A MAGYAR ÉS AMERIKAI HIVATALOS RENDEZVÉNYEK EGYEZŐSÉGEI ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÜZLETI KAPCSOLATOKRA

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLA NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Szakdiplomácia szakirány

A MAGYAR ÉS AMERIKAI HIVATALOS RENDEZVÉNYEK EGYEZŐSÉGEI ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÜZLETI KAPCSOLATOKRA

Készítette: Bogisichné Deli Gabriella Budapest, 2005.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

5. oldal

I. A PROTOKOLL ALAPFOGALMAI, KIALAKULÁSA, SAJÁTOSSÁGAI

7. oldal

1.1. Történeti visszatekintés

7. oldal

1.2. Alapfogalmak

8.oldal

II. HIVATALOS ÉS VÁLLALATI SZABÁLYOK, ÉRINTKEZÉSI FORMÁK 2. Személyes érintkezés

13. oldal 13. oldal

2.1. Megjelenés, öltözködés

13. oldal

2.2. Telefonálás

16. oldal

III. PROTOKOLLÁRIS VENDÉGLÁTÁSI ALKALMAK

18. oldal

3. A rendezvények típusai

18. oldal

3.1. Álló alkalmak

18. oldal

3.2. Ültetéses alkalmak

20. oldal

IV. MAGYAR PROTOKOLLÁRIS ÉS NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK

22. oldal

4.1. Magyarország földrajza, vallása, kommunikációs szokásai

22. oldal

4.2. Szokásrendszer

24. oldal

4.2.1. Köszönés, üdvözlés 4.2.2 Bemutatkozás 4.2.3. Bemutatás

25. oldal 27. oldal 28. oldal

3

4.2.4. Névjegy 4.2.5. Megszólítás

28. oldal 31. oldal

4.2.6. Tárgyalás 4.2.7. Társalgás 4.2.8. Étkezési kultúra 4.2.9. Egyéb magyar sajátosságok

32. oldal 33. oldal 35. oldal 37. oldal

4.3. Írásbeli érintkezés

39. oldal

4.3.1. Vállalati levelezés

40. oldal

4.3.2. Protokolláris levelezés

41. oldal

4.3.2.1. Személyes levelezés 4.3.2.2. Személytelen levelezés

42. oldal 42. oldal

4.4. Meghívók

43. oldal

V. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÜZLETI KULTÚRÁJA ÉS SZOKÁSRENDSZERE

44. oldal

5.1. Az USA földrajzi elhelyezkedése, történelme

44. oldal

5.2. Az amerikaiakról…

45. oldal

5.3. Aktualitás

45. oldal

5.4. A hétköznapi viselkedés sajátosságai

45. oldal

5.4.1. Megszólítás, kommunikáció 5.4.2. Kézfogás, kézjelek 5.4.3. Névjegycsere 5.4.4. Öltözködés 5.4.5. Pontosság 5.4.6. Dohányzás 5.4.7. Kapcsolatteremtés 5.4.8. Tabutémák, társalgás 5.4.9. Tárgyalás, előadás 5.4.10. Telefonálás 5.4.11. Vendéglátás 5.4.12. Borravaló 5.4.13. Ajándékozás 5.4.14. Virágkultusz 5.4.15. Biztonság

47. oldal 49. oldal 49. oldal 50. oldal 51. oldal 52. oldal 52. oldal 54. oldal 55. oldal 58. oldal 59. oldal 60. oldal 60. oldal 61. oldal 62. oldal

VI. A KÉT KULTÚRA KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK

63. oldal

VII. ÖSSZEGZÉS, VÉLEMÉNY

67. oldal 4

A MAGYAR ÉS AMERIKAI HIVATALOS RENDEZVÉNYEK EGYEZŐSÉGEI ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÜZLETI KAPCSOLATOKRA

BEVEZETÉS Az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt mind az üzleti életben, mind a magánéletben a kultúrált, szabályozott viselkedés elsajátítása iránti igény. Bármilyen együttműködésről, kapcsolatról is beszélünk, alapelv az erkölcs kell hogy legyen, hiszen e nélkül könnyen hiteltelenné, tisztességtelenné válhat a viselkedésünk. Az államok egymás közötti kapcsolataiban már sokkal régebb óta igen meghatározó szerepe van egyfajta, teljesen leszabályozott, szigorú rend szerint működő viselkedésmódnak. Az általános közhiedelemmel ellentétben az illemszabályok, a különböző kultúráknak megfelelő, magatartási szabályok megtanulhatóak, elsajátíthatóak. Ha belegondolunk abba, hogy a hétköznapi életben milyen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy bizonyos körülmények között hogyan kell viselkednünk, sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Ennél is nagyobb jelentősége van annak, ha egy üzleti tárgyalás, találkozó során tökéletesen viselkedünk, s a partnereink egy-egy gesztusból, mozdulatból lényeges ismereteket szerezhetnek. A viselkedés „csúcsa” a protokoll, a diplomáciai érintkezés, ennek részleteire a későbbiekben kitérek. Úgy érzem felesleges annak részletes taglalása, hogy az egyes államokat nem képviselheti minden esetben a kormányfő, államfő, vagy külügyminiszter, mégis szükséges, hogy a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket a nevükben, megbízottjaik tárgyalják meg. Mint minden szakdolgozatnál, itt is felmerül a kérdés, hogy miért éppen ezt a témát választottam. Mindenek előtt azért, mert jó néhány évig az Egyesült Állomokban éltem és véletlenül kerültem kapcsolatba a kultúraközi kommunikációval, a vállalati viselkedési sémákkal, a hivatalos megjelenésekkel, a rendezvényszervezéssel és valamennyi ezzel kapcsolatos területtel. Mindez egy magánbeszélgetéssel kezdődött: New Yorkban egy elegáns hotel különtermében, egy születésnapi partyn szóba került az amerikai és az európai kultúra

5

közti különbség. Az étterem tulajdonosa megkért, hogy tartsak egy tájékoztatót az alkalmazottaknak. Némi felkészülés után ezt megtettem, s azóta ez a hobbim és a szakmám is. Magyarországra hazatérve tovább képeztem magam, s már 8 éve hol itthon, hol az USA-ban tartok előadásokat 10-200 ember előtt. Elsősorban nagyvállalatoktól, cégektől érkezik felkérés előadásokra, tanfolyamokra, de egészen speciális esetekben is megkeresnek. Igazán izgalmas terület más országokból érkező delegációkat fogadni, felkészíteni a magyar küldöttséget a kiutazásra, megismertetni egy másik nemzet kultúráját, szokásait, elvárásait. Ha az üzleti életben sikereket akar elérni valaki, nélkülözhetetlen jó előre és alaposan felkészülni, hiszen ennek hiánya felmérhetetlen károkat, hátrányt okozhat. A protokollos, illetve a szervezők sikeres munkája jót tesz a cég image-ének és biztos alapokat teremthet a későbbi sikeres együttműködésekhez. Visszatérve a témaválasztásra, érdekesnek tartottam összevetni az amerikai és a magyar szokásokat, kultúrákat, jellemzőket, hiszen a rengeteg hasonlóság mellett, legalább ennyi különbség is tapasztalható az üzleti sajátosságok terén. A teljességhez természetesen hozzátartozik a diplomáciai protokoll is, hiszen ezen alapokból vezethetők le aztán a későbbi szokások. Ezért ezt kiindulási pontnak tekintve kívánom bemutatni a hivatalos rendezvényekkel kapcsolatos jellemzőket. Ahhoz, hogy e szakdolgozat elkészülhessen, sok segítséget kaptam belső konzulensemtől, Lacházi László tanár úrtól, valamint Varga Péter úrtól, aki a Külügyminisztérium Protokoll osztályának a vezetője, régi tanárnőmtől, Görög Ibolyától, továbbá az Amerikai Egyesült Államok Követsége szintén segített az információgyűjtésben. Elter Zsolt, az ITD Hungary Tengerentúli Fejlett Országok Igazgatóságának igazgatója sok hasznos tanáccsal látott el. Az USA-ban, New Yorkban élő két üzletember, Mr. Manacharian és Mr. Dwayne Tranquada 8 éve kedves munkatársaim, folyamatosan támaszkodhatok tudásukra.

6

I. A PROTOKOLL ALAPFOGALMAI, KIALAKULÁSA, SAJÁTOSSÁGAI 1.1 . TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS Már az ősember korában is érvényesültek bizonyos szokások, amik a csoportokon belüli életet egyszerűsítették. Árpád vezér idejéből is kerültek elő bizonyítékok, de talán a legközismertebb az, hogy a görögök a diplomáciai ügyekben eljáróknak mentességet, sérthetetlenséget és különleges jogokat biztosítottak. Ez a fajta megkülönböztetés még nem járt együtt az egyéb kapcsolattartás szabályozásával. Az a szokás, hogy a hivatalos rendezvényekről írásos feljegyzés is készüljön, a bizánci császár udvarából terjedt el. A precíz megfigyelést, információgyűjtést az indokolta, hogy mivel a bizánciak nem rendelkeztek ütőképes katonasággal, ügyeskedéssel, rafináltan bírták ütközetre egymással a szomszédos barbár törzseket. Létfontosságúvá vált, hogy jó megfigyelőképességű, alapos és jó döntőképességű megbízottakat válasszanak, s ők írásba foglalták a fontosabb gondolatokat. Lényegében így alakult ki a diplomatahivatás. A középkor elején már szigorú nemzetközi rend szabályozta a követek működését, mivel ők elsősorban a háború és béke kérdéseiben jártak el, így az államok meg tudtak egyezni a közös bánásmód tekintetében. A XV. Században, Itáliában megjelentek az ideiglenes követségek helyett az állandóak, s ez jelentős változásnak számított. Európába szintén az olaszok közvetítették a protokoll szabályait. Ezt követően kezdődött meg az államfők, nagykövetek, követek szintezése, tulajdonképpeni elődje a mai rangsorolásnak. Az udvari etikett szertartásrendje a spanyoloknál, a franciáknál jelent meg igen sajátos módon, s e térségekből terjedt át német nyelvterületre, sőt még Oroszországba is. 1815-ben a napóleoni hadjáratok lezárásaként a Bécsi Kongresszuson foglalták először formába „a diplomáciai kapcsolatokról” szóló nemzetközi megállapodást. A XX. század elejére a polgáriasodás nyomta rá a bélyegét, a maga jellegzetességeivel együtt. Ideje volt ezeket a szabályokat írott formában is összegyűjteni. 1788-ban Adolf Freiherr Knigge műve, „Az emberek közötti érintkezésről” címmel jelent meg, s Magyarországon is kapható volt. Ezt követően folyamatosan adták ki újabb viselkedéstan

7

könyveket, amelyek mindig magukon viselték az adott kor jellemzőit. Pl. 1923-ban a magyar Szabó István Andornak jelent meg „Úriember” című kiadványa. Újabb fordulópontot hozott a két világháború időszaka, majd hazánkban az orosz hatalom befolyása érvényesült, eltörölve minden polgári maradványt. Ezen időszak szürkeségével nem jelenthette a protokoll fénykorát. Az 1989-es rendszerváltás újra előtérbe helyezte a kultúrált, európai viselkedés iránti igényeket, amelyek 2004. május 1.-ei csatlakozásunkkal az Európai Unióhoz, még fontosabbá váltak. Az Amerikai Egyesült Államok a világ legfiatalabb államának számít a maga mintegy 200 éves történelmével. A XVII. századig elsősorban indiánok lakták. Ez időtájt fedezték fel maguknak a különböző okokból hazájukból menekülő hollandok, angolok, franciák, németek. A ma létező egyik legdemokratikusabb állam egy olyan országban született meg, amelynek déli részét a rabszolgatartás jellemezte 1865-ig. Az USA jelenleg is a világ olvasztótégelyének számít, hiszen évente kb. 500000 ember telepszik le ott hivatalosan, s becslések szerint ennek duplája illegálisan. Ez többek között azért is érdekes, mert valamennyi bevándorló nép csoportjai (pl. spanyol, kubai, kínai, indiai, magyar, lengyel) megőrizték szokásaikat, mintegy nyomot hagyva az adott területen.

1.2. ALAPFOGALMAK - illem „Az illem az emberek egymással szembeni viselkedését szabályozó normák rendszere, amelyet koroktól független és történelmileg változó elemek együtt alkotnak.”1 Illem kifejezés alatt elsősorban a figyelmességet, jó modort, udvariasságot, előzékenységet, tapintatot értjük mások iránt. Része a jognak, a protokollnak, az etikettnek és az erkölcsnek is. Ide sorolható még a kölcsönösség és az önfegyelem is. Az illemmel naponta találkozunk, életünk néha észrevehető, néha nem érzékelhető része.

- illemtan „Az illemtan egy-egy adott korban az illem legfontosabb elemeit kívánja 1

Protokoll – Egyetemi jegyzet 11. oldal

8

oktatás, az ifjabb generációnak való átadás céljából rendszerezni.”2 Az illemtan szorosan kötődik az erkölcshöz, a törvényekhez és a társadalmi konvenciókhoz. Az erkölcs belülről szabályoz, a törvényeket a társadalom tagjai állították fel saját maguk számára kötelező érvényűen, míg a társadalmi konvenciók a szokásokon alapulnak.

- etikett „A társadalmi érintkezés, viselkedés formáinak, illemszabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában stb. megszabott, s rendszerint megmerevedett rendszere.”3 A szó valójában címkét, árujegyet jelent, manapság azonban inkább a társadalmi érintkezési formákat értik alatta. A királyi udvarokban meghonosodott szokások felelnek meg leginkább az etikett egykori értelmének. Pl. Anglia, Spanyolország, Monaco stb. esetében.

- protokoll „A protokoll szó a mai értelmében elsősorban a diplomáciai érintkezés formáira vonatkozó szabályok összességét jelenti, melybe beleértődnek az illető állam hivatalos személyiségei közötti érintkezési formák, szabályok is.”4 Más szerzők szerint a protokoll tulajdonképpen a viselkedéskultúra, a rendezvényszervezés, a hivatalos kapcsolattartás, a szertartásrend, valamint a diplomáciai szertartások összessége. A hétköznapi értelemben protokollnak számít, ha bizonyos illemszabályokat betartunk, vagyis köszönéskor, ha valamilyen rendezvényt szervezünk, ha telefonálunk, ha taxiba ülünk, ha virágot rendelünk temetésre, születésnapra, vagy ha névjegyet cserélünk tárgyalás előtt. Ez a felsorolás természetesen nem lehet teljes, hiszen ebbe a körbe számtalan dolog beletartozik. A diplomáciai érintkezésnek szóbeli (személyes), vagy írásbeli (közvetett) formái vannak. Hétköznapi értelemben a protokoll fogalma kibővült, de valójában az illemtani ismeretekhez tartoznak a társasági élet viselkedési szabályai. Azok a szabályok azonban, melyek a

2

Protokoll – Egyetemi jegyzet 12. oldal 3 Ottlik Károly: Protokoll – Kék könyv 9. oldal 4 Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma: Protokoll útmutató 2001. 81. oldal

9

diplomaták magatartását megszabják, alapul szolgálnak a magánemberi, illetve a vállalati, üzleti kapcsolatok terén is. A protokoll feladatai közé tartozik: biztosítani az emberek közötti kapcsolattartást és teremtést, olyan esetben is, ha a felek még ezelőtt nem találkoztak. Akár közvetlenül is bemutatkozhatnak, akár harmadik fél is bemutathatja őket egymásnak. Ezen kívül a szabályok ismerete hozzásegítheti a partnereket ahhoz, hogy elkerüljék a nem szándékos sértéseket, amelyekből akár üzleti hátrány, vagy diplomáciai bonyodalom is származhat. Ha a felek tolmács segítségét is igénybe veszik, taktikai elemként időnyerésre is használható. A protokoll szintjei közül a legfontosabb a diplomáciai vagy állami protokoll. Ez a fajta szigorú, írott és minden résztvevőjére kötelező érvényű szabályozás az alapja a nemzetközi kapcsolatoknak. Egy másik jellegzetes formája a protokollnak a vállalati vagy hivatalos rendszabályozás. Természetesen létezik a fentieken kívül még számtalan területe a protokollnak, attól függően, hogy melyik definíciót fogadjuk el. Itt az alapfogalmak között mindenképpen ki kell emelni a viselkedést, amely a magatartási formák megnyilvánulása. Minden személyt a viselkedése alapján ítélnek meg, ezek eszközeit viselkedéstechnikai elemeknek nevezzük. Ezen elemeken belül megkülönböztetünk aktívákat és passzívákat. „Passzívák azok az elemek, amelyek cselekvő közreműködésünk nélkül is jellemzik ismereteink színvonalát.”5 A passzívák közé soroljuk az illedelmességet, (a jó modort, a tapintatot és az udvariasságot), a jellemet, a lelkiismeretet, a fellépést, az előzékenységet, a figyelmességet, a lelkiismeretet, az önuralmat és türelmet, a pontosságot, valamint a megjelenést és öltözködést. A jellem nem örökölhető, de átalakítható, formálható. Az illedelmesség megnyilvánulási területei a jó modor, az udvariasság és a tapintat és empátia. A lelkiismeret egy tudati elem, de nincs a tudat szabályozása alatt. Az egyén képessége arra, hogy meg tudja ítélni saját erkölcsösségét, tetteinek helyességét. Az előzékenység függhet kortól, nemtől, rangtól, stb., bár alkalmanként ettől el lehet tekinteni. Ha valaki saját maga tud lenni, nem természetellenes, az megfelelő fellépéssel bír, ami már önmagában is képes „eladni” valakit.

10

A figyelmesség célja, hogy valaki másban mindenféle érdek nélkül valami kellemes érzetet keltsünk, pl. szerencsekívánatok, köszöntések stb. Szintén ide tartozik az öltözködés és megjelenés, de ezekről később írok majd a személyes érintkezés témakörnél. Az önuralmat és türelmet naponta gyakorolhatjuk akár a magán, akár a hivatalos életben. Aki képes uralkodni saját indulatain az, önmagán segít vele. Az utolsó, de nem kevésbé fontos elem a pontosság, amellyel mások iránti tiszteletünket fejezzük ki. Gyakran ítélnek meg bennünket időtartásunk alapján. A fenti „passzívákkal” semmit sem kell mondanunk vagy tennünk, automatikusan árulkodnak rólunk. „Aktívákon” olyan elemeket értünk, melyek cselekvő közreműködésünk révén nyilvánulnak meg (vagyis az egyénnek valamit tenni, mondani kell, amiből mások látják: tud viselkedni.)”6 Ezek közé tartozik a bemutatás vagy bemutatkozás, a kézfogás, kézcsók, köszönés, a megszólítás, társalgás, a tegezés, magázás, önözés és a meghajlás. A bemutatás, bemutatkozásról a későbbiekben részletesen írok majd, de alapvető része az aktíváknak, a megismerkedéshez kötődik. Harmadik fél segítségével történő megismerkedés a bemutatás, míg a bemutatkozáskor nincs szükség a két félen kívüli résztvevőre. Mindkét esetben fontos, hogy az ismerkedés célszerű, lényegre törő legyen, és hogy ne maradjon el a névjegycsere. A kézfogás sokszor az első testi kontaktus, amely két ember között bemutatkozásnál történik, így fontos, hogy határozottan, de se nem túl erősen, se nem túl gyengén nyújtsuk a kezünket, hiszen senki sem szereti, ha a kézfogás után úgy kell szétfeszegetni az ujjait. Ha viszont túl lágyra sikerül a kézfogás, határozatlannak, nem bizalomgerjesztőnek, félénknek ítéljük a másikat. A kézcsókról, köszönésről, megszólításról, társalgásról, tegezésről, magázásról, önözésről és meghajlásról a szokásrendszereknél írok bővebben. A diplomáciai protokoll meghatározása: „A hivatalos, közéleti és diplomáciai rendezvényeken és szertartásokon követett eljárási, magatartási, rangsorolási, levelezési és etikett szabályok összessége.”7 5

Protokoll – Egyetemi jegyzet 17. oldal Protokoll - Egyetemi jegyzet 23. oldal 7 Protokoll - Egyetemi jegyzet 36. oldal 6

11

Csak a közéletre és a diplomatákra alkalmazott magatartási szabályok tartoznak a diplomáciai protokollhoz, elkülönítve, mintegy „megcímkézve” a „sima” protokolltól. Az biztos, hogy a diplomáciai protokolltól való legcsekélyebb eltérés is rögtön szembeötlik. Minden látszólag értelmetlen formaság jelentős tartalommal bír, hiszen például politikusaink, esetenként élnek a szándékos késés, túlöltözés vagy szándékos távolmaradás eszközeivel. Azért természetesen előfordult már, hogy diplomatáink durva hibát ejtettek a szabályok nem, vagy helytelen ismeretével. Ilyen esetekben diplomáciai bonyodalmak is lehetnek, mindig kényelmetlen az utólagos magyarázkodás, s az ország hírnevének sem használ. A diplomáciai protokoll fontos része a rangsorolás, amelyet segítségképpen a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályától lehet megkérni. A Diplomatalista tartalmazza a diplomáciai képviselők nevét, a kinevezés időpontját, a házastársak nevét, az elérhetőséget, a telefonszámokat stb. Feltüntetik a nemzeti ünnepeket is. Az állami protokoll feladatait hazánkban szintén a Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya felügyeli és látja el: „Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek az államfő, az országgyűlés elnöke, a kormányfő és a külügyminiszter külföldi utazásainak, illetve az általuk itthon fogadott küldöttségek látogatásának, továbbá a Diplomáciai Testülettel való kapcsolataik szervezésére és bonyolítására vonatkoznak.”8

12

II. HIVATALOS ÉS VÁLLALATI SZABÁLYOK, ÉRINTKEZÉSI FORMÁK 2. SZEMÉLYES ÉRINTKEZÉS A személyes érintkezéskor néha kettő, néha több ember valamiféle kontaktusba, kapcsolatba kerül egymással. Ez történhet különböző féle rendezvényeken, eseményeken, tárgyalásokon, vagyis a legkülönbözőbb helyszíneken.

2.1. Megjelenés, öltözködés Megjelenéskor a felek személyesen találkoznak, közvetlen kontaktusba kerülnek egymással. Az első benyomások mindig meghatározóak. A megjelenésbe beletartoznak: a jól ápoltság, a testi tisztaság, a haj, a fogak, a körmök higiéniája, valamint a ruházat anyagának, színének,

szabásának jellegzetességei is. Fontos még figyelemmel lenni az aktuális divatra, a hajviseletre, a megfelelő mennyiségű és minőségű sminkre, az öltözék kiegészítőire, az ékszerviseletre, de talán a legfontosabb, a mindezek által közölt együttes üzenet, hiszen mint mindenhol, önmagukban a dolgok félrevezetők lehetnek. Egy közmondás szerint: „Ruhája alapján fogadják, az esze szerint bocsátják el az embert”. Alapvető szabály, hogy a megjelenés mindig az alkalomhoz illő kell, hogy legyen. A szükségeshez képest alulöltözöttnek lenni hozzá nem értést sugároz, míg túlöltözöttnek lenni 8

Protokoll – Egyetemi jegyzet 51. oldal

13

visszatetsző. Mindkét esetet kerülni kell. Saját magát, és meghívóját járatja le az például, aki egy

golfpályára

szóló

meghívásnak

farmernadrágban

tesz

eleget,

de

hasonló

kényelmetlenséggel számolhat az a hölgy is aki egy gardenpartyra tűsarkú cipőben érkezik. Az illem szerint a finom, elegáns, nem feltűnő megjelenés számít irányadónak. Tagadhatatlan a megjelenés – öltözködés – illem meghatározó szerepe, de az is, hogy ezek csak a külső jegyek, s belső tartalom, kellő felkészültség nélkül mindezek nem érik el a kívánt célt.” Azt kell magunkra öltenünk, amit el akarunk hitetni magunkról!”- tartja a mondás. A hivatalos megjelenés sem a diplomáciai életben, sem a vállalatoknál nem magánügy, hiszen a tisztségviselők a hivatali célok képviselői, közvetítői, s mint ilyen személyek az egész szervezetet képesek lejáratni vagy kedvező színben feltüntetni. A hivatalos megjelenés tükrözi a partnerek, vendégek, látogatók iránti tiszteletet, illetve az ember saját maga és másokkal szembeni igényességét, értékrendszerét. Ezeken kívül azt is megmutatja, hogy az illető cég, képviselet milyen értékrendet, filozófiát képvisel és igyekszik közvetíteni. Négy alapelvet feltétlen illik szem előtt tartani: -

az öltözködés az egyéniséget tükrözze,

-

az alkalomhoz igazodjon,

-

színharmónia jellemezze az öltözködést és

-

vegye figyelembe az alkati adottságokat.

Tárgyaláskor, üzleti megbeszéléseken a férfiak legáltalánosabb viselete az öltöny, ing, nyakkendő, sötét zokni és cipő. Figyelniük kell arra, hogy az öltöny színe még nyáron se legyen túlzottan világos. Fontos, hogy lehetőség szerint jó anyagból készüljön, hiszen gyakran egész nap hordani kell, esetenként gépkocsiba kell ülni a nap folyamán, s ilyenkor a nem megfelelő minőségű zakó rendetlen hatást kelthet. Az öltözet színe változhat az évszakoknak megfelelően, ha nincsen kötött, protokolláris program. A cipőnek, az övnek és a zokninak harmonizálnia kell az öltöny színével. A bőrből készült, kötős cipő számít elegánsnak. A nyakkendőnek az inggel és az öltönnyel kell összhangban lennie. A kétsoros zakó belső gombjait is be kell gombolni felálláskor, s ki kell gombolni leüléskor. Az egysoros zakót is be kell gombolni látogató fogadásakor, üdvözléskor, köszöntő mondásakor stb., azonban ha valaki egyedül van az irodájában, gépkocsiban, természetesen le lehet venni. A

14

bőr aktatáska elegáns kiegészítő lehet, míg a reklámszatyor kerülendő. A textilzsebkendő ajánlatos. A hölgyek öltözékében mindig egyensúlyban kell lennie az általuk képviselt hivatásnak, illetve nőiességüknek. Általános a kosztüm használata, a szoknya – blúz – blézer és a klasszikus, egybe szabott ruha. A szokások átalakultak, hiszen régebben nem sorolták a hölgyek hivatali ruházatához a nadrág – blúz, vagy nadrág - pulóver összeállítást, manapság azonban ez a kényelmes viselet teljesen elfogadottá vált. A szélsőséges megoldásokat kerülni kell. Testszínű harisnyanadrág és félmagas sarkú, jó minőségű cipő ajánlott. A hölgyeknél a parfüm, az ékszerek hozzátartoznak a jó fellépéshez, s mint általában itt is, az elegánsan kevés a kívánatos. A szoknya hossza mindenképpen térd alá kell hogy érjen, a dekoltázs legyen takart, hiszen a munka során nem a nőiességet kell hangsúlyozni, hanem a szakmai hozzáértést. Az üzleti életben is egyre gyakrabban hordanak a nők nadrágot, ami csak szövetből lehet, s kerülni kell a farmert, a sztreccset és a sportos vászon anyagot. A hölgyek esetében is az összhang a meghatározó, beleértve a ruha szabását, anyagát, minőségét és mintáját. Az ápolt nő igényes sminkkel egészíti ki megjelenését. Itt is tartózkodni kell a túlzásoktól, s különbséget kell tenni a nappali szolidabb és az esti hangsúlyosabb arckikészítés között. A megjelenést a nők az óraszíj, az aktatáska, az öngyújtó, az esernyő jellegével hangsúlyozhatják. Az öltözködési alkalmak előírásait és a helyi szokásokat mindig be kell tartani! Az öltözködési alkalmak lehetnek: -

ünnepélyes

-

félünnepélyes és

-

informális alkalmak.

Ha a meghívón nincs más feltüntetve; ünnepélyes viselet férfiaknak: fekete öltöny, fehér ing, szürke vagy sötét mintás nyakkendő, fekete cipő nőknek: nappal kosztüm, este hosszú ruha félünnepélyes viselet férfiaknak: sötét öltöny, fehér ing, szolid mintás, nem élénk színű

15

nyakkendő, sötét cipő nőknek: nappal kosztüm, egybeszabott ruha, este kisestélyi Ha a meghívón az öltözetre vonatkozó előírás van, akkor ezek az ünnepélyes és félünnepélyes alkalmakkor lehetnek: -

black tie: férfiaknak: fekete szmoking, fehér ing, fekete csokornyakkendő, fekete lakkcipő nőknek: kisestélyi

-

white tie: férfiaknak: fekete frakk, fehér mellény, fehér, keményített ing, fehér csokornyakkendő, fekete lakkcipő (a cilindert és a fehér kesztyűt általában nem használják) nőknek: nagyestélyi, hosszú ruha

-

casual: férfiaknak és nőknek egyaránt az alkalomhoz illő, praktikus, elegáns, divatos hivatali öltözet

-

slacks, vagyis sportos öltözet: a rendezvény jellegének megfelelő viselet, sporteseményenként más-más szokás! (golf, lóverseny, autóversenyek stb.)

-

ceremoniális öltözet: fekete zsakett, csíkos nadrág, fehér ing, szürke nyakkendő, fekete fűzős cipő a férfiaknak, míg a nőknek angol kosztüm, kalappal és kesztyűvel.

Általánosan elfogadott: 18 óráig kezdődő fogadásokra lehet menni hivatali öltözetben, később azonban sötét öltöny, kosztüm a megfelelő.

2.2. Telefonálás A telefont alapvető kommunikációs eszközként használjuk hivatalos és magánbeszélgetésekre egyaránt. 1876-os feltalálása óta hihetetlen népszerűségre tett szert, hiszen használata lényegesen megkönnyíti a kapcsolattartást két, esetleg több személy között, akik nem egy helyen tartózkodnak. A telefonhasználatnak is meg vannak a maga szabályai, akár hivatalos, akár magánbeszélgetésről van szó. ¾ Ha a kapcsolat létrejött, a hívott fél köszön, majd bemutatkozik saját vagy a cég nevét mondva.

16

¾ A hívó fél fogadja a köszönést. Közvetlen hívásnál bemutatkozik, név és beosztás szerint közli, hogy kivel akar beszélni. Esetenként meg kell a indokolni a hívást, mindig csak annyit kell mondani amennyi szükséges. ¾ Titkárnői híváskor a hívó fél kapcsolja először a főnökét a hívott fél titkárnőjének, aki azonnal bekapcsolja őt saját főnökének. ¾ A nálunk magasabb beosztású embereket és partnerünket személyesen kell hívni. ¾ Hivatalos hangnemben kell bejelentkezni, a továbbiak a kapcsolat jellegétől függnek. ¾ Mondandónkat mindig tömören, világosan, érthetően kell közölni. Régebbi ismeretség esetén természetesen érdeklődhetünk a másik hogylétéről. ¾ Ha tudjuk, hogy közlendőnk hosszabb terjedelmű, érdeklődjünk a felől, hogy nem tartjuk-e fel a másikat. Ha szükséges kérjünk új időpontot a visszahíváshoz. ¾ Ha megszakad a vonal, mindig az hív újra, aki a hívást kezdeményezte. ¾ Étkezési és pihenési időben nagyfokú udvariatlanság hívást kezdeményezni. ¾ Hivatali ügyben nem illik a lakásra telefonálni, csak a hivatalba, a hivatali idő alatt. Ha mégis meg kell tenni, elnézést kell kérni. ¾ A várakoztatás udvariatlannak tűnhet, óvatosan kell vele bánni. ¾ A beszélgetést a hívó fél fejezi be, ha a hívottnak kell mégis megtennie, udvariasan ki mentheti magát új időpontot javasolva. ¾ Fontos információt lehetőleg ne telefonon továbbítsunk a félrehallás veszélye miatt. ¾ A visszahívási ígéretet teljesíteni kell! ¾ Külföldre indított hívásoknál nem szabad figyelmen kívül hagyni az időeltolódást! Az üzenetrögzítő a hívó és hívott fél közvetlen kapcsolatának hiányban használható segédeszköz. A rögzített üzenet automatikus lejátszása után köszönés és bemutatkozást követően lehet tömör, lényegretörő üzenetet hagyni. A mobiltelefonok az utóbbi években hihetetlen gyorsasággal terjedtek el. Legnagyobb előnye, hogy használata nincsen helyhez kötve, tehát bárki bármikor elérhető vele. „Time is money”

korunkban

üzleti

célokra

elengedhetetlen

a

használata.

Az

általános

telefonhasználati szabályokon kívül vannak speciális betartandók a mobiltelefonok esetében. Udvariasságból meg kell kérdezni, hogy a hívás időpontja alkalmas-e a beszélgetésre. (autóvezetés, tárgyalás, megbeszélés stb.) Társaságban, nyilvános helyen diszkrétnek kell lenni, mondandónk nem tartozik a környezetre, ezért ki kell kapcsolni a mobiltelefont. Színházban, tárgyaláson, s általában minden olyan esetben, ahol mások számára zavaró 17

lehet, ki kell kapcsolni a telefont. Ha valaki fontos hívást vár, rezgő vagy néma üzemmóddal elkerülhető mások zavarása. Az értekezletek egy új formája a telefonkonferencia, amely meggyorsíthatja, egyszerűsítheti az üzletmenetet. Itt egész más szabályok érvényesülnek, mint a személyes megbeszéléseken. Gyakran azt is nehéz felismerni, hogy ki beszél, ezért nem szabad gyakran félbeszakítani a többieket, hiszen így nem lehet érdemi munkát végezni. Némi gyakorlással elsajátítható a megfelelő technika. A telefonkonferencia zavartalan lebonyolításához kifogástalanul működő telefonvonalhálózat is szükséges.

III. PROTOKOLLÁRIS VENDÉGLÁTÁSI ALKALMAK Az üzleti és a diplomáciai életben szervezett rendezvényeknek megvan a saját különleges céljuk és feladatuk. A rendezvények által lehetséges, hogy a partnerek, üzlettársak rendszeresen, viszonylag kötetlen formában tudjanak találkozni, valamint megbeszélni olyan dolgokat, amelyek például egy tárgyalás kereteibe nem férnek bele. Ezeken a találkozókon kicserélhetik egymással tapasztalataikat, véleményüket, értesüléseiket. Ezek a találkozók csak látszólag tűnnek szórakozásnak, az esetek nagy részében munkaalkalmak, melyeket ki kell használni. „A társasági alkalmak fogalma a hivatalos érintkezés mellett szervezett hasonló rendezvényeket jelenti, annyi különbséggel, hogy a hivatalos jelleg erősségének függvényében protokolláris megfontolások és rend érvényesülnek.”9

3. A RENDEZVÉNYEK TÍPUSAI Ma, amikor a vállalatok, cégek keresik, vagy éppen próbálják bebiztosítani helyüket a piacon, fejlesztésre törekednek, keresik partnereiket, vásárlóikat, igyekeznek lekörözni

9

Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll 250. oldal

18

versenytársaikat, óriási szerepe van a különféle alkalmakra szervezett étkezéssel társított összejöveteleknek. A társasági összejövetelek formái általában aszerint csoportosíthatók, hogy az étkezés milyen szerepet játszik bennük. Attól függően, hogy a meghívottakat asztalhoz ültetjük vagy állnak fogadás közben, a protokolláris vendéglátás két nagyobb csoportba sorolja: az állófogadások, illetve az ültetéses alkalmak.

3.1. Álló alkalmak Szorosabb értelemben vett álló alkalmakon a fogadásokat, a koktél partykat, vagy ezek kerti változatát a garden-partykat értjük. Ide tartoznak az előbbieken kívül a buffet-dinner jellegű társas összejövetelek is. A diplomáciai protokollban előfordulnak még: Idegen államfő látogatása egy diplomáciai képviseleten; Idegen államok „Hadsereg Napi” rendezvények; Táncestély; Filmbemutató idegen külképviselet rendezésében; Hangverseny diplomáciai képviselet rendezésében. (Ez utóbbiakra ebben a dolgozatban nem térek ki.) A fogadások valamilyen alkalomhoz, jelentősebb eseményhez vagy ünnephez kapcsolódnak. Általában délután vagy este rendezik, ritkán fordul elő, hogy korábbra teszik,(például újév alkalmából). Időtartama megközelítőleg másfél vagy két óra. Fogadást adhatnak a diplomáciai képviselők, valamely állam vezető személyiségei, központi szervei, intézményei, de társadalmi személyiségek is. A fogadás színhelyének kiválasztásánál a létszámra, az időjárásra, s az esemény jellegére kell tekintettel lenni. A nap folyamán rendezett fogadás félünnepélyesnek, az este 18 óra utáni ünnepélyes alkalomnak számít, ennek megfelelően kell az öltözéket kiválasztani. A pontos megjelenés álló alkalmaknál nem kötelező, de a helyi szokásokat figyelembe kell venni. Hazánkban 15-20 perces késés még elfogadható, hiszen ez idő alatt a vendégeket a házigazda(ák) és felesége fogadja. Az ételkínálatban olyan ételek kell hogy szerepeljenek, amelyek állva, egy villával

elfogyaszthatóak. Hideg és meleg

ételeket egyaránt tálalnak, az italkínálat széles. A fogadások különleges fajtái a délelőtt vagy délben rendezett „Coup de champagne” (pezsgőbontás) vagy „Vin d’ honneur” (koccintás). Ezen rendezvények általában rövidebbek, kevesebb a meghívott.

19

A koktél partyk az állófogadásnál szerényebb formájú rendezvények, melyekre a megszokott viselet a félünnepélyes, esetleg a hivatali öltözet. Az étel – és italkínálat szerényebb, például nincsenek hidegtálak. A garden party kertben, szabadtéren szervezett fogadás vagy koktél party. Amíg a fogadásokra fontosabb alkalmakkor sötét ruhában illik menni, a koktél partyra utcai viseletben is lehetséges. A garden partyt mindig olyan helyen kell megrendezni, hogy rossz idő esetén zárt, fedett helységbe lehessen átszervezni a programokat. Az éghajlattól függően nemzeti ünnep alkalmából rendezett alkalom is lehet garden party. Ez utóbbin szintén gondoskodni kell a gazdag étel- és italválasztékról, mint a fogadásokon. A buffet-dinneren a meghívottak az asztalokon elhelyezett büfékínálatból választhatnak. A vendégek nincsenek helyhez kötve, szabadon tudnak beszélgetni bárkivel. A meghívottak itt nem távozhatnak addig, amíg a fővendég jelen van. Előnye ennek a rendezvénynek, hogy kötetlenebb, így a kapcsolatok elmélyítését irányzó fogadásokat célszerű ebben a formában szervezni. Ha több ültetéses vacsora szervezését szeretnénk elkerülni, egy buffet-dinner keretében több meghívandót egyszerre lehet vendégül látni.

3.2.Ültetéses alkalmak Az ültetéses alkalmak jellegüknél fogva mindig sokkal kötöttebbek, mint az álló alkalmak, így egyértelműen érvényesülnek a rangsorolás, a vendéglátás, a gasztronómia, az asztal melletti viselkedés, valamint a terítés és felszolgálás illemszabályai. Ide soroljuk a munkaebédeket, munkavacsorákat, és a díszétkezéseket. A munkaebédre általában tárgyalási szünetben a nap folyamán kerül sor, s ezt a szokást a praktikum alakította ki. A munkavacsorát a nap végén, este rendezik, mintegy a tárgyalás levezetése képen. Viszonylag kötetlen formában, mindkettő lehetőséget nyújt arra, hogy a felek oldott légkörben, protokolláris szokások nélkül, közvetlenül tovább építhessék

20

kapcsolatukat. Nincsen sem ültetési rend, sem pohárköszöntő, s általában másfél- két órát vesz igénybe. Sokszor ajánlott különtermet foglalni, hiszen itt nyugodtabb körülmények között lehet beszélgetni, ez azonban kisebb létszám esetében nem kötelező. A munkaétkezésekkel ellentétben a díszétkezések kifejezetten ünnepélyes, protokolláris események. Mindig különteremben rendezik, 4-5 vagy több fogásos menüválaszték van, fontos az ültetési rend és protokolláris felszolgálás, s ennek megfelelően az öltözék

is

ünnepélyes kell hogy legyen. A kb. két órás rendezvényen elvárt a pontos érkezés, s addig nem lehet távozni, amíg a fővendég jelen van. A díszebéd, illetve - vacsora előkészítése nagyon fontos, hiszen a megfelelő ültetési rend, az étrend kiválasztása, a helyszín ismerete együttesen befolyásolják a rendezvény, s ezen keresztül a tárgyalások sikerét. Díszebédeken és díszvacsorákon, vagy magas szintű delegációk érkezése alkalmából a fogadásokon pohárköszöntőket mondanak, ez elsősorban a vendéglátó, illetve a fővendég feladata. Általános szokás, hogy a köszöntők az alábbi elemeket tartalmazzák: -

a díszvendég és a többi vendég, jelenlévő személy megszólítása;

-

a díszvendég üdvözlése;

-

az alkalom méltatása;

-

jókívánságok kifejezése.

A vendégek koccintanak, egymásra emelik poharukat és kortyolnak belőle. A válasz pohárköszöntőnek tartalmaznia kell: - a házigazda és a jelenlévők méltatását; - köszönet a fogadásért, vendéglátásért; - válasz a köszöntőben elhangzott méltatásokért; - jókívánságok kifejezése. A vendégek ismét koccintanak és kortyolnak italukból. Fontos, hogy a pohárköszöntő soha ne legyen hosszú! Elsősorban a politikai köszöntőknél szokás, hogy a házigazda és a fővendég előre egymás rendelkezésére bocsátják pohárköszöntőjük szövegét. Szükség esetén a fordításokat az asztalon helyezik el, hogy a vendégek könnyen hozzáférjenek. A köszöntők alatt tilos az ételek és italok felszolgálása, fogyasztása és a társalgás is.

21

A diplomáciai protokoll alapján ebbe a körbe sorolhatók a villás reggelik, ebédek, vacsorák; a büfé-vacsorák; a teadélutánok és a pohárköszöntők is.

„Szólj nyájasan, légy udvarias és kedves, és egy elefántot is elvezethetsz egyetlen hajszállal.” /Szádi/

IV.MAGYAR PROTOKOLLÁRIS ÉS NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK

4.1. Magyarország földrajza, vallása, kommunikációs szokásai A 93 030 km² kiterjedésű Magyar Köztársaság Közép - Kelet Európában a Duna- vagy Kárpát--medence középső és nyugati alacsonyfekvésű harmadára terjed ki, jellegzetesen dunai ország. Földrajzi szélességét tekintve az ország megközelítően egyenlő távolságra fekszik az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. A Kárpát-medencében, három éghajlati terület találkozásánál fekvő ország kétharmad része termékeny löszhátakkal borított 200 méter alatti síkság, a többi változatos felépítésű dombvidék és középhegység. Legmagasabb pontja: a Kékes, amely 1014 méter magas. Hazánk relatív természetföldrajzi helyzetét meghatározza, hogy medencefenéken helyezkedik el, s ennek nagy, illetve egységesítő hatása van az egész ország éghajlatára. Befolyásolja továbbá Magyarország vízrajzát, vízgazdálkodását és a vízvédelmet is.

22

Hazánk éghajlata mérsékelt, négy évszak váltakozása jellemzi, s a már említett medence jelleg mellett az időjárásra jelentős hatással bírnak a mediterrán, az atlanti és a szibériai befolyások is. A magyar mezőgazdaságnak évszázados hagyományai vannak. Ma is a szabolcsi alma, a kalocsai és cecei paprika, a tokaji és villányi borok, a makói hagyma jelentik a kiváló minőséget, képviselve a magyar hírnevet a világban. Az ország gazdasági helyzete: Magyarország az1989-es változások előtt a tervgazdálkodás elve szerint működött. Ezt követően az országban a piacgazdaság törvényei érvényesülnek, s ennek megfelelően próbál alkalmazkodni a gazdaság a kereslet és kínálat viszonyaihoz. A politikai váltás jelentősen megváltoztatta a gazdaság struktúráját, s ezen keresztül az ipart, a mezőgazdaságot és a külkereskedelmet is. Újabb változást hozott, hogy 2004. május elsejétől Magyarország tagja az Európai Uniónak, s ez jelenleg egy átmeneti időszakot eredményezett az ország gazdaságában. Mivel sem területileg, sem politikailag nem számítunk nagyhatalomnak, az Európai Unióban is nehézségekbe ütközik érdekérvényesítésünk.

Hazánk gazdasági életének fejlődését az is

hátráltatja, hogy az ország út – és vasúthálózata jelentős fejlesztésre szorul. Az elmúlt évtized viszonylag jelentősebb fejlődési üteme az utóbbi években lelassult, a kelet – -közép európai államok közötti vezető helyét elveszítette az ország. A rendszerváltás óta hazánkat, a letelepedő nagyvállalatok részére jelentős adókedvezményekkel sikerült vonzóvá tenni, majd itt tartani, annak ellenére, hogy jelenleg Magyarország nem rendelkezik azzal a kedvező feltétellel, amit az olcsó és szakképzett munkaerő jelent. Hazánk külkereskedelme is átalakult. Míg korábban elsősorban mezőgazdasági termékeket exportáltunk és cserébe a volt Szovjetunióból kaptunk energiahordozókat, jelenleg kivitelünk szinte kizárólag Hungaricumokból (tokaji, egri, villányi, soproni minőségi borok, Pick szalámi, Gyulai kolbász, Unikum, pálinkák) áll. Továbbra is a volt szovjet tagállomoktól vásároljuk az energiahordozókat, de most már valutával ellentételezzük. Magyarország lakossága kb. 10 000 000 fő. Összetétele alapján a lakosság 96,6%-a magyar, de élnek itt németek(1,6%), szlovákok(1,1%), románok(0,2%), illetve 0,5% egyéb nemzetiségű is. A népesség vallási összetételének megoszlása (Google kereső program): - Római katolikus: 61,5%, 23

- Református: 19,4%, - Evangélikus: 4,2%, - Egyéb: 14,9%. Az köztudott, hogy minden nép kommunikációs szokásainak kialakulásában jelentős szerepet játszik az adott nép történelme, földrajzi helyzete, lehetőségei, a környezete, és a kialakult vallások. Az emberek kommunikáció útján teremtenek kapcsolatokat, tervezik meg életüket, élik hétköznapjaikat és ünnepeiket. Kommunikálni nem csak verbálisan, azaz szóban lehet, hanem nonverbálisan is. Ez utóbbi kategóriába tartoznak például a testbeszéd jelei, az arcmimika, és a pupilla nagysága is. A különböző protokolláris szabályok betartása, illetve be nem tartása is eltérő jelentéssel bír. Hazánkban elsősorban politikusokra jellemző, hogy a szokásokat megszegve megváratják egymást, nem mennek el megbeszélt találkozókra, és minden lehetséges protokolláris szabályt felrúgva próbálnak egymás fölé kerekedni. Nyilván ez is jelzésértékkel bír mint egymás, mint a külvilág felé. Az emberek érzéseiről árulkodhat a beszéd hangsúlya is, hiszen például a „Hogy vagy?” kérdésre adott „Köszönöm remekül!” válasz kétféleképpen érthető attól függően, hogy melyik szót hangsúlyozzák, s esetleg mosoly vagy grimasz társul mellé. Eredetileg a két karral átölelés a keresztény, a zsidó és az iszlám vallásban is a „Béke veled!” üzenetet hordozta. A rómaiak a váll megveregetésével üdvözölték egymást. Napjaink elvárosiasodott kultúráiban egyre kisebb szerep jut a testi érintkezésnek, éppen ezért kellemetlen, hogyha valaki behatol a másik személyes zónájába, például a buszon vagy a liftben. Mindig annak függvényében határozza meg az ember a zóna távolságokat, hogy milyen a viszonya a másik féllel. Ennek megfelelően alakult ki a személyes zóna (45cm 1,25m), melyet az ember szeret saját magának, és azoknak fenntartani, akikkel speciálisan közeli viszonyban van. 1,25m – 3,6m a társadalmi zóna, üzleti tárgyalásokon, fogadásokon, egyéb nyilvános helyeken ez az általánosan elfogadott távolság a partnerek között. Ezek a zónák jellemzik általában a magyar, és az európai kommunikációt is, de tisztában kell lenni azzal, hogyha valaki más kultúrájú országokba látogat, egészen más szokásokkal találkozhat. Általános szabály, hogy a vendég alkalmazkodik a helyi sajátosságokhoz, de általában anélkül, hogy saját vallási – és egyéb kötött szabályait fel kéne adnia.

4.2. Szokásrendszer

24

Magyarország

népe,

történelme

során

jónéhány

megpróbáltatással

kellett,

hogy

szembenézzen, s valamennyi változás nyomott hagyott a kultúrában és szokásrendszerben egyaránt. (török, Habsburg, német, szovjet uralom). Hazánkat az erősen bizonytalanságkerülő nemzetek közé sorolják, amit az öngyilkossági statisztikákon elfoglalt helyünk is alátámaszt. „ A bizonytalanságkerülés azt mutatja, hogy egy kultúra tagjai milyen mértékben éreznek fenyegettetést bizonytalan, ismeretlen helyzetekben.”10 A rendszerváltás óta meg kellett tanulnia a lakosságnak mi az a munkanélküliség, sokak váltak kényszervállalkozóvá anélkül, hogy a gazdasági alapokat iskolákban elsajátíthatták volna. Ráadásul a piacgazdaság farkastörvényeivel is szembe kell néznie azoknak, akiknek 30-40 éven keresztül eddig nem volt rá szükségük. Nem meglepő tehát, hogy a jövő iránti aggodalom és szorongás magas szintet ért el, elsősorban a 45 év felettiek gondolkodásában. Magyarországot nagy hatalmi távolságú, férfi- és csoport-orientált, kollektivista vonásokkal rendelkező kultúrának tartják. Nagy hatalmi távolságú, mert ebben a kultúrában az emberek közti egyenlőtlenségeket elfogadják, mert szeretik tisztázni az alá – fölérendeltségi viszonyokat. Különösen néhány területen jellemző ez a hierarchikus szemléletmód: például orvosi rangok, egyház, hadsereg, de a diplomácia sem kivétel ez alól. Férfias, azaz maszkulin értékrendet követ, hiszen a társadalmi, nemi szerepek élesen elkülönülnek. A férfiak magabiztosak, az anyagi sikerre összpontosítanak, ők a családfenntartók, míg a nőknek főleg kiegészítő szerep jut. Az utóbbi években ez a szokásrend átalakulóban van, elsősorban a nyugatról beáramló minták alapján. A nők már nem akarnak korán férjhez menni, előbb tanulmányaikra koncentrálnak, s a későbbiekben inkább élettársi kapcsolatban, vagy akár egyedül is képesek felnevelni gyermeküket. Változás történt a nők munkahelyi megítélésében is. Egyre több hölgy tölt be magas pozíciót, habár lényegesen kevesebbet keresnek ugyanazt a munkakört betöltve, mint a férfiak. A gyereknevelés továbbra a nők feladata, de a kedvezőtlen gazdasági helyzet eredményeként, egyre gyakrabban fordul

10

Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció 34. oldal

25

elő, hogy a férfi keresete nem elegendő a család létfenntartásához, s így a nőknek is ki kell venniük a részüket a munkából. A magyar individualizmus index a közepesnél magasabb (55%), vagyis a kultúrában az érzelmi kötődések, személyi kapcsolatok fontosak, s ezek a vonások inkább a csoportorientált kultúrákra jellemzők.

4.2.1. Köszönés, üdvözlés Az üdvözlés, köszönés két vagy több ember találkozásakor a személyes kapcsolat első eleme. A köszönésnek kialakult formái és szabályai vannak, melyek alkalomtól függően változnak. A diplomáciában minden rezdülésnek, mozdulatnak fontos jelentősége van. A mindennapi vállalati kapcsolatokat is szabályok kötik, általában azonban jóval közvetlenebbek. A köszönés szóbeli formája általában a napszakra utal, például: „Jó napot!, Jó estét!, stb.”. Ehhez tiszteletből hozzátehető a „kívánok” szó. A napszaktól függő köszönéstől eltérnek: -

az egyházakon belüli,

-

bizonyos szervezetek, testületek, egyesületek,

-

más kultúrák sajátos üdvözlési formái,

-

egyes szakmák képviselői.

Az azonos rangúak, korúak és neműek általában egy időben köszöntik egymást. Ha valaki belép egy helységbe, köszön a már bent lévőknek, akik viszonozzák ezt. A szabály szerint előre köszön: -

fiatalabb az idősebbnek,

-

férfi a nőnek,

-

alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak,

-

beosztott a főnöknek.

26

Ezek a szabályok esetenként megsérthetőek, hiszen előfordulhat, hogy egy fiatalabb férfi magasabb rangú, mint például egy idősebb hölgy. Magyarországon a napszaknak megfelelő köszönés a magázódással jár együtt, általában ismeretlenek, illetve nem közeli ismerősök használják. A tegezés közvetlenebb, az üzleti, a hivatalos és a protokolláris helyeken is a régi, jó ismerősök között szokás tegeződni. Nem ezen múlik a tiszteletadás! Az elköszönés általában a viszontlátásra való utalást jelez. A köszönéshez formalitások tartoznak: Fejbiccentés: Gyors, futó találkozások szóbeli köszönéssel együtt járó formája (folyosón, utcán). Kalapemelés: Jobb vagy balkézzel kell kalapot emelni? A praktikum dönti el, vagyis, hogy ha kézfogás követi, akkor balkézzel, ha nem, akkor jobb kézzel kell megemelni. Meghajlás: A köszönéssel együtt járó viselkedéstechnikai elem. Előfordulhat: bemutatkozáskor, hölgyek üdvözlésekor, fogadásokon, összejöveteleken, napi első találkozásnál, búcsúzásnál. Felállás:

A férfiak felállnak, ha hölgyet üdvözölnek, a fiatalabbak, ha idősebbet, alacsonyabb rangú, ha magasabb rangút.

Kézfogás: Az üdvözlés egyik legrégebbi formája; a fegyvertelenség, tehát a barátság kifejezésére alkalmazták. Szabályai ellentétesek az üdvözléssel, vagyis aki előre köszön, annak meg kell várnia, míg kezet nyújtanak neki. Ülve csak nők foghatnak kezet, míg kesztyűt viselve a hölgyek bármikor, a férfiak csak férfival akkor, ha a másik férfi is visel kesztyűt. A kézfogás legyen rövid, határozott, s közben a másik szemébe kell nézni! Ne legyen se túl erős, se túl gyenge a szorítás és nem kell túl sokáig tartani a partner kezét. Kézcsók: Kedves, régi, udvarias szokás, adása nem kötelező. Hely-és alkalomfüggő, de társaságban vagy minden hölgyet illett, vagy egyet sem! Kerülni kell, ha a hölgy kesztyűt hord, vagy ül. A kézcsók ma jelkép. A férfi arcával a nő kézfeje fölé hajol, anélkül, hogy szájával valójában érintené azt. Más országokban eltérő jelentése is lehet a kézcsóknak: például arab országokban és az USA-ban nem alkalmazzák, míg a lengyeleknél szinte elvárt. 27

Csók: Az arcra adott jelképes puszi, bizalmas kapcsolatok jellemzője. A hivatalos és üzleti életben nem használatos, esetenként politikai jelentősége is volt. Ölelés: Szintén bizalmas üdvözlési forma, országonként eltérő a használata, hazánkban nem jellemző, a franciáknál és a Távol-Keleten elfogadott, de csak férfiak között.

4.2.2. Bemutatkozás A bemutatkozásnál nincsen szükség közvetítőre, vagyis az illető, harmadik fél segítsége nélkül, közvetlenül mutatja be saját magát partnerének. A megismerkedéshez kötődő, viselkedéstechnikai passzíva. Amikor két vagy több ember először találkozik egymással, nemcsak illendő, de célszerű is bemutatkozni. Technikailag először az alárendelt mondja a teljes nevét, a munkahely nevét és a beosztását, majd a másik fél viszonozza mindezt. Mindenképpen fontos, hogy az ismerkedés rövid, célszerű legyen, ne tartalmazzon felesleges elemeket. A hivatalos és protokolláris bemutatkozást közvetlenül követi a névjegy átadása, illetve a névjegycsere, a későbbi kapcsolattartás esetére. Többek között ezért is fontos, hogy a névjegyen minden szükséges információ szerepeljen. Nem személyes találkozókor (például telefonon), mindig szükséges bemutatkozni,- nemcsak megismerkedéskor-, mert kizárólag hang alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani az embereket. Rendezvényeken előfordulhat, hogy valaki nem talál ismerőst a társaságban, s a házigazda sem tud rá figyelni elfoglaltság miatt. Ebben az esetben nem kell harmadik személy segítségére várni, csatlakozni lehet más csoportokhoz, egyénekhez is, nem számít tolakodásnak.

4.2.3. Bemutatás

28

A bemutatás harmadik fél közreműködésével történő megismerkedés. Történhet közvetlenül, például: „Kovács úr, engedje meg, hogy bemutassam Nagy urat, aki a X vállalat ügyvezetője”. Mindig annak a nevét kell előbb mondani, akinek bemutatják a másikat. Társaságban a házigazda vagy a háziasszony mutatja be a vendéget a korábban érkezetteknek, ez történhet mindenkihez szólóan, együttesen vagy egyenként. Kétoldalú tárgyalásokon: a delegációvezető mutatja be a tagokat név és rang szerint. Sokoldalú tárgyalásokon: a bemutatást el lehet hagyni, hiszen túl nagy létszám esetén erre nincsen lehetőség. Az elnökség tagjainak nevét általában névtáblákon jelzik, a delegációk résztvevői pedig beazonosíthatóak, az előre kiadott névsor segítségével. A hivatali életben vannak sajátos, egyedi szokások, amelyek eltérhetnek az egyébként megszokottól. Érdemes előre tájékozódni a helyi szabályokról, szokásokról.

4.2.4. Névjegy

A névjegy a hivatalos érintkezés gyakorlati segédeszköze. Eredetileg látogatójegy volt.

A telefon elterjedése előtt az emberek nehezen tudták előre jelezni érkezésüket, pedig a század elején meghatározott szertartásrendje volt a látogatásoknak. „Névjegyet az ember csak akkor ad, ha az ajtót a szolgáló nyitja ki. Ha családtag nyit ajtót, ne nyomd kezébe névjegyedet, hanem mutatkozz be neki.”11 A névjegy használata feleslegessé teszi a magyarázkodást, érthetetlenséget, a név kényszerű ismétlését, például elhallás miatt. Ezen kívül egyértelművé teszi a képviselt cég, szervezet nevét, az illető beosztását, rangját, valamint ezeken kívül tartalmaz minden olyan információt, amelyet a névjegy tulajdonosa fontosnak tart közölni. A névjegy pótolhatja a személyes megjelenést. Küldhető is, de ezen esetekben fel kell tüntetni, hogy milyen alkalomból történik. 11

Új Idők 1930.

29

A névjegyküldés leggyakoribb esetei: - Bemutatkozás: saját névjegy küldése, rövidítéssel. - Bemutatás: a bemutató saját névjegyéhez fűzi a bemutatandó személy névjegyét, és a sajátját megfelelő rövidítéssel látja el. - Szerencsekívánat: újév, nemzeti ünnep, egyéb ünnepek alkalmából. - Részvétnyilvánítás - Búcsúzás, eltávozás bejelentése - Virágküldés: a háziasszonynak fogadás előtt, vagy vendég hölgynek a szállodába, a virágcsokorhoz kell mellékelni a névjegyet a megfelelő rövidítéssel. - Köszönet A névjegy mérete férfiak esetében általában nagyobb, (9,5 x 5,5 cm), míg a nőké egyes országokban kisebb, (8x5 cm). Anyaga általában papír, de előfordul, hogy textilből vagy műanyagból készül. Fajtája alapján lehet: hivatalos, diplomáciai és magán névjegy. A diplomáciában kizárólag fehér színű papír névjegy használható, esetenként névjegyborítékkal együtt. Napjainkban a modern nyomdatechnikának köszönhetően már rengeteg féle és fajta nyomású papír van használatban. Ebben az esetben is igaz, hogy az egyszerű, de tartalmilag minden fontos információt tartalmazó, (de nem többet) névjegy a legelegánsabb. A hivatali és üzleti életben egyaránt nélkülözhetetlen névjegyen megtalálhatóak: a név, a pontos beosztás, elérhetőségi cím, telefonszám, e-mail cím. Gyakran megtalálható a vállalat vagy cég emblémája is a névjegy bal vagy jobb felső sarkában vagy középen, s ez segítheti a későbbi beazonosítást. A küldött névjegyeken alkalmazott rövidítések: - a.c.: üdvözlettel; ajándék és virágküldéskor a mellékelt névjegyre írva; - p.r.: köszönet; - p. f.: szerencsekívánat; (névnap, születésnap, egyéb ünnep) - p.r.p.f.: szerencsekívánat és köszönet; - p.f.c.: megismerkedés céljából bemutatkozó névjegy; - p.p.: bemutatás, a bemutató írja a saját névjegyére, mellékelve a bemutatandó névjegyét is; - p.f.n.: szerencsekívánat újév alkalmából; - p.f.f.n.: szerencsekívánat nemzeti ünnep alkalmából; - p.p.c.: elbúcsúzás, huzamosabb tartózkodás után, elutazás előtt; 30

- p.c.; vagy p.p.p.: részvétnyilvánítás. Az „üdvözlettel; a szerencsekívánat újévre; a szerencsekívánat és a részvétnyilvánításra küldött névjegyekre válasznévjegyet kell küldeni. Bizonyos esetekben szerencsésebb a személyes köszönetnyilvánítás. Azzal tisztában kell lenni, hogy a névjegyküldés bár megfelel a protokolláris előírásoknak, nem helyettesítheti a személyes ismeretséget. A diplomáciai névjegyet 24-72 órán belül viszonozni kell. Mivel a címer nemzeti jelkép, használata erősen korlátozott, csak azok a megkülönböztetett személyek használhatják, akik erre jogosultak. (köztársasági elnök, országgyűlés, országgyűlési képviselő, Alkotmánybíróság, stb.). A névjegyküldést az alacsonyabb rangú fél kezdeményezi. A névjegy személyes leadása esetén a kártya bal sarkát be szokták hajtani, illetve grafit ceruzával írnak rá. (Küldés esetén tintával!) Elterjedt az a szokás, hogy állófogadásokon és sajtótájékoztatókon a bejáratnál elhelyezett üveggömbbe gyűjtik az érkezők névjegyeit, s ez megkönnyíti a későbbi kapcsolattartást. Üzleti tárgyalások elején a felek ki szokták cserélni névjegyeiket, s amikor valaki átveszi azt, illik tanulmányozni. Európában, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hivatalos és magán névjegy egybe olvad. Ezt, ha nem egy cég vagy szervezet megbízottja, illetve alkalmazottja az illető, szabadon eldöntheti. A névjegyen mindig aktuális adat szerepeljen, hogy ne kelljen átadás előtt kézzel javítani.

4.2.5. Megszólítás A megszólítás általában közvetlenül a köszönés után következik, a legtöbbször kifejezi a társadalmi, hivatali hierarchiát, rangot. Különös figyelemmel kell lenni az iránt, hogy a megszólított nevét, beosztását, rangját illetően nem szabad tévedni. A megszólításhoz a hétköznapokban nem szükségesek különleges ismeretek, azonban a nemzetközi életben és különösen a diplomáciában igen. A rendszerváltás előtt, a megszólítások igen sokféle fajtája volt használatban. A „tekintetes, méltóságos, nagyságos kort” követte az „elvtárs, pajtás, munkatárs, kollega és kartárs időszak”. A magasabb rangon szólítás nemcsak a diplomáciában volt szokás, hanem bizonyos munkaköröket is megtiszteltek vele. Pl. miniszter úr volt a miniszter helyettes is, míg az orvost gyakran főorvosnak titulálták.

31

A rendszerváltást követően alapvetően megváltoztak a megszólítási szokások (is). Férfiak esetében általában az úr, uram a legelterjedtebb megszólítási forma. Ha a tartalmának megfelel, jelenleg is használható a szaktárs vagy kollega kifejezés. Formálisan manapság három féle megszólítás az elfogadott: - Név és udvariassági forma – Kovács János úr! - Rang és udvariassági forma – Miniszterelnök úr! - Név, rang, udvariassági forma – Kovács János Miniszterelnök úr! Hölgyek esetében, szóban: attól függően, hogy férjezett vagy hajadon az illető, asszonyom, kisasszony, vagy a semleges hölgyem megszólítás is helyes lehet. A nőket is lehet rangjuk feltüntetésével megszólítani, pl. elnök asszony. Ez utóbbi nem függ attól, hogy a hölgy férjezett-e vagy sem. Az úrasszony megszólítás az üzleti életben ismét használatossá vált, azonban egy kissé modorosnak hat. Írásban a rang alapján kell megszólítani. Vannak alkalmak, amikor a hallgatóságot kell megszólítani. Pl. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magasabb rangú jelenlévőket az általános forma előtt külön is illik köszönteni. (Tisztelt Miniszterelnök úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!) A leggyakoribb megszólítási formák: ön – maga – te, használata Magyarországon meglehetősen speciális. Az „Ön” a legudvariasabb megszólítási forma, tiszteletet fejez ki, ezért az üzleti és állami életben is ezt használják. Egyenrangú felek, bizonyos mértékű távolságtartását jelzi amellett, hogy mindennemű elfogultságtól mentes (szimpátia, antipátia) kapcsolatot képvisel. A „Maga” megszólítás általában a magánéletben fordul elő, nincs benne sem sértés, de inkább kerülendő a használata. Elsősorban ismeretlenek között használatos. A magyar nyelv sajátosságai közé tartozik, hogy mindkét kifejezéssel árnyaltabb, de ellentétes hatást is el lehet érni, így sértésként is felfogható. A tegezés bizalmasabb, közvetlenebb, barátibb megszólítási mód, mint az előzőek. A nő és férfi közötti tegezést mindkét fél kezdeményezheti, de ennek elutasítása csak a hölgy részéről nem számít sértésnek. Ha egy idősebb ember tegez egy hölgyet, azzal egyúttal feljogosítja őt a visszategezésre. Valójában helyzettől, alkalomtól függően javasolhatja valaki a tegeződést.

4.2.6. Tárgyalás

32

Tárgyalási helyzet, amikor valamilyen közös célból, érdekből, vagyis a véleményegyezés érdekében, két vagy több személy közvetve vagy közvetlenül megbeszéléseket folytat.

A tárgyalási helyzetek lehetnek: •

üzleti célú tárgyalások,

•

társadalmi szintű egyeztető tárgyalások,

•

diplomáciai tárgyalás,

•

magán célú megbeszélések.

Annak ellenére, hogy az üzleti, gazdasági, politikai élet felgyorsult, s mindenki rohan, a megbeszélések, értekezletek, tárgyalások száma jelentősen megnőtt. Magyarországon a szokásoknak megfelelően, illik pontosan érkezni az előre megbeszélt tárgyalásokra. Természetesen néhány perces késés előfordulhat, azonban általában nem vet jó fényt a késve érkezőre. A percnyi pontosság alapvető feltétel azonban néhány speciális programon, mint például valamely jegyzőkönyv aláírása, meghatározott szertartásrendet követő rendezvények, találkozók. A tárgyalás sikeressége nagyban múlhat a pontosságon! Más alkalmakkor, például fogadások, koktél partyk esetében, rövid késés (15-20 perc) lehetséges. A magyar üzletemberek nagyrésze jól felkészül a tárgyalásra, tisztában vannak azzal, hogy mennyire fontos az előkészítő munka, és a tájékozódás. Meg kell határozni, hogy mennyi idő van a megbeszélésre, mi az, amit feltétlenül el kell érni, és mi az, amiből engedni is lehet. Nem árt tudni, hogy milyen tárgyalási stratégiát képvisel a másik fél, s mi lehet erre a megfelelő válasz. Előnyt jelenthet az üzleti tárgyalást saját környezetben rendezni, mert apró taktikai fogásokkal segíteni lehet a kívánt cél elérését. A magyarok nagy munkabírású emberek. Bár nyitottak, a vezetők jó része szubjektív, asszociatív módon gondolkodik. Előfordulhat, hogy a döntéshozatal nehézkes, bonyolult, különösen, ha több szervezet is be kell hogy kapcsolódjon a folyamatba. Elsősorban ez a nagy- és multinacionális cégeket, valamint az önkormányzatokat jellemzi. Érdemes előre

33

tájékozódni, hogy a döntést egy személyben, vagy kollektíven hozzák. Ez a kettősség, mint sok minden más, a rendszerváltás óta folyamatosan változóban van. A tárgyalási kultúrát is egyre inkább befolyásolják a hazánkba befektetési céllal érkező multinacionális cégek és vegyes vállalatok, mivel más szokásokat is meg honosítanak. Hazánkban az üzletemberek nagy része jó vendéglátó, szereti megvendégelni partnereit. Az üzleti étkezések alatt sem beszélgetnek azonban magánügyekről, csak visszafogottan. Az üzleti és tárgyalási szokások Magyarországon a déli, lazább, és az északi, merevebb stílus között helyezkednek el, mintegy átmenetet képezve a kétféle kultúra között.

4.2.7.Társalgás „A társalgás tárgyaláson kívüli beszélgetés.”12 Aki társasági életet akar élni vagy munkájának részét képezi, annak el kell sajátítania beszélgetés és a hallgatás művészetét. Ez a beszélgetés eltérhet a tárgyalás témájától, azonban mindig szem előtt kell tartani, hogy egy hivatalos személy kötetlenebb formában is kötelezettségeit kell hogy teljesítse. A társalgásban a protokoll és illem szabályai szerint ügyelni kell bizonyos formai és tartalmi jegyekre. Tartalmi szempontból léteznek tabu témák, amelyekről nem lehet beszélni: A belügyekbe való beavatkozásnak tűnő bármilyen megjegyzés, téma (vallási rendszer, bel és külpolitika, társadalmi berendezkedés, a cég üzlet politikája, kereskedelmi kapcsolatai), továbbá a vagyoni helyzet, kereset firtatása; a családi és magánügyek; egészségi állapot; valamint a jelen nem lévő személyek bírálata. A tiltott témák köre a modern életvitellel együtt folyamatosan szűkül. Gyakorlatilag ma már szinte mindenről lehet beszélgetni, ha az ember megtalálja rá a megfelelő alkalmat és formát. Formai szempontból: Figyelni kell az érthető, szabatos beszédre, az igényes fogalmazásra, ugyanakkor kerülni kell a szlenget, a tudálékosságot és az illetlen szavak használatát. A fentieken kívül vannak általános szabályok, amelyeket nem csak az üzleti vagy a diplomáciai életben kell betartani, hanem mindig illik szem előtt tartani. 12

Protokoll – Egyetemi jegyzet 26. oldal

34

¾ Beszéd közben a partner szemébe kell nézni! ¾ Kerülni kell az idegen kifejezések használatát. ¾ A káromkodás udvariatlan, faragatlan hatást kelt, agressziónak tűnhet. ¾ A mobiltelefon használata társaságban kerülendő. ¾ A rosszindulatú pletykálkodás az azt előadót is minősíti. ¾ A hátbeveregetés, a másik érintése kellemetlen lehet, ügyelni kell az „üzleti távolság”- kinyújtott kartávolság, betartására. A társalgás során minden résztvevő hozzájárul annak alakításához. Indításkor fontos feladat a közös érdeklődés megtalálása, s erre általában a semleges téma a legalkalmasabb. Ez lehet az ország, a jelenlegi tartózkodási hely, a közösen átélt emlékek, az időjárás vagy az utazás, stb. Azzal tisztában kell enni, hogy vannak jó és rossz társalgók. Rendkívül kellemetlen olyan emberrel beszélgetni, aki kizárólag igennel és nemmel válaszol. Ennek kiküszöbölésére nyitott kérdést érdemes feltenni a partnernek, s így kizökkenteni az egy-két szavas feleletadásból. Kerülni kell a látható érdektelenség kimutatását, s nem szabad félbeszakítani sem a másik embert. Ültetéses alkalmakkor nincs lehetőség a beszélgetőpartner szabad megválasztására, hiszen az ültetési rendet nem lehet megváltoztatni. Kis méretű asztalnál egyszerűbb a helyzet, hiszen akár az egész társaság bevonható a beszélgetésbe, míg a nagyméretű asztalnál az egymás mellet ülők tudnak kényelmesen társalogni. Illendő mind a két szomszéddal felváltva beszélgetni. Álló alkalmakkor szabadon lehet beszélgetőpartnert választani, akár ismeretlenhez is oda lehet menni. Természetesen a bemutatkozást ez esetben nem szabad elhagyni, de csak akkor, ha a többiek beszélgetését ez nem zavarja meg. A társalgás során nem szabad figyelmen kívül hagyni olyan pszichológiai tényezőket, mint például a testbeszéd alkotórészei (szemkontaktus, testközelség, kartartás stb.). Előadáskor az előadó és a hallgatóság közötti viszony a meghatározó. Az előadó megpróbálja

lekötni

közönségét

mondandójával,

hangerejének,

hanghordozásának,

testtartásának változtatásával. Ez esetben a hallgatóságnak, bár egyénekből áll, mégis együttes, tömeghatása van.

4.2.8. Étkezési kultúra 35

Az étkezési kultúra, a viselkedési kultúra egyik meghatározó része, amelybe beletartoznak: az étkezések, az italfogyasztás, a terítés és a felszolgálás is. A terítés, az edény - teríték – és evőeszközhasználat a történelem folyamán mindig eltéréseket mutatott a különböző társadalmi rétegek között. A mai étkezési kultúra évezredek óta formálódik. Gasztronómiai jellemzők: Az étkezés alapvető szükséglet, így természetes, hogy a történelem során mindenféle szertartás kötődött hozzá, az étkezési formák, és az ízlés a kulturális és technikai fejlődéssel együtt változott és jelenleg is formálódik. A hivatalos és üzleti életben kialakult egy nemzetközileg is elfogadott rend, ennek ellenére mindenhol megmaradtak bizonyos helyi sajátosságok, jellegzetességek is. Az európai szokás szerint az üzleti ebéd 3-4 fogásból, míg a vacsora vagy díszétkezés 5-6 fogásból áll. Az ételek sorrendje: Hideg előétel: füstölt lazac, kaviár, falatkák stb. Leves: két- három féle Meleg előétel: hortobágyi húsos palacsinta, rántott sajt stb.

Főétel: vörös vagy fehér hús, hal megfelelő körítéssel, salátával, a rendezvény jellege befolyásolja a kínálatot. Desszert: fagylalt, parfé, torta Kávé, tea: kapcsolódik az étrendhez Gyümölcs: friss vagy kompót gyümölcs Sajt: adható, nem kötelező Az italkínálat: Az aperitifet étvágygerjesztésre kínálják fel a vendégeknek, ami lehet gyümölcspálinka, koktél, Martini, valamint nem szénsavas üdítő ital a gépkocsival érkezőknek. Az előételhez

36

száraz fehérbor illik, míg a leveshez, ha van előtte előétel: nem jár külön ital. Ha nincs előétel a leves előtt, előfordul, hogy sört kínálnak, vagy régebben szokás volt szorbetet felszolgálni. A főételhez attól függően, hogy fehér vagy vörös húsból készült, adható fehérbor, rosé vagy vörösbor jár, természetesen száraz. A desszerthez például tokaji aszút vagy édes pezsgőt lehet felszolgálni. Esetenként a kávé mellé szoktak konyakot is kínálni, ez azonban nem általános. Minden italt lehetőleg a vendég előtt kell felbontani. A borospoharat nem szabad teletölteni, s amíg nem ürült ki a pohár, nem lehet rátölteni. Hölgyek nem töltenek italt, csak akkor, ha kizárólag nők vannak jelen a rendezvényen. Terítés: Az abrosz és a szalvéta általában fehér kell, hogy legyen, azonban ez a szokás is változóban van, egyre több helyen használnak színes szalvétát. Ha virágdísz vagy gyertyatartó van az asztalon, ne legyen 30 cm-nél magasabb, hiszen zavaró lehet a beszélgetésnél. A gyertyatartót az asztal szélére szokták helyezni, hogy ne zavarja a szemkontaktust. A poharak használati sorrendje jobbról balra halad. A tányér mellé felrakott evőeszközöket kívülről befelé haladva kell használni, ezeket a pincérek már előzetesen kikészítik. Protokolláris vendéglátásnál a kínálás sorrendje az ültetési rendet követi. A felszolgáló mindig jobbról teszi le a tányért a vendégek elé és jobbról is szedi le. Ha nincs felszolgáló személyzet, az italtöltés a házigazda feladata, az ételekből mindenki magának szed. Ilyen esetekben a hölgyeket illeti az elsőbbség. Kínálás, felszolgálás: Elsőként a vendég hölgyeket, urakat, majd a házigazdát kínálják a felszolgálók. Az egyes fogások között annyi szünet van, amennyi az előző fogás leszedéséhez szükséges. Pohárköszöntő közben sem étkezni, sem inni, sem felszolgálni nem lehet. Étkezés: Az üres kenyeret és zsemlét törni kell, míg a hideg előételhez fogyasztott vajat falatonként kell a kenyérre kenni. Ha a levest tányérban hozzák, végig kanalat kell használni, ha azonban csészében szervírozzák, a levesbetét elfogyasztása után, ki lehet inni a maradékot. A főételt késsel és villával eszik, a köretet kés nélkül, csak villával fogyasztják. Gyümölcsevéskor csak akkor szükséges evőeszköz, ha a mageltávolításhoz vagy a szeleteléshez szükséges. (Banán esetében szintén evőeszköz használat javasolt.) Az egyes fogások végén az evőeszközöket párhuzamosan egymás mellé helyezve, nyéllel a jobb szomszéd felé kell a tányéron hagyni. 37

4.2.9. Egyéb magyar sajátosságok Mint minden nemzetnek, úgy a magyarnak megvannak a maga sajátosságai, szokásai. Ezek azok a jellegzetességek, amelyek országonként eltérőek lehetnek, de adott nemzet életében, viselkedésrendszerében fontos szerepet játszanak.

Dohányzás: 1884-ben megkezdődött az Egyesült Államokban a cigaretta nagyüzemi gyártása, s ez után hihetetlen mértékben terjedt el az egész világon. Napjaink tendenciája ezzel éppen ellentétes, hiszen a kormányok óriási összegeket költenek dohányzás ellenes kampányokra azért, hogy meggyőzzék arról elsősorban a fiatalokat, hogy mennyire káros a nikotin. Mivel azonban az államok bevételének jó része is ebből az üzletágból származik, bizonyos mértékben elnézőek a szabályok megszegőivel szemben.

38

Magyarországon kifejezetten tilos a dohányzás: kórházakban, iskolákban és egyéb oktatási helyeken,

valamint

közlekedési

eszközökön,

(valamennyi

repülőjáraton),

liftben,

színházakban és előadásokon. Ezen kívül egyre több étteremben, szórakozóhelyen van tiltó tábla kitéve. Tilos a dohányzás a munkahelyek és a hotelek nagy részében, s ezeken a helyeken elkülönített területeket jelöltek ki a dohányosok részére. Hölgyek kezébe még rosszabbul néz ki a cigaretta, kerülni kell. Vannak olyan területek, ahol nem illik dohányozni: utcán, szobában, gépkocsiban - ha a vendéglátó nem gyújt rá-, továbbá étkezés közben, s olyan helyeken sem, ahol nincs hamutartó kikészítve. Ahol senki sem dohányzik, s tiltva sincs, illik megkérdezni a jelenlévőket, hogy nem zavar-e valakit.

A borravaló: adása szerte a világon, megítéléstől függetlenül (egyetért valaki vele vagy nem), elterjedt szokás. Bizonyos szolgáltatásokért illendő adni hazánkban is. Étteremben akkor, ha a számla nem tartalmazza, 10-15 % borravalót szoktak adni. Ha a számlában már benne van a borravaló összege, akkor is kell adni, csak kevesebbet. A taxisofőrnek a végösszeg függvényében szintén 10-15% jár. Rajtuk kívül a benzinkutasnak, hotelekben és reptereken a hordároknak, színházban a ruhatárosnak szintén kell, a szolgáltatás színvonalának megfelelő borravalót adni. Ajándékozás: a hivatalos ajándékok 3 kategóriába sorolhatók: - állami ajándék, - lekötelező ajándék és - figyelmességi ajándék. Az állami ajándék nagy értékű, nem személyre szóló tárgy, amely legtöbbször az ajándékozó ország történelmére, hagyományaira, kultúrájára utal. Az állami ajándék soha nem a személynek szól, hanem az ország képviselőjének. A diplomáciában általában kölcsönösségi alapon ajándékoznak a felek. A hazánkba érkező kormányfők, államfők részére a Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya intézi az ajándékozást, ők a felelősei annak, hogy mindig időben a megfelelő helyen, értékben és minőségben az ajándékok átadhatóak legyenek. A politikusok ajándékozását jogszabályban szabályozták.

39

A lekötelező ajándék jelentős értéket képvisel, s a megajándékozottban a lekötelezettség érzetét keltheti. Általában ez is a célja. Mivel a megvesztegetés eszközévé válhat, nem szabad sem elfogadni, sem megtartani. Adása is nagy kockázattal jár, hiszen az emberek nagy része erkölcsileg elutasítja az ajándékozásnak ezt a fajtáját. A figyelmességi ajándék, tulajdonképpen jelképe a figyelmességnek, tiszteletnek és kifejezi a további együttműködésre való törekvéseket. Jellemzője, hogy emlékeztet az ajándékozóra, az országra, nem képvisel jelentősebb értéket, valamint utal a kapcsolat pozitív jellegére. Például: rézkarc, kis méretű szobor magyar művésztől, herendi váza. Az ajándék csomagolására nagy hangsúlyt kell helyezni, rendkívül sokat számít. Egyrészt a külleme fontos, másrészt pedig a praktikum, hiszen gyakran repülőgépen, gépkocsiban kell továbbszállítani az ajándékot. A protokoll szerint nem illik ajándékba pénzt, ruhaneműt, élelmiszert, giccses termékeket adni, továbbá érdemes listát vezetni arról, hogy ki, mikor, milyen ajándékot kapott, mert kellemetlen, ha valaki kétszer kapja ugyanazt a figyelmességet. . A virág: az udvariasság és figyelmesség jelképe az emberi kapcsolatokban. Elsősorban hölgyvendégeknek szokás virágot ajándékozni, de férfiak is kaphatnak esetenként.

A

Magyarországra látogató hivatalos vendégeket csokorral szokták várni, melynek nagysága a vendég rangjától függ. Cserepes virágot nem szokás sem az üzleti, sem a diplomáciai életben ajándékozni. 10 szál alatt páratlan számú virágot kell adni, míg fölötte lehet páros is. Gyakran hasznos lehet, a csokrot házhoz szállítatni, megkönnyítheti a vendég és a háziasszony dolgát. (névjegy!) Apró kellemetlenségek: Az ásítás szemmel látható jelei általában kritikát sugallnak, még ha valójában nem is azt jelenti. Előfordulhat akkor is, ha a helység oxigén hiányos lesz. Némi gyakorlattal el lehet sajátítani, hogyan lehet csukott szájjal ásítani, a levegőt az orron át beszívva. A tüsszentés hirtelen jövő inger, s ha nem lehet visszatartani, az orrhoz tartott zsebkendő tompítja a hangot. Erre az „egészségedre!” kívánással szokás felelni, de úgy, hogy ne okozzon túl nagy feltűnést. Köhögés esetén, ha az nem tompítható, rövid időn belül el kell hagyni a társaságot, csakúgy, mint a nem múló csukláskor. Gyomorkorgáskor segíthet néhány falat étel vagy pohár szénsavmentes gyümölcslé.

40

4.3. Írásbeli érintkezés

A rendszerváltás óta Magyarországon is felgyorsult a vállalati és üzleti kommunikáció. A személyes és szóbeli viselkedési szabályok az írott formákban is kifejezésre jutnak. A feladat az, hogy a mondanivalót a másik fél gyorsan és pontosan megértse. Tartalmát tekintve a levelezés lehet személyes vagy személytelen. A személyes kategóriába tartoznak a két ember között folyó magánlevelezéseken kívül a hivatalos tartalmú levelek is.

4.3.1. Vállalati levelezés: A levelekkel kapcsolatban vannak bizonyos formai elvárások: A hivatalos levélpapír tartalmazza: az alsó vagy a felső részen a cég fontosabb adatait, vagyis a vállalat, hivatal vagy szervezet nevét, a pontos címét a telefon – és a faxszámokat, az e-mail címet és a cég logoját. Tetszés szerint feltüntethetőek még az előzőeken kívül a számlaszámok, az adószámok és a vállalat képviseleteinek elérhetősége is. Tartalmaznia kell a címzett nevét és címét, pontosan jelölve a rangját, s alapvető a helyes megszólítás. Fel kell tüntetni a helyet és a dátumot és meg kell jelölni a levél tárgyát is. Ezek az adatok mindig az első oldalon kell, hogy szerepeljenek. Fontos, hogy a levél külalakja legyen áttekinthető és nyelvtanilag helyes. Az elköszönési formula legyen tényszerű, udvarias, de ne túl nyájas. A levél végén feltétlenül kell, hogy szerepeljen aláírás, amelynek több formája is létezik. A pecsét szintén fontos eszköze a leveleknek, általában a legfontosabb dokumentumokat hitelesíti. A boríték mindig céges legyen, s fel kell tüntetni rajta a pontos vállalatnevet és címet. A levél szöveges része három részre tagolódik: - bevezetés, - tárgyalás és

41

- befejezés. A formai jegyek mellett tartalmi elvárásoknak is meg kell hogy feleljenek a levelek, ezek a következők: A vállalati levelek elsősorban szakmai követelményeket állítanak. Ezek sajátos nyelvezettel bírnak, hiszen egy banki levél, illetve egy multinacionális mobiltelefon-gyártó cég teljesen más szakkifejezéseket használ, s ez adja tulajdonképpen az elvárás alapját.

Minden féle üzleti levél meg kell, hogy feleljen a következő elvárásoknak: - tartalmilag pontos, - mindig udvarias hangvételű, még reklamáció vagy nézetkülönbség esetén is, - részleteiben és egészében is könnyen érthető, - rövid, lényegre törő legyen. A magyarországi szabályok szerint a hivatalos levelek megválaszolását 30 napon belül meg kell tenni, de ez külföldön nem elfogadható, mert túl hosszú, így ott általában 8 napon belül szokás ezt megtenni. A megszólításban minden főnevet nagybetűvel kell írni. Például: Tisztelt Elnök Úr! vagy Tisztelt Főtanácsos Asszony! A „hölgy” szót ebben az esetben nem használják. Az üzleti levelekben az „ön” megszólítást a tisztelet miatt nagybetűvel kell írni, és kerülni kell a túl hivatalos és bonyolult körmondatokat, a közérthetőségre kell törekedni. Hivatalos levélben a tegezés nem használatos. Az üzleti leveleket mindig nyilván kell tartani, s iktató számmal ellátni. A fax az üzleti életben jelentős szerepet töltött be az utóbbi kb. 15 évben. Előnye a gyorsaság, hátránya, hogy a faxpapír kopása miatt másolatot kell készíteni minden egyes oldalról. A faxolást az utóbbi időkben felváltotta az e-mailek elterjedése. Ennek oka, hogy még egyszerűbb a használata, mint a faxgépeknek, s újabban már banki utalástól kezdve hivatalos levelezés bonyolításáig sok mindent elektronikusan intéznek. A digitális aláírás is hitelessé vált. Elterjedését bizonyítja, kialakult az úgynevezett netikett, amely az e-mailezéssel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. 42

4.3.2. Protokolláris levelezés A protokoll területén kiemelten fontos, hogy az egyenlőség, az udvariasság és kölcsönös tiszteletadás az írásbeli érintkezés területén is érvényesüljön az országok képviselői között. A szabályok be nem tartása könnyen sértődést okozhat. Előfordulhat, hogy valamely ország nem diplomáciai nyelven, hanem saját hivatalos nyelvén fordul a másik államhoz. Ebben az esetben, a címzett ország szintén a saját hivatalos nyelvén küldi meg a választ, amelyet mindig ugyanabban a formában kell megadni, mint amiben az első levélmegkeresés érkezett.

A protokolláris levelezés formája szerint lehet személyes vagy személytelen. A levél például személyes jellegű, míg a jegyzék személytelen.

4.3.2.1.. Személyes levelezés „Személyes levelezésnek nevezzük a meghatározott személyek közötti levélváltást, akár hivatalos, akár nem hivatalos a levelezés tárgya.”13 A személyes levelezés részei: Megszólítás: a címzett hivatalos rangját jelzi: „Excellenciás Uram”, „Őeminenciája”. Szólítás: az udvariassági címet jelenti: „Felséged”, „Szentséged”. Udvariassági záradék: ezek rangtól függő, állandó megfogalmazások. Aláírás: hitelesíti a levelet Keltezés: a levél írásának helyét, idejét jelöli a jobb felső sorokban a lap tetején. Címzés: címzett neve és hivatalos címe, az első oldal, lap alján tüntetik fel. A nem-hivatalos, magánjellegű levelezésnél is ugyanezeket a formaságokat kell betartani.

4.3.2.2. Személytelen levelezés

13

Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma – Protokoll útmutató 2001. 104. oldal

43

A diplomácia képviseletek, a külügyminisztérium és a fogadó ország hivatalai között az írásbeli érintkezés leggyakrabban jegyzékben történik. A személytelen levelezés formái közé az alábbiak tartoznak: Szóbeli jegyzék - hivatalos, harmadik személyben szövegezik, ami meghatározza, kimértté teszi a hangulatát. (nincs tárgya, megszólítása sem, viszont van aláírás) Kollektív jegyzék – több állam képviselői intézik egy állam kormányához, közös fellépés esetén. Azonos jegyzék – minden misszió saját jegyzéket küld, külön-külön. Memorandum – részletes ténymegállapítás, hasonlít a jegyzékhez, de nincs bevezető és záradék, s nem is írják alá. Manifesztum – széles körben terjesztett jegyzék. Ultimátum – kormány adja ki, ha eldöntötte, hogy követeléseinek erővel is érvényt szerez. Emlékeztető Felső szintű üdvözletek – nemzeti ünnep alkalmából, személyre szóló üdvözletek, újévi üdvözlet Üdvözlő táviratok

4.4. Meghívók A meghívó a hivatalos, protokolláris meghívás szélesebb körben használt, általánosan elfogadott eszköze. A meghívás történhet szóban: személyesen vagy telefonon, illetve írásban: levélben vagy meghívóval. Fontosabb protokolláris rendezvényekre szóló szóbeli meghívást később, írásban meg kell erősíteni, s ez esetben a vendéglátó magát nem névvel, hanem ranggal jelöli. A meghívónak tartalmaznia kell az eseménnyel kapcsolatos minden lényeges információt: a meghívó nevét és hivatali rangját, a meghívást, a meghívott nevét, s a magasabb beosztásúak rangját is, a meghívási alkalmat, az esemény jellegét, a meghívás helyét és időpontját. Hasznos, ha fel van tüntetve a részvétel visszajelzés betűjele: (R.S.V.P.- vagy V.K. – választ kérünk). Ha a meghívást telefonon már előzetesen elfogadták, a P.M. rövidítés kerül a meghívóra.) a megfelelő öltözék és minden egyéb speciális információ.

44

A meghívó formája általában téglalap alakú, de ettől el is lehet térni. Lehet egy vagy két lapos meghívó, levelezőlap nagyságú, vagy hosszított. Anyaga tetszőleges lehet a jó ízlés határain belül, és a minőségre érdemes figyelni. (lásd névjegy) A meghívási forma mindig harmadik személyben áll: ………tisztelettel meghívja……. A meghívott nevét kézzel illendő kitölteni, ami személyes és udvarias gesztus. A nyomtatott meghívót nem szabad aláírni! A meghívó elküldése az esemény időpontja előtt 2-3 héttel szokás, postán, míg diplomatáknak a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályán keresztül továbbítható. Ültetéses rendezvényre, a meghívó személyre szól, akadályoztatás esetén, más nem mehet el a meghívott helyett. Állófogadáson (koktél party, kerti fogadás), azonban, egyeztetés után más is részt vehet a meghívóval. A meghívóra 1-2 napon belül válaszolni kell. „Use a sweet tongue, courtesy, and gentleness, and thou mayst manage to guide an elephant with a hair.” /Saadi/

V. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÜZLETI KULTÚRÁJA ÉS SZOKÁSRENDSZERE 5.1. Az USA földrajzi elhelyezkedése, történelme Az Amerikai Egyesült Államok (United States of America) területe: 9 372 614 km², lakossága: kb. 292 millió fő, népsűrűsége: 31,1 fő/km². Észak-Amerika középső részén, Mexico és Canada között, az Atlanti és a Csendes óceán között fekszik. Óriási kiterjedésére jellemző, hogy keletről nyugatra, 5 és fél órába telik repülőgéppel eljutni. A földrajzi környezet nagyon változatos, az ország területén az aszályos sivatagoktól a magashegységeken át a tengerparti nagy síkságokig mindenfajta domborzat megtalálható itt. Fekvésének megfelelően éghajlat is sokféle.

45

Az ország területe egykor teljesen az indián őslakók otthona volt a XVI. század végéig, s ők a hódítók megjelenése után kénytelenek voltak elhagyni földjeiket. A XVII. század elejétől megjelentek az Európából vallási, gazdasági vagy politikai okokból elvándorló angolok, hollandok, németek, spanyolok és még sok féle náció tagjai. A Kolombusz által felfedezett új földrész a XVIII. század közepéig gyarmatnak számított. Az angol, francia, spanyol gyarmati uralom után, az „American Revolution” hozta meg a rég várt teljes függetlenséget az amerikaiaknak, 1776-ban. A déli államokban Afrikából behurcolt rabszolgákat dolgoztattak, akik még 1865 után, Észak győzelmét követően is elnyomásban éltek az 1950-es évekig. A XIX. század közepétől újra bevándorlók sokasága választotta célpontnak Észak-Amerikát. Az Egyesült Államok lakosságának kb. 85%-a fehérbőrű, 12%-a fekete és 3%-a egyéb nemzetiségű. A hivatalos adatok alapján jelenleg is félmillió bevándorló próbál szerencsét az országban, évente, míg illegálisan több mint kétszerese. Az egyes csoportok megőrizték szokásaikat, kultúrájukat, vallásukat. Az USA a világ vezető gazdasági, politikai nagyhatalma, igen fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkezik. Mindezek lehetővé teszik, hogy mentesüljön az importtól, így önellátó legyen. Kiemelkedően magas vásárlóereje, fogyasztói társadalma és technikai fejlettsége vonzó piaccá tette a többi ország számára. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban nem meghatározó tényező a külkereskedelem, a világ elsőszámú kereskedő állama: közel 200 országgal folytat kereskedelmi kapcsolatokat. Mivel az Egyesült Államok erőforrásokban gazdag, így képes volt arra összpontosítani, hogy széles ipari bázisát modernizálja, és szolgáltatási szektorát fejlessze. Az USA-ban az egyházak és az állam kezdettől fogva függetlenek egymástól annak ellenére, hogy a lakosság több mint háromnegyed része tagja valamelyik vallási felekezetnek. A hívők több mint 80%-a keresztény, de jelentős a zsidók, protestánsok, a római katolikusok és a mohamedánok aránya is. Az ország államformája szövetségi köztársaság, amelyen belül mind az 50 tagállamnak saját területén belül teljes szuverenitása van. Négy éves időszakra választják az elnököt, aki az államfői és kormányfői feladatokat is ellátja. A törvényhozó testület két részből áll, vagyis a kétkamarás Képviselőházból és a 100 fős Szenátusból.

46

5.2. Az amerikaiakról… Az amerikaiak rendkívül fejlett nemzeti öntudata közismert mindenki előtt. Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy nem igazán fogékonyak a kívülről jövő információkra, ezért sokan tartják tájékozatlannak őket. Gondolkodásmódjukat a magas szintű elemző készség jellemzi, vagyis tradícióknál fontosabbak számukra az újdonságok. Az amerikaiak büszkék előítéletektől mentes társadalmukra és nem igazán értik a hierarchikus társadalmi berendezkedést. Amerikában az osztályok a szerint különülnek el, hogy a szakmában ki milyen eredményeket ért el, milyen üzleti sikerei vannak és hogy mekkora a jövedelme. A sikert itt is pénzben mérik, s bár nem illendő megkérdezni, hogy ki mennyit keres, ez a körülményekből egyértelműen kiderül. (Milyen autója van, hová megy nyaralni, mennyit és hol szórakozik, valamint milyen márkájú öltözéket visel.) Az amerikaiak értékrendjében az individuális értékek, vagyis az „én központúság” dominálnak, amelyből az önmagukra támaszkodás az elsődleges, ugyanakkor mindezek tudatában meglepően jó csapatjátékosok is. Ez a két tény csak látszólag mond ellent egymásnak, hiszen a részfeladatokat egyénileg próbálják meg megoldani, ugyanakkor ezeket a részeket kiválóan összedolgozva érnek el átlag feletti teljesítményt.

5.3. Aktualitás A 2004. novemberi elnökválasztás még inkább erősítette a modern amerikai társadalom megosztottságát: mind politikailag (liberálisok és konzervatívok), társadalmi értékrendszer (tradicionalisták, modernisták) és vallás (fundamentalisták és a többiek) szempontjából. A közvélemény-kutatások szerint a szeptember 11. óta igen erős patriotizmuson kívül az emberek csak a kemény munka sikerében hisznek. Az előző évekhez képest elsősorban a fiatalok toleranciaszintje emelkedett: mind többen gondolják úgy, hogy a feketéknek a fehérekkel egyenlő jogok járnak. A sokat hangoztatott megosztottság inkább a politikai elit és a tőlük függő elemzők viselkedésére jellemző. Különösen a politikusok igyekeznek felerősíteni pártállásuk, hatalmi játszmáik érdekében a társadalom egészére nem jellemző, de a felső szinten meglévő különbségeket.

47

5.4. A hétköznapi viselkedés sajátosságai Az amerikai üzletember gondolkodásmódja alapvetően az európai kapitalizmusból ered, de aztán évtizedek során teljesen saját képére formálta, új szokásokat alakítva. Az Egyesült Államokban az európai vonások már a polgárháború előtt átalakultak, megváltoztak. Az egyik stílus a szegénynek születettek csoportja, akik aztán megtalálták számításukat és hatalmat, gazdagságot teremtettek maguknak. A másik puritán, hétköznapi életet szerető, templomba járó, csak a hivatásának élő típus. Később, a nagyvállalatok megjelenése alkotta meg a „corporate statesman”-t, aki konferenciákon beszédeket tart, előadásokon vesz részt, aktívan hozzászól a politikához, az aktuális gazdasági témákhoz. A folyamatok eredményeképpen alakult ki a „manager” fogalma, amit ma már az egész világon használnak. A manager szó nem foglalkozást és nem beosztást jelent, hanem életformát. Ami jellemzi: jó szervezési készség, gyors döntési képesség, magasfokú szakmai képzettség, kötetlen munkaidő, kifogástalan egészségi állapot, jól öltözöttség, naprakész tájékozottság, aktív társasági élet, kiegyensúlyozott családi háttér. De mindezeknél is fontosabb, a mindig mindenhol kifogástalan viselkedés. Demokrácia, egyenlőség Az amerikai alkotmány egyik fő eleme a magántulajdonhoz való jog, ami annyit jelent az értelmezésük szerint, hogy mindenki számára adottak a lehetőségek arra, hogy egyenlő lehessen. Ezért aztán azzal, hogy hányan élnek a létminimum alatt az országban, nem igazán foglalkoznak. Az európaiak számára meglepően sokan és sokat költöznek. Ennek oka, hogy a keleti partvidék „megtelt”, s sokan igyekeznek innen nyugatra és délre költözni, ezzel biztosítva maguknak és családjuknak más környezetet. Az is általános tendencia, hogy a nyugdíjasok idősebb korukra Floridába keresnek új házat maguknak, egyrészt a melegebb időjárás miatt, másrészt pedig, a létfenntartás is olcsóbb délen, mint a keleti és északi államokban.

48

A nők egyenjogúságát kimondó törvény már több mint 20 éve hatályba lépett, a valóságban azonban a nők lényegesen kevesebbet keresnek, mint férfi kollegáik. A vezető beosztásokban lévő nők aránya nem számottevő. Ennek ellenére a közvélemény egyértelműen állítja, hogy a nők a férfiakkal egyenlők és teljesen függetlenek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a nők leszoktatták a férfiakat arról, hogy nőnek tartsák őket. Amerikában az átlag férfinak eszébe sem jut az ajtónál előre engedni a hölgyeketr, akik ezt egyáltalán nem bánják. Ez az Európából jött nőknek nagyon furcsa. Ugyan ez a helyzet a kabát felsegítéssel és minden olyan dologgal, ami Európában szinte természetes gesztusnak tűnik a férfiaktól a nők felé. Amerikában szinte csak a 60 év feletti, vagy azok a fiatal férfiak udvariasak, akiknek feladata volt európai illemtant tanulni. Az üzleti ebéd vagy vacsora alkalmával a meghívó fél fizet, ez a hölgyekre is érvényes. Az Egyesült Államokban speciális módon tiszteletben tartják az egyéni szabadságot, az önálló

kezdeményezéseket

és

jól

tolerálják

a

különböző

életstílusokkal

járó

különlegességeket. A dolgok megítélésében és a véleményformálásban az egyéni állásfoglalás a döntő. Már egészen kis gyerekeket arra ösztönöznek, hogy maguk döntsenek, s vállalják fel az ezzel járó következményeket. Fontosnak tarják, hogy mindig legyen alternatíva, vagyis lehessen választani. Az amerikaiak mindennél többre becsülik a hatékonyságot, az egyéni teljesítményt, s fontosnak tartják, hogy ezeknek az eredményeit kézzelfoghatóvá tegyék, bármilyen módon mérjék, elemezni tudják. Sok amerikai film szól arról, hogy valaki szegénysorból küzdötte fel magát, pusztán teljesítménye által, s ez a való életben is lenyűgözi őket. Hasonló élettörténete van néhány volt amerikai elnöknek is. A „self-made man”, a saját maga által megalkotott ember minden amerikai álma. Sokat adnak a látványra, a külcsínre, tehát fontosnak tartják, hogy jó benyomást keltsenek másokban. Nem félnek dönteni, sőt határozottan kérkednek vele, hogy képesek magukhoz ragadni a kezdeményezést bármilyen fajta feladat kapcsán, s rendkívüli módon szeretnek megmérettetni a munka során. Általánosságban jellemző, a túlzott optimizmus, sikerorientáltság és a nagy kockázatvállalás.

5.3.1. Megszólítás, kommunikáció

49

Az üdvözlés, köszönés az angol vonásokat tükrözi, annak is a legegyszerűbb vonásait. A megszólításnál kötelező a Mr., a Mrs. és a Miss használata a vezetéknév előtt. A rangokat nem használják megszólításnál, és a későbbiekben sincs túl nagy jelentősége. A diplomáciában államtitkári rangtól felfelé a nemzetközi kapcsolatokban szokásos a protokolláris megszólítás: „Your Excellency” – Exelenciás Uram. Tárgyaláson előfordul, hogy egy miniszter egyszerűen csak „Minister”-nek szólítja partnerét. A nemesi rangok ismeretlenek Amerikában, nem is használják partnerük esetében sem. Az üzleti életben, bár teljes névvel mutatkoznak be, nagyon hamar rátérnek a keresztnéven történő szólításra. Ez a közvetlenség, a kötetlen beszélgetést célozza, hiszen az amerikaiak barátságos, közvetlen üzletemberek. Gyakran látni az újságokban, hogy az Egyesült Államok elnökét is keresztnéven emlegetik az írott sajtóban, de még a televízióban is. Az USA egyes tagállamaiban eltérőek lehetnek a szokások, az északi és keleti részen kötöttebbek, formálisabbak a viselkedési szabályok, míg délen és nyugaton kevésbé tartják be a szabályokat. Az emberi érintkezés legfőbb jellemzői az Egyesült Államokban: a szívélyesség, a közvetlenség és a jóindulat. A leggyakoribb üdvözlési forma kollegák, barátok, ismerősök között: Hi, ………….(keresztnév), how are you doing? Fontos a néven szólítás, de az érdeklődés valójában csak formális, a válaszra oda sem figyelnek, amely általában: Fine, thanks, and how are you? (természetesen mosoly kíséretében).

5.3.2. Kézfogás, kézjelek Személyes üdvözléskor a határozott, de maximum csak 2-3 másodpercig tartó kézfogást alkalmazzák. A puha, gyenge kézrázás, a bizonytalanság negatív benyomását kelti bennük. Amerikában a baráti összejöveteleken rendszerint nincs kézfogás, s a hölgyek sem fognak kezet, kizálólag bemutatatáskor, vagy bemutatkozáskor. Üzleti tárgyalásokon és delegáció fogadásakor azonban elmaradhatatlan a kézfogás, tárgyalás előtt és a végén is. Ha valaki üzleti megbeszélésre érkezik, attól függetlenül, hogy férfi vagy nő-e az illető, a házigazda kell, hogy kezet nyújtson. A kézcsók kerülendő, mert nem szokásos, bizalmaskodásnak foghatják fel. Összehasonlítva az európai szokásokkal, az Egyesült Államokban sokkal kevesebb alkalommal fognak kezet egymással az emberek. 50

Az amerikaiak által használt kézjelek: -

Thumbs up (felfelé tartott hüvelykujj): jelentése minden OK, rendben van.

-

Fingers circle: (hüvelyk- és mutatóujj összeérintésével alkotott kör): jelentése: ugyanaz, mint az előzőnek.

-

Thumbs down (lefelé fordított hüvelykujj): jelentése sikertelenséget Fejez ki.

-

V sign (victory, a mutató- és a középsőujjal mutatott V betű): jelentése a győzelem, siker kifejezése.

5.3.3. Névjegycsere Az Egyesült Államokban is szokás a névjegyeket tárgyalás előtt kicserélni a későbbi kapcsolattartás végett. A névjegykártyákat lehetőleg feltűnés nélkül cserélik ki egymás között. Általában csak átveszik vagy zsebre vágják, miután egy gyors pillantást vetettek rá. Akkor fordítanak egy picivel több figyelmet a névjegynek, ha valamilyen adatot kell róla felhasználniuk. Az USA-ban az számít illetlenségnek, ha azért szakítanak meg egy üzleti tárgyalást, hogy a névjegy tartalmát olvasgassák. A rang vagy pozíció amúgy sem érdekli őket. Ez a gesztus egyébként a Japánoknál nagy tiszteletlenséget jelent, hiszen ők hosszú percekig is tanulmányozzák a névjegyeket, s sokatmondó következtetéseket vonnak le belőle. A legtöbb üzletember hord magánál névjegykártyát, de csak akkor adják oda, hogyha később is fenn akarják tartani az üzleti kapcsolatokat. Senki sem utasítja vissza a felé nyújtott névjegyet, de nem biztos hogy viszonozni fogják, s ez nem számít sértésnek. A névjegy használatban amerikai jellegzetesség a „Thank you note”, azaz a vendéglátás után küldött névjegyre írt pár köszönő szó. Ez helyettesíti az Európában elterjedt francia betűrövidítéseket.

5.3.4. Öltözködés

51

A hivatali öltözet az öltöny, mind az ott dolgozóknak, mind azoknak, akik tárgyalásra vagy megbeszélésre mennek a cégekhez. Az öltöny és kosztüm viselet mellet az amerikaiak kedvelik, ha valakinek az egyénisége megmutatkozik abban is amit visel. Ami a legalapvetőbb szempont, az a jól ápoltság és tisztaság. Az öltözködést illetően: az amerikaiak jó néhányszor viselnek meglepő ruhadarabokat, merész újdonságokat, addig még nem látott színkombinációkat. A nők és a férfiak egyaránt szívesen és bátran hordanak új szabásvonalú ruhákat, de ez csak az üzleti világra érvényes, és rájuk is csak a munkahelyen. Az elegánsan felöltözött férfiak és csinos hölgyek viselete eléggé más képet mutat például az autóban vagy metrón. Gátlás nélkül felveszik a nők a kosztümhöz az edzőcipőt, a blúzra a sportanorákot, ilyet Európában sehol sem látni. A férfiak hivatali viselete igényes és elegáns, bár gyakran látni szokatlanul rövid nadrágokat, amelyek bokáig érnek. A szokások különböznek a keleti és a nyugati rész között. A keleti parton a fent már leírtak jellemzőek, míg nyugaton már lazábban veszik a protokolláris előírásokat. Bár elvárják, hogy a partnerük öltönyben, nyakkendőben jelenjen meg a tárgyaláson, előfordul, hogy ők nyakkendő nélkül inget vagy galléros polót viselnek.

5.3.5. Pontosság „Time talks”, - az idő beszél, ez a mottó szemléletesen jellemzi az amerikaiakat. Számukra nincs sértőbb annál, mintha valaki sokat késik egy megbeszélt tárgyalásról vagy elfelejt egy találkozót. Nagyon fontosnak tartják az időbeosztást, megterveznek, ütemeznek minden feladatot, s lehetőség szerint előjegyzésbe vesznek mindent. Nem képesek egyszerre több dologra koncentrálni (egy időben – egy dolog). A pontosság lételemük, s ezt a partnerüktől is elvárják, lehet ez egy megbeszélt időpont vagy egy betartandó határidő. Az amerikaiak túl drágának tartják az idejüket, így nem szívesen vesztegetik azt kávézásra, teázásra vagy akár a bevezető „small talk-ra”. Ezzel magyarázható az, hogy előnyben részesítik a telefonos megbeszéléseket, a faxon, e-mailben történő ügyintézéseket. A késésnek fokozatai vannak és más- más elbírálás alá esnek esemény fajtáktól függően. Egy üzleti tárgyalás (business appointment) kezdő időpontjára egyenlő partnerek között, pontosan kell érkezni. Nagyvárosokban, például New Yorkban, Chicagoban, Los Angelesben 15 – 20 perces késés

52

még elfogadható, hiszen a forgalmat nehéz percre pontosan kiszámítani. Természetesen mobiltelefonon illendő értesíteni a partnert a várható késésről. Kb. negyed óránként egyre elfogadhatóbb magyarázatot kell adni, s 45 percnél nagyobb késés esetén már komoly indokot kell felhozni mentségül. Szintén befolyásolja ezt a bizonyos tűrési határt az alá – fölé – mellé rendeltségi viszony, valamint az, hogy a partnerek milyen régóta ismerik egymást. A különböző társasági eseményekre eltérő késéssel lehet érkezni. Az ország keleti részén általában segít a meghívó szövege, amely meghatározhatja, hogy például a coctail party kezdete 7 óra, érkezés 8 óráig. Ettől eltér egy vacsora meghívás, ahova elvárják a pontos érkezést. Ettől ellentétes a nyugati part szokásrendszere, ugyanis, ha 6 órára szól a meghívó, 6.30 előtt nem szokás érkezni. Az Egyesült Államokban a dátum írásakor először a hónapot, majd a napot, végül pedig az évet írják le. 2005. május 13-át így írják le: 05/13/05.

5.3.6. Dohányzás

A dohányzás az Egyesült Államokban azért is fontos kérdés, mert itt kezdődött meg 1884-ben a cigaretta nagyüzemi gyártása. Sok sikertörténet kezdődött Amerikában, így a cigarettáé is. Az 1900-as években sikk volt dohányozni, a hippikorszak velejárója volt, majd később az amerikai viselkedési szabályok a nemzetközi szokásokhoz igazodtak, azaz a főétel előtt engedélyezték a rágyújtást. Manapság annyiban változtak ezek a szokások, hogy már csak a desszert után tartják megengedhetőnek a cigarettázást. A pipázás szintén megengedhető az asztalnál abban az esetben, ha a dohány gyenge és a pipa kisméretű. A dohányzás ellenes kampányok és az egészséges életmódra törekvés hatására egyre fogy a dohányzók száma az egész világon. Egyre több vállalatnál, hivatalban szorgalmazzák, hogy nem vesznek fel dohányosokat. Az USA-ban egyre több helyre tesznek ki

53

cigarettázást tiltó táblákat. A közintézményekben, hotelekben, bevásárló központokban külön dohányzó helyeket jelölnek ki, elszigetelve őket azoktól, akiket zavar a cigarettafüst. A dohányzást népszerűsítő reklámok egykor nagyon sok pénzt hoztak az egyes államoknak, egyrészt azért, mert a dohányipari cégek hatalmas összegeket költöttek és költenek jelenleg is reklámozásra, másrészt azért, mert a dohánytermékeknek jelentős adótartalma van. Így az egyes államok nehezen mozdultak, ha a cigarettázást népszerűsítő reklámokról volt szó. A reklám törvény megjelenésével együtt kezdetben csak korlátozták a dohánytermékek hirdetését, jelenleg pedig egyáltalán nem reklámozhatóak. Minden dobozon fel kell tüntetni, hogy a termék káros az egészségre, s ezen kívül az USA-ban csak 21 éves kortól kaphatnak a fiatalok az üzletekben dohányárut (rendkívül szigorúan veszik).

5.3.7. Kapcsolatteremtés Amerikában a nyitottság a történelmi szokásokból ered. Sem az őslakók az indiánok, sem a bevándorlók nem laktak soha sem falakkal körül vett városokban, mint a középkorban az európaiak. Az amerikai városok nagy részében nincsenek kerítések, nem zárják az ajtókat. A szomszédok szabadon járnak át egymáshoz kölcsönkérni apróságokat, és egymás gyerekeit is szívesen bevonják a család életébe. Ez annak is tulajdonítható, hogy praktikus okokból besegítenek egymásnak a gyerekek hazahozatalában az iskolából és különórákról, valamint szívesen terveznek családosan is közös programokat a szomszédokkal. Az emberek nem szeretik a bezártságot, ezért helységeikre a tágas, szellős terek jellemzőek. Annak ellenére, hogy ennyire közvetlenek, azért bizonyos féle távolságot igényelnek az amerikaiak is, hasonlóan az európai emberekhez (personal place). Ha beszélgetés közben túl közel kerül valaki a partneréhez, az biztos hogy hátrálni fog, s rendkívül kellemetlenül érzi majd magát. Az USA északi részén nem jellemző annyira a gesztikulálás, mint délfelé haladva. Az amerikaiak diszkrétebbek az átlagnál, nem ölelkeznek a nyilvánosság előtt, azonban személyes vagy ünnepi alkalmakkor szívesen mutatják ki érzelmeiket. A szemkontaktus fontos, mind az üzleti, mind a magán életben. Ha valaki nem néz a másik szemébe, azt nem tartják becsületes embernek, nem bíznak benne. 54

Amikor valaki először jár az USA-ban, meglepődve láthatja, hogy akár hová megy, mindenki ha csak egy pillanatra is, de rámosolyog. Ez a „big smile” – nagy mosoly, jellemző az üzletektől kezdve bankokig, az utcán keresztül, bárhol. Ez a mosoly a külföldiek szemében formálisnak tűnhet, nem értik hogy miért kell mindig mosolyogni. A magyarázat a jólét, a derű, az elégedettség és az emberek iránti bizalom, jóindulat kifejezése. Az amerikaiak hitvallása: „Az ember mindig legyen jól, mosolyogjon, s legyen munkára, üzletre kész, akkor is, amikor valójában a pokolba kívánja a másikat!” A legtöbb esetben azonban ez a mosoly valóban őszinte és kedvességet próbál kifejezni. Az amerikaiak közvetlensége, kedvessége megmutatkozik a nyelvezetükben is. A gyakran használt „szlengek” nem tekinthetők udvariatlannak, csak szokásnak (nope =nem; yeah= persze; sure, aha= természetesen). Jellemző, hogy az amerikaiak a hangszínükkel is élénken részt vesznek a társalgásban. Felemelik a hangjukat, ha nyomatékosítani akarnak valamit és élénken artikulálnak is.

5.3.8. Tabutémák, társalgás Az amerikaiak nem szeretik a csendet, zavarba jönnek, ha hosszabb időn keresztül nem szólal meg a partner. Felelősnek érzik magukat azért, hogy a másik fél jól érezze magát a társaságukban, ezért csevegéssel próbálják oldani a hangulatot. Erre használják a „small talk- ot, vagyis a valamilyen semleges témáról való beszélgetést. A társalgáshoz valamilyen szintű összetartozás, közös téma és valamennyi idő szükséges. A hosszabb eszmecsere a beszélgetés, a kötött tárgykör nélküli társalgás a csevegés, míg aki nagyon ráér mindenféle komolytalan dologról társalogni, az fecseg. A társalgás értelme a problémákat érintő kultúrált és szellemes véleménycsere. Baráti társaságban az Egyesült Államokban sem szeretnek üzleti vagy szakmai dolgokról beszélgetni. Az amerikaiak kizárólag akkor hallgatnak, ha nem értenek egyet valamivel, ez 55

esetben gyakran inkább elkerülik a további vitát. A társalgás során szívesen beszélgetnek időjárásról, sportról, szabadidőről, munkájukról, családjukról, de csak felszínesen érintve. Kerülni kell bizonyos témákat, mint például politika, vallás, - nem egyformák az emberek, felesleges feszültséget kelthet. A pénz, bár sok ember gondolata csak e körül forog, továbbra is tabutéma. A betegség, a szex szintén magánügynek számítanak. Nőtől a kora vagy a súlya felöl érdeklődni a legnagyobb tapintatlanságnak számít. Az amerikaiak megállapításaikban általában semlegesek vagy pozitívak, objektívek és el nem kötelezettek. Társaságban nem terhelik egymást személyes problémáikkal, ahhoz túl tapintatosak. Bizalmas beszélgetéshez mindig gondosan megválasztják a helyet és az időpontot. Az Egyesült Államokban sokkal szókimondóbbak az emberek, mint Európában. A szavak általában szó szerint értendők, de előfordul, hogy túloznak (overstatement) vagy körülírnak (understatement). Ezekre a praktikákra testbeszédükből lehet következtetni. Hozzászoktak az egyértelmű, világos okfejtéshez, vigyázni kell a számukra ismeretlen szavak használatával. Mivel borzasztóan célorientáltak, idegesíti őket az üzleti szándék nélküli tájékozódás, időfecsérlésnek tartják. Amerikában az üzleti tárgyalások során sokat segíthet magán, akinek van humorérzéke. Sajátos dolog, hogy bár az amerikaiak gyakran viccelődnek hibáikon, nemzeti sajátosságaikon, ha ezt más teszi, azt nem viselik el. Képesek más szemével nézni önmagukat. A társalgásban és a viselkedésben az egyszerűség, a közvetlenség, de főleg a tárgyszerűség dominál, ez esetenként az európaiaknak nyersnek, néha sértőnek tűnhet. Az amerikai társalgás szabados, nyers, erőteljes, energiát és ritmust sugároz. Mivel az amerikai angol nyelv sok jellegzetességgel, sajátossággal rendelkezik, az angolul jól beszélőknek is okozhat nehézségeket.

5.3.9. Tárgyalás, előadás Az amerikai tárgyalás gyökerei a régmúltba tekintenek vissza. Az új kontinensre érkező bevándorlóknak

kemény

munkára,

nagy

fegyelemre és kitartásra volt szükségük ahhoz, 56

hogy

megtalálják

számításaikat,

vagy

egyáltalán talpon tudjanak maradni.

Ez a

végtelenülszigorúmunkaerkölcsjellemzimanapság is az üzleti életet. Mivel egykor a telepesek életére a nagy távolságok, a hatalmas farmok, a gazdák sajátos, elkülönült élete volt jellemző, az emberek nemcsak ritkán találkoztak egymással, hanem kevés idejük volt arra is, hogy megbeszéljék az ügyes-bajos dolgaikat és hogy megegyezzenek, alkudozzanak. Ezek a körülmények hozzájárultak ahhoz, hogy kialakuljon az amerikaiakra annyira jellemző, sajátos tárgyalási stílus: -

„We are the best”.- Mi vagyunk a legjobbak. Mivel az Egyesült Állomok a világ vezető gazdasági és politikai nagyhatalma, ezért az amerikaiak úgy ítélik meg, hogy amit ők csinálnak az, és csak is az a legjobb, ezért a többi nemzet a legokosabbat akkor teszi, ha az ő példájukat követi. Ezt támasztja alá az is, hogy az USA gyakran tölt be a különböző szervezetek, csoportok között tanácsadói vagy közvetítői szerepet.

-

„Get the point”.- Térj a lényegre! Az amerikaiak szeretnek azonnal a lényegre térni, nem járják körbe a témát, nem lassan közelítik meg tárgyalási témát, hanem „bele a közepébe”. Ennek természetesen az is feltétele, hogy a tárgyalásokat intenzíven előkészítik, e-mailben, faxon, illetve telefonon. A tárgyaláson sem próbálják meg lágyítani a mondanivalójukat, igyekeznek elkerülni a legkisebb félreértést is, ezért feketén-fehéren kimondják amit gondolnak. Az előbbieknek ellentmond, hogy mindezek ellenére a tárgyalások személyes jellegűek, és a legapróbb részletekig odafigyelnek a partnerre.

-

„Just call me John”.- Csak szólíts a keresztnevemen! Már többször előkerült az amerikai kultúrával kapcsolatosan, hogy az USA-ban, amikor csak lehetséges, kerülik a protokoll szabályok betartását, hiszen az a vendéglátók célja, hogy oldott, közvetlen légkört tudjanak kialakítani. Ennek érdekében kerülik a rangokat és a ceremóniális formaságokat. Gyakran tűnhet ez tiszteletlenségnek, de valójában ez is csak egyetlen dolgot céloz, méghozzá a hatékonyságot és az időmegtakarítást.

57

-

„Lay your cards ont he table”.- Terítsd ki a kártyáidat! Az amerikaiak pontosan azt mondják, amit gondolnak, s ők ugyanezt várják cserébe: „You tell me what you want and I’ll tell you what I want. Tell me yes or no.”

-

„Expert knowledge”.- A szakértő tudás. Az amerikai üzletemberek nagyrésze rendelkezik hatáskörrel, ami feljogosítja érdemi tárgyalásokra, döntésekre ugyanúgy, mint a szerződés, megállapodás aláírására. Ezt a felhatalmazást csak is akkor kaphatja meg, ha a főnökeit egyértelműen meggyőzte arról, hogy rendelkezik a megfelelő szaktudással, szakképesítéssel.

-

„Don’t just sit here, speak up”.- Ne csak ücsörögj, szólj hozzá! Nem csak az zavaró az amerikai üzletembereknek, ha valaki túl sokáig hallgat, hanem az is, hogyha egy feltett kérdésre túl későn, vagy egyáltalán nem reagál. Ez utóbbi rossz fényt vet arra, aki hallgat, mert a gyengeség jeleként értékelik.

-

„One thing at time”.- Egyszerre csak egy dolgot. Az amerikaiak általában a lineáris stratégiát választják, mert a logikailag szorosan egymásra épülő gondolatmenetet tartják célravezetőnek.

-

„Don’t take no for an answer”.- Ne fogadj el nemet válaszként! Ez a kifejezés a kitartásra, a szívósságra és a küzdelemre ösztönöz. A versenyszellem átitatja az egész amerikai társadalmat, s így egyértelművé válik az, amit minden üzletember szem előtt tart, hogy mindenben ami fontos (sport, játék, tárgyalás), a győzelem a cél, azaz az aláírt szerződés.

-

„I am what I am”.- Vagyok, aki vagyok. Ez a kifejezés jól példázza, hogy az amerikaiak nehezen adják fel eredeti álláspontjukat, a jól kigondolt útról nehezen mozdulnak el.

-

„ A deal is a deal”.- Az üzlet az üzlet. Ha a szerződés alá van írva, azon már korrekt üzletember nem változtat. A „gentleman’s agreement szóbeliségen alapuló megállapodás azonban nem kötelező érvényű, hiszen nincs leírva. Aláírás után nagyon pontosan betartják a szerződéseket, hiszen kevés országban van annyi peres ügy és jogvita, mint az Egyesült Államokban. Arra érdemes figyelni, hogy a tárgyalási

58

szakaszban hiába egyeztek meg valamiben a felek, amíg nincs leírva, szinte tetszés szerint változtatják az előzetesen megbeszélteket. A tárgyalás folyamata: A bevezető szakasz célja az ismerkedés, kapcsolatteremtés. Ez az idő, az európaiaknak általában túl rövidnek tűnik, de pontosan elég az amerikai üzletembereknek arra, hogy felmérjék, kiismerjék a tárgyaló partnereiket. A partnercéget általában már előzetesen feltérképezték, így nem pazarolnak felesleges időt a „small talkra”. Ez után következik az üzlettel kapcsolatos információcsere. A két fél közli az álláspontját, hogy ki, mit szeretne megvalósítani. Ez a szakasz is rövid, kizárólag a tényekre szorítkoznak. Az amerikaiak nagyon szeretnek prezentálni vagyis, írásvetítőt, diaképeket, grafikonokat, táblázatokat használni. Sokat adnak a látványra, csaknem olyan fontos, mint maga a tényanyag. Ha az első két rész elhúzódik, az amerikai fél látványosan ránéz az órájára, ezzel is jelezve, hogy tovább szeretne haladni.

A tárgyalás legfontosabb és egyben leghosszabb része is a meggyőzés, rábeszélés szakasza. Célja a másik fél véleményének módosíttatása, tárgyalási taktikák segítségével. Ezek a befolyásolási módszerek lehetnek: javaslat, ígéret, jutalom vagy fenyegetés, figyelmeztetés, büntetés, parancs, esetleg kérdés, elkötelezettség. A következő szakasz a tárgyalás folyamán, amikor a felek kölcsönösen engedményeket tesznek annak érdekében, hogy a megállapodás megszülethessen. A tárgyalás célja a kompromisszum, ami mindkét fél számára a még elfogadható megoldás. Az amerikaiak a szakaszos megközelítést szokták alkalmazni a problémamegoldás keretében. Ez azt jelenti, hogy egyszerre csak egy problémára koncentrálnak, azt próbálják megoldani és ha sikerült, csak utána foglalkoznak a következő megoldandó feladattal. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy először a mennyiségi kérdéseket tisztázzák, majd ezt követően a minőséget, majd az árat, aztán a szállítási feltételeket és legvégül a garanciális kérdéseket.

59

Az amerikai gyerekeket már az óvodában megtanítják arra, hogy hogyan kell a többiek elé kiállni, szerepelni, hogyan kell gátlás nélkül beszélni. Egy amerikainak meg sem fordul a fejében, hogy azért nem szólal fel egy konferencián, előadáson, mert nem rendelkezik a retorikához szükséges képességgel. Ezért van az, Mert nemcsak bátran, hanem meggyőzően érthetően, jól artikulálva képesek kiállni tömegek elé beszélni, s csak arra kell koncentrálniuk, hogy a mondandójuk meggyőző legyen.

5.3.10. Telefonálás A telefon az üzleti életben a leggyakrabban használt kommunikációs eszköz, Amerikában különösen kedvelt. Az üzletek kb. 50%-a bonyolódik telefonon, mivel ez a leggyorsabb közvetlen ügyintézési mód. A telefonhasználatnak is megvannak a sajátosságai, hiszen az üzleti kultúra része. Sok helyen a titkárnőket, telefonos asszisztenseket kitanítják arra, hogy milyen legyen a hangszínük, arra, hogy a telefonon át is érzékelhető legyen hogy kedvesek, készségesek, sőt még a mosolygásra is figyelmet fordítanak. Szintén alapvető, hogy aki telefonál, tudjon érthetően, tisztán beszélni, helyesen fogalmazni. A telefonálási szabályok hasonlóak az Európában megszokotthoz, azonban Amerikában, vacsoraidőben, azaz este 6 és 8 óra között sem illendő hívást kezdeményezni. Az Egyesült Államokban is szoktak üzenetet hagyni a rögzítőn, azonban visszahívni csak az szokott, akinek érdekében áll. Ez elsősorban az üzleti kapcsolatokra vonatkozik. A nagyobb cégeknek van ingyenesen hívható telefonszámuk, elsősorban a vevőkkel való kapcsolattartást célozza. (800-zal kezdődő számok). Az Egyesült Államokban munkahelyről nem szoktak magánügyben telefonálni, vagy csak nagyon ritkán. Általában be is tartják ezt a megállapodást. Az Amerikaiak mindig mindent írásban rögzítenek, még ha telefonon szóban meg is beszéltek valamit, csak akkor tekintik biztosnak, ha mindezt le is írták. Szokás, hogy a tárgyalás során is készítenek jegyzeteket, feljegyzéseket saját maguk számára a későbbi megfontoláshoz.

60

5.3.11. Vendéglátás

Hivatalos

tárgyalásokon

a

vendéglátást

a

lehető

legegyszerűbb formában alkalmazzák. Általában kávéval és üdítővel megkínálják partnereiket, de előfordul, hogy ez

a

minimális

legelterjedtebb

figyelmesség

módszer,

hogy

is

elmarad. a

folyosón

Az

a

lévő

automatából vendégelik meg a partnereket, s ez ugyancsak meglepheti az európai vendéglátáshoz szokott üzletembereket. Előfordul azonban, hogy meghívják üzletfeleiket „business lunchra”, azaz üzleti ebédre, ami könnyű ebédet takar és kb. 1 – 1½ órás. Tipikusan amerikai találmány az üzleti reggeli (business breakfast), s ez általában 45 perces. Az üzleti étkezéseket az éttermeken kívül sokszor klubokban (golf, tenisz), vagy szállodákban tartják, s ilyenkor az üzleti megbeszélésre a rendelésfelvétel után kerül sor. Az üzleti étkezéseken kívül az amerikaiak sokszor hívnak vendégeket a házukba barbecue (grillsütésre) partyra vagy swim-partyra (úszómedencés). Ilyenkor nagyon jó házigazdák. Étkezéseknél a kiszolgálás családiasan történik, mindenki magának szed. Sok vendég esetén állófogadás jellegű a party. Az amerikaiak közül kevesen tudnak késsel – villával enni. Általában előre felvágják a húst, majd leteszik a kést és villával fogyasztják el az ételt. Sok cég szervez koktél-partykat, melyeknek célja az ismerkedés, a társalgás. A házigazda nem mutatja be vendégeit egymásnak, hanem mindenki szabadon ismerkedhet, teljesen kötetlen formában.

5.3.12. Borravaló A borravaló fontos eleme az Egyesült Államokban szolgáltatásokat végzők jövedelmének. A borravaló szállodákban és éttermekben a számla végösszegétől függően 10 – 15 %, hasonlóan, mint a fodrászok, csaposok és pincérek. Elegáns helyeken magasabb is lehet, tehát alkalom és helyfüggő a borravaló mértéke. A repülőtéren, a szállodában a hordárnak fix összeget kell adni, csomagszám szerint, 1 vagy 2 dollár, a ruhatárosokat 1 dollár illeti. A 61

casinókban a nyereményből vérmékséklet alapján, de mindig adnak hol jelentősebb, hol szerényebb borravalót.

5.3.13. Ajándékozás A magánéletben az amerikaiak szívesen, gyakran és bőkezűen ajándékozzák meg egymást, számon tartanak minden jeles alkalmat. Minden eseménynek megvan a maga szabálya, az hogy mekkora értékben kell ajándékozni, és ezt a határt be is tartják. Odafigyelnek arra, hogy mint értékben, mint minőségben az ajándékozottnak megfelelő meglepetést szerezzenek. Ha gyereknek visz valaki ajándékot, figyelembe kell venni, hogy a szülők esetleg speciális szabályok alapján nevelik a gyereket. (Például nem kaphat játékfegyvert, szörnyeket ábrázoló figurákat, vagy valamilyen vallási, ideológia megfontolásból tiltanak bizonyos fajta játékokat). Az üzleti életben az ajándékozást törvény szabályozza, 25 dollárban szabva meg az ajándék értékének felső határát. Az üzleti ajándékot a tárgyalások sikeres befejezése után szokás adni. Az ajándékot illik rögtön kibontani és jelenlévőknek is megmutatni, hacsak az ajándékozó kifejezetten nem kéri, hogy a csomagot később (például karácsonykor) kell felbontani. Ha vendégként látogat valaki az USA-ba, a házigazdáknak, ha otthonában látja vendégül, illendő figyelmességi ajándékot vinni (virág, egy üveg bor), azonban nem várják el. A virágot célszerű előre elküldeni, praktikus segítség mindkét félnek. Ha a meghívás pár napos, távozás után szokás „thank you card-ot”, vagyis köszönő üzenetet küldeni a vendéglátónak. Karácsonykor széles körben ajándékoznak az amerikaiak. A munkatársaknak személyre szóló meglepetéssel szokás készülni, ugyanakkor a hölgyeknek nem illik túl személyes dolgot vásárolni (parfüm, fehérnemű). Minden alkalommal rendkívül sokat adnak a külsőségekre, így a csomagolást is nagyon nagy odafigyeléssel és igényességgel végzik, s ezt a kapott ajándékok csomagolásától is elvárják, jó néven veszik.

5.3.14. Virágkultusz

62

Amerikában is úgy tartják, hogy a virág ideális ajándék egy kapcsolat bármely szakaszában. Bizonyos virágoknak jelentése van. A hófehér virág az elhunytnak való tisztelet. Az egykori antant államokban soha sem küldenek piros és fehér virágokból álló csokrot, mert ezek a második világháború óta a vér és kötszer színei, s szerencsétlenséget hoznak. A piros rózsa egyértelmű üzenetet hordoz, a világon mindenütt a szerelem jelképe. A virágküldéshez mindig kártyát kell mellékelni, rövid üzenettel, vagy névjegyként. Virágadásnál figyelembe kell venni, hogyha távozáskor, például a repülőtéren kapja valaki, nem biztos, hogy örülni fog neki, mert problémát okozhat akár utazás közben, akár a vámnál. Manapság már a férfiak is kaphatnak virágot, és a nők is megajándékozhatják egymást vele. Az Egyesült Államokban különösen nagy hagyománya van a virág-ajándékozásnak. Mivel egyáltalán nem olcsó a virág, megtiszteltetésnek veszik, ha valaki egy szép csokorral kedveskedik nekik. Az amerikaiak különösen sokat adnak a látszatra, s a hotelekben, repülőtereken vagy akár egy áruház előtt az utcán, gyakran láthatóak óriási vágott virág kompozíciók. Ha bármilyen fogadást, partyt vagy rendezvényt szerveznek, hihetetlen mennyiségű és minőségű virágot használnak a helyszín díszítéséhez. Ezeket a kompozíciókat, ha a rendezvény több napos, naponta frissre cserélik. Az Egyesült Államokban az utcákon sétálva könnyen hozzá lehet jutni vágott virághoz, hiszen szinte minden zöldséges kínál csokrokat, fantasztikus választékban.

5.3.15. Biztonság A vendég delegáció védelmére a házigazdáknak mindent meg kell tenni. A rendőrség védi az Egyesült Államokban is a kiemelt személyeket, a Külügyminisztériummal történő egyeztetés alapján. Az amerikai elnök és a pápa a legveszélyeztetettebb személyek a világon, így fokozott védelem jár nekik. Amikor az amerikai elnök Magyarországon járt, az FBI emberei már hetekkel a látogatás előtt végiglátogattak, és a lehető legalaposabban biztosítottak minden helyszínt, ahol az elnök megfordult. A CIA, vagyis a Central Inetlligence Agency felderítő munkákkal segíti az FBI munkáját, és együttesen mindent megtettnek azért, hogy a budapesti tartózkodás alatt is minden biztonságos legyen. Valamennyi technikai és védelmi

63

feladatot kizárólag ők látták el az amerikai elnökkel kapcsolatban. Attól a pillanattól kezdve, amikor az elnöki különgép, az Air Force One megjelent a légtérben a magyar hatóságok is mindenben együttműködtek az elnök testőreivel és munkatársaival. Az Egyesült Államokkal kapcsolatosan 2001. szeptember 11. óta fokozottan központi kérdés a biztonság. Minden Amerikába érkező magyar állampolgárnak vízummal kell rendelkeznie. Ennek szükségességéről megoszlanak a vélemények, s egyelőre nem várható a vízumkényszer eltörlése. A nagyvárosokban 15 évvel ezelőttig nem volt biztonságos az utcán sétálgatni, s ugyan ez volt a helyzet a metróban is. Az amerikaiak rájöttek, hogy a negatív hírnév nem használ egyetlen államnak sem, így szigorúbb törvényeket hoztak a bűnözés visszaszorítására. Ezen kívül sokkal több rendőrt vezényeltek az utcákra, és a metró kocsikat is állandó ellenőrzés alatt tartják. Megszüntették a nyilvános telefonok visszahívhatóságát, ezzel is akadályozták a kábítószer kereskedők tevékenységét. Az utóbbi években New York biztonságosabb város lett, mint Budapest. Hazánkban a közbiztonság közepesnek mondható, az utóbbi években a rendőrség sikeresen próbálta meg visszaszorítani az autólopásokat és a zsebtolvajlásokat.

VI. A KÉT KULTÚRA KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK Amikor a két kultúrát (magyar és amerikai) kell összehasonlítani, igen nehéz általánosítani az amerikai szokásrendszerrel kapcsolatban, hiszen egyrészt, az ország etnikailag sokszínű, másrészt az Egyesült Államok méreteiből adódnak regionális különbségek is. Az emberi kapcsolatok: Amerikában az emberek sokkal nyitottabbak, könnyebben kötnek barátságokat, ismeretségeket, mint Magyarországon. Ezek a barátságok azonban felszínesek, egyáltalán nem mélyek és tartósak. Az USA-ban elképzelhetetlen, hogy valaki érdek nélkül meghívja a barátját egy kávéra vagy egy pohár sörre, mert a fizetésnél mindenki a saját fogyasztását rendezi. Magyarországon ilyen esetekben a meghívó fizet, s ha egy férfi és egy nő ül be egy vendéglátóhelyre, általában a férfi állja a számlát.

64

Szociális hatások: Míg az Egyesült Államokban az átlagemberek kiemelkedően jó körülmények között élnek, s ennek megfelelően nincsenek megélhetési problémáik, Magyarországon ez sajnos nem így van. Igaz ugyan, hogy Amerikában is sokan élnek segélyeken, de ezek az emberek ezt választották, mert ebből az adományból is könnyen meg tudnak élni. Ezzel szemben hazánkban, a támogatottak nagy részének esélye sincs munkát találni, így általában a létminimum alatti szinten élik életüket. Az USA-ban, ahol az aktivitás és teljesítménycentrikus felfogás érvényesül, a betegek és idősek valamelyest háttérbe szorulnak. Az államot gyakran vádolják azzal, hogy túlbálványozza a gyerekeket és a fiatalokat. Az öregek általában gyerekeiktől elszakadva élik életüket, megőrizve függetlenségüket egészen addig, amíg gondoskodni tudnak magukról. Ezt követően öregek otthonába költöznek, ahol teljes körű ellátást és orvosi felügyeletet kapnak. Magyarországon az emberek 60 éves koruk körül befejezik a munkát és nyugdíjat kapnak, amelyet eredetileg arra találtak ki, hogy ebből az összegből jó színvonalon meg tudjanak élni idős korukban. Egész életükben fizették a nyugdíjjárulékot a munkavállalók, de kiderült az évek folyamán, hogy ebből megélni nem lehet, így vagy ismét munkába állnak, vagy a családjuk segítségére szorulnak. A szorongás enyhítése: A mai felgyorsult világban az embereket rengeteg olyan hatás éri, amellyel mindenki máshogy birkózik meg. Az amerikai emberek életére nem jellemzőek a bizonytalansággal kapcsolatos gondok, azonban fokozottan jelentkeznek azok a problémák, amelyek a szokatlanul nagy nyomás, vagyis a teljesítmény kényszer hatására alakultak ki. A munkaerkölcsük nagyon fejlett, a munkahelyi teljesítmény elismerése mindennél fontosabb megerősítés az egyén számára. Az Egyesült Államokban a felgyülemlett feszültség oldására az emberek pszichológushoz fordulnak. Szakemberek segítségével oldják a bennük kialakult feszültséget, s találnak megoldást a gondjaikra. Általános, hogy már az egészen kisgyerekeket is pszichológushoz viszik, s valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy felnőtt korukra egészséges optimizmussal, életszemlélettel élő felnőtteké válnak. 65

Magyarországon a problémák nagyrészét a létért való küzdelem jelenti, s akiket ez érint, azoknak az embereknek nincsen pénze vagy lehetősége arra, hogy szakemberekhez forduljon. Ez is a magyarázata annak, hogy kiemelkedően magas hazánkban az öngyilkosok száma, hosszú évek óta világelsők a magyarok az öngyilkossági listán. Hasonló a helyzet az alkoholfogyasztással kapcsolatosan is. Hazánk a szeszesital fogyasztásban is a világ elsők között van, ami szintén jelentős részben köszönhető a hazai szociális állapotoknak. Az USA-ban lényegesen kevesebb ittas embert látni az utcákon, mint hazánkban. Az utcai szeszesital fogyasztást nagyon szigorúan bünteti a rendőrség az Egyesült Államokban, s ezért az amerikaiak, barna színű papírzacskóba csomagolják az italt a boltokban, s így nem látható az üveg. Mindenki tudja, hogy alkohol van a zacskóban, de úgy tartják, hogy ez nem szolgál rossz példával a kiskorúaknak. Szabadidő: Az Egyesült Államokban gazdasági és társadalmi pozícióra való tekintet nélkül mindenki sok időt áldoz a testedzésre és tiszteli a fizikai munkát. Politikusok, filmsztárok is népszerűsítik a testedzést, kedvet csinálva ezzel mindenkinek a sporthoz. A magyar szokásokban az utóbbi 15 évben kedvező változást hozott a rendszerváltás, hiszen már nemcsak a versenysportok népszerűek, hanem a fiatalok és a felső- illetve középső réteg is sok időt áldoz a testedzésre. Nemzeti öntudat: Az USA polgárainak híres a nemzeti öntudata. Szinte minden amerikai családi ház udvarában ott leng a csillagos lobogó, hirdetve azt, hogy az ott lakók milyen büszkék nemzetükre. A magyarok nagyrésze, ha büszke is magyarságára, ennek semmilyen látható jelét nem adja. Magyar zászlók csak az intézményeken láthatók, valamely nemzeti ünnep alkalmából. Az üzletmenettel kapcsolatos eltérések: Az amerikai jellegzetesen individualista társadalom, s ez jellemző az üzlettel kapcsolatos dolgaikra is. Mindezek ellenére azzal tisztában vannak, hogy személyük csak egy csavar a gépezetben. Minden cselekedetüket az „ÉN”, az egyéni indíttatás és a teljesítmény motiválja, hatalmas szerepet játszik döntéseikben is. Az üzletemberek nem haboznak nemet mondani, ha úgy gondolják. Az objektív tényekből indulnak ki, de a piacgazdaság és a fogyasztói értékrend iránti elkötelezettségük is befolyásoló tényező. Magyarországon az énkép helyett a csoportérdekek dominálnak, jelentős szerepük van a kapcsolatoknak az üzleti életben. 66

Az amerikaiak jól körülhatárolható általánosságokban gondolkodnak, nem figyelnek a részletekre. Ez az oka annak, hogy a másik kontinensről érkezőket egyformának tekintik, mintha minden európai vagy ázsiai egyforma lenne. Sokan ezt sértőnek tartják annak ellenére, hogy az amerikaiak a kapcsolat előre haladtával általában változtatnak ezen a szemléleten. Protokolláris különbségek: A protokoll szabályai szerint minden államot egyforma jogok illetnek meg, így ilyen értelemben nem lehetnek eltérések az egyes országok között. A rangsorrend alapján az azonos rangot viselők között mindig a bejelentés időpontját vagy a hivatalos érkezés sorrendjét kell alapul venni. A

vállalati

rangsorolást

főleg

a

külföldi

üzletfelekkel

folytatott

tárgyalásokon,

rendezvényeken és belföldi ünnepségeken, alkalmakon kell figyelembe venni. Ezt a rangsorolást a protokollosok vagy a szervezők állítják össze általában a beosztások, rangok alapján. Ami gyakorlatilag kultúránként eltérő lehet az az ültetési rend az étkezéseknél.

Az angol ültetési rend házaspárok esetében: A téglalap alakú, hosszúkás asztal végén, egymással szemben ül a házigazda és a háziasszony. A házigazda jobb oldalán foglal helyet a fővendég felesége, a háziasszony jobb oldalán pedig, a fővendég. A sorrend váltakozva, jobbra az asztal másik vége felé halad. Ennek az Angliában kialakult szokásnak az előnye, hogy ennél a sorrendnél az alacsonyabb rangúak kerülnek az asztal közepére, így mindenki egyenlőnek érezheti magát. Ha a rendezvénynek nincs előre meghatározott célja, csak a kapcsolattartás, az angol ültetési rendet szokták alkalmazni. Hátránya azonban, hogy érdemi társalgás nem alakulhat ki, mert a potenciális felek túl távol kerülnek egymástól.

A másik fajta ültetési rend a francia, amely Franciaországból származik. Ilyen esetben a téglalap alakú asztal közepén, egymással szemben foglal helyet a házigazda és a felesége. A háziasszonytól jobbra a fővendég, a vendéglátó jobbján pedig, a fővendég felesége kap helyet. A többiek szintén tőlük jobbra, rang szerint, felváltva foglalnak helyet. Ennek az ültetési rendnek is vannak előnyei: az asztal közepén kialakulhat egy beszélgetési központ,

67

így bizonyos fontosabb dolgok megbeszélésére kiválóan alkalmas. Hátránya viszont, hogy akik perifériára kerültek az asztal végén, nem tudnak bekapcsolódni a társalgásba. Mind a két ültetési módra jellemző, hogy férfiak és nők, valamint vendégek és házigazdák nem kerülhetnek egymás mellé.

VII. ÖSSZEGZÉS, VÉLEMÉNY Amikor a témát kiválasztottam, elsősorban az motivált, hogy mind a magyarországi, mind az amerikai szokásokat egybevessem, összehasonlítsam, hiszen mikor az USA-ban dolgoztam, sokan kérdeztek arról, hogy mi jellemzi a magyar kultúrát, mik a sajátosságai. Ugyanakkor Magyarországon, bár sok mindent hallottak az amerikaiakról, valójában csak felszínesen ismerik őket. Mind a két nemzetről jó is és rosszat is lehetne felsorolni, az azonban tény, hogy bár vannak kulturális különbségek, ezek nem számottevőek. Az eltérések elsősorban a társadalmi, gazdasági környezet különbségeiből fakadnak, jelentőségét tekintve nincs egy súlycsoportban a két ország. Területüket tekintve is óriásiak az eltérések, míg az Egyesült Államokban a 48 egymással szomszédos államban (Hawaii-in és Alaszkán kívül), 4 időzóna található, addig Magyarország területileg szinte az USA egyik tagállama lehetne. Hazánkban a kulturális szokások között nincsenek jelentős eltérések az egyes tájegységek között, az ország egységesen olvad bele Európa közepébe, átvéve a közeli országok

68

jellegzetességeit. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy hazánk viselkedési és vallási szokásai hosszú évezredek alatt alakultak ki, míg Amerika alig múlt 200 éves. Ha valaki üzletemberként, vagy turistaként utazik az USA-ba, először az Immigration Officenál kap engedélyt a belépésre. Ha a beutazó beszél angolul, viszonylag hamar, pár perces beszélgetés után megkaphatja a tartózkodási engedélyt, ám ha nem beszéli a nyelvet, elég megalázó tortúrának vetik alá.

Előfordul, hogy minden különösebb indok nélkül

visszaküldenek valakit a következő repülőgéppel. Ez sokak számára megalázó, az európaiak nem így képzelik a szíveslátást. A továbbiakban aztán jónéhány, sokkal kellemesebb meglepetés érheti a látogatókat. Az utcán, a hotelben és mindenhol a helyiek kedvesek, mosolygósak, sugárzik róluk az optimizmus. Ez a Magyarországra érkező amerikaiakkal éppen fordítva van, hiszen hamar bejuthatnak az országba, azonban az utcákon nem nagyon találnak barátságos embereket. A magyarok köztudottan pesszimisták, ellentétben az amerikaiakkal. Ha egy amerikai veterántól, aki tolókocsiban ül és fél lába van, megkérdezik, hogy van, azt válaszolja: -Köszönöm jól. Ha azonban egy magyartól kérdezik ugyanezt, végtelen panaszáradatba kezd: - Ne is kérdezd, borzasztóan, mert………! Magyarországon, ha valaki vásárol egy technikai berendezést (mosógép, mikrohullámú sütő stb.), a használati útmutató tartalmazza a fontosabb leírásokat, amelyekkel a vásárló biztonságosan képes beüzemelni a terméket. Ezzel ellentétben, Amerikában kétszer, háromszor olyan vastag a termékismertető, hiszen az amerikaiak elvárják, hogy az mindenre felhívja figyelmüket, még az ésszerűtlen dolgokra is. (Például a mosógépbe nem szabad macskát tenni, a mikrohullámú sütőben tilos az elázott papagájt szárítani, stb.) Ezek a dolgok egy európai számára bugyutának tűnnek, de legfőképpen az, hogy azért kell tiltani ezeket a dolgokat, mert előfordult, hogy valaki kipróbálta azokat. Az szintén az amerikai társadalom fonáksága, hogy mikor elpusztult az állat a mosógépben, az illető beperelte a gyártót, mert a használati útmutató nem tiltotta ezt az eljárást. Egyébként is, az Egyesült Államokban mindenki mindenért perel, hazánkban az emberek inkább megpróbálnak peren kívül megegyezni, kihagyva az ügyvédeket, elsősorban anyagi megfontolásból. Magyarországon az emberek többsége ápoltan igényesen megy ki az utcára és nemcsak a munkahelyre. Az USA-ban nem fordítanak ekkora figyelmet a kinézetükre az emberek, otthoni szakadt ingben, esetleg hajcsavarókkal a fejükön is látni asszonyokat az autókban,

69

bevásárlóközpontokban. Természetesen ez a munkahelyi öltözékre nem jellemző, mert mind a két országban a vállalatok, cégek elvárják a kifogástalan megjelenést a munkahelyeken. Az üzleti élet: Az Egyesült Államokban az üzletmenet lényegesen gyorsabb, mint hazánkban. Egy Amerikában élő magyar orvosprofesszornak egy onkológiai magánklinika felépítése Buffaloban (keleti part), 3 év alatt sikerült, ugyanakkor 2 éve kezdett tárgyalni Budapesten egy hasonló beruházásról, de egyelőre nem jutott semmire. Ennek oka, hogy az ügyintézők személye állandóan változik, s akivel tárgyal már fél éve, arról kiderült, hogy nincs döntési helyzetben. Egy beruházó csoporttal járt Magyarországon, akik nem is értik, hogy miért nem tudnak előrébb jutni, mikor az anyagi fedezet megoldott. Az igaz, hogy más országokhoz képest az üzletmenet és a tárgyalások menete gyors az USAban, gyakran már az első tárgyalásra szerződéstervezetet készítenek.

Jellemző, hogy a

nagyobb cégeknél egy középszintű vezető egyszemélyben dönthet tízezer dollár alatti üzletekről. Amíg a magyarok körülményesen, hosszú bevezető után térnek a tárgyra, addig az amerikaiak rögtön a lényegre törnek, spórolnak az idővel, ami szerintük: pénz. Míg a magyarok párhuzamosan szeretnek ügyeket intézni az üzlet folyamán, az amerikaiak pontról pontra haladnak, lineárisan. Fontos az ellenőrzési lehetőség és a hatékonyság a tengerentúliaknak, s folyamatosan tájékozódni akarnak a fejlesztésekről, akár jók, akár rosszak, mert így képesek kezelni azokat. Értékelik az egyenes szándékot, az eltitkolt dolgokat tisztességtelennek tartják ugyanakkor a kifogásokat a megbízhatatlanság, tiszteletlenség jelének tartják. Vannak tényezők, amelyek mind a két országot jellemzik. Az utolsó 10 évben Magyarországon is megjelentek az Egyesült Államokban már évtizedek óta létező multinacionális cégek. Ezek a nagyvállalatok, mini államok az országokon belül. Saját szabályrendszerük van, önálló, mindenre kiterjedő szervezettel, s körülöttük az óriási beszállítói hálózattal. Ezek azok a cégek, amelyek bürokratikusak, formálisak, lassan döntők. Magyarországra betelepült néhány amerikai multinacionális vállalat, például az IBM, a General Electric és a Citi Bank. A nagyvállalatok, amint számukra kedvezőbb feltételeket találnak más országokban, áttelepülnek, ez történt jó néhány magyarországi multinacionális céggel

is.

Az

olcsó,

szakképzett

munkaerő

nagy

vonzóerőnek

számít

náluk.

Világviszonylatban is jellemző, hogy a kis- és középvállalatok vezetői sokkal gyorsabbak és vezetőik is lényegesen elérhetőbbek.

70

Az USA piaca rendkívül reklám érzékeny, amely tevékenység költséges, ámde elengedhetetlen ezen a piacon. Elfogadott gyakorlat a költségek megosztása a vevő és az eladó között. A magyar cégek nagy része vagy anyagi okok, vagy a hosszú távú szemlélet, esetleg az ismeretek hiánya miatt nem helyez elég súlyt erre a tényezőre. Az amerikaiak általában nem alkudoznak az árról. Az ajánlott árat elfogadják tárgyalási alapnak. Ha túl magasnak tartják, azt egyből jelzik. Abban az esetben, ha erre az árat rögtön lecsökkenti a tárgyaló partner, megkérdőjelezik az őszinteségét. Hazánkban szokás a két ár (a vevőé és az eladóé) közötti árban megállapodni. Mint minden népnek, úgy a magyarnak is és az amerikainak is megvannak

a

sajátos,

jellegzetes

szokásai,

viselkedési

szabályai. Nekünk embereknek arra kell törekednünk, hogy ezekben megtaláljuk azt, ami természetesen jó, amivel tudunk azonosulni, s hogy igyekezzünk felfedezni minden kultúrában a jót, a számunkra ismeretlent és az újdonságot.

VIII. BIBLIOGRÁFIA Alan Peace: Testbeszéd Alexandra kiadó: Meghajlás vagy kézfogás Dr Sille István: Illem, etikett, protokoll Dr. Vámos Lászlóné: Nyolc miniszter volt a főnököm Egyetemi jegyzet: Protokoll 2004. Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció Gemini Budapest kiadó: Az üzleti kultúra enciklopédiája 1988. Görög Ibolya: Protokoll az életem Görög Ibolya: Nyilvánosság kelepcéi Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervező kézikönyv Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma: Protokoll útmutató 2001. Ottlik Károly: Protokoll (kék könyv) 71

Ottlik Károly: Protokoll plusz (bordó könyv) Pálffy István: 222 szó az illemről Windsor kiadó: Szavak, jelek, szokások

Internetes oldalak: www.google.com www.google.hu www.kum.hu www.lycos.com www.magyarorszag.hu

IX. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

72

2. számú melléklet

73

3. számú melléklet

74

4. számú melléklet

75

5. számú melléklet

76

77

78

6. számú melléklet

79