Családon belüli kommunikáció – különös tekintettel az iskolás korosztályra
Örkényi Ágota, Dr. Aszmann Anna Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Esztergom, 2008.03.07
A családon belüli kommunikáció jellegzetességei Serdülőkorban.. nehezebbé válik a szülőkkel való kommunikáció az anyák több időt töltenek serdülő gyermekeikkel és többet is beszélgetnek velük, mint az apák
jellemzően az anyák többet tudnak gyermekeikről, mint az apák a szülőkkel való kommunikáció és a szülő-gyerek kapcsolat minősége összefüggésben áll a fiatalok testi-lelki jóllétével
„Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” vizsgálat
Legutóbbi adatfelvétel: 2005/2006 N=5450 fő 11-17 éves korosztály
Szülő-gyerek kommunikáció: nemi és életkori különbségek (HBSC2006)
Az édesanyával „könnyen” kommunikáló tanulók aránya magasabb, mint az édesapával könnyen kommunikálók aránya (90% vs. 75%). Az életkorral előrehaladva szignifikánsan csökken a szüleikkel problémáikat „könnyen” megbeszélők aránya Az édesanyával való kommunikáció minőségében nem kaptunk nemi különbséget, az édesapával viszont a fiúk könnyebben tudják problémáikat megbeszélni, mint a lányok. 100 90
Édesanyjával könnyen/nagyon könnyen kommunikáló tanulók aránya - HBSC (%) 100 93,1 90,6
87,8 88,1
80
84,7 85,3
84,3 85,3
70
90 80 70
60
Édesapjával könnyen / nagyon könnyen kommunikáló tanulók aránya - HBSC (%)
86,5
81,6 72,4
79,3 69,3
60
50 5. évfolyam
7. évfolyam
fiúk
9. évfolyam
lányok
11. évfolyam
73,0 65,8 58,8
50 5. évfolyam
7. évfolyam
fiúk
9. évfolyam
lányok
11. évfolyam
Szülőkkel való kommunikáció és a szülőgyerek kapcsolat minősége
A jó kommunikáció a jó szülő-gyerek kapcsolat egyik megnyilvánulása: – azok a serdülők, akik könnyen beszélnek szüleikkel, gondoskodóbbnak is érzik őket. – ha jó a kommunikáció, a szülők többet tudnak a gyermekeiket érintő fontos dolgokról gyermekük megítélése szerint. 15
A szülői szeretet és monitrozás átlaga - HBSC 13,83 12,33 11,22
10 9,12
5 szülői szeretet
nincs olyan szülő
szülői monitorozás
van, akivel könnyen beszél
Testvérekkel való kommunikáció
A fiúk magasabb arányban kommunikálnak problémáikról bátyjukkal, mint a lányok. A nővérrel való kommunikációban csak a 7. évfolyamosoknál van nemi különbség. A 9-11. évfolyamosoknál magasabb arányban jellemző a könnyű probléma-megbeszélés az idősebb testvérekkel, mint a fiatalabb évfolyamoknál (kivéve a lányok nővérrel).
100
Bátyjukkal könnyen/nagyon könnyen kommunikáló tanulók aránya - HBSC (%)
90 80 70 60
81,1
75,7
71,6
80 69,2
64,7
61
56,3
50 40 5. évfolyam
7. évfolyam
fiúk
100
9. évfolyam
11. évfolyam
lányok
Nővérükkel könnyen/nagyon könnyen kommunikáló tanulók aránya - HBSC (%)
90 80 70
78,4 75,1
83,2 73,5
80,1
84,5
82,5 83,3
60 50 40 5. évfolyam
7. évfolyam
fiúk
9. évfolyam
lányok
11. évfolyam
A kommunikáció és a családszerkezet kapcsolata
A nem teljes családban élő tanulók magasabb arányban számolnak be arról, hogy nincs olyan szülő, akivel könnyen tudják megbeszélni problémáikat, mint a teljes családban élő tanulók (5,7 vs. 10,5%). A testvérek számával nem kaptunk összefüggést, ha a teljes vagy újraalakult családokat vizsgáljuk. Az egyszülős családokban azonban a 3 vagy több testvérrel rendelkező tanulók kisebb arányban érzik úgy, hogy könnyű a kommunikáció a szülővel Azon tanulók aránya, akik legalább az egyik szülővel könnyen kommunikálnak - HBSC (%) 100 90 80 70
89,8
89,0
84,2
80,9
60 50 nincs testér
1 testvér
2 testvér
egyszülős családok
3 vagy több testvér
Kommunikáció hátrányos anyagi helyzetű családokban
A kevésbé jómódú családokban alacsonyabb arányban jellemző a könnyű probléma-megbeszélés, mint a kedvezőbb anyagi helyzettel bíró családokban a tanulók beszámolója alapján.
Hasonló összefüggést kapunk akkor is, ha a szubjektív jómódúságot vizsgáljuk. Azon tanulók aránya, akik könnyen kommunikálnak legalább az egyik szülővel - HBSC (%) 100 90
95,4
93,8
Magas jómódúság
Közepes jómódúság
80
89,9
70 60 50 Alacsony jómódúság
A jó szülő-gyerek kommunikáció pozitív „hatásai” serdülőkorban
Az édesanyjukkal, illetve az édesapjukkal könnyen kommunikáló fiatalok: – önértékelése magasabb – jellemzőbb rájuk, hogy úgy érzik, társaik elfogadják őket – elégedettebbek életükkel
Az önértékelés átlaga - HBSC 30 26,327,2
28,9
30,4 26,0
26,9
28,2
20
Ha az édesanyával nehezebb a 10 kommunikáció, akkor ez a lányoknál erősebben hat az önértékelésre, illetve az élettel való elégedettségre, mint a fiúknál. Az apával kapcsolatban nem találtunk ilyen különbséget.
apával anyával való kommunikáció
29,4
A szülő-gyerek kommunikáció szerepe hátrányos helyzetű serdülők esetén
A nem teljes családban élő serdülőknek nagyobb az esélye arra, hogy jól boldoguljanak az életben, ha legalább az egyik szülővel jó a kommunikáció, mintha egyikkel sem az. Hasonló összefüggést kaptunk az rossz anyagi helyzetű családokban élő serdülők esetében.
Összefoglalás
A szülőkkel való kommunikáció nehezebbé válik serdülőkorban, de
azért a tanulók döntő többsége ekkor is könnyen kommunikál szüleivel.
Az apák az eredmények alapján tényleg kevésbé „elérhetőek”, mint az anyák, különösen a lányok számára.
A család női tagjaival könnyebb a kommunikáció.
A szülőkkel való jó kommunikáció kapcsolatban áll a személyiség pozitív alakulásával és az élettel való elégedettséggel.
Különösen fontos a szerepe hátrányos helyzetű serdülők esetében.
Tanulságok
Tudatosítani kell a szülőkben, mennyire fontos serdülőkorban (is), hogy elérhetőek legyenek gyermekeik számára. Érdemes az apákat aktívabb részvételre bíztatni. A szülő-gyerek kommunikáció fejlesztése protektív hatású lehet, különösen a hátrányos helyzetű serdülők esetében.
Köszönjük a figyelmet! www.ogyei.hu
