GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FAÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS
KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től – ahogy azt korábban már jeleztük – a KSH a TEÁOR’08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak.
Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2007. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés Fafeldolgozás Bútorgyártás b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése Fafeldolgozás Bútorgyártás Ipar export értékesítése Fafeldolgozás Bútorgyártás 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése
2008.
2009. jún.
2009. jan-jún.
7,9 -2,4 10,1
0,0 15,3 22,1
-18,8 -2,0 -21,3
-22,5 -31,5 -24,8
1,7 -7,8 12,1 15,5 -1,5 5,3
-0,6 25,1 29,0 0,1 9,9 15,0
-12,4 29,4 -28,3 -21,7 -33,7 -11,2
-11,8 -13,3 -43,9 -26,0 -38,7 -3,1
-6,3
15,9
-1,9
-3,4 -21,9 2,2 -11,8
16,2 75,3 -7,3 -32,0
-1,0 32,4 -17,4 -10,5
18.325,5 72.997,1 18.301,7 72.838,1 -23,8 -159,0
1.308,2 4.681,9 1.437,9 5.139,2 129,7 457,3
7.637,9 26.333,5 8.243,4 28.388,2 605,5 2.054,7
5,0 11,6 3,8 0,6
6,6 2,1 7,5 9,8
7,2 3,5 8,7 9,8
–
4,2
Termelés összesen -14,4 Ebből: Épületek építése -15,9 Egyéb építmények építése -24,2 Speciális szaképítés -5,4 Új szerződések -9,8 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft 17.374,5 millió EUR 69.123,9 Kivitel milliárd Ft 17.344,5 millió EUR 69.004,2 Egyenleg milliárd Ft -29,9 millió EUR -119,7 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 0,2 Belföldi ért. árak 6,4 - Fafeldolgozó ipar 4,6 Export árak -4,8 Építőipar árindexe, 6,3 (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2007.
5,8 2008.
2009. júl.
2009. jan.-júl. 3,6
8,0 6,1 5,1 Forrás: KSH Jelenti 2007/12, 2008/12, 2009/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar, 2007. december, 2008. december, 2009. június Építőipar, 2007. december, 2008. december, 2009. június Külkereskedelmi Termékforgalom 2007. jan-dec., 2008. jan-dec., 2009. jan-jún. Fogyasztói árak 2007. december, 2008. december, 2009. július Ipari termelői árak 2007. december, 2008. december, 2009. június
-2-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Az EU-27 gazdasági teljesítménye 2009. II. negyedévében, részben becsült adatok szerint – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 4,8%-kal visszaesett. A még nem teljes körű adatok szerint sok országban erősödött a visszaesés az első negyedévihez képest. A szezonálisan és naptári hatással kiigazított, megelőző negyedévhez viszonyított európai uniós teljesítmény már öt negyedév óta csökken, bár 2009 második negyedévében a mérséklődés üteme lényegesen kisebb volt, mint a megelőző negyedévekben. Ez év második negyedévében az USA GDP-je 3,9%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest és ez a korábbiaknál jelentősebb mértékű. A szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított index szerint a gazdasági teljesítmény 0,3%-kal csökkent, az elmúlt egy évben a legkisebb mértékben. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100
Ország, országcsoport Ausztriaa Bulgária Csehországa Észtország Franciaország Lengyelországa Litvániaa Magyarország Németországa Olaszországa Portugáliaa Szlovákia Szlovéniaa EU-27a USAa Japána
a)
2007
2008
103,1 106,2 106,0 106,3 102,2 106,6 108,9 101,1 102,5 101,5 101,9 110,4 106,8 102,9 102,0 102,1
101,8 106,0 103,2 96,4 .. 105,0 103,0 100,6 101,3 99,0 100,0 106,4 103,5 100,9 101,1 99,4
2009 I. n.év 96,5 96,5 96,6 84,9 .. 101,9 88,4 93,3 93,3 94,0 96,3 94,4 91,0 95,3 96,7 91,7
2009 II. n.év 95,6 .. .. .. .. 77,4 92,4 94,1 94,0 .. 94,7 .. 95,2 96,1 93,5
szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT
Az EU-27 becsült ipari termelése, munkanappal kiigazított indexek szerint, az év első felében 17,2%-kal csökkent. A féléven belül az egyes negyedévekben a visszaesés mértéke lényegében azonos volt. A még nem teljes körű adatok szerint valamennyi tagországban csökkent a termelés az előző év azonos időszakához képest, a legkisebb mértékben Lengyelországban (-8,6%), a legnagyobb mértékben Észtországban (-30%). Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100
Ország, országcsoport Ausztria
2007
2008
105,5
100,8
2009. I. n.év 87,6
2009 II. n.év ..
-3-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS Ország, országcsoport Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán
2007
2008
109,1 108,8 106,7 109,5 104,0 107,9 106,1 99,8 101,8 105,0 112,7 106,2 103,3 101,7 102,8
100,6 97,4 94,2 102,3 104,9 100,0 100,0 96,7 95,6 103,1 104,4 98,2 98,2 98,2 96,8
2009. I. n.év 81,9 81,1 71,6 88,3 86,8 78,1 79,8 79,0 87,6 86,8 76,8 80,4 82,7 88,4 67,1
2009 II. n.év 80,1 82,1 68,1 94,7 79,8 78,0 79,4 78,0 90,4 91,9 .. 77,6 82,8 86,7 73,2
Az adatok szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT
Fogyasztóiár-index* Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán
2007 102,2 107,6 103,0 106,7 102,6 105,8 107,9 102,3 102,0 102,4 104,9 101,9 103,8 102,4 102,9 100,1
Előző év azonos időszaka=100 2009. 2009 2008 I. n.év II. n.év 103,2 101,1 100,1 112,0 105,1 103,1 106,3 101,5 101,0 110,6 103,7 100,2 104,2 103,6 104,2 111,1 108,5 104,9 106,0 102,7 103,6 102,8 100,8 100,3 103,5 101,3 100,9 102,7 99,9 98,9 107,9 106,8 106,1 103,9 102,3 101,1 105,5 101,7 100,6 103,7 101,6 100,9 103,8 100,0 98,8 101,4 99,9 99,0
*Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: KSH, EUROSTAT, OECD
Munkanélküliségi ráta* Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Szlovákia
2007
2008
4,4 6,9 5,3 4,7 8,3 9,6 4,3 7,4 8,4 8,1 6,4 11,1
3,8 5,6 4,4 5,5 7,8 7,1 5,8 7,8 7,3 7,7 5,8 9,5
2009. I. n.év. 4,3 6,0 5,5 11,0 8,8 7,7 11,1 9,3 7,3 8,8 6,2 10,1
% 2009 II. n.év 4,4 6,6 6,1 15,6 9,3 8,2 14,5 10,2 7,7 9,3 .. 11,3
-4-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS Ország, országcsoport Szlovénia EU-27a USA Japán
2007
2008
4,9 7,1 4,6 3,9
4,4 7,0 5,8 4,0
2009. I. n.év. 4,9 8,2 8,1 4,5
2009 II. n.év 5,9 8,8 9,3 ..
*Szezonálisan kiigazított harmonizált rátáka munkaerő-felmérés szerint Forrás: KSH, EUROSTAT
2009. II. negyedévében folytatódtak a 2008 második felében megindult recessziós folyamatok. Az előző negyedévhez hasonlóan a globális méretű, de a fejlett országokat különösen súlytó gazdasági és pénzügyi válság hátrányosan befolyásolta a magyar gazdaság teljesítményét is. Mivel külgazdasági kapcsolataink elsősorban a fejlett országokkal
a
legintenzívebbek,
ezek
recessziója
jelentősen
szűkíti
export
lehetőségeinket, rontja a beszállító vállalkozások eladási lehetőségeit. Az elmúlt három hónapban a bruttó hazai termék 7,5%-kal esett vissza 2008. II. negyedévéhez képest. Az árutermelő
ágazatok
(mezőgazdaság,
ipar,
építőipar)
hozzáadott
értéke
a
nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban, 16,7%-kal mérséklődött. A visszaesés mértéke a mezőgazdaságban volt a legmagasabb, 21,7%. A feldolgozóipar teljesítménye 2009. I.I negyedévében 21,3%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az ipar teljesítménye 19,3%-kal csökkent, elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar gyenge teljesítménye következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 0,7%-os növekedést mutat alapvetően az egyéb építmények építésének termelésbővülése miatt (metróépítés, útépítések). A szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 3,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, ami lényegesen elmarad az átlagtól és megegyezik az előző negyedévi visszaesés
mértékével. A pénzügyi
tevékenység,
ingatlanügyletek,
gazdasági
szolgáltatás teljesítménye 3%-kal csökkent. A háztartások fogyasztásának visszafogása mutatkozott
meg
a
kereskedelem,
szálláshely-szolgáltatás
és
vendéglátás
teljesítményének 7,6%-os visszaesésében. Az ipar és az export teljesítményének csökkenése és ezzel párhuzamosan a szállítási teljesítmények visszaesése pedig a szállítás, raktározás, posta és távközlés 6,1%-os mérséklődésében játszott szerepet. A közigazgatás, oktatás, egészségügy (0,6%) és az egyéb közösségi szolgáltatás (0,5%) teljesítménye, ha kis mértékben is, de bővült. A GDP volumenindexei 2002-2009., % (előző év azonos időszaka=100) Év 2002 2003
I. 104,0 103,3
II. 104,1 104,3
III. 104,4 104,4
IV: 104,2 104,7
I-IV. 104,1 104,2
-5-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009
I. 104,6 102,8 104,8 102,6 101,8 93,3
II. 105,1 104,4 103,7 101,0 102,1 92,5
III. 104,9 104,1 104,2 100,8 101,3
IV: 104,6 104,5 104,0 100,7 97,5
I-IV. 104,8 104,0 104,1 101,2 100,6
A GDP felhasználási oldalán 2009 II. negyedévében a háztartások végső fogyasztása 4,7%-kal csökkent, a háztartások fogyasztási kiadásainak 6,6%-os mérséklődése (I. negyedév –7,3%) miatt, ugyanakkor a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 2,6%-kal, a non-profit szervezetektől kapottak 4,1%-kal emelkedtek. A közösségi fogyasztás 0,9%-os emelkedést mutatott, így a végső fogyasztás 4%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az év második negyedévében – az előző negyedévinél kisebb mértékben – 3,3%-kal esett vissza. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóiparban jelentős a visszaesés, ugyanakkor a szállítás, raktározás és az ingatlanügyek ágazatokban növekedés figyelhető meg. A második negyedévben folytatódott a belföldi felhasználás visszaesése (-14,7%). Ebben fontos szerepe volt a készletállomány további jelentős mérséklődésének, mind a feldolgozóiparban, mind a kereskedelemben. 108
107 106
106
105 104 103
éves növekedés
negyedéves növ.
104
102
102
101 100
100
99 98
98
97
Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)
96 94
96 95 94 93
92
92 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A II negyedévben folytatódott a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának -6-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
jelentős visszaesése. Az export 14%-kal, az import pedig 22,6%-kal csökkent. Ennek következtében a külkereskedelmi forgalom egyenlege 540 mrdFt-os, eddig soha nem tapasztalt mértékű aktívumot mutat A nagyfokú visszaesés áruforgalmi okokra vezethető vissza. Az áruforgalom exportja 17,1%-kal, importja 25,7%-kal csökkent, míg a szolgáltatások exportja 3,8%-kal nőtt, importja pedig 3,2%-kal mérséklődött. A GDP tényezői (kiigazítatlan, változás az előző év azonos időszakához képest, %)
A megtermelt GDP Mezőgazdaság Ipar összesen Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások A felhasznált GDP Háztartások végső fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás Bruttó állóeszköz felhalmozás Export Import GDP összesen
2006
2007
2009. 2008. I. félév
104,7 153,4 103,7 104,0 103,3 102,4 104,7
103,9 104,0 96,1 93,5 103,5 105,6 105,2 106,3 103,3 100,8 104,6 104,5 103,9 104,0
101,2 79,0 106,6 107,7 93,3 100,9 101,2
100,6 150,6 99,9 99,0 94,8 98,6 100,6
92,8 83,0 81,5 79,1 98,8 96,8 92,8
107,8 105,1 107,5
102,8 99,9 102,4
103,6 99,9 103,1
101,9 105,8 102,4
98,2 97,8 98,2
100,1 98,1 99,8
94,7 100,4 95,4
102,2 106,2 109,3 104,3
107,9 108,5 99,8 115,0 111,3 118,6 113,7 107,0 114,8 104,7 103,9 104,0
101,5 115,9 113,1 101,2
97,4 104,8 104,7 100,6
95,2 83,8 77,7 93,3
2002
2003
104,4 90,1 101,8 103,8 113,0 105,3 104,4
104,3 99,8 105,9 107,2 96,4 104,2 104,3
109,9 105,3 109,2 109,8 103,9 106,8 104,4
2004
2005
Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene 2009. második negyedévében 4,7%-kal csökkent 2008. azonos időszakához képest. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 11,6%-kal esett vissza, az építési beruházásoké 1,1%-kal emelkedett a lakásberuházásoknak és az autópálya-építéseknek köszönhetően. A beruházási adatok 2009 II. negyedévi alakulásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: A feldolgozóipar beruházásai – a beruházásokon belül kb. 25%-os súlyt képvisel – 17,8%-kal mérséklődtek, főként a gumiabroncs-, gumitömlőgyártás beruházásainak visszaesése miatt (2008-ban befejeződtek ezek a beruházások). A járműgyártás, az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás beruházásai is csökkentek. Nagymértékű visszaesés volt tapasztalható az adminisztratív és szolgáltatást támogató
tevékenység
beruházásaiban
(-47,2%),
a
pénzügyi,
biztosítási
tevékenységben (-46,4%), az építőiparban (-41,4%), és a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (-33,1%). Az ingatlanügyletek beruházásai 10,6%-kal
emelkedtek,
ide
tartoznak a
-7-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
lakásépítések is. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásai 25,8%-kal visszaestek. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásaiban 14,3%-os emelkedés következett be, elsősorban az út és autópálya építések, valamint a metró építés következtében. A mezőgazdasági beruházások 18,2%-kal csökkentek, amiben az előző évi magas bázis is szerepet játszott. A kisebb súlyú ágazatok közül a bányászatban a földgázkitermeléshez kapcsolódó beruházások következtében 40,6%-os bővülés volt, Az energiaiparban mért 26,9%-os növekedés a villamoserőmű- és hálózatbővítéseknek köszönhető. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását 2009. első félévében: Kód A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S
Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humánegészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen
Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2008. 2009. I. félév 124,4 96,8 52,4 92,3 96,4 86,9 106,2 116,3 88,3
82,4,4
109,2 107,3 94,0 110,9 94,8 101,1 98,5 98,1 96,3 71,9 86,2 97,9 84,3 88,4 97,0
73,4 91,7 98,8 76,2 107,7 67,5 107,3 108,0 67,8 99,6 88,6 77,3 85,3 89,9 94,0
93,2 102,7
98,4 89,2
Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH
Az ipari termelés 2009. I. félévében 22,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az első negyedévben 22,3, a másodikban 22,7%-kal. Júniusban az -8-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
ipari termelés 18,8%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez valamivel kedvezőbb, mint az előző hónapok adata, ugyanis áprilisban 27%-os, májusban pedig 22,1%-os volt a visszaesés mértéke. A visszaesés továbbra is export piacaink felvevőképességének jelentős csökkenéséből adódik. A feldolgozóipar termelése az első félévben 24,0% maradt el az egy évvel korábbitól. Júniusban a csökkenés 19,3% volt. Két ágazatban mértek növekedést: a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 1,7%, az egyéb feldolgozóiparban 23,5%-os. 130
Az ipari termelés indexei
125
130 125
12 havi index Havi index
120
120
110
110
105
105
12 havi indexs
115
havi index
115
100
100
95
95
90
90
85
85
80
80
75
75
70
70
J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Országos szinten az ipar hazai eladásai 11,8%-kal mérséklődtek az első félévben az előző év azonos időszakához képest, míg júniusban 12,4%-kal. Az ipar belföldi eladásának csökkenése elsősorban az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói rendszerét érintő megrendelések és a lakossági kereslet visszaesésével függ össze. A feldolgozóipar belföldi eladásai 11,5%-kal mérséklődtek. 2009 júniusában és 15,1%-kal az I. félévben. Az ipari export volumene 26%-kal csökkent 2009 első hat hónapjában, júniusban pedig 21,7%-kal az előző év azonos időszakához képest. Ez azt eredményezte, hogy az első félévben a kivitel aránya az összes értékesítésből a korábbi 51%-ról 48%-ra módosult. A feldolgozóipari értékesítés 67,6%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel júniusban 21,9%-kal, az első félévben 26,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. 2009. első hat hónapjában az ország mind a hét régiójában csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 31,5%-os visszaesés a -9-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
közép-dunántúli régióban volt. A többi hat régióban 11,1-29,5% közötti a csökkenés mértéke. 2009 júniusában is a Közép-Dunántúlon volt a csökkenés mértéke a legnagyobb (-26,8%), de a többi régióban is mérséklődött a termelés volumene 7,626,2% közötti mértékben.
Az ipar termelési volumenindexe
250
(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100 2008-tól 2005. Év havi átlaga=100)
220 190 160 130 100 Eredeti
Szezonálisan és munkanappal kiigazított
70 J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J MjSz J MjSz J Mj Sz J Mj Sz J MjSz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: KSH; Grafika: Milei
2009 január-júniusában – a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül – a nagyvállalkozások (250+ fő) termelését érintette leginkábba kialakult válság. Vállalkozások
Termelés
Belföldi értékesítés
Exportértékesítés
Volumenindex, előző év azonos időszaka=100 Kisvállalkozás (5-49 fő)
84,9
85,2
77,8
Közepes vállalkozás (50-249 fő)
79,2
90,2
75,4
Nagyvállalkozás (250+fő)
75,8
89,0
75,6
A fafeldolgozó-ipar termelése 2009 I. félévében 31,6%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, ebben a viszonylag magas bázis is közrejátszott (2008 I. félévében a termelés 28,7%-kal bővült). 2009 júniusában 2,0%-kal esett vissza a termelés az előző év júniusához képest. A szakágazat hazai értékesítése 2009 első felében 13,3%-kal mérséklődött. Júniusban azonban a növekedés mértéke 29,4% volt, az év megelőző hónapjaiban tapasztalt 14-33,8% közötti csökkenést követően. Az exportértékesítés 38,7%-kal esett vissza az első félévben, ezen belül az első negyedévben 32,6%-kal, a másodikban 43,6%-kal. 2009 júniusában 33,7%-kal, májusban 42,8%-kal, áprilisban pedig 51,7%-kal csökkent a szakágazat kivitele az egy évvel korábbihoz képest. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése -10-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009 J-Jú
Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 103,8 107,6 103,7 105,6 96,5 97,8 97,6 115,3 68,4
95,1 95,3 109,2 103,7 94,6 90,6 92,2 125,1 86,7
Export 117,9 120,4 100,4 106,1 97,4 104,3 98,5 109,9 61,3
Forrás: KSH
A hazai bútoripar termelése 24,8%-kal mérséklődött ez év első félévében, ezen belül az első negyedévben 28,4%, a másodikban 21,1% volt a volumencsökkenés. 2009. júniusában 21,3%-kal csökkent a szakágazat termelése az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés az első hat hónapban 43,9%-kal, júniusban 28,3%-kal esett vissza. Az export csökkenésének üteme jelentősen elmaradt a termelés és belföldi értékesítés csökkenési ütemétől. Az első félévben 3,1%-kal, ezen belül az I. negyedben 4,9%-kal, a másodikban 1,1%-kal mérséklődött, júniusban pedig 11,2% visszaesett a kivitel. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak
Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)
Export
2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009 J-Jú
120,2 119,8 77,0 109,2 102,1 113,8 110,1 122,1 75,2
127,5 95,8 90,8 121,8 103,4 112,5 105,3 115,0 96,9
114,0 140,7 69,2 99,6 101,5 115,3 112,1 129,0 56,1
Forrás: KSH 2009 első hat hónapjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 13,5%-kal csökkent, a létszám 10,7%-os csökkenése mellett. A feldolgozóipar ágazatai közül az élelmiszeriparban 3,1%-os növekedés következett be, a többi feldolgozóipari ágazatban pedig kisebb hatékonysággal termeltek, mint egy évvel korábban.
-11-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR’08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése
43.1 Bontás, előkészítése 43.2
építési
terület
Épületgépészeti szerelés
43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés
2009 I. félévében az építőipar termelése 1,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, amikor is 9,5%-os visszaesést mértek. Júniusban az építőipar teljesítménye, kiigazítatlan adatok alapján 15,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. A hosszú időszak után mért nagyobb mértékű emelkedés egyrészt az előzőekben említett alacsony bázis, másrészt az egyéb építmények építésének múlt év augusztusa óta megfigyelhető bővülés eredménye (az út-, vasút- és közműépítésekkel foglalkozó szervezetek jelentős mértékű termelésbővülésének eredménye). 140
% 130 120 110 100 90 80 70
Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100
60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az épületeken végzett munka 10,7%-kal visszaesett az első félévben, az egyéb építményeken végzett munka 10,8%-kal emelkedett 2008 első hat hónapjához képest. 2009. júniusában az épületeken végzett munka volumene 2%-kal nőtt, az egyéb építményeken végzett munkáé 34,5%-kal emelkedett 2008 júniusához képest. Az építőipari vállalkozásoknál 2009 júniusában kötött új szerződések volumene 32%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére -12-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
kötött új szerződések volumene 24,7%-kal, az egyéb építményeké 38,8%-kal esett vissza az előző évi bázishoz képest. A 2009 I. félév végi szerződésállomány 28,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az épületek félév végi szerződésállománya 28,5%-kal, míg az egyéb építményeké 29%-kal nőtt. 2,5
140
Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint
Folyó áron, ezer Mrd Ft
előző év azonos időszaka=100
120 2,0
100 1,5
80
60
1,0
40 0,5
Épületek
Egyéb építmények
Épületek , vol.index
E. építmények, vol.index
20
0
0,0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 I-VI
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az alágazatok közül az épületek építése volumene 1%-kal, a speciális szaképítés 17,4%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése pedig 32,4%-kal bővült 2008. I. félévéhez képest. 2009. júniusában az épületek építése 16,2%-kal, az egyéb építmények építése 75,3%-kal növekedett, a speciális szaképítés termelése viszont 7,3%-kal mérséklődött 2008 júniusához viszonyítva. Mrd Ft 250
Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként Épületek építése
Egyéb építmény építése
Speciális szaképítés
200
150
100
50
0 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-13-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
2009 I. félévében 16,3%-kal nőtt a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés elsősorban az alacsony bázisnak köszönhető 2008. első felében 15%-kal csökkent a használatba vett lakások száma, így az ez évi mennyiség lényegében a 2006 és 2007 első hat havi számnak felel meg. A használatba vett lakások száma valamennyi település típusban emelkedett, a városokban 13%-kal, a megyei jogú városokban 5,7%-kal, a fővárosban 35,4%-kal, a községekben 7,2%-kal. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 19%-kal visszaesett az első hat hónapban. Budapesten 12,9%-kal, a megyei jogú városokban 16,2%-kal, a kisvárosokban 24,4%-kal, a községekben pedig 20,5%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 80,3%-át építették építőipari fővállalkozásban, 13,5%-át pedig lakossági házilagos kivitelezésben. Saját használatra a megépített lakások 46,8%-a, értékesítésre 51,8%-a készült. 2009 I. félévében a lakosság által építtetett új lakások száma 4,8%-kal, a vállalkozások által épített lakások száma pedig 28,6%-kal nőtt, az arány 49,9-49,8. A családi-házas építkezés 7,7%-kal emelkedett, 73,4%-kal nőtt a lakóparki építkezés (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké), de 14,1%-kal több lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 89m2, ez kb. 2m2-rel kisebb, mint az előző év azonos időszakában, ez elsősorban a Budapesten épült lakások 6m2-es átlagos alapterület-csökkenéséből adódik. 60
ezer db
Lakásépítés Kiadott lakásépítési eng.
50
Épített lakások
43 862
40 30 20
36 075 33 164 17 003 29 896
10
13 080
0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 I-VI
Forrás: KSH; Grafika: Milei
2008-ban az építkezések területi eloszlása egyenetlen volt. A használatba vett lakások száma két régióban, az Észak-alföldön (-28,5%) és a Dél-alföldön (-10,6%) -14-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
csökkent, míg a fennmaradó ötben emelkedett. A növekedés üteme a dél-dunántúli régióban volt a legmagasabb, meghaladta az 50%-ot. Ugyanakkor változatlanul a legtöbb új lakás a közép-magyarországi régióban kapott használatbavételi engedélyt (54%). A 2009 első félévében kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezéseknek közel a fele (49,2%) ide fog koncentrálódni. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban, a dél-dunántúli régióban emelkedett, a többi hatban 4 és 30% közötti a csökkenés mértéke. A kiadott építési engedélyek alapján 2008 január-júniushoz viszonyítva 2009-ben 16,8%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében 1,7 millió m2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 16,5%-os visszaesést jelent.
Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt Ebből: kapott nem Ipari épület lakóépület 2009 I. félév
2008
2009 I. félév
8.089
2.653
1.101
408
4.546,3
1.710,4
1.613,5
543,7
2008 Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m2)
Mezőgazdasági épület
Kereskedelmi épület
2009 I. félév
2008
1.967
662
567
195
1.071,3
312,9
700,3
382,3
2008
2009 I. félév
A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.
2009 I. félévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 20%-kal, az importé 25%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A kivitel volumene euróban 25,5%-kal, a behozatalé 30%-kal szűkült 2008 első hat hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg 2 054,7 millió euró többletet mutatott, az előző évi 288 millió euró aktívummal szemben. Ez 1 766 millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban és importban is 6,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány lényegében nem változott. A forint az euróhoz viszonyítva 14, a dollárhoz képest pedig több mint 30%kal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom devizaárszintje közel 9%-kal csökkent.
-15-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2009. I. félév Érték
Megnevezés
Kivitel 28.388,2 37.771,5 8.243,4
Millió euró Millió dollár Milliárd forint
Behozatal 26.333,5 35.022,3 7.637,9
Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal 74,5 69,6 64,7 60,5 85,2 79,5
Forrás: KSH
A 2009 január-júniusi időszakban a kivitel összessége 80-20 arányban, a behozatalé 69-31 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 15,5%-os, az export 19,5%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlag körül alakult, az export euróban 27%-kal, az import 25%-kal mérséklődött. A régi tagállamokba irányuló export 22,6%-kal, az import 31,5%-kal esett vissza. Az Unió egészét tekintve a kivitel 23,8%-kal a behozatal 30,2%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 31,5%-kal, a behozatal 30,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. 7,0 6,5 6,0
Import
Export
Egyenleg
5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0
Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró
2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: KSH; Grafika: Milei
2009. júniusában a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban jelentős ütemben csökkent, a kivitel 13,3%-kal, a behozatal 20,1%-kal volt alacsonyabb mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 21,1, a behozatal 27,7%-kal maradt el a 2008 júniusi szinttől. A fa alapanyagok 2009. január-júniusi forgalma – több év után – pozitív egyenleggel -16-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
zárt, mértéke meghaladja a 3 milliárd forintot. A behozatal forintban 30,8%-kal, kivitelünk pedig 14,1%-kal visszaesett. A végbement egyenlegjavulás tehát részben a csökkenő behozatalnak, részben pedig az export lassúbb ütemű visszaesésének köszönhető. A fatermékek kivitele 2009 I. félévében 26,2%-kal csökkent, míg behozatalunk 18%-kal mérséklődött. Mivel a kivitel visszaesése nagyobb mértékű volt, mint a behozatalé az egyenleg közel 7 milliárd forinttal elmaradt az egy évvel korábbitól, iránya azonban pozitív maradt. 2009 első hat hónapjában a bútor és bútorelem behozatal 21,8%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 10%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege 12,3 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben, tekintettel arra, hogy a kivitel visszaesése lényegesen elmaradt a behozatalétól. Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2006 millió USD, 2007-től millió Euró
1000 900 800
Import
Export
Egyenleg
700 600 500 400 300 200 100 0 -100 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 J-Jú J-Jú Bútor és bútorelem Fa és parafa, faáru
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira.
A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak
2002. 2003. 2004. 2005.
Egyenleg Behozatal Kivitel %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft M Ft Előző év=100 M Ft év=100 24 Fa és parafa 47.128,0 50.477,7 58.406,9 44.836,0
110,5 107,1 115,6 86,8
38.213,0 38.446,1 36.818,7 34.158,6
94,6 100,6 95,6 89,9
-8.915,0 -12.031,6 -21.588,2 -10.677,4
-17-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Időszak
Behozatal %-os vált. Érték, Előző M Ft év=100
2006. 2007. 2008. 2008. I. félév 2009. I. félév
48.373,9 52.213,3 43.182,1 23.399,8 16.456,0
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2008. I. félév 2009. I. félév
53.055,0 60.673,5 64.108,5 64.616,3 75.606,3 87.151,3 80.889,5 41.167,3 33.675,2
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2008. I. félév 2009. I. félév
87.935,0 95.420,0 104.018,0 112.322,5 120.985,2 135.328,8 125.400,6 72.200,9 51.646,0
Kivitel Érték, M Ft
111,7 37.510,9 107,8 38.968,1 82,3 39.943,1 86,0 22.282,9 69,2 19.780,9 63 Fa-és parafaáru 123,2 66.262,0 114,4 67.389,7 105,5 70.797,4 98,6 78.524,2 121,2 90.069,9 115,4 99.893,0 93,0 106.332,3 93,4 55.920,3 82,0 41.448,1 82 Bútor és bútorelem 116,3 176.062,0 108,5 185.078,1 108,8 192.320,7 104,5 188.241,5 109,2 208.257,3 110,9 216.386,2 99,0 221.907,2 116,4 115.252,4 78,2 107.032,3
Egyenleg
%-os vált. Előző év=100
Érték, M Ft
119,6 103,3 101,7 97,3 85,9
-10.863,0 -13.245,2 -3.239,0 -1.116,9 3.324,9
103,4 101,7 104,8 109,0 118,8 110,6 106,1 117,9 73,8
13.207,0 6.716,2 6.688,5 13.907,9 14.463,6 12.741,7 25.442,8 14.753,0 7.772,9
99,2 105,1 103,8 98,2 110,7 103,8 105,3 107,6 90,0
88.127,0 89.658,1 88.302,7 75.919,0 87.272,1 81.057,4 96.506,6 43.051,5 55.386,3
Forrás: KSH
Az ipari termelői árak 2009 júniusában 6,6%-kal emelkedtek az előző évhez képest, a belföldi értékesítési árak emelkedése 2,1%-os volt. Az exportértékesítési árak 9,8%-kal növekedtek. 2009 I. félévében az ipari termelői árak 7,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi értékesítési árak 3,5%-kal, az exportértékesítésben 9,8%-kal voltak magasabbak. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2009 eső félévében 8,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 0,6%-kal, az export értékesítés árai 14,8%kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelői ára az első félévben 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,6%-kal, az exporté 12,2%-kal haladta meg a 2008 január-júniusi szintet. Termelői ár alakulása szakáganként, 2009. I. félév TEÁOR Szakág szám 1610 Fűrészáru-gyártás
Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés árindex termelői árindexe termelői árindexe 105,3 102,3 108,3 -18-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés TEÁOR Szakág árindex termelői árindexe termelői árindexe szám 1621 Falemezgyártás 104,9 89,6 109,9 1622 Parkettagyártás 104,5 101,5 108,3 Épületasztalos-ipari 1623 termékek gyártása 111,4 102,2 118,2 1624 Tároló fatermék gyártása 103,8 101,5 109,8 Egyéb fa-, parafatermék, 1629 fonottáru gyártása 104,8 103,4 107,9 3101 Irodabútor gyártása 104,2 103,9 105,9 3102 Konyhabútor gyártása 107,4 100,5 126,4 3103 Ágybetét gyártása 101,8 100,6 114,3 3109 Egyéb bútor gyártása 107,9 102,8 111,9 120
Az ipar árindexei, %
115
110
105
100
95
Termelői
Belföldi
Export
90 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az építőipari tevékenység termelői árai 2009 január-júniusában 4,2%-kal emelkedtek 2008 azonos időszakához képest. A termelői árak emelkedésének üteme a második negyedévben lassult az első negyedévhez képest. Az épületek építése ágazatban 4%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 3,4%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 3,8%-kal volt magasabb a termelői ár, mint 2008. Második negyedévében. 2009 második negyedévében az egyes építményfajták közül az egylakásos épületek termelői ára 4,5%-kal, a két és több lakásos épületek ára 4,5%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 5,1%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 5,9%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 2,9%-kal haladták meg a 2008 év második negyedévének árszintjét.
-19-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
110
%
Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100
109
Épületek építése Egyéb építmények építése S iáli ké íté
108 107 106 105 104 103 102 101 100 2008. I.n.év
2008. II.n.év
2008. III.n.év
2008. IV.n.év
2009. I.n.év
2009. II.n.év
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A fogyasztóiár-index 2009 első négy hónapjában 3,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az időszak első három hónapjában az árnövekedés mértéke hónapról hónapra csökkent, áprilisban ez a tendencia megtört. A márciusi 2,9%-os áremelkedést 3,4%-os követte. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,2%, a nyugdíjas fogyasztóiárindex 4,8% volt. 3,5
17,5
Fogyasztói árindex
Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl.
15,0
2,5
12,5
2,0
10,0
1,5
7,5
1,0
5,0
0,5
2,5
0,0
0,0
-0,5
1998
Vált. az előző év azonos időszakához (%)
Változás az előző hónaphoz képest (%)
3,0
-2,5
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-20-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
A hazai lakásállomány alakulása Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db
5 000 4 500
3 és több szobás
4 000 3 500 3 000
849
1 527
1 866
1 922
1 951
1 976
1 998
2 021
2 045 2 szobás
2 500 2 000 1 500
1 720 1 681
1 682
1 694
1 703
1 712
1 719
1 726
1 733
1 000 500
1 szobás 973
0 1980
645
517
518
519
521
522
523
525
1990
2001
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab
40 35
Község Többi város Megyei jogú város Budapest
30 25 20 15 10 5 0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 I-III I-III I-III I-III Új többszintes, többlakásos Új lakóparki épületben Új lakóépületben Új családi házban épületben
Forrás: KSH; Grafika: Milei
140 120 100
2
Az épített lakások átlagos nagysága, m 2003 2005 2007 2009 I-III
2004 2006 2008 86,8
117,5 97,5 89,8
94,9
90,6
113,0 97,1
80 74,2 65,7
60 40 20 0 Budapest
Megyei jogú város
Többi város
Község
Orsz. Átl.
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-21-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
-22-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2009. január-június Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 2002. január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát.
Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR’08 osztályozásnak megfelelően szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthetőség és adatértelmezés érdekében a változások bemutatását. A KSH munkatársai az ipar termelési adataiban 2000 januárjától átvezették a változásokat, így az indexek 2001-től szintén rendelkezésre állnak. TEÁOR’03 Kódszám Megnevezés 2010 Fűrészárugyártás 2020 Falemezgyártás 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása
2040
Tároló fatermék gyártása
2051
Fatömegcikk gyártása
2052
Parafa, fonottáru gyártása
3611
Ülőbútor gyártása
3612
Irodabútor gyártása
3613 3614
Konyhabútor gyártása Egyéb bútor gyártása
3615
Ágybetét gyártása
Kódszám 1610 1621 1622 1623 4120 4332 4391 1624 3319 1629 3299 3319 1629 3299 3101 3102 3109 2932 3011 3020 3030 9524 2823 3101 9524 3102 3109 9524 3103
TEÁOR’08 Megnevezés Fűrészárugyártás Falemezgyártás Parkettagyártás Épületasztalos-ipari termék gyártása Lakó- és nem lakóépület építése Épületasztalos-szerkezet szerelése Tetőfedés, tetőszerkezet-építés Tároló fatermék gyártása Egyéb ipari eszköz javítása Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység Egyéb ipari eszköz javítása Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység Irodabútor gyártása Konyhabútor gyártása Egyéb bútor gyártása Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása Hajógyártás Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása Légi, űrjármű gyártása Bútor, lakberendezési tárgy javítása Irodagépgyártása(kivéve számítógép és perifériái) Irodabútor gyártása Bútor, lakberendezési tárgy javítása Konyhabútor gyártása Egyéb bútor gyártása Bútor, lakberendezési tárgy javítása Ágybetét gyártása
-23-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
TERMELÉS, ÉRTÉKESÍTÉS A fa- és bútoripar volumenindexei, %
%
150
(előző év azonos időszaka=100)
140 130
129,0 122,1
120,2
127,5 114,0
120
112,1
115,3
117,9
110 100
103,8
80
92,2
86,7
96,9
90,8
75,2
Fafeldolgozás Bútorgyártás
60
98,5
95,1
77,0
70
109,9
103,7 96,5
90
115,0
112,5
125,1
69,2
68,4
61,3
56,1
50 2001 Termelés
2003
2005
2007
2009 J-Ju
2002
2004
2006
2008
2001 Export
2003
2005
2007
2009 J-Ju
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A fafeldolgozó-ipar (TEÁOR 16) 2009 I. félévi termelési értéke 77,5 Mrd Ft, belföldi árbevétele 37,8 Mrd Ft, export árbevétele 39,8 Mrd Ft volt. A feldolgozóipari termelés 24%-os csökkenése mellett az ágazat 31,6%-os visszaesést mutat. Az ez évi termeléscsökkenés az egy évvel korábbi 28,7%-os növekedés magas bázisán jött létre. A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítése 2009. első felében 13,3%-kal maradt el az előző évi 38,4%-os emelkedést követően. A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban sem javultak az egy évvel korábbihoz képest, mivel a 2008 I. félévi 23,3%-os bővülését követően a 2009 január-júniusi időszakban 38,7%-kal csökkent a kivitel volumene. 2009 júniusában folytatódott az előző hónapokban tapasztalt visszaesés, üteme a termelés és az export területén lassult, a hazai eladások esetében ingadozik. A termelés 2%-kal, az ipar exportja pedig 33,7%-kal volt alacsonyabb, mint 2008. júniusában. A hazai eladás ugyanakkor 29,4%-kal bővült. A bútorgyártás (TEÁOR 31) 2009 első félévi termelési értéke 75,7 Mrd Ft, belföldi árbevétele 28,9 Mrd Ft, export árbevétele 46,8 Mrd Ft volt. A bútoripar termelése 2009 első hat hónapjában 24,8%-kal esett vissza. A bútoripar hazai eladásai a 2008 I. félévi 59,5%-os bővülésével szemben 2009 január-júniusban 43,9%-kal zuhant. A bútoripari export csökkenésének üteme elmaradt a termelés és a belföldi értékesítés visszaesésének ütemétől, de 3,1%-os mértékével így is jelentősen kedvezőbb a feldolgozóipari átlagnál. 2009 júniusában a bútoripar termelése 21,3%-kal, belföldi értékesítése 28,3%-kal -24-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
csökkent, míg export értékesítése 11,2%-kal bővült. Szakágazati eredmények
Fafeldolgozó-ipar A hazai fűrészáru gyártás termelése 2009. I. félévében 27,5%-kal visszaesett. A hazai értékesítés 14,6%-kal, az export 44,7%-kal csökkent. 2009 júniusában a termelés stagnált 2008 júniusához képest, a belföldi értékesítés 35,3%-kal bővült, az export pedig 52,1%-kal visszaesett. A nagymértékű csökkenés mögött nem csak a válság miatti keresletcsökkenés áll, hanem az előző évi igen magas bázis is. Mrd Ft 70,0
Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként
2000 2001 2002
60,0
2003 2004
50,0
2005 2006
40,0
2007 2008
30,0
2009 I-VI
20,0 10,0 0,0 Fűrészárugyártás
Falemezgyártás
Parkettagyártás
Ép.aszt.ipari term. Tároló fatermékek
Egyéb fa-, parafa, fonottáru
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipar termelésének negyedét adja, termelése 2009 I. félévében 46,5%-kal csökkent. A belföldi értékesítés 12,3%-kal, az export 42,6%-kal csökkent. 2009 júniusában a termelés volumene 2,4%-kal csökkent, a hazai értékesítés 8,9%-kal nőtt, az export pedig 32,8%-kal zuhant. A termelés volumene az év első három hónapjában gyorsuló ütemben mérséklődött, a mélypont márciusban következett be (-64,8%). Áprilistól a visszaesés üteme lassan mérséklődik A hazai értékesítés 2008 negyedik negyedévétől csökken megszakítás nélkül, mértéke azonban csak kisebb ingadozásokkal 20% körül mozogott, júniusban az egy évvel korábbi alacsony bázison növekedést mértek. A falemezgyártás kivitele szintén a múlt év negyedik negyedéve óta csökken töretlenül, üteme áprilisig gyorsult, május-júniusban kismértékben csökkent. -25-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
A parkettagyártás idősora foghíjas, hiányoznak a 2000-2002 közötti és a 2007 évi adatok. A 2009 első félévi adatok alapján a szakág 0,3%-ot képvisel, a korábbi éves értékek alapján 1% körüli nagyságrendet képvisel. A parkettagyártás termelése már a múlt év második negyedéve óta csökken, ez év első hat hónapjában a visszaesés már 82%-os volt. A belföldi értékesítés adatai már a múlt év egészében az eladások mérséklődéséről tanúskodnak, 2009 I. félévében 72,7% volt a visszaesés. A kivitel is hasonló tendenciát mutat, a visszaesés 55,2%-os. Ez év júniusában a korábbi hónapoknál valamivel kedvezőbb érétkeket mértek. A termelés 59,3%-kal, a belföldi értékesítés 58,6%-kal, az export pedig 22,1%-kal zuhant az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. 35,0
Mrd Ft
Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként
2000 2001
30,0
2002 2003
25,0
2004 2005
20,0
2006 2007
15,0
2008 2009 I-VI
10,0 5,0 0,0 Fűrészárugyártás
Falemezgyártás
Parkettagyártás
Ép.aszt.ipari term.
Tároló fatermékek
Egyéb fa-, parafa, fonottáru
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A fafeldolgozó ipar közel négy tizedét kitevő épületasztalos-ipari termékek gyártásában folytatódott az előző év utolsó negyedévét jellemző kedvezőtlen tendencia. 2009 I. félévében a termelés volumene 24,1%-kal, a belföldi értékesítés 10,7%-kal, a kivitel pedig 31,5%-kal esett vissza. 2009 júniusában a termelés 2,9%-kal, a kivitel 27,3%-kal csökkent, a belföldi értékesítés 40%-kal emelkedett. A havi adatok arra utalnak, hogy mind a termelés, mind a belföldi és export értékesítés volumencsökkenési üteme lassul. A tároló fatermékek termelése, belföldi értékesítése és exportja 2009 I félévében jelentősen visszaesett. A termelés 24,7%-kal mérséklődött a múlt évi magas bázishoz képest. Az előző évben a szakági növekedés motorját jelentő kivitel zuhanásszerű, 54,2%-os visszaesést mutat. A belföldi kereslet mérséklődése kisebb ütemű, 6,9%-os -26-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
volt. A hazai eladások csökkenése már az előző év utolsó negyedévében megkezdődött, ez okozhatta az enyhébb visszaesést. Júniusban a tároló fatermékek gyártása 1,2%-kal, exportja 50%-kal esett, belföldi értékesítése 22,3%-kal emelkedett. Az első hat hónap adatai arra utalnak, hogy a termelés és hazai értékesítés volumencsökkenése lassul, míg az exporté gyorsul. Mrd Ft 45,0
Export a fafeldolgozó iparban szakágazatonként
40,0
2000 2001
35,0
2002 2003
30,0
2004 2005
25,0
2006
20,0
2007 2008
15,0
2009 I-VI
10,0 5,0 0,0 Fűrészárugyártás
Falemezgyártás
Parkettagyártás
Ép.aszt.ipari term.
Tároló fatermékek
Egyéb fa-, parafa, fonottáru
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A szakágak súlya az ágazaton belül folyamatosan változik, ezt illusztrálja az alábbi táblázat: Szakág Fűrészáru gyártása
2000
2005
2008.
2009. J-Jú
15,5%
10,6%
17,5%
17,7%
Falemezgyártás
30,1%
28,3%
29,3%
25,5%
1,0%
0,7%
0,3%
Parkettagyártás Épület-asztalos ipari termékek gyártása
.. 37,1%
42,3%
36,2%
39,7%
Tároló fatermékek gyártása
10,3%
12,8%
12,1%
12,1%
5,9%
5,1%
4,2%
4,6%
Egyéb fa-, parafa, fonott áru gyártása
A fafeldolgozóipar szakágazatainak súlya, 2009. I. félév Egyéb fa-, parafa, fonottáru 5%
Tároló fatermékek 12%
Fűrészárugyártás 18%
-27-
Falemezgyártás
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság 26% megbízásából Ép.aszt.ipari term. 2009. szeptember Parkettagyártás 39%
Forrás: KSH; Grafika: Milei
0%
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
BÚTORIPAR Az irodabútorok gyártása 2009 I. félévében a múlt év végi kedvezőtlen változás tovább erősödött. A szakág termelése 39,2%-kal, belföldi értékesítése 33,6%-kal, kivitele 43,3%-kal mérséklődött. 2009 júniusára a visszaesés üteme kissé mérséklődött, a termelés 25,5%-kal, a belföldi értékesítés 23,9%-kal, a kivitel pedig 27,6%-kal csökkent. Mrd Ft
140,0
Bútoripari termelés szakáganként Irodabútor
120,0
Konyhabútor Ágybetét
100,0
Egyéb bútor
80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 I-VI
Forrás: KSH; Grafika: Milei
2008. első félévében a konyhabútorgyártás termelése 55,7%-kal, a kivitel 20,3%-kal, a belföldi értékesítés 69,6%-kal emelkedett. 2009 első félévében jelentős fordulat állt be, az alágazat termelése 35,7%-kal, belföldi értékesítése 29,6%-kal, kivitele 48,5%-kal csökkent. 2009 júniusában a termelés 21,3%-kal, a hazai értékesítés 10,3%-kal, a kivitel 50,6%-kal maradt el az egy évvel korábbi magas bázistól. A visszaesés üteme a termelés és a belföldi értékesítés tekintetében valamelyest lassult, a kivitel esetében pedig hullámzik. 70,0
Mrd Ft
Bútoripar belföldi értékesítése szakáganként Irodabútor
60,0
Konyhabútor Ágybetét
50,0
Egyéb bútor
40,0 30,0 20,0
-28-
Készült az10,0Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember 0,0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 I-VI
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
2008 első félévében az ágybetétgyártás termelése 13,5%-kal, a hazai eladások 12,4%-kal emelkedtek, az export 45,9%-kal bővült. 2009 I. félévében a termelés 24%kal, a belföldi értékesítés 18,3%-kal, az export 58%-kal mérséklődött. A havi, illetve a júniusi adatok sem adnak okot az optimizmusra, a termelés 22,4%-kal, a belföldi értékesítés 17,7%-kal a kivitel pedig 42,2%-kal csökkent 2008 júniusához képest. Az export visszaesése alacsony bázishoz képest következett be, a termelés és belföldi értékesítés volumene azonban magas bázishoz képest esett vissza 2008 első félévében az egyéb bútorok gyártása – ami az új besorolásnak köszönhetően már 80%-át teszi ki a bútorgyártásnak – termelése 34,9%-kal, az export 13,2%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés ugyanakkor 68,7%-kal emelkedett. 2009 első félévében – a magas bázis miatt is – a termelés 21,1%-kal, a belföldi értékesítés 50%-kal esett vissza, az export ugyanakkor 4,8%-kal emelkedett. A félév havi teljesítményei szerint a termelés és a belföldi értékesítés visszaesésének üteme lassul, a kivitel februártól májusig emelkedik. Júniusban a termelés 20,6%-kal, a hazai értékesítés 33,5%-kal, az export 7,6%-kal esett. 70,0
Mrd Ft
60,0
Bútoripar export értékesítése szakáganként Irodabútor Konyhabútor Ágybetét
50,0
Egyéb bútor 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 I-VI
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A szakágak megoszlásában folyamatos változás mutatkozik, ezt a következő táblázat illusztrálja: -29-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
2000
2005
2008
2009 J-Jú
19,5%
16,4%
13,2%
10,9%
Konyhabútorok gyártása
8,6%
5,8%
9,0%
7,3%
Ágybetét gyártása
..
3,3%
2,3%
2,0%
74,5%
75,6%
79,8%
Irodabútorok gyártása
Egyéb bútorok gyártása
71,6%
A bútoripar szakágazatainak súlya, 2009. I. negyedév Egyéb bútor 80%
Ágybetét 2%
Konyhabútor 7%
Irodabútor 11%
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-30-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Külkereskedelmi forgalom A külkereskedelmi forgalom adatai 2003-tól állnak rendelkezésre a KSH Internetes adatbázisában. Az egyes évek termékszintű adatai az adott évre érvényes Magyar Kombinált Nómenklatúra (MKN) elemei szerint állnak rendelkezésre. Emiatt egyes termékek esetében az idősorok megszakadnak, más MKN szám alatt folytatódnak, illetve korábban összevontan szereplő termékek kibontva jelennek meg. Az adatokat most 4, illetve ahol szükséges volt 6 jegyre kibontva közlöm ezer euróban. Természetes mértékegységben a termékek többségénél nem, vagy csak részlegesen áll rendelkezésre adat.
Fatermékek behozatala, KN 44 Határparitáson, ezer euró MKN 44
4401 440110 4402 4403 440310 440320 440391 440392 440399
4404 4405 4406
4407 440710 440791 440792 440799
4408
440810
440831
440839 440890
Termékek Fa és faipari termékek; faszén Tűzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács és hasonlók; fűrészpor és fahulladék Tűzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában Faszén, brikettezve is Gömbfa, kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva is Gömbfa, tartósítószerrel kezelve Gömbfa tűlevelű fából, tartósítószerrel nem kezelve Gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. A tűlevelűek), tartósítószerrel nem kezelve Gömbfa bükkfából Fagus spp”, tartósítószerrel nem kezelve” Más gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. A tűlevelűek, a tölgy és a bükk), tartósítószerrel nem kezelve Abroncsfa; hasított karó, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott fa sétabot, esernyõnyél vagy szerszámnyél készítéséhez; faháncs és hasonló Fagyapot; faliszt Vasúti vagy villamosvasúti talpfa Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Fűrészáru tűlevelű fából, 6 mm-nél vastagabb Fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, tölgyfából Fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, bükkfából Más fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, mérsékelt égövi fából (kiv. Tölgy, bükk) Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Tűlevelű fából: furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt,, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap Dark Red Meranti, Light Red Meranti, Meranti Bakau fából, max. 6 mm vastagságban, fogazott illesztéssel ellátva Más furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap trópusi fából (kiv. Dark Red Meranti, Light Red Meranti, Meranti Bakau), max. 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Más, pl. Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére
2004
2005
2006
2007
2008
2009 J-Ju
456 948,8
418 767,6
461 037,9
547 899,6
488 249,6
170 325,6
6 758,5
11 546,6
13 655,6
17 675,2
19 472,5
3 009,2
938,3 239,0
2 664,9 398,0
3 666,7 307,0
5 009,3 335,6
3 086,3 794,0
331,3 460,2
19 558,9 0,0 13 459,3
12 787,0 282,7 7 657,0
11 077,0 807,0 7 225,3
16 532,1 743,4 9 750,5
16 150,0 686,2 9 107,8
4 941,4 331,6 2 742,1
1 710,9
1 574,7
966,1
1 182,9
1 927,9
774,0
1 148,0
746,0
670,7
2 956,9
2 003,1
2 643,4
2 375,8
1 247,1
1 515,5
1 732,9
561,3
253,6 113,0 486,4
179,4 92,3 464,1
171,0 86,3 117,4
255,3 148,9 66,9
214,2 59,9 602,5
194,2 44,5 186,2
859,4 283,2 989,6 442,5
136 352,6 114 791,8 4 807,0 4 709,4
152 427,9 122 116,7 8 083,0 4 490,7
113 898,3 89 385,7 6 235,4 4 451,9
40 748,7 30 197,7 2 543,5 1 680,4
6 225,6
7 221,0
6 888,9
4 222,0
3 852,3
899,5
18 698,2
17 650,9
19 155,1
17 906,3
17 950,2
9 165,2
2 066,3
1 299,6
2 094,0
-
0,0
4,4
28,1
21,8
-
0,0
1 306,6 14 954,0
1 264,3 14 393,1
1 463,5 14 861,3
153 388,5 132 737,3 5 943,8 4 167,1
130 110 4 3
1 655,3 13 719,4
1 656,7 14 532,8
-31-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
-
237,8
-
497,9 7 497,0
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS szolgáló furnérlap mérsékelt égövi fa, max. 6 mm vastagságban MKN
4409
440910
440920
440921
440929 4410 441011 441012 441019
441021
441029
441031
441032
441033
441039 441090 4411 441111 441112 441113 441114 441119 441121 441129 441131
Termékek Fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Tűlevelű fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Nem tűlevelű fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Bambusznád bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Fa (kiv. Tűlevelű fa, bambusznád), bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Forgácslemez és hasonló fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötõanyaggal összeállítva Forgácslemez fából Irányított forgácselrendezésû lemez (OSB) fából Ostyalemez és hasonló tábla fából Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez, fából, megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez, fából (kiv. Megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult) Forgácslemez és hasonló fából, megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult (kiv. Irányított forgácselrendezésû lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, felületén melaminnal impregnált papírral bevonva (kiv. Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, felületén díszítõ műanyagréteggel borítva (kiv. Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, (kiv. Megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult, felületén melaminnal impregnált papírral bevonva, felületén díszítõ műanyagréteggel borítva, irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyal Forgácslemez, ostyalemez, pozdorjalap fatartalmú anyagból /mesterséges fából/ Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötõanyaggal összeállítva Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, legfeljebb 5 mm vastagságú Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, vastagsága 5 mm-t meghaladó, de legfeljebb 9mm Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, vastagsága 9 mm-t meghaladó Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,5 g/cm3, de max. 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,5 g/cm3, de max. 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,35 g/cm3, de max. 0,5 g/cm3 fajlagos tömeggel
2004
2005
2006
2007
2008
24 396,5
18 286,4
21 124,8
20 757,9
20 801,7
7 351,0
18 022,2
12 346,4
15 792,0
12 729,1
10 501,3
4 713,3
5 469,0
5 260,0
4 471,8
0,0
0,0
0,0
-
-
-
2009 J-Ju
-
-
308,8
297,6
61,2
6 219,8
8 310,4
1 868,4
80 404,9 48 860,5 21 116,7 1 006,2
72 316,6 -
62 035,9 -
68 788,5 -
14 176,3
12 786,1
14 051,9
-
-
-
6 479,2
4 759,6
4 580,0
-
-
-
5 406,4
6 694,6
7 570,6
-
-
-
34 035,4
26 384,4
28 575,1
-
-
-
6 804,4
5 761,3
7 570,9
-
-
-
3 190,4
2 795,2
3 116,7
-
-
-
840,8
366,3
193,9
1 136,1
750,5
280,6
40 320,0
44 042,9
55 846,5
61 725,1
56 011,7
20 104,3
2 514,9
5 823,8
13 085,8
-
78 49 19 3
959,8 655,1 633,4 296,5
-
-
33 815,3 21 566,0 6 795,7 2 462,6
-
-
-
-
2 908,3
2 300,3
524,5
-
-
-
6 477,1
8 040,9
3 512,1
-
-
-
8 050,7
10 499,2
3 703,8
22 824,6
24 631,8
28 623,3
-
-
-
5 762,5
5 699,7
5 418,7
-
-
-
7 434,5
4 999,6
4 816,6
-
-
-
0,0
0,0
5,5
-
-
-
-32-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
441139 441191 MKN
441192
441193 441194 441199 4412
441210 441213 441214 441219 441222
441223
441229 441231 441232 441239 441292
441293
441294 441299 4413 4414 4415 441510 441520 4416 4417 4418 441810 441820 441830 441840 441850 441860 441871
Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,35 g/cm3, de max. 0,5 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, max. 0,35 g/cm3 fajlagos tömeggel
0,0
0,0
269,4 2004
170,4 2005
631,4 2006
-
-
-
2007
2008
2009 J-Ju
Termékek Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) 0,8 g/cm3-t meghaladó sűrűséggel Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) 0,5 g/cm3-t meghaladó, de legfeljebb 0,8 g/cm3 sűrűséggel Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) legfeljebb 0,5 g/cm3 sűrűséggel Megmunkált, vagy bevont rostlemez, max. 0,35 g/cm3 fajlagos tömeggel Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru bambusznádból Rétegelt lemez, színoldalán trópusi fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Rétegelt lemez, színoldalán nem tűlevelű fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Rétegelt lemez, színoldalán tűlevelű fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Furnérozott panel, színoldalán trópusi fából Furnérozott panel, színoldalán mérsékelt égövi /de nem tűlevelű/ fából, legalább egy rétege forgácslemez Más, furnérozott panel, színoldalán mérsékelt égövi /de nem tűlevelű/ fából, forgácslemezt nem tartalmaz Rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból, színoldalán legalább egy trópusi fából Rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból, színoldalán legalább egy, nem tűlevelű fából Más rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán trópusi fából Réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán trópusi fát nem tartalmaz, legalább egy réteg forgácslemezzel Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru enyvezett bútorlappal, léc- és lemezbetétes asztalos lemezzel és bútorlappal Más réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán mérsékelt égövi fából Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete Fából készült csomagoló- és szállítóanyagok Láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag fából; kábeldob fából Rakodólap, keretezett és más szállítólap fából; rakodólap-keret fából Kádáripari termékek és azok elemei fából Szerszám, ezek részei fából; nyél fából; sámfa és kaptafa Ács- és épületasztalos-ipari termékek fából Ablak, franciaablak és ezek kerete fából Ajtó és kerete, küszöb fából Parkett-tábla fából Zsaluzat fából, betonszerkezeti munkához Zsindely fából Oszlop és gerenda fából Összeállított padlóburkoló-panel fából,
-
-
-
35 577,9
24 291,2
8 244,7
-
-
-
1 886,9
1 395,2
559,2
-
-
-
2 492,2
3 610,8
1 193,4
476,2
950,7
756,6
22 827,4
22 099,3
28 602,4
-
-
-
-
-
-
42 665,6
37 703,1
8 151,8
810,0
11,1
0,7
1 735,6
4 092,1
5 096,9
-
-
-
9 120,1
8 482,5
9 545,3
-
-
-
4 312,1 1 117,1
3 114,1 1 310,5
6 710,5 1 489,0
-
-
-
771,4
528,0
732,2
-
-
-
971,4
1 011,7
1 017,8
-
-
-
-
-
-
6 143,2
3 250,9
461,0
-
-
-
21 180,1
18 560,6
4 224,7
-
-
-
6 016,3
6 349,9
1 394,2
56,5
30,7
19,4
-
-
-
219,7
52,8
64,2
-
-
-
-
-
-
3 452,6
4 300,8
912,8
4 218,8 2 034,9
2 839,4 1 547,4
2 908,8 2 744,9
2 862,0 3 308,4
2 668,6 2 183,4
601,6 774,2
1 210,4 22 129,9
1 452,3 21 549,2
1 211,3 24 605,0
1 242,3 39 312,9
1 599,7 32 193,9
653,6 10 740,7
3 739,1
5 348,9
6 371,2
11 951,0
6 085,2
2 430,9
17 806,3 648,6
15 339,2 380,6
17 085,7 421,0
20 377,8 465,1
23 447,7 582,8
7 048,8 306,3
241,7 49 585,6 9 437,0 19 112,3 3 428,3 4 303,1 16,6 -
155,4 48 786,7 9 149,8 16 171,9 4 009,3 5 846,5 36,2 -
227,9 54 145,5 10 639,4 16 517,1 3 429,4 6 442,3 28,3 -
263,9 69 776,6 18 912,6 16 802,7
235,5 65 095,8 20 175,0 16 352,1 5 632,0 0,0 399,9 0,0
116,8 18 198,5 5 096,9 4 576,6 754,3 144,5 78,9
6 200,9 856,9 0,0
-33-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
441872
441879 MKN
441890 4419
4420
4421
mozaikpadlóhoz Összeállított, többrétegű padlóburkoló-panel fából (kiv. mozaikpadlóhoz) Összeállított padlóburkoló panel fából (kiv. többrétegű panel és padlóburkoló-panel mozaikpadlóhoz)
-
-
-
2004
2005
2006
1 352,3
2 087,3
631,9
3 915,4 2007
1 896,3 2008
941,6 2009 J-Ju
Termékek Más ács- és épületasztalos-ipari termékek fából (kiv. nyílászárók, parkett-tábla, zsaluzat és zsindely) Asztali és konyhai cikkek fából Intarziás és berakott famunka; ékszer-, evõeszközládikó vagy -doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszműáru fából Fa-készáruk (kiv. keretek, csomagolóanyagok, tímáripari termékek, háztartási áruk, ács- és épületasztalos-ipari termékek, díszműáruk)
11 723,5 2 142,7
11 815,3 2 301,0
14 870,9 1 772,5
14 650,2 1 569,1
12 564,3 1 795,2
4 390,4 1 212,5
2 713,1
2 960,3
2 439,0
2 737,9
2 512,6
1 046,7
16 885,2
19 192,6
18 186,5
18 321,7
19 432,6
9 104,0
-34-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Fatermékek kivitele, KN 44 Határparitáson, ezer euró MKN 44
4401 440110 4402 4403 440310 440320 440391 440392 440399
4404 4405 4406
4407 440710 440791 440792 440799
4408
440810
440831
440839
440890
4409
440910
440920
440921
Termékek Fa és faipari termékek; faszén Tűzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács és hasonlók; fűrészpor és fahulladék Tűzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában Faszén, brikettezve is Gömbfa, kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva is Gömbfa, tartósítószerrel kezelve Gömbfa tűlevelű fából, tartósítószerrel nem kezelve Gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. a tűlevelűek), tartósítószerrel nem kezelve Gömbfa bükkfából Fagus spp", tartósítószerrel nem kezelve" Más gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. a tűlevelűek, a tölgy és a bükk), tartósítószerrel nem kezelve Abroncsfa; hasított karó, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott fa sétabot, esernyõnyél vagy szerszámnyél készítéséhez; faháncs és hasonló Fagyapot; faliszt Vasúti vagy villamosvasúti talpfa Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Fűrészáru tűlevelű fából, 6 mm-nél vastagabb Fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, tölgyfából Fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, bükkfából Más fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, mérsékelt égövi fából (kiv. tölgy, bükk) Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Tűlevelű fából: furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt,, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap Dark Red Meranti, Light Red Meranti, Meranti Bakau fából, max. 6 mm vastagságban, fogazott illesztéssel ellátva Más furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap trópusi fából (kiv. Dark Red Meranti, Light Red Meranti, Meranti Bakau), max. 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Más, pl. furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap mérsékelt égövi fa, max. 6 mm vastagságban Fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Tűlevelű fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Nem tűlevelű fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Bambusznád bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is
2004
2005
2006
2007
2008
2009 J-Ju
435 727,6
430 663,0
482 527,9
551 801,4
581 129,4
210 083,7
17 134,7
10 668,2
10 826,3
9 735,7
13 336,2
7 898,5
14 179,8 3 356,4
10 267,7 1 665,4
9 987,2 890,2
8 615,3 196,0
10 035,4 28,1
5 481,6 -
45 464,6 8 932,2
44 827,5 0,0
47 042,0 0,0
56 896,6 11 144,3
56 117,0 11 508,4
28 153,3 6 327,7
12 092,4
13 915,0
14 940,5
17 992,4
17 770,5
5 437,7
8 688,4
9 677,5
9 481,4
11 217,0
12 141,3
8 724,2
14 284,7
10 415,4
12 797,4
14 771,5
12 104,1
6 159,7 0,2 4,3
4 198,6 0,0 0,0
4 412,3 0,0
6 384,8 16,7 -
7 293,2 0,0 0,0
3 675,8 -
763,4 390,2 678,8 393,0
56 362,1 9 411,0 20 237,7 2 384,3
64 798,7 12 492,6 22 286,1 2 482,6
68 657,1 5 775,2 28 838,7 2 420,6
69 152,3 7 721,4 27 257,4 2 245,8
24 761,9 826,8 9 468,9 1 245,8
30 624,4
22 736,8
25 329,2
24 166,5
26 091,5
10 543,4
25 599,2
27 213,2
29 233,9
28 864,3
22 463,7
8 562,9
443,1
829,1
1 914,6
747,8
64,7
43,2
-
-
29,3
0,0
69 9 21 4
-
-
-
333,7
222,4
237,3
0,0
144,8
101,1
24 784,9
25 531,2
26 352,6
27 087,3
21 238,0
7 999,4
14 737,3
12 850,9
19 252,5
19 619,6
19 628,6
7 132,1
2 259,6
873,8
1 334,5
725,2
0,0
12 189,7
11 654,5
17 427,4
-
-
-
-
-
1 500,5
-35-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
-
-
0,0
-
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
MKN
440929 4410 441011 441012 441019
441021
441029
441031
441032
441033
441039 441090 4411 441111 441112 441113 441114 441119 441121 441129 441131 441139 441191 441192
441193 441194 441199 4412 441210 441213
Termékek /lambéria/ Fa (kiv. Tűlevelű fa, bambusznád), bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Forgácslemez és hasonló fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötõanyaggal összeállítva Forgácslemez fából Irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) fából Ostyalemez és hasonló tábla fából Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez, fából, megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez, fából (kiv. Megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult) Forgácslemez és hasonló fából, megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult (kiv. Irányított forgácselrendezésû lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, felületén melaminnal impregnált papírral bevonva (kiv. Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, felületén díszítõ műanyagréteggel borítva (kiv. Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, (kiv. Megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult, felületén melaminnal impregnált papírral bevonva, felületén díszítõ műanyagréteggel borítva, irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyal Forgácslemez, ostyalemez, pozdorjalap fatartalmú anyagból /mesterséges fából/ Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötõanyaggal összeállítva Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, legfeljebb 5 mm vastagságú Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, vastagsága 5 mm-t meghaladó, de legfeljebb 9mm Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, vastagsága 9 mm-t meghaladó Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,5 g/cm3, de max. 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,5 g/cm3, de max. 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,35 g/cm3, de max. 0,5 g/cm3 fajlagos tömeggel Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,35 g/cm3, de max. 0,5 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, max. 0,35 g/cm3 fajlagos tömeggel Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) 0,8 g/cm3-t meghaladó sűrűséggel Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) 0,5 g/cm3-t meghaladó, de legfeljebb 0,8 g/cm3 sűrűséggel Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) legfeljebb 0,5 g/cm3 sűrűséggel Megmunkált, vagy bevont rostlemez, max. 0,35 g/cm3 fajlagos tömeggel Rét. lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru bambusznádból Rétegelt lemez, színoldalán trópusi fából, legfeljebb 6
2004
2005
2006
-
-
-
2007
2008
2009 J-Ju
16 806,2
17 446,8
6 393,2
104 487,8 99 395,5 1 397,0 199,1
98 407,3 92 895,2 2 455,5 45,5
25 474,3 24 126,8 277,4 -
52 727,1 -
70 016,0 -
83 027,6 -
882,9
1 529,6
2 258,3
-
-
-
136,2
213,6
248,8
-
-
-
2 250,4
2 720,7
4 248,3
-
-
-
43 447,8
60 430,5
71 483,1
-
-
-
2 668,7
2 760,7
3 654,8
-
-
-
2 852,6
2 005,7
673,7
-
-
-
446,6
51,0
18,1
62,5
79,0
22,9
14 315,7
16 332,0
18 788,9
26 327,2
46 083,9
17 704,5
4 897,8
6 554,2
2 308,5
-
-
-
-
-
-
1 697,6
1 594,5
8 115,9
-
-
-
500,1
1 613,8
637,8
-
-
-
741,4
1 100,3
490,8
7 345,9
7 722,7
13 985,6
-
-
-
1 194,8
856,3
632,7
-
-
-
821,8
853,5
1 627,3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
18,2
12,0
-
-
-
22 557,4
40 350,0
7 642,0
-
-
-
16,1
16,6
44,0
-
-
-
253,4
66,4
2,4
13 762,5
18 493,5
6 735,3
19,9 9 177,0
115,6 11 616,0
15,4 7 197,5
660,0
834,6
697,1
41,0 -
7,9 -
-36-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
-
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
MKN
Termékek
2004
2005
2006
2007
2008
2009 J-Ju
2004
2005
2006
2007
2008
2009 J-Ju
mm-es furnérlapokból
MKN
441214 441219 441222 441223 441229 441231 441232 441239 441292
441293
441294 441299 4413 4414 4415 441510 441520 4416 4417 4418 441810 441820 441830 441840 441850 441860 441871 441872 441879 441890 4419
4420
4421
Termékek Rétegelt lemez, színoldalán nem tűlevelű fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Rétegelt lemez, színoldalán tűlevelű fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Furnérozott panel, színoldalán trópusi fából Furnérozott panel, színoldalán mérsékelt égövi /de nem tűlevelű/ fából, legalább egy rétege forgácslemez Más, furnérozott panel, színoldalán mérsékelt égövi /de nem tűlevelű/ fából, forgácslemezt nem tartalmaz Rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból, színoldalán legalább egy trópusi fából Rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból, színoldalán legalább egy, nem tűlevelű fából Más rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán trópusi fából Réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán trópusi fát nem tartalmaz, legalább egy réteg forgácslemezzel Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru enyvezett bútorlappal, léc- és lemezbetétes asztaloslemezzel és bútorlappal Más réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán mérsékelt égövi fából Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete Fából készült csomagoló- és szállítóanyagok Láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag fából; kábeldob fából Rakodólap, keretezett és más szállítólap fából; rakodólap-keret fából Kádáripari termékek és azok elemei fából Szerszám, ezek részei fából; nyél fából; sámfa és kaptafa Ács- és épületasztalos-ipari termékek fából Ablak, franciaablak és ezek kerete fából Ajtó és kerete, küszöb fából Parkett-tábla fából Zsaluzat fából, betonszerkezeti munkához Zsindely fából Oszlop és gerenda fából Összeállított padlóburkoló-panel fából, mozaikpadlóhoz Összeállított, többrétegű padlóburkoló-panel fából (kiv. mozaikpadlóhoz) Összaállított padlóburkoló panel fából (kiv. többrétegű panel és padlóburkoló-panel mozaikpadlóhoz) Más ács- és épületasztalos-ipari termékek fából (kiv. nyílászárók, parkett-tábla, zsaluzat és zsindely) Asztali és konyhai cikkek fából Intarziás és berakott famunka; ékszer-, evõeszközládikó vagy -doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszműáru fából Fa-készáruk (kiv. keretek, csomagolóanyagok, tímáripari termékek, háztartási áruk, ács- és épületasztalos-ipari termékek, díszműáruk)
6 222,4
6 659,8
5 966,4
-
-
-
334,7 58,3
118,8 75,9
126,7
-
-
-
9,0
0,0
14,3
-
-
-
40,4
6,5
26,5
-
-
-
-
-
-
900,1
1 136,7
475,1
-
-
-
9 202,1
12 454,5 2 105,2
3 508,3 343,5
-
-
-
1 069,3
3,1
10,4
15,0 -
14,3
-
-
-
-
-
-
-
-
1 296,7
226,5
60,7
4 614,3
3 421,1
1 408,8 4 373,7
509,5 3 160,2
4 754,6 45 984,4
1 316,3 34 403,8
2 233,0 35 964,4
355,3 45 989,7
176,9 56 031,3
36,1 15 256,0
8 557,2
7 745,9
7 883,4
8 281,8
8 942,7
2 913,0
34 724,1 9 422,1
25 720,9 9 167,0
27 089,8 9 907,3
35 118,2 10 236,1
42 975,8 11 278,0
10 646,8 4 387,8
467,9 320,5 262,0 505,8 870,3 125,6 -
566,1 144 225,5 89 999,9 15 151,4 178,3 344,3 925,7
713,8 147 429,1 97 919,5 12 777,9 563,5 0,0 371,1 710,3
302,6 54 802,0 37 843,2 4 999,3 258,6 -
888,0 104 830,4 57 690,5 15 888,4 22 717,3 92,9 27,9 -
114 70 11 21
642,3 131,4 762,8 964,2 064,0 239,9 62,7 -
135 76 13 27
162,2
-
-
-
26 461,0
21 003,5
6 059,8
-
-
-
215,9
0,0
146,5
7 730,5 1 446,0
7 335,7 2 016,4
14 533,9 422,2
6 975,5 336,8
5 356,2 255,1
2 155,0 81,4
546,8
128,2
0,0
225,9
274,0
85,0
9 355,0
8 470,5
9 179,9
10 543,9
10 770,0
4 855,8
-37-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Bútor és ágyfelszerelés, világító felszerelések és előre gyártott épület importja Határparitáson, ezer euró MKN 94 9401 940110 940120 940130 940140 940150 940151
940159 940161 940169 940171 940179 940180 940190 9402 9403 940310 940320 940330 940340 940350 940360 940370 940380
940381
940389 940390 9404 9405 9406 94060011 94060020 94060031 94060038 94060080
Termékek Bútor és ágyfelszerelés; világító felszerelések; előre gyártott épület Ülőbútor, ággyá átalakítható ülőbútor is Ülés légi járműhöz Ülés gépjárműhöz Forgó ülőbútor változtatható ülésmagassággal Ággyá átalakítható ülőbútor Ülőbútor nádból, fűzfavesszőből, bambusznádból Ülőbútor bambusznádból, vagy rotangnádból Ülőbútor nádból, fűzfavesszőből vagy hasonló anyagból (kiv. a bambusznádból, vagy rottangnádból készültet) Kárpitozott favázas ülőbútor Kárpitozatlan favázas ülőbútor Kárpitozott fémvázas ülőbútor Kárpitozatlan fémvázas ülőbútor Ülőbútor kőből vagy műanyagból Ülőbútor alkatrésze Orvosi, sebészeti, fogorvosi, állatorvosi bútor és része; fodrász- vagy hasonló szék és alkatrésze Bútor és részei (kiv. ülőbútor, valamint az orvosi és fodrászati bútor) Hivatali fémbútor (kiv. ülőbútor) Fémbútor (kiv. hivatali fémbútor és az ülőbútor) Hivatali fabútor (kiv. ülőbútor) Fa konyhabútor (kiv. ülőbútor) Fa hálószobabútor (kiv. ülőbútor) Fabútor (kiv. hivatalban, konyhában és hálószobában használt fabútor) Műanyag bútor (kiv. ülőbútor) Bútor kőből vagy növényi fonásanyagból (kiv. ülőbútor) Bútor bambusznádból vagy rottangnádból (kivéve az ülőbútorokat, az orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi bútor) Bútor nádból, fűzfavesszőből vagy hasonló anyagból (kivéve a bambusznádból, rottangnádból, fémbõl, fából, és műanyagból készülteket, valamint az ülőbútorokat, az orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi bútor) Bútor alkatrész (kiv. ülőbútor alkatrésze) Ágybetét és ágyfelszerelés Lámpa és bármilyen világító felszerelés Előre gyártott épület Hordozható előre gyártott épület Előre gyártott épület teljesen vagy főként fából (kiv. hordozható előre gyártott épület) Melegház teljesen vagy főként vasból és acélból Előre gyártott épület teljesen vagy főként vasból és acélból (kiv. hordozható épület, melegház) Előre gyártott épület (kiv. hordozható épület, teljesen vagy főként fából, vasból és acélból)
2004
2005
2006
2007
2008
554 867,2 585 510,1 627 635,4 705 186,6 664 923,0 221 354,4 244 832,5 237 928,9 297 350,5 237 525,9 5 152,9 4 416,1 4 166,2 4 731,3 55,1 9 351,7 10 635,6 10 488,3 11 046,3 4 602,2 5 030,7 6 693,8 6 168,9 6 901,5 10 666,3 1 610,4 1 869,2 1 511,1 5 286,9 1 603,7 311,8 1 293,7
20 5 5 4 4 156
19 475,0 20 280,5 20 061,7 311,9 131,3 6 279,3 5 916,9 6 016,3 19 013,8 894,5 5 281,6 5 057,9 6 459,1 5 416,8 621,2 4 961,5 5 719,8 7 187,6 7 780,6 514,3 3 823,0 4 612,9 4 600,5 8 518,7 341,3 170 650,4 154 082,6 194 937,5 4 810,9 222,8 5 564,9 7 122,2 7 407,2 152 029,6
4 786,8
2 925,7
5 769,5
7 501,7
4 800,7
188 802,1 184 067,9 199 919,8 214 434,2 230 175,4 7 621,2 19 767,9 22 005,9 21 681,2 8 311,6 21 993,5 11 739,6 11 249,4 12 330,4 26 806,6 14 037,4 8 975,4 10 856,4 13 414,5 11 041,3 11 379,0 14 589,8 16 988,4 17 786,4 10 402,0 15 581,3 76 395,5 79 181,6 73 673,7 17 117,0 74 813,3 6 099,9
76 395,5 4 603,7
79 181,6 5 834,9
4 419,2
3 768,2
3 430,1
-
-
-
73 673,7 5 275,4 -
1 959,9
77 006,4 4 858,0
2009 J-Ju 245 166,8 80 763,1 2 021,9 3 833,0 1 575,1 303,7
6 3 3 6 2 42
1 500,3 84 2 10 4 4 6
356,0 929,0 612,9 990,9 030,6 039,6
26 278,5 2 729,2
-
-
1 953,9
1 773,2 1 726,5 25 673,1 30 074,7 33 178,9 43 328,7 50 315,3 16 666,6 17 706,3 23 929,0 26 481,9 30 972,5 103 355,9 115 702,1 139 809,1 140 765,4 140 800,3 19 901,4 20 275,6 20 279,0 18 652,9 20 648,1 1 117,7 1 137,9 1 052,6 4 984,1 7 935,9
904,2 892,3 408,6 293,5 296,6 990,4
557,0
17 12 59 5 1
688,4 569,4 920,5 945,1 681,9 569,3
5 176,5 1 966,9
4 663,6 857,5
4 510,9 753,3
2 174,7 191,7
1 556,0 256,0
773,6 170,0
8 427,5
11 108,0
11 066,2
7 335,4
8 704,5
1 898,8
2 200,9
1 881,2
2 218,4
1 581,0
1 070,0
458,9
-38-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Bútor és ágyfelszerelés, világító felszerelések és előre gyártott épület exportja Határparitáson, ezer euró MKN 94 9401 940110 940120 940130 940140 940150 940151
940159 940161 940169 940171 940179 940180 940190 9402 9403 940310 940320 940330 940340 940350 940360 940370 940380
940381
940389 940390 9404 9405 9406 94060011 94060020 94060031 94060038 94060080
Termékek Bútor és ágyfelszerelés; világító felszerelések; előre gyártott épület Ülőbútor, ággyá átalakítható ülőbútor is Ülés légi járműhöz Ülés gépjárműhöz Forgó ülőbútor változtatható ülésmagassággal Ággyá átalakítható ülőbútor Ülőbútor nádból, fűzfavesszőből, bambusznádból Ülőbútor bambusznádból, vagy rotangnádból Ülőbútor nádból, fűzfavesszőből vagy hasonló anyagból (kiv. a bambusznádból, vagy rottangnádból készültet) Kárpitozott favázas ülőbútor Kárpitozatlan favázas ülőbútor Kárpitozott fémvázas ülőbútor Kárpitozatlan fémvázas ülőbútor Ülőbútor kőből vagy műanyagból Ülőbútor alkatrésze Orvosi, sebészeti, fogorvosi, állatorvosi bútor és része; fodrász- vagy hasonló szék és alkatrésze Bútor és részei (kiv. ülőbútor, valamint az orvosi és fodrászati bútor) Hivatali fémbútor (kiv. ülőbútor) Fémbútor (kiv. hivatali fémbútor és az ülőbútor) Hivatali fabútor (kiv. ülőbútor) Fa konyhabútor (kiv. ülőbútor) Fa hálószobabútor (kiv. ülőbútor) Fabútor (kiv. hivatalban, konyhában és hálószobában használt fabútor) Műanyag bútor (kiv. ülőbútor) Bútor kőből vagy növényi fonásanyagból (kiv. ülőbútor) Bútor bambusznádból vagy rottangnádból (kivéve az ülőbútorokat, az orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi bútor) Bútor nádból, főzfavesszőből vagy hasonló anyagból (kivéve a bambusznádból, rottangnádból, fémbõl, fából, és műanyagból készülteket, valamint az ülőbútorokat, az orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi bútor) Bútor alkatrész (kiv. ülőbútor alkatrésze) Ágybetét és ágyfelszerelés Lámpa és bármilyen világító felszerelés Előre gyártott épület Hordozható előre gyártott épület Előre gyártott épület teljesen vagy főként fából (kiv. hordozható előre gyártott épület) Melegház teljesen vagy főként vasból és acélból Előre gyártott épület teljesen vagy főként vasból és acélból (kiv. hordozható épület, melegház) Előre gyártott épület (kiv. hordozható épület, teljesen vagy főként fából, vasból és acélból)
2004 951 217,3 598 046,3 4,6 5 393,9 1 087,1 12 730,1 2 768,6 -
2005
2006
2007
2008
2009 J-Ju
979 184,1 1 014 831,3 1 109 019,1 1 121 217,9 459 284,9 587 875,6 623 435,4 659 116,5 640 992,6 264 037,8 87,9 47,9 3 245,4 3 457,9 7 213,2 6 645,1 2 435,0 1 006,0 896,8 821,4 640,5 202,9 6 457,9 5 806,9 5 983,8 6 391,9 1 018,0 132,7 9,4 22,1 -
698,4 703,9 548,2 041,6 823,3 014,0
110 799,1 7 021,3 2 266,7 9 285,0 2 695,6 425 789,6
3 432,0
3 230,4
3 775,5
350,6 664,5 806,1 753,2 112,0 813,3
129 519,6 1 082,1 13 504,2 6 017,2 833,7 1 210,1
121 763,1 1 715,2 8 627,9 5 441,6 869,0 1 426,5
28 539,2 2 350,6
31 703,9 2 759,7
27 936,3 2 467,8
341,6
1 348,4
309,9
-
341,6
1 348,4
309,9
-
65 217,6 37 024,2 132 545,1 54 819,1 483,7
68 034,5 41 007,8 154 236,8 63 313,9 328,0
69 981,2 44 405,2 161 533,7 59 918,5 -
202,7 87 522,1 48 092,8 179 093,9 61 406,7 -
93,7 84 345,8 54 693,4 176 354,1 58 596,5 0,0
16 462,6 888,3
21 080,0 434,7
8 398,1 -
9 314,6 -
9 329,8 0,0
7 282,1 -
28 859,2
35 232,8
30 914,3
33 660,6
34 227,9
5 355,3
7 463,0
5 556,5
19 157,0
14 748,0
12 430,7
2 972,1
97 5 2 7 2 457
125 1 14 5 1 1
122 6 2 5 1 456
004,2 914,0 219,2 212,8 464,2 931,8
135 3 2 2 1 451
18,3 895,1 979,0 203,9 310,6 006,1 140,9
7 375,4
127 3 4 4 1 456
9,4 5,2 992,1 69 866,4 984,3 1 990,5 166,5 1 717,0 538,3 1 936,0 308,0 615,3 130,4 158 259,6
4 665,4
2 620,4
933,9 642,4 072,3 649,9 051,5 290,6
185 915,9 5 523,4 10 009,5 12 824,4 7 214,9 4 507,9
78 447,4 2 446,9 3 134,7 3 247,4 2 034,8 2 272,7
30 106,7 702,6
38 521,6 908,0
16 666,0 356,1
153 3 8 8 2 4
-
-
10,8
-39-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
4,0
43 26 70 17
29,6 800,1 308,2 822,3 048,8 -
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
Külkereskedelmi forgalom relációs bontásban 9401 Ülőbútor, ággyá átalakítható ülőbútor Import Határparitásos érték ezer euro Összes import Németország Lengyelország Szlovénia Olaszország Ausztria Csehország Kína Szlovákia Románia Nagy-Britannia Törökország Indonézia Spanyolország Belgium Oroszország Ukrajna Export Határparitásos érték ezer euro Összes export Németország Ausztria Nagy-Britannia Olaszország Lengyelország Románia Belgium Szlovákia Csehország Spanyolország Szlovénia Törökország Oroszország Kína Ukrajna Indonézia
2003 191 136,6 28 074,3 17 750,3 1 095,9 16 836,2 90 597,3 3 793,7 1 698,9 2 527,0 3 992,5 845,9 500,6 1 658,0 5 663,7 709,0 73,0 518,4
2003 599 500,7 377 106,7 119 290,2 17 302,7 16 848,3 9 955,8 1 102,5 8 924,9 1 253,8 1 266,1 955,9 1 289,9 27,2 22,0 2,7 153,5 0,0
2004 221 354,4 82 768,5 19 073,2 3 332,6 23 927,3 42 329,3 4 015,5 3 232,7 2 618,6 6 576,2 8 316,6 1 036,2 958,6 6 292,0 1 078,5 187,8 1 059,8
2004 598 046,3 387 026,6 94 155,4 24 729,4 19 444,7 11 111,0 1 326,9 9 301,3 1 423,2 4 002,9 1 130,5 2 276,5 148,0 182,6 0,2 187,4 0,1
2005 244 832,5 95 982,5 18 957,4 2 937,9 34 067,6 43 113,6 3 797,4 6 028,7 2 988,9 7 340,7 7 319,5 928,3 999,6 2 991,3 616,2 261,2 1 046,9
2005 587 875,6 417 714,3 56 131,0 21 858,1 18 581,9 15 037,1 1 202,7 9 397,0 1 216,2 6 110,4 940,2 2 212,9 43,1 187,7 1,1 156,6 2,8
2006 237 928,9 90 929,4 26 286,3 7 774,6 32 888,1 31 808,9 5 739,3 7 938,9 4 344,4 6 761,5 2 479,8 834,4 1 077,0 3 207,6 912,4 366,0 482,1
2006 623 435,4 428 156,7 57 028,5 35 009,8 18 505,6 16 825,5 3 145,7 10 813,5 1 224,6 5 678,3 1 119,5 1 947,8 272,7 164,6 5,3 256,4 0,4
2007
2008
297 350,5 237 525,9 112 662,7 78 209,6 36 241,7 31 245,9 23 259,3 24 298,7 28 858,4 22 708,6 26 048,7 21 336,6 10 865,0 17 260,0 10 518,9 8 827,4 5 587,0 5 663,3 6 344,7 5 289,4 1 957,0 2 166,4 1 552,4 1 517,9 1 357,2 1 201,9 3 091,2 816,3 7 226,7 697,4 426,9 421,4 356,1 225,2
2007
2008
659 116,5 640 992,6 421 198,7 429 064,0 62 587,7 51 058,6 31 780,1 24 547,6 22 908,7 19 274,6 16 918,0 14 573,2 19 087,9 13 465,0 12 760,5 11 203,5 1 728,1 6 023,6 7 139,5 5 990,7 3 363,5 5 344,3 2 983,3 2 458,8 305,2 1 580,2 434,5 461,0 181,6 387,8 134,1 175,7 0,0 0,0
-40-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
2009 J-Ju 80 763,1 24 430,8 12 138,1 5 096,9 6 279,2 6 604,4 5 745,3 5 529,8 3 240,2 2 535,6 980,1 499,8 188,5 114,0 354,0 45,5 48,0
2009 J-Ju 264 037,8 177 471,4 20 342,9 6 829,9 7 222,0 6 976,6 5 833,0 7 712,4 2 814,5 2 418,2 2 504,0 1 369,0 802,0 270,1 246,8 61,3 0,0
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
9403 Bútor és részei (kiv. ülőbútor, valamint az orvosi és fodrászati bútor) Import Határparitásos érték ezer euro Összes import Lengyelország Németország Ausztria Olaszország Csehország Kína Szlovákia Románia Törökország Spanyolország Szlovénia Indonézia Nagy-Britannia Oroszország Ukrajna Belgium Export Határparitásos érték ezer euro Összes export Németország Ausztria Románia Lengyelország Szlovákia Nagy-Britannia Oroszország Csehország Spanyolország Belgium Ukrajna Törökország Olaszország Szlovénia Kína Indonézia
2003 171 678,4 44 952,3 30 500,5 13 236,3 27 442,7 5 717,2 1 731,1 2 265,1 8 677,5 1 025,2 5 656,9 1 952,8 1 658,4 1 501,6 12,7 63,2 507,2
2003 100 041,6 42 821,9 8 842,0 2 188,5 1 351,7 1 208,2 8 133,7 104,6 1 907,3 93,9 1 230,5 393,1 44,9 1 550,1 509,3 3,0 0,0
2004 188 802,1 53 575,3 29 431,0 14 042,3 25 661,5 5 945,6 2 849,8 2 628,1 9 671,1 2 725,2 4 566,5 1 803,2 1 767,5 2 465,7 20,1 257,3 552,6
2004 125 350,6 57 196,3 10 650,8 2 757,8 1 456,8 2 108,1 10 720,9 2 048,2 1 445,6 212,5 1 640,0 741,2 85,7 1 009,4 889,1 8,0 35,7
2005 184 067,9 56 677,0 28 606,8 15 822,2 21 227,5 5 685,2 4 475,4 1 877,2 9 203,8 3 605,5 2 542,7 1 431,2 1 517,7 985,2 2,6 240,5 492,7
2005 129 519,6 54 078,7 10 057,8 4 983,5 2 061,4 2 796,9 10 033,0 2 995,7 852,8 217,4 1 216,9 1 144,5 107,2 582,8 670,7 28,2 22,1
2006 199 919,8 60 275,5 37 573,1 22 030,0 21 584,8 5 308,8 6 267,7 4 062,6 7 888,9 2 929,2 1 725,5 1 281,5 1 583,7 577,6 12,7 188,9 501,0
2006 121 55 13 5 1 1 4 1
763,1 593,1 068,0 850,9 872,5 633,5 612,3 712,8 691,2 179,4 749,0 1 471,7 392,9 822,7 466,8 22,6 0,3
2007
2008
214 434,2 230 175,4 74 802,3 83 626,6 41 283,8 48 702,6 25 694,4 29 358,1 19 457,8 19 413,9 7 336,8 9 118,1 6 538,6 5 665,9 3 528,3 4 005,8 4 396,9 3 133,4 1 391,0 2 539,5 1 893,0 1 125,7 1 120,2 944,6 892,9 868,9 570,1 719,7 437,5 453,2 123,1 384,0 307,9 368,3
2007
2008
153 933,9 185 915,9 77 454,2 94 051,5 13 862,9 16 887,2 4 608,6 9 230,7 2 616,9 5 953,9 2 918,9 5 214,1 4 559,7 4 111,4 2 084,8 2 070,4 741,9 2 018,0 689,0 1 608,0 870,4 1 454,2 1 648,5 1 425,1 635,4 742,3 696,9 483,1 605,8 327,0 132,6 202,6 14,5 3,2
-41-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
2009 J-Ju 84 356,0 28 987,5 16 640,0 12 091,5 5 750,2 3 446,3 2 769,9 1 624,0 998,4 671,8 221,6 423,6 226,4 621,3 305,3 71,7 208,6
2009 J-Ju 78 447,4 44 401,0 5 965,8 2 812,3 4 368,9 1 735,0 1 209,9 815,7 703,3 303,7 474,9 466,5 452,9 339,3 415,9 441,0 5,7
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009. JANUÁR-JÚNIUS
9404 Ágybetét és ágyfelszerelés Import Határparitásos érték Euroban (euro) Összes import Lengyelország Ausztria Csehország Németország Olaszország Kína Szlovénia Törökország Szlovákia Nagy-Britannia Belgium Románia Ukrajna Spanyolország Oroszország Export Határparitásos érték Euroban (euro) Összes export Németország Ausztria Olaszország Nagy-Britannia Románia Lengyelország Szlovénia Szlovákia Csehország Oroszország Spanyolország Belgium Ukrajna Törökország Kína
2003
2004
2005
2006
2007
14 916,4 2 857,6 847,2 467,1 3 298,3 1 716,1 686,1 209,2 645,0 1 031,5 23,5 323,8 50,2 133,0 -
16 666,6 3 672,1 1 169,0 845,0 3 287,3 2 329,8 1 110,1 163,5 689,0 1 016,5 16,5 159,8 52,0 0,9 45,3 1,8
17 706,3 5 209,8 1 178,4 1 307,8 3 038,1 2 482,6 995,4 146,0 693,4 1 081,8 21,9 86,3 68,0 1,1 11,5 0,7
23 929,0 7 238,3 1 980,4 3 552,7 3 375,5 1 969,9 1 158,2 189,4 1 018,2 711,6 61,7 198,6 19,7 18,3 1,5
26 481,9 10 253,7 2 729,1 3 119,2 2 803,9 1 067,7 1 401,6 440,6 1 269,7 700,8 338,5 171,9 16,4 27,8 13,6 ..
2003
2004
2005
2006
2007
35 302,7 19 705,1 2 422,3 43,9 1 140,5 844,2 588,8 76,9 116,6 125,6 109,5 69,9 11,5 32,4 9,6 2,5
37 024,2 19 850,1 2 705,7 227,8 1 433,9 972,0 408,5 85,3 64,8 137,1 107,6 0,1 12,6 87,9 0,0 -
41 007,8 24 035,8 2 404,0 500,4 1 390,5 1 360,9 533,4 58,6 66,8 84,7 66,2 514,8 71,9 103,7 2,7 0,3
44 405,2 25 100,4 3 595,0 341,6 1 295,8 1 490,6 359,0 431,6 627,7 56,6 57,8 23,6 16,4 145,6 2 692,1 0,0
48 092,8 24 012,7 8 038,6 837,2 1 879,8 1 549,9 459,2 603,9 185,0 95,5 70,3 462,3 65,7 19,0 0,4
2008
2009 J-Ju
30 972,5 11 975,9 3 507,0 3 234,2 2 914,3 1 367,8 1 185,3 1 165,2 1 091,0 954,2 325,6 244,2 181,2 26,5 11,3 ..
2008
12 920,5 4 936,8 1 530,8 751,7 1 393,2 646,1 494,5 1 229,9 426,1 383,1 130,6 194,7 38,9 0,0 0,5 ..
2009 J-Ju
54 693,4 27 484,1 10 945,8 2 525,9 2 338,0 1 378,5 496,5 472,7 171,2 158,8 91,8 87,7 84,3 20,4 1,8 0,1
-42-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
26 308,2 16 621,9 3 761,3 904,1 778,3 287,3 165,6 130,8 87,6 116,9 4,7 14,6 103,3 0,0 .. 98,3
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
Alkalmazotti létszám az Erdőgazdálkodásban, a Fa- és Bútoriparban létszám-kategóriánként Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória megszűnt. Az új ágazati besorolás miatti adat visszavezetés 2008 évre történt meg, így hosszabb idősor bemutatására nincs lehetőség a négy jegyre történő bontáskor.
ERDŐGAZDÁLKODÁS Az alkalmazásban állók létszáma 11,7%-kal emelkedett 2003 és 2007 között. Egyedül a 10-19 főt foglalkoztató kategóriában csökkent az alkalmazotti létszám, mértéke 25% volt. Legnagyobb ütemben a 20-49 főt foglalkoztató vállalkozásokban (62,7%) nőtt az alkalmazásban állók létszáma, az 50-249 fős vállalkozásoknál 33,5%, a 250 fő+ vállalkozások esetében 14,4% volt a létszámnövekedés mértéke 20032007 között. 2008-ban az összes alkalmazásban állók létszáma 6,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A leépítés elsősorban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében ment végbe. A létszám-kategóriákat tekintve a 0-9 fős, illetve a nagyvállalati (250 fő +) körben volt csökkentés, a többiben emelkedett a létszám. Az adatok alapján az ágazatban a munkavállalók zömét teljes munkaidőben foglalkoztatják. 2009 második negyedévében emelkedett mind a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (14%), mind az alkalmazásban állók létszáma (14,4%) az előző negyedévhez képest. A növekedés mögött feltehetően a közmunka program áll, erre utal az is, hogy létszámemelkedést az 50-249 főt, ill. a 250 fő+ vállalkozásokban regisztráltak. Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma
Időszak 5-19 fő 350 2004 405 2005 495 2006 1.148 2007 954 2008 974 2009 J-M 892 2009 Á-Ju
20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 196 102 190 185 253 142 126
1.412 1.707 1.356 1.441 1.438 1.224 1.572
4.796 4.507 4.928 5.995 5.323 5.004 5.781
Összesen 7.773 7.712 7.617 8.769 7.968 7.345 8.371
Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés
5-19 fő 355 409 529 1.258 1 086 1.067 1.059
20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 273 131 196 192 270 155 140
1.734 1.772 1.447 1.485 1.488 1.267 1.615
4.990 4.671 5.375 6.185 5.497 5.159 5.938
Összesen 8.492 8.116 8.269 9.119 8.341 7.649 8.753
ERDÉSZETI, EGYÉB ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÁS Teljes munkaidőben alkalmazásban állók
Időszak 5-19 fő 2008 2009 J-M 2009 Á-Ju
136 132 124
20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 116 – –
969 269 414
Összesen – 1.559 – 441 – 569
Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés
5-19 fő 154 143 145
20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 122 – –
1.006 289 436
Összesen – 1.634 – 479 – 619
FAKITERMELÉS Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma
Időszak 5-19 fő 2008 2009 J-M 2009 Á-Ju
140 120 107
20-49 fő 50-249 fő 250 fő + – – –
469 895 1.139
Összesen 4.985 5.609 5.004 6.018 5.781 7.027
Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés
5-19 fő 155 130 126
20-49 fő 50-249 fő 250 fő + – – –
482 918 1.161
5.145 5.159 5.938
-42Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
Összesen 5.802 6.206 7.225
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
ERDÉSZETI SZOLGÁLTATÁS Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma Időszak 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen Összesen
2008 2009 J-M 2009 Á-Ju
678 721 658
122 102 95
– – –
– – –
800 884 772
777 793 786
128 108 101
– – –
– – –
905 961 906
FAFELDOLGOZÓ IPAR 2008 egészében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 11,3%-kal nőtt az előző évhez képest, ami a 5-19 fős és a 20-49 fős létszám-kategóriában végbement létszámnövekedésből adódik. Az összes alkalmazásban állók létszámát tekintve hasonló tendenciák figyelhetők meg, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében. 2009 I.I negyedévében tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. Az előző negyedévhez képest a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 8,5%-kal, az alkalmazásban állóké 6,6%-kal csökkent. A visszaesés valamennyi létszám-kategóriában megjelenik. Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma
Időszak 5-19 fő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 J-M 2009 Á-Ju
2.663 2.800 2.419 3.110 4.438 3.996 3.936
20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 4.348 3.850 4.192 3.190 4.129 3.236 2.979
5.269 4.879 4.817 4.933 4.377 3.623 3.043
4.648 3.629 2.880 1.915 1.689 – –
Összesen 16.928 15.158 14.308 13.148 14.633 12.139 11.110
Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés
5-19 fő 2.928 3.009 2.634 3.445 4.713 4.377 4.259
20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 4.702 4.062 4.396 3.371 4.400 3.635 3.445
5.580 5.272 5.230 5.286 4.622 4.040 3.598
5.827 4.698 3.943 2.740 1.690 – –
Összesen 19.037 17.041 16.203 14.842 15.425 13.339 12.458
FŰRÉSZÁRU-GYÁRTÁS Teljes munkaidőben alkalmazásban állók
Időszak 5-19 fő
896 2004 830 2005 753 2006 955 2007 1.342 2008 2009 J-M 1.256 2009 Á-Ju 1.265
20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 1.258 1.227 1.398 920 1.238 762 701
1.437 1.170 1.363 1.400 754 830 748
– – – – – – –
Összesen 3.591 3.227 3.514 3.275 3.568 2.848 2.713
Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés
5-19 fő 989 893 821 1.065 1.427 1.368 1.356
20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 1.369 1.297 1.464 970 1.316 851 805
1.465 1.198 1.393 1.429 771 872 803
– – – – – – –
-43Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
Összesen 3.823 3.388 3.678 3.464 3.748 3.091 2.964
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
FALEMEZGYÁRTÁS Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma Időszak 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen
2004 2005 2006 2007 2008 2009 J-M 2009 Á-Ju
33 – 18 36 66 72 67
66 – 66 57 71 66 62
501 382 758 1.005 1.111 896 758
1.364 1.143 739 – – – –
1.964 1.525 1.581 1.098 1.624 1.324 1.072
Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen
35 – 21 40 68 76 72
71 – 69 60 75 74 72
520 383 764 1.021 1.124 903 838
1.380 1.155 749 – – – –
2.006 1.538 1.603 1.121 1.644 1.343 1.166
ÉPÜLETASZTALOS-IPARI TERMÉK GYÁRTÁSA
Időszak
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen
1.910 2008 2009 J-M 1.739 2009 Á-Ju 1.693
1.352 1.321 1.203
1.691 1.059 896
– – –
6.030 5.114 4.759
Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen
2.028 1.911 1.833
1.440 1.476 1.383
1.857 1.363 1.252
– – –
6.405 5.747 5.439
PARKETTAGYÁRTÁS Időszak
2008 2009 J-M 2009 Á-Ju
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen
– 0
– – –
109 – –
– – –
133 62 61
Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen
– – 0
– – –
112 – –
– – –
137 63 61
TÁROLÓ FATERMÉK GYÁRTÁSA Időszak
2004 2005 2006 2007 2008 2009 J-M 2009 Á-Ju
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen
359 406 343 442 574 478 468
718 580 734 717 1.016 831 771
636 691 494 390 570 567 396
– – – – – – –
1.713 1.677 1.571 1.549 2.159 1.876 1.635
Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen
391 436 375 488 605 533 519
771 615 774 761 1.084 941 896
803 926 697 507 608 623 449
– – – – – – –
1.965 1.977 1.846 1.756 2.297 2.098 1.865
EGYÉB FA-, PARAFATERMÉK, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA Teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma Időszak 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen
2008 2009 J-M 2009 Á-Ju
524 439 434
453 256 242
– 219 194
– – –
1.118 915 870
Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő esetén legalább 60 munkaóra teljesítés 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen
559 478 469
485 293 290
– 226 204
– – –
-44Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
1.194 998 963
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
Bútoripar Az alkalmazotti létszámot tekintve a teljes munkaidőben foglalkoztatottak teszik ki a létszám több mint 90 százalékát. Az összes foglalkoztatotti létszámban ingadozások a konjunktúra
függvényében
tapasztalhatók.
A
teljes
és
részmunkaidőben
foglalkoztatottak arányában jelentős változás a bútoripar vállalkozásai esetében nem mutatkozik. 2008-ban a „5-19 fő”-s kategóriában több, mint duplájára növekedett a létszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, és 90%-os az alkalmazásban állók körében a 2007 évhez képest. A 20-49 fős kategóriában jelentős létszámcsökkentés ment végbe: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma és az alkalmazásban állóké is 13,2%-kal csökkent. A nagyvállalati (250 fő +) körben 12,7%-os volt a létszámnövekedés az egy évvel korábbihoz képest. Összességében a bútoripari vállalkozásokban 17%-kal volt magasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, illetve az összes alkalmazásban állók létszáma. 2009 második negyedévében folytatódott az év elején megindult létszámcsökkentés. Az elbocsátások nagyobb arányban érintették a teljes
munkaidőben
foglalkoztatottakat,
létszámuk
12,7%-kal
csökkent.
Az
alkalmazásban állók létszáma 8,3%-kal esett vissza. Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő Teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetén legalább 60 munkaóra teljesítés létszáma Időszak 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen Összesen 2.333 2.800 5.718 3.593 14.444 2.462 2.959 5.934 3.631 14.986 2004 2.522 2.958 5.159 3.312 13.951 2.698 3.271 5.346 3.340 14.655 2005 2.426 3.661 5.327 3.012 14.426 2.570 4.110 5.496 3.042 15.218 2006 2.236 3.549 5.649 3.112 14.546 2.725 3.785 5.814 3.144 15.468 2007 4.817 3.082 5.620 3.506 17.025 5.172 3.287 6.109 3.532 18.100 2008 2.716 5.258 3.369 15.178 4.253 3.140 5.486 3.625 16.504 2009 J-M 3.835 2.230 4.573 3.326 13.255 3.950 2.734 4.897 3.550 15.132 2009 Á-Ju 3.127
IRODABÚTOR GYÁRTÁSA Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő Teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetén legalább 60 munkaóra teljesítés létszáma Időszak 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen Összesen 1.210 465 719 – 2.364 1.239 487 756 – 2.483 2008 692 420 708 – 1.819 750 449 744 – 1.943 2009 J-M 582 393 588 – 1.562 693 437 618 – 1.748 2009 Á-Ju
-45Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
KONYHABÚTOR GYÁRTÁSA Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő Teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetén legalább 60 munkaóra teljesítés létszáma Időszak 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen Összesen 301 306 436 – 1.043 308 327 447 – 1.082 2004 332 329 256 – 917 350 358 261 – 969 2005 339 360 226 – 925 369 395 233 – 997 2006 242 306 350 – 898 266 334 360 – 960 2007 1.244 289 407 – 1.940 1.275 303 424 – 2.002 2008 496 434 465 – 1.396 543 469 473 – 1.485 2009 J-M 417 413 442 – 1.272 502 484 450 – 1.437 2009 Á-Ju
ÁGYBETÉT GYÁRTÁSA Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő Teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetén legalább 60 munkaóra teljesítés létszáma Időszak 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen Összesen 41 – 255 – 296 42 – 260 – 302 2004 36 – 260 – 296 38 – 266 – 304 2005 46 – 252 – 298 49 – 258 – 307 2006 39 – 254 – 293 41 – 260 – 301 2007 44 – 249 – 359 44 – 256 – 370 2008 19 – 237 – 328 22 – 243 – 343 2009 J-M 15 – 168 – 248 20 – 170 – 267 2009 Á-Ju
EGYÉB BÚTOR GYÁRTÁSA Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes munkaidő Teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetén legalább 60 munkaóra teljesítés létszáma Időszak 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen Összesen 2.272 2.310 4.244 3.506 12.332 2.564 2.476 4.673 3.532 13.245 2008 1.820 3.848 3.369 11.635 2.904 2.177 4.026 3.625 12.733 2009 J-M 2.598 1.384 3.375 3.326 10.173 2.704 1.766 3.659 3.550 11.680 2009 Á-Ju 2.089
-46Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
Átlagkeresetek alakulása a Fa- és Bútoriparban létszám-kategóriánként A versenyszférában, teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete, Ft Időszak
Bruttó átlagkereset
Nettó átlagkereset
2007
177.400
110.700
2008
192.400
119.155
2009 I. félév
197.000
121.400
ERDŐGAZDÁLKODÁS Az erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások kereseti adatai szerint sem a bruttó, sem a nettó keresetek nem érik el a versenyszféra átlagát. 2008-ban 5-19 fős kategóriában a bruttó keresetek elmaradása több, mint 50%-os volt, de még a nagyvállalati körben is 15% az eltérés. A nettó keresetek esetében az eltérés mértéke kisebb, de szintén igen jelentős mértékű. A nettó keresetek legjelentősebb mértékben a 250 fő+ (9,9%) vállalkozások esetében emelkedtek, a 20-49 fős (-7,8%) vállalkozások körében pedig csökkenést mértek. 2009 második negyedévében a bruttó keresetek valamennyi létszám kategóriában emelkedtek az első negyedévhez képest, abszolút értékben azonban még mindig a 2008 évi szint alatt maradnak. A nettó keresetek a bruttó keresetekhez hasonló tendenciát mutatnak. Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 66.562 54.043 128.266 115.206 2004 68.521 53.340 123.727 125.062 2005 79.988 69.718 137.023 135.230 2006 88.170 122.251 142.737 145.671 2007 93.956 110.292 151.613 162.579 2008 2009 J-M 84.895 113.181 138.109 138.190 2009 Á-Ju 89.230 130.088 142.432 150.600
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 54.242 46.417 85.369 78.986 56.142 45.852 85.824 86.435 63.782 57.057 93.436 92.303 67.805 86.761 93.344 95.079 71.255 79.961 98.621 104.449 66.625 81.624 92.880 92.770 69.275 91.353 93.892 98.369
ERDÉSZETI, EGYÉB ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 100.263 93.425 146.759 – 2008 – 159.024 – 2009 J-M 87.038 – 131.417 – 2009 Á-Ju 90.591
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 71.255 79.961 98.621 104.449 66.625 81.624 92.880 92.770 70.342 – 88.486 –
-47Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
FAKITERMELÉS Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 95.121 – 161.644 162,640 2008 – 137.759 138.190 2009 J-M 85.746 – 147.862 150.600 2009 Á-Ju 88.213
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 71.946 – 103.794 104.535 67.268 – 93.624 92.770 68.697 – 96.643 98.369
ERDÉSZETI SZOLGÁLTATÁS Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 92.442 125.018 – – 2008 – – 2009 J-M 84.381 119.681 – – 2009 Á-Ju 89.188 138.768
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 70.461 88.130 – – 66.237 85.225 – – 69.199 96.239 – –
FAFELDOLGOZÓ IPAR Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a fafeldolgozó iparban a versenyszféra átlagát meghaladó bruttó és nettó átlagkereset csak a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozások esetében mértek mind 2007-ben, mind 2008-ban. A többi vállalkozás esetében jelentős az elmaradás mind a bruttó, mind a nettó keresetek esetében. A nettó keresetek 2008-ban 6,5-23,6% között emelkedtek 2007 évhez képest. A legnagyobb arányú növekedést a 20-49 fős vállalkozásoknál mérték. 2009 II. negyedévében a bruttó keresetek emelkedtek az előző negyedévhez képest 0,76,2% közötti mértékben. A nettó keresetek alakulása megfelelt a bruttó kereset alakulásának. Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 67.480 61.859 90.366 124.059 2004 62.273 67.590 90.007 151.994 2005 69.422 79.847 102.975 170.761 2006 76.186 86.141 113.061 213.335 2007 93.945 113.640 126.732 225.919 2008 – 2009 J-M 93.546 108.309 126.583 – 2009 Á-Ju 94.232 110.308 134.375
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 54.802 51.460 66.589 82.870 52.519 55.647 68.483 99.829 57.708 63.468 75.898 110.416 60.688 66.509 79.532 125.947 70.963 82.188 87.366 134.173 70.705 79.223 87.400 – 71.009 80.162 91.972 –
FŰRÉSZÁRU-GYÁRTÁS Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 65.837 60.363 71.977 – 2004 61.750 66.194 72.289 – 2005 69.171 78.432 80.564 – 2006 76.757 85.837 91.206 – 2007 91.049 111.493 107.633 – 2008 – 2009 J-M 94.131 105.570 110.139 – 2009 Á-Ju 94.299 107.243 119.083
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 53.842 50.571 56.955 – 52.167 54.797 58.732 – 57.578 62.586 64.564 – 61.078 66.341 69.022 – 69.535 81.190 78.255 – 71.049 78.132 79.157 – 71.076 78.953 84.329 –
-48Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
FALEMEZGYÁRTÁS Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 78.000 60.479 128.321 133.780 2004 – – 142.342 165.446 2005 70.662 79.583 186.391 166.577 2006 76.654 85.851 180.203 – 2007 92.852 114.982 184.626 – 2008 – 2009 J-M 90.657 104.101 170.665 – 2009 Á-Ju 96.510 105.567 173.616
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 61.202 50.717 87.222 89.349 – – 97.828 107.350 58.653 63.340 119.253 109.911 60.970 66.389 112.804 – 69.989 82.955 115.783 – 68.450 77.212 109.965 – 72.472 77.904 111.974 –
PARKETTAGYÁRTÁS Időszak 2008 2009 J-M 2009 Á-Ju
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + – – 107.083 – – – – – – – – –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + – – 78.199 – – – – – – – – –
ÉPÜLETASZTALOS-IPARI TERMÉK GYÁRTÁSA Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 97.653 115.229 107.265 – 2008 – 2009 J-M 93.214 113.021 114.863 – 2009 Á-Ju 93.478 115.652 124.087
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 72.775 82.853 77.896 – 70.626 81.323 81.776 – 70.619 82.497 87.293 –
TÁROLÓ FATERMÉK GYÁRTÁSA Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 68.766 62.094 80.025 – 2004 61.906 66.780 85.300 – 2005 70.317 79.009 99.317 – 2006 76.092 86.230 109.277 – 2007 91.780 116.303 108.907 – 2008 – 2009 J-M 95.260 105.579 106.443 – 2009 Á-Ju 98.329 107.315 113.177
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 55.504 51.496 60.451 – 52.227 55.060 65.208 – 58.267 62.930 73.149 – 60.640 66.555 76.425 – 69.998 83.684 77.805 – 71.287 77.948 76.992 – 73.029 78.869 80.075 –
EGYÉB FA-, PARAFATERMÉK, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 69.454 64.131 93.236 72.498 2004 63.891 70.856 88.942 – 2005 70.363 80.108 91.297 – 2006 76.995 89.049 89.210 – 2007 90.487 108.579 – – 2008 – 2009 J-M 91.887 102.079 119.927 – 2009 Á-Ju 92.311 103.389 138.849
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 5-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 55.990 52.867 68.883 56.106 53.659 57.735 68.530 – 58.372 63.674 70.192 – 61.242 68.080 68.256 – 69.270 79.458 – – 69.816 76.290 81.653 – 69.982 76.763 93.074 –
-49Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
BÚTORIPAR A bútoripar vállalkozásai esetében egyik létszám kategóriában sem érik el a keresetek a versenyszféra átlagát, még a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató kategóriában is 15-20%-os elmaradás mutatkozik mind 2007, mind 2008-ban és 2009 első és második negyedévében is. 2008-ban a bruttó keresetek csökkentek az 5-19 főt foglalkoztató vállalkozásoknál (-6,2%), a többi kategóriában 2,3-16,4% közötti emelkedés ment végbe. A nettó keresetek szintén az 5-19 főt foglalkoztató vállalkozások esetében mérséklődtek (-2,5%), a többi létszám-kategóriában 3-14% között volt a növekedés. 2009 II. negyedévében a bruttó keresetek a 20-49 fős kategóriát kivéve valamennyi létszám-kategóriában nőttek, 0,3-3,1% közötti mértékben az előző negyedévhez képest. A nettó keresetek esetében hasonló tendenciák mutatkoznak, mint a bruttó kereseteknél. Az emelkedés az egyes kategóriákban 0,22,1% között mozgott. Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 60.028 64.273 91.155 118,765 50.228 52.887 67.537 82.111 2004 73.825 71.516 92.368 129.004 59.033 58.291 70.701 91.448 2005 90.165 79.459 102.267 138.989 68.797 64405 77.429 98.040 2006 98.817 88.576 117.365 151.056 72.666 67.307 83.203 100.588 2007 92.650 103.062 123.468 154.555 70.843 76.751 87.290 103.579 2008 156.981 72.223 77.590 86.625 105.044 2009 J-M 95.801 105.977 122.207 157.504 73.720 76.979 86.867 105.274 2009 Á-Ju 98.737 104.295 123.109
Időszak
IRODABÚTOR GYÁRTÁSA Időszak 2004 2005 2006 2007 2008 2009 J-M 2009 Á-Ju
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 64.260 66.213 124.032 – 67.190 78.659 122.399 – 86.645 81.697 134.936 – 110.215 95.486 156.222 – 97.594 102.938 136.340 – 108.140 114.362 132.528 – 107.366 119.318 131.532 –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 53.090 54.153 83.872 – 55.883 62.579 86.610 – 66.908 65.761 94.460 – 78.091 71.171 101.839 – 73.717 77.079 93.814 – 78.089 83.311 91.359 – 78.113 85.913 91.000 –
-50Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
KONYHABÚTOR GYÁRTÁSA Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 59.999 66.037 85.858 – 2004 64.887 79.144 94.674 – 2005 76.471 80.219 114.578 – 2006 99.877 90.487 119.409 – 2007 95.995 103.874 121.469 – 2008 – 2009 J-M 102.238 107.675 119.000 – 2009 Á-Ju 103.490 112.329 120.978
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 50.481 54.129 65.023 – 54.261 62.764 72.373 – 61.516 64.966 84.673 – 73.523 68.464 85.779 – 72.991 77.624 87.427 – 75.603 79.656 86.019 – 76.579 82.294 86.857 –
ÁGYBETÉT GYÁRTÁSA Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 63.388 – 97.890 – 2004 64.656 – 94.127 – 2005 98.820 – 99.742 – 2006 120.620 – 109.410 – 2007 101.964 – 122.148 – 2008 – 127.189 – 2009 J-M 104.893 – 136.101 – 2009 Á-Ju 106.889
Időszak
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 52.569 – 70.689 – 54.088 – 71.731 – 73.411 – 75.644 – 83.145 – 79.316 – 76.629 – 87.070 – 77.018 – 89.792 – 78.222 – 94.240 –
EGYÉB BÚTOR GYÁRTÁSA Időszak 2004 2005 2006 2007
2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 57.642 60.487 88.695 – 48.350 50.457 66.259 – 83.162 63.392 91.355 – 63.775 53.298 69.966 – 99.146 74.080 102.398 148.157 73.514 61.101 77.580 102.024 94.898 78.762 121.614 159.811 70.747 61.918 85.222 103.860 88.274 103.083 121.557 154.555 68.191 76.627 86.184 103.579
2009 J-M 91.231 2009 Á-Ju 95.381
104.257 98.000
120.390 121.274
156.981 69.999 157.504 71.923
76.119 73.054
85.633 85.781
105.044 105.274
-51Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember
GAZDASÁGELEMZÉS 2009/III – IDŐSZAK: 2009 JANUÁR-JÚNIUS
Felhasznált irodalom KSH gyorstájékoztatók: Beruházás: 2009 II. negyedév Bruttó hazai termék (GDP) előzetes adata: 2009 I. félév Bruttó hazai termék (GDP): 2009 I. félév Előzetes adatok az ipari termelés változásáról: 2009. január-június Építőipar: 2009. január-június Fogyasztói árak: 2009. január-július Ipar: 2009. január-június Ipari termelői árak: 2009. január-június KSH jelenti: 2009. január-június Külkereskedelmi forgalom előzetes adata: 2009. január-június Külkereskedelmi termékforgalom: 2009. január-június Lakásépítések, építési engedélyek: 2009 I. félév Létszám és kereset a nemzetgazdaságban: 2009. január-június KSH jelenti: 2009/6 KSH tájékoztatási adatbázis: Gazdasági szervezetek adatai: Ipar termelési és értékesítési adatai szakágazatok szerint, 4 fő feletti ipari vállalkozások (2000-2009 Havi, Havi és negyedéves kumulált adatok) Dimenziók: Időszak; TEÁOR'08 alapján képzett ipari szakágazatok Munkaügy – Létszám és kereset: Versenyszféra adatai; A 4 fő fölötti vállalkozások (20082009 Havi ,Havi és negyedéves kumulált adatok) Dimenziók: Időszak; TEÁOR'08 és összevont szakágazatok; Összevont létszám-kategóriák I. (kumulált) Termelői árindex – Havi termelői árindexek ágazati rendben. Hazai előállítású ipari termékek és szolgáltatások (1999-2008 havi adatok) Dimenziók: Időszak; TEÁOR'98 és TEÁOR'03 (idősor) Külkereskedelmi termékforgalmi statisztika – Termékszintű adatok MKN szerint – Termékek Külkereskedelmi forgalma (2003-2008 Havi, és Havi és negyedéves kumulált adatok) Dimenziók: Termék; Forgalom iránya; Feladó/rendeltetési ország; Időszak
-52Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. szeptember