Universityof Toronto

Digitized by the Internet Archive in

2009 with funding from Universityof Toronto

http://www.archive.org/details/jegyzetekgrgOOsztr

/A ^^

JEGYZETEK

O ^ ^

<^

A GÖRÖG KULTÚRA NYOMAlRÓL-.í^ -^^ ^^^ c

IRTA

/^

^

D5^

SZTRIPSZKY HÍADOR

/íi

ö

íi

BUDRPKT

iiMíf^^ij^

C ^U.

.

Hullatja levelét az

idk

vén fája

.

.

Hull, hull a sok falevél, századokon át

mindig csak

liúlL

Egyre vastagaSb réteggé rakodik egymás fölé. De akármenynyire is peregnek lombjai, még se tudnak minden régi nyomot az elfeledésig teljesen betakarni.

el a magyarság ezeréves itamelynek állandó nyomai maradtak úgy, fiogy azokból magukat a dolgokat is még mindig fölismerhetjük. Annál is inkább pedig, mert ezek a nyomok belevésdtek a nemzet lelkébe éppen úgy, mint írott és Íratlan történetébe is. Csak egy kicsit gereblyélni kell, eltakarni a sok kaparó falevelet. Gereblyének kezünkbe veszszük azokat a szerszámokat, amelyeket a régészel, numismatica, oklevéltan, ethnogrcphia, Sok-sok olyan dolog adódott

teni történetében,

építészet, ötvösmüvesség,

egyházi-, jogi-, politikai- és irodalom-

számunkra fogantyúikkal. Ha ígyen dolgozunk, akkor hol homályos, hol világos nyomait fogjuk annak látni, hogy államiságunk els három századában nemcsak nyugati esztörténet nyújtanak

mék nem

irányították

növeked

keresztény kultúránk els lépéseit, ha-

részt vett ebben a kisdedjártató

görög kultúra

munkában a

is.

m^smm

keleti világ,

a

Hangsúlyozzuk, hogy

gör ö g,

és

nem görögös formájú

szláv kultúra.

Kétségtelenül érték a

népektl

IX— XI.

századbeli magyarságot po-

egyházi vonatkozásokban a görög-keleti

litikai és

jöv

is

vallású

szláv

hatások. Ezek mellett azonban valóságos görög

is érték azt, amint a fennmaradt nyomok mutatják. Minthogy pedig a mveldés leghatalmasabb tényezje a középkorban az egyház vala, különlegesen éppen egyházi téren fog-

kultúrhatások

juk találni legkivehetöbben a görög kultúra magyar földön

tett

útjainak nyomait.

Magyarország nagyon sokáig volt ütköz pontja a keleti és nyugati kultúrának. Bizonyos részletekben még most is jciszsza ezt a szerepet, kilencszáz esztendkkel ennek eltte pedig annál inkább kellett ezt játszania.

A történelmi philosophia a nyugateurópai és keleteurópai népek egyházának társasági berendezésére nézve két egészen ellentétes fejldési irányt állapit meg. A

nyugoti keresztény-egyház a latin liturgikus nyelv által

az egységesség elvén mintegy

monarchikus egyetemes-

ségre

törekszik; a görög szertartású keleti egyház ellenben, kezdettl fogva inkább lélektani motívumoknak engedve tért, a nemzetegyedek foederalis szövetségének alakját vette föl.

Teljesen megfelel ez az alakulás a nyugoti és keleti nemzetek

politikai

és

mveltségi életétl megszabott körülményeknek és ott románok, germánok és kelták lak-

azok ethnikai jellemének: nak, emitt

A

meg görögök

és szlávok.

keleti szertartású

egyházban emiatt a foederaliszfikus

hajlandóság miatt az egyes népegyedek, mihelyt

mények

kedvez

körül-

segítségével nemzetekké alakultak, mindenütt érvényesi-

teni tudták nemzeti egyéniségüket azáltal, tük, mint egész

mveldésük

nyelvéül a

hogy úgy egyházi

éle-

maguk nemzeti nyelvét

fejlesztették ki.

így a legels keresztény hivatalos nyelvnek, a

gör ö gnek,

csakis a görög történelmi kultúra területén volt kizárólagos ha-

talma. Mihelyest Itáliában

görögbl

fordítja

is

berendezkedett az új kereszténység,

a maga Vulgatáját és ugyanazon történelmi

okokból a római kultúra területén a latin házi és kultur nyelvvé. Ebben

differentiálódásban kialakult ó

a

lett

kizárólagos egy-

kultúrák szerint való

követi a latint a

nemsokára ezután

-bol gár, majd középbolgár nyelv

kultúrája,

Magyarországon (a ruténeknél) az orosz-szláv nyelv, a XVI— XVII. században a román (oláh) nyelv, Ázsiában az ör m é n y, s z ir, arab, Afrikában ezt az óbolgárból oroszföldön és

pedig a

kopt

egyházi nyelv és kultúrája.

Ezek az alakulások végeredményükben mindenüti az illet népek nemzeti kifejldésére vezettek, amelyben a liturgikussá tett, avagy a liturgikusból tovább fejlett nemzeti nyelv játszotta a fszerepet.

Ebben a tekintetben Kelet századokkal elzte meg a NyuValamennyi elsorolt keleti nemzet szoros kapcsolatban maradt meg továbbra is a görög kultúrával, de emellett a maga nem-

gotot.

zeti kultúráját

századbeli

ami azt

szabadon és függetlenül vihette tovább.

volhynaikrónikásaz

jelenti,

A

XII.

Iliasból verssorokat idéz;

hogy a görög kultúrájú kisorosz

baziliták az Iliast

már akkor olvasgatták, amikor Homerosnak Nyugoteurópában még hire-pora se volt. A latin egységben él Nyugotnak ugyanis be kellett elbb várnia Byzanc bukását, azután az ókori tudományok és mvészetek görög földrl jöv újjászületését, a huma-

nizmus nagy korszakát, az erazmisia igyekezetek nagy nemzeti vonatkozású erejét és végül a vallási reformációt ahhoz, hogy a keleti népek módjára kultúrában szintén önálló nemzetekké tagolódjék szét. Csakis akkor, amikor ezek a kultureszmék az egyes nemzetek között hatalmas vetélkedést teremtettek, tehát csak a XV XVI. század óta lendült elre Nyugoton a nemzeti (s vele együtt az egyetemes emberi) mveldés éppen azáltal, hogy a sok súrlódástól, küzdelemtl nagy verseny indult meg közöttük. A nemzetek nagy kulturvetélkedése nemzeti irodalmakat teremt a Nyugoton, amelyek Keleten különben már régen kialakultak; de meghozza ugyanezt és vele persze a nemzeti liturgiát a keleti szertartású románoknak is. A románság teljesen függetleníti magát az addig rajta uralkodó bolgár kultúrától és templomába mindenütt beviszi a maga nemzeti nyelvét.

—

Minthogy pedig a kisebb egységekre (nemzetekre) tagolt nagy tömeg mozgékonyabb, elevenebb és versenyre képesebb, könnyen megérthetjük, miért haladt elre az egyetemes emberi mveldés éppen Nyugoteurópában olyan rohamos gyorsasággal. Nyugat ugyanis sokkal fbb ilyen egységre tagolódott, mini

—

Kelet.

Azonban

hogy ennek a müveldésbeli nagy si mveltsége is hozzájárult. Részben azáltal, hogy a törököknek XV. századbeli nagy elretolódása miatt ennek a mveltségnek igen sok elemét juttatta Nyugotra, részben pedig azzal, hogy a nemzeti egységekre kétségtelen,

elöretörekvésnek indítékaihoz Keletnek

— a haladás

alapföltételére

— való

kialakulások példáját a kü-

lönböz liturgikus nyelvek alkalmazásával megadta. Nagy jelentséget tulajdonítunk a liturgikus nyelvnek, szen a középkor kultúrájának egyéb

mveldési tényezje,

hi-

mint

az egyház, nem igen volt. Az emberi jogok elismerése, a nemzeti öntudat politikai felébredése, a nemzetgazdasági élet céltudatos rendezése és más eszmék, amelyek a nemzetebet ma irányítják,

késn következtek: a XVIII. században, a francia forradalom szabadságkorszakának eredményeképen. csak nagyon

A

görög egyfiáz liturgikus nyelvei által képviselt nemzeti nem szabad olyan kicsibe venni, be kell látnunk, hogy a nemzeti élet kialakulásában

mivoltát a Keleten ennélfogva

hanem

—

Nyugoteurópára

kihatólag

—

is

a

Keletnek

tekintélyes

része volt.

Más kérdés azonban

az,

hogy miért nem tud

tartani ez a nemzeti életében régibb

mveltség

ma

lépést

Kelet a nyugoti

népek nemzeti és egyetemes haladásával?

Érmek

rugóit és részleteit

nyit jegyzünk meg,

A fölött,

itt

nem

fejtegethetjük.

Csak any-

hogy ennek két nagy oka van.

küls ok a törökök kultura-viszszafejleszt uralma Kelet a másik bels ok pedig a keleti egyház szerveinek

—

—

fogyatékossága, illetleg a korral való

nem

haladása. Ezek miatt

Kelet népei a nyugoti nagy verseny által keletkezett újabb

mve-

ldésnek nem lettek részeseivé. Európa keleti népeit se politikai forradalmak, se vallási reformációk nem érték. Nyugot messze tálszárnyalta a Keletet, ez pedig gazdasági, politikai és szellemi mveldésében jórészt is oda van rekedve, ahol az újkor elején állott.

Más

ma

szóval: fejldésében visszamaradt.

volt azokra a népekre, amelyek a keleti Byzanc mveltségéhez voltak fzve, de helyzetk miatt Nyugoteurópára utalódtak. a Ilyen nép Magyarországon az eddigi köztudat szerint

Ez pedig végzetes szertartás révén a régi földrajzi és politikai

—

középkortól kezdve

sbben

—

csak kett volt: rutének és románok, ké-

harmadiknak jöttek a szerbek. Éppen mondott helyzetük azonban kedvezbbé tette kultúrájuk pedig, a XVII. századtól

fejldését a balkáni vagy oroszországi Kelet népeihez képest, mert a nyugati eszmeáramlatok valósággal el tudtak hozzájuk jutni, mig amazoknál erejüket nem fejthették ki. Az pedig fontos kulturtényt jelenteit ezeknek a magyarországi byzantinusoknak, hogy megszabaduljanak Keletnek az újkori Nyugathoz viszonyítva

—

—

kulturellenes befolyásától.

Hogy Magyarország

keleti szertartású népei a nyugati

m-

veltség eszmekörébe kapcsolódjanak, erre nézve háromféle igye-

kezet történt.

Az els

— a florenci és egyéb siker— a XVI. század vallási refor-

nyugati eszmeáramlat

telen zsinatoktól eltekintve

mációja volt. A rutének fölött

—

úgy

látszik

ez az áramlat, mert mindössze az u. n.

gyjteményben

—

•

hatástalanul suhant át

nyágovai postilla-

maradt egyetlenegy, eddig ismert nyoma.*)

Nyágován, Máramaros vármegyének liszamenli eme kicsi községéhen egy névtelen gör. kath. pap !758-ban lemásolt egy még a XVI. században keletkezeit hatalmas folio alakú beszédgyüjteményl, amely az ünnepekre bonfolt evangéliumi szövegel és ennek népi nyelven fogalmazott magyarázatát tartalmazza. Ezt az utóbbit a papok prédikáció helyett egyszeren felolvastök. A könyv magyarázatai a kálvinizmus és a török hódoltsági viszonyok vonatkozásaival vannak tele. Csak két szentséget emleget, a pápát éppen úgy elitéli, 'mint a konstantinopolisi pátriárkát és lépten-nyomon ersen hangsúlyozza, hogy minden rutén templom mellett iskola is legyen. Valószinleg magyarból van forditvc. A kéziratra Petrov prolessor a munkácsi bazilitamonostor könyvtárában bukkant. Egész terjedelmében való kiadásával éppen most foglalatoskodik. ')

A

románoknak a káluinizmusra való átvezetése már hatávégeredményében az elért siker

rozott eredményekkel járt, de

A kálvinizmusra elvesztek ugyan a románok, azonban ezek nagyot nyertek kultúra dolgában: a reformáció ugyanis meghozta nekik a nemzeti öntudatot, a román irodalmat és a

összeomlott.

román

liturgiát az addigi bolgár helyébe.

A

második nyugoti áramlat a Habsburgok

licizmusa

politikai

ka

t

h o-

Ennek unizáló törekvései már sikerrel jártak, amennyiben a ruténeket egészen, a románokat pedig felerészben áthozták a Rómával való hitegység révén a nyugoti volt.

kultúrába.

A harmadik összekapctoló mozzanat a nem egyesült románok és szerbek nemzeti egyházának kialakulása volt, amely kormányzatilag tette függetlenekké ket a byzantinizmus külföldi képviselitl. Ezt 1868-ban a magyar törvényhozás csinálta meg. Ezek a törekvések mind arra szolgáltak, hogy ezek a népek a keleti egyház ritusában továbbra is megmaradva, függetlenítsék magukat a keleti fejletlenségtl és a nyugoti mveldéshez közeledhessenek. Hiszen csak arra gondoljunk, hogy a katholikus Magyarország rendiségi korában mennyire „törvényen kivüli" állapotban éltek a nemkatholikus elemek egészen 1791-ig! A keleti egyházat a függetlenségi, autonomikus, nemzeti

nem csak kormányzatában, hanem abban is, hogy a liturgia tekintetében tért adott minden nemzet nyelvének. Kérdés: volt-e már most valaha olyan mozzanat, amely irány jellemzi

magának

a

magyarságnak

is

megadta

a fenti

vallás-mve-

ldési tényezket a görög egyház kereteiben? Határozott nyomok, egészen világos emlékek amellett szálának, hogy a magyarság keresztényesedésének els korszakában

10

nagyon szoros kapcsolatba jutott a görög kultúrával. Építészei, ötvösmüvesség, numizmatika, oklevéltan egyenl határozottsága

magyar irodalomtörténeti és köztörténeti emlékek ersségei tetzik, amelyek együttesen két fontos dologra vallanak. Az egyik az, hogy az árpádkori magyarság egy bizonyságait

része görög szertartású keresztény

v a

l

a;

a

nyugati mveltséghez kapcsolódó hitegységben, a latin szertarmásik pedig

az,

hogy ez a magyarság a

tással testvériségben élt.

A

görög egyházi gyakorlat tekintetében

a magyart,

mint

nem lehet az általános szabály árpádkori magyar liturgikus nyelvhasználatnak

liturgikus nyelvet, kivétel gyanánt alól kivonni. el

Az

nem tagadható

reminiscentiája i.dnden iskolázott magyar em-

eltt igen jól ismeretes : a XII. századbeli másolatban reánk maradt „Látjátok feleim szömötökkel, mik ber

vagyunk" kezdet HALOTTI BESZÉD. A graecismusnak is szolgálatot véltem teljesiteni

azzal,

hogy

ezt az irodalmi nyelvemléket a függelékben, mint egyúttal a görög is magyar emlékét, az eredeti szöveg hiteles fordításának párhuzamosításával bemutatom. A görög szertartású isteni tiszteletnek derékrészét, a tulajdonképeni liturgiát (a misét el- és utószakaszaival) a szent drámának megfelelen úgy szerkesztették öszsze a görög egyházatyák, hogy az nem egyéb, mint a pap és hivk között párhuzam.osan folyó drámai elbeszélés, amelyben ezek váltakozva egymásnak adják az énekhangra fogott szót. Ebben tehát a hívknek, szakasztotton úgy, m.int az euripidesi drámában a karnak, tevleges részt kell venniök. A folytonos párbeszéd miatt amelynek mintáját az olvasó az 1795. évi magyar misefordilásban a függelékben

liturgiának

—

itten

megtalálja

—

a liturgiát okvetlen a néptl értett nyelven

egyházban bármely népnél is. mint a nyugoti szertartásában, ahol a hivösereg liturgiában teljesen hallgat és csak a symbolikus drámától

kell végezni a görög szertartású

Nem

úgy

tehát,

a latin egészen független, szervesen vele öszsze

nem függ himnuszok

lengésében szólal meg a maga nemzeti nyelvén. A görög liturgiának éppen ilyen drámai alkata miatt a román románul dicséri az Urat templomában; a rutén, szerb bolgár, orosz kiki a maga él nyelvéhez idomult szláv nyelven teszi ezt; mind a maga nyelvén arab, görög, szir, kaldeus, kopt, örmény

—

imádkozik: egyedül a magyar ajkú görög-katholikus elem az,

amelytl a jelenben

ezt a jogot elvitatják.

Nem

mondjuk, hogy ez az u. n. ó-hitü magyarság nem magyarul dicséri az Urat. Magyarul teszi ö ezt, hiszen ez természetszer, a liturgiából kényszerséggel folyó következmény. Több, legmint száz éve immár annak, amióta a magyar liturgiának

—

alább részleteiben

—

folytonos gyakorlatát

ismerjük.

Ez a gyakorlat azonban nem felülrl, egyházhatóságilag kezdeményezett dolog volt, hanem valósággal a gyakorlati szükségtl kényszerítve alant, a nép nagy tömegében a dött

maga erejébl fejl-

ki.

Persze, ha a vizsgálódás ezeket a dolgokat abból

pontból

tekinti,

amelynek

Schwartz Gottfried

álnév is

•) Initia religionis christianae inter

Eademque

hangot

adott,

a

néz-

munkájában*)

irt

akkor

Hungaros ecclesiae

K ar á-

orieniali adserla.

a dubiis et fabulosis narrationibus repurgata. Disserlatio historico-

critica auctore

MDCCXL.

alatt

Gábrielé de juxta Hornod Hung.

—

Francofurti et Lipsiae

so ny i Jánossal egészen jogosan lehet föltenni a kérdést: Mi köze a görög egyháznak a magyarok megtérítéséhez? c

Ha azonban

—

különbséget teszünk térítés és megtérítés kö-

—

akkor igenis helye van ami nyilvánvalóan nem egy annak a gondolkodásnak, amely szerint a IX XI. századok magyarságának Körös-Tisza-Maros között való és erdélyi részeizött,

ben görög szertartású kereszténység

—

is élt.

Ennek még egyszer megállapításával sem tördött soha a magyar történetírás s e miatt még részletekre törekv mveldéstörténelmünkben síncsen nyoma a görög kultúra hazai hajtásainak.

Az okok igeii egyszerek. A történetírás képviseli a XVI XVIII. századokban nátúlnyomóan a római katholikus klérus tagjaiból kerültek ki. lunk Ezeknek sem érzékük, sem érdekük nem volt arra, hogy az idközben hitbeli ellenféllé vált görögök dolgaival tördjenek. A XIX. század történetírói már nem egyházi emberek ugyan, de az eldöktl megállapított egynémely ebbeli tényt kész igazságnak fogadtak és ma is annak fogadják el. Legnagyobb arányú történelmi munkáink is csak épppen megérintik a hazai görög vonatkozásokat, de velük nem sokat tördnek. Kulturális értéküket pedig

—

meg sem

említik.

nézetek, amelyek nemzedékröl-nemzedékre átmenve, valóságos igazságokká csontosodnak. Ilyen volt egy darabig az, hogy a középkor sötét; ilyen ma is az, hogy az Árpádkori görög hatások a szláv-, és pedig a görög-k életi szláv egyház rovására írandók. Ez pedig nemzeti szempontból olyan jelenték-

Vannak

telen jelenség,

hogy a köztudat nem sok ügyet vetett

kívül rokonszenvetlenné tette

reá.

Azon-

a magyar írók eltt ezt a dolgot

13

az

is,

hogy kezdetben az oláhok

itteni

siségével hozták

kap-

csolatba.

sok

így esett aztán az, hogy ezek a görög kultúrai vonatkozáköztudatba pedig egéegészen feledésbe kerültek.

ma már

A

szen átment az a felfogás, hogy régi görög-egyházi dolgaink

a skizma jegyében éltek s így azokkal a magyarnak, nyugati kultúrájú népnek, tördnie nem érdemes, de nem is tanácsos. Csakis ennek tulajdonithatjuk aztán, hogy napjaink olyan fontos mveldési tényezjének, mint amilyen a magyar liturgia, e felfogás végs kihatásaként a hivatalos világban mai napság semmi becsülete sincsen. Szerencsére történetírásunknak mai iránya mindinkább a mveldéstörténeti disciplinák felé törekszik, ahol nem csupán háborúkról és politikáról van szó. Ebben pedig helyet fog találni a hazai régi graecismus is.

Ennek megrajzolása igen hatalmas feladat. Sok-sok szaktudománybeli kutatás eredményeit kell összetalálkoztatni és egybeolvasztani a kép teljes megfestéséhez. Némely részben járatlan utakon is járni és mást ezeken kalauzolni mindehhez a mi ernk gyenge. Mi most az alább következkben csak arra vállalkozunk, hogy a görög kultúra egynémely hazai régibb emlékeit mozaikszeren, egyszer jegyzetek alakjában egybeállítjuk. Ta-

—

lán akad hiuatottabb er is, aki a megkezdettet, az irodalmi források fölhasználásával, majdan tovább

itt

is

megadott viszi.

JEGYZETEK A

NYOMAIRÓL GÖRÖG KULTÚRA HAZAI

Satiatuc

fclei)ut

jumtuc^íl mit oogumc.

nem igen leheteti Géza és Szláv nyelv görög szertartás 1 van a la1. Methodnak elég baja István magyarjai között, mert: kiszorulnak a Balkanra, 3. tinokkal, 2. tanítványai Pannóniából kereszténység még szervezetlen, paaz alig 60 éves fiatal szláv szállíthatott se a Balkánról_. se pot-barátot Magyarországra nem püspökség mese Itt gorog Oroszországból, 4. a pannóniai 7 szláv l^eresztenynyelv volt az egyházi élet. V. ö. Hummer N. honfoglalás eltt. Bpest, x896. ^ ség hazánk mai területén a Mehch János magyar nyelv keresztény terminológiája jövevényszavaink) arra. öszszefoglaló nagy munkája szerint (Szláv kereszténységben nyugati szláv népek vall, hogy a magyarságot a hanem befejezték ók ezt a papjai ersítették meg. Nem kezdték, szerint is, a gorog munkát, mert a kezdet a nyelvészet tanulságai szárnyugati, latin-katholikus népektol

A

A

egyházhoz fzdik. A kétségtelenül gorogmazó nagy tömeg szláv egyházi szó mellett Melich (kereszt, szombat, szertartású szláv kifejezéseket is talál éppen a gorog-keleti karácsony), ami szerinte bolgár hatás. De azt, hogy átvett ez a pár szó mutatja legjobban szláv egyházból

nem valami jelentékeny lehetett; ennélfogva a görög egyház kétségtelen hatásai nem szláv, hanem göa szláv egyház hatása

rög formában érték a magyarságot. Csakhogy ez a görög egyházi élet hitegységben lévén a latinéval, nálunk elszigeteldött és lassankint kipusztult.

A szlavinok közelében van egy nép, amely (hitére nézve) a görögök közül való és keresztény. Ezeket nendereknek hivják {=

venedi).

kal

Amikor a magyarok a rabszolgák gyanánt elfogott szlávokKhark elé érnek, a görögök eleikbe jönnek s vásárt csap-

nak velük.

A szerir nép a kazárok szomszédja. Khaizan nev városukban a fejedelem háromféle vallást követ: mozlim, zsidó és keresztény hitet. [M. honfoglalás kútfi 169—170). A magyarok tehát még odakint görögökkei és göröghitü szlávokkal érintkeznek. Ezek a szlávok a VIII— IX. században a görög (és nem szláv) egyház hívei, mert az orosz Vladimír csak 988-ban keresztelkedik és hierarchiája is 2 3 emberöltn görögnyelv papokból toborzódott. Benszülött orosz papok nagyon késn, csak a XI. század végén, neveldtek. Vladimír különben is csak a Kiev körül való részeken szen/ezí oly késn, 988. táján, az új egyházat; a Feketetenger partján él kisorosz elem (antok, venedek) az ottani görög gyarmatok szomszédsága révén jóval korábban lett kereszténynyé, nagyon természetesen görög pa-

—

pokkal, görög nyelv liturgiával. Ezekkel a görög hit keresztényekkel volt érintkezésben a lebediászi magyarság. (Solovjov, Orosz o. tört. I. Hrusevszftyj. Istoria Ukrajiny-Rusy I.) 2.

Az

arcfiaeologia tárgyi

Kesztfielyi avarfiori sirlelet.

és

a

leletefi

Korongos

földrajzi

fibulák.

utalásai.

Egyike a bold.

Szz

fogantatását ábrázolja, a másik pedig egy

dombon

álló ke-

jobbján Gábor arkangyallal, balján pedig Máriával. Ez az utóbbi a kereszt felmagasztalásának ünnepét jelképezi, tehát resztet,

A

görög egyházi vonatkozás. {Lipp.

tiszta

mez,

Bpest, 1884. 18. Hampel,

A

keszthely-dobogói

sír-

régibb középkor.)

Byzanci aranyérmek a tokaji leletben. [Hampel, A régibb középkor II. 341. tábla.) 4. Görög feliratú bronz kereszt a závodi sírmezöböl u. o. 262. táb. és Arch. Ért. 896. XVI. 59.: Agios K(ristos) sabaot. 3.

5.

U.

6.

Krisztus

7.

Kúnágotai görög

8.

Ozorai keresztek. U.

9.

Székesfehérvári sarkophag. U.

a.

Czikóról. U.

179. lap

o.

monogram Dombóvár feliratú o.

44. tábla 5. a

lemezkék. U. 28.

—

b;

o. 28. 1.;

1.;

o.

28.

1.

Bronz feszület az Árpádkor elejérl. Krisztus lábai görög

módra külön-külön

Az Arpádkori

leszegezve. [Miilen. tört.

keresztekre

1.

II.

Czobor, Magyar

38, 149. és 228.)

o. tört.

emlékei az

ezredéves orsz. kiállításon. 10. A torontálmegyei Nagyszentmiklóson, az egykori Ajtony birtokán talált aranykincsben kél görög egyházi vonatko-

zású tárgy van: keresztel tokkal,

amelyek

tál és csésze.

Mindkett

— akármilyen különbözen

keresztelésre vonatkoznak.

ANAPAVCON AMEIC

Az

(AEI)

egyiken:

is

5örög felira-

olvassák

ket

—a

+ HA.VrAOrE.A TAATOC

E0.\OC Szeremley forrásának

for-

dítása szerint: V/iderrufe mittelst des (heiligen) Wassers, verlasz

vor uns auf immer das Heidentum. Szerinte a capitalis és uncialis X. századra vall, amikor görög és latin betk keverírás a IX

—

ten szerepelnek, ligaturákkal

Arneth 1834.

évi

(titla)

együtt.

katalógusában ezt így olvassa:

+ Christe

A

,

,

,

.

.

.

.

ÓGaTO? ava-auGOv Avxíi;

per aquam conduc eos

£-.;

to-ov vo'jpov

locum

in

(?)

--^^

Jesu

pacis.

csésze felirata:

BOrHAA ZOAHAN TECVH AirETOirH BOrXA OVA ZOAIIAN TAITOrH HTZHrH TAICH, amit igy is olvastak Buila zsupán dics ... (?) Boyta al zsupán Tagrigum Jasygum (?) :

Tissac.

—

Hampel József elbb IV V. századbelinek határozta majd késbbieknek, Nagy Géza szerint a VIII. századnál késbbi idbölvalók.(Mí7/. tört. I. CCCXXXIII. 1.) Szerelmey. Magyar hajdan és jelen, e tárgyak igen sikerült nyomatával,

meg

ezeket,

a IX

—X.

századra vonatkoztatja.

Dr. Keil (Die griechischen Inschriften im Schatz des Attila) szerint a felirat formái a

ket

lehet

X — XI.

századokban

határozottan elbbi századokra

is

élnek, tehát

tenni.

nem

Ezenkívül

1.

Hampel, A régibb középkor emlékei 255 stb. 1., ahol a felirat egy harmadik olvasását is láthatjuk. Különben is ez edények keresztelési

célokra csak utólag alakíttattak

más

leg

volt,

A

át,

rendeltetésük eredeti-

A

kincs leírása Hampel, Arch. Ért. IV. és

középkor emlékei

I.

Szekszárdon

155 és

talált

pojMENi, pie; ziszaisz a pásztornak, igyál

s

=

11.

görög feliratú egyházi edény: Leibe to liba pastori, bibe: vivas. Azaz: áldozz

(örökké) élni fogsz.

Képe

és részletes leírása

—

Kubinyi Ágoston, Szekszárdi régiségek, Pest, 1857. 18

E

tárgyi bizonyítékok szerint

amikor a magyarság

minden

jel

A

31.)

arra mutat, hogy

hivatalosan és egészében veszi föl a keresz-

ténységet, az új egyházi szervezet lényegében a

ban

régibb

252.

meglév

és egyebütt létezett korábbi alapítások folytatása.

régibb középkor emléke, 180.

1.

városok-

[Hampel,

>>> A X — XI.

11.

2t

századok határán Achton (Ajtony?) magyar

vezér megkeresztelkedik Viddinben a görög szertartás szerint. Birtokán, a Tiszán túl

fekv Marosváron, Keresztel János

teletére kolostort alapít, Viddinböl hozott görög

,

tisz-

.apátot helyez-

benne görög barátokkal az törvényük és szertartásuk sze(S, Gerardi Legenda major. Gyfejérvár, 1790. 318.) Ez a Tiszántúl lev vidék lett otthonává az ó-hitü magyarságnak. Serviebat namque eidem viro (Achtum) terra a fluvio Keres usque ad partes transilvanas et usque in Budin (Viddin, Bodon) et Zeren, quae omnia sub sua potestate concluserat. (S. Gerardi Scripta et acta. Edit. Albocarolin. 1790. pag. 319—320. V. ö. Századok 1896. 205—206. 1., valamint u. o. 1891. 264. Ortvay cikkét), A görög térítés sorsát nem lehet egyedül az Ajtony országához kapcsolni. A sok késbbi, az ország egyéb részein lev görög kolostor puszta létezése is e mellett szól. V. ö. Rajner Lajos dolgozatát a Kath. Szemle 1902. 28. 1. 12. Biboros Konstantin császár, Theophanes és Skylitzes beszélik, hogy (Karácsonyi szerint 950-ben) két magyar törzsfnök, Bulcsú és Gyula (István?) Byzancban a görög vallásra tért. Hierotheos szerzetest ugyanekkor Magyarország részére püspökké szentelték, és az alvidéken volt rezidenciája, Viddinben. [Migne, Patr. gr. vol. 122. p. 61. [328]). Haller— Karácsonyi ezt megcáfolni igyekszik: Tört. hazugságok. Mi köze a görög egyháznak a magyarok megtérítéséhez c. dolgozatokban. V. ö. Századok 1896, 204—205. 1. vén

el

rint."

Hartvik regensburgi püspök Szt. -István életleírásában hogy Géza fejedelem parancsolatba tette, hogy „minden

13.

beszéli,

latin keresztényt, aki

lommal

kell fogadni.

országába jön, vendégszeretettel és biza(Schwandtner Script. I. 414.) A vallásgya-

355Cr- yaffiS ii c

korlat

eme szabadsága

idkben egyaránt él, de akkor még hitegység-

és a biztatás az akkori

szólott a külön-külön szertartással

ben él latin és görög egyháznak. Christianus ugyanis a középkorban nem keresztényt jelent, hanem római katholikust. A krónikából tehát azt olvashatjuk

ki,

veje, a görög vallású Sarolta ura,

szertartású vendégeknek

hogy a görög vallású Gyulának szabad bejárást engedett a latin

is.

Marosvárra Keresztel sz, Jánosról nevezett görög szerzeteseket telepít le Ajtón magyar törzsfnök, aki Viddinben ke14.

és II. Vazul görög császár segítségével István monarchikus egységesítése ellen nagyon sokáig dacolt. A görög

resztelkedett

barátokat azonban Gellért püspök latinokkal cserélte göket pedig Csanád vezér, Gyulának a

mosra vagy Krassóba

fia,

ki,

áttelepíti

a görö-

Oroszlá-

Gellért-legenda szerint Crasanum-ba).

(a

Ez pedig már erdélyi területek felé való gravitációra mutat. I. Endre Visegrád mellett a szentendrei kolostort görög barátok számára alapítja. Szláv nyelv bazilitákat az ifjú keresztény ségü Oroszországból a fejedelmi összeházasodások ellenére

Magyarország. (Fejér, Cod.

se kaphatott akkor

Katona, Hist.

A

II.

dipl.

III/l.

310.

112, V. 348.)

visegrádi baziliták görög voltára: Honorius

.

.

.

Archiepis-

quae Abbatia de Visegrád Veszpremensis Graecos habét monachos et habuit ab antiquo. (Katona, Hist. crit. V. 348.) Clemens VI. sibi innotuisse ab Andrea rege Graecos Vito Episcopo Nitriensi Visegradienses Monachos disciplinam regularem dissolute obsercopo Strigoniensi Dioecesis, in

qua

.

.

.

jus obtinet patronatus,

.

vare, proin,

Az

si ita

.

.

compererint, Graecis Latinos substituant.

esztergomi káptalan vizsgálatából kitnik, hogy a vi-

nyelvét nem értették. Tehát meg segrádi görög barátok a nép V. 349.) Endre korában is görögök voltak (Katona, Ince levele szerésze görög monostorok legnagyobb 1204-ben is. Egy ilyennek a XIII. századII.

—

A

rint

— fennállott még

tudomásunk. ban való létezésérl is van ui/atiis András király még a tihanyi apátságot (1055)

megelz

görög

kolostort,

idkben alapit Visegrád mellett, Szentendrén hogy „egyházi és ydagi amely késbb II. András kívánságára, Honorius pápa által 1221szempontból veszendbe ne menjen", adatott

át.

(Jalsovits,

A

ü-

A

gö-

ben latin szertartású szerzeteseknek banyi apátság története. Pécs, 1889. 16.) Tormovan, alapit András király vagy hitvese Biharban, I között menedékre találgörög apácamonostort, amelynek falai görög barátok, akik meg mintak a Csehországból kizött sazavi dig Cyrill és

Methold

o.) liturgiáját követték. (Jalsovits, u.

vendéglátása nagyon érthet. rög barátokból álló monostor áll Szt. István Ez a monostor, úgy látszik, öszszefüggésben jobb kezének ellopása történetével. 16.

A

«

Száva-Szentdemeteren kalocsai egyházmegyében ahol görögök mellett

Demeterrl nevezett görög monostor volt, 1344-ben maoyar baziliták is éltek. VI. Kelemen

írja: ,.Vito epis-

spiritualibus temporalibus monascopo Nitríensi administratori in Colocensis Dioecesis. Mar pedig terium Graecorum s. Demetrü egyházi szakadás (10:^4) iiUn ezt a monostort Radó nádor az

nyilvánvaló. Az alapító kikötötte, alapította, tehát unitus volta szlávok végezzék a szent szolgahogy ott görögök, magyarok és Ungan ct institutione ipsius Graeci. latokat. In quo ex primaria nationum hujusmodi fueruni Sclavi servire debeant et cailibet Vimansiories. (VII. Kelemen levele inibi distinctae et dispositae

tus nyitrai I.

ppkhöz 1344. márc.

18,

Theiner,

Monum. hung.

hist.

668.)

A

görököknek és szlávoknak külön-külön való megnevezése is, hogy az oklevelek Graeci monachi kifeje-

élénk bizonyság arra

zése alatt sehogy sem lehet görög ritusú szlávokat érteni, ha-

nem görög nyelv, görög liturgiája barátokat. Hogy Porphyrogeneta nem emlékezik meg

a görög egyház

magyaregy-két esettl eltekintve nem elkelségei kerülságnak tek a görög szertartásba, hanem az alsó osztálybeliek, akikrl a világ összes krónikáii általában hallgatnak a középkor minden nemzetét illetleg is. A görög egyház pedig, kiváltképpen Magyarországon, a szegények vallását képviselte. Az oláhok külön adózását azzal okolja nem is egy helyen az országos törvény, hogy nem keresztények", illetleg nem christiani (nem katholikusok). Tehát ha István hadakozik Gyula ellen, mert nem christianus, ez nem jelenti azt, hogy pogány volt. A leleszi konvent oklevele szerint Sarkad beregmegyei községben 1418-ban találtak duas capellas ligneas: unam videlicet christianorum, aliam ver Ruthenorum. Ez azonban a középkori terminológia szerint nem azt jelenti, hogy a rutének nem voltak keresztények, hanem azt, hogy nem voltak római katholikusok. Christianus ugyanis annyi, mint katholikus. A középkori följegyzésekben tehát, ahol a magyarokkal szemben a christianus sz olvasható, mindig római katholikus értend. Nagyon természetes azonban, hogy az ennek ellenébe vetett paganus stb. nem jelenthet pogányt. A latin és görög kereszténység ellentéte ugyanis folyton növekedvén, 1054 után, a latin barátkrónikás szemében minden görög keresztényi vonatkozás antichristianus volt. Ja-

magyar

sikereirl, ennek valószínleg az az oka, hogy a

—

—

k

,,

gelló litván fejedelmet,

amikor a lengyel királyságra meghívták,

a latin rítus szerint újra keresztelték, noha keleti görög vallású keresztény volt. Az egyház tanítása szerint szükség esetén a bába keresztelése is érvényes, de itt az orosz pópa keresztelése érvénytelen

volt.

Csodálkozhatunk-e már most azon, ha a latin baGéza vezérrl, hogy felemás hit volt: a

rát krónikás azt írja

christianus istentiszteleten

Az

Géza kedett Gyulának volt áldozott?

a

óhit Istennek is Byzancban keresztel-

részt vett és az

is

vezér, akinek neje a

a leánya, az a vezér, akinek öcscse a ke-

resztény Mihály nevet

viseli,

másik öcscse László, unokaöcscse

letagadhatatlanúl Levente-Leontinos és Bazilios (Vászoly), a

pedig Stephanos 18.

Még

A

fia

— bajosan lehetett pogány hiten.

magyar szent korona a görög ötvösmüvesség terméke.

pedig nemcsak az alsó, Dukász Mihálytól adott része,

a Rómából kapott fels rész

kezdve fels

Itália ötvös- és

is

görög ízlés.

A

hanem

VIII, századtól

építmüvészetében sok görög vonatA m. szent korona és a koro-

kozást találunk (Velence). Ipolyi,

tört. Czobor, A m. koronázási jelvények, u. ö. korona és a koronázási palást. 19, A koronázási palást nem egyéb, mint átalakított görög papiruha, amely Veszprémvölgy görög apácáinak kezébl került ki. A rajta lév hímzett képek teljesen a görög ikonosztázion

názási jelvények

A

m.

sz.

képei. 20.

Grave enim

tibi

est

hujus climatis tenere regnum,

nisi

imitátor consvetudinis aníca regncntium exstiteris regum.

Ez görög minta után

íródott. V. ö. Békefi R. Sz. István in-

telmeinek forrása. Századok 191. 931. 21, István

magyar múltra

törvényei is

görög minták után készülnek, de a „Nos quoque Dei nutu nos-

hivatkoznak.

tram gubemantes Monarchiám, antiquos et modernos imitantes Augustos" szavai egyenest a görög császárra céloznak, fSzlemeics. Törvényeink tört. az Árpádok kor. M. t. társ. évk. VI. 70., 1845. év.)

István vármegyéinek mintaképe

a görög

S-eptaTTj

nem

a frank grófság,

hanem

és a szláv zsupa.

Imre herceg jegyese a görög császár leánya (Sz. Margit ö. Horváth István dolgozatát a Tud. Gyjt. 1834. 84 89.), I. Gézának, sz. László bátyjának a második felesége pedig a görög Szünadéné. 23. Sz. István I. törvény 17.: megholt uráért a Szabados agapet tartozik tartani. Agape görög szó, a. m. szeretet, szeretet asztala, közasztal, szeretetlakoma, emléklakoma. Agapae natalitiae = paszita; ag. nuptiales = menyegz, nász, lakodalom; ag. funerales = tór; ag, solemnes = ünnepélyes áldomások. {Nagy N. János: Hierolexicon poíymathicum, Szombathely, 1845.) A görög egyház valamennyi népénél ma is szokásos a holtak emlékére 22.

életrajza szerint V.

—

vaió évenkénti

tor.

Aki a templomban beszélgetett és nem hallgatott a szentírás lölol vasasára, az idsebbet csúfosan kikergették, a fiatalját megostorozták és haját elnyirták. (Sz. István törv. I. 19. §.) Milyen nyelven olvashatták föl a szentírást, ha figyelni kellett reá? Bizon>-nyal magyarul.

A

halottért imádkozni, misét fogadni és alamizsnát oszto-

gatni rendeli a törvény. (12.

A

§.)

gyilkosságért kirótt csekély pénzdíjon felül hihetetlen so-

káig kellett böjtölnie a

bnösnek kenyerén

és vizén, szörruhába

öltözve karácsony, húsvét és Szentiván nap eltt. (14

bjtölés

ma

is

—

15.)

A

sok

a görög egyház jelleméhez tartozik. Híveinek fel-

fogása szerint nagyobb bün pénteken tejet inni, mint valakit agyon-

mert a gyilkosságot könnyen le lehet böjtölni, de a legnagyobb remediumnak, a böjtnek, megrontását nehéz levezekelni. Miért van oly fontos szerepe Szt. Ivánnak, hogy a karácsony és húsvét nagy napjai mellé kerül? Holott nem is latin szent! 24. A veszprémvölgyi görög apácamonostor legnagyobb bizonysága annak, hogy István mennyire pártolta a görög egyhámondja zat :iuxta linguam auctoris monasterii grece scriptum Kálmán király a görög oklevél latin átiratában. Látszik, hogy udvarában görög papok is voltak, mert Melich megjegyzése szerint az akkori iskolázásból folyólag latin pap görög oklevelet nem is tudott volna kiállítani. Ebben az oklevélben a görög szertartás iránt való érzelmeit István ekképpen fejezi ki: „a saját, s neje, gyermekei és az egész haza üdvére." ütni;

—

A

veszprémvölgyi görög oklevél késbbi átírásainak ön-

kéntelen hamisításairól

1.

Gyomlay Gyula:

völgyi donatiójának görög szövegérl

Sz. István

cím

veszprém-

igen tanulságos érte-

amely a vonatkozó irodalmat is adja. Szemondja az apácákat, hiszen István a templomépítöket is onnan hozatja Kézai szerint. Szerdahelyi (Diploma graecum s. Stephani) Sziciliából, Calabriából, vagy a nápolyi királyságból hozatja ket, Karácsonyi pedig hol Itáliából, hol meg Németországból (!) A katholikus Kálmán megersíti Sz. Istvánnak veszprémkezését, (Bpest, 1901.)

gedi (Assertor libcrtatis) görög földröi jöttéknek

völgyi görög alapítását: ez tehát világosan unitus volt István ide-

jében

is,

Kálmán idejében

is.

[Turul 1911.

2.

Karácsonyi,

Sz.

István oklevelei.

Az

alapító oklevél kiadásakor véletlenül

nem

volt

jelen

egyetlen latin pap sem a király udvarában, de ott volt véletlenül

egy görög pap s Karácsonyi szerint (Sz. István élete 40.) emiatt van görögül kiállítva az oklevél és nem latinul. Elfogadhatatlan okoskodás. A kir. udvarban nem véletlenekkel dolgoztak. Azután az apácák száz évig nyugodtan éltek a görög oklevél mellett is. Mind értették, mind tudták olvasni. Miért nem siettek Sz. István halála után latin papokkal latin nyelven is kiadatni az alapító oklevelet? Nyilvánvalóan azért, mert az utódok is respektálták, érvényesnek tekintették. Ha a veszprémi monostor nem görög,

hanem

latin

apácáknak alapítódik, kérdés: miért nem fordult

elö

több hasonló eset, hogy görög pap állítson ki más latin alapítványt? Kálmán alatt már szükség volt a megújításra, mert id-

közben az apácák új birtokokat is kaptak, amelyekrl Sz. István még nem beszélt. Görög voltukat Rajner is elösmeri. 1296ban már latinok. Görög kultúrvonatkozásairól megemlékszik Ipolyi Arnold is. [Századok 1878. melléklet 22—23. 1.) Két példányban maradt ránk az átirat: fényképi másolatuk a Millenniumi történet II. 242. és Gyomlay i. m. Lásd még Horváth István cikkét Tud. Gyjt. 1834. 1—2. köt. 25. Földrajzi vonatkozása talán nem éppen olyan csekély annak, hogy Sz. István jobb kezét a koporsó megnyitásakor Mercurius szerzetes, Katapán fehérvári prépost apja, Bihar vármegyébe vitte, egy Beretytyó vidékén lév kolostorba. [Századok, 1901. 883.) 26. sáról,

Görög pap látomása

(u. o.

27.

A

Sz. István lelkének menybeszállá-

993.)

néprajz adataiból: Világos Szent János és Sz. Iván latin kaiende-

tüze folkloremlék megmaradt, noha Jánosnak a

riumban nincsen ünnepe június 24-én. Szent Iván hava

=

június.

Virágos Szent Jánost az egyház csak Magyarországon ismeri. (M.

Nyelvr 28.

1901. 403.)

Hosszú, mint a szentiváni ének. Teljes párhuzama a ru-

tén Kupalo-ünnep. (Résö Ensel 185, 268,

Etnographia

II.

M. Nyelvr 1901. 353,

130. és 388, V. 126, VII. 412, IX. 85. és 221, IX.

225, XI. 220, XII. 77, Sebestyén Gy. 29.

Dömötör ünnepe

30.

Els

A

regösök.

a magyaroknál [Résö 168.)

királyunk pecsétjein több görög vonás: Krisztus,

monogramm, tunica. {Fejérpataki L. Kálmán király oklevelei 26.) 31. A magyar pénzek eleinte mind görög mintára verdtek. Réthy, Corpus nummorum Hungáriáé. Veszprémi, Magyar királyok ritka pénzei. 32. Kézai tanúsága szerint Szt. István Görögországból hozat templomépítéshez ért építészeket s ezek emelik legels ktemplomainkat, természetesen görög módra. A székesfehérvári bazilika foltára felé Hartvik szavai szerint csudálatos mív

—

—

Ez nyilván görög oltárra vall. [Századok 1901. 1012.) 33. A pannonhalmi apátság templomi felszerelése közt Sz. László oklevele a többi közt leír egy byzanci zománcos ereklyetartó táblácskát, amelyben a sz. keresztbl való egy darabka volt. A táblát kívül képek díszítik, amelyek között Konstantin és Hesátor borúit.

léna alakjai

is

szerepelnek.

Byzancban az oda zarándokló magyaroknak és a sok szép konstantinápolyi templom közül egyet nem volt nehéz dolog elnyerni a magyarok számára a görög császártól [Karácsonyi, Sz. István élete 45). Mit forgolódnak ott a latin szertartású magyarok? Ez nyilván rávall Szt. 34. Sz. István megszálló házat épít

Istvánnak a görögökkel való érintkezésére. források egyáltalán

nem

Hogy pedig

a görög

emlegetik Sz. Istvánt, annéc az az oka,

az akkori versengésben határozottan Róma mellé állott. hogy [Hodinka Antal a Századok 1901. 1060.) 1026 táján Jeruzsálemben építtetett monostort és megszálló házat. 35, A neophita sokkal buzgóbb új vallásában, mint az, aki abban már úgy született. Gellértet letaszítani a szikláról, Kupaés Vatha-íéle vallási lázongásokat indítani csak fanatizált keresz-

tény nép képes a középkorban.

nem

A

pogány magyar a maga józan-

si természetimádó hitéért. hogy ezek az u. n, óhit lázongók már régóta keresztények voltak, de a latin egyházban német intézményt látva, ságával enynyire

Ez

lelkesedhetett

azt sejteti,

nemzeti-politikai okokból támasztották azokat

Éppen Koppány idejében

lázongásokat.

a

volt legmérgesebb a latin és görög egy-

ház viszonya: 1054-ben meg is történt a szakadás. A görög vallású magyarságnak a külföldi görögöktl eredett fnaatizálása tehát nincsen ez esetekben kizárva. 36. tetni a

Az

Ó-hit név.

A

magyar köznyelv meg tudja különböz-

görög szertartású keresztény népeket.

Az

egyiket oláh

vallásnak mondja, a másikat ráchitnek, a harmadikat orosz val-

magyar nyelv görög katholikusokra mondja óhitnek. Gyula és Kupa óta volt oka reá. Az ó

lásnak, és csak a

a görög vallást

elzje az új hitnek. Hogy ez a név a Gerg,;ly kalendárium behozatalával keletkezett, mint ahogy Horváth gondolja (A ker. els százada), nem igen hihet. A hitet öszsze lehet ugyan cserélni a nemzetiséggel (orosz vallás, magyar vallás), de erre nincsen példa. Karácsonyikalendáriummal összecserélni nak a veteristákra való hivatkozása (Történelmi hazugságok 732.) nyilván elienéte,

—

hiú dolog.

A

mely részét

veteristák ugyanazon reformált vallás tagjainak néjelenti az

ugyanazon valláshoz

tartozó, de az új ka-

lendáriumot követ részével szemben, de éppen

nem

azt fejezi

31

ki, mintha más hitet követne a veterísta és mást a modernista. Ellenben a magyar ó-hit szó egészen más hitet (a byzantinust) je-

a rómaival szemben.

löl

A

idben Rómá-

rutének egy része bizonyos

Orosz-, Lengyel- és Magyarországban egyesültek ugyan val,

de azért az át nem tértek és viszszaesök mindig stara

vira,

néven nevezték a maguk hitét a .pápistává" vált testvérekkel szemben. Pedig az unitusok megtartották régi kalendáriumjuó-hit

kat,

,

máig

is

azt tartják és azért

ták! Nyilvánvaló,

k még se ó-hitüek, hanem pápis-

hogy a magyar

óhit szóhoz a

kelendáriumnak

semmi köze. Karácsonyi szerint a görög szertartásúakat nem óhiteknek hanem félhit üeknek. Ez teljesen téves magyarázat, mert

nevezték,

az ehhez hivatkozott középkori példa (Tört. haz. 732.) a samari-

tánusokra vonatkozik és semmi köze a görög valláshoz, 37,

Werbczi

szerint

nem

meg

a latin papok térítették

magyarokat, hanem a görög hitnek

is

kedvez

a

Sz, István,

38. Hazai keresztneveink közt sok a görög egyház hatásából magyarázható: Vál, Vászoly (Vaszil) István, Béla. (Melich, Szláv jöv. szav. 421.)

Helyneveink közt

is

látható

ez

a

hatás:

Kozma

(Csik),

Ilyésfalva (Háromszék), Kerlés stb. Erre az utóbbira vonatkozó-

lag ezeket kell tudnunk.

Kirie

eleison.

Kézai szerint a besenyket Szt.-László az amelybl a mai Kerlés község

erdélyi Kyrioleis hegynél megveri,

(Sz,-Doboka-vm.) neve ered. Szabó Károly szerint ez a görög kyrie eleisonból idomúit át o.

helynevei

I.

magyar Kerléssé, [Pesty

Fr.

Magyar

166. Kelet. 1900, évf., 37. sz.)

Piroska, oklevelekben Prisca,

Sz. László

leányának

igazi

neve: a görög Paraszka, Paraszkéva. Piroskává csak a XVIII. század Dugonics-irányzata változtatta át. 39. Kálmán idejében az összes papok anynyira magyarok, hogy már csak egyetlen egy akadt közöttük, Simon pécsi püspök, aki Sz. István görögnyelvü alapítólevelét olvasni tudta. A papokat a latin nyelv tanulására szorítja. (Decretum II. 2 3.) Maga ez a törvény is magyarból Kálmán idejében fordíttatott latinra. {Jer-

—

M, nyelvkincsek 176.) 40. Manuel igényjoga: magyar trónöröklés görög módra, azaz nem a fia követi az apát a trónon, hanem a testvér. A magyar magánjogban ma is ági örökösödés van, amelyet már Werbczi is sinek mond: az örökölt vagyis ági vagyon visszamegy az apa ney,

vagy anya ágára, ennek 16-dik

izéig.

Ráma

41. Macsói, Szörényi bánság,

István idejében a bolgáröl Basllios görög

mint kulturközvetítök. császár megalázza a

bolgárokat, egyházi függetlenségüket megsemmisíti és Magyaror-

szág közvetlen szomszédjává válik.

Béla Byzancban ntt

42. III.

fel,

a görög kultúrában.

Ennek

hatása az írásbeliség elrendelése az ügykezelésben. Bánffy esztergomi érsek a byzanlinus mveltség királyt meg sem akarta koronázni.

bl

Az

egyházi javakra vonatkozó alaptó oklevelek, amelyek-

igen sok bizonyult éppen a Bélák

(III. és IV.) korából való hamisítványnak, éppen emiatt az írásbeliségi rendelet miatt szü-

lettek

meg

a XII

— XIII.

században, István király nevében kelte-

A tihanyi apátság kritikus százada és Karácsonyi, Sz. István

zetten. Erre vonatkozólag: Erdélyi L.,

oklevelei, Horváth,

A

ker. clsö

kir. oklevelei.

43.

Az

magyarok

is

ország legfbb hivatalaiban István alatt és után óhit ülnek.

Kún

László áttért a görög vallásra, példáját

s törvényes püspökét. pedig követte a veszprémi kanonok-testület Miklós erdélyi püspököt Pétert elzvén, a görög valláshoz szító alatt nem ritka eset. hogy választja egyházi fejévé. Kún László egyháztól elvonták és gorog hitre az oláhok a magyarokat a római szörényi bánság 342.) édesgették. [Bárdossy. Suppl. 422, Pesty. igen sok görög hitu 44. Aeneas Silvius szerint az alföldön beszélnek. magyarul nép lakik, akik „csaknem mindnyájan" ösmert volt görög rítus még késbben is rokonszenves,

A

45.

A

való összetzése ala magyarság eltt: Mátyás király Rómával fenyegeÜ meg. kalmával a pápát a görög rítusra való áttéréssel Eris almája Nyugat és Ke46. Magyarország jó sokáig volt nyugati egyház és államok állandóan emellet egyháza között. császárság cs vannak, az izlamtól háborgatott keleti

A

kedésben hanyatlik. A latin téríegyháza ugyanolyan mértékben állandóan reménye sokkal isteninek hirdetett tized elnyerésének

tket az

keletieket, akiket ilyen nagyobb tevékenységre buzdította, mint a háttérben Magyarorszájutalom nem kecsegtetett. Emiatt maradt század óta nagyon gon az óhit, amelynek magyar hívei a XIII. pélaa nelkul könynyen tereldtek át a latin egyházba. Nem is

katholicizmusnak való a vallásnak országos cserélgetése és a brit szigetek lakói részben királysággal való szövetkezése. amikor szerínt fogadták el a kereszténységet;

A

keleti

egyház

a a

a

ugyanakkor kezddött a katholicizmus megkezdette hódítását, állammá tömöriilése. Ugyanez a fejlkis fejedelemségeknek egy akik elbb áríánusok; a csehekdési folyamat a germánoknál is. a keleti szerbeknél es bolgánél, akik elbb görög szertartásúak: nyugati egyházhoz csatlakoztak roknál, akik hol a keleti, hol a görög centrumhoz Photius-féle els szakadás (S60) óta a pápát ismerték el fejokul. közelebb es szláv népek hol a római

A

hol a byzanci pátriárkát. Politikai okokból a nyugati és keleti szer-

tartások között ingadoztak szerbek, bolgárok. János bolgár király

1024-ben római hitüvé lett. Ez az ingadozás éreztethette hatását a magyarokkal is. Azonban nincs mit siratnunk a görög egyháznak a magyarság zömére szóló elhunytát hazánkban, mert ez csak államiságunknak vált javára. Nem azért, mintha a görög egyház révén mint ahogy sokan, de tévesen vélekednek a

—

—

módjára elsziávosodott volna. Mert szerintünk nem szláv nyelv volt a görög egyházhoz tartozó TiszaDrr.aközi magyarság vallási formája az Árpádok korában, hanem görög nyelv. Szent Lászlóról ugyancsak nem lehet azt állítani, hogy elsziávosodott volna, és mégis kiutasítja azokat a latinokat, akik nem görög módra böjtölnek. Imre király se volt szláv, s alatta mégis tele az ország görög monostorokkal. Ez a görögnyelvü keleti egyház pedig el lévén szakadva Byzanctól már Kálmán alatt anynyira elmagyarosodott, hogy a Sz. István-féle görög

magyarság

a bolgárok

—

—

már alig tudta valaki olvasni. Magyar államiságunk szempontjából azonban azért kell örvendenünk, hogy nem a keleti egyházi lett a mi államvallásunk, mert a nyugati egyház alkotmánva az egységes államok kifejldésére sok ágú fejlettsége és oklevelet

kultúrszervelnek sokfélesége révén sokkal több biztosítékot nyújtott a keletinél.

szemben

Azonban ismerve a nyugati egyháznak

a keletivel

engedményekre való politikáját, egyáltalában tagadásba venni Magyarországon a görög egyház létezését a magyarság közepette is. Elvégre a magyarságban is volt szegény ember, a görög vallás pedig kiválóan a szegények vallása tanúsított

nem

kell

volt,

most 47.

A

is

az,

görög egyház hátrányos oldalai:

van, a Bazil-rend, amely

nem

a) egyetlen szerzete

differentiálódhatott el a fizikai kul-

túrmunkák szedett,

dézmát nem számvevsége. Gondoljunk csak a pápai dézmák papjaitól semmi tanúitságot nem követelt egész

szerint a latin szerzetrendek módjára, b)

nem

volt

regeslrumaira,

c)

a XVIII. századig, csak szerzetesei voltak iskolázva, d) állami, közjogi ereje a latinnal szemben a XIII. században semmivé lett. Amíg a papismus világi hatalma nem nagy, a graecismus is él Magyarországon; de amíg annak ereje VII. Gergelyig folyton emelkedik, ezé éppen ilyen arányban fogy. 48. Legfontosabb emlékünkre nézve szólaltassuk meg néhai jó

Buday Ézsaiás

historikusunkat:

hogy még akkor a magyarok nagyobb részint a görög vallásbéli szokásokat követték. I) Ugyanis mindjárt az I. könyv els részében ez a törvény van: Bigamos presbyteros et diaconos et viduarum vei repudiatarum mariios jubemus separari et peracia penitentia ad ordinem „Szt. László törvényeibl világos,

suum

dum

reverti.

Et qui noluerint ilUcita conjugia dimittere, seciindebeant degradari. (I. Könyv, I. r.] Melly

instituta Canonis,

törvényben világosan görög ekklésiai szokás vagyon: mellyben a

papnak leányt kell elvenni feleségül, özvegyet nem, és ha ez megmásodik feleséget venni nem szabad, ha pedig vesz, egyházi hivatalától elesik. Továbbá II) a 31-dik részben ez van; Latini*) qui Ungarorum in consuetuc ini legitimé consentire noluerint, scilicel, postquam Ungari carnes dimiserint, ipsi iterum in secunda et tertia feria comederint, si se nostrae consuetudini m e l or i non consentire dixerint: quocumque volunt, eo vadant. Pecuniam hal,

i

Latinok alatt itt az olaszok értendk. Nagy kereskedelmi talentumu Esztergom, Fehérvár és Buda. [Hóman B. A magyar városok az Árpádok korában. Bpest 1908. 47 48. ']

nép, telepeik kivált

—

3*

ver, quam hic acqms'werunt, hic reliquant, nisi forte resipuerint et carnes nohiscum dimiserint. Itt szó van a nagybötjrl, mellyel különbözképpen tartott meg a napkeleti és napnyugati Ekklésia. Mert a napkeletiek vagy Görögök elkezdették azt mindjárt az úgyneveztetett Dominica quinquagesimae után következett hétfn és böjtöltek egész húsvétig.*) A napnyugatiak ellenben, kik Latinusoknak mondattak, nem böjtöltek anynyit: hanem az úgy neveztetett Dominica quinquagesimae után következett szerdán, azaz hamvazó szerdán kezdették azt el, és ezen az okon ennek a napnak neve volt caput quadragesimae, azaz 40 napi böjt feje vagy Kezdete. És így hétt és számlálván a vasárnaptól, kedd elmaradt, mellyek közül amaz mely feria príma fería secunda, ez pedig feria tertia nevet

—

—

viselt. III)

Ezek

szerint

nem

tsuda, hogy a

hónapok magyar nevei

között vágynak olyanok, mellyek nyilván a napkeleti ekklésiától vétettek, p. o. a Sz. György és Sz. Mihály, meg Sz. Iván havak

nevei (ápr., szép., jun.) a napkeleti Ekkl. Szentjeitl; a

B tel j

hava (feb.) és Böjtmás hava (már.) a görög ekklésia nagyböjtjébl, mellyet Vajhét elz meg; a Boldogasszony hava (január) a régi napkeleti Ekklésiának azon szokásától, meily szerint sokáig ezen hónapnak 6-dik napját (Vízkeresztet) szentelték a Krisztusnak a boldogságos Szztl való születésének emlékezetére. Ebbl lehet már megmagyarázni Nestomak a görög Ekklésia részére szóló szavait, mellyeket Engel úr Disquis. crit. de or. Hung. pag. 64. ekképpen ád el:

—

*) Erre pedig Sz. László félreismerhetetlenül a görög egyház szokása alapján azt mondja, hogy ez a mi jobb szokásunk. Azaz a latíQ egyház bjiölési módjáénál jobb és még hozzá a mienk !

—

Viderunt

ver

Ugri,

quomodo populi

Slavici convertebantur.

Itaque manuductione divina duo príncipes e gente eorum iverunt

Constantinopolim sacrumque baptizmum

sibi et subditis

exorarunt.

Propter hostilem ver incursionem in terras Byzantinas, sacerdos graecus properare non poterat, ut ipsis verbum Dei annunciaret: quia carebant libris, suo idiomate conscriptis. Unus quidem e principibus

bona

eorum Stephanus concessit ad Dominum, postquam multa

ver Latini debilitatem Graecorum, veUgros astutia ad se pertraxerunt. (Ez utóbbira

edidisset. Videntes

nerunt

Roma

et

vonatkozólag lásd

még

hátrább.)

riája, III. kiadás. Pest, 1833.

I.

Buday

Esaiás:

Magyar

o. histó-

117—118.

49. Szent László királynak a görög jobb szokáshoz való vonzalmát az is illusztrálja, hogy az Urvacsorát görög módra két szín

alatt vette. [Katona, Hist. crit.

II.

255. és 698.)

pápa 1204-ben Imre királyhoz írott levelében nyíltan tudatja velünk a görög egyház terjedelmét Magyarországon, amikor is egyetlenegy latin monostora (Sz. Egyed) volt a latinoknak, ellenben a többi mind görög volt: Quia ver nec nóvum est, nec absurdum, et in regno tuo diversarum nalionum conventus juxta rítum Graecum Catholicum Dominó suo uno regulán 50. Ince

habitu famulentur, licet

tamen crit.

inibi sint

unum

sit

tibi

latinum coenobium,

multa Graecorum. (1204.

IV. 735. Pray,

Specimen

okt.

18.

quum

Katona, Hist.

p. 11. pag. 162.)

Teljesen érthet tehát, hogy a görög szerzetesek együtt laktak akkor a latinokkal

közén.

Azonban az

is

még

is, nemcsak a Duna-Tisza hogy ez a sok görög kolostor nem

a Dunántúl

való,

1204-ben keletkezett, hanem azt megelzen, jó hosszú id folyamán. 51. III. Honorius pápa 1218-ban II. András királyhoz azt

írja:

Illusírís recordationis

Romanae

quondam Béla páter

devotior exstitit in

tuus

illó necessitatis articulo,

ecclesiae

quo tumes-

centibus schismaticomm cordibus Petri navicula tumultuosis fluctibus agitabatur. tatis

— IL András azt

Nos novellám

feleli:

christianí-

plantationem in regno nostro evelli non patientes [Katona,

V. 303.) így tehát a novella plantatio alatt nem a pogányságból megtérített kereszténység értend, mert II. András korában ez

már nem ból,

új ültetvény volt. Itt a keleti szertartásról, a szkizmáa latin szertartásra áttért embereket kell értenünk. 52,

Feltn, hogy

hazai forrásainkban a magyarországi gö-

rög egyházi vonatkozásoknak olyan kevés

a pápák levelében többször az a kérdés, hová

lett

is

nyoma

van, ellenben

találkozunk velük. Fölmerül tehát

az az Ince pápától emlegetett sok görög

monostor, hogyha a latinokkal szemben túlnyomó többségben voltak az országban?

Én

azt hiszem,

kordban kötelezvé

megadja erre a

feleletet a III. és IV.

lett Írásbeliség elve.

számolnia azzal és bele kell nyugodnia,

Béla

„A kegyeletnek le kell hogy még a szent helye-

ken is akadnak (oklevél) -/lamisí/ydnyofe. Alaposan föltehetjük, hogy súlyos anyagi vagy erkölcsi veszteség elkerülése végett jogtörténeti emlékiratot készített valaki legjobb tudása, igaznak vélt

hagyomány

s

a tényleges jogi helyzet alapján olyan oklevél min-

tájára és pótlására,

A

amely

hite szerint

meg

királyi örökségek visszaszedése 1228-tól

volt, de elkallódott. kezdve még a jogos,

vagy jogosnak vélt, régtl fogva bírt jószágok és jövedelmek megmaradását is veszélyeztette, ha nem volt róla oklevél. Ez a naiv hit és társadalmi kényszer teremtette és utánzás ösztönét." [Erdélyi László, oklevelei, 4

—

5. 1.)

A

meg

az oklevélpótlás

tihanyi apátság kritikus

Horváth Mihály

is

kimutatta

(A

ker.

els százada) a

Sz.

tíznek ilyen pótlólag tortént Istvánnak tulajdonított 11 oklevélbl görög oklevelet ismen el természetét, s csak a veszprémvölgyi valamint azért, mert a hamivalódinak, fleg a bels okai miatt, maradt reánk. Karácsonyi János sítások kora eltti másolatból ket (Sz. István király oklevelei), de azt

ugyan védelmébe veszi

meggyzen. Erdélyi László 21 olyan ham.8 zalavan és m. 10.], amelyek a pannonhalmi, Ezekbl négy darab bz. bakonybéli apátságokra vonatkoznak. védjük tehát a Horvaló hamisítás. Akárhogyan is

híszszük,

nem

eléggé

oklevelet ismertet

(i.

István nevére

váthtól

is

megtámadott

Sz. István-féle,

meg másféle

okleveleket,

abba a kategóriába tartozik, ameazt hiszszük, hogy a legtöbbje korának jellemez. Erdélyihamisítások jóhiszem a Erdélyi lyet törekvése, pl. Karácsonyinak az a vel

szemben nagyon jellemz

hogy

engedje

meg

görög-

valahogy ne Sz. István országában csak veszprémvolgyi papoknak puszta létezését is: 1891-ben a

országi

foglalt görög apácákat Itáliágörög oklevél kiállítóját és a bemie az unitus görögök földide (Sz. István oklevelei 28.),

ból utaztatja

iérl

mond,a okét. (Sz. István 19a4-ben pedig már németeknek

a hazai többi monostorokban is élete 40.) Holott nyilvánvaló, hogy voltak, tehát szükségtelen görög papok éltek és ezek unitusok meszszirl kereskedni érettük.

olyan

hitegységben elt görög hierarchia a XIII. sz. végéig lakott görög es latin a monostorokban is közösen távolodott az id Sz. István koratol, barát. Azonban minél jobban minden görög (a sKizma annál gylöletesebb lett a latin eltt az egyre hanyatló magyarmiatt), s így kézenfekv dolog, hogy az oláhok és rutének szláv görög egyház latimiá változott, vagy a latin hierarchiának. egyházába olvadt. Kétszeres oka volt tehát

A hazai

a laümial,

st

hogy azokat a

régi görög vonatkozásokat,

most már mint szükség-

telen dolgot, ne foglalja bele azokba az oklevelekbe, amelyeket Sz.

István és Sz. László korára vonatkozóan az írásbeliség kényszere

idején a XII. és XIII. században pótlásképpen gyártott.

A

Szil-

veszter-bulla hamissága kétségtelen, a bakonybéli alapítólevél a

A

XIII. század

gyártmányának bizonyult.

nak 1001 -re

tett alapításáról szóló oklevelet 1190,

pannonhalmi monostortáján „készí-

tették". [Karácsonyi, Sz. István kir. élete, Bpest, 1904., 15. és 41.]

Innen van aztán, hogy a fent elsorolt görög kulturális hatásoknak a hazai egykorú feljegyzésekben nyoma alig van. Pedig ha Ince pápa szavai szerint a latinoknak csak egyetlen monostoruk van, a somogyi Sz. Egyedrl nevezett monostor, akkor mifélék lehettek az ország többi monostorai? (V. ö. Fiissy cikkét e monostorról,

Kath. Szemle 1902.) 53. Jagic profeszszor

egy régi görög följegyzésre

pedig XIV. századbeli szláv

nyelv

fordításban,

talált,

amely azt

és ál-

hogy „mieltt a görög püspökök a paeonok (magyarok) országába jöttek volna, a görög birodalmat sok baj érte, ami miatt a paeonokat nem tudták megersíteni a hitben, mert saját nyelvükön írott könyveik nem voltak. Észrevévén a latinok mostan a lítja,

görögöknek ezt a tétlenségét, Rómából fölkerekedtek és a magyaroknak nevezett paeonokat könyveikkel és írásaikkal istentelen hitükre térítették". {Századok, 1896., 201, ahol a cirillbcts szláv

szövegnek latin és magyar már Engelnek is tudomása Úgy Jagic Hodinka

—

fordítása

is

olvasható.

Errl különben

volt.)

—Thallóczy,

mint a gk. magyeirok za-

rándoklati évkönyve ezt úgy értelmezi, hogy a görögöknek voltak saját nyelvükön írott templomai, könyvei s emiatt prosperálhatott a görög egyház.

nem nem

Szerintem

itt

téves az értelmezés.

Nem

lehet ugyanis elkép-

—

—

hogy olyan magas fejlettség egyháznak mint a görög Ugyan, hogy lehet elgondolni, hogy Hierotheos csak úgy, püspöki botjával, egy szál templomi könyv nélkül jött volna a keresztény hitet terjeszteni a magyarok közé! Ha a IX X. század magyarságáról szól ez a hiradás, akkor ez csakis a szláv püspökökre és szláv nyelv templomi könyveikre vonatkozhatik. Mert a görög szertartású szláv kereszténység akkoriban még nagyon fiatal, fejletlen vala és csakugyan kevés lehetett a könyve, aminthogy még a XIII XIV. századokban sem volt ezeknek böviben Magyarországon. Hiszen fentebb láttuk, hogy milyen nagy számmal voltak Magyarországon görög monostorok görög nyelv barátokkal, még a XI XII. századokban is. Ezeket pedig görög könyvek nélkül elképzelni képtelenség. Ha pedig csakugyan a görög nyelv egyházra vonatkozik zelni,

nem

lettek volna könyvei.

—

—

—

—

ez a híradás, úgy ez nem Géza István napjaira szól, hanem inkább a graecismus hanyatlásának idejére. Magának az irat-

nak merev, latingyülöl orthodoxiája csak a késbbi idk szellemére mutat. Ekkorra ugyanis a byzantinizmus skizmájától elszigetelt görög egyház magyarországi papjai alighanem anynyira elmagyarosodtak volt, hogy görög nyelv könyveik már nem igen lehettek. Hiszen már Kálmán idejében sem tudtak görögül. A tatárjárás után pedig Béla király új, addig Magyarországon ismeretlen latin szerzetesrendeket hoz be, akik a gaecismusnak végét vetették.

Éppen

a görög és latin szertartás között való ingadozásban,

amelynek nem egy példáját ösmerjük Magyarország körül, és a latin egyházba szonilt görög papok izolált helyzetében látjuk azt az okot, amely miatt a magyarországi görög egyháznak nem vol-

2

tak se görög nyelv, se

magyar nyelv könyvei akkor, amely idre

az a híradás vonatkozik.

A

els görög barátok már nem Görögországból kapták s 1054. óta

görög kolostorok, a hazánkba hozott

kihalása után, többé

onnan nem is kaphatták az utónövedéket. Az újoncok mindaddig, amig a kolostorok csak fennállottcik, szükségképpen a magyar haza fiaiból rekrutálódtak. Ezek pedig az ket nem is kötelez ^örög nyelv mellett bizonyára magyar nyelven is liturgizáltak valamit a tisza-krösi magyarságnak. Különben is a híradás nem arról beszél, hogy a görögöknek

nem

voltak könyveik,

(mert

ez

akkoriban

is

képtelenség

—

lett

hanem azt, hogy a magyaroknak akkor, a XI XII. században magyar nyelv könyveik nem voltak. A följegyzés ugyanis

volna),

így szól: / ne vozmogosa vaskoré potverditi jazyka sego Peonskago na vér, poneze po jazyku svojemu knig ne iméchu. Aki ösmeri a görög szertartást, tudja, hogy a könyveknek milyen tömege szükséges a rituálékhoz. Hiszen egyedül csak a minea tizenkét foliánsból áll, hát még a többi! Nem is csoda, hogy enynyiféle könyvet nem tudott a magyar-görög egyház magának beszerezni olyan körülmények között, amikor a latinizmus folytonosan a túlsúly felé növekedett a graecismussal szemben. Ezek miatt a XI XII, század magyar-görög egyházát bátran hasonlíthatjuk öszsze egy XIX. századbeli beregvármegyei havasi falucska szegény templomával, amelyben szintén hiányzik az a sok-sok elírt liturgikus könyv és csak a legszükségesebb 1

—

—

darabbal rendelkezik, 54.

mán

A

graecismus hanyatlása akkor kezddött, amikor Kál-

alatt a papi coelibatust keresztülerszakolták.

Emiatt amaz

az ország belsejében megsznt, de a széleken megmaradt, mert itt

oláhok és rutének kezdenek feltünedezni, akikben ebbl a perióhit magyarságból éppen a liturgia azonossága miatt

pherialis

sok

fel is

még nem úgy

A tatárjárás után Béla latin szerzeteket akikrl Ince szavaiból tudjuk, hogy 1204. eltt

szívódhatott.

telepít az országba,

itt. A görög szertartásúakkal a hivatalos világ akkor nem sokat tördött. Ince ugyanis azt írja:

voltak

látszik III.

Ungarorum illustris, quod quaedam monachorum Graecorum in regno Ungariae constitutae,

Significavit nobis rex

ecclesiae

per incuriam dioecesanorum episcoporum et per ipsos Graecos, qui valde sünt sicut asserit dissoluti, penitus destruuntur. [Fejér,

Pray, Specimen hierarchiáé

Cod.

dipl. II. 429.

tett,

kivált a rutének és oláhok között

A

I.

372.)

görög egyház magyar képviseliben a skizma (a XII. sz.

is

terjedhe-

végétl), de

ezekkel szemben királyaink sokszor erteljes rendszabályokhoz fordultak.

Hogy pedig a görög

szertartást a skizma ellenére

is

sem

magyarázhogy követi fajmagyarok valónak. Ezekkel szemben a faji származás kíméletet követelt a királytól és a latin egyház vezetitl.

irtották ki a tatárjárás eltti korban, az csak abból

ható,

A XIII. századig a Tisza, Szamos, Krös, Maros mellékén úgy látszik, egy tömegben lakott ez a görög rítusú magyarság, amelybe a Rogeriustól emlegetett Csanád körül lakó ruténség még nem olvadt bele. Már pedig ez utóbbiról bizonyos, hogy itt lakott és hogy görög ritusú vala. Ince pápa eltt szóba is hozta Imre királyunk (1196 1204), hogy kívánatos volna ezeket a szerzetes egyházakat (ecclesiae monachorum), amelyek nagy területen minden függés nélkül, püs-

—

44

pöki joghatóságot

is

az apostoli széktl

gyakoroltak, egy különálló és közvetetlenül

függ püspökségbe

nostra unus fieret episcopatus ex

ipsis,

beosztani: „ut auctoritate

nuUo

qui Urbi (Rómának)

mediante subesset". Ezek a püspöki joghatóságot gyakorló szerzetek typikus görög intézmények. Ilyen volt a munkácsi monostor, ilyen a máramarosi Körtvélyes apátja és a késbbi erdélyi nemunitus szerzetek is, A Körös-Tiszavidéki magyarság efféle püspök-barát jainéik unitus volta Ince szavaiból nyilvánvaló.

A könyv

elterjesztése

király

73.

1.)

ki

Hodinka szavai

szerint

(Emlék-

nem deríthet okokból eredménytelen maradt

ugyan, de a görög ritusú magyarságra nézve mégis rendkívüli fontosságú intézkedésre vezetett.

Az

1215.

évi

laterani

zsinat

él

ugyanis utasította a latin püspököket, hogy a Tisza mentén

görög szert, magyar egyházakba igazhit papokat küldjenek, akik azoknak anyanyelvén végezzék az egyházi szolgálatokat, hogy

ket

a skizmától elvonják. (Lányi

637, Rajner ellenvetéseit

1.

Knauz,

A

ra.

egyház

tört.

I.

Kath. Szemle 1902. 34—35.). Ez a

határozat a magyar nyelvnek egyházi régi divatú használatát

már

1215-ben szentesítette. De az is kivehet belle, hogy a széleken feltünedez skizmatikus népek hatása következtében éppen a a görög apátok ordinatusának meghatározatlan volta miatt magyar-graecusok kezdtek elszakadozni a római egységtl. Hová lettek ezek a gör. szert, magyarok? Nem tudjuk. Anynyi bizonyos, hogy nem mindnyája olvadt bele az oláhságba vagy ruténségbe. Még késbb is, Aeneas Silvius följegyzése szerint, a Tisza Krös Maros vidékén él oláhok csaknem mindnyájan beszélnek magyarul (Petrou Elektl szerzett értesülés szerint.) Itt nem oláh nemzetü, de oláh vallású népet kell értenünk, mert hisz

—

—

—

—

múltban egészen a nemzetiségnek a vallással való fölcserélése a vallás szokásos dolog, s a köznépnél még ma is az (magyar

=

—

gör. kath.) kálvinizmus, orosz vallás görög-keleti Úgy látszik, hogy ez a tiszavidéki magyarság a oláhnak is neveztetett. oláh papság hatáskörébe került s emiatt

Amikor Zsigmond

király 1435-ben hadat vezet Erdélyben a huszi-

három évig tartott ták és skizmatikusok ellen, ez utóbbiaknak a vezéreik, hadakozásban Nagy Antal, Nagy Pál és Kardos János a hagyományt is, tehát székely nemesek. Megemlítjük még azt a darahogy a késbbi Bocskai-féle hajdúk leginkább ama székely harmabontokból toboroztattak, akik elbb a székely nemesség erdélyi fejsdik rendjét alkották, de Zápolya János Zsif^mond delem által jobbágyságra vettettek. {Emlékkönyv 75.) joghagörög szert, magyarság a XVI. századtól kezdve körtvélyesi apátság változáson m.ent keresztül.

A

A

tóságilag nagy

inneni 1558 körül megsznt s ennek következtében a Királyhágón munkácsi oláhokkal együtt a görög szertartású magyarok is a ruthén püspök joghatósága alá jutottak. karakDe e ténynyel megsznt a ruthén püspökség ilynem azeltt a munkácsi püspökök tere; és tényleg azt látjuk, hogy míg addig a görög szeraz Episcopus Ruthenorum cimét használták, Gregorovics II. János (1627 tartású magyarság csatlakozása után magát már: „Munkácsiensis, Máramarosiensis nec

—1633) püspök Írja, non totius Hungáriáé orthodoxi ritus graeci Episcopus"-nak „Munkákésbb pedig a már unitus Petrovics Parthén püpsök a terrae hungarícae episcsiensis, Krasnobrodensis nec non totius copus" címével

él.

hogy minél jobban emelkedett a laennek feltinizmus ereje hazánkban, annál inkább ersbödött

Nem

kell elfelejtenünk,

^

•»

szívó ereje a nem latin szertartásúakkal szemben. Ahol latin és görög szertartás öszszekerül, ott az elbbi az államiság erejével,

gazdasági és egyházpolitikai hatásokkal a rendiség világában a görög szertartásúak minden elkelségét magába szívja. Példa erre a külföldi ruténség: amíg nemzeti önállóságában élt (1340-ig), volt arisztokráciája

is,

iVlihelyt lengyel

ez az osztály azormal latin-katholikus

szersmind nyelvét

elhagyta.

is

Az

fennhatóság alá kerültek, lett,

s szertartásával

egy-

egykori rutén Potockik, Szan-

guskok, Ostrozskiak, Mescserszkiek

stb. mai utódjai lengyelek, mutatnak erre példát: csak az egy Tisza-csaKomáromy András szerint rutén eremáramarosí Drág még oláh vajda; de nemessé elösmert

ííazai ruténeink

is

ládra hivatkozom, amely

det.

A

és latin hitre áttért utódja

mágnás

— Drágfy.

Ha

már nem Dragescu, hanem magyar

pedig a vagyonbeli értelmiség valamely

nézve elvész, ebben a hitben már csak a jobbágyság marad meg, akiknek emlegetését a történelmi följegyzések nem tartották hitre

érdemesnek, 55, Enynyi görög kulturális hatást találunk a régi magyarság társadalmi életében. Nem sok ez, anynyi igaz de viszont az is valószín, hogy további kutatásokkal még többet is ;

lehetne öszszehozni.

legalább

is

Azonban úgy

hiszszük, ezek is elegendhogy Magyarország területén, bizonyos részein éppen az ország földrajzi hely-

képen rávilágítanak

arra,

—

—

utat próbált magának törni a nyugoti ellenkez görög kultúra is. Hogy miért nem gyökeret verni, annak a megadottakon felül legfbb oka az volt, hogy a görög egyház nem ismerte a hitterjesztésnek azt az igen nevezetes mozgató erejét, amelyet a nyugoti egyház tizednek nevezett. Nem kicsinylésböl mondjuk ezt

zete

következtében,

világgal anynyira

tudott

esnem

gondolunk ezzel; anyagi érdekek hajhászására

mert

szereegyúttal a mai tábornokok hLzen a kJzépkor fpapiai hadviseléshez szükséges fr.ss pénz a s be így pét is töltötték

attert meg is tudták taláh., a fnssen Mindig meg kellett és egyházi tizedben szedett népektl keresztény "^ kuU volt soha olyan szoros Magíaror'szág azonban nem

Görögországgal. ture.ységben magával

-°;

^^^^ff^^^" ^^ö. gorog.

amelyekben államvallássá lett a azok az országok, luvu^ következtetnünk, hogy nem mmd eIÍöI tehát az? kell bent. a fentiek, hanem ide 7l iövö görög hatás eredményei fia beEz pedig csak ügy érthet meg. az országban teletkeztek. kulturális életében a gorog ismerjük hogy Magyarország

nyelv

az voU ez a görög kuMrl^tás. a magyar nyelvben nem görög nyelvségnek ugyanis

^^^^^írhÍ;tm^éi;::^6 bizonyos.

A

maradt semmi utóhatása.

„^,„t„o nevezetes kívül még egy masik görög kultúrának ezeken fe.ezetben lekülön, a következ emléke is maradt, de errl

A

szén szó.

,

A HALOTTI BESZÉD mint a görög

ÉS

KÖNYÖRGÉS

szertartás

emléke

Azok

között a

mveldési

hatások között, amelyeket a gö-

rög kultúra rovására lehet írnunk, vannak bizonyára olyanok

is,

amelyek görög szertartású szláv népek közvetítésével jutottak a magyarságba. Bizonyság erre a többi között a magyar nyelv egyszázanagyon kicsiny házi terminológiájának egy bizonyos

—

léka

is.

A

zes erszényt 1.

—

Szent Istvánnak tulajdonított, cirillbetüs felírású, pén-

sem

lehet

itt

figyelmen kívül hagyni.

(Fényképét

A

m. szent korona.) Mindezeket nem is lehet tagadni.

Ipolyi,

Ennek ellenére is azonban mégis nyelv egyházi hatásról is.

lehet szó közvetlen görög

Görögöknek egykor itt laktárói tudósít Anonymus is, amikor a Tiszánál a görögök révét emlegeti. A görög egyháznak magában a fajmagyarságban való egykori képviseletét a mai görögkatholikus magyarok puszta létezése is igazolja. Hiszen ahogy a római katholikus tótok beolvadását csakis egy beolvasztó magyarság végezhette, éppen úgy a görög

románok elmagyarosítását is a régi idkben magyar elem áthasonitó hatása munkálEnnek a görög szertartású magyarságnak tehát már léteznie

ritusú szlávok és

csakis görög ritusú hatta.

4*

elemek beolvasztása eltt is, akár emlegeti valamely történetíró, akár nem. Már pedig ilyen beolvadható ruténeknek és románoknak a XII. században való itt lakása már kimutatható és pedig éppen azokon a tájakon, ahol a görög szertartású magyarság lakik. Bizonyára van a mai Szabolcs Hajdú vármegyék óhit magyarságában újabban (a XVIII. századokban) elmagyarosodott román, rutén és szerb elem is. Azonban nem lehet azt állítani, kellett az idegen

—

hogy ez az óhit magyarság egész tömegében csak efféle elmagyarosodott szlávokból és románokból alakúit volna ki. Nem kell ugyanis figyelmen kivül hagyni azt, hogy a Nagyalföld ama részeire, ahol ezek az óhit magyjirok laknak, jórészt csak Mária Terézia idejében hoztak rutén és román telepeseket.*) Már pedig magyarnyelv óhiteknek itt lakásáról sokkal élbbrl is van tudomásunk. Hogy pedig óhit magyaroknak a XVII. század eltti idkbl való itt lakásáról föl jegyzéseket eddigelé még nem ösmerünk, annak az az oka, hogy ezek mindnyája jobbágy volt. A régi iratok pedig a jobbágyoknak fajbeli hovatartozásával nem sokat tördtek. Általában csak nithenus vagy orosz a nevük. Alább majd látni fogjuk egy nyomtatvány kapcsán, hogy az orosz a régi magyar hivatalos stílusban nem nyelvet, hanem vallást jelentett. Az orosz vallásnak hazánkban lakó hívirl a nemzetiségi hovatartozást illetleg senki

hovatartozást

is

sem adott számot.

A

fajbeli

csak éppen másodsorban vették tekintetbe a ha-

tóságok és földesurak.

—

A

jobbágynak akkor csak vallása

nemzetiséget éppen nem, mert a volt,

Földrajzi Közlemények 1910.

49..

de nemzetisége nem. 54—57.

1.

magyar nyelvséggel

él-

Az orosz vallás nevezete alatt, de XVII. század eltt is az Alföld éjszaki tek ezek az óhitek tehát a keretében pedig a déli részekben. részeiben, görög-oláh vallás magyarságának pedig legrégibb idk, az Árpádkor óhit

A

több kultúrhatását is ösmerjük. , alkalmas egyebek köEnnek a hatásnak illusztrálására igen Beszéd, amely Halotti kezdet szömtökkel zött a Látjátok feleim nemcsak a magyar nyelraek. az alább következkbl láthatólag egyháznak is legrégibb hanem egyúttal a hazai görög szertartású ,

Írott

emléke.

,

•

•

_x x i es nyelvtam tulajToldy Ferenc szerint „a helyesírásban odamutatnak, hogy az donságokban észrevehet egyenetlenségek elváltozott aggrégi szövegnek egy több leíró kéz alatt idvel hogy „részint helyesiramása." Végkövetkeztetése oda megy ki. magyar nevek és szók hesának legrégibb oklevelekben található a részint azon nagy köz, mely ennek es ,

lyesírásával találkozása,

nyelve közt Révai-codexben foglalt ótestamentomi fordításoknak a Halotti Beszéd észrevehet, azt teszik több mint hihetvé, hogy egyházi szeregyenesen amaz István király idejében szerkesztett kön>-vnek maradványa."*) bzinyA helyesírásra nézve ugyan nem ad Toldynak igazat hogy a H. B. mai alaknyei József, de bels okokból kimutatja, régibb szöveg után keban ránk maradt szövege csakugyan egy _

[Magyar Nyelv. 1895.

szült másolat.

A többen

János megtette az ungvári Svjet

•)

évf. 20.

1.) ^

mar

vonatkozásaival Halotti Beszéd görög szertartásbeli egybevetéseket már Sziíuay foglalkoztak. így a szövegbeli

Az

ó-

s

c.

lap

középkori a. nemz. irodalom

tört.

1867.

I.

93.

11.

szamában.

»«»»» Ezt követi egy ismeretlen, aki a Novyj Svjet 1872, 34.

sz. a.

Ha-

Beszéd némely szlávos mondattam sajátságára figyelmeztet: Es mend paradisumban uolou gimilcictul monda neki élnie. Többkevesebb vonatkozásban foglalkozik evvel a kérdéssel Geszterédi Uriel is a Kelet 1900. 33—37, számaiban. A tárgygyal azonban legmerítöbben Artim Mihály foglalkolotti

zott, aki öszszehasonlításait történeti és nyelvészeti

keretében egy 67 lapos füzetkében közzé címe: irat

A

tette.

is

részletezések

Munkájának

Halotti Beszéd és Könyörgés rituális szempontból. Kéz-

gyanánt. Bártfa, 1903.

Anélkül, hogy egyetértenék szerznek a nyelvészet és történet körébe vágó nézeteivel, **) a Halotti Beszéd szövege tekinte-

tében

tett

megállapításait teljes egészükben a

magamévá teszem.

Anynyi igyekezetnek ez eredménye, ez a ma már ritkaságszámba men füzet megérdemli, hogy nagyobb olvasó közönségnek is tudomására juttassuk, mint amekkora számára azt Artim a Bártfai Lapokban eredetileg közzétette. Aki azt állítaná, hogy a Halotti Beszéd a maga egészében valamely görög rendtartású rituális könyvbl vett szószerínt való fordítás, az nagy tévedésben volna. Ilyen a H. B. szavaival ponto-

••)

Szerinte a magyar nyelv egyházi terminológiájához tartozó öszszes

Aki azonban elolvassa Melich Jánosnak Szláu jöveuényszavaink cimü hatalmas munkáját, Ariimhoz nem csatlakozhatik. Melich ugyanis hangtörténetileg, terjedelmes öszszehasonlitásokban szó-íöldrajzilag is megmutatja, hogy e szláv kölcsnszláv szavak görög szertartású szláv néptói vett kölcsönzések.

szók igen-igen túlnyomó része latin szertartású nyugoti szlávok útján kerültek a magyar nyelvbe. Nem zárja ki azonban a keleti szertartás szlávságának (bolgároknak) hatását: kereszt, szombat, karácsony

(ilietö

kivül 420. és 429. lap), de a görögség közvetlen hatását

helyükön és ezen-

sem

(421.).

san egybevágó szövegezés rituálé ugyanis a görög könyvekben Azonban a papi-, kiváltképpen pedig a szerzetesi temetésre elírt cerimonalienak nagyrészével mégis öszszehangzik.

nincsen.

Amikor

tehát a H, B.-et mégis a görög szertartás emlékének

nevezzük, ezt úgy értelmezzük, hogy a H. B. leírója eltt kétségtelenül a tipikböl és euchologionból vett görög rituális szövegek feküdhettek, és pedig akár latin fordításban, akár pedig görög eredetiben.

Ezeknek az olvasmányoknak néhol

szószerinti fordí-

tása, néhol pedig csak reminiscenciája került a leíró tolla alá.

Ha knynyü

a H. B. egyes figuráit az eredeti szöveggel egybevetjük, a hasonlóságról

meggyzdnünk.

A

római egyháznak szüksége volt a görög szertartás ellenrzésére a görög szövegek pontos ismeretére. Hogy ez az ellenrzés könynyebben történjék, lefordíttatta a rituális könyveket latinra. Egy ilyen fordítás a Goár Jakab-iéle, amely Euchologion sive Rituálé Graecorum iüuslratum címen Velencében jelent meg. (Második kiadás, 1730. évbeli.) Ezt az egyház hitelesnek ösraerte el s így egybevetéseinkben is teljesen pótolja a görög eredetit.

Artim Mihály fejtegetése a következ: Mieltt magára a szöveg értelmezésére térnék át, nem lesz érdektelen általánosságban megemlítenem a görög szertartásnál azt a divó szokást, hogy a temetési imák értelmes eléneklését azonnal követi a koporsó mellett a halotti szent beszéd. Ily szentbeszéd ezen .Halotti Beszéd" is. Ezért kezdete is nem valami általános, önálló jeligébl indul ki, amint ez általában szokás, de a már elbb mondottak megersítése s bizonyításaként van feltüntetve. T. i. a „Halotti Beszéd" már elején kézzelfoghatólag bizonyságot tesz az elébb elénekelt imák igazságáról, amint ez különben magában az eredeti imában is néhol történik. Elébb ugyan,

is

azt énekelte a pap,

hogy por és hamu vagyunk, a szertartás

el-

éneklése után pedig mintegy rámutatva az elbbiekre, így kezdi meg beszédjét: „Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk. Bi-

zony por és hamu vagyunk."

Aki ismeri a

latin és a görög halotti szertartást, az az

els

nyelvemlékben a görög szertartást. halotti szertartás az ember szeme elé teszi a halál

tekintetre fölismeri a régi

Ugyanis a

latin

és a pokol (scheol) kínjait.

Azután egyrészt

az Isten, mint mindenható teremt

s

fölhívást tartalmaz

kegyelmes király, dicsíté-

hogy a lélek ne legyen bizalmatlan s eílentmint a 40 évig pusztában bolyongó zsidó nép (Massah és téréin), nem különben azt a kérelmet, hogy az Úr a megholt lelkét a béke s világosság országába, és a szentek társaságába sére; másrészt intést, álló,

Meribah

helyezze.

Továbbá, hogy vezesék el a megholt lelkét az angyalok a paradicsom hazájába, s ne a pokol büntetéseit, hanem az örökké tartó örömet örökölje.

A

görög szertartás azonban, a halál és a pokol kínjait oly

közelrl nem szemlélteti az emberrel, de elvezeti t a halál forrásához s foglalkozik a halál okával, mint a „miioszt" elvesztésével; azaz a bnbeeséssel, s minden szentek esedezésének segélyével a megholt lelkét számos, különféle változatossága imával Ábrahám, Izsák és Jákob kebelébe iparkodik juttatni. A Halotti Beszéd egy szerzetes temetésén hangzott. Ez a körülmény, nemkülönben az, hogy egy bencés kolostorban találták e codexet, nem dönti meg azt az állítást*), hogy görög eredet;

*)

Rajner Lajos kételkedésével szemben (Kath. Szemle.

tehát ez megnyugtató.

1902.,

27.

/.;

és pedig azért sem, mert, mint

már említve

Imre királynak szóló

október 18-án kelt levele szerint,

í 204. évi

volt, ///.

Incze pápa

a görög szerzetesek vegyesen laktak a latin szerzetesekkel. Hogy e „Halotti Beszéd" görög szerzetes temetése alícalmával mondatott, bizonyítja a szövege, amenynyiben az, nagyobbrészben a szerzetesek temetésére elírt imákból vagyon merítve.

Megjegyzend, hogy a görög szertartásnak külön imái vannak a szerzetesek, külön a világi férfiak, külön az aszszonyok s külön a gyermekek temetésére. Továbbá a .Halotti Beszéd és Könyörgés" modern magyar nyelvi szövegének a görög tipikkel való öszszehasonlítására használom a magyarországi gör. katholikusok euchologió^ját. Minthogy azonban egyes részeket „Euchologion sive Rituálé Graecorum illustratum opera R. P. Jacobi ,

Goar. Vcnetiis 1730"

cím

mbl

is

tudok, és sokan jobban értik

a latin, mint az ó-szláv nyelvet, azért jónak láttam ezen helyeket latin

nyelven

is

idézni.

A

görög nyelvet

mellzöm

itt

azért,

mert

feltételezem azt, hogy az ó-szláv szöveget a göröggel mindenki

h

fordításnak tartja egyrészt, másrészt tudom, hogy a görög

nyelvet

már

alig érti valaki.

A

zárójelben álló számok a források

lapszámait, a folyószámok pedig a H. B. sorszámait jelentik.

Az

ószláv szöveget könynyebbség kedvéért magyar helyesírással, rutén phonetikával adjuk.

Következik most a szöveg öszszehasonlítása. 1. „Látjátok feleim szemetekkel 2. mik vagyunk. Bizony por és hamu vagyunk." Mint fennebb említve van, itt az egyházi szónok a hallgatók szeme elébe állítja annak az igazságát, amit elébb elénekelt; énekelte pedig ezt: Coníemplemur fratres in sepulchris cinerem et

pulverem, quo compacti sumus 432.) Omnia pulvis omnia cínis

•>«••«• 429.) „Paki

prach

i

budem"

pepel

106.)

Már magában véve

azt,

hogy az ember múlandóságát „cinis és pulvis" szavakkal jelzi, a görög szertartás mellett tanúskodik; mert a latin szertartás ezen mulandóságot,

s azt is

„pulvis" szóval fejezi in

csak hamvazó szerdán, csak egyszeren mondván: „Mementó, quia pulvis es, et

ki,

pulverem reverteris."

„Menynyi milosztben 3. teremts eleve a mi sünket Ádámot." Ennek több parallel helye van: Po obrazu tvojemu, po podobiju Szozdavyj v nacsali cselovika 106. Ad imaginem et similitudinem tuam hominem formátum in principio in paradiso constituisti 463.

Amint

látjuk, a szláv halotti szertartásban,

tinápolyi szertartáskönyvbl

mely a konstan-

=

van véve „eleve"

„a principio"

A

Goár-féle fordításban, mely a jeruzsáa teremtésre vonatkozik. lemi görög szertartáskönyvbl van véve, ezen „eleve" szó a para-

dicsomba való elhelyezésre vonatkozik. így tehát a Halotti Beszéd jobban emlékeztet a konstantinápolyi typikre, mint a jeruzsálemire.

Más vika

i

helyütt így imádkozunk a temetésen: Szozdavyj cseloobrazom tvojim bozsesztveimym pocstyj jeho, darovavyj

jemu upovanije zsizné vicsnyja

A

89.)

szent misénél: Szozdavyj

cselovika ot zemli Bezszmertije zsizné, naszlazsdenije vicsnych

blah obiscsav 364. Praotcza prelszíitszja.

való

emléknapján

kizetésének

(Chriszte)

Adama

prelsztivyj drevom, kresztom

(Trefologion 39. lap.)

tlinija

tvoju railoszt".

izbavlyajesi

Ezen

Ádámnak

az

mnya:

egyház

a paradicsomból ezt

szlavlyu

énekli:

„Ty

neizrecsennuju

parallel helyekbl, mint különben

is

tudjuk,

látjuk, miben állott az a „miioszt", melyben teremte Isten Ádámot. Ezen „miioszt" abban állott, hogy Ádám Isten képére lett

•a nem

ha megtartja a pareincsola= netlinije = bezszmertije = naszlazsdenije vicsnych blah = örök élet. Ezen kegyajándék azonban nem Krisztus vérének a gyümölcse, tehát nem a Megváltó kegyajándéka, de csak az Isten kegyajándéka. Az els teremtve, s tot.

kellett meghalnia,

Vagyis „miioszt"

=:

a teremtési actus

ember teremtésénél még Krisztus meg nem halt; azért nem leidben Krisztus vérérl, vagyis a Megváltó kegyajándékáról beszélni; s azért a szónoknak igen jó theologusnak kellett lennie, hogy ezen kegyajándék kifejezésére használja a railoszt het ezen

szót,

melylyel az ó-szláv nyelvben szokás az Isten malasztját

lezni, s

nem

je-

a „blahodat" szót, mely a Megváltó kegyajándékát

jelenti.

„Malaszt" alatt de regula értjük a Megváltó kegyajándékát, melynek forrása az irgalom. Az ó-szláv nyelvben azonban az Isten teremtési actusa, kegyajándéka = miioszt, a Megváltó kegyajándéka = blahodat. így mondjuk: Üdvözlégy Mária malaszttal teljes. „Ó-szlávban: „Radujszja blahodatnaja." Miért blahodatnaja? Azért, mert a Bold.

Szz

Szeplötlenségét a Megváltó iránti tekintetbl, mint

Isten anyja nyerte.

Azt mondja ugyanis az egyház a Triód posztnyj 36. lapján: Adamova dscsi (leány) po rodu, po

Bohoroditelnyce Djivo jako blakodati zse Chrisztu

Bohu Roditelnyca."

így a szent misénél azt mondjuk: „Blahodatiju scsedrotami i

cselovikolyubiem. Blahodat Hoszpoda naseho Iszusza Chriszta

budi szo vszimi vami."

Hogy „blahodaty" metési Sztichovna

is:

a Megváltó kegyajándéka, igazolja a te„Rukoju szvojeju szozdav Adama és poszta-

vévyj pregyilé netlinija

i umerscsvlenija: hlahodaüju na zsizny preminévyj ko pervij prelahaja zsézné." Az illet szónok, mint látjuk, nagyon is tartotta magát az

tlinije

általános szabályhoz, midn az els ember teremtésénél a neki adott kegyajándékot „miloszf'-nak nevezi s nem „blahoHaf-nak. És pedig teljesen megfeleleön azon miseimának, mely így hangzik .-„Blahodarim Tya Czarju nevydymyj, izse vszja szogyijsztvoval jeszi, i mnozsesztvom miloszti tvojeja ot nebytija v bytije

pré-

vel jeszi." Itt is tehát, az Isten azon kegyajándékát, hogy mindéneket {tehát az embert is) teremtett, „miloszf'-nak nevezi, s nem „blahodaf'-nak; már pedig ezen miseimát senki

sem mondhatja

róm. kath. terminológiából

származottrak. Tehát, amint ezen miseimában elforduló „miioszt" szó a róm. kath. terminológiára nem vezethet vissza, épp úgy nem lehet azt tenni azon és pedig teljesen hasonló értelemben elforduló, s a „Halotü Beszéd"ben fenntartott „miioszt" szóval sem.

A köznép beszédjében is „blahodat" alatt a felülrl jöv kegyajándékot kell érteni, mely ezen egyetlen egy kifejezésben fenntartotta magát, midn a termékeny esrl azt mondja: blahodat bozsa.

A

theológiában pedig a blahodat alatt a keresztrl jovo kegyajándékot értjük.

min

Hogy értelme lehelt tt a „malaszt" szónak akkori ben, m_idön a miioszt szóból lett képezve, errl csak akkor

id-

lehetne tárgyaim, ha kezünkben volna a magyar egyház azon régi szertartaskonyve, amelyrl Kercselics (Hist. Croat. Dalmát, et Sziavomae pag. 83.) azt mondja: „Nos vidimus manuscripla. ubi ritus et ceremóniáé antiquae Ecclesiae Hungaricae fuercnt descriptae sed nescio ex zelo ne, an ex praejudicio opus a nobis illico accep-'

tum alioque deportatum, rum similia visitare."

De még, ha

et

neque pcrmissum

helytelenül

is

használta volna a görög barát a

„miioszt" szót, ez a Halotti Beszéd le

nem

est nobis imposte-

s

Könyörgés görög eredetét

ronthatná.

Melich János azért vezeti viszsza ezen „miioszt" szót a róm. magyarok kezdettl fogva latin rítuson voltak; de pár sorral lejebb ezt maga is megcáfolja, mondván: „Ez elszórt nyomokhoz hozzáadva Sz. István görög alapító levelét, mind azt vallják, hogy nálunk a kereszténykath. terminológiára, mert állítása szerint a

ség kezdete görög keleti, s viszszanyúlik a honfoglalás ideje eltti idkre. Egyes honfoglaló urak közt lehettek ó-hitek.' Ha tehát minálunk a kereszténység kezdete „görög keleti", görög szertartású, alíkor okvetlenül meg kell engedni, hogy a magyarok mint keresztények elször görög szertartáson voltak. És, ha ezt megengedi Melich a honfoglalás eltti idkig, az eddig felhozott bizonyitékok alapján annál inkább kell megengednie, hogy a honfoglalás alatti s utáni idben is sokáig s legalább jó nagy részben, a görög rítus legalább is túlsúlyban volt.

„sünket Ádámot"

kifejezésre a halotti szertartás 89. 106.

lapján egyszeren azt mondja: „cselovika", Szt. Bazil miséjében

pedig

Ádámot

zemli."

A

ezzel fejezi

ki:

„ot zcmli",

tehát

„cselovika

trefoligionban pedig azt mondjuk: „Praotcza

tavyl jeszi vlagyiti.

ot

Adama."

paradicsomot házává." Vo raji poszHominem, ut creaturis dominetur in paradiso

„És adta vala neki

4.

constituisti 463.

Házává adni

=

„postaviti vlagyité"

=

ut dominetur a tipik

szerint.

„És az egész paradicsomban való gyümölcscsel

5.

monda

neki,

hogy éljen."

már

Itt

a szentírásra irányítja gondolatait: „I

ot vszjakoho dreva, jezsc vo raji sznyidiju sznyiszé." Itt ezen sza-

vak „monda

neki,

hogy" kisegít mondatot képeznek, melynek se-

gítségével a szentírás recta oratio-ját obliqaában adja.

Csupán egy

De

gyümölcsétl

fa

tiltá

t

el.

ligno scientiae boni et mali ne comedas.

jezse razumité dobroje

i

Ot dreva

zse,

lukavoje, ne sznyiszte ot neho. (Szent-

írás.)

monda

De

6.

Ez

oratio obliqua-hoz való kisegít mondat.

meg

is

Bizony amely

t,aport

neki,

hogy miért ne ennék.

eendel e gyümölcsbl,

„Halálnak halálával halsz meg." In quocunque enim die comederis ex 7.

morte morierís.

eo,

(Szentírás.)

Hallá holtát a teremt Istentl, 8.

de feledé.

Ez

oly közbevetett mondat,

mely sem a

tipikben,

sem a

szentírásban nincs meg, melylyel okadatolja a bnbeesést.

Engede az ördög csábításának. Diaboli Zavisztiju diavoleju pr^lscsen 106.) prelstivyj

invidia deceptus 429.)

Adama

Praotca drevom

(Szluzsba o uszopsich.)

És evek a tiltott 9. gyümölcsbl. Sznyidé pricsasztészia 106.) Drevle ubo dreva sznyidnaho

Adam

Adam

95.)

quidem

vitae fructu degustato 450.)

És a gyümölcsben halált evek. Degustato cibo prohibito mortales evasumus 463.) Sznyidéju prelszté é szmerté predade 95.)

vkuszévyj

•••a És a gyümölcsnek oly

10.

keres

vala

hogy torkát meg-

ize,

akasztotta.

Antiqua

neno

ligni delibatio

Adam

vulnus

facta est eructato ve-

477.)

Adamu

Bolizny

byszt

dreva

jehda zmyj jad

vkusenije

izvleka 129.) 11. Nem csak magának, hanem egész fajának halált evek. Serpens mortem omne genus hominum devoraturam induxit 447.) Ab Adcim naturae nostrae successive mors traducta 463.) „Tyim bo vnéde szmerty vszerodnaja" 129.)

12.

Haragúvék Isten

s beleveté

t e bajos világba.

Temetésnél: Zapovidej presztupnék böv. 106.) éz raja izhnan bszt. 95.) i poved jeho vo mir szej 89.) A szentmisénél pedig így imádkozunk: „Preszlusavse Tebe észténnaho Boha ézhnal jeszi jeho ot raja

vo mir szej."

És lön nemének.

halálnak és pokolnak vésze

13. a

Ez pleonasmus, mert ez már a Kik azok?

11.

sorszám

még pedig

egész

alatt is fordul

elj

14. Mi vagyunk, amint szemetekkel látjátok. E sor a szónok tévedésébl foglal itt helyet. Ugyanis a tipikben még rámutatás van arra nézve, hogy akit itt a korporsóban

feküdni látunk, az többé soha velünk találkozni ben, és pedig

Goar müvének

nem

fog ez élet-

457. lapja szerint ez így hangzik:

„Ecce nunc prae oculis videraus jacentem, nostris oculis nusquam E rámutatást a szónok tévedésbl nem ezen világban való találkozásra, de arra használja, hogy „senki sem kerülheti el a halált." De ebben is nem egészen szerencsés, mert kelleténél tovább ragadtatja cl magát és azt mondja, hogy ,,a hanobis objiciendum.

Iáinak és pokolnak része, mi vagyunk, mint szemetekkel látjá-

Ez okoknál fogva ez a tipikben nem fordul el. Bizony egy 15, ember sem kerülheti ki e sirvermei. In quam (terram) mortales omnes migrabimus 445.) Ponezse vszi k szej otchodém obyteli 88.) Bizony mind a felé tartók 16. vagyunk. Quandoquidem címcti ad idem tendimus 452.) A mozse vszi cselovicy poidem 117.) 99.) 128.) Imádkozzunk Urunk Isten kegyelméhez e lélekért, Jescse molémszia Hoszpodu Bohu nasemu o upokojenii dusi 79.) Hoszpodé Bozse nas Tebe molém préjmé dusu é upokoj 84.) hogy 17. Irgalmazzon neki és kegyelmezzen. Milosztév tomu búdé i osztavé, és bocsássa meg minden bneit tok."

i

proszté vszia szohrísenija jeho 77.)

És könyörögjünk Máriának, a szent aszszonynak. Szvjataja Marije (Hoszpozse) mólé Boha o mnyi. Marije Máté blahodaté, méloszerdija, mja ot vraha zasztupé 75.) Vszeszvjataja Dyivo molyascsiszia nepresztaj presztavsaho virno Carszlvija spodobété 97.) Bohorodice neporocsnaja presztavsyja horkich mucsenij ézbavé.

Ezen szó „könyörögjünk"

quához, meri a tipikben

nem

segédmondat az oratio oblihogy könyörögjünk a szt.

szélit föl,

Szzhöz, Szent Mihály arkangyalhoz, vagy más szenthez, csak egyenesen könyörög; a „Halotti Beszéd"-ben pedig nem könyörög,

hanem

hallgatóit szólítja fel a könyörgésre.

És boldog Mihály arkangyalnak Znamenoszec Michail predsztavét dusu vo szvit szvjatyj 77.) 19. És minden angyaloknak hogy imádkozzanak érte. Vszi

B5

szvjatyi Anheli pomoléteszia o mnyi 75.) Szriscsite Anhelé Hoszpodné voszprijemlyujiiscsii dusu jeho 77.) És könyörögjünk. (E helyütt a tipikben is felszólítás történik.) Et precemur ita Domine: Hoszpodu pomolémszia: Milosztyvyj Hoszpodi Bozse nas; 20.

Szent Péter úrnak, kinek adatott hatalom oldani és kötni,

qui Coripheo Petro hanc potestatem contulisti, ut ligata vei soluta

ab

illó,

dedit

ligata vei soluta jugiter

.

.

,

permanerent

solvendi et ligandi 546.)

klyucsi Czarsztvija nebesznaho vrucsivyj zaté

ili

545.)

Qui potestatem

Verchovnomu Aposztolu Petru i

vlaszté podavyj vja-

risaté.

hogy oldozza föl minden bnétl. Et ab omni peccato absolve 545.) Proszté jemu 21.

i

otpuszté

vszia szohrisenija 109.)

És könyörögjünk (segédmondat) minden szenteknek, Christe largire precibus

omnium Sanctorum

469.)

Vszi szvajatyi:

hogy legyenek neki segíti urunk színe eltt, Voszpomozséte prinoszjascse dusu jeho pred lice Vysnyaho 77.) hogy 23. imác'ságiik miatt bocsássa meg bneit és szaba22.

dítsa

meg

öt

omnium Sanctorum remitte omne dclictum eum. Molétvami vszich szvjatych uszopsaho raba tvojeho upokoj i ézbavé az ördög 24. üldözésétl és a pokol kínzásaitól a Daemonun molestiis 477.) prescsenijá, i gehenszkaho mucsenija észchité 100.) Intercessionibus

et erípe

108.)

5

nyugalmába

és vezesse öt a paradicsom 25.

menyországba I vovedé dusu jeho vo

s

adjon neki

szladcszté, otverzé

jemu vrata

utat a

raj

zsivota 76.) és 26, részt

minden jóban

daruj jemu pricsasztije vicsnych tvojich blah 77.) kiáltsátok Urunkhoz háromszor Kyrie eleison. Aeterno regi propterea clamemus 420.) Ko Vladyki vozopijem; 129.) Tyimzse Christu bezszmertnomu Czarju vozopijem. 104.) A Kirie elejszont háromszor megismétlendönek parancsolja a görög rtus, holott a latin rítus c/.erint nem háromszor Kirie ele szón mondatik a temetésen, hanem ez: Kirie ele szón, Chrisíe ele szón, Kirie ele szón. Tehát csak 2-szer Kirie elejszon s közben 1-szer, vagy 2-szer is Christe elejszon. Kyrie eleison ter = Hoszpodé poméluj trizsdy. Teljesen tipik szerint van jelezve, mert a temetésnél a „Hoszpodi pomiluj" minden egyes responsumnál háromszor énekelend.*)

S

j

j

j

j

Könyörgés. 27.

Szerelmes barátim! Dilecti

fratres

429.)

Vozlyublenii

moji bratije 103.)

Imádkozzunk

*)

e szegény

ember

lelkéért.

Nagyon helyesen következteti ebbl Rajner dr., hogy a H. B. korászert, magyarok oltári nyelve a görög volt. Ez azonban még nem azt, hogy a misétl eltekintve, nem lettek volna magyar nyelv

ban a görög zárja ki

szertartások

is.

A

H. B. éppen ez utóbbi mellett

arra vall, hogy a görög

nosodásra.

szól,

A

clamate ter záradék

barátok együtt laktak a latinokkal, tehát a

lati-

O

Hoszpodu pomolémszja. Jescse mólémszja

rabi bozsiem

o upokojenü dusi uszopsaho raba bozsija.

Kinek e napon testét temetjük. Jehozse dnesz pohríbanije tvorém.

29.

Temetésen kívül azt mondjuk: Jehozse dnesz poménánije tvorém.

hogy az Úr

30.

t

kegyelmével Ábrahám, Izsák és Jákob ke-

belébe helyezze.

O i

jemu vo nyidrech Avraama, Iszaaka

jezse précstenu byte

Jakova, és az Ítélet napja 31. elköuetkeztében

t

minden szentéi

s

boldogai között 32. igtassa.

O

vcsinété dusu jeho igyizse vszi szvjatyi

i

Clamate

nyi pocsivajut.

(A

trézsdy.

A

i pravedKyrie eleison! Hoszpodé pomiluj

ter

tipik szerint).*)

7-dik

verse

vége,

a 8-dik vers

egészen, a szertartáskönyvben csakis

jemu sztrasnomu szudés-

jezse neoszuzsdeno predsztaté

csu Chrisztovu

elö.

késbbi kéznek közbeszúrásai lehetnek.

ezen szó

,,

a

eleje,

nem fordulnak

2S-dik vers

S így mindezek

A

31-ik versben

jobbára" csak a halottakérti ,,Podoben"-ben fordul

el

ilyen kifejezéssel: ,,odesznuju Jeho predsztojanije polucsété", de

a panachisben nincsen,

s

így közbeszúrásnak tekintend.

versben ezen elforduló szavak: „És szebi proszim" szinte közbeszúrás, panachidában találhatók.

*)

Lásd:

— Parasztasz

A

bpesti

(1887.

halottakért, 307. lap.

évi

1878.

lembergi

évi

s

kiadású

kiadás

13.,

A

32-ik

=

bennetek is" ,, számé csakis a gyermek-temetési

ti

Molilvoszlov 14.

lapján).

329—30. lapján. Misekönyv a

—

Mindezek öszszegezéséböl világos; 1. Hogy a magyarok térítését görög szertartáshoz tartozó papok kezdték meg, megvetve nálok a hit dogmatikus alapját, s a Gizellával jött német,

s

részben olasz papok az idközben fölne-

velt tanítványaik által bevégezték, vagyis a nevezett

dogmatikus

hitnek jó nagy részben formát adtak a latin rítusban; a gyakorlati életbe azt bevezették, s kultúrintézményeikkel konszolidálták; s így az

elbbiekkel példás türelmességgel megosztozkodtak

a térítés apostoli nagy munkájában. cse anynyival

is

De

ez utóbbiaknak a szeren-

inkább kedvezett, mert a

sága mellett elegend könyvekkel,

latin rítus

magasztos-

egyéb kulturális eszközökkel rendelkeztek; a görög egyháznak, amint a már idézett, szláv fordításban fennmaradt egykorú görög forrásból kiderül, elegend könyve sem volt. s

Hogy az egész Árpádkor

alatt Magyarországon a görög nagy elterjedésnek örvendett, st késbb is rokonszenves lehetett a magyar eltt, mert még Mátyás király Rómával 2.

szertartás elég

való kontroverziájában azt a görög rítussal megfenyegette, de ké-

sbb

a skizmában züllött el mint egy apátlan

s

anyátlan gyerek.

Minthogy a görög egyháznak elegend könyve nem volt, és m.ár annak a szelleme s gyakorlati alkalmazása is megkívánja, hogy a nép a szertartás nyelvét értse, mert a nép a pappal az isteni tiszteletet koncelebrálja, s így ennek folytán kikerlhetlen 3.

követelménye, hogy ne csak az evangélium nemzeti nyelven hirdettessék, de,

hogy maga az

isteni tisztelet is a

nép érthet nyel-

vén végeztessék; világos, hogy a görög hittérítknek azonnal a térítési giát,

munkájok elején koncelebració szertartáskönyvet

s

egyéb oktató

céljából különösen a liturs

bnbánatot gerjesz imá-

kat a nemzet nyelvén keüett írásba foglainiok, mert különben céltalan

volna minden munkájok

lett

s

minden törekvésük.

És a görög egyház ezen eljárását az említetteken kívül bebizonyítva látom a szláv ajkúakkal való hasonló eljárásában.

Ugyanis a sárosmegyei görög nyelven

írott s

léteznek. És hogy a gör. szert,

nép

él

katholikus

templomokban

szláv

nem nyomtatott templomi könyvek még mai nap

nyelvével,

s

papok Magyarországon beérték a

a görög nyelvet

nem

kultiválták, azt fényesen

hogy már Kálmán király idejében Simon pécsi püspökön kívül senki sem tudott görögül, ki a veszprémi gör. apácakolostor görög alapítólevelét le tudta volna fordítani latinra. És hogy a magyar szertartási ceremóniákat valóigazolja azon eklatáns eset,

k

ban

írták, s

azokat isteni tiszteletnél tényleg használták

mint

görög

a

„panachis"-nak

amelyet mai nap

is

desen használunk. vány,

abból

a

,

szórói-szóra

elég

hú

meg-

egyéb,

fordítása,

és szláv nyelven a temetésnél ren-

E „Könyörgés" tesz

tehát egyik töredékes maradegyidej magyar szertartáskönyvböl, Kerselics is, midn a már idézett munká-

róla,

hogy kezében

térítéssel

melyrl tanúságot jában azt mondja

A

magyar

is:

nem

dönthetlen tanúságot lesz errl a „Könyörgés", mely

volt, s olvasta.

.Halotti Beszéd", mint a görög temetési imákból kiolló-

magyar prédikáció arról tesz tanúságot, hogy mint most, úgy a „Köis a magyar népnek magyarul prédikáltak; nyörgés" azonban ennél többet, és pedig kézzel foghatólag azt bizonyítja, hogy nemcsak prédikáltak, de magokat az egyházi zott

hajdanában

szertartásokat

tású

is

magyarul végezték, vagyis hogy a görög szertar-

magyar nép a maga nyelvét oltárnyelvül használta. Mindkett tehát megdönthetlen tanúság arra nézve, hogy

régebbiek mint a nyelvtudósok azt vélik, mert a magyarok megtérítésével egyidejek, és pedig Hierotheus püspök idejébl; s így a magyar nyelvnek, mint oltárnyelvnek ezer éves múltja van a gör, kath. egyházban. Továbbá e nyelvemlékek nem eredetiek, de többszöri másolatok, mert elfordulnak bennök oly helyek is, melyek a szertartáskönyvben nincsenek, s melyek egy késbbi kéz közbeszúrásainak tekintendk. Megjegyzendnek tartom, hogy a magyar papság e része a magyar nyelvet templomában annál inkább ápolhatta, mert ezt jóváhagyta a Il-ik lateráni zsinat is, midn utasította a latin szer. püspököket, hogy „a Tisza mentén lév gör. szertartású magyar egyházakba igazhit papokat küldjenek, kik azoknak anyanyelvén végezzék az egyházi szolgálatokat, hogy ket a szakadárságtól elvonják." (Lányi-Knauz: A magyar egyház történelme 637. lap. Emlékkönyv a gör. szert, kath, magyarok római zarándoklatáról 1901.) Halotti Beszéd" a görög szer4. Tekintettel arra, hogy a tartású tipikben foglalt, s a papok temetésére elírt imáknak rövid kivonata, melyben nemcsak a szavakhoz, de sokszor még a szórendhez való ragaszkodás is észlelhet; a „Könyörgés" pedig a görög panachisnak fordítása: világos, hogy aki e „Halotti Beszédet s Könyörgést" írta, annak csak is a görög szertartást ,,

h

kellett ismrenie, s a latin szertartás szerinti halotti imákról fo-

galma sem lehetett, mert ezekbl nem foglaltatik a „Halotti Beszéd és Könyörgésben" egy szó sem, de még a gondolatnak legparányibb árnyalata sem. Erre vezethet vissza, hogy mindkét nyelvemlék írója nagy

midn világosan dokumenhogy nem tudja, hogy a ,,paradeisos" gö-

járatlanságot tanúsít a latin nyelvben, tálja

önönmagáról

azt,

rög szóból képezett latin szó „paradisus"

hímnem,

és semleges-

71

nemnek

„paradisum"-nak mondja. Ilyesmit egy importált latin — amilyenek voltak a magyarok hittérí-

szertartású szerzetesrl, tése idejében

—

kik a latin nyelvet tudták, gondolni

sem

lehet,

így tehát el kell fogadnunk azt, hogy e nyelvemlékek görög szertartású magyar papoknak a munkája, kik templomaikba már

akkor a

hittérítés

kezdetén a magyar nyelvet hozták be.

FÜGGELÉK

Bíblíographíaí jegyzetek az ó-bítü magyar-

ság irodalmából. Ilyen természet könyvészeti egybeállításunk eddigelé tudtommal még nincsen. Mindöszsze egyetlen egy, erre vonatkozó, följegyzést találtam s az is immár közel száz éves, A Tudományos

Gyjtemény 1817. Az ó-hilü magyar

évi VIII.

kötetében olvasható E. V.

J.

aláírású

cím

közlemény ugyanis négy ide tartozó könyvrl ad hirt s ezenfelül Muskatirovics Jánosnak közgazdasági és Jaksics Gergelynek verses dolgozata mellett megemlékírókról

szik irodalomtörténetünknek

Mihályról

is.

egyik

E. V. J. célju az volt,

kiváló

alakjáról,

Vitkovics

hogy kimutassa Kazinczy Fe-

renc tévedését, aki Poetai Epistolájának címlapján (1811.) Vitkovicsot „az ó-hitüek felekezetébl elsnek,

Írónak"

Aki utána

még

st mindeddig

egyetlen

állította.

fog keresni

ennek az irodalomnak, bizonyára fog

gyjtemény idkre fektetek

elég ujat találni, mert ez a

rekszik. Itt inkább a régebbi

teljességre súlyt,

nem

tö-

úgy hogy az

1850-es évektl kezdödöleg az adatok csak éppen mutatványok-

nak tekinthetk.*) 1. A XVII. század vége (1690

— 1706)

alapítványt

tett a

felé De Camelis József püspök munkácsi egyház középpontjában

a görögkatholikus magyar ifjak nevelésére.

Magyar vidékeinken

magyarul prédikáltatott és magyarul énekeltetett híveinknek. Ez azt tételezi föl, hogy a szertartás némely énekei már magyarra voltak fordítva. De Camelis rokona, Izaiás szerzetes, els ismert fordítónk, aki 1695. táján több görög éneket ültetett át magyarba. (Emlékkönyv a gör. szert, magyarok római zarándoklatáról. Bpcst, 1901. 78. 1. Petrus Jen, A magyarság önvédelme a keleti ritusú egyház idegen nyelveinek beolvasztó hatása ellen. Debrecen, 1897.)

OLSAVSZKY MÁNUEL: Magyar-orosz ábécés Magyar-orosz katekizmus. Mind a kett megjelent Nagykárolyban, 1755. évben. A munkácsi megye nagy szervezje, Olsavszky Mihály Mánuel püspök (1743 1767) egyik gondoskodása arra irányult, hogy megyéje számára könyvsajtót állítson. Máramarosban, a körtvélyesi baziliták monostorában volt ugyan régebben is egy, úgy látszik Galiciából odavetödött vándor-nyomtató mhely, de ez rövid élet volt és csak két szláv szöveg rituális könyvet nyomtatott ki. (Petrov, Materialy dija istoriji Ugorskoj Rusi, V. 101—105, Magyar Könyvszemle 1909. 93. és 1911. 117.) Saját egyházmegyei nyomdának Munkácson, a püspöki 2—3.

könyv.

—

—

*)

Gyjt.

V. 1818.

. még Decsy XI.

Antal cikkét

A

görögökrl, rácokról

stb.

Tudom.

székhelyen való felállítására ketts ok mozgatta Olsavszkyt. Az egyik az, hogy papjainak és a templomoknak új, unitus szellem

még mindig

csak a

régiek voltak: a galíciai rutének unitus, és az oroszországi

muszka

kézi- és szerkönyveket adhasson, mert ezek

A

szkizmatikus egyház termékei.

másik pedig az

volt,

hogy a

köznépet iskolák útján rendszeresen nevelje.

Az els ok már

az unió

terjedésének

els szakaszában

Malachovszky püspökjelöltben azt a gondolatot, hogy a munkácsi egyházmegye számára cirillbetüs sajtót kellene állítani. Sajnos, törekvésébl semmi sem lett. A nagyszombati nyomdát fölszerelte ugyan Kolonics a rutének számára szükséges betkkel, de ez igen alkalmatlan volt a nagy távolság 1671-ben ébreszti

föl

miatt. Ezenkívül pedig

1727 és 1746 között alighanem Kolozs-

várra vitték azokat.

Az

erélyes Olsavszky azonban

más úton próbálta meg

nyomdaállítás kérdésének megoldását és pedig három ízben 1755, 1761. és 1765. években.

erhöz

jutott

Els

a is:

kísérletében kitünö támogató

az ideális gondolkozású Károlyi Ferenc grófban.

Károlyit ugyanis sikerült rávennie Olsavszkynak, hogy Nagyká-

rolyban saját költségén nyomdát állítson. lomlevél kieszközléseért

1

754-ben Bécsbe

A

nyomtatási szabadaküldött

folyamodvá-

nyában egyenesen azzal indokolja szándékát, hogy birtokán és annak környékén, Szatmár, Hajdú, Szabolcs stb. vármegyékben nagyon sok görög katholikus vallású pap és jobbágy lakik, akiknek szükségére könyveket kellene nyomtatni, mert nagy tudatlanságban élnek, a papok pedig a templomi könyvek hiányát nagyon érzik. A kérvény szerkesztésében Rácz Demeternek, a gróf uradalmi igazgatójának kezejárását sejtjük, aki maga

is

görög katho-

likus volt és hite iránt érzett szeretetének

nagyon sokszor adá

bizonyságát.*)

A

nyomda 1754. novemberében meg is kezdette mködését.**) Azonban gazda nélkül csinálták a számadást: a nyomtatási szabadalom még nem érkezett le s Pap István nyomnagykárolyi

dász a feloszlott lcsei Brewer-nyomda betivel mégis hozzá folegels könyvek munkájához, magyar-orosz ábécének és

gott a

katekizmusnak a nyomtatásához. Címe ez lehetett: Magyar-orosz ábécés könyv, másképpen Fiú-leány ábécés könyv. Nagy Károlyban a M. N. Karoli Gróf, Károli Ferentz ur Excellentziája Privilegiált Typographiájában; Nyomtattatott Sz. N. Pap István és Bíró Mihály Typographusok által 1755. Esztendben. Egyetlen példánya sem maradt fenn, úgy hogy pontos címét sem tudjuk, A fenti cím már csak hozzávetlegesen készült ugyanannak a nyomdának Magyarország versekben való rövid leírása cím, 1756. évben Sz(atmár) Németi Pap István nyomdásztól készített

munka címlapja

nyos, hogy a 1754.

szén

és Éble adatai után.

fentihez hasonló

— Anyn^-i bizo-

valami lehetett a címe és hogy

fogtak nyomtatásához, és csak 1755. decemberben

fejezhették be, a privilégium elnyerése után.

Az pás

érte.

*)

építette,

lostort

új

nyomda ezen

zsengéit azonban

csakhamar csa-

fényi római katholikus plébános, Gerstocker Antal,

Ugyanazét, aki Károlyi segítségével a máriapócsi bazilila kolostort ennek ezer hold földadományt eszközölt ki és aki a munkácsi ko-

is

**) 1891.,

A

12.

leégése után 1771-ben újjá építette.

Éble Gábor, Egy magyar 1.

nyomda

a XVIII.

században. Budapest,

IMÁDSÁGOS

m

IKONYVETSKE,

K^ 3^]E L L

1

A'

Ts. K. ptiv.

S S J N,

T

V Á N P» 5 S Köry vn^-oiriató köliSégérel, G E

?fríií^ífa«%.#s5f»

m KANON. €!

jCpeí-nyitotn --

Telik

45

az én számat^ es bá-

ditséretehkel

gesen magasztalom a és KiFálynénkat és ,

tisztelvén ötét az ö tsudáit.

Midn

,

m

és

él<essé-

AiykuUat

djisssé'ge^ea

örömmel éneklem

,

P'ejedeJmü Arkangyal Játot volna téged , a" Hristus Jesus-

nak

a'

bé-petsételt.

hajlékát,

monda: Qdvöz lé^ -

ki

ezeket

örömöt

ío-

gadsz, raeíly áltaf a^ els AnyánkBak kárhozattya ,le-(Örültelik.

Üdvöz -légy Ádámnak

fel

-

emeld-

J8, istennek jegyzett Szüze, pokolnak meg-rontója: Üdvöz-Jégy szepltelen Szz mindenek Királlyának Palotája , a mindenhatónak Királyi Thrónussa.

Üdvöz -légy óh el. nem hervadó kiból nékünk üdvösségünk Származott-. Üdvöz -légy ki a' Királyoknak HiráJlyát szülted: Üdvöz-Iéoy makuia - nélkül való e rf. Virág,

lágnali üdvössége.

MÁ.

Demeter ellen fordítván, tiltakozott ugyanis haragját kivált Rácz való könyveknek királyi engedély nelkul a görög szertartású egri püspök így akar,a s ugy nyomtatása ellen, mivel hogy „az A dolgot gróf Barkoczx Ferenc

^Lezte s úgy is kell lennie".') aki nem egri püspöllek feljelentette,

is

késett

Rácz Demetert

es

levelehenm^^^^^^

kapitányt s'zapWay Jánost, nagykárolyi udvari nyomda emiat a gro beliltam. dorgálni s a további nyonitatást telm volt egy esztendeig majdnem elintézéséig, kérvényének adatott. 1755. október 27-én m.eg is

A

s—

kényteL. Az engedély aztán

Sn

ártartásnak nyel^^^^^ kikötötte a királyn, hogy a "^ö^^é nyomtatandó könyveket lovahagyas vagy bármily más nyelven aztán 1755. decembereben nagyvégltt Egerbe kell küldeni." így abecés folytatták a magyar-orosz nehezen megkezdették, illetleg

'^^^tiflTrA^Í Nem

adni lehettek ezek7 Leírásukat

nem

tudjuk.

példány sem. De hogy nem maradt reáYk bellük egyetlen konynyelvek voltak, hanem magyar

orosz,"llet6leg

nem

rutén

is van. . vek arra nézve két bizonyságunk » w„. paelnyerése "taKárolyi gróf ugyanis a szabadalom hogy az u, nyomdát arr/Zlásokat indkit meg Olsavszkyval, nyelvben Jártas nyoml;,?Í/is f^zerelhesse és hogy a rutén ertesite a 1755. december 15-én arról dász szerezzen. Olsavszky Lembergkövetkeztében egy nyomdász grófot, hogy utánjárásai l-én pedig -\-'^bi mkr alLlkozik is; 1757. október c nyomtatásahoz görög katholikus szerkönyvek "^^^^^^^ J-^^-^ío du^t- E^k páterekhez Megszerzésére a kolozsvári jezsuita Kolozsváron, tuz által elpusz még látszik a betk idközben, úgy -

-

^yj

^

>)

U.

o.

14.

1.

túltak, amirl Károlyinak 1757. dec. 15-én Olsavszkyhoz írott A püspök és gróf tehát másutt próbálkoztak a cirillbetk szerzésében, mert 1758. május 26-án 01savszky azt írja a grófnak, hogy a mszereket már várja Lelesz-

levelébl értesülünk.*)

rl, de cirillbetüi

A

sürgesse meg.

még

nincsenek: kéri tehát a grófot, hogy ezeket

valfásos könyvek nyomtatásának megkezdésére

400 rénus forintja már készen van, de ha szükséges, többel

is

kész

segíteni.

Ha

tehát

nem

cirillbetüsök valának ezek az ábécés

könyvek ket,

és egykorú följegyzések mégis magyar-oroszoknak emlegetik

vájjon akkor hát mifélék lehettek? kis, 64 lapos könyvecske adja meg a amelynek címe a következ: Imádságos könyvetske a Ma-

Erre a kérdésre az a választ,

gyar Oroszok

lelki

Könyvnyomtató

hasznokra. Kassán, EUinger István Ts. K. prív.

költségével, 1825.

Tartalma pedig napközi és a szent

liturgia alatt való

ságok, kánonok, ódák, kondákok, ikoszok: szóval

buzgalmi foglalatú könyv, mint amilyennel

ma

is

csupa

imádolyan

élnek az Alföld

északi peremén

lakó magyar anyanyelv görög katholikusok. Egyébként elejétl végig nagyar könyv. A címben lev magyar-

orosz kifejezés tehát nyilván a vallásra vonatkozik, illetleg a szertartás hivatalos ó-szláv nyelvére.

eredet.

A

vallás

=

*]

U.

Ez a

nép pedig nagyon könynyen

ség fogalmát a valláséval:

magyar

kifejezés ugyanis népi

cseréli öszsze a nemzeti-

vallás

=

kálvinizmus, orosz

görög katholicizmus. A köznépbe a faj, vagy inkább nemzetiség tudatát ugyanis nem a család, nem az iskola oltja be, hanem a templom. Másnyelven azt jelenti tehát a magyar-orosz,

o.

28.

1.

nyomtatták ezt a hogy magyarul beszél orosz vallásúaknak Éppenséggel könyvet, azaz magyarajkú görög katholikusoknak. nyomtatódott. nem jelentheti azt, hogy oroszul beszélk számára kézre adni nem Ilyeneknek „lelki hasznokra" magyar könyvet magyar egyúttal azonban annak is bizonysága, hogy a

Ez 1825-ben is anyanyelv görög katholikusok lelkiszükségletét már magyar nyomtatványokkal próbálták kielégíteni. sem voltak ciriUMivel a Károlyi nyomdának még 1758-ban

lehet.

beti

nem

-

is

károlyi

soha aminthogy a gróf közbejött halála miatt ilyenek nagyaz egykor valósággal létezett meg 1754magyar-orosz ábécék és katekizmusok pedig

szereztettek be

-

ezek is csak af éle magyar ben nyomtatódtak, világos dolog, hogy Ellinger-féle manyelv könyvecskék lehettek, mint arailyen az gyar-orosz imádságos könyvecske. tartalmának megPróbáljuk meg ez elveszett könyvecskék Olsavszkynak azt a módszeret állanítását. Ismerjük ugyanis

Ennek ismeretere pedig másik ábécés könyv, amely rávezet egy ugyancsak Olsavszky-féle

szerkeszthette. araelylyel ábécés könyvét

ösmeretkn maradt. az 1910-dik évig teljességgel tót-lengyel-ruténnyelvü kéziratok es latin betkkel írt dr. colligatumába bújtatott könyvecskére

A

egyéb nyomtatványok gyjteményében akadtam Todoreszku Gyula úr budapesti bibliofil északmagyarországi tót falucskában találta. rá, aki azt valamelyik ismert egyszer iskolás könyv Ez az eddigelé egyetlen példányban mveldéstörténeti nézpontból úgy könyvészeti, mint hazai eléggé érdekes termék. igyekeztek unizalt A munkácsi püspökök tlük telhetlegmegszabadúl,anak a papságukat mveldésre vezetni, hogy így zaklatásaitól és untalan felsséget gyakorló egri püspök örökös .

ELEAIENTA PUERILIS INSTITUTÍONIS IN LIN'GVA

^ifi

,

LATINA.

A^Ta T/.hA í^'^á.

Claudiopoli Typis Academ. Soc. jESU per Aodream Feij Anno 17^6.

orania se

faéta

A

nos homines tiAOR'íuz tnrfcfHÍA

H

H

'.náiuirw

de

cceJis

>

"íUJíAUMro

tz

nkí*

,

&

elt

Maria

fadus

Spiritu

va

A X**

Virgine

etiam

Crucifixus

pro

Piiaro

nOHTIHÍT'fc

IIX/ldT'H

lepultus

eíi

íi

norfíSiHd

tertia

die

&

&

•rpjTiH

Et

atipendit

ÍTfílA'I"!^*

rcfurrexic

M

,

AiHk

m

K6f«pui4rd

fcripturas.

no nHfdHii.

cosium HKCA

dexteram

iterum^vcnturus

cft

nfH

paflus,

H

,

,

nobis

&

,

lecundúm

»a

ad

,

hu

^^

ikí

Poncio

fedet

,

,

de

eft.

fficnATdro

Inb

P<Íah

defcendit

son/iOTHKUJíirotA

homo

&

proptcr noitram

,

incainatus

fanöo

p<4An

TI
&

,

,

íalutem

&

Qui propte?

funt.

BhTUJ>i.

, ,

&

dorgálásától,

amely

szerint a

munkácsi megye papjai csupa

tu-

datlanok.

A két eld, De Camelis és Bizanczi, már elkészítette az Az elbbi 1698-ban Nagyszombatban egy terjedelmes katekizmust írt a papok számára, az utóbbi pedig Sobranije címmel ugyancsak azoknak, szintén terjedelmes erkölcstant. Ez azoaban utat.

nem volt egyéb, mint a házépítésnek a tettl való megkezdése. A rutén papság igen nagy része ugyanis továbbra is csak olyan mveletlen maradt, mint amilyen a nagy reformok eltt volt. Csak éppen hogy írni-olvasni tudott a nagy többség, iskolai képzettsége azonban serami. Az ilyeneknek hiába írták a püspökök azokat a 3 400 oldalas tudós könyveket: hasznuk bevoltaképpen

—

llük nem igen

volt.

Olsavszky n44-ben

állított

ugyan Munkácson papképzö Csak két osztályból

kolát, de ez igen szerény intézet vala. lott.

Az elsben

is-

ál-

ószláv írásra-olvasásra fogták a tanulókat, sok-

szor felntteket, st ns papokat is, meg egy kis számtanra. A másodikban katekizmust tanítottak és némi erkölcstant.*) Enynyiböl állott a theológia!

Ámde honnan vegyen belé tanulókat? Iskolájuk a ruténeknek az ö idejében mindöszsze kett volt; a munkácsi és nagykárolyi. Itt igazán alulról, a legelejérl kellett kezdeni az építést.

Olsavszky tehát emiatt igen ügyesen két dolgot kapcsolt egybe: a már kész papoknak olyan-amilyen pótló tanfolyamot tartatott és a jövend számára való gondoskodással raár elemi iskolai oktatással foglalkozott.

Ebbl *)

a ketts célból állította össze Eleraenta-ját két nyel-

Zsatkovics K. C. Kath. Szemle 1910.

évf.

ven,

t.

i.

latinul és ruténul.

A

tartal-

könyvecske eleje az ábécét

egytöl-

a számokat, mazza, másik része pedig a hittan frészeit és szöveggel: egy sor latin s miUióig, de mindvégig párhuzamos nyelven. A két nyelv azonos szeralatta ugyanazon szöveg rutén könyvet állított össze kezete miatt így tehát tulajdonképpen két

Olsavszky: a rutént a

betk

megtaoilására, a laünt pedig a to-

képesített. vábbképzésre, amely fels iskolák látogatására szánta, másikát pedig a felét tehát a rutén köznépnek

jelölteknek.

Egyik pap-

.....

Teljes címmását és egy lapnyi szövegét

itt

közöljük.

kezA cím rutén szövegének jelentése: Az írástudomány nyelvben való oktatására. Istenfél detei gyermekeknek a latin munkácsi és maramarosi püsOlsavszky Mihály Mánuel rosseni, tanácsosnak rendeletére apostoli vikárius és császári

pök úrnak,

kolozsvári typographiában, az és költségén nyomatott a

Umak

1746-dik esztendejében. ,. könyvészeti része Nem érdektelen azonban az Elementa jezsuita nagyszombati a ugyanis sem. Minden eddigi rutén könyv betkkel éppen De Camehs sürsajtón jeient meg, amelyet rutén Miért kellett tehát Olsavszkygetésére Kolonics Lipót szerelt fel. Elementa nyomtatása celjabol? nak Kolozsvárra fordulnia az .

.

Vélekedésünk szerint azért történt

már nem voltak többé

cirill

(rutén)

ez,

betk

mert Nagyszombaton

az Olsavszky idejében. se

mas

Nagyszombaton se rutén, Bizanczi morálisa (1727) óta meg, anu mar maga nyelv ciriUbets könyv többé nem jelent Nem is volt a betkkel valami történt. is arra vall, hogy ezekkel valamenynyien áttértek a már itt rájuk szükség, hiszen a rutének szolgálatukat 1698-1727 kozott Tatholikus vallásra: katolizáló már megtették.

A

féle

Annál »nkabb vol rajuk azonban szükség Kolozsváron. Az 1700-ban unizalt olahok ugyanis új hitükben 1746 táján ersen mgadozm kezdtek. Vissza akartak térni az orthodoxiára. Barany.-fee katekizmus (1703) sorsából pedig ügy látszik okultak a ,ezsmtak s obbé nem nyomtattak ezen az egyen kívül egyetlen könyvet sem latm betkkel az oláhoknak. Ezek ugyanis nigyon megszoktak a c.nl betket s éltek is velük szakadatlanul egészen 'PP''' ''^^-^^° °'^^° °^áy mértéket

A

/

6h1"^Khogy oltott

r"?f '

annak lecsillapítására MáriaTerézia királyi biztosként Olsavszky munkácsi püspököt küldötte ki. tehát ebbl az alkalomból Kolozsvárt is megfordult. Az oláh irodalmi igények kielégítésére lett volna ugyan módjuk a kolozsvári jezsuitáknak, hiszen 703 korul a régi gyulafehérvári oláh nyomdát magukhoz hozat ak Kolozsvárra. Ezt azonban 1744-ben a balázsíalvi görög kathohkus püspökségnek ajándékozták oda. Most tehát ezeknek pótlásáról úgy gondoskodhattak, hogy a már amúgy is húsz év ota használatban nem lév cirill betket elhozatták Nagyszombatból Kolozsvárra, egyik rendházból a mási.kba, ahol rájuk na-

gyon

IS

nagy

,

volt a szükség.

Ezt a nézetet azzal tudjuk igazolni, hogy az Elementa beti tökéletesen azonosak a nagyszombati könyvtermékek betivel. E mellett szol az is hogy Olsavszky könyve 1746-ban jelent meg. tehát ket evvel a kolozsvári betknek Balázsfaivára történt ajándékozása után. Esetleg visszamaradt betkészlettel sem nyomtathattak az Elementát. mer a bal-izsfalvi nyomatványok bettípusa nagyon elüt ettl. Figyelembe véve tehát Oisavszkynak éppen 1746 evi erdélyi szereplését, valószínvé válik az a föltevés. ho<5y az Elementa a Nagyszombatról Kolozsvárra szállított u. n. patkós betkkel nyomtatódott. Ezt a föltevést késbb okiratilag is fogjuk

tudni igazolni, Hodinka Antaltól szerzett értesülés szerint ugyanis kezében járt az az eredeti okirat, amelyben a nagyszombati az

rend a cirillbetüknek Kolozsvárra való szállításáról ad hírt. Nem mondunk le a reményrl, hogy Hodinka ezt alkalmas helyen valamikor közzé

is

fogja tenni.

példája nyomán arra is lehetne gondolni, hogy a magyar-orosz ábécé, valamint a katekizmus is párhuzamos szöveg volt, mert hiszen föltehet, hogy Olsavszky nemcsak magyarajkú híveinek szükségletére gondolt, hanem a ruténajkúakéra

Az Elementa

is.

Minthogy azonban a magyar nyelv szerkezete nagyon elüt a még csak gondolni sem

ruténétl, ilyen sorbeli párhuzamosításra kell tehát feltételeznünk,

lehet.

Azt

veg

volt, a

Efféle

másik

hogy egyik iapja rutén szö-

— vele szemben lév — pedig magyar szöveg.

párhuzamos szöveg nyomtatványra van elég példa. Ilyen

1801-ben megjelent Georgieuics Aron-féle görög-mais. (Lásd hátrább.] Igen ám, de azt biztosan tudjuk, hogy a nagykárolyi sajtónak sem 1754-hen, sem késbb sohc cirill-betüi nem voltak. Minthogy pedig a magyar-orosz ábécék egykor csakugyan meg voltak, bátran kimondhatjuk, hogy szövegükben is egészen magyarnyel-

a

Gyrben

gyar ketts nyelv Kis Katekizmus

vüek voltak és hogy a magyarajkú híveknek kés;.ültek. A magyarajkú óhitek legels ismert nyomtatott könyve tehát 1755-bl való.

Olyan idszakasz ez, amelyet az irodalomtörténet a legszomorúbbnak, a legnemzetietlenebbnek jellemez. Semmi helye sincsen tehát annak az okoskodásnak, hogy a magyarajkú görög katholikusok vallásirodalmi szükségletei újkoriak és csak attól az idtl volnának datálhatok, amikor a József-féle német nyo-

•••a

90

mástól fölszabadult egész magyarság országszerte nemzeti öntu-

datára ébredt.

A nagykárolyi nyomda egyébként sem rutén, sem több magyarnyelv könyvet nem termelt a görög katholikusok számára. Legfbb oka ennek az a hosszú küzdelem volt, amelyet az egri maradásáért a munkácsi püspökök egész sorozatával 1708-tól egész 1775-ig, a munkácsi egyházmegye önállóságának hivatalos elösmeréséig folytatott. Az egri latin fpapok joghatósági féltékenysége hoszszú ideig megpüspökség, fenhatóságának épségben

akasztott mindenféle gör. kath. vonatkozású könyvtermelést.

Olsavszky azonban nem hagyott föl a nyomdaalapítás gonMég 1752-ben tett jelentést a királynnek arról, hogyan lehetne a szkös fölszerelésü görög katholikus templomokat könyvekkel ellátni. A nyomda felállítására is vállalkozott, ha legalább 4 5000 forint állana e célra rendelkezésére. Károlyi segítségével akarta ezt elérni, de ebben nemcsak a gróf halála akadolatával.

—

dályozta

t

meg. Hasztalanul erlködött a kolozsvári jezsuita éppen olyan eredményte-

sajtó cirillbetinek megszerzésében és

len volt az a fáradsága

is,

amelylyel a leleszi prépost útján igye-

már meglév nyomdához érzelm egri latin egyház,

Az

ellen-

kezett a

cirillbetüket szerezni.

séges

úgylátszik meghiúsította törek-

véseit.

Olsavszkyt 1765-ben újabb remények biztatták kedvenc eszméjének megvalósításában. Sikerült ugyanis Schönborn Ervin grófot, a munkácsi Rákóczi-uradalom hitbizományos urát, tervének megnyerni. A gróf folyamodványát be is nyújtotta Mária Teréziához, akitl Munkácsra nyomdaállítási szabadalmat kért és azt,

hogy sajtóját

fölszerelhesse.

A

szláv, német, magyar latin és oláh betkkel is véleményezésre fölkért Esterházy egri püspök

azonban a szabadalom megadása ellen nyilatkozott.*) Eger tehát ismét gyzött Munkács fölött és az energikus Olsavszkynak 1767-ben bekövetkezett halála véglegesen megszüntette a nyomda-

nem

A

folytonos kísérletezéseit.

állítás

volt

nyomda egészen

munkácsi

A

[Sztripszky Hiador:

Magyar Könyvszemle

tott

Múzeum,

BACSINSZKY ANDRÁS

4.

modern könyvtermelését.

hazai rutének legrégibb nyomtatványed.

1911. 116. és 243; U.

vári rutén könyv. Erdélyi

még hajdúdorogi

egyházmegyében is Jáger Ká-

az 1863-ik évig, amikor

roly sajtója megindította az újabb kor

a.

Ismeretlen kolozs-

1910. 17.)

munkácsi püspök (1772—1809)

lelkész korában, 1760 körül, több éneket fordí-

görögbl magyarra. Nyomtatás alá nem kerültek,

könyv, 79.

OLSÁVSZKl MIHÁLY MANUEL.

5.

az az

a'

[Emlék-

1.)

A' szeretet kötele a)

nap-keleti és nap-nyugati anya szent egy-ház-közölt-való

egygyességrl ltt beszéd, mellyel OLSÁVSZKl MIHÁLY MANUEL munkácsi, és máramarosi püspök Nemes Magyar Országon, és ahoz Tartozandó Részeken Apostoli hely-tartó a' császári, királyi 's Apostoli Felségeknek Tanálsossa a' Maga Királyi Dekrétom-mellet-levö Püspöki látogatásának alkalmatosságával a' Szathmár- Vár-megyei Népet, a' kit némely- Szárábaita, ki magát Sofróniusnak nevezte, a' Szakadásra fel-indiíott, és ismét beleejtett, 175i-dik esztendben az EgygyességneK uj fel-vételére óhajtott ki-menetellel intette. Deákból pedig Magyarra fordította, és meg bevitette Egy Pétsi Püspöki-Megyébl való Pap. a) Osee. cap.

II.

vers. 4

Nyomtattatott Pétsett Engel János Jósef Betivel. *)

Hodinka Antal:

A

munkácsi

gk.

püspökség története, 813.

1.

4 rét, címlet)

+

/

sztl.

(elszó)

lev.

+

320 lap

+

2

sztl.

lev. (sajtó-

hibák jegyzéke.)

A

cimlevél b) oldalán a kiadótól

volt ez) szerkesztett két

kronogramm

számértékkel két évszámot adnak

ki:

(Szinnyei

szerint

olvasható, amelyeknek

Lelhenyei János

nagybeti római

a fels 1780, az alsó pedig 1774.

Me-

könyv kiadási évét, el nem dönthetem. Ritka szerencséje volt ennek a munkának, mert mint elszavában olvashatjuk, az eredetileg 1761-ben, Szatmáron magyarul elmondott beszéd (a címlapon vétségbl 1731. áll) megjelent három latin kiadásban, azonkívül németül, oroszul, oláhul és rácul is. Mária Terézia bkezségébl nyomtatták és lyik jelenti a

ingyen osztogatták enynyi nyelven anynyi

Az els 36.

1.;

latin kiadás

felé.

Sermo de sacra unione. Tyrnaviae 1764., kis 4, r.. 4. r., 33. 1.; a harmadik az orosz

a a második Vindobonae 1765., kis

szöveggel párhuzamosan a bécsi alapján

1769-ben Pocsajevban jelent meg, régi Lengyelországban (Petrusevyc A; A pocajevi monostor leírása a Halycanyn literat. sborník, Lvov, 1862., 174. 1.) és 4. rétben 27 levélbl áll. A német kiadás ,Jiede von der Vereinigang" címmel Wien, 1765-ben

a

a latinnal egy

idben

jelent

meg

(Petrik bibliographiája IL, 924.}.

Oláh kiadását nem ismerem, Bianu-Hodos bibliographiájában nyoma sincs. Szerb (,,rátz") kiadása hasonlóan ismeretlen elttem. Könyvtárainkban ismeretlenek.

Petrik

II.

924,

— Svjencyckyj,

Katalog No.

186.

— Szinnyei,

Magyar

írók.

ANGYALÁKY MIKLÓS.

Imádságos könyvetske, mellyet a' napkeleti Anya Szent Egyház nemes Magyar Országban lakó némelly Híveinek lelki hasznokra Görögbl Magyarra fordította és maga költségével kinyomattatta Angyaláky Miklós székelyhídi keresked. Nem maradt fenn egy példánya sem. E.V.J. (Tudományos Gyjtemény, 6,

1817., VIII., 79.) azt irja: „Mint a komáromiaktól haliám, nem Angyaláky Miklós székelyhídi (Bihar vm.) keresked volt a fordító, hanem csak a kiadó. fordító ama hires Szekeres Athanasius Gyri fi volt, elbb Ó-Hítü, azután

A

Pápista pap". Szerinte a fordító neve, a nyomtatás helye és ideje a címlapra

nem

volt föltéve,

de,

mint az imádkozó hívek beszélik, 7790. elölt nyomtat-

megjelent második

adom a Vácon 1801-ben hatiák. Címét csak megközelítleg Szinnyei csak anynyit kiadás cimmása után. Lásd Szekeres alatt.

mond. hogy

Egyébként címe nagyon egyezik mindenesetre 1790. eltt való nyomtatvány. imádságos könyvével. Másodszer kiadta az 1814. évi Karapács-féle (lásd ott) Az elbeszéd és egy görögbl 1801-ben. Vácon, Antal,

Máramarosi Gottlieb fordított ének benne

jeles.

—

Szinnyei,

Magyar

Tud. aki szerint 1740. (!?) körül nyomtatták és

(MOGILAS PÉTER.)

1.

zönséges

és

Ekklesiának,

Apostoli

Írók

/..

a'

179.

és XllL. 611..

1S17.. VllL, 79.

Gyjt.

Igaz vaüástétele

melly

a'

napkeleti kö-

Görög nyelvbl Most pedig a

fordittaiott Miskolczi István által.

Magyar nyelvre

egyesült napkeleti Görög Vallást, és Hitet tartó Keresztéki-nyomatlelki hasznokra és épületekre maga költségén tatta és világ eleibe bocsátotta Miskolczi Miklós.

nem

nyeknek N.

8°,

10 lev.

-f

275

1.

Nyomt Patzkó Ferentz betivel. polgár, kiMohila Péter után fordította Miskolczi István, kecskeméti érsekhez szóló ajánlása és a adta pedig fia. Krupini Slratimirovich István kvtár. Ungvár, No 57. napkeleti hierarchia censurája benne nevezetes. Püsp. Pesten, 1791.

—

Nemz. Máz.

Danielik.

II..

—

204.

Egyet, kútár.

—

Hornyik

Tud. Gyjt. 1817.. VIII.,

76.

—

J.:

Petrik.

II.,

Kecskeméti

767.

Írók.

I.

—

1901., 11.

l.

— —

l.

KRÍTSFALUSI GYÖRGY. A Görög

8.

Szinnyei. IX., 17.

Kecskemét,

Anya-szent-egySzent

háznak Liturgyiája vagy-is Isteni-tisztelete Arany-száju János szerént. Magyarra fordittatott Ungvári 1795-dik eszten-

dben. Folio kézirat 42 rszavas számozatlan Ungvár. (Egész terjedelmében lásd hátrább.) 9.

leti

lap,

a

püspöki

levéltárban,

DEMETROVICH EMÁNUEL. A

nem

jeruzsálemi és napkeegyesült anyaszentegyháznak szent liturgia alatt való

imádságai és a boldogságos

szz anyánkhoz egynehány imád-

ságok, 2-dik kiadás

Komárom,

1798.

Szerz

gottouáni gör. kel. pap volt Komáromban.

—

Szinnyei:

Magyar

irók. 111.. 772.

10. RÁTZ ISTVÁN. Józsefnek a felséges királyi Magyar- és Csehország örökös hercegének, Magyarország nádorispánnyának és Alexandrának, a fels. magy. orosz birodalomnak fels. tsász. nagy herceg kis-asszonyának szent házasságokra készült örven-

dezés. Posonyban, 1800. Wéber Simon Péter betivel. Petrik, 111., 167.

—

Szinnyei:

Magyar

GEORGIEVITS AARON.

11.

4.

r.,

4.

lev.

irók.

Kis Katekizmus avagy rövidre

vett igaz-hitü vallás-tétele a' napkeleti görög anyaszentegyház-

nak, Öszve-szerkesztetett és ki-adatott a Kárlovitzi Érsekségben

1774 Esztendben. Most pedig

Gyri Szentegyháznak

a'

GEORGIEVITS AARON

Pásztora

által

Lelki

Görög Nyelvbl Ma-

gyarra fordittatott, és a' fent nevezett Anyaszentegyház Ifjúságának hasznára közre botsáttatott.

Gyrben, Streibig Jó'sef betivel 1801. Eltte ugyanez a címlap görög szöveggel, s az egész könyv is kétnyelv: magyar szöveggel. 8°, 181. 1. Tükre 14,

—

a baloldalon görög, a jobb oldalon illetve

X

13

7'5.

Petrik leírásában a 7 lev. és 181 se

—

Vastag, similatlan bordás papiron.

számozatlan külön 7 levele nincs.

1.

A

téves a 7 lev. jelzése. Se számozott,

könyv számozása a maga helyén a

14-dik lapszámmal kezddik, úgy, hogy az

els 13 lap számozatlan, a többi pedig 14 181 számozott. Szerz, mint a Tud. Gyjt. írja, Zemlini G, aki Hopovo nev monostorban (Sirmiumban) volt bazilita; 1793-ban Egerbe ment s itt három esztendeig káplánoskodván, a magyar nyelvet megtanulta. Innen

—

Gyrbe ment No.

36.,

1817.,

37.

át.

—

—

Nemz. Múz. Catech. 481. Csernekhegyi monostor.

—

—

Ungvár, ppki kútár, 2 péld. II., 342. Tud. Gyújt.

Petrik,

Vili.

12.

SZEKERES ATHANÁZ.

Imádságos könyvetske mellyel Magyar országban lakó né-

a napkeleti anyaszentegyház nemes

mely Híveinek

lelki hasznokra Görögbl Magyarra fordította és maga költségével kinyomtatta Angyaláky Miklós úr székelyhídi keresked

a

.

Vácz, 1801. Második kiadása az 1780. (1740.?) körüli könyvnek. Szinnyei, ill. a Tud. Gyjt, szerint „c munka fordítója állitólag Szekeres Athanáz, gyri származású, elbb görög keleti, majd katholikus pap volt. Képzett ember, járatos az európai nyelvekben, az ausztriai cenzúrának tagja

magyar könyvek cenzora Bécsi Magyar Merkurius.

volt Bécsben, ahol 1794. 1794.. 38. sz.

Károly piarista tanár közlése. 13.

—

—

különösen a

—

Tud. Gyjt. 1817., VIII.

Szinnyei, XIII., 611. és

STERIADY THEODOR.

s

május 11-én meghalt." I.,

Evangéliumok,

—

Német

179.

epistolák

és

szentek élete. Vácz, 1802. Ajánlva a karlovici pátriárkának. könyve 78. 1. Szinnyei nem ösmeri. 14.

BÁNYAI ANTAL.

gör. egyes, F.

V.

ö.

Gk. magyarok Emlék-

András

püspök halálára.

magyar

15.

—

Halotti beszéd Bacsinszky

orsz.

Minerva, 1827., 1152.

KRUCSAY MIHÁLY

l.

—

gálszécsi,

Szinnyei.

majd

s.-a.-ujhelyi lel-

— 1814

kanonok lefordította a liturgiát magyarra. Mikor? Nem tudjuk. Emlékkönyv 79. 16. ÖREG KATEKIZMUS. Buda, 1812. 140 1. Csemekheéyi monostor N. 759.

kész, I8G4

17.

CSEREMISZKY MIKLÓS

pesti joghallgató.

bölcselettudor,

1818-ban

Rahói születés, Brana János tiszabogdányi pap

barátja. Gazdasági és természettudományi cikkei a Tud. Gyújt. 1820. és 1324. évfolyamaiban jelentek meg. Névnapi négy ódája Pesten 1818. és 78/9-ben, virtusról lS19-ben, .\ legjobb mód nagy lovakat nevelni c. könyve pedig Bécsben 1830-ban jelent meg. Szinnyei II., 297. és Lyachooics Mihály

A

—

tiszabogdányi gk. tanító közlése.

18. a'

KARAPÁCS DEMETER.

Imádságos könyvetske, mellyel

Nemes Magyar Országban lakó hasznára Görögbl Magyarra íordittatott

napkeleti anyaszentegyház'

némelly híveinek Lelki

maga költségénn kinyomattatott Karapács Demeter Gyulai keresked. Budán, A' Királyi Magyar Univer: Betivel,

és

Petrik szerint hibásan 12

1814., 8°,

—

Dr. Todoreszku Gyulánál Bpest.

19.

r.

Petrik,

POPOVITS GYÖRGY.

— II.,

Cl

+

483.

2

sztl,

lev.

+

93.

—

1.

l.

Út a paradicsomba.

Buda, 1815. Magyar

Szinnyei:

20. lelki

XI.,

irók,

13.

IMÁDSÁGOS KÖNYVETSKE,

Magyar Oroszok*

a'

hasznokra.

(Embléma: fogazott alapzaton középen kehely sugarak körével, ettl balra ketts kereszt és egy könyv BIBLIA SACRA felirattal; jobbra egyes kereszt és könyv EVANGÉLIUM felirattal).

Kassán, Ellinger István' Ts. K.

priv.

Könyvnyomtató

költ-

ségével. 1825. -

12°, círalevél

+

—64 lap

3

-r

3 lap foglalat. Bordázott itatós papiroson.

Lapszámozása fent középen; rszavak. ívjelzése Aj

— 15

talma: 3 estvéli

1.

reggeli

imádság; 19

—41

imádságok 1.

szent

—

anyánkhoz; 451. kanon; 45

49

1.

—Ay-tl Cj—

és étkezés elttiek

lyturgia

alatt vait

II— V. óda;

501.

meg

Cv-ig.

utániak; 15

imádságok; 41 I.

1.

Tar-

— 18

b,

1.

szz

kondak; 511. ikosz;

611. Vl-dik óda; 651. Vll-dik óda; 64 L nyoltzadik óda.

Szövegtükör magassága

Nagyon valószín, hogy gebben több

is

11 -5

cm, jelzésekkel együtt

13,

szélessége 75 cm.

ez csak újabb kiadás, amelyet tehát azeltt

még

ré-

megelzhetett. (Tulajdonomban. Eddigelé csakis ez az egy

példány ismeretes. Tudtommal egyetlen közkönyvtárunkban sincsen meg.) 21.

DOHOVICS VAZUL. Magyar

nyelven 36 munkát

írt,

latinul 48, oroszul 10 dolgozatot. Saját számítása szerint összes

müvei 1100 lent

Ezekbl nyomtatásban csak

ívet tesznek ki.

tiz

je-

meg. Magyar

Szinnyei:

—

graphiája.

Toldy

F.:

irók.

II.,

961.

—

Lehoczky

T.:

Bereg vm. mono-

Irodalmi beszédek 267.

IMÁDSÁGOS KÖNYVETSKE,

22.

a napkeleti anyaszent-

egyház híveinek hasznára.

Nagyváradon, 1832. Tichy János könyvny. 16°.

82

—

1,

Peirik.

II..

482.

U. a. 4-dik kiadás. Kapható Telegdi Lajosnál, Debreczenben. váradon, 1854. Tichy Alajos nyomt. 16°. 105 1. U.

a.

5-dik kiadás. Debreczen, 1859. Telegdi K. Lajos.

Közbees 23.

és további kiadásait

fia

115

Nagy-

1.

nem ismerem.

SZTANIMIROVITS IGNÁC.

novics Pál és

16".

—

Mácsai és Kisoroszi Cser-

Csernovics Péter öröm jeles neve nap ünneplé-

sére ajánlott szives versezet. Szeged, 1833. Szinnyei M. irók nem ismeri. 24.

ANDREITSCH UROSIUS.

Nemzeti

s

türelmi fal-kalen-

dáriom 1833. évre. Ivrétü 25.

1.

1.

Buda, egyetemi nyomda. (Peirik.)

KÖZKATEKIZMUS

a római és görög egyesült anya-

szentegyház kisebb növendékjei számára.

Munkács, 1834. Kézirat a püspöki könyvtárban, Ungvár. No.

26.

MAXIMOVICS VAZUL.

29.

Pásztori dal. Buda, 1834.

Szinnyei: M. irók. XIII., 1116.

27.

DESKÓ ANDRÁS

orosz államtanácsos, szül. 1816. Des-

kófalván, Bereg vm., hol atyja gkat. lelkész volt. vári

papnövendék

irt

egy színdarabot,

A

Még

mint ung-

munkácsi vár égése vagy

az új tör (1837.) 7

Oroszul két munkája jelent meg nyomtatásban: a kárpáti oroszokról (1847.)

és

Vengerskaja grammatika, Stpetersburg 1855. Ebben a csuvas és

cseremisz nyelvvel hasonlítja össze a magyar nyelvet. Ismertette Nemzet 1888.

—56

54

sz.

28.

— Szinnyei.

807.

II.,

—

Lehoczky: Bereg vm. monographiája

MIHÁLY LÖRINCZ

(APSAI).

Tiszteleti

öröm-sorok,

mellyeket méltóságos, és f-tisztelend Popovics Bazil úrnak, a' Munkácsi Görög-szertartású Egyházi Megye' Törvényes Püspökéa' SS. MM. és Bölcselkedés Tanárjának ö nagyságának; miMunkátsi megyés püspöki székébe Tavaszhó' 19-én í838-dik Észt. iktatnék, mély hála hiv-áldozatául benyújt az Unghvárí Nevendék Papság. (Embléma: Állatfej jel kezdd görbe kürt virá-

nek,

dn

gokkal.)

Kassán. Nyomtatta Werfer Károly, Könyvnyomtató. (Év n.) itatós papíron. Az egyetlen költeményt 7 1.

kir,

cs.

priv.

7-dik lapján a szerz így irja magát alá: Apsai Mihály Lörir.cz, tan' negyedévi Halgatója.

néz

hattyú.)

29.

—

Petrik.

Nagyvárad, 1842. XI..

III.,

Hála versezetek Hertelendy

Ig-

tiszteletérc. Szeged, 1840.

RÁTZ PÉTER.

Petrik

Sz. Isten-

735.

Tud. Tár., Liter. 1840., 5/7

30.

a'

(Záró dísz: bokrok alatt vizben úszó, két szemközt II..

ARNÓTH DEMETER.

nác torontáli fispán

acad.

tartalmazó nyomtatvány

/.

—

Szinnyei: M. Írók.

/..

253.

Vallási párhuzamok, unió és

8" 74

1.

még

valami.

Nyom. Tichy A.

168. szerint 1843. évben jelent meg.

—

Szinnyei: M. irók.

327.

31.

Örömérzetek

.

.

.

Erdélyi Vazul nagyváradi püspök beik-

(Költemény, papnövendék korában irta.) Nagyvárad, 1843. Tichy Alajos nyomt. 4 r. 2.

tatására.

Petrik.

32.

/.,

97.

—

Szinnyei.

/.,

lev.

215.

BALUGYÁNSZKY ANDRÁS.

Egyházi töríénetirat. Ké-

—

az unghvári püspöki iskolában egyházi történetek, és jogok tanitója, Eperjesen, 1846. Redlitz Mihály cs. kir. szabad

szitette

könyvnyomó Intézetében Ugyanez megjelent rik.

—

172.

/.,

33.

Szinnyei.

8.

Cl.

r.,

+

latinul és oroszul /..

is,

621.

1.

+

3

lev.

sztl.

az utóbbi 3 kiadásban.

— Peí-

499.

TANÍTÁS-MÓDSZER

a Mária Pócsi

Mesterképz

In-

tézetbeliek használatára, 1847.

Kézirat, 8-ad ív nagyságú, 93. levél. (Tulajdonomban.) 34.

CSOPEY ANTAL

szül, 1816.

A

ungvári theologiai

tanár,

kanonok,

magyar óhitek számára, görög eredetibl

lefordi-

tofta a szertartásokat.

Ezek a fordítások nyilvános használatban vannak Szatmár-, SzabolcsHajdú vármegyékben, ügy, hogy ma már anyanyelvükön ájtatoskodnak a magyar ó-hitek. Ezen ügy els rugóit Csopey Antal hozta mozgásba, mi a magyar ó-hit egyház kebelében már is teljes elismerésben részesül. Tle van a papnövendékek számára irolt felsbb nevelés kézikönyve és a szerés

tartások magyarázata.

ahol

Szórói-szóra így irja ezt 1864-hen a Vasárnapi Újság 44-dik száma, is megjelent. Szinnyei: M. irók. II., 422. Vasárnapi

35.

A

—

—

szerz arcképe

Újság. 1864.. 44. és 1877., 37.

sz.

KÖNYÖRGÉSEK.

—

Oláh-magyar nyelv halotti. ma már elmagyarosodott

között a máriapócsi baziliták használták az 50-es években.

8-ad

iv

oláhok

szabolcs-ugocsa-szatniármegyei,

nagyságú, 44 levél; benne 36

lev.

latin

—

Kézirat, 1852.

bets, 8 pedig cirillbetüs a

szöveg. (Tulajdonomban.)

DOROGI NÉVTELEN.

Aranyszájú sz. János liturgiája. Gombos István hajdúdorogi egyházi gondnok régi, ismeretlen fordítótól ered, kéziratából másolta Papp Antal, a munkácsi püspök 36.

atyja, 1854-ben. Kézirat, kis 8-ad rét. Cl -f 2

A

sztl.

1.

-1-

63 L

kéziratot a végén hozzákötött hivatalos levélbl

kitnen Papp 7*

Antal

fábiánházi esperes lelkész

föesperesnek.

37.

—

(A budapesti

—

maga a másoló 1901-ben küldte Melles Emil gkath. egyház tulajdonában.)

POPOVITS JÁNOS.

Ortodox hitvallók imakönyve.

Nagyvárad, 1861.

—

Karczagon görögkeleti román lelkész volt a régi alapítású macedoitt is román kézbe ment át és 1896-ban halt meg. Mai (1911.) is román ember: Popeszku Miklós. Munkáját a görög nyelv -uvoí:;-

—

görög egyház utódja

ból fordította magyarra,

mazza.

—

Zászló

s

az összes alkalmi imákat és könyörgéseket tartalután Szinnyei: M. irók. XI., 17. Emlékkönyv

—

J. jegyzetei

magyarok római zarándoki. 78

a gkath.

38.

POPOVICS JÁNOS

l.

karcagi

görög-keleti

lelkész,

az

„Orthodox hitvailók imakönyve" (Nagyvárad, 1861) szerzje Aranyszájú sz. János liturgiáját is lefordította és nyomtatásban kiadta az 1860-as években. Hol? Véghseö Miklós lelkész bemondása. 39. ROSKOVICS IGNÁC. Ó hit imádságos és énekes könyv, az egy szent közönséges apostoli anyaszentegyház napkeleti vagyis görög rendje szerént görög-katholikus keresztények lelki épületére. Forditá és kiadta R. I. hajdú-böszörményi görög-

kath. lelkész.

(Embléma: balra 4",

1875.. 23,

40.

néz ül

és horgonynyal.)

111

14-5.)

nö kehelylyel, kereszttel Tükre 23-5, illetleg 22-5 X 1375.. 12—14.

2 lev. sztl.

+

31—33.

Magyar Kárpát.

—

KEREKES

1.

—

Kárpát.

hajdúdorogi lelkész a liturgiát magyarra for-

dította.

Emlékezetessé tette magát azzal is, hogy a dorogiak negyedéves theológus korában már papjuknak választották meg a 60-as években. Kerekes Demeter 1847-ben a szkematizmus szerint Megyés-Aranyos (Szatmár vm.), 1845-ben pedig Nagysikárló papja volt. Mindkét hely akkor

azonban román nyelv vala: azonos-e hát fordítónkkal? lelkész bemondása.

—

Véghseö Miklós

41. LUKÁTS JÓZSEF. Lelki gyógyszer. Énekes Ima Könyv, mellyben foglaltatnak a Katholika Anyaszentegyháznak Napkeleti vagyis Görög Rendje szerént a Vízkereszt után való Vasárnapokat követ, Farizeus és Publikánus Vasárnaptól fogva a Pünköst után els Minden Szentek Vasárnapjáig, nyilvános Isteni Szolgálatnál éneklend és imaképen elmondandó Részek. GörögKatholikus Keresztények lelki épületére. Ó-szláv orosz nyelvbl fordította /S62-dik Évben Abaúj-Szántói gör. szert, katholikus

—

lelkész. Kézirat, birtokomban, nyolcadív nagyságban; 4 szt. lev.

a tartalommutatót magában foglaló sztlan levél. irása.

Magának

+

292

1.

+

7

a fordítónak keze-

Ezt 1865-ben megküldötte volt Dorogra Roskovics Ignácnak, aki utóbb

kanonokká

lett.

LUKÁTS JÓZSEF.

könyv a Görögmellyben foglaltatik az Napkeleti, Anyaszentegyház Egy. Szent, Közönséges, Apostoli vagyis Görög Rendje szerénti nyilvános Isteni Szolgálatnak magyar fordítása. Fordította ó-szláv orosz nyelvbl /S63-dik évben Abauj-Szántói gör. szert. kaih. Lelkész. 42.

Katholikus Keresztények

Lelki üdv. Ájtatos

lelki épületére:

—

Kézirat,

birtokomban,

nyolcadív

nagyságban; magának

a

fordítónak

sztl. lev. -i- 284 1. +3 sztl. lev. + Hó-tár, vagyis Ménolog 21 sztl. amelynek néhány utolsó, július 25-töl kezdd és augusztus 31 -gyei, mint az egyházi esztend végévei, végzd levele elveszett.

kezelrása. 2 levélen,

43. LUKÁTS JÓZSEF. Éden-bert. Ima-Énekes Könyv, mellya Katholika ben foglaltatik a Hó-tár szerént napi Szenteknek éven át Anyaszentegyház Napkeleti, vagyis Görög rendjén végzend nyilvános Isteni szolgálatnak Magyar forditása. Görög-

—

Katholikusok

—

lelki épületére.

I-s kötet a Hótár szerinti szentesített Ünnepek, és azok közzül a nagyobb Ünnepek El Ünnepjei. Fordította ó-szláv orosz

nyelvbl Abaúj-Szántón 1864. évben

— Abaúj-Szántói gör.

szert.

Katholikus Lelkész. birtokomban, nyolcadív-nagyságban, magának a fordítónak 853 1. -r 25 sztl. lev. tartalommutató kezeírása. 3 sztl. lev. 1 sztl. Ez a legteljesebb szertartási fordítás, mert míg a dorogiaik üres levél. fordításai legnagyobbrészt csak magára a liturgiára terjednek, az eperjesi Kézirat,

+

—

+

egyházmegyében keletkezett ez magában.

a fordítás

az

összes

szükséges

riualékat

foglalja

44.

POPOVICS BAZIL

néhai munkácsi püspök szent Péter

és Pál apostolokról nevezett tapolcai apát, a bölcsészet tudora, cs. s

apostoli kir. Felségének val. Lelsö

tóságának

lelki

t.

tanácsosa ö uagymél-

üdveért }864-di\í évi december hó l-jén az ungh-

vári püspöki székes

templomban bemutatott engesztel szent mise-

áldozat alkalmával elmondott: egyházi beszéd. Kiadja: Danilovics

János munkácsi megyekormányi fogalmazó. Ungvártt (év n.) Nyomatott Jaeger Károly betivel. Kis 4 r.. Cl. -f- 27 Petrik nem ismeri. 1.

45.

IMÁDSÁGOS KÖNYVETSKE,

a

magyar oroszok

lelki

hasznokra.

Nagyvárad. Kapható Pauker Dánielnél. 69 + 2 sztl. iev. Az utolsó levél a) oldalán alul: Pest, 18 i6. J-néi. Az utolsó levél b) lapja üres. A kassai 1825. évi kiadással megegyez újranyomás, de némi helyesírási változtatásokkal. Tükre 12",

1.

Nyomatott Kertész 11-5.

illetleg 12-5

46.

X

7.

DANILOVICS JÁNOS. Az

ámítók.

Egy felvonásos színdarab, amelyet a szerz a 60-as évek végén az ungpapnövendékek részére irt. Kéziratban maradt. Szerz saját följegyzése az 1887. évben megjelent Védirctom cím füzete 14. 1.

vári

47.

DANILOVICS JÁNOS.

Beszédek, melyeket a püspöki

consistorium eltt az egyházi autonómia ügyében mondott. Budapest, 1870.

—

Szinnyei: M. irók.

Schemalismus. Munkács, 1889.

—

Horváth Ign.:

Könyvészet. 88.

—

48. NEHREBECZKY SÁNDOR. Beszédek, melyeket országgylési képvisel s miniszteri tanácsos a m. k. belügyminisztériumban mint a munkács-egyházmegyebeli s,-a. -újhelyi választókerület képviselje a magyarországi kath. egyház önkormányzatát szervez congressusnak 1871-ik évi martius havában tartott Pest, 1871. Nyomatott az „Athenaeum" üléseiben mondott. nyomdájában. 8 r. 16. 1.

—

49. THOMA (Jen?) Krétai András kánonját fordította magyarra a kisbereznai monostorban való hosszasabb tartózkodá:a alkalmával. Személyének megállapítására irányadó, hogy fia fszoigabiró volt Huszton. Thoma János piricsei (Szabolcs vm.) lelkész volt IS'JS-ban. Szül. 1820, pappá szentelték 1843. Véghseö Miklós lelkész bemondása.

—

50.

VASKOVICS SÁNDOR

tassi

(Szabolcs vm.)

lelkész

szentségek kiszolgáltatásának módjából, vagyis az Euchologionból fordított egyes részeket az 1860-as ávekben.

Nyomtatásban nem latokban más helyeken

jelent

is

meg ugyan, de Dorogon

és innen vett

máso-

használták kéziratban mindaddig, amig Debrecen-

ben 1883-ban meg nem jelent a Danilovics-féle Euchologion nyomtatásban is,

auely maiglan

dása.

—

is

Kelet. 1896.

használatban van.

—

—

Véghseö Miklós lelkész bemon-

Ck. Szemle. 1902.

CSERNATONY GYULA.

Igazságos értesítés a második képének könyezésérl. Mely jelenben is köztiszteletnek van a máriapócsi (Szab. vm.) gör. kath. templomban kitéve, és mely 1715-ik évi aug. hó 1., 2. és 5. napjain pócspetri plébános. Kikönyeket hullatott. Latinból fordította adja Dankánics Jeremiás szt. Bazil-rendi áldozár. 51.

máriapócsi Bold.

Szz

—

sr

Nyíregyházán, 1880, nyomatott Piringer dájában. Kis 8 52.

r,

32.

1.

Petrik

nem

J. és

Jóba E. nyom-

ösmeri.

ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS ATYA SZENT ÉS

ISTENI LITURGIÁJA, vagyis

az újszövetség vérontás nélküli

szent áldozat bemutatásának rendje kiegészítve több oltári imá-

magyarajkú görög szertartású katholikumunkácsi és eperjesi egyházmegyei szent-

val és egyházi énekkel a

sok

lelki épülésére.

A

kebelébl kiküldött kilences tagú bízottság fordítása Debrecen, nyomatott a város könyvnyomHajdú-Dorogon 1879. dájában. 1882. Áp. 4, r. cl. + 90 -f 2. 53. Görög katholikus EGYHÁZI SZERKÖNYV (Euchologion). Magyarra fordíttatott Hajdú-Dorogon 1879. Debrecen, nyomatott a város könyvnyomdájában 1883. 4. r. 168 + 3 sztl. 1. (Fordította Jámbor Antal és Danilovics János vezetése alatt a kilenctagú egyházmegyei bizottság.) Görög katholikus szent misei és 54. IMÁDSÁGOK székek

—

—

húsvéti énekek.

Ára 12

A

—

hajdú-dorogi püspöki vikárius kiadása. 1884.

kr.

Debrecen, 1884, nyomatott a város könyvnyomdájában. r.

23.

8.

1

DANILOVICS JÁNOS.

Úrszág-e? Vagyis a Munkács egyházmegyei Roskovics-féle kis-káté különlegességeinek tárgyi55.

lagos megvitatása.

Debrecen, 1888. Nyomatott a város köny\'nyomdájában. r.,

16.

8.

1.

56. (MELLES EMIL.) Vasárnapi és ünnepi apostolok és evangéliomok a gör. szert. kath. egyházban. A.z apostoli sz. szék által hitelesített szöveg szerint, iskolai és magán használatra. Eger, érsek-lyceumi könyvnyomda, 1882. (A Gébé Viktor kano-

;

nok elszavából kiveheten egybeállítója Melles Emil akkori püs8. r. 124. 1. pöki h. titkár volt.) Cl. (Második bvített kiad. lásd Olvasmányok cim alatt.)

+

57.

SZENT NAGY BAZIL ATYA SZENT ÉS ISTENI

LITURGIÁJA,

továbbá az elszenteltek isteni liturgiája

egyházi szolgálatok papi imádságai. lelki hasznára.

1889. 130

hasznára. Fordította

Els 2

sztl.

59.

lev.,

556

1.,

3

sztl.

MELLES EMIL.

katholikus, vagyis:

—

2. sztl.

Második

— hajdú-dorogi

püspöki vikárius. 4-

4

szí'.,

lap,

Rózsa K. és neje kiadása, 8-ad

1.

A.

dicséret áldozata.

Görög szertartású

óhit imakönyv. Fordította

javított és

általános

A görög-katholikus hivek

és összeállította

tetemesen bvített kiadás. Ungvár, 1890.

Lévai Mór kiadása. (Kelet könyvnyomda.) 8. r. sztl 1. Harmadik kiadás Budapest Ungvár

—

.

sztl.

egyéb

1.

szertartású

kiadása Debrecen, 1892. Város könyvnyorad. 496

a legutolsó pedig a 11. kiad. Budapest, 1908. rét,

+

DANILOVICS JÁNOS. Görög

egyházi énekkönyv a hozzávaló imákkal. lelki

s

görög szert, katholikusok

Hajdúdorogi kiadás. 1890. Nyomatott Kutasi Imre

könyvnyomdájában Debrecen, 58.

A

Cl. (é.

-f n.)

390 518

+ +

5 7

1.

60. Dr.

MIKITA SÁNDOR.

Görög szertartású kath.

gika, azaz: szertartás értelmezés. Ungvár, 8" 260. 61.

SZABADOS MIHÁLY.

rendje. Összeállította:

Párásztász, nagy és kis temetés

— gör. kalh. lelkész. Ungvár,

lan görög katholikus könyvkiadó hivatala. 8" 61. 62.

litur-

1.

1.

Jáger Berta(év n.)

FARKAS LAJOS.

— Hajdúkerület

(volt)

Egy nemzeti küzdelem története. Irta fhadnagya, a gör. kath. magyarok nagy-

gylésének (világi) elnöke. Sajtó ellátta György Endre.

alá rendezte és tájékoztatóval

Budapest, 1896. KiÜán Frigyes egyetemi könyvtáros bizor.-t, nyomása. 8. r. 30 121. 1.

+

mánya, Athenaeum 63.

PETRUS JEN. A

magyarság önvédelme a

egyház idegen nyelveinek beolvasztó hatása

M.

Életrajzzal: Szinnyei 64.

ellen.

keleti rítusú

Debrecen, 1897.

irók.

EMLÉKKÖNYV

magyarok rómagyarok

a görög szert, katholikus

mai zarándoklatáról. Kiadja a görög

szert, katholikus

országos bizottsága Budapesten, 1901. évben. Nagy 4-ed rét, V + 3 szt. 1. + 206 l. + 2 szt. táblával és két

19 önálló fénykép, 1., Hungária könyvsajtó nyomása. (A töra többit; Szabó Jen, Melles Emil és

térképmelléklettel.

téneti részt irta

dr.

Hodinka Antal,

aiég többen.

Ugyanez megjelent rendes 8-ad latin

nyelven 65.

katholikus

egyház

— Nagyvárad, 66.

rét

alakban

is,

ezenkívül német és

is.

MEDVIGY MIHÁLY.

Temetési és gyászénekek a görög szertartása szerint. Hangjegyekre szedte;

1902. 8.

22.

r.

1.

(MELLES EMIL.) Olvasmányok,

apostolok és evange-

liomok, melyeket a gör. szert. kath. egyház vasárnapokon és ünne-

peken délután, reggel

és a szent liturgián olvas.

Az

apostoli szent-

szék által hitelesített szöveg szerint. Ungvár, Lévai (1902.) Cl. 67.

+

2.

sztl.

+

374

MELLES EMIL.

+

8. sztl.

Mór

kiadása

1.

Jertek, imádjuk Krisztust!

Görög

szer-

tartású katholikus, vagyis ó-hit ima- és énekeskönyv. Fordította

és összeállította:

—

A

munkácsi egyházmegyei hatóság jóváha-

gyásával. II. kiadás Ungvárott, Lévai Mór könyvkiadóhivatala 1903. 322 +, 1. 68. BOKSAY JÁNOS és MALINICS JÓZSEF. A munkácsi görög katholikus püspöki egyházmegyében használt és megállapí-

8"

tott

egyházi közénekek.

ság jóváhagyásával a

A raunkácsegyházmegyei püspöki fhatómagyarajkú hívek használatára hangje-

gyekre alkalmazta és összeállította: Nagy 4. r., 120 I. (1904.) 69.

MELLES EMIL.

A

napokra.

—

Szerzk

sajátja.

Ungvár.

Anthologion szeptember és október hó-

hitterjesztés szent kongregációjának

nyomdája

által

Rómában kiadott görög szöveg ménaeából fordította: Magyar nyelven els izben kiadta: a budapesti görög szert,

1888.

—

katholikus egyháztanács. Szatmár-Németi, nyomatott a mány-sajtó" könyvnyomdájában. 1905. Nagy 8. r., 4 sztl.

+

6

sztl.

„Páz284

+

1.

A görög szertartású katholikus anyaszentegyház szent liturgiájának értelmezése. Orosz eredeti után szaUngvár, 1906. 8° 109. 1. badon irta: 70.

BIHUIs PÁL.

—

71.

JANETSCHEK ISTVÁN. A

turgia (szent mise) népénekei.

A

görög katholikus szent

li-

házasságkötési és temetési éne-

kekkel együtt a budapesti görög katholikus egyházközség megbízásából az eredeti

—

si dallamok alapján

templomi karnagy.

A

férfi

négyes karra szerzé

budapesti görög katholikus egyházköz-

Méry Béla zenemkereskedése, BudaAndrássy-út 12. sz. Minden jog fentartva. A kiadó tu-

ség megbízásából kiadja pest, VI.,

lajdona. Vezérkönyv ára kor. 3.60 nettó. Ciml.

könyvnyomda 72.

r.-t.

+

143

1.

Pesti

(1908.)

GÖRÖG KATHOLIKUS SZENT MISE-ÉNEKEK.

(Hangjegyekkel,

8. r., 8.

1.

cimlaptalan knyomat.)

BOKSAY JÁNOS.

Aranyszájú Szent János szent ás isVegyes karra szerzé: gör. kath. áldozópap. Rózsavölgyi és társa, Budapest (1911.) Harántalakú kiadás, 38 1. Ára 3 K nettó. 73.

teni Liturgiája. Teljes szentmise partitura.

—

lOS

74.

ni 8. r.

SZEMÁN ISTVÁN. SZEMÁN ISTVÁN

75.

Imakönyv a

Lelki vigasz.

közönség számára. Összeállította 372 1. és

—

ERNI

gör. kath.

Ungvár, 1906. (Unió)

.

JÁNOS.

Lelki kenyér.

Imakönyv görög kath. hívek használatára. Összeállították Ungvár, Székely és Illés kiadv. 1908. 8. r. 389 1.

DEMKÓ KÁLMÁN.

76.

magyar 77.

Asszimiláció, reasszimiláció és a

Lampel R.

kultúrpolitika. Bpest, 1897.

BÁNYAY JEN. A

8. r. 27.

1.

római katholikus, görög katholikus

és görög keleti vallások közötti viszony. M.-Sziget, 1899. 8. 78. zeti

—

REINER ZSIGMOND. A

egyház szervezése. Bpest, 1907. Franklin-t.

r.

48.

1.

magyar nem-

keleti vallású 8.

r.

6S.

1.

MELLES EMIL.

Görög szert. kath. magyarok a nagyváradi román egyházmegyében. (Különlenyomat a Hittudományi 79.

Folyóirat 1902. évf.-ból.] Bpest, 1902. 80.

fbb

8. r.

HYEROTHEUS PRESBYTER.

13.

1.

Pidálion. vagyis a leg-

és a legnevezetesebb pápai, királyi és püspöki rendeletek és

határozatok, melyek a görög kath. egyházra vonatkoznak. lönnyo.-nat a 8. r. 21.

81.

Görög Kath. Szemle

1902. évl.-ból.)

(KüUngvár, 1902.

1.

TÓTH GYÖRGY. A

görög keleti magyarok.

(Külön-

nyomat a Keresztény Magvetö-hö\.) Kolozsvár, 1907. 8. r. 14. 1. 82. A MI VILÁGUNK. Gör. szert. kath. almanach az 1903. évre. Szerk. Prodán János. Ungvár, 1902. 8. r, 58, 1. 83. (SZEMÁN ISTVÁN.) Imakönyv a gör. kath. ifjúság számára. (Ungvár) 1905. Unió kny. r.-t. kis 8. r. cl. + 236. 1. 84.

SZAB^ JEN. A

magyarországi görög katholikusok

nyelvi statisztikája és az ó-hitü magyarság veszedelme. Bpest, év, n.

Radó

Izor

nyomd. {Kéziratképen.) Kis

folio,

30

+

9

sztl.

1.

KAMINSZKY GÉZA.

85.

Emlékalbum az ungvári

kir.

gör.

kath, éneklész-tanítóképezde százéves fennállásának jubileumára,

1893

—94-ik tanévben. Ungvár,

sztl.

1894. Jáger B. kny.

8. r.

160

+ 2.

1.

POPOVICS JEN. Adatok

86.

a

g.

katholikusok ünnepei-

nek a római katholikusok ünnepeiveli egyesítése iránt a munkácsi

megyében ujabb idben felvetett kérdéshez. Bpest, Noséda Gyula kny. 8, r. 38. 1. MELLES EMIL. Naptáregyesítés. Tanulmány arról, hogyan lehetne és kellene a görög szert. kath. egyház által használt idszámitási rendszert helyesbíteni. Ungvár, 1898. Jáger B^ gk, püspöki

1874.

87.

kny.

+

4

8. r.

38.

1.

HANULYA

88.

megalapításának

s

JÓZSEF. Emlékkönyv a bártfai gk. egyház temploma felszentelésének alkalmából. Bártfa,

Felsösárosi kny, 1903.

+

1.

Halotti

Beszéd és Könyörgés

szempontból. Kézirat gyanánt. Kis

rituális

IV

4. r. 63.

ARTIM MIHÁLY. A

89.

67.

90.

4.

r.

Bártfa,

1903.

1.

HODINKA ANTAL. A munkácsi görög katholikus püsA M, Tud. Akadémia 1908, évi Ipolyi-díjával

pökség története.

jutalmazott munka. Budapest, 1910. Kiadja a 8. r.

Vlil

A

+

856.

M. Tud. Akadémia.

1.

különböz naptárakból, amelyekben sok

történelmi, nép-

rajzi és vallás-egyházi vonatkozású dolgozat található,

legyenek

egyelre a következk említve: 91.

1893-tól. 92.

A SZENT KERESZT NAPTÁRA,

Szerk, Melles Emil,

Ungvár, Jáger Bertalan sajtója.

GÖRÖG KATHOLIKUS NAPTÁR.

Gyula, 1902-töl. Ungvár, Unió

r.-t.

Szerk.

Melles

A MÁRIA-PÓCSI CSODATEV

93.

NAPTÁRA.

BOLD.

SZ.

Szerk. Melles Emil, 1902—1905. Szatmár,

MÁRIA

Pázmány-

sajtó.

SZENT GYULA NAPTÁR magyarajkú

94.

gör. katholiku-

sok számára. Szerk. Drohobeczky Gyula. Ungvár, Kelet kny. 1892.

I.

évf.

KERESZTES NAPTÁR (Gyula naptár). Alapítá Drohobeczky Gyula körösi püspök. Szerk. Melles Emil és Feszióry József. Ungvár, Jáger Bertalan kny, 1893 II. évf. A magyarajkú görög katholikusok érdekeit a következ lapok képviselték: 96. MAGYAR KÁRPÁT. Hetilap. Melléklet az orosz Kárpáthoz. Szerk. Homicskó Miklós. Ungvár, 1875. április 12-töl 95.

I— III. évfolyam. UNGVÁRI KÖZLÖNY. Szerk.

1877. január 26-ig. 97.

Joanovics János

1879—

1894. (heti).

FELVIDÉKI SIÓN.

98.

1889

— 1891.

(kétheti)

Mikita Sándor. Ungvár, gazdag egyháztört. és irodalmi

Szerk.

kiválóan

cikkekben. 99.

KELET.

lommal

évf. ért

(heti).

100.

1895.

J., Neviczky meg, igen gazdag tarta-

Szerk. Drohobeczky Gy., Joanovics

K. Ungvár 1888—1901. végéig 14

KÁRPÁTI LAPOK.

Ungvár, szerk. Romanecz Aladár

május 12—1903. végéig 9 101.

Demkó Kálmán 102.

Csudáky 103.

évf.

(heti)

GÖRÖGKATHOLIKUS HÍRLAP. 1903. dec.

MAGYAR

VILÁG.

B. 1906. márc.

Budapest,

25—1907. január, Bpest, szerk.

18—1907. márc.

31.

Demjanovics E. és (heti)

GÖRÖGKATHOLIKUS SZEMLE.

Kaminszky G.

1900-tól máig.

szerk.

(heti)

Ungvár,

szerk.

A

magyar

liturgia történetéhez*

A

magyar liturgia után való törekvés els jelensége 1847Zemplén vármegyéhez fzdik. A megyegylésen t. i, javaslatot nyújtottak be a magyar liturgikus nyelv behozatala érdekében. A megye úgy határozott, hogy a javaslatot az országgylési bizottsághoz teszi át. [Megyegylési jegyzkönyv, 1847-

bi

való és

bl. V.

ö.

Gör. Kath. Szemle, 1911.

évf., 7. sz., 5. lap.)

így a kezdeményezés Zemplént illeti, illetleg az eperjesi egyházmegye gör. kath. papságát, amely Lukáts József mveivel a liturgikus könyvek lehetleg teljes fordításában is els volt.

(Lásd a Bibliographia rovatában a 41

— 43.

sz. alatt.)

A

görög

liturgia legrégibb

magyar

forditása. I.

Mieltt bemutatnók a görög

smert

liturgia

eleddig legrégibbnek

szükségesnek tartjuk, hogy magáról a giáról, keletkezésérl is néhány szót szóljunk.

A

fordítását,

litur-

keresztény egyház legels berendezkedése görög földön Görögül Íródtak meg szent könyvei, a biblia és szerkönyvek; görög földön tartották meg az egyház szervezését illet zsinatokat. A keresztény egyház azonban a méreteiben hatalmas, eredményeiben meszszc szétágazó régi görög kultúrán épült föl, amelynek háta mögött Homeros mesés világától kezdden mintegy ezer esztends fejldés változatai maradtak el. Nagyon természetes teháí, hogy az új keresztény egyház az ezer esztends régi kultúrának csak hagyományosa és tovább fejlesztje. Belle tehát igen sok elemet átvett úgy, hogy a pogány és keresztény mveldési elemek egyszeren egymás mellé ketörtént.

rültek.

A még

keresztény világ görög papsága nagyon

saját görög

nemzetének nagy tömege

is

jól tudta,

hogy

a hivatalos keresz-

tény egyház törvényei mellett századok óta begyökeresedett régi pogány mithológiáját továbbra is megtartotta. Hát még az a sok

barbár nép északon, amelyek közé el akarja vala vinni az új hitet! Az egyház nagyon bölcsen intézkedett ezek miatt akkor,

amikor éppen a propaganda sikerét biztosítandó, az új hit terjesztésével a régi pogány és zsidó hitnek a tömegektl megszokott formáihoz egyszeren hozzásimult.

Ennek az alkalmazkodásnak nagyon sok példája van. Ilyen például mindjárt az: miért rendelte az egyház karácsonynak a megünneplését éppen december 25-dikére? Miért nem

márciusra, vagy augusztusra? -

A

felelet

csak a következ lehet.

A

A

kereszténység eltti vallások feleme a napkultusz. melegnek, mozgásnak, az életnek legfbb eredje, a nap, a világ

minden népénél istenné lett. Akármilyen primitivus mveltség is volt az a napimádó nép, anynyi csillagászati ösmeretre mindegyik mégis szert tett, hogy észrevegye, miszerint a nappalok sztl kezdve egyre rövidülnek, a legrövidebbek éppen december 25. körül vannak, ezután az idpont után pedig ismét nni kezdenek. Az erejét folyton veszt napistennek a primitivus nép tapasztalatában december 25-dike körül észlelt fordulóját ünnepnek fogadták el, amelyen a nap újjászületését ünnepelték. Jött ezer esztendk múlva a keresztény egyház és azt mondta: Jól van! Ünnepeljetek ezen a napon továbbra is, mert ezt már megszoktátok; csakhogy ezentúl nem a nap születését kell ünnepelnetek,

A

hanem

a Jézus Krisztusét!

nap nyári fordulóját, június 24-dikét, amikor viszont a

nappalok a leghoszszabbak, hasonlóképpen meghagyta ünnepnek pl, a szlávoknál, csakhogy nem a pogány Kupalo-istennek, hanem János apostolnak szentelte. (Szent Iván.) Ünnepeivel átvette az istentiszteleti tárgyakat. Indiától egészen az Atlanti óceánig mindenütt látjuk a régi pogánykori kfaragványokon a napisten (Mithras) feje körül a nap kerek tányérját: ez a naptányér azután a keresztény mithológia alakjainak fejét ékesíti. Ma glóriának mondjuk. Átvette a régi oltárt, a füstölöt, gyertyát, a papok imádkozó helyzetét, kéztartását stb. Ávette és folytatta mithológia ját is. Mózes éppen olyan csodálatos körülmények között születik, mint Bráma és Visnu, mint Romulus és Remus. Romulus éppen olyan csodálatosan égbe ragadtatik, mint Illés próféta és a késbbi keresztény századok sok apokrifus legendaalakja hasonló csodákat produkál. Ilyen példa százával itt

is

van, de ezek elösorolásának

a helye.

nem

—

Ezek után nagyon természetes az az állításunk, ha egyeseknek talán meglep lesz is hogy a keresztény görög liturgia is a pogány görög liturgiából fejldött és hogy a keresztény görög templom épülete a régi görög isteni tiszteletek helyiségének a folytatása. .

—

Ez a két dolog szorosan egybe tartozik és úgy formulázható, hogy a keresztény görög templom és liturgia a régi görög szinházzal van összefüggésben.

A

pogány görög szinház és dráma ugyanis a Dionysios-kulki, vagyis isteni tiszteletbl vált azzá. Tehát a fejldésnek ugyanazt az útját tette meg, mint késbb a latin keresztény egyház Nyugaton. tuszból fejldött

Ismeretes ugyanis, hogy Nyugateurópában a középkor latin egyháza magában a templom épületében mutatta be színjátékszerén Jézus életének fbb mozzanatait. [Ludi vagy Misteria; Ez ez utóbbi a ministerium = templomi cselekvény szóból ered.) volt, az istentiszteleta játék teljesen komoly, ünnepélyes dolog a maguk Játszók nek kiegészít része, noha tánc is volt benne. papok v^oltak. Amikor azután a fejldés folyamán formában és udvatartalomban kibvült, a templomból kikerült a templom rára,

még késbben pedig

ból fejldött ki

az utcára, a piacra.

idvel ^z európai

u. n.

Ezekbl

polgár:

a játékok-

dráma,

a

mai

színház.

Nyugoton tehát a dráma a

liturgiából alakúit ki.

egyház területén, csakhogy még hamarább, ez szinfejldik a régi tén így történt: a Dionysios vallási kultuszból (a Aischylos-Euripides-féle dráma s aztán ez és ennek kerete és temvolt az, amelyekbl a keresztény görög liturgia

A görög

színház)

plom

íejlödött ki.

A nünk.

ma szemével nézpusztán mulatság kedvéért járunk, de

pogány görög drámát nem szabad a

Mi

a színházba

ma

Ami ma

a

a régi görögök istentiszteleti célból jöttek ott össze. keresztény templom hivatása, hogy t. i. áhitatos hangulatba hozza ez valóa lelket, azt a régi görögöknél a színház végezte. Nekik éppen ságos szent gyülekez helyük volt, kivált kezdetben, és kulolyan ünnepélyes hangulatba hozta a hallgatókat a Dionysios volt tuszból fejldött drámai játék, mint amilyen hangulatban a középkor latin templomainak hallgatósága a Nynagoton.

görögök nem mulatságra, hanem imádkozni jártak a színvégzet házba. Hiszen minden drámában ott érezték az Istent; a tragédiája ott hozta ket hangulatba.

A

Ehhez képest úgy maga a pogány színház

mok

is

hoszszú

hivatását.

idkön

Nagyon

liturgia (dráma),

át teljesítette a

mint a

mai keresztény templo-

természetes, hogy az új keresztény görög

nem dobta el ezeresztends kulturhagyományait, hanem mint anynyi egyéb külsségben, úgy a liturgiában is, a templom formájában is alkalmazkodott a régi megszokott formákhoz. kultúra

Amióta az archaeologiai kutatások olyan mélyreható irányt mind közelebb és közelebb járunk ahhoz, hogy letnt ezredévek kultúráját szemünk elé tudjuk varázsolni. Starck, vettek,

Puchstein és különösen Dörpfeld kutatásai alapján a régi görög istenitiszteletek tárgyi részei

is

jól

ismeretesek,

így tudjuk, hogy az áprilisi Dionysiák komoly ünnepében a görögök ünnepélyes körmenetben hordozták köri a városban

Dionysiosnak fából faragott szobrát. Az ünnepek három utolsó napján három, tartalmilag egybefügg játékdarabot adtak el (trilógia).

A

keresztény görög liturgia

tisztelet (utrenye),

mise és

is

ilyen trilógiából áll: reggeli

esteli tisztelet

(vecsemye), amelyeket

a görög egyház kezdetben egy végben végzett. A Dionysos istentisztelet helyiségének hármas tagozata

volt:

elcsarnok, a karok tánchelye és néztér.

Ez a felosztás teljesen öszszevág a keresztény görög temp'om hármas tagozásával: jelöltek elcsarnoka (ma aszszonyok csarnoka), hajó a hívekkel és a karokkal (krilosz, sztráua), végül

a szentély.

A régi görög színház középs pontja az oltár, amelyet a karok körüllejtenek; mellette egy faállvány, az áldozati bárány levágására.

A

keresztény görög templom szentélyében

ma

is

ott

van

az oltár mellett az áldozati asztal (zsertovnik), amelyen a

pap

eltt a symbolikus dráma számára fölvagdalja a symbolikus áldozati bárány oltári kenyerét. liturgia

Aischylos ideje óta ez az állvány megbövült egy játszóEz háttér gyanánt szolgált a játszó

sátorral, az u. n. szkéné-vei.

személyeknek és három, a bels részbe vezet ajtaja volt. A középs, legszélesebb ajtónak neve a görög színházban királyi ajtó, a két szélsé pedig Vitruvius szerint vendégajtó. a fejedelem és a

hsök

A

középs

ajtón

jártak ki-be, a széls ajtók pedig mellék-

A tragédiákban a szkéné rendesen palotát vagy templomot ábrázolt. Jobbra és balra tle két szárnyépítmény volt, a paraszbéné. A királyi ajtó eltt való lépcss nyúlványnak neve pedig proszkénion volt.

helyiségekbe vezettek,

A

keresztény görög templomban az egész világon

választja el (szkéné), amelynek

középst maiglan

is

három

ma

is

=

ikonosztázion

ajtaja van.

Ezek közül a

ugyanez a beosztás: a szentélyt a hívktl képfal

királyi ajtónak hívják s rajta csak a görög

császárnak- és az áldozó papnak volt szabad ki-bej ámia.

Az kedése

oldalajtókon történik

s a

ma

is

a

nem

papi személyek közle-

görögkeletiek az Úr vendégségére jövet máig

is itt

vég-

zik a gyónást.

A

régi

szkéné (mai ikonosztázion] csakis a mai görög szer-

tartású keresztény goti

színházaiban

szkénétl

templomokban maradt meg; a középkor nyuvolt, azután végképpen elkopott. A

még meg

(ikonosztáz)

jobbra és balra maiglan

is

meg van

a

szinészek helye, a paraszkéné, csakhogy most a templomi karok

számára való és krílosz (bolgár- oláhul sztrána = oldal) a neve. Hasonlóképpen megmaradt még a régi lépcss proszkénion is.

csakhogy a keresztény görög templomban ambon a neve és ugyancsak a királyi ajtó eltt van a helye.*) tárgybeli egyezések tehát megállapíthatók. St kiterjed ez az egyezés, mint érintettük, a görög templom építésének hármas tagozására is.

A

Ugyanilyen egyezés van a régi görög drámai liturgia és a keresztény liturgia szerkezetében is.

Csakhogy persze a keresztény görög

liturgia

bizonyos

is

fejldésen ment keresztül, amig ma ismert alakját elérte. Emiatt az els keresztény századok liturgiáját nem lehet teljesen azonosítani a maival, és eleinte az bizonyára még több hasonlóságot mutathatott föl a régi pogány liturgiához viszonyítva, mint ma. A fejldési folyamat ugyanis itt Is ugyanaz, mint Nyugotnurópa latin egyházában: bizonyos id múlva templom és szinház elválnak. Csakhogy a keresztény görög liturgián jobban meglátszik a régi görög kultúra hatása. Legrégibbnek ismert görög liturgiánk a Jakab-féle.

nem

De hogy

csak a különféle szektáknak volt különféle liturgiája görög

hanem magának

egyháznak is lehettek a nagyon valószín. Kezdetben ugyanis a keresztény vallás gyakorlása a napnak ügyszólván mind földön,

Jakabénál

régebbi

hivatalos

a

liturgiái,

az

a 24 óráját lefoglalta: az istentisztelet folytonos, szakadatlan Ez teljesen megfelelt a régi hagyomány drámai trilogiá'ának.

volt.

Ezen idvel liturgiáját

szí. János.**) •)

**)

rövidíteni kellett és pedig többször

megrö\-idítette

Ez azonban

Dr. Christian Gaehde,

Az

szt.

—

Bazil,

is.

Jakab

pedig Aranyszájú

Baziiét

a latinok praktikus felfogásával

Das Theater. Leipzig

1908,

ide vonatkozó irodalmat lásd Bihun Pál:

anyasz. liturgiájának értelmezése. Ungvár, 1906.

A

6—10. görSg

1.

szert.

kath.

120

szemben

— még m.indig hosszú. Az istentiszteletek folytonosságán

az órák olvasásával tettek változtatást.

A

liturgia

hoszszúságát azok a párbeszédek okozzák, ame-

lyek pap és a karok (ma hívk) között váltakoznak régi görög

dráma reminiscenciájaként

s tisztára

a

Ezek ugyanis drámában amelyek a drámai

alakultak.

teljességgel olyan berendezésüek, mint az Euripidesi

a játszó

hs

és a karok páros beszélgetései,

cselekvényt lebonyolítják. Aki elolvassa Kricsfalusi fordítását, az alakiság (berendezés) azonosságáról meggyzdhetik.

A lelki élet szabályozásának megszokott si keretei tehát fennmaradtak a keresztény görögségben továbbra is. Az egyház

az ábrázoló és

eladó mvészeteknek tömegre

ható paedagógiai értékét mindig fölhasználta a lelkek nevelésére. fejldés folyamán a görögség a régi liturgikus gyakorlatból

A

egyet-mást megtartott, ezt újakkal bvítette, de a megtartott régi keretek új szellemi tartalmat nyertek: Jézus halálának tragoediáját.

De éppen ezekbl a kulturhagyományokból tnik ki legjobban a keresztény görög liturgia alaptermészete: a pap és a karok között folytonosan váltakozó párbeszédek miatt okvetlenül olyan nyelven kell folynia a liturgiának minden görög szertartású keresztény népnél, amely nyelvet a liturgia e két tényezje kölcsönösen megért. Maga a görög leiturgia szó is azt a köznek, a nyilvánosságnak való szolgálatot tenni.

teszi,

hogy

Olyan természet dolog ez, hogy a görög egyház területén mindenütt természetszerleg alakúit ki az a jogszokás, hogy a liturgiának a hívktl értett nyelven kell végzdnie. Nem kánonok és zsinati végzések mondották ezt ki, hanem a görög kultúra hagyományainak kényszersége hozta

létre.

Ezeknek a szempontoknak figyelembe vételével kell a görög itt következ magyar fordításában lapozgatni.

liturgiának

II.

Az

ó-hitü magyarságot

liturgikus

törekvéseinek elérésére

nem kevéssé örvendeztetheti meg az, hogy idkben egy-egy nyommal mindig hátrább és hátrább felé

irányuló munkájában

ha az tud kutatásaiban haladni és e törekvések szokásjogi alapját egyegy újabb bizonyítékkal tudja megersíteni. A görög katholikusok magyar nyelv istentiszteletének gyakorlatát az ellenzk tábora igen fiatalnak állítja. Ennek kezdetét mindöszsze azokra az idkre vezeti viszsza, amikor a magyar nemzeti öntudat az ország magyarságát már egész terjedelmében áthatotta, vagyis a Széchényi-Kossuth idejére. A magyar liturgia buzgólkodói viszont azt állítják, hogy ez a gyakorlat sokkal régibb 60 évesnél és támogatóul a köztük

él hagyományra

hivat-

koznak, amely szerint az Alföld éjszaki részében lakó ó-hit magyarság már a XVIII. században is élt némi magyar liturgiával.

Az

ungvári püspöki levéltárnak egyik kézirata azonban, azt

hiszszük, forduló pontot hívatott alkotni a vitás kérdésben. Krítsf

alusi

nára,

György ug) anis, az ungvári gymnasium magyar nyelv tamár 1795-ben, egész terjedelmében lefordította az Arany-

szájú Sz. János szerinti közönséges liturgiát. Ezt a fordítást a püspöki levéltárból vett bethív másolatban az alábbiakban adjuk közzé.

A magyar dalmi

liturgia

els, neve szerint ismert, fordítójának

mködésérl nem

sokat tudunk.

Annál

többet

eredményekben gazdag paedagógiai pályafutásáról.

iro-

azonban

Kritsfalusi Györgyrl azt írja Kaminszky Géza,*) hogy Popovics Demeter utódjaként a kassai kerület népiskoláinak proinspecíorául 1809. évi március 28-án 6424. sz. alatt kelt rendelettel, 45 éves korában nevezték ki és 22 éven át volt a tcinitóképz oktatója; 1831. jul. 26-án pedig, 40 esztendei tanítás után, 67 éves korában nyugdíjazták.

Ezek

szerint tehát 1764-ben született.

A magyar

görög katholikusoknak ez a jeles tagja kiváló pedagógus és úgy látszik, középiskolára is képesített tanár volt. Tanitóí pályáját Nagykárolyban kezdte meg, amelynek nemzeti fiskolájához**) a nagyváradi tankerület figazgatója, Verner Jakab, 1791. februárius 1-én nevezte ki t. Innen két év mi:lva Ungvárra költözött, mert 1793. július 2-án kinevezték a gymnasiumhoz a magyar nyelv tanárává. Ebben az állásban 1809. tavaszáig mködött, amikor is átvette az ungvári görög katholikus tanítóképz igazgatását. Kitn szónok. Az ungvári gymnasiumban, mikor a magyar nyelv végre hivatalosan elismerésre talált, ö tartotta az els m.agyar szónoklatot. Beszédje kéziratban máig is vae£ van a püspöki levéltárban.

Els

alkalmaztatásának helyébl talán helyesen következhogy papi családból magyar vidéken, az Alföldön született, vagy legalább is ott nevelkedett föl. A szatmár-vármegyei magyar leveg ersen érzik az ungvári gymnasium tanárának ertetjük,

teljes, régies

*)

1894.,

magyar

stílusán.

Emlékalbum az ungvári tképezde 100 éves fenállásának jubileumára.

19—21.

1.

**) Egyesített elemi és

iskolája.

A

tanítóképz

iskola, az új tanítási rendszer

kántortanítójelöltek tanítója 1791-ben

Molnár János

volt.

minta-

^•••ni Kritsfalusi egyénisége

azonban egyébre

is

133

enged következ-

tetést.

Úgy látszik, u. i,, hogy nemcsak magyar volt akkoriban Nagykároly vidékének görög katholikus lakossága*), hanem e nép lelki szükségleteinek liturgikus törekvései is magyarok voltak és hogy ezek meg is nyilvánultak. íme, a fiatal tanár, alig hogy Ungvárra kerül, irodalmi ködésének legels zsengéje gyanánt a liturgia magyar fordításával kedveskedik Bacsinszky püspöknek. Igen valószín, hogy ezt a fordítást azért készítette Kritsfalusi, mert efféle kísérletekkel

m-

ott lent az Alföldön találkozhatott, tehát a magya" liturgia bizonyos részeiben már tényleg gyakorlatban volt; és éppen azért mutatta be a püspöknek, hogy ez föpásztori hatalmával jóvá-

már

hagyja, talán egységesítse

is,

a liturgiának az Alföld falvaiban

divatozó, de szavaiban, szerkesztésében egymástól

még

a XIX.

században is sokáig különböz szövegét. A liturgia szövegérl ugyanis bizonyosan tudjuk, hogy egysége nem volt. Ahány kéziratban utána nézünk, pedig a gör. kath. magyarság 160 községében sok ilyen ma már használatban lév irodalmi emlék van még manapság is mindegyikben vannak szó és mondatbeli eltérések, noha alapjában véve a lényeg mindegyikben ugyanaz, Kritsfalusi tehát arra törekedhetett, hogy középpontilag, a püspöki székhelyrl induljon ki a magyar liturgia szövegének hivatalos megállapítása. Ehhez útmutatóként 1795-ben elkészítette az

—

—

*)

Ugyanakkor vagy még elbb buzgólkodik a magyar nyelv és irodalom jeles magyar gör. katholikus, hajdufi Görög Demeter,

ápolásában egy másik

a „M. Kurir" megalapítója, a debreceni m. grammatika részese és Kerekessel

a legels magyar földabrosz készítje. Erre vall különben az Olsavszky két

könyve

is

1755-böl.

itt

bemutatásra váró fordítást.*) Ennek szövege igen valószínleg

az ó-szláv alapján készült, mint ahogy minden ó-hitü régebbi szer-

könyv

is

ó-szláv szövegbl ültetödött

át.

Kritsfalusi íordítása bizonyára hatással volt korának egy-

házi embereire.

Hogy azonban

ezt a hatást

megmérhessük, ismer-

nünk kellene valamennyi, kéziratban maradt, liturgia-fordítást, amelyek 1795 és 1879 között készültek. Ezeknek az összegyjtése magyar vidékü egyházainkból és magánosoktól tehát nagyon kívánatos. Az eddig ösmert néhány darab ilyen egybevetések tételére nem alkalmas, mert még nincs elegend számban kezünk között. Igen hálásak volnánk azért, ha vidéki egyházaink és magánosok a kezük alatt lév, már amúgy sem használatos régi kéziratokat a budapesti gör. kath. egyház számára akár végképpen, akár csak haszuálatia megküldeni volnának szívesek.

*)

Alighanem

alföldi hitsorsosaira gondolt akkor,

amikor mindjárt

itt

következ ajánlásában azt irja Bacsinszky püspökhöz, hogy nemcsak Ungvárt laktában, hanem „máshelyüt is némelly jóakaróimtól ezen Munkának felvállalására minden módon ösztönöztettem." Arra pedig, hogy Bacsinszky maga is ilyen liturgiális forditó volt, nyiltan céloz Kritsfalusi, amikor azt irja, hogy az ilyen fordítás „Excellentziád eltt nem újság." Hogy pedig ez a lilurgiaforditás valóban papok oltári használatára volt szánva és nem pusztán a

hivk

nyítja legjobban

csöndes imaként

vkre

egyáltalán

énekbeli szükségletére, :

ezt a hturgia teljes

benne vannak azok a részek

mond el, valamint a nem tartoznak.

is

t.

i.,

szövege bizo-

amelyeket a pap amelyek a hí-

szolgálati utasítások,

GOROG ANYA-SZENT-EGY-HÁZNAK

LITURGYIÁJA VAGYIS

ISTENI -TISZTELETE

ARANY-SZÁJU SZENT JÁNOS SZERÉNT

MAGYARRA FORDÍTTATOTT

UNGVÁRT 1795-DiK

ESZTENDÓBENN

NAGY MÉLTÓSÁGÜ KEGYELMES

BACSINSZKY ANDRÁS munkátsi püspök

eÓ excellentziAjAnak SZENT PÉTER APOSTOL

TAPOLTZÁRÓL NEVEZTETETT APÁT-URNAK,

FELSÉGES FEJEDELMINKBELS TITKOS TANÁCSOSOKNAK UUT KEGYES PÁRTFOGÓ

URAMNAK.

/(3M/v7{

11^

Nagy Méltósága Kegyelmes Uram!

Nem

kik én, hogy nagy számmal légyenek, a mai napon szivekbl örvendeznek, hogy ExExcelnapot szerenlsésen ülheti; de engedje meg

kételkedem

Excellentiádnak e cellentziád e lentziád,

dezk

örvenhogy én-is szivembl mondhassam, hogy ezen

vagyon. Nemközznl vagyok egygyik. a kinek szerentséje Val-^ Lelki F-Pásztorát tisztelni, a ki a

zetinek olly

Nagy

Nem

nézve sem a költségnek, sem a enged-meg. Ezen fáradságnak éppen tellyességgel semmit sem

lás tellyes volta ki-tapogaiására

és leg-elsö oka, Excellentziád szivbéli buzgósága tehát leg-föbb Liturgyiája nevet visel hogy ezen: Görög Anya-szent-egyház forditásáhozz fogtam, más oka Isteni Tiszteletnek Magyarra lett

szenem tsak a miólta ezen Ungvár várossábann némelly jóakaróimtól rentsém vagyon lakni, hanem máshelyüt-is

pedig az, hogy

ezen

Munkának

fel-vállalására

minden

módon

ösztönöztettem. 9

130

Melly munkáhozz végre, ha bár félelemmel azt,

hozzá fogtam, és

is,

ha szintén talán tán tétovázva-is, végre hajtottam, bizonyos

nem

lévén benne, hogy ha

bizonyoson

nem

kedvére-is, leg-alább kedvetlenségére

fog-lenni Excellentziádnab.

Ezen tsekély igyekezetemet géjét

tehát,

mint munkáim els zsen-

bátorkodom Excellentziádnak mai napon,

Neve Szent Pátronussának napját Pásztorának mély,

nem más, hanem rént ne

a'

dolgot

's

üli,

midn Nagy-nem

F-

mint Nemzetem Lelki

alázatos tiszteletem zálogául beajánlani, de

tsak azon okból egyedül, hogy Kegyessége sze,

melly Excellentziád eltt nem újság, hanem

egyedül az igyekezetet Méltóztassék Excellentziád kegyes grátziájába fogadni. Légyenek ezen szivet meg-ható könyörgések séges egy örök Isten eltt olly hathatósok, hogy

Excellentziádnak Nagy-nemü Nevenapját a

Az

Haza,

a'

Fel-

engedje meg 's

a

Király

hasznára, úgy Nemzetünk boldogittatására több számos esztendk el-forgása alatt-is vidám,

boldogsúgbann

el-érni,

minden nap vér nélkül A'

kiis

midn

fris és

kivánt egészségbenn, testi

végre pedig kedves nyájával fel -áldoztatni

's

lelki

egygyüt

a'

szokott Bárányhozz el-jutni.

ezeket túlyes tiszta szivböl kívánom, vagyok

Excell en tz iádn ak alázatos szolgája:

Kriisfalusi Gy&rgy Ungvári Gyimnáziombéli Magyar nyel Tanitó.

IZI

Aranyszájú Szent János Liturgyíája, Emlékeztetés. Itten rövidítés kedviért el-hagyatnak azon készületek, mellyeaz Áldozó-Papnak tennie kell, minek-elötte ezen Isteni szolgálathozz

ket

fugna; mely itten el-hagyott I-.észüleleket minek-utánna meg-tett, igy kezdi a'

Diakónus, vagy-is

KAPLÁNY Adj

áldást,

Uram!

AZ ÁLDOZÓPAP Áldott az Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek országa, most, és mindenkoron, és mindörökön örökké,

A KAR,

vagyis

CHORUS

Ámen.

DIAKÓNUS Kérjük békességben az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS A' feljülrl való békességért, és kérjük az Urat.

a'

leikeink idvezségekért

KAR Uram, könyörülj rajtunk. 9*

13a

••••H DIAKÓNUS

Az

egész világ' békességéért, az Isten szent-egyháza boldog

állapotjáért, és

mindnyájának egyesülésekért kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Ezen Szent Egy-házért, gal, és Isteni-félelemmel

és azokért, a' kik hittel, ájtatosság-

járnak abba, kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS

Az

Istenfél N: Püspökünkért, a' tisztelend Áldozó-Papokért, a' Krisztus Egyházi szolgáiért, az egész Papirendért, és

a népért, kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS A' Kegyes

és Istenfél N: Királyunkért, az egész

háza né-

péért, és hadi seregiért kérjük az Urat.

KAR Uram, könyönilj rajtunk.

DIAKÓNUS Hogy meg-verje

és

megalázza minden ellenségét, kérjük az

Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

133

DIAKÓNUS Ezen városért (vagy helységért) és minden városért,, helységért, tartományért, és a' bennek lakó hívekért kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS giért

A' levegöégnek kellemetességiért, a' földnek termékenyséés békességes idkért kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS A' hajókázókért, utazókért, betegekért, munkálkodókért, foglyokért, és ezeknek idvezségekért kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Hogy mentek legyünk minden nyomorgatástól,

haragtól, és

szükségtl, kérjük az Urai.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Oltalmazz, idvezits, kegyelmezz, és tarts ket kegyelmeddel.

KAR Ur.am, könyörülj rajtunk.

meg

Isten bennün-

]^

••••••Mia DIAKÓNUS Boldogságos, Szepltelen, leg-áldottabb dits Királynénkat

az Isten Annyát, és mindenkoron kel egygyütt emiétvén

életünket

a'

Szz

Máriát, minden Szentek-

minnen magunkat,

és egymást,

's

az egész

Krisztus Istennek ajánljuk.

KAR Tenéked Urunk.

AZ ÁLDOZÓPAP Mert Téged

(fcnn-szóval)

minden ditsség,

betsület, és tisztelet, az Atyát, Fiút, és Szent-Leiket, most, és mindenkoron, és mindörökkön örökké. illett

KAR Ámen. Ez utánn

Kar énekli az Els

Diákonny ellenbenn meg-hajtván képe eltt meg áll, tartván az orár nevezet magán lev ruhát jobb kezének három ujjaival, az Áldozó-Pap pedig az els ántifonához tartozó könyörgést imádkozza. a'

magát, helyérül ki-lép és

AZ

a'

Ántifonát, az

Krisztus

ELS ÁNTIFONÁHOZ VALÓ

KÖNYÖRGÉS.

Mi Ur Istenünk! kinek Méltósága meg-magyarázhctatlan,

és

diissége meg-mérhetetlen; kinek kegyelme véghetetlen, és az emberi szeretete kimondhatatlan! Tennenmagad, Uram, a' te kegyességed szerént tekénts reánk, és ezen szent egy-házra, és árazd reánk, 's a' velünk esedezökre bö kegyelmidet, és irgalmasságidat. Elvégezvén

a"

Kar az ántifonát a Diakónus döbbeni magát, és fenn szóval mondja:

helyire

áll,

meg-hajtja

DIAKÓNUS Ismét, és ismét kérjük békességben az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Oltalmazz, idvezits, kegyelmezz, és tarts meg Isten bennünket kegyelmeddel.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Boldogságos, Szepltelen, leg-áldottabb dits Királynénkat, Isten annyát,

a'

mindenkoron

Szz

Máriát

minden Szentekkel

egygyütt emiétvén minnen magunkat, és egymást, és az egész életünket

a'

Krisztus Istennek ajánljuk.

KAR Tenéked Urunk.

ÁLDOZÓ Mert ség, az

tiéd a' Méltóság, és tiéd az ország, hatalom, és ditsöAtyáé, Fiúé, és Szent Lélekké, most, és mindenkoron, és

mindörökkön örökké,

KAR Ámen, Ez utánn

a'

Kar

énekli

lépvén a Boldogságos

a'

második Antifonát;

Szznek képe gést

a

te

elibe

áll,

a"

Diakónus pedig helyibl

ki-

az Áldozó pedig ezen könyör-

mondja;

A MÁSODIK ÁNTIrONÁHOZ VALÓ KÖNYÖRGÉS. Mi Ur Istenünk! idveziisd népedet, és áld-meg örökségedet: Egyházad teU.yességét oltalmazd, szenteld-meg azokat, kik

ím a te házad tisztaságát szeretik: Te viszontag ditsöitsd

ket

Isteni hatalmaddal, és ne hagygy-el bennünket, a' kik te

a' te

benned

reménylünk.

A

Diakónus helyire menvén fenn szóval mondja:

Ismét és ismét kérjük békességben az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Oltalmazz, idvezits, kegyelmezz, és tarts-meg Isten bennünket kegyelmeddel.

KAR Uram, könyörülj

rajtunk.

DIAKÓNUS Boldogságos, Szepltelen, leg-áldottabb dits Királynénkat,

mindenkoron Szz Máriát minden Szentekkel egygyüt említvén minnen magunkat, és egymást, és az egész éleIsten Annyát, a'

tünket

a'

Krisztus Istennek ajánljuk.

KAR Tenéked Urunk.

ÁLDOZÓ Mert kegyes, a'

és

ember-szeret Isten vagy, és tenéked adjuk

ditsöséged, az Atyának, Fiúnak, és Szent Léleknek, most, és

mindenkoron, és mind örökkön örökké.

KAR Ámen. Ezek után énekeltelik vagy olvastalik a' 3-dik ántifona vagyis a nyoltz Boldogság, melly alatt az Áldozó magábann könyörög.

A HARMADIK ANTIFONÁHOZ VALÓ KÖNYÖRGÉS. A' ki ezen köz, és egygyüt hangzó könyörgéseket adtad néa' ki azoknak, kik nevedben ketten, vagy hárman öszve-

künk, és

gyülvén kéréseiket megadni ígérted. Tennen magad most

is a'

szolgáid esedezéseiket hasznokra töltsd-bé, adván minékünk len

lev

életben

benn örök

a' te

igazságodnak meg-ösmérését, és

a'

e'

Te je-

jövendö-

életet engedvén.

Ez alatt a' Diakónus bé mégyen a' Sanctuariomba (szent helybe) és az Áldozó-Pap kezébe adja néki az Evángyéiiomos könyvet, 's az oltárt kömyül menvén, a' bal részén lév ajtón ki jönnek, és a' középs ajtó eltt megalván, 's meg-hajtván magokat, a Diakónus tsendesen mondja: Kérjük az Ural, akkor az Áldozó ezen imádságot mondja el:

Uralkodó Úr Istenünk! lokból,

'

ki a

s-arkangyalokból sereget

mennyekben rendeket, állitottál

és angya-

a ditsöséged szolgál-

tatására, engedd, hogy a mi bemenetelünkkel szent Angyalok bemenetele lehessen, a kik szolgáljanak velünk együt és ditsitsék a te kegyességedet: mert téged illet minden ditsöség, tisztesség és tisztelet, az Atyát, Fiút, és Szent-Leiket, most, és mindenkoron,

és

mindörökkön örökké.

Ezen könyörgést el-végezvén, a Diakónus mondja tsendesen: Áld-meg, Uram, a Szent Bemenetelt: mellyre az Áldozó: Áldott a' Te Szer.teid Bemenetetek mindenül, most, és mindenkoron, és mind örökkön örökké. Ekkor a' kar el-végezvén az éneklést, vagy olvasást, a' Diakónus az Áldozó eleibe áll, és egy kevéssé a' könyvet fel-emelvén íenn szóval mondja:

Böltsésség Fenn-állók. Ez utánn bé mennek

a'

Szenthelybe, és

asztalra,

a'

a'

Diakónus

teszi a'

könyvet

a'

Szent

kar pedig kezd énekelni:

Jertek imádjuk, és boruljunk

le a'

Krisztus eleibe: idvezits

bennünket halottaidból fel-támadott Isten-Fia, a'kik mondjuk néked: alleluja, alleluja, alleluja.

te-

:

Ezutánn még vagy két, három ének következik, mellyek utánn a' Diakónus kezébenn tartván az orár nevezet ruhát, mondja tsendesen: Áld-meg, Uram a háromszer Szent éneklés ideit: ekkor az Áldozó fenn szóval:

Mivel szent vagy Istenünk és téged ditsitünk, az Atyát, mindenkoron,

Fiút, és Szent-Leiket, most, és

A' Diakónus pedig orár

nevezet

a'

szent ajtóhozz közzel járulván, és

fel

emelvén

ujjaival

ruháját a Krisztus képe felé tekintvén, tsendes szóval mondja

Uram, idvezétsd a kegyeseket, Az utánn fenn És mindörökkön örökké.

és halgass

meg

minket.

szóval mondja:

KAR Ámen. És

énekli

Háromszerü

a'

Szent

éneket,

úgymint:

Szent Isten, Szent Hatalmas! Szent halhatatlan! könyörülj

mi rajtunk. Háromszor. Ez

alatt az

Áldozó ezen könyörgést mondja

el:

Szent Isten, ki a Szenteken nyúgodol meg, ki háromszerü Szent Hangzattal a SzeráHmok által tiszteltelel, és a' Kerubimok által ditsöittetel, és minden Mennyei Hatalmaktól imádtatol; ki a'

nem léteibl léteire hoztál mindeneket, és az embert a' magad képére és hasonlatosságára teremtetted, és minden kegyelmeddel fel-ékesitetled: ki az eltted esedezönek adsz bölfseséget, és okosságot, 's meg nem veled a' bnöst, hanem idvezségére penitentziát rendelsz; ki méltóztattál minékünk alázatos, és

méltatlan

szol-

gáidnak ezen órábann is azt megengedni, hogy meg- jelenhessünk Szens-Oltárod ditssége eltt, és köteles tiszteletet 's ditsöitést mondhassunk te néked. Te Uram! fogadd a mi ajakinkból-is, akik bnösök vagyunk, a' háromszer Szent éneket, és tekénts reánk

és szán-

meg nékünk szánt-szándékkal

kegyességeddel. Botsásd

háromszor el-mondja Uuwonas í.^A^.^ U is a Diakónussal Ez utánn maga az Aldozo a Szent Ezzel meg-hajtvan magokat

a

Harom-

szcrü Szent éneket.

a'

Ekkor az

Diakónus:

Uram!

Parantsolj,

mennek, hátulsó részére a Szent-helynek tnond,a: ^^ ^^^^^^ ^^^^^^

asztalt6l asztali

ki jöv

Áldott, a

Urnák nevében.

az

Ez utánn

Áld meg, Uram,

a

menvén ped.,

a'

Diakónus mondja:

felsbb Széket. Az Áldozó mondja:

örökkön orokke.

"

Ezek

alatt

a'

•. .Ivédezvén a Diakónus a el-vegezven jvén, fenn szóval mondia:

,' Kar énekleset

..a^„,, kozep ajtóhorz

Figyelmezzünk.

Az Áldozó

pedig:

Békesség mindnyájának. Erre

ÉS

a'

a' te

Karnak lóvebbike

lelkednek.

(kántor)

tsendes szóval

felel:

im A

második Diakónus ismét:

Böltseség figyelmezzünk. Minekutánna

a'

itl

Kar egy Prokimen nevezet éneket Diakónus fenn szóval:

el-énekel,

mondja

a'

Böltseség. második Diakónus, ha ketten vágynak jelen, vagy, hatsak egy vagyon, más valaki, olvasni kezdi az Apostolok leveleibl azt, a' mellyet olvasnia szükséges, mondván p. o.:

Itten a'

tehát

A' Romaiakhoz

irt

Sz.

Pál Apostol levelének olvasása.

Az Els Diakónus mondja: Figyelmezzünk. Itten a' levél olvasása folytatik;

meüynek vége

levén fenn szóval

mondja az

Áldozó:

Békesség

te néked.

A' levelet olvasó pedig magában

ÉS a

telel:

lelkednek.

te

Az els Diakónus

pedig:

Böltseség, figyelmezzünk.

Ennek utánna

a'

Kar énekli háromszor

Diakónus vévén a

Ezek

alleluja.

Áld-meg, Uram, az illatnak Az Áldozó

gyalánt, mellyet végybé.

rodra, és küld-le

Midn

ezzel

a'

Els

mondja;

valót.

pedig meg-áldja, és ezeket mondja:

Füstöt ajánlunk Tenéked, Krisztus Istenünk, illat

pedig az

alatt

füstölöt, és a' temjént az Áldozól.ozz járul, és

Uram, Mennyei,

nekünk kegyelmét a

szent asztalt

környül

füstöli

te

az

és

lelki

kedves

értelmi

oltá-

Szent-Lelkednek. els Diakónus; az Áldozó

ezen könyörgést mondja;

megösmeHints sziveinkbe, emberszeret Urunk, Istenséged Evángyéliomod hirderésére szolgáló tiszta világosságot, és a Te szemeit: öntsd belénk tésének meg-érlésére nyisd-fel elméinknek Te boldog parantsolataidnak szeretetét, hogy minden akaratod szevánságokat meg-gyözvén, s m.indeneket a Te Szent testi ki-

a

életet rént rendelvén, és tselekedvén, lelki

viseljünk.

Mert Te

Krisztus Isten, vagy leikeinknek, és testeinknek meg-világosítója lév Atyáddal, és Szentséés téged ditsöitünk a te kezdet nélkül és mindenkoron, ges Szent, 's kegyes, és éltet Lelkeddel, most, és

mind örökkön örökké. Ámen.

füstölést, le teszi^ a füsElvégezvén pedig a' Diakónus a" közép ajtóbann a' könyvet az Áldozóhozz mégyen, 's megtölöt, 's vévén az Evángyeliomos hajtván fejét, mondja:

Áld-meg, Uram, Szent N. Apostol, és Evangyelista hirdetjét.

Az Áldozó

Az

pedig ezeket mondja fenn szóval:

EvángyelistáIstan, Szent, és ditsöséges N. Apostol, és maga kedáltal adjon tenéked hirdetnek igét a'

nak esedezése hathatós hirdetésére. ves Fia* Jézus Krisztus Evángyeiiomának

magát az EvánA Diakónus mondja magábann: Ámen, Ekkor meg-hajtván szokott helyen 's ott a gyeliomos könyvel együt a' szent ajtón ki-mégyen, kihezz két felöl a Diakónusnak, Második meg-álván által adja a' könyvet a' Ekkor a' könyvet tartó Diaállanak gyertyát hordozó két egyházi szolgák. konus mondja:

Evángyéliomot. Böltseség, fenn alva halgassuk a Szent

Az Els Diakónus

pedig:

Szent N. Evangyéliomából való olvasás.

A KAR

(felel)

tenéked. Ditsöség tenéked, Urunk, ditsség

Az utánn

a"

könyvet tartó Diakónus mondja:

Figyelmezzünk. Az Els pedig

kezdi az olvasást, mondván:

Az idóbenn

Vége lévén az Evangyéliora olvasásnak,

KAR

's

a

t.

a'

(énekel)

tenéked. Ditsöség tenéked Urunk, ditsöség te néked hirdetnek, és pedig tsendes szóval mondja: Békesség megtsókolván, a szent asztalra .e-tesz. azt. könyvet kezébl el-vévén 's ped.g szent ajtót be-teszi, az els D.akonus azonban a' Második Diakónus a' meg-álván a' Szent ajtó elótt, mondja:

Az Áldozó a'

DIAKÓNUS

Mondjuk mindnyájan

bi

tellyes lelkünkbl, és tellyes

elménk-

mondjuk:

KAR Uram, könyörülj rajtunk,

DIAKÓNUS Mindeneknek meg-tartó Ura,

a'

mi Atyáinknak

Istene, ké-

rünk téged, halgass meg, és könyörülj.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS te nagy irgalmassagid Könyörülj rajtunk, mi Istenünk a' meg, és könyörül,. szerént, kérünk téged, halgass

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

(Háromszor.)

DIAKÓNUS E'felett

esedezünk

a'

N. az kegyes és Istenfél Királyunkért

1* kllódion. & iíazíass.

ó.e,

minden ellenségeket.

Uram, könyörülj Itt

és

mindenekben^, is lába, ala vessen

KAR rajtunk. (Háromszor.)

el: ezen könyörgést mondja az Áldozó magábann szolgáidtól fohászkodást fogadd el

Ur Istennr^k! ezen buzgó sokasagj szerep kö^yc^^raitunk a te könyörületességednek a krk

1 aTirgLLágidai

reánk, és minden nepe.dre,

^d-el

varjak. kegyelmességednek hségét tled

DIAKÓNUS

E'felett

.

Püspökünkért, a mi leUa esedezzünk az Istenfél N. mu.és a Krisztus szerent

barátainkért, atyáilé:t, atyánkfiaiért,

den barátainkért.

KAR (Háromszor.)

Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS

E'felett

esedezünk

a'

Egyháznak Pátronussaiért,

ezen Szent boldogult örök emlékezet és az ez eltt

a'kik atyáinkért, és rokonaikért,

itt,

^^-^y^<^^^l^^

lekúsznék. és az egész világon

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

(Háromszor.)

DIAKÓNUS azokért, akik Efelett esedezünk

»«» --'

"^^Í ^^.

144

kegyelmet nyerni óhajtanak, minden barátainkért, és minden keresztényekért.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

(Háromszor.)

ÁLDOZÓ-PAP Mert kegyelmes, és emberszeret

Isten

vagy,

ditsöitünk, az Atyát, Fiút, és a Szent-Leiket, most, és ron, és

és

téged

mindenko-

mindörökkön örökké.

KAR Ámen. Itten,

sek

el

ha valami meg-holtért volna emlékezet, az arra készéltctet könyörgé-

mondatnak az Áldozó által. Ha pedig semmi holtért nints euilékezet, a' Második Diákony a Szent ajtó eltt megalván, mondja:

DIAKÓNUS Esedezzetek az Istennél Katekumenhok.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Hívek,

Katekuraenhokért esedezzünk, hogy az Ur könyö-

a'

rüljön rajtok.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Töltse bé

ket

az igazságnak igéivel.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Fedezze

fel

nékiek az Evangyéliom az igazságot.

145

KAR Uram, könyörülj

rajtunk.

DIAKÓNUS

ket

Egyesítse

a'

Apostoli egyszent, közönséges, és

maga

házával.

KAR Uram, könyörülj

rajtunk.

DIAKÓNUS Oltalmazd, idvezétsd, Isten, kegyelmeddel.

könyörülj rajtok, és tartsd

meg ket.

KAK

rajtunk.

Uram, könyörülj

DIAKÓNUS Katekumenhok,

fejeiteket hajtsátok

meg

az Urnák.

KAR Tenéked Urunk. 11,

Sohászkodik az Áldozó: a Kalckumennhokért iáV

Mi Ur Istenünk!

Tekints a

ket

te

ki

a magassáiban

Katekumenus

^f^'^;''^';^'^-

szolgáidra, kik teneked

seregedhezz. a te elválasztott

^r'^ejeg-

Fenn

szóval:

ÁLDOZÓ

Hogy ök

is

velünk egygyüt ditsitsék

a' te

felséges nevedet,

az Atyábann, Fiubann és Szent-Lélekbenn, most és mindenkoron, és

mind örökkön örökké.

KAR Ámen,

ELS DL4K0NUS Katekumennhok mindnyájan ki mennyetek. MÁSODIK DIAKÓNUS Katekumenhok

ki

mennyetek.

EISÖ DIAKÓNUS Katekumennhok mindnyájan ki mennyetek.

MÁSODIK DIAKÓNUS Senki a Katekumennhok közül jelen ne légyen, egyedül min-

den hivek ismét, és ismét kérjük békességbenn az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk. Ha és

az Áldozó egeydül vagyon, mind a két Diakonny részét maga mondja el, annakutánna ezen fohászkodást folytatja, melly hivek fohászkodásának neveztetik:

Hálát adunk lenéked égi seregeknek Ura Istene, ki méltókká Szent Oltárod eltt megmi bneinkért, és a' népnek tudatlanságáért. Vedd jó néven, ó Isten, ezen mi könyörgésünket, tégy méltókká bennünket arra, hogy néked mutathassunk bé kéréseket, és esedezéseket, és vér nélkül való áldozatokat minden nétettél

bennünket

arra,

hogy most

jelenhettünk, és esedezheünk a

is a' te

peidért, és tégy alkalmatosokká bennünket, a kiket szolgáiddá fedhetetlenül, és tettél, a te Szent-Lelkednek ereje által, hogy

meg-bántás nélkül lelkünk ösméreteinek tiszta bizonysa gábann hogy igy segítségül hivhassunk téged minden idöbenn, és helyen: meghalgatván bennünket, irgalmazzál minékünk irgalmasságidnak sokasága szerént.

DIAKÓNUS Oltalmazz, idvezits, könyörülj, és tarts

meg

Isten bennün-

ket kegyelmeddel.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Böltseség.

ÁLDOZÓ Mert téged Atyát, Fiút és

a'

ditsöség, betsület, és tisztelet, az Szent-Leiket, most, és mindenkoron, és mind-

illett

minden

örökkön örökké.

KAR Ámen.

DIAKÓNUS Ismét, és ismét békességben kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk. Itt

az Áldozó így könyörög:

Ujjolag, és többször

is

le-horulunk eltted, és téged kérünk,

meg-hallgatván, oh kegyes, és kegyelmes, hogy könyörgéseinket lelki fertetisztétsd-meg lelkeinket, és testeinket minden testi és nélkül lemtl, és engedd-meg, hogy minden bün és fedhetetlenség 10*

meg-álhassunk a te szent oltárod eltt. Engedj a velünk egygyüt esedezöknek is elmenetelt a Szent életbenn, hitbenn és lelki értelemhenn. Engedd-meg nékiek, akik tenéked mindenütt félelemmel, és szeretettel szolgálnak, hogy minden hiba, és megitélteíés nélkül részesülhessenek béli

a'

te titkos szentse geidbenn, és a'

meny-

országod el-nyerésére méltók lehessenek.

DIAKÓNUS Oltalmazz, idvezéts, könyörülj, és tarts

meg

Isten bennün-

ket kegyelmeddel.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Böltseség.

ÁLDOZÓ

Hogy hatalmad

mindenüt raeg-oltalmaztattak téged ditsöithessünk, az Atyát, Fiút, és a' Szent-Leiket, most, és mindenkoron, és mind örökkön örökké. által

KAR Ámen. Ekkor

a'

Diakónus bé mégyen,

a'

Kar pedig ezen éneket kezdi énekelni:

Kerubimok képzelteinek, és a'kik az éltet Szent Háromságnak háromszer Szent éneket mondunk, most minden világi gondokat tegyünk le; hogy a' mindeneknek KirálA'kik által titkon

lyát

fel-vehessük,

a'

kinek

dzidákkal

fel-fegyverkezett

angyalok

rendje szemlélhetetlenül szolgál. Alleluja, alleluja, álleujíL Ez a'

alatt az Els Diakónus vévén az elbbeni mód szerént a' füstölöt, füstöli Szent-helyet köröskörnyül el-raondván tsendes szóval az 50-dik zsoltárt,

az Áldozó pedig ezen könyörgést mondja

el:

a közzül, akik leköteleztettek Senki sem méltó azok

testi

msBmmBB „ékünk, mint mindeneknek

„éró-. és

^^!^^^^ ^.

aki adattatandó Knsztu Atyáddal,

E.

aiatt a-

D.Uonus

.

^..„bi^ofe királyi

J

^^ ^s élet['''""^J"a te S^f"^.^^^y^^ „ es

Te kezdet nélkül való mindenkoron, adl Lelkeddel, most, és

a'

^,

és

^-..st e.-ve,e.é.

mind orokkon orokke.

^^^^.J^^.

el-mondiak ^"7"?^ is egygyüt éUetett ^^,/^^Xk,s mar el a lévén, által-mennek ket. mellynek vége és

magok

Szent

aján-

dékokhozz, ezeket meg-füstölvén az Áldozó mondja magábann: Uram, légy

Az után mondja a Diakónus: Vedd Uram. Az Áldozó pedig fel vévén a kehely fedez ruhát, teszi azt a' Diakónus bal vállára, vagy, ha két Diakónus vagyon jelen, a' Másodiknak adja kezébe, ezeket mondván: Emeljétek-lel kezeileket a' Szentségekhez!, és áldjátok az Urat. Azután vévén a' Diakónus a' Szent Ajándékkal lev táirgalmas énnékem bnösnek, (háromszor). fel,

nyért, fel emeli azt

magának

pedig az Áldozó

kelyhet

mennek,

a'

a'

midn

is

az

fején feljül, tartván ujjain a füstö'öl-is. fel

vévén az észak

Els Diakónus

Rollatok, minden igaz Keresztényekrl emlékezzen

Ur és

Isten a'

Maga

való széls ajtón ki-

felöl

fenn szóval így könyörög:

maga országábann, mindenül, most,

meg az

és mindenkoron,

mind örökkön örökké. Az utánn

Az röl, és a'

igaz hitbenn

az Áldozó igy folytatja könyörgését:

lev

kegyes, és Felséges Királyunkról N.-

Krisztust tisztel egész hadi-népérl:

Püspökünkrl, Tisztelend Áldozó-Papokról:

Az A'

Istenfél N. Krisztusbann

's az egész Papi-rendrl: Ezen SzentEgyháznak nagynemü Építtetirl, 's védelmezirl, és rollatok minden igaz Keresztényekrl, emlékezzen meg az Ur Isten a' maga országábann mindenüt, most, és mindenkoron, és mind örökkön örökké.

való Egyházi szolgákról,

KAR Ámen. Ezen fohászkodásoknak vége lévén, a' Kar az elbb kitett Kerubimok énekének utolsó részét; Hogy mindeneknek Királlyát 's a' t. énekli, mivel az eltt tsak két részét énekelte volt-el, az Áldozó pedig a' Diakónusokkal bémégyen a' Szent helybe, a hol-is. ha két Diakónus vagyon jelen, két felöl megállanak. Midn az Áldozó bé-jöv, mondja a' Diakónus: emlékezzen meg az Ur Isten Szentségedrl a maga országábann. Az Áldozó pedig: Emlékezzen

meg az Ur

Isten

felszenteli

Diákonságodról

a'

maga

országábann.

mindenütt, a'

kelyhet

örökké. Az utánn le-tévén és mindenkoron, és mindörökkön Szent tányért, es teszi Szent asztalra, veszi a Diakónustól a mondván: oldalára, bal azt a kehelynek

mo^, a'

lelkeddel mint Isten. sirbann tested szerént, a Pokolban latorral és a Királyi székbenn az Atyáa Paraditsombann pedig a Krisztus, mindeneket beés Lélekkel valál, le-irhatatlan

A

val,

töltvén. 's

den királyi Palotánál fényesebb támadásunk kezdete. Az utánn vévén

Az

.,

mm-

ó Krisztus, a

Sirod, mi fel-

Lí. bizonyára a Paraditsomnal szebb, es ,

Mint elevenít,

a'

lett.

bé-takarja mind a Diakónustól a' kehely fedez ruhát, mondván: kettt,

—

Istenfél József le-vévén

á

fáról Szentséges Szent tes-

azt, és tedet, tiszta gyoltsba bé-iakarta

drága kenetekkel bé-ken-

vén, új sirba le-tette. Ezzel vévén

a'

a íüstölöt a Diakónustól, meg-füstöli

letett

Szent ajándékot,

mondván:

akaratodból SionnaU fiogy Tselekedjél kegyesen. Uram. jó kedveled az igazság meg-épüljenek a Jerusalem kfalai. Akkor áldozatokat: ankor teszáldozatját, az ajándékokat, és éppen ég

nek a Te oltárodra borjukat. mondja:

's meé-hajtván Ez utánn által adván a' füstölt a Diakónusnak A' Diakónus mondja: £mEmlékezz meg rollam. Atyámfia: és Szolgatársom. országábann. Az utann a maga a lékezzen meg az Ur Isten Szentségedrl

fejét

Diakónus meghajtván

fejét

dozó: A' Szent.Lélek száll

Atya. Az Álmondja: Esedezz érettem Szent ere,e meé-arnyeés a Magosságbehnek

te reád.

Szent-Lélek '^'*'"^;;'" .^j;'""^ koz téged. A Diakónus: Ugyan azon ^'j^ utánn tsakugyan a jí.^^^'^^; tünknek minden napiaibann. .^ az Úristen a maga rollad Emlékezzen meg rollam Szent Atya. Az Áldozó: orokke. mindenkoron, es rmnd orokkon országábann mindenütt, most, és

-f

^f --1/7

Diakónus mondja: Ámen és meg tsókolván az Áldozónak kezét, az Északi részrl lév ajtón ki mégyen, 's a' szokott helyen meg-álván mondja:

DIAKÓNUS Ur

Tellyesétsük imádságainkat az

eltt.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS

Az elttünk lév

drágalátos ajándékokért kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Ezen Szent-Egyházért,

és azokért, kik hittel, ájtatossággal,

és Isteni félelemmel járnak abba, kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Hogy mentek legyünk minden nyomorgatástól,

haragtól, és

szükségtl, kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk. Itt

az Áldozó ezen könyörgést

Mindenhaló Ur Isten!

ki

mondja

el:

egyedül Szent vagy,

ki

bé-veszed

a ditséretnek áldozatját az eltted egész szívbl esedezktl: fo-

gadd

el

azokat

mi tlünk is bnösöktl ezen könyörgéseinket; és tedd Te Szent Oltárodra, 's tégy alkalmatosokká arra ben-

a'

nünket, hogy mutathassunk-bé Tenéked ajándékokat, és lelki ál-

mi bneinkért, és a Népnek tudatlanságáért. Mélnékünk arra, hogy a' mi Áldozatunk kedves légyen ltted, és a' Te kegyelmednek Lelke lakozzon bennünk, 's az elttünk lév ajándékokbann, és az egész Népedbenn.

dozatokat a

tóztassál adni kegyelmet

DIAKÓNUS Oltalmazz, idvezits, könyörülj, és tarts

meg

Isten benünnket

kegyelmeddel.

KAR Uram, könyörülj

rajtunk.

DIAKÓNUS Egész tökélletes, szent, békességes, és vétek nélkül való napot kérjünk az Úrtól.

KAR Adj minékünk Uram.

DIAKÓNUS Békesség Angyalát, hiv

tanítót, testi és lelki

oltalmazót kér-

jünk az Úrtól.

KAR Adj minékünk, Urunk.

DIAKÓNUS Bneink,

és vétkeink botsánatját,

's

engedelmét kérjük az

Úrtól.

KAR Adj minékünk. Urunk.

DIAKÓNUS Leikeinknek jó és hasznos dolgokat, és a világnak békességet kérjünk az Úrtól.

KAR Adj minékünk, Urunk.

DIAKÓNUS Életünknek hátra lév részét, hogy békességbenn, és penitentia tartásbann el-tölthessük, kérjük az Úrtól.

KAR Adj minékünk, Urunk.

DIAKÓNUS Életeinknek, gyötrdés és szégyen-nélkül való

's

békessé-

ges, keresztényi végezetet, és a' Krisztus rettenetes Ítéletén he-

lyes feleletet kérjünk az Úrtól,

KAR Adj minékünk, Urunk.

DIAKÓNUS Boldogságos, Szepltelen, leg-áldottabb ditsö Királynénkat Isten Annyát a' mindenkoron Szz Máriát minden Szentekkel egygyüt emiétvén minnen magunkat, és egymást, és az egész éle-

tüket a Krisztus Istennek ajánljuk,

KAR Te néked, Urunk.

ÁLDOZÓ Egy szülött Fiadnak könyörületessége által, a' kivel áldott vagy a' Te Szent, és Jó, és Éltet Lelkeddel most, és mindenkoron, és mind örökkön örökké.

KAR Ámen.

ÁLDOZÓ Békesség mindnyájának.

KAR És

Lelkednek.

a' te

DIAKÓNUS Szeressük egymást, hogy egy lélekkel valhassuk:

KAR

Az

és el-válhatatAtyát, Fiút, és Szent-Leiket, egy lételü,

lan Szent Háromságot.

magát mondja magábann: Szere Ekkor az Áldozó háromszor meg-hajtván Ezj^lM ez Ur az én ersségem, és oltalmam lek iHed. Uram. én ersségem, a elsben úgymmt helyütt meg-tsókolja, pedig a kehely fedez ruhát kél

harmadszor

Lent tányért, másodszor a' kehely felett, és több egygyüt szolgáló Pap lét. Ha hogy pedig megtsókolja

ezt,

Mi közöttünk

a

A f

volna

a^

al sze^

Szent asz

tehát

mmd

egygy.k

Áldozó pedig mond.a hozza.ok:

és egymás vállát. lesz-is. Ugyan ezt tseleks .k Krisztus. Felelnek: Vcgyon-is. D.akonus hasonlótöbben vágynak jelen. A' kivül lev

ha

Diakónusok meg-tsókolja az orar nevezet ruhaképen meg-hajtván magát, háromszor mondja: ját, és fenn szóval is,

a'

Az Az Áldozó magábann

figyelmezzünk. ajtókat, az ajtókat, Böltseséggel el-mondja felvévén, és fel tartván, a' kehely fedez ruhát mellynek vege leven, néppel együtt az Apostnli Hit-vallást,

pedig a'

mondja:

DIAKÓNUS figyelmezzünk Aljunk betsesen, aljunk félelemmel, ajándékok békességes bé-mutatásokra.

a'

Szent

KAR áldozatját. Békességnek kegyelmét, ditséretnek Itt

íedezö ruhát, le teszi azt, az Áldozó öszve rakván a' kehely pedig bé mégyen, az utánn mondja:

a'

Diakónus

.\LDOZÓ Jézus Krisztusnak kegyelme, 's az Atya Istennek szeretete, és a' Szent-Léleknek veletek való közösülése légyen mindnyájatokkal.

Az Ur

KAR És

a' te

lelkeddel.

ÁLDOZÓ Emeljük

fel sziveinket.

KAR Fel vágynak az Urhozz.

ÁLDOZÓ Hálákat adjunk az Umak.

KAR Ill, és méltó imádni az Atyát, és Fiút, és

a'

Szent-Leiket,

az egy létel, és el-válhatatlan Szent-Három.ságot. Ez

alatt az

Áldozó ezen könyörgést mondja

el:

Ill és méltó Téged ditsérni. Téged áldani, Téged ditsiteni, Tenéked hálát adni, Téged imádni a' Te uralkodásodnak minden hellyén: Mert te vagy a' meg-magyarázhatatlan, tapasztalhalailan, láthatatlan, meg-foghatailan, örök, és változhatatlan Isten, Te, és

Te Szent-Lelked. Te a' nem léteibl minek utánna el-estünk volna, feltámasztottál ujjólag bennünket, és meg nem szntél mindeneket bennünket a Menyekbe bé nem vezettél, és a' tselekedni, méglen

a'

Te egy Szülött Fiad,

és a

léteire hoztál bennünket, és

jövend országodat nem ajándékoztad nékünk. Mind lákat

adunk Te néked,

és egy Szülött Fiadnak, és a'

ezekért há-

Te Szent

Lel-

kednek, mindenekért, valamik tudtunkra, és valamik tudtunk kívül vágynak, a' nyilván, és titkon reánk árasztott jótéteményeidért.

mellyet kezünkbl Hálát adunk Te néked ezen Áldozatért is, a ezer arkangyalok, és el-fogadni méltóztató!, noha Te néked sok és Szeráfímok, sok üz ezer angyalok szolgálnak is, Kerubimok, Hat-szárnyuak, sok-szemek. Felségesek, Szárnyasok. Áldozó fenn szóual:

Mellyek

gyzedelmi

éneket

énekelnek,

kiáltanak,

és

mondják:

KAR az ég, és a' föld Szent, Szent, Szent Szábbáot Ur! Tellyes áldott a'ki jöv az Ur ditsöségeddel, Hosana a magosságokbann.

nevébenn, Hosanna

a'

Ez

magosságokbann.

alatt az

Áldozó

így könyörög:

Urunk, kiálEzen boldog Hatalmasságokkal miis, kegyelmes Te, és a Te egy tunk és mondjuk: Szent vagy, és legszentebb. Szent vagy, és legszentebb, szülött Fiad, és a Te Szent Lelked. a világodat olly annyira szeés Nagyvoiiu a Te ditsséged, ki el-küldenéd, hogy minden, aki retted, hogy az egy szülött Fiadat örök élete legyen; kiis miö benne hiszen, el-ne veszszen, hanem bé töltötte nekutánna el-jött. és az érettünk fel vett Sáfárkodását volna, azon éjtszaka, maoa által-adja vala

mellyen

magát a

elárultatik vala, vagy-is mkabb világ életiért, vévén a kenyeret a

hálákat adván, megma^ga Szentséges Szent, és tiszta kezeibe, maga Szent-tanitvanymak, áldá, megszentelé, megszegé, adá a és Apostolinak

mondván: Fenn

szóval:

Vegyétek, egyétek, ez az én testem, melly töretik a'

bnök

botsánatjára.

ti

érettetek

meg-

KAR Ámen. Az Áldozó

Hasonlóképenn mondván;

a'

fsendes szóval:

minekutánna

Poharat,

vatsorált volna,

(Fenn szóval)

Igyatok

mentomé,

ebbl mindnyájan,

melly

ti

érettetek,

ez az

és

én vérem az Uj Testa-

sokakért

ki-ontatik a'

bnök

botsánatjára.

KAR Ámen. Az Aidozó

tsendes szóval így fohászkodik:

Emlékezvén tehát ezen idvezséges parantsolatról, és mindenekrl, mellyek érettünk lttének, a Keresztfáról, Sírodról, har-

madnapi Fel-támadásodról, Menybe-meneteledrl, Jobb-kéz fell való ülésedrl, Második és ditsöséges el-jöveteledrl. (Fenn szóval)

Tiéidet a' Tiétdbl ért Itf

Te néked

mindnyájakért, és mindenek-

bé-mutatván. a

Diakónus valamint a Szent tányért, úgy a kelyhet tévén, kezeit felemeli egy kevéssé.

is

keresztformára

KAR Téged

ditsöitünk,

Téged áldunk, Te-néked hálákat adunk,

mi Urunk, és esedezünk eltted, mi Istenünk. Az Áldozó

E

folytatja fohászkodásit, tsendes szóval

mondván:

bé-mutatjuk Te néked ezen szóbéli, és vér nélkül való szolgálatot, és kérünk, esedezünk, 's fohászkodunk, küld felett

reánk, és ezen elttünk

lév Szent ajándékokra

a

Szent-Lei-

te

kedet. Itt

a'

Uram kor

egyut igy iohás.kodnak: Diakónus közzelébb alván ki a' te

md^ll^,

három óraSzent-Lelkedet az Apostoloknak el tlünk, hanem mi Kegyesünk, ne vedd

ezt,

"'''l^^^:^t:^'^ennem '''''uZti^^ "^"

A.

ki

a;

meé Uram

S.en,

a

A'

a'

rr,i

s. a. t.

'---^J ^l^l^-^arÍí ^^ f Irdíri.' el kenyeret

D.kon„s,

'^'^é-Mos S.ent ledd Krisztusnak tsak

vedd-el ../: és szent Lelkedet ne

az Apostoloknak a te Szent Lelkedet

után n.e,.Haitv.n ieia

tsendesen. Aid

uiits

lelket

i,az

és

három óraSzent Lelkedet az Apostoloknak

te

r r ^'.:^^oS.

^^^'%ram

Isten:

tüeve ^^^^^^

Diakónus tsendes szóval: ^'^^-f' fj^;pohárbann -^yo"- ^--^-"^-je

pedié

,

J

i,^,, ^.

^^^^^.^

Szent vérévé.

^^^^.^^^

„,„dja:

r-^"^- -'- - --^ -^^'^-" --' ' """ u El-válloztatvár. azokat ,

•

a

mondja: mondja: Ámen, T.
fohászkodik;

Hogy légyen

az

azzal

élknek

lelki-józanodásra,

bnök

botsánatjára, a Te Szent-Lelkedbenn való részesülésre, a Menynyek országának tellyesitésére, a te benned való bizakodásra,

nem

meg-itéltetésre, és kárhozatra.

a'

Te néked ezen szóbeli Szolgálatot a hitbenn el-nyúgodott Nagy-atyáinkért, Atyáinkért, Pátriárkákért, Efelett bé-mutatjuk

Prófétákért,

Apostolokért, Hirdetkért,

rokért, Konfessorokért, Szüzekért, és

den hiv

a'

Evangélistákért,

Márti-

hitbenn el-nyúgodott min-

lélekért.

A' Diakónus ez alatt vévén emlékezetet tészen azokról,

a'

a'

füstölt,

a'

Szent asztalt környül füstöli és

kikrl akar, élkrl vagy

holtakról.

Az Áldozó

ellenben nagy szóval mondja:

Kiváltképpen Boldogságos, Szepltelen, leg-áldottabb ditsö Királynénkért, az Isten Annyáért, és mindenkoron

Szz

Máriáért.

KAR Méltó, hogy valóban áldjunk Téged, Istennek mindég Boldogságos, és leg-tisztább Szülit, és

Ki

Kerubimok

a'

felett

nagyobb

a'

mi Istenünknek Annyát:

tiszteletre méltó, és egybe-vetés

kivül a Szeráfimoknál ditsöségesebb vagy, ki változás nélkül az Isten Igéjét szülted, Istennek valóságos Szülit

Téged magasz-

talunk. Itten a

Diakónus magábann elmélkedik

a'

fialottakrcl,

az Áldozó pedig igy

folytatja elöbbeni buzgóságát:

Keresztel Szent János Prófétának; Szent, ditsséges,

Nagy némü Apostoloknak; Szent N: kinek ma

és

innepét üljük, és

minden Szenteidnek esedezések által oltalmazz-meg bennünket, Isten, és emlékezzél meg minden halottakról, kik a jövend örök életre való fel támadásnak reménységébenn nyugodtak el, és adj nékiek nyugodalmat, ahol artzádnak fényessége világoskodik.

kérünk téged, emlékezzél meg. Uram, minden igaz a' Te igazságodnak igéit helyesen minden Áldozó Papokról, a Krisztusbann az Egyházi Szolgákról, és minden Papi rendrl. E'felett

keresztény Püspökökrl, kik igazgatják:

E' felett bé-mutaijuk tenéked ezen szóbéli Szolgálatot az

egész világ-ért, a

közönséges apostoli

Anya Szent

egyházért, és

azokért, a' kik tisztaságbann, és tiszta életbenn töltik életeket.

A

Felséges Királyunkért N: az egész Háza, és hadi népiért, en-

gedj néki

Uram

békességes országlást, hogy miis az

mábann

tsendes, és békességes életet élhessünk

ságbann

és tisztaságbann.

Itt

el-végezvén

a'

nyugodal-

minden

Kar az éneket, az Áldozó fennszóval

ájtatos-

folytatja:

Kiváltképpen emlékezzél meg Uram Istenfél N: Püspökünkrl, küs, engedd, hogy igazgathassa a' te Szent Egy-házidat békességbenn, hiba nélkül, betsületcsen, egészségesen, hoszszas életbenn

a'

Te igazságodnak

igéit

helyesen igazgatva.

KAR És mindnyájakról, és mindenekrl. Itten,

A

ha

a'

Püspök

szolgál,

a'

Romai Pápáról

tészen emlékezetet.

Diakónus pedig elmélkedik az élkrl és az Áldozó így fohászkodik:

Emlékezzél-meg, Uram, ezen városról (vagy faluról) a' mellyben lakunk, és minden városról, s tartományról, és azokról, kik azokbann hittel élnek. Emlékezzél meg, Uram, a' hajókázókról, utazókról, betegeskedkrl, munkálkodókról, foglyokról, és ezeknek idvezségekrl. Emlékezzél meg. Uram, azokról, akik gyümöltsöt hoznak, és jó tselekedeteket tesznek a te Szent Egyházidbann, és akik meg-emlékeznek a Szegényekrl, és mindnyájunkra küld

te irgalmasságidat: 11

163

(Fenn szóval):

És engedd-meg nékünk, hogy egy szívvel, 's egy lélekkel ditsérjük, 's ditsöithessük Felséges és Nagyvoltu nevedet az Atyábann, Fiubann, és Szent-Lélekbenn, most, és mindenkoron, és mind örökkön örökké.

KAR Ámen.

ÁLDOZÓ És légyen a' Felséges Istennek, és a' mi Meg-Váltónk Jesus Krisztusnak kegyelme mindnyájatokkal.

És Itt,

a' te

lelkeddel.

ha két Diakónus vagyon meg-álván,

jelen, a' 's

Második kimégyen,

*s a'

szokott helyen

meg-hajtván magát, mondja:

DIAKÓNUS Minden Szentekrl emlékezetet tévén,

ismét, és ismét béke-

ségbenn kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS

A

bemutatott, és meg-szentelt drágalátos ajándékokért kér-

jük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Hogy a' mi kegyelmes Istenünk, maga Mennyek felett való, és értelmi gyalánt, küldje le viszontag

a'ki elfogadta

nékünk az

Szent-Lélek malasztját, könyörögjünk.

azokat

oltárára kedves lelki Isteni kegyelmét,

a'

illat

és

a'

Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Hogy mentek legyünk minden nyomorgatástól,

haragtól, és

szükségtl, kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk. Itt

fohászkodik: az Áldozó tsendes szóval így

ke-

reménységünket, Te néked ajánljuk egész életünket, és fohászkodunk, mélgyelmes Urunk, és kérünk 's esedezünk, és részesülhessünk a Te mennyei, tókká tégy bennünket arra. tiogy

Szent, és lelki asztalon tiszta lelki és rettenetes titkaidbann ezen Lebnök botsánatjára, vétkek el-törlésére, a Szent el-nyerésére. a Telekbenn való részesülésre, a Meny-ország megitéltetésre és kárhozatra. benned való bizakodásra, nem a mondván: Ez alatt a' Diakónus folytatja fohászkodását, Isten, bennünidvezéts, könyörülj, és tarts-meg.

ösmérettel.

Oltalmazz,

ket kegyelmeddel.

KAR

Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS és vétek-nélkül való Egész. tökéUetes. Szent, békességes,

napot kérjünk az Úrtól.

KAR Adj minékünk, Urunk.

DIAKÓNUS Békesség Angyalát, hiv kérjünk az Úrtól.

tanítót, testi,

és

lelki oltalmazót,

KAR Adj minékünk, Urunk.

DIAKÓNUS Bneink,

's

vétkeink botsánatját, és engedelmét kérjük

az

Úrtól.

KAR Adj minékünk. Urunk.

DIAKÓNUS Leikeinknek jó, és hasznos dolgokat, és get kérjünk az Úrtól.

a'

világnak békessé-

KAR Adj minékünk. Urunk.

DIAKÓNUS Életünknek hátra lév részét békességbenn, és penitentziatartásbann való el-tölthetését kérjük az Úrtól.

KAR Adj minékünk. Urunk.

DIAKÓNUS Életeinknek gyötrdés, és szégyen nélkül való,

's

békessé-

ges, keresztényi végzetet, és a' Krisztus rettenetes ítéletén helyes feleletet

kérjünk az Úrtól.

KAR Adj minékünk. Urunk.

DIAKÓNUS Hitnek egyesülését, és Szent Lélekbenn való részesülést minnen magunknak, és egymásnak kivánván az egész életünket a' Krisztus Istennek ajánljuk.

KAR Te néked, Urunk.

ÁLDOZÓ És méltókká tégy arra bennünket, Uram, hogy bizodalommal meg-itéltetés nélkül merészeljünk Téged, Mennyei Atya Istent segítségül hivni, és mondhassuk: (Az egész nép):

Mi Atyánk, neved,

ki

vagy

a'

Mennyekbenn; Szenteltessék a Te

'sat.

ÁLDOZÓ Mert

tiéd az ország, ós a' hatalom, és a' ditsöség, az Atyáé,

és a' Fiúé, és

rökkén

a'

Szent-Lélcké, most, és mindenkoron,

és

mind

örökké.

KAR Ámen.

ÁLDOZÓ Békesség mindnyájának.

KAR És

a" te

lelkednek.

Fejeiteket hajtsátok

DIAKÓNUS mtg az Urnák.

KAR Te néked, Urunk. Az Áldozó

ez

alatt

így könyörög:

Hálákat adunk Te néked láthatatlan Király, ki véghetetlen hatalmaddal mindeneket alkattál, és irgalmasságid sokaságával a Nem-lételböl létrehoztál mindeneket. Tennen magad, Uram, a

Mennyekbl

tekénts azokra, a'kik Te eltted meg-hajtofták le-

mert nem a test és vér eltt hajtották meg, hanem Te eltted, rettenetes Isten eltt. Azért-is Te, Uram, az elttünk levket jóvá fordítsd mindnyájunknak, kinek-kinek a' maga szük-

jeiket,

sége szerént:

hajókázókkal egygyüt hajókázz, az utazókkal

a'

^iVÉVÜt utazz,

a'

betegeket gyógyitsd

fel,

ki

lelki, és

testi

orvos

vagy. (Áldozó lenn szóval):

A' Te egy szülött Fiadnak kegyelme, 's könyörületességi, és kegyessége által, kivel áldott vagy a' Te Szentséges Szent, és kegyes, és éltet Lelkeddel, most, és mindenkoron, és mind örök-

kön örökké,

KAR Ámen, Itt

az Áldozó tsendes szóval így fohászkodik:

Figyelmezz Ur Jesus Krisztus mi Istenünk Szent lakó helyedbl, 's a' Te országod ditsöséginek Királyiszékébl; és jj-el szentelj meg minket, ki a' magosságbann az Atyával egygyüt lakozol,

's itt

láthatatlanul velünk jelen vagy, és méltóztassál hatal-

mas kezeddel nékünk

által-adni Szentséges Szent Testedet, és

drágalátos Szent V^éredet, és mi általunk az egész népnek. Ez

alatt a'

Diakónus (ha kett vagyon, mind a' kett) keresztforraán veszi nevezet ruhát, az utánn mindnyájan meg-hajtván magokat,

vállaira az orár

háromszor mondják: Uram,

Midn

pedig észre veszi

a'

liszféfs meg engem bnöst és könyÖTÜlj én rajtam. küls Diakónus, hogy az Áldozó ki-nyujtván kezét,

az Urat fel-mutatni akarja, fenn-szóval mondja:

Figyelmezzünk. (Áldozó hnn-szóval):

A' Szentségeket, Szenteknek.

Egy

a'

Szent, egy az

KAR Ur Jesus

Krisztus, az

Atya Istennek

nevébenn. Ámen. Itt a'

Kar némelly

ide tartozandó énekeket kezd énekelni,

a'

Diakónus pedig

maga hellyére. Az utánn mondja az Áldozónak tsendes szóval; Törd le!, Uram, a' Szent kenyeret. Az Áldozó pedig fel-töri tellyes ajtatossággal, mondván tsendesen: bé-menvén, az Áldozó mellé

áll a'

Feltöretik, és fel-osztatik az Isten Báránya, ki megtörethetik

ugyan, de

meg nem

fel

nem

oszthaiódik;

emészthetödik,

hanem

mindent evdhetik, de soha

azokat, akik vele

élnek,

meg-

szenteli.

Ez meg-lévén, mondja a' Diakónus: Tellyesétsd, Uram, a' Szent poharat. Ekkor az Áldozó vévén egy negyed részt az Oltári Szentségbl, kereszt jelet formálván azzal a' Szent poharán feljül, mondja: Szent-Léleknek tellyesitése. és ezzel teszi azt a' Szent pohárba, a' Diakónus pedig mondja: Ámen. Az utánn vévén kezébe a' meleg vizet, mondja: Áld meg, Uram, a' melegséget. Az Áldozó meg-áldván azt, mondja: Aldot a Te Szenteld hivségek, mindenül, most, és mindenkoron, és mind örökkön örökké. Ámen. 'S az utánn egy tseppet botsátván a" Szent pohárba, mondja: Hitnek hivsége, tellyes Szent-Lélekkel. Az utánn, ha áldozik a' Diakónus tellyes ajtatossággal kezébe ád annak egy részetskét, melly különösscn arra rendeltetik, úgy maga is az Áldozó vévén a' magának rendeltetett részetskét, tsendes szóval mondja:

Az Ur

Isten, és a

mi Iduezétönk Jesus Krisztusnak Felsénékem N: Felszentelt

ges, és drágalátos Szent Teste adattatik, én

Papnak bneim botsánatjára, Az utánn meg-hajtván

és az örök életre.

fejét,

mondja

a"

Diakónussal egygyüt;

Hiszem, Uram, és vallom, hogy Te vagy valóbann a Krisztus, az Él Istennek Fia, ki e' világra azért jöttél, hogy idvezétsed a bnösöket, kik közzül én vagyok az els. E' felett hiszem, hogy ez tulajdon a Te Szentséges Szent Tested, és ez tulajdon a' Te

^•s^mss^ssmmmm

Szentséges Szent Véred. Esedezem azért eltted, könyörülj rajtam, és botsásd meg nékem minden bneimet, mellyeket akár szánt-szándékkal, akár szándék kivül, akár szóval, akár tselekedettel, akár látással, akár hallással el-követtem, és méltóvá tégy arra,

hogy megitéltetés nélkül részesüljek a Te Szentséges Szent

Titkaidbann

bneim

botsánatjára, és az örök életre. Titkos vatso-

rádbann való részesülvé fogadja be engem

ma

meg nem mondom

sem

ellenségednek

a'

titkot,

Istennek Fia, mert tsókot

nem adok

Tenéked, mint Júdás, hanem mint a' Lator meg vállak Téged: emlékezzél-meg Uram róllam országodbann. Uram ne légyen megitéltetésemre, avagy kárhozatomra a' Te Szent Titkaidbann való részesülés, hanem lelki, is testi gyógyulásomra. Ez utánn áldozik kezébe

vévén

Az Ur

a'

Diakónussal egygyüt tellyes ajtatossággal, mely utánn

a'

abból

kelyhet,

minden ajtalossággal háromszor mondván:

Istennek, és a mi

áldozik,

Idvezétnk Jesus Krisztusnak Fel-

séges, és Szentséges Szent vérében részesülök én Istennek Szol-

gája Felszentelt Pap N: életre.

bneimnek

botsánatjára,

és

az

örÖk

Ámen. Ezzel nieg-törülvén ajakit, mondja:

Imé ez illette ajakimat, az én bneimet meg-tisztétja. Azutánn áldoztatja nyittatik

a'

a'

Diakónust

Szent ajtó,

's

a'

is,

és el-veszi az én hamisságimai, és

ha arra készült, mellynek vége lévén,

Diakónus vévén kezébe

a'

fel-

Szent kelyhet, mondja

íenn-szóval:

Isteni félelemmel és hittel járuljatok ide.

KAR Áldott, a'ki jöv az lent nékünk.

Urnák nevébenn, az Ur

Isten, és

megje-

Itt

a'

a' nép közzül, ha valakik, tennének, szoktak áldozni, melly utánn vévén Diakónus a' Szent tányért, teszi azt a' kehelyre, mondván tsendes szóval:

Krisztusnak feltámadását látván, imádjuk Jesusf, Urat, ki egyedül vétek nélkül vagyon. Tiszteljük,

Te Szent Keresztedet,

O

a'

Szent

Krisztus, a

Te Szent Fel-támadásodat énekeljük, 's ditsöifjük: mert Te vagy a mi Istenünk, Te kivülled mást nem esmérünk, és Nevedet szóllétjuk. Jöjjetek minden hivek, ülés a'

jük

a' Krisztus Szent Fel támadását, mert imé a kereszt által meg-jöve az egész "Világnak öröme, mindenütt áldván az Urat, üljük az ö Fel-támadását, mert a'ki meg-feszéttetést szenvedett, a'

halált halállal meg-gyözte. Világosulj, világosulj uj Jeruzsálem, mert az

rajtad támadott

fel.

Ur ditssége

Tapsolj ma, és örvendezz Sión: Te pedig Is-

tennek Szepltelen Szülje vidulj

a'

te

Születésed

lételén.

Oh

Húsvétünk! Oh Böltseség, és Istennek Igéje, 's Hatalma! engedd meg nékünk, hogy benned igazán részesüljünk Országodnak alkonyodás nélkül Krisztus! mi Nagy-voltú,

és

legszentségesebb

való napján.

Az utánn azoknak,

meg-törli a'

dezéseikkel.

a Szent

tányért,

mondván; Törüld

el.

Uram, bneiket

kik itten emiéttettek, a' Te Szent véreddel, és Szenleidnek ese-

Az utánn

betakarja valamint

a'

Szent tányért, úgy

a'

kelyhet

is,

az Áldozó pedig magábann így könyörög:

Hálákad adunk Tenéked kegyelmes Urunk, leikeinknek e' mai napon is méltóztattál bennünket a' Te meny-

Jótevje, hogy

nyei és halhatatlan

meg mindnyájunkat

Titkaiddal. a'

Igazgasd

ösvényeinket,

ersíts

Te félelmedben, rizd meg életünket, tégy

bátrakká bennünket lépéseinkben ditsséges Isten-Szüljének, s mindenkoron Szz Máriának, és minden Szenteidnek esedezések, és közbenjárások által.

Az utánn

az Áldozó áldást adván

Idvezétsd Isten

a'

a'

Te népedet,

népre,

is

mondja fenn-szóval:

áld-meg a magad örök-

ségét.

Sok esztendket Itt

az Áldozó

élj,

KAR Uram

magábann mondja: Magasztaltassál az egek egész földön

a'

telibe Isten, és az

Te ditsöséged.

KAR Tapasztalván az igaz Világosságot, elfogadván a' Mennyei imádjuk az elválhatatlan SzentHáromságot, mert ez idvezített minket.

Lelket, feltalálván az igaz hitet,

Az utánn ki

is

az Áldozó vévén a' Szent tányért, teszi azt a" Diakónus feje felibe, meg-fogván azt minden ajtatossággal elfordul, és elviszi a' maga bellyére, mi a' Szent kelyhet, mondja magábann: Áldott a

az Áldozó pedig vévén

Istenünk, az utánn fenn-szóval:

Mindenüt, most, és mindenkoron, és mind örökkön örökké.

KAR Ámen. Itt

az

a' Szent kelyhet a' szokott helyire viszi, és ott a' bálra lév meg-emészti a' Szentségbl; ezalatt pedig a' Kar énekel:

Áldozó részt

Teljenek meg. Uram,

hogy énekelbennünket részesekké tenni a' Te Szent Isteni, halhatatlan, és éltet Titkaidbann, oltalmazz meg bennünket, a' Te Szentségedbenn, hogy egész nap

hessük

a'

a'

Te

aj akink

Te igazságodat kövessük.

Ez utánn

a'

ditséreteddel,

ditsöségedet, hogy méltóztattál

Alleluja, alleluja, alleluja.

Diakónus lebotsátván válláról az orár nevezet ruhát, ki-mégyen

az Éjtszak felöl való ajtón,

's a'

szokott helyen meg-álván,

Fennálók! részesülvén

a'

Krisztusnak

mondja fennszóval:

Isteni,

Szentséges,

Drágalátos, halhatatlan, mennyei és éltet rettenetes Titkaibaim

méltóképpen áldjuk az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Oltalmazz, idvezits, könyörülj, és tarts

meg

Isten bennünket

kegyelmeddel,

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

DIAKÓNUS Egész, tökélletes. Szent, békességes, és vétek nélkül való

napot kérvén minnen magunkat, és egymásnak, az egész életünket

a'

Krisztus Istennek ajánljuk.

KAR Tenéked Urunk.

ÁLDOZÓ és Te néked adjuk a ditsAtyának, Fiúnak, és Szent-Léleknek, most, és mindenmind örökkön örökké. körn, és

Mert Te vagy Meg-szentelésünk,

séget, az

KAR Ámen. DIAKÓNUS Békességgel mennyünk

ki.

KAR

Az Urnák

Nevébenn.

DIAKÓNUS Kérjük az Urat.

KAR Uram, könyörülj rajtunk.

Ekkor az Áldozó ki-menvén, ezen könyörgést mondja

Uram,

el

fenn-szóval:

meg-áldod azokat, a'kik Téged áldanak, és megszenteled azokat, a'kik Te benned biznak; idvezitsd a' Te népedet és áld-meg a magad örökségét, a' Te Egyházadnak tellyességét oltalmazd, szentelt meg azokat, a'kik a' Te házad tisztaságát ki

Te viszontag ditsitsed ket a' Te Isteni hatalmaddal, és ne hagygy-el bennünket, akik Te benned bizünk. Engedj békeséget, a' Világnak, Szentegyházidnak, Áldozó Papjaidnak, a' mi Felséges N: Királyunknak, hadi Népnek, és minden Népeidnek, mert minden jó adomány, és minden tökélletes ajándék feljülrl adattatik Te tled a Világosságnak attyától, és Te néked adjuk szeretik:

ditsöséget, hálaadást, és az imádást az Atyának, Fiimak, és Szent-Léleknek, most, és mindenkoron, és mind örökkön rökké. a*

KAR Ámen. Légyen

áldott az

Ur Neve mostantól

fogva,

mind

örökké. (Háromszor.)

Az utánn a' Kar kezdi olvasni a' XXXIII-dik zsoltárt. Áldom az Urat minden idöbeiin: a: ö dilséreti mindenkor az én számbann. Az Urbann ditsekedik az én lelkem: halják meg ezt a' szeliáek, és vigadjanak

Ezen zsoltárnak olvasása

alatt az

Áldozó bé-mégyen

a'

Szent helyre, mond-

ván ezen könyörgést:

A' Törvénynek és a Prófétáknak tellyesitése tennen magad vagy Krisztus, mi Istenünk, ki bétellyesitetted az Atyádnak minden Sáfárkodásit, töltsd-bé örömmel, és örvendezéssel a' mi sziveinket, mindenüt, most, és mindenkoron, és mind örökkön örökké.

líS

Az

utánn ki-mégyen az Áldozó

a'

Diakónussal egygyüt, és osztogatja

között azon kenyeret, mellyböl ki-vétetett szíttetett részefske,

a'

a'

nép

vér nélkül való áldozatra ké-

mellynek vége lévén, áldást ád

a'

népre,

mondván:

Az Umak áldása reátok, annak kegyelmébl, és kegyességébl, mindenül, most, és mindenkoron, és mind örökkön örökké. KAR Ámen.

ÁLDOZÓ Ditsség Te néked Krisztus ség

Isten,

mi reménységünk, dits-

Te néked.

KAR Ditsség az Atyának, és Fiúnak, és Szent-Léleknek, most, és mindenkoron, és mind örökkön örökké. Ámen. Uram, könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk. Áldj meg.

ÁLDOZÓ A' Krisztus mi valóságos Istenünk, a' maga Szepltelen Annyának esedezése, drágalátos, és éltet keresztnek ereje által, a mi Arany szájú Szent János Atyánknak, és minden Szenteknek esedezések által könyörülni fog, és idvezit minket, mint kegyes, és kegyelmes.

KAR Ámen. Ezzel az Áldozó bé-raégyen

a'

Szent helybe,

's

levetkezvén,

mondja Isendes

szóval:

Most bolsátod

el.

Uram, a Te Szolgádat, a Te igéd szerént a' Te idvezségedet,

békességbenn: mert látták az én szemeim

mellyet szerzettél minden népek szine eleibe. Világosságul

a'

Po-

gúnyoknak világositásokra,

és

ditsségül

a

Te népednek

Iz-

raelnek.

Szent Isten, Szent Hatalmas, Szent Halhatatlan, könyörülj rajtunk, (háromszor.)

Ditsöség az Atyának, és Fiúnak, és Szent-Léleknek, most

mind örökkön örökké. Ámen.

és mindenkoron, és

Szentséges Szent Háromság! könyörülj rajtunk; Uram, títsd

meg

vétkeinket; Uralkodó, botsásd

togasd, és gyógyítsd

meg

a'

meg bneinket;

mi ertlenségeinket

a'

tisz-

Szent

lá-

Te nevedért.

Uram, könyörülj rajtunk, (háromszor.) Ditsöség az Atyának, és Fiúnak, és Szent-Léleknek, most és mindenkoron, és

Mi Atyánk,

ki

mind örökkön örökké. Ámen. vagy a' mennyekbenn. Szenteltessék

a'

Te országod, 'sa't. Ajakidnak tündökl kegyelme, mint a tznek fényessége

neved, jöjjön föld

Te

a'

kerekségét

meg-világositotta,

fösvénységet

nem

a'

ösmérö

Világnak, midn az alázatosságnak méliósá^t meg-mutatta: de a ki minket igéiddel tanitol Arany szájú János, Atyánk, kérjed a' Krisztus Istent, hogy idvezitse lelkeinket.

kintset hagyott a

Ditsöség az Atyának, és Fiúnak, és Szent-Léleknek. most és mindenkoron, és

bl

mind örökkön örökké. Ámen. A' Ki az

egek-

vettél Isteni kegyelmet, és ajakiddal mindeneket tanítasz a'

Szent-Háromságban egy Isteni imádni leg-boldogabb, 's Igaz, Aranyszájú Szent János, méltán ditsérünk Téged, mert Tanító vagy, ki Isteni dolgokat nyilatkoztatol

ki.

Keresztények szégyent nem ösmérö oltalmazója, a' Teremtnél állandó Közbenjárója, ne vesd-meg a' bnösök esedezésének hangjait: hanem, mint kegyes, elzz meg segéiségeddel bennünket. Te hozzád tiszta szívbl kiáltókat: Siess imádságinkra és

175

jöji gyorsan esedezésünkre, oltalmazván mindég. Istennek

lje,

Szü-

Téged tisztelket. Uram, könyörülj rajtam, (tizenkétszer.) Ki a' Kerubimok felett nagyobb tiszteletre méltó, és egybe

a'

vetés kivül

a'

Szeráfímoknál ditsségesebb vagy,

ki változás nél-

kül az Isten Igéjét szülted. Istennek valóságos Szülit, Téged gasztalunk.

Ditsség az Atyának,

és

Fiúnak

'sa't.

És ezzel áldván az Istent, ki mégyen.

ma-

TARTALOM Lapszám

Bevezetés

—

3

-.

Jegyzetek a görö^ kultúra hazai nyomairól A Halotti Beszéd és Könyörgés mint a görög szertartás emléke

_

15

49

FÜGGELÉK Bibliographiai jegyzetek az ó-hitü magyarság irodalmából

A A

magyar görög

75

„

liturgia történetéhez

liturgia legrégibb

Ügy a

címlap,

görög vonatkozásúak.

magyar fordítása 1795

mini a

A

lejlécek

Szilágyi-léle

után adott fejlécek magyarázata.

3.

a könyu

tárgyához

Magyar Nemzet lapon

:

111 ...

113

alkalmazoltan

(Athenaeum)

története

Részlet a veszprémvölgyi görög

apácáktól készített templomi öltönyrl, most koronázási palástról; 17. lapon: Byzanci könyvdiszités a M. Nemzeti Múzi'um Xll. századbeli psallerionjából ; 51. lapon: Byzanci díszítés a IX. századból; 75. lapon: Byzanci díszítés a X. századból. Záróvignetta: Géza király a Dukasz-féle koronán. Felirata

Gyöcse

A

:

Geovils\= Gyöts Gyötse] c/lespotejs pistos igazhit királya Turkiának, :

krales

úr,

címlapot tervezte

és

rajzoltoÁCS LIPÓT

tanár.

/líG 14

FRITZ ÁRMIN SAJTÓJA. BUDAPEST.

Vin.,

NAP-UTCA

13.

Turkias

=

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE FROM THIS POCKET

SLIPS

UNIVERSITY OF

DB 929 S98

TORONTO

LIBRARY

Sztripszky, Hiador Jegyzetek a gorog kultúra Arpad-kori nyomairól

2/