TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ EU KAPCSOLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR-TÖRÖK GAZDASÁGI KAPCSOLATOKRA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY

TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ EU KAPCSOLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR-TÖRÖK GAZDASÁGI KAPCSOLATOKRA

KÉSZÍTETTE: TÓTH ENIKŐ

BUDAPEST, 2010

Bevezetés ......................................................................................................................4 1. Általánosságok Törökországról ............................................................................7 1.1. Az ország történelme dióhéjban .......................................................................9 1.2. Atatatürk, avagy az ország nyugatiassá válása .................................................10 2. Közeledés az Európai Unió felé .............................................................................13 2.1. A csatlakozás várható hatásai az EU-ra............................................................14 2.2. A tagság problematikája ...................................................................................20 2.2.1. A politika...................................................................................................20 2.2.2. A gazdaság ................................................................................................21 2.2.3. A ciprusi konfliktus...................................................................................23 2.2.4. Az emberi jogok........................................................................................24 2.2.5. A kurdok helyzete .....................................................................................25 2.3. Törökország és az EU kereskedelme ................................................................26 2.3.1. Főbb exportpartnerei .................................................................................27 2.3.2. Jelentősebb importpartnerei ......................................................................29 3. Törökország és Magyarország gazdasági helyzete ..............................................31 3.1. A török-magyar kapcsolat útja..........................................................................31 3.2. Törökország gazdaságának bemutatása ............................................................34 3.3. Isztambul, a török kereskedelem motorja .........................................................37 3.4. Törökország és a világgazdasági válság ...........................................................37 3.5. Az ország gazdaságpolitikája............................................................................39 3.6. Turizmus ...........................................................................................................40 3.7. A török gazdaság jövőbeli tervei .....................................................................41 3.8. A magyar gazdaság helyzet kilátásai ................................................................42 4. Kereskedelem a két ország között.........................................................................44 4.1. Magyarország, mint gazdasági partner megítélése Törökországban ................44 4.2. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alakulása, a forgalom szerkezete ........45 4.3. A kétoldalú tőkebefektetések alakulásának értékelése .....................................52 4.4. Kiemelkedően fontos együttműködési terület – a Nabucco gázvezeték...........57 4.5. Törökország kereskedelempolitikai célkitűzései és a magyar törekvések........61 Befejezés.......................................................................................................................63 Irodalomjegyzék ...........................................................................................................64 Mellékletek ...................................................................................................................69

3

Bevezetés

Ezzel a dolgozattal szeretném bemutatni Törökországot, mint az EU egyik legrégebbi kereskedelmi

partnerét

és

külön

foglalkoznék

a

magyar-török

kereskedelmi

kapcsolatokkal, mely a közös múlt leírásától egészen napjainkig egy átfogó képet nyújtana a két ország egymáshoz való viszonyáról. Lényegesnek gondolom a turizmus megemlítését, mely a török nép fő bevételi forrása és mely hozzájárult a gazdasági stabilitás megteremtéséhez. Törökország az Uniós csatlakozásra legrégebben váró tagjelölt, ezért is tartom érdekesnek azt a folyamatot, ahogy az ország lassan, de egyre érettebb lesz az együttműködésre. A témával kapcsolatban nemcsak az Unió tagállamai, de a török nép is ambivalens érzelmeket táplál, hiszen a csatlakozás a vitathatatlan gazdasági előnyök ellenére egy visszafordíthatatlan nyugatiasodást is eredményezne az iszlám ország számára. Mióta Törökország 2005. októberében hivatalos tagjelölt státuszt kapott, a közvélemény is szerepet játszik a tárgyalások menetében. Az EU tagállamainak többségében, az állampolgárok nagyon kritikussá váltak a török csatlakozással szemben, ezzel egyidejűleg pedig a törökök is kételkedni kezdtek az EU szívélyességében. Képes lesz-e befogadni az EU egy ennyire különböző és jelenleg sok problémával küzdő országot? Véleményem szerint, amennyiben Európa eltekintene a kulturális különbségektől, Törökország idővel teljesíteni tudná a szükséges kritériumokat. Az ország az EU hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere, így az Unió nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen egy ilyen fontos partnert. A csatlakozással további poltikai és gazdasági lehetőségek sora nyílna meg mindkét fél számára, mely egyrészt segítené Törökország fellendülését, másrészt az Unió szerepét növelné világgazdasági és világpolitikai szempontból. Törökország jelöltsége ezenfelül Európa számára történelmi lehetőséget kínál arra, hogy határairól és identitásáról tegyen fel kérdéseket. Ezen okokból kívánom áttekinteni a csatlakozás esetleges előnyeit és veszélyeit. A másik fontos kutatási célom hazánk és Törökország kapcsolata. A két ország egymással jó viszonyt ápol, gazdasági együttműködéseink száma évről-évre nő, melyet az eseleges EU-csatlakozás csak tovább javíthat.

4

Magam Törökország nagy rajongója vagyok, és bár régóta tanulmányozom az országot, mindig újabb és újabb dolgokat fedezek fel. Rendkívül érdekes és jó témának találom, hiszen közös történelmünk miatt mindenkinek van véleménye a törökökről, de úgy gondolom, hogy mindenkiben az Oszmán Birodalom maradt meg a régi korok török szokásaival és hatalmas haderejével, a „mostani” Törökországról pedig szinte alig tudunk valamit. Magyarországon is sajnos kevés szakember foglalkozik a témával, ezért a szakirodalmi feldolgozottsága sem jelentős. Ezért is kívánom összefoglalni kereskedelmi kapcsolatait és, hogy ezeket hogyan lehetne a jövőben még jobban kihasználni, hogy mindkét nemzet számára előnyöket teremtsen. Napjainkban országunk figyelme egyre inkább a törökök felé irányul, a fennálló gazdasági kapcsolataink erősödése mellett az ország politikai és kulturális jellemzői miatt is. Célom Törökországot jobban megismertetni, hiszen úgy érzem, keveset tudunk még róla, pedig gazdasági és katonai szempontból sem elhanyagolható előnyökkel rendelkezik. Szakdolgozatom témájának további aktualitását a Nabucco gázvezetékről jelenleg is folyó tárgyalások adják. A Nabucco gázvezeték terve hirtelen megnövelte Törökország presztízsét, mivel megépítéséhez az ország együttműködésére - tranzitországként mindenképpen szükség van. Ez kihathat a az EU-csatlakozásra is, melyet később részletesebben kifejtek. Dolgozatom elkészítésében nagy segítségemre voltak a budapesti Török Nagykövetség munkatársai, akik hasznos anyagokkal láttak el. Emellett felhasználtam a könyvtárak (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), és az Internet nyújtotta lehetőségeket is. A Turkish Airlinesnál, ahol gyakorlati időmet töltöm szintén kaptam különböző török és angol nyelvű kiadványokat Törökországról és a cégről is. Online kérdőívet készítettem Törökország EU-csatlakozásáról, amit szintén felhasználtam diplomamunkám készítésekor.

Főbb kutatási kérdéseim tehát: •

Mik alkotják Törökország gazdaságának alappillérjeit és ezek hogy váltak jelentőssé a történelme során?

•

Kik a legfőbb kereskedelmi partnerei? 5

•

Mik a jellemző export – import termékek?

•

Magyarországgal mióta, milyen módon és milyen cikkekkel kereskednek?

•

Milyen lehetőségei vannak a magyar termékeknek a török piacon és fordítva?

•

Milyen török vállalatok vannak hazánkban?

•

Hogy vélekednek az ott élők és más országok Törökország csatlakozásról?

•

Az EU-tagságnak milyen előnyei és hátrányai lehetnek?

Ezekre a kérdésekre szeretném megtalálni a választ a munkámmal és remélem, hogy a későbbiekben dolgozatommal a téma iránt érdeklődők segítségére lehetek.

6

1. Általánosságok Törökországról

Törökország területe kisebb részben Európában, nagyobb részben Ázsia dél-nyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliaifélsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, Örményország és Irán, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja. Törökország

népessége

1.kép Törökország térképe

megközelítőleg 72 millió fő.1 Az emberek 70,5%-a városban lakik, Isztambulban élnek a legtöbben,

majdnem

10

millióan (a teljes populáció 17%-a). 1960 és 2000 között a népesség egyenletesen évi 1 millióval gyarapodott. Azonban az utóbbi években a tempó jelentősen lassult. A lakosság 99,8%-a iszlám vallású. Legtöbbjük a vallás szunnita ágához tartozik, de jelentős az alevi (síita) muszlimok száma is. Kisebb ortodox (görög keleti), örmény ortodox (monofizita), izraelita, római katolikus és protestáns csoportok is jelen vannak. A lakosság kb. 80%-a török etnikumú, akik csak az ország hivatalos nyelvét, a törököt beszélik. A legjelentősebb kisebbség a kurdoké, akik az ország népességének körülbelül 20%-át alkotják, főleg az ország keleti területein, valamint a nagyobb városokban élnek. Az iszlám vallás: a világ második legnagyobb vallása, alapjai a Koránban vannak lefektetve. Öt alappillére van, amit minden hívőnek be kell tartania, ezek: az isten (Allah) tisztelete, a napi ötszöri imádkozás, alamizsna a szegényeknek, a Ramadan azaz évi egy hónap önmegtartóztatás, a legutolsó pedig, hogy minden hívőnek egyszer életében el kell zarándokolnia Mekkába. Sok török vándorol külföldre a jobb megélhetés reményében. A tömeges kivándorlás az 1960-as és 70-es években kezdődött. A törökök legnagyobb számban a II. világháború után munkaerőhiánnyal küzdő Németországba költöztek. Az ott letelepedett törökök 1

http://www.turkishweekly.net/news/96430/turkey-39-s-population-rises-to-72-56-million.html

7

megközelítőleg 3 millióan vannak, köztük hétszázezren német állampolgárságúak.2 A hetvenes-nyolcvanas években vendégmunkásként érkező törökök jó része ma vállalkozó, akiknek üzlete 2005-ben 29,5 milliárd EUR értékű eladást produkált. Németországon kívül sok török él Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Oroszországban és Ausztriában is, a tengerentúlon pedig az Egyesült Államokban és Kanadában jelentős a számuk. Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít. A legtöbb turista légiúton érkezik Törökországba, és gépe Isztambul, Ankara vagy Izmir repülőterén száll le. Mindhárom város más-más történelmi múltra tekint vissza. Nem véletlenül lettek nagyvárosokká, ugyanis már a Török Köztársaság első világháború utáni kikiáltásától kezdve megindult a fejlődésük, és a szociális és gazdasági élet jelentős központjaivá nőtték ki magukat. A városi lakosság 60%-a azonban faluvárosnak is nevezett házakban él a periférián. Az itt élő emberek azért költöztek fel vidékről a városba, mert életkörülményeik jobbrafordulását remélik.3 Természeti erőforrásai tekintetében gazdag, változatos, több mint 60 féle különböző ásványi anyag található meg itt. Legfontosabbak: a króm, bauxit, és a réz. Emellett készletekkel rendelkezik vasból, mangánból, ólomból, cinkből, azbesztből, kénből, higanyból és mangánból. Ásványi anyagok exportja átlagosan mintegy 2%-a az exportbevételeknek.4 Törökország demokratikus, szekuláris, az alkotmánya szerint magát nemzetállamként meghatározó ország, de élnek más kisebbségek is az ország területén.1923. október 29. óta köztársaság. Politikai rendszerének alapjai Musztafa Kemal Atatürk irányítása alatt az 1920-as és 30-as években szilárdultak meg, az Oszmán Birodalom felbomlása, illetve az első világháború után. 2

http://www.dw-world.de/dw/article/0,,4912475,00.html A Török Köztársaság Kulturális- és Idegenforgalmi Minisztériumának 2009-es kiadványa alapján 4 http://www.worldwide-tax.com/turkey/turpopulation.asp 3

8

Az 1982. évi alkotmány demokratikus, világi, parlamentáris kormányformát ír elő, erős elnöki hatalommal és független bíróságokkal. Biztosítja a nemzetközileg elismert emberi jogokat, amelyeket vészhelyzetben korlátozni lehet, és nem lehet őket az állam egységének megsértésére vagy nem-szekuláris nem-demokratikus kormány létrehozására felhasználni.

1.1 Az ország történelme dióhéjban

A törökök (oszmánok) története tulajdonképpen a XIV. század közepétől kezdődik, amikor a három évszázaddal korábban Kis-Ázsiában letelepedett törökök átkeltek a Dardanellákon

és

behatoltak

Európába.

1453-ban

Mohamed

szultán

elfoglalja

Konstantinápolyt és az ezer éves Kelet-római Birodalom bukásával Konstantinápoly Sztambul néven a török birodalom fővárosa lesz. Az Oszmán Birodalom expanziós politikája révén, évszázadokon keresztül bővült. A vallás és a hatalom I.Szelim uralkodásától egy személyben összpontosult, mert a török szultán ezentúl a kalifa címet is felvette, azaz az iszlám vallás feje lett. A birodalom II.Szulejmán uralma alatt érte el csúcspontját, területe a Perzsa-Öböltől Lengyelországig és az Adriai-tengerig, a Kaszpitótól és Ukrajnától Algériáig és Szudánig terjedt. A fordulópontot az 1683-as esztendő jelentette, amikor a Bécset ostromló török hadsereg megsemmisítő vereséget szenved. Ezt követően a hanyatlás gyors ütemben indul meg: 1718-ig kiűzik a törököket Magyarországról, majd a Fekete-tenger északi vidékéről, elveszíti Görögországot, Moldvát és Havasalföldet. Az 1878-as orosz-török háború után elveszti birtokainak túlnyomó részét és Ciprust, gyakorlatilag az európai hatalmak félgyarmata lesz. A XX. század elejére megszűnnek Észak-afrikai területei is, mint ahogy Palesztína, Szíria, Mezopotámia és arábiai birtokai sem tartoznak hozzá az első világháború után. Törökország történelmének új korszaka Kemal Musztafa színrelépésvel kezdődik, aki 1919. május 5-én megalapítja a Török Függetlenségi Mozgalmat. 1921. január 21-én az ottomán birodalom nevét Törökországra változtatják. Nem sokkal később a győztes török polgári demokratikus forradalom nagy nemzetgyűlése eltörli a szultánságot. 1923. október 29-én kikiáltja a Török Köztársaságot, melynek Musztafa Kemál lesz az első államelnöke. Az átalakulás jelentős, mivel az addigi feudális viszonyok között élő társadalmat

9

demokratikus államalakulattá változtatja. Az iszlám többé nem államvallás, az arab írást felváltja a latin ábécé. Ázsiai országnak maradni, vagy Európához csatlakozni? Ez volt a tét. Az Európához tartozás folyamata nem ment egyik napról a másikra, sok nehézség árán tudott megvalósulni, de a fejlődést a Kemal Atatürt által megszabott irány határozta meg.5

1.2. Atatürk, avagy az ország nyugatiassá válása

2. kép Mustafa Kemal Atatürk

Mustafa Kemal Atatürk (1881-1938) török katona és államférfi, a török függetlenségi háború hőse, a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke. 1934-ben

a

Török

Nemzeti

Országgyűlés

adományozta neki vezetéknevét, melynek jelentése: a törökök atyja. Pályafutását katonaként kezdte, az ő nevéhez fűződik a törökök Gallipolinál aratott győzelme és az aleppói 7. hadsereg sikere az első világháborúban. A háború

után

erősen

ellenezte

a

sèvres-i

békeszerződés megkötését, mely csupán Anatólia egyes területeit hagyta volna meg a törökök számára. Az 1919–23-as török függetlenségi háború alatt fokozatosan kiszorította az országból a görög, olasz, francia és brit csapatokat, felszámolta a lázadásokat, eltörölte a szultánságot, majd 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot.6 Atatürk hivatalba lépésekor egy sor radikális reformat kezdeményezett az ország politikai, társadalmi és gazdasági életben, melyek célja Törökország gyors átalakítása volt 5

Békési B. István: Törökország, Budapest Panoráma Kiadó ,550 oldal (1983)

6

http://www.kultur.gov.tr/TR/Genel/BelgeGoster.aspx?F6E10F8892433CFFAAF6AA849816B2EF62979E3 18A6960C3

10

egy modern államá. A világi törvénykönyv, melyet az európai vonal mintájára vezették be, teljesen megváltozotta a nőket, a házasság és a családi kapcsolatokat érintő törvényeket. Atatürk polgártársait arra ösztönözte, hogy viselkedjenek és öltözkedjenek minél inkább úgy, mint az európaiak. 1928-ban bevezették a török nyelv fonetikájának jobban megfelelő latin ábécét, és megkezdődött a nyelv megtisztítása, főként az arab és perzsa szavaktól. Reformprogramjainak ideológiai alapja kemalizmus néven vált ismertté, melynek hat fő pontja volt: a republikanizmus, a nacionalizmus, a populizmus, a reformizmus, az etatizmus

és

a

szekularizmus.

Ezeket

tekintették

a

köztársaság

alapvető

és

megváltoztathatatlan elveinek, és ezek alapján írták az alkotmányt.7 Az összes reform közül a legjelentősebb és a nemzetközi poltikai életben is legnagyobb visszhangot kiváltó az volt, hogy kizárta az iszlám hivatalos szerepét. Megszűnt a kalifátus, véget ért a kapcsolat az állam és a vallás közt. Az iszlám vallási rendeket elfojtották, a vallási iskolákat bezárták, az állami oktatás szekularizált lett. Ezek a változások a török nép szociális keretének teljes újraelosztását tették szükségessé. Atatürk a reformokat követő tüntetések hatására sem volt hajlandó elismerni a tradícionalistákat. Elnökségét többször is meghosszabbította a Közgyűlés és ő alapította a Köztársasági Néppártot (Cumhuriyet Halk Partisi) 1923-ban, hogy képviselje a nemzeti érdekeket a választásokon. 1934-ben eltörölték az eddig használatos olyan rangokat, címeket, mint a pasa vagy a bej, és bevezették a mindenkire kötelező érvényű családnév-törvényt: minden török állampolgárnak vezetéknevet kellett választania. Ekkor kapta Musztafa Kemal a török parlamenttől az Atatürk, „minden törökök atyja” vezetéknevet. Törökországban valóságos kultusza bontakozott ki már életében, mely a mai napig tart. Külpolitika Az atatürki külpolitika - melynek fő célja új köztársaság függetlenségének megőrzése volt -, óvatos, konzervatív, és sikeres volt. Az elnök törvényben megfogalmazta a "béke itthon és béke külföldön" elvét. Ez az iránymutatás Törökország és a külföld közti kapcsolatok sarokköve lett. 1925 végére már tizenöt állammal tárgyalt baráti szerződés megkötéséről. Ezek közé tartozott Szovjetunió, mellyel húsz éves barátsági szerződést írtak 7

http://workmall.com/wfb2001/turkey/turkey_history_ataturks_reforms.html

11

alá, majd ezt 1945-ben a szovjetek egyoldalúan megszűntették. Törökország ezt követően csatlakozott Görögországhoz, Romániához, Jugoszláviához a Balkán-paktumban, az egyre agresszívabb külpolitikát folytató fasiszta Olaszország ellen. Törökország szintén szerződést kötött Afganisztánnal, Irakkal és Iránnal 1937-ben, az agressziómentes kapcsolatok jegyében.

12

2. Közeledés az Európai Unió felé

Törökország

1963

óta

3.kép Törökország és az EU

társulási

viszonyban van az Európai Unióval ('63ban

még

az

Európai

Gazdasági

Közösséggel lépett ilyen kapcsolatra, melyből az Európai Közösség, majd az EU lett), illetve 1949 óta tagja az Európa Tanácsnak. Alapítása óta tagja az 1961ben

létrehozott

Együttműködési

és

Gazdasági Fejlesztési

Szervezetnek (OECD) illetve alapító tagja 1973-ban létrehozott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (OSCE). 1992 óta társult tagja a Nyugat-európai Uniónak, 1995-ben pedig vámunióra lépett az EUval. 1959-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez, 1963. szeptember 12-én pedig aláírta az ankarai egyezményt, mely gazdasági együttműködést (szabadkereskedelem illetve perspektivikusan vámunió) tett lehetővé. 1970. novemberében elkészült az időrendi táblázat a Törökország és az EGK között fennálló vámtarifák eltörléséről. 1987. április 14-én Törökország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez, 1989-ben az Európai Bizottság azzal válaszolt, hogy Törökország gazdasági és politikai helyzete, a török–görög kapcsolatok illetve a ciprusi válság miatt az időpont nem alkalmas a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. 1995-ben Törökország vámunióra lépett az Európai Unióval, 1999 decemberében pedig az unió hivatalosan is elismerte Törökország jogosultságát a csatlakozásra.8 A csatlakozási tárgyalásokat 2005. október 3-án kezdték meg Törökországgal, a ciprusi helyzet miatt azonban az EU 2006 decemberében felfüggesztette a tárgyalásokat, melyek 2007 márciusában indultak újra. A tárgyalások befejezése vélhetően még 2020 előtt megtörténik, de leghamarabb 2013-ban. Habár az EU szerint a csatlakozási tárgyalások

8

http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/turkey/eu_turkey_relations_en.htm

13

legalább 15 évig tartanak még, Ankara 2013-at tűzte ki maga elé a csatlakozási feltételek teljesítésére.9

2.1. A csatlakozás várható hatásai az EU-ra

Törökországa csatlakozása mellett több érv szól, az első meghatározó jelentőségű tényező az ország fekvése. A Törökország csatlakozását támogatók egyik érve, hogy Törökország régiós hatalom, stratégiai szempontból is fontos mind az Európai Unió, mind az Amerikai Egyesült Államok számára. Az ország fekvése (hozzáférés a Földközitengerhez, a Fekete-tengerhez, kapcsolatok a Közel-Kelettel és Közép-Ázsiával), történelme és külkapcsolatai segíthetik az EU geopolitikai helyzetét. Főként ennek köszönhető, hogy viszonylag elmaradott gazdasági viszonyai, valamint az európai hagyományoktól jelentősen különböző társadalmi és kulturális öröksége ellenére számos euroatlanti intézmény mellett az Egyesült Közösségnek is társult tagjává válhatott. A társulás másik érve az lehet, hogy az EU esetleg ki akar lépni az eddigi keretei közül, így az Unió 60 éves fejlődésének folytatásaként valóban egy külpolitikailag és versenyképesség szempontjából is új szerephez juthat. A gazdasági, politikai integráció mellett Törökország geográfiai kiterjeszkedése és elhelyezkedése miatt az Unió teljesen új megítélésben és közel-keleti befolyásoltsággal rendelkezhetne. Szem előtt tartva azt a tényt is, hogy Törökország szerepe a térségben kiemelkedő jelentőségű. Tehát ha az EU befolyását és érdekeinek közvetlen képviseletét szeretné a közel-keleti térségben biztosítani, Törökország lehet a megfelelő katalizátor. Gazdasági szempontból is lényeges szerepet tölt be, a Nemzetközi Valutaalap 2009-es, a világ országainak (nominális) GDP szerinti ranglistájában Törökország a 17. helyen áll, Németország (4.), Franciaország (5.), Nagy-Britannia (6.), Olaszország (7.), Spanyolország (9.) és Hollandia (16.) mögött. Magyarország itt az 50. helyen szerepel.10 Tehát 21 EU tagállamot szorít maga mögé a török gazdaság. Abszolút számokban Németországhoz mért GDP lemaradása körülbelül egy az öthöz. Az ország lakosainak száma 1999-ben még 65 9

http://www.terebess.hu/keletkultinfo/OszmanIII.v%E9gleges.pdf Az IMF 2009-es adatai szerint.

10

14

millió volt, 2009-re már 72 millióra nőtt. Ez majdnem felér az EU legnagyobb tagállamának és gazdaságának, Németországnak a lakosságával. Képzeljük el, hogy az Európai Parlamentbe egy Németországnyi tagállam küldhet képviselőket, a többi intézményt nem is említve. Adatok Törökország gazdaságáról 1.táblázat

Megnevezés

2007

2008

2009

Mrd USD

658,7

746

863

%

4,5

1,1

-5,6

USD/fő

9300

10400

11200

Az infláció mértéke

%

8,4

10,1

6,5

Munkanélküliségi ráta

%

10,6

13,6

14,5

Mrd USD

-38,2

-41,6

-30811

%

-1,6

-1,1

-5,5

A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Az egy főre jutó GDP folyó áron

A folyó fizetési mérleg egyenlege A költségvetés egyenlege a GDP %-ában

Forrás: Turkish Statistical Institute (TürkStat), Kincstári Államtitkárság (HM)

Törökország fiatal népessége a XXI.században az elöregedő európai országokkal szemben jelentős előnyt biztosíthat az ország számára (2.sz. táblázat). Európának hamarosan munkaerő-hiánnyal kell szembenéznie, amit a török munkások tudnának ellensúlyozni. A török társadalom 37 százaláka 20 év alatti, s ez az arány csaknem kétszerese az európai átlagnak. A népesség növekedési üteme 1,4 %-os, ami 2010 és 2015 között várhatóan mérséklődik, de az erre az időszakra prognosztizált 1,05 %-os népességnövekedési szint is jóval az európai átlag fölött van.12

11

http://www.worldbulletin.net/news_detail.php?id=56886 Szigetvári Tamás:Törökország - félhold a csillagok között Kelet-Európa Tanulmányok I. szám, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2007, pp. 53-72.

12

15

A népesség növekedése az EU-ban és Törökországban (millió fő) 2. táblázat

1950

2000

2015

2025

EU-15

292,4

377,3

348,2

383,9

EU-27

370,4

482,7

485,7

481,8

Törökország

21,5

68,3

82,2

89,0

EU-27 százalékában

5,8

14,2

16,9

18,5

EU-15 százalékában

7,3

18,1

21,4

23,2

Forrás: ENSZ, Európai Bizottság (2004) alapján A relatíve magas népességnövekedési ütem csak akkor tartható fenn, ha a gazdasági növekedés megfelelő ütemű, és a gazdaság képes felszívni az újonnan a munkaerőpiacra lépő fiatalokat. A gyors technológiai változások korában azonban mindenképpen igaz, hogy a fiatalok rugalmasabban képesek alkalmazkodni, gyorsabban tudják elsajátítani az új ismereteket.

Természetesen

mindez

csak

potenciális

erősséget

jelent.

Ennek

érvényesüléséhez alapvető szükséglet a megfelelő képzési rendszer, amely versenyképes ismeretekkel ruházza fel a nagyszámú török fiatalt. Az ellenzők egy csoportja hatalmi pozícióit féltheti, hiszen Törökország hatalmas népességével az Európai Unió második legnagyobb állama lenne a delegált európai parlamenti képviselők számát tekintve. A demográfiai előrejelzések szerint 2020-ra a török parlamenti képviselők száma meghaladná Németországét az Európai Parlamentben. Előnyös adottság a modernizációra képes társadalom. A török társadalom a huszadik század során óriási változáson ment kersztül. A század elején az „elmaradott” oszmán birodalom megújítása céljából végrehajtott reformok alapvető változásokat jelentettek a törökök számára. A jogrendszert teljesen új alapokra helyezték: a korábbi iszlám törvénykezés helyett a svájci polgárjogot , az olasz büntetőjogot, a német kereskedelmi jogot, valamint a francia pénzügyi rendszert és alkotmányt adoptálták. Emellett nem elhanyagolható az ország jelentős katonai ereje, hiszen hadserege a NATO második legnagyobbja. Fontos a világ és Európa szempontjából, főként a hathatós külpolitikai szerepvállalás miatt, hogy ez a jól képzett és jól felszerelt hadsereg milyen utat választ, kinek az oldalán áll.

16

Az Európai Unió szintjén, illetve a tagországok esetében Törökország csatlakozása eltérő megítélés alá esik. Törökország EU tagsága a tagországok belpolitikai kérdése, mindenekelőtt Németország és Franciaország esetében. Mindkét ország lakossága, de az ott élő török kisebbség is inkább a csatalkozás ellenzője, mint támogatója. A török bővítés egyik legnagyobb ellenzője, Nicolas Sarkozy francia elnök szerint „Törökországnak nincs helye az Európai Unióban”, határokat kell szabni a bővítésnek, mert a határtalan bővítés „az európai politikai egység lerombolását kockáztatja”. A nagyrészt Ázsiában fekvő Törökország felvétele például Marokkó felvételéhez is vezethetne, akinek jelentkezését éppen földrajzi fekvése miatt utasították el. Franciaország mellett Ausztriában uralkodik a leginkább török-ellenes hangulat. Ezt csak fokozza, hogy a 200 000-es török kisebbség integrációja nem halad előre. Tovább növeli a törökök EU-csatlakozását ellenzők táborát az is, hogy Ausztria két legnagyobb pártja és a média döntő többsége erősen török-ellenes nézeteket vall. A média támogatásával ráadásul a „nem” tábor aránytalanul több nyilvános kommunikációs lehetőséghez jut. 13 Németország ad otthont Európa legnagyobb török kisebbségének. Bár itt csak nagyon ritkán kerül sor a franciaországihoz hasonló zavargásokra, a törökök jó híre igen alacsony. Nagy számuk, a német gazdaságban betöltött szerepük ellenére úgy tekintenek a törökökre, mint a legnehezebben integrálható csoportra. Ennek részben az az oka, hogy – miközben Törökország egyre nyitottabbá, modernné és sokszínűvé válik - a török bevándorlók többnyire szigorú hagyományaikhoz kötve élnek, melyek nyomán nem ritkák becsületbeli gyilkosságok sem. Kérdéses, hogy Törökország feltételezett Uniós tagsága után a kulturális és világnézeti, vallási különbségek miatt megvalósulhat-e az az integráció, amely az Unióban elvárt minden tagállamtól? Az Egyesült Királyságot gyakran nevezik „lehetséges mintának”, hiszen itt a másfél milliós muszlim közösség többé-kevésbé megfelelően tudott integrálódni a társadalomba. Ez sem volt elég azonban ahhoz, hogy ne zuhanjon le a török csatlakozás támogatottsága. A britek körében két év alatt 15 %-kal (23 %-ra) esett az „igen” oldaliak száma.14

13

http://eu.blog.vg.hu/2010/02/27/torokmez/ http://www.euractiv.hu/kulpolitika/linkdossziek/trkorszag-az-europai-unioban--mit-gondolnak-azallampolgarok 14

17

Törökök az EU tagállamaiban, 2008 (ezer fő) 3.táblázat

Összesen

Török állampolgár

EU honosított

Németország

2642

1912

730

Franciaország

370

196

174

Hollandia

270

96

174

Ausztria

200

120

80

Belgium

110

67

43

Nagy-Britannia

70

37

33

Dánia

53

39

14

Svédország

37

14

23

Forrás: külső konzulenstől kapott anyag alapján Online kérdőívet készítettem (1.sz. melléklet), hogy megtudjam, mi, magyarok, hogyan vélekedünk Törökország EU-csatlakozásáról. A kérdőívet 80 ember töltötte ki, életkoruk 16 és 62 év között volt. A kitöltők között hozzávetőlegesen ugyanannyi férfi és nő szerepelt, az iskolai végzettséget tekintve voltak nyolc általalánossal rendelkezők és mester képzést végzettek. Kutatásomban az Unió bővítéséről és Törökország helyzetéről tettem fel kérdéseket. A megkérdezettek 65,9%-a támogatná az EU kibővítését és az újonnan csatlakozó országok között Norvégia (55%) és Horvátország (50%) esetleges EU tagsága lenne a legnépszerűbb. Ezzel szemben a kitöltők 25%-a javasolta Törökországot, mint az Unió jövőbeli tagját. Törökország csatlakozásáról megoszlanak a vélemények, de a többség (43,1%) mégis támogatná. Viszonylag magas a száma, 29,2% azoknak, akik „Nem tudom”- mal válaszoltak. Én ebből a tájékozottság hiányára következtetek, hiszen nem mindenkihez jutnak el az erről szóló hírek. A csatlakozás legnagyobb problémáit a megkérdezettek szerint az ország eltérő vallása(15%), az ország poltikai helyzete (14%) jelentené, emellett többek szerint az EU részéről túl nagy pénzügyi támogatást igényelne az ország felzárkóztatása az Uniós kritériumok teljesítésére. A vélemények alapján a tagság pozitívuma az lenne, hogy az ország földrajzi elhelyzkedéséből adódóan megnyílna az út Ázsia felé, ezt 47% gondolja lényegesnek, a másik legtöbbet adott válasz szerint a magyar termékek számára egy új piacot jelentene Törökország (40%). A válaszadók nagy többsége, kb. a fele úgy véli, hogy a csatlakozás 5-10 éven belül megvalósulhat.

18

Az Uniós tagállamok politikai akarata tehát nem mondható egységesnek a török belépéssel kapcsolatban. Belpolitikai szinten a tagállamokban nehéz képviselni az EU-s szinten fontosnak tartott lehetőséget. Akarjuk-e, hogy az EU közvetlenül határos legyen Szíriával, Irakkal, Iránnal, Örményországgal és Grúziával? Akarjuk-e, hogy a többségében keresztény Unióba egy 99,8%-ban muzulmán vallású 70 milliós tagállam csatlakozzon? Ezekre a kérdésekre kell először magunkban megtalálni a választ és aztán ennek megfelelően, ha felvállalható mindez akkor az aktuális török politikai, gazdasági és demokratikus állapotoknak megfelelően lehetőleg gyorsan elősegíteni a tagságot. Európa gyakran megfeledkezik a tárgyalasztal másik felén ülő félről. A legtöbb elemzésből így kimarad a törökök uniós csatlakozással kapcsolatos véleménye. Nézzük ők hogyan vélekednek! A legfrissebb felmérések alapján a török társadalom több, mint 50%-a az uniós csatlakozás mellett tenné le a voksát és csak 25%-uk ellenezné ezt.15 Ez az adat jóval meghaladja az előző évi 26%-os eredményt és a 2004-ben felvett tíz tagállam csatlakozási hajlandóságát. A magas támogatási arány nem mentes a belső ellentmondásoktól sem a poltikusok között, sem a társadalom különböző rétegeiben. A leginkább unióbarát réteget a kurdok képezik. Ez érthető, hiszen a kisebbségi és emberi jogok bővülése helyzetüket jelentősen javítaná. Azoknak érveit hallgatva, akik a török Uniós tagságot nem támogatják sem könnyű szemet hunyni afelett a tény felett, hogy az Uniónak szüksége van a növekvő török piacra, gazdaságra és erőforrásokra. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint a 1995-ben megszületett közös vámunió. A 2008-as pénzügyi és gazdasági válságot megelőző években a gazdasági növekedés 5-10% között mozgott minden évben. A telített európai piacok után ez a piac több szektorban is kitörést ígérhet. Ezt támasztja alá az a tény, hogy 2009-ben az EU és Törökország közti kereskedelem értéke elérte a 100 millárd EUR dimenziót. Törökország ezzel jelenleg az EU 7. legnagyobb kereskedelmi partnere. Törökország kereskedelmének a felét pedig az Unióval bonyolítja le. Minden jogi, politikai vagy a berendezkedésükből fakadó akadály ellenére ez a viszony magáért beszél. Egyértelműsíti azt, hogy nem csak Törökországnak van szüksége az EU-ra, de az Uniónak is ugyanennyire szüksége van Törökországra.

15

Az Eurobarometer 2007. őszi felmérése alapján.

19

2.2. A tagság problematikája

2.2.1. Politika Súlyos problémák tornyosulnak Törökország esetleges EU tagsága körül mind politikai, mind szociológiai téren. E problémákat éppen a csatlakozási kérelem hozta felszínre. Kevéssé tisztázott a kulturális-vallási kérdés, az iszlám és Európa kompatibilitása, holott ez az a probléma, amely a legtöbb megfigyelő érdeklődését felkeltette. A politikai alapprobléma az, hogy Törökország rendelkezik a demokrácia bizonyos jegyeivel, amelyek azonban nem elégségesek ahhoz, hogy az EU jelenlegi kritériumai szerint demokráciának legyen minősíthető, mivel ezek a kritériumok idővel egyre szigorúbbak lettek. A követelmények merevebbé válásával kételyek merülnek fel az ország demokratikus voltát illetően. Az alapvető politikai kérdés az ország intézményes berendezkedése. Atatürk a szekularizmus védelmezőjeként a hadsereget helyezte az első helyre, a demokráciát és az európai elköteleződést csak a másodikra. Ha konfliktus támadna a szekularizmus és egyéb tényezők között, a szekularizmus megőrzése felülírná a demokráciát és az európai elköteleződést. 1945 óta a hadsereg - közvetve vagy közvetlenül - négyszer lépett fel a kormány ellen, mert a tábornokok úgy találták, hogy a kormány vagy túlságosan korrupt, vagy túlságosan iszlámista. A török táradalom átalakulása lassú folyamat. Atatürk nyolc évtizeddel ezelőtt kezdte el és utódai a mai napig nem voltak képesek modern, nyugati típusú demokratikus társadalommá alakítani Törökországot. Az önmagukat kiválasztó elitek, amelyek az országot vezették - valószínűleg jogos félelmükben - nem akarták a hatalmat átruházni a népre, mert attól tartottak, hogy az a hatalmat olyan cél érdekében használná fel, amely eltér a nyugati típusú modernitásra irányuló törekvésektől. Recep Tayyip Erdoğan kormánya bizonyos iszlám árnyalattal és ezen az alapon népi támogatással bír. Erdoğan törekvése az EU tagságra részben hasznos, mert demonstrálni akarja demokratikus és európai elkötelezettségét a tábornokoknak és eloszlatni kormánya iránti gyanakvásukat. A katonák ellenkező okból akarják Törökországot bejuttatni az EU-

20

ba: annak biztosítására, hogy egy iszlám kormány, vagy ami még ennél is rosszabb, egy iszlám típusú modernizáció alapvetően változzék meg az EU feltételek által.16

2.2.2. A gazdaság

A következő sokat hangoztatott ellenérv a török csatlakozással szemben, hogy Törökország túl nagy terhet jelentene az uniós költségvetés számára. Egy, a volt török pénzügyminiszter, Kemal Dervis által írt tanulmány szerint a török csatlakozás összköltsége korántsem jelentene elviselhetetlen terhet. Szerinte ugyanis, ha Törökország 2015-ben csatlakozna, akkor az akkori feltételezett gazdasági viszonyok között számolva az EU GDP-jének maximum nettó 0,2%-át17 kapná meg. Azonban az is tény, hogy a sok embert foglalkoztató és elmaradott mezőgazdaság miatt Törökország lenne a legnagyobb nettó haszonélvezője az uniós támogatásoknak. Ezért mind az unió, mind pedig Törökország részéről szükséges lépes lenne a jelenlegi agrárfinanszírozási rendszer újragondolása. Probléma emellett még az, hogy az ország gazdasági fejlettsége nem egységes. A nyugati területek rendkívüli fejlettséget mutatnak, az isztambuli és az Égei-tenger környéki területek GDP-je majdnem másfélszerese az átlagos török GDP-nek, azonban Anatólia és a kurd területek gazdasági mutatói a fekete-afrikai országokéval vetekszenek. Itt rendkívül magas a munkanélküliség, amit a kormányzati szektorban felajánlott álláslehetőségek sem tudnak enyhíteni, ezért ezekről a területekről magas a migrációs hajlam. Léteznek ugyan bizonyos programok a terület felzárkóztatására, mint a Southeastern Anatolia Project (Délkelet-Anatólia Projekt), ami több ezer munkahelyet teremtett és fog teremteni az elkövetkező néhány évben, azonban ezek megvalósulása a térség elmaradottságán csak enyhíteni fog majd, telesen nem tudja megoldani.18

16

http://www.budapestanalyses.hu/docs/Hu/Elemz%C3%A9sek_Arch%C3%ADvum/analysys_159_hu.html

17 18

Azonban ez az EU összköltségvetésnek már megközelítőleg 20%-át jelentené. http://www.terebess.hu/keletkultinfo/OszmanIII.v%E9gleges.pdf

21

Regionális egyenlőtlenség Törökországban 4.táblázat

Népesség

GDP/fő a török

GDP/fő az EU 27

(millió fő)

átlag %-ában

átlagának %-ában

17,3

153

43

Égei-tengeri

9,0

130

36

Közép-anatóliai

11,6

97

27

Földközi-tengeri

8,7

94

26

Fekete-tengeri

8,4

76

20

Délkelet-anatóliai

6,6

54

15

Kelet-anatóliai

8,1

28

8

Területi egységek Márvány-tengeri (Isztambul)

Forrás: Török Statisztikai Évkönyv Szintén kifogásolható, hogy Törökország az emberi fejlődési index (HDI, Human Developement Index) tekintetében nem foglal el kielégitő helyet. A mutatószám a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. Általánosan elfogadott eszköze a jólét mérésének, különösen a gyermekjólétének. 2009-es felmérés alapján 0,798-as értékével a 76. a világ országai között. Magyarország ezzel szemben 0,879-es HDI indexével a 43. a listán.19 Pozitív gazdasági hatásként kell ugyanakkor megemlíteni, hogy az Európai Unió befolyása a gazdag nyersanyagforrást jelentő területek irányába jelentősen megnövekedne. A unió kőolaj és földgáz szükségletének 60 %-a a Törökországgal szomszédos államokból származik. Hatalmas gazdasági befektetések indultak meg Törökország területén, melyek Európa szénhidrogén ellátásához nagyban hozzájárulhatnak. Az egyik legfontosabb lesz a Nabucco-vezeték, melyről később részletesebben is írok.

19

http://www.fita.org/countries/turkey.html

22

2.2.3. A ciprusi konfliktus

Törökország politikai helyzetének elemzésekor fontos megemlíteni a Ciprusi kérdést, mely az egyik legnagyobb megoldásra váró probléma az EU bővítésének hatodik szakaszában. Törökország 1974-ben katonai erővel megszállta a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő sziget északi részét, válaszul arra, hogy a görög nacionalisták Athén támogatásával puccsot kíséreltek meg Ciprus Görögországhoz csatolásának céljából. Az akkori török miniszterelnök Bülent Ecevit mintegy 35 ezer katonát küldött a ciprusi törökök védelmére. A török csapatok megszállták a sziget egyharmadát és 200 ezer görögöt űztek el a török csapatok ellenőrzése alá vont országrészből. Jelenleg mintegy 40 ezer katona állomásozik a sziget északi felén. Az intervenciót a nemzetközi közvélemény elítélte és a török-európai közeledés évekre megtorpant. A törökök 1983-ban megalapították az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. Ettől kezdve megosztott az állam, habár számos kísérletet tettek arra, hogy a görög és török ciprióta vezetők agy tárgyalóasztalhoz üljenek. Ciprus 2004. május 1-jén vált az EU tagjává. Brüsszel felajánlotta, hogy a tagságot az egész szigetre kiterjeszti, ha a két országrészben párhuzamosan rendezett népszavazáson az állampolgárok elfogadják az ENSZ újraegyesítési tervét. Mivel azonban a földközi-tengeri sziget déli, görögök lakta területén a szavazók túlnyomó többsége nemmel szavazott, az európai integrációs szervezet csak a nemzetközileg elismert ciprusi görög államalakulatot fogadta be a 2004-es bővítés során.20 Törökország továbbra sem nyitotta meg kikötőit és reptereit az általa el nem ismert Köztársaság előtt. Ennek következtében 2006. november 29-én a Bizottság több fejezet esetében felfüggesztette a tárgyalásokat a törökökkel. A konfliktus megoldására talán a legjelentősebb kísérletet az ENSZ főtitkára, Kofi Annan által kidolgozott terv volt, mely a terület egyesítését célozta. Ez azonban a már említett népszavazás következtében kudarcot vallott. A Bizottság tehát egyértelműen a Ciprusi Köztársaság elismerését sürgeti a törökök részéről, melynek következtében a kereskedelmi kapcsolatok is helyreállhatnának.21 Amíg azonban az ország nem fogadja el, lehetetlen előrébb jutni a csatlakozási tárgyalásokban.

20

http://www.euractiv.com/en/enlargement/turkey-accession-cyprus/article-135940

21

Az EU bővítési biztosa Olli Rehn véleménye alapján

23

2.2.4. Az emberi jogok

Az Európai Unió az emberi jogok tiszteletben tartását a csatlakozás egyik alappilléreként definiálta Törökország számára. A koppenhágai kritériumok szerint új tagállamok csak akkor csatlakozhatnak az EU-hoz, amennyiben érvényesül az emberi jogok és kisebbségek védelme. A nők jogainak kiszélesítése különösen sürgető feladat. Habár az utóbbi évtizedekben nagyfokú javulás tapasztalható ebben a kérdésben és az uniós felmérés szerint is Törökország rendelkezései a nők jogaról általában véve kielégítőek, azért kiegészítésekre szükség van. A nők jogainak kiterjesztése csak a 2000-es évek első felében valósult meg, addig például a férj szava számított a házasságban a válás, a vagyonmegosztás és a gyermekelhelyezés tekintetében. 2001-ben fogadta el a parlament az új polgári törvénykönyvet, mely a házastársakat már egyenlő feleknek tekinti, illetve eltörölték az addig érvényben lévő törvénytelen gyermek fogalmát is. Azonban hosszú időnek kell eltelnie, míg a törvényben garantált jogok a kultúra részévé válnak. Többek szerint a nők helyzete a törvényi egyenlőség ellenére sem mondható megfelelőnek, a képviselőknek alig 9%-a nő és még mindig általános az országban a nők sérelmére elkövetett, családon belüli erőszak, amiről a legtöbben hallgatnak. A nők jogaiért küzdő aktivisták szerint a társadalom változóban van, régebben a megkérdezett tíz emberből kilenc a nők ellen elkövetett családon belüli erőszakot helyénvalónak tartotta, ma már tíz emberből kilenc elítéli, és a média is nagyobb figyelmet fordít az ilyen erőszakos cselekményekre. Mindazonáltal azt is megemlítették, hogy a török kormánynak nagyobb figyelmet kellene fordítania a civil szervezetekre, mert az együttműködés még hiányzik.22

22

http://www.bpb.de/themen/QZWE6Q,0,Menschen_und_Minderheitenrechte%3A_die_T%FCrkei_und_die_

europ%E4ischen_Standards.html

24

2.2.5. A kurdok helyzete

Az etnikai konfliktusok már régóta a török

4.kép A képzeletbeli Kurdisztán

társadalom szerves részét képezik. A török állam homogén egységként kezeli a népességet, és az etnikai kisebbségek létét is megkérdőjelezi. Az 1923-as

Lausanne-i

egyezmény

hatására

Törökország kénytelen volt elismerni a nemiszlám vallású közösségek kisebbségi jogait, de az iszlám-vallásúakat továbbra sem volt hajlandó. Ettől az intézkedéstől leginkább a legnagyobb törökországi etnikai kisebbség, a kurd szenvedett, mely a Kurd Munkáspárton (a PKK-n) keresztül vívja több évtizedes harcát. Az európai vélemények szerint nem szabad a törököket felvenni az Unióba, addig amíg nem rendezik a kurd problémát, különösen annak kiterjedtsége miatt.23 A kurdok a világ legnagyobb kisebbsége, melynek nincs önálló állama. A Törökországban élő 10-12 millió24 kurd helyzete alapvetően meghatározza a török-EU viszonyt, sőt a kilencvenes végén részben emiatt is állt le a csatlakozási folyamat. Mára változások kezdenek kibontalkozni, a jelenleg kormányon lévő Erdogan a csatlakozást célozva jogszabályi, társadalmi reformokat hajtott végre az emberi és szabadságjogok tekintetében, illetve a kisebbségek jogainak kiszélesítése is halad előre. A megszületett reformok még csak a folyamat eléjét jelentik és semmiképpen sem többek, mint a csatlakozáshoz szükséges változások első lépése. A kisebbségek jogainak kiterjesztése mind hotizontálisan, mind vertikálisan messze van még a kívánatostól.25

23

Csizmadia Szilárd: A páneurópai mozgalomtól az euróig, Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, Tudoményos füzetek 9. kötet (2005) 24 Török hivatalos adatok szerint, azonban más források alapján számuk elérheti a 15-20 milliót is. A kurdok száma a világban körülbelül 30 millió. 25 http://www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4217

25

2.3. Törökország és az EU kereskedelme

A Török Köztársaság külkereskedelmi forgalma (2006-09) 5. táblázat

Megnevezés

2006

2007

2008

2009

Export

Mrd USD

85,5

107,2

132,0

111,0

Import

Mrd USD

139,6

170,0

201,8

134,2

Forrás: Turkish Statistical Institute (TürkStat)

A ’80-as években megindult strukturális illeszkedési politika alapvetően az exportexpanzióra épített, ezen belül is a feldolgozott termékek részarányának növelését tűzte ki célul. A török kivitel földrajzi orientációja és termékszerkezete jelentősen megváltozott az elmúlt években: a kereskedelmi liberalizációnak köszönhetően a KözelKelet helyett egyre inkább Európába irányul és jelentősen megnövekedett benne a hozzáadott értékű, technológia-intenzív termékek (elsősorban a gépek és szállítóeszközök) aránya.26 A külkereskedelmi mérleg hiánya 69,8 milliárd USD volt; az ország exportja 23,0%-kal 132,0 milliárd USD-ra, importja 18,6%-kal 201,8 milliárd USD-ra növekedett 2008-ban. Az exportban az agrártermékek aránya 3,0%-ra csökkent, míg a feldolgozott termékeké 94,8%-ra emelkedett. Az importban a beruházási javak aránya 2,0%-kal csökkent, a félkész termékeké pedig 2,4%-kal emelkedett 2008-ban az előző évhez képest. Bár az EU-ba irányuló török kivitel 2008-ban 39,4%-kal maradt el az előző évi értéktől, Törökország legfontosabb exportpiaca 48%-os részarányával továbbra is az EU maradt (ugyanakkor részesedése jelentősen csökkent az előző évekhez képest, 2007-ben még meghaladta az 56%-ot). Ezen belül a kivitel 9,8%-a Németországba, 6,2%-a Nagy Britanniába, 5,9%-a Olaszországba, 5,0%-a pedig Franciaországba irányult. Az ország további fontos exportpartnerei: Egyesült Arab Emirátusok (6,0%), Oroszország (4,9%) és 26

http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1494926/Torokorszag.pdf

26

az USA (3,3%). Törökország főbb exporttermékei: fémipari termékek, szállítóeszközök, élelmiszer, textíliák, ruházati cikkek. Törökország legnagyobb importpiacai: Oroszország (15,5%), Németország (9,3%), Kína (7,8%), USA (5,9), Olaszország (5,5%), Franciaország (4,5%). Az EU-ból származó behozatal 27,0%-kal visszaesett, az Unió részesedése a török összimportból 37,6%-ra olvadt

2008-ban.

Törökország

főbb

importtermékei:

gépek

és

berendezések,

szállítóeszközök, félkész termékek, vegyi anyagok, energiahordozók. Az EU és Törökország között 1996-tól működő vámunió alapján az ipari és a feldolgozott mezőgazdasági termékek teljes körű vámmentességet élveznek. Egyes mezőgazdasági termékek piacra jutását az 1998-ban hozott, 2006-ban módosított Társulási Tanácsi határozat könnyíti. Törökország az EU-n kívüli országokból származó importra a közösségi külső vámtarifát (CCT) alkalmazza, amely az uniós exportőröknek súlyozottan 5% körüli vámelőnyt biztosít. A vámkedvezmény nem vonatkozik szolgáltatásokra és a közbeszerzésekre. Az ország uniós tagságáról folytatott tárgyalás tovább javítja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok feltételeit.27

2.3.1. Főbb exportpartnerei

Németország A körülbelül három millió török lakos Németországban számottevő jelentőségű a két ország közötti kapcsolatban. Emellett pozitívan befolyásolja együttműködésüket az a tény is, hogy 2008-ban több, mint négy millió német látogatott el Törökországba. Emellett az egyetemek közötti együttműködésekben is Törökoszág legnagyobb partnere. Németország már rég óta Törkország legfontosabb kereskedelmi partnere, mind az export, mind az import tekintetében. 2008-ban a kereskedelem nagysága nem változott az előző évhez képest – mely 32 milliárd USD volt -, a világgazdasági válság hatásai ellenére sem. A török export Németországba 13 milliárd USD volt, főbb termékei a textil- és bőráruk, élelmiszeripari termékek, és a gyorsan növekvő számú elektronikai termékek. 27

http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=tr

27

1980. óta Németország több, mint 7 milliárd USD-nek megfelelő működőtőkét fektetett be az országba, ezzel Törökország legnagyobb külföldi befektetőjévé vált. A törökországi német vállalatok és a német alaptőkével redelkező vállalatok száma 3900-re nőtt. A Német-Török Kereskedelmi és Iparkamara több, mint 10 éve működik, feladata a kettős adóztatás kiküszöbölése, a befektetők védelme. 2009-ben a két ország együtt ünnepelte kétoldalú együttműködésük 50 éves évfordulóját. A német-török fejlesztési megállapodás keretében több mint 400 projektet valósítottak meg. 1960 óta Németország 5,6 milliárd USD kölcsönt nyújtott a török kis-és középvállalkozásoknak. 650 millió USD értékű tartalékalapot hoztak létre mega projektekre, 2001-től 16 millió USD fejlesztési támogatást adtak a környezeti, a szennyvíz elvezetési és a regionális fejlesztési programokra. A török-német egyetemek közt 69 hivatalos együttműködés jött létre, széleskörű a német nyelvű és németalapítású iskolai hálózat. Jelenleg 23600 hallgató tanul német egyetmeken, ebből megközelítőleg 5000 törökországi születésű.28

Nagy-britannia Az Egyesült Királyság széleskörű kapcsolatokat tart fenn Törökországgal. Az angolok az ország második legnagyobb exportpartnerei. A legnagyobb kereskedelmi volumen a két ország között 2007-ben volt, amikor is 8,8 milliárd USD-nyi exportforgalmat bonyolítottak le. Domináns szerepet játszik a török pénzpiacokon és erőteljesen bekapcsolódott a privatizációs folyamatokba is. Németország után ők a legnagyobb tőkebefektetők az országba. Az angol tőkével megalapított vállalatok száma 2007 végén 18000 körül mozgott és további külföldi tőkebefektetésekkel kíván részt venni az ország modernizálásában. Nagy-Britnnia támogatta a Világ Bank és az IMF stabilizációs programjait is. Annak ellenére, hogy Törökország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország, a 2004. május 17-én aláírt brit-török együttműködési szerződés teljes körű politikai és gazdasági együttműködést prognosztizál. Az angol turisták száma is jelentős Törökországban, 2007-es évi adatok szerint 1,9 millióan látogattak el, és ezzel ők lettek az ország célközönsége az üdülési hírdetések szempontjából.29 28

http://www.auswaertiges-amt.de/diplo/en/Laenderinformationen/01-Laender/Tuerkei.html

28

Olaszország A kereskedelmi kapcsolatok a két ország között mindig is intenzívek voltak, ezt jelzi az a tény is, hogy az olaszok Törökország harmadik legnagyobb exportpartnerei és jelentőségük az import szempontjából sem elhanyagolható. Az export nagysága 2007-es adatok szerint 7 milliárd USD körül mozog. A főbb Olaszországba szállított cikkek a hajók és más vízi járművek, emellett az autók, ruhák is fontosak, az élelmiszerek közül pedig a hal és a mogyoró jelentős. Az olasz és török üzletemberek kedvelik egymást ezzel is magyarázható a nagy számú olasz befektető a török gazdaságban. A szimpátia erre persze nem elegendő magyarázat, hozzájárult még az állam gazdasági beavatkozásának csökkentése és a törvényi előírások megszületése. Ezek és persze az EU-csatlakozás kilátása vonzza egyre inkább a külföldi befektetőket az országba.30

2.3.2. Főbb importpartnerei

Oroszország A két ország regionális kapcsolatait a rivalizálás mindvégig jellemezte. A közelmúltban azonban felismerték, hogy az együttműködés mindekettőjük érdeke. Érthető módon innen importál Törökország a legnagyobb mennyiségben, hiszen, ha csak az üzemanyag- és energia termékeket nézzük, azt 72%-ban onnan szerzi be, ezenkívül fémeket, vegyi árukat vesznek a törökök. Törökország viszont textilt, gépeket és járműveket, és élelmiszeripari-termékeket ad el az oroszoknak. Jelentős

számban

találhatunk

török

építőipari

és

kiskereskedelmi

cégeket

Oroszországban. Az orosz befektetések nagysága Törökországba 2008-ban 350 millió USD volt, a török befektetések Oroszországba pedig elérték a 1,5 milliárd USD-t. A két ország fontosnak tartja a többdimenziós együttműködést, különösen az energia, a közlekedés és a hadsereg terén. Oroszország célja, hogy a török üzemanyag - és energetikai

iparba

fektessen

be.

A

stratégiailag

29

http://www.turkisheconomy.org.uk/economy/UK_trade.htm

30

http://files.splinder.com/d106820823e0b6ec6c3c26184cdd0564.pdf

29

fontos

energetika

szektorban

együttmködéseik olyan nagy volumenű projektekben mutatkoznak meg, mint a Kék Áramlat gázvezeték, mely Oroszországból földgázt szállít Törökországba. Ezt hivatalosan 2005 óta használják. Az oroszok terve növelni a gázellátást és villamosenergia-szállítást Törökországba.31

Németország Mint azt korábban láthattuk Németország kiemelkedő helyet foglal el Törökország exportjában és az importban is a második legnagyobb partnere. 2008-ban a törökök 20 milliárd USD értékben importáltak a németektől, mely legnagyobb részét gépek, műszaki cikkek, járművek és autóalkatrészek teszik ki. 2009 első hónapjaiban azonban a német export Törökországba 33%-kal csökkent a válság miatt.

31

http://www.euractiv.com/en/foreign-affairs/turkey-russia-relations/article-134083

30

3. Törökország és Magyarország gazdasági helyzete

3.1. A török-magyar kapcsolat útja

„Kevés népnek vannak olyan, a legrégibb történelmi időkig visszanyúló kapcsolatai egymással, mint a közép-ázsiai eredetű törököknek és a magyaroknak. Ezeket a kapcsolatokat a nyelv, a történelem és a művészetek vonatkozásában egyetemeken és tudományos intézményekben kutatják, s új és új felfedezésekkel gazdagítják; ugyanakkor a két ország közötti egyezmények kereteiben a tudomány, a kultúra, a kereskedelem és a honvédelem terén is együttműködnek a szakemberek.” (Vecdet Erkun: Budapesttől Ankaráig) Annak érdekében, hogy ez a kapcsolat áttekinthetőbb legyen, a törökökkel folytatott múltbéli és jelenlegi viszonyunkat öt lépésben szeretném összefoglalni, melyek jelentősen befolyásolták kapcsolatunk alakulását.

Az őshazától a honfogalásig Az időszámítás kezdetét megelőzően a magyarok ősei az Urál hegység környékén, Európa legkeletibb vidékén élő nomád törzsek voltak, akik az akkori körülményeknek megfelelő vadászó életmódot folytattak. A törökök őshazája Nyugat-Szibériában, az Altaj hegység környékén helyezkedett el, délre és főleg keletebbre a magyarok táborától. A két szomszédos térség közötti kapcsolat létezését elsősorban alátámasztja, hogy a magyar és vele rokonságban álló ugor nyelvbe már ez idő tájt is több török szó bekerült. Feltételezzük tehát, hogy innentől beszélhetünk közös múltról. Ezt követte a népvándorlás, mely közelebb hozta a két népet egymáshoz, hiszen a magyarok ősei délre, míg korábbi török szomszédaik nyugat felé vándoroltak és feltételezések szerint a Fekete-tenger és a Kubán folyó környékén találkozhattak, melynek következtében e kapcsolat erősebbé vált. Ekkoriban az egyes népek életmódját jelentősen befolyásolta szomszédaik kultúrája. A török fajú ogurok, onugoruk és az Európából visszavándorolt hunok közös területen éltek. Ezzel magyarázhatók azon török jövevényszavak, melyek a vándorlások eredményeként születtek (teknő-tekne, árpa-arpa, vagy az alma-elma szavak). A magyarok ősei a IX. században a Duna völgye felé, nyugarta vették az irányt, azonban több török népcsoport is 31

hasonlóképpen cselekedett, a besenyők vagy akár a kunok, akik e területen véglegesen le is telepedtek. A török hódoltság kora (XV-XVIII. század) Mindenki sokat hallott már százötven éves itt tartózkodásukról, mely nagy hatással volt a későbbi magyar kultúrára, számos építészeti alkotásra. Ez utóbbi estében gondoljunk a főváros török fürdőire, például: a Rudas fürdőre. Az építészet mellett említésre szolgál a magyar-török konyha összefonódása, nem beszélve a zenéről, költészetről. Sőt a kézművesiparban is érződött a hatás. A török mesterekről sokat tanultak a magyarok, főképp ami az ékszerek, vagy a fegyver- és textilkészítés mesterségét illeti. Azon élvezeti cikkek, mint a kávé és a dohány elterjésztése hazánkban, szintén a törökök érdeme. Népeink tehát tanultak is, gazdagodtak is a keleti nép sok éves itt tartózkodása során és azon családnevek fennmaradása mint a Basa, Kara, Kuru arra enged következtetni, hogy keveredtek egymással, vegyes házaságok köttettek. A XVII.század vége felé megszűnt a törökök magyarországi uralma, az egyesített osztrák-magyar csapatok végleg kiűzték a népet. A hódoltság utáni századok (XVII-XIX.század) A törökök kiűzése után a magyaroknak újabb problémával kellett szembenézniük. A Habsburg uralom alól szerettek volna felszabadulni, mely a törökök számára is kedvező volt. Ezért pártolták Thököly felkelését, fogadták a veszetes csapatot. Hasonló képpen ment végbe a Rákóczi féle szabadságharc is, ők is Törökországban leltek menedékre. A magyarokat példátlan vendégszeretettel fogadták a törökök, személyüket tisztetelet övezte. Az 1848-49-es szabadságharc bukását követően Kossuthot és táborát ugyancsak tárt karokkal várta az ország. A magyar parancsnokok közül többen is a török hadsereg szolgálatában folytatták munkájukat, hogy egy pár nevet említsek, Bem apó és Guyon Richárd is török tiszti rangot kapott. A fent említett példák érzékeltetik, hogy kapcsolatunk milyen sok rétű volt. A XIX-XX.század fordulója és a köztársasági korszak kezdete Kapcsolatunkra ebben az időben rendkívül pozitívan hatott a törökök felénk tett gesztusa: a Corvina-köteteket – melyek még a hódoltság idején jutottak török kézre – visszaadták hazánknak. Kezdetét vette közös múltunk feltárása, tanulmányozása. Bebizonyosodott a „másodlagos rokonság”, valamint nyelvrokonsági összefüggéseink. A 32

két ország tudósai megkezdték együttműködésüket a hatékonyabb eredményre jutás érdekében. Vámbéri Ármin vezetésével pedig kezdetét vette a török nyelv oktatása. A köztársaság megalakulása fontos eseménynek bizonyult kapcsolatunk elmélyülése tekintetében. Több száz magyar mérnök – elsősorban út-híd- és vasútépítő, valamint közlekedésszervező és irányító mérnök – és szakemeber telepedett le az országban, Atatürk meghívására. Továbbá a nyelvújításban is részt vettek a magyar nyelvész szakemberek. Az oktatás területén is nyitottak az országok, itt kiemelném a Hungarológiai Intézet létrehozását Ankarában, ahol magyar vendégprofesszorok kaptak lehetőséget a magyar irodalom és történelem tanítására. A két világháború közötti időszakban pedig sok török nemzetiségű diák folytatta Magyarországon tanulmányait, sokan szerezték meg nálunk diplomájukat. A második világháború utáni idők és napjaink A körülmények úgy hozták, hogy kissé meggyengült kapcsolatunk a törökökkel, mely annak a következménye, hogy országaink egészen a magyar rendszerváltásig más-más szövetségi rendszerhez tartoztak. Sőt a törökök kifejezetten féltek a kommunista kapcsolattól. NATO kapcsolatunk óta azonban újra egy szövetségi rendszerben vagyunk, amit a török EU-tagjelölti státusz tovább erősít, ezzel is lehetőséget nyújtva a további közeledéshez. A lehetőségekhez képest tehét mindkét fél igyekszik javítani kapcsolatukon. Nem múlik el év anélkül, hogy ne kerülne sor magas szintű delegációk, miniszterek egymás országába történő látogatására. Egyre nagyobb hangsúlyt fordítunk a török építészeti alkotások, emlékművek rekonstrukciójára, mely a hazánkba látogató törököket jó érzéssel tölti el. Ez természetesen fordítva is igaz. Közös múltunk emlékeit mindkét országban tisztelet övezi.32

3.2. Törökország gazdaságának bemutatása

Törökország mai területe évezredeken át a világ egyik legfontosabb összekötő útja volt. A keletről érkező, fűszerekkel és selyemmel megrakott karavánok a mai Isztambulon keresztül jutottak el Európába. Az Ázsia és Európa közti rendkívüli pozíciója miatt a mai napig élénk kereskedelem jellemzi. 32

Békési B. István: Törökország, Budapest Panoráma Kiadó , 550 oldal (1983)

33

Törökország dinamikus gazdasága bonyolult keveréke a modern ipar és a kereskedelem mellett a hagyományos mezőgazdasági ágazatnak. A mezőgazdaság rendelkezik egy erős és gyorsan növekvő magánszektorral, de az állam továbbra is jelentős résztvevője az alapvető ipari tevékenységeknek, a bankok, a közlekedés és a kommunikáció területeinek. A legnagyobb ágazat a textil- és ruházati, mely az ipari területén dolgozók egyharmadát tudhatja magáénak. A globális kvótarendszer megszűnésével a szektornak keményen meg kell küzdenie a nemzetközi piacokon, azonban más ágazatok, különösen az autóipar és az elektronikai ipar növekvő fontosságúvá vált a török exportban. Az erőteljes gazdasági növekedés ellenére 2002-07 között - amelyek nagyrészt a megújult befektetői érdeklődés, a feltörekvő piacok, az IMF támogatást, és szigorúbb költségvetési politika következményei voltak - a gazdaságot magas folyó fizetésimérleghiány és a magas külső adósságok terhelik. A fizetésimérleg-hiány sebezhetővé teszi az országot és megrendítheti az országba befektetők bizalmát. A további gazdasági és igazságügyi reformok és a várható EU-tagság miatt, a közvetlen külföldi befektetések (FDI, Foreign Direct Investment) további növekedése várható. Napjainkban Törökország a világ 15. legvonzóbb országa a működőtőke számára.33 Ennek az állománynak értéke több, mint 18 milliárd USD volt a 2009-es év végén.34 Törökország egyike azon kevés országoknak a világon, mely önállátó az élelmiszerek tekintetében és a mezőgazdasági termékek fő előállítója. Az alkalmas föld és éghajlat nyújtotta lehetőségek miatt az országnak nagy kapacitása van sokféle növény termesztéséhez. Törtenelmileg a mezőgazdasági szektor az ország legnagyobb munkaadója és jelentősen hozzájárul a GNP-hez. Napjainkban a mezőgazdaság kevesebb, mint 20%-a GNP-nek, bár nemzeti munkaerő csaknem 35%-át foglalkoztatja. A mezőgazdasági termelést általában kis családi vállalkozások végzik Törökországban. A mezőgazdasági földterületek 10%-a a nagyvállalatokhoz tartozik, 90%-a a kisebb méretű vállalkozásoké. A megművelt földetürelet 70%-án búzát termelnek, mely növény gyakori az egész országban, az északi területek kivételével. Az árpatermelés a rangsorban a második, a kukorica a harmadik. A kukorica termesztéséhez nyáron párás levegő szükséges, így a

33

UNCTAD World Investment Prospects Survey, 2008-2010 alapján http://www.unctad.org/en/docs/wips2008_en.pdf 34 http://www.enjoyturkey.com/info/facts/Economy.htm

34

fekete-tengeri térség kiválóan alkalmas. A zöldségtermelés a mezőgazdasági temelés 60%át teszi ki és a lencse, a csicseriborsó és a bab termesztése a leggyakoribb. Gyümölcstermesztés szinte az ország valamennyi részén folyik, a jelentős dohányelőállító helyek pedig az Égei-, Márvány-és Fekete-tengeri régiók. Ipari termékek, mint a pamut, a len, a szezámmag és a mák már régóta megtalálhatóak Törökországban, de az ipari fejlődéseknek köszenhetően az I. világháború után új zöldségeket - mint például a cukorrépa, napraforgó és a tea - is elkezdtek termeszteni. 2007. márciusi adatok szerint Törökország a világ legnagyobb mogyoró, füge, sárgabarack, cseresznye, birsalma és gránátalma termelője; görögdinnye-, uborka- és csicseriborsó-termesztésben második, paradicsom-, padlizsán-, zöldpaprika-, lencse- és pisztáca-termesztésben harmadik helyen van. Az állattenyésztés jelentős potenciállal bír az országban főleg azokon a területeken, ahol a mezőgazdaság és a gazdálkodás korlátozottak, az emberek az állattartásból élnek, főleg Közép-, Kelet- és Délkelet-Anatóliában. A mezőgazdasági műveletek keretében végzett állattartás és az állati termékek részesedése a teljes mezőgazdasági kivitelből viszonylag magas. A halászat a gazdag víszkészletek miatt egész éves tevékenység és általában a Feketetengeren, a Márvány-, Égei- és a Földközi-tengeren történik. Az erdős területek Törökország teljes területének 25%-át alkotják és rendkívül gazdagok növény-típusok tekintetében. Az erdők 99%-a az állam tulajdonába tartozik. A török mezőgazdaság az Unió számára külön problémát jelent, hiszen e szektor teljesítő képessége nincs arányban a méreteivel, termelékenysége is alacsonyabb szintet hoz, szemben a nyugat-európai országokkal. Egy fontos kérdés tehát, hogy az Európai Unió mennyire tudja ezt az ágazatot dinamizálni és ösztönözni az exportra való termelésre.35 Az ipar a legfontosabb gazdasági ágazat a mezőgazdaság mellett, vezetője a fejlődési folyamatoknak. Különösen a liberalizációk után az ipar jelentős növekedést mutatott és a termelési szintje elérte a világviszonylatban elvártat. Az iparban a lakosság 19%-át foglalkoztatják, a nemzeti össztermék 29%-át, a teljes export 94%-át teszi ki. A legnagyobb iparág a textil- és ruhaipar (16,3%), melyet az olajfinomítás (14,5%), az élelmiszeripar (10,6%), a vegyipar (10,3%), a vas- és acélipar (8,9%), az autóipar (6,3%) és a gépipar (5,8%). Az export tekintetében is a textilipar vezet, 35

http://www.theodora.com/wfbcurrent/turkey/turkey_economy.html

35

2007-ben 19%-ot tett ki. Az autóipar állt a második helyen 18%-kal, ezt a vas- és acélipar követi 13%-kal, majd a háztartási gépek (10%), vegy- és gyógyszeripari termékek (9%) és a gépipar (7%). A ruhaipar 2008-ban 20 milliárd USD-nak megfelelő exportot bonyolított le, ennek 76,33%-a az Európai Unió országaival való kereskedelemből származott. Törökországban több sikeres, multinacionális vállalat is működik, ilyen például a Koç Holding, melynek olyan cégei vannak, mint a többszörös díjnyertes Arçelik, aminek BEKO márkája vezeti például az angol hűtőgép-piacot. Az európai televíziópiac több mint felét a Törökországban gyártott áruk teszik ki. A Vestel Electronics Európa legnagyobb televíziógyártója, a kontinensen gyártott és eladott készülékek ¼ -ét állítja elő. Törökország autóipara egyre növekszik, 2008-ban több, mint 1 millió darab gépjárművet gyártott, ezzel Európa hatodik legnagyobb gépjármű-gyártója Németország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország mögött.36

3.3. Isztambul, a török kereskedelem motorja

5.kép A Kék Mecset

Isztambul volt a török külkereskedelem motorja 2009 első félévében, 25,9 milliárd USD értékű export- és 32,8 milliárd USD értékű importáru haladt át a városon. Ez az export Törökország kivitelének 54,2 %-át teszi ki, így Isztambul a legnagyobb kereskedő város a két kontinensen átívelő országban. A 32,8 milliárd USD értékű import pedig a teljes behozatal 52,6 %-át jelentette. Míg Törökország külkereskedelmét negatívan befolyásolta a gazdasági valság, addig hat török város kivitele és behozatala meghaladta az egy milliárd USD-t. A sorrendben Isztambult Bursa követi, majdnem 4 milliárd USD értékű exporttal, ezután Izmir következik 2,6 milliárddal, majd Ankara 2,1 milliárd USD-ral. A sort Kocaeli és Gaziantep zárja 1,8 illetve 1,36 milliárd USD értékű kivitellel. 36

http://www.terebess.hu/keletkultinfo/OszmanIII.v%E9gleges.pdf

36

Az import tekintetében a török főváros, Ankara található a második helyen 7,9 milliárd USD-ral, amelyet Kocaeli, Bursa és Izmir követ. A gazdasági válság súlyosan érintette az importáló cégeket is, majdnem 10 %-kal kevesebb cég hoz be árut Törökországba, mint a válság előtt. A kivitellel foglalkozó cégek aránya ugyanakkor csak minimális mértékben csökkent, mindössze 0,02 százalékkal.37

3.4. Törökország és a világgazdasági válság

A többi ország gazdaságához hasonlóan a török gazdaságot is érintette a gazdasági visszaesés. Pénzügyminisztériuma jelentése szerint 2009 első felében a költségvetési hiány 23 milliárd TRY38 (15 milliárd USD) dagadt. Ez tizenháromszorosa az előző évinek. Az IMF segítséget nyújtott, 19 milliárd USD hitellel. Bár a globális gazdasági válság negatív hatásait Törökország sem képes elkerülni, ezúttal úgy tűnik, nem kell számolnia azokkal a szenvedésekkel, amelyek egyébként a visszaesés idején rendre utolérik. A törökök számára a recesszió általában a következőképp néz ki: a gazdaság felpörgése hiperinflációt gerjeszt, fizetőeszköz összeomlik, a rosszul irányított bankszektor nehéz helyzetbe kerül . Pedig az adottságok kedvezőek: képzett a munkaerő, Európa közel van, a menedzser réteg tehetséges. A pénzügyi rendszer törékenysége azonban eddig megakadályozta, hogy Törökország előrelépjen a feltörekvő gazdaságok élvonalába. Most azonban, mindenki meglepetésére, másképpen alakulnak a dolgok. Kétségtelen, hogy a gazdaságot súlyosan érinti az export visszaesése, és továbbra is fennállnak szerkezeti problémák mind a politikai szférában, mind a szabályozás terén. A pénzügyi rendszer ugyanakkor egészen jól tartja magát, miközben amerikai és európai bankok a csőd szélén táncolnak. A szokatlan helyzet részben a reformoknak köszönhető, meg persze a mögöttük álló Nemzetközi Valutaalapnak, amely a támogatás feltételéül szabta az infláció leszorítását és a bankok mérlegének erősítését. A külföldi pénzintézetek növekvő jelenléte szintén arra ösztönzi a helyi bankokat, hoyg hozzák jobb formába magukat. Azonban ami a

37 38

http://kitekinto.hu/europa/2009/08/26/isztambul_a_torok_kulkereskedelem_motorja török líra

37

legfontosabb, Törökország nyitott a külföldi befektetések felé, s komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a globális gazdaság igazi szereplője legyen. E mentalitásbeli változás eredményeként az ország fel is értékelődött a multinacionális cégek szemében. A külföldi működőtőke-beruházások értéke 2001-ben még mindössze 1,1 milliárd USD volt, míg 2007-ben már 22 milliárd. Igaz, a szám 2008-ban 18 milliárdra csökkent, s az idén várhatóan csak 9,1 milliárd lesz, de a török üzleti szféra bízik abban, hogy a visszaesést fellendülést fogja követni. Törökország a maga 76 millió lakosával részint vonzó piac a fogyasztási cikkek gyártói szemében, részint jó bázis az európai export számára, az autógyártástól az elektronikán át a textiliparig. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök 2003 óta hivatalban lévő, mérsékelten iszlamista kormánya alapvetően üzletbarát politikát folytat. A gazdaság irányítását a 2001-es válságban a területet felügyelő csúcsminiszterként átvevő, korábban 24 éven át a Világbank tisztviselőjeként dolgozó Kemal Dervis elképzeléseire építve Erdogan csökkentette a vállalati adókat, javította a szellemi tulajdon védelmét, és felállított egy befektetés-ösztönző hivatalt. Ugyancsak az ő vezetésével kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások az EU-val. S noha utóbbiak korántsem haladnak zökkenőmentesen, annyi eredményük már mindenképpen van, hogy változtatásra kényszerítették Ankarát egy sor területen – a nők jogainak erősítése éppúgy idetartozik, mint a protekcionizmus enyhítése , és általában fokozták a figyelmet a gazdasági szereplők körében.39

39

Figyelő 46.szám 2009.november 12-18., A válságtűrő félhold című cikk alapján

38

3.5. Az ország gazdaságpoltikája

A gazdaságpolitika meghatározó eleme, hogy véghezvigye azon reformokat, melyek az EU-tagság eléréséhez szükségesek. A kormány fő céljai: az infláció további csökkentése, a korábbi évek költségvetési hiányából fakadó államadósság fokozatos felszámolása, a privatizáció folytatása, a külföldi tőkét vonzó stabil gazdasági környezet megteremtése, a folyó fizetési mérleg veszélyesen magas hiányának kezelése az export és turizmus bevételeinek növelésével. Megerősött az a program, mely az ország energiafüggőségének csökkentését, illetve az energiaelosztó-szerep megszerzését tűzte ki célul. Törökországban a szigorú nemzetközi előírások és uniós környezetvédelmi normák teljesítése érdekében a török Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium Programja egy évtized alatt 70,5 milliárd USD értékű környezetvédelmi beruházást irányoz elő. Ebből állami forrásokból 50 milliárd értékű, elsősorban ivóvíz- és szennyvíztisztítók, valamint hulladék feldolgozó építését tervezik. Az országban fejlett technológiával jelenleg 138 szennyvíztisztító működik, az elkövetkező 15 évben további 2942 különböző kapacitású szennyvíztisztító építésére lesz szükség. Ezen kívül jelentős beruházások szükségesek az ipari szennyvíz tisztításához, mivel a meglévő 87 ipari zóna közül saját víztisztítóval 41 rendelkezik, 17 a kommunális csatornába vezeti a szennyvizet, a többi a környezetet terheli. Ugyancsak említésre méltó a Baku-Tbilisi-Ceyhan kőolajvezeték.Ez az Azerbajdzsán fővárosából, Bakuból induló a grúziai Tbiliszin keresztül a törökországi Ceyhanig haladó vezeték, melyen át 2006 májusában kezdett áramlani az olaj és naponta 1 millió hordónyi olajat hoz a piacra.

3.6. Turizmus

Az Egyedülállóan szép természeti értékekkel és nagy történelmi kincsekkel rendelkező Törökország tökéletes központja a turisztikai tevékenységeknek. Minden típusú nyaraló 39

elképzelését kielégíti, köszönhetően a földrajzi és az éghajlat nyújtotta lehetőségeknek. A magas hegyektől a hosszan elnyúló tengerpartokig, a vadregényes erdőktől a széles tavakig, az ország a lehetőségek széles skálájával rendelkezik. A turizmus Törökország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő szektora. A TUI Utazási Iroda és a Thomas Cook szerint a világ 100 legjobb szállodájából 11 található itt. 2005-ben 24 124 501 látogató érkezett az országba, akik 18,2 milliárd USD-t költöttek, ez turistánként 679 USD-t jelent. 2009-re a látogatók száma 27 077 114 főre nőtt. A török riviéra kedvelt célpontjai többek között Antalya, Alanya, Marmaris, Fethiye, Kemer és Bodrum, de Isztambul is népszerű.40 A török turizmus vonzereje abban rejlik, hogy elérhető árakon kínál igényes szállodákat és programokat az odalátogatóknak. Az európai turisták különösen szívesebben választanak közelebbi célpontokat, mint amilyen a török riviéra is. Kép 6. Kulturális főváros 2010

Az ország népszerűségét csak növelni fogja a 2010-es évben, hiszen a németországi Essen mellett Isztambul kapta az „Európa kulturális fővárosa

2010”

címet.

magyar

eredményekkel

Összehasonlítva a

a

fejlesztéseket

tekintve, a törökök lényegesen jobban állnak: Isztambul több, mint 20 kulturális központtal, Leonardo Da Vinci tervei alapján készült híddal, a Feszty-körképhez hasonló, de annál nagyobb szabású három dimenziós panorámaképpel, felújott városnegyedekkel. Ez persze a törökök nagy rutinjának köszönhető. Isztambulnak azért nem jelentett óriási kihívást a 2010-es eseményekre való felkészülés, mert a város önkormányzata 1989 óta folyamatosan valósította meg a betervezett projekteket. Ráadásul ha nem nyerte volna el az „Európa kulturális fővárosa 2010” címet, akkor is tovább folytatta volna a fejlesztéseket, kulturális projekteket. Csupán arra volt szüksége, hogy az elmúlt évekhez képest még aktívabbra fordítsa a kulturális tevékenységeket, beruházásokat. Erről a számok is jól tanúskodnak: míg négy évvel ezelőtt mindössze négy kulturális központot tudott felmutatni Isztambul, addig ma már több mint huszat; míg akkoriban hetente legfeljebb húsz kulturális esemény volt, addig most naponta 40

http://www.kultur.gov.tr/EN/Genel/BelgeGoster.aspx?17A16AE30572D313B0ED0AA5232E402F5DC9F

D9D89694F3B

40

van annyi. Ráadásul a marketingeszközeivel is jól bánik a török nagyváros: nincs olyan nemzetközi fesztivál, konferencia, könyv- és turisztikai vásár, ahol ne reklámoznák Isztambult és a sorra kerülő kulturális programokat. Sőt a népszerűsítésbe 40 testvérvárosát is bevonta.41 Turkish Airlines Az ország egyik legjelentősebb vállalata, nem csak a turizmus terén. A világgazdasági válság ellenére is folytatódik a cég rohamos növekedése és kiterjesztése. A 2008-as adatok, az előző évi adatokhoz képest 327%-os többlet teljesítményt mutatnak, a nettó bevétel pedig 1134 millió TRY volt. Az utasok száma is 15%-kal nőtt, így 22 597 000 személyt szállított a 2008-as évben.42

3.7. A török gazdaság jövőbeli tervei

Számos állami vállalat eladását tervezi 2010-re a török kabinet, elsősorban az újból fellendülni látszó konjunktúra hatására növekvő vásárlási kedvben reménykedve. Az állam erőműveket, gyárakat, energiahálózatokat és útüzemeltetési koncessziókat is áruba kíván bocsátani. A válság miatt 2,3 milliárd EUR-ra csökkent 2009-es privatizációs bevételek után az idén 10,4 milliárdos nyereségre számít az ankarai kormányzat. Az eddigi csúcsévnek egyébként a 2005-ös évet tartják 8,2 milliárd EUR bevétellel. Az illetékesek még az első negyedévben meg kívánják kezdeni az erőművek eladásának előkészítését.

Egyes

nagyobb

áramtermelők

papírjait

részben

tőzsdén,

részben

nagybefektetőknek szeretnék értékesíteni. A várakozások szerint mind az erőművek, mind az út- és hídüzemeltetési koncessziók eladása komoly külföldi érdeklődésre tarthat számot. Ankara mindkét isztambuli Boszporusz-hidat privát üzemeltetők kezébe kívánja adni, valamint az ankarai városi gyorsvasutat és hét további autópálya-szakaszt is. A közlekedési privatizációtól várt összeg önmagában is nagyon nagy: csak a Boszporusz-hidak és a tíz autópálya értékesítése után közel 10 milliárd EUR bevétellel lehet számolni.

41

http://www.fn.hu/utazas/20090218/pecs_tanulhatna_isztambultol/

42

A Turkish Airlines saját adatai alapján.

41

A jelentős részben már privatizált egykori távközlési monopólium, a Türk Telekommunikasyon további részeinek eladása is a tervek között szerepel. Az óriáscég 55 %-át 2005-ben már eladták a szaúdi Oger társaságnak, további 15%-ék pedig kisbefektetőknél van. Jelenleg a még állami kézben lévő 30%-os pakett felének eladásáról van szó.43

3.8. A magyar gazdasági helyzet kilátásai

A magyar gazdaságban az ipari termelés már 2009 III. negyedévében, a kivitel pedig a II. negyedévben emelkedett az előző negyedévhez képest, a GDP esetében ez feltehetőleg a IV. negyedévben következett be. Idén az építőipar lehet a legdinamikusabb ágazat, mindenekelőtt az EU finanszírozású infrastrukturális fejlesztések hatására, az üzleti beruházások növekedése inkább csak a II. félévben várható. A lakossági fogyasztás szintje valószínűleg kissé tovább csökken, kb. 1%-kal. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat következtében várhatóan alig, mindössze 1%-kal nőnek. A minimálbér ugyan közel 3%-kal emelkedik, de sok cégnél nincs mód a bérnövelésre. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7,5%kal emelkednek, ami a reálkeresetek 3,5-4%-os növekedését eredményezi. (2009-2010-ben összesen kb. 1%-kal emelkednek a reálkeresetek, ezen belül az üzleti szférában legalább 5%-kal nőnek, a költségvetési szektorban pedig közel 10%-kal esnek.) A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a foglalkoztatás még tovább csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai visszaesnek megadóztatásuk miatt, a családtámogatások nominálisan sem nőnek. A havi nyugdíjak reálértéke ugyan minimálisan emelkedik, de éves szinten a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése következtében - a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve - minimálisan csökken. 2009-ben a fogyasztói árindex éves átlagban 4,2%, az év végén 5,6% volt. 2010 első félévben még 4-5% között marad a drágulás üteme, csak az év közepétől csökken 3%

43

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/privatizacios-hullam-torokorszagban-302019

42

környékére. Így az éves átlag 3,5% lesz. 2011-ben az infláció elérheti az MNB által kívánt, 3% alatti szintet. A válság kikényszerítette magatartás-változás miatt a külső egyensúly már 2009-ben látványosan javult. A belső kereslet némi emelkedésével ugyan az áruforgalmi aktívum idén csökken, de a folyó fizetési mérleg aktívuma megmarad, mivel a jövedelem-kivonás a profitok csökkenése miatt - nem ugrik meg jelentősen. Ugyanakkor az EU-transzferek felhasználása gyorsul. Így a folyó fizetési és tőkemérleg - a 2008. évi 6,6 milliárd EUR deficit után - 2009-ben és 2010-ben is 2,8 milliárd EUR körüli aktívummal zár. A javulás mintegy 10 milliárd EUR, így az ország külső eladósodottsága jelentősen csökken. A Monetáris Tanács a választások előtt feltehetőleg óvatos kamatpolitikát fog folytatni. Amennyiben az államháztartási folyamatok az új kormány alatt is a nemzetközi pénzvilág által elfogadott keretek között maradnak, a jelenlegi 6%-ról a II. félévében folytatódhat a kamatcsökkentés.44

44

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/02/01/az_iden_stagnal_a_magyar_gazdasag/

43

4. Kereskedelem a két ország között

4.1. Magyarország, mint gazdasági partner megítélése Törökországban

A törökökben van egy össznépi szimpátia a magyarság iránt, kevés olyan ország van a Földön, ahol Magyarország iránt ilyen nyíltan és szimpátiával nyilatkozik az utca embere is, talán Finnországban lehet hasonló a helyzet. Ez a szimpátia valami távoli, keleti rokonságtudatból ered, az iskolában is úgy tanítják Törökországban, hogy a régi török népekhez kapcsolódik a magyarság. Az üzleti életben is hasonlóan vélekednek a törökök a magyarokról. Tisztességes, megbízható és jó üzletembereknek tartanak bennünket, akikkel érdemes üzletet kötni. A magyar üzleti viszonyokat stabilnak, kiegyensúlyozottnak tartják. A befektetések részéről is kiegyensúlyozottnak és kockázatmentesnek látják a magyar piacot, de kevés hasznot hozónak is. A kereskedelem szempontjából telítettnek, konkurenciaharc terén nehéznek vélik a törökök Magyarországot. Barátságosan viszonyulnak hozzánk, elhangzik a testvérem, vagy barátom kifejezés akár üzleti tátgyalások során is. Ezeknek az üzleteknek a megkötésében is szerepet játszanak a több évezreddel ezelőttre visszanyúló kapcsolataink. Ez a barátságtudat onnan is táplálkozik, hogy az elmúlt 300 évben tulajdonképpen csak baráti kapcsolat volt a két ország között, és a Habsburgok ellen szabadságharcok vezetői, Rákóczi, Kossuth is oda emigráltak, mely egyfajta kölcsönös politikai szimpátiát teremtett. Magyarországon is szimpátia tapasztalható a törökök iránt, de úgy gondolom, korántsem akkora, mint a törökök felől. Ez az itt töltött 150 éves hódoltságnak is tulajdonítható – amit a törököknél lénygesebb pozitívabb színben tüntetnek fel a tankönyvek -, és manapság a média is negatívan befolyásolhatja a közvéleményt. Saját tapasztalom szerint, sok rossz hír jut el hozzánk a törökökről, jó pedig igen kevés. Az emberekben pedig még mindig a sok száz évvel ezelőtti időkről szóló történetek élnek a török népről.

44

4.2. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alakulása, a forgalom szerkezete

A magyar-török gazdasági kapcsolatok szerződéses és intézményi feltételrendszere kiépült (2.sz. melléklet), országaink között gazdasági együttműködési, beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló, környezetvédelmi, állategészségügyi, polgári és kereskedelmi jogsegéllyel kapcsolatos, közúti fuvarozási és légügyi megállapodás van érvényben. A gazdasági, az energetikai, a műszaki-tudományos és a mezőgazdasági együttműködést az érintett szakmai szövetségek és vállalatok bevonásával működő vegyes bizottságok segítik. Ahhoz, hogy jobban átlátható legyen a két ország közti külkereskedelmi kapcsolat változása, részletes elemzésre van szükség, amely nagyjából az elmúlt 15 évet öleli fel. Nézzük végig, hogyan változtak a két ország gazdasági együttműködései és áruforgalma, miként alakult ki a mai áruszerkezet.

A kétoldalú kereskedelemre már 1996-ban is a feltétel nélküli legnagyobb kedvezményes elbánás vonatkozott. A magyar exportra ez a helyzet az EU és EFTA országból származó árukkal szemben, a vámunió következményeként közel 10%-os súlyozott vámhátrányt jelentett. Az 1997-ben született Szabadkereskedelmi Megállapodás ezt a vámhátrányt kívánta megszüntetni a magyari ipari termékek tekintetében. A Törökországba irányuló magyar kivitel 1996-ban 57 millió USD volt és a behozatal is hasonlóképpen alakult. A magyar export kimagasló ütemben növekedett, 1997. évi dinamikája pedig a teljes magyar export bővülésének a duplája. A magyar statisztika szerint a kivitel 45,5%-kal 82,9 millió USD-ra emelkedett és ezzel Törökország a magyar felvevőpiacok rangsorában a 26. helyre lépett elő. A növekedést elsősorban a gépek és gépi berendezések eladásának 174%-os emelkedése eredményezte. A magyar kivitelben a gépek, gépi berendezések (45,5%), valamint a feldolgozott termékek (36,6%) domináltak, az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoprt 11,7%-kal, a nyersanyagok 5,8%-kal részesedtek.

45

Az import 20,3%-kal (69,9 millió USD-ra) emelkedett. Ezen belül a feldolgozott termékek részesedése a legnagyobb 67,1%-kal, az élelmiszer, dohány árufőcsoport részesedése 23%, a gépek, gépi berendezéseké 6,5%, a nyersanyagoké pedig 3,2% volt.45

1998. április 1-jén lépett életbe a Szabadkereskedelmi Megállapodás. Törökország az EU-val társult viszonyban lévő országok közül elsőként Magyarországgal írta alá ezt. Egyes fontos mezőgazdasági termékek piacra jutásának elősegítése érdekében a két ország kölcsönös koncessziókat nyújtott egymásnak kedvezményes vámkontingensek formájában. Ennek alapján többek között évi 30000 tonna búzát és 5000 tonna kukoricát vámmentesen exportáltunk Törökországba. A Törökországba irányuló magyar export 1998-ban 19,7%-kal 99,2 millió USD-ra emelkedett az előző évi adatokhoz képest, és ezzel az ország felvevőpiacaink rangsorában a 24. helyre lépett elő. Az élelmiszer export 48%-kal növekedett, a nyersanyag kivitel 8,4%-kal csökkent. Több feldolgozott terméket értékesítettünk, a gépek és gépi berendezések exportja közel 25%-nőtt. Az import 12%-kal 77,2 millió USD-ra emelkedett. Ezen belül a legszembetűnőbb változást a gépek és gépi berendezések behozatalában tapasztaltuk, ez 71%-kal nőtt, míg a nyersanyag import 55%-kal csökkent.46

1999-ben a visszesés következett be a Törökországba irányuló magyar exportban. Míg 1998-ban ez az érték 99,2 millió USD volt, addig egy évvel később már 21%-kal kevesebb, 78,4 millió USD volt. Az élelmiszer export 42%-kal, a gép- és berendezés kivitel 60%-kal csökkent, a feldolgozott termékek kivitele viszont 43%-kal nőtt. Látványosan nőtt a műanyagok kivitele is. A gép- és berendezés export csökkenésére kedvezőtlen hatással volt az, hogy a korábbi években kötött erőművi üzletek kifutóban voltak. A kivetel hanyatlásához hozzájárult továbbá a a jugoszláviai háborús helyzet: a dunai szállítás lehetetlenné vált, olykor olyan gyárak semmisültek meg a bomatámadások során, amely magyar termékek alapanyagait állította elő. A Törökországból érkező import jelentős mértékben nőtt az előző évi értékekhez képest, összesen 44,8%-kal, 111,8 millió USD-ra. A Szabadkereskedelmi Megállapodás biztosította kedvezőbb feltételek erősítették azt a trendet, hogy a behozatal évről-évre 45

Magyarország külgazdasága 1997, 121-125. oldal Magyarország külgazdasága 1998, 124-129. oldal

46

46

növekedett. 1999-ben a gép- és berendezés-behozatal csaknem megnégyszereződött. Ezen belül 1,8 millió USD-ről 13,4 millió USD-ra ugrott a járművek és részegységeik behozatala.47

2000-ben – az 1999.évi deficit után – 76,4 milliós aktívumot könyvelhettünk el , miközben a forgalom 53,8%-kal 303,4 millió USD-re nőtt.Kivitelünk közel 2,5-szeresére, 189,9 millió USD-ra nőtt. Csökkent az élelmiszerek, ital, dohány és nyersanyagok exportja, emelkedett a feldolgozott termékek kivitele. Mind értékben, mind részarányban jelentősen nőtt és meghatározóvá vált a gépipari export, ezen belül mintegy 65 millió USD-t tett ki az új termékként jelentkező mobiltelefonok és csaknem 10 milliót a személygépkocsik értéke. Ismét exportáltunk erőművi berendezéseket. Mindössze 1,4%-kal, 113,5 millió USD-re nőtt a behozatal: kevesebb élelmiszert, italt, dohányt és nyersanyagot importáltunk. A legnagyobb értéket a feldolgozott termékek képviselték.48 Az utóbbi években folyamatos kétoldalú forgalomnövekedés volt tapasztalható, azonban 1999 után 2001-ben is magyar hiány keletkezett, miután kivitelünk értéke (210 millió USD) majdnem negyedével csökkent, és a behozatal (260 millió USD) 63,7 %-kal nőtt. Nagy mértékben csökkent az élelmiszerek, dohány, ital kivitele és a feldolgozott termékek exportjának értéke. Ugyanakkor az élelmiszer-dohány-ital árufőcsoport importja nőtt, de részarányuk csökkent. Majdnem megháromszorozódott a gépek és gépi berendezések behozatala a gépjármű-import ugrásszerű emelkedése miatt. Kereskedelmi mérlegünk negatívvá válása többek között arra vezethető vissza, hogy a 2001-ben a török gazdaságot sujtó válság miatt csökkent a belföldi kereslet és az import, így csökkent néhány volumenhordozó a magyar termék kereslete is (pl. személygépkocsi). A török lira példátlan leértékelődése megdrágította az importot, ösztönözte az exportot, és a beszűkülő kereslet miatt a török gyártók is kénytelenek voltak a külpiacok felé fordulni.49 A hanyatlás után 2002-ben ismét ugrásszerű növekedés következett be a kétoldalú áruforgalomban. Mind a kivitel, mind a behozatal rekord értékeket ért el, és megint csak magyar aktívum keletkezett. Kivitelünk értéke (360 millió USD) 70 %-kal nőtt, a gépi 47

Magyarország külgazdasága 1999, 132-137. oldal Magyarország külgazdasága 2000, 146-153. oldal 49 Magyarország külgazdasága 2001, 172-179. oldal 48

47

berendezések valamint a feldolgozott termékek exportja egyaránt bővült. Az élelmiszerek kivitelét a kukorica- és búzaszállítások emelték fel látványosan. Exportunk növekedésében szerepet játszott a török gazdaság fellendülése és a török lira megerősödése. Importunk (336 millió USD) 28%-kal nőtt.50 A magyar-török külkereskedelem forgalma 1996 és 2002 között 6.táblázat

Magyar kivitel nagysága

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

57

82,9

99,2

78,4

189,9

210

360

57

69,9

77,2

111,8

113,5

260

336

114

152,8

176,4

190,2

303,4

470

696

Török behozatal nagysága Magyarországra Összesen

Forrás: Külügyminisztérium A 2002-ben látványosan megnövekedett mezőgazdasági kivitelünk (kukorica, búza) a gyenge termés miatt 2003-ban visszaesett, a török dömpingellenes védővám PVC exportunkban okozott jelentős kiesést, a török projektek leállása az erőműépítéshez és rekonstrukcióhoz szükséges magyar gépek és berendezések szállítását vetette vissza. Exportunk értéke (334 millió USD) a korábbi évhez képest 7,2 %-kal csökkent, az importé (430 millió USD) 28,5 %-kal emelkedett. Kivetelünk legnagyobb tételeit képezték: mobiltelefon, TV képernyő, elektromos vezeték és műanyag. Behozatalunk jelentősebb cikkei: textil és ruházati termékek, háztartási elektromos cikkek, színes televízió, személygépkocsi, autóbusz, tehergépkocsi. A Kereskedelmi Megállapodást, valamint a Szabadkereskedelmi Megállapodást EU csatlakozásunkkal felmondtuk, így 2004. május 1-jével Magyarország is az EU és Törökország közti vámunió részesévé vált. Ennek alapján az ipari és a feldolgozott mezőgazdasági termékek teljes körű vámmentességet élveznek. Ennek köszönhetően kereskedelmi mérlegünk tovább javult, az előző évi adatokhoz képest kivitelünk csaknem

50

Magyarország külgazdasága 2002, 140-145. oldal

48

másfélszeresével nőtt (467 millió USD), behozatalunk nagyjából megegyezik a korábbi év adataival.51 A külkereskedelmi forgalom először 2005-ben került 1 milliárd USD fölé, sőt azt is meghaladva több, mint 1,3 milliárd USD eredményt értünk el. A legnagyobb ugrás az exportunkban következett be, ez 83%-kal lett nagyobb (855 millió USD) mint egy évvel korábban. Behozatalunk csekélyebb mértékben, mintegy 16%-kal nőtt (498 millió USD). Törökország

2006-ban

a

16.

legnagyobb

exportpiacunk

lett.

A

kétoldalú

külkereskedelmi megközelítette az 1,4 milliárd USD-t, mellyel az EU-n kívüli partnereink között a 4. legnagyobb aktívum a Törökországgal folytatott kereskedelemben alakult ki. A magyar export 1,01 milliárd USD volt, az exportunk Törökországba pedig 386 millió USD.52 A Törökországba irányuló magyar kivitel 2007-ben 20%-kal (1,21 milliárd USD-re), a behozatal 21%-kal (0,467 milliárd USD-re) nőtt. A magyar kivitelben 66%-os részaránnyal a gépek és villamossági cikkek dominálnak, a műanyag- és gumiipari termékek részesedése 14,2%, a járművek és alkatrészeik aránya 9,5%. Az élelmiszergazdasági termékek aránya 3,2%. A kereskedelmi forgalom átlag feletti ütemű növekedése 2008-ban is folytatódott. A Törökországba irányuló exportunk 15,9%-kal 1,4 milliárd USD-re növekedett. Ezen belül a kivitel 67%-át jelentő gépek, gépi berendezések eladása 13%-kal, a 20%-os részesedésű feldogozott termékek kivitele 28%-kal emelkedett. Az élelmiszerek és italok kivitele (29,8 M USD) változatlan szinten alakult, a nyersanyagoké 20%-kal (10,9 M USD-re) emelkedett. Az energiahordozók eladása 10%-kal (2 millió USD-re) nőtt. Behozatalunk 28,8%-kal 0,573 milliárd USD-re emelkedett. Ezen belül a feldolgozott termékek részaránya 67,3%, a gépek és gépi berendezéseké 27,4%, az élelmiszerek, italok és dohányáruké 4,3%, a nyersanyagoké 0,7%.53 A magyar-török külkereskedelem forgalma 2003 és 2008 között

51

Magyarország külgazdasága 2003, 133-139. oldal http://www.mfa.gov.tr/turkey_s-commercial-and-economic-relations-with-hungary.en.mfa

52 53

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/TR/hu/hu_uzleti_info/osszefoglalo_2009.htm

49

7.táblázat

Magyar kivitel nagysága

2003

2004

2005

2006

2007

2008

334

467

855

1010

1210

1402

430

430

498

386

467

573

764

897

1,353

1538

1677

1975

Török behozatal nagysága Magyarországra Összesen

Forrás: Külügyminisztérium, külső konzulenstől kapott segédanyag alapján A közelmúltban létrejött Gazdasági Vegyes Bizottság, az újraéledő Magyar – Török Üzleti Tanács, a bővülő kamarai kapcsolatok további fórumokat teremtenek a vállalati együttműködésre. A magyar exportőrök számos, magas színvonalú törökországi szakmai vásáron, kiállításon vehetnek részt. A magyar vállalatok, szakmai szervezetek törökországi tevékenységéhez az Isztambuli Főkonzulátus szervezetében működő külgazdasági szakdiplomata nyújt segítséget Törökország az EU-n kívüli országok közül az 5. legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Hazánk az uniós tagországok közül a 11. legnagyobb exportőr Törökországba. Kivitelünkben a gépek és elektronikai berendezések domináltak (48,8%-os részesedéssel). Az energetikai gépek és berendezések hányada 17%-os volt. Jármű- és alkatrészeladásaink részesedése hozzávetőleg a felére, 3,5%-ra csökkent, míg gyógyszerkivitelünk értéke 3,5szeresére nőtt 2008-ban az előző évhez képest. Mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk elmarad a lehetőségektől.

A török agrárpotenciál a magyar agrárgazdaság tükrében54

54

http://www.mezohir.hu/2005-11/010.html

50

Törökország több mint 8-szor nagyobb hazánknál, és jóllehet nálunk - a török 50%-kal szemben - az ország területének 64%-a mezőgazdasági művelésű, a két ország mezőgazdasági területe között így is hat és félszeres a különbség. Az egy főre jutó GDP tekintetében, 2009-es adatok szerint a törökországi 11200 USD aránylik a magyar 18800 USD-hez, ami a török termékek árversenyképességét egyértelműen javíthatja, hiszen az olcsóbb munkaerő következtében olcsóbban tudják a cikkeket előállítani és így az kevesebbe kerül. További török versenyelőny, hogy míg nálunk az öntözésre berendezett terület mezőgazdasági terület 4,8%-át teszi ki, addig Törökországban ennek a 17,1%-a öntözött, ami megközelítően akkora, mint a teljes hazai, mezőgazdaságilag hasznosított terület. Éppen ezen megfontolásból mélyebb elemzés nélkül is megállapítható, hogy termelésbiztonsági szempontból a török zöldség-gyümölcságazat jelentős versenyelőnnyel bír. Törökország EU-csatlakozása tehát e két fontos, és jelenleg még valójában ki nem aknázott komparatív előnyökkel rendelkező ágazatunk jövőjét negatívan befolyásolhatja. A

zöldség-gyümölcságazat

esetében

tehát

fokozódó

versenyre,

jelentős

konkurenciaharcra számíthatunk. Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben a két ágazatban, mint a vidéki népesség számára fontos munkaerő-lekötő képességű szektorban a versenyképességet erőteljesen javíthatják a promóciós munkát felvállalni képes termelői csoportok (TÉSZ-ek, BÉSZ-ek). A beszerzést, értékesítést, a piaci megjelenés egységesítését segítő új szerveződések sokat segíthetnek a konkurenciaharc során való helytállásban. A Világbank az OECD számára készült elemzése szerint a török agrárgazdaság töretlenül fejlődik, amit az is bizonyít, hogy míg nálunk, 1989-91-es bázison az élelmiszergazdasági kibocsátás 91%-on áll, addig a törököké 110%-on. A GDP tekintetében pedig beszédes növekedési rátával büszkélkedhetnek, hiszen a 2004. első felében elért 12%, illetve éves szinten produkált 8%-nyi növekménnyel Törökország a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságú országai közé küzdötte fel magát. A török agrárgazdaság exportorientált, és sikeres exportoffenzívában van, de mint a kétoldalú kereskedelem adataiból is kitűnik, a törökök számára nem a magyar élelmiszerpiac az elsődleges célpiac. Ebből következik, hogy a törökök EU-tagsága feltehetően csak áttételeken keresztül növeli majd a magyar termelők kitettségét az említett két ágazatban.

51

A török munkanélküliségi ráta (10%) hasonló, mint az EU-27-ek esetében. Az infláció kezelésében azonban a törökök rendkívüli teljesítménnyel büszkélkedhetnek, hiszen az 1999-ben még 65%-ot meghaladó éves átlagos pénzromlást mára egyszámjegyűvé tudták szelídíteni. A központi költségvetés hiánya ugyan meghaladja a GDP 6%-át, és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is eléri a 75%-ot, mára azonban már köztudottá vált, hogy a maastrichti kritériumokat jelenleg sem a németek, sem a franciák, sem pedig az angolok nem képesek teljesíteni. Törökország az EU-val kötött vámuniós szerződése révén 1995 óta jelentősen képes volt növelni az EU-piacokra irányuló exportját, de mégsem sikerült érdemben csökkentenie a Közösséggel szemben fennálló kereskedelmi mérleghiányát. Az EU számára a török gazdaság tehát - annál is inkább, mivel Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere az EU - jó, perspektivikus és kiszámítható piacnak bizonyul. A magyar-török agrártermék-kereskedelem a 90-es évek eleje óta megfigyelt, és számítógépes

adatbázissal

is

dokumentálható

folyamata

meglehetősen

hullámzó

kereskedelmi kapcsolatokról árulkodik. Exportunk az utóbbi közel másfél évtizedben meglehetősen tág határok között mozgott. A török piacra irányuló magyar agrárexport a 2 millió USD-s szinttől egészen 32 millió USD-t is elérő árbevételi nagyságrendig változott. Importunk ezzel szemben ugyan szűkebb intervallumban, de szintén erőteljesen mozgott az utóbbi években. Nagyságrendje többnyire meghaladta a török piacra irányuló magyar export mértékét. A számunkra deficites agrár-külkereskedelem arra utal, hogy a török agrárgazdaság egyre javuló hatékonyságú, termékei a magyar piacon is versenyképesek.

4.3. A kétoldalú tőkebefektetések értékelése

Az

1996-97-es

években

török

tőkerészesedéssel

200-250

vállalat

működött

magyarországon, többsége minimális tőkével a szolgáltatások területén tevékenykedett. Számottevő török tőkeberuházások ekkor a magyarországi Volksbankban és az Ikarusz Járműgyárban voltak., megélénkülni látszott az érdeklődés az autóálya építkezések és infrastrukturális befektetések iránt. Az 1997-ig beáramlott működőtöke nagyságát 15-20

52

millió USD-ra becsüljük. Magyar részről a legnagyobb törökországi befektetés a MOL által létrejött vegyesvállalat volt. Török adatok szerint a Magyarországon megvalósított török befektetések összértéke mintegy 67,5 M USD. Magyarországon mintegy 300 török cég tevékenykedik, a legjelentősebbek: Çelebi Ground Handling (a ferihegyi nemzetközi repülőtér földi kiszolgálása), New MGM Termelő Zrt. (Diósd; gördülőcsapágy-gyártás), Polat Holding (építőipar), Ege Seramik (csempe- és járólapgyártás), Halkbank (részesedéssel rendelkezik a Magyarországi Volksbank Zrt.-ben). Török adatok szerint a Magyarországon megvalósított török befektetések összértéke mintegy 70 millió USD, ebből 2,6 millió USD a bankszektorba, 40,5 millió USD a feldolgozóiparba, 9,1 millió USD az építőiparba, 4,9 millió USD a kereskedelembe irányult. Ezzel a török tőkeexport célországai sorában az uniós országok között a kilencedik, összességében a 12. helyen állunk.55 Török cégek érdekeltek a magyarországi szállodaipari befektetésekben és ingatlanberuházásokban is. A közepes nagyságú török cégek a néhány százezer euróstól a milliós nagyságrendig terjedő kategóriában tucatnyi befektetést valósítottak meg a vegyiparban, a logisztikai szektorban, a textiliparban, a gépkocsi alkatrészgyártásban, az építőanyaggyártásban, a kiskereskedelemben és a banki szférában. A minimális tőkével (12 ezer eurótól) létrejött török befektetések elsősorban az értékesítési és vendéglátási szolgáltatások területén működnek. A magyarországi török befektetések iránt érdeklődő török vállalkozások döntéseinél két fontos szempont játszik szerepet: az Európai Uniós előnyök kihasználása és a magyarországi tartózkodási engedély megszerzése. A legjelentősebb török befektetők Magyarországon 8.táblázat

Cégnév Celebi Ground Handling New MGM Termelő Zrt. Polat Holding Ege Seramik Halkbank (Türkiye Halk Bankasi A.S.) 55

Tevékenység földi kiszolgálás (Budapest Ferihegy International Airport) gördülőcsapágy-gyártás Építőipar csempe- és járólapgyártás banki szolgáltatások

http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1494926/Torokorszag.pdf

53

Baykan Otogaz Ltd. Ihlas Holding Aunde Teknik A.S. Polilas A.S. Pulver A.S. Unip Ltd.

autók-gázüzem-konvektorok gyártása üzletközpont Újpalotán autóbusz-ülések gyártása gumitömítések gyártása Porfestékgyártás logisztikai központ Oroszlányban

Forrás: ITD Hungary és a Török Nagykövetségtől kapott adatok alapján A Törökországba irányuló magyar export növeléséhez piaci oldalról adottak a lehetőségek. Jelentős üzletkötésekre elsősorban a villamos energiatermelés és elosztás, a járműipari beszállítások, a környezetvédelem, az IT és az élelmiszergazdaság területén kínálkoznak újabb lehetőségek. Törökország tíz év alatt megvalósuló 50 Mrd euró értékű erőmű építési programjába a piacon több évtizedes hagyományokkal rendelkező magyar energetikai gépgyártó vállalatok eredményesen bekapcsolódhatnak. Törökország a nemzeti előírások és az uniós környezetvédelmi normák teljesítése érdekében egy évtized alatt 70,5 Mrd USD értékű környezetvédelmi beruházási programot valósít meg. A magyar vállalatok török kivitelezőkkel együttműködve vízművek és szennyvíztisztítók tervezése, szennyvíztisztítási, szennyvíziszap kezelési technológiák átadása révén érhetnek el eredményeket.56 Az utóbbi időben megnőtt a magyar befektetők érdeklődése a viszonossági alapon, korlátozás nélkül vásárolható törökországi ingatlanok iránt. Ennek szellemében 17 magyar ingatlanbefektetés valósult meg Alanya környékén. Magyar tőkével 29 vállalat működik Törökországban - a legtöbb a kis- és nagykereskedelemben (török adatok szerint összesen 7 M USD értékű befektetéssel).

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

Törökországba irányuló magyar export növelésére elsősorban az energetikai, az infrastrukturális fejlesztések és az IT területén kínálkoznak további lehetőségek. Emellett sikeres

56

együttműködés

vasítható

meg

a

bányászatban,

http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=tr

54

a

bankszektorban,

a

mezőgazdaságban, a szállítmányozásban és a textiliparban. A legnagyobb együttműködési lehetőség a magyar cégek számára az autógyártásban van, hiszen mindkét országnak van már tapasztalata ebben és tehetségüket együtt még inkább kamatoztatni tudnák. Figyelmünket még összpontosíthatnánk a gépek- és gépi berendezések közös gyártására is. Szintén jövedelmező a kapcsolat a turizmus-szektorban, legyen szó akár hotelek építéséről és karbantartásáról, vagy kölcsönös látogatásokról Törökország tíz év alatt megvalósuló 50 Mrd euró értékű erőmű építési programjába a piacon több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező magyar energetikai gépgyártó vállalatok eredményesen bekapcsolódhatnak. A folyamatban lévő erőművi beruházások közül a Kangal erőmű I-II. blokkjának felújítását és az Aksa Enerji Uretim 238 MW-os kombinált ciklusú hőerőművét kell kiemelni, amelyben a magyar Transelektro vállat közreműködött. A magyar törekvések fő irányai a korábban épült hagyományos erőművek rekonstrukciója (Catalagzi erőmű kazánjainak felújítása, Yeniköy erőmű átállítása szárazhűtésre), részvétel a magántőke bevonásával megvalósuló erőművek építésében, újabb Heller szárazhűtési rendszerek építése. Ez, az 1995 óta fokozatosan fejlesztett együttműködés több új ágazatban is használható mindkét országban, vagy akár egy harmadik országban is. Törökország a nemzeti előírások és az uniós környezetvédelmi normák teljesítése érdekében egy évtized alatt 70 milliárd USD értékű környezetvédelmi beruházási programot valósít meg. Az előirányzott 50 milliárd USD állami forrásokból elsősorban ivóvíz- és szennyvíztisztítók, valamint hulladék feldolgozók épülnek. Önkormányzati és magánberuházásban főként ipari szennyvíztisztítók és kommunális csatornahálózatok épülnek. A Törökországnak nyújtott uniós előcsatlakozási pénzügyi eszközök (IPA) III. területfejlesztési komponens környezeti többéves operatív programja - főként ivóvíz ellátási, csatornázási, szennyvízkezelési és integrált hulladékkezelési beruházásokra 204,1 milló EUR uniós forrást allokált, amit Törökország 68 millió EUR összeggel egészít ki.

A

magyar

vállalatok

török

kivitelezőkkel

együttműködve

vízművek

és

szennyvíztisztítók tervezése, szennyvíztisztítási, szennyvíziszap kezelési technológiák átadása révén érhetnek el eredményeket. Törökország a magyar gyógyszerek számára is jelentős felvevőpiac. A gyógyszerexport elősegítésére az EGIS isztambuli vállalata 64 főt foglalkoztató országos piaci hálózatot működtet. Eddig három gyógyszert sikerült Törökországban regisztráltatni, további hét 55

készítmény engedélyezése folyamatban van. Középtávon évi 50 millió EUR exportot irányoztak elő. A török importőrök, beruházók hitelfelvételi lehetőségeinek beszűkülése miatt a magyar export versenyképességét tovább javíthatja az Eximbank és a Mehib által kínált exportfinanszírozási és exporthitel.

További üzleti lehetőségek: •

biológiai szennyvíztisztító - Tekirdag

•

szennyvíz és csapadékvíz hálózat fejlesztése – Trabzon

•

szennyvíztisztító korszerűsítése – Antakya

•

szennyvíztisztító építése, ellenőrzése – Ordu, Erzurum

•

hengerelt acéllemez, PE, PP egészségügyben keletkező hulladékmegsemmisítő – Tekirdag, Kocaeli, Catalagzi

•

autóbusz összeszerelő üzem létesítése - Gaziantep

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek A törökországi magyar befektetések egyik súlyponti területe az energetikai szektor fejlesztése lehet. Az erőmű építési programot zömében a magánszektor bevonásával kívánják megvalósítani. A magyar energetikai gépgyártó vállalatok az új erőművek építésébe hatékonyan akkor tudnak bekapcsolódni, ha a berendezések szállítása mellett befektetőként is részt vesznek a projektek megvalósításában, tartós üzemeltetésében. (Az érintett vállalatok megkezdték a lehetőségek feltárását.) Török részről az elektromos hálózatok kiépítésére, zöldmezős erőműi beruházásokra, geotermikus energiatermelésre, fenntartható, megújuló energiatermelés (nap, szél) valamint különféle bányászati feltárásokra irányuló stratégiai partnerségi együttműködésre van igény. Török részről elsősorban a geotermikus energia hasznosítása terén fogalmazódtak meg konkrét javaslatok. 56

A nagyszabású környezetvédelmi beruházási program keretében tervezett projektek (szennyvíztisztítók, lakossági hulladék feldolgozók) megvalósításába a magyar vállalatok (berendezések értékesítésén és technológia átadásán kívül) üzemeltetőként is igyekeznek bekapcsolódni. Törökország jelentős hévízkészletekkel rendelkezik, erre alapozva a fürdő- és gyógyturizmus

jelentős

fejlesztése

van

napirenden.

A

kiemelt

idegenforgalmi

központokban (Antalya, Izmir) feltárt gyógyvízforrásokat az idegenforgalmi szezon meghosszabbítására igyekeznek felhasználni. Más körzetekben (Kocaeli, Ankara, Trabzon) a gyógyvízre alapozva szeretnének új termálszállodákat létrehozni. Mindehhez élénken érdeklődnek a magyarországi tapasztalatok iránt és magyar befektetőket is szeretnének bevonni.

4.4. Kiemelkedően fontos együttműködési terület – a Nabucco gázvezeték

Az Európai Bizottság 2001-ben adta közre első, az EU energiabiztonságát átfogóan vizsgáló jelentésését.57 Már a dokumentum első soraiban rögzítik a kihívást: az elkövetkezendő 20-30 évben az Unió külső energia-forrásokra való ráutaltsága a mai 50%ról 70%-ra növekszik. Ugyanakkor e kiszolgáltatottság ellensúlyozására nemcsak Brüsszelnek, de egyik tagállamnak sincs kielégítő eszközrendszere. Az Unió legfőbb energia-hordozójának számító olaj kitermelése az Unióban csökken. Ez ellensúlyozható lenne nukleáris erőművek építésével, de ez nem túl népszerű a lakosság körében, Németországban pedig épp a közeljövőben kívánják a még megmaradt atomerőműveket megszüntetni. A megújuló erőforrások alkalmazása pedig nem less képes kiváltani a kieső mennyiséget. Így a földgáz marad, mint alternative megoldás, mely rohamosan terjeszkedik az uniós és globális energiapiacon. Azonban kitermelése az EU-n belül csökken, tehát itt is behozatalra kell hagyatkozni. Ezen érvek miatt Törökország egyre jobban felértékelődik a térségben. Az ország három olyan nagy szénhidrogén-termelő region határán fekszik, amelyek ha Európába akarják juttatni nyersanyagaikat, akkor útba kell ejteniük azt. Ez a három regió Oroszország, a Kaszpi-tenger és a körülötte levő lelőhelyek (Azerbajdzsán, Kazahsztán,

57

Green Paper – Towards a European Strategy for the security of energy supply; http://ec.europa.eu/energy/green-paper-energy-supply/doc/green_paper_energy_supply_en.pdf

57

Türkmenisztán és Üzbegisztán), illetve a Közel-Kelet Törökországgal határos államai, Irak és Irán. A táblázat hozzávetőleges képet ad ezen régiók készleteiről.

Törökország kőolajban és földgázban gazdag szomszédai 9.táblázat

Kőolaj (mrd t)

Kőolaj (glob. %) Földgáz (trl m3) Földgáz (glob %)

Oroszország

10,8

6,3

43,3

23,4

Kaszpi-térség

5,6

3,8

12,5

6,8

Irak és Irán

34,4

20

32,78

17,7

Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2008

Ez a helyzet kétségtelenül kínálhat bizonyos stratégiai hozadékot Törökország számára. Ha ki tudja használni ezen tranzitszerep kínálta lehetőségeit, kivételes energetikai elosztó központtá válhat. Európa nem Közel-Keletről kaphatna földgázt és nem szorulna rá az Orosz tartalékokra. Az eddig javarészt feltáratlan Kaszpi-térség révén pedig egy közepes olajtermelő régióval színesedne a globális energetikai térkép. A csővezetékek és a velül párhuzamos hatalmi érdekek nagyobb befolyást biztosítanának Ankarának a térségben. Európa kiszolgáltatott helyzetben van az orosz egyeduralommal szermben, amit a 2009es jaunári események is bizonyítottak, amikor Ororszország elzárta a gázcsapokat Ukrajna irányába, majd a két uniós tagország, Szlovákia és Bulgária irányába is. Oroszország ráadásul mindent megtesz azért, hogy különböző megoldásokkal kikerülje a barátságtalan tranzitországokat.58 Az, hogy az Északi Áramlat és a Déli Áramlat vezetékek a Balti-tenger és a Fekete-tenger alatt húzódnak, ennek a stratégiának a részei. A taktika azt is 58

http://www.euractiv.hu/gazdasag/linkdossziek/vezetekpolitika-oroszorszag-es-az-eu-energiahaboruja000088

58

megengedi, hogy Moszkva nyomást helyezzen az olyan tradicionális tranzitországokra, mint Ukrajna, hiszen az alternatív útvonalak segítségével el lehet látni a Nyugati igényeket úgy, hogy közben ezeknek az országoknak nem szállítanak. Ezzel a befolyással az oroszok rendkívüli módon képesek az EU döntéseire hatni. Erre a függőségre kíván válaszolni Európa egy alternatív vezeték megépítésével, mely Törökországból szállítana földgázt – Oroszország kikerülésével - nyugati irányban, Bulgárián, Románián ás Magyarországon át Ausztriába. A Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az Európai Unióval Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco-vezeték összesen 3.300 kilométer hosszú lesz, a beruházás költsége 7,9 milliárd euró. A finanszírozásban segít az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is. Az európai függőséget iráni, azerbajdzsáni, kazahsztáni, türkmenisztáni, egyiptomi és szíriai eredetű földgáz is enyhítheti, biztos forrásról még nem született döntés. A Nabucco az első években évente 4,5-13 milliárd köbméter gázt szállítana, ebből 2-8 milliárd köbméter érné el az ausztriai végpontot. A későbbiekben az éves mennyiségnek mintegy fele kerülne az ausztriai Baumgartenbe és a maradékot a vezetéknek otthont adó többi ország venné fel. 2020-ra a tervek szerint a vezeték éves kapacitása elérné a 25,5-31 milliárd köbmétert és ebből 16 milliárd jutna Baumgartenbe. Problémát jelent azonban az USA ellenérdekeltsége, illetve az Iránnal szemben meglévő amerikai szankciók. Washington és Teherán konfliktusos viszonya megnehezítik a vezeték kiépítését és üzemeltetését. Az Európai Unió földgáz-szükségletének mintegy 45 százalékát importból fedezi és becslések szerint 2030-ra 60 százalékban Oroszország lesz a beszállító. Miközben az EU teljes külső energiafüggése addigra elérheti akár a 80 százalékot is, Törökország egyre jobban felértékelődik a térségben. A magyar-török kapcsolatok ennek megfelelően fokozatosan intenzívebbé válnak, amit jól mutat a Nabucco konzorciumban való magyar szerepvállalás. Európa kiszolgáltatott helyzetben van az orosz egyeduralommal szermben, amit a 2009es jaunári események is bizonyítottak, amikor Oroszország elzárta a gázcsapokat Ukrajna irányába, majd a két uniós tagország, Szlovákia és Bulgária irányába is. Oroszország ráadásul nem sajnálja a pénzt arra sem, hogy különböző megoldásokkal kikerülje a barátságtalan tranzitországokat. Az, hogy az Északi Áramlat és a Déli Áramlat vezetékek a Balti-tenger és a Fekete-tenger alatt húzódnak, ennek a stratégiának a részei. A taktika azt 59

is megengedi, hogy Moszkva nyomást helyezzen az olyan tradicionális tranzitországokra, mint Ukrajna, hiszen az alternatív útvonalak segítségével el lehet látni a nyugati igényeket úgy, hogy közben ezeknek az országoknak nem szállítanak. Ezzel a befolyással az oroszok rendkívüli módon képesek az EU döntéseire hatni. Erre a függőségre kíván válaszolni Európa egy alternatív vezeték megépítésével, mely Törökországon át szállítana földgázt – Oroszország kikerülésével - nyugati irányban, Bulgárián, Románián és Magyarországon át Ausztriába. A Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az Európai Unióval Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco-vezeték összesen 3.300 kilométer hosszú lesz, a beruházás költsége 7,9 milliárd EUR. A finanszírozásban segít az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is. Az európai függőséget iráni, azerbajdzsáni, kazahsztáni, türkmenisztáni, egyiptomi és szíriai eredetű földgáz is enyhítheti, biztos forrásról még nem született döntés. A Nabucco az első években évente 4,5-13 milliárd köbméter gázt szállítana, ebből 2-8 milliárd köbméter érné el az ausztriai végpontot. A későbbiekben az éves mennyiségnek mintegy fele kerülne az ausztriai Baumgartenbe és a maradékot a vezetéknek otthont adó többi ország venné fel. 2020-ra a tervek szerint a vezeték éves kapacitása elérné a 25,5-31 milliárd köbmétert és ebből 16 milliárd jutna Baumgartenbe. Problémát jelent azonban az USA ellenérdekeltsége, illetve az Iránnal szemben meglévő amerikai szankciók. Washington és Teherán konfliktusos viszonya megnehezítik a vezeték kiépítését és üzemeltetését.

60

7.kép a Nabucco‐vezeték útvonala

Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/53/Nabucco_Gas_Pipeline-hu.svg/800pxNabucco_Gas_Pipeline-hu.svg.png

A jelenlegi álláspontok szerint azonban eddig még nem született végső döntés a vezetéképítés megkezdéséről. Ha ez idén megtörténik, akkor jövőre indulhat az építkezés és 2014-ben már folyhat a gáz a vezetéken. A vezeték majd csak fokozatosan, 2018-ra éri el teljes szállítási kapacitását.59 Törökország tehát kulcsfontosságú szerephez jutott a vezeték építésével. Kétségtelen, hogy az EU több szempontból is erősebb lenne a török-csatlakozással, azonban félő, hogy stratégialag kiemelkedő szerepüket a Nabucco-projektben az EU-csatlakozás sürgetésére és befolyásolására használhatják fel.60 A magyar-török kapcsolatok ennek megfelelően fokozatosan intenzívebbé válnak, amit jól mutat a Nabucco konzorciumban való magyar szerepvállalás. Emellett bizonyítja többek között Gyurcsány Ferenc 2008. novemberében tett látogatása a török miniszterelnöknél, Recep Tayyip Erdogannál. Itt az akkori magyar miniszterelnök egy

59

http://index.hu/gazdasag/vilag/2010/03/25/negy_evet_csuszhat_a_nabucco/

60

http://www.euractiv.hu/kulpolitika/hirek/bovites-torokorszag-kijatssza-az-energia-kartyat-001368

61

nemzetközi, Nabucco Védnöki Testület létrehozását javasolta, mellyel a török államfő is egyetértett.61

4.5. Törökország kereskedelempolitikai célkitűzései és a magyar törekvések

Törökország kereskedelempoltikai szándékai a török gazdaság fejlődését, az abban résztvevő szereplők érdekeinek érvényesítését, ugyanakkor egy szabad, versenyképes piacgazdaság kialakítását célozzák. Ennek a nem minden ellentmondástól mentes politikának biztosítania kell a török gazdasági növekedést, a stabilitás megteremtését és fenntartását. Törökország elsődleges terve a jövőre nézve továbbra is az Uniós csatlakozás marad. Az EU által támasztott kritériumok teljesítése és a minél hamarabbi felzárkózás lehet az egyetlen út efelé. Ennek egyik lépéseként a török kormány nemrég nyílvánosságra hozta az alkotmánymódosításról szóló elképzeléseit, melyek demokratikusabbá teszik az országot. Így a kurdok jogait is ki akarják terjeszteni, mely befolyásolni fogja az ország bel- és külpolitikai eseményeit.62 Magyarország általános célkitűzései elsősorban a világválság sújtotta gazdaság fellendítésére irányulnak. Emellet persze nem elhanyagolható az EU-val fennálló integráció erősítése, hiszen fejlődésünk, versenyképességünk immár összekapcsolódik az Európai Unió belső fejlődésével és globális versenyképességének alakulásával. A magyar célkitűzésekkel nem ellentétes a török-EU kapcsolatok erősítése, hiszen ez a Törökországba irányuló exportunk további növekedését segítheti elő. A szomszéd országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok lehetősége, illetve a szándék a szorosabb kapcsolatok kialakítására az orosz gazdasággal lehetőséget nyújthat számunkra közös kooperációkra. Emellett egy nagy feladat vár hazánkra a közeljövőben: 2011. január 1-jétől Magyarország viszi majd az Európai Unió Tanácsának hathavonta rotáló soros elnökségét, Spanyolországgal és Belgiummal közösen. Az elnökségi feladatok központi eleme az EU

61 62

http://www.euractiv.hu/gazdasag/hirek/torokorszag-az-energiakozpont-002063 http://www.euractiv.com/en/enlargement/future-prospects-turkey-economy/article-174795

62

csúcstalálkozóinak megszervezése (Európai Tanács ülések), illetve a soros elnökséget vivő tagállam képviselőjének kell ellátnia az elnöki feladatokat a Miniszterek Tanácsának minden ülésén. Mivel ez utóbbi feladatkör tartalmazza az ülések napirendjének kialakítását, a soros elnökséget vivő tagállam lehetőséget kap arra, hogy lényegesen befolyásolja, mivel foglalkozik az Európai Unió abban a félévben. A magyar elnökség programjának tartalma nagyrészt kötött. A már most előre látható témák az Unió rendes működéséből, a már zajló folyamatokból és a tárgyalás alatt álló jogszabályokból fakadnak. Magyarország esetében előre láthatóan

Horvátország

csatlakozása és a Lisszaboni Stratégia felülvizsgálata alkothatja az elnökségi program gerincét. Magyarországnak mintegy 15%-nyi mozgástere marad, tehát nagyjából 85%-ban kötött az elnökségi program.

Befejezés Mint láthattuk az, hogy a török csatlakozás mikor fog létrejönni – ha egyáltalán valaha megvalósul – sok megoldásra váró problémától függ. Az azonban biztos, hogy mind a felvételnek, mind az elutasításnak lehetnek beláthatatlan következményei. Jelenleg még a legbefolyásosabb és vezető pozícióban lévő emberek sem tudják a választ erre a kérdésre, hiszen nehéz egy olyan megoldást találni, ami mindenki számára kielégítő lehet. Az Uniónak érdekében áll Törökországot felvenni, hiszen hatalmas piacot jelent, olcsó munkerő áramolhat be a tagországokba és Törökország földrajzi elhelyezkedése révén, új 63

útvonalak nyílnának meg a környező ázsaiai országok felé. Ugyanakkor az EU óvatosan kezeti az esetleges tagság kérdését, hiszen a problémás török gazdaság miatt egy újabb nehézséggel kellene szembenéznie, nem is beszélve arról a tényről, hogy a zömében keresztény vallású Európának egy idegen kulturát és vallást kellene befogadnia. Az is tény, hogy Törökország hídfő szerepe az iszlám és az európai országok között biztonságpolitikai szempontból kockázattal is jár, hiszen az EU válsággócokkal válna határossá. Emellett számolni kell azzal is, hogy a Törökországot támogató Egyesült Államok és az Unió érdekei a tagság után élesebben szembekerülhetnek egymással. Hazánk a török csatlakozást támogatja, hiszen gazdaságunkra nézve ez pozitívumot jelenthet. Kereskedelmi kapcsolataink értéke az elmúlt években folyamatosan nőtt, ez az esetleges EU csatlakozással csak tovább javulhat. Stratégiai érdekünk, hogy az ország megfeleljen

a

tagság

politikai

és

gazdasági

követelményeknek,

így

a

török

kapcsolatrendszert kihasználva nagyobb befolyásra tehetünk majd szert. A török tagság kérdése ugyan bizonytalan, a politikai helyzetet ismerve, bármikor kialakulhat egy olyan világpolitikai helyzet, ami Törökország felvételét az Unió érdekévé teszi. Lehet, hogy ez éppen a Nabucco-projektben játszott döntő szerepének lesz majd köszönhető.

Irodalomjegyzék: •

Békési B. István: Törökország, Budapest Panoráma Kiadó ,550 oldal (1983)

•

Csizmadia Szilárd: A páneurópai mozgalomtól az euróig, Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, Tudoményos füzetek 9. kötet (2005)

•

Figyelő 46.szám 2009. november 12-18., A válságtűrő félhold

•

Magyarország külgazdasága 1997, 121-125. Oldal 64

•

Magyarország külgazdasága 1998, 124-129. oldal

•

Magyarország külgazdasága 1999, 132-137. oldal

•

Magyarország külgazdasága 2000, 146-153. oldal

•

Magyarország külgazdasága 2001, 172-179. oldal

•

Magyarország külgazdasága 2002, 140-145. oldal

•

Magyarország külgazdasága 2003, 133-139. oldal

•

Szigetvári Tamás:Törökország - félhold a csillagok között Kelet-Európa Tanulmányok I. szám, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2007, pp. 53-72.

Online források: •

Andrea Giambartolomei, Trade affairs between Italy and Turkey: http://files.splinder.com/d106820823e0b6ec6c3c26184cdd0564.pdf (a letöltés ideje: 2010. 03. 11.)

•

Auswartiges Amt (Német Külügyi Hivatal) honlapja: http://www.auswaertiges-amt.de/diplo/en/Laenderinformationen/01Laender/Tuerkei.html (a letöltés ideje: 2010. 03. 22.)

•

Balázs Judit: Törökország Kelet és Nyugat között, 2009: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/OszmanIII.v%E9gleges.pdf (a letöltés ideje: 2010. 02. 21.)

•

Budapest Analyses honlapja: http://www.budapestanalyses.hu/docs/Hu/Elemz%C3%A9sek_Arch%C3%ADvum /analysys_159_hu.html (a letöltés ideje 2010. 03. 05.)

•

Bundeszentrale für politische Bildung magazin honlapja: http://www.bpb.de/themen/QZWE6Q,0,Menschen_und_Minderheitenrechte%3A_d ie_T%FCrkei_und_die_europ%E4ischen_Standards.html (a letöltés ideje: 2010. 04. 01.)

•

Deutsche Welle, német újság honlapja: 65

http://www.dw-world.de/dw/article/0,,4912475,00.html (a letöltés ideje: 2010. 03. 22.) •

Enjoyturkey.com honlapja: http://www.enjoyturkey.com/info/facts/Economy.htm (a letöltés ideje: 2010. 02. 26.)

•

EurActiv.hu honlapja: http://www.euractiv.hu/kulpolitika/linkdossziek/trkorszag-az-europai-unioban--mitgondolnak-az-allampolgarok (a letöltés ideje: 2010. 03. 05.)

•

EurActiv.hu honlapja: http://www.euractiv.com/en/enlargement/turkey-accession-cyprus/article-135940 (a letöltés ideje: 2010. 03. 24.)

•

EurActiv.hu honlapja: http://www.euractiv.com/en/foreign-affairs/turkey-russia-relations/article-134083 (a letöltés ideje: 2010. 04. 13.)

•

EurActiv.hu honlapja: http://www.euractiv.hu/gazdasag/linkdossziek/vezetekpolitika-oroszorszag-es-azeu-energiahaboruja-000088 (a letöltés ideje: 2010. 03. 30.)

•

EurActiv.hu honlapja: http://www.euractiv.hu/kulpolitika/hirek/bovites-torokorszag-kijatssza-az-energiakartyat-001368 (a letöltés ideje: 2010. 03. 21.)

•

Euractiv.hu honlapja: http://www.euractiv.hu/gazdasag/hirek/torokorszag-az-energiakozpont-002063 (a letöltés ideje: 2010. 03. 25.)

•

Euractiv.hu honlapja: http://www.euractiv.com/en/enlargement/future-prospects-turkey-economy/article174795 (a letöltés ideje: 2010. 04. 10.)

•

Európai Bizottság honlapja, Green Paper – Towards a European Strategy for the security of energy supply: http://ec.europa.eu/energy/green-paper-energysupply/doc/green_paper_energy_supply_en.pdf (a letöltés ideje: 2010. 03. 14.)

•

Európai Bizottség honlapja: 66

http://ec.europa.eu/enlargement/candidatecountries/turkey/eu_turkey_relations_en.htm (2010. 02. 22.) •

Figyelő honlapja: http://www.fn.hu/utazas/20090218/pecs_tanulhatna_isztambultol/ (a letöltés ideje: 2010. 03. 20.)

•

Index honlapja: http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/02/01/az_iden_stagnal_a_magyar_gazdasag/ (a letöltés ideje: 2010. 03. 01.)

•

Index honlapja: http://index.hu/gazdasag/vilag/2010/03/25/negy_evet_csuszhat_a_nabucco/ (a letöltés ideje: 2010. 03. 03.)

•

ITD Hungary honlapja: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=tr (a letöltés ideje: 2010. 03. 24.)

•

Kitekintő honlapja: http://kitekinto.hu/europa/2009/08/26/isztambul_a_torok_kulkereskedelem_motorj a (a letöltés ideje: 2010. 02. 22.)

•

Mezőhír, mezőgazdasági szaklap honlapja: http://www.mezohir.hu/2005-11/010.html (a letöltés ideje: 2010. 03. 10.)

•

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Török gazdaság: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1494926/Torokorszag.pdf (a letöltés ideje: 2010. 03. 20.)

•

Rada Csaba-Rada Péter:Törökország Európai Uniós csatlakozásának biztonsági aspektusai(2007): http://www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4217 (a letöltés ideje: 2010. 03. 05.)

•

The Federation of International Trade Associations (A Nemzetközi Kereskedelmi Egyesületek Szövetsége) honlapja: http://www.fita.org/countries/turkey.html (a letöltés ideje: 2010. 04. 13.)

•

Theodora.com honlapja: http://www.theodora.com/wfbcurrent/turkey/turkey_economy.html (a letöltés ideje: 2010. 03. 22.)

•

Török Köztársaság Külügyminisztériumának honlapja: 67

http://www.mfa.gov.tr/turkey_s-commercial-and-economic-relations-withhungary.en.mfa (a letöltés ideje: 2010. 03. 11.) •

Török Köztársaság Külügyminisztériumának honlapja: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/TR/hu/hu_uzleti_info/osszefoglalo_2009.htm (a letöltés ideje: 2010. 02. 22.)

•

Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium honlapja: http://www.kultur.gov.tr/TR/Genel/BelgeGoster.aspx?F6E10F8892433CFFAAF6A A849816B2EF62979E318A6960C3 (a letöltés ideje: 2010. 03.11)

•

Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium honlapja: http://www.kultur.gov.tr/EN/Genel/BelgeGoster.aspx?17A16AE30572D313B0ED 0AA5232E402F5DC9FD9D89694F3B (a letöltés ideje: 2010. 03.11)

•

Turkish Ambassy London (Londoni Török Nagykövetség) honlapja: http://www.turkisheconomy.org.uk/economy/UK_trade.htm (a letöltés ideje: 2010. 03. 05.)

•

Turkish Weekly újság honlapja: http://www.turkishweekly.net/news/96430/turkey-39-s-population-rises-to-72-56million.html (a letöltés ideje: 2010. 04. 12.)

•

UNCTAD (Egyesült Nemzetek Szervezetének Kereskedelmi és Fejlődési Tanácsa) honlapja, World Investment Prospects Survey 2008-2010: http://www.unctad.org/en/docs/wips2008_en.pdf (a letöltés ideje: 2010. 03. 10.)

•

Világgazdaság honlapja: http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/privatizacios-hullam-torokorszagban302019 (a letöltés ideje: 2010. 03. 05.)

•

Világgazdaság Üzlei blog honlapja: http://eu.blog.vg.hu/2010/02/27/torokmez/ (a letöltés ideje: 2010. 03.14)

•

World Bulletin honlapja: http://www.worldbulletin.net/news_detail.php?id=56886 (a letöltés ideje: 2010. 03.14)

•

Worldwide-tax.com gazdasági, pénzügyi honlap: http://www.worldwide-tax.com/turkey/turpopulation.asp (a letöltés ideje: 2010. 03.16.)

68

Mellékletek

69

1.számú melléklet: Online kérdőív

Törökország csatlakozása az EU-hoz Írja be az adatait: Nem

----

Életkor

----

Iskolai végzettség

Folyamatban lévő középiskolai képzés

1. Támogatja Ön az EU további bővítését? Igen Nem Nem tudja

2. Mely országokat támogatná Európai Uniós csatlakozásukban? (több válasz lehetséges) Horvátország Macedónia Szerbia Izland Törökország Norvégia Svájc Egyéb

3. Mi a véleménye Törökország EU-s csatlakozásáról? Támogatom Ellenzem Nem tudom

4. Egyet ért-e az alábbiakkal? 70

Egyetértek

Nem értek egyet

Törökország földrajzi szempontból Európához tartozik Törökország történelmileg részben Európához tartozik Törökország EU-csatlakozása megerősítené a térségben a biztonságot Törökország EU-csatlakozása elősegítené az európai és muzulmán értékek kölcsönös megértését Törökország és az EU tagállamai közötti kulturális különbségek túl nagyok ahhoz, hogy a csatlakozás létrejöhessen Törökország csatlakozása elősegítené az elöregedő európai népesség megifjodását Törökország csatlakozása azt a kockázatot hordozza, hogy megindulna a bevándorlás az EU fejlettebb tagországai felé

5. Ön szerint mik lehetnek a fő okai annak, hogy Törökország nem tagja az EU-nak? (több válasz lehetséges) Eltérő vallás Politikai helyzet Gazdasági helyzet Az ország földrajzi elhelyezkedése Az ország népessége Az emberi jogok nem érvényesülnek kellőképpen Konfliktusai más országokkal EU-n belüli hatalmi konfliktusok, hiszen az egyik legnagyobb tagállama lenne Az országon belüli óriási vagyoni eltérés, nagy regionális különbségek Az EU részéről túl nagy pénzügyi támogatást igényel a felzárkóztatása

6. Mik lehetnek a pozitívumai a török csatlakozásnak? (több válasz lehetséges) Katonai hadareje miatt nagyobb biztonság Új, hatalmas piac a magyar termékek számára Földrajzi elhelyezkedésével megnyílik az út Ázsia felé Olcsó, jól képzett munkaerő beáramlása Csökkenthetné a nyugati világ félelmét az iszlámtól

71

7. Ön szerint mikor valósulhat meg a csatlakozás? 5 éven belül 5-10 év múlva 15-20 év múlva nem valósulhat meg

2.számú melléklet: Gazdaságdiplomáciai egyezmények

A gazdaságot érintő tárcaközi kapcsolatokat jogi kereteit az alábbi megállapoádok határozzák meg: · 1968. évi 28. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között Ankarában, 1966. évi június hó 28. napján aláírt légügyi egyezmény kihirdetéséről · 1969. évi 29. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Budapesten, 1968. évi szeptember hó 14. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről · 1983/11 Nemzetközi Szerződés a külkereskedelmi minisztertől: Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között az idegenforgalmi együttműködésről · 1993/19. Nemzetközi Szerződés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság

Kormánya

között

a

környezetvédelem

területén

folytatandó

együttműködésről · 1996. évi CI. törvény a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Budapesten, 1993. március 10-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről

72

· 1999. évi XXVII. törvény a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Ankarában, 1992. január 14-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről · 214/2001.(XI.15.) Korm.rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között az állategészségügy területén való együttműködésről szóló egyezmény jóváhagyásáról és kihirdetéséről · 255/2005.(XII.6.) Korm.rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttműködési megállapodás kihirdetéséről Vegyes bizottságok A

Mezőgazdasági

Operatív

Bizottság

(MOB)

az

1986-ban

aláírt

tárcaközi

együttműködési megállapodás végrehajtására alakult. Az MOB következő ülése Magyarországon (várhatóan 2009-ben) esedékes. A Tudományos és Technológiai Vegyesbizottság a 2005. január 12.-én aláírt intézményközi megállapodás alapján, kétévente ülésezik. Legutóbbi ülését 2007. április 12.-én tartotta Ankarában. A Közúti Fuvarozási Vegyesbizottság legutóbbi ülését 2007. április 18.-án rendezték Ankarában. Az Energiaügyi Vegyesbizottság (EVB) 2008. április 7.-én a nyolcadik ülését tartotta Budapesten. A következő ülés, szükség szerinti időpontban, Ankarában esedékes. A Magyar-Török Gazdasági Vegyesbizottság 2009. április 27-én Ankarában tartotta első, alakuló ülését.

3.számú melléklet: A török lakosság csoportosítása a jövedelmek 7 szintje alapján 73

Szint

Havi nettó jövedelem

A lakosság %-ában

A+

3000 USD vagy több

4%

A

2000 USD vagy több

8%

B

750 USD vagy több

9%

C+

400 USD vagy több

15%

C-

220 USD vagy több

25%

D

90 USD vagy több

30%

D-

Kevesebb, mint 90 USD

9%

Forrás: http://www.enjoyturkey.com/info/facts/Economy.htm

4.számú melléklet: a 2011-es EU-elnökség logoja

Forrás: http://www.rajtunkasor.hu/pic/logo01.jpg

74