MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE
FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE
BUDAPEST, 2009. ÁPRILIS
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 2003. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik. 2008. január 1-től – ahogy azt korábban már jeleztük – a KSH új TEÁOR szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak.
Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2006. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés 9,9 Fafeldolgozás 2,0 Bútorgyártás 14,3 b) Értékesítés Ipar belf. értékesítése 3,8 Fafeldolgozás -8,0 Bútorgyártás 16,0 Ipar exp. értékesítése 14,4 Fafeldolgozás 11,4 Bútorgyártás 11,9 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen Ebből: Szerkezet-kész épületek építése Épület gépészeti szerelés
2007.
2008. jan.-dec.
2008. jan.-dec.*
2009. jan.*
8,2 -2,5 12,2
-1,1 7,2 17,4
0,0 15,3 22,1
-22,9 -32,3 -21,1
2,3 -7,3 17,4 16,5 -1,3 4,8
-2,0 5,5 20,5 -0,8 10,3 14,5
-0,6 25,1 29,0 0,1 9,9 15,0
-5,0 -22,3 -27,3 -29,2 -33,4 -10,4
-1,5
-14,8
-6,3
-1,2
-19,5
-5,8
-0,2
-4,3
-8,3
Befejező építés -6,2 -3,9 Új szerződések -2,1 -9,8 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft 15.966,7 17.374,5 millió EUR 60.338,7 69.123,9 Kivitel milliárd Ft 15.444,4 17.344,5 millió EUR 58.374,4 69.004,2 Egyenleg milliárd Ft -522,4 -29,9 millió EUR -1.964,2 -119,7 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 6,5 0,2 Belföldi ért. árak 8,3 6,4 - Fafeldolgozó ipar 5,6 9,7 Export árak 5,2 -4,8 Építőipar árindexe, 7,2 6,3 (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2007.
2008.
1,5 -11,8
– Épületek építése Egyéb építmények építése Speciális szaképítés –
-16,0 -30,0 9,8 -11,7 -35,7
18.325,5 72.997,1 18.301,7 72.838,1 -23,8 -159,0
– – – – – –
1.215,6 4.405,0 1.168,9 4.213,0 -46,7 -194,1
5,0 11,6 3,0 0,6
– – – –
5,3 4,4
5,8
2009. jan.
6,0 ..
2009. feb.
8,0 6,1 3,1 3,0 *TEÁOR’08 nómenklatúra alapján számítva Forrás: KSH Jelenti 2006/12, 2007/12, 2008/12, 2009/1 KSH Gyorstájékoztató: Ipar, 2007. december, 2008. december, 2009. január -2Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
2009. jan.-feb. 3,1
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I. Építőipar, 2007. december, 2008. december, 2009. január Külkereskedelmi Termékforgalom 2007. jan-dec., 2008. jan-dec., 2009. jan. Fogyasztói árak 2007. december, 2008. december, 2009. február Ipari termelői árak 2007. december, 2008. december, 2009. január
2008. szeptemberétől a világméretűvé vált pénzügyi válság a reálgazdaságban is mind jobban megmutatkozik. Ennek megnyilvánulása a belső és külső kereslet jelentős visszaesése, az értékesítési gondok miatti termeléscsökkenés, a mérséklődő fogyasztás és beruházás, a munkanélküliség emelkedése és az infláció lassulása. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100
Ország, országcsoport Ausztriaa Bulgária Csehországa Észtország Franciaország Lengyelországa Litvániaa Magyarország Németországa Olaszországa Portugáliaa Szlovákia Szlovéniaa EU-27a USAa Japána a)
2007 103,1 106,2 106,0 106,3 102,2 106,6 108,9 101,1 102,5 101,5 101,9 110,4 106,8 102,9 102,0 102,1
I. n.év 102,4 107,0 105,4 100,2 101,7 106,2 106,9 101,7 102,7 100,4 100,9 109,3 105,6 102,7 102,5 101,2
II. n.év 102,1 107,1 104,0 98,9 101,5 105,5 104,7 102,0 102,0 99,6 100,6 107,9 105,0 101,7 102,1 100,5
2008 III. n.év 101,4 106,8 102,9 96,5 100,8 104,9 102,1 100,8 100,8 98,7 100,4 106,6 103,7 100,7 100,7 99,8
IV. n.év 100,6 .. 100,7 90,3
éves 101,8 106,0 104,4 96,4
103,1 98,9 97,7 98,4 97,1 98,2 102,5 99,1 98,7 99,2 95,7
105,4 103,1 100,5 101,3 99,0 100,0 106,4 104,4 100,9 101,1 99,4
szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT
Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100
Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán
2007 105,5 109,1 108,8 106,7 109,5 104,0 107,9 106,1 99,8 101,8 105,0 112,7 106,2 103,3 101,7 102,8
I. n.év 104,5 104,2 106,8 101,1 109,2 107,2 108,0 105,0 98,8 95,4 105,2 107,1 102,5 102,5 101,6 102,5
II. n.év 103,9 106,5 105,3 96,9 107,2 107,5 105,7 103,3 98,7 97,2 106,9 106,3 101,9 101,2 100,4 101,0
2008 III. n.év 119,1 100,7 101,5 95,8 101,1 102,5 97,4 100,0 95,9 97,5 102,6 102,7 98,6 98,4 97,4 98,7
IV. n.év 106,3 93,0 87,8 82,4 94,0 98,5 86,6 92,4 89,7 92,1 91,6 93,0 88,8 91,2 .. ..
éves 111,0 100,6 99,8 94,0 102,3 104,9 100,0 100,0 96,7 95,9 101,7 102,0 98,0 98,5 .. ..
Az adatok szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT
-3Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
2009. jan. .. 87,9 .. 73,2 87,2 95,3 79,0 80,9 83,3 81,3 .. .. .. .. .. ..
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán
2007 102,2 107,6 103,0 106,7 102,6 105,8 107,9 102,3 102,0 102,4 104,9 101,9 103,8 102,4 102,9 100,1
2008 I. n.év 103,2 112,4 107,5 111,3 104,5 110,8 106,9 103,1 103,3 103,0 108,0 103,4 106,5 103,5 104,1 101,0
II. n.év 103,7 114,0 106,7 111,5 104,3 112,3 106,8 103,0 103,8 102,9 108,6 104,0 106,4 103,9 104,4 101,4
III. n.év 103,7 112,5 106,5 111,0 104,3 112,0 106,3 103,3 104,0 103,1 108,2 104,4 106,2 104,3 105,3 102,2
IV. n.év 102,3 109,1 104,4 108,7 103,6 109,5 104,2 101,7 102,9 101,6 106,9 103,9 103,2 102,9 101,6 101,0
éves 103,2 112,0 106,3 110,6 104,2 111,1 106,0 102,8 103,5 102,7 107,9 103,9 105,5 103,7 103,8 101,4
2009. jan. 101,2 106,0 101,4 104,7 103,2 109,5 102,4 100,9 101,4 100,1 106,8 102,7 101,4 101,7 100,0 100,0
*Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: KSH, EUROSTAT, OECD
Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán
2007 4,4 6,9 5,3 4,7 8,3 9,6 4,3 7,4 8,4 6,2 8,1 6,4 11,1 4,9 7,1 4,6 3,9
I. n.év 4,2 6,6 4,7 4,2 7,4 8,2 4,9 7,7 8,3 7,1 8,1 6,6 10,5 5,1 7,1 4,9 3,9
II. n.év 3,6 5,9 4,4 3,9 7,7 7,3 4,7 7,8 7,4 6,8 7,6 5,9 10,2 4,4 6,9 5,3 4,0
2008 III. n.év 3,7 5,4 4,3 6,0 7,8 6,8 6,1 7,9 7,2 6,2 7,8 5,8 9,3 4,4 7,0 6,1 4,1
IV. n.év 3,9 5,3 4,6 7,2 8,0 6,6 7,3 8,3 7,2 .. 7,8 .. 9,4 4,6 7,3 6,9 4,0
éves 3,8 5,6 4,4 5,5 7,7 7,1 5,7 7,9 7,3 .. 7,7 .. 9,6 4,5 7,0 5,8 4,0
2009. jan. 4,0 5,3 5,0 8,6 8,3 6,7 9,8 8,6 7,3 .. 8,1 .. 9,8 4,9 7,6 7,6 ..
*Szezonálisan kiigazított harmonizált rátáka munkaerő-felmérés szerint Forrás: KSH, EUROSTAT
2008 első felében a magyar gazdaság élénkülést mutatott az előző évi jelentős lassulást követően. Ezt a folyamatot törték meg az év második felében kibontakozó pénzügyi, majd gazdasági válságfolyamatok, ezen belül is legfőbb partnereink egyre kedvezőtlenebb helyzete. Így a GDP I. félévi közel 2%-os növekedése után a III. negyedévben 0,8%-ra mérséklődött, s az év utolsó negyedévében 2,3%-os csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál -4Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
gyorsabban, 4,2%-kal emelkedett éves szinten. A növekedés húzóereje a mezőgazdaság teljesítménynövekedése volt. A mezőgazdaság teljesítménye 2008. IV. negyedévében 71,7%-kal, éves szinten43%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ez a kimagasló termelésbővülés egyrészt az előző évi gyenge teljesítménynek, másrészt a növénytermesztés ez évi kedvező eredményének következménye. Az ipar teljesítménye az első félévi bővüléssel szemben a második félévben jelentősen visszaesett, elsősorban az
exportra
támaszkodó
feldolgozóipar
gyenge
teljesítménye
következtében.
Összességében 0,3%-kal visszaesett, elsősorban a feldolgozóipar teljesítményének 1,1%-os csökkenése miatt. Az építőipar visszaesése a 2007 évinél kisebb mértékű, 5,1%-os volt. Az éven belül az első három negyedévet csökkenés, az utolsó negyedévet 2,7%-os növekedés jellemezte. A szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke az év egészében 1,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A legjelentősebb visszaesés a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (-2,3%), valamint az egyéb közösségi szolgáltatás (-2,3%) területén következett be. A múlt év utolsó negyedévében a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékben, 4,2%-kal csökkent a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke. Ezen belül is a pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások (-7,8%) területén volt a legjelentősebb teljesítmény csökkenés, amit a piaci folyamatok magyaráznak. Lényegesen visszaesett a pénzügyi vállalakozások teljesítménye (hitelintézeti szolgáltatások csökkenése, egyes hitelintézeti tevékenységek veszteségessé válása, biztosítási szerződésállomány csökkenése). A háztartások fogyasztásának visszafogása mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 5,2%-os visszaesésében. Az ipar teljesítményének csökkenése pedig a szállítás, raktározás, posta és távközlés (-3%) visszaesésében játszott szerepet. A GDP volumenindexei 2002-2008. % (előző év azonos időszaka=100) Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
I. 104,0 103,3 104,6 102,8 104,8 102,5 101,7
II. 104,1 104,3 105,1 104,4 103,7 100,9 102,0
III. 104,4 104,4 104,9 104,1 104,2 100,6 100,8
IV: 104,2 104,7 104,6 104,5 104,0 100,5 97,7
I-IV. 104,1 104,2 104,8 104,0 104,1 101,1 100,5
A GDP felhasználási oldalán 2008 IV. negyedévében a háztartások végső -5Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
fogyasztása 3,3%-kal csökkent a háztartások fogyasztási kiadásainak 4,4%-os mérséklődése, illetve a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 1,3%-os növekedésének következtében. A közösségi fogyasztás is erőteljesen, 9,5%-kal csökkent (ebben a 2007 IV. negyedévében beérkezett Gripen vadászgépek miatti magas bázis játszik szerepet). A háztartások és a kormányzat fogyasztásának visszaesése egyúttal a végső fogyasztás 4,2%-os visszaesését eredményezte. A múlt év egészét tekintve a háztartások végső fogyasztása (háztartások fogyasztása + természetbeni társadalmi juttatások) stagnált. A közösségi fogyasztás 2,1%-kal mérséklődött, a végső fogyasztás 0,4%-os csökkenést mutat. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben is visszaesést mutat, mértéke 2,7% volt, éves szinten pedig 2,6% a csökkenés. Ebben a három legnagyobb súlyú ágazat – a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás – beruházásainak visszaesése tükröződik. A IV. negyedévben nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 7,8%kal, az import pedig 8,2%-kal csökkent. A nagyfokú visszaesés áruforgalmi okokra és a külkereskedelmi cserearány romlására vezethető vissza. Az áruforgalom exportja 9,8%-kal, importja 10,9%-kal csökkent, míg a szolgáltatások exportja 3,3%-kal, importja 7,3%-kal emelkedett. 2008 egészében az export 4,6, az import 4%-kal emelkedett. Ezen belül az áruforgalmi export 4,6, az import 3,2%-kal nőtt, a szolgáltatások kivitele 4,3, behozatala pedig 8,6%-kal emelkedett. Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)
107 106
107 106 105
104
104
negyedéves növ.
éves növekedés
105
103
103
102
102
101
101
100
100
99
99
98
98
97
97 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-6Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
A GDP tényezői (kiigazítatlan, változás az előző év azonos időszakához képest, %)
A megtermelt GDP Mezőgazdaság Ipar összesen Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások A felhasznált GDP Háztartások végső fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás Bruttó állóeszköz felhalmozás Export Import GDP összesen
2002
2003
104,1 90,1 101,6 103,6 112,4 105,0 104,1
104,2 99,8 106,0 107,2 96,3 104,1 104,2
2004 104,8 153,4 103,7 104,0 103,3 102,7 104,8
2005
2006
104,01 98,5 103,5 105,2 103,3 104,7 104,0
104,1 94,2 105,5 106,3 101,7 104,7 104,1
109,9 107,8 105,3 105,1 109,2 107,5
102,8 103,6 101,9 99,9 99,9 105,8 102,4 103,1 102,4
109,8 103,9 106,8 104,1
107,9 115,0 113,7 104,8
102,2 106,2 109,3 104,2
108,5 99,8 111,3 118,6 107,0 114,8 104,0 104,1
2008. 2007 IV. n.év 2008. 101,1 97,7 77,4 171,7 106,4 91,5 107,0 89,3 92,3 102,7 101,1 95,8 101,1 97,7
100,5 143,0 99,7 98,9 94,9 98,8 100,5
98,2 97,8 98,2
96,7 90,5 95,8
99,9 97,9 99,6
101,5 115,9 113,1 101,1
97,3 92,2 91,8 97,7
97,4 104,6 104,0 100,5
Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene 2008. negyedik negyedévében – az előzetes számítások szerint – 3,2%-kal csökkent 2007. azonos időszakához képest. 2008. egészében 3%-kal kevesebbet, 4.791,5 milliárd forintot költöttek beruházásra. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 5,8%-kal csökkent a IV. negyedévben 2007. azonos negyedévéhez képest, míg az építési beruházásoké 0,9%-kal esett vissza. 2008-ban a gép és berendezés beruházás 2,7%-kal bővült, ugyanakkor az építés 6,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A beruházási adatok 2008 évi alakulásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: − A feldolgozóipar beruházásai – a beruházásokon belül kb. ¼ súlyt képvisel – 3,6%kal mérséklődtek. − Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai 1,5%-kal csökkentek. − A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásai 2,9%-kal visszaestek. − A szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág beruházásaiban 6%os csökkenés következett be. Ez az út- és autópálya-építések lassulásával, csökkenésével függ össze. − A mezőgazdasági beruházások 24,4%-kal növekedtek. − A kisebb súlyú ágazatok közül a legnagyobb mértékű visszaesés a bányászat (47,6%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (28,1%), az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (15,7%) és az oktatás (13,8%) nemzetgazdasági -7Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
ágak területén következett be. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Kód A+B C D E F G H I J K L M N O
Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen
Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2006.
2007.
2008.
85,7 85,8 94,9 93,9 96,0 99,2 106,0 105,6 103,8 95,9
89,1 124,8 123,9 95,3 89,7 96,1 109,5 98,0 93,5 99,5
124,4 52,4 96,4 106,2 109,1 107,3 110,9 94,0 101,1 98,5
110,3 101,2 106,0 98,7 98,0
68,8 86,5 87,7 89,4 100,3
71,9 86,2 97,9 84,3 97,0
98,1 98,7
93,2 110,9
93,2 102,7
Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH
Az ipari termelés 2008. egészében az előző évhez képest 1,1%-kal csökkent, a 2007 évi 8,2%-os növekedést követően. Az év első felében még az előző évihez hasonló volt a növekedési ütem, júniustól szeptemberig enyhe, a negyedik negyedévben a nemzetközi válság kibontakozásával és az exportpiacok beszűkülésével már jelentősebb és egyre növekvő mértékű termeléscsökkenés következett be. A feldolgozóipar termelése 1,8% maradt el az egy évvel korábbitól. 2008 második felében a feldolgozóipar teljesítménye csökkenést mutatott, s a negyedik negyedévre valamennyi feldolgozóipari ágazat termelése csökkent. A külpiaci kereslet csökkenése a hazai beszállítókon keresztül a belföldi eladásokat is érintette. Az ágazat exportorientáltsága miatt (a visszaesés az exportban volt jelentősebb) a külpiaci helyzet romlása jelenti az ipari termelés fékeződésének legjelentősebb okát. Országos szinten az ipar hazai eladásai 2%-kal mérséklődtek 2008. januárdecemberben. Az ipar belföldi eladásának csökkenésében elsősorban az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói rendszerét érintő megrendelések visszaesésével függ össze. A feldolgozóipar belföldi eladásai 3,4%-kal mérséklődtek. 2008 -8Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
decemberében az ipar belföldi értékesítése 11%-kal, a feldolgozóiparé 9,7%-kal esett vissza, a fafeldolgozó-iparé 5,5%-kal, a bútoriparé 20,5%-kal bővült. 130
Az ipari termelés indexei
125
130 125
12 havi index Havi index
120
120 115
110
110
105
105
100
100
95
95
90
90
85
85
80
80
75
75
havi index
115
12 havi indexs
12 Month Indices
J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az ipari export 0,8%-kal csökkent 2008 egészében, a 2007 évi 16,5%-os növekedéssel szemben. A kivitel növekvő mértékű visszaesését az év során az ipari export fő felvevő piacának számító Európai Unió országaiban mélyülő gazdasági visszaesés okozta. 2008 decemberében az export visszaesése már 22%-os volt. A teljes ipari értékesítés 52%-a, a feldolgozóipari értékesítés 66%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel 0,6%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben. 2008. decemberében folytatódott az export visszaesése, 22,9%-kal maradt el a 2007 decemberi szinttől. 2008. decemberében az ország mind hét régiójában csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 40,7%-os visszaesés a közép-magyarországi régióban volt. A többi hat régióban 6-24,4% közötti a csökkenés mértéke. 2008 egészében a Dél-dunántúli régióban 0,8%-kal nőtt az ipari termelés, a többiben 0,2 és 6,4% közötti volumencsökkenést regisztráltak.
-9Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
250
Az ipar termelési volumenindexe
220
(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100)
190 160 130 100 Eredeti
Szezonálisan és munkanappal kiigazított
70 J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei
2008-ban – a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül – a nagyvállalkozások (250+ fő) termelését érintette a kialakult válság. Ez a vállalati kör adja a termelési érték 70%-át. Éves szinten a nagyvállalati kör termelése 2,5%-kal csökkent, belföldi értékesítésük 9,8%-kal, kivitelük pedig 1,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A kis- és közepes vállalkozások termelése és értékesítése is meghaladta a 2007 évi szintet, a bővülés mértéke a közepes vállalkozások esetében volt magasabb. 2009 januárjában az ipari termelés az előző év decemberéhez hasonlóan nagymértékben, 22,9%-kal visszaesett 2008 januárjához képest. A csökkenés továbbra is a feldolgozóipart érintette. A belföldi értékesítés 5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az exportértékesítés 29%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előző évben tapasztalt kedvezőtlen gazdasági környezet nem változott, így a legnagyobb felvevőpiacainkon folytatódó recesszió hatása megmutatkozik a termelési és értékesítési adatokban is. A fafeldolgozó-ipar termelése 2008-ban 7,2%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ebben a viszonylag alacsony bázis is közrejátszott (2007-ben a termelés 2,5%kal csökkent). 2008 decemberében 15,9%-kal esett vissza a termelés az előző év decemberének 5,9%-os növekedési bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2008 évben 5,5%-kal bővült. Ezen belül az év első felében folyamatos növekedés volt tapasztalható, ami a második félévi kedvezőtlen világpiaci fordulat következtében lassulásba, majd csökkenésbe fordult. 2008 IV -10Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
negyedévben 6,1%-kal, ezen belül decemberben 2,1%-kal csökkent az értékesítés az előző évi 11,3%-os visszaesést követően. Az exportértékesítés is 10,3%-kal emelkedett 2008 egészében. 2008 IV negyedévében 12,2%-kal, decemberben 26%-kal csökkent a szakágazat kivitele az egy évvel korábbihoz képest. 2007 decemberében a 12 havi index 5,2%-os emelkedést mutatott. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)
Időszak
Termelés
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009 január
105,7 95,4 116,8 105,0 105,4 103,8 105,4 95,6 102,0 97,5 107,2 67,7
98,2 97,6 109,3 95,7 93,4 110,0 103,5 94,1 92,0 92,7 105,5 77,7
Export 117,9 95,4 123,3 118,6 118,9 99,9 106,3 96,1 111,4 98,7 110,3 66,6
Forrás: KSH
A hazai bútoripar termelése 17,4%-kal nőtt a múlt év egészében, 2008 első felében 30% feletti volt a bővülés, majd a harmadik negyedévben 7,4%-ra lassult a növekedés üteme. A IV. negyedévben folytatódott a folyamat, 3,7%-os volt a növekedés A belföldi értékesítés a 2008 egészében 20,5%-kal emelkedett, 2008 decemberében 7,1%-kal visszaesett. Az év folyamán a belföldi értékesítés üteme fokozatosan lassult, a negyedik negyedévre pedig visszaesésbe fordult. 2008-ban a kivitel bővülési üteme meghaladta a 14%-ot, decemberben pedig 21% volt. A hazai értékesítéssel ellentétben az export egész évben közel egyenletes növekedést mutatott A bútoripar termelése és értékesítése Időszak 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.
Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)
Termelés 117,9 94,7 123,6 118,7 122,6 76,2 109,0
116,8 92,0 120,9 113,0 143,8 68,4 100,0
Export 117,1 99,6 127,2 126,4 95,8 90,7 121,4
-11Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)
Időszak
Termelés
2005. 2006. 2007. 2008. 2009 január
104,3 114,3 112,2 117,4 78,9
Export
102,4 116,0 117,4 120,5 72,7
107,4 111,9 104,8 114,5 89,6
Forrás: KSH 2008-ban az ipar termelékenysége 1,5%-kal csökkent, a létszám 0,2%-os bővülése mellett. A feldolgozóipar (-2,4%) termelékenységi mutatója az ipari átlagot meghaladó mértékben esett vissza, míg a fafeldolgozó-iparban (16,2%) jelentős pozitív eltérés mutatkozik az átlaghoz, és a korábbi évek teljesítményéhez képest.
%
Termelékenység a
165
Fafeldolgozás Feldolgozóipar
fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=100)
155 145 135 125 115 105 95 85 75 1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az Ipar és a Faipar termelékenysége (előző év azonos időszaka=100) Fafeldolgozás Feldolgozóipar Ipar
2002
2003
2004
2005
109,7 105,2 105,1
101,9 110,6 110,2
110,7 112,0 111,6
108,1 111,2 110,7
2006 104,5 112,4 111,9
2007
2008
106,2 108,8 109,2
116,2 97,6 98,5
-12Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
2008-ban az építőipar termelése 5,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez a folyamat 2006 óta tart. Decemberben az építőipar teljesítménye, kiigazítatlan adatok alapján 5,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. 140
% 130 120 110 100 90 80
Építőipari termelés volumenindexe, 70
előző év azonos időszaka=100
60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az építőipari vállalkozásoknál 2008-ban kötött új szerződések volumene 11,8%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene több mint 35%-kal visszaesett, az egyéb építményeké több mint 25%-kal emelkedett az előző évi bázishoz képest. A 2008 év végi szerződésállomány 23%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A múlt év decemberében megkötött új szerződések állománya 10%-kal csökkent az építőiparban, az épületek építésére megkötött szerződések volumene 40%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az egyéb építmények építésére kötötteké 38,8%-kal emelkedtek. Az építőipari vállalkozások 2008. december végi összes szerződésállományának volumene 22,5%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az épületek szerződésállománya 36%-kal, az egyéb építményekre kötötteké 1,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építése az előző évi 10%-os csökkenést követően további 10,6%-kal visszaesett 2008-ban 2007. képest. Az egyéb építmények építése 2,5%-kal emelkedett az előző évi 20,6%-os csökkenést követően. 2008. decemberében az épületek építésének volumene 15,5%-kal csökkent, az egyéb építmények építéséé 39,6%-kal emelkedett -13Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
2007 decemberéhez képest. 2,5
Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint
140
Folyó áron, ezer Mrd Ft
100 1,5
80 60
1,0
40 0,5
Épületek
Egyéb építmények
Épületek , vol.index
E. építmények, vol.index
előző év azonos időszaka=100
120 2,0
20
0,0
0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az alágazatok közül a szerkezet-kész épületek és egyéb építmények (62,1%-os súly) volumene 5,8%-kal, az épületgépészeti szerelésé (24%-os súly) 8,3%-kal mérséklődött, a befejező építésé (9,1%-os súly) pedig 1,5%-kal bővült 2007. egészéhez képest. 2008. decemberében a szerkezet-kész épületek építése 6,4%-kal, a befejező építésé 30,4%-kal növekedett, az épületgépészeti szerelés termelése viszont 8,3%-kal mérséklődött 2007 decemberéhez viszonyítva. 250
Mrd Ft
Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként
200
150
100
50
Szerkezetkész épület
Ép. gépészeti sz.
Befejező építés
0
J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei
-14Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
2008-ban 0,2%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz
képest.
A
visszaesés
részben
a
vállalkozói
(-2%)
lakásépítés
teljesítményének hanyatlásából és a természetes személyek által épített lakások számának 1%-os emelkedéséből tevődik össze. A használatba vett lakások száma a városokban 13,7%-kal emelkedett, a többi település típusban csökkent: a megyei jogú városokban 6,1%-kal, a fővárosban 1,8%-kal, a községekben 10,2%-kal. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 0,9%-kal visszaesett az év egészében. Budapesten 9,2%-kal, a megyei jogú városokban 7,3%-kal több engedélyt adtak ki, ugyanakkor a kisvárosokban 1,6%-kal, a községekben pedig 15,5%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 77%-át építették építőipari fővállalkozásban, 19%-át pedig lakossági házilagos kivitelezésben. Saját használatra a megépített lakások 50%-a, értékesítésre 48,2%-a készült. 2008-ban: a lakosság által építtetett új lakások száma 1%-kal, a vállalkozások által épített lakások száma pedig 2%-kal nőtt, az arány 52-47. Lényegében stagnált a családi-házas, 20%-kal visszaesett a lakóparki építkezés, de 3,2%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 90m2, ez kb. 2,6m2-rel nagyobb, mint az előző évben. A kislakások építése visszaszorult, a 60 m2-nél nagyobb lakások száma nőtt. 60
ezer db
Lakásépítés Kiadott lakásépítési eng.
50
Épített lakások
40
44 276 36 159
30
20
43 862
36 075 33 164 29 896
10
0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Forrás: KSH; Grafika: Milei
2008-ban az építkezések területi eloszlása egyenetlen volt. A használatba vett lakások száma a közép-magyarországi és a dél-alföldi régióban növekedett, a többi ötben csökkent. Ugyanakkor változatlanul a legtöbb új lakás a közép-magyarországi -15Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
régióban kapott használatbavételi engedélyt (49,5%). A 2008 folyamán kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezéseknek már több mint a fele (51,3%) ide fog koncentrálódni. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban a Közép-, és Nyugat-Dunántúli régiókban emelkedett, a többi négyben 5 és 20% közötti a csökkenés mértéke. A közép-magyarországi régióban 2% alatti a növekedés. A kiadott építési engedélyek alapján 2007 évhez viszonyítva 2008-ban lényegében azonos méretű lakóterület, több mint 4 millió m2 beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében több mint 4,5 millió m2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 41%-os növekedést jelent.
Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt Ebből: kapott nem Ipari épület lakóépület Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m2)
Mezőgazdasági épület
2007
2008
2007
2008
2007
2008
8.711
8.089
1.151
1.101
1.800
4.546,3 1.245,9
1.613,5
562,2
3.220,0
Kereskedelmi épület 2007
2008
1.967
661
567
1.071,3
567,0
700,3
A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.
2008-ban a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 3,4%-kal, importban 3,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A kivitel és a behozatal volumene euróban 5,6%-kal bővült 2007 egészéhez képest. A külkereskedelmi mérleg 159 millió euró hiányt mutatott, az előző évi 119 millió euró passzívummal szemben. Ez 40 millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban lényegében nem változott, importban 2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a cserearány 1,7%-kal romlott. A forint a főbb devizákhoz képest 1%-kal erősödött, amelyen belül decemberben 5-6%-os volt a forint leértékelődése.
-16Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2008. Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal 111,2 110,6 126,0 125,5 110,0 109,3
Érték
Megnevezés
Kivitel 72.838,1 107.478,0 18.301,7
Millió euró Millió dollár Milliárd forint
Behozatal 72.997,1 107.825,7 18.325,5
Forrás: KSH
A 2008 január-decemberi időszakban a kivitel összessége 78-22 arányban, a behozatalé 68-32 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok
között.
Az
új
tagállamokkal
(12
újonnan
csatlakozott)
folytatott
külkereskedelemben az import 14,7%-os, az export 20,9%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája felülmúlta az átlagosat, az export euróban 14,4%-kal, az import 10,7%-kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export, illetve import 1%-kal bővült. Az Unió egészét tekintve a kivitel 4,3%-kal a behozatal 3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 104%-kal, a behozatal 11,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 7,0 6,5 6,0
Import
Export
Egyenleg
5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5
Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró
2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: KSH; Grafika: Milei
2008. decemberében a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban jelentős ütemben csökkent, a kivitel 13,5%-kal, a behozatal 17,1%-kal volt alacsonyabb mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 17,4, a behozatal 13,9%-kal maradt el a 2007 decemberi szinttől. A fa alapanyagok 2008. január-decemberi forgalma negatív egyenleggel zárt akár -17Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
csak a megelőző években, mértéke azonban 10 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A behozatal forintban 17,7%-kal visszaesett, kivitelünk pedig 1,7%kal bővült. A végbement egyenlegjavulás tehát részben a csökkenő behozatalnak, részben pedig az export lassúbb ütemű visszaesésének köszönhető. A fatermékek kivitele 2008-ban 6,1%-kal emelkedett, míg behozatalunk 7%-kal mérséklődött. A kivitel növekedésének és az import visszaesésének következtében az amúgy is pozitív egyenleg tovább javult, több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. 2008 egészében a bútor és bútorelem behozatal 1%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitelének növekedési üteme a vizsgált időszakban 5,3%-kal volt magasabb, mint 2007-ben. Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2006 millió USD, 2007-től millió Euró
1000 900 800
Import
Export
Egyenleg
700 600 500 400 300 200 100 0 -100 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bútor és bútorelem
Fa és parafa, faáru
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira.
A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
Behozatal Kivitel %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. előző előző év=100 M Ft M Ft év=100 24 Fa és parafa
Egyenleg
47.128,0 50.477,7 58.406,9 44.836,0 48.373,9 52.213,3 43.182,1
-8.915,0 -12.031,6 -21.588,2 -10.677,4 -10.863,0 -13.245,2 -3.239,0
110,5 107,1 115,6 86,8 111,7 107,8 82,3
38.213,0 38.446,1 36.818,7 34.158,6 37.510,9 38.968,1 39.943,1
94,6 100,6 95,6 89,9 119,6 103,3 101,7
Érték, M Ft
-18Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Időszak
Behozatal %-os vált. Érték, előző M Ft év=100
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
53.055,0 60.673,5 64.108,5 64.616,3 75.606,3 87.151,3 80.889,5
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
87.935,0 95.420,0 104.018,0 112.322,5 120.985,2 135.328,8 125.400,6
Kivitel Érték, M Ft
63 Fa-és parafaáru 123,2 66.262,0 114,4 67.389,7 105,5 70.797,4 98,6 78.524,2 121,2 90.069,9 115,4 99.893,0 93,0 106.332,3 82 Bútor és bútorelem 116,3 176.062,0 108,5 185.078,1 108,8 192.320,7 104,5 188.241,5 109,2 208.257,3 110,9 216.386,2 99,0 221.907,2
Egyenleg
%-os vált. előző év=100
Érték, M Ft
103,4 101,7 104,8 109,0 118,8 110,6 106,1
13.207,0 6.716,2 6.688,5 13.907,9 14.463,6 12.741,7 25.442,8
99,2 105,1 103,8 98,2 110,7 103,8 105,3
88.127,0 89.658,1 88.302,7 75.919,0 87.272,1 81.057,4 96.506,6
Forrás: KSH
Az ipari termelői árak 2008 decemberében 5,8%-kal emelkedtek az előző évhez képest, a belföldi értékesítési árak emelkedése 8,3%-os volt. Az exportértékesítési árak 3,9%-kal növekedtek. 2008 egészében az ipari termelői árak 5,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi értékesítési árak 11,6%-kal, az exportértékesítésben 0,6%-kal voltak magasabbak. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2008-ban 3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 1,6%-kal az export értékesítés árai 4,0%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelői ára 2,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,3%-kal, az exporté 2,7%-kal haladta meg a 2007 évi szintet. Termelői ár alakulása szakáganként, 2008. TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 2010 Fűrészáru-gyártás 104,0 103,3 104,8 2020 Falemezgyártás 100,7 95,6 103,0 Épületasztalos-ipari 2030 termék gyártása 104,4 103,0 105,2 2040 Tároló fatermék gyártása 104,7 105,3 103,4 2051 Fatömegcikk-gyártás 103,1 103,8 101,7 3611 Ülőbútor gyártása 102,6 102,3 102,8 3612 Irodabútor gyártása 101,3 101,5 99,5 3613 Konyhabútor gyártása 107,0 100,6 118,9 3614 Egyéb bútor gyártása 102,2 102,8 101,5 -19Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
120
Az ipar árindexei, %
115
110
105
100
95
Termelői
Belföldi
Export
90 J 1998
Jl
J 1999
Jl
J 2000
Jl
J 2001
Jl
J 2002
Jl
J 2003
Jl
J 2004
Jl
J 2005
Jl
J 2006
Jl
J 2007
Jl
J 2008
Jl
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az építőipari tevékenység termelői árai 2008 egészében 5,8%-kal emelkedtek 2007 évhez képest. Az emelkedés negyedévről negyedévre enyhén gyorsult. A negyedik negyedévben a legmagasabb ütemű emelkedést a hivatali épületek építésekor (8,1%), a legalacsonyabbat pedig a helyi csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik (5%) építésekor realizálták. 2008 utolsó negyedévében az egyes építményfajták közül az egylakásos épületek ára 6,4%-kal, a két és több lakásos épületek ára 6,5%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 6,8%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 7,1%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 5,5%-kal haladták meg a 2007 év negyedik negyedévének árszintjét. %
Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100
114 112 110 108 106
Szerkezetkész épület Épületgépészeti szerelés Befejező építés
104 102
Építőipar
100 98 1999. I. n.év
2000. I. n.év
2001. I. n.év
2002. I. n.év
2003. I. n.év
2004. I. n.év
2005. I. n.év
2006. I. n.év
2007. I. n.év
2008. I.n.év
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-20Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
A fogyasztóiár-index 2008-ban 6,1%-kal volt magasabb, mint 2007 egészében. Az időszak egyes hónapjaiban az árnövekedés mértéke hónapról hónapra csökkent. E tendenciák következtében az éves áremelkedés1,9 százalékponttal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szezonálisan kiigazított maginfláció 5,2%, a nyugdíjas fogyasztóiárindex 6,9% volt. 3,5
17,5
Fogyasztói árindex
Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl.
15,0
2,5
12,5
2,0
10,0
1,5
7,5
1,0
5,0
0,5
2,5
0,0
0,0
-0,5
-2,5
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-21Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
Vált. az előző év azonos időszakához (%)
Változás az előző hónaphoz képest (%)
3,0
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
A hazai lakásállomány alakulása ezer db
Lakásállomány Magyarországon
5 000,0
4 000,0
3 000,0
2 000,0
1 000,0
0,0 1980
1990
2001
2004
2005
2006
2007
2008
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab
40 35
Község Többi város Megyei jogú város Budapest
30 25 20 15 10 5 0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Új lakóépületben
Új többszintes, többlakásos épületben
Új családi házban
Új lakóparki épületben
Forrás: KSH; Grafika: Milei
120 100
2
Az épített lakások átlagos nagysága, m 2003
2004
2005
2006
2007
2008
86,8
90,1
113,7 93,3
113,0
94,9 90,0
97,1
80 74,2 66,8 60 40 20 0 Budapest
Megyei jogú város
Többi város
Község
Orsz. Átl.
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-22Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2008. január-szeptember Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 2002. január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. Az elmúlt évben többször, többen jelezték, hogy a faipari, de elsősorban a bútoriparra vonatkozó adatok eltérnek személyes tapasztalataiktól úgymond „túl optimisták”. Ezért 2009. március 17-én egyeztetést folytattunk Tóth Eszterrel együtt a KSH illetékes főosztályával. Az adat gyűjtés a fenti keretes részben foglaltak szerint történik. Az évközi adatgyűjtésben az 50 fő feletti vállalkozások esetében 97-98% a válaszadási készség. Az 5-49 fős vállalkozások adatait teljes körűsítik, ami két jegyre történik. Innen bontják vissza az adatokat 4 jegyre. Az év során beérkező adatokat, illetve becsléseket folyamatosan kontrollálják. A termelési adatokat az áfa jelentésekkel vetik össze, az éves adatokat pedig a társasági adó bevallás adataival is összehasonlítják. Az ipar export adatait elemi szinten vetik össze a külkereskedelmi adatokkal. Az bútoripar adatait jelentősen befolyásolja, hogy az ülőbútorok között eddig számba vették az autóüléseket is. A hazánkban folyó jelentős gépkocsigyártás, illetve beszállítói tevékenység ezért jelentősen eltolta pozitív irányba a hagyományos bútorgyártásban meglévő tendenciákat. A 2008 januárjában megkezdett TEÁOR’08 szerinti adatgyűjtésben ez a probléma kiküszöbölődik.
TERMELÉS, ÉRTÉKESÍTÉS 160
A fa- és bútoripar volumenindexei, %
Fafeldolgozás
(előző év azonos időszaka = 100)
150
Bútorgyártás
144,0
140 130 120
120,5
117,9
117,4 110,3
110,3
113,1 105,5
105,7 97,5 98,2
90
114,5
117,9
114,9
113,5
107,2
110 100
116,8
108,7
117,1
92,7
95,4 96,1
90,9
80
76,5
70 Termelés
Hazai értékesítés
68,5
Export értékesítés
60 1998
2000
2002
2004
2006
2008
1999
2001
2003
2005
2007
1998
2000
2002
2004
2006
2008
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A fafeldolgozó-ipar (TEÁOR 20) 2008 évi termelési értéke 183,9 Mrd Ft, belföldi árbevétele 76,6 Mrd Ft, export árbevétele 107,3 Mrd Ft volt. A feldolgozóipari termelés -23Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
múlt évi 1,8%-os csökkenése mellett az ágazat 7,2%-os növekedést mutat. Ezt a növekedési eredményt alacsony előző évi bázishoz képest érte el. A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítése 2008-ban 5,5%-kal emelkedett az előző évi 7,3%-os csökkenést követően. A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban is javultak az egy évvel korábbihoz képest, mivel a 2007 évi 1,3%-os visszaesést követően a 2008 januárdecemberi időszakban 10,3%-kal nőtt a kivitel volumene. Az ágazat összes értékesítéséből az export 58,3%-kal részesedik, így az eredményességben jelentős szerepe van. 2008 utolsó negyedévében az első két negyedévben tapasztalt igen gyors ütemű növekedés csökkenésbe fordult, de még így is jóval meghaladja az ipar átlagát. A termelés 8,6%-kal, a hazai eladás 6,1%-kal, az ipar exportja pedig 12,2%-kal volt alacsonyabb, mint 2007. IV. negyedévében. 2008 decemberében a termelés – az országoshoz hasonlóan – visszaesett, mértéke 15,9% volt, a belföldi értékesítés 2,1%-kal, az exportértékesítés pedig 26%-kal csökkent. A bútorgyártás (TEÁOR 361) 2008 évi termelési értéke 180,4 Mrd Ft, belföldi árbevétele 99,6 Mrd Ft, export árbevétele 80,8 Mrd Ft volt. A bútoripar termelésének (17,4%) növekedési üteme 2008-ban jóval meghaladta az ipari átlagot és az egy évvel korábbi (12,2%) ütemet is. A bútoripar hazai eladásai a 2007 évi 17,4%-os bővüléshez képest 2008 január-decemberben 20,5%-kal nőttek. A bútoripari export növekedési üteme nem érte el a termelés és a belföldi értékesítés bővülési ütemét, de 14,5%-os mértékével így is jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit. A bútorgyártás negyedik negyedévi teljesítménye – az exportot kivéve – igen jelentős mértékben lassult a megelőző három negyedévhez képest, üteme azonban jóval meghaladja az ipar összteljesítményét. A termelés 3,7%-kal, az export 19,3%-kal nőtt 2007 azonos negyedévéhez képest. A belföldi értékesítés 7,1%-kal mérséklődött. 2008 decemberében a bútoripar termelése 0,7%-kal, export értékesítése 21%-kal bővült, míg belföldi értékesítése 7,1%-kal csökkent. SZAKÁGAZATI EREDMÉNYEK FAFELDOLGOZÓ-IPAR A hazai fűrészáru gyártás 2002. óta tartó termeléscsökkenése 2006-ban megállt, sőt 15%-ot meghaladó volumennövekedést ért el. 2007-ben a növekedési ütem lényegesen lelassult, éves szinten 4%-ot ért el. 2008. IV. negyedévében a növekedés csökkenésbe -24Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
fordult. A termelés volumene 1,5%-kal, a hazai értékesítés 2,6%-kal, az export 3,5%-kal esett vissza. 2008 egészében a termelés növekedési üteme áprilisig hónapról hónapra növekedett, május-július hónapokban enyhén csökkenő, augusztustól ingadozó növekedés, illetve csökkenés mutatkozik az adatokban. A belföldi értékesítés bővülésének üteme áprilisban (50%) volt a legmagasabb, májustól az adatok ingadozóak. A kivitel üteme az év első négy hónapjában gyorsult, május-júniusban lassult ugyan a növekedés üteme, de még mindig igen magas volt. Mindez az előző évi alacsony bázison következett be. Júliustól a teljesítmény ezen a téren is ingadozóvá vált. Decemberben a vállalkozások teljesítményében a külső gazdasági környezet hatása tükröződik, a termelés 1%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés 1,3%-kal, az export 0,7%-kal visszaesett. 70
Mrd Ft
Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként
60 50
1999. 2002. 2005. 2008
40
2000. 2003. 2006.
2001. 2004. 2007
30 20 10 0 Fűrészáru
Falemez
Ép.aszt. ipari term.
Tároló fatermékek
Fatömegcikk
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipari termelés 30%-át adja, termelése 2008 IV. negyedévében 11,6%-kal csökkent. A belföldi értékesítés 7,1%-kal, az export 15,6%-kal csökkent. 2008 első öt hónapjában a termelés növekedési üteme gyorsult, júniustól havonta jelentős ingások mérhetők. Az első és harmadik negyedben a növekedés mértéke azonos 5,3%, a másodikban 10,3% volt. A belföldi értékesítés volumene a harmadik negyedévet kivéve csökkent. Az első félévi visszaesést követően a harmadik negyedévben kismértékű bővülés következett be, ami a júliusi 4,8, és a szeptemberi 14,4%-os bővülés eredménye. Az export értékesítés 2008 negyedik negyedévében 15,6%-kal visszaesett, az első negyedévi 3,5%-os csökkenést, a második negyedévi 31,5%-os és a harmadik negyedévi 19%-os növekedést követően. Az év első két és utolsó két hónapjától eltekintve a kivitel volumene hullámzó mértékben bővült. A legmagasabb növekedési ütemet áprilisban (63,1%) és szeptemberben (38,8%) mérték. -25Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Decemberben a termelés volumene 24%-kal, a hazai értékesítés 11,1%-kal, az export pedig 34,6% zuhant. A fafeldolgozó ipar közel négy tizedét kitevő épületasztalos-ipari termékek gyártásában az előző évi kedvezőtlen tendenciákat követően 2008. első felében jelentős 13,4%-os növekedés ment végbe. A második félévben a termelés volumene 8,8%-kal csökkent, a harmadik negyedévi 2,8%-os és a negyedik negyedévi 14,4%-os visszaesés eredőjeként. Mrd Ft
Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként
30
1999. 2001. 2003. 2005. 2007
25 20
2000. 2002. 2004. 2006. 2008
15 10 5 0 Fűrészáru
Falemez
Ép.aszt. ipari term.
Tároló fatermékek
Fatömegcikk
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A hazai eladások csak részben követték a termelés kedvezőtlen tendenciáját. Az első három negyedévben még növekedést regisztráltak, a negyedik negyedévben azonban már 7,1%-kal csökkent. A havi adatokat áttekintve a teljesítmény nagyon ingadozó. Az alágazat kivitele a negyedik negyedévben 18,5%-kal visszaesett, ami a negyedévet alkotó három hónap gyorsuló teljesítmény csökkenésének eredője. 45
Mrd Ft
Export a fafeldolgozó iparban, szakágazatonként
40 35
1999. 2001. 2003. 2005. 2007
30 25
2000. 2002. 2004. 2006. 2008
20 15 10 5 0 Fűrészáru
Falemez
Ép.aszt. ipari term.
Tároló fatermékek
Fatömegcikk
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-26Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Decemberben a termelés 26,8%-kal, a kivitel 35,4% csökkent, a belföldi értékesítés 0,7%-kal nőtt. A tároló fatermékek termelése, belföldi értékesítése és exportja 2005-2007-ben évről évre csökkent. 2008 első negyedévében kimagasló mértékű növekedést mértek a KSH szakemberei, s ez a tendencia folytatódott a következő negyedévekben is, bár üteme csökkenő volt. A termelés a negyedik negyedben 17%-kal, a hazai értékesítés 0,6%-kal, a kivitel 62,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az adatok szerint a növekedés motorját az export jelenti, bár a hazai eladások is serkentették a termelés bővülését. Éves szinten az alágazat termelése 42%-kal, hazai eladása 17,6%-kal emelkedett, exportja pedig megduplázódott (216,2%). Decemberben az általános tendenciákkal ellentétben lassulást csak a belföldi eladásokban mértek (1,4%), a termelés 18,1%-kal, az export pedig 60,6%-kal bővült. A szakágak súlya az ágazaton belül folyamatosan változik, ezt illusztrálja az alábbi táblázat: Szakág Fűrészáru gyártása
2000
2007
2008.
21,8%
18,0%
19,1%
Falemezgyártás
27,0%
32,0%
29,7%
Épület-asztalos ipari termékek gyártása Tároló fatermékek gyártása
35,4%
37,0%
36,3%
8,0%
8,0%
10,5%
Fatömegcikk gyártása
7,1%
4,0%
4,0%
Parafa, fonott áru gyártása
0,6%
1,0%
0,5%
A fafeldolgozóipar szakágazatainak súlya, 2008. Ép.aszt. ipari term. 36,3%
Falemez 29,7%
Fűrészáru 19,1%
Parafa, fonott áru 0,5%
Tároló fatermékek Fatömegcikk 10,5% 4,0%
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-27Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
BÚTORIPAR A 2007 évi növekedés 2008 egészében si folytatódott a bútorgyártás több, mint 50%át kitevő ülőbútorok gyártása esetében. A termelés a IV. negyedévben 3,1%-kal, a hazai értékesítés 4,1%-kal, a kivitel 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az egyes hónapok adatai alapján a termelés eddigi bővülését elsősorban a hazai eladások növekedése ösztönzi. A termelés emelkedése januárban és áprilisban volt a legmagasabb, üteme a köztes hónapokban lassul, de még szeptemberben és novemberben is magas volt. A hazai értékesítés növekedési üteme is áprilisban volt a legmagasabb, de szeptemberben is még több, mint harmadával, novemberben pedig ötödével nőtt. Az export az év hét hónapjában bővült, a többi hónapban azonban csökkent. Meglepő módon az autóipar válsága ellenére az utolsó négy hónapban is bővült a kivitel. A világgazdasági válság komolyabban a decemberi adatokban jelent meg először, a termelés 7,2%-kal, a belföldi értékesítés 12,3%-kal visszaesett, az export azonban még 4,2%-kal bővült. Az irodabútorok gyártása 2007 egészében- néhány hónap kivételével - csökkent. Ugyanez a tendencia érvényesült a hazai eladások és a kivitel tekintetében is. 2008-ban összességében a termelés 18,8%-kal, a belföldi értékesítés 5,6%-kal, az export pedig 67,1%-kal bővült. Az év első három negyedévében a mind a termelés, mind pedig a hazai és az export értékesítés emelkedett, bár üteme lassult. A negyedik negyedévben az export kivételével figyelemre méltó csökkenés ment végbe, a termelés 6,7%-kal, a belföldi eladás 20,6%-kal esett vissza a kivitel 58,4%-os bővülése mellett. A decemberi adatok szerint a termelés (-0,6%) és a hazai eladás (-21,6%) csökkenésének üteme lassult az előző két hónaphoz képest, az export ugyanakkor gyorsult (81%). 100,0
Mrd Ft
Bútoripari termelés szakáganként Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybetét
90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007
2008
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A többi alágazathoz képest magasabb ütemet azonban nem szabad túlértékelni mivel az a korábbi évek kedvezőtlen eredményeit követően, alacsony bázison következett be. -28Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
A konyhabútorgyártás kismértékben visszaesett 2007-ben (-2,2%) 2006-hoz képest. A belföldi értékesítés 11,4%-kal nőtt, míg az export 28,7%-kal mérséklődött. 2008. IV. negyedévében a konyhabútor termelés 1%-kal, a kivitel 36,4%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés azonban 8,2%-kal csökkent. A múlt év egészében a termelés 22%kal, a belföldi értékesítés 15,4%-kal, az export pedig 39,4%-kal bővült. A havi adatokat vizsgálva egyértelmű tendencia nem állapítható meg, különösen a termelés és hazai értékesítés esetében (egyik hónapban gyorsul, a következőben lassul a bővülés üteme). Decemberben a termelés 9,6%-kal, a hazai értékesítés 1,2%-kal, a kivitel 61,9%-kal nőtt. 60,0
Mrd Ft
Bútoripar belföldi értékesítése szakáganként Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybetét
50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007
2008
Forrás: KSH; Grafika: Milei
Az egyéb bútorok gyártása – ami 30%-át teszi ki a bútorgyártásnak – 2007-ben tovább emelkedett (13,9%). A hazai értékesítés (5,4%) ugyancsak növekedett, bár üteme lassúbb volt mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékű bővülés azonban a kivitelben jelentkezett (21,1%). 2008 utolsó negyedévében a termelés 7,9%-kal, az export 37,9%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés ugyanakkor 16,4%-kal visszaesett. Az adatok egyértelműen mutatják, hogy az egyéb bútorok gyártásában az export húzza a termelést. Mind az export, mind a termelés esetében a harmadik negyedévben következett be megtorpanás. A belföldi értékesítés visszaesésének üteme negyedévről negyedévre gyorsult. 2008 decemberében a termelés volumene 8%-kal, az export 35%kal nőtt, míg a belföldi értékesítés 4,1%-kal visszaesett. 2007-ben az ágybetétgyártás termelése 10,6%-kal, a hazai eladások 13,2%-kal visszaestek, az export 22,5%-kal nőtt. 2008 IV. negyedévében a termelés 4,5%-kal, az exportértékesítés 13%-kal, a belföldi értékesítés 3,3%-kal emelkedett. A második negyedévi jelentős gyorsulást követően, a harmadik és negyedik negyedévben a növekedés üteme lassult. A havi adatok alapján a termelés kisebb ingadozások mellett növekszik. A hazai értékesítés bővülése – a márciusi és októberi visszaeséstől eltekintve -29Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
– növekvő ütemű. Az export az első öt hónapban rohamosan emelkedett, júniustól azonban a növekedés üteme lassult, a szeptemberi és októberi visszaesést követően az utolsó két hónapban azonban újra gyorsult. 45,0
Mrd Ft
Bútoripar export értékesítése szakáganként Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybetét
40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007
2008
Forrás: KSH; Grafika: Milei
A szakágak megoszlásában folyamatos változás mutatkozik, ezt a következő táblázat illusztrálja: 2000
2007
2008
Ülőbútorok gyártása
40,0%
49,0%
50,6%
Irodabútorok gyártása
12,7%
8,0%
8,6%
Konyhabútorok gyártása
8,6%
7,0%
7,4%
Egyéb bútorok gyártása
38,4%
34,0%
32,4%
0,2%
2,0%
1,1%
Ágybetét gyártása
A bútoripar szakágazatainak súlya, 2008. Ágybetét 1,1% Egyéb 32,4% Ülő 50,6%
Konyha 7,4%
Iroda 8,6%
Forrás: KSH; Grafika: Milei
-30Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
KÜLKERESKEDELMI FORGALOM A külkereskedelmi forgalom adatai 2003-tól állnak rendelkezésre a KSH Internetes adatbázisában. Az egyes évek termékszintű adatai az adott évre érvényes Magyar Kombinált Nómenklatúra (MKN) elemei szerint állnak rendelkezésre. Emiatt egyes termékek esetében az idősorok megszakadnak, más MKN szám alatt folytatódnak, illetve korábban összevontan szereplő termékek kibontva jelennek meg. Az adatokat most 4, illetve ahol szükséges volt 6 jegyre kibontva közlöm ezer euróban. Természetes mértékegységben a termékek többségénél nem, vagy csak részlegesen áll rendelkezésre adat.
Fatermékek behozatala, KN 44 Határparitáson, ezer euró MKN 44
4401 440110 4402 4403 440310 440320 440391 440392 440399
4404 4405 4406
4407 440710 440792 440799
4408
440810
440831
440839
440890
Termékek Fa és faipari termékek; faszén Tűzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács és hasonlók; fűrészpor és fahulladék Tűzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában Faszén, brikettezve is Gömbfa, kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva is Gömbfa, tartósítószerrel kezelve Gömbfa tűlevelű fából, tartósítószerrel nem kezelve Gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. A tűlevelűek), tartósítószerrel nem kezelve Gömbfa bükkfából Fagus spp”, tartósítószerrel nem kezelve” Más gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. A tűlevelűek, a tölgy és a bükk), tartósítószerrel nem kezelve Abroncsfa; hasított karó, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott fa sétabot, esernyõnyél vagy szerszámnyél készítéséhez; faháncs és hasonló Fagyapot; faliszt Vasúti vagy villamosvasúti talpfa Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Fűrészáru tűlevelű fából, 6 mm-nél vastagabb Fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, bükkfából Más fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, mérsékelt égövi fából (kiv. Tölgy, bükk) Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Tűlevelű fából: furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt,, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap Dark Red Meranti, Light Red Meranti, Meranti Bakau fából, max. 6 mm vastagságban, fogazott illesztéssel ellátva Más furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap trópusi fából (kiv. Dark Red Meranti, Light Red Meranti, Meranti Bakau), max. 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Más, pl. Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap mérsékelt égövi fa, max. 6 mm vastagságban
2003
2004
2005
2006
2007
2008
431 486,7
456 948,8
418 767,6
461 037,9
547 899,6
488 249,6
3 122,9
6 758,5
11 546,6
13 655,6
17 675,2
19 472,5
731,3 98,9
938,3 239,0
2 664,9 398,0
3 666,7 307,0
5 009,3 335,6
3 086,3 794,0
21 371,2 0,0 14 476,3
19 558,9 0,0 13 459,3
12 787,0 282,7 7 657,0
11 077,0 807,0 7 225,3
16 532,1 743,4 9 750,5
16 150,0 686,2 9 107,8
1 476,7
1 710,9
1 574,7
966,1
1 182,9
1 927,9
1 951,6
1 148,0
746,0
670,7
2 956,9
2 003,1
2 642,3
2 643,4
2 375,8
1 247,1
1 515,5
1 732,9
288,9 0,0 0,0
253,6 113,0 486,4
179,4 92,3 464,1
171,0 86,3 117,4
255,3 148,9 66,9
214,2 59,9 602,5
149 867,0 134 852,1 4 683,1
153 388,5 132 737,3 4 167,1
130 859,4 110 283,2 3 442,5
136 352,6 114 791,8 4 709,4
152 427,9 122 116,7 4 490,7
113 898,3 89 385,7 4 451,9
4 730,2
6 225,6
7 221,0
6 888,9
4 222,0
3 852,3
16 768,1
18 698,2
17 650,9
19 155,1
17 906,3
17 950,2
1 696,5
2 066,3
1 299,6
2 094,0
-
0,0
59,9
4,4
28,1
21,8
-
0,0
1 148,9
1 306,6
1 264,3
1 463,5
1 655,3
1 656,7
13 862,9
14 954,0
14 393,1
14 861,3
13 719,4
14 532,8
-31Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
MKN
4409
440910
440920
440921
440929 4410 441011 441012 441019
441021
441029
441031
441032
441033
441039 441090 4411 441111 441112 441113 441114 441119 441121 441129 441131 441139 441191
Termékek Fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Tűlevelű fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Nem tűlevelű fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Bambusznád bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Fa (kiv. Tűlevelű fa, bambusznád), bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Forgácslemez és hasonló fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötõanyaggal összeállítva Forgácslemez fából Irányított forgácselrendezésû lemez (OSB) fából Ostyalemez és hasonló tábla fából Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez, fából, megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez, fából (kiv. Megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult) Forgácslemez és hasonló fából, megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult (kiv. Irányított forgácselrendezésû lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, felületén melaminnal impregnált papírral bevonva (kiv. Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, felületén díszítõ műanyagréteggel borítva (kiv. Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, (kiv. Megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult, felületén melaminnal impregnált papírral bevonva, felületén díszítõ műanyagréteggel borítva, irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyal Forgácslemez, ostyalemez, pozdorjalap fatartalmú anyagból /mesterséges fából/ Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötõanyaggal összeállítva Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, legfeljebb 5 mm vastagságú Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, vastagsága 5 mm-t meghaladó, de legfeljebb 9mm Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, vastagsága 9 mm-t meghaladó Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,5 g/cm3, de max. 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,5 g/cm3, de max. 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,35 g/cm3, de max. 0,5 g/cm3 fajlagos tömeggel Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,35 g/cm3, de max. 0,5 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, max. 0,35 g/cm3 fajlagos tömeggel
2003
2004
2005
2006
2007
2008
24 338,6
24 396,5
18 286,4
21 124,8
20 757,9
20 801,7
17 892,0
18 022,2
12 346,4
15 792,0
12 729,1
10 501,3
6 446,6
5 469,0
5 260,0
4 471,8
0,0
0,0
0,0
0,0
-
-
-
-
-
-
308,8
297,6
6 219,8
8 310,4
80 404,9 48 860,5 21 116,7 1 006,2
78 959,8 49 655,1 19 633,4 3 296,5
60 360,2 -
72 316,6 -
62 035,9 -
68 788,5 -
12 623,6
14 176,3
12 786,1
14 051,9
-
-
3 824,3
6 479,2
4 759,6
4 580,0
-
-
8 509,5
5 406,4
6 694,6
7 570,6
-
-
21 986,9
34 035,4
26 384,4
28 575,1
-
-
8 412,0
6 804,4
5 761,3
7 570,9
-
-
3 778,2
3 190,4
2 795,2
3 116,7
-
-
1 225,6
840,8
366,3
193,9
1 136,1
750,5
41 272,3
40 320,0
44 042,9
55 846,5
61 725,1
56 011,7
1 829,4
2 514,9
5 823,8
13 085,8
-
-
-
-
-
-
2 908,3
2 300,3
-
-
-
-
6 477,1
8 040,9
-
-
-
-
8 050,7
10 499,2
21 403,4
22 824,6
24 631,8
28 623,3
-
-
6 771,8
5 762,5
5 699,7
5 418,7
-
-
9 985,7
7 434,5
4 999,6
4 816,6
-
-
22,8
0,0
0,0
5,5
-
-
268,3
0,0
0,0
-
-
277,8
269,4
170,4
-
-
631,4
-32Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
MKN 441192
441193 441194 441199 4412
441210 441213 441214 441219 441222
441223 441229 441231 441232 441239
441292
441293
441294 441299 4413 4414 4415 441510 441520 4416 4417 4418 441810 441820 441830 441840 441850 441860 441871 441872 441879 441890
Termékek Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) 0,8 g/cm3-t meghaladó sűrűséggel Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) 0,5 g/cm3-t meghaladó, de legfeljebb 0,8 g/cm3 sűrűséggel Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) legfeljebb 0,5 g/cm3 sűrűséggel Megmunkált, vagy bevont rostlemez, max. 0,35 g/cm3 fajlagos tömeggel Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru bambusznádból Rétegelt lemez, színoldalán trópusi fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Rétegelt lemez, színoldalán nem tűlevelű fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Rétegelt lemez, színoldalán tűlevelű fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Furnérozott panel, színoldalán trópusi fából Furnérozott panel, színoldalán mérsékelt égövi /de nem tűlevelű/ fából, legalább egy rétege forgácslemez Más, furnérozott panel, színoldalán mérsékelt égövi /de nem tűlevelű/ fából, forgácslemezt nem tartalmaz Rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból, színoldalán legalább egy trópusi fából Rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból, színoldalán legalább egy, nem tűlevelű fából Más rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán trópusi fából Réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán trópusi fát nem tartalmaz, legalább egy réteg forgácslemezzel Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru enyvezett bútorlappal, léc- és lemezbetétes asztalos lemezzel és bútorlappal Más réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán mérsékelt égövi fából Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete Fából készült csomagoló- és szállítóanyagok Láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag fából; kábeldob fából Rakodólap, keretezett és más szállítólap fából; rakodólap-keret fából Kádáripari termékek és azok elemei fából Szerszám, ezek részei fából; nyél fából; sámfa és kaptafa Ács- és épületasztalos-ipari termékek fából Ablak, franciaablak és ezek kerete fából Ajtó és kerete, küszöb fából Parkett-tábla fából Zsaluzat fából, betonszerkezeti munkához Zsindely fából Oszlop és gerenda fából Összeállított padlóburkoló-panel fából, mozaikpadlóhoz Összeállított, többrétegű padlóburkoló-panel fából (kiv. mozaikpadlóhoz) Összeállított padlóburkoló panel fából (kiv. többrétegű panel és padlóburkoló-panel mozaikpadlóhoz) Más ács- és épületasztalos-ipari termékek fából (kiv. nyílászárók, parkett-tábla, zsaluzat és zsindely)
2003
2004
2005
2006
2007
2008
-
-
-
-
35 577,9
24 291,2
-
-
-
-
1 886,9
1 395,2
-
-
-
-
2 492,2
3 610,8
713,2
476,2
950,7
756,6
22 606,3
22 827,4
22 099,3
28 602,4
-
-
-
-
-
-
42 665,6
37 703,1
810,0
11,1
630,4
1 735,6
4 092,1
5 096,9
-
-
7 168,6
9 120,1
8 482,5
9 545,3
-
-
4 877,5 1 618,5
4 312,1 1 117,1
3 114,1 1 310,5
6 710,5 1 489,0
-
-
885,8
771,4
528,0
732,2
-
-
1 137,8
971,4
1 011,7
1 017,8
-
-
-
-
-
-
6 143,2
3 250,9
-
-
-
-
21 180,1
18 560,6
-
-
-
-
6 016,3
6 349,9
56,3
56,5
30,7
19,4
-
-
359,9
219,7
52,8
64,2
-
-
-
-
-
-
3 452,6
4 300,8
5 871,4 2 069,0
4 218,8 2 034,9
2 839,4 1 547,4
2 908,8 2 744,9
2 862,0 3 308,4
2 668,6 2 183,4
1 291,0 24 497,4
1 210,4 22 129,9
1 452,3 21 549,2
1 211,3 24 605,0
1 242,3 39 312,9
1 599,7 32 193,9
4 755,3
3 739,1
5 348,9
6 371,2
11 951,0
6 085,2
19 742,0 271,3
17 806,3 648,6
15 339,2 380,6
17 085,7 421,0
20 377,8 465,1
23 447,7 582,8
285,0 43 980,6 10 017,6 18 024,2 2 698,6 3 777,4 9,5 -
241,7 49 585,6 9 437,0 19 112,3 3 428,3 4 303,1 16,6 -
155,4 48 786,7 9 149,8 16 171,9 4 009,3 5 846,5 36,2 -
227,9 54 145,5 10 639,4 16 517,1 3 429,4 6 442,3 28,3 -
263,9 69 776,6 18 912,6 16 802,7
856,9
235,5 65 095,8 20 175,0 16 352,1 5 632,0 0,0 399,9
6 200,9
-
-
-
-
0,0
0,0
-
-
-
-
1 352,3
2 087,3
-
-
-
-
3 915,4
1 896,3
14 650,2
12 564,3
9 453,3
11 723,5
11 815,3
14 870,9
-33Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
MKN 4419
4420
4421
Termékek Asztali és konyhai cikkek fából Intarziás és berakott famunka; ékszer-, evõeszközládikó vagy -doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszműáru fából Fa-készáruk (kiv. keretek, csomagolóanyagok, tímáripari termékek, háztartási áruk, ács- és épületasztalos-ipari termékek, díszműáruk)
2003
2004
2005
2006
2007
2008
1 545,2
2 142,7
2 301,0
1 772,5
1 569,1
1 795,2
2 388,0
2 713,1
2 960,3
2 439,0
2 737,9
2 512,6
14 527,6
16 885,2
19 192,6
18 186,5
18 321,7
19 432,6
-34Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Fatermékek kivitele, KN 44 Határparitáson, ezer euró MKN 44
4401 440110 4402 4403 440310 440320 440391 440392 440399
4404 4405 4406
4407 440710 440792 440799
4408
440810
440831
440839
440890
4409
440910
440920
440921
Termékek Fa és faipari termékek; faszén Tűzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács és hasonlók; fűrészpor és fahulladék Tűzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában Faszén, brikettezve is Gömbfa, kérgezetten vagy négy oldalán durván faragva is Gömbfa, tartósítószerrel kezelve Gömbfa tűlevelű fából, tartósítószerrel nem kezelve Gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. a tűlevelűek), tartósítószerrel nem kezelve Gömbfa bükkfából Fagus spp", tartósítószerrel nem kezelve" Más gömbfa mérsékelt övi fából (kiv. a tűlevelűek, a tölgy és a bükk), tartósítószerrel nem kezelve Abroncsfa; hasított karó, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott fa sétabot, esernyõnyél vagy szerszámnyél készítéséhez; faháncs és hasonló Fagyapot; faliszt Vasúti vagy villamosvasúti talpfa Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Fűrészáru tűlevelű fából, 6 mm-nél vastagabb Fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, bükkfából Más fűrészáru, 6 mm-nél vastagabb, mérsékelt égövi fából (kiv. tölgy, bükk) Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Tűlevelű fából: furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap; hosszában fűrészelt,, vágott vagy hántolt max. 6 mm vastag fa, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap Dark Red Meranti, Light Red Meranti, Meranti Bakau fából, max. 6 mm vastagságban, fogazott illesztéssel ellátva Más furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap trópusi fából (kiv. Dark Red Meranti, Light Red Meranti, Meranti Bakau), max. 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is Más, pl. furnérlemez és rétegelt lemez készítésére szolgáló furnérlap mérsékelt égövi fa, max. 6 mm vastagságban Fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Tűlevelű fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Nem tűlevelű fa bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Bambusznád bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/
2003
2004
2005
419 343,9 435 727,6 430 663,0
2006
2007
2008
482 527,9 551 801,4 581 129,4
16 022,4 15 216,5
17 134,7 14 179,8
10 668,2 10 267,7
10 826,3 9 987,2
9 735,7 8 615,3
5 194,8
3 356,4
1 665,4
890,2
196,0
10 035,4 28,1
50 501,1 16,5 10 110,2
45 464,6 8 932,2
44 827,5 0,0
47 042,0 0,0
56 896,6 11 144,3
56 117,0 11 508,4
14 074,1
12 092,4
13 915,0
14 940,5
17 992,4
17 770,5
11 046,8
8 688,4
9 677,5
9 481,4
11 217,0
12 141,3
15 253,5
14 284,7
10 415,4
12 797,4
14 771,5
12 104,1
4 850,5 0,0 0,0
6 159,7 0,2 4,3
4 198,6 0,0 0,0
4 412,3 0,0
6 384,8 16,7 -
7 293,2 0,0 0,0
66 489,5 8 559,6 5 235,3
69 763,4 9 390,2 4 393,0
56 362,1 9 411,0 2 384,3
64 798,7 12 492,6 2 482,6
68 657,1 5 775,2 2 420,6
69 152,3 7 721,4 2 245,8
31 618,5
30 624,4
22 736,8
25 329,2
24 166,5
26 091,5
24 568,4
25 599,2
27 213,2
29 233,9
28 864,3
22 463,7
397,1
443,1
829,1
1 914,6
747,8
64,7
-
-
29,3
0,0
-
399,5
333,7
222,4
237,3
0,0
144,8
23 771,8
24 784,9
25 531,2
26 352,6
27 087,3
21 238,0
14 614,1
14 737,3
12 850,9
19 252,5
19 619,6
15 506,3
2 851,2
2 259,6
873,8
1 334,5
725,2
0,0
11 763,0
12 189,7
11 654,5
17 427,4
-
-
-
-
-
-35Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
-
1 500,5
13 336,2
-
0,0
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
MKN
440929 4410 441011 441012 441019 441021
441029
441031
441032
441033
441039 441090 4411 441111 441112 441113 441114 441119 441121 441129 441131 441139 441191 441192
441193 441194 441199 4412 441210 441213
Termékek Fa (kiv. Tűlevelű fa, bambusznád), bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggõ összeillesztésre elõkészítve, gyalulva, csiszolva vagy fogazott illesztéssel összeállítva is /lambéria/ Forgácslemez és hasonló fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötõanyaggal összeállítva Forgácslemez fából Irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) fából Ostyalemez és hasonló tábla fából Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez, fából, megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez, fából (kiv. Megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult) Forgácslemez és hasonló fából, megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult (kiv. Irányított forgácselrendezésû lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, felületén melaminnal impregnált papírral bevonva (kiv. Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, felületén díszítõ műanyagréteggel borítva (kiv. Irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyalemez) Forgácslemez és hasonló fából, (kiv. Megmunkálatlan vagy legfeljebb gyalult, felületén melaminnal impregnált papírral bevonva, felületén díszítõ műanyagréteggel borítva, irányított forgácselrendezésű lemez /OSB/ és ostyal Forgácslemez, ostyalemez, pozdorjalap fatartalmú anyagból /mesterséges fából/ Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból, szerves kötõanyaggal összeállítva Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, legfeljebb 5 mm vastagságú Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, vastagsága 5 mm-t meghaladó, de legfeljebb 9mm Közepes sűrűségű rostlemez (MDF) fából, vastagsága 9 mm-t meghaladó Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,5 g/cm3, de max. 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,5 g/cm3, de max. 0,8 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, több, mint 0,35 g/cm3, de max. 0,5 g/cm3 fajlagos tömeggel Más, megmunkált, vagy bevont rostlemez, több, mint 0,35 g/cm3, de max. 0,5 g/cm3 fajlagos tömeggel Nem megmunkált, nem bevont rostlemez, max. 0,35 g/cm3 fajlagos tömeggel Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) 0,8 g/cm3-t meghaladó sűrűséggel Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) 0,5 g/cm3-t meghaladó, de legfeljebb 0,8 g/cm3 sűrűséggel Rostlemez fából vagy fatartalmú anyagból (kiv. MDF) legfeljebb 0,5 g/cm3 sűrűséggel Megmunkált, vagy bevont rostlemez, max. 0,35 g/cm3 fajlagos tömeggel Rét. lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru bambusznádból Rétegelt lemez, színoldalán trópusi fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból
2003
2004
2005
2006
-
-
-
-
2007
2008
16 806,2
17 446,8
83 027,6 104 487,8 99 395,5 1 397,0 199,1
98 407,3 92 895,2 2 455,5 45,5
46 230,1 -
52 727,1 -
70 016,0 -
1 260,0
882,9
1 529,6
2 258,3
-
-
68,2
136,2
213,6
248,8
-
-
1 305,1
2 250,4
2 720,7
4 248,3
-
-
37 918,2
43 447,8
60 430,5
71 483,1
-
-
2 460,8
2 668,7
2 760,7
3 654,8
-
-
2 696,1
2 852,6
2 005,7
673,7
-
-
521,7
446,6
51,0
18,1
62,5
79,0
15 886,0
14 315,7
16 332,0
18 788,9
26 327,2
46 083,9
5 687,6
4 897,8
6 554,2
2 308,5
-
-
-
-
-
-
1 697,6
1 594,5
-
-
-
-
500,1
1 613,8
-
-
-
-
741,4
1 100,3
7 997,2
7 345,9
7 722,7
13 985,6
-
-
1 190,0
1 194,8
856,3
632,7
-
-
808,4
821,8
853,5
1 627,3
-
-
2,4
-
-
-
-
-
47,5
-
-
-
-
-
-
-
-
2,4
18,2
12,0
-
-
-
-
22 557,4
40 350,0
-
-
-
-
16,1
16,6
-
-
-
-
253,4
66,4
13 762,5
18 493,5
41,0
7,9
150,5 7 662,1 531,5
19,9 9 177,0
115,6 11 616,0
-
-
660,0
834,6
15,4 7 197,5 697,1
-36Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
-
-
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
MKN 441214 441219 441222 441223 441229 441231 441232 441239 441292
441293
441294 441299 4413 4414 4415 441510 441520 4416 4417 4418 441810 441820 441830 441840 441850 441860 441871 441872 441879 441890 4419
4420
4421
Termékek Rétegelt lemez, színoldalán nem tűlevelű fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Rétegelt lemez, színoldalán tűlevelű fából, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Furnérozott panel, színoldalán trópusi fából Furnérozott panel, színoldalán mérsékelt égövi /de nem tűlevelű/ fából, legalább egy rétege forgácslemez Más, furnérozott panel, színoldalán mérsékelt égövi /de nem tűlevelű/ fából, forgácslemezt nem tartalmaz Rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból, színoldalán legalább egy trópusi fából Rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból, színoldalán legalább egy, nem tűlevelű fából Más rétegelt lemez, legfeljebb 6 mm-es furnérlapokból Réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán trópusi fából Réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán trópusi fát nem tartalmaz, legalább egy réteg forgácslemezzel Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru enyvezett bútorlappal, léc- és lemezbetétes asztaloslemezzel és bútorlappal Más réteges lemez (kiv. a rétegelt lemezt), színoldalán mérsékelt égövi fából Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete Fából készült csomagoló- és szállítóanyagok Láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag fából; kábeldob fából Rakodólap, keretezett és más szállítólap fából; rakodólap-keret fából Kádáripari termékek és azok elemei fából Szerszám, ezek részei fából; nyél fából; sámfa és kaptafa Ács- és épületasztalos-ipari termékek fából Ablak, franciaablak és ezek kerete fából Ajtó és kerete, küszöb fából Parkett-tábla fából Zsaluzat fából, betonszerkezeti munkához Zsindely fából Oszlop és gerenda fából Összeállított padlóburkoló-panel fából, mozaikpadlóhoz Összeállított, többrétegű padlóburkoló-panel fából (kiv. mozaikpadlóhoz) Összaállított padlóburkoló panel fából (kiv. többrétegű panel és padlóburkoló-panel mozaikpadlóhoz) Más ács- és épületasztalos-ipari termékek fából (kiv. nyílászárók, parkett-tábla, zsaluzat és zsindely) Asztali és konyhai cikkek fából Intarziás és berakott famunka; ékszer-, evõeszközládikó vagy -doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszműáru fából Fa-készáruk (kiv. keretek, csomagolóanyagok, tímáripari termékek, háztartási áruk, ács- és épületasztalos-ipari termékek, díszműáruk)
2003
2004
2005
2006
2007
2008
4 381,5
6 222,4
6 659,8
5 966,4
-
-
226,1 101,5
334,7 58,3
118,8 75,9
126,7
-
-
41,9
9,0
0,0
14,3
-
-
58,5
40,4
6,5
26,5
-
-
-
-
-
-
900,1
1 136,7
-
-
-
-
9 202,1
12 454,5 2 105,2
-
-
-
-
1 069,3
0,4
3,1
-
15,0
-
-
10,4
-
14,3
-
-
-
-
-
1 296,7
107,7
60,7
4 614,3
3 421,1
1 408,8 4 373,7
509,5 3 160,2
2 323,2 46 058,3
4 754,6 45 984,4
1 316,3 34 403,8
2 233,0 35 964,4
355,3 45 989,7
176,9 56 031,3
8 248,4
8 557,2
7 745,9
7 883,4
8 281,8
8 942,7
37 809,9 9 967,2
34 724,1 9 422,1
25 720,9 9 167,0
27 089,8 9 907,3
35 118,2 10 236,1
42 975,8 11 278,0
828,4 888,0 642,3 576,6 104 830,4 114 131,4 991,0 57 690,5 70 762,8 444,5 15 888,4 11 964,2 648,3 22 717,3 21 064,0 19,6 92,9 239,9 0,4 27,9 62,7 -
94 46 19 21
467,9 566,1 713,8 135 320,5 144 225,5 147 429,1 76 262,0 89 999,9 97 919,5 13 505,8 15 151,4 12 777,9 27 870,3 125,6 178,3 563,5 0,0 344,3 371,1 925,7 710,3
-
-
-
-
26 461,0
21 003,5
-
-
-
-
215,9
0,0
6 472,7 1 253,0
7 730,5 1 446,0
7 335,7 2 016,4
14 533,9 422,2
6 975,5 336,8
5 356,2 255,1
1 297,2
546,8
128,2
0,0
225,9
274,0
10 906,6
9 355,0
8 470,5
9 179,9
10 543,9
10 770,0
-37Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Bútor és ágyfelszerelés, világító felszerelések és előre gyártott épület importja Határparitáson, ezer euró MKN 94 9401 940110 940120 940130 940140 940150 940151
940159 940161 940169 940171 940179 940180 940190 9402 9403 940310 940320 940330 940340 940350 940360 940370 940380
940381
940389 940390 9404 9405 9406 94060010 94060011 94060020 94060031 94060038 94060039 94060080 94060090
Termékek Bútor és ágyfelszerelés; világító felszerelések; előre gyártott épület Ülőbútor, ággyá átalakítható ülőbútor is Ülés légi járműhöz Ülés gépjárműhöz Forgó ülőbútor változtatható ülésmagassággal Ággyá átalakítható ülőbútor Ülőbútor nádból, fűzfavesszőből, bambusznádból Ülőbútor bambusznádból, vagy rotangnádból Ülőbútor nádból, fűzfavesszőből vagy hasonló anyagból (kiv. a bambusznádból, vagy rottangnádból készültet) Kárpitozott favázas ülőbútor Kárpitozatlan favázas ülőbútor Kárpitozott fémvázas ülőbútor Kárpitozatlan fémvázas ülőbútor Ülőbútor kőből vagy műanyagból Ülőbútor alkatrésze Orvosi, sebészeti, fogorvosi, állatorvosi bútor és része; fodrász- vagy hasonló szék és alkatrésze Bútor és részei (kiv. ülőbútor, valamint az orvosi és fodrászati bútor) Hivatali fémbútor (kiv. ülőbútor) Fémbútor (kiv. hivatali fémbútor és az ülőbútor) Hivatali fabútor (kiv. ülőbútor) Fa konyhabútor (kiv. ülőbútor) Fa hálószobabútor (kiv. ülőbútor) Fabútor (kiv. hivatalban, konyhában és hálószobában használt fabútor) Műanyag bútor (kiv. ülőbútor) Bútor kőből vagy növényi fonásanyagból (kiv. ülőbútor) Bútor bambusznádból vagy rottangnádból (kivéve az ülőbútorokat, az orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi bútor) Bútor nádból, fűzfavesszőből vagy hasonló anyagból (kivéve a bambusznádból, rottangnádból, fémbõl, fából, és műanyagból készülteket, valamint az ülőbútorokat, az orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi bútor) Bútor alkatrész (kiv. ülőbútor alkatrésze) Ágybetét és ágyfelszerelés Lámpa és bármilyen világító felszerelés Előre gyártott épület Előre gyártott épület fából Hordozható előre gyártott épület Előre gyártott épület teljesen vagy főként fából (kiv. hordozható előre gyártott épület) Melegház teljesen vagy főként vasból és acélból Előre gyártott épület teljesen vagy főként vasból és acélból (kiv. hordozható épület, melegház) Más előre gyártott épület vasból és acélból Előre gyártott épület (kiv. hordozható épület, teljesen vagy főként fából, vasból és acélból) Előre gyártott épület más anyagból
2003
2004
2005
2006
2007
2008
493 641,6 554 867,2 585 510,1 627 635,4 705 186,6 664 923,0 191 136,6 221 354,4 244 832,5 237 928,9 297 350,5 237 525,9 6 256,7 5 152,9 4 416,1 4 166,2 4 731,3 55,1 7 624,3 9 351,7 10 635,6 10 488,3 11 046,3 4 602,2 4 352,2 5 030,7 6 693,8 6 168,9 6 901,5 10 666,3 2 736,5 1 610,4 1 869,2 1 511,1 5 286,9 1 603,7 311,8 1 293,7
20 558,5 19 475,0 20 280,5 20 061,7 311,9 6 221,7 20 131,3 6 279,3 5 916,9 6 016,3 19 013,8 5 266,7 5 894,5 5 281,6 5 057,9 6 459,1 5 416,8 4 130,0 5 621,2 4 961,5 5 719,8 7 187,6 7 780,6 6 101,1 4 514,3 3 823,0 4 612,9 4 600,5 8 518,7 127 825,2 4 341,3 170 650,4 154 082,6 194 937,5 4 810,9 7 764,7 156 222,8 5 564,9 7 122,2 7 407,2 152 029,6 5 086,4
4 786,8
2 925,7
5 769,5
7 501,7
4 800,7
171 678,4 188 802,1 184 067,9 199 919,8 214 434,2 230 175,4 24 636,7 7 621,2 19 767,9 22 005,9 21 681,2 8 311,6 13 494,1 21 993,5 11 739,6 11 249,4 12 330,4 26 806,6 10 716,2 14 037,4 8 975,4 10 856,4 13 414,5 11 041,3 15 809,8 11 379,0 14 589,8 16 988,4 17 786,4 10 402,0 71 767,1 15 581,3 76 395,5 79 181,6 73 673,7 17 117,0 71 767,1 5 229,1
74 813,3 6 099,9
76 395,5 4 603,7
79 181,6 5 834,9
3 340,3
4 419,2
3 768,2
3 430,1
-
18 14 91 19 4
-
-
-
73 673,7 5 275,4 -
1 959,9
77 006,4 4 858,0 -
1 953,9
1 773,2 1 726,5 920,5 25 673,1 30 074,7 33 178,9 43 328,7 50 315,3 916,4 16 666,6 17 706,3 23 929,0 26 481,9 30 972,5 713,8 103 355,9 115 702,1 139 809,1 140 765,4 140 800,3 110,0 19 901,4 20 275,6 20 279,0 18 652,9 20 648,1 959,3 1 117,7 1 137,9 1 052,6 4 984,1 7 935,9
3 404,2
5 176,5 1 966,9
4 663,6 857,5
4 510,9 753,3
2 174,7 191,7
1 556,0 256,0
8 660,9
8 427,5 -
11 108,0 -
11 066,2 -
7 335,4 -
8 704,5 -
2 085,6
2 200,9 -
1 881,2 -
2 218,4 -
1 581,0 -
1 070,0 -
-38Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Bútor és ágyfelszerelés, világító felszerelések és előre gyártott épület exportja Határparitáson, ezer euró MKN 94 9401 940110 940120 940130 940140 940150 940151
940159 940161 940169 940171 940179 940180 940190 9402 9403 940310 940320 940330 940340 940350 940360 940370 940380
940381
940389 940390 9404 9405 9406 94060010 94060011 94060020 94060031 94060038 94060039 94060080 94060090
Termékek Bútor és ágyfelszerelés; világító felszerelések; előre gyártott épület Ülőbútor, ággyá átalakítható ülőbútor is Ülés légi járműhöz Ülés gépjárműhöz Forgó ülőbútor változtatható ülésmagassággal Ággyá átalakítható ülőbútor Ülőbútor nádból, fűzfavesszőből, bambusznádból Ülőbútor bambusznádból, vagy rotangnádból Ülőbútor nádból, fűzfavesszőből vagy hasonló anyagból (kiv. a bambusznádból, vagy rottangnádból készültet) Kárpitozott favázas ülőbútor Kárpitozatlan favázas ülőbútor Kárpitozott fémvázas ülőbútor Kárpitozatlan fémvázas ülőbútor Ülőbútor kőből vagy műanyagból Ülőbútor alkatrésze Orvosi, sebészeti, fogorvosi, állatorvosi bútor és része; fodrász- vagy hasonló szék és alkatrésze Bútor és részei (kiv. ülőbútor, valamint az orvosi és fodrászati bútor) Hivatali fémbútor (kiv. ülőbútor) Fémbútor (kiv. hivatali fémbútor és az ülőbútor) Hivatali fabútor (kiv. ülőbútor) Fa konyhabútor (kiv. ülőbútor) Fa hálószobabútor (kiv. ülőbútor) Fabútor (kiv. hivatalban, konyhában és hálószobában használt fabútor) Műanyag bútor (kiv. ülőbútor) Bútor kőből vagy növényi fonásanyagból (kiv. ülőbútor) Bútor bambusznádból vagy rottangnádból (kivéve az ülőbútorokat, az orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi bútor) Bútor nádból, főzfavesszőből vagy hasonló anyagból (kivéve a bambusznádból, rottangnádból, fémbõl, fából, és műanyagból készülteket, valamint az ülőbútorokat, az orvosi, sebészeti, fogorvosi vagy állatorvosi bútor) Bútor alkatrész (kiv. ülőbútor alkatrésze) Ágybetét és ágyfelszerelés Lámpa és bármilyen világító felszerelés Előre gyártott épület Előregyártott épület fából Hordozható előre gyártott épület Előre gyártott épület teljesen vagy főként fából (kiv. hordozható előre gyártott épület) Melegház teljesen vagy főként vasból és acélból Előre gyártott épület teljesen vagy főként vasból és acélból (kiv. hordozható épület, melegház) Más előregyártott épület vasból és acélból Előre gyártott épület (kiv. hordozható épület, teljesen vagy főként fából, vasból és acélból) Előregyártott épület más anyagból
2003
2004
900 762,3 599 500,7 13,4 4 433,7 855,1 12 633,1 2 191,6 -
951 217,3 598 046,3 4,6 5 393,9 1 087,1 12 730,1 2 768,6 -
84 551,9 8 005,5 1 094,0 6 773,9 2 841,1 476 107,4
97 5 2 7 2 457
2005
2006
2007
979 184,1 1 014 831,3 1 109 019,1 587 875,6 623 435,4 659 116,5 87,9 3 245,4 3 457,9 7 213,2 1 006,0 896,8 821,4 6 457,9 5 806,9 5 983,8 132,7 9,4
2008 1 121 217,9 640 992,6 47,9 6 645,1 640,5 6 391,9 22,1
698,4 703,9 548,2 041,6 823,3 014,0
110 799,1 7 021,3 2 266,7 9 285,0 2 695,6 425 789,6
122 004,2 6 914,0 2 219,2 5 212,8 1 464,2 456 931,8
2 014,2
3 432,0
3 230,4
3 775,5
100 041,6 2 980,7 13 516,3 4 963,9 1 070,0 1 821,1
125 350,6 1 664,5 14 806,1 5 753,2 1 112,0 1 813,3
129 519,6 1 082,1 13 504,2 6 017,2 833,7 1 210,1
121 763,1 1 715,2 8 627,9 5 441,6 869,0 1 426,5
24 613,6 917,3
28 539,2 2 350,6
31 703,9 2 759,7
27 936,3 2 467,8
456,4
341,6
1 348,4
309,9
-
456,4
341,6
1 348,4
309,9
-
49 702,2 35 302,7 119 947,6 43 955,5 13 418,8 -
65 217,6 37 024,2 132 545,1 54 819,1 483,7
68 034,5 41 007,8 154 236,8 63 313,9 328,0
69 981,2 44 405,2 161 533,7 59 918,5 -
202,7 87 522,1 48 092,8 179 093,9 61 406,7 -
93,7 84 345,8 54 693,4 176 354,1 58 596,5 0,0
4,8
16 462,6 888,3
21 080,0 434,7
8 398,1 -
9 314,6 -
9 329,8 0,0
25 355,5
28 859,2 -
35 232,8 -
30 914,3 -
33 660,6 -
34 227,9 -
5 176,4
7 463,0 -
5 556,5 -
19 157,0 -
14 748,0 -
12 430,7 -
-39Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
18,3 895,1 979,0 203,9 310,6 006,1 140,9
9,4 127 992,1 3 984,3 4 166,5 4 538,3 1 308,0 456 130,4
7 375,4
4 665,4
135 3 2 2 1 451
153 3 8 8 2 4
933,9 642,4 072,3 649,9 051,5 290,6
185 915,9 5 523,4 10 009,5 12 824,4 7 214,9 4 507,9
30 106,7 702,6
38 521,6 908,0 -
10,8
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Külkereskedelmi forgalom relációs bontásban 9401 Ülőbútor, ággyá átalakítható ülőbútor Import Határparitásos érték ezer euro Összes import Németország Lengyelország Szlovénia Olaszország Ausztria Csehország Kína Szlovákia Románia Nagy-Britannia Törökország Indonézia Spanyolország Belgium Oroszország Ukrajna Export Határparitásos érték ezer euro Összes export Németország Ausztria Nagy-Britannia Olaszország Lengyelország Románia Belgium Szlovákia Csehország Spanyolország Szlovénia Törökország Oroszország Kína Ukrajna Indonézia
2003 191 136,6 28 074,3 17 750,3 1 095,9 16 836,2 90 597,3 3 793,7 1 698,9 2 527,0 3 992,5 845,9 500,6 1 658,0 5 663,7 709,0 73,0 518,4
2003 599 500,7 377 106,7 119 290,2 17 302,7 16 848,3 9 955,8 1 102,5 8 924,9 1 253,8 1 266,1 955,9 1 289,9 27,2 22,0 2,7 153,5 0,0
2004 221 354,4 82 768,5 19 073,2 3 332,6 23 927,3 42 329,3 4 015,5 3 232,7 2 618,6 6 576,2 8 316,6 1 036,2 958,6 6 292,0 1 078,5 187,8 1 059,8
2004 598 046,3 387 026,6 94 155,4 24 729,4 19 444,7 11 111,0 1 326,9 9 301,3 1 423,2 4 002,9 1 130,5 2 276,5 148,0 182,6 0,2 187,4 0,1
2005 244 832,5 95 982,5 18 957,4 2 937,9 34 067,6 43 113,6 3 797,4 6 028,7 2 988,9 7 340,7 7 319,5 928,3 999,6 2 991,3 616,2 261,2 1 046,9
2005 587 875,6 417 714,3 56 131,0 21 858,1 18 581,9 15 037,1 1 202,7 9 397,0 1 216,2 6 110,4 940,2 2 212,9 43,1 187,7 1,1 156,6 2,8
2006 237 928,9 90 929,4 26 286,3 7 774,6 32 888,1 31 808,9 5 739,3 7 938,9 4 344,4 6 761,5 2 479,8 834,4 1 077,0 3 207,6 912,4 366,0 482,1
2006 623 435,4 428 156,7 57 028,5 35 009,8 18 505,6 16 825,5 3 145,7 10 813,5 1 224,6 5 678,3 1 119,5 1 947,8 272,7 164,6 5,3 256,4 0,4
2007
2008
297 350,5 237 525,9 112 662,7 78 209,6 36 241,7 31 245,9 23 259,3 24 298,7 28 858,4 22 708,6 26 048,7 21 336,6 10 865,0 17 260,0 10 518,9 8 827,4 5 587,0 5 663,3 6 344,7 5 289,4 1 957,0 2 166,4 1 552,4 1 517,9 1 357,2 1 201,9 3 091,2 816,3 7 226,7 697,4 426,9 421,4 356,1 225,2
2007
2008
659 116,5 640 992,6 421 198,7 429 064,0 62 587,7 51 058,6 31 780,1 24 547,6 22 908,7 19 274,6 16 918,0 14 573,2 19 087,9 13 465,0 12 760,5 11 203,5 1 728,1 6 023,6 7 139,5 5 990,7 3 363,5 5 344,3 2 983,3 2 458,8 305,2 1 580,2 434,5 461,0 181,6 387,8 134,1 175,7 0,0 0,0
-40Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
9403 Bútor és részei (kiv. ülőbútor, valamint az orvosi és fodrászati bútor) Import Határparitásos érték ezer euro Összes import Lengyelország Németország Ausztria Olaszország Csehország Kína Szlovákia Románia Törökország Spanyolország Szlovénia Indonézia Nagy-Britannia Oroszország Ukrajna Belgium Export Határparitásos érték ezer euro Összes export Németország Ausztria Románia Lengyelország Szlovákia Nagy-Britannia Oroszország Csehország Spanyolország Belgium Ukrajna Törökország Olaszország Szlovénia Kína Indonézia
2003 171 678,4 44 952,3 30 500,5 13 236,3 27 442,7 5 717,2 1 731,1 2 265,1 8 677,5 1 025,2 5 656,9 1 952,8 1 658,4 1 501,6 12,7 63,2 507,2
2003 100 041,6 42 821,9 8 842,0 2 188,5 1 351,7 1 208,2 8 133,7 104,6 1 907,3 93,9 1 230,5 393,1 44,9 1 550,1 509,3 3,0 0,0
2004 188 802,1 53 575,3 29 431,0 14 042,3 25 661,5 5 945,6 2 849,8 2 628,1 9 671,1 2 725,2 4 566,5 1 803,2 1 767,5 2 465,7 20,1 257,3 552,6
2004 125 350,6 57 196,3 10 650,8 2 757,8 1 456,8 2 108,1 10 720,9 2 048,2 1 445,6 212,5 1 640,0 741,2 85,7 1 009,4 889,1 8,0 35,7
2005 184 067,9 56 677,0 28 606,8 15 822,2 21 227,5 5 685,2 4 475,4 1 877,2 9 203,8 3 605,5 2 542,7 1 431,2 1 517,7 985,2 2,6 240,5 492,7
2005 129 519,6 54 078,7 10 057,8 4 983,5 2 061,4 2 796,9 10 033,0 2 995,7 852,8 217,4 1 216,9 1 144,5 107,2 582,8 670,7 28,2 22,1
2006 199 919,8 60 275,5 37 573,1 22 030,0 21 584,8 5 308,8 6 267,7 4 062,6 7 888,9 2 929,2 1 725,5 1 281,5 1 583,7 577,6 12,7 188,9 501,0
2006 121 55 13 5 1 1 4 1
763,1 593,1 068,0 850,9 872,5 633,5 612,3 712,8 691,2 179,4 749,0 1 471,7 392,9 822,7 466,8 22,6 0,3
2007
2008
214 434,2 230 175,4 74 802,3 83 626,6 41 283,8 48 702,6 25 694,4 29 358,1 19 457,8 19 413,9 7 336,8 9 118,1 6 538,6 5 665,9 3 528,3 4 005,8 4 396,9 3 133,4 1 391,0 2 539,5 1 893,0 1 125,7 1 120,2 944,6 892,9 868,9 570,1 719,7 437,5 453,2 123,1 384,0 307,9 368,3
2007
2008
153 933,9 185 915,9 77 454,2 94 051,5 13 862,9 16 887,2 4 608,6 9 230,7 2 616,9 5 953,9 2 918,9 5 214,1 4 559,7 4 111,4 2 084,8 2 070,4 741,9 2 018,0 689,0 1 608,0 870,4 1 454,2 1 648,5 1 425,1 635,4 742,3 696,9 483,0 605,8 327,0 132,6 202,6 14,5 3,2
-41Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
9404 Ágybetét és ágyfelszerelés Import Határparitásos érték Euroban (euro) Összes import Lengyelország Ausztria Csehország Németország Olaszország Kína Szlovénia Törökország Szlovákia Nagy-Britannia Belgium Románia Ukrajna Spanyolország Oroszország Export Határparitásos érték Euroban (euro) Összes export Németország Ausztria Olaszország Nagy-Britannia Románia Lengyelország Szlovénia Szlovákia Csehország Oroszország Spanyolország Belgium Ukrajna Törökország Kína
2003
2004
2005
2006
2007
14 916,4 2 857,6 847,2 467,1 3 298,3 1 716,1 686,1 209,2 645,0 1 031,5 23,5 323,8 50,2 133,0 -
16 666,6 3 672,1 1 169,0 845,0 3 287,3 2 329,8 1 110,1 163,5 689,0 1 016,5 16,5 159,8 52,0 0,9 45,3 1,8
17 706,3 5 209,8 1 178,4 1 307,8 3 038,1 2 482,6 995,4 146,0 693,4 1 081,8 21,9 86,3 68,0 1,1 11,5 0,7
23 929,0 7 238,3 1 980,4 3 552,7 3 375,5 1 969,9 1 158,2 189,4 1 018,2 711,6 61,7 198,6 19,7 18,3 1,5
26 481,9 10 253,7 2 729,1 3 119,2 2 803,9 1 067,7 1 401,6 440,6 1 269,7 700,8 338,5 171,9 16,4 27,8 13,6 -
2003
2004
2005
2006
2007
35 302,7 19 705,1 2 422,3 43,9 1 140,5 844,2 588,8 76,9 116,6 125,6 109,5 69,9 11,5 32,4 9,6 2,5
37 024,2 19 850,1 2 705,7 227,8 1 433,9 972,0 408,5 85,3 64,8 137,1 107,6 0,1 12,6 87,9 0,0 -
41 007,8 24 035,8 2 404,0 500,4 1 390,5 1 360,9 533,4 58,6 66,8 84,7 66,2 514,8 71,9 103,7 2,7 0,3
44 405,2 25 100,4 3 595,0 341,6 1 295,8 1 490,6 359,0 431,6 627,7 56,6 57,8 23,6 16,4 145,6 2 692,1 0,0
48 092,8 24 012,7 8 038,6 837,2 1 879,8 1 549,9 459,2 603,9 185,0 95,5 70,3 462,3 65,7 19,0 0,4
-42Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
2008 30 972,5 11 975,9 3 507,0 3 234,2 2 914,3 1 367,8 1 185,3 1 165,2 1 091,0 954,2 325,6 244,2 181,2 26,5 11,3 0,0
2008 54 693,4 27 484,1 10 945,8 2 525,9 2 338,0 1 378,5 496,5 472,7 171,2 158,8 91,8 87,7 84,3 20,4 1,8 0,1
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM A FA-
ÉS
BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRI-
ÁNKÉNT
ERDŐGAZDÁLKODÁS Az alkalmazásban állók létszáma 11,7%-kal emelkedett 2003 és 2007 között. Egyedül a 10-19 főt foglalkoztató kategóriában csökkent az alkalmazotti létszám, mértéke 25% volt. Legnagyobb ütemben a 20-49 főt foglalkoztató vállalkozásokban (62,7%) nőtt az alkalmazásban állók létszáma, az 50-249 fős vállalkozásoknál 33,5%, a 250 fő+ fős vállalkozások esetében 14,4% volt a létszámnövekedés mértéke 2003-2007 között. 2008-ban az összes alkalmazásban állók létszáma 6,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A leépítés elsősorban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében ment végbe. A létszám-kategóriákat tekintve a 0-9 fős, illetve a nagyvállalati (250 fő +) körben volt csökkentés, a többiben emelkedett a létszám. Az adatok alapján az ágazatban a munkavállalók zömét teljes munkaidőben foglalkoztatják. Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 456 117 1.072 5.176 7.647 623 118 1.112 5.407 8.165 350 196 1.412 4.796 7.773 355 273 1.734 4.990 8.492 405 102 1.707 4.507 7.712 409 131 1.772 4.671 8.116 495 190 1.356 4.928 7.617 529 196 1.447 5.375 8.269 1.148 185 1.441 5.995 8.769 1.258 192 1.485 6.185 9.119 828 254 1.471 5.642 8.195 920 270 1.514 5.825 8.529
FAFELDOLGOZÓ IPAR Az alkalmazásban állók létszáma kb. 20%-kal csökkent 2007-ben, 2003-hoz viszonyítva. A legnagyobb visszaesés a 20-49 főt, illetve a több mint 250 főt foglalkoztató vállalkozások létszám adataiban következett be. Az ágazatban a munkavállalók zömét teljes munkaidőben foglalkoztatják. Lényeges változás e téren a 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál ment végbe, ahol a korábbi 11%-kal szemben 30%-ra nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. A 2008 egészében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 6,6%-kal csökkent az előző évhez képest, ami a 0-19 fős és a 250 fő feletti létszám-kategóriában végbement létszámcsökkenéseséből adódik. Az összes alkalmazásban állók létszámát tekintve hasonló tendenciák figyelhetők meg, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében. -43-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 3.068 5.031 4.953 5.362 18.414 3.520 5.415 5.346 6.044 20.325 2.663 4.348 5.269 4.648 16.928 2.928 4.702 5.580 5.827 19.037 2.800 3.850 4.879 3.629 15.158 3.009 4.062 5.272 4.698 17.041 2.419 4.192 4.817 2.880 14.308 2.634 4.396 5.230 3.943 16.203 3.110 3.190 4.933 1.915 13.148 3.445 3.371 5.286 2.740 14.842 5.003 3.684 4.474 1.689 14.851 5.352 4.314 4.776 1.690 16.132
FŰRÉSZÁRU-GYÁRTÁS Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 936 1.409 1.273 – 3.618 1.072 1.512 1.295 – 3.879 896 1.258 1.437 – 3.591 989 1.369 1.465 – 3.823 830 1.227 1.170 – 3.227 893 1.297 1.198 – 3.388 753 1.398 1.363 – 3.514 821 1.464 1.393 – 3.678 955 920 1.400 – 3.275 1.065 970 1.429 – 3.464 1.537 1.146 1.069 – 3.985 1.638 1.369 1.101 – 4.341
FALEMEZGYÁRTÁS Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 42 61 702 1.425 2.230 48 66 728 1.444 2.286 33 66 501 1.364 1.964 35 71 520 1.380 2.006 – – 382 1.143 1.525 – – 383 1.155 1.538 18 66 758 739 1.581 21 69 764 749 1.603 36 57 1.005 – 1.098 40 60 1.021 – 1.121 69 63 958 – 1.467 71 74 967 – 1.489
ÉPÜLETASZTALOS-IPARI TERMÉK GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 1.263 1.740 1.952 1.318 6.273 1.459 1.862 2.051 1.622 6.994 1.076 1.661 2.112 – 4.849 1.185 1.793 2.179 – 5.157 1.212 1.364 1.993 1.887 6.456 1.302 1.437 2.074 2.276 7.089 1.028 1.459 1.722 1.819 6.028 1.118 1.526 1.853 2.209 6.706 1.399 1.045 1.827 – 4.271 1.542 1.106 1.991 – 4.639 2.230 1.137 1.718 – 6.164 2.394 1.316 1.886 – 6.675
TÁROLÓ FATERMÉK GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 420 1.147 563 – 2.130 468 1.229 784 – 2.481 359 718 636 – 1.713 391 771 803 – 1.965 406 580 691 – 1.677 436 615 926 – 1.977 343 734 494 – 1.571 375 774 697 – 1.846 442 717 390 – 1.549 488 761 507 – 1.756 577 904 500 – 1.980 612 1.055 577 – 2.243 -44-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
FATÖMEGCIKK-GYÁRTÁS Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 369 598 391 – 1.358 432 659 394 – 1.485 255 553 537 1.106 2.451 282 594 556 1.870 3.302 287 620 606 – 1.513 307 649 642 – 1.598 235 506 451 – 1.192 254 528 485 – 1.267 248 399 311 – 958 277 418 337 – 1.032 525 389 230 – 1.143 565 448 245 – 1.258
PARAFA-, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 38 77 – – 115 41 87 – – 128 44 92 – – 136 46 104 – – 150 48 – – – 48 51 – – – 51 42 – – – 42 46 – – – 46 30 53 – – 83 33 56 – – 89 68 – – – 113 73 – – – 125
-45-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
BÚTORIPAR Az alkalmazotti létszámot tekintve a teljes munkaidőben foglalkoztatottak teszik ki a létszám több mint 90 százalékát. Az összes foglalkoztatotti létszámban ingadozások a konjunktúra
függvényében
tapasztalhatók.
A
teljes
és
részmunkaidőben
foglalkoztatottak arányában jelentős változás a bútoripar vállalkozásai esetében nem mutatkozik. 2008-ban a „0-19 fő”-s kategóriában 92%-os létszámnövekedés következett be a 2007 évhez képest a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, és 70%-os az alkalmazásban állók körében. A 20-49 fős kategóriában jelentős, létszámcsökkentés ment végbe: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 12,5%-kal, az alkalmazásban állóké 12,8%-kal csökkent. A nagyvállalati (250 fő +) körben 10%-os volt a létszámnövekedés az egy évvel korábbihoz képest. Összességében a bútoripari vállalkozásokban 14,2%-kal volt magasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, illetve az összes alkalmazásban állók létszáma. Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 2.216 2.633 5.497 4.007 14.353 2.341 2.829 5.655 4.476 15.301 2.333 2.800 5.718 3.593 14.444 2.462 2.959 5.934 3.631 14.986 2.522 2.958 5.159 3.312 13.951 2.698 3.271 5.346 3.340 14.655 2.426 3.661 5.327 3.012 14.426 2.570 4.110 5.496 3.042 15.218 2.236 3.549 5.649 3.112 14.546 2.725 3.785 5.814 3.144 15.468 4.295 3.104 5.704 3.506 16.610 4.643 3.300 6.190 3.532 17.664
ÜLŐBÚTOR GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 389 778 1.861 2.636 5.664 414 882 1.906 2.690 5.892 619 703 2.122 2.706 6.150 642 752 2.239 2.741 6.374 557 831 2.344 2.391 6.123 602 961 2.439 2.412 6.414 453 1.260 2.645 1.936 6.294 501 1.466 2.709 1.951 6.627 306 1.082 2.429 2.049 5.866 335 1.154 2.462 2.068 6.019 801 765 2.451 2.264 6.280 863 827 2.493 2.281 6.463
IRODABÚTOR GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 336 373 575 – 1.284 365 406 591 – 1.362 435 401 427 – 1.263 447 427 445 – 1.319 461 389 334 – 1.184 489 430 353 – 1.272 438 687 240 – 1.365 473 768 248 – 1.489 382 678 159 – 1.219 414 726 164 – 1.304 815 606 210 – 1.631 875 679 214 – 1.768 -46-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
KONYHABÚTOR GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 203 224 515 942 217 248 524 – 989 301 306 436 – 1.043 308 327 447 – 1.082 332 329 256 – 917 350 358 261 – 969 339 360 226 – 925 369 395 233 – 997 242 306 350 – 898 266 334 360 – 960 897 181 407 – 1.485 950 203 424 – 1.577
EGYÉB BÚTOR GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 1.262 1.241 1.241 1.371 5.115 1.317 1.274 2.381 1.786 6.758 937 1.390 1.390 – 3.717 1.022 1.454 2.544 – 5.020 1.137 1.409 1.409 – 3.955 1.220 1.522 2.027 – 4.769 1.150 1.337 1.337 1.076 4.900 1.178 1.463 2.048 1.091 5.780 1.268 1.480 1.480 1.063 5.291 1.669 1.566 2.568 1.076 6.879 1.710 1.532 2.387 1.242 6.871 1.879 1.561 2.802 1.251 7.494
ÁGYBETÉT GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók Alkalmazásban állók létszáma (nem teljes létszáma munkaidő esetén legalább 60 munkaóra 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + Összesen – – 247 – 247 – – 253 – 253 41 – 255 – 296 42 – 260 – 302 36 – 260 – 296 38 – 266 – 304 46 – 252 – 298 49 – 258 – 307 39 – 254 – 293 41 – 260 – 301 34 – 249 – 342 35 – 256 – 363
-47-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
ÁTLAGKERESETEK
ALAKULÁSA A
FA-
ÉS
BÚTORIPARBAN
LÉTSZÁM-
KATEGÓRIÁNKÉNT
2007-ben
a
versenyszférában
teljes
munkaidőben
foglakoztatottak
bruttó
átlagkeresete 177.400,- Ft volt, 2008-ban ez 192.400,- Ft-ra emelkedett. Az átlagos nettó kereset 2007-ben 114.100,-, 2008-ban 122.000,- Ft volt. ERDŐGAZDÁLKODÁS Az erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások kereseti adatai szerint sem a bruttó, sem a nettó keresetek nem érik el az országos átlagot. 2008-ban 0-19 fős kategóriában a bruttó keresetek elmaradása 50%-os volt, de még a nagyvállalati körben 20% az eltérés. A nettó keresetek esetében az eltérés mértéke kisebb, de szintén igen jelentős mértékű. A nettó keresetek összességében 8,9%-kal nőttek 2008-ban, legjelentősebb mértékben a 0-19 fős (10,7%) vállalkozások esetében, legkevésbé pedig a 20-49 fős (-8,6%) vállalkozások körében. Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 59.412 51.193 122.678 108.213 66.562 54.043 128.266 115.206 68.521 53.340 123.727 125.062 79.988 69.718 137.023 135.230 88.170 122.251 142.737 145.671 96.309 110.036 152.147 161.355
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 49.287 44.372 82.276 75.336 54.242 46.417 85.369 78.986 56.142 45.852 85.824 86.435 63.782 57.057 93.436 92.303 67.805 86.761 93.344 95.079 72.359 79.314 99.098 104.021
FAFELDOLGOZÓ IPAR Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a fafeldolgozó iparban az országos átlagot meghaladó bruttó és nettó átlagkereset csak a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozások esetében mértek mind 2007-ben, mind 2008-ban. A többi vállalkozás esetében jelentős az elmaradás mind a bruttó, mind a nettó keresetek esetében. A nettó keresetek 2008-ban 10%-kal emelkedtek 2007 évhez képest. A legnagyobb arányú növekedést a 20-49 fős vállalkozásoknál mérték. Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 62.302 58.808 83.786 106.917 67.480 61.859 90.366 124.059 62.273 67.590 90.007 151.994 69.422 79.847 102.975 170.761 76.186 86.141 113.061 213.335 91.847 105.888 126.849 225.919
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 50.409 48.834 62.515 73.621 54.802 51.460 66.589 82.870 52.519 55.647 68.483 99.829 57.708 63.468 75.898 110.416 60.688 66.509 79.532 125.947 69.706 78.386 87.485 134.173
-48-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
FŰRÉSZÁRU-GYÁRTÁS Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 62.153 57.243 74.156 – 65.837 60.363 71.977 – 61.750 66.194 72.289 – 69.171 78.432 80.564 – 76.757 85.837 91.206 – 89.456 105.583 103.329 –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 50.365 47.888 57.267 – 53.842 50.571 56.955 – 52.167 54.797 58.732 – 57.578 62.586 64.564 – 61.078 66.341 69.022 – 68.524 78.316 76.257 –
FALEMEZGYÁRTÁS Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 61.600 57.822 111.007 127.797 78.000 60.479 128.321 133.780 – – 142.342 165.446 70.662 79.583 186.391 166.577 76.654 85.851 180.203 – 89.280 107.333 197.049 –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 49.970 48.359 77.673 85.335 61.202 50.717 87.222 89.349 – – 97.828 107.350 58.653 63.340 119.253 109.911 60.970 66.389 112.804 – 67.592 79.378 121.686 –
ÉPÜLETASZTALOS-IPARI TERMÉK GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 62.276 59.406 82.688 150.369 66.985 62.008 97.097 – 62.352 67.479 92.916 165.276 69.147 81.182 88.699 184.858 75.658 85.322 97.752 – 95.006 105.341 107.982 –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 50.458 49.239 61.760 94.189 54.546 51.568 69.993 – 52.576 55.575 70.042 106.539 57.507 64.291 68.387 117.255 60.324 66.011 71.872 – 71.304 78.056 78.283 –
TÁROLÓ FATERMÉK GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 60.017 57.728 84.378 – 68.766 62.094 80.025 – 61.906 66.780 85.300 – 70.317 79.009 99.317 – 76.092 86.230 109.277 – 89.637 109.141 112.161 –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 48.963 48.162 62.908 – 55.504 51.496 60.451 – 52.227 55.060 65.208 – 58.267 62.930 73.149 – 60.640 66.555 76.425 – 68.628 80.157 79.266 –
FATÖMEGCIKK-GYÁRTÁS Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 61.525 60.758 75.172 – 69.454 64.131 93.236 72.498 63.891 70.856 88.942 – 70.363 80.108 91.297 – 76.995 89.049 89.210 – 88.650 102.741 116.668 –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 50.064 49.932 57.876 – 55.990 52.867 68.883 56.106 53.659 57.735 68.530 – 58.372 63.674 70.192 – 61.242 68.080 68.256 – 68.086 76.500 83.846 –
-49-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
PARAFA-, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 100.135 75.750 – – 83.534 65.116 – – 60.710 – – – 67.534 – – – 76.769 86.590 – – 88.284 – – –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 69.562 58.902 – – 63.360 53.481 – – 51.379 – – – 56.281 – – – 61.061 66.958 – – 67.780 – – –
-50-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
BÚTORIPAR A bútoripar vállalkozásai esetében egyik létszám kategóriában sem érik el a keresetek a nemzetgazdasági átlagot, még a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató kategóriában is 15-20%-os elmaradás mutatkozik mind 2007 egészében, mind 2008ban. Ugyanakkor a két ágazat kereseti szintjét összevetve a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében a bútoripar kereseti szintje 2007-ben meghaladja a faiparét. A 2008. január-márciusában bekövetkezett fordulat az év egészére is érvényes maradt, valamennyi létszám-kategóriába tartozó vállalkozásban foglalkoztatottak bruttó és nettó keresete kismértékben meghaladja az ugyan-e kategóriába tartozó bútoripari vállalkozásokban foglalkoztatottakét. 2008-ban a nettó keresetek 5,5%-kal emelkedtek. A létszám-kategóriákon belül a 10-19
fős
vállalkozásoknál 4%-os csökkenést mértek, míg a többiben 3 és 11% volt az emelkedés mértéke. Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 59.142 61.774 87.043 101.680 48.647 50.402 64.595 72.637 60.028 64.273 91.155 118,765 50.228 52.887 67.537 82.111 73.825 71.516 92.368 129.004 59.033 58.291 70.701 91.448 90.165 79.459 102.267 138.989 68.797 64405 77.429 98.040 98.817 88.576 117.365 151.056 72.666 67.307 83.203 100.588 92.416 101.652 125.932 154.555 70.646 75.407 88.573 103.562
ÜLŐBÚTOR GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 61.572 60.972 89.748 106.167 50.424 50.161 66.401 75.084 60.457 69.886 87.697 115.021 50.781 56.426 65.878 80.411 66.156 78.917 88.489 123.859 55.115 62.973 68.752 89.411 80.145 83.835 98.396 133.891 63.632 67.075 75.323 95.824 97.219 97.134 111.056 146.512 71.838 71.929 79.975 98.891 93.334 106.149 118.719 145.782 71.329 77.802 84.760 99.742
IRODABÚTOR GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 62.745 58.216 112.372 – 64.260 66.213 124.032 – 67.190 78.659 122.399 – 86.645 81.697 134.936 – 110.215 95.486 156.222 – 98.122 104.580 172.795 –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 51.094 48.481 76.678 – 53.090 54.153 83.872 – 55.883 62.579 86.610 – 66.908 65.761 94.460 – 78.091 71.171 101.839 – 73.774 77.021 111.762 –
-51-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
KONYHABÚTOR GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 58.246 57.924 75.209 – 59.999 66.037 85.858 – 64.887 79.144 94.674 – 76.471 80.219 114.578 – 99.877 90.487 119.409 – 95.622 106.667 121.469 –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 48.477 48.345 58.068 – 50.481 54.129 65.023 – 54.261 62.764 72.373 – 61.516 64.966 84.673 – 73.523 68.464 85.779 – 72.679 78.100 87.427 –
EGYÉB BÚTOR GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + 57.318 64.047 80.593 93.054 47.326 51.502 61.334 67.932 57.642 60.487 88.695 – 48.350 50.457 66.259 – 83.162 63.392 91.355 – 63.775 53.298 69.966 – 99.146 74.080 102.398 148.157 73.514 61.101 77.580 102.024 94.898 78.762 121.614 159.811 70.747 61.918 85.222 103.860 87.741 97.782 130.372 170.544 67.874 73.327 90.801 110.524
ÁGYBETÉT GYÁRTÁSA Időszak 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Bruttó átlagkereset (FT/fő/hó) 0-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + – – 92.400 – 63.388 – 97.890 – 64.656 – 94.127 – 98.820 – 99.742 – 120.620 – 109.410 – 100.667 – 122.148 –
Nettó átlagkereset (Ft/fő/hó) 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő + – – 66.811 – 52.569 – 70.689 – 54.088 – 71.731 – 73.411 – 75.644 – 83.145 – 79.316 – 75.818 – 87.070 –
-52-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április
GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.
Felhasznált irodalom KSH gyorstájékoztatók: Beruházás: 2008 IV. negyedév Bruttó hazai termék (GDP) előzetes adata: 2008 IV. negyedév Bruttó hazai termék (GDP): 2008 IV. negyedév Előzetes adatok az ipari termelés változásáról: 2008. január-december, 2009 január Építőipar: 2008. január-december, 2009 január Fogyasztói árak: 2008. január-december, 2009 január-február Ipar: 2008. január-december, 2009 január Ipari termelői árak: 2008. január-december, 2009 január KSH jelenti: 2008. január-december, 2009 január Külkereskedelmi forgalom előzetes adata: 2008. január-december, 2009 január Külkereskedelmi termékforgalom: 2008. január-december, 2009 január Lakásépítések, építési engedélyek: 2008 IV. negyedév Létszám és kereset a nemzetgazdaságban: 2008. január-december KSH jelenti: 2008/12, 2009/1 KSH tájékoztatási adatbázis: Gazdasági szervezetek adatai: Ipar összefoglaló adatai, 4 fő feletti ipari vállalkozások (19992008 Havi, Havi és negyedéves kumulált adatok) Dimenziók: Időszak; TEÁOR'98, ('03) alapján képzett ipari szakágazatok Munkaügy – Létszám és kereset: Versenyszféra adatai 2003. év átdolgozott; A 4 fő fölötti vállalkozások (2003-2008 Havi ,Havi és negyedéves kumulált adatok) Dimenziók: Időszak; TEÁOR'98 ('03) és összevont szakágazatok; Összevont létszám-kategóriák I. (kumulált) Termelői árindex – Havi termelői árindexek ágazati rendben. Hazai előállítású ipari termékek és szolgáltatások (1999-2008 havi adatok) Dimenziók: Időszak; TEÁOR'98 és TEÁOR'03 (idősor) Külkereskedelmi termékforgalmi statisztika – Termékszintű adatok MKN szerint – Termékek Külkereskedelmi forgalma (2003-2008 Havi, és Havi és negyedéves kumulált adatok) Dimenziók: Termék; Forgalom iránya; Feladó/rendeltetési ország; Időszak
-53-
Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április