MAGYAR MÉRNÖKÖK AZ AUTOMOBILIZMUS FEJLŐDÉSÉÉRT

MAGYAR MÉRNÖKÖK AZ AUTOMOBILIZMUS FEJLŐDÉSÉÉRT Horváth Sándor Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

Magyar Könyvtárosok Egyesülete 44. Vándorgyűlés Győr, 2012. július 12-14.

•A magyar autógyártás fejlődésének jelentősebb állomásai •Bánki Donát élete és munkássága

•Galamb József, a XX. század autójának tervezője

A MAGYAR AUTÓGYÁRTÁS FEJLŐDÉSÉNEK JELENTŐSEBB ÁLLOMÁSAI

Kezdeti próbálkozások önjáró kocsik építésére Magyarországon •1818 Bolyai Farkas és Bodor Márton gőzkocsit épít •1819 Horti-Horvát József lendkerekes omnibuszt készít („halva született” találmány) •1842 Jedlik Ányos villanymotorral hajtott kocsi modellt épít (csak modell méretű) •1876 Wessely György „lépegető” kocsit talál fel •1876 Preiner Ferenc gőzkocsit készít (a fűtés miatt nem válik be) •1889 Röck István és Gyula megalapítják a Röck István Gép- Gőzkazán Gyára és Vasöntödéjét •1890 Korda Dezső akkumulátoros kocsival kísérletezik

Az automobilizmus magyar alkotói az I. világháború előtt (1) •1893 Bánki Donát és Csonka János feltalálja a porlasztót •1894 Bánki Donát feltalálja a vízbefecskendezéses motort •1894 Balzer Márius István Amerikába emigrált magyar • származású mérnök elkészíti az USA első benzinmotoros gépkocsiját •1895 Megalakul Uhri Imre Kovács- és Kocsigyártó Üzeme, mely elsősorban karosszériákat és pótkocsikat gyárt •1899 Böszörményi Jenő és Epperlein Oszkár megalkotja az első magyar Diesel-motort •1900 Elkészül Csonka János motoros triciklije Magyar Posta számára

Az automobilizmus magyar alkotói az I. világháború előtt (2) •1902 Bánki Donát szabadalmaztatja első kerék meghajtású autóját •1902 Fejes Jenő közreműködik Franciaországban a Westinghouse autók tervezésében •1902 Hora Nándor négykerekű, motorral hajtott kerékpárt készít •1904 Rey János Sándor és Rey János Bertalan Franciaországban gőzkocsit épít •1905 Csonka János négykerekű postai csomagszállító kocsijának kis példányszámú gyártása •1906 A Magyar Automobil Rt. Arad (MARTA) Westinghouse licence alapján rendszeres autógyártásba kezd

Az automobilizmus magyar alkotói az I. világháború előtt (3) •1908 Bory József gépészmester saját készítésű autójával a Budapesti Automobil Kiállításon I. díjat nyer •1908 Galamb József, Farkas Jenő és Balogh Károly tervei alapján elkezdődik a Ford T-modell gyártása •1909 Fejes Jenő kerül a MARTA autószerelőműhelyének élére •1912 A MARTA Benz-féle gépkocsikat kezd gyártani •1913 Fejes Jenő elkészíti első sajáttervezésű túraautóját a Magyar Általános Gépgyár (MÁG)-ban •1915 Farkas Jenő és Galamb József elkészítik a Fordson traktor terveit •1915 Balogh Károly a Hercules Motor vezetője

Magyar mérnökök motorfejlesztései a két világháború között (1) •1921 Fejes Jenő szabadalmaztatja a lemezmotort •1921 Járay Pál szabadalmaztatja az áramlástanilag ideális személygépkocsi formáját •1922 Fejes Jenő megalapítja a Magyar Lemezmotorgyárat •1923 János Viktor magyar származású olasz gépész az Anonima Lombarda Fabbrica Automobilinek (Alfa Romeo) versenyautó-konstruktőre •1923 Juhász Kálmán feltalálja a Juhász-féle pontindikátort •1924 Böszörményi Jenő elindítja a Magamobil és a Magosix sorozatgyártását a Magyar Általános Gépgyár (MÁG)- ban

Magyar mérnökök motorfejlesztései a két világháború között (2) •1926 A Magyar Királyi Állami Vas- Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) külföldi licenszek alapján (autóbusz és teherautó-gyártásba kezd •1926 Szmick Viktor tervei alapján elkezdődik az autógyártás a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben •1926 Schimanek Emil szabadalmaztatja az ESSE karburátort •1926 Jendrassik György szabadalmazatja Diesel-adagolószivattyúját •1927 A Ganz-Jendrassik Diesel-motorok gyártásának kezdete

Magyar mérnökök motorfejlesztései a két világháború között (3) •1928 Az első Jendrassik-féle sínautó megjelenése •1929 Barényi Béla nyilvánosságra hozza terveit egy áramvonalas népautóról, mely később a Volkswagen bogár alapformáját adta. •1933 Megalakul az Uhri Testvérek Autókarosszéria- és Járműgyára, a magyar autóbuszgyártás egyik központja •1937 A MÁVAG személygépkocsi gyártásba kezd

Motorfejlesztések a II. világháború után (1) •1947 Pentelényi János megalkotja a magyar népautó prototípusát (egyetlen példányát) a Pente-t a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt.-nél •1949 A volt Uhri Testvérek Autókarosszéria- és Járműgyárából megalakult az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár •1949 Létrejön a Csepel Autógyár •1950 A Motorjavító Vállalatnál (Székesfehérváron) elkezdik a Csepel-teherautó alvázra szerelt különböző felépítmények (zárt teherautók, autóbuszok, stb.) gyártását

Motorfejlesztések a II. világháború után (2) •1952 Schweitzer Pál a pennsylvaniai Schweitzer-Hussmann cégnél feltalálja az OPIMIZER-t, mely bármely gépjármű motorjánál automatikusan biztosítja a legkedvezőbb üzemelési feltételeket •1954 Ifj. Zerkovitz Béla megalkotja a farmotoros Ikarus-t. •1956 Perr Gyula az USA CUMMINS cégénél kiemelkedő Diesel-motor fejlesztéseket hajt végre •1960 Simkó Aladár a Ford mérnöke feltalálja a közvetlen befecskendezéses injektort •1969 Pavlics Ferenc a General Motors mérnöke megalkotja a Holdjáró gépkocsit •1973 Ifj. Csonka János és Csonka Béla (az USA-ban) szabadalmaztatja a mikrokarburátort

Motorfejlesztések a II. világháború után (3) •1974 Cser Gyula az AUTOKUT mérnöke szabadalmaztatja a kombinált Diesel-feltöltő berendezését •1980 Anisits Ferencet a BMW Diesel-fejlesztési és kutatási központjának vezetőjeként hatékony motorfejlesztési munkákat végez •1992 Szentgotthárdon felépül a General Motors Hungary, és elkezdődik az Opel Astra gyártása •1992 Esztergomban megalakul a Suzuki autógyár •1993 Győrben megkezdi működését az AUDI Hungaria Motor Kft •2012 Megkezdi a termelést a Mercedes Kecskeméten

Fogy a magyarok büszkesége (Tárki 2008. 06. 19)

„Gyakran kevésbé tudok büszke lenni Magyarországra, mint ahogy szeretném” 59% (2005-ben 49%)

Egyik valószínű ok a sikerek hiánya, nem hallunk sikeres emberekről.

(1859-1922)

A mérnök-tudós-professzor

„Bánki Donát az 1867-es kiegyezést követő magyar ipari fellendülés egyik meghatározó, alkotó résztvevője volt, aki tevékenységével hosszú távon is megszabta a magyar ipar és a magyar műszaki felsőoktatás pályáját. Bánki a 1920. század fordulóján élő polihisztorok egyike volt. Egyszerre volt mérnök, tudós és tanár, és mindhárom területen külön-külön is maradandót alkotott. Mérnöki alkotásait, tudományos tevékenységét, oktató munkáját itthon és külföldön is már életében elismerték. Az életében és halála után írt méltatások egy vaskos kötetet töltenek meg.” Michelberger Pál akadémikus

Bánki Donát 1859. június 6-án született a Veszprém megyei Bánk községben, a mai Bakonybánkon.

2013-tól: JÚNIUS 06. A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG NAPJA!

foto: Máté Krisztián

 Apja,

dr. Lövinger Ignác, községi körorvos, az 1849-es fegyverletételig honvédő-orvosként szolgált.  Gyermekeit hazafias szellemben nevelte.  Donát, a család 4. gyermeke.

1878. november 12-én kelt beadvány:

„Alulírott tisztelettel kéri a magas minisztériumot a maga, ugy mint Gyula, Dávid József, Dónát és Géza nevű fiai nevében, kegyeskedjenek nekik vezetéknevüknek Bánky-ra való átváltoztatását megengedni. Mellékletül, születési bizonyítvány hiányában, egy oklevelet hiteles másolatban és négy születési bizonyítványt ide csatolva marad a magas minisztériumnak.” Aláírók: „Lővinger Ignácz körorvos, Lővinger Gyula”

A Belügyminisztérium 1879-ben küldött válasza: „Lővinger Ignácz lovászpatonai lakos saját, valamint Jónás (nem Gyula) Dávid, Donát, és Géza nevű gyermekei vezetéknevének „Bánki”-ra kért átváltoztatása megengedtetvén, a folyó évi február hó 13-án 1488 sz. alatt kelt felterjesztés kapcsán felhívom a (czimet), hogy folyamodók erről a mellékelt okmányok kézbesítése mellett értesítse és ezen névváltoztatás az illető anyakönyv leendő feljegyzést eszközöltesse”

Az alsóbb iskolákat és részben a középiskolát is a szülői házban végezte, vizsgáit pedig Pápán tette le. A középiskolai tanulmányait Budapesten, az V. kerületi Főreáliskolában fejezte be, 1876-ban.

1868-ban az akkor már hatgyermekes család Lovászpatonára költözött.

„Nyáron az uradalmi vízimalom malomzúgójához jártak fürödni. Ebben a szép környezetben szívta magába a magyar föld és nép szeretetét és azt az ízes magyar beszédet, amely munkáiban is érezhető. … Élete utolsó szakaszában, amikor már súlyos beteg volt, folyton arra készült, hogy a lovászpatonai malomban felállításra kerülő Bánki turbina üzembe helyezésén személyesen részt vegyen. Ez a vágya… már nem teljesült. Valószínűleg már gyermekkorában a malom vízikereke ültette el a szemlélődő természetű, jó megfigyelő képességű, kissé zárkózott ifjú lelkében a hidraulika szeretetét prof.Varga József

1876-ban beiratkozott a budapesti tanulmányait 1880-ban fejezte be.

Királyi József Műegyetemre, ahol

Az Egyetem pecsétje 1882-ből

Az Egyetem az 1871/72-es tanévvel kezdte meg működését . A világon az első műszaki felsőoktatási intézmény volt, amely a nevében az egyetem szót viselte.

1893

1879-ben lett tagja a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek.

1879!!!

1879: Budapesti Állami Közép-Ipartanoda megnyitotta kapuit.

1879: Megszületett Albert Einstein, akinek a természetre vonatkozó fizikai felismerései és azok műszaki, technikai következményei meghatározóak az emberiség számára. ”Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes.”

1882-től a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyárban mint osztályvezető, illetve mint főmérnök tevékenykedett 16 éven át.

Itt készítette el és szabadalmaztatta első jelentős találmányát a dinamométert, melyet a Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán-díj második fokozatával jutalmazott.

„Amihez nyúlt, arannyá változott.” Gyulai József

tervező,

Mint Ganz-gyári mérnök tervezte meg a Boráros tér felett működő "Elevátort". Elevátor Budáról nézve

„Egy pillantást vetve tevékenységére, nem hagyhatjuk említetlenül legelső nagy munkáját, a budapesti elevátorberendezést. Itt nemcsak a felügyeletet végezte Ön teljes megelégedésünkre egy egész sereg szerelő munkás felett, Fotó: Klösz György (1844-1913) hanem önállóan kellett kidolgoznia számtalan szerkezeti és részletrajzot is egyes részletekről, minek szükséges volta csak a rendkívül bonyolult szerelés alkalmával vált érezhetővé. Hogy a budapesti elevátor minden ízében annyira sikerült, abban bizonyára Önnek nagy része van .” Bánki Ganz-gyári tevékenységének igazgatói értékelése1898. október 21-én

Mechwart András találmányát, a Mechwart-féle forgóekét Bánki ötletei tették a gyakorlatban is alkalmazhatóvá!

Az Iparmúzeumot a könyvtárnak otthont adó íves épületrész kötötte össze az Ipartanodával.

1875. Népszínház, 1908 és 1964 között Nemzeti Színház

1890–es évek

Fotó: Klösz György (1844-1913)

A Bánki-Csonka féle porlasztó 1893

Bánki Csonka szabadalma alapján elkészített eredeti motor és adattáblája

1894-ben készült el Bánki motorkerékpárja kéthengeres, vízhűtésű motorral, függő szelepekkel

„A nagykompressziós motorok keverékének hűtése korai gyulladások megakadályozására” (1898)

1901-ben a gőzturbinák elméleti és gyakorlati problémáinak területén kezdte meg.

Kutatásait

1902-ben készült el elsőkerék-hajtású automobilja

„…a motort, a sebességváltót és a differenciálművet már egy tömbbe szervezte – vajon a harmincas évek Adler Juniorja vagy a DKW-je tőle merítette az ötletet?” Gyulai József Bár automobilizmus alapját vetette meg, élete végéig gyalog járt fel rózsadombi villájába.

1908-tól érdeklődése az akkor még gyermekcipőben járó repülés technikai kérdései felé fordult.

1909-ben repülőgép stabilizátor műszert szerkesztett. E készülékkel a repülőgép külső erők hatására bekövetkező kibillenése korrigálhatóvá vált. A készüléket később tanítványa, Vágó Pál tökéletesítette.

Az Arad-csanádi egyesült vasút a Bokszeg és Tamánd állomások közötti szakaszt bocsátotta rendelkezésre



1898-ban kinevezték a budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani Tanszék (Gépelemek és Emelőgépek) vezetőjének és egyetemi tanárnak.



1899-ben a III. Gépszerkezettani tanszék (Hidraulika Hidrogépek) megüresedett vezetői posztját vette át.

és

Tanári működése alatt a gépészmérnöki oktatásba bevezette, és annak szerves részévé emelte a gyakorlati képzést!

1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává

választotta.

1914 és 1916 között, a József Műegyetem Gépészmérnöki Osztályának (a mai kar megfelelője) dékánjává választották.

1916-ban jelent meg legismertebb műve:

“A magyar technikai irodalom büszkesége ez a munka, és ezért egyenesen kötelessége a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, hogy ezt elismerve a legszebb kitüntetéssel, az aranyéremmel jutalmazza”.

1917-ben ismertette új találmányát, a kettősátömlésű vízturbinát.

7-90kW

„Ezek az eszközök 5-60 méter esésű, 10-1000 liter/másodperc hozamú folyamokra készülnek. Olyan kiváló megoldást jelentenek, amelyekben minőség, teljesítmény és ár összhangban van. A turbinalapátok és a mozgó alkatrészek rozsdamentes acélból készülnek. A turbinalapátok és a generátor közötti összeköttetés egy bordázott (fogazot szíjon keresztül valósul meg, amely egyszerre biztosítja a rendszer szükséges rugalmasságát és teszi az átvitelt hatékonnyá. Az átáramló mennyiségét egy kapu szabályozza, amely 0 és 100 százalék között állítható. Ez történhet kézi úton vagy egy elektromos motor segítségével automatikusan is.

Bánki Donát fontosabb szabadalmai • • • • • • • • •

Erőmérő (1885) Újítások gázgépeken* (1888) Újítások gáz- és petróleummotorokon* (1888) Vezérmű négyütemű motorok számára* (1889) Steuerung für Viertakt Gasmaschinen* (1889) Gáz- és petróleumkalapács* (1890) Újítások petróleummotorokon* (1893) Tápkészülék petróleummotor számára** (1893) Zersträuber für Petroleummaschinen mit senkrecht zum Flüssigkeitsspiegel gerichtetem Luftstrahl** (1893)

* Csonka Jánossal közös szabadalom ** Csonka Jánossal és Lázár Pállal közös szabadalom

•

Automatikus csőgyújtás gáz- és petróleummotoroknál* (1896)

• •

Gasoline-motor* (1896) Nagy kompressziós explóziós motorok keverékének hűtése korai gyújtások megakadályozására (1898) Újítás hajtógépekkel egyesített szivattyúkon (1901) Új akciós gőzturbina (1903) Forgóeke (1903) Vízbefecskendező berendezés kétütemű explóziós motorok számára (1906) Vízturbina a kerékdobon szabadon átfolyó vízsugárral (1907)

• • • • •

• 1918-ban ismét nagyszabású elképzeléssel jelentkezett: a dunai Vaskapu erőmű megépítésének tervével.

• 1920-ban megjelent nyomtatásban az folyadékokban” című mű második kötete.

„Energiaátalakulások

90 éve

„Bánki Donát a legnagyobbak közül való volt: a Siemensek, a Carnot-k, a Poncelet-k, a Grashof-ok fajtájából. Nevét ismerik és tisztelettel említik az összes művelt nemzetek gépészmérnökei ... ... A kép, melyet Bánkiról, mint emberről festünk, nem lenne teljes, ha ki nem emelnőnk azt a nagy szívjóságot, mely egész lényéből áradt, és amely megfogott és meghatott mindenkit, aki ismerte. A nagy tudós egyben a legjobb ember is volt. Mi sem állott tőle távolabb, mint a nagyképű póz. A nagyelméjű kutató férfiban, ki a tudományban a legnehezebb és legfogósabb problémákkal birkózott, egy gyermek szeretetreméltósága és naivan meleg kedélye lakozott. Koporsójánál a tudományos világ meghajtotta lobogóját a nagy tudós előtt, barátainak és tanítványainak szemében pedig ott ragyog a könny, mely a páratlanul jó embert siratta....

... A Bánkiról szóló emlékkönyvnek napvilágot kell látnia már csak azért is, hogy ország-világ előtt tanúságot tegyen a magyar géniusznak a világkultúra felépítésében való részességéről...” (Részlet Sasvári Gézának Bánki Donátról az MMÉE Közlönyébe írt nekrológjából)

Bánki Donát életének üzenete mérnök-tudós-professzor •

A nevelés és az iskola fontossága

•

Hazaszeretet, patriotizmus

•

A munka szeretete

•

Elmélet és gyakorlat összhangja a mérnöki munkában és a mérnökképzésben egyaránt

•

Folyamatos megújulási készség

•

Szerénység (ne sikeres légy, hanem értékes)

Intézményünk fennállásának 75. évfordulóján, 1954. december 19-én vette fel Bánki Donát nevét.

A Budapesti Műszaki Főiskola, ill. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar dékáni lánca

Mellszobra a Népszínház utcai aulában

Bánki Donát Emlékszoba - Bakonybánk

Az Emlékkönyv részlete

•

Emlékezetére a Gépipari Tudományos Egyesület, a Budapest Műszaki Egyetem emlékérmet-, s a Bánki Donát Műszaki Főiskola emlékplakettet alapított. Nevét viseli még több műszaki középiskola, a Fővárosban egy park és egy utca is.

A JUBILEUMI ÉV ESEMÉNYEI •

Vándorkiállítás, konferenciák, emlék-DVD kiadása

•

Bánki Donát Jubileumi Díj alapítása

•

Akadémián, Országházban megemlékezés

•

Szoboravatás a BMF-en (máj. 08.) és Bakonybánkon (júni. 6.), emléktábla avatás lakóházán

•

Pályázat életének és alkotásának bemutatására

•

Bánki Donát Technikai Park alapkőletétele

•

Koszorúzás a BME-n Az emlékhónapot szervezte: Bánki Donát Emlékbizottság

www.bankiemlekhonap.hu

EMLÉK CD+DVD

A KIÁLLÍTÁS EGY TABLÓJA

Az emlékpark szobra

„Ezennel hadd éljünk a nagy-nagy tisztességgel és főhajtva leleplezzük M. Csizmadia Béla professzorral a szülőhely közössége, az MTA mai tagsága, különösképpen a mérnöki osztályok mai tagjainak, valamint a Bánki Donát tudását, műveit magénak tudó utókor nevében a szobrot.”

Az emlékszoba

A felújított motor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum adománya

Bánki pályázat eredményhirdetése és díjátadása

A díjakat átadták:

Gyulai József és Páczelt István akadémikusok

Bánki Donát Emlékezete

Magyar Nemzeti Bank emlékérméje

Budapesti Műszaki Főiskola emlék plakettje 2009.

Magyar Műszaki Értelmiség Napja Parlament május 15.

In Memoriam Bánki Donát kiállítás a Magyar Tudományos Akadémián

Emléktábla avatás Budapest II. kerületében, ahol Bánki Donát életének utolsó 24 évét töltötte.

állandó kiállítás

Népszínház u. I. em. Vándorkiállítás

Parlament, MTA Szombathely (2x) Győr Gödöllő BMF, Óbuda Tatabánya Szabadka Zalaegerszeg ……… Mezőkövesd

Óbudai Egyetem, 2012

A MOBILEUM

Első látogatók a Mobileumban

350 kg

500 kg

800 kg

3000 kg 16LE

Köszönet dr. Szunyogh Gábornak

Készült: 1922-ben Tervezte: Galamb József

Galamb József

A TEHETSÉG ÉS SZORGALOM PÉLDÁJA

Született: 1881. február 3-án Makón

Az iskolás évek 1896-tól: Szegedi Fa- és Fémipari Szakiskola 1898-tól: Budapesti Magyar Királyi Felső Ipariskola • jó tanulmányi eredmények • kiemelkedő rajzkészség • „igen szorgalmas”

A tapasztalatszerzés időszaka 1901 iskola befejezése – 1905 belépés a Fordhoz letöltötte katonai szolgálatát,  több itthoni munkahelyen dolgozott,  ösztöndíjból és saját keresetből végiglátogatta Németország, Belgium és Hollandia nagy gépgyárait,  1904-ben a Sant-Louis világkiállítás Amerikába vonzotta,  dolgozott dobozgyárban, volt segédmunkás, lakatos, szerszámszerkesztő. 

Mindenhol nyitott szemmel járt, gyűjtötte a tapasztalatokat.

Belépés a Ford Motor Company-hoz 1905. december 11.

1907 eleje: Joe, van egy ötletem…..

Galamb József és a T-modell

Tervezzünk egy új autót! •Legyen olcsóbb, mint 500 dollár •Könnyű legyen vezetni és javítani

•Úttalan utakon is használható legyen •Lehessen akár évi 2 milliót is legyártani

Útkeresés A-tól T-ig (1903-1908)

A-modell 1903 C-modell 1904 F-modell 1905

Útkeresés A-tól T-ig (1903-1908)

K-modell 1906 N-modell 1906 S-modell 1907

•Folyamatos próbálkozás •Eredmények és kudarcok •Az átütő siker elmaradt Útkeresés A-tól

T-ig (1903-1908)

•Ehhez kellett Galamb József és Henry Ford találkozása További magyarok „Ford-ország”-ban: Farkas Jenő, Balogh Károly, Haltenberger Gyula

Az első dolog, hogy új váltó kell…

„…Ez bolygómű volt. Elejétől a végéig én terveztem. Több lehetséges változatot dolgoztam ki, és abból választottuk ki a legjobbat. De közben megterveztük a T modell többi részét is, például az alvázat és tartozékait. Én voltam a felelős mindenért.”

Külső fogazású bolygókerekek!

Csendes, jó hatásfokú

Szalagfékek

Nem egészen 20 év alatt több mint 15 millió darab!

2900 cm3 1450 1/min 20 LE 65 km/óra 13 l/100km

„A vanádium acél hajlik, de nem törik”

A siker titka: Innovatív mérnöki módszerek, bátor konstrukció, új anyagok

Az esztétikum is része a mérnöki alkotásnak! „Ami szép, az jó”

T-modell változatok

Touring változat tetővel 1909

Roadster 1909

Coupe 1909

Városi autó 1909

Landaulet 1909

Nem mind volt fekete!

Kétszemélyes túrakocsi 1920

T-modellek átalakítva

Camping kocsi1916

Teherautó 1918

Tűzoltó 1925

Mentőautó

Sínautó

Motoros szán

Körfűrész

„Kevés magyar akad, aki nem ismeri e nevet. Különösen Detroit és környéke öregamerikás magyarsága emlékszik rája élénken…

†1955

Galamb József nagymértékben befolyásolta Henry Fordot abban, hogy megadta munkásainak a napi 5 dollár munkabért, ami akkoriban szinte forradalmasította az amerikai autóipart és más iparokat is…

Galamb József még más jelentős tanácsokat adott Fordnak, többek közt azt, hogy Magyarországon is építsen automobil gyárat, de sajnos ezt 1911-ben a magyar kormány elutasította. Galamb József sírjánál hajtsuk meg az emlékezés zászlaját és búcsúzzunk tőle azzal, hogy ő jó magyar volt mindig.” Szabadság Clevelandben (Ohio)

Mi a kapocs köztük?

A hely, a szakma és az, hogy a származási különbségek, a különböző életút ellenére magyarok maradtak! Nincs tehát egységes recept, sokféleképpen lehetünk értékes emberek, jó hazafiak.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! [email protected]

www.banki.hu