalkozni. Ha mást nem, felelősnek kell magát éreznie abban, hogy milyen szakértőre hárítja a felelősséget: elhiszi-e, amit a háziorvos, a jógaoktató, vagy a kung-fu edző mond, esetleg a havi magazin egészségrovatára, vagy a szomszéd szavára esküszik.
Minket figyelő béka egy buddhista kolostor tavában. Nagyon jól érezte magát. Nem ennivaló
12
Az Aranyvirág fakadása A fenti nehézségek miatt mit is várhattam 1oo napnyi gyakorlástól? Annyit mindenképp valószínűsítettem, hogy találkozom néhány belső démonnal. Nem csináltam ilyet, tudatosan még sosem, és annyit tudok már magamról, hogy az elhatározásokat néha egészen különös dolgok húzzák keresztül. Utólag visszatekintve már annak hálás lehetek, hogy végigcsináltam – ezt a gyakorlók alig fele mondhatta el magáról a 1oo nap végén. Nagyon jó barátaim – bár a gyakorlótársakra szívesebben gondolok úgy, mint testvérekre, nővéreimre és bátyáimra – szóval a kísérletben szereplők jó részénél merült fel olyan egzisztenciális, egészségügyi, vagy motivációs probléma, ami miatt nem voltak képesek végrehajtani a gyakorlatokat. Persze ennél sokkal többet is várhattam volna. Az aranyvirág meditáció a szövegek szerint csodákra képes. Ahogy Lü Tung-Pin írja a gyakorlatról: „ha a világosságot körforgásba hozzuk, akkor az égnek és a földnek, a világosságnak és a sötétségnek minden ereje kikristályosodik. Ez az, amit csírakeltő gondolkodásnak mondunk, vagy az erő megtisztításának nevezünk.” … „Száz napnak a koncentrált munkája után válik csak először igazivá a világosság csupán…” (21)
13
A sztupa jobb felső sarkánál magyar Papp ücsörög (jól látható) ajtajában tibeti pap ácsorog (alig kivehető)
14
A belső fény vagy világosság megtapasztalása azonban a szöveg szerint szorosan függ a rendszeres gyakorlástól: „Gyermekeim, gondoljátok meg ezt! Ha egyik napon nem gyakoroljátok a befelé fordulást, akkor ez a világosság kifelé áramlik, ki tudja hová. De ha naponta csak egy negyedórát szenteltek is a befelé fordulásnak, akkor ezáltal határtalan időt és ugyancsak határtalan sok születést egyenlíthettek ki. Minden módszer a nyugalomba torkollik.” (25-6)
De hogyan értse mindezt egy nyugati gyakorló? Mit jelent az, hogy a szemből kifelé áramlik a világosság? Ugyan a korai görögök még írtak hasonlókat (a tudománytörténetben extromissziós elméleteknek hívták őket), olyasmikkel magyarázták a fény kiáramlását, hogy hát a macska szeme világít a sötétben, de Platón óta (aki a látást a külső és a belső fény találkozásaként írta le) nyugaton nem nagyon voltak divatosak az ilyen elméletek. Ugyancsak nehezen érthető az, hogy hogyan lehet születéseket ’megspórolni’ napi 15 perc befelé fordulással. Lü azonban saját kultúrájában magától értetődő dologról beszélhet, hiszen azt írja „Valamennyi jógi úgy hagyta hátra, hogy a szemlélődő befelé fordulás nélkül semmit sem lehet elérni.”
Példakánt Kung Ce, Szákya (Buddha) és Lao Ce szövegeit is idézi, de hozzáteszi:
15
„A szemlélődő befelé fordulásról mindenki beszélhet, senki sem tudja azonban gyakorolni és megvalósítani, ha nem tudja, hogy ez a kifejezés mit jelent.”
Miközben kultúrájában általános hozzáállásról beszél, a szöveg azt sejteti, hogy keleten sem mindenki tudja, hogy valóban mit is jelent a befelé fordulás. A belső gyakorlatok minden kultúrában értelmezési nehézségekkel terheltek. Lü a kódot a következőképp oldja fel: „A buddhizmusnak és a taoizmusnak az alapítója egyképpen azt tanította, hogy az embernek az orra hegyét kell néznie… Az „orrhegy” szót nagyon ügyesen választották meg. Az orr kell, hogy zsinórmértékül szolgáljon a szemekhez. Ha nem az orrhoz igazodunk, akkor vagy túlságosan kinyitjuk a szemünket és a távolba nézünk, úgyhogy az orrot nem is látjuk közben, vagy pedig annyira lecsukódik a szemünk hogy megint csak nem látjuk az orrot.” (28-29)
A zsinórmérték jelöli ki a túlságosan kifelé irányuló tekintet és a befelé sikló szemlélet között az arany középutat. „Csakis akkor, ha a szemhéjunkat a megfelelő mértékben bocsátjuk alá, látjuk jól az orrhegyet. Ezért vesszük az orrhegyet zsinórmértékül” (29)
A kifelé irányuló tekintet túlságosan szétszórttá tesz, a befelé irányuló könnyen álomba ringatja a gyakorlót. Ezt a szöveghelyet csak a gyakorlás harmadánál olvastam. Utána minden megváltozott. Főleg, amikor rájöttem, hogy a két szem kicsit eltérően reagál a lecsukáskor (szemüveges vagyok), sőt, a 16
lecsukás mértékétől függetlenül arra is ügyelnem kell, hogy a két szemből jövő információt egyforma mértékben ’lássam’ – a két szem látványa ugyanis rivalizál az agyban (ún. binokuláris rivalizáció).
Ernst Mach ábrája a belső perspektíváról. A középső vonalat tekinthetjük a zsinórmértéknek, bár pontos helyzete függ a gyakorlótól
17
Innentől a hajnali meditálás nem bamba üldögélés volt, hanem komoly koncentrációt igénylő ’fizikai’ munka. Amint viszont a zsinórmérték beállt (ezért újra és újra meg kellett küzdeni, ha ez a babrálás a látórendszerrel idővel egyre gyorsabb lett) elkezdett kiegyenlítődni a két szem terhelése és a két agyfélteke közt hirtelen felgyorsult áramlást tapasztaltam. 15 perc után az ember nyugodtnak, frissnek, kipihentnek érezte magát. 1oo nap gyakorlással körülbelül annyit értem el, hogy a zsinórmértéket megismertem. Nem kevés örömet okozott, holott a valódi meditációnak ez csak az előcsarnoka.
Homorú vagy domború a tányér? Richard Gregory egyik kedvenc illúziója
18
Az elvárások Meglepő lehet a technikákkal ismerkedőknek, hogy ugyanarra a gyakorlatra több területen és a stúdiumok különböző pontjain bukkanhat rá. (pl. Da Mo ökölgyakorlatát sok kezdő is gyakorolja, holott eredetileg a képzés magasabb szintjén igazán hatékony.) A nyugati világban általában szeretjük a kiszámíthatóságot: a gomb nyomására mindig kapcsoljon be a készülék, a reggeli jógagyakorlattól mindig induljon be a bélmozgásom, az esti meditáció mindig nyugtasson meg, a fa-állás mindig töltsön fel. Én pont azt élvezem a Qigong világában, hogy nincs kétszer ugyanaz a gyakorlás. Persze egy tüdőmeridiánt tisztító gyakorlat mindig fog hatni a tüdő-vastagbél rendszerre, de ha eléggé szétszedjük elemeire, minden gyakorlat egyszerű mozdulatokból áll. Összességében a test olyan nagyon sokféle mozgást nem tud végezni - vannak ízületek, ami mentén el tudnak mozdulni a csontok, vannak izmok, amik hajlítanak vagy feszítenek, ellazulnak, vagy összehúzódnak.
19
Manjusri templom kertje, Csengdu. Német Gábor fényképez, a mesterséges szikla természetesnek hat a geometriai formák közt
20
Még a bonyolultnak tűnő jógapózok is viszonylag egyszerűen fejlődési sorokba állíthatók, elemeikre bontva csoportosíthatók. A Qigong gyakorlatok jó része még ennél is jóval egyszerűbb. Egyik kedvenc gyakorlatomban alapállásban a kezet oldalt felemeljük és elöl leengedjük. Ennyi. Kilencszer.
Andrey Lappa csodálatos könyve a Yoga – tradition of unification (2oo5) jól mutatja, hogy az ászánák bonyolult nevei mögött milyen elegáns logika tárható fel. Éppúgy, ahogy a modern táncban Rudolf Laban, úgy Lappa is az egyszerű ábrák és az ízületek mozgási szabadságából indul ki rendszere felépítésekor (a táblázat a következő oldalon)
21
22
A test és a tudat
A Huang shan bércei felhőben. Horosz Réka felvétele
23
Mit is csinál pontosan az ember, ha a kezeit felemeli és leengedi? Egyfelől leírható a test mozgása, megörökíthető videón, bemutatható órán és tanítható. Eközben nyilvánvalóan rengeteg más is történik. A felemelkedő kézből kifut a vér a testbe, a vállöv átmozgatásával az ízületek vérellátása javul. Már az anatómiai ismeretek alapján is sokoldalas leírást adhatunk egy ilyen egyszerű mozgásról. Mi a fontos ebből a leírásból? Nem könnyű eldönteni. Mit csinálunk mindabból, ami történik – talán még fogasabb kérdés. Ahová a vér megy, oda a qi követi – szokták mondani az oktatók. Vagyis, ahogy a kéz vérellátása javul, a qi áramlása is javul. Ezt a hatást a gyakorló hozza létre, de nem mindegy, milyen módon tudatosítja. Egy tornaórán is mozgatja az ember a kezét, de mivel nem tudatosítja azokat a finom változásokat, amit egy Qigong gyakorló, nem tekinthető egyenértékűnek a két gyakorlat. A test látszólag ugyanazt a mozgást végzi, de a két tudat nagyon más állapotban van. Sőt, a dohányos is mozgatja a kezét cigarettázás közben (fel-le, közelít-távolít), ráadásul a legtöbb bagósnak – így nekem is – a dohányzás valamennyire ritualizált cselekvés. Amíg nem tudatosul, hogy a dohányzás nem csak a nikotinszükségletet elégíti ki, hanem bizonyos megszokott mozgásokkal jár együtt, a cigaretta letételével furcsa hiánytünetek jelentkeznek. Sokan enni 24
kezdenek (hasonló mozgás), sokan csak kényelmetlenül érzik magukat, esetleg annyira, hogy nem is akarnak leszokni, mert azt érzik, hogy a dohányzás elhagyásával valami fontostól esnek el – mindennapi testmozgásuk egy ritualizált részétől.
Magányos nomád boruló kolostor előtt. A több ezer borulás erősíti a törzsizmokat és a tricepszet, komoly kardiovaszkuláris edzésnek tekinthető – holott a jakpásztor céljai spirituálisak és elsősorban következő életeire vonatkoznak, amit nem is ebben a fizikai testben él
25
Kultúra és kultúrák Az emberek, de még a hajók is eltörpülnek az ülő Buddha mellett. A monda szerint azért épült, hogy a két folyó találkozásánál az örvények okozta szerencsétlenségek ellen védjen. A taoista jós, akié az ötlet volt, sajnos elpusztult, de a Buddha elkészült és a hajószerencsétlenségek száma radikálisan csökkent. Tényleg a Buddha védi az utazókat? Vagy csak az áramlást változtatta meg a fél hegynyi kő, amit kifaragásához beszórták a folyóba? Ha a jós is tudta, hogy az áramlás meg fog változni, miért akarta, hogy Buddhát faragjanak?
Ülő Buddha, Leshan
26
Egy mérnökhallgatónak magától értetődő, hogy az áramlástani viszonyok változtak meg, hisz sok hasonló példát látott. Egy hívőnek, aki Buddha számos csodájáról hallott már, szintén magától értetődő, hogy ilyet is tud csinálni Buddha. Különbözőek akkor a kultúrák és hitvilágok? Ha különbségeket keressük, minden bizonnyal találunk bőven. Ha a hasonlóságok érdekelnek, akkor jó eséllyel azt is találunk. Én például eléggé kedvelem az alábbi ábrát, ami a kulturális (külső) és egyéni (belső) tartalmak (hitek, gondolatok, ún. reprezentációk) körforgását mutatja Meglévő tudati tartalmak a csoporttagok fejében/fejeiben
A kultúrában felnövő emberek fejében ezek egyéni változatai alakulnak ki
Egyes tartalmak ismételt kommunikációja
A jól terjedő tartalmak a csoport-tagok tudatában 1-1 változatot hoznak létre
Ezek a kulturális (kollektív) reprezentációk
Vagyis a mérnökhallgató a saját szubkultúrájával ismerkedik meg, azokat a fogalmakat, magyarázati modelleket és elképzeléseket 27
tartja természetesnek, amivel az évek során találkozik. Számára a világban erőhatások, láthatatlan, de ható energiák, mérhető változások és numerikus módszerek vannak. Egy népi vallásban felnövő pedig azokkal a démonokkal, szentekkel, avatárokkal vagy bódhiszattvákkal népesíti be világát, amellyel találkozik, amit lát templomban, amiről hall a történetekben.
Gui Engem meglepett például, hogy a keleti ábrázolások, szobrok milyen nagy része torz, agresszív vagy dühös arcot ábrázol. Szokatlan volt elsőre, de idővel már nem zavart, vagy lepett meg.
Védelmező szobor feje, Shanghai Múzeum 28
Amikor például csoportunk vizipipázás közben egy fényképet készített, hamar felismertem a hasonlóságot a füstben látni vélt arc és látott dühös szobrok között.
Shanghai, vizipipa bár. A gui (szellem) fényképétől a pincérnő majdnem elájult. Canon 45oD, 1,8/5o. Jakosa Éva fotója 2o11.o6.29.
29
Felismertem, vagyis észlelni tudtam, hogy egy arc rajzolódik ki a fényképen, de a reakcióim egész más volt, mint a helyi pincérnőé, aki felsikoltott, összegörnyedt, elfutott, majd csak a főnökével együtt mert visszajönni az étterembe. A pincérnő miért rémült meg? Mert egy szellemet látott a képen? Mert ez a szellem őt nézte? Mert egy szellemet nem jó lefotózni, vagy épp a fotót nem jó megnézni? Nehéz megtudni, hogy a testi reakció mögött milyen folyamat is zajlik a tudatban. Én miért nem rémültem meg, hanem tartottam érdekesnek, izgalmasnak és nem rémisztőnek a képet? Mert meglepett, hogy az fényképezőgép tud a füstre fókuszálni? Mert nem hiszek a szellemek létezésében? Vagy abban nem, hogy ártani tudnának nekem? Vagy azt gondolom, hogy végre egy eset, ami elég hitelesen néz ki a nyugaton már 1oo éve divat szellemfényképezés történetéből, ahol tudom, hogy nem photoshoppal csinálták? Nehéz megtudni, hogy a reakcióm mögött milyen folyamat is zajlott a tudatban – még magam számára sem volt egyértelmű, hogy minek is örültem, amikor a képet láttam.
30
Ábrák
Az egyik legfontosabb taoista ábra az emberi test energetikájáról, a Nyolc Halhatatlan kolostor falába vésve. A szakavatott számára kincset érő, több ezer évre visszanyúló szimbólumnyelvet használó ábra a mai szemlélő számára általában nem egyértelmű – a magyar értelmezéshez lásd pl. Nagy ’Sáska’ Zoltán szakdolgozatát
31
A mai gyakorlók az értelmezés nehézsége miatt gyakran modern ábrákat használnak. Ábrákkal sokszor könnyen kapcsolható az indiai, jóga-hagyomány és a kínai energetikai szemlélet.
Balra látható a 3 az ún. elixírmező vagy Dan Tien sematikus ábrája. A nálunk talán ismertebb csakrák segítségével ezek elég jól meghatározhatók. A jobb ábra a 7 csakrát mutatja egy i orvosi QiGong könyvből. A koronacsakra, a harmadik szem és az agyalap zárja közre a felső elixírmezőt, a 35. csakra a közötti terület a középső Dan Tien, az alsó kettő zárja közre az alsó Dan Tient.
32
Variációk 1oo napra Ha kétszer sem lehet ugyanabba a folyóba lépni, hogyan lehetne 1oo napig ugyanazt a gyakorlatot végezni? Ezért aztán elkezdtem figyelni és kísérletezni. A kis bemelegítő-tisztító gyakorlat, amit az előbb leírtam (9 alkalommal belégzésnél karok fel oldalt a fejek felé, kilégzésnél karok le a test előtt) egyre furcsábban kezdett kinézni. Az eredeti gyakorlatban a fejtetőről a tiszta qi-t háromszor az ún. első ösvényen vezetjük le, háromszor a középsőn, háromszor a hátsón. Vagyis először a fejtetőről az arc két oldalán, a mellkason és a hasfal elején, majd a gáton át a lábak belső oldalán a talpig, majd háromszor a fejen és a testen át a gátig és onnan a lábakon keresztül (ha tudjuk, vigyük a csontvelőbe) a talpig, majd végül háromszor a fejen és a gerincen le a derékig, majd innen a csípő és a láb oldalán át a talpig. Akinek ismerős a gyakorlat ez a Qi kiterjesztése (Guan Qi Fa), mindhárom ösvény közös pontról indul (Bai Hui), találkozik a gátnál (Hui Yin) és végződik a talpon a Bugyborékoló forrásnál (Yong Chuan). Ahogy azonban gyakoroltam egyre több furcsa ’mellékhatást’ vettem észre. Egy gyakorlás például így nézett ki:
33
A szerzetesek bent, a csizmák kint. A szertartás során a helybéliek táplálékot és pénzt adnak a szerzeteseknek, akik énekelnek, esznek, a pénzt számolják és ráordítanak arra, aki fényképet akar készíteni róluk.
34
1 – Első ösvény, mint az ’eredeti’ gyakorlatban, megnyitva a hasi oldal csatornáit 2 – Első ösvény, de elölről a szervekbe beengedve (nem csak a Ren Mo-n leengedve) 3 – Karemelésnél földből lábon fel (örvényszerű érzés), majd le Bai Huiból szabadon lecsorog (megindul az áramlás felfelé) 4 – Karmelésnél földből, levegőből összegyűjtve karokba be, felemelés közben mutató-hüvelykujjra koncentrálva, majd első ösvényen, mellkason mindenhol, szervekbe be (itt már tüdő-vastagbél rendszer aktiválódik) 5 – Belégzés mint 4, de kisujj és gyűrűsujjra koncentrálva, lábból felhúzásnál vesékbe gyűjtve (eddigre egy finom, háton fel, elül le keringés beindul). Kilégzésnél kéz le de figyelem részben Bai Huin marad 6 – Belégzés mint 4, de gyűrűsujj és középső ujjra koncentrálva, Kilégzésnél egész kézből, egész testen át áramoltatás, a külső lábéleken kivezetve (hólyagmeridián aktiválás Bugyb. Forrás helyett) 7 – Belégzés kézbe és Bugyb. Forrásba, qi egész testen fel Bai Huiig, benntart, elenged, lassú kilégzés a hátsó ösvényen levezetve 8 – Belégzésnél lábra/talpra koncentrál, felhúz csípőig, onnan kéz könnyedén átöleli az égi Qit, Belégzés végén kezek V-állásban, párhuzamosig sűrít (benntart), kilégzést csak akkor kezdi, amikor szem 3-ik DanTien magasságában 9 - Belégzésnél a levegő illatára figyel, Qit hagyja finoman felkúszni az orrmentén a homlokon a fejtetőre, majd onnan lecsorog. Kilégzésnél figyeli a finom bizsergést a Baihuin, majd ahogy ez a bizsergés szétterjed az egész testben.
35
Lezárás: figyelmünket lassan kiengedjük az egész testbe, majd finoman összegyűjtjük az alsó Dan Tien-be.
A 1oo nap végére ez az egyszerű gyakorlat minden meridiánomat kitisztította, az egész test energetikai tisztítását elvégezte – már megérte elkezdeni.
A színek Bár viszonylag régóta Qigongozom, a színek tapasztalásával mindig is voltak problémáim. Nagyon sok a szubjektív tapasztalat (’ha akarok látok színt, de még mennyit’) és nagyon nehéznek tűnt egyfajta zsinórmértéket találni – mi tud referenciapontként szolgálni. A spirituális vezetőket hatásuk alapján rangsoroló Watkins-listán jelenleg a Dalai Láma az első, de ő ritkán vész el ilyen részletekbe. A. Eckhart Tolle a második, akinek örök boldogság jutott osztályrészül megvilágosodása óta, de ő sem arról híres, hogy az ilyen apróságokkal foglalkozna: elég, ha a tudat felismeri saját természetét, a fájdalomtest és az ego játékait felismerjük, és rájövünk, hogy elég a most hatalmának átadni magunkat, hiszen a múlt és a jövő nem valós az örökké jelenben élő számára. Végül a 18. helyen álló Mantak Chia Mester segített.
36
A sakkpavilonról Hua Shan (Illatos hegy). A sziklamászás olyan elriasztó a miriádnyi túristának, hogy meglepő módon itt találtam csak nyugalmat és egyedüllétet a kijelölt túristaútvonalon belül az egész hegyen. Südi Enikő felvétele.
Az agytorna örömeiről – a talamikus és hippotalamikus rendszer edzésének alapfokáról – Chia a következőket írja:
37
„Ezek a pontok is részei a koponyai pumpának, segítenek befogadni a Göncölszekér energiáját. (Ha a belső tekintetünket a Kristálypalota központjára – a Kristályszobára – illetve a korona tetejére irányítjuk, segítjük a pumpa aktiválódását.) A füleket összekötő vonal és a homlok közepétől hátrahúzódó vonal találkozási pontja a korona. A korona alatt 7-8 centiméter mélyen van a talamusz, ez alatt kb. 3 centiméterrel a hipotalamusz. (E mögött kb. 2 centiméterrel található a tobozmirigy.)” (Chia 2004: 234-236). Az idézetet megszakítja két bekezdés „standard nyugati tudomány” követi, amiben a hipotalamusz – hipofízis rendszer kulcsfontosságú hormonjairól esik szó, de folytatva: „A taoisták szerint ez a pont az Egyetemes Erő fő kapcsolódási pontja. Amikor a lélek felébred, ezen a helyen tartózkodik. A tobozmirigy a pozitív (férfi) töltés, a hipotalamusz a negatív (női) töltés – amikor kapcsolatba kerülnek, erős, kiegyensúlyozott energiát hoznak létre. Ha erre a központra figyelünk és elképzeljük a Göncölszekér hét csillagját, rákapcsolódhatunk a csillagkép energiájára, amely vörös fénysugárként lépe be a koronán keresztül a testbe.” (Chia 2004: 237)
Először arra a különbségre figyeltem, amit a Göncölszekér benyelése és a Sarkcsillag, mint referenciapont között érzek. A tapasztalati bizonyosság itt viszonylag egyszerű, mert jó tartásnál inkább a Száz Egyesülés pontja felé lép be a Göncöl, és kicsit hátrébb a Sarkcsillag, aminek viszont ibolya fénye van. Vagyis van két pont (egymástól néhány centire) és két szín. Rövid kísérletezés után a kettő elkülöníthető és megvan a szín zsinórmértéke is.
38
Az üst
Tóth Gergely felvétele Wudang Kung-fu akadémiájának egy (nem túl)koros hallgatójáról
39
A 1oo nap a Qigong világában elsősorban az ún. ’üst’ létrehozására szolgál. Az ’üst’ egy speciális energetikai szerv, amelynek kialakításáért az utóbbi évszázadokban masszázs- és légzéstechnikák kombinációjával kialakított gyakorlatsort adtak át a mesterek a tanítványoknak képzésük bizonyos pontján. Fokozatosan felépített, kb 3o naponként változó és elég szigorú edzéstervet követve a gyakorló a hasfal körkörös masszírozásával és tudati koncentrációval létrehoz egy új energetikai központot. Mindez kínainak tűnik mindenkinek, aki nem ismeri más energetikai központok helyét, funkcióját és fejlesztési lehetőségeit. Az üst speciális viszonyban van a Dan Tienekkel, pl. a középső és az alsó DanTien közötti energetikai kapcsolatban játszik fontos szerepet. A napi több órás gyakorlás 1oo nap alatt képes aktiválni ezt az energetikai struktúrát –legalábbis a tapasztalatok szerint. Az egyéni különbségek ugyanakkor nagyok: van, akinek „hozott” üstje van, vagyis semmit sem kell csinálnia, hiszen a struktúra már felnövése alatt kialakult. Van, aki 1oo nap gyakorlással úgy tudja kialakítani az üstöt, hogy nem a hagyományos gyakorlatokat végzi, és van, akinek nem tud valami miatt kialakulni ez a szerve. Mindent nem lehet elérni – nem lehetünk egyszerre a leggyorsabb rövidtávfutók és maratonisták, aki ráadásul a legtovább él. Én a
40
1oo nap alatt nem az üst kialakítását segítő gyakorlatokat végeztem, mégis a végére úgy tűnik stabilizálódott. Mázli. Más edzésterv, más célok- és néha ugyanazok az eredmények.
Sokalakos váza, Shanghai Múzeum
41
Egyéni és kulturális különbségek A keleti kultúrát a nyugatitól gyakran tartják radikálisan különbözőnek. Ezzel ugyan általában vitatkoznék (már hoztam is ellenpéldát), de amikor a test és tudat kapcsolatáról van szó, akkor mégis egyet kell értenem.
Milyen érzelmekre asszociál az olvasó a szobrot megfigyelve?
42
A keleti hagyományban a tudat megismerését nem intuíciókra, hanem gyakorlatokra építik, Mantak Chia például így instruál, hogy segítsen kialakítani a kedvező testi állapotot a kívánt tudati állapot elérésére: „A Kristálypalota tojás alakú; csúcsa kb. 15 fokos szögben a korona hátsó fele felé mutat. Amikor finoman hátrahúzzuk az állunkat, a kisagyi pont megemelkedik és segít a Kristálypalotának kinyílni és még jobban befogadni a külső energiákat. A tojás csúcsa a tobozmirigy; közepe a talamusz és a hipotalamusz; alsó része pedig az agyalapi mirigy.”
A nyugati anatómiának nem ellentmondó a keleti energetika – de egész más a megismerés célja és módszere. A tanítások mellé illik leírni a visszaigazoló jelet is: „Ha a Kristálypalota nyitott, fényleni fog, mint sokmillió apró kristály. Fényt bocsát kis és nyel el, felébreszti belső tudásunkat és a mélyen rejlő képességeinket. Fényt és tudást kap az Univerzumtól és továbbadja azt a szerveknek és a mirigyeknek, hogy megerősítse őket.” (Chia 2004: 238)
Ha kiragadunk egy példát a nyugati tudományból jól látszik a sok hasonlóság: itt is van anatómiai leírás, itt is biológiai ismeretek az agyról kapcsolódnak a tudatról szerzett ismeretekkel. Míg a keleti harcművész vagy taoista gyakorló célja a tudat nyugalmának megőrzése még ott is, ahol a legtöbb ember pánikrohammal reagál, a nyugati tudomány a patológiát, a pánikrohamot tudja vizsgálni, mint a zsinórmértéktől, a ’normálistól’ eltérőt: 43
„Neuropszichológiai oldalról tekintve a pánikroham alatt megnyilvánuló szorongás legjellegzetesebb megnyilvánulásai: az ismerős otthoni környezetre beszűkült figyelmi állapot, új szituációban az explorációs tevékenység hiánya, a környezetből a saját vegetatív funkciók megfigyelésére visszavont figyelem, sztereotip várakozás valamilyen katasztrofális kimenetelű eseményre, félelem attól, hogy a személy elveszti az énjének hátterét adó referenciákat és a környezete feletti kontrollt, esetenként veszélyesen összepréselőnek, összenyomódónak érzi a teret, más esetben a nyílt tér referencianélkülisége a fal mellé húzódása, támasz keresésére kényszeríti. Az ilyen, pánikroham által kiváltott kognitív egocentrikus szingularitás a tér szubjektív torzulását, és ebből fakadóan a téri tájékozódás zavarát okozza. ” (Karádi 1998: 122).
A keleti harcművészetek egyik célja a tértudatosság megtartása a hirtelen támadás esetén is. A nyugati orvos célja a támadás nélkül 44
is beszűkült térérzékelésű beteg gyógyítása. Hol lenne itt különbség?
Giuseppe Castiglione (1688-1766) Milánóban született, 1715-ben misszionáriusként Kínába utazott, majd ott az udvarban kapott állást. A selyemfestményt 1725-ben, 38 éves korában festette.
45
Az Irodalom Chia, M. 2004. A Tao gyógyító fényének felébresztése. Budapest, Lunarimpex. Johnson, Jerry Alan, Jampa Mackenzie Stewart, and Madeleine H. Howell. 2000. Chinese Medical Qigong Therapy : A Comprehensive Clinical Guide. Pacific Grove, Calif.: International Institute of Medical Qigong, Print. Karádi, K. 1998. A téri tájékozódás neuropszichológiája. A térélmény kultúrtörténete és pszichopatológiája. Budapest, Terra. Lappa, Andrey. 2000. Yoga, Tradition of Unification. Kyiv: A. Lappa, Print. Miller, Rory. 2o1o. Konfliktus és erőszak, A harcművészetek haszna és hatásossága valódi konfliktusokban. n.a. Tung-pin, Lü. é. n. Az Aranyvirág Fakadásának Titka (Taj Ji Csin Hua Cung Cse). Ford. Kaczinszky József: Hermit Könyvkiadó.
A csapat Sok szép pillanat és öröm volt együtt utazni – kösz mindenkinek a türelmet:
Balla József Balla Józsefné Fazekas Mária Krobot Sándor Dobos Édua Tóth Gergely Balázs Judit Ildikó Berényi Ferenc Berényi Üveges Judit+Pali Berényi Üveges Kata+Cefi Szitási Zsuzsi Südi Enikő Áron Zsolt Német Gábor Jakosa Éva Tóth András Fekete Zoltán Tóth Zseli Zoltán Búza Rita Gerencsér Kata Kovács Tibor Papp Orsi Temesvári Adrien Havasi András Nagy Dávid Varga Balázs Wágner Mária
46
