Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban

Tógazdaságok  szerepe  a   természetvédelemben  és  a   vízgazdálkodásban   Puskás  Nándor   vezérigazgató   Hortobágyi  Halgazdaság  Zrt.  

XIV.  Nemzetközi  Tiszai  HalfeszDvál   A  magyar  halászat  vidékformáló  ereje  konferencia   Szeged,  2010.  szeptember  03.  

A  tógazdálkodás  mulDfunkcionális  jelentősége  

  Gazdasági  funkció     Természetvédelmi  funkció     Vízgazdálkodási  funkció  (belvíz  befogadás,  aszály  csökkentő  funkció)   •  •  • 

Vízminőség  javító  funkció   Talaj  vízháztartásában  játszoD  kedvező  funkció   MikroklimaFkus  hatás  

  TuriszFkai,  jóléF  funkció  

A  halastavak  természeD  érték  fenntartó  szerepének   ökológiai  alapjai   A  tógazdasági  haltermelés  során  a  tógazdasági  munkaműveletek  eredményeként  a  természetestől   meghatározoD  elemekben  eltérő,  azonban  a  természetes  szemisztaFkus  állapothoz  hasonló   rendszer,  ún.  halastavi  ökoszisztéma  jön  létre.   Halastavi  ökoszisztéma  jellemzői:   +  Mesterségesen  magasan  tartoD  trofitási  szint.   •  A  beviD  tápanyag  jelentős  része  az  előállítoD  hallal  a  rendszerből  kivételre  kerül.   •  A   fokozoD   tápanyag   bevitel   következtében   a   táplálékhálózat   minden   tagjának   –   így   a   madaraknak  is  –    nagyobb  állományai  alakulnak  ki,  a  halastavak  a  természetesnél  nagyobb   mennyiségű  élőlényt  képesek  eltartani.   •  A  rendszer  ökológiai  szempontból  stabil  állapotban  van.   +  A  planktonikus  élet  túlsúlya,  amely  a  könnyen  felvehető  oldoD  tápanyagokra  épül.   •  A  nyíltvizes  állapotot  maga  a  megfelelő  nagyságú  halállomány  tartja  fenn  (a  mesterséges   beavatkozások,  pl.  tókaszálás,  trágyázás  csak  ennek  alapfeltételeit  teremFk  meg).   +  Az  éves  lecsapolások,  feltöltések  rendje   •  Változatos  élőhely-­‐komplex  alakul  ki.  

A  halastavak  tógazdasági  művelése  a  vizesélőhely  fenntartás  szempontjából   leghatékonyabb  természetvédelmi  kezelés!  

A  halastavak  fontosabb  természeD  értékei  

A  természeD  értékek  fenntartásának  technológiai   vonatkozásai     •  •  •  •  •  • 

Tótalaj  művelés   Rendszeres,  évenkénF  lecsapolás  és  feltöltés   Megfelelő  mennyiségű  és  fajösszetételű  halkihelyezés   Tápanyag  utánpótlás  (trágyázás,  takarmányozás)   Növényzet  kezelése  (hínárkaszálás,  nádaratás)   Halászat  

A  hazai  tógazdasági  haltermelés  a  természeD  erőforrásokat  megújító  gazdálkodást  jelent!  

A  hazai  halastavak  vízgazdálkodási  jellemzői     A  magyarországi  halastavak  területe  cca.  24  000  ha.     Vízgazdálkodás   szempontjából   is   meghatározó   tó-­‐Xpusok   az   alföldi   körtöltéses   halastavak   dombvidéki  völgyzárógátas  halastavak.     A  vízhasználat  jellemzői  (éves  vízfelhasználás,  időszakos  eloszlás,  párologtatás).     A  bejövő  vizek  minőségi  jellemzői  a  hazai  felszíni  vizekre  jellemző  értékeket  mutatják.     A  halászat  költségeiben  a  „vízdíj”  a  közvetlen  költségek  15%-­‐t  is  meghaladják.  

Vízhasználat  jellemző  adatai   Éves  vízfelhasználás   Belvizes  időszakban  (október  01.  –   április  15.)  visszatartoF  vízmennyiség   Párologtatás  

min.  430  millió  m3/év   ~150-­‐200  millió  m3   ~200  millió  m3  

A  halastavi  vízhasználat  anomáliái  1.  

Jogi  anomáliák     Halastavi  halgazdálkodás  egységes  szerkezetű  (környezetvédelmi,  vízügyi)  jogi  háDerének  hiánya     Víz  kereFrányelvben  sem  FsztázoD  a  halgazdálkodásra  vonatkozó  természetvédelmi-­‐ környezetvédelmi-­‐vízügyi  szabályrendszer     Vízdíj  fizetés  és  mértéke  meghatározásának  jogi  Fsztázatlansága     Érdekeltségi  hozzájárulás     Vízkészlet  járulék,  ökológiai  vízhasználat     Vízterhelési  díj  

A  halastavi  vízhasználat  anomáliái  2.   GyakorlaL  anomáliák     A  felszíni  vizek  értékesítése  a  vízügyi  társaságok  (KÖVIZIG-­‐ek,  vízmű  társaságok,  társulatok)   összefonódása  révén,  több  láncszemen  keresztül  történik.     Nincs  lehetőség  térítésmentes  belvíz  befogadásra.     Ellenszolgáltatás  nélküli  érdekeltségi  hozzájárulás  fizetése.     A  szolgáltatoD  víz  mennyiségi-­‐minőségi  garanciájának  teljes  hiánya.     Csatornák  leromloD  műszaki  állapota  nehezíF  a  töltést,  lecsapolást,  jelentős  többletköltséget,   árbevétel  kiesést  okozva  ezzel.     Társadalmi  hasznosság  elismerésének  hiánya.     A  szolgáltatás  sok  esetben  a  használó  tulajdonán  keresztül  történik  („  szolgáltatási  díj   anomáliája”)     KiszolgáltatoD  üzleF  szituáció  („kétoldalú  monopol  pozíció”)     Ár-­‐érték  aránytalanság,  diktátum-­‐szerű  árak  

A  halastavak  természeD  érték  fenntartó  és  vízgazdálkodási   szerepének  konzekvenciái  1.   Jogi  

  Egységes  és  komplex  jogszabályi  feltételrendszer  hiánya.     A  jelentős  természeF  értéknek  megfelelően  a  halastavak  jelentős  része  természetvédelmi   oltalom  alaD  áll,  része  különböző  nemzetközi  természetvédelmi  egyezményeknek   (Madárvédelmi  irányelv,  Élőhelyvédelmi  irányelv,  NATURA  2000  hálózat,  stb.)   •  működtetés  során  adminisztraXv  többlet  terhek  (bejelentési  kötelezeDségek)   •  fejlesztések  fizikai,  adminisztraXv  akadályozása  (hatástanulmányok,  extra  engedélyek   beszerzésének  kötelezeDsége)   •  szigorúbb  határértékek  (levegővédelmi,  zaj,  víz)  

   Természetvédelmi  jogszabályok  jelenteDe  termelési  korlátok,  amelyek  sok  esetben  magát   a  természeF  érték-­‐fenntartást  veszélyezteFk   •  Madárriasztás  faji  és  térbeli  korlátozása   •  Hínárkaszálás,  nádaratás,  égetés  Flalma/korlátozása   •  töltés-­‐csapolás,  halászat  korlátozása  

  Vízhasználat  ipari  jellegű,  „csővégi”  szabályozása   •  önellenőrzési  kötelezeDség   •  vízterhelési  díj  

  Természetvédelmi  végrehajtási  rendelet  jogi  hiányosságai  (kártalanítás)  

A  halastavak  természeD  érték  fenntartó  és  vízgazdálkodási   szerepének  konzekvenciái  2.   Gazdasági     Az  európai  térségben  egyedülálló  víz  költségek  jelenteDe  versenyhátrány.     halastavak  által  fenntartoD  természeF  értékek  közvetlen  gazdasági  hatásai  (hal-­‐  és   takarmányfogyasztók).     Korlátozásokból  fakadó  közveteD  gazdasági  hatások  (töltés-­‐csapolás  Fltása  és/vagy  időbeli   korlátozása,  hínárkaszálás  Fltása/korlátozása,  halászat  Fltása,  nádaratás  Fltása/korlátozása).     Beruházások  során  a  természetvédelmi  oltalom  alaD  álló  területeken  az  engedélyeztetés   többletköltsége.     Technológiai  beavatkozások  engedélyeztetésének  eljárási  díjai.     Természetvédelmi  végrehajtási  rendelet  hiányosságaiból  fakadó  gazdasági  hátrány    

A  mai  gazdasági  és  jogi  körülmények  közöU,  jelenlegi  formájában  a  gazdálkodás   nem  fenntartható!  

A  fenntartható  tógazdálkodás  feltételrendszere  

  Tógazdasági  tevékenységek  mulFfunkcionális  szerepének  elismertetése.     Korszerű,  a  mai  kor  igényeinek  megfelelő,  a  jelenlegi  problémákat  is  kezelni   képes  halászaF  jogszabály(ok).     Egységes  tógazdálkodásra  vonatkozó  természetvédelmi-­‐vízgazdálkodási  jogi     szabályozás.     Az  extenzív  tógazdálkodás  agro-­‐ökológiai  értékfenntartásából  fakadó  jövedelem   kiesés  kompenzációja,  megfelelő  támogatási  rendszer  létrehozásával.  

A  halászaF  környezetgazdálkodási  program  1.  

Előzmények  

  AKG  támogatás  2004-­‐2009     EMOGA  (Európai  Mezőgazdasági  és  Garancia  Alap)  keretéből  finanszírozoD  rendszer     23  194  ha  támogatoD  terület     203,  92  EUR/ha/év  támogatás  

Jelenlegi  helyzet  értékelése  

  2007-­‐2013:  új  finanszírozási  időszak     Súlyos  menedzselési  hibák  a  területalapú  támogatás    kialakítása  során  

•  forrás  hibás  megjelölése  (EMVA)   •  az  ismert  információk  ellenére  makacs  ragaszkodás  a  hibás  forrás  megjelöléshez  

  2010-­‐től  a  támogatás  megszűnt      

A  halászaD  környezetgazdálkodási  program  2.  

  Jogi,  gazdasági,  finanszírozási  szempontból  is  elfogadható  új  program  tervének   kialakítása     Magyar  Akvakultúra  Szövetség  (MASZ)  megalakulása     HKP  megalkotása  

•  kritérium  rendszer  kialakítása   •  finanszírozási  háDér  elfogadtatása   •  jogszabály  létrehozása  

  A  HKP  jogszabály  hiánya   •  további  időhúzás  ellehetetleníF  a  támogatás  megvalósítását  

A  halászaD  környezetgazdálkodási  program   elmaradásának  következményei     •  Megszűnik  a  gazdálkodás  fenntarthatósága  a  kompenzálatlan  vízgazdálkodási  és  természetvédelmi   szolgáltatások  ellentételezésének  elmaradása  miaD.     •  A  gazdálkodás  megszűnése  az  állami  vízügyi  és  természetvédelmi  kezelő  szervezetek  számára   jelentős  többletköltséget  generál.   •  Az  ágazat  jövedelemtermelő  képessége  oly  mértékben  csökken,  hogy  a  szükséges  fejlesztések   elmaradnak  és  a  termelő  infrastruktúra  fenntartása  veszélybe  kerül.  Ezen  túlmenően  a  vizes  élőhely   is  oly  mértékben  degradálódik,  hogy  már  nem  tud  maradéktalanul  megfelelni  természetvédelmi   funkciójának.   •  Az  ágazat  résztvevői  nem  fogják  tudni  hatékonyan  felhasználni  a  fejlesztési  célú  forrásokat,  ezzel  a   termelési  eszközök  állapota  tovább  romlik.   •  A  tógazdaságok  által  fenntartoD  természeF  értékek  (komplex  vizes  élőhelyek  minden  funkciójukkal   egyetemben)  jelentősen  sérülni  fognak.   •  A  természetvédelem  és  halászat  közör  korábbi  konfliktus  ( jogviták)  újbóli  kiéleződése  várható.   •  A  haltermelés  ellehetetlenülése  folytán  vidéki  munkahelyek  szűnnek  meg,  egyes  családok   megélhetése  veszélybe  kerül.   •  A  hazai  piac,  tógazdasági  haltermelésből  származó  haligényét  (ponty,  busa,  amur,  stb.)  exportból   (cseh,  lengyel  származású  ponty)  kell  kielégíteni.  

Köszönöm  megDsztelő  figyelmüket!