20.) Napirend: A Sorsunk és Jöv nk Kiemelten Közhasznú Alapítvány ajánlata Keller László tájékoztatja a Képvisel -testület tagjait, hogy az el terjesztést a JÜB, a PGB, valamint a SZEB tárgyalta. El ször dr. Somogyvári Gyula képvisel urat, a JÜB alelnökét kéri fel, hogy a Bizottság elnökének távollétében ismertesse a Képvisel -testület tagjaival a JÜB határozati javaslatát. Dr. Somogyvári Gyula tájékoztatja a Képvisel -testület tagjait, hogy a JÜB a SZEB határozati javaslatának elfogadását támogatja. Keller László felkéri Gáldi György képvisel urat, a PGB elnökét, ismertesse a Bizottság határozati javaslatát. Gáldi György tájékoztatja a Képvisel -testület tagjait, hogy a PGB elfogadásra ajánlja a határozati javaslatot, azzal a kiegészítéssel, hogy a közbeszerzési eljárás kidolgozása kapcsán biztosítani kell, hogy a szolgáltatás színvonala a jelenlegihez képest ne csökkenjen és az Önkormányzat folyamatos preventív kontrollt gyakorolhasson. Köszönöm. Keller László felkéri Ficsór Bálint képvisel urat, a SZEB elnökét, ismertesse a Bizottság határozati javaslatát. Ficsór Bálint bejelenti, hogy a SZEB ugyancsak elfogadásra javasolja a határozati javaslatot, a PGB által megfogalmazott kiegészít javaslattal együtt, amelynek célja az, hogy a szolgáltatás mennyisége, min sége ne változzon a jelenlegi szinthez. Keller László kéri a Képvisel -testület tagjainak kérdéseit, észrevételeit, javaslatait. Gáldi György véleménye szerint fontos és jó, hogy err l a kérdésr l beszélnek, de arról nincs meggy dve, hogy ebb l a beszélgetésb l feltétlenül az el terjesztés szerinti határozati javaslatnak kell megszületnie. Bár nem eléggé felkészült a szociális kérdések kezelésében, pláne nem gyermekjóléti ügyekben, de nem tartja természetesnek, hogy ezt a feladatot az Önkormányzat saját intézményrendszeréb l kiszervezetten kell m ködtetni. Természetesen a kiszervezés egy létez gazdasági kategória, létez szervezési technika, de az el terjesztés nem gy zte meg arról, hogy Magyarországon tömegesen, sok helyen kedvez m ködtetési és anyagi tapasztalatokkal szervezték ki azt a szolgáltatást, amit a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat lát el jelen pillanatban. Nincs információja arról, hogy ebben az esetben hatékonyabban, hasznosabban lehet azt m ködtetni, akár a szakmai tartalom, akár a közgazdasági tartalom szempontjából. Nyilvánvaló, hogy a többség akarata érvényesülni fog és elindul az a folyamat, amelynek keretében egy közbeszerzési eljárásra kerül sor. Magával a közbeszerzési eljárással kapcsolatban számos kérdése merül fel. Ki az, aki ennek a szolgáltatásnak az ellátására szóló indulási jogosultsággal egy közbeszerzési eljárásban rendelkezni fog? Gazdasági társaságok? Kht-k? Alapítványok? Ezek mindegyike? Ezek mindegyikére azonos szabályokat, azonos eszközrendszert lehet-e érvényesíteni egy közbeszerzési eljárásban? Számos olyan kérdés van, amelyekre megnyugtató válasz nélkül a megfogalmazott határozati javaslatot még a PGB ülésén elhangzott kiegészítéssel sem tudja jelen pillanatban elfogadásra ajánlani, de nem zárkózik el attól, hogy amennyiben ezeket a kérdéseket körbejárják, akkor egy folyamatot ebbe az irányba elindítsanak. Még akkor sem, hogyha szintén megnézik, hogy mi hogyan m ködik ezen a településen. Ebben az esetben ugyanis véleménye szerint nem feltétlenül a Családsegít és a Gyermekjóléti Szolgálat az
els , legfontosabb kérdés, aminél ezt a kiszervezést, illetve a gazdasági racionalizálásnak a követelményeit feltétlenül szóba kellene hozni. Dr. Szedlay Gyöngyi az iránt érdekl dik, hogy van-e valaki a Képvisel -testület tagjai között, aki az Alapítvány kuratóriumában érintett. Dr. Somogyvári Gyula megjegyzi, hogy a JÜB ülésén ez a téma már szóba került és ott nyilatkozott, ezért úgy véli, hogy dr. Szedlay Gyöngyi képvisel asszony err l nyilvánvalóan tudomást szerzett, ezért egyenesben is feltehette volna ezt a kérdést. A JÜB ülésén is elmondta, hogy kuratóriumi tagsága tiszteletdíj nélküli, tehát semmiféle anyagi érdeke nem dik ehhez az ügyhöz. Megjegyzi, hogy Képvisel asszonynak tanulmányoznia kellene a az Önkormányzat összeférhetetlenségi törvényét és akkor nem tenne fel ilyen felesleges kérdéseket. Ami pedig Képvisel asszony hozzáállását illeti, el kell olvasni a SZEB ülésén készült jegyz könyvet, sugárzik bel le a jóindulat. Azt javasolja, hogy adják meg a szót Urbán Erikának, adjon tájékoztatást a javaslat lényegér l. Keller László megjegyzi, hogy egyrészt más az összeférhetetlenség, vagy az összeférhet ség és más az elfogultság vagy az érintettség. Véleménye szerint ebben az esetben az érintettség kézzelfogható. Elmondja, hogy október óta figyelemmel kíséri a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködését és a Szolgálatra vonatkozóan hozzá, mint polgármesterhez, panaszbejelentés nem érkezett. A Szolgálat m ködését megfelel nek tartja, ugyanakkor viszont a SZEB ülésén Hámoriné Olár Mária képvisel asszony úgy nyilatkozott, hogy azért akarják kiszervezni ezt a tevékenységet, mert az orvosoknak nincs túl jó véleménye róla, vannak negatív kritikák. Ezek után írásban kérte véleménynyilvánításra az orvosokat. Dr Lamboj Beáta, aki nem régóta háziorvos, utalt dr Hernádi Judit f orvos asszonnyal való konzultációjára és úgy nyilatkozott, hogy a Szolgálat szervezeti felépítése megfelel , dolgozói megbízhatóak, velük a személyes kapcsolat is jó, együttm ködésük zökken mentes. Dr Fekete István hasonló tartalommal nyilatkozott. A MEDICATUS Kft-nél dolgozó dr Bálint Gábor körzeti orvos azt mondta, hogy az intézmény tevékenységét magas színvonalon, az elhivatottság jeleivel kitüntetve látja el, a lakosság részér l észrevételek, panaszok hozzájuk nem érkeztek. Dr Solymosi Péter ritkán kerül kapcsolatba a Szolgálattal, de nyilatkozata szerint a szakmai ügyintézésük korrekt, a lakosság részér l a munkájukat érint kritikát nem kapott. Csobai doktorn úgy gondolja, hogy amíg a saját portánk el tt van mit söpörni, addig a más területével nem célszer foglalkozni, nem szeretné más intézmény ködésében a szálkára felhívni a figyelmet, a min sítés pedig nem az feladata, tehát gyakorlatilag nem foglalt állást. Mindezek alapján kijelenti, hogy a SZEB ülésén elhangzott véleménnyel ellentétes információkat szerzett be és ezt mindenképpen a Képvisel -testület tudomására kívánta hozni. Lényegét tekintve nem is a Sorsunk és Jöv nk Alapítványról kell igazából beszélni, mert az Alapítvány legfeljebb egy pályázó lehet a közbeszerzési eljárásban, hanem az igazi tét az, hogy a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálattal meglépik-e azt, amit Jegyz Asszony javasolt, vagy sem. Meglehet sen sajátságos a helyzet, mert egy önkormányzati intézménynek a sorsáról egy olyan el terjesztés kapcsán akarnak dönteni, amit egy várható pályázó készített el. Papp Béla hivatkozik Urbán Erika decemberi levelére, amelyben azt írja, hogy már négy átmeneti otthont üzemeltet a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány. Tudni szeretné, hogy ezeken a településeken lév Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat felé volt-e ilyen ajánlata, vagy esetleg ott már el rehaladottabb tárgyalások vannak, esetleg teljes siker az Alapítvány szempontjából?
Dr. Somogyvári Gyula véleménye szerint az alapvet probléma az, hogy itt már nem is a Sorsunk Jöv nk Alapítványról van szó, hanem arról az antidemokratikus eljárásról, amit Polgármester úr itt lefolytat és olyan megjegyzéseket és olyan kifejezéseket használ, ami teljesen elképeszt . Az eddigi bizottsági üléseken, elnöki ülésen, stb, stb., már többször is kifejtette, hogy ez a kérelem nem abból indult ki, hogy a Családsegít milyen min sítést kapott, hogy jól vagy rosszul dolgozott. Ehhez képest Polgármester úr változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy felsorolja, hogy nyilatkoztak az orvosok, miközben a mindennapokban a feln tt orvosok csak érint legesen találkoznak ezzel az egész problémával. Ugyanakkor viszont miiért nem olvasta fel Polgármester úr ugyanilyen vehemenciával az el terjesztést, ahol bizony fel vannak sorolva a negatívumok. Az el terjesztés azt is hangsúlyozza, hogy nem a negatívumok miatt került szóba ez a lehet ség. Magyarázatot kér Polgármester úrnak arra a kijelentésére, amely szerint az el terjesztést a várható pályázó készítette, miután ezt értelmezhetetlennek tartja. Ki ez a várható pályázó, aki elkészítette ezt az el terjesztést? Esetleg Jegyz Asszonyra gondolt Polgármester úr? a várható pályázó? Emlékezteti Polgármester urat, hogy a mai ülésen szerepelt napirenden a könyvvizsgáló kiválasztása, pedig Kristófné ellen semmilyen panasz nem érkezett be, ennek ellenére az volt Polgármester úr véleménye, hogy váltani kell ebben az ügyben, mindenféle panasz nélkül. Megint itt ez az egyenl tlen megítélés, az egyiknél panasz nélkül is váltanak, a másiknál pedig, ha nincs panasz, akkor örökre dolgozzanak vele együtt! Keller László megjegyzi, hogy Kristófnéval kapcsolatban itt a testületi ülésen is elhangzott észrevétel, ezenkívül pedig attól, hogy most a Képvisel -testületi ülésen nyilvánosan nem adott hangot a negatív észrevételnek, attól még mint polgármester találkozott a szakma képvisel ivel és ezért fogalmazta meg a más váltást. Kijelenti: nem azt mondta, hogy az el terjesztést a várható pályázó készítette, hanem azt, hogy a várható pályázó el terjesztésére, vagy anyagára indul el egy folyamat, aminek megítélése szerint másképpen kellene elindulnia. Ennek a folyamatnak a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének megítéléséb l kellene elindulnia, Itt egy üzlet megszerzésér l van szó. A Sorsunk és Jöv nk Alapítvány meg akarja szerezni azt az üzletet, amit a Családsegít jelent, ezért még 2006-ban beadott egy anyagot, majd beadott ismételten még egyszer, err l van tehát szó. Ezt pedig nyilvánvalóan egy közbeszerzési eljárás keretén belül lehet megszerezni, ha a többség úgy gondolja. De a tét mégis csak az, hogy a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat mint üzlet, az Önkormányzat tulajdonában menjen tovább, vagy pedig egy szolgáltatási szerz désen keresztül. Err l szól a történet. Dr. Szedlay Gyöngyi itt nyilvánosan visszautasítja, amit Urbán Erika publikált itt-ott, hogy ellenségesen áll ehhez hozzá, ugyanis ez nem igaz. Egyszer en más szemszögb l nézi a kérdést. Arra kíváncsi, hogy miért van szükség erre a váltásra. Neki, mint képvisel nek, ez a lényeg. Mi az, ami ma nem jó? Ennek próbálta a bizottsági tárgyaláson utánajárni. Azt akarta megtudni, hogy mi az, ami ma nem jó, mi az, amin változtatni kéne, mi az, amit máshogy kéne csinálni, és amiért érdemes ezt odaadni egy alapítványnak. Erre vonatkoztak kérdései. Azt pedig, hogy ennek kétségkívül pozitív hatása van az alapítványra, Urbán Erikának az a mondata is meger síti, hogy nagy kihívás egy alapítványnak a forrásokat megtalálni és nagyon jó, amikor egy biztos forráshoz jut. Nyilván egy állami, hosszú távú megrendelés az egy ilyen forrás. Megjegyzi, hogy véleménye szerint nem kellene szégyellni azt, hogy egy ilyen dolog pénzzel jár, mert ha nem azzal járna, akkor nem tudnák csinálni. Ez tehát nem tragikus, de az kétségkívül érdekes, hogy ez a folyamat nem úgy indult, hogy a Képvisel testület kinyilvánította változtatási szándékát, hanem jött egy javaslat.
Dorka Ágnes kijelenti: pontosan tisztában van azzal, hogy ebben a témában a döntés nem az kompetenciája. Nem neki kell eldönteni, hogy milyen módon és hogy kívánja a Képvisel testület ezt a feladatot ellátni. Teljesen korrektül igyekezett megírni a határozati javaslatot, ezért az el terjesztésben egy alternatív határozati javaslatot fogalmazott meg. Nem javasolta azt, hogy folytasson le az Önkormányzat közbeszerzési eljárást, nem javasolta azt sem, hogy ne folytasson, mind a két határozati javaslat ott van az el terjesztés végén. Saját személyes véleményét ebbe nem foglalta bele. Gáldi György képvisel úr kérdésére válaszolva elmondja, hogy Érden ez a folyamat már el rébb tart, ott már a kiírás elfogadásánál tartanak. Nem azt elemezgették, hogy hogy m ködik a szolgálat, hanem egyszer en a forrás megszerzése szempontjából vizsgálták, azt nézték, hogy kevesebbe kerüljön az Önkormányzatnak. Ezért foglalkoznak vele és ezért döntöttek úgy, hogy az eljárást megindítják. Csuka Attila megjegyzi: a Pénzügyi Bizottság ülésén gyakorlatilag nem arról gondolkodtak, hogy a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány, vagy ki más fogja végezni ezt a szolgáltatást, hanem arról, hogy az Alapítvány ajánlata egy másfajta gondolkodásra készteti a Képvisel -testületet. Nyilvánvaló, hogy a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatot csak olyan módon lehet kezelni, hogy a m ködésnek a biztonsága, illetve az ellátásnak a magas színvonala semmiképpen nem csökkenhet, az Önkormányzatnak az érdeke pedig az, hogy ugyanezt a színvonalat, vagy egy jobb színvonalnak a megtartását valamivel olcsóbb forrásból tudja biztosítani. Véleménye szerint a Pénzügyi Bizottságnak a közbeszerzésre vonatkozó javaslata nem arról szól, hogy ezt adják át a Sorsunk és Jöv nk Alapítványnak. Közbeszerzést kell kiírni, err l szólt a PGB gondolkodása. Emlékezteti a Képvisel -testület tagjait korábbi felvetésére, amelyben azt javasolta, hogy a felügyeletet az Önkormányzat ne engedje ki a kezéb l. Itt ugyanis egy önkormányzati, szociális feladatról van szó és ne fordulhasson el az, hogy olyan helyzetbe kerül az Önkormányzat, hogy esetleg miután a baj megtörtént, arról utólag értesülnek. Ezért személy szerint megfontolásra javasolja a PGB javaslatát, mert az véleménye szerint elég jól kezelné ezt a helyzetet. Gáldi György Jegyz Asszony válaszából megállapítja, hogy Érd körülbelül egy-két hónappal jár Törökbálint el tt, így van valami tapasztalat arról, hogy miként lehet erre vonatkozóan megfogalmazni egy közbeszerzési eljárást, de kérdése nem erre irányult. Az iránt érdekl dött, hogy történik-e már valahol az országban egy sikeres közbeszerzési folyamat eredményeként ilyen kiszervezett m ködtetés. Fürész János megjegyzi: az elmúlt 10 évben a f kérdés mindig az volt, hogy szakmailag, min ségileg mit kapnak és mennyivel olcsóbban. Az anyagban ugyan van egy számszaki levezetés, de olyan anyaggal nem találkozott, amely azzal foglalkozna, hogy az Önkormányzat miként ítéli meg, hogy ezt mennyivel olcsóbban lehet megcsinálni. Van egy számítás a Sorsunk és Jöv nk Alapítványtól, ami 7 millió forintot mutat ki, de szeretné látni az Önkormányzat számítását is, hogy ez valóban ennyi-e, vagy esetleg több, vagy kevesebb. Dorka Ágnes kijelenti, hogy konkrét települést nem tud mondani, arról tud, hogy a Máltai Szeretetszolgálat m ködtet családsegít szolgálatot és van olyan kis település is, ahol egyéb társaságnak, vagy egyesületnek adják ki ezt a feladatkört. A szociális rendelet és a gyermekvédelmi rendelet lehet vé teszi, hogy az Önkormányzat ne saját intézménnyel lássa el ezt a feladatot, hanem civil szervezettel, vagy egyházzal láttassa el. Urbán Erika bevezet ként megállapítja, hogy a vita során sok olyan kérdés és sok olyan dolog vet dött fel, ami nem róla és nem az alapítvány ajánlatáról szól, hanem egészen másról.
Miel tt bármire válaszolna, megkérdezi a Képvisel -testület tagjaitól: van-e a képvisel k között olyan, beleértve dr. Somogyvári Gyula képvisel urat is, akinél lobbizott? Van-e valaki, akihez elment azért, hogy megkérje: szavazzon mellette, álljon az ügye mellé? Véleménye szerint nincs senki, mert ez nem történt meg. Megítélése szerint dr. Somogyvári Gyulának mint képvisel nek, nem pedig, mint a kuratórium tagjának kell kiállni egy olyan ügyért, ami tudomására jut, hogy bekerül-e a Képvisel -testület elé, vagy nem. Az, hogy tájékozódik, teljesen nyilvánvaló és teljesen elfogadható. Az újságban leírtakat nem kívánja visszavonni, mert úgy gondolja, hogy az az érzés, amit ott érzett, az nagyon valós volt. Egy végtelenül ellenséges és elutasító és a hitelrontás szintjét megüt dolog volt az az utalás, ami a gyerekkereskedelemmel kapcsolatban elhangzott. Számára a legsúlyosabb vád, ami vádként élhet meg, az az „üzlet” szó. Az alapítvány tudvalev leg egy non-profit szervezet, a nonprofit szervezet pedig valóban állami támogatásból és egyéb támogatásból él meg. Nem szoktak pénzt kérni, így a mormon egyháztól sem azt kapnak egy hónapon belül, hanem egy 6 millió forint érték épület felújítást. Pontosan azért, merthogy nem pénzr l szól ez a történet. Természetesen nem kell elhinni, amit mond. A másik témakör az általa összeállított pénzügyi számítás. Ha azt mondja, hogy a rezsiköltséget lecsökkenti, az nem azt jelenti, hogy az eddigi ködtetést pazarlónak tartja, hanem arról van szó, hogy , mint egy civil, bemegy valamelyik intézményébe és égve látja a WC-ben a villanyt, akkor lekapcsolja. Visszatérve a számításokhoz. A rezsiköltséget tehát nem lehet lecsökkenteni, a fennmaradó összeget, ha valaki kiszámolja a kötelez létszámú dolgozói foglalkoztatottságra a béreket és a járulékokat, akkor rájön arra, hogy talán ez még mínuszban is van és nem pluszban. Semmiféle üzlet nincs benne, egyszer en szakmai kihívás az alapja. Az a véleménye, hogy jó, ha egy kézben vannak azok a területek, amik összefüggnek. A történet úgy kezd dött, hogy beadott egy elvi ajánlatot, mindenféle számítás és szakmai anyag nélkül. Az Önkormányzat szakbizottsága ezt megtárgyalta, javasolta és a Képvisel -testület teljesen egyhangúlag elfogadta. Ezt követ en megbízták azzal, hogy dolgozzon ki egy anyagot. ezt megtette. Az a véleménye, hogy jelent sége van annak, ha megbíznak valakit, hogy dolgozzon. El lehetett volna hajtani t, de nem ez történt. Megítélése szerint ez egy nagyon-nagyon jelent s szempont. Visszatérve a tulajdonosi jogokra, jelen pillanatban a laktanya egyik épületének a földszinti részét használják, de nem az tulajdona. A bizottsági ülésen Polgármester úr azt mondta, hogy egy pályáztatásnál el nyt fog élvezni, mint egy bent lev civil szervezet. Lehet, hogy ez valóban el ny, de van egy hátránya is. Van ugyanis egy ajánlata, amiben nemcsak szakmai, hanem pénzügyi részek is szerepelnek és ha erre a pályázatra beadja az ajánlatát, akkor egy másik szervezet a sajátjához tudja mérni az lehet ségeit, ezzel pedig maximálisan hátrányos helyzetbe kerül, nem pedig el nyösbe. Amikor felmerült a gondolat, hogy beadja az Önkormányzathoz elvi ajánlatát, felhívta a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat vezet jét és tájékoztatta t err l a szándékáról. Ajánlatának a lényege az, hogy ez egy szakmai munka, nem üzletet lát benne. Aki akarja, lásson benne üzletet, szíve joga, csak számoljon utána. A normatíva ugyanis egy családra 60 %, a további 40 %-ot pedig neki kell összeszedni és ez az igazi kihívás. Ezt az összeget pedig nem pénzben szedi össze, hanem úgy, hogy dolgoztat. Csuka Attila ismételten felveti korábbi kérdését, hogy mi módon lehet biztosítani az Önkormányzat rálátását, hiszen arról van szó, hogy egy fontos szociális ellátást az Önkormányzat kienged a kezéb l és erre szeretne olyan garanciát kapni, hogy valamilyen szinten az Önkormányzat belelásson. Urbán Erika közli, hogy a bizottsági ülésen ez a kérdés is felmerült. A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat vezet je akkor elmondta, hogy ket 6 évente ellen rizték, egy civil szervezetet pedig évente ellen riznek. A Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala minden évben nagyon kemény ellen rzést végez, szúrópróbaszer en ellen rzi az összes iratot és utána adja
ki az engedélyt, ahhoz, hogy az állami normatívát megkaphassák.. Az állami normatíva az utóbbi id ben már nem csúszik, de 2-3 éve nagyon sokat csúszott, volt olyan eset is, amikor egy hónapig semmilyen normatíva nem érkezett be, ez pedig azt jelentette, hogy nem tudtam kifizetni az APEH-nak, amit kellett, ezért a bank jóindulatából egy kölcsönt vett fel és ezt a kölcsönt mindig tolja magam el tt. Ez a kölcsön segíti ki, hogy rendszeresen ki tudja fizetni a béreket, ha késik az állami normatíva. Ugyanakkor ket napra pontosan elszámoltatják, arról nem is beszélve, hogy a szerz Önkormányzatok felé is be kell számolnia a támogatás felhasználásáról. rész János megállapítja, hogy az adatok alapján a 7 millió forint megtakarítás a bérek és a járulékaik közötti különbségb l jön ki. Ilyen helyzetben, amikor Magyarországon jó szakembert csak úgy lehet kapni, ha megfizetik, akkor hogy lehet ilyen alacsony bérekb l ugyanazt a 7 f t m ködtetni, mint most? Urbán Erika közli, hogy az Alapítványnak van egy humáner forrása, vannak karitatív segít i, nagyon sok olyan embert tud bevonni a munkába, aki két helyen dolgozik, a támogatókról nem beszélve. rész János kijelenti, hogy ebben az esetben a költségek összehasonlítása nem igaz. Urbán Erika kijelenti: az az problémája, hogy mit hogy szerez be, az magánügye, hogy hogy újít föl egy épületet. Az is az magánügye, hogy a szülei lakása, a saját lakása jelzáloggal van terhelve azért, hogy az intézmények m ködjenek és id nként kipótolja a hiányzó pénzt. Katona Gergely mint a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat jelenlegi vezet je és a törökbálinti Önkormányzat dolgozója, el kell ismerje, hogy a Képvisel -testület feladatai közé tartozik az, hogy megmondja, milyen m ködtetéssel m ködjön az intézmény. Kijelenti, hogy a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat és a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány közötti együttm ködés 2004. januárja óta tart és ez egy gyümölcsöz együttm ködés. Abban egyetért Urbán Erikával, hogy számukra is szakmai kihívás az intézmény m ködtetése, bár valóban nem a saját szekerüket tolják, hanem az Önkormányzatét és az Önkormányzat, illetve Törökbálint lakosság érdekében dolgoznak. Ett l függetlenül az el terjesztésnek van egy-ét olyan momentuma, amivel nem tud egyetérteni és ennek hangot szeretne adni. Már a SZEB ülésén is kifejtette, hogy nem derülnek ki egyértelm en ezek a negatív kritikák, illetve a felsorolt negatívumok mögé nincs mellékletként az el terjesztésben odacsatolva az a véleménysor, amely az el terjeszt t a felsorolt negatívumok említésére készteti. Azért kell beszélnie arról, hogy most a m ködtetés kapcsán szó van-e arról, hogy a családsegít jól ködik-e, vagy sem, mert az imént az hangzott el itt az ülésen, hogy ennek nincs köze a családsegít jelenlegi m ködéséhez. Ennek ellenére ez az el terjesztés mégis olyan formátumban készült el, hogy el ször a pro és kontra m ködésbeli problémákat hangsúlyozza, majd ezt követ en csap át abba a konkrét ajánlatba, amit Urbán Erika benyújtott, végül pedig hoz egy olyan határozatot, hogy legyen nyílt közbeszerzési eljárás. Meglátása szerint itt három dolog keveredik. 2007. februárjában a Képvisel -testület tárgyalta a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat 2006. évi munkájáról szóló beszámolót és azt 12 tartózkodással és 6 igen szavazattal gyakorlatilag nem fogadta el. Egy sz k másfél, két órával ezel tt, a 2006. évi törökbálinti gyermekvédelmi helyzet beszámolója kapcsán az el terjesztésben, illetve az el terjesztés mellékleteként két dolog szerepelt. Az egyik az a Jegyz Asszony számára a 2006-os évi munkákról szóló beszámolóból egy kivonat, a másik pedig az éves jelz rendszeri tanácskozáson, a jelz rendszer tagjai által beérkezett kérd ívek, tehát egy kétoldalú, a
jelz rendszer tagjait a m ködésr l megkérdez kérd ívek összesítéséb l született anyag. A Képvisel -testület a beszámoló részeként, a már korábban egyszer a Testület el tt szerepelt anyagot ezúttal 16 igennel elfogadta. A következ már mindenképpen a családsegít ködtetésére, illetve arra vonatkozik, hogy milyen feladatot látnak el. Az elmúlt 3,5 év folyamán egy nagyon-nagy változást könyvelhettek el Törökbálint életében, olyan szempontból, hogy a szociális ellátások, illetve egy sor térségi ellátás a kistérség kezelésébe került, illetve kistérségi szerepl ket vontak be ezeknek az ellátásoknak a kialakításába. Ebben nagyon fontos szerepe volt a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatnak. A kistérség korábban 2005-2006. évben még koordinációs tevékenységgel is felruházta a Szolgálatot. Kijelenti, hogy csak informálisan, illetve áttételesen érkeztek hozzá jelzések arról, hogy a Képvisel -testület, illetve a szakbizottság ülésén egyértelm en negatív kritika érte az intézményt az orvosok részér l. A SZEB ülésén Jegyz Asszonytól iratbetekintést kért, ez részben valósult meg. Megkapta az orvosok véleményét, melyet Polgármester úr az imént olvasott fel. Ezek nem élnek egyértelm negatív kritikával, vagy tartózkodnak a véleménynyilvánítástól, vagy megfelel nek ítélik a kapcsolatot. Viszont azokról a negatív megjegyzésekr l, melyek az el terjesztésben szerepelnek, semmilyen írásos anyagot nem látott, nincs a birtokában. Jegyz Asszonynak volt egy kijelentése a bizottsági ülésen, mely szerint telefonon kereste meg a jelz rendszer tagjait. Folyamatosan felmerült az a kérdés, hogy a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatot mennyire lehet ellen rizni, ki ellen rzi. Az elmúlt évek során a családsegít szolgálatnak is külön, illetve a gyermekjóléti szolgálatnak is külön módszertani központja volt, mely rendszeresen figyeli a munkájukat, ezenkívül 2005ben átestek egy, a fenntartást, illetve a m ködtetést engedélyez hatóság általi ellen rzésen. Ezen a vizsgálaton is megfelelt az intézmény, a gazdálkodásukra pedig az jellemz , hogy az elmúlt években 32-33, illetve 34 millió forint volt az éves költségvetésük és ennek az összegnek általában 90-93, illetve a tavalyi évben 76,5 %-át költötték el. A tavalyi évnek azért ez az alacsony száma, mert mint az a beszámolóban is szerepel, több kolléga is hosszasabban volt betegállományban és ilyen esetben a munkáltató mentesül a fizetési kötelezettség alól. Megítélése szerint a jelenlegi költségvetésük is csökkeni fog, hiszen fiatalodóban van a családsegít gárdája, és ha például egy középkorú kollega helyére egy 30-35 éves kollega érkezik, ez éves szinten adott esetben akár 2 millió forint bérmegtakarítást is jelenthet az eltér besorolásból származó bérekb l. Nem egészen világos, hogy mik azok a szakmai érvek, amelyek a Képvisel -testületet, illetve a szakbizottságot arra a meglátásra késztetik, hogy jelen esetben közbeszerzési pályázatot írjanak ki a családsegít m ködtetésére. Valóban van erre példa, az országban egy-két helyen tényleg megkísérlik ezeknek az ellátásoknak a kiszervezését. A gyakorlati tapasztalat az a privatizált, vagy inkább m ködtetésbe átadott intézményeknél, hogy a költségek vagy azonosak, vagy adott esetben egy kicsikét magasabbak, mint az önkormányzati m ködtetésnél. Ez pontosan az állami apparátusnak az Urbán Erika által említett rugalmatlanságából adódik, tehát, hogy az alapítványok nagyban függnek az állami támogatástól, úgynevezett normatívától és az ebben való bírálatként megfogalmazható fizetési fegyelem hiánya sok esetben az alapítványok életét is eléggé megnehezíti. A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatban hét kollega dolgozik, hét közalkalmazott, akik nem törökbálintiként végzik tevékenységüket és gondoznak olyan embereket, akiknek ennek az ellátásnak a magas színvonalon történ biztosítása nagyon sok esetben borzasztóan fontos. Azt sem szabad ebben a helyzetben elfelejteni, hogy emberekkel foglalkoznak, nem támfalat építenek, nem körforgalmat, hanem egy egyéni esetkezeléssel folyamatosan dolgoznak emberekkel, akik adott esetben 3-4-5-6 éven át egyazon segít szakember segítségére vannak bízva. Az sem egy elhanyagolható szempont, hogy amikor valakinek sok év után egy egészen más szituációban kell alkalmazkodni, az mit jelent. Bejelenti, hogy kollegáival együtt szeretnének egyszer látni egy olyan egyértelm ok-okozati összefüggést, vagy szempontsort, amely a képvisel k fejében megfogalmazódott és arról szól,
hogy mik azok a konkrét indokok, amelyek alapján a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat nyílt közbeszerzési pályázattal történ üzemeltet -váltását indokolják. Véleménye szerint ebben a szakmai tevékenységben nem szabad szerepet kapnia a megtakarításnak. 4 milliárdos költségvetés mellett 4-5 millió forintról van szó! Nagyon rossz dolognak tartja, ha egy szakembernek, egy intézményvezet nek politikussá kell válnia, de azt még rosszabbnak érzi, ha a politika kezd el intézményvezet ként, vagy kvázi intézményirányítóként m ködni, mert ez a két dolog véleménye szerint különválasztandó. A Képvisel -testület munkája, illetve döntései nyilván az szolgálják, hogy Törökbálint lakosságának minden olyan szolgáltatást megadjanak, amely jár nekik és amire szükségük van, de nem jó, hogyha egy átpolitizált légkörben dolgozó intézményhálózat m ködik, mert annak egy id után negatív következményei vannak. Dorka Ágnes reagálni kíván Katona Gergely úr hozzászólására. Az intézményvezet úr közölte, hogy az a bizonyos el terjesztés hangsúlyozza a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat pozitív és negatív vonásait, majd rögtön taglalja az ajánlatot, utána átcsap a közbeszerzési eljárásba. Kijelenti, hogy ez az el terjesztés nem így épül fel, így jön egymás után, de nem szándékosan. Írt egy el terjesztést, sokkal rövidebb, tényszer el terjesztést, melyet átadott Polgármester úrnak, aki visszaadta azzal a szöveggel, hogy csak olyan el terjesztéssel tud egyetérteni, ami taglalja a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat megítélését, illetve a közbeszerzési eljárás el nyeit vagy hátrányait. El terjesztését Polgármester úr utasítása alapján dolgozta át. Telefonon megkereste a jelz rendszer tagjait, az intézmény jellegéb l adódóan odatartoznak a háziorvosok, a gyerekorvosok, a véd k és a gyermekjóléti felel sök, a rend rök és a többi. k telefonon adtak neki véleményt, illetve telefonos kérése alapján írásbeli véleményt adtak. Azoktól nem kért írásban véleményt, akik vállukat vonogatták, hogy náluk nemigen van eset, ha van, akkor nincs semmi probléma, de nem igen van eset. Ez például az óvodás korosztály, ott nemigen van eset, tehát t lük nem kért írásban anyagot. Valóban azt mondta Katona Gergely úrnak, hogy ezt a két vagy három jelz rendszeri tagot meg fogja kérdezni, hozzájárul-e ahhoz, hogy átadja az véleményét. Kijelenti, hogy korrektül írta ki bel le az adatokat. Hangsúlyozza, hogy itt nem az általa meghatározott szerkezet van, nem az én általa kitalált tartalom van, egy konkrét utasítást teljesített, véleménye szerint nem rosszul. Dr. Gy rfi László megállapítja, Katona Gergely intézményvezet úr részér l elhangzott egy olyasfajta vélemény, hogy az országban egy pár helyen már kiszervezték a családsegít szolgálatot és úgy ítéli meg, hogy Intézményvezet úr alapvet en negatívan gondolt erre a kérdésre Ficsór Bálint kijelenti, hogy rendkívül nehéz ebben a kérdésben megfelel véleményt alkotni. Amennyiben a Falugazda Csoport kiszervezésér l volna szó, nagyon könny volna a helyzete. Egy rossz hatékonysággal m köd szervezet esetében minden gondolkodás nélkül azt mondaná, hogy ki kell szervezni, más szervezeti formát kell kitalálni. Ez a folyamat úgy indult, hogy 2006. februárjában az akkori Képvisel -testület egy rövid ajánlatot kapott a Sorsunk és Jöv nk Alapítványtól a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésének esetleges átvételére. Akkor a Képvisel -testület nagy többséggel olyan határozatot hozott, hogy elvileg egyetért a felvetéssel és felkéri polgármestert a részletek további vitelére, illetve egy részletes ajánlat kidolgozására. Ez a részletes ajánlat készült el 2006. decemberében. Mint a bizottság elnöke, kapott egy saját példányt is a hivatali folyamaton keresztül. Azt feltételezte, hogy ez a rendszer elindul és a Képvisel -testület tagjaihoz is eljut az ajánlat, de ez hosszú ideig nem történt meg. A SZEB foglalkozott az ajánlattal és akkor egy olyan döntés született, hogy a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat értékelése után térjenek vissza a
témára. Ilyen el zmények után jutottak el oda, hogy most 2007. május végén kezdenek el érdemben foglalkozni a témával. Azért nehéz ebben az esetben a döntés, mert egy valóban jól köd szervezet kiszervezésér l, vagy egy más m ködtet nek való átadásáról van szó. Már 2006-ban is azt mondta, hogy az Önkormányzat és intézményeinek dönt része nagyjából úgy ködik, mint az állam és az államnak az intézményei, egy nehézkes, nem megfelel motivációval rendelkez módon. Lehet, hogy furcsa a példa, de Palkóné Szabó Gabriella képvisel asszony mondta, hogy már negyedik vagy ötödik éve nyügl dnek a Szent István utcai körforgalommal. Úgy véli, ha annak a szervezésében volna igazi motiváció, már a körforgalmat használnák. Keller László megjegyzi, hogy nem tartja szerencsésnek a Falugazda csoport munkájával kapcsolatban szerzett információkat, tapasztalatot kivetíteni a jelen állapotra. Dr. Szedlay Gyöngyi kijelenti: annyit emlegeti Elnök asszony azt a gyerekkereskedelmet, amit soha ki nem ejtette a száján, hogy most kénytelen még egyszer feltenni azt a kérdést, amit akkor is feltett és amire nem kapott választ. Elnök asszony az anyagában idézi a Gyermekjóléti Szolgálatnak a szociális válsághelyzetben lév várandós anyával kapcsolatos feladatait, amit a törvény tartalmaz, ezt következ en pedig a saját kiegészítése szó szerint a következ : „A családgondozók a területükön él családok közül feltérképezik azokat, akik szeretnének örökbe fogadni gyermeket, nyílt és zárt örökbefogadás, felmérik alkalmasságukat. A véd i hálózattal történ rendszeres és szoros kapcsolattartás keretén belül tájékozódik az örökbeadó személyek körér l.” Kérdése akkor is az volt, ami most is, hogy ez valóban a feladatkörbe tartozik-e és hogy a szociális válsághelyzetben lév várandós anyákkal kapcsolatban valóban ez a legfontosabb tevékenység, vagy van ennél más fontosabb? Ez volt múltkor is a kérdése és a gyerekkereskedelem nem szerepelt benne. Urbán Erika kijelenti, hogy a gyerekkereskedelem szó nem, de felvet dik a for-profit lehet sége. Dr. Szedlay Gyöngyi képvisel asszony ezt a szót használta, annak alapján, amit Katona Gergely intézményvezet úr leírt. Véleménye szerint egy civil szervezetnek a lehet ségei sokkal tágabbak. például segíthet azzal, hogy a jelz rendszer segítségével feltérképezi azokat a családokat, ahol nagyon nagy baj van és esetleg segíthet t, nem azért, hogy örökbe adja a gyereket, hanem azért, hogy megoldja ezt a helyzetet. Napi szinten van kapcsolatban ilyen családokkal. Ezt bátran föl meri vállalni. Természetesen felvállalnak mindenfajta segítséget, ha hozzájuk fordul valaki. Megjegyzi, hogy egy országos érdekvédelmi szövetségnek, szakmai országos szövetségnek az elnöke, amiben nincs politika, és nagyon gyakran tartanak konferenciákat. Ezeken a konferenciákon nem egyszer élesen elhatárolódik a szolgáltatás egy Önkormányzat és egy civil szervezet fenntartói között. Véleménye szerint igazi választ akkor lehetne kapni erre a kérdésre, ha megkérdeznék a kollégáit, vagy azokat az embereket, akik két különböz intézményben dolgoznak. Példaként megemlíti, hogy amennyiben egy gyerekjóléti szolgálatot akar kialakítani az intézményében és ehhez két falat kell felhúzni és egy WC-t meg egy zuhanyzót kialakítani, akkor holnap nekilát és megcsináltatja, mert van aki segít. Ha ugyanezt Katona Gergely úr szeretné megcsináltatni, akkor elkezd dne a történet a közbeszerzést l kezdve a bizottság üléséig és ez a folyamat. Ha meg akar írni egy pályázatot és van rá egy hónap, akkor holnap nekiállhat és egy hét alatt megcsinálja. Nincsenek bizottságok és nincs más, ez az egyik el ny. Egy alapítványnak nagyon sok lehet sége van arra, hogy támogatót találjon. Ez nem pénz kérdése, mert nem pénzt ad, hanem adólevonási lehet séget kap az alapítványtól és ezért nagyon szívesen válogat.
Keller László kéri a Képvisel -testület tagjainak további kérdéseit, észrevételeit, javaslatait. Miután a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, határozathozatalra kéri a Képvisel testület tagjait. Határozathozatal el tt idézi az SZMSZ 36.§-át: „Az Önkormányzati Törvény 14.§ (2) bekezdésre figyelemmel a Képvisel -testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Települési képvisel köteles bejelenteni a személyes érintettséget a kizárásról. A kizárásról az érintett kezdeményezésére, vagy bármely képvisel , illetve a polgármester javaslatára a Képvisel -testület min sített többséggel dönt. A kizárt települési képvisel t a határozatképesség szempontjából jelenlév nek kell tekinteni.” Mindezek alapján megkérdezi dr. Somogyvári Gyula képvisel urat, kíván-e szavaztatni err l. Dr. Somogyvári Gyula név szerinti szavazást kezdeményez. Keller László kéri a Képvisel -testület tagjait, aki egyetért azzal, hogy dr. Somogyvári Gyula képvisel úr határozathozatalból történ kizárásáról név szerinti szavazással döntsenek, az az igen gombot nyomja meg. Határozathozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 18 (egyhangú) Közbens döntés: A Képvisel -testület úgy határoz, név szerinti szavazással kíván dönteni arról, hogy dr. Somogyvári Gyula képvisel urat érintettsége miatt kizárja-e a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány kérelmével kapcsolatos határozathozatalból. (18 igen – egyhangú) Keller László megállapítja, hogy a Képvisel -testület 18 tagja csatlakozott dr. Somogyvári Gyula képvisel úr kezdeményezéséhez, ezért az SZMSZ értelmében név szerinti szavazást rendel el. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki egyetért azzal, hogy a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány kérelmével kapcsolatos határozathozatalból érintettsége miatt kizárják dr. Somogyvári Gyula képvisel urat,, az a név szerinti szavazásnál igennel szavazzon. Dorka Ágnes urnából húzza a képvisel k nevét és kéri szavazataikat. Csuka Attila Papp Béla Elek Sándor Gáldi György Rothauszky Györgyné Dr. Gy rfi László Pekk József Ficsór Bálint Gyarmati Mihály Dr. Szedlay Gyöngyi Hámoriné Olár Mária Fürész János Géczy Krisztián Vokány Erika
nem igen nem igen nem nem nem tartózkodik nem igen nem igen nem nem
Keller László Hajdu Ferenc Palkóné Szabó Gabriella
igen nem nem
Döntéshozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 5
Ellene: 11
Tartózkodás: 1
Nem szavazott: dr. Somogyvári Gyula
Közbens döntés: A Képvisel -testület név szerinti szavazás során úgy határozott, hogy érintettsége miatt a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány kérelmér l történ határozathozatalból nem kívánja kizárni dr. Somogyvári Gyula képvisel urat. (5 igen, 11 ellene, 1 tartózkodás, 1 nem szavazott) Keller László a határozati javaslatról kéri a Képvisel -testület döntését. Ennél név szerinti szavazást kezdeményez. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki egyetért azzal, hogy név szerinti szavazással döntsenek a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány kérelmér l, az az igen gombot nyomja meg. Döntéshozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 17
Ellene:
Tartózkodás: 1
Közbens döntés: A Képvisel -testület úgy határoz, hogy név szerinti szavazással kíván dönteni a Sorsunk és Jöv nk Alapítvány kérelmével kapcsolatos határozati javaslatról. (17 igen, 1 tartózkodás) Keller László megállapítja, hogy a Képvisel -testület 17 tagja csatlakozott kezdeményezéséhez, ezért az SZMSZ értelmében név szerinti szavazást rendel el. Ismerteti a határozati javaslat szövegét. Eszerint Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Képvisel testülete úgy dönt, hogy a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére a szolgáltatásokra vonatkozó közösségi értékhatár szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. A közbeszerzési eljárás kidolgozása kapcsán biztosítani kell azt, hogy a szolgáltatás színvonala a jelenlegihez képest ne csökkenjen, az Önkormányzat folyamatos és preventív kontrollt gyakorolhasson. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki az elhangzott határozati javaslattal egyetért, az a név szerinti szavazásnál igennel szavazzon. Dorka Ágnes urnából húzza a képvisel k nevét és kéri szavazataikat. Pekk József Dr. Gy rfi László Géczy Krisztián Fürész János Hajdu Ferenc
igen igen igen nem igen
Keller László Vokány Erika Gyarmati Mihály Hámoriné Olár Mária Dr. Szedlay Gyöngyi Palkóné Szabó Gabriella Rothauszky Györgyné Gáldi György Elek Sándor Papp Béla Csuka Attila Dr. Somogyvári Gyula Ficsór Bálint
nem igen igen igen nem igen igen nem igen nem igen igen igen
Határozathozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 13
Ellene: 5
Tartózkodás: 0
183/2007. (V. 24.) ÖK: A Képvisel -testület úgy dönt, hogy 1. a Családsegít - és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére a szolgáltatásokra vonatkozó közösségi értékhatár szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. 2. A közbeszerzési eljárás kidolgozása kapcsán biztosítani szükséges, hogy a.) a szolgáltatás színvonala a jelenlegihez képest ne csökkenjen, b.) az Önkormányzat folyamatos és preventív kontrollt gyakorolhasson. (13 igen, 5 ellene) Határid : azonnal Felel s: jegyz Keller László az SZMSZ alapján ügyrendi javaslatot terjeszt a Képvisel -testület elé. Azt indítványozza, hogy az ülést 21,00 óráig hosszabbítsák meg. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki az elhangzott határozati javaslattal egyetért, az az igen gombot nyomja meg. Döntéshozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 17
Ellene: 1
Tartózkodás: 0
Közbens döntés: A Képvisel -testület úgy határoz, hogy ülését 21,00 óráig meghosszabbítja. (17 igen, 1 ellene)
