SZAKDOLOGOZAT. Készítette: Milei Dániel

SZAKDOLOGOZAT

Készítette: Milei Dániel

2012

Budapesti Gazdasági Főiskola

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Gazdálkodás szak 2006/2007 tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány

Az e-commerce, mint a kiskereskedelem jövője

Készítette: Milei Dániel Budapest, 2012

-2-

Tartalom 1. Előszó

6

2. Bevezető

8

3. Az e-commerce fogalma, és előnyei

10

3.1. Az e-commerce fogalma 3.2. Az e-commerce előnyei a vásárlók és a kereskedők számára 4. A globális és hazai e-commerce piac mérete, irányvonalai és trendjei 4.1. A globális e-kereskedelem piaca, irányvonalai 4.1.1. Globális e-commerce előrejelzés 2012 4.2. A magyarországi e-kereskedelem piaca, irányvonalai 4.2.1 A magyarországi e-kereskedelmi piac 4.2.2. Az e-kereskedelem magyarországi fejlődése 4.2.3. Az ügyfél azaz az internetes vásárló 4.2.4. Termékkategóriák 4.2.5. Az internetes kiskereskedelem résztvevői 5. A webshopok, illetve internetes kiskereskedelmi tevékenység szervezeti és technikai tényezői, esetleges buktatói, és a siker kulcspontjai 5.1. Az e-kereskedelem szervezeti és technikai tényezői 5.2. Milyen jellemzőkkel kell bírnia egy webshopnak a sikerességhez? És miket kell elkerülnie 5.3. Az e-kereskedelem problémái, nehézségei esetleges buktatói 5.4. A siker három sarokköve: Logisztika, Humán erőforrás, és Stratégia 5.4.1. Logisztika 5.4.2. Humánerőforrás 5.4.3. Stratégia 6. Az e-kereskedelem szabályozási környezete 6.1. Egy webshop indulásához szükséges feltételek, engedélyek, elvárások 6.1.1. A webáruház nyitásához szükséges dokumentumok, engedélyek, információk 6.1.2. Az üzemeltető által megjelenítendő adatok 6.1.3. Rendelési, szerződési feltételek 6.1.4. A termékkel kapcsolatos megjelenítendő információk 6.1.5. ÁSZF 6.2. Egy webshop indulásához szükséges anyagi feltételek, költségek 6.2.1. Kész webáruház bérlése 6.2.2. Webáruház szoftver használata 6.2.3. Teljesen egyedi webáruház fejlesztése 6.3. Egy valódi üzlet beindításához szükséges költségek, és szabályozások 6.3.1. Kereskedelmi egység technikai feltételei 6.3.2. A kiskereskedelmi egység önálló épületben való működtetésének Ismérvei 6.3.3. Egy valódi üzlet beindításának költségei 6.4. Összegzés, költségek összehasonlítása, várakozások -3-

10 11 12 12 13 15 15 16 16 17 17 19 19 20 21 22 22 24 25 28 28 28 28 29 30 30 31 32 33 34 35 35 36 37 38

7. Egy újonnan megjelenő piaci szereplő SWOT analízise 7.1. A SWOT elemzés célja és fogalma 7.2. A makro környezet, azaz az e-kereskedelem SWOT analízise 7.3. Egy induló e-kereskedelmi vállalkozás SWOT analízise 7.3.1. Piacelemzés 7.3.2. Erőforrás elemzés 7.3.3. Az induló vállalkozás SWOT analízise 8. Drop shipping, közösségi vásárlás, SEO

41 41 42 43 43 44 45 52

8.1. Közösségi vásárlás 8.2. Drop shipping 8.3. Kereső motoros optimalizálás, SEO

52 54 56

9. Befejezés, összegzés

59

9.1. Az e-kereskedelem kilátásai 9.2. Összegzés

59 60

10. Szakirodalom

62

-4-

Ábrajegyzék: 1. ábra: A globális e-commerce piac növekedése a következő években, Forrás. Goldman Sachs 2. ábra: A magyarországi e-kereskedelem piacának bővülése, Forrás: GKIeNet 3. ábra: Egy webshop indításához szükséges költségek 4. ábra: Egy valódi üzlet beindításával kapcsolatos költségek 5. ábra: Az e-kereskedelem SWOT analízise 6. ábra: Egy induló e-kereskedelmi vállalkozás SWOT analízise

-5-

1. Előszó „Ha visszanézünk a ’90-es évek internet lufija alatt tett előrejelzésekre az ekereskedelemmel, internet forgalommal, szélessávú hozzáféréssel, vagy az internetes hirdetésekkel kapcsolatban, akkor kiderül, hogy ezek mind helyesek voltak, csak éppen rossz időben jöttek.” Chris Anderson

„Bármennyit is beszélünk az internetes cégekről, öt év múlva már nem lesznek internetes cégek. Minden cég internetes cég lesz, vagy halottak lesznek.” Andrew S. Grove (Gróf András), magyar származású amerikai üzletember, az Intel társalapítója (1999)

Ókor, Középkor, Ipari forradalom… Sok féle és fajta kort élt már meg az emberiség a történelme során, amelyet különböző jelzőkkel illetett az utókor. A mindennapjainkra kétségkívül a legnagyobb hatással az internet, és a telekommunikációs technológia megállíthatatlan fejlődése van, így joggal nevezhetjük a jelenlegi időszakot az internet korának. Az internet elterjedése óta nincsenek határok, távolságok. Bárki és bármi elérhetővé vált, a másodperc töredéke alatt. Egy egész könyvtárra való könyv is kevés lenne, ahhoz, hogy lejegyezzük az internet társadalomra, gazdaságra és politikára gyakorolt hatását. Mindenki, akinek van hozzá megfelelő technikai eszköze (PC, mobiltelefon, PDA, táblagép, stb.) csatlakozhat a világhálóra helyváltoztatás nélkül, vagy akár aközben. A csatlakozók száma pedig egyre csak bővül. Ez a robbanásszerű fejlődés pedig új utakat nyitott meg az üzleti világban is. Gondoljunk csak az olyan amerikai garázscégekként indult, mára nagy vállalatokká alakult cégekre, mint a Facebook, az Amazon.com, az eBay, és a többi hasonló cég, amelyet még felsorolni is nehéz lenne. Ahogy a fejezet elején található idézetben is olvasható, az internet üzleti jelentőségének felismerése már a ’90-es évek Amerikájában elkezdődött, azonban akkor még ezt kissé túlértékelték, illetve előrehaladott várakozásokkal voltak az iparággal szemben, amely végül az úgynevezett dotcom válsághoz vezetett a 2000-es évek legelején. Ami azóta történt az viszont egy valódi internet robbanás az üzleti és gazdasági világban egyaránt, hiszen a mára milliárd, sőt akár százmilliárd dollárokat érő cégek felfutása az ezt követő időszakra tehető. A kezdeti pár fős, amerikai vállalkozások dollár százmilliárdos iparágakat húztak fel a semmiből. Gondoljunk csak a Google által életre hívott keresőmotoros hirdetésekre, vagy éppen a Facebook által fémjelzett szociális hálókra, vagy az Amazon.com által megálmodott mega-webáruházakra. Mark Zuckerberg egy évtized leforgása alatt egy harvardi egyetemistából, a világ egyik leggazdagabb, és legsikeresebb vállalkozója lett egy jó ötlet, és persze rengeteg munka által. Az internet hatalmas üzlet, még egy olyan kis piacon is, mint Magyarország. Kis hazánkban is szép számmal lehet példákat hozni az óriási sikert elért kisvállalkozásokra. És, ami a legszebb az internetes iparágban, hogy egy viszonylag liberális szektor. Mára már persze megjelentek a

-6-

nagyvállalatok ezen a területen is, azonban itt mindig akad hely, és piaci részesedés az eltökélt vállalkozásoknak és vállalkozóknak. Még pár évvel ezelőtt ismerekedtem meg a magyar internetes piacban lévő üzleti lehetőségekkel egy baráti ismeretségnek köszönhetően. Egy kétfős vállalkozás tagjainak mutattak be, akik akkor már figyelemre méltó sikereket értek el saját üzemeltetésű honlapjaikkal. Ez a siker engem sem hagyott hidegen, így végül az ismeretségnek egy közös üzleti vállalkozás lett a vége. A velük való együttműködés és közös munka során rengeteget sikerült tanulnom az internetes üzletágról, így mára több más oldal mellett, egy saját irányítású e-kereskedelmi egység nyitásáig jutottam el. A saját webáruház megnyitását megelőző kutatás és munka során jött a gondolat, hogy az ez idő során megszerzett tudást, akár a szakdolgozatomhoz is felhasználhatnám, hiszen az ekereskedelem mind a Külkereskedelmi Főiskolához, mind az általam választott Külgazdasági vállalkozás szakirányhoz kapcsolódik, így egy hasznos és érdekes dolgozatot adhatnék le a témában, amely nem csak úgymond „a fióknak készülne”, hanem igazán hasznos, és kézzel fogható információkkal lenne tele.

-7-

2. Bevezető Ahogy az előszóban is sikerült kissé rávilágítanom az internet egy óriási iparággá és üzleti lehetőséggé nőtte ki magát az elmúlt kettő, de leginkább az utóbbi évtized során. Mára szinte az összes cég valamilyen módon bekapcsolta magát az internet hálózatába, akár marketing, akár az értékesítési és beszerzési, akár a kommunikációs részlegein keresztül. Azok a cégek, amelyek sikerrel adoptálódtak az internet adta változásokhoz, soha nem látott lehetőségekkel szembesülhettek, azon cégek pedig, amelyeknek nem sikerült kellően alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, behozhatatlan hátrányra tettek szert. A szakdolgozatom témájának pedig még az interneten belül is egy gyorsan fejlődő, és nagy lehetőségekkel kecsegtető iparágat, az e-kereskedelmet választottam. A dolgozat harmadik és egyben első tartalmi fejezetében az e-kereskedelem meghatározásáról, valamint jellemzőiről írok. A negyedik fejezetben pedig a nemzetközi, valamint a hazai e-kereskedelmi piac méreteit, kilátásait, és várakozásait vizsgálom meg. Az alapvető várakozásom az e-kereskedelmi piaccal az, hogy jelentős növekedéssel bírt az elmúlt években, és ez a növekedés valószínűleg hasonlóan töretlen lesz az előttünk álló években is, így megfelelő alapot jelenthet egy frissen induló vállalkozás számára. Reményeim szerint az e-kereskedelmi piac felmérésével, és növekedésének körvonalazásával elég bíztató adatokat kapunk ahhoz, hogy ezek meggyőzzenek minket az online kiskereskedelem adta lehetőségekről, és arról, hogy akár egy újonnan induló vállalkozás számára, akár egy már működő kereskedelmi egység számára jó döntés lehet az ekereskedelem vérkeringésébe való integrálódás. A legfőbb felvetés, hipotézis, amelynek helyességét vizsgálni fogom a szakdolgozatom írása folyamán a következő: az internet világa és az e-commerce az egyik legdinamikusabban fejlődő piaci szegmens a világon, ezért óriási lehetőségek állnak rendelkezésre az újonnan indulók, illetve a piacon régóta jelenlevők számára. A dolgozatomban azt szeretném bemutatni, hogy egy új webshop, vagy e-kereskedelmi egység létrehozása egyszerűbb, költséghatékonyabb és nagyobb megtérüléssel kecsegtet, mint egy valódi, tényleges üzlettel bíró kereskedelmi egység indítása. A célom annak bemutatása, hogy egy megfelelő hozzáértéssel, szaktudással és stratégiával indított e-kereskedelmi egység piaci lehetőségei szinte kimeríthetetlenek, másrészről pedig egy már bejáratott, jól menő tényleges üzlet is sokat profitálhat az internetes kereskedelem lehetőségeiből. Kutatásom során az egyik legnagyobb részben az interneten elérhető anyagokra támaszkodom, tehát a témával kapcsolatos oldalak, cikkek tanulmányozásával szerzek információkat. Másrészről egy e-kereskedelmi egység indítása során szerzett információkat, tapasztalatokat, gondolatokat szeretném beépíteni a dolgozatba. A téma jellege miatt a klasszikus, tankönyvi források nagyon kis súllyal jelennek meg a kész munkában. A rendelkezésre álló információk feldolgozása mellett fontosnak tartom, hogy azokat a gondolatokat, véleményeket is beledolgozzam a munkámba, amelyek bennem kialakulnak a téma tanulmányozása, a kutatás, illetve saját vállalkozásom indítása során. Miután megvizsgáltam az e-kereskedelem témakörét, valamint bepillantást nyertem a nemzetközi és hazai e-kereskedelmi piac méreteibe, a webshopok, illetve e-kereskedelmi egységek szervezeti és technikai tényezőit vizsgálom meg, valamint olyan kérdésekkel foglalkozom, mint az esetleges buktatók, és a siker kulcspontjai az elektronikus kereskedelemben. A hatodik fejezetben egy internetes illetve klasszikus, bolttal rendelkező kiskereskedelmi egység költség és szabályozási vonzatait hasonlítom össze és elemzem. Illetve ebben a

-8-

fejezetben kitérek két fajta üzlethez kapcsolódó bevételi potenciálokra is. Az alap elvárásom az, hogy olcsóbb és könnyebb egy webshopot létrehozni és üzemeltetni, mint egy tényleges üzlettel bíró egységet. A fejezet végén a költség és szabályozási vonzatokat elemzem, és hasonlítom össze, valamint egy rövid összegzésben kitérek az olyan kérdésekre is, mint az ekereskedelmi és klasszikus boltokhoz tartozó beszállási költségek, és bevételi potenciálok, elvárások. A hetedik fejezetben egy újonnan megjelenő piaci szereplő SWOT analízisét végzem el. A dolgozat ezen részében valójában két SWOT analízist fogok elvégezni: Először egy rövidebb elemzést végzek a makro környezetre, azaz magára az e-kereskedelmi piacra, majd a fejezet hosszabb, és részletesebb részében egy újonnan induló kisvállalkozás SWOT elemzését végzem el a szokásos eszközökkel. Ezen fejezet tartalmával kapcsolatban is alapvetően pozitív elvárásaim vannak, és reményeim szerint a SWOT elemzés során még egy frissen induló kisvállalkozás esetében is bőven találhatunk erősségeket és lehetőségeket, amelyek igazolhatják az e-kereskedelmi egység nyitásában rejlő potenciálokat. Mire a hetedik fejezethez érkezünk, addigra már remélhetőleg számos információval fogunk rendelkezni az e-kereskedelmi piacról, illetve egy webshop elindításával kapcsolatos kérdésekről. Azonban nem elég csupán egy honlapot létrehozni és készletet beszerezni. A nézettséget folyamatosan növelni kell, azt pedig minél több vásárlásra kell konvertálni. Az utolsó lényegi fejezet célja, hogy olyan új megoldásokat, stratégiákat ismertessen, amely segíthet a már működő, kisebb-nagyobb sikereket elért online boltnak kitörni a tömegből, és akár elindulni a legnagyobb oldalak közé. Ebben a fejezetben olyan kérdésekről lesz szó, mint a kiskereskedelmi oldalak nézettségének és bevételeinek növelése, a költségek csökkentése. Szó lesz az elektronikus kereskedelemben jellemző legújabb irányvonalakról és megoldásokról. Marketing stratégiák, az interneten való pozícionálás, keresőoptimalizálás. A közösségi vásárlás modellje, új készletezési megoldások, mint például a drop shipping. Mire a dolgozatom végére érünk, remélhetőleg elég információval fogunk rendelkezni az ekereskedelmi piacról ahhoz, hogy nagy meggyőződéssel vághassunk bele egy e-kereskedelmi egység beindításába. Valamint, ha elköteleződtünk az e-kereskedelem mellett, akkor arról is sokat fogunk tudni, hogy mik a siker titkai, mik az esetleges buktatók, milyen stratégiákat kell alkalmazni és követni az induláskor, illetve a későbbi működés során. Tehát lényegében a dolgozatom célja, hogy egyfajta kézikönyvként szolgáljon az e-kereskedelem iránt érdeklődőknek, illetve azoknak, akik egy e-kereskedelmi vállalkozás beindításán gondolkodnak.

-9-

3. Az e-commerce fogalma, és előnyei 3.1. Az e-commerce fogalma Manapság az internetre úgy tekintenek, mint egy óriási piacra, amely képes a föld teljes lakosságának lefedésére. Ezért van az, hogy az elektronikus kereskedelem, azaz az ecommerce, olyan vonzó számos hagyományos vállalkozás számára. De mi is az az e-commerce? „Az e-commerce az internet felhasználásával történő elektronikus kereskedelem fogalmát takarja, amely folyamat során a felhasználó, internetező vásárló elektronikus úton, egy speciális szerverkapcsolat segítségével juttatja el megrendelését a kereskedőhöz, a gyártóhoz. Az idő és földrajzi zónák korábban csak jelentős költséggel áthidalható korlátait megszüntetve napjaink kis-, és nagykereskedői számára a fogyasztók és vevők széles tömege válik nemzetközi szinten elérhetővé a költségek jelentős csökkentésével. Szélesebb fogalom az e-business (e-üzlet), amely az egyszerű tranzakciókon túlmutatva eddig soha nem tapasztalt nemzetközi szintű üzleti integrációt eredményez. A B2C (business to consumer), azaz fogyasztókat kiszolgáló rendszereken kívül jelentős szerephez jutott a B2B (business to business), vagyis a nagykereskedők, ipari felhasználók közötti elektronikus tranzakció, amely az iparágak méretéből adódóan sokszorosát teszi ki a fogyasztói elektronikus kereskedelemnek. A legújabb kezdeményezések alapján látható, hogy egyre magasabb fokú integrációt érnek el az elektronikus szolgáltatások, és az internet következő fejezetét már a korábban rivális információtechnológia vállalatok közös kezdeményezései jelentik.”1 Az e-commerce tehát a termékek és szolgáltatások olyan elektronikus rendszereken keresztül történő vásárlását és eladását jelenti, mint az internet. A kereskedelem mennyisége drámaian növekedett az internet nagyközönségnek való bemutatása óta. Mára a kereskedelem számos része zajlik ezen a módon, beleértve az olyan dolgokat, mint az elektronikus átutalások, ellátási lánc menedzsment, e-marketing, online marketing, online tranzakció feldolgozás, elektronikus adatcsere, automatizált nyilvántartási rendszerek, és az automatizált adatgyűjtő rendszerek. A modern elektronikus kereskedelem a tranzakciók és életciklusok valamely részén biztosan használja a World Wide Web adta lehetőségeket. A ’90-es évek közepe óta a hagyományos kereskedők követték a számítógépgyártókat egy teljesen új szférába, ahol mára gyakorlatilag bármi megvásárolható egy csokor virágtól, akár az autóig. Az egyetlen kivételnek csak a marsi túra tűnik. Mára az e-kereskedelem piaca hatalmassá vált, és még mindig növekszik. Az e-kereskedelmi piac teljesen demokratikus. Ez a tökéletes kapitalizmus: ha eladsz, nyersz, ha nem adsz el, veszítesz. Ez csak a marketingről, és a kereslet-kínálat gazdasági szabályairól szól. Bizonyos termékek és szolgáltatások sokkal alkalmasabbak az online értékesítésre, míg mások a hagyományos értékesítésre alkalmasabbak. Számos sikeres, és kizárólag virtuális cég foglalkozik digitális termékekkel, zenével, filmekkel, oktatással, kommunikációval, szoftverrel, fényképekkel, és pénzügyi tranzakciókkal. Ilyenek például az Amazon.com, a Google, az e-Bay és a Pay Pal, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Vannak azonban olyan termékek is, amelyek kevésbé alkalmasak az internetes értékesítésre, például az alacsony 1

Forrás: http://www.ecompany.hu/ecom.htm

- 10 -

érték/tömeg aránnyal rendelkező áruk, az olyan termékek, amelyeknek illat, íz, vagy tapintási összetevőjük is van, vagy amelyeknél fontos, hogy passzoljanak a vevőre, mint például a ruhák. Mindazonáltal a ruházat elektronikus értékesítése nagy üzlet az USA-ban, és Európában is egyaránt. Számtalan terméket lehet az interneten sikeresen értékesíteni, ilyen például az Információs Technológia, azonban az olyan területek is különösen jól teljesítenek, mint az utazás, vagy a pénzügyek. Az ingatlanok, számítógépek, hardver és szoftver, turizmus, valamint a pénzügyi szolgáltatások állnak a lista élén.

3.2. Az e-commerce előnyei a vásárlók és a kereskedők számára Az internetes kereskedelem előnyei a vevők számára: •

Bárhol és bármikor vásárolhatnak a vevők, akár az irodából, akár otthonról, a nap 24 órájában.

•

Kényelmes lehetőség a vásárlásra, hiszen nem kell ki mozdulni otthonról, ahhoz, hogy a kívánt terméket kiválaszthassuk, és megrendelhessük.

•

A termékek beható megismerésének lehetősége. A webshopokban található leírások mellett, az internetes keresőkkel pillanatok alatt utána nézhetünk az adott terméknek, és számtalan információt, vagy akár vevői véleményt szerezhetünk róla, mielőtt a vásárlás mellett döntetnénk.

•

A termékeket házhoz hozzák.

•

Számos fizetési, és átvételi mód közül választhatunk.

•

Nagyfokú biztonság a bankkártyás fizetés esetében.

Az internetes kereskedelem előnyei a kereskedők számára: •

A termékeket az egész országban, vagy akár az egész világon, földrajzi határok nélkül értékesíthetik.

•

Nem szükséges üzletet fenntartani, eladókat alkalmazni, bonyolult és költséges infrastruktúrát fenntartani és fizetni.

•

A termékek megismertetése a vevővel jóval egyszerűbb és olcsóbb, mivel nem kell anyagokat kinyomtatni, vagy humánerőforrást alkalmazni erre a célra.

•

Folyamatos nyitva tartás.

•

Nagyobb potenciális, és tényleges vevőkör, amelyek elérése jóval egyszerűbb.

•

Az e-mailnek köszönhetően jóval alacsonyabb kommunikációs kiadások.

- 11 -

4. A globális és hazai e-commerce piac mérete, irányvonalai és trendjei 4.1. A globális e-kereskedelem piaca, irányvonalai Az előző fejezetben megismerkedtünk az e-kereskedelem fogalmával, valamint a legfőbb előnyeivel a kereskedők, és a vásárlók számára. Egy ilyen forradalmi és számtalan előnnyel járó üzleti tevékenység esetében természetesnek tűnhet az az elvárás, hogy ez a piac jelentős növekedés, valamint óriási lehetőségek előtt áll. Az alábbiakban az e-kereskedelem jelenlegi helyzetét, illetve a következő években várható fejlődését vizsgálnám meg. A globális e-kereskedelem robbanásszerűen növekszik. 963 milliárd dolláros eladási előrejelzésekkel a 2013-as évre, az e-kereskedelem a világ egyik legígéretesebb üzleti modelljei közé tartozik. A Goldman Sachs legújabb jelentései alapján a globális e-commerce piac 19.4%-os növekedést fog produkálni 2013 végéig. Csak az USA-ban 12.4%-os átlagos növekedést jósolnak ezen időszakra, amely során 235.3 milliárd dollárt is elérheti az amerikai online kiskereskedelem. Azonban még érdekesebb az a kilátás, hogy jelenleg Európa az egyik legígéretesebb piac, amely 283 milliárd dollárra is növekedhet 2013 végére. „Az e-commerce számos pozitív trend haszonélvezője, beleértve a szélessávú internet hozzáférés folyamatos terjedését, a növekvő felhasználói kényelmet az online vásárlás során, valamint a klasszikus kiskereskedők hanyatlását.” – Imran Khan a Goldman Sachs ügyvezető igazgatója.2 Az alábbi idézetből is kitűnik annak a várakozásnak a helyessége, hogy az e-kereskedelem egy részről óriási lehetőséget biztosít a benne résztvevőknek, azonban drámaian veszélyezteti az abból kimaradókat. Az e-kereskedelem tehát folyamatosan szorongatja a klasszikus kiskereskedelmet, azonban egyben lehetőséget is nyújt nekik. Egyrészről azzal, hogy egy klasszikus kiskereskedelmi vállalkozás viszonylag kis befektetéssel is kiveheti a részét az ekereskedelemből. Másrészről pedig a legújabb B2C megoldások (business to consumer) útján eddig sohasem látott lehetőségek nyílnak meg a kereskedők előtt az árukészletük bővítésére akár nemzetközi, akár európai, akár magyar forrásokból. Az e-kereskedelemre legnagyobb hatással az internet robbanásszerű növekedése, és a mobil eszközök forradalma van. Az ár és technológiai háború a mobilgyártók között az okos telefonokat egy hasznos és megfizethető eszközzé tette az átlag emberek számára. Hasonlóképpen az emberek közötti kiterjedt és intelligens hálózat, azaz a közösségi média és hálózat, tovább segíti az e-kereskedelem növekedését a nagyon hatékony marketing hálózatokon keresztül. A Yahoo és a Facebook hirdetési megoldásai jó példák erre a marketing hatékonyságra. A közösségi modelljeiken keresztül folyamatosan figyelemmel követhetik a felhasználók böngészési szokásait, érdeklődéseit, és így jóval célzottabb hirdetéseket tudnak biztosítani a felhasználók számára. „Úgy gondoljuk, hogy a mobileszközök és alkalmazások terjedése egy alapvetően negatív hatással lehet a hagyományos kiskereskedőkre nézve.” – Írja Khan. – „Történelmileg a vásárló becsalogatása a boltba már fél siker volt. A mobil alkalmazások ezt az egészet a feje tetejére állítják, azzal, hogy jóval nagyobb erőt adnak a vásárló kezébe, még akkor is, amikor éppen a boltban tartózkodik.”2 2

Nothing but Net: 2011 Investment Guide

- 12 -

Még az USA-ban is óriási tér van az elektronikus kereskedelem növekedésére, mondja Khan. A Goldman Sachs jelentéséből kitűnik, hogy az elmúlt években az internet részaránya a kiskereskedelmi eladásokból 2.9%-ról mindössze 3.9%-ra növekedett, míg az online hirdetések aránya ugyanezen időszak alatt 6.4%-ról 13.7%-ra emelkedett. Ebből az adatból jól látszik, hogy az online vásárlás lassabb ütemben növekedett, mint az online hirdetések, ráadásul a behatolási ráta is még elég alacsony, amely jelentősen növekedhet, teljesen felforgatva a fogyasztói szokásokat. A jelentésből kitűnik, hogy három fő piaca van az e-kereskedelemnek, és akárcsak más piacokon, itt is Ázsia fog a legjobban teljesíteni a következő években. A Goldman Sachs előrejelzései alapján az amerikai piac (csak USA-t értve ezalatt) a 2010-es 165.8 milliárd dollárról 235.3 milliárdra fog nőni, az európai piac pedig a 2010-es 195.2 milliárd dollárról várhatóan 283 milliárd dollárra fog bővülni. A leglenyűgözőbb növekedést azonban az ázsiai piacra jósolják, amely több mint 100%-ot fog növekedni ugyanebben a periódusban: A 2010es 155.7 milliárd dollárról várhatóan 323.1 milliárdra fog növekedni a piac 2013 végére. Ezzel pedig mindösszesen várhatóan 121.7 milliárd dollár marad a világ többi részére. Ezt a tendenciát mutatja az alábbi grafikon.

1. ábra: A globális e-commerce piac növekedése a következő években

Európán belül egyébként Nagy-Britannia, Franciaország és Németország a piac vezetők. Ezen országoknak a legnagyobb a részarányuk az európai piacból, összességében 72%-kal. A brit e-kereskedelmi piac az első Európában, a második pedig Németország, bár a felhasználók száma alapján első helyezett a több mint 3 millió felhasználóval. A kutatások alapján az európai piac jelentős növekedésének egy részét az olyan országok felfutása fogja adni, mint Olaszország, Spanyolország, vagy Hollandia.

4.1.1. Globális e-commerce előrejelzés 2012 2011-ben, akárcsak a megelőző években az e-kereskedelmi szektor tovább bővült a nehéz gazdasági körülmények közepette is, és folyamatos fejlődésen esett át az üzleti és vásárlási modellek területén. A technikai innovációk rohama, különösen az okos telefonok és táblagépek felemelkedése és gyors adoptálása, teljesen átalakította a vásárló-eladó kapcsolatot. Ahogy azt fentebb már említettem a Goldman Sachs, valamint a JP Morgan

- 13 -

előrejelzései szerint is a globális e-kereskedelmi piac 2013 végére eléri a 963 milliárd dollárt. De mi fogja hajtani ezt a növekedést? A japán központú, e-kereskedelemben érdekelt Rakuten cég a következő 5 trendet emelte ki az idei évre: 1. Táblagépes és mobil kiskereskedelem 2011-ben a web-alapú mobil eszközök teljesen átformálták az elektronikus kereskedelmet, megnyitva egy non-stop 24/7 elérésű csatornát a fogyasztók felé, amely teljesen új, innovatív utakat nyit meg a vásárlók elérésére. A táblagépek gazdag funkcionalitása a hagyományos tranzakciós és alkuvadász online élményt egy virtuális, szinte tapintható bolt élménnyé alakítja. Az ilyen alkalmazások kialakítása természetesen komoly költséget ró az internetes kereskedőkre, de távolról sem csak a nagyok kiváltsága. Egy részről különböző partnerségeken keresztül nagy cégek mobil csatornáit is használhatják az internetes kis kereskedők, másrészről pedig ma már egy mobil applikáció elkészíttetése hasonló árban mozog, mint egy honlap vagy webshop készítés, így egy kisebb befektetéssel, akár a kis és közepes méretű kereskedők számára is elérhető. Bizonyos előrejelzések szerint 2013-ra a mobil internetes eszközök száma meghaladja a PC-k összlétszámát, átlépve az 1.8 milliárdos darabszámot. 2. Vásárlás a saját közösségi hálóddal Egy másik vélemény bevonása, mielőtt megvennél valamit, abszolút nem újdonság, mostanra azonban ahelyett, hogy egy barátodat vinnéd el magaddal a vásárlásra, elviheted a teljes közösségi hálódat is. A kiskereskedők már tisztában vannak ennek a hatalmával, és a közösségi hálózatok szerves részét adják a 2012-es e-kereskedelmi növekedésnek. Sőt, mit több a kiskereskedők most már nem csak a márkaépítésre használják a közösségi hálót, hanem termékfejlesztésre, és ügyfélszolgálatra is. 3. Határtalan vásárlói közösségek 2012-ben a nemzetközi online piacterek lehetőséget nyújtanak bármilyen méretű eladónak világszerte arra, hogy a nemzetközivé bővítse a működését. Az eladók képesek lesznek nemzetközi vásárlói közösségekbe bekerülni. Ez megnyitja a lehetőséget a virágzó piacoknak, mint Kína, India, vagy Brazília. Brazília egyébként világelső a globális e-vásárlásban, a fogyasztók 81%-a szívesen vásárol külföldről, őt Indonézia (77%), Tájföld (74%), Kína (69%), és Spanyolország (66%) követi. 4. Rugalmas, helyi szállítási módok A Forrester 2011 januári jelentése alapján a szállítási kérdések a leggyakoribb okok az online vásárlás meghiúsulásának Európában. Az igaz, hogy az internet egy globális piacteret hozott létre, azonban a helyi vásárlási szokásokat számításba kell venni. Indonéziában például, a helyiek nem szeretnek online fizetni, ezért a Rakuten létrehozott egy helyi futárszolgálatot, amellyel lehet utánvéttel fizetni. 2012-ben a rugalmas vásárlási modellek virágzani fognak világszerte. 5. Az online vásárlás személyessé válása Elmúltak azok az idők, amikor a kiskereskedők hűség pontok alapján követték a vásárlói viselkedést. Manapság az online kereskedők óriási mennyiségű adatot tudnak szerezni a jelenlegi és potenciális vásárlóikról azzal, hogy nyomon követik a falhasználók böngészési szokásait. 2012-ben az a kiskereskedők és a szociális hálók közötti adatcsere segíthet sokkal mélyebb bepillantást nyerni a vásárló elméjébe. Ami igazán fontos a kiskereskedők számára az, hogy ezeket az adatokat hogyan lehet egy tartalmas és megfelelő időben történő vásárlói kommunikációvá alakítani. Az internetes generáció már most belefáradt az eléjük nyomott reklámokba, és ahhoz, hogy igazán elkötelezzék a vevőket, 2012-ben a kereskedőknek már - 14 -

meg kell tanulniuk, hogy hogyan használják fel az adatokat a jól időzített, releváns, személyes kommunikációhoz.

4.2. A magyarországi e-kereskedelem piaca, irányvonalai Az alábbi fejezetben a magyarországi e-kereskedelem piacát, méreteit, illetve irányvonalait tekintem át.

4.2.1 A magyarországi e-kereskedelmi piac A magyar gazdaságnak kevés olyan területe van, amely a 2008 óta tapasztalható válság és gazdasági visszaesés ellenére is olyan töretlenül növekedne, mint az internetes kereskedelem, azaz az e-commerce. A GKIeNET 2001-ben kezdte mérni az e-kereskedelem forgalmát, ami akkor még 2 milliárd forint alatt volt, ez a szám 2004-re már átlépte a 10 milliárdot, 2009-ben pedig 99 milliárd lett. Az internetes kiskereskedelmi forgalom 2010-ben már a 133 milliárdot is meghaladta, ami a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékát tette ki.

2. ábra: A magyarországi e-kereskedelem piacának bővülése

Ha ránézünk a grafikonra, akkor egy exponenciálisnövekedést figyelhetünk meg, amely a 2001-es 2 milliárd forintról 2011-re 155 milliárdra bővült (ez az adat még nem szerepel a grafikonon, mivel nem került megerősítésre). Persze ilyenkor fel lehet tenni a kérdést, hogy hol telítődik a piac, illetve hol torpan meg a növekedés? Az internetes kiskereskedelmi értékesítésből származó árbevétel 2011-ben 155 milliárd forint volt, ami már a teljes kiskereskedelmi forgalom 2,2 százalékát jelenti. Ez alatta volt a tavalyi évre szóló várakozásoknak, így a vártnál kicsit lassabban bővült a piac az elmúlt évben. Lehet azt mondani, hogy a piac lassulása elindult, ez azonban korántsem biztos. Jól tudjuk, hogy a 2011-es év nem volt könnyű, és sajnos egyre kevesebb pénz maradt az emberek zsebében, így nyilvánvaló, hogy kevesebb pénz jutott az online vásárlásokra. Azonban a folyamatos új belépők, valamint új üzleti modellek, mind-mind afelé mutatnak, hogy ez a növekedés nem nagyon fog lelassulni a jövőben sem.

- 15 -

Korábban megfigyelhető trend volt, hogy a legnagyobb webáruházak valódi megújulási kényszer nélkül is növelni tudták bevételeiket, míg az új belépők szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb árbevétel-kategóriába kerültek. Azonban a piac folyamatos átalakulása mostanra a nagyokat is megszorította. 2010-ben eddig még nem látott módon növekedett az apróhirdetési és a tematikus zárt közösséggel rendelkező oldalak népszerűsége. Az új piaci trendekre reagálva a webáruházak 7-8%-a 2010-ben már apróhirdetési weboldalakon, 9-10%a pedig aukciós szájtokon keresztül is árulta termékeit, illetve reklámozza vállalkozását.

4.2.2 Az e-kereskedelem magyarországi fejlődése Az alábbi szekcióban Kis Ervin Egon nagyon összefogó, és jellemző meghatározását ismertetném a magyarországi e-kereskedelem fejlődéséről, valamint annak szakaszairól: „1996-1999 (csecsemőkor) - Az első fecskék megjelenése, amikor még az e-kereskedelmet na meg az egész internetet - informatikusok csinálták informatikusoknak. Ekkor még a fő versenytényezők olyasmik voltak, minthogy van-e kosár és rendelési folyamat a webshopban, vagy egy rendelési formba kell beírnom nem csak a címemet, hanem a termék nevét is. 2000-2005 (gyerekkor) - Naponta kel fel valaki úgy reggel, hogy holnaptól webáruházat akar nyitni: óriási növekedés kezdődik kínálati oldalon, amit aztán a kereslet is szépen követ. A GKIeNET 2001-től kezdi mérni a kosaras e-kereskedelem forgalmát, amely azóta nagyjából százszorosára nőtt. Ugyancsak a GKIeNET adatai szerint ebben az időszakban indul a mai forgalom több mint 90%-át bonyolító webáruházak többsége. 2005-2010 (kamaszkor) - A sok szereplő generálta verseny ráébreszti a kereskedőket, hogy vége a régi időknek, amikor a marketing annyit jelentett, hogy felkerülök az Újdonságok Magyarországon oldalra és néha hírlevelet küldök a usereimnek; a logisztika pedig azzal volt egyenlő, hogy Gizi néni elmegy a postára és feladja a napi csomagokat. A webáruházak tulajdonosainak egy része megtanulja - illetve részben kitalálja - a szakmát, belőlük alakul ki a mintegy 20-25 cégből álló élboly és a további 2-300 tagú törzscsapat, akik ma prosperálnak, vagy legalább megélnek az e-kereskedelemből. Ők jórészt ismerik egymást, SzEK.org-tagok, hasonlóan gondolkoznak, és ha kell, képesek összefogni egy ügyért (lásd: Vedd a neten!) 2011-től jött el a pubertás vége, elindult a felnőtté válás. Ma már kisebb a kamaszos lendület, egyre többen járnak nyakkendőben dolgozni, és ennek megfelelően a tétek is jóval komolyabbak. Szaporodnak a milliárdos forgalmú - és ennek megfelelően milliárdos értékű cégek, így aztán a megszerzett pozícióban a féltenivaló is több.”3 Ahogy a felsorolásból is látszik a magyar e-kereskedelem elérte a pubertáskor végét, és megindult a felnőtté válás. Mostanra a piaci szereplők megkomolyodtak, vagy elhagyták a piacot, és az újonnan belépőknek is jóval nagyobb komolysággal, kiforrott üzleti tervekkel és stratégiákkal kell neki vágniuk ennek a piacnak, mint évekkel ezelőtt. A szerző a „Túl a kamaszkoron” című bejegyzésében további fontos változásokat is megemlített, amelyek a piac felnőtté válásával elindultak. Ezek közül is talán a két leginkább kiemelendő változás az a márkaépítés beindulása (szemben a korábbi piaci pozíció megszerzésére irányuló tevékenységgel), illetve a webáruházak kínálatának horizontális szélesedése (az online hipermarketek, és plázák kialakulása).

4.2.3 Az ügyfél azaz az internetes vásárló 3

http://www.kiservinegon.hu/2012/02/tul-kamaszkoron.html

- 16 -

A GKIenet adatai alapján Magyarországon 2010 utolsó negyedévében a 14 évesnél idősebb lakosság 58%-a (nagyjából 4,9 millió fő) rendelkezett internet hozzáféréssel, ezen emberek 53%-a pedig naponta használja az internetet. Mára pedig a lakosság 10%-át teszi ki az internetet egyáltalán nem használók aránya. A 14 évnél idősebb népesség 14%-a, azaz nagyjából 1,2 millió fő, már vásárolt az interneten, és ez az arány folyamatosan növekszik. Még pozitívabb képet mutat az az adat, hogy az internetet rendszeresen használók, azaz havonta legalább egy órát internetezők, több mint 32%-a próbálta már az internetes vásárlást. A GKIeNet adatai alapján az is kiderült, hogy 2011 végére ugyanannyi nő vásárolt az interneten, mint férfi. Sőt a becsléseik alapján 2012-ben már várhatóan fel is fog borulni ez az arány, és több nő fog interneten keresztül vásárolni, mint férfi. Erre a trendre egyébként érdemes odafigyelni, mivel az internetes kereskedőknek fel kell készülniük a változóban lévő igényekre. Ez jó esetben gyakran a weboldalak, valamint a termékválaszték megváltoztatásával, hatékonyabb célzásával is együttjár. Ezek az adatok jól mutatják, hogy kortól és nemtől függetlenül az internetes vásárlás egyre népszerűbb, és mind nagyobb részt hasít ki magának az teljes kiskereskedelmi piacból.

4.2.4 Termékkategóriák A magyar internetes kiskereskedelem legnépszerűbb termékkategóriái a következők: • Étel-ital, gasztro (készétel); • Háztartási gépek; • Könyv, újság, magazin; • Ruházat, sportruházat; • Számítástechnika; • Szórakoztató elektronika, műszaki cikkek

4.2.5 Az internetes kiskereskedelem résztvevői Egy igencsak érdekes, és elgondolkodtató előrejelzés, hogy 2011-ben szinte csak az internetes kereskedelemben valamennyire érdekelt kereskedők tudtak jelentősebb forgalomnövekedést elérni, mivel a hagyományos kiskereskedelem továbbra is pang, és folyamatos forgalom csökkenéssel kell szembe néznie. Várhatóan a 2012-es év is legalább annyi változást és izgalmat fog hozni az internetes értékesítésben, mint az azt megelőző évek. A média és telekommunikációs vállalatok az általuk kínált szolgáltatások és termékek internetes értékesítésére egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, így a következő évek várhatóan nagy fejlesztésekkel és felvásárlásokkal fognak telni. E közben a legnagyobb magyarországi internetes kereskedők folyamatosan bővítik a termékkínálatukat, és bár eredetileg különböző termékek kereskedelméből indultak, sőt eltérő értékesítési módokkal lettek sikeresek, mindegyik áruház az online hipermarketek, más néven webplázák létrehozásán dolgozik. Jó példa erre a nemrégen megjelent Shopline, amely a korábbi online könyvesboltból, a Bookline-ból vált egy számtalan termékkategóriát felölelő online hipermarketté. Az internetes plázák kínálata egyre szélesebb skálán mozog, és egyre inkább a hagyományos hipermarketek filozófiáját követik, azaz a „mindent egy helyen” elvet. A piac roham léptékű

- 17 -

fejlődésének jó példája, hogy az internetes kereskedők legnagyobbika, az Amazon.com, már építi Szlovákiában a disztribúciós raktárát, ahonnan a közép-kelet európai piacot kívánják kiszolgálni. Itt érdemes megjegyezni a Vatera piacteret is tulajdonló allegroup Kft. legújabb fejlesztését a Grando.hu weboldalt, amely úgy hirdeti magát, mint Magyarország első igazi online plázája. Az oldalon több, mint 1 millió termék közül válogathat a felhasználó, azonban az új oldal igazi érdekessége, hogy ezen termékekhez fizikailag hozzá sem nyúl az üzemeltető. A Grando.hu valójában csak egy B2C közvetítő, aki egy felületet biztosít az eladóknak, ahol a saját termékeiket árulhatják. Tehát a regisztrált kereskedők feltöltik a terméküket minden jellemzőjükkel, mint például az ár, a garancia, a szállítás, stb., és amikor egy vásárlás beérkezik az oldalra, az továbbítja az adatokat a kereskedő felé, aki teljesíti a megbízást. Mindezt természetesen jutalék fejében végzi a Grando.hu. Az oldal egyébként mostanra már olyan nagy cégeket is megszerzett a partnerei közé, mint a Kika, a Praktiker, a Baumax, vagy az Office Depot, ez is jól mutatja az üzleti modell sikerességét. Azt hiszem a fenti elemzéssel sikerült rávilágítanom, hogy mind a nemzetközi, mint a magyar e-kereskedelmi piacon óriási lehetőségek, és bevételi potenciálok vannak, így érdemes lehet egy e-kereskedelmi vállalkozás beindításán gondolkodni.

- 18 -

5. A webshopok, illetve internetes kiskereskedelmi tevékenység szervezeti és technikai tényezői, esetleges buktatói, és a siker kulcspontjai A következő fejezetben az internetes kiskereskedelem legfőbb tényezőit fogom megvizsgálni. Először is számba veszem az e-kereskedelem szervezeti és technikai tényezőit, valamint megvizsgálom, hogy milyen további tényezők szükségesek egy webshop sikeréhez. A fejezet következő részében megvizsgálom az e-kereskedelem nehézségeit, és problémáit, tehát, hogy milyen dolgokra kell odafigyelnie a kezdő internetes kereskedőnek ahhoz, hogy sikerrel integrálódjon az internetes kereskedelmi piac vérkeringésébe. A fejezet utolsó részében pedig egy részletesebb elemzést adok az internetes kereskedelem sikeressége szempontjából talán 3 legfontosabb dologról, a logisztikáról, a humán erőforrásról, valamint a stratégiáról. A fejezet végére reményeim szerint egy jó képet kaphatunk arról, hogy valójában mi is kell ahhoz, hogy sikeresek legyünk az e-kereskedelemben. Választ kaphatunk olyan fontos kérdésekre, mint például, hogy mik az előfeltételei a sikernek, mikre kell odafigyelni, miket kell elkerülni? Hogyan építsük fel a logisztikai rendszerünket, és a stratégiánkat?

5.1. Az e-kereskedelem szervezeti és technikai tényezői Elemzésemet a Wikipedia e-kereskedelemmel kapcsolatos szócikkének egy részével kezdeném, amely jó képet fest arról, hogy mik is az e-kereskedelem legfontosabb szervezeti és technikai tényezői: •

„Meg kell teremteni az egyszerű és biztonságos rendelés lehetőségét. A világban összességében a vásárlások 90%-ának ellenértékét online bankkártyás fizetéssel egyenlítik ki, mely során megadják a bankkártya számát. Magyarországon ez az arány nem haladja meg a 10%-ot, mivel a vásárlók félnek a kártyaszámukat megadni. (Pedig az internetes fizetés teljesen biztonságos, ugyanis a felelősség nem a vevőt terheli, ő a vásárlást követő 180 napon belül visszavonhatja az internetes fizetéseket.)

•

Megbízható működés. Az emberek bizalmatlanabbak az olyan áruházakkal szemben, melyek hol működnek, hol nem.

•

Kialakult üzleti modellt (stratégiát) sugall.

•

Lehetőleg a legfejlettebb technológiát használja és így a hagyományos vásárlási élményhez a legjobban közelít (ilyen például amikor egy terméket az egér segítségével teljesen körbe tudunk forgatni, így minden oldalról megfigyelhetjük).

•

Naprakészen frissíti a termékskáláját és lépést tart a vásárlói igényekkel, reagál az esetleges gazdasági, szociális vagy fizikai környezet változásaira.

•

Kellemes a megjelenése: ízléses színvilággal, grafikákkal, fotókkal rendelkezik, nincs túlzsúfolva, így a vásárlók szívesebben térnek vissza máskor is, akár néha csak nézelődni.

•

A megjelenített termékekből lehetőleg mindig tart raktáron, így a vásárlónak nem kell csalódnia.

- 19 -

• A termékei a kiszállítás után nem okoznak csalódást, működőképesek és/vagy hibátlanok.”4

Az előbbi felsorolás jó képet ad az e-kereskedelem sikeres működéséhez szükséges tényezőkről és technikákról, azonban a piac folyamatos változása, és a vásárlók minél összetettebb igényei miatt a következő pontokkal egészíteném ki a felsorolást:

• A szállítás megfelelő kezelése. Tehát hiteles adatokat adjunk meg a várható szállítási időről. Ha az oldalon azt írjuk, hogy a várható szállítás 5-8 nap, akkor lehetőleg a megadott időn belül érkezzen meg az áru. Illetve minél több választási lehetőséget kapjon a vásárló a kiszállításra. Pl.: postai úton történő szállítás, futárszolgálat, személyes átvétel stb.

• A megrendelések nyomon követésének rendszere. Csomagkövető megoldások, e-mail és sms értesítések.

• Az oldalon minél több információ feltüntetése a szállítással, fizetéssel, vásárlással és egyéb kérdésekkel kapcsolatban. Lehetőleg egy jól áttekinthető GY.I.K. keretében.

• Lehetőség szerint telefonos ügyfélszolgálat. Bár ez nem feltétlenül szükséges, mert a telefonos ügyfélszolgálattal megszerezhető vásárlók túl sokba kerülnek.

• A fizetési módok választéka. Ahogy az a korábbi fejezetben is olvasható, világszerte a bankkártyás fizetések a legközkedveltebbek, azonban Magyarországon más a helyzet, itt 10% alatt van a bankkártyás fizetések aránya az e-kereskedelemben. A banki átutalás és az utánvét a legelterjedtebb fizetési módok. Emellett egyre inkább terjed a Pay Pal-os fizetési rendszer is.

• Minél személyesebb kapcsolat kialakítása. Az oldalon fel lehet tüntetni a webshop alkalmazottait, kapcsolattartóit, valamint azok elérhetőségeit, így a vásárlóban nagyobb bizalom épül ki az oldal iránt, hiszen nem névtelenségbe burkolózó személyektől vásárol, hanem valódi, hús-vér emberektől, akiknek akár a fotóját is láthatja, és e-mailt is küldhet nekik. Ebben a részben az e-kereskedelem szervezeti és technikai tényezőit ismertettem, amelyek az előfeltételei a sikernek, azonban még korántsem garantálják azt. Így el is érkeztünk a következő a részhez, amely a siker eléréshez, és fenntartásához szükséges jellemzőket veszi számba.

5.2. Milyen jellemzőkkel kell bírnia egy webshopnak a sikerességhez? És miket kell elkerülnie A fejezet második részében arra keresem a választ, hogy az induló e-kereskedelmi egységnek, milyen jellemzőkkel kell bírnia a sikerességhez. A második rész alapvetően két részre oszlik. Az alfejezet első részében a siker legfontosabb alapköveit veszem számba, majd a második részben az estleges buktatókat, nehézségeket és problémákat veszem számba. Melyek a legfontosabb jellemzők egy webshop sikeressége szempontjából: •

4

Az ár. Az első és egyik legfontosabb jellemző az ár. Ahhoz, hogy e-kereskedelmi egységünk sikeres legyen, az árnak minél versenyképesebbnek kell lennie. A termékek vagy termékvonalak a hagyományos boltokban kaphatóknál kedvezőbb áron kell http://hu.wikipedia.org/wiki/E-kereskedelem

- 20 -

árusítani. És lehetőleg fel kell mérni az online versenytársak árait, és azok alá, illetve hasonló árszintre beállítani a saját egységünk árait. •

A vásárlók megjutalmazása, ösztönzése, megtartása. Hűség bónuszok, meghívási rendszerek, leárazások, a szállítási díjak csökkentése, vagy elhagyása.

•

Felhasználóbarát felépítés. Az oldal átlátható, egyszerűen kezelhető legyen, és minél könnyebb legyen végrehajtani a vásárlást. A vásárló képes legyen önállóan eligazodni az áruházban.

•

Személyre szabott vásárlási élmény biztosítása. Saját felhasználói profil kialakítása, ahol a korábbi megrendelések tárolhatóak, illetve a kinézet termékeket elmenthetjük.

•

Közösségi élmény érzetét nyújtja. A felhasználói profilt, akár közösségi tulajdonságokkal is fel lehet ruházni. Illetve az oldal, minél mélyebb integrálása a Facebookba. Pl. a kommentek a Facebook profillal történnek, illetve a like button.

•

A webáruház saját márkája az egész vásárlási folyamat alatt jelen van. A kiszállított csomagokban, akár kis üdvözlő kártyákat, vagy köszönő kártyákat helyezhetünk el.

•

A felhasználói élmény folyamatos növelése. Ne egy egyszerű bolt legyünk, hanem egyben egy fajta szórakoztatási központ is. A vásárlás mellett egyéb lehetőségek bevezetése, pl. cikkek, fotómegosztás, fórum, stb. Minél szemkápráztatóbb grafikai kialakítás, jó minőségű fotók stb. Hogy a vásárló ne csak akkor jöjjön fel, ha éppen vásárolni kíván valamit, hanem rendszeres látogatója legyen az oldalnak, így növelve az esélyét az impulzív vásárlásoknak.

5.3. Az e-kereskedelem problémái, nehézségei esetleges buktatói Bármennyire is komolyan vesszük az e-kereskedelmi üzletünket, és bármennyire odafigyelünk a részletekre, a korábban említett tényezőkre és jellemzőkre, így is komoly akadályokba ütközhetünk az induláskor, és a későbbi működéskor. Az alábbiakban az ekereskedelem legfontosabb buktatóit, valamint nehézségeit sorolnám fel: •

„A vásárlók félreismerése, az hogy mit és hogyan szeretnek vásárolni. Még a legjobban hangzó márkákat és legtetszetősebb termékeket sem lehet eladni a weben, ha a kereskedők elszámítják a vásárlók elvárásait, szokásait vagy motivációját. Irányított piackutatással legtöbbször ez kiküszöbölhető.

•

Nagyobb webáruházak esetén tapasztalt szakemberek hiánya. Egy sor cég olyan embereket alkalmaz, akik keveset tudnak az internetről, az emberek böngészési szokásairól.

•

A versenyhez való akaraterő hiánya. Sok cég épít amazon.com-hoz hasonló webáruházakat, de a vásárlók nem érzékelik a versenyt és így végül nem térnek vissza többé.

•

A versenykörnyezet várható reakcióinak megjóslására való képtelenség. Mit fognak lépni a versenytársak? Bevezetnek-e újabb márkákat?

•

Bevezetnek-e újabb szolgáltatásokat? Megpróbálják-e elcsalogatni a vásárlókat? Kitör-e az árháború? A versenytársak megismerésével, piackutatással mindez megelőzhető.

•

A működéshez szükséges erőforrások félrebecsülése. Milyen szoftver- és hardvereszközök, humán erőforrások szükségesek az optimális működéshez? Ennek megelőzéséhez átfogó erőforrás-tervezésre és munkaerő-képzésre lehet szükség. - 21 -

•

A legfelső cégvezetés érdeklődésének, motivációjának hiánya. Ez legtöbbször ahhoz vezet, hogy egy bizonyos feladat megvalósításához nem gyűlik össze megfelelő mennyiségű anyagi forrás. Megelőzhető, ha a csúcsvezetést a fejlesztőcsapat már az elején bevonja a munkába.

•

Az elkészítéshez szükséges idő alábecslése. Egy elektronikus áruház kialakítása sok időt és pénzt emészthet fel, ennek elszámítása pedig még többe kerülhet. Alapvető projekttervezés, és fejlett analízis módszerek használatával ez kiküszöbölhető.

• A projekt-terv követésének meghiúsulása. A kezdeti terv hanyag követése problémákat idézhet elő. Legalább a nagyobb lépések figyelésével többnyire megelőzhető.”5

5.4. A siker három sarokköve: Logisztika, Humán erőforrás, és Stratégia Az eddigiekben megvizsgáltuk, hogy egy e-kereskedelmi egységnek milyen szervezeti és technikai tényezőkkel kell bírnia, milyen jellemzőknek kell a birtokában lennie a sikerhez, és azt, hogy milyen buktatókat kell elkerülnie. A fejezet utolsó részében azt a 3 tényezőt vizsgálom meg részletesebben, amely a már működő, kisebb-nagyobb sikereket elérő ekereskedelmi egység további növekedéséhez, és tényleges, valódi sikeréhez, illetve nyereségességéhez szükséges. Ez a három tényező a logisztika, humán erőforrás, és a stratégia.

5.4.1. Logisztika Az e-kereskedelem kihívásainál igen fontos megjegyezni a logisztika kérdését, mivel ez az egyik legfontosabb hozzávalója a túlélésnek, a sikeressé válásnak, és a növekedésnek. Amíg a webáruházunk kis mennyiségű rendelést bonyolít, addig ez a kérdés még nem tűnik olyan lényegesnek, hiszen lényegében egy személy el tud látni minden feladatot, azonban a webáruház növekedésével lépést kell tartania a vállalkozás logisztikai rendszerének is. Az e-kereskedelem bővülésével elindult a hagyományos üzletek és értékesítési formák totális átalakulása, ezzel párhuzamosan pedig a vevők és cégek elvárásai is megváltoztak a logisztikával szemben. A legnagyobb kihívások ezen a területen találhatóak. Mára számos olyan megoldással találkozhatunk, amely a fizikai folyamatokhoz képest szédületes gyorsasággal kapcsolja össze eladókat és vevőket, szállítókat, raktárakat, kereskedőket és fogyasztókat. A fizikai világ képtelen tartani a versenyt az elektronikus világ felgyorsultságával, de azért meg kell próbálnia kiszolgálnia azt, hiszen mára a gyorsaság az egyik legfontosabb tényező a kereskedelemben. Azoknak a kezdő vállalkozások, akik az interneten kezdik el árulni portékájukat, nagyfokú logisztikai tudatosságról kell tanúbizonyságot tenniük. Mára az e-kereskedelemben résztvevő szereplők nagy többsége már tisztában van azzal, hogy a logisztika stratégiai fontosságú, hiszen vevőik a megrendelt terméket végső soron a logisztika segítségével kapják meg, és gyakran az alapján értékelik is. Sok internetes cég ebből kifolyólag kiszervezi a logisztikát. Mára már igen komoly piac alakult ki az e-kereskedelem kiszolgálására a logisztikai szolgáltatók, futárszolgálatok és postai cégek részvételével. Itt érdemes kiemelni például a Pick Pack pontok hálózatát, amely kifejezetten az elektronikus kereskedelem kiszolgálására épült. A rendszer lényege, hogy a 5

http://hu.wikipedia.org/wiki/E-kereskedelem

- 22 -

vásárló választhatja a Pick Pack ponton történő átvételt, amely olcsóbb, mint a futárszolgálattal történő szállítás, így az ország 87 városában veheti át az árut az immedio és Relay üzletekben. Ez a példa is jól mutatja, hogy az elektronikus kereskedelem kiszolgálására is milyen komoly logisztikai hálózatok, megoldások, és szolgáltatások épülnek ki. Az elektronikus kereskedelem egyik legfőbb mottója talán az, hogy gyorsan, mindent, olcsón. És egyre több olyan megoldás van, amely lehetővé teszi ezt. Gondoljunk csak az imént említett Pick Pack pontokra. Azzal mindenki tisztában van, hogy az a webshop, amelytől nem rendelnek, tönkremegy, de az online bolt sikerességének is meg van a maga árnyoldala, mivel az a bolt is tönkremehet, amelyiktől többet rendelnek, mint amennyit teljesíteni tud. A logisztika az egyik legfontosabb sikertényező, mert az első rendeléseket meg lehet szerezni jó weboldallal és marketinggel, de a rendelést bevétellé konvertálni, majd a vevőket elégedetté tenni, és ezáltal megtartani csak jó logisztikával lehet. Itt fontos megjegyezni egy érdekes dolgot, hogy míg a marketing fajlagos költségei annál jobban nőnek, minél nagyobb célcsoportot szeretnénk elérni, addig a jól megszervezett és átgondolt logisztika csökkenti a fajlagos költségeket, tehát növeli a hatékonyságot. A termékek árát, mint fontos tényező a webshop sikeressége szempontjából, már korábban említettem, azonban érdemes megjegyezni, hogy a szállítási díjat is fontos figyelembe venni, hiszen nagyban növelheti a vásárlás értékét. Nincs sehol lefektetve, hogy mekkora az ideális szállítási díj, hiszen ez számos dologtól is függhet, mint például a termék mérete és súlya. Az azonban biztosan kijelenthető, hogy a vásárló nem veszi jó néven, ha úgy érzi, a szállítási díjból is hasznot húz a kereskedő. A szállítási díjat tehát nagyon körül tekintően kell megállapítani. Érdemes figyelembe venni a konkurencia árait, és akár a szállítási díj egy részét az üzemeltető át is vállalhatja, hogy minél versenyképesebb árakon tudjon szállítani. Nem ritka az sem, hogy bizonyos összeghatár felett a webshop a teljes szállítási díjat átvállalja, bár ez már inkább üzletpolitikai, valamint promóciós megoldásnak tekinthető. Ahogy fentebb is említettem a kereskedőnek érdemes minél több szállítási lehetőséget megadnia, így a vevő választhat, hogy kicsit többet fizet azért, hogy az otthonába szállítsák a terméket, vagy inkább elmegy a legközelebbi Pick Pack pontba a termékért, így megspórolva pár száz forintot. Természetesen az a vásárló a legértékesebb a webshop számára, aki újra és újra vásárol. Ahhoz viszont, hogy a vásárló újra a mi webshopunk mellett döntsön, elégedettnek kell lennie a korábbi szolgáltatásainkkal. A vevői elégedettséget igen összetett dolog, azonban az alábbi tényezők fontos szerepet játszanak a vásárlók elégedettségében: A vevő pontosan a megrendelt terméket kapta, a megadott áron, és megadott módon. A vállalt szállítási időn belül érkezett meg az áru. A kézbesítővel (futárral vagy postással) is minden rendben volt (bár erre sajnos nincs nagy rálátása a kereskedőnek). Az esetleges észrevételeket és panaszokat a kereskedő jól kezelte. A fenti szempontok pozitív teljesülése egy kivétellel (panaszkezelés - bár az is részben) a logisztikán múlik. Az első kettő alapvetően, a harmadik és negyedik részben, az ötödik teljes egészében a saját tevékenységünk, folyamataink függvénye. A pontos, kifogástalan teljesítéshez a beszerzés, a készletezés és a komissiózás folyamatainak kell jól szervezettnek, átgondoltnak lenniük. Ennek titka, ha a folyamatokat munkafázisokra bontjuk, és azok minden elemét úgy építjük fel, hogy maradéktalanul támogassa az utána következő fázist. A tervezést mindig visszafelé, a rendelés kiszállításától az áru beszerzése felé haladva végezzük. Fontos, hogy csak az utolsó fázis, a komissiózás funkciója az egyes vevői rendelések kielégítése! Az összes többi fázisnál már a rendelések összessége - a következő fázis

- 23 -

kiszolgálása - számít, így minden eszközt és erőforrást ennek figyelembevételével kell megtervezni. Ha így teszünk, akkor a rendelések számának növekedése nem fog minden fázisban azonos terhelésnövekedést okozni, tehát ha a rendelési mennyiség duplájára nő, nem kell az összes erőforrást is kétszeresre növelni. A rendeléskor vállalt szállítási határidő betartása a saját folyamatainkon túl függ a szállítócégtől is, ahogy a futár munkájának minőségét is a cég munkaerő-politikája határozza meg. Az, hogy a futár udvarias-e, időben érezik, és nem próbálja meg átverni a vevőt, nem rajtunk múlik, de az, hogy kap-e megfelelő információkat, pontos-e a címzés, van-e háttértámogatás, már igen. Nincs olyan cég, aki tökéletesen dolgozna! A teljesítések 1-2%ánál előfordulnak hibák, ám a vevő elégedettségét még hibás teljesítésnél is meg tudjuk szerezni, ha a hibát elismerjük, és nagyon gyorsan orvosoljuk. Persze jót tesz a kompenzáció is, aminél nem annyira az érték, inkább a gesztus a fontos. A fentiek szerintem jól rávilágítottak a tényre, hogy a logisztikával nem elég akkor foglalkozni, ha majd lesz rendelés, mert ha így állunk hozzá, tényleg nem lesznek logisztikai problémáink, mivel nem lesz rendelésünk sem.

5.4.2. Humánerőforrás A webshop sikeressége szempontjából a másik legfontosabb tényező a humánerőforrás. Az egyszemélyes vállalkozások esetében ez természetesen a tulajdonost jelenti, azonban jó esetben nem sokáig, hiszen a növekedéssel együtt, muszáj a rendelkezésre álló emberi erőforrásokat bővíteni. A mai üzleti világban a növekedés az egyik legfontosabb szempont, mert aki megelégszik a meglévő piaci részesedésével, azt előbb-utóbb megeszik. Először is, ha tehát egyszemélyes vállalkozásról van szó, milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie a fejét az e-kereskedelemre adó vállalkozónak. Természetesen az egyik legfontosabb dolog a digitális kultúra, az internet biztos használata és szeretete. Nem kell programozónak lennünk ahhoz, hogy belevágjunk az internetes kereskedelembe, de az alapvető számítógépes képzettségnek meg kell lennie. Az e-kereskedelem nagyban különbözik a megszokott üzleti formáktól. Ahhoz, hogy valaki ebben a szférában sikeres legyen nagyon innovatívnak kell lennie. Az e-commerce rohamosan fejlődik, és aki kimarad, az lemarad. Folyamatosan új megoldásokon és fejlesztéseken kell dolgozni az életben maradáshoz és a növekedéshez. Az innovációra nem lehet kifogás a pénzkérdés, mivel ez gyakran nem is erről szól. Egyszerűen arról van szó, hogy folyamatosan azon törjük a fejünket, hogyan fejleszthetnénk a vállalkozásunkat, hogyan növelhetnénk a felhasználói élményt, és hogyan szerezhetnénk még több látogatót az oldalunkra. Aki erre nem hajlandó az ne is vágjon bele az internetes kereskedelembe. Ha a vállalkozó sikerrel veszi az első akadályokat és vállalkozása már akkorára nő, hogy egyedül nem bírja, akkor jön a következő kérdés az emberi erőforrással, azaz, hogy milyen ember a legalkalmasabb egy e-kereskedelmi vállalkozás alkalmazottjának. Természetesen a fentebb felsorolt tényezők a potenciális jelöltre is igazak. A magam részéről, bár ez kissé diszkriminatívnak tűnhet, de a fiatalabb munkaerőt tartanám alkalmasnak egy e-kereskedelmi vállalkozás első alkalmazottjának. A mai fiatalok már beleszülettek a digitális világba, és az internettel együtt nőttek fel, így olyan tudás birtokában vannak, amelyeket a korábbi generációk csak nagy erőfeszítések árán sajátíthatnak el. Természetesen nem lehet, és nem is szabad csak a fiatalokból építkezni, de be kell látni, hogy óriási előnyük van a digitális világban.

- 24 -

További érv a tapasztalatlan, fiatal munkaerő mellett, hogy olcsónak tekinthető, amely nagyon lényeges egy induló vállalkozás esetében, mivel a rendelkezésre álló erőforrások általában korlátozottak. És ráadásul a tapasztalatlanságuk nem is hátrány, hiszen alapvetően olyan munkaköröket, és beosztásokat kell betölteniük, amelyek a legtöbb, hagyományos cégnél, vagy kereskedőnél nincsenek jelen. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nem lehet tapasztalt munkaerőből építkezni, hiszen manapság már annyi online cég, és nagyvállalat van, amelyek bőven kitermelik a tapasztalt munkaerőt. Más kérdés, hogy ezen munkavállalók jóval költségesebbek, mint a fent említett fiatal dolgozók. Egy dolgot biztosan megállapíthatunk: A kezdővállalkozásnak nagyon körültekintően kell eljárnia a humánerőforrás, azaz a munkatársak kiválasztása során, mivel ez a későbbi sikerek záloga. Az alkalmazott, különösen egy kezdő vállalkozás esetében az alap, amelyre a vállalkozásnak épülnie kell, így nagyon fontos, hogy hogyan választjuk meg ezt az alapot.

5.4.3. Stratégia Köztudott, hogy minden vállalkozónak vagy vállalkozásnak, mielőtt bármibe belevágna, stratégiai és üzleti tervet kellene készítenie, azonban még ma is sokan vannak, akik alulértékelik ennek a dolognak a jelentőségét. Az e-kereskedelem történetének kezdetén lehetett valaki sikeres még enélkül is, de ma már szinte semmi esély a sikerre a megfelelő stratégiai terv nélkül. A stratégiai tervezés, az üzleti terv elkészítése általában három fő részre osztható, most ezeken mennék keresztül. A három fő szakasz tehát a következő: 1. Szakasz: Piacelemzés és e-kereskedelmi stratégia Először meg kell állapítani, mekkora az a piac, amelyen belül a vállalkozás tevékenykedik. A tervezés sikeressége szempontjából nagyon fontos, hogy a valósághoz legközelebb álló adatokból induljunk ki. A fő adatforrások a KSH statisztikai adatbázisa, az adott piacra vonatkozó iparági elemzések és a GKIeNET e-kereskedelmi kutatásainak eredményei lehetnek. Ezek közül, az iparági elemzésekhez lehet a legnehezebben jutni. A piacelemzésnél nagyon fontos lehet a vállalkozónak, illetve a vállalkozásnak a piaci ismerete is, ami, ha mást nem, de támpontot tud adni az elinduláshoz, de egy teljesen új, induló vállalkozás esetében ez természetesen nem adott. A legtöbb iparágban vannak szakosodott kutatócégek és ők az adatok egy részét gyakran publikálják is, de előfordulhat, hogy meg kell vásárolni egy-egy kutatást, ezek ára azonban túl magas lehet egyes induló vállalkozások számára, mivel 100 és 300 ezer forint között mozognak. Amennyiben sikerült hozzájutnunk a fent említett adatok legalább egy részéhez, akkor a következő piaci sarokszámokra kell leginkább odafigyelni: az adott iparág forgalma a célpiacon, a tranzakciók száma és/vagy átlagos értéke, a szereplők szegmentációja, a fogyasztói célcsoport száma, jellemzői. Az adatok elemzése során meg kell állapítani, hogy az e-kereskedelem számára elérhető célpiac mekkora, azaz a forgalom kb. hány százalékát teszi ki az e-kereskedelem (vagy mekkora része terelhető ebbe az irányba), és ez mit jelent vevő- és tranzakciószámban. Az elemzésnél figyelembe kell venni az e-kereskedelmi piac fogyasztói szokásait, illetve az internetezőknek a célcsoport szempontjából releváns jellemzőit. (Csak két egyszerű példa: a boltban általában egy-két, míg az interneten több könyvet vásárolnak a vevők egyszerre; a horgászokon, mint célcsoporton belül az internetezők aránya valószínűleg ugyanannyi, mint a teljes lakosságon belül, míg a laptop- vagy okostelefon-vásárlók célcsoportján belül 99,99%.) - 25 -

A piaci potenciál megállapítása után jöhet az üzleti stratégia meghatározása vagy pontosítása. A vállalkozás elhelyezése a piacon, pl. a legnagyobb online szereplő akar lenni, vagy megelégszik egy kis szelettel? Ezeknek a célkitűzéseknek természetesen a realitások keretein belül kell maradnia. Fontos itt megjegyezni, hogy a tervezés e szakaszában megállapított dolgok a teljes tervezési folyamatra kihatnak, és ez determinálja a vállalkozás nagyságrendjét, kockázatosságát és a várható eredményességet. A stratégiának a következő alapkérdésekre kell megadnia a választ: - Mivel foglalkozik a vállalkozás? - Milyen piaci pozícióra tör? - Mi az üzleti modell? - Ki a célcsoport? Ha ismerjük a piacot és megvan a stratégiánk, akkor ezzel együtt már kijelöltük a bevételi céljainkat is. Ez alapján tudunk készíteni egy bevételi tervet (modellt), amely 3-5 éves időtávban modellezi a legfontosabb számokat: elérendő piaci részesedés, árbevétel, felhasználószám és/vagy látogatottság - illetve mindezek növekedési üteme. Érdemes háromféle tervet készíteni: egy pesszimista, egy realista és egy optimista forgatókönyvet. Végül a bevételi tervet ki kell értékelni a vállalati potenciál és e-piaci potenciál szempontjából, és ha szükséges, a célszámokat módosítjuk. 2. Szakasz: Értékesítési és marketingstratégia A bevételi modell fő számai között szerepeltetni kell, hogy a kitűzött bevételi célok mekkora felhasználószám, vásárlószám és/vagy látogatószám, valamint mekkora mennyiségű és értékű tranzakció mellett érhetők el. Azaz pontosan látnunk és tudnunk kell, hogy az elérendő bevételhez mennyi vásárlásra van szükségünk, ebből pedig kiszámolható a konverziós cél alapján, hogy mennyi látogatóra van szükségünk. Az értékesítési és marketingstratégia ezeket az értékesítési és marketingcélokat fogalmazza meg, a piaci szegmentáció alapján célcsoportokat és azokra szabott eszközöket rendel hozzájuk, valamint meghatározza azokat az indikátorokat, amik alapján a tevékenység hatékonysága mérhető lesz. A marketingstratégia nem keverendő össze a marketingtervvel, nem tartalmaz konkrét kampányokat, médiatervet, ez a stratégia csak a fő szempontokat és irányvonalakat foglalja össze. 3. szakasz: Az üzleti terv Az üzleti stratégia minden eleme végül lefordítható a számok nyelvére, azon belül is bevételekre is kiadásokra. A munka harmadik szakaszában egy olyan táblázat-modell készül, amely az összes olyan elemet tartalmazza, amely bevételt vagy költséget keletkeztet, illetve az ezekhez az elemekhez tartozó kalkulációkat is, képletek formájában. A bevételi oldal lényegében a már korábban elkészült bevételi modellen alapszik, kiegészítve még néhány elemmel (pl. szállítási költség, kapott jutalékok, pénzügyi műveletek bevételei). A kiadási oldal pedig a lehető legnagyobb pontossággal modellezi az értékesítéshez kapcsolódó költségeket (pl. áruk/szolgáltatások beszerzési értéke) és az összes eszköz és erőforrás költségeit. Mindezt természetesen időszakos bontásban: az első év általában havi, a másodikharmadik pedig negyedéves vagy éves bontásban készül. Az üzleti terv megmutatja a vállalkozás várható eredményét, a befektetési és finanszírozási szükségletet, de ami még talán ennél is fontosabb: a megvalósítás során az üzleti terv alapján folyamatosan ellenőrizni tudjuk magunkat és ha szükséges, korrigálhatunk.

- 26 -

Ha a fenti munkafolyamaton végigmegyünk és elkészül a teljes stratégiai és üzleti terv, akkor egy olyan tervezet kerül az e-kereskedő birtokába, amely alapján tervszerűen és hatékonyan tudja szervezni az operatív tevékenységét. Az üzleti terv nem szentírás, nem az a lényege, hogy kínos precizitással végre kell hajtani. Arra szolgál, hogy ha bármit változtatni, korrigálni kell, akkor annak hatásai kalkulálhatók legyenek.

- 27 -

6. Az e-kereskedelem szabályozási környezete Az alábbi fejezetben az e-kereskedelem szabályozási környezetét vizsgálom meg, azzal a céllal, hogy választ kapjunk arra a felvetésre, hogy alapvetően egy e-kereskedelmi egység beindítása egyszerűbb, kevésbé túlszabályozott, mint egy tényleges üzleté. A fejezetben jó képet kaphatunk arról, hogy milyen szabályoknak kell megfelelni, és milyen szabályokat kell betartani internetes áruházunk megnyitásakor.

6.1. Egy webshop indulásához szükséges feltételek, engedélyek, elvárások A fejezet alábbi részében sorra veszem az e-kereskedelemhez szükséges feltételeket, engedélyeket, megjelenítendő adatokat, a vásárló és eladó között létrejövő szerződés (ÁSZF) követelményeit, és ehhez hasonló dolgokat, amelyek megléte kritikus fontosságú a jól, és törvényi szempontból megfelelően működő webáruház üzemeltetéséhez. Ahogy azt fentebb is említettem az alap elgondolás az volt számomra, hogy bármennyire is bonyolultnak tűnhet, illetve akármennyi kritériumnak is kell megfelelni egy e-kereskedelmi egység elindítása során, ez még mindig egyszerűbb, és átláthatóbb, illetve kevésbé költséges folyamat, mint egy tényleges üzlethelyiséggel rendelkező bolt beindítása.

6.1.1. A webáruház nyitásához szükséges dokumentumok, engedélyek, információk Egy webáruház beindításához természetesen számos feltételnek meg kell felelni, különböző engedélyeket kell beszerezni, és számos információval nem árt tisztában lenni. Az alábbiakban az ehhez szükséges legfontosabb információkat gyűjtöttem össze. Egy webshop beindításánál tehát a következőknek kell megfelelni: •

Valamely gazdálkodási forma megléte. (egyéni vállalkozás, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, stb..)

•

Termék, vagy szolgáltatásértékesítéshez szükséges tevékenységi kör, vagy körök megléte.

•

„4791 - Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységi kör megléte.

•

Speciális termék esetén az értékesítéshez szükséges külön szakhatósági engedély megléte.

•

2007. március 31.-től nincs szükség a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál nyilvántartásba vételre.

•

2008. március 31.-től csomagküldő kereskedelem esetén nincs szükség üzlet, sem pedig vevőszolgálati helyiség fenntartására! Fontos, hogy ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha vásárlónak nem személyesen kell átvennie a megrendelt terméket.

•

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2009 júniusában módosított és 2009. október 1.-jétől hatályos 3. § (1) bekezdése szerint köteles a webáruház tulajdonos kereskedelmi tevékenységét bejelenteni a székhelye szerinti jegyzőnél (Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél). A bejelentés illetékköteles.

6.1.2. Az üzemeltető által megjelenítendő adatok - 28 -

Amennyiben a szükséges engedélyeket beszereztük és a webshopunk megépült, úgy számos adatközlési szabálynak meg kell felelnünk, amelyről sokan megfeledkeznek. Ez ráadásul nem csak a hatóságok miatt lényeges dolog, hanem magának az üzemeltetőnek is érdeke, hiszen az ügyfelek sokkal szívesebben vásárolnak egy olyan oldalról, ahol minden fontosabb adat meg van jelenítve, mint egy olyanról, ahol nem lehet tudni, hogy ki az üzemeltető, és mik az elérhetőségei. Tehát az alább adatok mindenképpen szükséges, vagy legalább ajánlott megjeleníteni a honalpunkon: •

Cégszerű elnevezés

•

Adószám

•

Cégjegyzékszám, kibocsátó cégbíróság megnevezése (vállalkozó esetén vállalkozói igazolvány szám, kibocsátó okmányiroda megnevezése)

•

Elektronikus elérhetősége (például e-mail cím)

•

Telefonszám

•

Engedélyhez kötött termék, vagy szolgáltatás értékesítése esetén annak meglétének igazolása, nyilvántartási szám feltüntetése

•

A kapcsolattartó személy neve

•

A szerződés nyelve (még akkor is, ha csak magyar)

•

A megkötött szerződés írásban kötöttnek minősül-e, iktatják-e, illetve az a későbbiekben visszakereshető-e?

•

A szerződés utal-e valamely magatartási kódexre, ha nem akkor is közölni kell a vásárlóval

6.1.3. Rendelési, szerződési feltételek Az alábbi részben azokat a feltételeket veszem számba, amelyekre szükség van ahhoz, hogy a vevő és eladó között létrejövő ügylet sikeres legyen. Tehát, hogy milyen információkat szükséges feltüntetnie az eladónak a vásárlással, a regisztrációval, stb. kapcsolatban. •

Termékkínálat meghatározása, milyen termékeket / szolgáltatásokat kínál a webáruház.

•

Rendelési információk, amelyben ismertetésre kerül, hogy a vásárlás regisztrációhoz kötött-e vagy sem, továbbá mikor történik a megrendelések feldolgozása, visszaigazolása, teljesítése. Praktikus tájékoztatni a vásárlót, hogy a megjelenített termék képek illusztrációként szerepelnek, és eltérhetnek a valóságtól.

•

Rendelés menetének ismertetése, milyen lépéseket kell tennie a vásárlónak a termékek megrendeléséhez.

•

Hibásan leadott, vagy teljesített megrendelések alkalmával szükséges teendők, korrigálási lehetőségek.

•

A megrendelt termék / szolgáltatás kifizetésének, lehetőségeinek ismertetése.

•

Házhoz szállítás díja, információk a kézbesítésről, csomagolásról.

•

Garanciális feltételek, teendők ismertetése a megrendelt készülék meghibásodása esetén.

•

Elállás jogának ismertetése a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről szóló törvény alapján. - 29 -

•

Praktikus lehet a törvény teljes egészében történő elérhetővé tétele, továbbá a vásárlóknak hétköznapi nyelven megfogalmazva is megjeleníteni a törvény tartalmát.

•

Elállás jogának gyakorlásának a menetének ismertetése (milyen formában kell jeleznie a vásárlónak az elállási szándékát).

•

Adatkezelési információk, melyben tájékoztatva van a webáruház felhasználója, és vásárlója az adatainak kezelésének módjáról, tárolásának időtartamáról, továbbá az adatok törlésének lehetőségéről.

Az Adatvédelmi Biztos irodájában egy megkeresésemre küldött állásfoglalásában arra a kérdésre, hogy webáruház tulajdonosoknak szükséges-e az adatvédelmi nyilvántartási szám igénylése, az alábbi választ kaptam: „Webáruház üzemeltetését az adatvédelmi nyilvántartásba nem kell bejelenteni, ha az ahhoz kapcsolódó adatkezelés során gyűjtött személy adatokat „csak” a szolgáltatás (adásvétel) teljesítéséhez (pl. postázás, számlázás) használják fel. Az adásvételhez szükségszerűen nem kapcsolódó adatkezelést (pl. adatok tárolása reklámanyag továbbítása céljából), illetve az egyéb célú adatkezelést azonban az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelenteni.” Mivel költségvonzata nincsen, mindezek ellenére célszerű megigényelni a nyilvántartási számot, főként ha az internetes kereskedő promóciós célokra is felhasználná a gyűjtött adatokat, például hírleveleket küldene a vásárlóknak.

6.1.4. A termékkel kapcsolatos megjelenítendő információk Természetesen a termékek megjelenítésének is vannak bizonyos formai követelményei. Ez nem csak az előírásoknak való megfelelés miatt fontos, hanem az eladó érdeke is, hiszen a vásárló sokkal nagyobb eséllyel vásárol meg egy vonzóan tálalt, jó fotókkal illusztrált, részletes leírásokkal rendelkező terméket. A következő információkat mindenképpen érdemes megjeleníteni egy webshopban: •

Termék neve

•

Termék ismertetője magyar nyelven

•

Jó minőségű termék fotó

•

Áru, vagy szolgáltatás ellenértékének meghatározása, kiskereskedelmi felhasználók részére minden esetben a bruttó, áfával terhelt árral, az egységárra vonatkozó szabályozás betartása mellett.

•

Akciós ár megjelenítése esetén, az akció időtartamának megjelölésével

6.1.5. ÁSZF Amennyiben egy ügyfél a vásárlója szeretne lenni egy webáruháznak úgy el kell fogadnia az Általános Szerződési Feltételeket és kizárólag abban az esetben veheti igénybe az oldal szolgáltatásait, amennyiben minden pontjával egyetért, és kötelező érvényűnek tekinti magára nézve. Ez a dokumentum általában nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, és a későbbiekben nem kereshető vissza, azonban ez jelenti az eladó és vevő között létrejött kapcsolat alapját, és ez biztosít megfelelő jogi védelmet mindkét fél számára a vitás ügyekben. Ez alapján egyértelmű, hogy az ÁSZF egy igen fontos dokumentum, és megírásakor nagy gonddal kell el járni, érdemes szakértőt bevonni.

- 30 -

A szerződés lényeges tulajdonságai az alábbiak szerint határozhatóak meg: •

Üzemeltetői adatok ismertetése

•

Megvásárolható termékek, szolgáltatások körének bemutatása

•

A kínált termékek kategória besorolása

•

Rendelési információk ismertetése

•

A megrendelések feldolgozásával kapcsolatos információk

•

Rendelés lépéseinek bemutatása

•

A megrendelt termék / házhoz szállítás díjának fizetésének ismertetése

•

Házhoz szállítással kapcsolatos információk, tudnivalók bemutatása

•

Házhoz szállítás díjszabásáról szóló tájékoztató ismertetése

•

Felhívás a csomagok átvételével kapcsolatosan

•

Jótállási, garanciális információk, tudnivalók

•

Az elállási jog ismertetése

•

Elállási jog gyakorlásának menetéről szóló tájékoztató

•

Adatkezelési információk

Az elállási jog esetében fontos megjegyezni, hogy az irányadó alapelv szerint 8 napon belül a vásárló visszaküldheti a terméket az elállási jog keretén belül. Ez a jog azonban nem vonatkozik mindenre, vannak olyan termékek, amelyekre a csomagolás felbontása után már nem érvényesíthető az elállási jog. Fontos kérdés még az elállási jog gyakorlásán belül, hogy a szállítási díjat az eladónak vissza kell-e fizetnie. A legújabb értelmezések alapján, amennyiben a szállítási díj külön kerül számlázásra, úgy azt nem szükséges visszafizetni, hiszen a kiszállítással a szerződés azon része teljesült, így arra visszafizetési igény nem érvényesíthető. Az alábbi esetekben a fogyasztó nem élhet az elállás jogával: •

Teljesen egyedi, kifejezetten a vásárló kérésére készített termék esetén. (pl.: ajándéktárgyak, a vásárló által biztosított fotókkal ellátva stb..)

•

Előre meghatározott időpontra szóló hotelszoba, vagy szálláshely foglalás esetén.

•

Repülőjegy foglalás, gépkocsi kölcsönzés, koncertjegy vagy belépő vásárlása esetén.

•

Gyorsan romló élelmiszerek vásárlása esetén .

•

Higiéniai termékek, étrend kiegészítők, vitaminok, szexuális segédeszközök, kellékek, kozmetikumok esetén amennyiben már kibontásra került a termék! Ha bontatlan, élhet a vásárló az elállási jogával!

6.2. Egy webshop indulásához szükséges anyagi feltételek, költségek A fejezet alábbi részében az e-kereskedelmi egység indításának költségi vonzatát vizsgálnám meg, amely során szintén az az alapvető várakozásom, hogy egy viszonylagosan kisebb összeg jön ki, és jóval kisebb költségekkel kell számolni, mint egy tényleges áruház megnyitása esetén.

- 31 -

Tehát először is az alapfeltételeket vizsgáljuk meg. A webáruház nyitásához szükség van valamilyen vállalkozási forma meglétére, melynek természetesen van egy alapítási költsége, amely Kft. esetében valahol 50.000 Ft környékén mozog. Ehhez jön még hozzá a könyvelő díja, amely viszonylag kisebb forgalom esetén havonta 15-25.000 forint körül mozog. Amennyiben az ügyvezetőnek van másik állása úgy nem terhelik járulékok, egyébként pedig 300.000 forint után adózik, amely nagyjából havi 150.000 forintos költséget jelent. Fő állású egyéni vállalkozóként nagyjából 70-80 forintot kell fizetni havonta. Ezen a ponton egyébként már meg is jelenik az e-kereskedelmi egység nyitásának egyik legfőbb előnye. Mégpedig az, hogy azok a feladatok, amelyeket egy ilyen online bolt beindulásakor, és működésének elején a vállalkozóra hárulnak, alapvetően munka mellett is elvégezhetőek, így havonta 80-150 ezer forintot spórolhat meg a vállalkozó, aki az induláskor a munkája mellett próbálja meg beindítani a saját e-kereskedelmi egységét. Itt még érdemes megjegyezni, hogy cég alapításkor a tevékenységi köröknél érdemes a lehető legszélesebb köröket megadni, mivel később a cégmódosítás komoly terheket róhat a vállalkozóra. A tevékenységi körök módosítása például nagyjából 50.000 forint. Ahogyan a korábbi részben láthattuk bizonyos engedélyekre is szükség van egy online bolt elindulásakor. Egy e-kereskedelmi egység beindítása bejelentés köteles tevékenység, amelyet a helyi önkormányzatnál kell bejelenteni, ennek illetéke 3000 forint, amely kevesebb, mint harmada a működési engedélyt terhelő 10.000 forintos illetéknek. Amennyiben az árult termékek köre nem von maga után valamilyen speciális szabályozást, illetve engedélyezési eljárást, úgy további engedélyre nincs szükség a webshop beindításához. Jól látható, hogy az e-kereskedelmi egység indulása viszonylag egyszerű folyamat, engedélyeztetése gyors és alacsony költségű. A fentiekben ismertettem a legfontosabb költségvonzatokat a vállalkozásunk beindításakor. Természetesen a cég fenntartásának is vannak költségei, úgy mint iparűzési adó, kamarai hozzájárulás, egyéb adók, valamint a céges számlavezetési díjak a banknál. Ezek költségeit vegyük nagyjából évi 50-100.000 forint közé. Itt természetesen a bevételekkel együtt növekvő adóktól, és költségtől eltekintünk, mivel az alaphelyzetet vizsgáljuk. Ezzel a résszel túl is lennénk az e-kereskedelmi egység legkevésbé költséges részén, azaz az induláson. A két legfontosabb rész még hátra van, amelyek minden bizonnyal a legnagyobb terhet fogják jelenteni egy vállalkozás indulásakor. Ezek a webshop megépítésének költségei, valamint a készletek. Vegyük előbb a webshop felépítésének lehetőségeit, és annak költségeit. Egy webáruházat háromféle képpen lehet üzemeltetni: webáruház bérlésével, webáruház szoftver alkalmazásával, valamint egyedi webáruház fejlesztésével. Az előbbi megoldások között természetesen igen nagy különbségek vannak költség, és egyéb szempontokból is, így kicsit részletesebben megvizsgálom a lehetőségeket.

6.2.1. Kész webáruház bérlése Ebben az esetben a megrendelő, azaz a vállalkozó egy kész, már kifejlesztett rendszert használhat, egyéb szoftver telepítése nélkül. A webáruház bérlés esetén ugyanis a szoftver a szolgáltató tárhelyéről fut, nem kell külön tárhelyet bérelni, így sem a kifejlesztési költségeket, sem a tárhely bérlést nem kell fizetni, hanem akárcsak egy tényleges üzlet esetében, havi bérleti díjat fizet a vállalkozó. A webáruház szoftverhez és annak forrásához azonban a bérlés esetén nem férhet hozzá a felhasználó. A webáruház bérlés előnyei:

- 32 -

•

Alacsony költségek.

•

Azonnali használhatóság.

•

Nincs szükség egyéni tárhelyre, nem kell szoftvert telepíteni.

•

A biztonsági és egyéb frissítések, új funkciók automatikusan bekerülnek a rendszerbe, mivel központi tárhelyről működik a webáruház, tehát folyamatosan új funkciókkal, lehetőségekkel bővül a rendszer, anélkül hogy a vállalkozónak bármit kellene tennie.

•

A szolgáltatók általában vállalják egyedi funkciók/modulok elkészítését.

A webáruház bérlés hátrányai: •

Kialakítása nem egyedi igények alapján történik

•

Nem lehet hozzáférni a program forrásához

•

Nehézkesek a fejlesztések

•

Gyakran elmaradott, régi rendszerek

•

Nehéz velük az élbolyba kerülni

A webáruház bérlésének költségei: A webáruház bérlése a legolcsóbb megoldás az e-kereskedelmi egység nyitására. A bérlés havi költsége az ingyenes megoldásoktól, a 15-20.000 forintos megoldásokig terjednek. Azonban, ahogy az előbbi felsorolásból is kitűnt számos hátránnyal jár ez a megoldás, így a magam részéről nem ajánlanám a webáruház bérlést azok számára, akik valamelyest is komolyan gondolják a vállalkozásukat.

6.2.2. Webáruház szoftver használata Webáruház szoftver használata esetén rendelkeznie kell egy webtárhellyel, ahonnan futtatni lehet a megvásárolt webáruház szoftvert. A webáruház szoftver (legtöbb esetben a forrása is) közvetlenül a webáruház tulajdonos birtokába kerül. A kész webáruház szoftvereknek vannak fizetős, és ingyenes, úgynevezett nyílt forráskódú változatai (open source). A kész webáruház szoftver használat előnyei: •

Általában hozzá lehet férni a program forrásához, ami szabadon módosítható.

•

Csak egyszer kell fizetni a webáruház szoftverért, utána nincsenek egyéb költségek.

A kész webáruház szoftver használata hátrányai: •

A webáruház szoftvernek webtárhelyre van szüksége, nélküle nem működik, tehát ha a vállalkozó nem rendelkezik saját szerverrel (aminek havi költségei is vannak), akkor mindenképpen számítani kell havi/éves tárhely költségekre.

•

Ha elkészítenek a fejlesztők egy biztonsági frissítést, akkor azt külön, az üzemeltetőnek, vagy a programozójának telepítenie kell a meglévő rendszerre, nem kerül bele automatikusan.

•

Ugyanez a helyzet az új funkciókkal is, hiába készül az adott szoftverhez új változat, azt telepíteni/frissíteni kell a rendszerre.

•

A szoftver használatát valakinek, azaz az üzemeltetőnek vagy egy alkalmazottjának, esetleg egy ismerősnek ki kell tanulnia. - 33 -

A webáruház szoftver költségei: A webáruház szoftver esetében a költségek csak a megvásárláskor léphetnek fel. Amennyiben fizetős a szoftver úgy, az ára nagyjából 50-500$ (10.000-100.000 forint) között mozoghat, ennél persze akár még költségesebb szoftverek is vannak a piacon. Az ingyenes szoftverekért nem kell fizetni, azonban ezek alkalmassága, és hatékonysága kétséges lehet. A nyílt forráskódú szoftverek szintén ingyenesek, azonban ezek tovább is fejleszthetőek, bár ehhez programozói háttértudásra van szükség. Mindent összevetve a webáruház szoftver már egy jobb megoldás, különösen, ha egy jól működő, megbízható szoftverre ruházunk be, azonban ezek ára gyakran megközelítheti a saját webáruház kifejlesztésének költségeit.

6.2.3. Teljesen egyedi webáruház fejlesztése Ha a vállalkozó igényeinek nem felelnek meg a bérelhető, és tárhelyre telepíthető kész megoldások, akkor lehet szükség egy teljesen egyedi webáruház kifejlesztésére. Egyedi webáruház fejlesztés esetén az egyszeri fejlesztési költségeken túl tárhely költségekre is számítania kell (bár ez a szoftver esetében is megvan). Az egyedi webáruház fejlesztés előnyei: •

A webshop teljes egészében a vállalkozáshoz igazodik, az üzemeltető személyre szabott megoldásokat kap, és könnyebben megvalósíthatja az elképzeléseit.

•

Egyedi megjelenés, egyedi külső, amely vonzza a látogatókat.

•

Az üzemeltető fantáziájának szinte semmi sem szab gátat, így az ötletek szabadon megvalósíthatóak.

Az egyedi webáruház fejlesztés hátrányai: •

Drága, a fejlesztési költségek nagyon magasak.

•

Új funkciók nem készülnek automatikusan, csak fejlesztéseken kleresztül.

•

Webtárhelyet kell fizetnie a működtetéséhez.

•

A biztonsági frissítések nem kerülnek automatikusan a fejlesztett rendszerbe, az is külön fejlesztést igényel.

Mindent összevetve a saját webáruház fejlesztése a legjobb opció egy vállalkozás számára, még annak ellenére is, hogy ez a legköltségesebb megoldás. Először is tárhelyet kell bérelnie az üzemeltetőnek, ez nagyjából évi 10-20.000 forint környékén mozog. A fejlesztés költségei igen széles sávban mozognak, az azonban elmondható, hogy 150.000 forinttól indul egy jól megszerkesztett webshop, de ez akár az 1 millió forintig is elmehet (ez egyébként már egy kicsit túlárazott szolgáltatásnak számít). A korrekt érték, az ár/érték arány szempontjából nagyjából 350-500 ezer forint környékén mozog. A webáruház kifejlesztése mellett a legnagyobb költség a készletezés az induláskor. Itt nagyon fontos szempont árult termékek kategóriája, hiszen nagyon nem mindegy, hogy tartós élelmiszert, vagy éppen bútort árul az adott kereskedő. A bútor, illetve a más nagy értékű termékek esetében akár az is megoldható, hogy a kereskedő nem is tart készletet, csak a beérkező rendelés esetén vásárolja meg az adott árut, majd továbbítja a megrendelőnek. Egyéb esetekben a termékskála van még nagy hatással a készlet méreteire, de általánosságban elmondható, hogy 300-800 forint közötti készlettel már el lehet indulnia egy webshopnak.

- 34 -

A termékek esetében még nagyon lényeges az is, hogy vannak-e képek a termékről, hiszen, ha nincsenek, akkor az üzemeltetőnek magának kell készíttetnie jó minőségű termékfotókat, amely szintén súlyos százezreket róhat a vállalkozóra, amennyiben ezt a szolgáltatást a piaci áron próbálja meg beszerezni. Az alábbi táblázatban a webshop indításához legszükségesebb költségeket foglaltam össze:

Ahogy az alábbi a fejezet eddigi részeiből kitűnt, egy viszonylag egyszerű és gyors engedélyeztetési folyamat eredményeképpen, valamint durván 1.200.000 forint befektetésével létrehozható egy a modernkor kihívásainak megfelelő, a legújabb igényekre válaszoló ekereskedelmi egység. Az összesített költségekben egyébként az első év várható működési költségei is bele számítottam, mivel az elején természetesen jó esély van a gyenge eladásokra, így nem árt, ha az induláskor egy kis biztonsági tartalékot számítunk a működésre. A fejezet következő, egyébként egy kicsit rövidebb részében arra keresem a választ, hogy az alábbi elemzéssel szemben, milyen szabályozási és költség vonzatai vannak egy tényleges üzlet beindításának.

6.3. Egy valódi üzlet beindításához szükséges költségek, és szabályozások Az alábbi fejezetben nem megyek olyan részletesen bele a tényleges üzlet beindításával kapcsolatos kérdésekbe, mivel nem ez alapvetően a dolgozatom témája, azonban egy kisebb elemzést adnék erre a kérdés körre is, abból a célból, hogy érzékeltessem a tényleges, valamint az e-kereskedelmi egységek beindítása közötti különbségeket.

- 35 -

6.3.1. Kereskedelmi egység technikai feltételei „Az értékesítés folyamata az egyes kereskedelmi egységekben az áru jellegétől, vagy akár az adott boltban alkalmazott értékesítési módtól függően eltérő lehet. Az eladás folyamatának tipikus lebonyolításához azonban elengedhetetlenek minimális technikai adottságok, melyek a következők lehetnek: •

Karbantartás megszervezése,

•

Energiaellátás biztosítása (áram, gáz)

•

Vízellátás biztosítása (víznyerés, vízelvezetés)

•

A dolgozók személyi igényeinek kielégítése (pl. étkezde, mosdó, stb.)

•

Adminisztratív feladatok ellátásának helyiségei és azok berendezései biztosítása

•

Biztonsági felszerelések beszerzése

•

Az esetleges környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés biztosítása.

6.3.2. A kiskereskedelmi egység önálló épületben való működtetésének ismérvei •

A kiskereskedelmi üzlet állhat egyetlen különálló épületben (önálló épület), vagy egy nagyobb épületen belül, más kereskedelmi egységekkel közösen (épületrész).

•

Az önálló épületben kialakított áruházak jellemzői:

•

könnyű megközelíthetőség: a főútról közvetlenül, jól látható, jó minőségű út vezessen a parkolóba,

•

a nagyobb áruházak a nem autóval érkezők számára közvetlen buszjáratot alakítanak ki,

•

parkolási lehetőség biztosítása: a vásárlóknak az üzlet méretétől függően parkolóhelyet kell biztosítani a kényelmes bevásárlás érdekében,

•

az áruátvételt az épületnek olyan részén kell biztosítani, ahol a vásárlókat nem akadályozza, de a szállítójárműveknek könnyen megközelíthető,

•

a boltok külső megjelenése tükrözi a bolt profilját (pl. az épület formája, tömege, jellege, kialakítása, az egyes áruházaknak saját jellemzői).”6

A fenti forrásból is jól látszik, hogy egy tényleges bolt beindításakor mennyivel több szempontot kell megvizsgálni, illetve az üzlet kiválasztásakor a potenciális boltnak mennyi kihívásnak kell megfelelnie. Nem meglepő, hogy az engedélyeztetési eljárás is sokkal bonyolultabb. A boltnak számos szabálynak kell megfelelnie, olyanoknak, mint különböző tűzvédelmi szabályok, raktározással, árubejövetellel kapcsolatos szabályok, HACCP rendszer, esetleg munkavédelmi szabályok stb. Emellett az engedélyek beszerzése is komoly terhet jelent a vállalkozó számára. Jó esetben persze lehet bérelni olyan boltokat is, amelyek minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, de ezek a lehetőségek nem feltétlenül mindig adottak. A különböző szabályok, és engedélyek sűrűjébe, most terjedelmi megfontolásokból nem mennék bele, az 6

https://ellato.bekesmegye.hu/store/tolto/000506/a_kereskedelmi_egysg_mkdsi_rendjhez_kapcsold_szablyok.html

- 36 -

azonban nyilvánvalónak tűnhet, hogy egy tényleges kereskedelmi egység beindítása szabályozási szempontból nagyság rendekkel bonyolultabb, mint az internetes változat beindítása. Ezért inkább át is térnék egy érdekesebb aspektusra, a fellépő költségek kérdésére.

6.3.3. Egy valódi üzlet beindításának költségei Először is a kezdetben fellépő költségek megegyeznek az e-kereskedelmi egységgel kapcsolatos költségekkel, azaz a vállalkozási forma létrehozásával, és fenntartásával, amelynek költségeit 50.000 forintos indulási, valamint 50.000 forintos évi költségnek vettünk. Azonban itt meg is jelenik az első különbség, mivel egy bolthoz minimum egy fő állású alkalmazottra szükség van. Amennyiben ezt a feladatot maga a vállalkozó látja el, úgy költségei 80-150 ezer forint között lesznek. Ha erre a feladatra külön alkalmazottat vesz fel, akkor a költségek szintén 100 ezer forint körül lesznek. A következő költség csoport a különböző engedélyek beszerzése, amelyeknél az utánajárás, és illetékbélyegek befizetése során nem túlzás azt állítani, hogy várhatóan 100 ezer forint körüli összeg megy el. Eddig jól látható, hogy a költség típusok megegyeznek, azonban egy tényleges üzlet esetében ezek a költségek jóval magasabbak. Egy klasszikus üzleti egységnél természetesen szintén szükség van készlet tartására, sőt ennek a készletnek akár még nagyobbnak is kell lennie, mint egy e-shop esetében, mivel a kirakatban, vagy vevőtérben elhelyezett termékek egy része nem, vagy nehezen értékesíthető. Azonban az e-shop esetén megadott 800 ezer forintos készlet itt is megállhatja a helyét, természetesen ez nagyban függ az eladásra kínált termékek körétől, hiszen bútorok, ékszerek, vagy órák esetében ez a szám nyilvánvalóan nagyság rendekkel nagyobb. Attól függetlenül, hogy valaki tényleges üzletet akar üzemeltetni, nem árt, ha jelen van az interneten is, azaz van egy saját weblapja, amely nagyjából 50-100 ezer forintos költséget jelent, amennyiben vásárlási funkció nincs rajta, azaz nem vesz részt az e-kereskedelemben. Eddig az üzlet beindításával kapcsolatos költség típusok nagyjából megegyeztek, és végső soron olyan óriási különbségek nem voltak, azonban most jön az igazán érdekes rész, a bolttal kapcsolatos kiadások. Az első és legfontosabb kérdés a bérleti díj. Budapesti árakon számolva, egy kis üzlet (mivel sem az e-kereskedelmi egység, sem az üzlet esetében nem több tíz milliós beruházásokban gondolkodtunk) 200-300 ezer forint. Alapvetően, ha a vállalkozónak szerencséje van, egy kis üzletet, jó megközelíthetőséggel, 200 ezer forintért már el lehet csípni. Azonban itt érdemes figyelembe venni, hogy általában 2 havi kaució szükséges (kb. 400 ezer forint), ráadásul nem árt legalább félévnyi, de akár évnyi tartalékkal (1.200.000-2.400.000 forint), mert nagyon kellemetlen tud lenni, ha az üzlet még nem indult be igazán, és a vállalkozónak nincs elég pénze a bérleti díj kifizetésére. Természetesen az is sokat nyom a latba, hogy milyen állapotban van a bolt, és mennyit kell még rákölteni. Még jó esetben is a berendezésekre költeni kell, amely legalább 150-300 ezer forintot felemészt. Ezen felül általában szükséges egy festés is, valamint egy műszaki állapotellenőrzés, valamint javítás (víz, villany, gáz, stb.), amely szintén legalább 150 ezer forintba kerül. Emellett még szükség van egy bizonyos méretű géppark (számítógép, stb.) beszerzésére is, illetve pénztárgépre, plusz a kirakat berendezésére, lefóliázására, amely a minimális költségek mellett is 200-300 ezer forintot jelent.

- 37 -

A fentiekben felsorolt költségek egy nagyon alapvető esetet vettek alapul, egy viszonylag kis bolt esetében, az optimális esetben elérhető minimum költségek alapján. A fent felsorolt költségeket az alábbi táblázat foglalja össze:

4. ábra: Egy valódi üzlet beindításával kapcsolatos költségek

Amennyiben összehasonlítjuk a fenti táblázatot a korábban közölt, e-kereskedelmi egységgel kapcsolatos táblázattal, úgy igencsak szembe ötlő a különbség. A közös tételek szinte kivétel nélkül nagyobb beszállási, valamint nagyobb éves költséget jelentenek, ráadásul számos, ez ekereskedelmi egység esetében nem jelentkező, költségtétel is szerepel a táblázatban. Természetesen mindkét esetben saját, azonban megalapozott, becslések alapján dolgoztam, de véleményem, és a tapasztalataim alapján a számításaim közel állnak a valósághoz.

6.4. Összegzés, költségek összehasonlítása, várakozások Az elemzésem végeredménye alapvetően megfelelt az eredeti várakozásoknak, miszerint egy online kereskedelmi vállalkozás létrehozása nagyság rendekkel olcsóbb és egyszerűbb, mint egy tényleges üzlet beindítása. Ilyenkor azonban joggal tehetjük fel magunknak a kérdést, hogy ha vajon többe kerül beindítani egy tényleges üzletet, akkor az vajon nagyobb megtérüléssel is kecsegtet-e? Nos, az általánosságban elmondható, hogy egy jól megválasztott üzlet természetesen többet termel az elindítását követően, mivel az emberek szeme előtt van, és nem nehéz napi 50-100, vagy akár több potenciális vásárlót becsábítani az üzletbe, azonban az itt elért bevételekhez sokkal nagyobb kiadások is tartoznak. Mivel nincs értékelhető tapasztalatom a témában, így csak becslésekkel tudok dolgozni ebben a kérdésben, de véleményem szerint egy akkora üzlethelyiség esetében, amekkorára kalkuláltam a költségeket, durván 1.500.000 forintos, maximum 2 millió forintos bevétel (egy általánosabb termékeket áruló bolt esetében, mint például tartós fogyasztási cikkek, kiegészítők és hasonló) enyhén optimista bevételnek tűnik. Ez egy átlagos profitkulcsot feltételezve (a forgalom 30%-a nyereség, az áfa kifizetéseket belekalkulálva) nagyjából 450-600 ezer forintos nyereséget jelent, azonban ebből még lejönnek a különböző adók, a munkaerőköltség, és a bérleti díj. Így végül havonta nagyjából - 38 -

100 forintos, vagy kevesebb adózott nyereség maradhat az üzemeltető számára, amely nem annyira rossz, azonban ha figyelembe vesszük a beszállási költségeket, és a kockázatot már korántsem annyira vonzó. Persze ez egy kezdeti becslés, és az üzlet beindulásával növelhető a forgalom, valamint a nyereség, azonban nehéz elképzelni, hogy egy ilyen kis 5 millió forintos forgalomnál többet tudna megcsinálni, amely jó üzemeltetés mellett talán az elérhető maximum. Ez nagyjából 1.500.000 forintos nyereséget jelentene, amely az adókat, és a költségeket levonva körülbelül 600 ezer forint körüli nyereséget jelentene, amely már kecsegtetőbb. Mondjuk itt azzal a feltételezéssel éltem, hogy az 5 milliós bevételt változatlan költségek mellett éri el a vállalkozó, azonban ez a feltételezés merőben hipotetikus. Most hasonlítsuk össze, hogy mire számíthatunk egy webáruház esetében. Az első hónapokban (1-3) egy jól elindított webáruház (amely mögött nincsenek milliós marketing kiadások) nagyjából 100-400 ezer forintos forgalmat tud elérni, amely jól láthatóan kisebb, mint a tényleges bolt forgalma azonban, vizsgáljuk meg a várható eredményt is. 300.000 forinttal számolva, és az előző példánkban vett profitkulcsot alkalmazva durván 100.000 forintnyi nyereség maradna a vállalkozó számára. Ebből még lejön a webáruház fenntartási költsége, amely durván 15.000 forint havonta (ezzel még fölé is mentem a fejezet elején megadott becsléseimnek), így marad kb. 85.000 forint adózás előtti eredmény, amely végül 54-60 ezer forintot jelent a vállalkozó zsebében, jóval kisebb beszállási költségek és kockázat mellett, valamint azt feltételezve, hogy a vállalkozó mindezt munka mellett végzi. De mennyi vásárló kell egy ekkora forgalomhoz egy webáruház esetében. Nos, arról már korábban is tettem említést, hogy általában az interneten vásárlók nagyobb összegeket költenek el egy-egy tranzakció során, mint a klasszikus vásárlók, mivel így tudják leginkább kiküszöbölni a szállítási díjakat. Egy átlagosan 5-7 ezer forintos átlagos tranzakció méret mellett, durván 50 vásárlásra van szükség egy ekkora forgalom eléréséhez. Amely nagyjából napi 2-3 vásárlót jelent, ez pedig gond nélkül teljesíthető napi 1 óra ráfordítással (természetesen a kiszállítást nem az üzemeltető végzi). De, mik a lehetőségei egy webáruháznak hosszú távon? Nos, ez az igazán érdekes kérdés, amely alapvetően az egész dolgozatom fő témája. A lehetőségek, a bevételi potenciálok szinte kiapadhatatlanok az internetes piacban. Amíg egy tényleges üzletnek fizikai korlátai vannak, és nem tud például 200 potenciális vásárlónál többet kezelni egy nap, addig egy jól működő, megfelelő alapokra helyezett, erős stratégiával, és vízióval rendelkező webáruház 2000 vagy akár még annál is több potenciális vásárlót vonzhat az oldalára. És ha ennek a forgalomnak csak az 1%-a átváltható tényleges vásárlásra, akkor az már 3 millió forint körüli bevételt jelent, napi 20 vásárlóval számolva, amely egy jól működő logisztikai, komissiózó rendszer mellett nem igazán jelent nagy többlet munkát a napi 3 vásárlóhoz képest. É ez a szám még csak egy érett, erős webáruházat jelent, korántsem egy top listásat, amely akár 10 millió forint forgalmat is megcsinálhat egy hónapban. Hogy a legnagyobbak 100 milliós bevételeiről ne is beszéljünk, amely hosszú évek kemény munkája mellett akár szintén elérhető cél lehet, hiszen az internet világában számos példa van arra, hogy egy-egy garázsvállalkozásból az évek során milliárdos, akár milliárddolláros vállalkozás született. És erre nem csak Amerikában, de Magyarországon is van példa szép számmal, vegyük például a legnagyobb online aukciós teret a Vaterát. Az alábbi elemzéssel természetesen nem azt akarom mondani, hogy ma már nem is érdemes tényleges üzletet nyitni, csak azt, hogy az internetes kereskedelem figyelmen kívül hagyása, jelentőségének, és lehetőségeinek elbagatellizálása jelentős bevételektől foszthatja meg a vállalkozót. Tehát manapság is lehet tényleges boltot nyitni, azonban az a vállalkozó, aki nem nyit az online lehetőségek, az e-kereskedelem felé az óriási lehetőséget szalaszt el, és hosszú távon a saját sikeres működését is kockáztatja.

- 39 -

A bolt nyitása egyébként nagyon is logikus döntés lehet az e-kereskedelmi célok mellett is, hiszen egy tényleges bolt erősítheti, támogathatja a webáruházat, például a személyes átvétel lehetőségével, amely csak üzlethelyiség megléte mellett lehetséges. Nem beszélve arról, a korábban már említett, tényről, hogy az induláskor a valódi üzlet hozhat nagyobb forgalmat, amely később akár átterelhető az online webáruházba is. A saját ismerősi körömből is tudok erre példát hozni. Egy különleges élelmiszerekkel foglalkozó bolt Budán az évek során komoly vásárlói bázist épített fel, és sikeresen üzemelt, majd nyitott egy webáruházat, amely olyan sikeres lett, hogy a valódi üzlethelyiségüket be is zárták mivel a forgalom nagy része már online folyt. Az alábbi fejezetben tehát arra próbáltam rávilágítani, véleményem szerint sikerrel, hogy egy online bolt létrehozása sokkal könnyebb, gyorsabb, és kevésbé költségesebb, mint egy tényleges bolt beindítása, emellett pedig hosszú távon sokkal nagyobb lehetőségekkel is bír. A következő fejezetem témája azon megoldások és stratégiák lesznek, amellyel egy sikeresen működő webáruház tovább növelheti a forgalmát, és akár felveheti a versenyt a legnagyobbakkal is.

- 40 -

7. Egy újonnan megjelenő piaci szereplő SWOT analízise 7.1. A SWOT elemzés célja és fogalma „A SWOT elemzés célja, hogy egy szervezet életében feltárja egy adott termékben / szolgáltatásban / környezetben / folyamatban stb. rejlő piaci lehetőségeket ez által segítse a menedzsmentet a döntéseik meghozatalában. A SWOT analízis elnevezés (magyarul GYELV) egy angol nyelvű rövidítést takar, melyet, ha kibontunk már meg is láthatjuk a SWOT lényegét: •

Strengths – Erősségek

•

Weaknesses – Gyengeségek

•

Opportunities – Lehetőségek

•

Threats – Veszélyek

Az analízis lényege, hogy egy táblázatba rendezve szedje össze az adott vállalat Erősségeit, Gyengeségeit, Lehetőségeit és Veszélyeit. Az elemzés előnye, hogy az egész vállalatra, intézményre alkalmazható és elvégzése könnyen és gyorsan megoldható, továbbá feltárja a vállalat egészének és legfontosabb területeinek erősségeit, azaz azokat a működési összetevőket, amelyek magas színvonalat tudnak biztosítani a versenyképesség érdekében.”7 Ahogy a fenti meghatározásból is kitűnik, a SWOT analízis egy viszonylag egyszerű és gyors elemzési mód, amely számos előnnyel járhat a vállalkozások számára. Minden esetben érdemes elvégezni, amikor egy szervezet valamit új szolgáltatás, vagy termék bevezetésén gondolkodik. Nos, ez alól az e-kereskedelmi egység indítása sem kivétel, így erősen ajánlott a SWOT elemzés elvégzése az indulás előtt, hiszen számos lényeges dologra fény derülhet az elemzés során, ráadásul egyszerűségéből adódóan bármilyen szintű vagy képzettségű vállalkozás, illetve vállalkozó elvégezheti, anélkül, hogy nagy többlet terhet vonna a szervezetre. A SWOT elemzés legfőbb előnyeit a következő táblázatban lehet összefoglalni: •

„Egyszerűség: Szakértelmet nem igényel.

•

Alacsony költségek: Nem szükséges a költséges betanítás.

•

Rugalmasság: A Marketing Információs rendszer hiánya nem jelent alapvető gondot.

•

Integráltság: Kezeli a különböző információforrások együttesét.

•

Együttműködés: A különböző területek összhangjához vezet.”8

Az elemzés során vizsgált tényezőket, hatásokat, jellemzőket egyébként alapvetően két részre lehet osztani. Egyik rész a belső tényezők, ezek az erősségek és gyengeségek. Az erősségek kategóriájába az olyan tényezők tartoznak, mint a versenyképesség, a pénzügyi erőforrások, a szakértelem, stratégia, stb. A gyengeségek alatt, olyan dolgokat lehet említeni, mint a stratégia hiánya, gyenge nyereségesség, működési problémák, gyenge szakértelem. A másik rész a külső hatások, amelyekbe a lehetőségek és a fenyegetések, vagy veszélyek tartoznak. Lehetőségek alatt lehet érteni az új célcsoportok, vásárlói csoportok kiszolgálását, a 7 8

http://www.idesol.hu/minsegfejlesztes/swot.html Józsa László, Marketingstratégia [2005], 107. oldal

- 41 -

diverzifikálást a termékek, és tevékenységek területén, piaci növekedést. A fenyegetések alatt az olyan hatásokat lehet érteni, mint az új versenytársak megjelenése, lassuló piaci növekedés, kedvezőtlen kormányzati politika, stb.

7.2. A makro környezet, azaz az e-kereskedelem SWOT analízise Mielőtt belevágnánk az induló vállalkozásunk SWOT elemzésébe, érdemes lehet a makro környeztet is megvizsgálni a SWOT elemzésen keresztül. Ezzel jó képet kaphatunk az ekereskedelemről, és arról, hogy egyáltalán érdemes-e belevágni az internetes kereskedésbe. A fejezet ezen részében egy rövidebb elemzést készítek, az e-kereskedelemről, tehát magát az iparágat elemzem, amelyben az induló vállalkozás működni szeretne. Erősségek •

24/7 nyitva tartás.

•

Akár globális piaci hozzáférés.

•

Alacsonyabb árak lehetősége.

•

Gyors és hatékony megoldások.

•

Alacsony munkaerőköltségek.

•

Kis befektetéssel is elkezdhető.

Gyengeségek •

Nincs közvetlen interakció az ügyfél és az eladó között, így az ügyfél meggyőzésének lehetősége nem igazán él.

•

Számos termék esetében az emberek inkább a személyes vásárlást preferálják.

•

A kiszállítási díjak növelhetik a termékek árát.

•

Magas vásárlói elvárások. A vásárlók ugyanazt a szolgáltatást várják el egy pár fős vállalkozástól, mint egy nemzetközi nagyvállalattól.

•

Pozíció az internetes keresőkben. Minél jobb pozícióban van egy oldal a keresőkben (különösen a Google esetében), annál nagyobb látogatói forgalmat, és bevételt termelhet. Ennek elérése problémás lehet.

Lehetőségek •

Az internetes felhasználók számának folyamatos, és gyors növekedése.

•

A jövő emberei egyre szívesebben vásárolnak az interneten keresztül.

•

Mára már hatalmas cégek is jelen vannak az interneten, és maguk költségére reklámozzák az e-kereskedelmet, amelyből a kicsik is profitálhatnak.

•

Nagy iparági növekedés.

•

Erős B2B hálózatok.

•

Szövetségkereső vállalkozások.

Veszélyek

- 42 -

•

Becstelen emberek, csalók is megjelennek ezen a területen, amely csökkenti az átlag emberek bizalmát és hitét az internetes vásárlás felé.

•

Óriási verseny.

•

Szabályozások. Előnytelen kormányzati beavatkozások a piacba.

•

Adatvédelmi aggályok. Sokan még mindig nem szívesen adják meg az adataikat interneten.

Az alábbi táblázat az e-kereskedelemmel kapcsolatos megállapítások foglalja össze:

5. ábra: Az e-kereskedelem SWOT analízise

7.3. Egy induló e-kereskedelmi vállalkozás SWOT analízise Az alábbi alfejezetben egy frissen piacra lépő vállalkozás SWOT elemzését végzem el. Mielőtt megvizsgálnánk az induló vállalkozás erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, és veszélyeit, érdemes megvizsgálni a konkrét piacot, amelyben tevékenykedik, azaz érdemes egy piacelemzést végezni, valamint a rendelkezésre álló erőforrások átgondolása is fontos lépés, így érdemes lehet egy erőforrás elemzés elvégzése is. Túlságosan részletesen nem szeretnék belemenni ezekbe a kérdésekbe, azonban érinteném a két témát:

7.3.1. Piacelemzés: A SWOT elemzés elvégzése, valamint a piaci működés elvégzése előtt célszerű piacelemzést készíteni, hiszen webshopunk eredményességét és az elérhető konverziót nagyban befolyásolja a célpiac megfelelő ismerete. - 43 -

Határozzuk meg a célpiacot Célszerű célcsoportunkat minél jobban leszűkíteni, illetve minél jobban körvonalazni, így meg tudjuk határozni, mi érdekli őket, és ezzel már elindultunk az igényeik kielégítésének útján, valamint az oldal marketingjét is sokkal hatékonyabban lehet végezni a célpiac részletes ismeretében. Mérjük fel, hogy a célcsoportunk hajlandó-e megvásárolni az általunk vásárolt termékeket online Vizsgáljuk meg, hogy az általunk kínált termékkör árusítható-e elektronikus úton, vagy a célcsoport nagy része inkább a régi módi vásárlást preferálja? Ezek tudatában érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen online marketing elemmel tudjuk őket elérni. Más időpontban és más módon kell hirdetnünk egy cégvezetőnek, egy háziasszonynak, vagy egy fiatal egyetemistának. Elemezzük a konkurenciát és a versenytársakat A célpiac felmérése és elemzése során nagyon fontos szempont a konkurencia és a versenytársak felmérése, kielemzése. Vajon inkább egy-két nagy szereplő uralja a célpiacot, vagy a piac inkább széttagolt, és sok kisebb szereplő tevékenykedik benne. Mennyiért, és milyen feltételekkel árulják az általunk is eladni kívánt termékeket? Mennyire erős a marketing tevékenységük, és milyen csatornákon keresztül végzik a marketingjüket? Ilyen és hasonló kérdésekre kell választ kapnunk a célpiac elemzése során.

7.3.2. Erőforrás elemzés Az erőforrás elemzés célja, hogy azonosítsa a vállalkozás számára rendelkezésre álló eszközöket, majd feltárja ezen erőforrások a versenytársakhoz viszonyított értékteremtő képességét. Az erőforrás elemzés alapján határozhatók meg a vállalat megkülönböztető vonásai, képességei, egyedi adottságai, versenyelőnyei, amelyekre támaszkodva kialakíthatja és megvalósíthatja a saját, egyedi arculatát, illetve stratégiáját. Az erőforrások elemzésnek több egymásra épülő szintje van, amelyek közül a leglényegesebbek a következők: •

Erőforrás átvilágítás.

•

Iparági és vállalati értéklánc elemzés.

•

Történelmi és iparági összehasonlítások.

•

Erős és gyenge pontok azonosítása.

Az erőforrások értékelése és elemzése két szintre terjed ki. Az első szint esetén az erőforrások két csoportját vizsgáljuk. Egyrészt vizsgálnunk kell az egyes konkrét erőforrások, mint például: •

A fizikai erőforrások: gépek, berendezések, épületek

•

Pénzügyi erőforrások: rendelkezésre álló tőke, nyereség, hitelképesség

•

Emberi erőforrások: képességek, tudás, vezetési színvonal.

Másrészről pedig elemezni kell az olyan kevésbé megfogható erőforrások milyenségét is, mint:

•

A vállalatról alkotott kép és

- 44 -

•

A vállalati kultúra.

Az erőforrások értékelését három szempont szerint lehet elvégezni: •

Milyen az erőforrások mennyisége és minősége a versenytársakhoz viszonyítva.

•

Lehet-e és ha igen, hogyan az egyes erőforrásokat jobban hasznosítani a jelenlegi termelés keretei között.

•

Lehet-e az erőforrásokat jobban hasznosítani, ha mást termelnénk.

7.3.3 Az induló vállalkozás SWOT analízise Most, hogy megvizsgáltuk a SWOT elemzés fogalmát és előnyeit, valamint az e-kereskedelmi iparágra végeztünk egy rövid SWOT elemzést, a fejezet következő részében egy újonnan induló, az e-kereskedelemben részt venni kívánó cég SWOT elemzését.

A belső tényezők Erősségek: Egy induló vállalkozás esetén azt gondolhatná az ember, hogy olyan sok belső tényezővel nem rendelkezhet, amelyet erősségként ítélhetünk meg, azonban ez nem feltétlenül van így, érdemes mélyen megvizsgálni a vállalkozás rejtett értékeit, hiszen olyan erősségekre bukkanhatunk, amelyekre akár nem is gondoltunk volna. •

Újdonság: Az induló vállalkozás esetében az újdonság erejét kétféle szempontból érdemes megvizsgálni. Egy részről úgy, hogy új megjelenőként nem vagyunk a korábbi tevékenységünk, üzletpolitikánk rabjai, így a fantáziánk, az ötleteink szabadon szárnyalhatnak, hiszen nem kell tartanunk attól, hogy korábbi ügyfeleinket elveszítjük. Az induláskor általában a nulláról építjük fel az oldalunkat, valamint a termékportfoliónkat is, így mindkét esetben a legmodernebb, és az új trendekhez leginkább alkalmazkodó megoldásokkal élhetünk, így akár könnyen az élvonalba kerülhetünk. Ha az indulást az újdonságok szempontjából jól építjük fel, akkor ez előnyként jelenhet meg a felhasználói téren is, hiszen az internetes vásárlók nagy része igen fogékony az újdonságok iránt.

•

Ötletek és innováció: Jó esetben az induló vállalkozás valami ötlet, vagy új dolog mentén épül fel, hiszen a huszadik egy sémára épülő webáruházat elég nehéz sikerre vinni. Azonban, ha van egy jó ötlet, valamilyen újdonság, amely akár saját kútfőből, akár a világ élvonalbeli megoldásaiból származik, az sikerre vihető. Ilyenkor még akár a nagyokkal is szemben előnyünk képződhet, hiszen lehet, hogy ők is tudnak egy-egy új innovációról, megoldásról, azonban félnek bevezetni, mivel nem tudják, hogy milyen hatással lenne ez a vásárlóikra.

•

Alacsony beszállási és működési költségek: Egy e-kereskedelmi egység beindítása jóval olcsóbb, mint egy tényleges bolt megnyitása. A legfőbb indulási költségek a webáruház elkészíttetése, a cégalapítás, valamint a szükséges engedélyek beszerzése. Erre jön rá még természetesen a készlet, amely megfelelő rendszer, és nagykereskedelmi kapcsolatok mellett viszonylag alacsony lehet. Ezzel szemben egy tényleges bolt megnyitásához ugyanezek a költségek kellenek (egy weblap egy hagyományos bolt esetében sem hátrány), plusz az üzlethez szükséges kaució (bérlés esetén), az üzlet kialakítása, majd onnantól fogva a havi költségek, mint a munkaerő, a bérleti díj, valamint a rezsi. Ezzel szemben egy webáruháznak nagyon alacsonyak a működési költségei, különösen a pályája elején.

- 45 -

•

Elkötelezett alkalmazottak: Egy induló kisvállalkozás esetében az alkalmazott, illetve alkalmazottak általában egyet jelentenek a tulajdonossal, tulajdonosokkal, amely igen nagyfokú elkötelezettséget jelent. Jó esetben az induló vállalkozó nagyon komolyan gondolja, amit csinál, így jó eredményeket érhet el. A munkája iránt elkötelezett vállalkozó agilis, időt, energiát nem sajnálva halad a célja felé, és megbízható, így jó alapokon nyugszik az induló vállalkozása. Tehát, ha egy egyébként képzett, határozott, és elkötelezett ember dönt saját vállalkozása beindítása mellett az erősségnek tekinthető, mivel igényes a saját maga által elvégzett feladatokra.

•

Stratégia: Amennyiben a vállalkozás egy jól átgondolt stratégia mentén vág bele az ekereskedelembe úgy az könnyen értelmezhető erősségként. Az előző fejezet végén már írtam a stratégia készítés fontosságáról és menetéről. Ha a vállalkozás jól átgondolt, reális célokat tűz ki maga elé, végez piackutatást, és egyéb elemzéseket a piaccal, és a célközönséggel kapcsolatban, úgy kialakíthat egy olyan stratégiai tervet, amely erősségnek tekinthető az új piacra való behatolásakor.

Gyengeségek: A belső tényezők vizsgálata során igen fontos a potenciális gyengeségek számba vétele, mivel egy induló vállalkozás esetében ebből valószínűleg több is van, mint az erősségekből. Azonban a lehetséges gyengeségek számba vétele, és kielemzése már önmagában hatalmas előnyt jelenthet, mivel meglátjuk, hogy mikre érdemes odafigyelni, és milyen tényezőket kell elkerülni, illetve kiküszöbölni. •

A stratégiai előkészítés hiánya: A mai üzleti életbe belevágni egy jól átgondolt, biztos alapokon nyugvó stratégia nélkül olyan, mintha fegyver nélkül mennénk csatába. Az előző fejezetben rávilágítottam a stratégia készítés lényegére és fontosságára. Az ott megvizsgált módszerekkel már egy jó alapot kaphatunk az induló vállalkozásunkhoz, amely sokat segíthet a növekedésben, és a bevételi célok elérésében. A jó stratégia pedig, ha nem is feltétlenül tudatosan, de a vásárlóknak is imponál. A mai internetes falhasználók nagyon fogékonyak a megfelelő működésre, és szívesebben vásárolnak egy olyan cégtől, amely nyilvánvalóan tudja, hogy mit csinál, és mit akar, mint egy olyan cégtől, amely céltalanul kóborol az üzleti élet tengerén. Az előbbi állapot elérésben segíthet a jó stratégiai terv megléte, ennek hiánya pedig az utóbbi állapothoz vezethet, amely óriási gyengeségként fogható fel az induló vállalkozás életében.

•

Képzetlen munkaerő: Ahogy az elkötelezett és képzett munkaerő előrevisz egy vállalkozást, úgy a képzetlen munkaerő akadályozza azt. Bármennyire is csábító, és liberális az e-kereskedelmi piac, megfelelő, legalább alap szintű képzettség, és tudás nélkül nem szabad belevágni. Amennyiben nincs legalább egy ember a cégben, vagy akár azon kívül, aki jártas az internet világában, és az elektronikus kereskedelemben, úgy igen veszélyes, és kockázatos belevágni ebbe az üzleti formába. Ez a fajta gyengeség nagyon hamar meglátszik a cég eredményeiben, hiszen a mai felhasználók igen érzékenyek a hatékonyságra.

•

Gyenge piaci szakértelem: A piac nem megfelelő ismerete szintén jelentős gyengeségként jelenhet meg egy induló vállalkozás esetében. Természetesen minél nagyobb szakértelemmel, illetve tapasztalattal bír valaki az adott piacon, annál jobbak az indulási esélyei. A piaci szakértelem hiánya nagy gyengeség lehet, azonban nem lehetetleníti egy induló vállalkozás lehetőségét. Ez kiküszöbölhető azzal, ha az indulást megelőzően, a tervezési szakaszban komoly elemzést és információgyűjtést végzünk az adott piaccal kapcsolatban. Tehát az igazi gyengeséget nem is feltétlenül az jelenti, ha

- 46 -

nem rendelkezünk megfelelő piaci szakértelemmel, hanem az, ha ebbe belenyugszunk, és úgymond vakon vágunk bele az e-kereskedelembe. •

Idejétmúlt termékek és megoldások: Ahogy arról már korábban is tettem említést az internet világa, és az e-kereskedelem az egyik leggyorsabban fejlődő szektor, ráadásul a felhasználók itt még inkább érzékenyek és kiéhezettek az újdonságokra. Ezáltal igen nehéz érvényesülni, és sikeresnek lenni ebben az iparágban a régi, divatja múlt megoldásokkal. Ha a harmincadik webshopként ugyanazokat a termékeket áruljuk, és ugyanazokkal a megoldásokkal élünk, mint a többiek, akkor nehéz kitűnni a tömegből, és sikeressé válni, hiszen a már piacon lévők elviszik az általunk áhított piaci részesedést. Mindenképpen innovatívnak kell lennünk annak érdekében, hogy elkerüljük az ósdi, régi módi megoldások csapdáját, amely óriási gyengeségként jelenhet meg az internetes piacon.

•

Gyenge imázs: Az induló vállalkozás esetében természetes, hogy nem áll a cég mögött egy jól kialakult, erős imázs, illetve márka. Ez az induláskor mindenképpen terhet jelent a vállalkozás számára, és gyengeségként értelmezhető. Amíg teljesen újak vagyunk a piacon addig a gyenge, illetve szinte nem létező imázs óriási gyengeség. Hiszen ebből kifolyólag nincs meg a megfelelő bizalom a vásárlókban, és ez gyakran a vásárlások elmaradásához, meghiúsulásához vezethet. Ez azonban nem szegheti kedvünket, hiszen jól átlátható, kiszámított működéssel, folyamatos fejlődéssel és fejlesztésekkel elnyerhetjük a vásárlók bizalmát. És a vásárlói elégedettséggel, illetve az elégedett vásárlók számának növekedésével elkezdődhet imázsunk megerősödése, és a saját márkánk kiépülése.

A külső hatások: Lehetőségek: A külső hatások, tényezők vizsgálata során először a potenciális lehetőségeket vizsgálom meg. Lehetőségek alatt lehet érteni az olyan, korábban már említett tényezőket, mint a különböző célcsoportok, piaci növekedés, demográfiai és társadalmi változások, valamint a gazdasági növekedés. •

Gyors piaci növekedés: Az e-kereskedelemben rejlő egyik legnagyobb lehetőség a gyors piaci növekedés. Ahogy azt a 3. fejezetben is bemutattam az e-kereskedelem az elmúlt években, az egyébként gyenge makro környezet ellenére is növekedni tudott. Ráadásul Magyarországon az éves növekedésnek az 50%-át az új indulók adják, így bőven van lefölözhető részesedés a piaci növekedésből. Ez egy óriási lehetőség egy induló vállalkozás számára, aki az e-kereskedelemben akar tevékenykedni, szemben például a klasszikus kiskereskedelemmel, amely inkább stagnált az elmúlt időkben.

•

Külpiaci nyitás: Bár a külpiaci nyitás egy kicsit nagyra törő elképzelésnek tűnhet egy induló vállalkozás esetében, azonban manapság ez már viszonylag könnyen megoldható. Európában szabad a piac tehát mindenféle korlátozás nélkül árulhatjuk a termékeinket Európa szerte, ráadásul számos szállítmányozó cég ajánl európai szállítási lehetőséget, versenyképes árakon. Egy külföldi honlap elkészítésének költsége elenyésző, hiszen ugyanazt a motort lehet használni az oldalhoz, mint az eredeti esetében, így ez sem különösebb tényező. Ráadásul termékeinket az olyan nemzetközi piactereken is árulhatjuk, mint például az eBay. Tehát bármennyire is nagyra törő elképzelésnek tűnik, a külpiaci nyitás nem egy lehetetlen dolog, és a nemzetközi piacon való megjelenéssel óriási lehetőségek nyílhatnak meg az induló vállalkozás előtt.

- 47 -

•

Önelégült, vagy nem kellően innovatív versenytársak: A piacon már jelenlévő szereplők beleeshetnek abba a hibába, hogy megelégednek a kivívott piaci részükkel, és önelégültté válnak, valamint azt gondolják, hogy nincs szükségük valódi fejlesztésekre ahhoz, hogy a vásárlóközönségüket megtartsák, illetve növelni tudják. Ez szintén jelentős lehetőségként jelenhet meg egy frissen induló, azonban nagyon elszánt, ötletes, és innovatív vállalkozás számára. Ha egy induló vállalkozás elég ügyes, és jól odafigyel a piac, illetve a célcsoportok igényeinek változására, akkor könnyen elorozhatja a kissé álmosabb, nem kellően agilis vállalkozások piaci részét.

•

Társadalmi és internetes felhasználói változások: Azt ma már mindenki tudja, hogy egy gyorsan változó világban élünk. Egyes piacok egy röpke évtized alatt teljesen átalakulhatnak. Az internet tovább fokozza a változás gyorsaságát, amely előnyként jelenhet meg, ha a vállalkozás tisztában van a változások jelentőségével, és azzal, hogy ezt hogyan konvertálhatja bevétellé. Egy jó példa a magyar e-kereskedelmi piac átalakulásáról: A harmadik fejezetben írtam arról, hogy 2011 végére ugyanannyi nő vásárolt az interneten, mint férfi. A GKIeNet becslései alapján pedig 2012-ben már várhatóan fel is fog borulni ez az arány, és több nő fog interneten keresztül vásárolni, mint férfi. Mit lehet ebből leszűrni? Azt, hogy aki egyre jobban odafigyel a nőkre, a női igényekre, az jelentős piacra tehet szert. Tehát 2012-ben a női vásárlók remek lehetőségeket biztosítanak az ilyen változásokra érzékeny vállalkozások számára.

•

Szövetségkereső vállalkozások: Egy induló vállalkozásnak nem feltétlenül egyedül kell helytállnia az e-kereskedelemben. Mára számos partneri lehetőség rendelkezésre áll a magyar e-kereskedelmi szférában. Vegyünk például az allgroup.hu Kft. megavállalkozását a Grando.hu-t, ahova bármelyik webshop beregisztrálhat, és megjelenítheti a saját ajánlatait. Hasonló alapelven működik az olcsobbat.hu és az olcso.hu is. Emellett óriási népszerűségnek örvendenek a különböző árukereső szolgáltatások is, mint például az arukereso.hu vagy az argep.hu. Mindegyik oldal azon egyszerű alapelv alapján működik, hogy külső oldalak ajánlatait jeleníti meg bizonyos jutalékért, vagy kattintások alapján számított költségért. Ez nagy lehetőséggel bír, különösen egy induló vállalkozás számára, hiszen plusz nézettséget, és forgalmat hozhat az oldalra, ami igen fontos dolog, pláne egy kis látogatottságú, induló e-shop esetében.

•

Gazdasági növekedés: A potenciális lehetőségek között természetesen a gazdasági növekedés igen jelentős tényezőként említhető. Sajnos azonban ma, és a következő évben sem Magyarországon, sem Európában nem várható valódi gazdasági növekedés, sőt egyre komolyabb a lehetőség a recesszióra, tehát ez jelenleg nem tekinthető lehetőségnek. Azonban a gazdasági recessziónak, illetve a recesszió lehetőségének van egy nem teljesen nyilvánvaló oldala, amely akár lehetőségként is megjelenhet az induló vállalkozás életében. Nyilvánvaló, hogy nehéz gazdasági időkben, mint amilyet most is élünk, nehezebb egy vállalkozás beindítása. Azonban ha az ilyen akadályokkal teli, nehéz időkben egy vállalkozásnak mégis sikerül megvetnie a lábát a piacon, és jó pozíciót elérnie, akkor a gazdasági felfutás idején (ami előbb-utóbb törvényszerűen be fog következni) sokkal jobb helyzetben lesz, mint az akkor indulók, és komoly lehetősége lesz a növekedésből minél nagyobb szeletet kivágnia.

•

Új értékesítési rendszerek: Az e-kereskedelemben használt megoldások és rendszerek fejlődése folyamatos lehetőségeket nyújt a már piacon lévő és az induló vállalkozások számára is. Vegyük például az egyik legújabb és legbiztatóbb logisztikai megoldást a dropshipping-et. Ez a Magyarországon még kevéssé ismert, azonban külföldön már hódító megoldás nagy lehetőséggel bír különösen az induló vállalkozások számára, hiszen ennek használatával a kereskedőnek nem is kell készletet tartania. A dolog lényege, hogy az

- 48 -

internetes kereskedő megjeleníti a honlapján egyes nagykereskedők, vagy gyártók termékeit, anélkül, hogy tényleges tartana ezekből a termékekből készletet. Amint egy rendelés beérkezik a kereskedőhöz, az továbbítja az információkat a partnernek, aki kiküldi a megrendelt árut a vevőnek. Ez a megoldás különösen hatékony és profitábilis lehet olyan nagy értékű termékek esetében, mint például a bútorok. Ráadásul így könnyedén bővíthetjük a választékunkat anélkül, hogy komoly összegeket fektetnénk be a készletekbe, illetve a raktározásra. Veszélyek: A külső tényezők vizsgálatának második része a potenciális veszélyek megvizsgálásából áll. A veszélyek alatt olyan tényezőket érthetünk, mint az erős versenytársak, változó igények, vagy előnytelen reguláció, illetve kormányzati döntések. •

Külföldi versenytárs megjelenése a hazai piacon: Egy nagy, külföldi versenytársa megjelenése a hazai piacon minden iparágban óriási veszélyt jelent, és ez az ekereskedelemben sincs másképpen. Mivel ezek a vállalatok már kiépített márkával, óriási erőforrásokkal rendelkeznek, így nagyon komoly veszélyt jelenthetnek az induló, vagy még fiatal, de akár az érett vállalkozások üzletek számára is. Vegyük például az egyik esetet, amelyet még a harmadik fejezetben említettem. A legújabb források szerint az Amazon.com, a világ egyik legnagyobb online boltja már építi a raktárát Szlovákiában, amellyel a közép-európai piacot szeretné megcélozni. Ez természetesen óriási fenyegetést jelent minden az e-kereskedelemben érdekelt, magyar vállalkozásnak. Vagy például egy másik példa, a világ egyik legnagyobb szállásközvetítő oldalnak, a booking.com-nak a példája, amely nem régiben jelentette be, hogy irodát alapít Budapesten, ez pedig óriási versenyt és kihívást jelent a magyar szállásközvetítő oldalak számára. A külföldi versenytársak megjelenése a hazai piacon tehát egy állandó veszélyt jelent, azonban ez nem szegheti kedvét az induló és meglévő vállalkozásoknak, mivel az internetes piacon minőségi szolgáltatásokkal könnyen fel lehet venni a versenyt akár a multikkal is. Ráadásul a figyelmes hazai vállalkozónak van egy nagy előnye a külföldiekkel szemben, mégpedig az, hogy jobban érti a hazai piacot, és jobban ki tudja elégíteni a hazai igényeket.

•

Változó fogyasztói igények és ízlések: Az eddigi elemzésem során már sokszor kitértem arra a tényre, hogy a mai fogyasztói igények folyamatosan változnak, és ez hatványozottan igaz az internetes kereskedelemre. Ha egy vállalkozás nincs tisztában ezekkel a változásokkal, illetve nem követi azokat kellőképpen, akkor ez óriási fenyegetést jelenthet a bevételekre, és a vállalkozás jövőjére. A mai sikeres vállalkozások egyik legfőbb jellemzője, hogy nagyon hamar válaszolnak a fogyasztói igények és ízlések változására, sőt gyakran előbb reagálnak, minthogy ez a változás tudatosulna a fogyasztók nagy részében. A sikertelen vállalkozások pedig gyakran azért vannak sikertelenségre ítélve, mert nem veszik észre, illetve nem értik meg kellőképpen ezeket a változásokat, és nem tudnak megfelelő választ adni ezekre. A mai, gyorsan változó társadalmunkban ezek a változások óriási fenyegetést jelenthetnek a vállalkozásokra, így nagyon fontos, hogy a piac élén járjunk ezekben a tényezőkben, hiszen jelentős részben ezen múlhat a vállalkozásunk sikere, vagy sikertelensége.

•

Recesszió: Sajnos jelenleg a magyar, az európai, és a globális gazdaság is a recesszió határán táncol, így ez a fenyegetés nagyon is reális mindenki számára. Be kell látnunk, hogy a magyar gazdaság nincs valami jó helyzetben, így ez nyilvánvalóan hatalmas fenyegetést jelenthet a vállalkozásokra. Egyre kevesebb a munka, és a fizetések sem emelkednek olyan ütemben, ahogy az infláció csökkenti a vásárlóerőt, így egyre kevesebb pénz marad az emberek zsebében, amelyet az interneten költhetnének el. - 49 -

•

Növekvő szabályozás: Ahogy azt a korábbiakban már bemutattam az internetes szektor egy erőteljesen növekvő iparág, ráadásul fiatalságából adódóan még nem olyan mindenre kihatóan szabályozott. Az ebben a szektorban megjelenő vállalkozások számára nagy fenyegetést jelent a későbbi szabályozások veszélye. Olyan nagy pénzek mozognak az interneten, hogy ez nyilvánvalóan az állam figyelmét sem kerüli el. Sosem lehet tudni, hogy a mindenkori kormány, illetve kormányok mikor állnak elő olyan új szabályozással, amely negatívan érintené a piaci szereplőket.

•

Adatvédelmi aggályok: Egy sikeres internetes vásárláshoz számos adatot meg kell adnia az ügyfélnek, ilyen például a név, e-mail cím, telefonszám, és a lakcím. Ahhoz, hogy ez eladó sikeresen célba jutassa a kiválasztott terméket, ezen adatok megadására szükség van. Azonban a csalásoktól, kéretlen hírlevelektől és telefonhívásoktól, esetleges személyazonossági visszaélésektől tartva a fogyasztók nem szívesen adják meg ezeket az adatokat. Ez természetesen komoly fenyegetést jelenthet különösen egy induló vállalkozás esetében, amellyel szemben még nagyobb a bizalmatlanság, hiszen a fentebb említett adatok nélkül nem lehet sikeres vásárlást végrehajtani.

•

Óriási verseny: Mivel az internetes kereskedelem egy virágzó üzletág mindenki ki akarja venni a maga részét belőle, ez pedig óriási versenyhez vezet a piacon. Egy induló vállalkozásnak nem csak a külföldi versenytársaktól kell félnie, hanem a piacon már régebben jelenlévő nagy, magyar vállalkozásoktól is. Ráadásul az is veszélyt jelen az újonnan indulókra, ha az e-kereskedelem egy viszonylag új részébe vágnak bele, hiszen ha itt sikerül sikereket elérni, és piaci részt szerezni, akkor biztosak lehetünk benne, hogy erre a nagy vállalkozások is szemet vetnek, emellett pedig a kicsik is szerencsét próbálnak ezen a területen. És ezek a később indulók a korábbi, úttörő vállalkozás eredményein, és fáradozásain keresztül próbálják meg lefölözni az induló vállalkozás jogos jussát. Egy ilyen nagy, és gyorsan fejlődő piacon farkas törvények uralkodnak, és folyamatosan számolni kell a már meglévő, illetve a később érkező konkurenciával. Ennek figyelmen kívül hagyása, vagy jelentőségének nem kellő elismerése nagy veszélyt jelenhet az induló vállalkozás számára.

Az alábbi táblázat az induló e-kereskedelmi vállalkozás SWOT analízisének megállapításait foglalja össze:

- 50 -

6. ábra: Egy induló e-kereskedelmi vállalkozás SWOT analízise

A fenti fejezetben 2 SWOT elemzést végeztünk el, egyet a makro környezetre, egyet pedig magára a frissen induló vállalkozásra. A SWOT elemzés egyik legnagyobb előnye, hogy nagyon egyszerű, szinte bárki által elvégezhető, azonban az elemzés végeredménye nagyon hasznos információkkal lehet tele. Az elemzés végeredményéből összeállított két táblázat jól összefoglalja azon tényezőket, amelyek erősségként vagy gyengeségként, illetve azokat a hatásokat, amelyek lehetőségként, vagy veszélyként értékelhetőek. Ezen ismeretek birtokában az induló vállalkozásnak arra kell ügyelnie, hogy a lehetőségeket és az erősségeket minél jobban kihasználja, a gyengeségeket vagy veszélyeket pedig elkerülje.

- 51 -

8. Drop shipping, közösségi vásárlás, SEO A korábbi fejezetekben képet kaphattunk az e-kereskedelmi piac növekedéséről, valamint a benne rejlő piaci potenciálokról. Az alábbi fejezet célja, hogy néhány újfajta online megoldást, és stratégiát ajánljon a bevételek növeléséhez, és ahhoz, hogy a már stabilan működő webáruház minél nagyobb látogatottságra, és ezen keresztül nagyobb profitra tehessen szert, és akár beléphessen a legnagyobb piaci szereplők közé. Tehát a korábbi fejezetek hasznos információkkal láttak el egy e-kereskedelmi egység elindításának kérdéseivel kapcsolatban. Szó volt a e-kereskedelem szabályozási és költség vonzatairól, az e-kereskedelem technikai és szervezeti tényezőiről, és egy újonnan induló vállalkozás SWOT elemzését is elvégeztük. Ezen tudás birtokában már egyértelmű lehet előttünk az e-kereskedelemben rejlő bevételi potenciál, valamint az e-kereskedelmi egység indításához is megfelelő információkkal vérteztük fel magunkat. Azonban a munka nem ér véget azzal, ha megalapítottuk a saját webshopunkat. Az igazi harc még csak ekkor kezdődik, hiszen számos kisvállalkozás is, valamint több nagyvállalkozás is tisztában van az ebben a piacban rejlő lehetőségekkel, így komoly konkurenciára számíthatunk ezen a területen. Az alábbi fejezet célja, hogy megismertessen egy-két újfajta, élvonalbeli megoldást és stratégiát, amely segíthet a már működő webáruházunk nézettségi, valamint bevételi adatainak javításában. A fejezet legfőbb témakörei, a közösségi vásárlás, a keresőmotoros optimalizálás, azaz a SEO, valamint a drop shipping lesznek.

8.1. Közösségi vásárlás A közösségi vásárlás egy viszonylag újfajta e-kereskedelmi megoldás, amely szinte futótűzként terjedt el a világban, az ötletgazda Groupon sikerét követően. Elég csak arra gondolnunk, hogy a magyar piacvezető, Bónusz Brigád megjelenését hány magyar közösségi vásárlós oldal piacra lépése követte. Az alábbiakban a kozossegivasarlas.hu oldalt által adott meghatározást, és leírást idézném, hogy egy kicsit jobb képet kapjunk a közösségi vásárlás lényegéről, és lehetőségeiről. „A közösségi vásárlás az e-kereskedelem egyik módszere, ahol a vásárlók barátai, ismerősei is részt vesznek a vásárlás élményében. A közösségi vásárlásra alapuló oldalak megpróbálják utánozni azt a módszert, azokat a közösségi interakciókat, amelyek előfordulnak a bevásárlóközpontokban és üzletekben. A közösségi vásárlás oldalakat három csoportra oszthatjuk A közösségi vásárlásra sokféle meghatározást használhatunk, sokféleképpen definiálhatjuk, de három nagy csoportba tudjuk őket rendezni: Csoportos vásárlás, Vásárlói közösség vagy Ajánló rendszerek. A csoportos vásárlói oldalak közé tartoznak a következő oldalak: SocialShopper , Groupon , LivingSocial , GoodNews , és BuyWithMe. Ezeknek az oldalaknak a modellje arra épül, hogy ösztönözzék az embereket, főként a közösségi oldalak bevonásával, több ember vásárlása esetén kedvezményt adnak.

- 52 -

A vásárlói közösségek hasonló érdeklődésű embereket gyűjtenek, hogy megvitassák, megosszák a termékkel kapcsolatos információkat vásárlás előtt. A közösség generálja a termékkel kapcsolatos összes információt. Emellett sok ilyen oldal lehetővé teszi a regisztráltaknak saját bevásárló lista összeállítását és megosztását a barátaikkal. Ezt a modellt a következő oldalak követik, uralják nemzetközi szinten: Kaboodle , Stylefeeder , és Polyvore Mindegyik divat témájú, de nem korlátozódik a piac kizárólag erre a témára. A Shiny Orb például egy esküvői közösség. A tevékenység alapú közösségek (utazás, sport) szintén ebbe a csoportba tartoznak. Az ajánló rendszerek lehetővé teszik a vásárlóknak, hogy tanácsokat adjanak a többi vásárlónak. Az eddigi modellek leginkább arról szóltak, hogy a nagyobb online áruházak, mint például az Amazon adott válaszokat a leendő vásárlók felmerülő kérdéseire. A ShopSocially , Blippy és Swipely olyan feltörekvő oldalak, amelyek helyet adnak a vásárlás előtti beszélgetésekre a barátokkal, ismerősökkel. A közösségi vásárlás előnyei a kiskereskedők számára A közösségi vásárlói oldalak extra bevételt nem, de átkattintásokat generálnak, és a reklám értékük sem elhanyagolható. Egyes oldalak az adatbázist is kiadják a partnernek, hogy a sales divízió használható leadekkel tudjon dolgozni a későbbiekben. A közösségi vásárlás előnyei a vásárlók számára A közösségi vásárlói oldalak a különféle módszerekkel motiválják a felhasználóikat a vásárlásra. Egyes oldalak semmilyen extra értéket nem adnak, más oldalak viszont kézzel fogható hasznot ígérnek az információ megosztásáért. A közösségi vásárlás lehetőségei A közösségi vásárlás funkciók többféle képen építhetőek egy webáruház szolgáltatási közé. Egyszerű közösségi média megosztó gombok elhelyezése a legegyszerűbb megoldás, de ezek hatékonysága nem a legmegfelelőbb. Sokkal jobban működik a megoldás a Facebook és a Twitter komolyabb integrálása. Erre már mindkét nagy szolgáltató egyszerűen implementálható megoldásokat kínál. A Facebook Connect és a Twitter API is jól dokumentált, példa kódokkal van ellátva, így alap fejlesztői tudással is jól integrálhatóak. A legfontosabb a jó koncepció kidolgozása. A közösségi vásárlás jövője A közösségi vásárlás már bizonyítottan egy jól működő üzleti modell. Egyre több témában induló startupot kísérhetünk figyelemmel. Ezek az oldalak folyamatosan figyelemmel kísérik a technológia fejlődését, és implementálják a szolgáltatásukba. Több szolgáltatás irányul már a real-time vásárlási élmény megvalósítására is. Egy közös böngészés keretén belül oszthatják meg az információkat, véleményüket egymással. Ebben a modellben két vagy több felhasználó közösen böngészi az online bolt kínálatát és élő chat formájában tudják megvitatni a vásárlással kapcsolatos kérdéseket, mint a való életben. Erre egy működőképes modell például a holland Shopwithyourfiends.”9 A közösségi vásárlás modellje jó példája az internetben, és e-kereskedelemben rejlő lehetőségeknek, illetve annak, hogy milyen megoldásokkal lehet tovább növelni a bevételeket. 9

http://www.kozossegivasarlas.hu/

- 53 -

A közösségi vásárlásnak több fajtája van, melyek egy része akár túlságosan is bonyolult lehet, illetve nagyon nagy nézettségre van szükség a hatékony működtetéséhez, ilyenek például a csoportos vásárlói oldalak. Azonban egy frissen indult e-kereskedelmi vállalkozás számára is rejthet előnyöket a közösségi vásárlás modellje. Hatékony megoldás lehet a frissen indult webshopunk megismertetésére, ha a kínálatunkat, vagy annak egy részét akciósan közzé tesszük az egyik ilyen magyar vásárló közösségnek az oldalán. Ez persze némi bevételi lemondással jár, azonban új e-kereskedelemi egység indulásánál nagyon nagy segítség lehet egy ilyen hatalmas közösséghez való hozzáférés, különösen akkor, ha a kínált áruk nagyon egyediek, máshol nem beszerezhetőek, mivel így még nagyobb az esély arra, hogy az ajánlat, azaz a kedvezmények lejárta után is visszajárnak a vásárlók a boltunkba.

8.2. Dropshipping „Maga a dropshipping egy online kifejezetten hatékonyan művelhető kereskedelmi forma. Magyarországon még igencsak gyerekcipőben jár – nincs is rá kifejezés a magyar nyelvben – pedig a benne rejlő potenciál ÓRIÁSI. Egy igazi “csak nyertes” típusú kereskedelmi modell, viszont pontosságot és odafigyelést és együttműködést igényel a folyamatban részt vevők között. A dropshipping a kis- és nagykereskedő együttműködésén alapszik. A kiskereskedő a webáruházába feltölti a nagykereskedő teljes termékpalettáját, akár több tízezer terméket, anélkül hogy bármit megvenne raktárra. Rendelés esetén a kiskereskedő elkészíti és el is küldi a számlát a vevő részére, a megrendelést viszont továbbítja a nagykereskedő fele a szállítási információkkal együtt. A nagykereskedő a csomagot összeállítja és elküldi a végfelhasználó részére (anélkül, hogy magát a címiratokon szerepeltetné) feladónak a kiskereskedőt jelöli meg. Ezzel párhuzamosan kiállítja a számlát a kiskereskedő részére. A dropshipping előnyei: •

egy szállítással kevesebbet kell utaztatni a terméket, hisz a terméket a nagykereskedőtől közvetlenül a végfelhasználóhoz és nem a kiskereskedőhöz szállítják

•

a kiskereskedőnek nem kell a terméket raktároznia

•

a kiskereskedő pénze nem áll a termékben

•

fentiek miatt kisebb árréssel, olcsóbb árakkal is lehet dolgozni, és/vagy nagyobb erőforrásokat lehet a vevőszerzésre fordítani

•

a kedvezőbb ár és a nagyobb értékesítésre fordított befektetés több eladást produkál

Természetesen a rendszer akkor működik, ha kevesebb termék esetén manuálisan, több ezer termék esetén automatikusan rendelkezésre állnak az aktuális készlet és ár információk, azok megjelennek a kiskereskedő webáruházban és a befutott rendelések valós időben feldolgozásra kerülnek.

- 54 -

Mindez többlet költséget jelent a nagykereskedő számára, hisz biztosítania kell a működtetéshez szükséges csatornát, a csomagolást és szállítólevelek kitöltését, viszont amelyik nagykereskedő ezt bevállalja az egy egyedülálló értékesítési csatornát nyithat meg, az összes kiskereskedő kínálatában megjelenhet a teljes termékpalettája a lehető legkedvezőbb árakkal, függetlenül attól hogy a kiskereskedőnek a termékek raktáron tartásához rendelkezésre áll-e megfelelő tőke avagy nem. A termékértékesítést a partnerek akár egy szál laptoppal elkezdhetik és bizony vannak akik bár nem tudnak saját raktárat bevállalni, viszont egy laptop és egy internetdugó segítségével csodákat tudnak művelni akár a keresőkben, akár a Facebook-on keresztül.”10 Mielőtt részletesebben belemennénk az internetes kereskedelem új módjába, az imént ismertetett drop shipping-be, a könnyebb érthetőség kedvéért, ismertetnék egy drop shipping kereskedelmi ügyletet. Képzeljük el, hogy egy vásárló fölmegy az internetre, és ott talál egy olyan webáruházat, amelyet egy drop shipping kiskereskedő üzemeltet! A vásárlónak megtetszik egy áru, megrendeli az árut, átutalja a drop shipping kiskereskedőnek az áru árát, és erre a kiskereskedő elküldi neki a számlát, majd a dropshipping nagykereskedőtől megrendeli az árut, aki azt közvetlenül a vásárlónak küldi meg. Hogyan áramolnak tehát a tárgyak, a pénz és az információk? Az áru a vásárló és a nagykereskedő között a valós világban. A pénz és az információ pedig az interneten. Mi tehát a drop shipping? A drop shipping az az internetes kereskedelmi ügylet, melyben a végső vásárló számára a webáruházat működtető kiskereskedő valós készlet nélkül értékesít olyan termékeket, melyek a valóságban egy nagykereskedő raktárában vannak, s melyeket – azután, hogy az áruk ellenértékét a végső vásárló a webáruházat fönntartó kiskereskedőnek megfizetett – a végső vásárlónak a nagykereskedő szállít ki. A két kereskedő egymás között úgy számol el, hogy mikor a nagykereskedő hitelt érdemlően igazolta, hogy az árut leszállította a vevőnek, akkor a kiskereskedő átutalja a nagykereskedőnek a saját jutalékával csökkentve az áru árát. Miért jó ez az üzlet? A kiskereskedőnek azért, mert nem kell raktárt fönntartania. Jó webáruházba és marketingbe kell „csak” befektetnie, s ezeknek a költségei lényegesen alacsonyabbak, mintha egy igazi boltot vagy egy igazi raktárat kellene fönntartania. A nagykereskedőnek is jó, mert áruiról sok olyan ismeret jut el a vevőkhöz, amelyekért neki nem kell fizetnie. A vevőnek pedig azért lehet jó, mert rendszerint a valós bolti áraknál lényegesen alacsonyabb áron tud vásárolni. A fenti ismertetőből egyértelműen látszik, hogy a drop shipping tényleg hihetetlen előnyökkel jár, már-már túl szép, hogy igaz legyen. Nos, persze mindig vannak kétkedők, és a felvetett aggodalmak sem feltétlenül alaptalanok. Az ilyes fajta kereskedelem lehetőséget ad különböző visszaélésekre, de hát a pénz mindig vonzza a csalókat, ez sajnos elkerülhetetlen dolog. Ráadásul, ha egy-két drop shipping-et alkalmazó nagykereskedő túl nagy népszerűségre tesz szert, akkor lényegében az történik, hogy szinte minden internetes kereskedő gyakorlatilag ugyanazt a választékot fogja használni egy nagyon szűk árréssel, ez pedig ahhoz vezetne, hogy az oldal sikere semmi máson nem múlik csak a felépítésén, valamint a marketingje sikerességén. Nem túl szép jövő az e-kereskedelem számára… Ezek az árnyoldalak, azonban a drop shipping tényleg óriási lehetőségeket rejt magában, és ráadásul még gyerekcipőben jár mind nemzetközi, de különösen magyar szinten. Ez a tény 10

http://webshopotnyitok.info/dropshipping-kereskedelem/

- 55 -

pedig tovább növelheti a benne rejlő lehetőségeket, hiszen azon kereskedők, akik minél hamarabb megismerkednek ezzel az újfajta kereskedelmi módszerrel, nagy előnyre tehetnek szert a kissé „álmosabb” társaikkal szemben. Ráadásul a drop shipping szélesebb körben felhasználható kereskedelmi megoldás, mint a fentebb idézett példa utalt rá. Itt alapvetően nem csak a nagykereskedő és kiskereskedő közötti kapcsolatról lehet szó. Ez a kereskedelmi megoldás lehetőséget teremthet arra például, hogy egy nagyobb nézettségű webshop egy kisebb nézettségű, azonban nagyon egyedi és értékes árukat kínáló bolt portékáit árulja, ezzel többlet haszonra, valamint az áruválaszték bővülésére szert téve. Ezzel a megoldással hazai gyártók, mint például ékszertervezők, bútorkészítők munkái is megjeleníthetők az e-kereskedelmi egységekben, hiszen nem kell megvenni a gyártó termékeit, csak akkor, amikor ténylegesen rendelés érkezik be az online kereskedőhöz. Számos külföldi, és mára már néhány magyar vásárlói közösség is alkalmazza azt a megoldást, hogy egy meghatározott ideig (pl. 3-5 napig) akciósan hirdet meg egy adott terméket, vagy márkacsaládot, és az ez idő alatt felduzzasztott rendeléseket továbbítja a disztribútor, vagy gyártó felé, és egyben elégítik ki megrendeléseket. Ez a példa is jól mutatja, hogy milyen lehetőségek vannak az ilyen új fajta megoldásokban, mint például a drop shipping, illetve, hogy a különböző megoldások, mint például a közösségi vásárlás modellje és a drop shipping igen hatékonyan ötvözhetőek.

8.3. Kereső motoros optimalizálás, SEO Amint felépült a saját e-kereskedelmi egységünk, és az árukészletünk is összeállt az első és legfontosabb feladattá a nézettség növelése válik, amely közvetlenül befolyásolja az elérhető forgalmat. Erre természetesen számos megoldás létezik a hirdetésektől kezdve, a szociális hálókon való megjelenésen át, a különböző partnerségekig. Azonban az egyik leghatékonyabb megoldás az oldalunk látogatottságának növelésére a kereső motoros optimalizálás (Search Engine Optimalization, SEO). A legtöbb ember, amint meghallja a SEO szót, rögtön valami mágikus dologra gondol, amelynek titkát csak nagyon kevés beavatott ismeri. A kereső motoros optimalizálás pedig nem takar egyebet, minthogy a különböző kereső motorokban, mint például a Google vagy a Bing, az oldal előkelő helyet foglal el egy, vagy akár több releváns keresőszóra. Például, ha a webshopunk Adidas pólókat árul, akkor a weboldalunk az első oldal elején jelenik meg olyan keresésekre, mint az „Adidas póló”, vagy „Adidas póló vásárlás”. Tehát a SEO lényege, hogy az általunk választott, az e-kereskedelmi egységünket leginkább leíró, kereső szavakra minél előrébb legyen a weboldalunk. Azt érdemes megjegyezni, hogy a kereső motoros optimalizálást elméletileg bármelyik kereső motorra el lehet végezni, azonban gyakorlatilag csak a Google keresőjére érdemes, hiszen a keresések több mint 80%-a innét származik. A hatékony kereső motoros optimalizációt tehát először is azzal kell kezdeni, hogy milyen kereső szavakra építjük az oldalunkat. A Googlenek van egy olyan szolgáltatása, ahol meg lehet vizsgálni, hogy egyes kereső szavakra, mint például a tőzsde, webáruház, élelmiszer, ruházat, stb., havonta hányan keresnek rá. A legfontosabb kereső szavak kiválasztásánál két fontos tényezőt érdemes figyelembe venni. Az egyik tényező a havi keresések száma, a másik pedig az adott keresőszóban tapasztalható verseny, azaz, hogy az eredmények között milyen erős oldalak jelennek meg. A megfelelő szavak kiválasztásánál tehát egy fajta optimumra kell törekedni, hogy minél nagyobb

- 56 -

számban történjenek a keresések, azonban lehetőleg viszonylag gyenge legyen a verseny az adott szóban. Az optimális kereső szavak kiválasztására hoznék most egy példát: Amennyiben egy webshop például egyedi, formatervezett termékeket árul, divatos szóval design termékeket úgy természetesen felhúzhatja az oldalát a design szavakra, amelyben egyelőre nem túl nagy a verseny, azonban a magyar lakosságnak csak elenyésző része keres a „design”, illetve „design termékek” szóval. Azonban ha kicsit utánagondolunk, rájöhetünk, hogy általában ezek a termékek kiváló ajándékok lehetnek különböző alkalmakra, így érdemes lehet a webshopnak az ajándék szavakra is ráerősítenie, amellyel egy hatalmas piachoz férne hozzá. Az ideális kereső szavakat általában még a domain név megvásárlása előtt érdemes körvonalazni, hiszen nagyon sokat számíthat a kereső optimalizálás szempontjából, hogy milyen szavak szerepelnek az oldal címében. Ha például az előző példánál maradunk, akkor érdemes lehet a „design” vagy „ajándék” neveket elhelyezni az oldal címében, mint például designajandek.hu, vagy onlineajandékbolt.hu és hasonlók. Amikor már üzemel az oldal, akkor kezdődik a kereső motoros optimalizálásnak az igazán nehézkes és lassú folyamata, amely sok ideig eltarthat, azonban végül megéri, hiszen óriási költségek alól mentesítheti a vállalkozást. A Google az oldalak rangsorolásánál az alábbi tényezőket veszi leginkább figyelembe: az oldal kora, az oldalra mutató hivatkozások (linkek), az oldal tartalma, frissülése (tehát h. például félévente egyszer kerül fel új anyag, vagy hetente változik, bővül az oldal), és még számos más szempont lehet a háttérben, amelyről még a leggyakoroltabb SEO szakértők sem tudnak. Azonban ezeknek az információknak a birtokában már el is kezdődhet a kereső motoros optimalizálás. Az oldal korára természetesen nincs ráhatásunk, ahogy telik az idő, az oldalunk úgy válik egyre megbízhatóbbá a Google szemében, azonban az oldalra mutató hivatkozásokra nagyon is hatással lehetünk. Weboldalunkat számos linkgyűjteményben, vagy linkparkban elhelyezhetjük, ilyenek pl. a különböző -lap oldalak, mint például az ajandek.lap.hu. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy az oldalunkra mutató hivatkozások bővülése egy fajta kiszámíthatóságot sugalljon, tehát ne az történjen, hogy egy hét alatt 100 ilyen gyűjteményben jelenik meg az oldal, hanem inkább hetente 2-3-ban, de ezt hosszú időn keresztül folytatva. A Google ráadásul szereti az úgy nevezett nem mesterséges linkeket is, tehát különböző oldalakon, blogok kommentjei között elhelyezett linkeket. Ráadásul ezek a hivatkozások nem csak az oldalt erősítik, hanem forgalmat is küldhetnek a webáruházunkba. A webáruházunk tartalmánál és frissülésénél alapvetően két dologra kell odafigyelni: a kiszámíthatóságra és arra, hogy a megjelenő tartalom minél jobban kapcsolódjon az általunk kiválasztott kereső szavakhoz. Az imént ismertetett egyszerű, és nagyon alap SEO technikák egyébként tényleg aranyat érhetnek. Amennyiben egy vállalkozás piaci áron szeretné beszerezni ezeket a kereső motoros optimalizálási szolgáltatásokat, úgy 50 és 200 ezer forint közötti összeget kellene kifizetnie, ráadásul ezen szolgáltatások hatékonysága is kétséges lehet, nekem nincsenek információim arról, hogy az ilyen SEO szolgáltatásokat áruló vállalkozásoknak mekkora tapasztalatuk van e téren, abban azonban biztos vagyok számos ilyen oldal az elkért pénzért cserébe nem ad bonyolultabb és hatékonyabb szolgáltatásokat az imént felsorolt technikáknál. De miért is érdemes a SEO-val foglalkozni? Mennyi pénzt takaríthat meg, illetve mekkora forgalmat generálhat ezzel egy vállalkozás?

- 57 -

Egy jó kereső szóval, úgy hogy ráadásul még nem is az első helyen van az adott oldal, könnyedén el lehet érni napi 500 látogatót csak a Google keresőből. Amennyiben ezt a látogatói számot a Google hirdetési rendszeréből szeretnénk elérni úgy az nagyjából havi 200300 ezer forintos reklám kiadással lehetne elérhető a vállalkozás számára. Ez igen nagy megtakarítás lehet, ha azt vesszük, hogy ez a fajta költségcsökkentés gyakorlatilag tiszta nyereségként jelentkezhet a vállalkozás könyveiben. Ráadásul, a kereső motorból érkező, nem fizetett látogató sokkal értékesebb is, hiszen például a kereső motoros hirdetéseknél az átlagos látogató, mondjuk 1-2 percet tölt el az oldalon, míg az a látogató, aki a keresőből érkezik az oldalra 8-10, vagy akár még több percet is eltölthet az oldalon, és ezt az időt sokkal könnyebb pénzre váltani. Így tehát a költségek csökkentésén, valamint a bevételek növelésén keresztül is profitálhat a vállalkozás a hatékony kereső motoros optimalizálásból. A fentiekben véleményem szerint sikerült nagyon érdekes és hasznos újításokat, és megoldásokat megismertetnem, és kielemeznem. Ezek az újítások természetesen csak kis részét adják az elérhető innovációknak, azonban szerintem ezen rövid elemzés alatt is sikerült jól mutatnom a bennük rejlő potenciális lehetőségeket.

- 58 -

9. Befejezés, Összegzés 9.1. Az e-kereskedelem kilátásai Az e-kereskedelem oly módon forradalmasította a 21. századot, mint kevés más szektor a világon és ezalatt egy teljes, önálló iparággá fejlődött. Míg korábban szinte csak B2B tranzakcióra használták az elektronikus kereskedelmet, addig manapság már szinte mindenki, aki aktív internet felhasználónak számít, legalább egyszer életében vásárolt már az interneten keresztül. Az e-kereskedelem fejlődési irányait természetesen jelentősen befolyásolja a technológia változása. Az egyre növekvő sávszélesség és nagyobb teljesítményű számítógépek megengedik az erőforrás igényesebb technológiák használatát, ami növeli a felhasználói és vásárlási élményt. Ezt tovább fokozza a mobil eszközök, mint az okostelefonok vagy táblagépek térnyerése, amely utat nyithat a különböző, alkalmazás alapú elektronikus boltoknak. A szociális hálók töretlen népszerűsége pedig az egész elektronikus kereskedelmet eltolja a közösségi vásárlási élmény felé. Így, aki igazán nagy sikereket akar elérni ebben az iparágban, annak tisztában kell lennie a legújabb irányvonalakkal, és magabiztosan is kell ezeket alkalmaznia. Az e-commerce kiskereskedelemre gyakorolt hatása által egyre öszetettebb kapcsolódás lesz az offline és online üzletmenet között, mert rájöttek a cégek, hogy az online és az offline bolt egymást erősítik, nem egymástól vonnak el vásárlókat. A cél, hogy egyre gördülékenyebb együttműködés legyen a katalógus, a boltok és a webáruházak között. A fejlődés alapvetően két irányú, tehát az elektronikus boltok nyithatnak valódi üzleteket, míg a klasszikus boltoknak nyitniuk kell az e-kereskedelem felé. Az internetes boltok térhódításának hála nagymértékben növekszik a vásárlók számára elérhető termékpaletta, ennek hatására, a vásárlási döntés megkönnyítésére pedig folyamatosan növekszik az áru-összehasonlító/árukereső oldalak száma. A fizetési folyamatokat egyre világosabbá és egyszerűbbé válnak, és az online pénztárca jellegű megoldások száma és népszerűségi is tovább fog nőni. A piac felosztása tovább folytatódik, a nagyok még nagyobbak lesznek, és tovább bővítik a tevékenységüket, a kicsik egy része eltűnik, azonban mindig jönnek újak, akikből később, akár a legnagyobbak lehetnek. A nagyobb hálózatokkal rendelkező nagyvállalkozásoknál a hatékonyabb vevőkiszolgálást és a vásárláskönnyítést szolgálja a kontakt-pontok létrehozása, ezáltal egyre több helyen átvehetőek és visszaadhatóak a megvásárolt termékek. Egyre elterjedtebbek a valós idejű ügyfélszolgálati chat megoldások, mellyel a vásárlói bizalom is könnyen növelhető. Fontos irány a perszonalizáció, mely keretében a teljes marketing kommunikációra jellemzőek lesznek az egyre személyre szabottabb megoldások. A közösségi oldalak hihetetlen népszerűségének hatására a szakemberek felismerték a közösség összetartó és generáló erejét, ezáltal az ilyen csoportok hatalma egyre inkább érvényesülni fog az e-kereskedelemben is, melynek hatására a közösségi portálok és a webáruházak közötti határok egyre inkább elmosódnak. Az e-kereskedelem nagy népszerűségre és terjeszkedésre számíthat a jövőben is a következő nagy előnyei miatt: • A legkényelmesebb vásárlási mód.

- 59 -

• 24/7 nyitva tartás. • A „világ legnagyobb áruháza” az internet, szinte minden megtalálható rajta. • Otthonról, munkahelyről, sőt akár útközben is végezhető. • A kisebb költségek miatt kedvezőbb árak. • Könnyen összehasonlíthatóak a különböző termékek. Az e-kereskedelem tehát számos előnnyel járhat a vásárlók, a gyártók, valamint a kis- és nagykereskedők számára is. A technológia fejlődése által nemcsak olcsóbb, hanem hatékonyabb logisztikai megoldásokkal élhetnek az eladók, az internet nyújtotta hatalmas vevőbázis pedig határtalan marketing és bevételi lehetőségeket rejt a vállalkozások számára.

9.2. Összegzés Dolgozatom első részében, azaz a harmadik és negyedik fejezetben az e-kereskedelem meghatározásával, valamint a nemzetközi és a hazai e-kereskedelmi piac méreteivel, irányvonalaival foglalkoztam. Ebből a részből kiderült, hogy az e-commerce exponenciális növekedést produkált az elmúlt évtizedben, és az is kiderült, hogy az előrejelzések alapján ez a növekedés nem nagyon fog lassulni a következő években sem. Az itt ismertetett adatok elég meggyőzőek voltak ahhoz, hogy belássuk azt, hogy elég nagy lehetőségek vannak az ekereskedelmi piacban ahhoz, hogy érdemes lehessen egy saját e-kereskedelmi egység nyitásán elgondolkodni. A dolgozatom következő részében az e-kereskedelemhez szükséges technikai és szervezeti tényezőket vizsgáltam meg, valamint olyan kérdésekkel foglalkoztam, mint az internetes kiskereskedelem esetleges buktatói, és a siker kulcspontjai, úgy, mint a stratégia, a logisztika és a humánerőforrás. A fejezet végére számos hasznos információval bővült tudásunk, megtanultuk azokat a dolgokat, amelyekre különösen fontos odafigyelni egy e-kereskedelmi egység nyitásánál, valamint, hogy mit érdemes tenni, és mit kell elkerülni, a sikeres működéshez. A hatodik fejezetben az elektronikus, valamint a klasszikus kereskedelem szabályozási és költség vonzatait vizsgáltam meg. A fejezetből kiderül, hogy alapvetően egy e-kereskedelmi egység nyitás jóval egyszerűbb, gyorsabb, és olcsóbb, mint egy klasszikus kereskedelmi egység elindítása. Ráadásul a fejezet végén ismertetett összegzésből az is kiderül, hogy a kisebb beszállási költségek mellé hosszú távon azonos, vagy még magasabb bevételi várakozások tartozhatnak, mint egy klasszikus bolt üzemeltetéséhez. Tehát a fejezet végére igazolódott az az alapvető elvárásom, hogy egy e-kereskedelmi egység beindítása könnyebb és olcsóbb, mint egy tényleges üzlet nyitása, a hosszú távú bevételi várakozások pedig jóval kecsegtetőbbek az e-kereskedelem esetében. A hetedik fejezetben két SWOT elemzést végeztem el. Az első SWOT analízisem célja a makro környezet, azaz az e-kereskedelmi piac felmérése, a benne rejlő lehetőségek és veszélyek feltérképezése, valamint az erősségek és gyengeségek számba vétele. Az elemzésből kiderül, hogy bár vannak esetleges gyengeségei, valamint veszélyei az ekereskedelmi piacnak, azért alapvetően az óriási lehetőségek, és erősségek bőven ellensúlyozzák az esetleges negatívumokat. A fejezet második részében egy frissen piacra lépő vállalkozás SWOT analízisét végeztem el, röviden kitérve az erőforrás elemzésre, valamint a piacelemzésre. A végeredmény véleményem szerint itt is pozitív lett. Amennyiben az induló vállalkozás megfelelő piaci ismeretekkel és stratégiával vág bele az ekereskedelembe, úgy a megtérülési esélyei nagyon jók, így ez a fejezet is meggyőzött minket

- 60 -

arról, hogy még egy kisvállalkozásnak is érdemes lehet bekapcsolódnia az e-kereskedelem vérkeringésébe. Az utolsó lényegi fejezetben egy-két új e-kereskedelmi, illetve internetes technikát, megoldást ismertettem és elemeztem. A fejezet végére jó képet kaphattunk az olyan új megoldásokban rejlő lehetőségekről, mint a SEO, a közösségi vásárlás, vagy a drop shipping. Ezek a megoldások jelentősen csökkenthetik a vállalkozások költségeit, illetve emellett komoly bevételi potenciálokat is jelenthetnek, akár a legkisebb vállalkozások számára is. A fejezet végére egyértelművé váltak az ilyen új megoldások előnyei, valamint az a tény is, hogy ezek a megoldások akár nagy többlet költségek, vagy szakértelem nélkül is alkalmazhatóak, így a kisebb vállalkozásoknak is lehetőségük nyílhat arra, hogy a legnagyobbak közé kerüljenek. Úgy érzem dolgozatom segítségével megismerhettük azt a gazdasági környezetet, ami az online kereskedést körülveszi, valamint olyan hasznos információkkal vérteztük fel magunkat, amelyek birtokában sikerrel vehetjük a 21. századi internetes kereskedelem akadályait, valamint egy biztos lábakon álló vállalkozást építhetünk fel.

- 61 -

10. Szakirodalom •

http://www.ecompany.hu/ecom.htm

•

Goldman Sachs, Nothing but Net: 2011 Investment Guide

•

Kis Ervin Egon, http://www.kiservinegon.hu/2012/02/tul-kamaszkoron.html

•

http://hu.wikipedia.org/wiki/E-kereskedelem

•

https://ellato.bekesmegye.hu/store/tolto/000506/a_kereskedelmi_egysg_mkdsi_rendjhez_kapcsold_szablyok.html

•

http://www.idesol.hu/minsegfejlesztes/swot.html

•

Józsa László, Marketingstratégia [2005], 107. oldal

•

http://www.kozossegivasarlas.hu/

•

http://webshopotnyitok.info/dropshipping-kereskedelem/

További források: http://index.hu/ http://hvg.hu/ http://www.origo.hu/index.html http://fn.hir24.hu/ http://gkienet.hu/hu/ http://en.wikipedia.org/wiki/Main_Page

- 62 -