Tisztelt Szülők!
Önök óvodánk újságának, a Napsugár Krónikának 20. számát olvashatják. Pontosan 10 éve született meg a gondolat, hogy szeretnénk készíteni egy olyan kiadványt, ami kizárólag óvodánk életével foglalkozik. Olyan dolgokról, eseményekről szerettünk volna tájékoztatást adni Önöknek, amelyek óvodánk mindennapjait jellemzik. Az elmúlt 10 év során igyekeztünk olyan témákat feldolgozni, melyek segítséget nyújthattak Önöknek gyermekük nevelésében, óvodai tevékenységeik megismerésében, valamint tájékoztatást adni széleskörű programjainkról. Ahhoz, hogy gyermekük óvodai életével, fejlődésével kapcsolatban minél szakszerűbb tájékoztatást kaphassanak, óvodánkban dolgozó szakembereinket is felkértük egy-egy cikk megírására. Így minden számunk állandó szereplői voltak pszichológusunk, logopédusunk írásai. Ezt a hagyományt a jövőben is szeretnénk folytatni. Igyekeztünk összefoglalni a különböző szervezett óvodai programjainkon történteket, hogy Önök is betekintést kaphassanak arról, hogyan zajlottak le zártkörű programjaink. Jubileumi számunkba készítettünk egy olyan rovatot, melyben óvodánk történetét szeretnénk feleleveníteni. Igyekeztünk a történelmi áttekintést nyújtó dokumentumok mellett olyan képanyagot is összegyűjteni, mely illusztrálja az óvodánkban végbemenő több évtizedes változásokat. Ez óriási gyűjtő- kutató munkával járt, ezért ezúton is szeretnénk megköszönni a volt Lándzsa utcai óvodásoknak, illetve a környéken lakóknak, hogy régi féltve őrzött fényképeiket rendelkezésünkre bocsájtották, és ezzel lehetővé tették ennek az újságcikknek elkészülését. Horváth Zsoltné
Micki Krisztina
óvodavezető
Zöld óvoda munkaközösség vezető, főszerkesztő X. évfolyam 2. szám - 2016. február Szerkesztette: Micki Krisztina Felelős: Horváth Zsolt né
2
Óvodánk három évig birtokolta a Zöld óvoda címet, ezért 2015 őszén újra pályáztunk, hogy továbbra is Zöld óvoda lehessünk. A címet immár második alkalommal is elnyertük, így 2018 december 31-ig jogosultak vagyunk a cím és a logó használatára.
Növények és állatok szeretetére nevelés az óvodában Napjaink aktuális problémája Földünk szennyezettsége és környezeti állapota, amely szükségessé teszi a környezetért felelős életvitel elősegítését, a környezettudatos magatartás kialakítását. Fontos feladatunk, hogy óvjuk, védjük, szépítsük életterünket, ezért óvodás gyermekeinket tudatosan úgy neveljük, hogy eszükkel értsék, szívükkel érezzék ennek fontosságát. Az óvodás gyermek életkori sajátosságaira alapozva – kíváncsiság, tevékenységvágy, utánzás, érzelem, játék- választjuk meg környezeti nevelési feladatainkat. A környezeti nevelés fontossága, személyiségformáló, szokásalakító szerepe ma már nem vitatható. Természeti, társadalmi, szükségletek hívták életre. A környezettudatos nevelés az óvodában alapozó jellegű, így meghatározó szerepe van a felnőtté cseperedő gyermek környezetkultúrájának kialakításában. Az óvónő feladata, hogy biztosítsa a gyermeknek a körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelést és tapasztalatszerzést, összefüggések megláttatását, sokszínű tevékenységen keresztül. Nevelőmunkánkban törekednünk kell arra, hogy gyermekeinkben kialakuljon a szép, tiszta környezet iránti igény és a környezeti problémák iránti érzékenység. Építünk nyitottságukra és fogékonyságukra, hogy a természet szeretete maradandó értékként beépüljön személyiségükbe. Az élővilágot, mint elvont fogalmat már az óvodás korú gyermekekkel is megismertetjük, rövid definícióként, mint a növényvilág, az állatvilág és az ember együttes védelme. Az élővilág védelmét is elősegíthetjük óvodai szinten. Növényeink egy része kertjeinkben, parkokban, facsoportokban, erdőkben, folyópartokon találhatóak. Az óvodai kiskertek remek szinterei a közvetlen tapasztalatszerzésnek. A biológiai körforgások a gyermek előtt zajlanak le. Megtapasztalja az egész körforgás menetét. Megismertetjük velük a növények és az állatok természetes körülmények közötti életvitelét. Az óvodás gyermekkel megfigyeltetjük környezetünk növényeit,
tapasztalatokat szerezhetnek a növényi élet keletkezéséről, növekedéséről, elpusztulásáról. Csoportosan ápolják, gondozzák, vetik, ültetik a palántákat, magvakat. Az első növényvédelmi feladat az óvodában a gyomirtás. A gyom egy vadnövény, mely veszélyezteti az ember haszonnövényeit. A gyomok irtását egyszerű mechanikus módszerrel is el tudjuk végezni, mely nem más, mint a gyomok kihúzása, eltávolítása a földből. A gyermekek figyelmét ráirányítjuk a környezetünkben élő „apró élőlényekre”, azok védelmére. (rovarok, bogarak, csigák, lepkék, pókok). Megfigyelhetik testfelépítésüket, külső jellemzőiket. Az állatok szeretetét nem lehet könyvekből megtanulni, tanítani. Az élménynyújtás, tapasztalatszerzés, tevékenykedés a legjobb módszer arra, hogy az óvodás gyermekek az állatokkal közeli kapcsolatba kerüljenek, ezáltal kialakuljon bennük a szeretet, gondoskodás, védelem érzése. Az óvodai környezetben leginkább az apróbb állatok megfigyelésére és védelmére nyílik lehetőség. Ha van rá módunk kirándulások alkalmával megfigyelhetjük a nagyobb állatok életmódját, gondozását, védelmét (pl. állatkertben látható, vadon élő állatok…). Az apró állatok közül a kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök, rovarok, a puhatestű csigák, és a földigiliszták figyelhetőek meg a legkönnyebben. A gyermekeknek megmagyarázzuk, hogy az állatoknak is megvan a maga helye a természetben, ezért ne bántsák, és ne tapossák el a bogarakat, lepkéket, a hernyókat és a békákat. Kedvenc állataikat ne kínozzák, és ne tekintsék játékszernek. A lepkéket nagyon szeretik a gyerekek, ezért a lepke-hernyó kapcsolatára felhívjuk figyelmüket, ezzel is elősegítve, hogy ne alakuljon ki bennük ellenszenv, és ne bántsák a hernyókat. A küllemre csúnyának tartott varangyos béka életét is meg kell ismertetni a gyerekekkel (mozgása, hangja, tápláléka), hogy ne tapossák össze, ne kínozzák, pusztítsák el, ha útjukba kerül, hanem védjék meg. A hasznos állatok, rovarok mellett felhívjuk a gyermekek figyelmét azokra az állatokra, rovarokra, amelyek az embernek kellemetlenek, mert például betegségeket okozhatnak (csótány, légy, patkány, egér). Tudniuk kell, hogy ezek az emberi települések körül felhalmozódott hulladékból, szemétből táplálkoznak. Úgy védekezhetünk ellenük, ha nem szemetelünk, vigyázunk a tisztaságra. Az óvodai környezetvédelemre nevelés nagy lehetősége a téli madárvédelem. A gyerekek madarak iránti szeretete kínálja a lehetőséget, hogy ezt szakszerűen alakítsuk mi. Belső indítékot ad, érzelmi motivációt jelent, amikor a zúzmarás téli reggelen a cinegék, feketerigók, verebek várják az eledelt.
A madarakat a tartós fagyok beálltától, az első hó leesésétől hóolvadásig kell etetnünk. A madáretetőkbe olajos magvakat (köles, napraforgómag, dió…), almát, cinkegolyót teszünk. Kenyérmorzsát nem szabad a madaraknak adni. Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy a madarakat nem csupán hasznosságuk miatt védjük, hanem, mert gyönyörködhetünk énekükben, formájukban, színeik szépségében, mozgásuk elevenségében. Séták, kirándulások alkalmával megfigyeltetjük a gyerekekkel a természet szépségét, csendjét, nyugalmát. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy ilyenkor a bogarak zümmögését, a madarak csivitelését, a levelek suhogását, a növényzet zizegését, egy-egy ág reccsenését is hallhatjuk. A hangoskodás, a zaj megtöri a belső harmóniát, nyugalmat, az állatok, madarak, rovarok elmenekülnek, védett helyre bújnak. A napi tevékenységek során próbáljuk megteremteni annak a lehetőségét, hogy a gyermek az önfeledt játékon, a mondókákon, a zenén, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat az állatvilág, a közvetlen környezetünk természeti értékeinek megismerésére és megóvására, hiszen a gyerekek szívesen vesznek részt olyan játékokban, amelyek során az állatok mozgását, hangját is utánozhatják. Célunk a jövőben is az, hogy a gyerekekben alakuljon ki, és erősödjön az állatok gondozásának, védelmének fontossága, alapozódjon meg pozitív érzelmi viszonyuk az állatok és környezetük iránt. Mindezek színteréül továbbra is szolgálnak a zöld ünnepek is, melyeket hagyományainkhoz híven minden évben színes programokkal ünnepelünk meg. „ A jó pedagógusokon is múlik, hogy a gyermekek megszeressék a természetet és helyes megvilágításban lássák azt a sok nehézséget, amivel a világ küzd. „ / Konrad Lorenz /
Micki Krisztina óvodapedagógus
Bacsa Ármin Orosz Regina Szendrei Tünde /Pillangó csoport/
Drimók Bodza / Katica csoport/
Mike Bernát /Katica csoport/
Tallósi Lili, Pál Mirkó, Ji Kai Yue, Katulyák Anna
7
/Pillangó csoport/
Óvodai ünnepeink rövid történeti áttekintése Farsang A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A tavaszvárás pogány kori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át (erre utal az elnevezés is az olasz "carneval" helyett), míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. De fellelhetők pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is. Maga a szó német eredetű, "faseln" jelentése fecsegni. A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vő vasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. Gondolkodjatok! Találós kérdések: Melyik fa nem ég a tűzön? (A tréfa)
Melyik hónapban botlik a ló a legkevesebbet?
Melyik vetéshez nem kell mag?
/februárban, mert az a legrövidebb hónap/
/a nevetéshez/
8
Barkácsoljatok! Készítsetek farsangi szemüveget!
Mozogjatok! Szervezzünk egy otthoni farsangi maszkabált! Táncoljunk, mókázzunk! Készítsünk együtt a bálra valami finomságot: kókuszgolyó, zabkeksz, stb… ill. egészséges innivalót. Családi program vagy élménynyújtás: Látogassatok el anyával, apával Mohácsra, a busójárásra. Busójárás 2016 február 4 - február 9. http://www.mohacsibusojaras.hu/ 9
Március 15. Ezen a napon az 1848-as magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Március 15.-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot. A színek a nemzeti zászlót szimbolizálják. A néphagyomány szerint a következőt jelentik: PIROS - erő, FEHÉR - hűség, erkölcs, ZÖLD - remény! Történetileg a magyar kokárdák a nemzeti függetlenedés eszméjét magukévá tevő polgárok hovatartozás-jele lett. Gondolkodjatok! Melyik ló lobog a szélben? / a zászló/
Tudod, ki az, akinek hat lába van, mégis csak négyen jár? /ló és a lovas/
Istálló a lakása, Asztala a jászola, A sörényét meg-megrázza, Rányerít a friss szénára. /ló/
Messzire lát, mikor halad. Hol meg-meg áll, hol meg szalad. Szeme négy, füle négy, körme pedig huszonnégy. /Lovashuszár/
Barkácsoljatok!
10
Készítsetek kartonból nemzeti színű legyezőt! Rajzoljatok 7 tulipánt a papírra, színezzétek ki, vágjátok körbe, majd egy miltonkapocs segítségével állítsátok össze a legyezőt. Gyűjtsetek piros, fehér és zöld színű kupakokat, és rakjatok ki belőle kokárdát.
Mozogjatok! Kockavár építése bekötött szemmel A gyermekek bekötött szemmel építsenek kockavárat. Az lesz a győztes, akinek a legmagasabb lett a vára anélkül, hogy ledőlt volna. Többen is építhetik a várat, így figyelniük kell egymásra is, és a várra is. Játék ötletek: - Adj király katonát! - Kié a zászló? (futóverseny) - Lovacskázás (futóverseny párban) - Várfoglaló (Mókus, mókus ki a házból játék változata) - Várostrom (célba dobás kislabdával konzervdoboz "várra" Családi program vagy élménynyújtás: Látogassatok el anyával, apával a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumba, ahol mindig érdekes kiállításokkal várnak benneteket.
Víz világnapja Március 22. a víz világnapja 1994 óta, mivel az ENSZ közgyűlése így határozott többek javaslatára, ugyanis sokan belátták, hogy ránk köszöntött a „vízválság” korszaka. Azóta világszerte ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét. Minden évben más jelmondat jegyében zajlik a megemlékezés létünk nélkülözhetetlen eleméről. A víz jelenléte meghatározza mindennapi életünket, természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll. Ennek következtében sokszor nem úgy viszonyulunk lételemünkhöz, mint ahogy azt megérdemelné. Gyakran pazaroljuk, nem vigyázunk környezetünkre, ezáltal felszíni és felszín alatti vizeinket szennyezzük. Sajnos beláthatatlan következményekkel járhat, ha rövidesen nem változtatunk ezen a magatartáson. Jelenünk és az eljövendő generációk 11
sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket. Gondolkodjatok! Vízben élek, brekegek, ismertek-e, gyerekek? Szúnyoglábon élek, a gólyától félek. /béka/
Nincsen hangom, nem beszélek, tiszta vízben vígan élek. /hal/ Nagy hidegben jég leszek, nagy melegben pára.
Egyszer locsog, máskor csobog, te vödörben hordod. /víz/
Szárazságban rálocsolnak fűre meg a fára. /víz/
Barkácsoljatok!
Mozogjatok! Szappanbuborékot fújhattok Rendezzetek játék horgászversenyt Utánozzátok együtt a vizi állatok mozgását: békaugrás, halak, gólyajárás, mocsár járás, …stb.
Családi program vagy élménynyújtás: Látogassatok el anyával, apával A Naplás-tóhoz, és sétáljatok végig a tanösvényen, ahol megfigyelhetitek a környék növény és állatvilágát.
12
Húsvét Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében. Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma. Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket. Sajnos, ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
13
Gondolkodjatok! Fülem hosszú, bundám selymes, a farkincám pöttöm. Húsvétkor a gyereksereg nagyon várja a jöttöm. /nyúl/
Ha feldobom, fehér, ha leesik, sárga. Mi az? /Tojás/ Amikor a világ éled, kizöldülnek mezők, rétek. Bimbó nyílik, rügy kipattan, hancúroznak a szabadban. /tavasz/
Csengő cseng a nyakában, Kint legel a határban. Türelme nagy, orra pisze, Puha gyapjú göndör szőre. /bárány/ Barkácsoljatok!
Mozogjatok! Tojásgurítás A gyerekek egymás mellé egy sorban állnak fel, mindegyikük kezében egy-egy tojás. Körülbelül kétméteres távolságra tőlük, a fűbe helyezünk egy tojást. A gyerekek sorra megpróbálják a földön levő tojáshoz a lehető legközelebb gurítani a húsvéti tojásukat. Aki eltalálja, vagy sikerül a legjobban megközelítenie, elnyeri a többi játékos elgurított tojását. Tojástapogatás Egyik gyereknek kendőt kötünk a szemére. Négykézlábra kell ereszkednie, és kézzel ki kell tapogatnia a földön elhelyezett tojásokat, melyek közül annyit tarthat meg, amennyit öt perc alatt össze tud szedni. Mindenkire kerüljön sor.
14
Családi program vagy élménynyújtás: Hagyományőrző fesztiválokat, koncerteket, ünnepre készülő foglalkozásokat, kirándulásokat ajánlunk Önöknek a hosszú hétvégére.
kreatív
Kinti és benti eseményekből is lehet válogatni, hogy napos és esős idő esetén se maradjon senki jó programok nélkül. Budapesten a Várban és a Városligetben szokott lenni két nagyobb fesztivál, de találnak sok kisebb foglalkozást is városszerte a kertészkedéstől kezdve a nyuszi varrásig.
Föld napja Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. 1990-BEN VILÁGMOZGALOMMÁ VÁLT A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek. A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja. „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.
15
Gondolkodjatok! Körbe-körbe járok, Soha meg nem állok, Fáradt mégsem vagyok. /a Föld/
Hanyatt fekszik, úgy szalad, Erdőn, völgyön át halad. / folyó/
Ki tud mindennap lába nélkül felkelni? /Nap/
Mi az, ami nélkül senki nem tud élni? /levegő/
Barkácsoljatok! A WC papír gurigát vágjátok 1 cm-es csíkokra, fessétek be, és szebbnél szebb virágokat készíthettek, ha összeragasztjátok a csíkokat.
Ültessetek növényeket PET palackokba, és szobátokba varázsolhattok egy kiskertet.
Mozogjatok! Menjünk el egy -Geo- túrára, Kerékpár túrára, a Bakonyfűzéri Pannon csillagdába, vagy este egy „Csillagleső sétára”.
16
Családi program vagy élménynyújtás: Zöld pólóban legyünk aznap. Ültessünk együtt virágokat a lakásban, vagy a kertben. Szépítsük együtt a környezetünket Menjünk el egy szelektív hulladék tárolóhoz, és mutassuk meg, ill. gyakoroljuk, hogy mit, mibe kell eldobni. Ha szeretnek kísérletezni, készítsenek újra papírt, az interneten sok helyen megtalálják, hogyan kell elkészíteni. Készítsünk együtt gyümölcs és zöldségsalátát. Vizsgálódjunk nagyítóval a szabadban. Gyűjtsünk talajmintákat, magokat, virághagymákat. Ha van rá lehetőség mutassuk meg a komposztálót, és vigyünk vele gyümölcs, zöldséghulladékot, növényi részeket. Gyűjtsünk papírt!
Anyák napja Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Magyarországra az ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából és a legelső Anyák Napi ünnepséget 1925. március 8-án a MÁV gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az Anyák napja országos bevezetésére. A szervezet lapjában így írtak a napról: „Felkérjük a mélyen tisztelt Tanárelnököket, hogy május első vasárnapján tartandó «Anyák napját», ezt a gyönyörű ünnepet, szeretettel alakítsák ki növendékeik lelkében, amelynek pedagógiai, jellemképző ereje messze túlhaladja egy-egy család körét és a nemzetnevelés erkölcsnemesítő munkájába kapcsolódik.”
17
Gondolkodjatok! Édesanyád gyermeke, de neked nem testvéred, ki az? /te magad/
Este mondja anyuka Ágyad szélén ülve Lehet benne óriás Boszorkány és törpe. Mi az? /mese, esti mese/
Okuláré nyomja orrát Szorongatja görbebotját. Ki az? /öreg bácsi, néni, nagyszülő, dédszülő/
Erdőn vágják, s az anyák kincset tartanak benne. Mi az? /bölcső/
Barkácsoljatok! Tápláló, hidratáló fürdőolaj készítése: Hozzávalók:
1 deciliter olívaolaj vagy mandulaolaj 15 csepp levendulaolaj 15 csepp rózsaolaj két evőkanál méz
Az olíva- vagy mandulaolajat keverd el a nyugtató és hidratáló hatású illóolajokkal. Mivel az olaj nem oldódik fel a vízben, az elkészült fürdőolajat érdemes mézben elkeverni, mielőtt a fürdővízbe öntenéd. Készítsetek viágokat:
18
Mozogjatok! Ölbeli játékok játszása: Hüvelykujjam almafa, Mutatóujjam megrázta, Középsőujjam felszedte, Gyűrűsujjam hazavitte, Ez az icike picike, mind megette, Megfájdult a hasa tőle! Sorra végig fogdossuk az ujjakat, a kisujjat kicsit megcibáljuk és az utolsó sornál a hasra mutatunk körbesimítva, sajnálkozó tekintettel. Hasítom, hasítom, Vágom, vágom, Bököm, bököm, Könyökölöm, könyökölöm, Pacsit adok, pacsit adok, Megpuszilom, megpuszilom! Mondóka szövege szerint játsszuk a tenyéren vagy más testrészen, lassan kezdjük, és a közepétől gyorsulunk, végét kapkodósan. A házat kiseperjük, A port letöröljük, Az ablakot becsukjuk, A kulcson egyet csavarintunk! Kezünkkel beleseprünk a hajba, végigsimítunk a homlokon, becsukjuk a szemet, azaz lesimítjuk a pillákat, megtekerjük az orrát Családi program vagy élménynyújtás: Szervezzünk Anyás Napot, töltsünk kettesben egy tartalmas, közösen megszervezett napot. Madarak és fák napja 1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak 19
és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja Magyarországon május 10. Gondolkodjatok! Levelet hoz, de nem postás, ásója nincs, és mégis ás. Lába lent a földbe túr, koronája van – nagy úr. Karjaival integet, mondd gyorsan, mi lehet! /fa/
Tavasszal tér vissza, ereszünk lakója, fészkét igazítja. /fecske/ Nem szállok el Afrikába, télen itthon telelek. Tavasszal a napsugárnak "nyitnikék"-kel felelek. /cinke/
Hosszú csőrű fehér madár Kéményeden kelepel; néha meg a tóban lesi, jön-e már az eledel. /gólya/ Barkácsoljatok!
Mozogjatok! Utánozzuk együtt a különböző madarak mozgását, szárnycsapkodását. pl:Fecskemama, és a fiókái, vadludak, gólyák stb… A nagyobbakkal már fogó, vagy versenyjátékokat is játszhatunk: pl: Melyik fecske fióka repül át először a másik fára?
20
Családi program vagy élménynyújtás: Kiránduljunk az Állatkertbe, vagy a természetes élőhelyükre bármilyen erdőbe, ahol a fákat, madarakat egyaránt megfigyelhetjük. Gyermeknap A gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A nemzetközi gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában (de nem mindenhol) június 1-jén. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben. Nem világos, miért pont június 1-jét választották ki. Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836(IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak. Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még gyermekhétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják. Gondolkodjatok! Melyik ék mulattatja a gyerekeket? /a játék/
Kockák peregnek Sebesen, gyorsan Bámuljuk folyton Vidáman s zordan.
Tölcsérbe mérik Csak nyáron kérik. Mi az? /fagylalt/
Szaladgál benne Sokféle alak Színes forgatag Paca és maszat.
Szappanos vízbe Karikát mártasz Úgy fújd, hogy közben Csücsörítsd szádat. Mi az? /szappanbuborék/
Mindenre képes Hősöket látunk A rossz ellenség A jó barátunk. Mi az? /film, mesefilm, rajzfilm/
21
Barkácsoljatok! Készítsetek papírsárkányt! Kellékek: ceruza, színes papír (origami papír - 20x20 cm-es), különböző színű karton papír, krepp-papír, rezgő szempár, olló, varrótű, ragasztó, zsinór
Egy darab sárkányhoz hajtogassunk 20x20 cm-es színes papírból háromszöget, majd nyissuk szét! A középvonalig hajtsuk be és ragasszuk le a két alsó végét: a papíralakzat szemmel láthatóan sárkányt formál. Alakítsuk ki a sárkány vidám ábrázatát! Orrnak, szájnak és arcnak tépkedjünk színes papírdarabokat és ragasszuk fel a rezgő szempárral együtt. Fület két bevagdosott krepp-papírcsíkból készítsünk, majd ragasszuk a helyére. A sárkány farkához egy zsinegre kötözzünk krepp-papír darabokat. Szúrjunk lyukat a sárkánytest alsó csúcsába, fűzzük bele a zsineget, és kössük rá jó erősen. Fessetek virágokat WC papír gurigával!
Mozogjatok! Játszunk kis nyereményekért (fagyi, gyümölcs, stb…)célbadobóst, fogócskát, versenyfutást, stb…jó idő esetén a szabadban, rossz idő esetén otthon. Családi program vagy élménynyújtás: Látogassunk el a Városligeti Gyermeknapra Menjünk el az Ásványbörzére a MOM-ba.
22
Május utolsó hétvégéjén gyermeknapi specialitásnak sem utolsó programmal vár minket a MOM Sport. Lelkes Ásványbörze lesz, a szokásosnál is színesebb programokkal kiegészítve – különleges, érdekes és izgalmas világba csöppenhetnek majd az arra látogatók, ahol senki sem fog unatkozni. Menjünk el Bábszínházba, Cirkuszba, stb…
Nemzeti Összetartozás Napja A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010.május 31- iktatott törvénybe az Országgyűlés. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt, és az napra a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett. Gondolkodjatok! Melyik ló nem bánja, ha kilógatják az ablakon? / a zászló/ Barkácsoljatok! Piros, fehér, zöld lufi fújás. A lufikat össze lehet kötni virágnak
Fűzzetek memória drótra gyöngyből karkötőt, vagy fonjátok hármas fonással
23
Mozogjatok! Játszunk magyar népi játékokat, tanuljunk meg magyar gyermekjátékot, gyermekdalt. Fújjunk fel, és engedjünk fel az égbe piros, fehér és zöld lufit összekötve. Családi program vagy élménynyújtás: Beszélgessünk, hogy a kicsik is tudják - éljünk bárhol a világon, tizenöt millióan vagyunk mi magyarok. - június 4-e korántsem a magyarországiak összetartozásáról, hanem az egész nemzet egységéről kíván szólni. Arról, hogy haza bár sok lehet, de magyarság csak egy van. Egy Földet ábrázoló térképre, piros, fehér, zöld festékkel a család minden tagja az ujjával nyomjon egy pöttyöt. Ez jelképezi azt, hogy a Föld minden táján élnek honfitársaink. Látogassunk el a Magyarság Házába Budapesten
Bíró Dóri /Katica csoport/
Menyhárt Gergely /Katicacsoport/
Fücsöki Ferenc /Katica csoport/
Bathó Dominik /Katica csoport/
24
Mesél a felnőtt
Egyszer volt, hol nem volt… ez a pár szó sok élményt, emléket hív elő a legtöbb ember számára. Szinte természetes, hogy meséltek nekünk, és mi is mesélünk a gyerekeinknek. De miért is az? Miért alakult úgy, hogy általánosan elfogadott ez számunkra? A szóbeli mesélés elsődleges és legegyértelműbb pozitív hatása, hogy a szülővel eltöltött minőségi időként éli meg a kicsi. A felnőtt figyel a gyermekre, akár fizikailag is közel van hozzá, így az érzelmi kapcsot támogatja, a gyermek biztonságérzetét növeli. Ezen kívül nagymértékben fejleszti az apróságok fantáziáját, képzelőerejét, erősíti az érzékszervei közötti kapcsolatot, hiszen a hallott inger alapján képi szinten építi el a saját fejében a történetet. Fejlődik az emlékezete, szókincse, kifejezőkészsége. De hogyan is? Amikor ismerősökkel találkozunk, vagy családtagjainknak számolunk be a napunkról, nem hiába használjuk az elmesél kifejezést. Kisgyermekként megtanuljuk, hogy egy eseményt hogyan adunk elő: logikai összefüggésekkel, időrendben, bevezetéssel, bizonyos elemek kiemelésével. Az ember a körülötte létező világot történetben, narratívában képes értelmezni, és ismereteinket így vagyunk képesek egymásnak legkönnyebben átadni. Ebben segítenek sokat a gyermekeknek a történetek: hogyan meséljék el élményeiket úgy, hogy megértsük. Sokszor előfordul, hogy nem értjük még az apróságoknál, mit szeretnének nekünk elmondani: kuszán beszélnek, kihagynak fontos elemeket, nem logikusan következnek egymás után az események. A mesék segítségével ezen téren könnyebben fejlődnek, képesek elsajátítani az emberek közös nyelvét, a történetet. A gyerekek fejében a mese és a valóság 4 éves koruk körül különül el. Az addig látott mesékből (és utána is) a körülöttük lévő világra vonatkozóan vonnak le következtetéseket, ebből építik fel azt, szerintük mennyire biztonságos az, mennyire igazságos. Ha végül a jó elnyeri méltó büntetését, és megmenekül a királyfi országa, ezeket önmagára vetítve is igaznak látja, magabiztosabb, derűlátóbb ember cseperedik belőle. Ez felnőttkorukra is igaz, mivel az emberek a világot kiskorukban kialakult sémákon keresztül látják. A minket körülvevő mérhetetlen információtömegből egy szűrőn keresztül szívjuk fel az ingereket, ez pedig nagyon egyszerűen működik: a sémáinknak, tudattalan elvárásainknak megfelelő információkat beengedjük, elfogadjuk igazságnak, az ezzel ellenkezőket pedig nem, vagy csak óriási dózisban és gyakoriság esetén. Tehát ha
a gyermekbe az szívódik be, hogy a világ egy igazságos hely, ahol az erőfeszítéseit díjazzák, nagyobb eséllyel lesz aktív, cselekvő ember, aki saját sorsának irányítását a kezébe veszi. Node mit tegyen az ember, ha betéved egy könyvesboltba vagy egy könyvtárba, esetleg ott áll régi gyermekkönyvei között? Hogyan válasszon? Először is, a szinte magától értetődőt vegye szempontnak: mi a véleménye a meséről? Ön szerint illik-e a saját gyermeke életkorához, lelkivilágához, pillanatnyi állapotához? Ugyanakkor túlfélteni sem kell őket: a gyerek saját szűrőin keresztül annyit ért meg a meséből, amennyit tud, és amennyire szüksége van (Boldizsár, 2010). A mesék a félelmeket okozó események és emberek feldolgozására tökéletesen alkalmasak – egy gonosz lényre, boszorkányra, sárkányra könnyen kivetítik és levezetik feszültségeiket, félelmeiket, esetlegesen a saját magukban nehezen elfogadható negatívumokat. Ha olyan mesét választunk, amiben történik valami rossz vagy ijesztő, ügyeljünk arra, hogy ennek legyen lehetősége megszemélyesülnie a mese egyik szereplőjében. Ahogy a történet során a hős legyőzi a gonoszt, a gyermek is úgy értelmezi, van lehetősége megharcolni az életben szembejövő nehézségekkel, felülkerekedni a kevésbé előnyösnek látott tulajdonságain. Vannak történetek, amelyek évszázadok óta élnek: a népmesék okkal járnak szájról szájra közöttünk. Az írástudás elterjedése előtt (az egyházi életen kívül) a világról való általános tudás egyetlen forrásai voltak a gyermekek számára. Sokrétűen árulkodnak a magyar szokásokról, gondolkodásról, világszemléletről. Többek közt kitartásra (három a magyar igazság) és pozitív hozzáállásra, reményre (mesés, varázslatos elemek) tanítják a gyerekeket, ősi, népi tudást adnak át nekik, amik összekapcsolják az ezen meséket ismerőket. Ezért kiemelkedően fontos, hogy gyermekeink ne csak a modern, művi mesékkel ismerkedjenek meg, hanem a klasszikus, évszázadok során formálódott történeteket is megismerjék. Más népek meséi pedig más gondolkodásmódokat mutathatnak be a gyerekeknek, nyitottá teszik őket más kultúrák és világok iránt (Boldizsár, 2010). Előfordul, hogy a gyermek egyszerűen nem akar mesét hallgatni és olvasni a felnőttel, csak nézni akarja. Ez a korunk velejárója, a nagymennyiségű inger közül a gyermek kiválasztja a számára legkönnyebben feldolgozhatót. Bár több pozitív hatástól is elesik így a kicsi, de előnyére így is válhat. Sokszor nem is gondolnánk, mennyi mindenen mutatnak jó példát a mesék: a Scooby-Doo bármennyire is félelmetes tud lenni, szereplői mindig megtalálják a gonoszt, aki végül nem is olyan veszélyes, az Én pici pónim pedig különleges hangsúlyt helyez a barátságra, klasszikus gyermeki személyiségvonások előnyeire és hátrányaira, azok elfogadására.
26
Alapvetően sok szempontból előnyére válik a gyermeknek, ha mesét olvasunk vele, és a szülők számára is könnyen kezelhető eszközt ad: így formálhatóvá válik a gyermeket körülvevő világ, és egyszerűen, kézzelfogható módon tehetjük azt még biztonságosabbá, és elvárásai mentén kiszámíthatóvá, hogy felcseperedvén kiegyensúlyozottabb és önbizalommal teli lehessen. Vitális Lilla óvodapszichológus Ajánlott olvasmányok: www.mesebazis.com Benedek Elek könyvei Greff András: „Elfeledett tudást aktivizált” - Boldizsár Ildikó író, mesekutató (interjú) http://magyarnarancs.hu/film2/elfeledett-tudast-aktivizalt-97632 http://www.pagony.hu/ (könyvesbolt és –kiadó) Felhasznált irodalom: Boldizsár, I. (2010). Meseterápia. Budapest, MO: Magvető Kiadó.
Nagy-Szélesi Zente / Katica csoport/
Földi Viktor /katica csoport/
Ji Sári /katica csoport/
Szakál Petra /Katica csoport/
27
Logopédia-Szűrések-Tehetség
Több mint, húsz éve dolgozom logopédusként. A munkám során többnyire, csak valamilyen tanulási nehézséggel, beszédproblémával vagy részképesség zavarokkal küzdő gyermekekkel foglalkoztam. Az egységes szűrőrendszer bevezetésével (5 éves gyermekek nyelvi szűrése) nemcsak a nyelvi nehézségekkel küzdő gyermekeket ismertem meg, hanem számos kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekkel is találkoztam. Tehetség, tehetséggondozás, ezek számomra teljesen új területek. Fontos megismerni gyermekeink legjobb képességeit, elmondani a szülőknek milyen területen fedezhetünk fel értékeket, tehetségcsírákat. Tehetségcsírákat jelenhet a jó szóemlékezet, szókincs, az anyanyelv hangjainak megkülönböztető képessége, mondatalkotás. A 2011. évi CXC törvény 4.§ 14. bekezdése szerint:” kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,” A 47. § szerint „A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program alapvető célja a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken a tehetségsegítés fejlesztése. A feladatok igen sokrétűek: a korai tehetség felismerés, azonosítás, a gyermekek személyiségfejlődésének a támogatása, tanácsadás, konzultáció, javaslat a programban való részvételre, kimeneti mérések elvégzése. A tehetséggondozó koordinátor pedig kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézmények iskola- és óvodapszichológusaival, a Nemzeti Tehetségponttal és a Nemzeti Tehetségfejlesztő Központtal. Mi is a tehetség? Több definíciós próbálkozás és magyarázat született. A laikus emberek leggyakrabban az intelligenciát és a teljesítőképességet értik ez alatt. Több tehetségkoncepciós modell is született, talán a legismertebb a „három gyűrűs modell”, amelyben az átlagon felüli képesség, a kreativitás és a feladat iránti elkötelezettség egymást metsző halmaza jelenti a tehetséget. Más szakemberek ez mellett a család, az iskola és a kortársak szerepét is
28
hangsúlyozzák. A tehetség ritka, kiváló, kimutatható, értéket létrehozó teljesítmény. (Mező, 2004) Czeizel Endre (1997) javasolta a tehetség szó használatát az átlagot számottevően meghaladó, tehát kivételes adottságot, potenciált, ígéretet, vagyis a lehetőségeket hordozó egyénre vonatkozóan használni. (Gyarmathy, 2013) A tehetség egy igen komplex fogalom. A tehetség összetevői a következők: 1. Az átlag feletti képességek - intellektuális képességek - speciális képességek (művészi-, pszichomotoros-, és szociális képességek) 2. A kreativitás (eredetiség, rugalmasság, könnyedség) 3. Energetizáló, dinamizáló, motiváló és érzelmi tényezők (kíváncsiság, érdeklődés, szorgalom, kitartás, becsvágy, teljesítménymotiváció, érzelmi stabilitás, pozitív énkép) A magyarországi tehetséggondozás területén már a múlt század elején kiemelkedő eredményeket értek el (Sárospatak, budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium). Sajnos ezek az elért eredmények itt megrekedtek. Egészen a 80-as évekig a tehetséggondozás hivatalosan nem létezett, hiszen nem illett az akkori politikai felfogásba. A mai tehetséggondozásnak sok kihívással kell megküzdenie. Sok esetben már a tehetségek kiválasztása sem megfelelő, hiszen az előnyös családi háttérrel rendelkező, versenyeken jól teljesítő gyerekek kerülnek kiválasztásra. Lényeges felismernünk, azt is, hogy nem a tehetségek kiválasztása a lényeges, hanem a környezeti ingerek gazdagítása. „A tehetségek gondozásához a tehetségek attitűdjével rendelkező emberekre van szükség.” (Gyarmathy, 2013, 93) Fontos megállapítás az, hogy a tehetség akkor jelenik meg, ha a környezet ehhez megfelelő hátteret ad. Nem a tehetségek azonosítása, hanem a tehetségek gondozása a fontos, tehát olyan környezet kialakítása, ahol képes megjeleníteni képességeit. A Magyar Géniusz hálózat csomópontjai a Tehetségpontok. Tehetségpontok alapítását a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács kezdeményezte és támogatja mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken. Feladatuk a tehetségek felfedezése, azonosítása, tanácsadás, pályaorientáció, valamint intenzív kapcsolatrendszer kialakítása a tehetséges fiatalokkal, 29
környezetükkel, szakemberekkel, egyházi és civil szervezetekkel. Több mint ezer van belőle, helyi kezdeményezésre születik, önkéntes részvételen alapul, hálózatba szerveződve működik: ezek a tehetségpontok. Irodalom Gyarmathy Éva (2013): Tehetség és tehetséggondozás a 21. század elején Magyarországon In: Neveléstudomány 2013/2 (90-106 pp.) Mező Ferenc (2004): A tehetség tanácsadás kézikönyve. Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület Csécsei Edit logopédus
Nagycsoportosok munkája
Lengyel Áron, Bali Anna, Szarvas Laura, Ecker Julcsi, Székházi Jázmin, Laczó Viktória
30
Óvodánk programjai Február 02.-án, kedden Medve nap 15.-én / hétfő/ délelőtt rendezzük óvodánkban a farsangi mulatságunkat, melyet zárt körben tartunk. Reggeli után a három csoport összegyűlik egy teremben, és kezdetét veszi a jelmezbemutató, melyet versenyjátékok játszása és tánc követ. A farsangi mulatság ebédig tart.
Március Március 15.-ei ünnepélyünket március 11.-én / péntek / délelőtt tartjuk. Hagyományainkhoz híven a három csoport együtt fog ünnepelni versekkel, dalokkal. A gyerekek reggelijüket a nagycsoportban berendezett „Pilvax kávéházban” fogyaszthatják el, miközben a nagyok versekkel, énekekkel teszik ünnepélyesebbé a hangulatot. Az idei évben is szeretnénk megrendezni „magyar termék”kiállításunkat. Célunk, hogy a gyerekeket hazaszeretetre neveljük, erősítsük magyarság tudatukat. Mindezekhez az Önök segítségét szeretnénk igénybe venni: szíveskedjenek március 09.–ig olyan termékeket, -illetve csomagolásukat- behozni, melyeken látható a „magyar termék”embléma. Előre is köszönjük segítségüket. 22-én /kedden/ a Víz Világnapját ünnepeljük. A részletes programot a „Zöld” faliújságon, és a csoportos faliújságokon olvashatják.
Óvodánkban, mind a három csoportban 29.-én /kedden/ délelőtt fog sor kerülni a húsvéti ajándékozásra. Ebben az évben is a gyerekek az udvaron kereshetik meg az elrejtett húsvéti ajándékokat.
31
24.-én /csütörtök/ óvodánkban Nevelés nélküli munkanap lesz, ezért ezen a napon óvodánk zárva tart.
Április 15.-én péntek 0930 - 1130 –ig nyíltnapot tartunk a leendő kiscsoportosoknak.
Föld napi ünnepségünket 22.-én /péntek/ délelőtt tartjuk, melyen hagyományainkhoz híven virágpalánták ültetésével szeretnénk szebbé varázsolni óvodánkat. Anyáknapi ünnepségünkre nagyon sok szeretettel meghívunk minden anyukát és nagymamát. Kiscsoport- 28. /csütörtök/ délelőtt nyílt nappal egybe kötve középső csoport – 28. /csütörtök / délután 1630 nagycsoport -29. /szerda/ délután 1630
Május A madarak, fák napját 10.-én /kedd/ ünnepeljük. Ezen a napon a Budakeszi vadasparkba fogunk kirándulni A részletes programot a „Zöld” faliújságon és a csoportos faliújságokon olvashatják. Évzáró ünnepségünket terveink szerint 27.-én /péntek/ délután tartjuk. Az idei évben is mind a három csoport együtt ünnepel az udvaron. Az évzáró műsor után kerül sor a nagycsoportosok búcsúztatására is. Gyermek napi rendezvényünket 30.-án /hétfő/ tartjuk. 32
Június- Július- Augusztus A Nemzeti Összetartozás napját 04.-én ünnepeljük versekkel, dalokkal, zászlókészítéssel. Június 17 (péntek) óvodánkban Nevelés nélküli munkanap lesz, ezért ezen a napon óvodánk zárva tart. Óvodánk július 25. – augusztus 21.-ig zárva tart. Augusztus 29.-én (hétfő) óvodánkban Nevelés nélküli munkanap lesz, ezért ezen a napon óvodánk zárva tart.
Nagycsoportosok munkái
33
Olvasó sarok
A félelem fejlődése és típusai gyermek- és serdülőkorban A félelem a humán létezők sajátja, az egyik alapérzelem, mely arra figyelmeztet bennünket, hogy veszély közeledik. Tárgya lehet racionális és irracionális, attól függően, hogy intenzitása megegyezik-e a valódi veszéllyel, vagy túlzott félelmi reakció mutatkozik-e az adott helyzet veszélyességéhez képest. Már csecsemőkorban is megjelenik, bár az újszülötteknél még csak két általános érzelemfajtát, egy pozitívat (elégedettség, pl. tisztába vagyok téve) és egy negatívat (ínség, pl. éhes vagyok) lehet felfedezni, még csak ezeket képesek átélni. A további érzelmek pedig, így a félelem is, a későbbiekben differenciálódnak csak: az örömöt 3 hónaposan képesek megkülönböztetni a csecsemők az elégedettségtől, a düh és a félelem 4 és 6 hónaposan korban differenciálódik az elégedetlenségtől. A félelmek kialakulása és fennmaradása vagy eltűnése az anya jelenlététől, a baba kognitív fejlettségétől, az adott t érzelmi, vegetatív állapottól és a csecsemő temperamentumától. A félelmek fejlődéséhez tartoznak a veleszületett és a korspecifikus félelmek. Az előbbiek a csecsemőkorra jellemzőek, tehát közvetlenül születés után, minden előzetes tapasztalás nélkül jelentkezhetnek, ilyenek pl. a hangos zajoktól, a fájdalomtól, a hirtelen zuhanástól vagy a váratlan mozgástól, a bizonytalan testhelyzettől való félelem. Az utóbbiak pedig minden életkorban más miatt alakulnak ki, majd ugyanúgy el is múlhatnak, a gyerek „kinövi” ezeket, és helyükbe mások lépnek. Ezzel együtt vannak olyan félelmek is, amelyek kezdetben heves reakciót váltanak ki, a későbbiekben pedig örömöt okoznak a gyermekben. Ilyen pl. a zuhanás/váratlan, bizonytalan testhelyzet, melytől kezdetben fél a gyermek, de később, ha az apa pl. a levegőbe dobálja őt, mosolyogva sikongat, és kéri: „Méééééég!” Ugyanakkor, ha mégis fennmaradnak az adott életkorhoz tartozó félelmek, vagy a későbbiekben is ugyanolyan vagy hasonló intenzitással jelentkeznek, akkor félelmi zavarról beszélünk. A csecsemőkor félelmeihez tartozik még a 6-7 hónapos korban jelentkező idegenektől való félelem, ami együtt járhat az újdonságok felfedezéséhez köthető kíváncsisággal. Az ismerős és idegen megkülönböztetése már egy előzetes tapasztalás eredménye. 6 és 9 hónapos kor környékén a gyermekek szemmel láthatóan óvatosak lesznek, és félnek attól, hogy valami nem a megszokott módon fog történik. Ezért is nagyon fontos, főleg csecsemő- és kisgyerekkorban a 34
napirend megközelítőleg pontos meg- és betartása, valamint a cselekvéssorok, pl. etetés, fürdetés stb. hasonló (sorrendben való) elvégzése. A korai tipegő korra jellemző az állatoktól való félelem, hiszen hirtelen zajt vagy váratlan mozgást okozhatnak, így nem ritka, hogy a csendes állatoktól is félnek, hiszen mindezen felül az adott állat még ismeretlen is lehet a gyermek számára. Az óvodáskorra jellemző, hogy csökkennek a veleszületett félelmek, a szituációfüggőség elmúlik, ugyanakkor a fájdalomtól való félelem megmarad (orvosi beavatkozások, esetleges balesetek, sérülések, tűz stb.). Megjelenik az anticipált félelem (a szülői intelmek, szidások, esetleges büntetések hatására), a képzeletbeli állatoktól és a rossz álmoktól való félelem (az utóbbit a potenciális fájdalommal és az anticipált/sejtetett félelmekkel lehet összekötni), a rablóktól, gyerekrablóktól való félelem és az első szociális félelmek (pl. a hibázástól, a megszégyenüléstől/nevetségességtől való félelem). Iskoláskorban a félelmek abszolút a realitás felé fordulnak (pl. a már említett közlekedési baleset, tűz, testi sérülések), a szociális félelmek felerősödnek, melyek közül a leggyakrabban a kortársak el nem fogadásától, a jelentős személyek (szülők, tanárok, fontos rokonok stb.). rosszallásától, az iskolai követelményeknek való meg nem feleléstől tartanak. A primitív félelmek, fantáziafélelmek, a sötéttől való félelem, irreális vadállatoktól való félelem csökken, de ártalmatlan állatoktól továbbra is félhetnek, valamint a tömegkommunikáció által közvetített irreális szörnytől való rettegés is megjelenhet/fennmaradhat. Serdülőkorban még jobban megnövekednek a szociális félelmek, hiszen ekkor már a szerelem, a másik nemnek való tetszés, a kezdeti párkapcsolatok is megjelenhetnek, ezzel bővül ennek a fajta félelemnek a repertoárja. Ezzel együtt a nemi szereppel kapcsolatos félelmek, a háborútól való félelem, a haláltól való félelem is megjelenik, amik a későbbiekben is gyakran fenn állnak. Egyes irracionális félelmek továbbra is fennmaradhatnak, és újak is keletkezhetnek. Ugyanakkor a testi sérüléstől, fájdalomtól és az állatoktól való félelem általában ekkorra már csökken. A félelem gyakran állandósul, és szorongás alakulhat ki. Az ezt befolyásoló tényezők között szerepelnek a genetikai hatások (adoptált gyerekek vizsgálatából kiderül, hogy a félénkség korrelál a biológiai anya félénkségével és a nevelő anya alacsony szociabilitásával), ehhez tartozóan szintén a temperamentum, a pszichofiziológiai reaktibilitás (olyan ingerre is reagál az autonóm IR, amit kognitív szinten nem tartunk félelmetesnek), valamint a negatív életesemények (iskolai kudarcok, szülő, hozzátartozó halála, válás, súlyos betegség stb.). Ennek során iskolafóbia, szeparációs szorongás (mikor a négyévesnél idősebb gyermek tiltakozik és a szorongás egyértelmű jeleit mutatja [túlzott szenvedés, aggódás, lidércálmok, fizikai tünetek – álmatlanság, sírás, remegés, fejfájás, hasfájás, hányinger…], ha anyjától, megszokott családi környezetétől el kell válnia, akár óvodába, iskolába járás, akár tábor, több napos kirándulás, egyedül alvás vagy a szülők gyerek nélküli elutazása során), teljesítményszorongás is kialakulhat. 35
Mit tegyen a szülő, ha fél a gyermek? Abban a szülőnek is nagy szerepe van, hogy múló, mindennapi félelemről vagy szorongássá fajuló, komolyabb problémáról van-e szó. Fontos, hogy megfelelő módon kezelje a gyermek félelmét. Vegye komolyan a gyermek félelmeit, különben még inkább elbátortalanodik, és magában, csendben szenved, nem meri megosztani mással a félelmeit, rémálmit irracionális fantáziáit. Igyekezzen megérteni a félelem valódi okát, ugyanakkor ne kényszerítse semmire. Ha pl. fél a kutyáktól vagy a víztől, nem szabad elárasztásos módon arra utasítani, hogy „csakazértis” simogasson meg egy kutyát, vagy ugorjon vízbe, hiszen semmi baja nem lesz, mert egyrészt ekkor a gyerek helyett dönt, másrészt csak azt éri el, hogy még jobban fog tartani ezektől a dolgoktól, hiszen a szorongása azáltal csak erősödik, hogy nem kéne félnie, mégis tart az adott dologtól. A szülő azt is megteheti, hogy elmondja gyermekének, ő mitől félt gyermekkorában. Ez segíthet a gyereknek abban, hogy megérti, más is kerülhet hozzá hasonló helyzetbe. Ezáltal könnyebben megnyugszik és megbirkózik a problémával. Fontos, hogy ha azt látjuk, hogy igyekszik leküzdeni a félelmét, feltétlenül dicsérjük meg, biztassuk őt. Tanítsuk, magyarázzuk el, milyen a valós világ. Válaszoljunk a kérdéseire, olvassunk neki minél többet arról, amitől esetleg fél (kutya, bogarak…). Ne „óvjuk még a széltől is”! A túlzott óvás nem segít abban, csillapítsuk a félelmeit. Azzal, hogy nem visszük le a játszótérre, mert pl. fél a csúszdától, vagy hogy széles ívben elkerülünk minden kutyát, csak a szőnyeg alá söpörjük a problémát. Hasonlóképpen nem visz közelebb a célhoz az sem, ha helyette félünk, és mindenben rá leselkedő veszélyt látunk. A gyakori szülői figyelmeztetés, mint például „Vigyázz, elesel!” vagy „Meg ne üsd magad!”, sok esetben a gyermekkori félelmek legbiztosabb alapját képezi. Nem könnyű a feladat, de az biztos, hogy messzemenőkig lényeges a szülői odafigyelés, biztatás, a félelmek csillapítása abban, hogy gyermekünk ne váljon felnőtt korára szorongásos, gátlásos emberré, és hogy (időben) ki tudja nőni az adott életkorra jellemző sajátos félelmeket. forrás: Ranschburg Jenő, dr. (2010): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
36
Program naptár
február
március
április
05. hét /01.-05./ 06. hét /08.-12./
08. hét /22.-26./ 09. hét /29.-04./ 10. hét /07.-11./ 11. hét /14.-18./ 12. hét /21.-25./ 13. hét /28.-01./ 14. hét /04.-08./ 15. hét /11.-15./ 15. hét /18.-22./
Középső és nagycsoport Középső és nagycsoport Középső és nagycsoport Középső és nagycsoport Középső és nagycsoport Középső és nagycsoport Középső és nagycsoport Középső és nagycsoport Középső és nagycsoport Középső és nagycsoport Középső és nagycsoport
természetkutató
Niki néni
mesevarázs
Veronika néni
lúdtalptorna
Mariann néni
ovifoci
Ági néni
barkácsfoglalkozás
Kriszti néni
zeneóvoda
Zsuzsi néni
mesevarázs
Veronika néni
ovifoci
Ági néni
lúdtalptorna
Mariann néni
természetkutató
Niki néni
ovifoci
Ági néni
A pontos időpontokat az aktuális időben megtalálják a csoportos faliújságokon
37
Óvodánk régen és ma
A Cinkotához tartozó Sashalmot a 16. században Farkashalomnak említik a krónikák. Mátyás korában idáig húzódott a pesti királyi vadaskert. A XVIII. század végén a Festetics család birtokolta, akik itt az 1790-es években kúriát is építettek, a ma már műemlék Gizella-kastélyt. A XIX. század elején - a későbbi Rákosfalva területével együtt - Zsivora György királyi ítélőtáblai bíró birtoka, akitől a területet a Beniczky család szerezte meg. Sashalom a XIX. század második feléig beépítetlen maradt, földjeit mezőgazdasági műveléssel hasznosították. A kiegyezés utáni években a Cinkotai Nagyicce fogadót bérlő Ehmann Viktor vendéglős időben felismerte, hogy a mezőgazdasági művelésre korlátozottan felhasználható, nagy részben mocsaras terület kis telkekre parcellázva igen értékessé tehető, ezért megvásárolta Beniczky Gábortól a fogadót és a Kerepesi út és Rákosszentmihály közötti ún. Lucska-földet. Az ingoványos területet lecsapolták 1882-ben, majd a mai Batsányi úttól keletre eső részt Huszka Gyula, a Pest felé esőt pedig Ehmann Viktor kezdte parcellázni. A kedvező fekvésű területen hamar megjelentek az első telepesek és ipari üzemek is. Meggyorsította a fejlődést az 1888-ban megindult BHÉV-vonal. 1900-ban az egész terület neve Czinkota volt, melynek részei: Mátyásföld, Laczkó-major, Forrás major, Lucska-telep, Ilona- telep, Ehmann-telep, Huszkatelep. 1915-ben a Cinkotai- Ehmann telepre fogolytábort építettek, mely 3000 fő befogadására készült. A lakosság létszáma a 20-as évekre megközelítette a 7000 főt, majd 1923 január 20.-án elszakadt anyaközségétől, és önálló nagyközségként először PestSashalom, majd 1926-tól Sashalom néven létezett. Az önállóság robbanásszerű fejlődést hozott, 1927-ben két iskolát is megnyitottak. A lakosság száma 1940-re elérte a 14 000 főt. A háború után a 30-as években alakították át a foglyoknak épített barakkokat lakásokká, Állami lakóteleppé, ahova a Lakásügyek Kormánybiztossága a legnagyobb nyomorban élőket költöztette ki, mintegy 670 családot. A lakások 5, 38
8, 10, 16 négyzetméteres, úgynevezett „cs-lakások” (csökkentett komfort fokozatú lakások) voltak. A telep neve Brikson volt. Állandósultak a problémák, mindennaposak voltak a bűncselekmények. Az állami lakóteleppel kapcsolatos gondok Sashalmon, a megyénél, a fővárosban addig tartottak, míg le nem bontották az utolsó barakk épületet 1938ban. Mivel Sashalom ebben az időszakban szinte csak az anyaközség szegényeit segélyezte, így Ghiczy György megszervezte 264 iskolás és kisdedóvós ebédeltetését. A sashalmi képviselők a barakk területének a fővároshoz való csatolását szorgalmazták, ezért úgy döntöttek, hogy a barakkban lévő óvodát az Újtelepre helyezik át. A cél az volt, hogy az államilag támogatott óvoda az esetleges elcsatolás esetén Sashalmon maradjon. A négy nagyközséget, XVI. kerületként, 1950 január 1-jével Budapesthez csatolták. Ekkortól fejlődési irányuk jelentősen megváltozott, a súlypont a Mátyásföldön található Ikarusra, majd 1950-től a Déli Hadseregcsoport Főparancsnokságának helyet adó területre helyeződött. Utóbbihoz a közműveket a Kerepesi út két oldalán lévő utcákban építették meg, s ezért ezek fejlődtek elsősorban. Így jött létre a Kerepesi út déli oldalán a Lándzsa utcai, majd a Jókai utcai lakótelep is. Az állami lakótelepre 1947-ben napközi otthonos óvodát építettek. Ez az óvoda az akkori igényeket kielégítette, hiszen fűtött termekben otthonos körülmények között tevékenykedtek a gyerekek. Nevelésükről 2 óvónő gondoskodott.
/Mikulás 1957/
39
/Évzáró 1957/
Az óvoda körül megkezdődött a 3 emeletes bérlakások építése. A telep 11 épületben 496 lakás váltotta fel a szükséglakásokat.
Lándzsa utcai lakótep-1960.
A modern épületekben élő gyermekek számának növekedése szükségessé tette az óvoda bővítését és korszerűsítését. Ezért 1963-ban lebontották a régi óvodát és helyére nagyobb, tágasabb és korszerűbb óvoda épült. Az új óvoda felépítéséig a lakótelep 2 új lakásában helyezték el a gyerekeket, amely 32 férőhelyes volt. 1963 decemberében az új óvodában 56 kisgyermek kapott helyet. Két csoportszobát létesítettek korszerű és higiénikus öltözővel és mosdóval, valamint az egészséges táplálkozást biztosító minden igényt kielégítő, higiénikus konyhával.
40
Évzáró a ’60-as évek végén, már az új épületben
Az óvoda épületében szükséglakás is volt. A kicsinyek neveléséről és oktatásáról jól képzett óvónők gondoskodtak. Később a lakótelep 11 háromemeletes lakóépülete mellé 112 OTP öröklakás épült. A lakók számának növekedése szükségessé tette az óvoda bővítését, így 1971-ben megszüntették a szolgálati lakást, az óvodát 3 csoportossá alakították át, s egyben tovább korszerűsítették. Az óvoda udvara a ’60-as évek végén. Jól látszik rajta a tégla babaház, melyet 2002-ben bontottak le. Helyére fából készült babaház került.
Az óvoda 1975-ben 98 férőhelyes, 3 csoportos volt, a csoportok létszámának megfelelő tágas öltözőkkel és higiénikus mosdókkal. A gyermekek számára sokféle képességet és készséget fejlesztő modern játékeszköz állt rendelkezésre. Az óvónők minden igyekezetükkel a kisgyermekek személyiségének minél sokoldalúbb fejlesztésére törekedtek. Az óvoda épületéhez tágas és jól felszerelt udvar tartozott. A csoport szobák berendezésére egészen a ’90-es évek közepéig a piros szín volt a jellemző. Piros szekrények, asztalok, vaslábú piros ülőkés székek voltak.
41
Ezen az 1987-ben készült csoportképen jól látszanak a piros bútorok.
1996-tól kezdve, folyamatosan cseréltük le a bútorokat melegebb hatást kölcsönző fenyő színű szekrényekre, asztalokra, kényelmesebb fa székekre.
1998-ban már az új fenyőbútor előtt, az új székeken ülhettek a gyerekek fotózásnál.
1998-ban felújították óvodánk tetőszerkezetét, kicserélték a cserepeket. Óvodánk udvarán a 2000-es évek elejéig ugyanazok a fém játékok voltak, amik abban az időszakban minden játszótéren, oktatási intézményben.
42
Az EU szabványnak megfelelően mi is folyamatosan cseréltük le a régi játékokat új, korszerűbb játékokra.
2013-ban egy nagyobb felújításra került sor óvodánkban, hiszen fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje történt, kívülről leszigetelték óvodánk falát, és a régi szürke szín helyett sárgába „öltöztették” a Lándzsa utcai óvodát.
2012 június
2013 szeptember 43
2013-ban óvodánk „Zöld óvoda” lett, ezért az óvoda épületének, felszereltségének folyamatos fejlesztése mellett nagyobb hangsúly kapott az óvoda udvar fejlesztése. Az elmúlt 3 évben kiskerteket alakítottunk ki az udvaron:
sziklakert
veteményes kert virágos- és fűszerkert
Jelenleg óvodánkban három csoport működik: Katica csoport, Süni csoport, Piros pillangó csoport. Összesen 82 gyermek jár intézményünkbe. A nevelőoktató munkát 6 óvodapedagógus, 1 pedagógiai asszisztens, és 4 dadus néni végzi. Óvodánk udvarának rendjéért 1 fűtő-karbantartó bácsi felel. Óvodánk vezetője és az itt dolgozó felnőttek folyamatosan törekszenek arra, hogy a gyerekek jól érezzék magukat óvodánkban, és felnőtt korukban is örömmel emlékezzenek vissza óvodás éveikre. Forrás: Lantos Antal: Sashalom története, Óvodánk története-kézikönyv, Internet
Micki Krisztina óvodapedagógus 44
