Melléklet a „Köztelek"
96.
(642.)
számához.
A rétek trágyázása. K ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a Thomas salak és a k a i n i t
használatára.
Az OMGE. káli bizottságának megbízásából a hazai kísérletek alapján
Irta: CSERHÁTI SÁNDOR r. tanár a magyar kir. gazd. akadémián, a; m. kir. orsz. növénytermelési kísérleti állomás főnöke.
Bevezetés. A növények a táplálkozásukra szükséges anyagokat részint a 'levegőből, részint a talajból veszik és éppen ezért minden terméssel, a mit a talajról elviszünk, a talaj tápanyagait apasztjuk, 'miután pedig ezek nincsenek végtelen mennyiségben, a termeléssel szegényedik ' a talaj, s ha a termésben elvitt növényi tápanyagokat valamely módon nem pótoljuk, minden talaj előbb vagy utóbb, aszerint amint kevesebb vagy több tápanyagot tartalmazott, termőképességében csökken, a termések egyre kisebbednek, a jövedelem ennek a r á n y á b a n apad. Hogy ezen állapot be ne következzék, szükséges a termésben elvitt tápanyagok pótlásáról gondoskodni, ami különböző módon történhetik, legált a l á n o s a b b a n s legbiztosabban a trágyázással. Az említett szabály alul a rétek sem képeznek kivételt és azért, ha a réti s z é n á b a n elvitt tápanyagokat n e m pótoljuk, a rét termése is megapad, amint arról bő alkalmunk van az ország bármely részében meggyőződhetni, mert gyenge termésű rétek mindenütt találhatók, de bizonyítja ezt á statisztika is, mely szerint a természetes kaszálók, átlagos termése az 1890—1894. években 25"22. q.*) volt hektáronkint, vagyis kat. holdankint kerekszám 14 q., ami bizony édes kevés,, ha meggondoljuk, hogy külföldön egy Ha.-ra 80 q.-t m o n d a n a k igen jó, 60 q.-t közép s 40 q.-t gyönge termésnek és miután, nálunk 25 q. az állag, ugy ebből az következik, hogy akárhány rét. még ennél is kevesebbet terem. Rétjeink gyenge termőképességének meg van a maga természetes toka. A rétet lekaszáljuk, a szénát az állatokkal feletetjük Ős a trágyát a szántóföldre visszük, vagyis a rétről mindig csak viszünk, de vissza n e m adunk semmit, önként. következik" tehát, hogy a rétek keveset teremnek. De nemcsak az a baj, hogy kevés a termés, h a n e m hogy annak minősége is igen sok esetben silány. A- jobbféle réti növények csakis tápanyagokban n e m szűkölködő réten tudnak megteremni, amint soványodik a rét, helyt adnak egyéb, kevesebb tápanyaggal is beérő, de silányabb minőséget szolgáltató növényeknek. A réteknek m a m á r nincs olyan nagy jelentőségük, mint volt a régi időben, midőn m é g a szántóföldön takarmányféléket nem termesztettek, de azért mai n a p se lehet a gazdára közönyös, hogy a rét sokat vagy keveset terem-e, egyrészt mert a jó réti s z é n á t ' t ö b b eset-., ben, igy például növendék állatok takarmányozásánál, a szántóföldöntermesztett takarmány teljesen nem képes pótolni, azonkívül a jó réten termett széna olcsóbb is, mint a szántóföldön . termesztett takarmány, másrészt meg figyelembe kell vennünk, hogy a rétek a mezőgazdaságilag hasznosított területnek még mindig jelentékeny részét képezik, mert a statisztika szerint a természetes kaszálóknak vagyis réteknek területe h a z á n k b a n 1894-ben 2'563,598 hektárt tett ki. Bár mily fontosságuk legyen is t e h á t a szántóföldön termesztett takarmány növényeknek, nem lehet közönyös - dolog, vájjon ily nagy területről keveset vagy sokat kaszálnak-e, mert mai n a p is igaz, hogy sok takarmány sok állat, sok állat sok trágya, sok trágya nagy termés. A takarmány mennyiségét peclig a legtöbb hazai gazdaságban jelentékeny mértékben fokozhatjuk, ha a rét termését növeljük. A gazdára tehát nagyon szükséges tudni azt, hogy mi módon lehetséges a rőten több és jobb szénát termelni, mint a mennyi s mint a milyen eddig termett. Ha a szántóföld termőképessége megcsappan, akkor nem szükséges okvetlenül azonnal a trágyázáshoz folyamodni; egyideig az ugarlással vagy a gyakoribb miveléssel, majd meg a mélyebb szántással lehet a termőképességet fokozni, a mi által a talaj nehezen oldható a növénygyökereknek hozzá nem férhető részeit változtatjuk növényi tápanyagokká. A szántóföld termőképességét » tehát a trágyázáson kivül — egyideig legalább — egyéb módokon is feltarthatjuk. A réteknél ez nirics igy. Ha a rét termőképessége megapadt, ugy azt csakis trágyáq. = métermázsa.
zással állithatjuk helyre. Igaz ugyan, hogy a rétet is szükséges megboronáíni, csakhogy a tápanyagaiban megfogyott rét boronálása édes keveset használ, de nagyon sokat, ha azt előbb tápanyagokkal látjuk el. ' A rét tehát még inkább megkívánja a trágyát, mint a szántóföld, mert a termőképességét lényegesen és tartósan egyébként fentartani vagy fokozni nem tudjuk. Ha m á r most azt nézzük, hogy a gyakorlatb a n eleget tesznek-e ezen követelménynek, akkor igen -hamar azon tapasztalatra jutunk, hogy édes kevés az olyan rét hazánkban, amely. legalább néha-néha trágyát is kap. A legtöbb helyen a rét sohasem lesz megtrágyázva, a réti növényzet csakis azon t á p a n y a g r a vari utalva, amely a rét talajából az elmállás folytán képződik, miután pedig ezen módon évről-évre csak kevés könnyen felvehető t á p a n y a g lesz, a réti n ö v é n y e k ' p e d i g ilyet kívánnak, természetes, hogy a termések i,s. csekélyek. Tekintettél egyrészt a réteknek,, mint,takarmánytermő területeknek nagy fontosságára és a z o n . körülményre, hogy ezek termőképességé országszerte csekély, tekintettel másrészt arra, hogy a rétek termőképességének fokozására, azok trágyázására nélkülözhetlen, nagyon is szükséges, hogy a gazdaközönség tájékozva legyen az iránt, hogy melyeljárást kell követnie a rét trágyázásánál és mily eredményt várhat, ha a rétjét a viszonyoknak megfelelő trágyázásban részesiti. Az alább elmondandóknak czélja a gazdaközönségnek ezen tájékoztátást megadni. A rétek okszerű trágyázásánál számos kérdéssel kell a gazdának tisztában lenni, .melyekre a feleletet a következőkben kívánom m e g a d n i : Minő tápanyagra van szüksége a rétnek? Ismeretes dolog, hogy a növénynek többféle t á p a n y a g r a van szüksége, melyek közül azonban a gyakorlatban csakis h á r m a t — a nitrogént; a foszforsavat és a káliumot — kell figyelembe venni, mert a többi tápanyagból a növény aránylag nagyon keveset igényel, a t a l a j b a n pedig aránylag sok van belőlük, legalább is annyi, amennyi a növényeknek kell. A nitrogénnel, foszforsavval és a káliummal másképpen áll a dolog, ezekből aránylag sok kell és mert a talajban nincs mindig elegendő, az eredmény a . csekély termés. A különböző növények ezen tápanyagokból nem egyforma mennyiséget igényelnek, az egyik kevésebbel beéri, a másik sokat kiván, vagyis a holdankinti termésben a termesztett növények szerint hol több, hol kevesebb tápanyagot, vonunk ki a talajból. De nemcsak a mennyiség különböző, h a n e m az arány is, amelyben ezek az egyes tápanyagokat kívánják. Az egyik a nitrogénból, a másik a foszforsavból, a harmadik a káliumból kiván sokat. Azt, hogy mily mennyiségben s a r á n y b a n kívánják a különböző növények a tápanyagokat, legegyszerűbben a növények megelemzéséből tudhatjuk meg, m'ert amely tápanyagból több van a növényben, abból többre is van szüksége, mint egy másikból, illetve abból a talajnak többet is kell tartalmaznia a növények által felvehető alakban. A rétet különböző növényék alkotják, melyek a r é t talaja, nyirkossága, tápanyagkészlete szerint mások és ezek egymáshozi aránya .is különböző, minek folytán a rétiszéna megelemzése is m á s és más eredményt mutat aszerint, hogy minő növények alkotják a szénát. Ezért csak számos elemzés átlagakint mondhatjuk, hogy 100 rész ' rétiszénában van l - 5 5 rész nitrogén, 1 "60 . „ kálium, ' 0'40 ' „ foszforsav ; eszerint a 14 q. holdankinti átlagos terméssel kivonunk a r é t b ő l :
I
21-7 kg. nitrogént, 22"4 ,, káliumot és , 5'6 „ foszforsavat.
Az első tekintetre e mennyiség nem. látszik soknak, azonban meg csináljon a gazda, mert ez a legtöbb esetben igen drága szénát terem, 1 kell gondolnunk, hogy a rétinövények legnagyobb részét kitevő füvek de igenis azt, hogy ha rendelkezésére áll jó áiinőségü iszapot tartalcsakis a könnyen oldható .tápanyagokból képesek táplálkozni, ilyen mazó viz, akkor rendeztesse be rétjét öntözésre. Öntözött rét és mürét pedig a talajban kevés van, és ha ez évről-évre fogyasztatik minden azonban nem égy fogalom. Arról azonban előbb győződjék meg, hogy visszapótlás nélkül, bizony megérzik azt a növények, mert a nehezen tartalmaz-e a viz elegendő iszapot, mert. a sovány vizzel való öntözés oldódó tápanyagokból az elmállás utján nem tud annyi képződni, egymagában 'czélra nem vezet, ez a rendesnél is erősebb trágyázást mint amennyi a termésben elvonatik. A közölt számokból az tűnik ki, kiván, csakis ez esetben fog sokat teremni, ellenkező esetben a viz hogy a. rét növényzete legtöbbet láván a káliumból, majdnem hasonló csak ártalmára lesz a rétnek. mennyiséget a nitrogénból s tetemesen csekélyebbet a foszforsav^ól. Ha a gazdának nincs módjában a rétet tápdus vizzel öntöztetTévedés volna azonban azt hinni, hogy mindig azon aránybari kell a hetni, akkor komposzttal trágyázhat, amint a külföldön .sok helyütt mai tápanyagokat pótolni, mint amily arányban azt a termésben elvonjuk, napig is szokásban van. mert a visszapótlásnál a növény tápanyagszükségletén kivül még két A komposzt tudvalevőleg nem egyéb, mint valamely jóféle, humokörülmény veendő' figyelembea talaj tápanyagkészlete-és a növények zus földdel kevert különböző hulladék. Hulladék alatt értve a gazdatápfelvevő képessége. A talajokban az egyes tápanyagok nagyon külön- ságban összegyülemlő, különben értéktelen, de növényi tápanyagokat böző mennyiségben és különböző oldhatóságában fordulnak elő. Minél tartalmazó, tehát. trágyának alkalmas anyagokat, . ilyenek lehetnek : több könnyen oldható tápanyagot tartalmaz valamely talaj, annál keveL állati hulladékok, mint szőrök, tollak, belek, továbbá a magbamenés sebbet Jcell belőle pótolni, esetleg a pótlás egészen el is maradhat. A külön- előtt lekaszált. gyomok, korhadó szalma, polyva, korom, hamu, vályogböző növények az egyes tápanyagokat nem egyforma könnyűséggel képe- faltörmelék, bazalt vagy trachyttörmelékkel kavicsozott utak sara stb. sek elsajátitani. Minél könnyebben képesek a nehezebben oldható táp- Ezen hulladékok, a földdel átrétegezve, egypárszor átforgatva igen jó anyagokból is táplálkozni, annál későbben áll be a vissza-pótlás szük- trágyát adnak, mely .a rét termőképességét tetemesen, fokozhatja. ségessége, mert annál tovább képesek a talajban levő tápanyagokat Nálunk azonban ritka gazdaságban készül komposzt, ami bizony hasznukra fordítani, miután a nehezebben oldódó tápanyagokból mindig . kár, mért általa különben veszendőbe, menő. anyagokat használhatunk több van a talajban, mint a könnyebben oldhatóból. fel oly trágyafelék pótlására; amelyért különben pénzt kell kiadnunk. Az elmondottakból megérthető lesz, hogy mert mellőzhető a rétek Azonban ott is, ahol a komposztkészitést gyakorolják, csak ritkán lesz trágyázásánál a nitrogén. A természetes réteg legtöbbjénél a gyep alatt az elegendő összes rétek trágyázására, mert egy évben aránylag, kevés humozus föld szokott előfordulni, mely az elkorhadó növényrészekből gyül össze, igy például 2.00 szekér komposzt már oly mennyiség, amely keletkezett és a mely nitrogénban bővelkedik. A nitrogént nagy meny- csak nagyobb gazdaságban, a hulladékok gondos összegyűjtésével állitnyiségben kivánó füvek innen vehetik nitrogénszükségletüket, hogy ható elő évente s ez mintegy 8—10 hold rét trágyázására lesz elepedig ezen tápforrás ki ne apadjon, arról gondoskodnak a füvek között gendő, s ha csak minden 4-ik évben trágyázzuk is. a rétet, akkor is növő herefélék, melyek a levegő szabad nitrogénjét képesek hasznukra csak 32—40 hold rét termőerejének fentartásához lesz elegendő. A fordítani, azt nem csak'leveleikben s szárrészeiken, hanem gyökérze- komposztnak tehát egyedüli hibája, hogy legtöbbször nincs annyi belőle, tükben is organikus nitrogénkint lerakni. A gyökérzet s a lehullott mint amennyire szükség volna, de azért mindig érdemes lesz gyűjteni, mert minél, nagyobb területet tudunk komposzttal megtrágyázni, annál levelek elkorhadásával ezen nitrogénből táplálkozhatnak a füvek. kiadni. A rétekre tehát szabályul állithatjuk ( fel, hogy azok nitrogéntrá- kevesebb pénzt kell egyéb trágyafélékért A fakal-komposztot, mely nem egyéb, mint tőzeggel felitatott gyázásra nem szorulnak, annál kevésbbé, mert megfelelő trágyázással emberi ürülék, nem ajánlom a rétek trágyázására. Ezen trágya az előmozdíthatjuk a herefélék elszaporodását s.ezzel nemcsak a szénát teszszük jobbá, hanem egyszersmind növeljük a talaj nitrogén készletét értékes alkatrészek közül legnagyobb, mennyiségben tartalmazza a nitrogént, már pedig, mint azt fennebb is kimutattam, a rétre' fölösleges s igy elérjük azt, hogy a füvek is bőséges nitrógén trágyát kapnak. Egészen másképpen áll a dolog a káliummal. Ebből vesznek fel nitrogéntrágyát adni. Egy izben a .felvidéken volt alkalmam egy oly a réti növények legtöbbet és ezt csakis a talajban foglalt káliumból rétet látni, mely fákaliákkal trágyáztatott. Az igaz, hogy nagy. termést vehetik. Vannak talajok, melyek bőven tartalmaznak káliumot és a adott, de az is igaz, hogy a füvek felette durvák voltak, here pedig nagyon melyet a növények könnyű, szerrel vehetnek fel, ilyenek az agyag s a gyéren fordult rajta elő, tehát éppen azon növények száma volt kevés, kötöttebb vályogtalaj ok. Ezeket daczára, hogy a réti szénával arány- amelyek különben megszerzik a füvek számára a nitrogént. Minél lag sok káliumot vonunk ki; nem merítjük ki, mert az elvitt mennyi- többször lesz valamely rét sok nitrogént tartalmazó trágyával megtráséghez viszonyítva nagy mennyiségben tartalmazzák és pedig könnyen gyázva, annál kevesebb lesz rajta a here,- a mint azt számos tapasztalat bizonyítja. felvehető alakban a káliumot. Az istálló-trágya, mely különben a legáltalánosabban használt A mélyebb fekvésű, humozus, különösen pedig a tőzeges rétek, milyen nálunk igen sok van, azonban már nem bővelkednek kálibmban, trágyaféle, éppen ez okból nem való a rétre, de meg különben a legszintúgy a homoktalaju rétek sem, ezeknél tehát a káliumtrágyára több hazai gazdaságban a szántóföldre sem elegendő az istálló trágya s igy szóba sem jöhet az mint réttrágya. Ellenben már sokkal gyakokvetlenül szükség van. A foszforsavból a réti szénával ugyan aránylag keveset' viszünk rabban használják fel erre a czélra a trágya-levet. Az okszerű trágyakezelésnek egyik sarkalatos szabálya, hogy a trágya-levet az alommal ki, azonban a talajban előforduló foszforsav túlnyomó része igen nefelitassuk, mert csak akkor lesz az istálló-trágya jó minőségű s igy hezen oldódik, amiért is a füvek, melyek csakis könnyen olclható foszforsavból .képesek táplálkozni, a foszforsavhiányt leghamarabb csakis akkor jut belőle a rétnek, ha aránylag sok a trágyáié, a mi a megérzik, de rászorulnak a foszforsavtrágyára a herefélék is, aminek nálunk divó trágyakezelésnél ritkán fog előfordulni, olyankor, midőn legjobb bizonyítéka, hogy a foszfortrágyázás után azok száma a réten kevés az alom az állatok számához viszonyítva, vagy ha sokat esik az megnövekedik, a miért is szabályul 'állithatjuk, hogy a foszfortrágya a eső. Az utóbbi esetben a trágyáié híg s ezért hatása gyenge leend. Ha tartalmasabb trágyalével öntözzük meg a rétet, akkor azt fogjuk rét trágyázásánál nem, mellőzhető. Az elmondottakat abban foglalhatjuk össze, hogy a rét trágyázá- tapasztalni, hogy a növényzet színe haragos zöld s növekedése élénsánál sohasem szabad hiányozni a foszfor savnak, igen sokszor pótolnunk kebb lesz, az előbbi a trágyáié nitrogénjétől, az utóbbi ettől s a káliumtól származik. A trágyáié főalkatrésze éppen az emiitett két tápkelt a káliumot, a nitrogéntrágya azonban teljesen mellőzhető. anyag, mig a foszfo.rsavból nagyon keveset tartalmaz. Hatása mindenkoron csak rövid ideig-tartó. Igaz ugyan, hogy a trágyalével a káliumot Minő trágyafélékben adhatjuk ineg legmegfelelőbben a kívánt tápis pótoljuk, de, mert a nitrogén a rétre fölösleges, a szántóföldeknek anyagokat ? pedig erre a tápanyagra nagy szükségük van; czélszerübbnek vélem a Ha azt vizsgáljuk, hogy a gazdaság mely részét hagyják meg trágyalevet a. szántóföldnek juttatni. Csakis ott lesz helyén váló a rétül s melyet használnak szántóföldül, akkor azt tapasztaljuk, felhasználása a rétre, a hol sok a rét, sok az állat, de kevés a szántó. hogy a legtöbb esetben mélyebb fekvésű területek szolgálnak rétül • föld, megjegyzendő, hogy a trágyáié hatása a legtöbbször csak egy az olyanok, a melyeket, a mig a folyókat gátak közé nem szorították, évre terjed. áradás idején elborította a viz s mikor az lehúzódott róluk, visszaA rétnek kiválóan jó trágyája a fahamu, • úgyannyira, hogy aki hagyta a termékeny iszapot, mely bőségesen táplálta a rétet. Az ily elegendő olcsó fahamuval rendelkezik, az sohase használjon egyéb trágyát rétek régente buján termették a szénát, anélkül, hogy a gazdának a rétre, mert jobb eredményt más trágyafélével, sem fog elérni, ami trágyázásról, visszapótlásról gondoskodnia kellett volna. Amióta azon- könnyen megérthető, mert a fahamu sok káliumot tartalmaz, de van ban á folyókat, szabályozták, gátak közé szorították, elfogták a termé-, benne azonkívül foszforsav is, mind a két tápanyag aránylag könnyen kenyitő iszapot a réttől. A rét ma már vagy csak a töltés alján átszi- oldódik s igy a növények könnyen fölvehetik. A fahamu összetétele várgó vagy alulról felbukkanó vizet kap, tehát olyat, amely tápanyagot igen széles határok között ingadozik a fa neme, kora, a talaj minősége mentül kevesebbet tartalmaz, ha pedig gátszakadásnál kap is iszapos stb. szerint, azért csak számos elemzés átlagaként mondhatjuk, hogy a vizet,-az nem tud róla egyhamar lehúzódni, a megrekedt viz pedig, 10% kálit és 3'5°/o foszforsavat tartalmaz, vagyis e két tápányagot bármennyi iszapot tartalmazzon is, ártalmára van a rétnek. körülbelül, oly arányban tartalmazza, amint azt a rét növényzete megSenkinek sem fóg eszébe jutni a gátak lerombolását javasolni kívánja az esetben; midőn mindkettőre van szüksége. Bármily jó réti; csak, azért, hogy a rétek 'jó folyami iszaphoz jussanak,, van ennek trágya legyen is azonban a fahamu, az mégis csak kivételesen fog a egyéb módja is és ahol, megvan a lehetőség arra, hogy a folyamok, pa- rétek trágyázására felhasználtatni, mert nagyobb mennyiségben olcsó áron ma már csak kevés helyen kapható. takok^Jtermékenyitő iszapa a rétre rávezethető, a viz pedig egy idő múlva elvezethető, ott el ne mulassza a gazda ezt megtenni, ha a berendezés Az elmondottakból kiviláglik, .hogy a rétek termőképességének költséget okoz mert a rétnek legolcsóbb s legjobb trágyája a jó fo- fentartása, illetve fokozása különböző anyagok felhasználásával eszkö- • lyami iszap. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy okvetlenül mürétet zölhető, az iszapos viz, a komposzt, a hamu, esetleg a trágyáié
3 sikerrel használható erre a czélra, csak a? a baj, hogy igen sok rétre '. nem lehet iszapos vizet .vezetni,, a többi trágyafélékből pedig rendszerint aránylag kevés mennyiség áll rendelkezésünkre s ezért egyéb trágyafélék után kell néznünk, olyanok után, amelyek bárki által, bármily mennyiségben megszerezhetők; ily trágyafélék a műtrágyái, melyeknek nagy előnyük, hogy oly mennyiségben állanak a gazda rendelkezésére, amilyenre szüksége, van s hogy bennük azt a tápanyagot, amelyet a növényzet megkíván, egyenkint vásárolhatjuk s ezért a különböző tápanyagokat oly arányban adhatjuk, mint amilyenre a termés m a x i m u m elérésére szükség van. Igaz, hogy a műtrágyákért pénzt kell adni. csakhogy a helyes takarékosság sohasem abban áll, hogy minél kevesebbet adjunk ki, h a n e m hogy csak arra adjunk ki pénzt, ami bőséges kamatokkal megtérül. Legkevésbé sem szándékom a gazdaközönségnek azt a tanácsot, adni, hogy minden oly esetben, midőn a fentebb felsorolt trágyaféléket nem alkalmazhatja, 7agy azok elégtelenek, használjon okvetlenül műtrágyát a rétek t e r m é s é n e k fokozására, de igen is ajánlom azt, hogy próbálja ki a műtrágyákat és ha helyesen keresztülvitt trágyázási kisérJetekből árról. győződik meg, hogy a mütragyával hasznot hajtólag lehet a rét termését fokozni, akkor igenis alkalmazza azt nagyban, mert azzal csak s a j á t j a v á t mozditja elő. Sohasem elegendő azonban egyszerűen bizonyos mennyiségű műtrágyát meghozatni, azt elszórni, egy év termését" meghatározni s ez u t á n mondani véleményt, h a n e m szükséges, miszerint mindazon körülmények, amelyek a műtrágya hatását befolyásolják, figyelembe vétessenek, mert akárhány esetben n e m azért marad a műtrágya hatástalan, mert a rétnek n.-m volt r e á szüksége, h a n e m mert a követett eljárás n e m volt megfelelő. Azt, hogy helyesen keresztiilvitt műtrágyázással igen sok esetben a réttermésnek ugy a mennyi-, mint a minősége tetemesen fokozható, nemcsak külföldi, de hazai tapasztalatok is bizonyítják. A műtrágya ható alkatrésze szerint nitrogén, foszforsáv és kálium trágyákat különböztetünk meg. A mesterséges nitrogéntrágyáktól a rétek trágyázásánál a fentebb elmondott okokból teljesen eltekinthetünk. Sohase t u d n á m a rétre akár a chilisaléiromot, akár a üénsavas ammóniákat ajánlani, a fentebb elmondott Okokból már azért se, mert e trágya félék drágák, m á r pedig a műtrágyázásnál szabályul tekinthetjük, hogy minél csekélyebb értéket képvisel a t e r m é n y , mely egység, annál kisebb a valószínűség, hogy a draga műtrágya ára, vagyis a melyben a ható tápanyag sulyegységét drágábban vásároljuk, mint egy másik trágyafélében, megtérül a termésben, mert annál nagyobbnak kell lenni a trágya okozta terméstöbbletnek. így például, ha mi chilisalétiomot alkalmazunk a dohány alá és a rétre, a salétrom m é t e r m á z s á j á t 13, a dohányét 18, a szénáét 2 frttal számítva, akkor a dohánxbol 72 kgmal, a szénából 650 kgmal kell többnek teremni, hogy a trágyázás költsége megtérüljön. A rétre a műtrágyák közül csak a kálium és foszfortrágyára van szükség. kálitrágya sokféle van, ezek közül a mi viszonyaink között a kénsavas kálium és a kainit j ö h e t csak ezidő szerint figyelembe. A kénsavas kálium előnye, hogy tisztább, nem tartalmaz oly mellék alkatrészeket, amelyek a kényesebb növények minőségének megárthatnak, ilyenek mindenekfelett a klórvegyek, hátránya^ hogy aránylag drágán vásároljuk benne a káliumot. A kainit nagy átlagban 21-3% kénsavas káliumot, 2-0°/o, klór- . káliumot, 34'6 l, /o konyhasót, 14 5»/„ szénsavat, 12'4°/o kiórmagneziumot s végül 1 2 7 % vizet tartalmaz. Ezen kálisó tehát sok klórvegvet tartalmaz, melyek a z o n b a n a rétnek nincsenek ártalmára, sőt amennyi-, b e n ezek, különösen a konyhasó, a talaj nehézebben oldható tápanyagait hozzák oldásba, a közvetlen h a t á s á n kivül még közvetve is hat, igaz, hogy csak ott, a hol s a midőn van mit feloldani. A rétnek ez okból tulajdonképpeni káli trágyája a kainit s minden oly réten, amely a káli tiágyázásrá reászorul, ezt alkutmazzuk vagy ezzel tegyünk próbát. A káli-trágya egymagában azonban csak ritka esetben fog terméstöbbletet eredményezni, a .legtöbbször csak is akkor, ha foszforsav trágyát is alkalmazunk ; másrészt a z o n b a n az is előfordulhat. — külön ö s e n közép kötött s , k ö t ö t t talajú réteken, hogy a foszfortrágya, káli nélkül is képes tetemes terméstöbbletet eredményezni. A most mondottak bizonyítására szolgáljanak a hazai réttrágyázási kísérletek egyes adatai. Az Országos M. Gazd. Egyesület ugyanis 1893-ban a stassfurti káliszindikátus által felajánlott kálitrágyával réttrágyázási kísérleteket kezdeményezett oly módon, hogy felszólított egyes gazdákat a rendelkezésre bocsájtott kálitrágyával réttrágyázási kísérletek végzésére. 1894-ben az Orsz. M. Gazd. Egyesület a kísérletek vezetésére az Orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomást szólította fel, mely állomás a kísérleteket 1 m a is vezeti ugy, hogy az ország számos helyén v é g r e h a j t o t t kísérlet eredménye áll ma rendelkezésére, melyekből a réttrágyázásnak szükségessége, jövedelmezősége megítélhető.*) Ezen kísérletekből eléggé kiviláglik a fentebb mondottak igazsága. — Monostor-Apátiban például a kainit egymagában alkalmazva 1894-ben 595 kg.-mal, 1895-ben 900 kg. mai, összesen tehát 1495 kg.-mal termett többet egy kat. holdon, mint a trágyázatlan, Csömörön
1894-ben 1680 kg.-ot, 1895-ben 880 kg.-ot, összesen tehát 2560 kg.-ot tett ki a terméstöbblet egy kat. holdon, ellenben Tázláron a trágyázatlan parczella termett . . > : 800 kg.-ot, „ a kaínittal 'trágyázott .880 ' V a kainittal' s Thomassalakkal trágyázott 8600 „ vagyis mig a kainit egymagában álig valámível fokozta a termést, addig Thomassalakkal együtt alkalmazva a terméstöbblet igen jelentékeny volt. Amint előfordulhat az, hogy a k á l i t r á ^ a egymagában a,dva is képes a termést fokozni,'éppen ugy megtörténik, hogy á Thornassalak egymagában éppen' oly terméstöbbletet ad, mint kainittal együtt, Igv például a termésföbblet volt*)' Fejérmegyében Alső-Szt.-Iváhon vályogtalajon Thornassalak u t á n ' 9 0 0 kg., Thornassalak és kainit után 780 kg,, Baracskán vályogtalajon Thornassalak után 776 kg., Thornassalak és kainit után 855 kg., Vaálon humozus agyagon Thoma,ssalak után 755 kg., Thornassalak és kainit után 851 kg., Tolnamegyében Juhén agvagtalajon Thornassalak után 348 kg., Thornassalak és kainit után 340 kg., Turóczmegyében Felső-Zaturcsán agyagtalájon mind a két parczella 600 kg.-mal termett többet, m i n t a trágyázatlan. Biharmegyében, Belényesen pedig agyagtalajon a Thornassalak után 1100 kg., Thornassalak és kainit után 100Ó kg. volt a terméstöbblet. Az összes felhozott példákban a terméskülönbség a ThomassaJakos és Thornassalak és kainitos parczeliák termése között lényegtelen volt, nem nagyobb, mint a milyent tapasztalnánk akkor is, ha a meg nem trágyázott réten két egyholdas parczella termését meghatároznék, ugy, hogy elmondhatjuk, miszerint a felsorolt helyeken a kainit a rét termésének fokozásához n e m iárult hozzá, a z t csak1 a Thomrnassalak idézte, elő. Egészen más eredményt szolgáltattak a következőkben felsorolt kísérletek: Terméstöbblet a Thomassalatos Thornassalak Megye Termelési hely . Talaj Tl^n'1^ 1895. kg. kgPozsony Szerdahely homokos tőzeg 258 958 Fehér K.-Szt-Péter humozus vályog 120 490 N.-Daad vályogos tőzeg 735 1205 Győr Hédervár . homokos agyag . 450 . 800 Mosony Bormász tőzeg 130 480 ; Veszprém Noráp homokos agyag 330 630 . Zala Keszthely tőzeg — 1859 Pest Gödöllő tőzeg 408 969 Abauj Kassa agyag 927 1463 Szepes Béla homokos tőzeg 200 500
Zala Abauj Gömör Szatmár Szilágy
Jakabfa Keszthely Komárócz Hanva Erdőd Hadád
vályog fekete homok homokos agyag agyag agyag
550 320 355 280 490 310
1850 , 720 1070 750 1740 930 640 500.
Ezen kísérleteknél egy esettől eltekintve a Thornassalak egy m a g á b a n alkalmazva is növelte ugyan a termést, de korántsem oly mértékben, mintha kivüle még kainit is alkalmaztatott, a felsorolt helyeken — s hasonló lesz az eset a legtöbb réten — a Thomassalaknak és kainitnak együttes alkalmazása lesz a helyén való. Ha ezen kísérletek eredményét vizsgáljuk, amelyeknél a Thornassalak egymagában csak oly eredményt szolgáltatott, mint kainittal együtt, azt tapasztaljuk, hogy azon talajok, amelyekre a kainit nem hatott, a középkötött és kötött talajok csoportjába tartoznak, azt azonban nem lehet mondani, hogy a vályog- és agyagtaláju rétek mindenütt csákis Thomassalakkal trágyázandók, mert ha azon kísérletek eredményét tekintjük, amelyekkel a kainit Thomassalakkal együtt jóval nagyobb termést adott, mint az utóbbi egymagában, meggyőzödhetünk arról, hogy leginkább a tőzeges és homokos t a j a j u rétek termését fokozhatjuk ily módon, de azért a vályog- és agyagtalaju rétekén is előfordulhat, hogy a kainit alkalmazásával a termés jelentékenyen fokozódik. /Azt tehát, hogy a kainitot. vagy Thomassalakot, vagy e kettőt együtt alkalmazza-e a gazda, előre, meghatározni nem lehet, azt csakis a réttrágyázási kísérletekből lehet biztosan megtudni, amiért is a gazdaközönségnek nem lehet eléggé ajánlani a' réttrágyázási kísérletek végrehajtását. Ezen kísérletek se nagy fáradságot, se nagy költséget nem okoznak és biztos u t m u t a t á s t adnak a trágyázásnál követendő eljárásról. A trágyázási kísérletek miként való végrehajtásáról alább leend szó. Ha a trágyázási kísérletek azon eredményt szolgáltatták, hogy a két trágyafélének együttes alkalmazása vezet csak czélra, akkor a gazdának a jövőben sokat kísérletezni nem kell, h a n e m időről-időre ezen trágyafélékkel kell ellátni a rétet. Egészen másképpen áll a dolog, ha a kainit egymagában adva akkora terméstöbbletet eredményez, mint Thomassalakkal együtt. Ezen eredményből korántsem következik áz, *) A terméstftbbtet mindig egy kat. holdra vonatkozik.
Ha azt nézzük, hogy a szakmunkákban és szaklapokban közölt •kísérleteknél mily mennyiség tapasztaltatott legmegfelelőbbnek, akkor csakhamar azon- meggyőződéire jutunk,' hogy igen különböző mennyiséggel értek el kedvező eredményt, de nem csak az alkalmazott menynyiségre van nagy eltérés, .haném egyúttal a két tápanyagnak egymáshoz! arányában is. ' ft Az egyik esetben Thomassalak és kainitból egyforma' mennyiség bizonyult megfelelőnek, a másik esetbén a kainitből, 2—3-szor oly mennyiség volt a megfelelő. A hazai kísérleteknél eddig magyar holdankint 2 q. Thomassalak és 3 q. kainit alkalmaztatott, a mi kat. holdra számítva 266 kg.' Thoma.ssáíaknak és 4 .q. kaimtnak felel meg. Igáz ugyan, hogy ez ésétben a foszforsavat nagyobb arányban pótoljuk, mint a kálit, de figyelembe veendő, hogy ha azt akarjuk, miszerint a réten a pillangósok elszaporodjanak, akkor nem szabad a foszfortrágyával nagyon takarékoskodnunk, másrészt meg a kainit kálija mint könnyen oldódó anyag, sokkal jobban eloszfódik a talajban mint a Thomassalak foszforsava és ezért , a növények azt könnyebben is vehetik fel. Egy szóval sem akarom azt mondani, hogy mindenütt az lesz a helyes arány, sőt azt hiszem, hogy a másodszori trágyázásnál ugy a Thomas salak mint a kainit mennyiségét redukálhatjuk. Ugy a trágya mennyiségére, mint a két trágyafélének egymáshoz való arányára a legmegfelelőbb mennyiség vidékek, gazdaságok, szerint igen különböző lehet, de első kísérletül a legtöbb helyre ezen mennyiség alkalmazása lesz ajánlatos, mert kizsarolt rőten csekélyebb mennyiség ritkán fog jó eredményt szolgáltatni, sőt az is előfordulhat, hogy a mondott meny- nyiség után se mutatkozik terméstöbblet, ellenben még nagyobb menynyiségberi nyújtva azt, jelentékeny lehet a terméstöbblet. E tekintetben igen meggyőző példát szolgáltat Gruner Károly ur kísérlete Jakabfán, Zal.amegyében. Gruner .ur 1895. őszén kétféle mennyiségbeu alkalmazta a műtrágyát á rétre. Egyszer, a fentebb emiitett mennyiségben, vagyis 2 q Thomassalakot és 3 q kainitot, a másik esetben 4 q Thomassalakot és 4 q kainitot kat, holdankint. Az eredmény volt:
hogy a rétnek a jövőben is csak kainitra' lesz szüksége, inert ha a kainit egymagában alkalmazva nagy terméstöbbletet eredményez, ugy ebből még korántsem következik^ hogy a, talajnak foszfortrágyára egyáltalában szüksége nincs;, mert az eredménynek az is lehet oka — sőt a legtöbb esetben ez ; egyedüli oka — hogy az illető talaj káliszegény/lévén, mintán a . rét termésében több káliumot vonunk iki, mint foszforsavát, káliumban inkább kimerült a talaj és ezért'az egyensúly helyreállítására' első sorban ézeri tápanyagra van .szükség, amint azonban a hiányzó ^áljumot a növénynek megadtuk., képesítettük' . egyúttal arra is, . hogy, a foszforsavat a,z eddiginél nagyobb mennyiségben vonja, ki a talajból, miután' . pedig a talaj rendszerint oldható foszforsavban nem bővelkedik, hamar bekövetkezik, az idő, amidőn; a ; kálitrágya egymagában nem növeli a termést es. ekkor a foszforsav pótlásáról is kell gondoskodni, vagyis pár évi időközökben figyelni kell arra, meg kell határozni azt, vájjon a kálium trágya még mindég oly kedvezően hat e ogynia íj ii zdetben s h a iz ellenkezőjét tapasztaljuk, akkor változtatni, kell az eddigi eljáráson és a káliumon kiviil. foszforsavat is kell adni. A terméstöbbl.etnek folyton figyelemmel kisérése nem okoz nagy nehézséget. A réten helylyel-közzel lemérünk egy-egy holdat s azt trágyázatlanu! hagyjuk s kaszálás előtt tr'ágyázatlan parczeMk szomszédságában levő megtrágyázott rétből is kijelelünk 1 — 1 holdat s meghatározzuk a ' terméskülönbséget a trágyázott és trágyázatlan parezellák termésében. Ezt a fáradságot sohase sajnálja á gazda, mert különben megtörténhetik, hogy a pénzen vett trágya csak a kiadást növeli és nenj a jövedelmet, a mi bekövetkezik mindenkor, ha a trágya nem c fokozza megfelelő mértékben a termést. Már ritkábban fog előfordulni az, • hogy oly réten, amelyen a Thomassalak egymagában oly nagy terméstöbbletet eredményez, mint . kainittal együtt, idővel kainitra is szükség lenne, mert az ily rétek természettől fogva, el szoktak látva lenni könnyen felvehető káliummal, de mert annak lehetősége teljesen még nincs kizárva, hogy idővel káliumra is lesz szükség, mégis czélszerü időrőHdőre az ily réten is kísérletet tenni arra nézve, váljon nem-e kell Thomassalakon kívül kainitot is alkalmazni, csakhogy a kísérlet hosszabb időközökben eszközölhető, mint a fentemlített esetben. Összefoglalva az elmondottakat, azt mondhatjuk, hogy a rét növényzetének a szükséges tápanyagokat a jóminőségü iszapban, a jól készült komposztban, a fahamuban, végül pedig Thomassalak és kainitban adhatjuk meg.
trágyázatlan . . . . . . . 2 q Thomassalak 2 „ . „ - f 3 q kainit 4 „ „ + 4 „ „
840 910 1302 714 1391 1162 2016 ''2108
1750 2016 2553r 4124
kg. „ „ „
Kat. holdankint mily mennyiségű trágyát használjunk? A terméstöbblet volt tehát 2 q Thomassalak. után 266 kg., 2 q Thomassaia,k és 3 q kainit után 803 kg„ 4 q Thomassalak és ugyanannyi kainit után 2374 kg., vagyis a terméstöbblet jóval nagyobb volt, mint a trágyázatlan parczella termése. E kisérlét arról győzhet meg bennünket, hogy ha valamely réten kisebb mennyiségben adott trágya nem eredményez megfelelő terméstöbbletet, ugy ebből még korántsem következik, hogy a rétnek nincs szüksége trágyára, vagy mint azt nálunk mondani szokás, hogy a műtrágya a mi viszonyaink közé nem való, mert a megfelelő termésnövekedés elmaradásának az is lehet az oka, hogy nem adtunk annyi trágyát, mint a; mennyire a növényzetnek szüksége vólt. A közölt kísérletből még az is kitűnik, hogy . a trágyával való takarékoskodás vagyis a kiadás mérséklése nem mindig gazdaságos, hogy megfelelő esetben a nagyobb, kiadás ab'solút és relatív nagyobbterméstöbbletet erdményezhef. A 2 q. Thomassalak után a jövedelem 32 kr, 2 q. Thomassalak és 3 q. kainit után 3 , frt 54 kr, 4 q. Thomassalak és 4 q. kainit után 27 frt 43 kr. Azt vélem, hogy az oly trágyázás, amely 20 frt költség-visszatérítésén kívül még 27 frt 43 kr . jövedelmet ad, nagyon is figyelemre méltó. Végül a kísérlet azt is bizonyítják hogy megfelelő trágyázással rétjeink termőképességét igen jelentékeny mértékben lehet fokozni.' Azt különben mások is, igy többek között dr. Wagner is tapasztalta, hogy 'inig aránylag kisebb mennyiségben adott trágya hatástalan Legbajosabb méghatározni azt, hogy mennyi adandó a komposzt-, maradt, vagy aránylag csekély terméstöbbletet eredményezett, olyat, mely nem állott arányban a trágyában nyújtott tápanyagok mennyiséból, mert ennek értéke felette változó, aszerint, hogy miből készül. A jó minőségű komposztból a-gyakorlatban 25—30 szekérrel szokás gével. Ezt Wagner a kálira vonatkozólag olyképpen magyarázta, hogy a káliban nagyon szűkölködő réteken, a növények is nagyon káliszeegy holdra számítani. A hamunak összetétele széles határok között változik, azért egy- gények és ezért a kálitrágya egy részét felhasználják anélkül, hogy szer kevesebb, máskor pedig több kell belőle, hogy megfelelő , ered- terméstöbblet mutatkoznék, a kálitrágyát egyelőre csak arra használják ményt „érjünk el. A gyakorlatban 6—10 q. hamut tartanak szükséges- fel, hogy káliban gazdagabbá legyenek, csak az ezen mennyiségen , nek kat. holdankint, mely mennyiséggel, ha a hamu jó, bőven pótoljuk felül adott fog termelésre fordíttatni. • a kivitt tápanyagokat. Ha nagyobb mennyiségű egynemű hamu áll Fleischer őppén ezért azt ajánlja, hogy az első trágyázás alkalrendelkezésünkre, akkor mindig czélszerü lesz azt megelemeztetni s mával adjunk a kainitból bőven, kat. holdankint 5—6 q.-t, a követaz elemzés szerint venni a mennyiséget nagyobbra vagy kisebbre. kező években pedig annyit, amennyit a terméstöbblettel elvonunk, A lombfák hamuja átlag 10% .kálit és 3'5% foszforsavat tartal- vagyis az első erősebb trágyázást később nem kell megismételni, hanem maz, a tülevelüeké ellenben csak 6 0 % kálit és 2 - 5% foszforsavat, az jóval gyengébb trágyázással is czélt érhetünk. Éppen a mondott okokelőbbiből tehát 6 q.-ban éppen annyi kálit adunk, mint az utóbbiból ból használtam az első kísérletekhez aránylag nagyobb mennyiségű 10 q.-ban, mind a két esetben adunk 60 kg. kálit és ezenkívül az első trágyát. Nem lehet azonban azt mondani, hogy, Fleischer reczepte esetben 21 kg., a másodikban 25 kg. foszforsavat, vagyis oly mennyi- mindenütt bevált, elsőben azt kell kipróbálnunk, hogy egyáltalában - séget, amely e tápanyagokra szoruló réten a terméfet 2—3 éven át van-e szüksége a talajnak kálira s ha' azt tapasztaljuk, hogy igen, jelentékeny mértékben képés fokozni. akkor lesz helyén való annak a kipróbálása, hogy mily mennyiségű Leginkább módunkban van a visszapótlást kívánó tápanyagokat trágya alkalmazásával érünk el legnagyobb tiszta jövedelmet, azt azon- , tetszés szerinti mennyiségben adni a mesterséges trágyafélék haszná- ban czélszerü lesz figyelembe venni, hogy az első trágyázáskor kevés latánál. mennyiséggel csak kivételesen érünk el eredményt. Nem is oly régen áltálában azt hitték, hogy ha tudjuk, mennyit vonunk ki a talajból, tudjuk azt is, hogy mennyit kell visszapótolnunk. Ezen nézet téves volta ma már teljesen bebizonyodott, dolog, mert a talajok a tápanyagokat nem azon arányban tartalmazzák, mint amilyenben a ) növények azt kivonják és a növények, a talaj egyes tápanyagait nem egyforma könnyűséggel képesek elsajátítani és igy előfordulhat, hogy a növények az egyik tápanyagból jóval többet vonnak ki a talajból, mint egy másikból ós mégis kevesebbet kell belőle pótolni, mert a talajban sok van belőle s a növények könnyű szerrel képesek azt felvenni. így például 20 q. szénával — ennyit számithatunk egy kat. hold terméseül — kivonunk 32 kg. káliumot és 8 kg. foszforsavat, vagyis, 4-szer annyi káliumot, mint foszforsavat, amiből az következnék, hogy a káliumból négyszer annyit kell pótolnunk, mint a. foszforsavból, már pedig fentebb láttuk, hogy akárhány esetben a foszfortrágya' egymagában éppen oly terméstöbbletet eredményez, mint a káliummal együtt, máskor meg a kálium egymagában foszforsav nélkül is elegendő, ezért a szénában kivitt tápanyag mennyiségéből nem határozhatjuk meg a visszapótlás nagy1 Ságát, e tekintetben a gazdaságban végzett trágyázási kísérletek nyújthatnak legmegbízhatóbb útbaigazítást, a kísérletekhez veendő mennyiségre pedig más gazdák tapasztalatai lehetnek irányadók, de csak bizonyos mértékig, mert a legmegfelelőbb mennyiséget csakis a kísérletekből határozhatjuk meg.
v
5 Az elmondottak alapján az első kísérlethez kat. lioldankint legalább 250 kg. Thomassalakot.éí 400 Jcg* Jcainitot használjunk, később a mennyiséget felére is redukálhatjuk, de ipindezt csak előzetes kisér• letek után. Mily mértékben fokozhatjuk a rét termését a trágyázással ? A komposztnak és a h a m u n a k termésfokozó hálásáról nem rendelkezem elegendő megbízható adatokkal. A Thomassalak és a kainit h a t á s á r ó l azonban számos adatunk van és pedig : a' ím különösen! fontos, nem a külföldi, a miénktől elütő klimatikus viszonyok között .szerzett adatokra kell Utalnunk, h a n e m a hazai tapasztalatok álapján felelhetünk *e kérdésre, az orsz. magyar kir. növénytermelési kísérleti állomás idevonatkozó kísérleteinek felhasználásával. • Nevezett . állomás 1 1895-ben 40 gazdaságban végzett kísérlet adataival számol be. A-kísérletek oly. módon hajtattak végre, hogy a rétből mindenütt leméretett h á r o m egy magyar hold nagyságú parczella, ezek közül ' egy trágyázatlan maradt, egy 2 q. Thomassalakkal egy pedig ugyanannyi' Thomassalakkal és 3 q. kainittal trágyáztatott meg,, 1894 őszén. A 40 kisérlét közül a Thomassalak egymagában két helyén annyit termett, mint a trágyázatlan, vagyis hatása n e m volt, 5 helyen, — kainittal együtt két helyen — pedig kevesebb termést szolgáltatott, mint a trágyázatlan parczella, amiből azonban nem következik, hogy a műtrágya mégártott a rétnek, mert a Thomassalaknál 4, a másik parczellán pedig mind a két esetben az eltérés csak oly nagy, mint amilyen a rét növényzetének egyenetlen állása folytán, a nem. trágyázott réten is előfordulhat. Egy helyen pedig a műtrágyák termése nem trágyázatlan, h a n e m h a m u v a l megtrágyázott rét termésével hasönlittatótt össze és itt termett a Thomassalakos parczella kevesebbet, mint a hamuval megtrágyázott.: A Thomassalak egymagában- tehát 40 eset közül 33-szor, a . Thoma.sgalak és kainit pedig 38*szof, termett többet, mint a trágyázatlan. A terméstöbblet azonban nagyon különböző volt. Kát', holdra számítva volt az :
20— 100 kg. . . . 6 helyen, ÍÖO— 200 „ 5 . . . •' 9 2.00— 300 6 v n 300-r- 400 „ . . . 2 400— 500 < v • ' ; 3 . 1 500— 000 .. . . , 600— 700 .. ',•• í'ó3' '700— 800 „ . . 800— 900 „ . . . 900- 1000 ... <>; 2,; » : 12,00—1300 ,, . . . 1 1300--150O „ , .,.-• 1500-on felül „ . . . —
.—.
_
• 4 helyen. ... 2 „ '7 „ 5 „ 6 „ 3 „ 1 1 4 l 1 "•2 ' „ " 1 1 ,,
számadatokból kitűnik, hog y a trágyázás folytál terméstöbblet igen különböző mérvű és igen jelentékeny lehet, de kitűnik az is, hogy a Thomassalak kainittal együtt gyakrabban képes nagyobb terméstöbbletet eredményeznií' mint egymagában. 1896-ban 29 helyen a fent leírthoz hasonló módon végzett kísérletnek az volt az eredménye, hogy .egy helyen a trágyázatlan parczella többet termett, mint a trágyázott, egy helyről pedig a z t ' j e l e n t e t t é k , hogz az anyaszéna termésében a trágyázott és trágyázatlan parczellák termésében különbség n e m voltj a sarjú azonban a trágyázott parczellákon kiválóan sikerült, a trágyának szemmel látható hatása volt,-mert míg a trágyázatlan parczellán a sarjutermés oiy csekély volt, hogy azt n e m volt érdemes megkaszálni, addig a két trágyázott parczella becslés szerint 20 q szénát termett. Ezen kísérletnél tehát a műtrágya teljes mértékben érvényesült. A f e n m a r a d á 27 kísérletnél. a Thomassalak 27 esetben, ez és a kainit 26 esetbén fokozta a termést, egy helyen ugyanig a - T h o m a s salak és kainitos parczelláról a víz elvitte a termést. : A terméstöbblet kat. holdra számítva v o l t : Thomassalakos 20— Í 0 0 kg. Í 0 0 — 200 „ 200— 300- „' ' 300— 4 0 0 ' , . ' ' 400— 500 „ 500— 600 „ I BÖO— 700 „ 700— 800 „ * 900—1000' „ 1000—1100 „ ' 1700—1800..,, 1800—1900 „
Thomassalak i kainitos p a r c z e l l á n 6 helyen 3 helyen.
Az "eredmény azonos az előző évivel is. A Thomassalak kainittal együtt éz esetben is jóval nagyobb mértékben fokozta a termést, -mint . egymagában, mert a Thomassalakos parczella csak kivételesen adott 500 kg.-nál nagyobb termés többletet, 27 eset közül 23-ban a terméstöbblet 500 kg.-on alul maradt, a / 7 0 0 k g . - o t / p e d i g csak két esetben haladta meg, a Thomassalak és kainitos parczellán ellenben 86 eset közül 15-ben volt a terméstöbblet §00 kg.-nál kisebb és -6 esetben 700 kg.-nál nagyobb. 1897-ben az állomás 115 h e l y e n ' végzett réttrágyázási kísérletet,mely az előző éviektől: annyiban különbözött, hqgv a Thomassalakos parczella elhagyatott ugy, hogy a kísérletre csak két parczella szolgált, melyek közül az egyik Thomassalak és kainittal megtrágyáztatott, a másik trágyázatlan maradt. A terméstöbblet v o l t : 100 kg.-nál kevesebb 1 0 0 — 200 kg. . . . •200— ,300 „ ' , ,. 300— 400 „ r- • 400— 500 „ . . ,500— 600 „ . . N 600— 700 -•„ 1 . 700—,800 „ . . 800— 900 „ . . 900—1000 • „ .. . 1000—1100..,, . . 1,1,00—1200 „ . . 1200—1300 „ . . .1300—1400 „ . . 1400—1500 „ . . 1700—1800 „ ... 1800—1900 „ . .. 2300-2400 „ . . 240Q-on felül . . .
. . . •' . . . . . . . . . . . . . .
. .
55 helyen, m 5 5
1
. . 2 . '8 .- v 4 ; 3 . i ';' 4 . 1 . 1 . 1 í . 1 . 1 . 2 . 2 • |v
A 65 kisérletnél tehát nagyobb volt a termés a trágyázott parczellán, ezzel szemben. 6 volt .olyan, amelynél a két parczella egyforma termést adott és '8 olyan, amelynél a trágyázott kevesebbet termett, a különbség 44—400 kg. között váltakozott. 79 kísérletnek tehát 82°/o-a kedvező eredményt adott. A mesterséges trágyafélék alkalmazásából származó terméstöbblet aaonban igen széles határok között ingadozik. 14 helyen nem haladta : meg a 200 kg.-ot vagyis a különbség n e m volt oly nagy, hogy azt határozottan a műtrágya h a t á s á n a k lehetne betudni, ezzel szemben „ pedig 12. helyen 10—20 q között volt. A közölt kísérleti eredményekből azon következtetést vonhatjuk le, hogy a mesterséges trágyafélékkel a rét termése igen sok esetben fokozható, azonban a trágyázás folytán előálló-terméstöbblet igen széles határok között változik. A terméstöbblet mind a h á r o m évben különbözőleg állott elő, egyes helyeken a széna termésében különbség alig mutatkozott, a sarjunál ellenben a különbség jelentékeny volt, más esetben ennek ellenkezője fordult elő, a legtöbb helyen azonban széna és sarjú együttesén szolgáltatták a terméstöbbletet. E tekintetben sokat határoz az i d ő j á r á s b a szerint, amint az a széna vagy sarjú termésének kedvez, inkább, lesz a különbség is kisebb vagy nagyobb. A gazdára azonban n e m elegendő tudni azt, hogy a műtrágyával fokozható-e a rét termése,' reá nézve az mérvadó, hogy jövedelmező-e a műtrágya h a s z n á l a t a ? vagyis, hogy mil,y nagynak kell lenni holdankint a terméstöbbletnek, hogy a költségek megtérüljenek és még azonfelül haszon is maradjon. Ha a műtrágyának h a t á s a csak e g y ' évre terjedne és a széna minőségére a trágya hatással nem volna, akkor a számítás igen egyszerű volna, a terméstöbblet pénzértékéből; le kellene vonni a trágyázás költségeit, és a m i marad, az a jövedelem. Hogy tehát számitásunk megbízható .legyen, két kérdéssel kell tisztába j ö n n ü n k : egy vagy több évre terjed-e a Thomassalak és kainit hatása és hogy minő befolyást gyakorolnak ( ezen trágyafélék a széna minőségére. Hány évre terjed a Thomassalak
ésT[kainit termésfokozó
hatása ?
A külföldi tapasztalatok szerint a Thomassalak és kainitnak h a tása több évre terjed, szükségesnek véltem ez okból a hazai íéttrágyakisérlet'eknél ez irányban is adatokat gyűjteni, felkértem tehát azon gazdákat, akik 1895-ben és 1896-ban a réttrágyázási kísérletekben részt vettek, hógy határozzák meg a kísérleti ' parczellák terthését 1896-ban, illetőleg 1897-ben. Az 1895-iki kísérletek közül összesen 12 gazdaságból érkezett feldolgozható jelentés, ezenkívül még 5 gazdaságból jelentették, hogy különbség mutatkozott ugyan, de az különböző kalamitások miatt megállapítható nem 'volt. A Thomassalaknak egymagában alkalmazva 3 helyen nem volt utóhatása, ezek közül azonban két helyen 1895-ben sem növekedett a térmés, egy helyen pedig" csak csekély mértékben, a miért is elmondhatjuk, miszerint utóhatás ott nem'volt észlelhető, ahol az első évben sem mutatkozott terméstöbblet. Azon gazdaságban, ahol az utphatás biztosan megállapítható volt, egy gazdaságban u. is csak a trágyázatlan és a Thomassalak és kaini.
tos parezella t e r m é s é t lete volt: 100 120 , 204 341
határozták kg. „ „ ,,
meg, i széna és sarjutermés
több-
342 kg. . 389 „ , " . 622 „ . 960 „
E szerint 6 gazdaságban vagyis, ahol a terméstöbblet a 200 kgot meghaladta a. terméstöbbletet határozottan a Thomassalaknak lehet betudni. Hozzáadva ezen terméstöbbl^thez az illető ( gazdaságban a trágyázás évében elértet, a két év termés többléte: 148 kg.
: 667 750. £>15 1500"
kg. „ „ „ volt.
A Thomassalak és a kainittal megtrágyázott parczellák termésében ugyancsak 3 helyen n e m mutatkozott utóhatás, mind a 3 esetben oly gazdaságokban, amelyekben /1895-ben is vagy egyáltalában nem mutatkozott különbség, vagy az aránylag csekély volt. A többi i terméstöbblet v o l t : . , ^70 kg. 330 •„ 380 „
400 kg.
vagyis 8 gazdaságban a különbség a trágyázatlan és az előző, évben megtrágyázott rét termésében oly nagy volt, hogy az csakis a trágya hatásának tudható be. A két év termés többlete v o l t : 108 kg. 191' „ 689 „ 810 „' 849 „
• 900 949 , 960 1080 . 1381
kg. „ „ „ „ .
Az 1896-ban elszórt műtrágya utóhatásáról 9 helyről érkezett be jelentés. A trágyázott parczellákon mind a 9 helyen a termés nagyobb volt, mint a trágyázatlanon, a terméstöbblet volt ugyanis: A Thomassalakos J A Thomassalakos p a r c z e 1 I á n 3 0 0 kg. 15 kg. 509 kg 224 „ 580 „ 500 „ 640 „ 640 „ 300 , 1400 „ 1400 „ 410 „ 500 „
33 kg. •57 „ 188..,, 199 „ 200 „
A Thomassalakos parczellán két helyen, a Thomassalak-f-kainítosnál egy helyen a terméstöbblet oly csekély, hogy az figyelembe se vehető, ezenkivül a Thomassalakos parezella 3 helyen oly terméstöbbletet adott, — csak 180—200 kg.-ot, — amelyről nem lehet egész határozottsággal azt mondani, .hogy az a trágyától származott ugy, hogy a 9 kísérlet közül a Thomassalaknak 4 helyen, a Thomassalak + kainitnak 8 helyen volt számba vehető nagyobb utóhatása. A 9 kísérletnél a két évi.terméstöbblet volt: Thomassalak kg. 5.10 kg. „ 850 , 940 „ 2500 „ 500
Thommassalak + kainit ' 176 kg. 1160 kg. . 300 „ 1510 „ .532 , 2350 „ 610 „ • - 2400 „' 1149 „
A közölt adatokból teljes határozottsággal kitűnik, - hogy ugy a Thomassalaknak, mint a kainitnak a második évben is van, m é g pedig részbén jelentékeny, utóhatása, de kitűnt az is, hogy a Thomassalak és Jcainit együtt alkalmazva a második évben is jelentékenyebb terméstöbbletet eredményez, mint a Thomassalak egymagában. A tbrmésfokozódás megítélésénél fontos azt tudnil, hogy minő összefüggés van az első és második év terméstöbblete között, < vájjon ha az ; első évben a többlet csekély, nagy lesz-e az a második évben és viszont, az első évi nagy terméstöbbletnek kisebb többlet felel-e m e g a második évben. A szántóföldi terményeknél az állomás azt tapasztalta, hogy nagy átlagban annál csekélyebb az utóhatás, minél nagyobb' a terméstöbblet az első évben, a rétre ezen szabályszerűség n e m állapitható meg, amint az az plábbi adatokból is kitűnik: A gödöllői uradalom Ilka m a j o r j á b a n a terméstöbblet voll: 1895-ben Th. s. után 408 kg. Th. s. + . K. után 869 kg. 342 . •512 1896-ban Nórápon 650 350 , < 330
Rába-Hidvéghen 1896-ban Th. í után 550 kg.' Th. s. ; ; 1897-ben „ 3öo „ „ . Hanván 1896-ban „ , „' .310 „ „ „ „ 100 „ „ „ 1897-ben „ .
550
volt a terméstöbblet vagyis az első év nagyobb termésének aránylag kisebb terméstöbblet felel meg a második évben, mely azonban magában véve még mindig elég tekintélyes lehet. Ezzel szemben egyes helyeken az első év kisebb terméstöbbletének nagyobb terméstöbblet felelt meg a második évben, igy például 1895-ben Th. s. után 105 1896,ban ,204 Kis-Szt.-Miklóson 1895-ben > 150 1896-ban i 330
Bolhón
kg. Th. s. - f K. után . 265 kg. ,, „',, 584 „ . ' . „ „ „ „ „ 200 „ ,, „ „ „ „ 410 „
Számos esetben az első és második év termése közel volt, így volt Hont-Ujfalun
1895-bén Th. s. után 225 kg. Th. 1896-ban „ „ ' „ • 30,0 „ „ Csáktornyán 1895-ben „ „ „ 326 „ „ 1896-ban „ „ „ 341 „ . „ Kis-Jeszeniczen . 1896-ban „ „ „ 700 „ . „ 1897-ben „ „ „ 960 „ „ T.-Lökön 1896-ban „ „ „ 154: „ „ 1897-ben „ „ „' 199 „ .,
egyforma
s. + K. után 300 kg. „ .„ „ 389 „ „ „ • „ 430 „ „ „ „ 380 „ „ „ „ 920 „ „ „ „ 960 „ „. „ „ - 640; „ , „ „ ,,. 509 „
Az utóhatás a . második évben az egyes kísérleteknél különböző méry;ü volt ugyan, azonban ott, ahol az első évben hatás mutatkozott a második évben rendszerint a trágyázott parezella ;szintén jóval többet termett, mint a trágyázatlan. N A trágyázás jövedelmezősége szempontjából kívánatos volt megtudni, hogy kiterjed-e a trágya h a t á s a a harmadik évre is,- ez okból felkértem azon gazdákat, a kik 1895-ben trágyázták meg a réteket, hogy határozzák meg a harmadik évben is; külön-külön az egyes parczellák termését. Összesen 4 kísérletező,felelt meg ezen kérésünknek, az eredmény a kövétkező v o l t : A terméstöbblet volt , a Ths.-o.s a Ths. + K.-os parczellán . Kisbéren -1895. évben
1897. Gödöllőn 1895. 1896. " 1897. Hont-Ujfalun 1895. 1896. 1897.
840 960 640 ; 105 204 413
kg. „ „ „ „ „
450 630 413 265 589 613.
'
• 512 1465 300
342
kg. „ .. „ „ '' „
A 4 kísérlet közül 3-nál a h a r m a d i k évben is mutatkozott és pedig aránylag igen jelentékeny terméstöbblet. Ezen három helyen a h á r o m évi terméstöbblet volt: Kisbéren 2440 és 14^3 kg., Bolhón 722 és 1467 kg., Gödöllőn 1930 és 2846 kg. Elmondhatjuk tehát, hogy Thomassalaknak és kainitnak a hatása legalább két évre sok: esetben azonban 3 évre is terjed, ^ezért t e h á t nagy hiba volna az első év eredményéből vonni le a következtetést a trágyázás jövedelmezőségéről. Minő hatást gyakorol a Thomassalak és a kainit a réti széna minőségére ? Az előbbiekben láttuk, hogy a mesterséges trágyákkal a rét termése fokozható, még pedig jelentékeny mértékben, a gazdára azonban fontos azt is tudni, vájjon a h a t á s csak abban nyilvánul-e, hogy a rét. eddigi növényei, erőteljesebb növekedés folytán nagyobb termést adnak, vagy pedig, hogy a mennyiségen kívül á minőségre is kedvező hatást gyakorol-e a trágya azáltal, hogy a jobbféle növények fejlődését előmozdítják. A trágyának a széna minőségére gyakorolt befolyását kétféle módon lehet megállapítani: a gazdák megfigyelése alapján és a széna botanikai elemzése által. Az orsz.. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás által végzett kísérleteknél mind a két mód figyelembe vétetett, A gazdák tapasztalatai közül álljanak itt a kö.vetkezők: 1895. évben. Pozsonym. Duna-Szerdahely. Korábban és bővebben virágzott a . hereféle, több volt az aljfü s ezért a széna jobb. Fejérm. Vaál. A trágyázott parczellák növényzete Sűrűbb állású volt, egyenletesebben virágzott és a jobb füvek előtérbe léptek. Somogym. Bolhó. Az aljfüvek elsürüsödtek, a virágzás teljes volt, kevesebb kóró mutatkozott. Somogym. B.-Tamási. Sás és békarokka nem mutatkozott oly nagy mennyiségben s ennek folytán a s z é n a ' minősége javult..
Somogyin. Kéthely. A növényzet üdébb, magasabb volt., korábban virágzott, a széna s'zelid'ebb "lett, a Sáánemüek visszamaradtak. Tolnám. Lengyel. A Thomassalak és kainitos parczellán már kaszálás előtt feltűnően látható volt a kedvező eredmény szinre ós tömöttségre, különösen az aljfüvek s hereféléknél, igy nemcsak a mennyid é a minőségre is kedvező befolyással volt. Csongrádm. Királyhalom. A" herefélék a kainitos parczellán feltűnően elszaporodtak. Pestm. Tfalár. Különösen szembeötlő volt a herefélék erős fejlődése a Thomassalak és kainitos parczellán, minek folytán a jószág is szivesebben eszi, mint a trágyázatlan rétről nyert szénát. Abauj-Tomam. Kassa. A trágyázott parezellákon gyorsabb volt a fejlődés, a virágzás is korábban következett b e ; a here és az édes füvek különösen jól diszlettek. Beregm. Daróci;. A Thomassalak sem szemre, sem fejlődésre különbséget nem mutatott, a kainittal is trágyázott parczellán azonban a sarjú növekedése sokkal b u j á b b volt, több "lóhere fejlődött. 1896. évbeu. Trencsénm. Kis-Jeszenicz. A Thomassalak és kainitos parczellán a virágzás tökéletesebb és koraibb, a fü sokkal sürübb. Ha kedvező időjárás van, a szénatermésre az eredmény kedvezőbb lett volna, igy is szép az eredmény, a trágyázatlan rétről h á i o m akkora területet kell lekaszálni, hogy annyi széna legyen, mint a trágyázatlan. A sarjú termését nem állapíthattam meg, mert a lekaszálás után több. mint 3 hétig a szűnni nem akaró esőnek volt kitéve ós elrothadt. Alomnak se való. Nálunk különben nem szokták a sarjút kaszálni, mert nagyon rövid marad, de a trágyázott parezellákon nagyon ís elég szép magasra m e g n ő t t ; az embej-ek megcsodálták kaszálás után a vastag rendeket, Baranyam. Baranya-Sellye. A mütrágvázott parezellákon sokkal több a Íj fü s lóhere termett, mint a trágyázatlanon. Somogym. B.-Btrény. A Thomassalakos parczellán legtöbb lóhere látszott. Vasm. Sáy. A here dúsabban és,fejlettebben virágzott. i Zalam. Keszthely. A Thomassalak és ' kainitos parczellán több a here. J.-N.-K.-Szolnokm. Pa.-Gyócs. A műtrágyának szemmel látható hatása volt különösen a Thomassalak és kainitosnak, főleg a minőségre. Abauj-Tomam. Komartícz. A különbség szembeötlő v o l t ; a trágyázott parezellákon a sarjú térdig érő volt, sok fehér és vörös herével, már messziről kivált a szomszédok rétjeitől. Minősége kitűnő. Biharm. Belényes. Kora tavaszszal a trágyázott parczeilék kiégettnek látszottak, de ezután buján, tömötten nőtt, a kaszáláskor vastag rendek hullottak, sokkal finomabb szálú fűvel keverve, egy szóval a Thomassalak és kainitnak vidékünkön igen kedvező halása voll n rclrc. Szatmárm. Erdőd. A trágyázott területen termett széna értéke tetemesen javult, legalább 15 ö /o-kal, a savanyu füvek nagy része kiveszett és helyében több here termett. KisTciiícüllöm. Badnóth. A sarjú minősége a Thomas salak és' kainitos parczellán feltűnően jobb volt, mint a másik két p.arczellán. 1897. évbeu. Barsm. Nemes-Kosztolány. A kaszások maguktól megismerték a különbséget, annyira jobb, sürübb, magosabb és sötétebb szinü volt a trágyázott parczella. A különbözet a két parczella között úgyszólván óriási,- a trágyázott részen a sarjú tömöttebb. széles levelű, dus növésű. Pozsonyra. Sipos-Karcsa. A anyaszéna letakaritása után 16—20 nap múlva azt tapasztaltam, hogy a trágyázott részen sokkal több a heretéle és egyéb jó fü is, mint a nem trágvázotton, bár mindenikére egyforma mennyiségű vadlóheremagót szórat.tam el 1896. tavaszán. Pozsonym. Modor. A növényzet sokkal jobban fejlődött a trágyázott részen, a szokottnál több volt a here, különösen a sarjunál. Somogym. Bodrog. A inütrá.gyázott parczella b u j á b b a n fejlődött, tömöttebben virágzott, a széna jobb minőségűnek látszik. Somogym. Vörs. A műtrágya hatásának tulajdonitható, hogy a réten a második sarjú oly gyorsan fejlődött, miszerint kaszálható volt. A rét füve sokkal bujább, szinben egészségesebb lett. Tolnám. Simontornya. A mütrágyás réten a növényzet fejlődése és virágzása gyorsabb volt, herefélék bővebben mutatkoztak. Vasm. Fülöpmajor., A széna minősége oly eltérő voltjjja nem mütrágyázott parczellától, mintha az előbbi herével lett volna bevetve. Zalam. Kehida. A fü bujábban, tömöttebben fejlődött, a lóhere és a nemesebb füvek mennyisége 'nagyobb volt. ' . Hevesm. Verpelét. A lóhere nagyobb mennyiségben fordult elő és dúsabban virágzott. • Hevesm. Heves. A fü b u j á b b a n fejlődött, különösen az aljfü, a ^lóhere dúsan virágzott. Mig természes kaszálóink alig adtak 8—10 q.-t, addig a trágyázott 20 q.-n felül termett. Pestm. Alberti. A herefélék nagyon elszaporodtak a trágyázott réten, a. rét három kaszálásuvá alakitható át kellő gondozás mellett. Pestm. Nagy-Körös. A trágyázott rész egész éven át b u j á fejlődésü volt, különösen a herefélék nagy tömege tünt fel. Pestm. Felső-Babád'. A trágyázott rész növényzete haragos zöldszinü, m a g a s a b b és .tömöttebb növésű volt a töbi részekhez képést,
tarkálott a virágoktól, különösen sárkerep és here mutatkozott, a széna szelídebb, puhább, elsőrendűnek mondható. Gömörm. Alsó-Vály. Sürübb volt a növekedés, erőteljesebb a virágzás, küiönösen feltűnt a herefélék b u j a fejlődése.' Gömörm. Báhó. A trágyázott parczella több és jobb füvet termett, sok mindenféle lóhere mutatkozott rajta, téhát a széna minősége is megjavult. Gömörm. Horka-p. A trágyázásnak feltűnő h a t á s a mutatkozott, az alj füvek és herefélék nagyobb számban fordultak elő. Sárosm. Bártfa. E mütrágyázott részen szép mennyiségben mutatkozott a vadi lóhere. * Biharm. Belényes. A különbség igazán meglepő volt, a tulnedves idővel térden felül megnőtt a fü a trágyázott parczellán, dus rendeket adott a legjobb füvekkel keverve. Szabolcsm. Kemecse. Tavaly, midőn a rét még n e m volt mütrágyázva, a széna ugy minő- mint mennyiség tekintetében csekély volt, sarjút kaszálni m é g ' 5 — 6 éve nem is lehetett, tehát a műtrágya h a t á s a nagyon is feltűnő, küiönösen a here és apróbb füyeknél. Ezelőtt a here oly csekély volt, hogy azt a kasza nem is vágta le. Szükségesnek véltem nagyobb számban közölni a gazdák tapasztalatait, mert tudom, hogy a praktikus gazdákra semmi sem bir oly meggyőző erővel, mint gazdatársainak a gyakorlatban szerzett tapasztalatai. Legkevésbbé sem akarom azt állítani, hogy a műtrágya mindenütt meg fogja javítani a rét minőségét, a végzett kísérleteknél több helyütt semmi változást sem tapasztaltak a rét növényzetében, azonb a n azt vélem, hogy a közölt adatokból egész határozottsággal levonhatjuk azon következtetést, hogy a Thomassalalc és kainit sok esetben a széna minőségére kedvező hatást gyakorol az által, hogy a jobb féle füvek és a herefélék fejlődését előmozdítja. Különösen figyelmet érdemel pedig azon körülmény, hogy a hatás már az első évben mutatkozott, még inkább várható a rét növényzetének javulása a második évben, a midőn a jobbféle növények az első évben megerősödtek. Azon gazdák, kik a trágya utóhatását is megfigyelték, legtöbb esetben azt tapasztalták, hogy a trágyának hatása a széna minőségére a második, sőt a harmadik évben is tapasztalható volt. ' ' : A széna minőségét legpontosabban ugy állapithatjuk meg, hogy meghatározzuk, mennyi benne a here, az édes és a savanyu fü. A kísérletek egyrészénél a széna minőségét ezen módem is megállapítottuk, felkértük a kísérletezőket szénaminták beküldésére s ezen mintákat botanikáilag megelemeztük. A nyert adatokból álljanak itt a következők: ö
Csorna (fahegy) trágyázatlan Th. + K. . Keszthely trágyázatlan . . Th. K. Gyócs trágyázatlan . . . Th. + K. Komorócz trágyázatlan . . Th. + K. Zilah 0.: Th. - f K. B.-Berény 0 Th. -i K.
. ., . . . . . .
. . . . . . . .
.
.
.
.
' ' '•£§ ' 38-38 64-46 52-55 55" í 5 38-70 34-90 47-37 35;64 37-40 29-75 64-39' 63 98
s
5 k:'
m 36-61 13'31 1-89 - 1-71 0-92 0-06 26-84 16-77, V.0-70 0-06 17-16 9 75
w — 25-01 2206 , '0'17 42-64 2-92 8-21 . 34-88 53-05 7-33 4338 .21-66 ' 5-26 • • . 20-56 33-24 .14-3.1 14-43 . 47'47 4706 23M0 1-87 16-68 . 20-65 5 71' X
A megelemzett szénaminták között is voltak olyanok, a melyeknél a trágyázás h a t á s a nem volt kimutatható. Azt a közölt adatok, eléggé bizonyítják, hogy a trágya kiváló hatással lehet a széna minőségére, e hatás egyrészt a savanyu füvek megfogyásában, másrészt a herefélék elszaporodásában mutatkozik. Több gazda felvetette már azt a kérdést, honnan, van az, hogy a - m i g a trágyázás előtt nagyon szórványosan fordult elő a here, a trágyázás után az feltűnő mértékben mutatkozott? Nagyon természetes, hogy az a here a trágyázás előtt is ott f o l t a réten, csakhogy nagyon apró maradt, mert n e m volt elégendő tápláléka, a trágya folytán erőre kapott, megerősödött, elhatalmasodott. Vannak rétek, amelyeken here egyáltalában nem fordul elő, — a tőzegrétek, — ezekre a trágyázás után ezélszerü lesz h e r e m a g o t vetni, hogy a széna jobb legyen. Ez annál is inkább kívánatos, m e r t amely réten n e m fordul elő a here, azon a nitrogén pótlását eszközlő növények hiányoznak, az ily rétnek nemcsak a szénája lesz tehát kevesebbet érő, de tökéletlen lesz a visszapótlás is. A feltett kérdésre tehát a feleletet abban foglalhatjuk össze, hogy a Thomassalak és Jcainit a széna minőségére kedvező befolyást gyakorolhat egyrészt „ azáltal, hogy a savanyu füvek száma megapad, másrészt, hogy jobb füvek, főleg az aljfüvek és/ a herefélék elszaporodnak. 7. Mikor lesz jövedelmező
a Thomassalak
és
kainit
alkalmazásaJ
Ha valamely oly szántóföldi vetemény alá használunk műtrágyát, amelynek rendes piaczi ára van, például buza, akkor a jövedelmezőség kiszámítása igen egyszerű, csak ázt kell meghatározni, hogy mennyi
értéket, képvisel á. terméstöbblet, mert ezt összehasonlítva a trágya árával, megtudjuk, hogy szolgáltat-e jövedelmet a terméstöbblet vagy nem. Ha pl. a buza alá kat. holdankint 150 kg. szuperfoszfátot használtunk és utána a terméstöbblet 100 kg. volt, a műtrágya @ frtba került, a búzát 8 frtért adtuk el, akkor tudjuk, hogy a trágyázás jövedelmező volt, mert kat. holdankint marad 2 frt jövedelem és a szuperfoszfátnak termésfókozó hatása a második évben. A réteg trágyázásánál a jövedelmezőség 'Jszámitása n e m oly egyszerű, egyrészt, mert a szénának nines mindenütt piaezi ára, másrészt, mert annak értéke sokkal szélesebb határok között ' ingadozik, mint .pl. a gabonáé, 100 kg. jó minőségű hegyi vagy szék széna mégegyszer annyit érhet, mint a tőzeges rétekről nyert s végül mert a trágyázás — mint láttuk -— nemcsak a széna'mennyiségére, h a n e m a minőségére is lényeges befolyást gyakorolhat. A pontos számításhoz t e h á t tudni kellene, hogy mily áron értékesíthető az illető vidéken a széna és hogy mennyivel emelkedett a széna értéke a trágyázás folytán, ezt azonban megállapítani nagyon bajos. Még egy tekintetbén különbözik a réttrágyázás jövedelmezőségének kiszámiiása a rendes piaezi árral biró, eladás tárgyát képező növények jövedelmezőségének kiszámításától. Ha például a gazda azt tapasztalja, hogy a búzánál a terméstöbblet mindent felszámítva éppen csak a termelés költségeit tériti meg, akkor bizvást elmondhatja, hogy a műtrágyázásnak nincs czétja, mert a termés fokozásának csak akkor van értelme, ha azzal együtt a jövedelem is növekszik. Egészen másképpen áll a dolog a szénával. Ha például valahol a jobb minőségű széna q - á n a k az ára 2 frt, a kat. holdankinti terméstöbblet 8 q., a trágyázás pedig 16 frtba .került, akkor a trágyázásban a terméstöbbletben csakis a költség térül meg, mégis jövedelmező lehet, mert a legtöbb gazdaságban a szénából rendszerint nincs annyi; mint amennyire szükség volna és nem is vásárolható annyi, mint amennyi kellene 1 és ezért a műtrágyázás akkor is hasznot h a j t ó lehet, ha számokban kifejezhető jövedelem nem is mutatkozik, mert a gazda jó minőségű szénához jut, megfelelő árért. A réttrágyázás jövedelmezőségének kiszámításánál a felhozott okokból azon eljárást ajánlom, hogy a kg.-ban kifejezett terméstöbblettel osztassák el a trágyázás költsége, és a gazda határozza meg, vájjon megéri-e a széna azt az árt, amibe neki az került. Ha például a terméstöbblet 850 kg., . a trágya 16 frtba került, akkor a széna q.-ja 850 kg = * ^ ^érül, e n n Y i , ; a z t vélem-a jó minőségű széna mindenütt megér, ha a terméstöbblet 650 kg., akkor a széna q.-ja . 2 frt 46 krba kerül* vagyis oly árba, melyet nem mindenütt ad meg a gazda a szénáért, de azért vannak vidékek, ahol ezen ár mellett is jövedelmező lesz a trágyázás, ha a terméstöbblet csak 400 kg., akkor a széna q.-ja 4 frtba kerül, ily drága szénának előállítása seholsem lehet jövedelmező és ezért a trágyázás n e m lesz helyén való. Azon kísérleteknél, melyekről fentebb megemlékeztem, 2 q. Thomassalak és 3 q. kainit használtatott fel, a parczellák egy magyar hold nagyságúak voltak, kat. holdra számítva tehát a Thomassalakból 206, a kainitból*) 400 kg. használtatott fel. A Thomassalak q.-jának árát 2 frt 60 krral, a kamitét 2 frt 50 krral számítva a költség kat. holdankint a Thomassalaknak egym a g á b a n való alkalmazásánál 7 frt, a Thomassalak és kainit együttes használatánál 17 frt. Ha most a két évi terméstöbbletet összeadjuk és ezzel elosztjuk a trágya árát, megtudjuk mibe kerül a trágyázás folytán előálló terméstöbblet q-ja. A mint már emiitettem, azon gazdák közül, kik első izben 1895 b e n végeztek réttrágyázási kísérletet, 1896-ban tizenketten számoltak be a trágyautóhatásáról. A 12 gazdaság közül 2 helyen egyik évben se mutatkozott terméstöbblet, ezek tehát a számításnál figyelmen kívül hagyandók. A többi 10 kísérlet közül 8-nál mind a két parczellán, kettőnél pedig csakis a Thomassalak és, kainitos parczellán mutatkozott mind a két terméstöbblet. A számítás eredménye a következő' Két évi t(srméstöbblet
Hont-Újfalu Kisbér . . Károlyháza Bolhó . . Kéthely. . Lengyel Nóráp . . Szt.-Rókus Gödöllő . Sz.-Béla
. . . . .
. . . . .
. . .
. . .
. : . .
Ths. Ths + K. parczellán kg. kg614 689 1800 1080 148 108 309 849 815 949 191 960 450 667 - 810 750 1381 900 —
—
100 kg. szén a előállítási Ths. Ths. + K. parczellán kr. kr. 113 38 473 226 85 — ' 155 104 93 —
247 152 1574 200 129 890 177 209 123 188
*) A kainit zsákolatlanul (ömlesztett állapotban) szállítva vaggononkint 106 frtba kerül, a szállítási költség 115—150 frt — Mosony—M.-Óyárig 114 frt — e szerint sok esetben q.-jának ára 2 frt 50 krnál kevesebb. Kicsinyben hozatva q.-ja Budapesten 2 frt 80, 3 frt, csakhogy a számítás alapjául mindég a nagybani árt kell venni, meri ha valaki már nem kísérletképpen, hanem nagyobb területre alkalmazza a műtrágyát, akkor azt vaggonszám fogja hozatni s ezért a kísérleti adatoknál is mindig a nagybani vásárlásnál fizetendő árak számitandók.
A Thomassalak után égy a Thömatlsalak ésí kainit után kéthelyen a s z é n a q-ja „oly sokba került, a mennyit az .semmi körülmények között sem ér meg, egy-egy helyen annyiba,^ a m e n n y i t ' c s a k a ' j o b b minőségű széna ér meg, a legtöbb helyen — hat illetve hét helyen • ellenben a trágyázás folytán részben olcso, reszben pedig mérsékelt a r e r t jutottak a gazdák szénához, amiből az köVé/^ezib, trágya-, zás is, amelynél a holdankinti költség 17 fttot tesz ki, sok esetben igen. jövedelmező lehet a műtrágya alkalmdzása'ar^ré.^', A Thomassalak egymagában alkalmazva, annyiban mutatkozott jövedelmezőbbnek, mert a széna q-ja tóájd'íhindétíüttkév'esébfie került, ebből azonban korántsem következik, hogy"mindig'bzéWzerübb lesz a rétekre csakis Thomassalakot használni, mert-' egyrészt kalkulils dolga, hogy miből van nagyobb haszna a jraz'dá-:;') imuk, ha mint például Nórápon 450 kg.-mai terem több széna''holdánkint és ' a n n a k q - j a 1 frt 55 krba kerül vagy ha a terméstöbblet 960 kg. és arifiak'l^ja H r t 7 7 krba kerül, vagy ha mint Gödöllőn a terméstöb'blet 750'kg: és'q-ja 93 krba, vagy ha az 1381 kg. és annak q-ja 1 frt '23-krba'kérűlV másrészt 'itíeg-ázV is figyelembe kell venni, hogy az ulóhktá&tól'íegy^kivét-eléVetiéppen oly gazdaságok tettek jelentést, a mely/ékben'; ;á kaihiíWo h a t á s a aránylag , mérsékelt volt, vagyis az inkább agyá'go.sabb talajú^ rétekről, így 1895-ben 4 helyen volt a T h o m a s s a l a k i é s -kainit: ::után ai'térméátöbblet 10 q-n felül és ezek közül egy helytől - se ^közölték íaz. utóhatást, 6 gazdaságban volt a terméstöbblet 7 —90O kg. s ezek közül csak egy helyről, a gödöllői uradalomból érkezett- be jelé'ütés, vagyis : é p p e n azan gazdaságokból m a r a d t el a jelentés, ahol a kainitnak - legnagyobb f volt a hatása. >i : ií<-. . •1 , Azon 13 gazdaságban, amelyek az-:4.8®S-ik : és; 1^97-ik évi i tér^ méssel számoltak be, a terméstöbblet nagysága;,és. előállítási,ára: v o l t :
'
K.-Jeszenicz Előszállás Rába-Hidvégh Jakabfa . . . Pa-Gyócs . . Pa-Taskony B.-Szt-Miklós . Hamva . . . Belényes . . Erdőd . . .
Kétéves terméstp-bMet 100 kg. széna ;élá;állítási: ára Tbs. ThsV4íK.í - ••<;. Ti:*. ,T!:s. ;-.K. . ; :zellán tlte l.w.zcíián <;.!-.; ';, kg. kr • kg.' 90Ó 329 850 56? 278 29 480 510 2500 463
í á f ' 151 : 102 ! "' ; ' í ? í í f 2l2 : i "-' ; r :1066 UOftVlO,: -1 72 ';1'-' 2350 ' . 1513 •' 123 • 112 532-' "' '- 251 ,.;>—I.'Í'.i1 i 2-110 : — • 6VO : 145 ' '2 78 í; í , 1510' iM .' Í37 112 ' 28 70 '••'•" 2400 : 146 • • 1150 • •"•:J; .-151.' = ' •
Őszálláson és Gyócson a T h o m a s s a l a k ' ' W kiíinilos pare'zel'lán, Pa-Taskonyon ezenkívül meg a Thomassaíakos, , p , a r o z e l l & . n f l f l h f a terméstöbblet csekély volta miatt, a széna, előállítási ára oly nagy yqlt, hogy a trágyázás egyáltalában nem...volt ha^znosithato. Puszta-GvocsQn a Thomassaíakos, K.-Szt.-Miklóson a TocQrnassalak e l kainitos. pa,r-: czellán termett széna előállítási ára oly, hagy volt,, piint amilyen á r t csak kiváló minőségű szénáért lehet, r&. Je^to^b: esetben:,,megadni, a többi helyeken azonban a trágyázás.nagvon-.JS hasznot hajtó voit, mert a széna m m á z s á j a aránylag csekély összegbe került. A Thomassalak és kainitos parczellákon termett széna előállítási á r a a legtöbb helyen meglehetősen egyforma volt, amiből az tűnik ki, hogy a kainit jelentékenyen növelte a termést, mert a jóval nagyobb trágyázási költségek daczára sem, került többe a széna. Azon 3 gazdaságban, ahol az utóhatást két éven át figyelték meg, a 3 év termését véve figyelembe, a széna q.-ia Kis-Béren 28, illetve 113, Boltion 96 illetve 115, G ö d ö l l ő n k é illetve 59 krba került. Ezen számok azt hiszem, eléggé bizonyítják azt, hogy a mesterséges trágyaféiékkel a rétnek nemcsak a terméséi lehet fokozni, a minőséget javi'ani, hanem egyúttal olcsó áron vagyis jövedelmet hozólag állítani elő a szénát. Azonban, ha mindjárt' azon aránylag mégis csak tetemes költségnél, amelyet a trágyázás az emiitett esetekben okozott, a műtrágyák alkalmazása sok esetben jövedelmezőnek is mutatkozik, mindazáltal sok gazda vonakodni fog a rét trágyázására holdankint 17 frtot kiadni. Azonban akárhány esetben a költség lassankint redukálható. Első izben nem lesz ugyan czélszerü kevesebb trágyát alkalmazni a fentebb elmondott okokból, de ha egy, vagy legfeljebb kőt izben a fentebb emiitett mennyiséggel trágyázunk holdankint s ezáltal a rétet jó k a r b a hozzuk, később jóval kevesebb mennyiség is elegendő leend, mert ez esetben csak a te'rméstöbbletben elvitt tápanyag visszapótlására lesz szükség, amire pedig aránylag kevesebb mennyiség is elegendő. Igy például, ha első izben 250 kg. Thomassalakot és 400 kg. kainitot alkalmazunk, a harmadik évben ezen mennyiséget megismételjük, akkor később elegendő lesz, ha minden második évben 100 kg. Thomassalakot és 200 kg. káinitot használunk fel, ami által a költség felére redukálódik. Az első trágyázásnál azonban sohasem lesz czélszerü ily kevés mennyiséget alkalmazni, mert terméstöbblet alig, vagy csak nagyon kis mértékben fog mutatkozni és a, helytelenül alkalmazott takarékoskodásnak a jövedelem elmaradása lesz az eredménye. *) A Ths. + K.-oson terméstöbblet egyáltalában nem Volt.
8. Mely hónapokban trágyázzuk a r é t e k e t ? A komposztot minden 'esetben legczélszerabb t é l e n át kihordani a rétre, nemcsak azért mért az időbén érnek rá a fogatok legjobban, h a n e m azért 5 is, m e r t : f a g y o s idővel a szekerek n e m vágják fel a gyepet. De nemcsak a komposztot,, h a n e m az egyéb trágyaféléket is legczélszeriibb .lesz télen vagy már a megelőző őszszel elhinteni, m e r t ez esetben az eső és olvadó hólé az alkalmazott t r á g y a hatóanyagait a talajba b e m o s s a . : eloszlatja, m i r e ' t e h á t a növényzet fejlődésnek indul a trágya m á r . ott van, a hova jutnia kell, hogy hatást- gyakorolhasson.. Az orsz. m. kir. növénytermelési állomás réttrágyázázásí kísérleteinél a külföldi tapasztalatok Után indulva, a trágya rendszerint n o v e m b e r — d é c z e m b e r h ó n a p b a n küldetik szét csakis, ha valamely okból ez nam lehetséges, j a n u á r — f e b r n á r hóban. A hazai kísérletekből tehát nem ítélhető meg, hogy a trágyának őszszel vagy tavaszszal való elhintése lesz-e czélszerübb, a németországi tapasztalatok a z o n b a n e tnkíntetben reánk is m é j v a d ó k ' l e h e t n e k . A német gazdasági egyesület kérdőiveket k ü l d ö t t szét. egy ízben gazdáknak, amelyekre ,á rétek trágyázásánál szerzett tapasztalatok voltak reávezetehdők. Az egyik kérdés az volt, hogy mely időszakban a legczélszerübb a , trágyát elhinteni. Ezen kérdésre a jelentést tevők 5 6 % - a határozottari az őszszel való elhintést t a r t j a legjobbnak, 2 1 ' 6 % - a a télen 13'4oy0L'a a tavaszszal való elhintést nem taptja ugyan a legmegfelelőbbnek, 8 ' 6 % - a pedig a tavaszszal való elhintést n e m t á r t j a ugyan a legjobbnak, de épp oly jónak, mint az őszszel vagy télenvaló elhintést. A gazdák. 78°/o-a tehát a korai az őszszel vagy télenváló elhintést, t a r t j a a legjobbnak. Ha m á r Németországban, a hol a c s a p a d é k b a n sokkal ritkábban van h i á n y / mint minálunk, a trágyának őszszel vagy télen való elhintése mutatkozik czélszerünek, annál ' inkább az leend az minálunk, a hol a száraz távaszok épen n e m tartoznak a ritkaságok közé és az ily években a távaszszal elhintett .műtrágya h a t á s a az első évben legfeljebb a sarjunál fog. mutatkozni-, a mint azt Németországban is több helyen tapaszták, midőn; «zt csák tavaszszal hintették be. Igen érdekes és tánúlságos azon németországi tapasztalat is, hogy az öntözésre berendezett réteknél még az esetben is nagyon kedvező h a t á s t gyakorolt az őszszel elhintett trágyá, ha a rétet egész télen át öntözték, illetve hosszabb időn át víz alatt voltak, amiből az következik, hogy az áradásnak kitett rétekre is bízvást elszórhatjuk a trá' g y á t őszszel vagy télen. A trágya elszórására e szerint legmegfelelőbb idő ősz utóija vagy a tél. Mindenesetre czélszerü lesz azt a hó leesése előtt elszórni, mert ez; esetben sokkal biztosabban és egyenletesebben kerül a trágya a talajba, mintha azt a hóra hintjük el. 9. Milyen módon állapítsuk m e g rétjeink trágyasziikségletét? Bármennyire szükségesnek é s ezért nagyon is ajánlatosnak t a r t o m az egyébként tápanyaggal el n e m látható réteknek műtrágyával való megtrágyázását, egyáltalában, n e m tartom helyesnek, ha valaki a mielőtt meggyőződött volna, hogy minő. és mennyi műtrágyára van szüksége a rétnek, egyszerűen a mástól hallottak, vagy a szakirodalomban olvasottak alapján nagyban h o z a t j a a trágyát és ezzel egyszerre nagyobb területet trágyáz meg. Ha valahol, ugy a . mestérségés trágya-
félék alkalmazásánál szükséges, hogy a gazda az ö viszonyaibog leginkább beillő. eljárást kisértetek utján kipróbálja és nagyban csak azt alkalmazza, ami a kísérleteknél jónak bizonyult. Ezért n e m lehet a • gazdáknak elég melegen ajánlani, hogy a rétek, trágyaszükségletét kisőrletek u t j á n állapítsák meg. Az ily kísérletek s e m / k ü l ö n ö s nagy fáradságot, sem k ü l ö n ö s nagy költséget nem okoznak. Az eljárás a kísérleteknél a következő: Kimérünk a rétnek azon .részén, mely az egész rét átlagos minőségét leginkább feltünteti, 3 egy magyar holdas parczellát, melyek közül az egyik trágyázatlan marad, a : második 2 q Thomassalakkal ős 3 q'-kainjttarif4gy£?t$tík .iriegj -atiftrigg^ft.-.parczeHa pedig, ha a rét talaja középkötött;,j-vagy kötött,, 2 q Thomassalakkal, lui pedig tőzeges, 3 q kainittal ti'ágyáztatik pieg. A h á r o m .parczella termését külön kaszáljuk, boglyázzuk .;. és mennyiségét _ meghatározzuk. . Ugyanezt tesszük a második éví^en is, hogy a trágya utóhatását meg-' állapithassuk. A két év termésétől, feltéve, hogy az időjárás normális volt, .megítélheti a gazda, vájjon jövedelmező-e rétjének .műtrágyákkal való megtrágyázása és hogy melyik fhiitrágyának .alkalmazása lesz a legjobb trágya. Igen kívánatos, hogy a kísérlet a rétnek necsak egy, h a n e m 2 — 3 egymástól távolabb eső pontján hajtassék végre, mert .ekkor a. nyert adatokból sokkal biztosabban következtethetünk, mint hogyha a kísérletet »esak egy helyen végeztük. Az egyszeri trágyázással azonban a. kísérletezés, ipég nincs befejezve. Ha az első k í s é r l e t n é l n e m .: mutatkozik.megf&teló eredmény, akkor két év multán azt nagyÓBb mennyiségű- műtrágyának felhasználásával ismételjük meg, mert mint fentebb említettem is, .akárhányszor előfordul, hogy kisebb mennyiségű műtrágya hatástalan marad, a nagyobb mennyiségű pedig szép jövedelmet szolgáltathat. Ha pedig a trágyázás kedvező eredményre vezetett, akkor a további kísérletezéssel azt kell megállapítani, hogy a jövőben mennyi műtrágyára lesz szükség a maximális termések állandósítására, amiért is czélszerü az egyszer már az említett mennyiséggel megtrágyázott parezellákat a harmadik évben újból megtrágyázni, de a trágyából . csak félannyit venni, mint az első esetben. Ha ezen kevesebb mennyiségű trágya felhasználásával is megfelelő eredmény mutatkozik, akkor megtudjuk, hogy a rétet, ha egyszer m á r erősen megtrágyáztuk, a jövőben kevesebb trá-. gyával is termésben tarthatjuk. Ha pedig a megfelelő terméstöbblet elmarad, ugy ebből az következik, hogy - a későbbi trágyázásoknál is annyit kell felhasználni, mint a mennyit az első esetben alkalmaztunk. A helyesen keresztül vitt réttrágyázási kísérletekből tehát mindenkoron kevés költséggel megtudjuk azt, hogy melyik a leg.czélravezetőbb.. eljárás az egész rőt megtrágyázásánál. Az elmondottakban "foglaltam össze a .legszükségesebb tudnivaló-, kat a rétek trágyázásáról. Végezetül szükségesnek tartom azonban megemlíteni, hogy trágyázástól csak akkor várhatunk megfeleld . eredményt, ha a rétet kellő ápolásban részesítjük. Az elposványosodott, vizenyős réteken a trágyától nagy eredményt nem várhatunk, amiért is. mindenekelőtt a felesleges víz levezetéséről kell gondoskodnunk. Egy további ökr, i . '.. ••!.' ; szal, amely czélra kiválóan alkalmas, a Laake-féle rétboroná, A rét, megboronálása sem különös nagy munkát, sem nagy. költséget nem okoz, h a t á s a pedig szembeötlő, a trágya az ily réten sokkal, nagyobb mértékben tud érvényesülni, amiért azt sohasem kellene elmulasztani. .
