Az automobilizmus, kiilonos tekintettel. a hazai viszonyokra

-

Az automobilizmus, kiilonos tekintettel . a hazai viszonyokra Irta: Dr. Wagner Gyula a m. kif. kereskedelem- es kozlekedesUgyi minisz leriumba beosztolt Mav, tanaesos.

Bevezetes, Filmtoredekek a kozlekedesrol.

Pergessiik az »!O:!et« hangosfilmje t a szokasos sorrendben; ·e1c5bb a mult kepeit, azutan a jelenet. A multbol esak annyit, amerrnyi epen erdekel benniinket. Pergessiik Ie a XIX . ;szazad utolso eve kozlekedesenek nehany pillanatfelveteIet ... Mar szin esedik is kepzeletiink J eher vaszna, megjelennek azon az e1so reszletek es uhi:nuK a tobbi . Ott hineolnak, vibnilnak lelkiszemei·nk elott, mig vegiil is mozaikszerii egessze ra!<6dna;{ assze ... A multban vagyunk es Budapest utcait jarj uk, figyelve a forgalmat. Az elokel6 Andnissy-uton lovonlatta omnibusz koeo:;, par lepessel arrabb a kor-uton kopott konflisok, gyorsan iiget6, elegans keltesfogatok es doeogo tarszekerek kOzOtt cs6r6mp61ve halad a villamos. A forgalmasabb utker·esztezeseknel piros zasz· los villamosvasuti alkalmazottak iranyitjak ·a hullamzo kozkkectest, melynek tempoja vontatott, szinte alombaringato. Torlodas itt is, ott is. A mellek uteakbol befordulo vagy az utkeresztez6deseken a1halado 10fogatok tomege ,elrabolja a ,sinhez kotott viIlamoskoesik draga idejet 'es azok kenytelenek Iibasorba allva vesztege lni . Hiaba tiirelmetlenkednek az wtasok, hiaba diihong a voros z"szlos .villamos vasutas, aki a forgalom zavartalan meneteert felelos, a Iibasor esak akkor mozdulhat meg, ha a szoros esoportba felzarkozott lofogatok koziil az utolso is athaladt a keresztezesen. Azutan par perc mulva megismetlodik az egesz es igy megy ez naprol-napra, kiilonosen reggel 8 es 9 ora kozott, meg a kora esti on\klian a esuesforgalom idejen. Legnagyobb a torJodas a Nep-szinhaz e16tt, ahol a Kerepesi-utnak nevezett Rakoezi-utat 'a Jozsef- es az Erzsebet-korutak kereszt,ezik. Az acsorgo, osszeJomoriilt villamoskoesik negyagu esillagot alkotnak. Ennek ke1l6s kozepen podrott bajuszu lovasrendor all

ort, fejen arvahinyhajas porge kalpag, mellen f~ny10 szamozott fellap. Mozdulatlan, akaresak a mercy koszobor. Latszik az arcan, hogy a forgalom rendjc nem erdekli; lovanak Mtarol kOlonyosen szemleli a kiizkodo sokadalmat, a jarmiiveket ,es a kozot;tiik bllkdaesol" gyalogosokat. Csak akkor mOldul meg, ha felharsan a ~iizoltok trombitaja . I1yenkor mega llit mindent, hogy a .Iovaktol vont ..tott feeskendok akad,ilytalanul tovaroboghassanak. A f6varos forgalmanak kimagaslo goepontjai a nagyvasutak palyaudvarai . Az elsoseg a »Keleti«-c , mert ennek a hatalmas epiilete nyeli el es ontja magabol a l.egnagyobb lltastomegeket. Koriil6tte kiterj edt koesitabor, . konflisok, ketfesfogatok, alacsony :oldalu teherkoesik; mind varjak a ,rovaralkalma!. Arrabb a Baross-teren a hajozasi vallalatok iroeW, a jirdan pirossapkas hordarok serege. A palyaudvarokbol fen yes en ragyogo sinparok vezetnek szerte az orszagba ,es azontul a l1agyvilagba. Rajtuk diiborgo vonatok, sok-sok utassal es meg ~obb aruval. Kint a vide ken a nyariakkal szegelyezett, poros orszagutak meglehet6sen neptelenek; itt-ott doeog 'neMny szeker, vagy poroszkal laz urasagi paradesKoesi. Csak gabonahorck~skor 'nepesednek be, vagy pedig 3:nnak a helysegnek a kornyeken, ahol epen vasart tartanak. Azutan tovabb pereg 'a film... Most mar a jelen kepei vetitodnek elenk... . A favaros utcain gyorstempoju, rendezett forga10m bonyolodik Ie; a voroS zaszlos vill~lnOS vasutasok helyett feher keztyiis, karszalagos, szakavatott rendorok iranyitjak a kozlekedest. Konflisok, gumminidlernek alig _van irmagja, annal tobb karesu, elegans gepkoesi siklik az uttesten. A koeogo omnibuszok regen lomtarban poriadnak, szerepiiket gyorsail hal ado autobuszok vettek at es toltik be kozmegelegedesre. A

- 1.73 -

s

s

tiizoltok fecskendoit nem zihalo paripak volllfatjal<, hanem gepi era ropiti gummikerekeken a veszely helyere. Oepkocsik ontozik fel es seprik vegig az utcakat is. Tofoges, gepduda szava, szirenabugas hangzik innen is, onnan is es benzin szag csap orrunkba leptens nyomon; kiilonosen a benzinkutak konnyeken, amiknek a jardaszelen allo karcsu omlesztaje kiilon szinfoltja az utcanak. A nyiizsgo, rohan6 aradatban a vasuti palyaudvarok kUlon szigeteknek tiinnek tel. De mintha neplelenebbek volnanak es mi~n.tha a belaliik k'iagaz6 sinparok nem volnanak olya:n fenyesek, mint azelatt. Annal ragyog6bb az uttest kovezete, .amit a robog6 gepkocsik nagy tomege csiszolt ki. Uj forgalmi g6cpontok vannak kialakul6ban, amiknek fenye a regieket elhomalyositja. A Vor,6srparty teren gepkocsitabor iitott tanyat, taxik, magankocsik es aut6buszok vegyesen. Az ut6b s b.ak itt adnak egymasnak ,talalka.t, mert ez a ter a helyi aut6buszjaratok metszopon1ja. Itt van az idegell s forgalom k6zpontja is es ,jnnen iramod'nak tova a tel,t autOcarok, hogy a benne iilok a YarOS es a kornyek szepsegeit ily mod on megtekinthessek; i,t t iit6tte fei helyisegeit a »Cidna« legiforg,almi vailalat es idek61-

toz6tt a1 a Baross-terral a Norddeutscher Lloyd hajos zasi tarsasagnak az az irodaja, amelyik evtizedekig a Keleti palyaudvar taszomszedsagaban hUzodolit meg. Az Andrassy ut derekan, az Oktogon teren ,nem epen regen uj g6epon~nak raktak Ie az alapjat. 11t Ie· tesiilt a m. kir. ,ailamvasutak au16busziizeme helyk6zi , jaratainak kezda es vegailomasa . Kint a videken a j6 karba helyez.ett kozutakon is megelenkiilt az elet. A 'doeogii szekerek lovait motorbieiklik, gyors szemelyautok, diib6rgii tehergepko. csik remitgetik, k6zben versenyre kelnek a kozutial parhuzamos sinparokon robog6 vonatta!. Viszik es hozzak az utasokat, mle.g a sok arut, 'hait6Ishaz~g a legs ' r6videbb ido alatt. Uj vilag ez, maS mint a regi; 16rtCilabb, gyorsabb, rohanobb es kozvetlenebb. A k6z1ekeaes n(nes mar merev sinparhoz k6tve, gepi erovel lehet utazni 'a kozliton barmerre; az utazasi alkalom szinte koriMlan, tuggetlen a menetrend ken:yszeretol; :ITem keil az arut annyiszor atrakni oS a szailihisi hatarido is j6val rovidebb, mint azelatt. Uj k6z1ei<edesi intezmenyek, kituna utak, uj rend, szokas es jogszabalyok letesiil1ek es mindezt az 6nmagat is tovli.!Jbft6 gepflek, az {tutolIlobilnak k6sz6nhetjiik. '

A ge pjarmu fogalma Igy sz61 a rehdelet. A k6zhaszmllatu gepJarmiijogszabalyaink nem a gepkocsi, hanem a gepprmu fogalmat hat"rozzak meg. A meghat"rozas aZOn- vallal atokr61 sz610 1930 :XVI. te. 1. ~-a szerint azon s ban nem egyseges: mas a gepjarmu fogalma k6zleke- ban a trollibusszal fuvarozo va llalatokra is ennek a torvenynek a rendeli<ezeseit kell ,alkalmazni os igy 'e desrenaeszeti, mas vallalkozasi jog szempontjab6!. A m. kir. beliigyminiszter altai a m, kir. keres- torveny szempontj"b61 a trollibusz is gepjarmu. A gepjarmiinek szarazfoldon kell ,k6zl'ekednie; " k,edeJ.emiigyi miniszterrel egyiitt 1929 augus2lhts h6 8san 250.000-1929. 8. M. ,sz, alatt kiadott, »A kozUli szarazf61dtol elvalasztoti, lev,egiiben vagy vizen kozk6zlekeaesi 'rend es k6zrend egyseges szabalyzata«, lekedo ' forgalmi eszk6z nem tekintheta automobilnak roviden »K6zlekedesi Kodex«-nek nevezett rendelet 57. sohasem. Ezen feliil a gopjarmiinek r,endszeres hasznalat !i--a szerint k6zlei<edesr,enaeszeti szempontb61 ,gepjarmiinek kell tekinteni az, olya:n sinpalyahoz vagy veze- kozben kozteriiletet kell igenybe ven~nie. A ' esak CSutekhez , nem k6t6tt szarazf61di jarmiivet, amelyet gep- pan maganteriileten k6zl,ekedii oS gepi erovel mozero hajt es amely r,endszeres I,asznalat kozben kozte- gatott kiizlekedesi eszk6z, meg ha szerkezetileg teljesen azonos is a kozteriileten kozleked'o automobillal; riiletd vesz igenybe. szempontbol Eszerint a 'gepjarmii fogalmanak negy eleme van: nem tekintheta k6zlekedesrendeszeti 1. it gepjar6miinek nem szabad sinpalyahoz vagy gepjarmiinek, ,ami egyebkent ·termeszetes is. A gepjarmii fogalmanak legfontosabb eleme megis vezetekhez kot6ttnek lennie, az, hogy azt gepera mozgassa, ne pedig "llati vagy 2. a szarazf61d6n kell koilekednie, pedig 'emberi izomero. A gepero termeszete mellekes, 3. kozterUletet ken igenybe vennie es lehet az a Iegkiil6nbozabb robban6-, vagy nyersolaj-, 4.' gepi ,eronek kell mozgatnia . Kozlekedesrendeszeti szempontbOl tehat esak a avagy dektromotor, ugyszinten ezeknek a kombi'na s szabadon k6z1ekedo, t,eljes ' mozgasi szabadsaggal ren- ci6ja, mint amino a benzi'llseiektromos berendezes als delkezo jarmii t,ekint,endo automobilnak. Si'nMhoz, vagy tal meghajtott gepjarmii. A meghatarozas oS a .hozzMiiz6tt magyarazat esak vezetekhez kotott k6zlei<edesi eszroz nem vonhat6 ez ala a fogalom ala. ;Nem tekinthetiik ,t ehat gepjarmiinek k6zlekedesrendeszeti es vallalatjogi szempontbOl alija a sinMon kozlekeda motoros hajtanyok es smaut6bu- meg a helyet es nem K6z1ekedesi Kodex« a fogalmi meghatarozason u. n. frollibaszok sem tekinthetok automobilnak, 'noha alvazuk es ber,endezesiik epen olyan, mmt azdektromos feliil kategorizalni is; a fo rgalmi eszk6z sulya, befogagepjarmiiveke, azzal az e1teressel, hogy akkumulatorok d6kepesseg,e, kiil6nleg,es szeikezete es felhasznalasa helyett kozponti aramfejles2lfa telepral vezetek utjan reven nehany jarmiifajtat, ilJetoleg csopoJ1lot ha~aroz kapjak a mozgat6 erato meg. '

174 -

- tGs ---

,o'e

5

. Mdtorkimikparnak nevezi azt a g'epjarmuvet, amelynek sulya iizemkepes allapotban 350 ,kg-ot meg nem halad. Ide tartoznak az egy kereknyomban halad6 ketker.ekii, a !ket nyomon jar6 oldalkoesis motorkerekparok, vegiil azemlftett sulyha
S %

'

%

w

E

~

C?

igazolvanyt nyertek. A k6n'nyites esak az, hogy ameny: nyilien sebesseguk 6 km-nel nem nagyobb, gummiabronesozas al61 mentesek, tovabba, ha az 6ranken!i s·ebesseg 6 km-nel nagyobb, de 10 km-t meg nem halad meg, egyetlen f€kszerkez et alkalmazasa is elegenda. A k6z1ekedes rendjenek fentartasa es biztosi·tasa fontos k6zerdek; az allamhatalom nemesak annak zavartaLan menete, hanem egyuttal az allampolgarok szemely- es vagyonbiztollsaganak me~6vasa felett is orkadik. Ebbal a eelb61 a k6z1ekedesi eszk6zok korszerii berendezese es fe lszerelese tekinteteben szab'alyokat alIft leI es azoknak betaJ'lasat ellenarzi. Az :altalanost61 elteraen kiil6nlegesen szabalyozza es ellenarzi azoknak a gepjarmiiveknek a berendezeset es ' felszereieset, amelyek a t6megforgalom lebonyoIihisara szolgalnak, vagyisamelyekkel 'kizar6lagosan keresetszerii fuvaroiast folyta'tnak: Ezek az u: n. k'oihmizniilaili gep;lirniflvek. A »K6zlek·edesi Kodex« .ezeknek .a fogalrna ala azoka't a gepjarmiivel<et sorozza lie, amelyekkel szemelye"ket, vagy arukat, vagy ·egyeb dolgokat; avagy ezel<et veg)iesen fuvaromak keresetszeriien es amelyeket rendeltetesiiknek megfelelaen I)arki igenybevehet. Keresetszeriiseg alat
A gepjilrmu szerkezeti fejlodesenek toFtenete Az emberisegnek azt az igen regi vagyM, hogy k6zuton gepi eravel k6zlek·edhessen, Cugnot fra:nda mernak igyekezettelsanek megval6sitani, .aki:nek gazzel hajtott gepkoesija 1770-lYen 6ranken~i 3 km-es sebesseggel d6e6g6tt vegig Paris .utcain. A meresz utt6ra azonban p6ruljart, gazkoesija neki me:"'t egy haz falanak es 6sszet6r6tt. Cugnoi utan hazajaban, de meg Amerikaba:n es Angliaban is t6bben keszitettek gazk'oesit, elOsegitve annak f.ejIOd'eset. A fejliides elsa sorban a minel nagyobb gyorsasag megval6sitasara iranyult es ebbe .~ a tekintetben, meg kell vallani, le'nyeges eredmenyt erlek ei. Oglo es Summers 1830-ban az angol als61ulz k6zlekedesi bizottsaganak olyan gazkoesit mu1attak be, amely mar 40 ,km-es 6rankenti sebesseggel k6zlekedett. A bemuta-las a bizottsagra mely benyomast gyakorolt es ettal indi1tatva, kedvezo jelentest terjesitett a parlameni de. A kedveza allasfoglalas eredmenyekepen t6bb omnibuszvallalkozas Iet-esiiit; k6ziiliik kiil6n6sen emlitesre melt6 a londoni Haneook-e, aki a

London es Stradford, London es Windsor, London es Greenwich k6z6tt sajat szerkesztette gozomnibuszokkal tartott fenn rendszeres jaratokat. Eiek k6ziil a jarmiivek k6ziir az .egyik 1832-ben mintegy 6.300 km-t te.tt meg minden baleset helkiiI. A gazomnibuszok dicsasege azonban :nem sokaig tartott. Kezdetlegessegiik es nehezl<essegiik t6bb balesetnek volt okoz6ja es ezenfeliil a su!yos alkotasok az uttestet is t6nkre tettek. Ez volt az oka a:nnak, hogy 1836-ban az angol parlament halalos esapast mert rajuk, olyan t6rvenyt hozott, amely kimondotta, hogy minden mec/z.ol1ikus ho;ttisu iiirnifl .eloH egy g"yalogos emiJemek kelt voros ziiszl6val haladni. Emiatt a kimeletlen intezkedes miatt a gazomnibuszok esakhamar eltiintek a k6zutakr61. · Sokan vannak, akik 'az automobi!eredetet CUglnat gazkoesijara, vagy pedig az angol gazomnibuszokra vezetik ' vissza. Ezeknek nines igazuk, mert ezek a nagyon is kezdetleges gepjarmiivek az automobil fej ladesere semmi hatast nem gyakoroltak, min
- 175-

'----

.

~~

-

2

-

IT-

16fegyverel< megalkot,lsat sem seg-tette el6 a nyilpuska. A g6zkoesiknak semmifele szerkezeti .k6z6ssegiik sines az automobillal, esak gondolati utl6r6k voltak. Annak a gondolatriakaz utl6r6i, hogy a;gepi <er61 a k6zuti . forgalom lebonyoliblsara is fel 'Iehet hasznalni, de erre alapvet6 hibajuk miatt alkalmMlanokinak bizonyultak. Az alapvet6 hiba abb61 szarmazott, hogy szerkesit6ik nem vettek eszr,e, hogy az ·eddig ismerl teehnikai elvek alapjan nem lehetetrt 'eredmenyt elerni es fgy sajat karukon kellett ~apasztalniok, hogy az alaesony nyomasu g6zgep nem val6 az Uttestre, ment annak hatalmas sulya a k6zUt burl
es a gllm'mia/Jronccsat . az allto·ntofJjlt illet6leg.

Az oels6 robban6 motort 1860-lian a francia Lenoir keszrtette. 1877-ben alakftotta at ezt a nemet szarmazasu Otto es megalkotta benne a mai miik6d6 motorok aIapeIvet, a negyiitemii munk'aelvet es ez a motor iizembiztossagat nagy mertekben emeLte. Daimler ezt t~h'at keszen kapta, az 6 erdeme f61eg az, hogy a motor akkori Iassu, 150- 180 pereenkenti fordulatszamM .egYszerre 500-ra. ~najd 800-ra ,emelte, ami annak jarmiibe 'valo beeprteset egy esapasra ee!iranyossa telte. Masik erdeme Daimlernek, hogy motoranak kompreszszi6jat a tiizeI6anyag 6ngyulladasaig emelte, ami vel viszont a tiizeI6anyag- meleg-energiajanak kedvez6bb kihasznalasat, igy moloran'ak gilzdasagossagat lehet6ve' tette. . . Ozembiztosan, gazdasagosan miik6d6, k6nnyii motor birtokaban azutan rohamosan fejl6d'61t a gepkocsi. . Daimler gyorsanjarOi egyhengeres benzrnmotorat 1883-ban szabadalmaztatta: Kes6bb kerekparra szerel1e es 1886. november 1O.-en 'e16sz6r hajtott vele vegig Cannstadt uteain. A k6vetkez6 -evben egy cs6nakba ·es egy esztend6vel kes6bb rudn'elkiiIi, .negykerekii lovaskoesiba epftette be. . Ezt a Daimler-koesit nem .J.ehet az els6 gepkocsin'ak mondani, mert mar a:nnak megaJ[{otasa el6tt egy evvel iizemben volt Benz Karoly haromkerekii gepkocsija. Ilyenkepen egymast61 fiiggetJeniil .Daimler
3

r

Benz voltak a gepkoesi megalk'ot6i. Ezeket az else kfserieteket gyorsan k6vetfek a t6bbi alkoblsok, ameIyeknel a motort a jarmil hatso reszebe hely,emek el. A mai altalanosan ismert aut61ipus 1895 es 1900 k6z6tti id6ben fej16d6tt ki, melynek jellemz6je az eI61 elhelyezett erMorras, a motor es az azzal haj.tott hals6 kerek. Benniinket, magyarokat az automobil fej16desenek kerdese a kitalyi J6zsef Miiegydem nagy nevil profeszszoranak, nehai Banky Donatnak a taIalmanya reven k6ze1ebbr61 is erdekeI. Banky meg a fejl6des kezcteten nagy lepessel vitte el6re a robbano motorok t6keletesfteset. Az 6 nevehez fiiz6dik az a zsenWis alkotas, amellyd a motorok tapIalasara sziikseges robbano k'evereket porlasztas utjan allftotta e16. Taiaimanya e16tt a hajt6erot szolgaItato keverek el6allftasa rendkiviii kezdetieges modon t6rtent. A motor altai beszlvott leveg6t benzinnel feJig teltttartalyon vezettek keresztiil, ahonnan benzinparaval teJit6dve jutott a ' motor hengerebe. Ezzel a t6keletlen eljarassal a motor zavartalan iizemet biztosftani nem Iehetett, mert a helyes miik6deshez sziikseges allando keveresi aranyt elerni nem sikeriilt. A benzin ugyanis szamos, kiil6nfele fajsulyu szenhydrogen keverekeb61 all, fgy a robban6kevereket eloaIlfto tartanyban elOsz6r a k6nny-ebb fajsulyu scenhydrogen ok parolognak d, ennelfogva a robbano keverek kes6bb a hatramarad6 nagyobb fajsulyu anyagok nehezebb parolgasa rev en ttizel6anyagba'l1 eIszegenyedik. Ez a motor miik6deset karosan befoly,lsolja. Banky halhatatlan erdeme, hogy porlaszt6janal mindig csak annyi benzin jut a leveg6vel erintkezesbe, amennyire pillanatnyilag sziikseg van . Ez a menyDyiseg teljes egeszeben el is parolog, mWtal a tuzel6anyag min6sege utolso eseppig egyforma es fgy a motor miik6dese kifog
- 176 -

mil ·en5sen raz ·ezert a szerkesztOk tiibbhengeres m<11:Qr alkalmazasahQ~ fQlyamQdtok. Azel6bb emlitett er6hatasQk ·ezeknel s·em sziintethet6k meg ugyan, de helyes megQldassal egyehsulyban .tarfhat6k; ezalial kifele hatasuk ninesen es igy a nlzas megszfrnik. Ujabb lepes VQlt a mQtQrteehni ka. ter~n .az .aluminiumiitviizetek alkalmazasa. Az QlcsQ ,gyartas es a kiinnyii motorsu ly e lerese eeljab61 ebb61 az anyagb61 keszitik rna mar a motQrban valtakoz6 mozgast vegza tiimegeket, a dugavtyut es a hajt6rudat. Az autQmobil fejl6d'esenek legujabb .szakaban az elmondotlakon feliil f61eg arra fQrditjak a konstrukta rok a 'figye lm et, hogy a motorok gazdasagossaga;~ olcs6bb tiizeltianyag lelhasztuilasaval noveliek, mert ezzel az iizemi kiiltsegek esiikl<ennek. Manapsag e kerdes a teehnikai vi lagot nagy mertekben foglaWozJtatja CS lehet6segeit leginkabb a gyorsjaratu Diesel-motQr prob lemajanak megoldasaban Iatja. En:nek a motornak a jelentasege nemzetgazdasagi szempontb61 is elsarangll fontQssagu , mert ii zembentartasahoz sziikseges tiizel6anyagot olyan aIlamok is t errnelhetnek, melyeknek nyersolajfQrn\suk ninesen. Ezt a mQtort

a

nyersQlaj nehezebb desztilaci6s ugyanis nemesak termekeivel lehet iizemben tamani, ,hanem kiilii.nbiiz6 szenfajtakb6lel6allitot! olajjal is. A Diesel-mQtorok a robban6 motorQk miikiideset61 e1ter6en dQlgoznak; miluk a tiize16anyag nem a leveg6vel keveredve aramlik !J!e a hengerbe, hanem .szivattyuk segelyevel kiiliin fecskendezik be azt a hengerben ·er6sen iisszenyomott forr6 levegilbe. Ennek a tiizel6anyag tapIalasl folyamatnak manapsag meg nemi Ulehezsegei vannak, de minden amellett sz61, hogy a jiiv6 tiikeletes megoldashoz vezet.

A fejl6des nemesak a mQtorteehnikaban talalha,i6 meg, hanem az alvaz ·szerkezeteben is. Egesz sereg ujiUson fe liil csupan az er6atvitel kerdeset emlitem meg, amely evtizedeken at szinte dintezett:nek latsZQt! (hats6k·erek hajtas) . Legujabban azonban mrn-dig tiibb es tiibb olyan aut6tipus ,keriil fQrgalomba, amelynel a keszitOk gyiikeresen megvaltQztattak az er6atvitel ·egesz rendszeret. HQgy ezek kiiziil az ujihisok' kiiziil melyik fQg a eelnak jobban megfelelni, erre csak az id6 adhat feleletet.

A gepjarmu gazdasagi jelentosege. A gepkQesit a kezdeti idaben, amikor a felhaszmilt· szerkezeti _anyagQk min6sege es a gyartas teclmi Idj anak kezdetl egessege gyakori iizemzavarokhoz vezetett, esak a lelkes sportemberek hasznaltak. Ahogy azonban tiike letesebbedett, eletreva l6sagat nyomba," eszrevettc a gazdasagi elet es szolgalataba all itQtta. Nagymerv(i hasznQssaga reven nelkiiliizhetetlenne vr.1t es ninesen rna mar a fiild kereksegenek Qlyan gazdasagilag feltart t eriil ete, ahol szerepet ne jatszana. Szerepe kiiliiniisen azokban az allamokba)l jelentos, amelyek gazdasagilag legfejlettebbek. A gepjarmii haszmUatanak es elterjectesenek Ql,a magaba n a jarmiiben rejlik: vonz6erejet iizembiztQnsaga es gazdasagQssaga niivelte nagyra. Nyujtani tudja mindazt, ami a tiimegsza llibis szempQntjab61 kLiliiniisen figyelembe jiin, az utazasi gyQrsasagot, a teljesit6kepesseg·et, a kenyelmet es a biztQnsagot, emellett azonban az egyeni h as~na l atra is megteremti az alkalmat. A vasuttal szemben mutatkQz6 el6nyei tagatlhatatlanok. A sinhez kiitOtl, menetrendszerii vas uti kiizlek·eC;l'es ugyan is merevseg'enel fQgva )lem kepes a liiktet6 elet kiivetelmenyeihez ke1l6 mertekhen alkalmazkod'ni, mig a gepkoesi f.eljesen ,alkalmas erre. Hazt61-hazig .s~a l1it a l ehet6 legriividebb ida alavt es kiizlekedni . ,lehet vele 'ha rmerre, ahol ·a terep alkalmas arra. Ez a szabad mozg'ast es ,azonnali indulasi lehet6seget biztosit6. kcpessege nagy mertekben ~ hoziajarul a gazdasagi elet rugalmassaganak niivelesehez. Ezeken feliil heszerzese nem nagy t6ket igenyel es iizembe.ntantasa sem tul kiiltseges. Ezek a j6 tulajdonsagQk hatottal<. oda, hogy a gepkoesit a gazdasagi elet mind en aga, az ipar, a ke(es~edelem es a mez6gazdasag egyadnt hasznalatb~ vette, ugy . 'a nnyira, hogy rna .mar mintegy 38

-

milli6 gepkQesi szaguld a fiildiin, melyeknek orszagok szerinti megoszlasat az I. sz. tablazat tartalmazza. Az Eszak-Amerikai Egyesii lt Allamokban van a legtiibb gepjarniii es pedig .mintegy 26.2 milli6. Ez a mennyiseg a vilag iisszallQmanyanak ketharmacJ:a; ott minden 5-ik Wekre jut egy-egy aut6. Ha az Eszak-Amerikai Eg-yesiiJt'AlJamQk' gepjarmiiallQmanyat kifejez6, fantasztikusan magas ,szamada,t miige pillantunk es kiizelebbr61 megvizsgaljuk az Qttani gcpjarmiigazdasag kiiriilmenyeit, esodalkQzva tapasztaljuk. hQgy milyen Itatalmas ,ienyez6vi valhattk egy orsz6gban az automobilizmus .es hQgy a vilagon atsuhan6 racionalizalasi folyamatok kiivetkiezteben'mllnflanelkiilive v61.i embermjlli6k belogadasara az oszszes tevekenysegi florok koziil .a ge piarmlt-gazdastige az elsoseg. A legtiibb gepjarmii a nagy varosokban, vagyis az ipari eentrumokban van . .Egy-egy :nagyQbb varosban hihetetlen mennyiseg eSQPortosu1t ossze, igy LQS Angeles-h'an 819.425 d'a rab, 700.685 da!M. New-York-ba'n Chikag6-ban 422.133 d'arab, :360.165 dlarab , Detroit-ban Cleveland'-ban 275.14'8 darab • Philadelphia-ban 231.460 darab . es ezen felii l meg 14 olyan varost lehetne felsoroLni, amelyekben tiibb, mint 100.000 gcpjarmii taIalh.t6. A m6tQrizal asb61 a mezagazdasag is kiveszi a reszet, a hatalmas .amerikai gepjarmiiparknak kiiriilbeliil negyedresze! fQglalkQztatja. .Igen jelloemz6 az Qttani ,viszonYQkra, hQgy. az aut6a llomany legnagyobb resze u. .n. iizemi aut6, vagyis a tulajdonQsnak ·egyen i, iHetve iizleti eelja.t sZQIgal6 jarmii. Egyes vallalatok aut6parkja szinte hihetetlen meretet iilt, egyiknek-masiknak a letszama

177 -

12

•

A vilag gepjarm!iAlIomanya az 1934. ev vegen. Szemelykocsik

Orszag

300

Albania Ausztria Belgium Bulgaria Csehorszag Dania Esztorszag Finnorszag Franciaorszag Gibraltar GOrogorszag Gronland Irors;:ag Izland Holiandia Jugoszlavia Lengyelorszag Lettorszag Litvania Luxenburg Magyarorszag Malta Monaco Nagybrilania Nemetorszag Norvegia Olaszorszag Oroszorszag Portugalia Romania Spanyolorszag Svectorszag I Sveic

97,500 1,102 79)37 1,920 88,289 1,820 18,700 1,565.653 700 9.000 600 39,304 52 92,130 7,261 19,917 2,010 1,200 2,941 10,780 2,325 1,327 1,263,704 607,144 34,595 265,847 32,500 24,500 23,950 120,500 98,200 67,500

-

Eur6pa Osszesen: Afrikai alla;nok Azsiai aJlamok Ausztnllia Eszakamerikai Egy. all. D~lamerikai aliamok Q,sze,en :

I

I

150 2,167 4,000 70 3,848 55 1,277 177 1,400 20,000

.1

330,756 337,914 617,954 22,936,721

I

700, O~0

,

73,205 153,595 181,035 3,586,638 200,0) 0

29,550,224

I

5,660,331

felt'r sok eur6pai allam gepjarmua liomanyaval. Igy az American Telephon Co-nak 12.970 leher es 4.060 szemelygepkocsija, a Standard Oil Co.-nak pedig 12,000 teher es 3.500 szeme lygepkocsija van. Ezeken feWI meg 80 olyan vallalat mukiidik, amelyek 1,000 darabnal tiibb gepjarmuvel rendelkeznek. Az aut6gyarak min tegy 300.000 ·embert fog!alkozlatnak. Beruhazasi lokejuk 1,281.3 .milli6 aranydollar; even kinl Whb milli6 gepjarmuvet keszi,tenek, a l egut6bbi evben, 1934-ben 2,869.963 darabot gyartoltak, min,tegy 1.400 milli6 dollar ertekb'en . Ebben

-

13,000 45,OCO 29,500

920 67,891 245.020 3,430 152,918 5,055 150,825 4,256 35,250 2,370.053 850 16.200 1,500 53,309 100 176,250 14,133 34,258 5,694 2,940 5,080 24.450 8,363 1,857 2,38; ,889 1,619,973 65,935 451,858 186,000 35,200 33.450 178,700 186.000 117,420

I

2,611.190

8,730.023

4,419 42,245 1,104 83,413 5,000 I

56,467 28,653 75,595 111,011 50,000

464,947 562,207 875,689 26,717,823 955,COO

I

2,931.917

~25.400

-

1,700

500

-

-

4,334

817

-

-

3660 700 2,e63 240 270 68 570 5,652 100 84,265 1',754 2,500 9,549

32,000 3.228 8,546 1,875 1,170

-

9,500

250 6'2, COO 933,763 7,400 131,462 6,000 3,000

-

1,800 3,000 :!,OOO 3,600 1,420 166,396

I I

Egy-egy Gepjarmfiv ~k 3ut6ra eso Osszesen h!lekszam

20 38,720 82,700 1,641 41,005 2,280 25 ,272 973 4,650

-

1,465.858

4.626,678

Motorkerekparok

Au'6buszok

450 15,184 47,500 6J7 . 28,933 810 35,987 1,286 10,500 250,000 150 \000 9.50 8,254 48 48,460 2,844 3,132 1,569 300 2,068 3,600 386 180 4?7,920 172,712 21,440 95,500 146,500 6,900 6,500 45,200 39,200 19,000

~ 1,8 11

Danzig

•

Teherkocsikl

302,617

-

I

37,905.589

1,000 195 44 1,977 149 30 30 364 120 21 40 407 500 59 100 58 1,209 1,272 593 1,009 700 544

-

-

28 1O:! 54 129 2,500 177 605 150

42 44

-

-

I

12 5

-

az evben a gepkocsi kon JelUI az alkatnisz-termeles erieke 450, a gumiabroncsoke 260, az uzemanyag- es olajtermeles erlek·e 2,300 milliu dollar volt es igy a gepjarmugazdasag iisszes termelesi erleke 4,410 milli6 dollarra teheto. Az amerikai automobilizmus rna mar a legnagyobb vasar16fa a IYenzin-, olaj-, nikkel-, 610m- es uvegtabla termelesriek, valamint a gumi-, kiilii~leges acel-, vas-, bor- es parnaz6iparnak. Ezekbo1 a cikkekbol evente kiirulhelii1 2.5 milli6 kocsirakomanyt vasarol feI. Az automobolizmusnak tszak-Amerikaban felette

178 -

"

~

nagy gazdasagi es szocialis 'jele ntasege van, mert amellett, hogy a termeles- es forgalomgazdasag celjaira hatalmas t6ket mozgat meg, tiibb milli6 embernek nyujt :megelhetest. A gyarakban foglalkoZilatottak nagy szaman es a hivatasos kocsivezetOk milli6s tiimegei n feWI a gepjarmiikeresked6knel, a javit6miihelyekben es a benzinkutakn,al is igen sokan kapnak kenyeret, ugyhogy a gepjarmiigazdasagb!l1l I,dzvetleniit toglalkoztaiotl egyenek szama rnintegy 5.5 miW6

iT

11 0/0-at az automobilizmus szolgaltaJta az allamhaztartas reszere. _ Az europai allamok az Eszak-Amerikai Egyesiilt Allamokt61 nagyon messze maradtak az automobiJi zmus teren . Az egesz Eur6paban ninesen tiibb gepjarmu 8.7 millional: az 1934. evi rangsor a kiivetkeza: 1. Anglia 2. Franciaorszag

3. Nemetorszag 4. Olaszorszag

t ore iJecsiilheto.

,

,

2,387.889, 2,370.050, 1,619.973, 451.858 darab gepjarmuvel.

Magyarorszag Eur6pa 34 allama kiiziitt 1934b'e n a 19. helyen alt a maga 24,450 gepjarmiivevel. Ez a rangsor maig sem ·val'tozott. Minden jel arra va ll , hogy- az amerikai peldat Europa vezeto allamai iparkod'nak megszivlelni. Az angol I'yarak 1933.-ban 40 0/0-kal esiikl<entettek! a szemelygepkoesii< arat; az eredmeny meg is mutatkozott, amennyiben az armersekles utan kiivetkezo 12 honap alatt 200.000 darabbal tiibbeJt .. dtak el, mint az azt megelOzo ugyanannyi ida alatt. A franeia gyarak is racionalizaltak iizemiiket es az oleso tiimegitermelesre rendezkedtek be. Ujabban Nemetorszag lepett arra ,az ulra, hogy az auiomobilizmast kulcsgazdasdggd t e;lessze. A programmot maga a b irodalom vezere, Hitler szabta meg, G6zkocsi Windsor utcajin. akl az automobilizmns kiiz- ,es nemzetgaid'a sagi jeA fejlett automobilizmusnak nemesak kiizvctlell, J.entoseget fel ismerve, az 1934. evi berlini aut6kWIihanem kiizv'etett haiasa is nagy. Erre vonatkoz61ag lason tarto1t megnyit6 beszedehen tiibbek kiiziitt a , ·tiibb pe ld'"t lehetne felhozni , ,de hiszem deg; kiivetkezoket mondotta: belpolitikanak az ,elmult ev;tizedeben »A nemet ha esak az litepitessel kapesolat'han megnyilva,nul6 munkaszervezes i eredmenyt ismerietem. ESzak-Ameri- ket sll lyos tevedese volt az automolYi lizmus fejladese kahall a fout vonalak ,kiepltese es fenntal'lasa evr61- szempontjabol : elasziir az, hogy a kormanyzat a evre tetemes iisszegeket emesZil meg, 1933-ban, 1.550 gepkoesit fenyuzesnek tekinte1te es maguk a gyarak is milli6 doll arba keriilt; ezzel szemben aut6ad6b6l 1.175 milli6 iizemanyag ad6b61 pedig 716 milli6 dollar folyt he, vagyis flz littelllltartlisi kdllsegeket tisztlin maga

art

az auiomobilizmus terme/te ki.

~

Ha ezek utan az Eszak-Amerikai automobilizmus vilagra sz616 fejl6desenek es gazdasagi jelentasegenek okait kutatjuk, ugy hi szem, hogy ITem tevediink, amikor els6sorban az ottani kedvezo temie/esi lehetose,g re IIla/ullk. Eszak-Ameri Kaban az altalunk annyira 6hajtott oles6 gepjarmu, a lIep-aui6 mdr reg 6ta val6sdg. Egy vadonatuj Ford aut6 370-500 dollarM keriil ; az iisszes sportszerii ujitasokkal , ·a teehnika legujabb vivmanya ival fe lszere lt Studeb'a ker vagy Naseh gyartmanYI' gepkoesit pedig mar 900 dollarert lehet kapni. A hasznalt gepjarmuveknek ennel j6val alaesOliyabb az ara es az 5 evce visszamenaleg a gyartjasi ev szerint ig,azodik. Az e onel ,idasebb Koesikinai< mar a lig van kereskedelmi ertekiik, az ilyeneke rt 5- 10 doll armil tiibbet nem is II-ehet remelni. Az >I1ka1reszek ara a jarmiivekehez igazod6an szinten alacsqny es ezek mindeniitt, meg a ,Woolwort-fe le »5 es 10 een{es« aruhazakban is kaphat6k. A gepjarmuvekbal fakad6 kiizterhek minimalisak, legalaesonyabbak az ,egesz vilagon es meg ilyen kiiriilmenyek kiiziitt is szamot1eva ·iisszeg fo lyik be. Az 1933. evra l sz616 kormanyjelentesbOl ugyanis kitiinik.. hogy ebben az evben az iisszes kinesl
Renault els6 kocsija.

'ehhez a felfogashoz alkalmazkod'tak :termelesiikben. A masik te",edes a gepjarmuvek megadoztatasaban es a g'epkoesikra vonatkoz6 teves kiizlekectespolitikaban nyilvanult meg. lIy ,m6don majdnem sikeriilt ezt ilz uj kiizlekedesieszkiizt telj esen megfojrtani . Az uj kormanyzatnak e lso kotelessege volt ebben a kerrlesben ·elszant tamadast illJ!e""i az eddigi poIitika ell en. Hat millionyi munka.nelkiili sereg idejen

- 179 -

!hunkat kellett ~e "emteni . Mit jelentene ebben a hely- mus pedig ' egyre jobban tor e16re, fejlodese az emzetben, ha Nemetorszagban 2.5 - 3 milli6nyi gepkocsi - )erek ezreinek juttat kenyer"t, az allamnak pedig 100 ahomany lenne! Kep"eljiik el a l1agyszamu mellekiparag m illi6s bevetelt. 6riasi meg'termekenyiteset az automobolizmus kifejNeroetorszag azon az uton halad, hogy kiterlesztese kovetkezteben. Ugy sz61van az egesz koz- melje a maga nep-aut6jJit. gazclasag kivenne a maga hasznos reszet ebb61 a fejl6desb6!' Ke~erii erzes az a tudat, hogy sokmilli6nyi derek. szorgalmas embertarsunk ·egy kozlekedesi eszkoz hasznalatab61 kizarassek, holott f ppen ezeknek az c:nbermilli6knak valna hasznara a gepkocsi, iinnepnapjaik 6iomenek fokozasara. Ezt a problemat hatdrozottan es nogyszabtlsuOJI 'kelt megfoglli es megoldalli. A kormanyzat elszal1ta mag'at arra, hogy az automo17ilizmus fejlesztesevel nemcsak a gatd.a.sogo't etenkilse tel es szdtetrekneli 'adjon Illllnkdt es kenyeret, hanem egytitfdl a nemel nep millet nagyobb tomegei szamtira nyisson alkaln:at ennek a mddern kozlekedesi eszkoznek megszerz#he! . E nyilatkoztatas elhangzasa ota .a nemet allam sokat cselel<ed'ett: a gepkocsiad6t mersekelte, jobbnaljobb uta'kat epit"tt es t6rvenyhozasilag ujb61 szab,liyozta a gepkocsifuvarozast. A nemet automobilizDc Dion e:56 koc5ija

Automobilizmusunk

a vilaghaboru eJ6tt. "

Az lS95-ik esztendoben uj fejezet nyilt meg a A kezd em ~ n yez~s ' 'az altalaJlosan megnyilvanul6 magyar kiizlekedes torteneteben . Ebben az evben jelent ell enszenv dacara csakhamar kovetOre akadt, Torley meg Bud'a pest utdin a els6 automobil; egy negy- J6zsef pezsgogyaros meg ebben az evben egy teherkerekii, .tomorgummiabroncsos, hatrafelenez6 vendeg- es egy szemelyszallit6, ugyancsak 'Benz-gyartmanyu iileses, Benz-gyartmanyu jarmii, melyet H atschek Bela gepjarmiivet szerzett be Nemetorszagb6 1. Torley ettol miiszeresz hozott be kiilfoldrol. A »magajar6« gep kezdve, eLete . vegeig lelkes hive maradt az automobigyors iitemben p6fogte ki me hebo l az elhasznalt ben- lizmusnak- es killonosen az els6 evek fej'lod'ese koriil zingozt es neha olyan sebes iramot vet>!, hogy meg szerzett he~vadhatat lan erdemeket, ellentetben Hata gyorsan iiget6 kett6sfog3!tot is megielozte. El 1ehet schekkel, aki a 'kezd'et 'nehezsegeibe beleunva, jarmiivet eladta es teljesen visszavonul>t a gepkocsizast6!' . A kovetkez6 evekben az uttor6k szama lassan bar, de megis gyarapodott; a jarmii szerkeze!e nek 1okeletesed'ese ~s iizembiztonsaganak fejI6dese ,hat()!!t oda, hogy 'a vagyonosabb osztalyb61 ,egyre tobben' szereztek be maguknak gepkocsit. Az I S99-ik evben nlar . az ·els6 el61 e lhelyezett motoru j'arrniivek is 'megj.elentek az orszagban; meg izz6cs6ves gyujtasuak voltak ugyan, de mar negyfele sebesseggel birtak. Ez 'az esztend6 kiilonben meg arr61 is :nevezetes, hogy ekkor keriilt hozzank az els6 nagyobb teherbirasu teherszdl/it6 gepiarnlll, egy 5 tonnas Daimler, amit azonban a f6varosb61 kitiltottak, ,mivel a csatornazas beszakadt. alatta. Az els6 szemelyszallit6 gepkocsival csaknem eb'Y id6ben keriilt az orszagba az els6 motorkerekpar. Bezeredy oyula slObraszmiivesziink lS96-ban hozott be egy WolfmiiIler-fele egyhengeres motorral 'felszerelt, Regi pcs ti taxi . izz6cs6vesgyUjtasu ilyfajta jarmiivet, melynek lendi>t6 kepzelni, hogy mily nagy feltiinest keltJett az utea k'ereke nem leven, a dugattyut eros gummiszalag hUzta nepe 'e l6tt; amerre haladt, minden"tt megbamultak es vissza. Az izz6cs6ves gyujtas a szelepek vezerlese ~s mindenki csodalkolOtt a nagyfoku ,mereszsegen. Az a dugattyu gyakori bajt okozott. A J.egtobb kellemetlenakkori kozhit ugyanis azt t:antotta, hogy a jarmiivet az :: seggel. azonban a gummiszalag alkalmazasa jart, mert alkalmazott ii~emanyag, a benzin Mrmely pilla-natban .. azt a ' gyors elhaszrial6das .miatt igen gyakran kelle.tt felrobbanthatja, . .' cserelgetrii. Meterszamra kellet>! a ,tuniz6nak magaval 180 -

l

vinnie ebb61 itz uzemanyagb61, ha . hosszabb utra' val. k1lkozotf. . Bezeredy nem leven szakember, mar az elso utja alkalmaval p6rulfart, kerekparjanak m6tora b'egyulladt: EO 'miatt ked vet iresztette es az osszeegett kerekpart Janilsdry Islvdllllok, a 'legl elkesebb magyar m6torkerekparoz6nak eladta, aid alt kij,avi~otta es vigan tur
seggel nem kozlekedhetnek, az akkor uralkod6 feJfogas clenk bizonylteka . A szabalyrendelet eletbe lepesevel megkezdOdte.k az adm'nistlraci6s munkalatok: a ;vizsgalatok idej6t kozzetettek es egyMtal megalakitottak a bizottsagokat is. Az els6 rendszamot Eszterhdzy Milztlly gr6t-nak Mercedes-gyartmanyu jarmuve kapta eS .at els6 vezet6i igazolvanyt Farag6 1st Vall hiva~asoS vezeto nyerte el. Az elso evben, vagyis 1901-ben 61 gepj'armu, kozottuk a p6stanak 22 m6tortriciklije kapott forgalmi engedelyt es 71 ' egyen vaitotta ki a vezet6i igazolv,inyt.. . . A szabalyrendelet hatalya esak a szekesf6varosra terj,edt ki, a vidCkre nem. A videknek ebben az id6ben gepj,arm(ikozigazgatasa egya ltalaban nem volt es igy azt a ki,iillmenyt, hogy BlIdapesten kivill hany gepj;irmu 'volt hasznalatl:,a!1, tclje, hom-aly ~akarja. Bizonyos azonban , hogy akkor meg a vid'eken nem sok gepjarmii kozlekedett, j6val I:evesebb; mint Budapesten. A fovaros 'ebbeli folenyet 1925-ig megtar:t otta es a videki automobilizmlls csak ezutan az idopont utan kezdett lenduletet venni. . A kovetkez6 evekben automobilizrnllsunk fej16d,ese mintha kisse ellanyhlllt volna. Az utak rossZ allapota, a benzinell
- 181 -

mat es igy sZilkseg.esse ,Va It, hogy a forgalom eUenorzesere a rendorseg 30 ,fobol a1I6 k6zlek,e desi csoportot 5llitson fel. A csoport 'harom a1csoportra oszW, az egyik a villamosokat, a ·masik a 16fogatok'at, a harmadiJ< pedig a gep)'armuveket 'ellenorizte. Az autOtaxi vallalkozas megindulasa, de altalaban a gepjarmiivek sajatos ,elOnyei hova-tovabb nalunk is megerleltek annak a gondolatat, hogy a gepj-armuveket minel t6megesebben kell ,beallitani k6zhasznalatra. Ez a tudat erlelOd&tt meg szel<esfiivarosunK akkori vezetosegelYen is es I<esztetite arra, hogy a kezdemenyezii lepeseket megtegye aJt6ouszuzf!m Jelal-

liftisara. A maga nvallalkozasi kedv lis eletre kelt; a k6vetkeezo evben, 1914-ben Garlinger Rudolf budapesti lak6s megs"erezte az elso ipatijogositvanylf gepjarmuvd val6 teherfuvarozasra. I A legnagyobb remenyekre 'iogosit6 fej16ctes 1{6zben t6rt ki a 'vitaghaboru, amelynek kit6rese el&tt

2,877 316 126 Oss"esel1 tehat

dr'h szemelyszalIit6 gepkocsi, drb tehepszalIit6 gepkocsi, drb m6torkerekpar 3,319 drb 'gepfarmu volt az orszagban.

Automobilizmusunk a vilaghaboru utan. Gepjarmuallomanyunk. A hosszu vilaghaboru pusztitasa, a Karolyi kormany es a kommunistak oktalan gazelalkiodasa, a megsza1l6 roman csapatok rekviralasa .alaposan megtizedelte gepjarmualJomanyunkat, ugy hogy az 1919-ik ev vegen az 6sszes gepjarmuvek szama alig haladta meg! nalunk valamivel az 1.000 darabot. A nemzeti megujh6dasb61 automobilizmusunI< is kiv.ette reszet. A nemzeti 1ranyzat visszateresevel ugyanis munkahoz laltak az ,automobilizmust istapol6 egyesilletek es szakmai erdekeltsegek, hogy mieliibb behegesszek azokat a mely sebeket, ami k'et a mult iit6tt. A Kiralyi Magyar Automobil Club gepkocsiversenyeket es tudkat, a szal<mai erdekelt segek nemzefk6zi kiallitasokat r·endeztek es a TO'uring Club szorgalmasan epitgette a nemzetk6zi kapcsolatokat. A kitart6 es faradtsagos munkat siker k6veMe. Ahogyan niitt a nemzeti termeles es pezsdillt fel a vaHalkoz6i kedv es amilyen merfekben javult az ,orszag k6zgazdasag'anak allapota, olyan mertekben terebelyesec!e:tt az automobilizmusunk es sz6k6tt magasba ,gepjiarmu allomanyunk szama. Kill6n6sen valutank megszilardulasa u-

tani idoben emelkedett ugrasszeruen, voft nehany olyal1 .ev is .(1926 es 1927.), amikor az evenkenti szaporurat feliilmulta Nagy-Magyarorszag utols6 bekeeveinek 'allomanyat. Ebhen az idiiben a gepi;!!111luvek nemesak a magan, hanem a k6zhasznal'atba'll .is egyre nagyobb teret h6dHottak. A felfele ivdes azonban 1930-oan megtorpant. A vil;\ggazdasagi valsag automobilizmusunkat sem kimelte meg, ugyhogy az 1933. ev vegen gepjarmualIomanyunk az 1930. evin ek ketharmaruara sorvadt. Az6ta javulas mutatkozik es remelhetii, hogy tart6s is lesz. Oepjarmuveinknek az 1935. ev nyaran (augusztus 31.-en) nyilvantartott allomanyat es kiilOnoozo fajtainak szamat az alabbi kimutatas (III. sz.) tartalmazza . Az orszag 6sszlak6ssaganak .a gepjarmuvek 6sszmennyisegehez, tovabba Budapestnek, illetOleg a videk lak6ssaganak az ezen t·erilleteken leva gepj"armuvek szamahoz val6 viszonya szerint az orszagban minden 329, Budapesten 79, a videken pedig 669 emberr·e esik egy gepjarmu.

11. Gepjarmiiallom{myunk es annak megoszlasa 1935. aug. 31-en.

1

;0 ~

TerUle! neve

>,

>,

:v E

Ol

.0 N

00

;0 ~

0.

2"

"N I fuvarozllI (/l beraut6k -'"

BUdapes- 11 ten 5693 14771 259 Videken

A g e pia rm il v e k kOzill :g 'bi>

1

"" "'"

.u; u

'5

.0

0

N

.0 -0

'"

I-"" " ~ 'in

""'" '" N


"" ""u '" :g " ;:; "" ~ ""J§ " a:; """ '"«>" :B I 1 N" "" 2 ~-I k 0 c s i 0

N

N""

.0

s

a

z

! 336 1409

29i l 116

11 3741 1 7431 4421 2201 9E9/ 3281

-

00

~

.0""

>,

.~

"0

1

0

N

~d l

-'"

...,

k

'"

~..., " '"

-0

.0"

'
c

>'''

",,-0

0

>

"

m a

I

62

1

301 . 661

'"

E

"" N

'"

0. I OJ)

"""

> ",,, E~

~

~'§ ~o "' ''''

I motorken!kpar

52

71

851

1

1

121

1816729120221451 III

ban 9434 2220

701

556 2368

669

146

128

- 182- ·

18

0:0

I 39I 2041I39291I 18581I 168JIII 13470

I II I

Az orszag·

(lsszesen

~" -
137

52

222 16651 3880

J

13275

26745

Orvendetes i'elensegkent allapithajt6 meg, ' .hogy Szemelyszallit6 gepjcirmiiveink k6ziil: a videki g'epj.armiivek szama csaknem elerte a f6va.435 ctrb 1- 2 szemely befogad6 kCpessegii, ' rosiaket. 6938 drb 3- 4 szemely befogad6 kepessegii, Sajnos, gepjarmiiallomanyunk jIem egyseges, kii2838 drb 5- 6 szemely befogad6 kepessegii, 16nb6z6 kiilf61di es hazai gyarak gyartmanyaib61 te- 174 drb pedig G-nal t6bh szemely befogad6 kepessegii. v6d6tt 6ssze. Szemelysiallit6 gepjarmiiveink k6z6!! Tehergepj'armliveink k6ziil: 178, teherszaIlit6 gepj"rmiiveink k6z6trt ,110, m6torkerekparaink k6z6tt pedig 179 kiiJ.6nb:6z6 mark'a akad. 301 drb 500 kg.-nel kisebb teherbinisu, Szarmazasi orszag szempontjab61 a szemely- cs teher51 drb 501 - 750 kg teherbirasu , szallit6 gepjarmiiveinket illet61eg Amerika vewt, m635 1 drb 751 - 1.000 kg teherbirasu, torkerekparainknal pedig Anglia. Szemelyg'epjla.rmii933 drb 1001 - 1.500 kg teherbirasu , veinknoek csak 15, vehergepjarmiiveinlonek 19, aut6583 drb 1501 - 2.000 kg teherbirasu, buszaink es egyeb gepjarmiiveinknek :65, m6torke,..'k107 drb 2001 - 2.500 kg teherbirasu, parainknak pedig 100/0-a hazai szarmazasu, melyeknek 217 drb 2501 - 3.000 kg teherbirasu, a keszit6 gyarak szerinti megoszlasat a III. szamu 153 drb 300 1-4 .000 kg teherbirasu, tabhizat tiin~eti fel. 109 drb 4001 - 5.000 kg teberbirasu, 29 drb pedig 5.000 kg-on feliili teberbirasu. III. Hazai szarmaZ3Su. gep:armuveink mego5z1asa a Aut6buszaink os egycb gepj;irmiiveink k6ztil: r.eszito gyar szerint, 21 drb 3-,1 szemely befogad6 kepessegii, 134 drb 5- 0 szemely befogad6 kepessegii, Szeroely- Teher- Aut6~uszl Motor81 drb 7- 10 szemely befo gad6 kepessegii, A'keszito gyar gepkocsik gepkocsik es egyeb 1 kerek71 drb 11 - 16 szemely befogad6 kepessegii, pArok IgePkocSik neve 458 drb pedig 16 szemelynel t6bb befogad6 kepessegii. s z a rna Ugyanezekb61 a jarmuvekb6 1: 11 drb 501 - 750 kg teberbinlsu, 143 1460 34 \ MAG 34 drb 750 - 1.000 kg teherbirasu, Weisz _Manfred 106 IS 30 I 71 drb 1.001 - 1.500 kg teberbinisu, Mar!a 103 19 drb 1.501 - 2.000 kg teherbin\su, 18 Meray 4 113 1086 96 drb 2.001 - 3.000 kg teherbirasu, RAba 173 279 3 56 drb 3.001 - 4.000 kg teberbinisu, MAVAG 163 316 37 drb 4.001 - 5.000 kg teherbirasu, Magyar· Fiat 28 32 drb pedig 5.000 kg-nal nagyobb teberbirasu . Ganz (BUssing) 20 Az asszes szemelyszaIlilasra alkalmas gepjarmiiFejes 13 veinkkel min~egy 60.000 es ha meg a motorkerekpa35 Nova is bes zamitjuk, akkor mintegy 70.000 szemely, rolud Egyeb 65 II \ 31 16 1. a teherszal/ittisra alkalmassakkal pedig k'6 riillkliil 5.500 tOMa arti lIlozdithat6 meg egyszerre. Osszesen 1187 1687 592 810

I

I'

-

I

I

I

I

Gepjarmu iparunk.

i

A magyar gep.1llrmiiipar kezd6 .lepesei Csonlw fanos-nail a' miiegyetemi gepmiihely vezet6jenek nevehez fiiz6dnek, aki 1896-han egy, a kave!kez6 evben pedig ket alvazat kesziteflt a m. kir. pO'sta meg'rendelesere . Tevek.enyseget tovabbra is folytaHa, de mindig csak szereny keretek k6z6tt. Mind6ssze ket Jucatra Itehet6 azoknak az alvazak'l!ak a szama, amik miihelyeb61 kikeriiltek. A.z els6 nagyobb, ilynemu valialkozast 1903-ban a Budapesti MalomepiMszeli es Oepgyar (Podvinecz es H·eisl·er) Iet-esite#e. A ,ceg kezdethen k'iilfaldr61 behozott alkatres"ek asszeszerelesevel.foglalkozQtt, ke.s6bb azonban megvasarolvan az egyik ktilfaldi gyar munkagepeit, 6nall6 es gyarszerii termelesre rendezkedett be: 1911 -ben reszvenylarsasagga alakuLt, el6bb Budapesti Oep- Malom- es Automobilg'yar Rt., k~s6bb pedig Magyar Aliallinos Oepgyar Rt (MAO) neV' alatt

kizaralagos automobilgyartasra tent at. A vailalat, hogy a hadseregszalliti\soknal minel nagyobb hauyadhoz jusson, J 913-ban az akkor mar hiresse valt Oesterreicbische Daimler Moioren A.O.-tal erdekk6zasseget letesit.eM, annak szabadalmait biztositotta maganak. I1y felkesziiltseg mellett mar az ·els6 hab'o rus evben 50 gcpj.a rmiivet dobott a piacra. Ennel ~abbre a Mboru alatt nem is vitte, mert 1917-ben repiil6gepg'yartasra ter! at es emiatl a gepjarmiigyartast hesziintette. Csak a haboru utan, 1920-ban latott ismet hozza az aut6mobilgyarlashoz es a kor igenyeinek megfele16en hathengeres jar6miiveket is keszitett. Oyartmanyai: a Mayotlax es az enneJ ,nagyobb hengeriirtartalmu 01agosix, ilIei61eg 51lpersix kocsik ,tart6ssag es :teii,eslt6kCpesseg tekinteteben els6rang'ua~ak bizonyu~tak'.. , Sajnos, a g)'ar a [IIehez gaidasagi viszonyok m'iat! 1932-ben miik6cteset besziintet:te.

-183 -

A Budapesti Malomepiteszeti es Gepgyarral csaknem egy idoben rendezkedett be gepjarmiigyartasra a gyiiri Magyar Waggon- es Oep[fytir Ri. is. A gyar »Raba« neven forgalomba holOt! ,aut6mobiIj,ainak kiyal6sagat mi sem jeHemzi jobban, mint az, hogy az altala a p6stanak 30 evvel ezelotlelac!ott iIyen farmiivek nem regen selejteztettek ki. U.gyanilyen kival6ak a vilaghaborualat! a hac!seregnek keszitet! tehergepkoesik is, daeara az akkori idok anyagbeszerzesi nehezsegeinek. A haboru utani gazdasagi felIendiiles nemcsak a sZiiksegleteket no velte meg, hanem az igenyeI(et is felfokozta . A felfokolOt! igenyek kielegifese eeljah61 szer,ezte meg a vallalat a becsi Austro-Fiat! es az esseni Krupp-gy,a r szabadalmait; az eliibbieket a konnyu, az ut6bbiakat pedig a nehez typusu gyors.fehergepkoesik gyartasara: 1927-ben aut6mobiloszl:aJyat MszerveZte, gepa\Jomanyat modern gepekk-eI es miiszerekJ(el frissitette tel. Az uj typusok minden kritiI(at kialIanak, t,art6sak es esekely iizemanyag; fogyasztasuK van. A kisebb typussal, az 1112-2 tonnas Austro-Fiattal, amely A. F. neven ismeretes 45 - 50 km-es seb~esseggel szallithat6k az aruk es a szemelyek. A nehezebb typus ,eliinye az, hogy onsUlya a haszonsulyhoz ara:nyitva esekely, tovabba, hogy rug6zasa ideaIis. A budapesti Rdkk Istvan-We Gepgyar Rt. voLt a kovetkezo valIalat, amely gepjarmiigyartassal is foglalkozott. Ez a gyar Csonka-typusu p6staaut6kat, teherszalHt6 gepl'armiiveket es aut6buslOkat keszitett, 1912-ben azonban az aut6mobiIgyartast abba:n hagyrta. Az els6, kizar6lag gepjarmiigyartasra berendezk!ec!eti valIalat, a MagJ>ar Aui omooit Ri. 1909-ben Aradon letesiiIt. A ~aIlalat la havrei We!itinghause-miivek szabadalmanak birtokaban k,ezdetben szemelyszalHt6 gepjar6miiveket gyartott es esak kes6!)b, amikor a'Magyar Ruggyanta Arugyar Rt. (Marta) erdekkozosseg€be keriHt, foglalkolOtt t!ehergepj'a,rmiivek .keszitesev,el is. MegszaIlott teriileten leven, i,ele.nleg Astra Prima Fabriea ' Romana di Motoar,e si Vagoane nev alati miikodik. Kozvetleniil a viIaghaboru kitorese d6tt a GanzDanubius Gepgyar Rt. rendezkedett be gepj'armiig'yartasra res a nemetorszagi Biissing-eeg szabadalm~ alapjan tehergepjarmiivek.etes aut6buslOkat/ ,k;;szitett. Az osszeomlas utan azonban a karosszeria gyari
torgytir Ri., amely azonban neha:ny szemelygepkoesi elkeszitese utan miikodeset besziint/dte. ' Az orszag megcsonkitasa kovetkezteben osszezsugorodott vasutainknak mozdonysziiKseglete alaposall megcsappant. Ez a koriilmeny erzekeny-en sujtotta az Allami Vas-. Acel- es Oepgytirdi, amelynek mozc!onygyartasra berendecett budapesrti telepe ennek folyta:n nagyrestben munka l1elkiil allott. A mindink'abb noveked6 munkanefkiiliseg lekiizcteser.e fogot! Dele a gyar vezetiisege a berIini National'e Automobil AG szabadalmainak binokaban 1926-bap automobil gyartasba. Am(kor pedig Budapest szekesfiivtiros az allt6busziizeme reszere beszerzendo jarmiiveket i\Iet61eg a Benz-Mercedes tipus meHett dontott a Gepgy,ar szak!tot'! 'eI6bbi erdekeltsegevel es a Benz-Mercedes tipus gyartasara tert at. Ma ezen szabadalmak alapi'an teherKoesik'at es aut6buslOkat keszit, melyek a kiizismerl MAVAG jelzessel keriilnek a forgalomba. . . '. Legnagyobb iparvallalatunk, a Wets Manfred Acet es ftmmiivei Rt. (markaja W. M.) esak 1927-ben jutott arra az elhatarozasra, hogy alltomob'ilgyartassal is foglalkozik. Kisebb szemelykoesik, konnyebb teherg"pj,armiiv,ek es 12-18 szemely 'befogad'6kepessegii autobuszok gy'artasit veMe tervbe, de egyel6re esaI( tehersuillit6 gepjarmiiveket keszit.

Meray-fele

tonnas teheraut6.

A motorkerekpar-nagyipart a Meray motorkerekpargyar r. t. inditoMa meg 1923-ban. A eeg 193 I, ben a Magyar Aceltirugytir Ri. erdekkorebe keriiJt es ezzel olyan b~ztos tamaszt "'yerrt, amely minden iekintetben biztosItja aZegyebKent is kival6 jarmii"ek niin6segel. l'el'en\.eg a 'g yar 350- 1000 emSes motorkerekparokat es hiiromkerekii teherszalHt6 gepjarmiiveket hoz ! forgalomba. A Meray-fele gyarral esaknem egyid6ben vezette be a motorkerekpar-gyartas! a /<Jstarcsaj Oep- tfls VasrJifelszereitfsi Rt. is "s gyartmanyait! »Nova« nev alaU hozta forgalomb'a. Nem sokaig miil<'oc!&,tt alOnban, 1928-ban felszamolt. Amint Iatjllk, ipartelepeink kpziil je\.enleg csak az Allami Gepgyar, a gy6ri Waggon es Gepgyar, meg a Weiss Manfred-We gyar foglalkozik automobilgYMtassal esezek is csupan tehergepkoCSik!at, autobuszokat es kiiliinleges eelokat szolgal6 gepjarmiiveket allItanak e16, mig a Magyar Acelarugyar Rt. motorkerekparokat es haroml<er·ekii tehergepj.armiiveklet hoz forgalomba. A gyartas ,azonban ezekb61 a jarmii fajtakb6f is ' esaI( szer~ny' l<erdek kozt folyiK. ..

-184 -

)

I

f

,

I

I

I

Ha gepjarmiigyartasunk fej16desenek akadalyait vizsgaljuk,ennek okat a rossz gazdasagi viszOriyokon feliil a termeles ·e16felteteleben ltaWjllk meg. A termeles elofeltetele a tokeboseg. Az a bOseg, amely megindit.-ni kepes a termeles folylamatM es egyben bittositj·a a helf61di piae felvevokepesseget. esak ilyen k6riilmenyek k6rott fejlOdhetik a It·ermeles igazi t6meggyartassa es fokozadhatik az exportleheltoseg reven oda, hogy alaesony eladasi arak alakulnak ki. Ahol akkora a tol<ehiany 'es ahol ennek reven. a fogyasztakepesseg ugy a"iszalIt, mint .nalunk, ott az igazi tomeg'termelest megrreremteni szinte .lehetetlen. Ez az oka annak, hogy a gazdag Amerikahan a gyarak tiz-, vagy szazezres, a nagyobbeurapai orszagok gyarai pedig 100, vagy ezres szeriakat gyartanak' egys"erre, hazai gyaraink enenben a kis fogyasztas miatt meg 25-6s sorozatokat sem kepesek kimunkalni. Termeszetes, hogy am1g az amerikai gyamk a t6meg1iermeles ' utjan el6:illitott szemelygepkocsikat ideszallitva es elvamolva 5.500 pengoert kepesek forgalomha hozni, hasouI-a .koesi ara '10- 14 ,ezer pengo ad'dig nMunk k'6riil mozog. Nem lehet ·t.ehat esod'alkozni : azon , ha

a

vallalataink a szemelygepkoesi gyartassal felhagytak es csak a.z egyeb gepjarmii-fajtak irant mllta.t koza sziikseg1et.ek kielegitesere tarek,;zenek. Ha a szemelygepkoesi gyarbisnak nines is, de a tehergepkoesi gyartasnak meg mindig van lehetosege arra, hogy a mainal nagyobb lendliletet vegyen. Ezekne! a jarmiiveknel ugyanis a fogyaszta kazQnseg dsosorhan a gyakorlati k6vetelmenyel<et veszi figye lembe, 'ezenfeliil eleg nagy a szama azoknak, akiket a fennalla t6rvenyes rendelkezesek a hazai heszerzesre k6teleznek. van A jarmugyarbisnal kedvezobb helyzetbian karosszeriaiparunk, mert k6z6nsegiink kenyes izleset a kiilf61di t6megtermekek nem kepesek kelloen kielegiteni es igy szivesen fordul a esinos es tartOs mu)!kat vegzo hazai karosszeriagyarosokhoz akkor is, ha a.zok dragabbak is a kiilf61dieknel. Karosszeriagyartaink tevel<enysege ugyanis 'Oem a megszokott sablonok gyari
K6zlekedesi rendeszetUnk. Regebben a k6zI-ekedesi rendeszet jrOforman esak a hajtas iranyanak megszabasabal ,allott. Aki a »balra hajis« es a »jobbra dozz« szabalyokat elsajati~otta, batran kezebe vehette a ,gyepIM. es iIyugodtan haj,t hatta a sargat meg a sziirkf!t a poros orszagUton, vagy akar a lakott terii l'l'ltek utcain. Ma azonhari ennek az egyszeriisegnek mar veg·e, mert a gepj;armiivek'nek a k6ztHi forgalomba ilIesztese .annyi 'intezl<edes1, oly sok szabalyt igenyelt, hogy ezaltal a k6zlekedesi rendes"et kiil6n tudomanyagga fejI 6d6t1t. A z' automobil gepereie es nagy gyorsasaga ugy anis ' sziiksegesse tette, hogy a forgalom rendje fokozottabb mervben intezmen yes en biztosittassek. Igy sZiile.tett meg a modern k6zLekedesi rendes"et, melynek legtiJ/Jb dl;tl a kiJzrlti iorgalorriliall resifveviJk szimtely- es vagyonbiztonsa·galla" meg6vasa. . Az »AlItomobilizmllsunk a vilaghaboru elOtt« dmii fejezetben emlitetltiik, hogy a gepjarmuk6zlekedes elso szabalyozasa mar a szazad elso evtizedeben megt6rtent es pedig Budapest szekesfovaros 1eriiletere ki.terjed6en 1901-ben rend6rfokapit~nyi szabalyr,e ndelettel ; orszagosan pedig tiz ewe I kes6bben az 57.0001910. B. M. szamu renddet utian. A gepj.armiiveknek a vilaghaboru utani evekben mi~di'llkabb novekv6 me:nnyisege k6zlekiedesi rendes"etiink tovabbi kiepitesehez v·ezetett. Ami termeszetes is, hiszen a gepi 'eronek a k6zUti vegyes forgalombanegyre nagyobb mertekben vala reszvetele annak rendjet es biztonsagat az eddigilne! jobban veszeIyeztette,ezed a megfelelo avrendszahalyoknak meg kellett sziiletni6k. . A szekesf6varosi foutvonalak vegyes, a sziik mellekuieak kevert i",nyu forgalma, a gyalogosoI( es j'arinuvan k6zleked'ok fegyelmezettlensege gyakori b'alese.tekhez es . meg . 'gy~koribb forgalmi zava~okhoz veze-

tett. Ezek a k6riilmenyek rM·ereltek intezo k6reink figydmet arra a kiilfiild6n Imar j61 'lievalt rendeszeti intezl<ed'esre, hogy a forgalom rendij:et helyszini iranyitassal es ellenorzessel kell biztqsitani es ellt a tevekenyseget a forgalmasabb helyel<en kiil6)! rendork6"eggel kell vegezletni, aki a rendes 6rszemre harula feladatok ala i mentesitve, ~ eli'es figyelmet a k6zlekedes minel simabb es gyorsabb lebonyolitasaTa fordithati a. Ebb61 a celb61 1926-ban szekesf6varosunkhan k'iil6n k6ilekedesi rendiJrosi tagot .szerveztek. Az oszta!!, lag'jili rna is ott lathat6k 6rhelyeikien, ahonnan kar'jlelzess·el iranyitjak az utea forglalmat, vagy ke"elik a forgalmat iranyita ,jdzo ber,endezeseket; a rendes 6rszemtOi val6 megkiiliinb6ztetesiil 'a bal karon feher vaSzon _karszalagot viselnek, me lyre kek szinii anyag'b61 kesziilt »K« betii van ravarrva. Ebben az evben vettek ·kezd'etiiket a szek'esfovarosi forgalomnak meggyorsitasara iranyula ,munkalatok is es ennek er,edme.nyekepen. lattak napvilagOif azok a rend6rfokapitanyi szabalyr,tlIldeJ.etek, .melyek a lassu es gyorsabb iramu forgalom kiiI6nvalasztasa,t, a lafoga1u t,eheriorgalQmnak a mellek utd.k'ba t·ereleset es a sziik uteakban egyiranyu k6zlekedes bevezetesot eredmenyeztek. . ! Az 1926. ev meg arral is nevezetes, hogy ebb en az evben augllsitus h6 24.-en irta ala kormanyzatunk Parisban a kiizuti kiizlekedesnek es a gepjarmiivek k6zuti forgalmanak szabalyozasa eelfab61 k6tOtt nemc zetkoz; .egyezmenyeket. A k6zuti ,l
- , 185 -

terre I egyiitt a kozMi kozlekedesi rendeszet egyseges szaba lyozasa celjab61 a 250.000-1929. B. M. szamu rendeletet, az ugynevezett K6zLekedJsi K6dex-et. A K6dex a kozuti .forg'almat gyalogosokra es mindennemii j"rmiifajlara atfog6an szabalyozza, szemben az altai a hataiyon kiviil helyezett 57.000- 1910. B. M. szamu rendelettel, 'amely esak a rgepj"rmiivek koruti forgal mat szahalyoz6 rendelkezeseket tanta lmazta. Az ui rende let megszab1:a a kozuton halaclas iranyat, szabaIyokat allit fel a megel6zesre, a kiteresre, a kozlekedesi sebessegre, a vilagit6 es j:elz6 eszkozoK alkalrnazasara, a 'gepj!armij ugyek adminisztraicisara es nemzetkiizi forgalmara. EI6irja tovabba, hogy kozuti forgalomban csak az a gepjarmii vehet reszt, amely {org'llLtni ellgedeLLyeL, i,gazoL6lappa/ relldszatnmal rendelkezik, vegiil, hogy gepjarmiivet kozuton csak olyan egyen vezethet, aki a .vezet6i vizsga,t siICerrel letette es ennek alapj-an gepjarmiivezetiJi igazoLvanyt kapott. A forgalmi engeclely a g·epjlarmii es annak iicembentart6janak igazol6 ol,:manya, kO'l1yvalaku fiizetecske, amely a j\i rmii forg·almi rendszamanak megnevezeset, a jarmii reszl·etes miiszaki leirasat, az iicembentartO nevet es lakhelyet tarlalmazza. Az igazol61ap a forgalmi engedely adatainak rovid kivonata, epugy l,egitimaci6s celt szolgal, akarcsak a forgalmi .engede ly. A forgalmi engedelyt, az igazol61apot oS a rendszamtabl
es

KiraLyt Magyar Au'tomobil CLub es a Touri;zg CLub

vegzL A K6dex a gepjarmiiiigyek adminisztralasara kiiIon kozigazgahlsi teruleteket, ugynevezett geptar6mii keriileieket letesit-ett. bsszesen 18 ,gepjarmiikerulet ' van, melyeknek teriileti beoszhisa a kovetkezii: 1. Budapest szek'esf6varos terul·ete (szekhelye Bud'a pest) ; 2. a 'budapesti gepjarmiik,eriilet terulerte: Komarom es Esztergom k. e. e. varmegyek Eszterg'om varmegyei resze. N6grad es Hont ,k. e. e. varmegyek, Pest-Pi lisSoIt-Kiskim varmegyebol az abonyi, als6dabasi, asz6di, biai, g6dolliii, gyomriii, k6zponti, budavideki, monori, nagykatai, pomazi, TClckevei es vfici janisok, to~ vabba Budafok, Cegled, Kispest, Nagykiir6s, Pestszenterzsebet, Rakospalota, Scent Endre, Ujpes! es Vac megyei varosok (szekhelye Budapest); 3. a debreeeni gepjarmiikerulet terulete: Bihar,

Haiduvarmegye es Debreeen thj. varos (szekhelye Debrecen) ; 4. az ·egri gepjarmiikerii let terulete: Heves varmegye (szekhelye Eger); 5. a 'gyiiri gepjarmiikeriilet lerulete: Oyor, Moson es Pozsony k. 'e. e. varmegyek Oyiir varmegyei resze es Oyor thj. yaros (szekhelye Oyor); 6. a gyulai gepjl1irmiikerulet terii!.ete: Bekes varmegy-e, tovabha Csanad, Arad es Torontal k. e. e. varmegyek eleki jarasanak teriil-ete (szekhelye Oyula); 7. a jaszberenyi gepjarmiikerulet lerulete: J aszNagykun-Szolnok varmegyenek jaszsa~ als6 es felsii jarasa, tovabb'a jaszberenymegyei varos (szekhelye Jaszbereny) ; 8. a kaposvari gepjarmiikerulet terlliete: Somogy varmegye (szekhelye Kaposvar); . 9. a keeskemeti gepjarmiikerulet ·teriilcte ; BaesBodrog varmegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskull varmegyebol a d'unavecsei , j
-186-

ad'o tt engedelyekr61 kiiliin orsztigos nYilvalliarftist keszit. Ugyanesa'k a blidapesti rend6rf6kapiti.nysag ~artja nyilv.an a nemzetkiizi okmanyok a(apj'an az orszag teriileten taI1t6zkod6 gepj,armiiveket es azoknak vezet6it is . Nem szabad azonban azl gondol:ni, hogy a K6dex-szel a kiizlekedesrendes"eti jogalkof
kiizhasznalatii arUfuvarozasi gepj'ar6muvallalkozassa min6sitesenek dejet vegyek es ekke.nt a fenm\ll6 1iirvenyes rendelk,ezeseket kijatszak. Ezeknek a viss",eleseknek a megakadalyozasa ceij.ab61 Jatott napvilagot a 172.900-1935. B. M. sz. rendelet, amely szerint a gepj,ar
-187 -

litobil Alap terhere az automobilizm'us tamogatasara tetemes 6sszeget fordithattak. Ennek dacira az AutomobiLA'apnak mintegy 700.000 P vagyona vo:t akkor, amikor az Orszagos Automobilszakerto Bizo1rtsagot 1932ben takarekossagi okokb61 megsziintetrtek es al1!llalC helyebe - a 120.200- 1932. B, M . sz. rendelet alapIan - az Orszagos K6z1ekedesrendeszeti Bizottsag es a rendOrhat6sagi miiszaki szakertok testii lete lepett. E rendelet ertelmeben az Orszagos K6z1ekedesrendeszeti Bizottsag a k6zMi k6zlek,ed'esrendeszeltel, fakent a gepjar6miivek k6zuti forgalmaval kapesolatban felmeriilo kerdesekben a m. kir. oeliig'yminiszternek szakk6zege; a rend6rhat6sagi miiszaki szaJ{ertOk pedig a gepjar6miivek megvizsgalasanar es eHenorzesene l, a Igepj,ar6miivezetojeI6Jt.ek vizsgajan. a gepjarmiivezetOkepzo-magantanfolyamok engeMlyezeset megelOzo helyszin i szemleneI, balesetek tenymeg:allapitasanal miik6dnek k6zre. k''6teleselC ezenfeliil az Orszagos K6z1ekedesrendeszeti Bizottsag hataroiatai hoz alkalmazkodni es a Bizoltsagnak vagy eln6kenek

felhivasara a Bizottsag reSzere ·egyes iigyekben irasbeli szakvelemenyt adn i. Az Orszagos K6z1ekedesr,endeszeti Bizottsag 18 rendes 'es 4 p6ttagbOl 'all, eln6 ',ef es j:egyzojet a beliigyminiszter nevezi ki. A gepj,armiiszakertok szama jelen le/,! 46, k6ziiliik 20-an vide"en. a t6bbiek pedig Budapesten vegzik elismenist erdeml6 munkassagukat. Amint latiuk, k6z1ekedesrendeszetiink uj. modern epiilete nagyjaban k'eszen an. Alapja a Parisban megk6t6tt ket nemzetkozi ,egyezmeny, amelyre az epit6k altalanos ,eur6p'ai stilusu epiiletet emeJt.ek; nem fe Iedkeitek meg azonba'n arr61, hogy azt hazai motivumu, ekes d\szitmenyekkel lassak d. E diszitmenyek li6ziil kiilon'6sen ki kell emelni a maganhasznalatll gepkocsikon t6rteno szemelyszallitasnak, tovabba a tehergepjar6mii iizembentart6k forgalmi e~gede lybe bejegyzes"nek a szabalyozasa!. Ezek a rendszabalyok a magtik Hemeben egye'diil a1l6k es ami a f6, altaluk szerencsesen 0ld6dtak meg azok a problemak,:. amelyek eletrek,eltettek ' 6ket. ' .

A kozhaszna!atu gepjarmGfuvarozas siabalyozasa hazankban. A keresetszerii, azaz k6zhasznalatu gepjarmiifuvarozast 1923. november h6 l -ig az 1884. evi XVI l. te. alapjan egyszerii iparigazolvannyal lehetett iizni , mivel ez a t6rveny .a gepjarmiifuvarozasnak egyik fajtajat sem sorolta fel a kepesiteshez, vagy az engedelyhez k6t6tt iparok korott. Ennek a tiirvenynek a novell aja, az emlitett id6pon~b'an eletbe leptetelt 1922. evi X II. te. is esak a geperejii teher, a rendszeres jaratu aut6busz es a ·k6zhelyrol indul6 geperej,(j berk'oesifuvar6zast k6t6tte engedelyhez, mig a gepjarmiifll-vilrozas t6bbi fajtaj
tarfalmaztak, hogy az engecMlyes /lem vallalhal olyan szdllitiisokat, . amely.ek . v(l.Suiol/. is ,eszk/izbl/;etakJ. kiveve, ha a pe/,uiifs;4s a rendeltetes /telye egyiif/veve a vast1.tt6l 5 km-nel tOvolabbra ,tekszik. Ennek a korlatozasnak a eelia egy vasutvcd'elmi z6na letesite;;e vol1, ezt azonban nem sikeriilt ele'rni, mert az engedeIyezesi felteteleket nem lehelett ke1l6en ellen6rimi . A hatOsagok, de meg az erdekelt vasutak is azt ~apasztaltak. hogy Ii teherfuvarozas az eloirt korhitozas daearlf min(feri viszonylatban folyik. Ujabb 'es konnyebben elle116fizhel6 korIatozasi m6dhoz kellet,t tehat folyamodni. A regk6nnyebben ,elle11orizheto korlMozasnak az a kik6tes mutatkozott, hogy az enged'elyes csak bizonyos karze/ben tllvarozhal. Az engecfelyezo hatosag a k6vetkez6 ev (1927) nyarat61 niar ilyen korlatozassal adta ki a tovabbi engedelyeket es a k6rzelek'et a viszonyoknak megfele16en kiil6'11b6zo nagysaguri,n kiarrott es ugyanesak orszagszerte fuvarozasra j'o gosit6 iparengectely, 3. az ut6bbi ·t6rvenyen alapul6 z6na- es 4. k6rzeti korlMozast tartalmaz6 iparenged'ely. A korlatozasok bevezetese tehat, a jogositvanyoknak a szervezett forgalom kialakitasahoz nagyon is sziikseges homogenitasat megsziintette, emellett azonbia,n 'vaslltvedelmi szempontb61 is esak reszleges eredmenyhez vezetett, mert az orszagos .,engedellyel rendelkezo gepkoesifuvaroz6k tovabbra is versenyeztek a vasutak'M. A helyzetet meg sulyosabba .lette a bek6vetkezett vimegvaltozasaval laggazdasagi valsag. A viszonyok llgyanis azok, akik a k011junkturalis id6kbei) saj~th
-188 -

- -- dm\latra gepjar6milvd szere"tek be, tiinkremenve a fennail6 tilt6 rendelkezesek eHenere jogosulatlan fuvaroz~sba kaptak, hogy egyetlen vagyontargyuknak, a gepkoesinak hasznat lassak. Ez~k a ketsegbees6s szelen 5116 elemek·· fuvarsz·erzes celjab61 a legminimalisabb osszegert rendelk.ezesre · aHortak es ezzel nemesak a "asutakat, hanem a I·eg.alis ·,gepj'armil fuva :'ozast is erosen ~ersenyeztek . .' . A· vasutak a gepkodiverseny lekuzdesere min · dent elkiiveUek, ami erejiikbol ~e H ett. Dijmerseldescl(et lepi-ettek e l~be es 1927-ben kiil.iin gepjarmiifuvaro"isi vaI lalkozast letesitettek: a Magyar Vasutak A-Jt6I:iizlekedesi Vallalata Rt.-ot. A vedekezesi rendszer Olonban sikerre nem vezetett. - Ezek a kiirUlmenyek erleltek meg id. Dezsew//y Aurelban, a kereskedelemugyi miniszterium akkori, nagynevu aHamtitkaraban azt az dha
11luvaHalat alyan jaratot kivan Ier.esiteni, amely az orszag-hatart erintve, slOmszed ,orszagbeli vasutvonal. hoi, haj6-, vagy gepkoesivallalathoz .esatlakozik; esak a helyi jaratok engedelyezeset hi"a a helyi hat6sagokra. A miniszIer .engede lyezesi tenykedeset discretioIllilis ;oggn avdtj'a. Klmennyrbe:n ,a rendszeres jaratok IHesiteset es fenn~artasat az allam fenntartott joganak nyilvanitja, a helykiizi" esetenkenti jarMokra vonatko· z61ag pedig ervenyr.e ·engedi juttatni art a rendszert, hogy az engede lyezo hat6sag merl·egelesetol teszi fug· gove, hogy az ilyen engedelyeket az orszag egesz iertiletere vagy pedig csak meghabrozott tertiletre (kiir· zetre) adja ki. A tiirveny eZllel azt a ikiizleJ<edespolitikai celkitilzest slOlgalja, hogy a he·lykiizi forgalom 1ebonyoliiasara minet fUlgyobb vlilla'alok ./CtesiWuissenek, vagy ome/UI.yibeu 0 fu5zeMek ,l11egkivlin!a, az ilyen willalalok akar egyetlenegy, nagy vlilia/atza tiilltoritlessenek. Azok a rendelk,ezes'ei is kiizlek,ed6spolitikai ceIt slOlgalnak, amelyekkel a mar meglevo kiizlekedesi vallalatok erdekeit igyekszik megvedeni. Erre slOlgaI6 eszkiizei: az engedelyezesi tilalom felallitasa, az elsobbsegi !e:s a kizar61agossagi ilog biztositasa. Megt(lJt:ja ugyanis az ,engectely kiadasat, ha a kiizhasznalatu 'g epjar6muvallalat Iet-esiteset semmifele kiizgazd'a sagi vagy . kiizforgalmi szukseg nem indokoljll, ideertve azt is, amidon a lefesiteni kivant vallalwt a tevekenysege szempontjab61 figyelembe jiivo utvonalon vagy forgalmi karzetben mar meglevo vasuti, baj.6zasi, vagy gepjarmuvallalatnak kiizerdek altai 1/£11! igazolt versenyl okomo. Ha azonban ,az engedely kiadasa kiiz· erdekb61 indokoltnak IMszik, ugy arra az erdek'elt, mar I<'tezo, masfajhijii kiizlekedesi vallalatnak 'elsii17bsegi ;0. got bizt,osii. A mar Iffi·ezo, rendszer·es j"aratu gepjarmuvallalatok · erdekeinek megvedeserol pedig akkent gondoskodik, hogy szamukra hasonI6 ,vallalkozasokkal szemben' kitlir6lagossagi i ogol iIlyujt. ' A forgalomgazdasag zavartalan inenete fontos kiizes . nemzetgazdasagi erdek es ,ebbol a szempontb61 a mar .Ietezo kiizlekedesi vallalatok gazdasagossaga n>lgyon is figyelembe jovo kiirlilmeny. A vallalat gazdasagossagal a],!tamasztani es megavni 'az eseUeges iiszszeomlast61 akkor, amikor azt a netani sulyos kiiZlterhek okozzak, allami feladatot j.elent. E·rt a celt siwlg'aIia az 1930. evi XVI. te. azml, 'hog'y a gepjar6muva.Ilalatok fennmaradasanak biztositasara kedveztnenyeket fwfyez kilntasba. Ez a tiirveny kuliinben a jogos maga:nerd'eket is megvedeni igye:<szik es eze ,t a kazhasznalatu gepjarmilvallalatok 'gepjarmuvei altaI netan okowtt balesetek j6vatetelere k"telezove teszi a szavafossligi b'izlositlist vtigy a bi:dositek letetefti. " Az 1930. evi XVI. to. rend'elkecesei kiiziitt k<'/ts,6gkivtil a le:g'j-elentekenyebbek egyil<e az, amellyd az ipartiirvenyek alapjan kiadott jogosi,tvanyok felulbiialata! lehetove tette es 'ezzel megterenttette annok az ela/elletetet, hogy szervezelt /orgalOI1! /e!liidhessek ki. AlOknak a regebbi iparjogositvannyal 'rendelkelokneK ugyan· is, akik gepjarmuvallalkozasul
- lSD -'-

Az altaluk beterj'esztett jogositvanyoknak ,feliilvizsga- hogy a kaz- es nemzetgazdasagi erdek,eket nemesak a lala, illetoleg uj ,engedelyre kies'erelese tamerdek mun- gepjaromiivallalatok engeMlyezese alkalmavaI, hanem ~",.t adott ugyan, de az 'engedel)'lezo haJtosag'o.k a azok fennallasanak egesz tartama alat>! is megved,i mun'kalatokon az elmult evek 'folyaman tuljutottakmar Egyengeti ezzel annak a ,kazlekeMspolitiKai eelkjes azon alkalommal a nagyon is kiilanbazo felteteleket tilzesnek az utjat, hogy ,a kiilonliozo k'ozlekedesi /aies kikateseket ta~almazo jogositvanyok'at kazos neve- tak egJ'mtishoz val6 viszony!inak a gaidasagossag alzore hoztak. tai megszalioft egyseges kialakillasa ,a l1I:egval6sllldsIgy vetetve meg az 1930. evi XVII. te. a szervezett hoz !lozelebb ;IlSS01l_ ' forgalom kialakibisanak az alapjM. A legfobb ercleme Valobon az 1930. evi XV I. te. eletbe lepes'enek ebben all . A tovabbi ~rdeme az, hogy a szervezet! forga- napja kiilan hatarkavet jelent a magyar au~omobil ­ 10m tovabbi kiepitesere is mOd'ot nyujlt es 'pedig azzal, izmus tarteneteben .

A Magyar Teheraut6fuvaroz6k Orszagos K6zponti Sz6vetkezete. 0) A slovelkelel megalakul4sa.

erdekek fokozotiabb ervenyesitese. A gepkocsival val6 kazuti, helykazi anlfuvarozasnak oly 'megszervezese, hogy a geperejii teherkoesik az orszag aruforgalmanak lebonyolitasaban rendszeres es jelen.tosegiiknek meg· felelo mervben, a gepkoesifuvaroz6k okszerii tomo· d tesevel reszt vegyenek. Tovabba, hogy a geperej'u teherkoesiknak es az iizemiikhaz siLikseges berende· zeseknek allomany-allaga fenlarthat6 es f.ejles:lllheto legyen anelkiil, hogy a vasutaklYan fekvo es kazgazdasagi , valamint allampenziigyi szempontokhOl nagy. iel entosegii nemzeti vagyon a vasutak dle.n illogikus, vagy rendszertelen versenyzessel karositta~ek, sot ellenkezoleg, a vasulak es a gepkocsik harmonikus egyiittmukad'esevel a vasutak forgalma nemesak meg6v. hat6, han em fetlestheto is legyen .« A szerzodes leszogezi, hogy a vasutakkal es a fuvaroztat6kkal szemben min dig a 'szavetk,eze!, nem m;erlell az tiru/Ilvarozas terell is mert/eleto szerephez pedig a fuvart J.ebonyolit6 tag, illetoleg alkalmazott iuttasstik a gepkocsikdi. A ktiros versellyt ltiliapcsolni, all jogvislOnyban. A szavelkezet felelos tagjainak, ~o­ a W1SIit es a gepidr6miivdllalatok kazti egyuitmiikadesi vabba a tagok vagy saja! alkalmazoMainak a fuvarorevell helyes /orgalOl1llllegoszUist tetesite/li, volt a eel. zassal kapesolatos tenykedes'e ier! es mula;sztasaiert: Ennek a tarekvesnek megvalositasara ,k'i;nalkozo kateles gondoskodni arrol, hogy tag'jai a szerzodesm6dozatok kaziil szocialis szempontb61 igen kezen- nek es annak alapj,an kiad'ott rendelk,ezeseknek meg'fe· lel oen fuvarozzanak es sajM egyeni enged'elyiik vagy fekvonek mutatkozott az a megoldas, hogy s"erzMesiik aIapj:a n ilyen tevekenysegtol ItaI]l6zkod· 1. az erdekeltek kazassegbe tamiiriilj'enek; 2. a tamariiles a vasutakka l forgalommegoszbis jailak. A szerzodessel kapesolatos es annak vegrehajtasara vonatkoz6 utas(1asok elkeszitese, a j'iivoben celjab61 megallapodast letesitsen; 3. a tomarLiles tag'jai a m. kir,allamvasuf1aknak felmeriilo minden olyan kerdes r,endezese, amelyeket a szerzodes ily,enekkent jelol meg, ,az Intez6lijzoftsdg adott ,engedely alapjan tevekenykedjeJ1ek. Or6/ Teleki ftillosnak az erdeme, hogy az er- feladata, amely a vasUtak es a szavetkeze! aItal kidekeltek kazas szervezetbe tomOriil.fek ossze. Ez a ta- kiildatt 3- 3 taghOl
Emlftettiik, hogy az 1930. evi XVI. k ertelmeben azolmak a regebbi iparjogositvannyal 'reJ1delk,ezoknek, akik gepj,aromiivallalkozasukat tovabbra is folyta1ni ohaitottak, jogosi~vanyaikat e tarveny rendelkezeseinek megfeleiO, uj engedelyre ki Kellett esereltetniak. A kiesereles az engedeIyezo hatosagoknak ,alKalmat adof.t arra, hogy a nagyon ,is kiilanbazo feltetelii jogositvanyokat kazas nevezore hozzak. Ez azegyseges megszabas a teherfuvarozasi gepjaromiivallalatok reszere azt j,elenteMe, hogy valamennyieJ1 karzetre korlatoztattak. Az eleg sZLikreszabolt ,karzetekben azonban nem akadt annyi fuvaralkalom, hogy .azokbol az engedelye. sek megelhettek volna. Ez a kariilm'e ny es altalaban az, hogy a tullOlt vasutvCdelem az automobilizmus fejlodeset karosan hefolyasolta, erlelte meg in~ezo kareink. bien azt az elhattiroztist, !LOgy gazdasagosstigllkhoz

- 190 -

kiitesekor megallapod'asra jutottak es 'ennek folyhin szabadda ",alt az atkiiltiizesi ingasagnak, a vasari fuvarozas birgyainak es az iire3, hasznalt giingyiiletnek minden korlatozas nelkiili szaIlitas. A szerzodo fekk a tovabbiak soran meg abban is megallapodtak, hogy a sziiv·etl<e~et a vasutal<. reszere aruszerzesi tevekenyseget fejthet ki, amelyer! azonban szerzesi jutalekot kap: viszont kiilel·es ellitn i azokna!, a vasuti all om}isoknak es vonalakinak az arUforgalmat. amI wet a vasutak azoknak csekeIy forgalma miatt besziintetni J.:enyte!e nek. Mindke! fel olyan tarifapclitik:lt kiitel,es folyta1ni, amely a sziivetkezeten kiviil alia kiizu!i JL!varozasi eszkiizOk altai himasmott verseny lekuzdesere alkalmas. Azokat a legalaosonyabb dijakat, amelyekkel a sziivetl<ezet, illetoleg annak tagj'ai gepj
c) A vasulak

~,

sz,erzol!~ ;hez

tartoz6

z~t ,g~.n~oskodn~ . kiiteles arral is, hogy azok a gepJaromuvallalkozok, aklk a sziivetkezet reven fuvaroznak arUfuvarozasra jogosilo egyeni engedelyokirataikbol' folyo jogaikat ne gyakoroljak. Id6kiizben a sziivetkezet aZ engectelyokirathoz kiadott fu¥g,elek Utjan, e?gectelyt nyert arra is, hogy tagpI vasan fuvarozasnal a megfelel6en felszerelt gepkoesikon vasari arusokat es azok elarusit6it is szalHt , hassak, tovabba, hogy az u. n. kofa-forgalomban 'a gepkocsivezet6n feliil 4 arukiserot fuvarozh~ssanak.

»Mateo sz« g epkocsik

a MATEOSz enged~lyokirat.

Az engeclelyokirat nagyjaban megegyezik azokkal az engedelyezesi feltetelekkel es kikiitesekkel meKiiriilbeliil a vasutak es a sziiveti<ezet kiiz!i j .~ g­ I~eket a m. kir. kereskedelem- es kiizlekedesiigy'i miviszont szabalyoza szerz6de3nek ko rmanyha!asagi j6- llIsz!er az 1930 :XVI. te. alapjan a tiibbi arUfuvarozasi vahagyasaval egyidejiileg nyert elrendezest az allam gepjaramuvallalat reszere kiadott. A kiiliinbseg abban es a 'fI1varozl) valLalat kiizti j.ogviszony is. Ezt az van! ~ogy .az utabbiakei egy-egy kiirzetre szalnak es utabbit a m: kir. kereskedelem- es kiizlekedesiigyi az ar~.n telul csak 2 arukise,6 szaililasara jogositanak, miniszter altai a m. kir. allamvasutak reszere kiadott az elobbl ellen ben a MA TEOSZ-t az egesz orszag cngectelyokirat szabalyozza, amely szerint a m. kir. teruleten tiirie no arUfuvarozasra jogositja es ezenfeliil alla:mvasutak jogot nyernek es kiitelezettseget vallalnak a szovetkezetnek vasari fuvaroknal vasari arusokat es arra, hogy az egisz orsztig teriileten t_'vekenykedni elarusita kat, kofafuva roknal pedig 4 arukisero-szemelyt j:Jgosuit, helYMzi tinijavaroztisi gepjtirmiivtlllalatot ',s szabad fu varozni. Ezek igen lenyeges kiiliinbsegek t.7rtsanak jenn, aziAl a jeltei eUel azonlJan, hog}' a ja- es. ezekben re]lIk a MATEOSZ elonyiis helyzete. A varozds kizar61ag csa.i a MATEOSZ tiLttin gya- szovetkezetbe val6 belepes az engedellyel biro autofuvarozakra nem kiilelezo ugyan, de mert a 20 - 30 korolhntd. " Az engectelyokirat a tovabbiak soran kikiiti, hogy km"es sugaru kiirzetekben az engedelyesek igen rita sziivetkezet a mar fennalla es az ez~tan megalko- I",n talalnak megelhetest jelent6 fuvarozasi lehetOtanda tiirvenyes rendelkezeseket betartani kiiteles. Az seget, ha nem is Jogi, bizonyos anyagi kenyszer azonban arUfuvarozasra csak az .engectelyezo ,hatasag altaI en- megis fennall a sziivetk·ez-etbe valo belepes lekin,tegedelyezett gepj1liromiiveket szabad hasznalailba venni teben. Az engedelyokirat a m. kir. allamvasUtak, illetOleg es azokon az arun feliil ket arukiseronel fiibb szemelyt szallitani tilos. Kiiteles a sziiv·etke zet dijszabast ke- a MA TEOSZ reszere nem biztosit kizar61agossagi josziteni es azt jovahagyatni, u1fentartasi hozzajarulast, got, vagYIs az engedelyez6 hatosag nem kiilele"te el engectelyezesi es ellen6rzesi dijat evente fizet-ni. A magat arra, hogy mas reszere nem ad ki hasonlo sziivetkezetnek es minden tagjanak a szerz6des 1artama tartalmu engedelyt, ezert a sziivetkezetnek tu lajdonalatt a hazai ipar reven kell az iizemi szuksegleteket kepen monopo1iuma ninosen. De mert jelenleg csak beszereznie. E tilalom athagoja kiiteles a jogosula11an a MA TEOSZ va~ a?ban a kiveteles helyzetben, hogy kiilfiildi beszerzes ertek'enek 50 %-at kitevo iisszege! tag]a, mmden mas nal 'llagyobb teriileten tevekenykedaz al1amkincstar javara lerOni. Tiizvesz, aTviz es ha- hetn ek, ezert hely zete m:ollop61.i,zti/ws. sonia r·end'kiviili ,esetekben a re;nd fentartasara illetekes hatosag a sziivetkezeti gepjaramiivekoet, iizemanyagot es altalaban a fuvarozashoz felhasmalt minden felsze- .d) A MATEOSZ "zemterve, relest. tovabba a szemely"et·et is kiizerdekb61 igenyb e A vasUlak es a sziivetkezet kiirott letrejOlI szerzoveheti. des szerint a szerz6d6 felek megbizottaibal alia InEloirja 'az engectelyokirat azl is, hogy a sziivetke-

-191 -

tezobiz6ttsagnak 'a feladata -" .!o!gal
e;

mllkijMse.

-A MATEOSZ szervezetet a eegbir6~ag altai j6vahagyott alapszabalyok irjakelo, amelyek lenyegiikben megegyezpek a hasOlll6 ,jellegii v.allalatokeva]. A tagfelvef.elt az alapsza~alyok .emelmeben az igazgat6sag eszkiizlL A fuvarozast leIJonyoHt6 rtagok· nak a sziivetl<ezethez val6 viszonyat nemesak az alap· szabaIyok, hanem kiiliin szerzodes is szabaIyozza, Ebb'en a tag kiite],ezettseget .vallal arra, hogy betartj:a · mindazokat a 'kiitelezeMsegeket, amelyek a vasutal
, A sziivefkezet 'a fuvaralka lmak megler.emtesen feliil mindazokat azel6nyiil<et is igyekszik nyujta'ni rtagjai reszere, amik a tiimeges beszerziisbol folynak: iizt manyagot szerez be, az 1930. evi XVI. te. -~en a kiizh.a~z­ milatu gepjaromilvekre -el6irt szavatossagI b':zrt~s ~ last kezdemenyes tetelek melleM kiil! ,meg a b1Ztosltoyal, garageokat letesitettes jelentekeny mertekbe~ ho{zajarult a tagok uj ikoesijainak beszerzesehez IS . A fuvart vagy a sziivetl<ezet vallalja es osztja, ki tagjai kiiziitt, vagy pedig a rtagok szerzik a sZ,iivetk
A MATEOSZ- on kivU! all6 arufuvarozasi gepjarmuvallalataink. , Miv·el a MA TEOSZ kiitelek,eben val6 tevekenyseg a ' 20- 30 km·es sugaru kiirzetben val6 fuvarozasra jogosult .engedelynel tobb lehetosegffi nyujt, termeszetes. hogy a kiineti ,engedelyesek legnagyobb resze belepett a isziiv·etk,ezffibe. Nehany vallaIat azonban ~naI 16sagat tovabbra is megori'zfe' especfig azok, amelyeknek fuvareszkiizei kis teljesitokepessegiik!nel fogva • nem a hosszutavu, 'hanem elsos6rban ' a helybeni es kiizel kiirnyeki fuvarok lebonyolitasara hivatotrtak. A

esak par szaz kilogramm :hasznosterhelesii gepkocsik , tarifaja 0les6' es igy a szallH6kiiziinseg szivesen veszi ezel<et' a jarmiiveket ' igenybe. ' , ' Az iinall6 teherfuvarozasi ' gepjarmiivallalatok kii. ziil elso sorban a Mhay Motor/i;erekpdr Rt- budapesti ceg emlitetuio, amelynek Budapest -Ilelephellyel 20 'km.es sugaru kiircetben val6 fuvarozasa 50 darab a 400 kg. teherbirasu 'gepkoesira van engedeIye: Figyelmet erderrielnek meg az Aut6forgalml 'lis Telter-

szdUMdsi K.'.t., a Farkas ·Oeza es Karolyi Kdroly budapesti valIalkoz6k: az el6bbi .10, az ut6bbi pedig 15 darab ugyancsak kis teherbiras~~ gepkoesival fu-

tette ha~asat. Kesobb ugyanebb51 az okb61 ren
,

lomasig torteno fuvarozasi szolga lat tmegszervezesere

es

e1latasara ; 2. a hazt61-hazig a vasUlon at val6 fuvaroz<\s meg· ~zervezesere es ellatasara j 3. a \'asu!i fu\,arozast I:elyka, i ge p ko( sifuvaroz~s ­ sal kiegeszit6 szolgalat elWasara ; 4. az el6bbi pontokban foglal l teendok keretebe.n a teher darabaruk vasuti gyiijtOforgalmanak megszervezesere es iranyitasara;

5. a kazuti verseny elleni intezkedes es forga. lomszerzes eeljabal sziikseges egyeb intezked'eseknek vegrehajlasara. ' : A. j6vahagyott alapszabalyok ·. szerint a MAV ART E megbizas alapjan a MAV ART 89 vasutallomasra feladatanak k6rebe tartozoflt: vonatkoz61ag lelesiteflt mega)lapod'ast a helybeli 5zal1. szemelyek es aruk szallitas.ara szolg,\l6 kazlit6kkal espedig olym6don, hogy a helyi fuvaroz6k forgalmu aul6iizem letesitese es fentartasa; 2. mellekarukezelesi helyek, valamint hazt61 es altai felszamithat6 dijakat lehel6seghez kepest egysegesen es az autOversenyre. tekintdlel leheto mersehazhoz val6 fuvarozas letesitese; 3. arugyiijtesi szolgalat megszervezese es feA - kelten allapi!o#a meg. Ezenfeliil !megszervezle tabb vasutallomason az arunak hazt61-hazig val6 kazvetlen tartasa . . , A vallalat a kiti.izatt eelnak meg
, ,' ,

-.193 -

..

13

-

-

-

-

. -~

------

--

--

--

A MAVART tehat ma mar a multe. Tarsaskocsi gepjarmuvallalataink. a) May. Kozll!i

G~gkocsiiiz'rn.

Nemesak a teherfuvaroz6 ·gepjar6milvallalatok, hanem az aut6buszvallalatok is lIJagyjelentosegre ~ettek A Mav. KozUti Gepkocsiii~em (MAVAUT), a m. szert hazankban. Kiilonosen nagy a je1entosegiik a kir. allamvasUtaknak onallo hataskorrel biro szerveren'dszeres ;ardtoluzt fentaqt6 vallalatoknak, amelyek zete, mel yet az a kozlekedespolitikai celkHiizes hozott az prstag legkiilonbOziibb videkeit behal16zzak. Ut- letre, hogy a kiilOnbOzo aliami aut6buszi)zemek es vonalaiknak hossza koriillYeliiI 8.000 ,km-re rug es a kisebb a)1t6buszvalialatok hely-ett ~gyetlen nagyobb, evenkent szamitYa, j6 nehany ,miIliora teheto alOknak egyseges iranyitassal bir6 aut6buszvallalat ",Iljon az a szama, akik a vallalatok fiirge jarmilveit veszik utazo kozon }eg rendelkezesece. Az 1934. ev folyaman igenybe. ' a posta autobusziizemenek t's a MAVART-nak az oszI szevonasabol alakult. Utesiilesiiket foken't az a koriilmeny segitette elo, F·eladata nem olyan sokoldalu, mint a MAVART-e hogy a kozlekedesi igenyek szamos vislOnylatban nem volt, csak helykozi aut6buszjaratok fen~artasa: voltak kelloen kielegitve: vagy azert, me!1l vasut nem a) vasultal nem bir6 videkeknek a vasUti haloepiilt, vagy ha epiilt is, keYes utazasi alkalmat nyujtott. zatba yal6 bekapesolasara, A kinalkoz6 kereseti lehetoseg tehM adva volt es mivel b) vasutak palyatestevel parhuzamosan halado u1nem nagy toke kellett ,hozza, vallalkoz6 csakhamar yonalakon vonat p6tlasa celjab6I. akadt, aki a varando nyereseg remenyeben a jaratot Koesi-parkja 104 darab autobuszb61 .aH, amelyekutnak inditotta. Ma mar a berrego, motoros jarmiiyek kel az 1934. ev folyaman 3,193 km, az 1935. ev folyaott szaguldanak a yarosok ·utcain es az arszagutakon, man pedig 4,134 km uthossz'ban tartott ferm rends teres szallitjak az utasokat a vasutallomasra, vagy a vi- jaratokat. Ezek kozott a jaratok kozott kiilonosen fidekrol a gazdasagi g6cpontokba es viszont. gyelemremelt6k azok, amelyek a Matra, a BiikkhegyA rendszeres aut6buszjaratok koziil kiilOnosen nagy- seg, a Bakony videkeinek es a Balatowak az erdekeit jeJ.entosegiik van azoknak, amelyek haza:nk termeszeti slOlgaljak. Figyelemremeltok meg a nemzetkozi jaszepsegeit tarjak fel. De legnagyobb jelentosegre me.gjs ratok js, melyek koziil a Bees e.s Budapest, a Bees azo'k a jaralok tettek szert, amelyek nemtetk'ozi viszony- es K;eszthely kozti jaratoka1 a dr. Ba;ry es 'Tdrs a latok'ban kozlekednek es igy idegenforgalmunk es nem- ceggel, a Keszthely es Grae kozti jaratok pedig az zelkozi kapesolataink hathat6s atatamaszt6i. osztrdk p6stdval kiiziisgn tarija iizemben. Az iizem az 1934. evben 2.87 millio koesikilometert teljesitett es 870.000 utast szaHitott: bevetelei 300.000 pengovel haladtak meg a kiadasokat, ami azt mutatja, hogy a vezetes kival6 kezekben van.

b) A BSZKRT a"tObuszuzerne.

A »Mavart«

)}~U.v ag' «

gylirtmanyu

ki s

aut6busza,

A rendszeres aut6buszjaratok mellett az alkalnli ;ardtok jelentosege is egyre fokozodlk. Ezeket a jaratokat azok a forgalmi igenyek toltak e16terbe, amelyek mas alkalmas kozlekedesi eszkoz hianyaban eddig nem voltak tokeletesen kielegithetok. Zartkori.\ hirsasagok, amilyenek a bucsu es 'Iakodalmas menetek, vadaszt>irsasago\ ki randulo csoporlok, kiilonbOzo bizotts.agok stb., az alkalmi aut6buszjaratokat igen elonyosen hasznaljak fel. Az orszagban mintegy 140 autobuszvallalat milkodik: koziiliik a nagyobbikat az alabbiakban is mertetjiik.

Az aut6buszkozlekedes Budapesten mintegy 20 eves multra tekinthet vissza . A filvaros torvenyhatosagi bizottsaga rna' 1913-ban meghozta ugyan azt a hatarozatat, hogy a 16fogatu-t.arsaskoesi ',0 ~le kedes helyett at keIl terni gepiizemr.e, de a palyazatot csak a kovetkezo ev lavaszan tettek kozze. Tobb ~j an lat erkezett erre, de az idokozben kioort viIaghaboru miatt valamennyit viszszautasitottak. 1915-ben megis megjelentek az autobuszok Budapest utcain: maga a fovaros vasaroIt 7 gepereji.\ kocsit es azokat az idokol ben rea haramlott Szekesf6varosi Kozlek-edesi Vailalat R~. utjan helyezte iizembe. A forgalom ,1915 marcius 1-en indult meg, de 1917 apri1isahan uzemanyag- es gummihiany mi·a tt be kellett azt sluntefni. A viIaghaboru utan a fovaros meg 5 villamos es 4 benzinm6toros autobuszt szerzett be es a megnovekedett kocsiparkkal a forgalmat 1921 szeptember 24-en ujb6l felvette. A kozonseg esakhamar megkedvelte a fiirge es keny-elmes jarmilvek'et ; a hazi kezelesben tartott »Autobusziizeml< elenk fej16desnek l11
-194 -

Az »Aut6buszihe.11« iizle'me',e!e alland6an veszleseg,es volt, 1932 julius 1.-en a BSzKRT kezelesebe keriilt, amely annak 'gazdasagos fejlesztesere szamos, eelravezeto intezkedest fogana10sitott. Ezek koz6tt elsonek emlitendo az az 1.3 milM pengot kitevo be:'uhazas, ami! az iize!l1ben ta:t6 re :zvenytarsasag DieseJ-motorok beszerzezece forditott , Az 1934. ev folyaman az iizem 117 MAVAO - BENZ- MERCEDES es 17 kiil6nbtizo gyartmanyu aul6busszal r,endelkezett, melyekkel a f6varos leriilelen 19 kiil6nb6zo viszonylalba'l1- It artott fenn rendszeres jarabkat. Ezenkiviil 16bb vona'on ejszakai forgal mat lat el es alkalmi jaratokat bonyolit Ie. Ugyanebben az evben teljesilmenye 6.7 mi11i6 kocsi'dl6meterre rugott es 1.2 mil1i6 meneltel 22 mil1i6 fizelo ulasl sz:\llilolt. Beve:ele 6,300.000 pengot lett ki ,

lainak egy reszen). Ezzel nagy szolgalatokat tett ugy '1z utaz6 k6z6nsegnek, mint a fovarosi »Aut6busziizemnek«, mert akkor, amikor tenykecresevel a forIgalmi igenyeket kellokepen kielegitet1e, ,egyben a beeresi idoszak hatranyail is magara ,vallalta. Kesz, penziigyHeg beerett vonalakat ado1t at az »Aut6busziizemnek« akkor, amikor az a jaratait a sz6ban forg6 utvonalakon meginditotta.

c) A Budapesli AuI6buszkOzl,ked.! i Rt.

A Budapesti Aul6buszkiizlekedesi Rt. (BART), budapesti eeget !' Oyori j.1talanos K6zlekedesi Vallalat k6re csoportosult vallalkoz6k alapitottak 1927-ben 1 milli6 pengo alaptokevel.

»:\livag« gya·tma'lYu konnyii tehergep-

A reszvenyta rsasagot az a 'gazdasagi sZiikseglet keltette eletre, amely a fov,\rosi »Aut6busziizem« forgalmanak megkezdese utani idoben felmeriilt. EmIitettiik, hogy a budapesti kiizenseg feletle megkedvelte az aut6bllszokat es ennek folytan mindinkabb eloterbe nyomult az iizem 'I1agyobbmervii kibOvite3enek sziiksegessege. A fovaros vezetosege azonban a netan bek6vetkezheto veszteseg'ek miatl meg nem latta elerkezettnek az idOl a letemes befektelest igeny10 beruhazasok azonnali eszk6zlesere. Ekkor nyomult e16te,'be a BART erdekeltsege es k6t6tt a foYaros k6z6nsegevel szerzodest arra, hogy a fovaros teriilete" a fovarosi »Aut6buszUzem« kisegitesekepen saja! szamhijara rendszeres allt6buszjaratokat helyez iizembe. A BART ebbol a eelb61 30 darab RabaJgyartmany" tarsasgepkocsit szerzet! be os azok'a t a fovaros t6bb' utvonalan ii2embe helyezte; elsosorban a Lip6tvaroson keresztiil Ca mai ,15-6s jelzesii aut6buszjaral utvonalan), va'amint a Vorosmarty-te r e3 Varos liget kiiziitt (a mai 5.(is jelzesii aut6buszjarat lilvona-

A »Mavag« gyartelepe.

Az elsa 2 eves szerz6desenek lejartaval, ujabb 3, majd 4 eves ,szerzodes alapjan a f6varos -kOrnyeklJeli, helykOzi kozlekedes kiszolgtiltistit vette tit esUpedig a Budapestrol Ujpestre, Rakospalotara, Pesiujh elyre, Csepelre, Budakeszire es Hidegkutra kiizlekedo jaratok fentartasat .EzenfelUl a Kozmunkak Tanaesaval kotett megallapodas alapjan i3zeddig a foyaros altaI 'nagy veszteseggel lebonyolitott Szemereutea es Margitsziget k6zti jarat fentartasat is magara vallalta. Mel! kell meg emliteni azt is, hogy Budapest es Nagykovacsi, tovabba Budapest es Pi Iisv6rosvar, vegiil Csepel es T6k61 kiiz5tt is iizemben taP( rendszeres jaratokat. Ezeknek a vonalaknak a kiszolgalasa eeljabOl a reszvenytarsasag tovabbi 10 darab Raba e; ujabC ban 4 'd'a r,ab Ben-Mercedes gyartmanyu aut6buszl szerzett he ,e s igy ii ;SZesel 44 da 'ab aut6bussz;a1 rendelkezik. Ezekhez jarul meg 30 darab aut6taxi is, amelyekk,el ge;Jerejii be rkoesi ipana gya " orolja. A BART-nak a fovarossal kolott s2erz6d'ese 1936 december 31.-en lejar, meglijitasara targyalasok vannak folyamatban.

d) A lobbi

auI6buszv~lIalal.

Az emHtetteken feliil meg 'min~egy 115 rendszeres es 21 ,esetenkenti jaratok fen~art6 aut6buszvallalat van az orszagban. Az ut6bbiak koziil 5 vallalatnak van az orszag egesz terUleten fuvarozasra jogosit6 'engectelye, a t6bbieke esak bizonyos k6rzetre sz616. Ezek a rendszeres vagy ,esetenkenti' j'aralo1 ' fen tart6 vallalatok ~6bbnyire esak _par aut6busszal rendelk-eznek, van azonban k6z6ttiik 'I1ehallY ,n?gyobb ii2emii is. Az ut6bbiak k6ziil els6sorban a Oy6ri Al~altinos Koz!ekedesi Vtillalafok Kft .. gyori eeget keil ' kiemelniink.

-195 -

E vailalat elobb Star Garage es Aut6busziizem kiizepen leven, fontos ideg·enforgalmi kiivetelmenyt elenev a'la'tt miik6d6#: GyM YarOS k6zuti forgalmanak gitenek ki. Kocsiparkja 22 aut6buszbol , 12 darab szemelylebonyolitasara alakult es it i1t helyi autobuszjaratokat letesitertt. lrzl'etk6ret azonb'an ·helyk6zi fuvarozasra gepkocsibol es 2 teheraut6bol all . A helyk6zi forgalmat fenntarto vailala,tok k6ziitt is kiterjesztelite: 1926-ban GyM es HecI:ervar, 1927ben pedlg Gyor es Kisber, GyM es Nagyigmand k6z6tt legregibb a »start« Aut6kiiziekecMsi es Aui6te~ze­ letesitett rendszeres autobuszjaratokat, ezenfeliil be- retesi Vlillalat budapesti ceg, .amely 1924 december vezette a !geper·ejii b'erkocsifuvarozast is. Jelenlegi ceg- havaban indUotta meg Szob es Vamosmikola k6zt az neve! 1932,ben v·ette fel es ugyanebben az evben .elso jaratat. }eJ.enleg 16 autobusszal 8 kiil6nb6zo Sopron YarOS k6z6nsegenek felk'eresere az otta'ni· k6z- ,Hvonalon tart fenn rendszeres forgalm ai!. Videki varosaink k6ziil SzegedILek van legnagyolib ltti forgalom lebonyolitasara is vallalkozott. aut6busz·uzeme. Ez az iizem 13 autobusszal r,end'e1Gyori telephelyen modern javitomiihelye es ga- kezik es 6 vonalO'n tart fenn helyk6zi rend'szeres jarage.a van, amelyek a Bees es Budapest k6zti Utnak ratoka!.

A hazai gepereju berkocsivallalatok. Az orszagban 2,220 kOzhelyrol kozlekedo gepereiii bliikocsi (atit6taxi) van, a telephelyrol indul6 gepereiii bhkocsik szama pedig 701. Az elobbiek k6ziil 1,480, az utobbiakbol pedig 259 darab Budapesten honos, a t6bbi·ek a vid'eken szetszortan, kil16nb6zo helyeken vannak iizemben. Az 1480 autotaxi k6ziil 714 darab u. n. »klikiaxi«, a t6bbi pedig 'lI. n. »sziirketnxi«. A »kektaxi« iizembentartoi kis emherek. akiknek szemelyenkent csak egy, vagy legfeljebb nehany kocsival valo fuvarozasra van engectelyiik . ErdeKkepviseleti szerviik a Budapesti Geperejil Berkocsi-ipartarsulat, amelynek maganak azonban 30 darab ilyen jarmiivel valo tevekenysegre van .jogositvanya. A »sziirketaxikat« azok a vailalatok ilartjak iizemben, amiket kivaltkepen az ailomashelyek k6z6s haszmilahira letesite1i megallapodas k6t 6ssze . Ebbol a celbol a k6v.etkezo vailalatok t6m6riil1ek iissze: 1. az Auto!axi Budapesti Automobilk6zlekedesi Rt. (MARTA) 450.

A

BSzKRT.

haromtcngelyes Mavag gyartmany u a~r6 bu sz - .

. .' 2. az AltaLinos Gepkocsik6zleked!esi Ri \250_ 3. a Budapesti Autobuszkiizlekedesi Rt: (BART) 20, 4. a Budapes~i A'lItOfuvarozasi Rt. 10,

5. a Turul Autoforgalmi Rt. 30 'es 6. a Patria Fuvarozasi Sz6vetkezet 6 darab gepkocsival. A »sziirketaxi« csoportot az autOtaxi Rt. hozta letre, amely nemcsak a csoport es egyu#al az egesz orszag legnagyobb ilynemii vallalata, hanem egyben a legregibb is.

Az AutMaxi R!. 'gy6kerei a vilaghaboru el6tti idobe nyulnak vissza: 1912-ben Rechtnitz Bela a Magyar Ruggyantagyar nagynevii vezerigazgatOja alapitotta. 6 epitette a Ruggyantagyar mellett az .elso nagy, modem garageot es megteremtette a sziirke taxik telephelyet. Ekkor adta ki a szekesf6varos az elso autotaxi engectelyeket; a Magyar Automobilgyar Reszvenyhirsasag aradi cegnek 200, a Benz Magyar Automobiles MMorgyar Rt.-nak es a Magyar Lloyd' Alltomobil Rt.-nak 150- 150 gepkocsira. Az elso kef engectelyes nyomban fuzicmalt es .Autotaxi Budapesti Automobilk6zlekedesi Rt. (MARTA) nev alati! folytatta a vallalkozast, a harmadik azonban milkiicteset meg sem kezdte. Az 1914. evben bekiivetk'ezett vilaghaboru derekbe t6rte 'kert" az akkor szep fejl6desnek indlllt, de meg a meg,engedett keretek k6z6tt ki sem fejlodhetett vallalatot, mely kenytel,en vort a haborus lizemanyag stb.

-196 -

hianya miatt iizemet nagy merlekben korlatOZllli, sot hosszu idon ke resztii l teljesen meg is sziintetni. A haborut koveto kommunizmus, majd pedig az ezutani roman megszallas a meglevo koesiparkot szinte teljesen tonkretette, ugyhogy a roma'nok kivonulasa utan egy, a vagyonatol joforman teljesen megfo ztott es lerom lott koesiparkkal rendelkezo vallalat allhatott esak a kozonseg rendelkezesere. Ismetelt penzaldozatokkal es hatalmas munkaval sikeriilt a vallalatot ujbol ,talpra:,illitani es esak ezuhin lehetett a va llalat tovabbi fejlesztesere gondolni. Az 1922. evben az AutOtaxi rt. gondolata volt az akkor meg sehol sem "\thatO kis taxi ~y pusn ak a megvalositasa, mellyel 1923-ban lepett a nyilvanossag ele; de akkor meg esak ,2 ii leses kivitelbe.n az addig is mar forgalomb.n leva ~agy taxik melle. A budapesti peldabol kiindulva azota a vilag tobb nagy varosaiban is bevezettek ezt a kozlekedesi ~ypust.

.,

l\'!ai szi.irk e taxi,

A kistaxik fokozatos beallitasa utan a ta Jpark felfri ssitesere keriilt a sor, amikoris a vallalat az azelotti nagy, de idokozben mar od ivatuva valt autOtaxikat modern , uj jarmuvekkel csereltette ki. . A kozonseg kenyelmet tovabbra is figyelemmel kiserve, a valla lat ujabb reformot vezetett be; megvalositotta a 3 szemelyes kistaxi typus~ (a harmadik iiles a 2 foiil·t's elotti kis kozepso potiires). Az Autotaxi rt. a fentebb em litett 350 rendszamon feliil 1926-ban 60, 1929-ben pedig 40 ujabb rendsza-

mot kaport es ezekkel .egyiitt most mar 450 rendszammal r·endelkezik. Ez a nagymervii rendszamszaporitas a haboru utani gazdasagi konjunktura esaknem legutolso idejeben kovetk,ezett be. A koesik forgalombah elyezese mar a gazdasagi dekonjunkturara esett, aminek '1<6vetkezmenye a forgalom nagymervii visszaesese volt, ugy hogy Osak a I,egnagyobb gonddal es ovatossaggal val6 iizemvezetes mellett leh etet! a vallalatot fenntartani es tovabb vezetni. Az Autotaxi rt. az autotaxi iizletagon feliil 1928-ban bevezette a tunabemuto iizletet is. Koesiparkjat erre az ii zletagra fokozatosan fejlesztve, a folyo ev folyaman iizembe helyezet! iijabb 10 modem luxusautoval egyiitt, m'a mar 'mintegy 60 turaautoval rendelkezik. Ezekkel a gepkoesikkal es az idokozben beszerzet! 8 darab hatalmas autoearral szolgalja ki az esetenkel1lti, illetoleg .korjaratok iranti igenyeket. Az 1929. evben az Autotaxi rt.-on feliil mas erdekeltsegek is kaptak nagyob b mennyisegu rendszamot, tObbek k6zott az Alt a"i nos Oepkoesik6z1ekedesi Rt. 250-et. Az Autotaxi rt. ezzel a vallalattal ietesitette az elso mega llapodast az allomashelyek .kozos hasznalatara . Ezutan vonta be a »sziirketaxi" koneembe annak t6bbi tagjat. A »sziirketaxisok" az allomash elyek kozos haszmHatara vonatkozo megallapodason feliil iizemviteliiket meg mas modon is radonalizaltak. Oepjaromiiveiknek allan do jokarban tartasara es ujabb kocsik keszitesere javito es szereW iizemet Ietesitettek, amelyben mintegy 200 ipari munkas tevekenykedik. A "sziirketaxi" erdekeltseg szervezetenek merffie ire mar a javito es szereW iizemben alkalmazott munkasok nagy szamarol is lehet kovetIreztetni, a pontossag kedveert azonban arra is ra kell mutatni, hogy a koncem az ipari munkasokon ,feliil meg 70 tisztviselonek es 1.500 gepkoesivezetonek nyujt mege lhete~. A telephelyral indulo geperejii berkoesivallalatok tobb nyire torpe vallalkozasok, ,nagyobb csak elvetve akad kozottiik. l.:egnagyobb az Unjtas AuiomobNipar es K.ereskedelmi Ri. budapesti eeg, amely mintegy 70 darab kis Tatra koesival tevekenyk!edik. Szamotteva tenyezonek szamit meg ,az Altaldnos Gepkocsikiizlekeaesi Ri. budapesti ceg is, melynek taxijain felii l telephelyrol valo fuvaroz:asra 20 darab turaautoja is van.

Gepkocsival val6 betegszalHtas es hullafuvarozas. Az idanek neha igen :nagy fontoss,agil van. Kiilonosen akkor, amikor minden pillanattoredeki jelentos szerepet jatszik. Az ,e mbert fenyegerta betegseg, ragaly vagy baleset eseten ugyanis sok's zor percek'en mulik az elet. Pereek'en es pillanatokon, azok'on· at idotorectekek,en, amelyek alatt az orvosi segeIynek' be kell kovetkeznie, kiilonben vege ""i:nd:ennek. llyenkor j6 szolg,a latot tesz a gepjaromii, amely egyeni sajatossagainal fogva a nem ll1agy tomegek gyors helyvaltoztatasara felette alkalmas. A helyvaltoz_. .

tatasok ir:anti akarat meg1l1yilvanulasa u~",", egy-ket perc telik esak e l es a gepkocsi maris rohan a 'cel £.el,e, hogy fel.da~t teljesi~se. Viszi ·az orvost a sulyos bef.eghez, vagy balesetet szenved6hoz ,.es viszol1ll. El az oka annak, hogy a gepjaromiivet mentoszolgalatra es betegszallitasra igen sok esetben hastnaljak. A Blldapes~i 6nkenies Metit6eg'yesulet, lamely a szekesfovaros hat,a rain beliil vegez mentesi szolg;ilato,t, erre a eelra mar 1910-ben beszerzett ~gy gepkocsi,t. : Oepjarmuparkjat azota 18 darabra :niiv:elte.

- 197 -

Gepkocsival val6 helyk6zi mentoszolgalatra es betegszallitasra a Varmegyek is Varosok Orszagos Mellt6egyesiile!e rendezkedet! be orszagosan_ Az Egyesiilet 1926-ban r.lakult es az6ta ,hatalmas in1ezmennye fejlod6tt: 52 videki varosban aWtott fel kirendeltsegeket es 92 darab betegszallitasra 'berendezet! gepjarmiivel rendelkezik, E jarmiivek az 1935, ev elso .9 116napjaban 517.340 kocsikil6metert teljes(1ettek es 8.050 esetben elso sege lynyujtasnal, 18,106 esetben pedig betegszallii "asra \ e ~tek azol at igenybe tlgyanezen ido alatt. ' t ' l i A mentOegyesuleteken kivu l meg ket kisebb betegszallit6 gepjarmiivallalat miikodik az orszagban, A gepkocsival val6 hullafuvarozast is a gepkocsinak fentebb emlftett j6 tu!ajdonsaga termelte ki, tovabba az a k6rulmeny, hogy a vasuton val6 hullaszallitas fuvardij a eleg nagy. Budapesten 3, videken pedig 20 helyk6zi hull aftlVl1rOZasra jogosult gepjarnliivalla lat tevekenykedik. I

S tart aut6bl,ls:I; .vallalat aramvonalas

gepkoc si;a,

A gepjiHmu a m. kir. posta szolgalataban. A magyar posta koran felismert-e, hogy a gepjarlIJii a postai helyi szallit6 szolgalat eHMasara igen alkalmas. Mar 1900 os zen 21 darab haromkerekii es 1
resen . Evi teljesitmenyiik tDbb, min,t 500.000 kocsikilometerre rugatt. A vilaghaboru kitDrese a gepjarmiiiizem tervbe-

~raf

&. SUit aut6busz,

vet! nagyobbmervii fejleszteset · felbaritotta es egyben elinditotta a visszafej16des folyamata!. Mozg6sitaskor a posta 33 gepjar6miivet ado.1t at a hadrakelt seregnek, melyekbol a haboru folyaman 3 darab tDnkrement. A legnagyobb veszteseget azonban !nem a haboru, hanem a roman megszallas okozta, A romanok 32 darab haromkerekii levelgyiijto, ' 6 " negykerekii levelgyiijto, 14 " 16 16er6s postakozvetltO, I 3 " 30 16eros csomagszallit6 gepkocsit, " 30- 40 16eros aut6buszt es 6 1 " munkasszallit6 tehergepkocsit rekviraltak ei. A posta gepjarmii parkj anak felfrissitesehez csak 1924-ben kezdett hozza , Ebben .es a rakovetkez6. evben 'a hazai gyarakt61 28 darab leve1gyiijtO es csomag-

-198 -

•

szallit6 gepkoesit vasarolt. Az id6kiizben elavult haUgyanebben az evben veUe fel a posta ujb61 a romkerekU, levelgyiijt6 gepkoesik p6t1asara 1926-ban vilaghaboru kiivetkezteben felbehagyott autobuszv:!l1(j darab Meray-We motorkerekpart, esomagszalHtasra lalkozast is. Mivel a regebbi jaratok kivHel nelkiil a pedig a Magyar Wagon es Gepgyar Rt.-t61 5 darab trianoni bekekiites kiivetke7Jleben t61frnk elszakftott te. •. riileteken voltak, ezert mas vonalakon kellett az ujanagyobb gepkoesit rendelt. A gepkocsipark megniivekedese kiivetkezteben regl kat iizembe helyezni. Igy indult meg 1926 november S.tarol6 berendezese szuknek bizonyult, ezert uj javi- an Veszprem, Nagyvazsony es Tapo1ca kiizt aZ elsa t6miihelyt es garage-t kellett epiteni. Az epitkezes szemelysztillifdssal komlJintilt rendszeres postajdrat, 1923·ban kezd6diitt eS 1927-ben fejez6diil!t be; ennek majd riividde1 ezutan Putnok eS Agtelek, i11etve Putkapesan a posta modern kiizponti javit6telephez es nok es Dedes kiizt a masik. A kiivetkez6 evekben inmintegy 500 gepjar6mu tcfogadasara al kalmas garage dultak meg a Sopron, K·eszthely es Szeks2;ard kiirepiil ethez jutovt. nyeki jara!ok, ugy, hogy 1932-ben 16 vonalon 567 km A postakinestar a gepkocsikkal val6 level es eso- hosszban folyt mar a szaIHta,s. Ezt a forgalnrait a Mamagszallitast nehany nagyobb videki varosra mar be- gyar Wagon es Gepgyar Rt.-t6l id6kiizben fokozatosan keben kiterjeszt.evte, a vilaghaboru miatt azonban az beszercett 46 darab Raba-autobusz la~ta el, melyek a ii2em ilyen iranyu fejlesztese felbeszakadt. Az emH- Sopronban, Veszpremben, Keszthelyen, Putnokon es tett levelgyiij·t6 gepkoesik beszerzese utan az ez ira- Szekszardon letesite(t Usegit6 garageokban larolodtak. nyu tiirekves ujb61 megvalosult, a nagyobb videki Az autobusziizem 1934-ben a 'Mal'. kezelesebe varosokban ismetelten megindult a gepkoesiszolgalat. ment at, melyet az Kiizuti Gepkoesiiizemebe olvasztolt Az 1926. ev az ·automobilizmust ilIet61eg felette ~. A esemenydus esztendeje a postanak. A vezet6seg ebA gepjarmiiiizem nagyobbszabasu felfrissitese eS ben az evben s2)erzett be kiserletkepen 2 eleKitromobilt. A kiserletek meglep6 j6 eredmennyel zarultak. A villa- kib6vitese 1931-ben keriiit Sorra. Ekkor selejterlek ki mos hajtasu jarmiivek hasznosaknak bizonyultak, aZert az 1908-1912 evek folyaman beszerzett Csonka-typusu azokb61 meg 34 darabot allitottak be postaiizemi szol- jarmiiveket, melyek kiiziil nehanynak 'a teljesitmenye galatra. Ezzel a beszerzessel kapesolatban e jarmiivek kiizel jart mar akkor az 500.000 km-hez. A jarmupark akkumuIatorainak lOltesere nagyobbszabasu aramMa!a- az ujabb beszerzeS reven 46 Raba, 26 Mavag-Benz-Merkit6 es lOlt6 'berend'ezest is Ietesftettek a jarmiire- cedes es 2 darab Weiss Manfred gyartmanyu gepjarlepen. Itt az elhasznalt akkumulMoroknak arammal te- miivel szaporodott. Ezekkel es az ujabban beszerzett Htettekkel valo kicsereles6t e1mes szerkezet oldja meg: Meray-We haromkerekii jarmiivekkel egyiitt a posta azok spedalis liHszerkezet segelyevel par pereen be- gepjarmii-parkja jelenleg liil kicserelhet6k. Ez azert fontos, mert az akkumula., 11 darab 3- 6 iileses szemelyszallit6, torcsere sziiksegessege igen gyakran forgalom kiizben 4 " 10- 12 iileses szemelys2;
Aramvonalas Renault kocsi.

Automobilizmusunkat elomozdft6 tarsadalmi szervezetek. Nagy elismeressel ke11 adoznunk ,alOknak a tarsadalmi szervezeteknek, amelyek a feltornyosul6 nehezsegekt6l vissza nem riadva, 6nmagukb61 meritelit sziv6s ki!arhlssal vittek es viszik meg rna is el6bbre a h.azai automobilizmus iigyet. Hmerit6k ezek, a motoros jarmiivekbe vetett hit magvanak elhint6i. Aldozatos munk,ass,aguk ceven hervadhatatJaJl erdemeke,!

- 199

vivtak ki maguknak a kortarsak es al ut6kor el6tt. lOrdemeik nagysagat esak ugy merhetjiik fel, ha visszapillanhls! vetunk au!omobilizmusunk kezdeti eveire: lOvszazadunk hajnalan meg !Ilagyon ,kiesiny volt nalunk azo1mak a tabora, akik az automobilizmus jelent6seget ertekelni tudtak. Annal nagyobb volt azoknak a szama, akik a gepkocs(t csak a gazdagok Juxus.a,nak ~

l

', tekint'~ttek es ezenfelul loegfeljebb meg azt laltak benne, galataban, a »Kiralyi Magyar AutQmQbil Cluo vheM- hogX az uttest,en haladok 'nyugalmat megzavarja es 1e« dmet adQmanyozza, , tesH epseget is veszelyemeti. EmeHett a gepek uzemkeA Club szeleskoru tevek,e nyseg'e igen jotekoily - "p~sseg szempontjabol meg oly megbizhatatlanok volhatast gyakorQlt automobilizmusunk fejlod'esere, nem- tak, hogy vegtelen turelemmel es azok jovojebe ve- . csak a Kezdet; en, ha!nem a tovabbiak foly,aman is, :. t~tt eros hilttel kellett felvertezve lennie annak, aki Rairanyitotta a 'n agy tomegek figyelmet a mQtoros ja., ,niszant.a· magat .arra, hogy a volan melle uljon. r6miivek fQntQssagara es ezzel .elomozditotla autDI Ezek a korulmenyek hatQttak Qd'a, hQgy a jovof mobilizmusunk feltele ivelo Mjat. Azelo"etores - saj'szinte .latnQki lelekkel megWo, leglelkeselYb autQmQ- nO's - a 'bekovetkoez-ett .gazd'a sagi vilagvalsag kovet: bi,li ~taink a hazai automobilizmus 'nepszeriisitese es kezteben a 30-as ·evek dejen kisse megtorpant. A Ki· 'fe}lesitese ' eeljabol kozos tarsadalmi szervezetbe ~o- nilyi Magyar ' Automobil Club ,alOnban resen alit es · 'morultek es 1901 -'ben megalakitQHak a Magyar Auto- tovabh kuzdott a sors jQbbnafQrdulasaert. Szivos ki, mobil Clab-Qt, amely az e teren szerzeH hervadhatat- ·tartasa,amely a vezeti)seg ,es a clubrt:agok lelkeMI · '!an <'rdemei elismereseiil kesobb, 1911-ben a »Kinilyi« fakadt, maris elnyerte jutalmat labban, hogy automQI .cim adomiinyozasaban reszesult. . bilizmusunk a melypontQn tuljut~t. A -CluJ> a kitiizott ·cel elerese erdekeben jovahagyott alapszabalyainak megfelelae.iJ szeleskoru tevekenyseget fe'jt ki es ,megragad minden kinalkQzo alkalmat, hogy az automQbiliimus ugyetegy-egy lepessel ,elabhre vigye. SZamQS nemzetkozi es belfoldi :turallt rendezeseben veM reszt; tars~dalmi osszejoveteleket, az automobilizmusra, mQtoros hajozasra, repiilesre vonatkQzo szak- es tudQmanyQS felolvasasQkat, vitakat, kiserietel,et, kirandulasokat, versenyeket, kial litasokat ren:\lezett es rendez rna is . Az orszag videki . varosaioan idokozben letesult tasQI}16 egyesiilelekd : . . ' az 'autQmobilizmus elamQzditasa celjab61 ,kartelbe t o- " ~ moritette ; a nemzetk6~i frin(keZf$ megkcmnyitese cel.. jab61 pedig szerzodeses kapcsQlatot talit fenn a legtobb europai allam hasonl6 farsadalmi s zervezetevel, am elynek ertelmelYen a clubtagQk ,vamm entesen lephetik at a sz6banfQrg6 orszagQk hatarait.

,, --

A Magyar To uring

Club hor.v atjarfaiui service haza

Nines az automobilizmusnak Qlyan reszletkore, amelyre a Club figyelme ,ki nem terjedne. PalyazatQt nyitQtt a gepjaromiibalesffi ekbol szarmaz6 'vitas iigyeket szabalY
·ata

Kormanyzatunk a c1ubot 1925-ben az automobil, a motorkerekpar es a motores6nak sportagakban sportfohat6sagnak nyilvanitottta . Ezzel az evtizedeken at tart6 ertekes munkalkodas ujabb es melot6 elismereshez es megbecsul~hez jutQtt. AutomQbilizmusunk az 1930, ev fQlyaman ujabb tamaszt nyer!. Ebben az evben kezate el legalis miikodeset a Ma gyar Toaring Clllb, amely a hasznos munkalkodas teren meltan sQrakQzik a Kiralyi Magyar AutomQbil Club melle. Az uj ,egy,esulet a [motQrQs ~uriz­ mus fejlesz!es'e, idegenfQrgalmunk elomozdihisa, 'emelese es megkonnyitese tenin mar ,ed'dig is igen· szep er'edmeny,e ket er! el. Kulonosen nagy erdemekd szerzett az interkontin'entalis uh'Qnalnak IvlagyarQrszag teruleten atvezffiese koriil es azzal is, hogy 'ezen az iltvonalQn HQrvatjarfalunal service-allomast 16tesitett, amely az elso ilynemu intezmeny hazfuk teruleten . E ket egyesiileten feWI SZamQS hasonIo cdu tarsa.. dalmi ' szervezet miikodik ma mar az orszagban. Seged· . keznek a nagy munkaba!l1, a mQtorQs j~romuvek nep· szerusiteseben es ervenyre juttatasaban. A munka a (arsadalmi osszefQgas jegyeben sere· ny-en foly.ik a szebb magyar jovcert,

-- 200-

I

,

---,,;,;0;=---

Utviszonyaink.

Ma 100 eve meg harsog-ot! a kurt, pattogot! az {) 'tor a z orsszaguton. A k6zlekedes allali eravel foly-t, mell)"el a hOSSZl,!aVU szemelyszallihlst szervez",t! k6z· inteimeny, a posta, az arUfuvarozast redig maganook vegeztek. A tavfuvarozasnak ezt a lassu, Kenyelmetlf n es emellett draga llarifaju rendszeri't -a vasul els6p6 ..te es -egyuttal a k6zM jelentaseget alaposan lees6kl<entette: A -gepkocsinak, a technika e fiatal csodajanak · a l1!egjel-enese a kazutat ismet elaterbe tolta es annak a faldklszini k6zlekectt<sben nagyon jelentas szerepk6rt jlitta1ott. Vilagszerte megindnlt az utak i"vita"

Az olasz pelda Nemetorszagban taW elsa k6vetore, ahol a »Birodalmi flItl6u~ak « -r61 sz616 1!6rv~ny utjan t6rtent gondoskodas hasonl6 utak Wesiteseriil. Nemetorszag .erasen epitkezik , mar nehany utszakaszt at is adot! a k6zforgalom reszere. Ujabban a franciak foglalkoznak has0l116 ininyu t6rekvesekkel. Ig)'. all a kiilf6ld. Vajjon hogyan allnnk mi ezen a terril?

K6zutaink hal6zata a k6vetkezii jellegu u-takb61 sz6viidik : 1. allami (4385 km), 2. t6rvenyhat6sagi (15.500 km), 3. kazsegi vicinalis (8.400 km), 4. vas uti allomashoz v-ezet6 (83.5 km), 5. k6zsegi (mintegy 28.300 km) k6Z1ltakb61 es 6. mezei k6z63 (kb. 35.000 km) duliiutakb61. Ennek az athal6zatnak mi·n:tegy 20

I

I

-.

.J £I,11A(;VM":U.,T _k ;~"'I~" ~1

. mm ;,;;,;;,,;~;;~ ...~

.: "

A Magyar Touring Club utmodernizalasi terv ezete.

sanak es karbantartasanak folyamata, egyben ujabbak _letesitese is. Minden allam jelentas 6sszeget aldoz -erre a ceha. Kul6n6s.en sokat kiiltenek Eszakamerikaba:n , ahol nekunk .csillagaszati szamo! jelenta dollar!6meget forditanakaz uthal6zallra. A gepkoesi mar specialis utfajtat is ki termelt maganak: az {l/d6st raddt. Ezen a muU10n kiz' r6lag esak - gcpjarmiivek k6zl el<edhetnek, mint ahogy a mozdony a maga sinutjan. Az aut6strada azonba'n biztonsagosabb ' annal, mer! ,igy epul. hogy utszintbe)l maS paIyatest nem keresztezhel!i. Ezen a teren Olaszorszag a kezdemenyez6, ahol mar 1925-ben elkeszult az elsa · ilyen muM Milan6t61 a Lago-di Maggiore-hoz. Az6ta . ott t6ub ault6strada letesiilt, k6zutuk a Po 'v 6lgyet · atszela, Milan6 es Venezia k6zti legnevezetesebb.

O/o-a van esak kiepitve, a t6bbi elhanyagolt allapOitban leva f61du!. A trianoni bel<ek6teskor a kiepitel!! utal( is teljes-en lerom lott allapotban voL~ak, mivel a h:iboru alatt a javitasi munka latok teljesen szunffieltek. A k6zutak javilasa es ujak letesitese mindig fonlos kormanyzati tenykedes volt, de kLil6n6s fontossagO't nyert uj' adottsagllnk k6zepette. Utvonalaink javares,e ugya:nis az elszakitott orszagreszekben epu],!, az Alf61det a n!gi kormanyzati politika meglehetiisen mos1ohan kezelte. Ezenfeliil az Lij orszaghatar nagykit·erjedesii terul"teket fosztott meg eddigi piacaik,t61 es ·ezeknek a videkel
•

~:

Az elso feladatkiir teljesitesekepen, ami egyebkeni inkabb alkalmas videkeinket is elszakitolita, az ilyen celra nem alkalmas teriileteket, nevezetesen a Malrat az eveken' keresztiil elmaracft fentantas potIasat jees a Balaton kiirnyeket, fel kellet! tarnlX",~ <es a forga- lentette, az 1924- 1928. evekben 3028 km utat henlomba bekapcsolni. Ha meg ezekhez hozzaflitzlik azt is, gereltek at a hatosagok. ' A masodik feladatkiir reszoeni megoldasakepen hogy a haboru utani evekben az automobiJizmus eloretiirese nalunk is egyre erosebbe valt, teljes egesze- az 1924 es 1928 evek kiizti idoben megepiilt a balatOlli kiirut (163 km), a baia-szegedi (63.8 km), ben feltarul elottiink u'tprobh~mank fO'ntossaga , a putllok-aggteteki (34 km), az eger-lilla/iiredi (2 6.3 km), a Ilyiregyhiiza-vdslirosnamenyi tit (41.2) eS meg tiibb, kisebb Utszakasz; iis£zesen 610.9 km. hosszusagban. Ugyanebben az idoben ,a varosok es kiizsegek atkelesi utszal aszainak korszerii ujjaepitese celjaMI kiiriilbeliil 106 'km burkolat keswlt el. Az utobb emIitett fe ladatkiir tovabbi teljesi~ eseke­ pen tortent meg azoknak az UtvO'nalaknak aZ autOforgal om igenyeit is kielegitii modon vale atepiiese, meIyeken nagyobbmervii gepjaromiiforgalom bonyolodik Ie es ezert, mint vizes makad'am-palyak, nenr voltak fentarthatok. Igy kesziilt el 1929-ben es 1930-ban a budapest- wieni kiizut Budapest- Oyor kiirti resze es a balatoni ut budapest-si6/oki szakasza. 1930-ban es 1931-ben ped~g' a Oyor-orszligluiilir, a Si6/ok-l(es zt-

"ely, a Budopfst-Cegled- Szolnok-DetJrecen-Nyiregyhaza, a 06d611o-Miskolc kiizuli utszakasz es meg

A Darmstadt-frankfurti aut6sttada.

Az (,takat kijavitani es a kor kiivetelmenyeinek megfeklo, u) Utvonalakat epiteni, voLt a eel. Arra azonban, hogy az ege£z uthilozatot akaresak olcsobb kopalyaval lassuk el, penziigyi okokbol gondolni Sem lehetett. Art a megoldast ,kellett valasztani, hogy az titak a rajtuk lebonyolodo forga lom nagysagahoz merten hozassanak rendbe, iIIetiileg lepittessenek ki. Utepito hatosagaink a munkala10khoz ·kello e1iikesZlilet utan fogfak esak hona. Reszl,er.es:Os alapos a~at­ gyiijtest vegeztek es ezenfeliil 1anulmany targyava tettek, hogy maS orszagokban az utepites ~eren hogyan jartak el. Ezen e16keszito munkalatok eredmenyekepen kiizutainkat 3 esoportba osrtottak: ltis-, k6zep- es Ilagy/orgallmi uta/Ira. Kisforgalmu utak esoportjaba soroztak a 800 tonnanal kevesebb 'lIapi terhelesii vonalakat; kiizepforgalmu vonalak csoportjab'a pedig azokat, melyeken napi 800-1600 ton:nanyi forgalom bonyolod\k , Ie es ' iegiil nagyforgalmuak kiize azo''kat, melyeken napi 1600 tonnanal nagyobb forga10m vonul at. Ezenfeliil nagyforgalmuak:nak ismertettek el azok az divonalak is, amelyeken orszagos es azon tulmeno forgalom bonyolodik Ie . Utfenntarto ha,1os,againk:nak tehat ket fe ladatk'iirt kellet! el veg,ezniiik: 1. a mar kiepitett, de Iteljesen leromlott, kisebb forgalmu uta kat fentantasi anyaggal lefedni es athengerelni; J 2. a mar kiepitett, nagyforgalmu u[akat a rajtuk alvonulo forgalomnak megfelelo mod'on ujja epiteni, esetleg allando burkolattal ",IWni , illetiileg a kiepitetlen, de fontos u~szakaszokat a rajtuk atvonulo forgalom nagysagaho z m~rten kiepiteni.

nehany fontosabb alkelesi szakasz vegleges burkolattal valo ellal
- 202-

ket a megcsonkitott orszag erejet meghalad6 aldozattal hozot! Ietre. A jelentiisebb helyreallitasi munkak kiiziiI meg kell emlekezniink a budapesti allami, tovabba az esztergomi es a komaromi Dunahidakon vegze# nagyobb munkalatokr61. EzenfeWI 7Jintegy 12 kiizepnagysagu hid helyrea lIitasara is Sor keriilt. Az uj hidepitesek kiiziiI kiemelkedik a kiizuti es vasuti kiizlekedesre szolgal6 mai olesi Szamoshid, mdynek letesiteset a trianoui orszaghatar szeleneset,en megvon5sa teMc sziiksegesse. Emlitesre melt6k a Poroszl6 es Tiszaftired kiiziilt a Tisza antereben leva, 362 m iissznynasu Egcr- es Boeskoros hid"k, az abdai es a rtibahid,'egi Rabea Itidak; a .berettyolii/ailli Bere:ty,6hid, a zalaltjdvegi es a zalaaptifii Zaiahidalt!, a flomMi . Koros hid. Az uj hidepitesek kiiziitt Iegkiemelkedabb aZQnban a [iswugi TisZLlltid es a dana/oldvtiri DlllLahid; az elobbi 350, az ut6bbi pedig 560 m atfolyasi nynassal kesziilt. A ket hid nagy jelenJtosege abban all, hogy: egyreszt fejlesztoleg hainak a kiizvetlen kiinlyekre, masreszt pedig a meglevii, 'kiepitei! kiizutak reven :a Dunantul es a Tiszantul kiiziitt kiizvetlen kapesolatot Ietesitenek. Az utabbi nagyjel.e ntosegu meg azert is,

mert a budapesti Dunahidak ,es a bajai vasuti Dunahid kiiziitt leva hosszu Dunaszakaszon ez a hid az egye
GepjarmuUgyi politikank, A gepjarmiiveknek a forgalomgazdasag rendjebe vaia helyes beillesztese legaktualisabb kiiz- es nemzetgazdasagi kerdesek egyike, melynek megoldasa nehez feladat ele allitja a kiizlekedesi politika hivatott tenyezoit. Az eddigiekbol megaHapithato, hogy a megoldas tekinteteben kef irauyzat kiizd egymas ellen. Az egyi:< a szabad verseny, a masik a Iegmesszebbmeno .allami beavalkozas elven aH . Az elobbi ·azokban az allamokban jut kiiI6niisebben kifejezesre es vaiasul meg tiibbekevesbbe gyakorlatilag is, ahol a rasutak magan kezek. ben vannak, az utabbi pedig ott, ahol ,allamvasuti rendszer fejiadiitt ki. Ezekne" az elvekne" a kiizlekedesben vala egyoidaIIl, merev alkalmazasa egeszsegtelen allapototidez el6 es nem a fejliideshez, han em a visszaeseshez vezet. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arral, hogy nemesak a teehnika haladasa, hanem a nyugodt, [ehet mondani, a zavartalan gazdalkodas menete is hezzajarult ahhoz, hogy a kiizlekedes mar a 'gepjarmuvek eWterben nyomulasa elatrti idoben r1agy fejl odesi fokot crt el. A nyugod1 gazdalkodast a verseny kizarasa, iIIetoieg annak a minimalisra esiikkentese biztositotta. A versenyre bizonyos kiiriilmenyek kiiziitt sziikseg van ugyan, elonyt hozhat a kiizre, lment jobb es nagyobb teljesitmenyre serkenti a sZembe)l alla feleket, de a eeltaIan, a felesleges es f6kent a keshegyig meno verseny karos, kiiliiniisen a kiiziekedesben. A "iiziekedes a :gazdasagi elet mozgasat es folytonossagat jelenti, mel yet eles versennyel veszelyeztetni nem szabad . EgyebkCnt a sZiiksegneIkiili verseny felesleges eriipazarhishoz vezet, ezert kivanat os, hogy a kiiliinbiiz6 ki;i~leked'esi eszkiiziik ahelyett, hogy egymas ellen al-

landa harcot vivjanak, megegyezesre jutva, mikelllt a multban, ugy a jiiviiben tovabbra is egyma51 tamogassak es egymast kiegeszitsek. A felesleges verseny kikiisziibiiIese, a sur1adasi feWlet eitiintetese, amely a kiizerdeken alapula forgalommegosztas reven erhetii esak eI, vezet a fejlodes utjan felfele. Ellenkezo esetben a szervezelt forgalom megteremlese eel jabal at lBIami beavatkozasnak be kell kiivetkeznie. A beavat· kozas azonban esak arra iranyulhat, hogy a /dmeriil6 forgalmi igenyeket az a kozlekedesi eszlloz elegitse Ill, amelynek reven a lkozi6ra a lehet6 legnagyolJb el6ny szarmazak. 1 Ennel tovabb 'Oem mehet, met'!· karosan hat. Ahogyan lIgyanis a kiizlekedes a fekezetlen verseny alatt nelkiiliizni kenyt elen ,azt a n;yugod't legk6rt, amely neJkiil magasabb fejIodesi fokra el nem jllthat, epugy a ~ ulzasba vitt beavatkozas sem hoz erett gyiimiilcsot. Sorvasztalag hat a kiiziekedes egyetemlegessegere, de leginkabb arra a kiizlekede3i fajtara, amely ellen kLiliiniiskepen iranyu!. Igy hat~t az automobilizmusra is sorvasztalag az a sok korh\~ozas, amit kiiliiniisen az allamvasuti rendszerrel bira orszagokban vaslltvectelmi okokbal tulzaan ,alkalmamak. Ez a mindenaron ell1yoma liranyzat a kiizelmultban .kontinensiinkiin Ienyegesen tompul1. A gepjarmiinek, a technika e fiatal esodajanak eletrevalasaga a nepek sorsiinak iranyitait meggyoz!e arral , hogly a :kiizlekedes iisszhangja esak akkor teljes es a fejIodes esak akkor vehet nagyobb lend'iilete
- 203-

zetg"zdasag nemzetk6zi v.ersenyben aH, ezent a fel sarolt el6nyokr61 nem is mandhat Ie, kiilon6sen akkar neni, amikar a 'gazdasagi kapesal~tak elenken bizonyitjak, hagy a gepkaesi, mint nemzetk6zi k6zlek'edesi eszk6z is ·e gyre fakaz6d6 jelent6seget nyer. Ezeknek a szempontoknak megfeleliien az a helyes k6z1ekedespalitikai ininyzat nyamult elOterbe, amely az egyes k6zlekeaesi fajtakat megillet6 forgalammegasztas 'megteremtesere 10rekszik, amely ~e hat nem te/tif;dti a kozle-

vek kiizUiiad6jdfUlk re/ormja, melynek eredmenyek'epen

a gepjar6miivek legnagyobb reszenek .kozilti ad6 terhet sikeriilt lenyegesen esokken~eni. Ezenfeliil a kozhasnalatil gepjar6miivallalatakra nehezed6 ,t erhek koziil az rJi/enntaddsi hozzdj'limlds is tetemes lIterseklCsben reszesiilt.

A tovabbiak soran megallapitast nyertek azak az iranyelvek, melyek a hazai :gepjar6mii gyartas racionalizalasat szolgaljiik. . kedes szerveietlH onceLn.cm, /wlle/iT a nentze.fi termetes A geperejii arUfuvarazas nYllgodt fejl6ctesenek bizes /orgll!omgllzdosdg eszkiizenek. tositasa eeljab61 legfels6bb kegyelemben reszesiiltek Nalunk az iranyzatvaltazas karmanyzllitllnk »nem- azok, akik 1931. evi okt6ber h6 15. es 1933. evi okt6zeti munkatervenek« megfel el6en jelenl'egi penziigy- ber h6 1. kozti id6ben gepkaesival elkovetett jogosuminiszteriink, dr. Fabinyi Tilzamer boles belatas
- 204-