AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, Gá Gázmé zmérnö rnöki Tanszé Tanszék 2004. november 4.
készült a OTKA T-046224 kutatási projekt keretében
ELŐADÁSOM TÉMAKÖREI
A MEGÚJULÓKRÓL ÁLTALÁBAN AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAHELYZETE MEGÚJULÓ ENERGIÁK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN TÁMOGATÁSI FORMÁK MAGYARORSZÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK
1
MELYEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFAJTÁK? napenergia szélenergia biomassza
a tű tűzifa, az energetikai cé céllal termesztett nö növények, a mező mező- és erdő erdőgazdasá gazdasági mellé melléktermé ktermékek, hulladé hulladékok, a lé létrejö trejövő energetikai alapanyagok szilá szilárd (pl. aprí apríték, biobrikett, biobrikett, pellet), pellet), folyé folyékony (pl. biodí biodízel, zel, bioetanol), bioetanol), illetve a biogá biogáz
geotermikus energia vízenergia hulladékhő
AZ EU-25 ENERGIAMÉRLEGE
energiamennyiség (Mtoe)
1400 1200 1000 800 600 400 200 0
1990 1995
2000 2005 2010
primer energiatermelés
2015 2020 2025 2030 import
Forrás: European Commission
2
MEGÚJULÓ ENERGIÁK MEGJELENÉSE AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN
ELSŐ ENERGIAPOLITIKA – 1994 ZÖ ZÖLD KÖ KÖNYV – 1995 FEHÉ FEHÉR KÖ KÖNYV
FEHÉR KÖNYV A MEGÚJULÓ ENEGIAFORRÁSOKRÓL – a megú megújuló juló energiaforrá energiaforrások ará arányá nyát nö növelni kell átlagosan 12%12%-ra – Kulcsfontossá Kulcsfontosságú technoló technológiá giák né népszerű pszerűsítése
MÁSODIK ENERGIAPOLITIKA – 2000 ZÖ ZÖLDG KÖ KÖNYV
A KYOTÓ-I HATÁS
A Kyotó-i Konferencián az Európai Unió vállalta a CO2 emisszió csökkentését az 1990-es szinthez képest 8%-kal A világ CO2-szennyezésének kb. 14%-át az Európai Unió energia-felhasználói termelik: a villamos energia-termelés és a közlekedés 30-30 %, az ipar és a háztartások 15-15%-
3
A KYOTÓ-I NORMÁK 115%
110%
105%
100%
95%
90% 1990
1995
2000
2005
2010
EU-25
2015
2020
2025
2030
Kyoto
Forrás: European Commission
2001/77/EC IRÁNYELV
ELŐÍRJA: – 20102010-re a jelenlegi 13,9%13,9%-os EU átlag helyett, összesen 22,1%22,1%-os ré részesedé szesedése legyen a megú megújuló juló energiaforrá energiaforrásbó sból termelt villamos energiá energiának.
AJÁNLATKÉNT MEGFOGALMAZZA: – 19971997-es Fehé Fehér Kö Könyvben kö közzé zzétett 12%12%-os összes megú megújuló juló energiaforrá energiaforrás ré részará szarányra vonatkozó vonatkozó elvá elvárást
4
2003/30/EC IRÁNYELV
CÉL: – elő előmozdí mozdítani a kö közlekedé zlekedésre szá szánt bioü bioüzemanyagok haszná használatá latát.
KIADOTT KVÓTÁK: – 20052005-től az eladott üzemanyag mennyisé mennyiség 2%2%-át adjá adják – 20102010-ig ezt az ará arányt évi 0,75%0,75%-kal nö növeljé veljék. – Az elé elérendő rendő részará szarány 2010 vé végére 5,75% az EU átlagá tlagában
DIREKTÍVAJAVASLAT A 92/81/EGK DIREKTÍVA MÓDOSÍTÁSÁRA
MA: – a tagá tagállamok mentessé mentességet kaphatnak a 92/81/EGK irá irányelv aló alól, illetve csö csökkenthetik az üzemanyagok fogyasztá fogyasztási adó adójának mérté rtékét..
MÓDOSÍTÁS – a tagá tagállamok az üzemanyagok fogyasztá fogyasztási adó adójának mé mérté rtékét a bekevert bioü bioüzemanyag ará arányá nyában csö csökkenthetik, ám ez nem lehet kevesebb a megfelelő megfelelő hagyomá hagyományos üzemanyag fogyasztá á si adó fogyaszt adójának 50%50%-ánál.
5
AZ EU-25 ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK STRUKTÚRÁJA 2030 2025 2020 2015 2010 2005 2000 1995 1990 0%
szén
20%
kőolaj
40%
földgáz
60%
nukleáris energia
80%
100%
megújuló energiaforrások
Forrás: European Commission
A MEGÚJULÓ ENERGIA-FELHASZNÁLÁS MEGOSZLÁSA ENERGIA-TÍPUSONKÉNT 2030 2025 2020 2015 2010 2005 2000 1995 1990 0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
energiamennyiség (Mtoe) vízienergia geotermális energia
biomassza nap- és egyéb energia
szélenergia hulladékhő hasznosítás
Forrás: European Commission
6
MEGÚJULÓ ENERGIA-FELHASZNÁLÁS A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSBEN 1997
2010
Ausztria
70%
78%
Ciprus
0,05%
6%
Csehország
3,8%
8%
Dánia
8,7%
29% 31,5%
Finnország
24,7%
Franciaország
15%
21%
Görögország
8,6%
20,1%
Hollandia
3,5%
9%
Magyarország
0,7%
3,6%
Málta
0%
5%
Nagy-Britannia
1,7%
10%
Olaszország
16%
25%
Portugália
38,5%
39%
Svédország
49,1%
60%
Szlovákia
17,9%
31%
Szlovénia
29,9%
33,6%
Forrás: European Commission
TÁMOGATÁSOK AZ UNIÓBAN
„Intelligens Energia Európáért” A
megú megújuló juló energiá energiák felhaszná felhasználásának fejleszté fejlesztését támogató mogató fő program az ALTENER SAVE program energiahaté energiahatékonysá konyság nö növelé velésre, STEER program cé é lja a kö ö zlekedé é s c k zleked energiahaté energiahatékonysá konyságának a nö növelé velése COOPER program az Unió Unión kí kívüli orszá országok energiahaté energiahatékonysá konyság nö növelé velési tevé tevékenysé kenységét segí segíti.
Strukturális és Kohéziós Alapok
7
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK MAGYARORSZÁG
A Kyotó Kyotó-i Konferenciá Konferencián a magyar állam olyan nemzetkö nemzetközi kö kötelezettsé telezettséget vá vállalt, amely a CO2 kibocsá kibocsátás 6%6%-os mé mérsé rséklé klését irá irányozza elő elő A megú ú juló ó energiaforrá á sokhoz kapcsoló ó d meg jul energiaforr kapcsol ó unió uniós irá irányelvek szerinti kvó kvóták elé elérése a felhaszná felhasználási részará szarányban. A megú megújuló juló energiahordozó energiahordozó felhaszná felhasználás ré révén – – – – –
csö csökkenthető kkenthető a hagyomá hagyományos energiafelhaszná energiafelhasználás mérsé rsékelhető kelhető az importfü importfüggő ggőség javí javítható tható a kö környezet állapota munkahelyek teremtő teremtődhetnek mező ő gazdasá á gi adottsá mez gazdas adottságaink kedvező kedvező módon hasznosí hasznosítható thatóak
Forrás: European Commission
A PRIMER ENERGIA FELHASZNÁLÁS STRUKTÚRÁJA MAGYARORSZÁGON 100%
80%
60%
40%
20%
0% 1990
szén
1995
kőolaj
2000
földgáz
2005
2010
nukleáris energia
2015
2020
2025
2030
megújuló energiaforrások
Forrás: European Commission
8
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON I. Hőhasznosítás
Villamosenergia-termelés
Megújuló energiafajta
GWh
TJ/év
TJ/év
Vízenergia
192
1 920
-
Szélenergia
1,12
11,2
-
Geotermia
-
-
3 600
Napkollektor
-
-
60
Fotovillamos
0,06
0,6
-
Tűzifa
-
-
24 000
Egyéb szilárd hulladék
-
-
3 000
Szeméttelepi biogáz
2
20
12
Települési szennyvíz gáz
11,2
112
120
Hőszivattyú
-
-
40
Egyéb növényi hulladék
-
-
3 870
Szemétégetés
112
1 120
480
Összesen
318,38
3 183,8
35 182
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON II. Tűzifa 63%
Szeméttelepi biogáz 0%
Egyéb szilárd hulladék 8% Települési Fotovillamos szennyvíz gáz 0% Szélenergia Szemétégetés 1% 0% Geotermia 4% Egyéb növényi Hőszivattyú 9% Vízenergia 0% hulladék 5% 10%
Napkollektor 0%
9
MAGYAR TÁMOGATÁSI RENDSZEREK Környezetvé rnyezetvédelmi és Infrastrukturá Infrastrukturális Operatí Operatív Program (KIOP) A Nemzeti Fejleszté Fejlesztési Terv ré részeké szeként „Energiagazdá Energiagazdálkodá lkodás kö környezetbará rnyezetbarát fejleszté fejlesztése” se” pályá lyázati program cé céljai:
– a megú megújuló juló energiaforrá energiaforrások felhaszná felhasználásának nö növelé velése, a szé szén-dioxid csö csökkenté kkentés, ezá ezáltal a vidé vidéki ré régió giók gazdasá gazdasági fejlő fejlődésének elő előmozdí mozdítása – tudatos, és ésszerű sszerű energiafelhaszná energiafelhasználás elő elősegí segítése, az energiahaté energiahatékonysá konyság nö növelé velése
Nemzeti Energiatakaré Energiatakarékossá kossági Program (NEP) Az 1107/1999. (X.8.) Korm. Korm. hatá határozattal megindí megindított hosszú hosszú távú, 20102010-ig tartó tartó energiatakaré energiatakarékossá kossági program, pá pályá lyázati rendszerrel.
Nemzeti Energiatakaré Energiatakarékossá kossági Program kereté keretében pá pályá lyázható zható 20042004-ben a má már má májusban elfogyott a pé pénzkeret (4779 pá pályá lyázó, 2514 MFt) MFt)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
10
