Toldalékolás Melyik alak a helyes: „Bosch-sal”, „Boschsal” vagy „Bosch-al”?
A helyes alak: „Boschsal”.
Mássalhangzót jelölő, nem magyar betűre/betűkapcsolatra végződő szavak esetén a -val, -vel; -vá, -vé rag a szó utolsó kiejtett mássalhangzójához hasonul, és közvetlenül a szótőhöz kapcsolódik, pl. Balzackal, Macbethtel. Melyik alak a helyes: „Peugeotval”, „Peugeot-va”" vagy „Peugeot-al”?
A helyes alak: „Peugeot-val”.
Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli, ún. néma betű van, az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonuló -val, -vel ragot mindig kötőjellel kapcsoljuk a a szóhoz, pl. Renault-val. (217. a)) Melyik alak a helyes: „ASX-xel”, „ASX-szel” vagy „ASXszel”?
A helyes alak: „ASX-szel”.
A betűszókhoz a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk (286. a)).
Helyes-e a következő mondat: „Tegnap találkoztam először Nagyfalvai Mariannnal.”?
Nem. Helyesen: „Tegnap találkoztam először Nagyfalvai Mariannal.”.
Ha családnév végződik mássalhangzót jelölő kettőzött betűre, a -val, -vel; -vá, -vé rag hasonult alakját kötőjellel kapcsoljuk a szóhoz, keresztnevek esetében azonban az egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük, pl: Zsanettel, Mariannal. (163. c)) Melyik alak a helyes: „Wells Fargo-val”, „Wells Fargoval” vagy „Wells Fargóval”?
A helyes alak: „Wells Fargóval”.
Idegen írásmód szerint írt írt közszavak és tulajdonnevek végső -a-ja, -e-je, -o-ja és -ö-je helyett -á-t, -é-t, -ó-t és -ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban, amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő, pl. CocaCola - Coca-Colával, Toledo - Toledóban. (216. a))
Egybe- és különírás Melyik alak a helyes: „üzembe helyezés” vagy „üzembe helyezés”?
A helyes alak: „üzembe helyezés”.
A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól, pl.: sarokba állítás, "munkába vétel" (125. a)). Helyes-e a következő mondat: „A kocsi karban tartása a következő hónapban esedékes.”?
Nem. Helyesen: „A kocsi karbantartása a következő hónapban esedékes.”
A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól, de a jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket, amelyek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege, mindig egybeírjuk, pl.: véghezvisz (= befejez), tagbaszakadt (= nagydarab) (125. b)). Melyik alak a helyes: „vezérlő berendezés” vagy „vezérlőberendezés”?
A helyes alak: „vezérlőberendezés”.
Az -ó, -ő képzős igenevet, ha csak alkalmi minőségjelző, általában különírjuk jelzett szavától, pl. dolgozó nő, ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója), a két egyszerű szót egybeírjuk, pl.: hálószoba, védőnő. Helyes-e a következő mondat: „Az állapotjelző lámpa ekkor villogni kezd.”?
Igen.
Az -ó, -ő képzős igenevet, ha csak alkalmi minőségjelző, általában különírjuk jelzett szavától, különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélező körfűrész, földrengésjelző műszer stb. Helyes-e a következő mondat: „Ugyanazok a szavak különböző emberek szájából másmás, akár ellentétes jelentést is nyerhetnek.”?
Igen.
A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk:egy-egy (= néhány), sok-sok (= nagyon sok, tömérdek), néha-néha (= nagy ritkán) stb. (97.) Helyes-e a következő mondat: „Gergő csak ímmel-ámmal fogadta a születésnapi köszöntést.”?
Igen.
A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható, illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul, hébe-hóba, dimbes-dombos stb. (102. a)) Helyes-e a következő mondat: „A költözködés kiváló alkalom a kamrában vagy a pincében összegyűlt lim-lom kidobására.”?
Nem. Helyesen: „A költözködés kiváló alkalom a kamrában vagy a pincében összegyűlt limlom kidobására.”
A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda, terefere, hercehurca. (102. b)) Melyik alak nem helyes: „hírneves”, „híresneves” vagy „híres-neves”?
A helytelen alak: „híresneves”.
Néhány, alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve, de: híre-neve; hírneves, de híres-neves stb. (101. b)) Helyes-e a következő mondat: „A konferencia kishíján botrányba fulladt a második felszólalás után.”?
Nem. Helyesen: „A konferencia kis híján botrányba fulladt a második felszólalás után.”?
A minőségjelzős szószerkezetek és összetételek között nem húzható éles határ, a különböző esetek a szótár alapján ismerhetők meg. (OH 109.) Helyes-e a következő mondat: „A fiad nem egy nagy étkű gyerek.”?
Igen.
A minőségjelzős szószerkezetek és összetételek között nem húzható éles határ, a különböző esetek a szótár alapján ismerhetők meg. (OH 109.) Helyes-e a következő mondat: „Heti akció: nagy képernyős televíziók 10% kedvezménnyel.”?
Igen.
A minőségjelzős szószerkezetek és összetételek között nem húzható éles határ, a különböző esetek a szótár alapján ismerhetők meg. (OH 109.) Helyes-e a követkző mondat: „A győzelem csak kis részben volt az edzőnek köszönhető.”?
Igen.
A minőségjelzős szószerkezetek és összetételek között nem húzható éles határ, a különböző esetek a szótár alapján ismerhetők meg. (OH 109.) Helyes-e a következő jelzős szerkezet: „energiatakarékos, nagyteljesítményű ütvefúró”?
Nem. Helyesen: „energiatakarékos, nagy teljesítményű ütvefúró”.
A minőségjelzős szószerkezetek és összetételek között nem húzható éles határ, a különböző esetek a szótár alapján ismerhetők meg. (OH 109.) Helyes-e a következő mondat: „A zsinegdoboz a gép jobboldali ajtajában található.”?
Nem. Helyesen: „A zsinegdoboz a gép jobb oldali ajtajában található.”
A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás), de: gyorsírás (= sztenográfia); élen járó (csapat), de: élenjáró (= irányító szerepű); stb. (95.) Helyes-e a következő mondat: „A C64-es konyhai robotgép villámgyorsan szeletel, reszel és aprít, ezenkívül alkalmas keverésre és turmixolásra is.”?
Igen.
Ezenkívül (= és még); de: itt a tábla, ezen kívül nem mehetünk. (MHSZ 206. o.)
Helyes-e a következő mondat: „Az új logikai társasjáték, nemcsak gyerekeknek.”?
Nem. Helyesen: „Az új logikai társasjáték, nem csak gyerekeknek.”
Nem csak (= nem csupán), de "nemcsak gyerekek, hanem felnőttek is kedvelik". (MHSZ 343-344. o.) Helyes-e a következő mondat: „A hónap végén benyújtott panaszok feldolgozására általában várni kell egy pár napot.”?
Nem. Helyesen: „A hónap végén benyújtott panaszok feldolgozására általában várni kell egypár napot.”
Egypár (= néhány); de: egy pár kesztyű. (MHSZ. 191. o.)
Szótagolás és elválasztás Hogyan választjuk el helyesen a következő szót: „elektronikai”?
A helyes elválasztás: „e-lekt-ro-ni-ka-i”.
(OH 637. o.)
Hogyan választjuk el helyesen a következő szót: „menedzserasszisztens”?
A helyes elválasztás: „me-ne-dzser-aszszisz-tens”.
(OH 1054. o.)
Hogyan választjuk el helyesen a következő szót: „expresszionista”?
A helyes elválasztás: „exp-resz-szi-o-nista”.
(OH 675. o.)
Hogyan választjuk el helyesen a következő szót: „automatika”?
A helyes elválasztás: „a-u-to-ma-ti-ka”.
(OH 484. o.)
Hogyan választjuk el helyesen a következő szót: „konstrukcionális”?
A helyes elválasztás: „konst-ruk-ci-o-nális”.
(OH 945. o.)
Gyakorta hibásan írt szavak Melyik alak a helyes: „ergonomikus” v. „ergonómikus”?
A helyes alak: „ergonomikus”.
Az idegen eredetű -izmus, -ista, -ikus stb. képzők előtt a főként idegen eredetű tövek nagy részében a hosszú mássalhangzó megrövidül, pl. filozófus; de filozofikus. (OH 55. o.) Melyik alak a helyes: „szivató” v. „szívató”?
A helyes alak: „szívató”.
(MHSZ 414. o.)
Melyik alak a helyes: „megdicsér” vagy „megdícsér”?
A helyes alak: „megdicsér”.
(MHSZ 181. o.)
Melyik alak a helyes: „ventilátor” vagy „ventillátor"?
A helyes alak: „ventilátor”.
(MHSZ 455. o.)
Helyes-e a következő mondat: „Az Európai Unió az országok közötti társadalmi és kultúrális párbeszéd és együttműködés letéteményese.”?
Nem. Helyesen: „Az Európai Unió az országok közötti társadalmi és kulturális párbeszéd és együttműködés letéteményese.”
(MHSZ 307.o.)
Helyes-e a következő mondat: "A KOMPAKT precíziós mérleg méréshatára 2000 g."?
Igen, a mondat helyes.
(MHSZ 374. o.)
Helyes-e a következő mondat: „A minőség iránti elkötelezettségünk záloga a nemrégiben megszerzett ISO tanusítvány.”?
Nem. Helyesen: „A minőség iránti elkötelezettségünk záloga a nemrégiben megszerzett ISO tanúsítvány.”
(MHSZ 423. o.)
Helyes-e a következő mondat: „Az ergonómikus kialakítású gumifogantyúnak köszönhetően az új sarokscsiszolóval gyerekjáték dolgozni!”
Nem. Helyesen: „Az ergonomikus kialakítású gumifogantyúnak köszönhetően az új sarokscsiszolóval gyerekjáték dolgozni!”
(MHSZ 455. o.)
Helyes-e a következő mondat: "A KOMPAKT precíziós mérleg méréshatára 2000 g."?
Igen, a mondat helyes.
(MHSZ 374. o.)
Helyes-e a következő mondat: „A tervezőprogram egyik legkorszerűbb megoldása az úgynevezett „konkurrens tervezés”, amikor minden szakág ugyanabban az alaprajzban dolgozik, ennek használatával ugyanis elkerülhetők az ütközések pl. a gázellátás, a fűtés és a
Nem. Helyesen: „A tervezőprogram egyik legkorszerűbb megoldása az úgynevezett „konkurens tervezés”, amikor minden szakág ugyanabban az alaprajzban dolgozik, ennek használatával ugyanis elkerülhetők az ütközések pl. a gázellátás, a fűtés és a csatornázás alaprajza
csatornázás alaprajza között.”?
között.”
(MHSZ 296. o.)
Helyes-e a következő mondat: „Az alábbi táblázat az útmutatóban használt piktogrammokat és azok jelentését foglalja össze.”?
Nem. Helyesen: „Az alábbi táblázat az útmutatóban használt piktogramokat és azok jelentését foglalja össze.”
(OH 1188. o.)
Helyes-e a következő mondat: „A vállalat igazgatója a kiszivárgott kompromitáló adatok ellenére sem mond le pozíciójáról.”?
Nem. Helyesen: „A vállalat igazgatója a kiszivárgott kompromittáló adatok ellenére sem mond le pozíciójáról.”
(OH 942. o.)
Számok és mértékegységek Helyes-e a következő mondat: „A készülék üzemeltetéséhez 75 Watt-os izzó szükséges.”?
Nem. Helyesen: „A készülék üzemeltetéséhez 75 wattos izzó szükséges.”
Elfogadható még a "75 W-os" írásmód is.
Helyes-e a következõ mondat: „Növelje a gumiabroncsok nyomását 0,5 bar-ral.”?
Nem. Helyesen: „Növelje a gumiabroncsok nyomását 0,5 barral.”
A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdõbetûvel írjuk aszerint, hogy a jel közszóból vagy személynévbõl származik-e, a mértékegységet magát azonban mindig kis kezdõbetûvel írjuk. (278.) Helyes-e a következõ mondat: „Ez a beállítás akár 2 m2-rel is megnövelheti a vetési területet.”?
Igen.
A betűszókhoz a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk (286. a)).
Helyes-e a következő mondat: „Az új projektor képes lámpakímélő módban is üzemelni, amely akár 50 %-kal megnöveli az izzó élettartamát.”?
Nem. Helyesen: „Az új projektor képes lámpakímélő módban is üzemelni, amely akár 50%-kal megnöveli az izzó élettartamát.”
A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal
stb. (275; 280)
Hogyan írjuk betűvel: „24311”?
Helyesen: „Huszonnégyezerháromszáztizenegy”.
Kétezeren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat, negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom stb. (289. a)) Hogyan írjuk betűvel: „62 000 000”?
Helyesen: „Hatvankétmillió”.
Kétezeren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat, negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom stb. (289. a)) Hogyan írjuk betűvel: „41 248 111”?
Helyesen: „Negyvenegymilliókétszáznegyvennyolcezeregyszáztizenegy”.
Kétezeren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat, negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom stb. (289. a)) Hogyan írjuk számmal: „huszonháromféle”?
Helyesen: „23-féle”.
A számjeggyel írt tőszámnevekhez kötőjellel fűzzük az ún. képzőszerű utótagokat, pl. 12-féle, 5-felé ('öt irányba'). (OH 411. o.) Helyes-e a következő mondat: „Az új projektor képes lámpakímélő módban is üzemelni, amely akár 50 %-kal megnöveli az izzó élettartamát.”?
Nem. Helyesen: „Az új projektor képes lámpakímélő módban is üzemelni, amely akár 50%-kal megnöveli az izzó élettartamát.”
A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal stb. (275; 280)
Földrajzi nevek Melyik alak a helyes: „Nyugat-Dunántúli”, „Nyugat-dunántúli” vagy „nyugatdunántúli”?
A helyes alak: „nyugat-dunántúli”.
Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet
megtartjuk. (177.)
Melyik alak a helyes: „János-hegyi” v. „jános-hegyi”?
A helyes alak: „János-hegyi”.
Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. (176. b)) Melyik alak a helyes: "Holt-Tisza-bereki", "holt-Tisza-bereki" vagy "holt-tisza-bereki"?
A helyes alak: "holt-Tisza-bereki".
Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. (178. b))
Írásjelhasználat Helyes-e a következő mondat: „A tapasztalat szerint ezt a hajlékonysági fokot nehéz tartani az 500 mm-nél hosszabb kézzel öntött daraboknál.”?
Nem. Helyesen: „A tapasztalat szerint ezt a hajlékonysági fokot nehéz tartani az 500 mm-nél hosszabb, kézzel öntött daraboknál.”
Az egymásnak mellérendelt, külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk, ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Szeretett volna valami igazán újat, nagyon szépet, érdekeset alkotni. (247. a)) Helyes-e a következő mondat: „A műszakvezető feladata azt eldönteni, hogy a pályázó megfelel-e az elvárásoknak vagy sem.”?
Nem. Helyesen: „A műszakvezető feladata azt eldönteni, hogy a pályázó megfelel-e az elvárásoknak, vagy sem.”
Ha az és, s, meg, vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezet be, e kötőszók elé vesszőt teszünk: "Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra, vagy kabátot!" (247. e)) Helyes-e a következõ mondat: „Ez a beállítás akár 2 m2-rel is megnövelheti a vetési területet.”?
Igen.
A betűszókhoz a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk (286. a)).
Helyes-e a következő mondat: „A tapasztalat szerint ezt a hajlékonysági fokot nehéz tartani az 500 mm-nél hosszabb kézzel öntött daraboknál.”?
Nem. Helyesen: „A tapasztalat szerint ezt a hajlékonysági fokot nehéz tartani az 500 mm-nél hosszabb, kézzel öntött daraboknál.”
Az egymásnak mellérendelt, külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk, ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Szeretett volna valami igazán újat, nagyon szépet, érdekeset alkotni. (247. a)) Helyes-e a következő mondat: „A műszakvezető feladata azt eldönteni, hogy a pályázó megfelel-e az elvárásoknak vagy sem.”?
Nem. Helyesen: „A műszakvezető feladata azt eldönteni, hogy a pályázó megfelel-e az elvárásoknak, vagy sem.”
Ha az és, s, meg, vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezet be, e kötőszók elé vesszőt teszünk: "Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra, vagy kabátot!" (247. e)) Helyes-e a következõ mondat: „Ez a beállítás akár 2 m2-rel is megnövelheti a vetési területet.”?
Igen.
A betűszókhoz a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk (286. a)).
Helyes-e a következõ mondat: „A sütéshez használjon 25 dkg-os „kockamargarint”, pl: Rama, Delma stb.”?
Nem. Helyesen: „A sütéshez használjon 5 dkg-os „kockamargarint”, pl. Rama, Delma stb.”
Ha családnév végződik mássalhangzót jelölő kettőzött betűre, a -val, -vel; -vá, -vé rag hasonult alakját kötőjellel kapcsoljuk a szóhoz, keresztnevek esetében azonban az egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük, pl: Zsanettel, Mariannal. (163. c)) Helyes-e a következő mondat: „A tapasztalat szerint ezt a hajlékonysági fokot nehéz tartani az 500 mm-nél hosszabb kézzel öntött daraboknál.”?
Nem. Helyesen: „A tapasztalat szerint ezt a hajlékonysági fokot nehéz tartani az 500 mm-nél hosszabb, kézzel öntött daraboknál.”
Az egymásnak mellérendelt, külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk, ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Szeretett volna valami igazán újat, nagyon szépet, érdekeset alkotni. (247. a)) Helyes-e a következő mondat: „A műszakvezető feladata azt eldönteni, hogy a pályázó megfelel-e az elvárásoknak vagy sem.”?
Nem. Helyesen: „A műszakvezető feladata azt eldönteni, hogy a pályázó megfelel-e az elvárásoknak, vagy sem.”
Ha az és, s, meg, vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezet be, e kötőszók elé vesszőt teszünk: "Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra, vagy kabátot!" (247. e)) Helyes-e a következõ mondat: „Ez a beállítás akár 2 m2-rel is megnövelheti a vetési területet.”?
Igen.
A betűszókhoz a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk (286. a)).
Helyes-e a következõ mondat: „A sütéshez használjon 25 dkg-os „kockamargarint”, pl: Rama, Delma stb.”?
Nem. Helyesen: „A sütéshez használjon 5 dkg-os „kockamargarint”, pl. Rama, Delma stb.”
Ha családnév végződik mássalhangzót jelölő kettőzött betűre, a -val, -vel; -vá, -vé rag hasonult alakját kötőjellel kapcsoljuk a szóhoz, keresztnevek esetében azonban az egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük, pl: Zsanettel, Mariannal. (163. c)) Helyes-e a következő mondat: „További információkért, lásd a 81. oldalt.”?
Nem. Helyesen: „További információkért lásd a 81. oldalt.”
Mivel nem összetett mondatról van szó, semmi nem indokolja a vesszőhasználatot.
Helyes-e a következő mondat: „Vagy a főkapcsoló, vagy az elosztó kapcsolója segítségével áramtalanítsa a készüléket.”?
Igen, a mondat helyes.
A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Sem testem, sem lelkem nem kívánja. Lehet jó is, rossz is. (247. f)) Helyes-e a következő mondat: „Minden, ettől eltérő használat nem rendeltetésszerűnek minősül.”?
Igen, a mondat helyes.
Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre, mind az értelmezőre külön hangsúly esik, és a beszédben szünet van közöttük. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert, a tőszomszédomat kereste. (248. a)) Helyes-e a következő mondat: „Tankolás előtt állítsa le a motort, és a kiegészítő fűtést.”?
Nem. Helyesen: „Tankolás előtt állítsa le a motort és a kiegészítő fűtést.”
A tagmondatokat bevezető és, s, meg, vagy kötőszó előtt kell kitenni a vesszőt (243. b)), itt azonban egy tagmondaton belül, egy felsorolás elemeiként szerepelnek a kifejezések.
