Tisztelt Olvasók! A Dunai Finomító elsô létesítménye, az AV-1 üzem termelésbe állásának 40. évfordulóját ünnepeljük 2005-ben. A jubileum alkalmából megjelentetett kiadványunkkal a százhalombattai kôolajfeldolgozási tevékenység elmúlt évtizedeinek legfontosabb eseményeit, eredményeit és a szintén idén lezárult EU 2005 termékminôség-fejlesztési projektet szeretnénk megismertetni Önökkel. A Dunai Kôolajipari Vállalat (DKV) megalapításáról 1960-ban hozott döntés az akkori hosszú távú nemzetgazdasági prognózisok és iparpolitikai célkitûzések alapján született. Ezek a hazai olajtermékfogyasztás folyamatos és dinamikus növekedésével számoltak, amiben jelentôs szerepet tulajdonítottak az erômûvek fûtôolaj-felhasználásának is. A finomító alig több mint másfél évtizedes mûködése után világossá vált, hogy ezek az elôrejelzések nem valósulnak meg. Az 1970-es években bekövetkezett világpiaci kôolajár-emelkedés egyrészt a fogyasztás növekedésének lelassulását váltotta ki, másrészt a felhasználási célok átértékelését eredményezte: „a kôolaj túl értékes anyag ahhoz, hogy elégessük”. A százhalombattai finomító már az 1980-as évek fejlesztéseivel – elsôsorban a katalitikus krakk üzem létrehozásával – alkalmazkodott a megváltozott kôolaj-világpiaci feltételekhez és jelentôsen növelte a termelés gazdaságosságát. Az 1989-90-ig terjedô idôszakban, amikor egy-egy beruházási programot kormányszintû döntésekkel fogadtak el, a DKV-beli fejlesztések az adott iparpolitikai és pénzügyi lehetôségeken belül a kor magas mûszaki színvonalán valósultak meg. Az akkori elvárásoknak megfelelôen jó és piacképes termékminôségeknek jelentôs szerepük volt abban, hogy az olajipar a hazai gazdaság egyik legfontosabb devizaszerzô ágazata volt. Az 1990-es évek elejétôl végrehajtott termékminôség- és környezetvédelmi fejlesztések már a majdani EU-csatlakozás jegyében valósultak meg, melyek közül legjelentôsebb a maradékfeldolgozási projekt volt. Az EU 2005 projekt mellett 2005-re befejezôdött a Dunai Finomító szennyvízkezelô és hulladékégetô rendszerének modernizálása is. Tevékenységünk során nagy figyelmet fordítunk a mûködés hatékonyságának javítására, ami a várhatóan tovább szigorodó termékminôségi és környezetvédelmi elôírásoknak való megfelelés követelményei mellett különösen nagy kihívást jelent. Ma a Dunai Finomító a MOL-csoport legnagyobb, Magyarország egyetlen kôolaj-feldolgozó létesítménye. Pénzügyi és számos mûszaki mutatóját tekintve az európai finomítók élvonalában van. A MOL-csoport downstream-képességei nemzetközileg versenyképesek és elismertek, eredményei kimagaslóak. Ehhez az elmúlt 40 év munkája, a Dunai Finomítóban felhalmozódott ismeretek, tapasztalatok, az itt alkalmazott módszerek, a Százhalombattán dolgozó szakemberek – beleértve a korábbi generációk tevékenységét is – mind-mind jelentôsen hozzájárultak.
Horváth Ferenc ügyvezetô igazgató MOL-csoport
A hazai olajfeldolgozás története a százhalombattai finomító megépítéséig Az 1860-as évektôl a világítás akkoriban új eszköze, a petróleumlámpa Magyarországon
tékû fejlôdését a hazai olajtermelés 1930-as
1957. január 1-jén megalakult a Kôolajipari
években történt beindulása segítette elô.
Tröszt, amely a magyar olajipar teljes verti-
A zalai olajmezôk feltárása után 1938-ban ala-
kumát (kutatás, termelés, szállítás, feldolgo-
pították meg a Magyar–Amerikai Olajipari Rt.-t
zás, értékesítés, továbbá különbözô kiszolgáló
(MAORT), amelynek termelése 1940-ben már
és kiegészítô tevékenységek) összefogta.
100%-ban fedezte az ország szükségleteit.
1960-ban a gázipart is a tröszthöz csatolták,
is elterjedt. Ez szükségessé tette a kôolaj
amelynek neve ekkor Országos Kôolaj- és
nagyobb mennyiségben történô lepárlásos
Gázipari Trösztre (OKGT) módosult. A szônyi
feldolgozását. Ebben az idôben kezdôdött el
és az almásfüzitôi finomítók összevonásá-
a szénhidrogének hagyományos bányászati
val 1962-ben létrehozták a Komáromi Kôolaj-
módszerekkel, a felszíni kibúvások környékén
ipari Vállalatot.
történô kitermelése, elsôsorban Erdélyben és a Muraközben. Késôbb a robbanómotorok megjelenése adott újabb lökést a kôolaj
Háborús károk a Csepeli Kôolajipari Vállalatnál
felhasználásának, így a termelésnek és a fel-
A Dunai Kôolajipari Vállalat megalapítása
A háború – elsôsorban a légitámadások
dolgozásnak is. 1882-ben
révén – jelentôs veszteségeket okozott a kôolaj-
A Dunai Kôolajipari Vállalatot (DKV) 1960.
Fiuméban (a mai Rijekában) építették meg,
iparnak. Mindössze két kisebb vidéki finomító,
október 1-jei hatállyal alapították meg a Nehéz-
amely korának egyik legkorszerûbb olajfeldol-
a nyírbogdányi és a szôregi volt használható
ipari Minisztérium 846/1960. számú határoza-
gozó létesítménye volt. A hazai finomítóipar
állapotban a háború végén, de rövid idô alatt
tával. A beruházást az tette szükségessé, hogy
kialakulását a kôolajtermékekre kivetett vám
más
is segítette. 1898-ban 13, az elsô világháború
a termelést.
Az
elsô
jelentôs
finomítót
Az elsô világháborút lezáró békeszerzôdést 6
finomító
sikerült
megindítani
évi államosítások jelentôsen átalakították.
fel nyersolajat az országban.
mindössze
is
A feldolgozóipar arculatát az 1948. és 1949.
küszöbén pedig már 28 gyártelepen dolgoztak
követôen
telepeken
A Péti Kôolajipari Vállalat gyártelepe
Az ezt követô átszervezésben több kisebb üzem megszûnt. Az ország kôolaj-feldolgozó
maradt
az ország területén, számuk és kapacitásuk
A második világháború alatt növekedett
kapacitása átmenetileg évi 750 ezer tonnára
azonban folyamatosan növekedett. A buda-
az olajiparba befektetett tôke, új üzemek,
csökkent. Újraindult a kôolajkutatás, és
pesti üzemek, köztük a Shell csepeli finomítója
vállalatok jöttek létre. 1941 végén kincstári
1951-ben megkezdôdött a nagylengyeli olaj-
mellett a jelentôsebb gyárak közé tartozott
használatba vették és a hadigazdaság szol-
mezô feltárása. A lelôhely nagy viszkozitású
az amerikai érdekeltségû almásfüzitôi kôolaj-
gálatába állították az angol és amerikai
olajának feldolgozására létesítették 1952-ben
finomító (Vacuum Oil Co.), valamint a nyír-
érdekeltségû üzemeket (köztük a MAORT-ot),
Zalaegerszegen a Zalai Kôolajipari Vállalatot,
bogdányi, a szôregi és a pétfürdôi üzem.
1944-ben pedig Szônyben üzembe helyezték
amely ma Zalai Finomító néven a MOL Rt.
A két világháború között nyersanyag csak
az állami tulajdonú, jelentôs kapacitásúra terve-
egységeként mûködik. Az 1950-es évek máso-
külföldi forrásból állt rendelkezésre. A magyar-
zett gyártelepet, mely a Magyar Olajmûvek Rt.
dik felétôl a kutatások, majd a termelés súly-
országi kôolaj-feldolgozó ipar nagyobb mér-
(MOLAJ) nevet kapta.
pontja is fokozatosan az Alföldre tevôdött át.
Energiahordozók részaránya Magyarországon 1960–1973 között és elôrejelzés 1980-ig
olajtermék-
A beruházás generáltervezôje a Kôolaj-
felhasználása, és az akkori iparirányítás ennek
és Gépipari Tervezô Intézet volt, de az ország
további nagyarányú emelkedését várta. (Ez az
szinte valamennyi tervezôintézete részt vett
A földmunkák – melyek során több mint
1970-es évekig az elôrejelzésekkel összhang-
ebben a munkában. Egyes üzemek tervezé-
1 millió m3 földet kellett megmozgatni – 1961
ban alakult: az 1960. évi 22% után 1973-ra
sében külföldi intézetek (a szovjet Lengi-
ôszén kezdôdtek el, az építkezés 1962-ben
elérte
prográz és Giproznyeft, valamint a jugoszláv
indult meg. Az irodaépület 1963-ban történt
Institut za Naftu – Zagreb) is közremûködtek.
elkészültekor a DKV vezetôsége a Budafoki,
folyamatosan
az
nôtt
50%-ot.
az
ország
Közben
dinamikusan
emelkedett az ország abszolút energiaigénye
A finomító kiépítése
mas gudront pedig vákuumdesztilláció útján állítják elô az atmoszférikus desztilláció
is, így az egy fôre esô kôolajtermék-fogyasztás
A finomító Budapesttôl 30 km-re délre,
illetve Bartók Béla úti kis irodahelyiségekbôl
ugyanebben az idôszakban 260 kg-ról 800 kg-
a 6-os fôút és a Duna által határolt területen,
Százhalombattára költözött. A vállalat elsô
ra nôtt.) A magyar olajfeldolgozó-ipar éves
a Dunamenti Hôerômû Vállalat közelében
igazgatója dr. Simon Pál volt.
termelése 1960-ban alig haladta meg a 2,5
helyezkedik el. A helyszín megválasztását
millió tonnát, ráadásul nagyon elaprózott volt
az alábbi szempontok indokolták:
maradékából, a pakurából.
(Almásfüzítô–Szôny, Zalaegerszeg, Nyírbogdány, Csepel, Pét), így mindenképp újabb és
l
gazdaságosabb kapacitásokat kellett kiépíteni.
vasúton és vízi úton l
Zalai Kôolajipari Vállalat Nyírbogdányi Kôolajipari Vállalat Péti Kôolajipari Vállalat Almásfüzitôi Kôolajipari Vállalat Csepeli Kôolajipari Vállalat Szônyi Kôolajipari Vállalat
1950 – 70 150 180 180 340
1960 550 210 550 210 280 880
A hazai kôolajfeldolgozó-kapacitás alakulása
kedvezô szállítási lehetôség közúton,
csatlakozás a meglévô kôolaj- (Barátság I.) és termékvezetékekhez
l
elegendô terület a késôbbi bôvítésekhez
l
az esetleg a levegôbe jutó szennyezést a lokálisan jellemzô erôs szélmozgás eloszlathatja
l
Budapesthez
–
mint
a
legnagyobb
felvevôpiachoz – közeli elhelyezkedés Az 1961-ben jóváhagyott beruházási
l
együttmûködés a Dunamenti Hôerômû
A központi irodaház építése
program egy – több lépcsôben megépítendô –
Vállalattal (DHV), amelynek elsô blokkja
3 millió tonna/év kapacitású, 14 termelôüzem-
1964-ben kezdett üzemelni (a DHV biz-
Az elsô termelôüzem, az évi 1 millió tonna
bôl és az azok mûködéséhez szükséges
tosítja a finomító gôz- és villamosenergia-
kapacitású AV-1 atmoszférikus-vákuumdesz-
energiaellátó, illetve segédüzemekbôl álló
ellátását, míg a finomító kielégíti annak
tillációs üzem fontosabb elemei (kemencék,
vertikális finomító Százhalombattán, 1968.
fûtôolaj-szükségletét)
tornyok) Csehszlovákiából érkeztek. A próba-
végéig történô létesítését jelölte ki. Az alapító
lehetôség
üzem 1965 áprilisában kezdôdött, a végleges
határozat szerint a DKV létrehozásának elsôd-
a hûtôvízellátás és a keletkezett szennyvíz
üzembe helyezés dátuma június 30. A desztil-
leges célja a népgazdaság és a lakosság
elvezetésének gazdaságos megoldására
láció (lepárlás) a kôolaj-feldolgozás elsô lép-
l
a
Duna
közelsége
miatt
kôolajtermékekkel való ellátása, fô feladata
csôje: a fehéráruk (benzin, petróleum, gázolaj)
a Barátság I. kôolajvezetéken érkezô szovjet
frakciókra bontása atmoszférikus lepárlással
import kôolaj motorhajtóanyagokká, fûtôolajjá
történik, a kenôolajgyártáshoz szükséges pár-
és kenôolajokká történô feldolgozása.
latokat, valamint a bitumen gyártására alkal-
Az AV-1 desztillációs tornyának beemelése
Az AV-1 üzem ma is mûködik, az indulás óta többször is bôvítették, korszerûsítették. Már nem sokkal a termelésbe állítást követôen kisebb mûszaki átalakítások végrehajtásával (kondenzá-
Az AV-1 üzemmel együtt hatalmas
Az 1968-ban átadott AV-2 üzemmel a válla-
1964-ben határozat született arról, hogy
infrastruktúra – víz-, csatorna-, villamos- és
lat éves desztillációs kapacitása 2 millió
a DKV kôolaj-feldolgozó kapacitását a verti-
gôzrendszer – épült meg. (Kezdetben, amikor
tonnával bôvült, így a DKV a magyar kôolajipar
kalitás egyidejû bôvítése mellett újabb 3 millió
a gôzrendszer még nem volt teljesen készen,
legnagyobb és legkorszerûbb feldolgozó
tonnával meg kell emelni. Új üzemek létesí-
két régi mozdonnyal is termeltek gôzt.)
vállalatává vált. Számos olyan termék gyártása
tése mellett több termékvezeték megépítése
is megindult – folyamatos eljárással és auto-
is szerepelt a javaslatban.
torfelület-növelés, új gudronszivattyú telepítése, vezetékfelbôvítések) 1,5 millió tonna/év szovjet kôolaj feldolgozására tették alkalmassá az üzemet. Ezzel párhuzamosan kidolgozták és megteremtették elôbb a nagylengyeli, majd pedig az algyôi kôolajok atmoszférikus és vákuumfeldolgozásának feltételeit. 1971 óta az üzem
matizált üzemben –, amelyeket a régebbi fino-
1968-ban kezdôdött meg a II. ütem építése,
mítók nem vagy csak kisebb mennyiségben és lé-
1975. évi befejezési határidôvel. Ez nem az
nyegesen magasabb költséggel állítottak elô.
1971-ben lezárult I. ütem megduplázása volt,
A vállalat ekkorra – állóeszköz-állományát
hanem alapvetôen olyan üzemekkel bôvült
és termelési értékét tekintve – már az ország
a finomító, amelyek az I. ütem létesítményei
10 legnagyobb ipari létesítménye között volt.
közül hiányoztak. Sôt, az idôközben újravizsgált
túlnyomórészt hazai kôolajat dolgozott fel.
várható felhasználói igényekre való tekintettel az engedélyokmányt módosították, így a finomító tervezett kôolaj-feldolgozási kapacitása Az AV-1 üzem ma
9 millió tonnára nôtt, 1976. évi befejezési határidôvel.
A következô években kiépült a kenôolajgyártó blokk, amely a vákuumdesztillációból származó párlatokból állított elô motorolajokat és egyéb kenôanyagokat. 1966-ban készült el a propános bitumenmentesítô, 1967–68-ban Kôolaj-feldolgozás az AV-1 üzemben, 1965–2004
pedig a két oldószeres paraffinmentesítô üzem
Aromásgyártó üzem
és a fenolos kenôolaj-finomító üzem. 1969– Az 1990-es évek elején jelentôs technológiai korszerûsítés történt az AV-1 üzemben. Ennek keretében a desztilláló kolonnák belsô buborék-
70-ben állt mûködésbe a kenôolaj-hidro-
Késôbb – az AV-1 üzemhez hasonlóan –
génezô és redesztilláló, valamint a kenôolaj-
az AV-2 üzem kapacitása is több lépcsôben,
keverô és -töltô üzem.
évi 2,8 millió tonnára bôvült. A következô két
sapkás szerkezetét modern töltetekre cserélték ki,
évben elkészült a magas oktánszámú benzint
a csôkemencéket korszerû tüzeléstechnikai
gyártó
berendezésekkel látták el, az elavulttá vált
elsô
katalitikus
benzinreformáló,
valamint az aromásgyártó üzem, mely petrol-
mûszerezést osztott intelligenciájú mikropro-
Az AV-3 üzem
kémiai alapanyagokat (benzol, toluol, xilol-
cesszoros rendszerûre (DCS) váltották fel.
1972-ben készült el a 3 millió tonna kapaci-
elegy) állított elô.
Az elmúlt 40 évben az üzem 42 millió tonna kôolajat és 5,6 millió tonna egyéb alapanyagot dolgozott fel.
Az AV-2 üzem toronyfejének beemelése
Még el sem készült az AV-1 üzem, már
tású AV-3 desztillálóüzem, amelynek biztonsá-
felmerült a finomító bôvítésének szüksé-
gos alapanyag-ellátását a Barátság II. kôolaj-
gessége.
készültek
vezeték megépítése tette lehetôvé. A követ-
a hazai olajtermék-felhasználás, a mennyiségi
kezô évben a Magyaroszágon felhasznált
és minôségi igények várható alakulásáról.
kôolaj-feldolgozási termékeknek már a kéthar-
Újabb
tanulmányok
A vállalat, hároméves elôkészítô munka után,
Az olajválság „begyûrûzése”
Finomító 1972. évi megépítését) eltúlzott volt.
1971-ben nagy teljesítményû IBM számítógépet
Az 1973–74 évi „olajárrobbanás” – amelyet
vásárolt. Elsôként a célkitûzés a termelésirányítás (termeléstervezés, -programozás és -elszámolás) számítógépes megoldása volt.
származó eredménykiesést a DKV a termék-
felhasználása átmenetileg csökkent, majd
szerkezet korszerûsítésével, az export foko-
a korábbinál kisebb ütemben nôtt – nem
zásával, továbbá anyag- és energiataka-
érintette a DKV termelését. A finomító desztil-
rékossággal, a feldolgozási veszteségek
lációs kapacitása tovább nôtt, és a kôolaj-
csökkentésével ellensúlyozta.
a
fejlett
országok
éves
1975-ben elindult a TVK olefingyára,
emelkedése egészen 1975-ig két számjegyû
melynek etiléngyártó kapacitása 250 ezer
volt. Évekig uralkodó volt az a gazdaságpoli-
tonna/év volt; ez 1990-ben évi 290, majd
tikai felfogás, mely szerint a kôolaj világpiaci
1999-ben 360 ezer tonnára nôtt. Az etiléngyár
árának nagymértékû növekedése nem fogja
kezdetben mintegy 700 ezer, majd körülbelül
érinteni a KGST-országokat.
1,1 millió tonnás alapanyagigényét az eredeti
százalékban
kifejezett
1978 után azonban az importált kôolaj ára
A kialakított komplex rendszer végigkísérte a kôolaj-feldolgozás teljes folyamatát a nyersanyag beérkezésétôl a késztermékek kiszállításáig. 1972-tôl fokozatosan a vállalati tevékenység egyéb területein, többek között a karbantartás-
A katalitikus krakk üzemcsoport megépülése
A kapacitások csökkenô kihasználtságából
kôolaj-
követôen
feldolgozás
Számítóközpont, gépterem
arányú kapacitásfejlesztés (beleértve a Tiszai
A katalitikus krakk üzem
tervek szerint a Tiszai Finomító fedezte volna. A kôolaj megdrágulása, illetve a korábbi
A magas kôolajárak, valamint a motorbenzi-
irányuló
fogyasztási prognózisok átértékelése követ-
nek iránti mennyiségi és minôségi igények
olajszállítások mennyiségét. Szükségszerûvé
keztében azonban leálltak a fejlesztések
növekedése szükségessé tette a kôolaj-feldol-
vált a kôolajtermékek belföldi felhasználásá-
(a Tiszai Finomító korábban elôirányzott
gozás mélyítését. A Dunai Kôolajipari Vállalat
nak mérséklése, a kevésbé költséges energia-
kapacitásbôvítése nem valósult meg), ezért
1970-es
hordozók alkalmazásának elôtérbe kerülése.
a Dunai Finomítónak egyre nagyobb szerepe
extenzív fejlôdési szakaszát követô két évtized
Az
lett a vegyipari alapanyagok TVK részére
legjelentôsebb
történô szállításában.
elkészült katalitikus krakk (FCC) üzem,
jelentôsen
megnôtt,
korlátozta
a
„olcsó
sôt,
a
Szovjetunió
KGST-országokba
kôolaj”
és
a
„kôolajbôség”
idôszakának megszûnésével a DKV által
évek
második
felében
beruházása
az
lezárult
1984-ben
1976 után a DKV III. ütemének fô célja
melynek megvalósításával a finomító évi 1-1,2
jelentôsen
egyrészt a környezetvédelmi feltételek, más-
millió tonna fûtôolajból benzint, gázolajat,
csökkent. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy-
részt a termékminôség javítása volt. 1980-tól
cseppfolyós gázt és propilént tudott gyártani.
az intenzív fejlesztés, a termékstruktúra
Így a kôolaj-feldolgozási termékeken belül
és a mûködési hatékonyság növelése kapott
68-69 százalékra nôtt az értékes fehéráruk
madát a százhalombattai finomító biztosította.
döntô szerepet. Az esedékes rekonstrukciókhoz
aránya. A finomító akkori vezetése komoly
Az AV-3 üzem kapacitása hamarosan 20%-kal
számos esetben energetikai és irányítástech-
harcot folytatott annak érdekében, hogy
bôvült, 1976-ra pedig felépült a negyedik
nikai
kapcsolódtak.
a fejlesztést a korszerû katalitikus krakkolási
desztillációs egység is, az 1,5 millió tonna/év
Az újonnan épült vagy rekonstruált üzemek
technológiával valósítsák meg. A beruházás –
kapacitású A-4.
számítógépes folyamatirányítással üzemelnek.
ellentétben a korábbi üzemekkel, amelyek
ban, a beruházásban, a fejlesztésben és a bérelszámolásban is alkalmazták a számítástechnikát.
feldolgozott kôolaj mennyisége az addigi folyamatos
emelkedés
után
Az 1970-es évek végére –
korszerûsítések
is
az A-4 üzem intenzifikálását követôen –
fôleg szovjet típustervek alapján és gyakran
a finomító kôolaj-desztillációs kapacitása
szovjet, illetve csehszlovák és NDK-beli
elérte az évi 10 millió tonnát.
Kôolaj-feldolgozás a Dunai Finomítóban, 1965–2004
berendezésekkel valósultak meg – világszín-
lódóan helyezték üzembe az elsô korszerû A kôolaj desztillációjával képzôdô termékek struktúrája ritkán felel meg a piac igényeinek.
A maradékfeldolgozási projekt
mikroprocesszoros folyamatirányító rendszert az AV-2 üzemben.
A
Különösen igazzá vált ez az 1970-es évek olajvál-
maradékfeldolgozás
megteremtését
a környezetvédelmi elôírások szigorodása és
ságai nyomán, amikor is széles körben elfogadottá
a gazdaságosabb termékkihozatali igények
vált az a vélemény, mely szerint „a kôolaj túl
indokolták. A MOL Rt. hármas célt tûzött
értékes ahhoz, hogy (fûtôolajként) elégessék”.
ki maga elé: elszakadni a bizonytalan fûtôolaj-
A kôolaj-feldolgozás céltermékei között egyre
piactól, emelni a finomító versenyképességét
nagyobb hangsúlyt kaptak ekkor a – más ter-
és konverziós szintjét, valamint javítani
mékkel gazdaságosan nem helyettesíthetô –
a közvetlen környezet és az ország környezeti
üzemanyagok, valamint a petrolkémiai alap-
állapotát.
anyagok. Tekintettel arra, hogy a desztilláció során
Késleltetett kokszoló
képzôdô termékeknek jellemzôen fele-harmada fûtôolaj (a tényleges hányad a feldolgozott kôolaj minôségétôl is függ), az értékes fehéráruk arányának növelésére többféle, úgynevezett konverziós technológiát fejlesztettek ki. Ezek közül az egyik legfontosabb a krakkolás, amelynek során – rendszerint magas hômérsékleten – a nehéz frakciók hosszú molekuláit kisebb molekulákra „törik szét”. A katalitikus krakkolás során ezt a folyamatot katalizátor jelenléte segíti elô. A technológia különösen akkor célravezetô, ha a motorbenzinhozamot
Benzinreformáló 2-es és 3-as üzem
A Dunai Finomítóban megvalósított késlel-
Mivel a Szovjetuniónak nem voltak meg-
tetett kokszoló technológia értékes motorhajtó
felelô technológiai eljárásai, az 1985 utáni
alapanyagokat állít elô, míg melléktermékként
fejlesztések már nagyrészt nyugati gépek és
gazdaságosan és környezetbarát módon fel-
berendezések beszerzésével valósultak meg.
használható petrolkoksz képzôdik. (E szilárd
Erre az export minôségi követelményeinek
anyag helyszíni kezelése újszerû feladatot
biztosítása
jelentett a finomító számára.)
érdekében
is
szükség
volt.
Az 55 milliárd forint költségû projekt – mely
Az FCC-üzem mellett olasz technológiával felépült egy alkilezôüzem, amelyik a C4 gázok-
A késleltetett kokszoló
az idôszak legnagyobb hazai környezetvédelmi
ból alkil-benzint gyárt. 1986-ban a GOK-1
Az 1998-ban megkezdett projekt a magas
hatású beruházása – lehetôvé tette, hogy
gázolaj-kénmentesítô üzem átalakítása lehetôvé
kén- és nehézfémtartalmú, erôsen környe-
Magyarország az Európai Unió nagy kéntar-
tette a sugárhajtásúrepülôgép-üzemanyag (JET
zetszennyezô nehéz fûtôolajok továbbfeldol-
talmú fûtôolajok alkalmazását 2003 elejétôl
A-1) gyártásának beindítását. Ezen idôszak leg-
gozását célozta. A beruházás legfontosabb
megtiltó irányelvét határidô elôtt teljesítse.
fontosabb fejlesztési akciója az 1990-ben
egysége, a késleltetett kokszoló 2001-ben
Az új technológiával változatlan mennyiségû
elkészült, évi 600 ezer tonna kapacitású katali-
készült el. A kapcsolódó üzemek, köztük
értékes fehéráru (üzemanyagok, petrolkémiai
tikus benzinreformáló volt. Az itt alkalmazott,
a kéntelenítéshez szükséges hidrogéngyár és
alapanyagok) kevesebb kôolaj felhasználásá-
vonalú, a UOP (Union Oil Products) cégtôl
akkor teljesen új holland és német technológia
a kénhidrogénben dús gázok feldolgozására
val állítható elô, miközben évente 22 ezer
vásárolt technológiára épült. Az amerikai cég
lényege abban áll, hogy az elhasználódott
és a kén kinyerésére épített Claus-5 üzem már
tonna kén és 170 tonna nehézfém hazai
azt is el tudta érni, hogy egy embargós
katalizátort folyamatosan regenerálják, így
2000-ben megindult. A késleltetett kokszo-
környezetterhelô hatása szûnt meg.
(USA tiltó listán szereplô) energia-visszanyerô
nincs szükség az üzem évente többszöri
lóban keletkezô párlatok speciális tulajdon-
rendszert is be lehessen építeni az üzembe.
leállítására. Ugyancsak az 1990-es évek ele-
ságai miatt rekonstrukcióra volt szükség a HDS
A szocialista országok körében ez akkor
jén készült el a krakkalapanyag-kénmentesítô
(benzinalapanyag-kéntelenítô) és a gázolaj-
egyedülálló volt. A beruházáshoz kapcso-
(HDS) üzem.
kénmentesítô üzemben is.
akarják maximalizálni. Az 1980-as években a magas oktánszámú motorbenzinek iránti igény növekedése miatt a katalitikus krakkolás széles körben terjedt el – az alkalmazott konverziós eljárásoknak több mint felét teszi ki – Észak-Amerikában és Európában.
sokat már hazánk EU-tagságának elérése
A kéntartalom csökkentése különösen
elôtt végrehajtsa, olyan idôszakban, amikor
a gázolajok esetén jelentett nagy feladatot
Az Európai Unió 2005-re és 2009-re újabb
ezen minôségek magyarországi forgalmazása
(a folyamat nagyobb nyomáson és magasabb
termékminôségi szigorítást írt elô, melynek
A 2000. évig megvalósított fejlesztések
még nem volt kötelezô. Ennek érdekében a
hômérsékleten zajlik le, mint a benzin
célja az egészségre ártalmas és az üvegház-
A levegôbe kerülô káros anyagok mintegy
MOL Rt., illetve jogelôdei legalább 15-20 éve
esetében). Új kénkinyerô üzem épült (Claus-4)
hatást okozó anyagok emissziójának további
25%-a közlekedési tevékenységbôl származik,
intenzíven foglalkoznak az üzemanyagok
és jelentôsebb fejlesztések történtek a HDS,
csökkenése. Az autógyártók is erôs nyomást
így az elmúlt évtizedekben jelentôsen szigo-
minôségfejlesztésével.
HDW-GOK 2 üzemekben és a gázolajke-
gyakoroltak az olajiparra az üzemanyagok
verôben.
kéntartalmának csökkentése érdekében, az
Fejlesztések az üzemanyagok minôségének javítására
A
rodtak az emisszió csökkentése érdekében
motorbenzinek
ólomtartalmát
már
EU 2005 projekt
tenni képes két ágazatra, a gépjármûgyártó-
az 1984-ben üzembe helyezett katalitikus
ugyanis nagymértékben rontja a kata-
és az olajiparra vonatkozó elôírások. Az olaj-
krakkoló a harmadával csökkentette, majd
lizátorok hatásfokát. Európa vezetô
ipar fô feladata ezen a téren az üzemanyagok
az
illetve
olajtársaságai úgy döntöttek, hogy az
károsanyag-tartalmának (ólom, kén, benzol,
rekonstruált üzemek révén (hidrogénfluoridos
üzemanyagok kéntartalmát egy lépés-
egyéb aromások) folyamatos csökkentése,
alkiláló, CCR-reformáló, MTBE-üzem, könnyû-
ben, az Európai Unió által 2005-re
ami – a korszerû motorok terjedésével együtt
benzin-izomerizáló
által
elôírt 50 ppm* helyett már ekkorra 10
– korlátozza a gépjármûvek kipufogógázzal
megkívánt határidô elôtt, 1999 áprilisától
ppm alá csökkentik. Ez a minôségi
történô károsanyag-kibocsátását.
megszûnt az ólmozott benzinek gyártása.
elôírás az EU irányelve szerint csak
1980-as
évek
végétôl
üzem)
épült,
az
EU
Az általános környezetvédelmi követel-
2009-tôl lesz teljeskörûen kötelezô. Az üzemanyagok kéntartalmának csökkentése 2000-ig
mények és a nemzetközi autógyártó-szövetségek ajánlásokban megfogalmazott törekvé-
Exportpiaci versenyképességének fenntartására és hazai minôségvezetô szerepének
sei nyomán az Európai Unió (EU) irányelvei
A motorbenzinek ólomtartalmának csökken-
megôrzése érdekében a MOL Rt. úgy döntött,
az 1990-es évektôl szigorú határértékeket
tését, majd teljes megszüntetését, a benzol-
hogy 2005-tôl kizárólag maximum 10 ppm
írtak elô egyes üzemanyag-komponensekre.
tartalom és a kéntartalom csökkentését
kéntartalmú üzemanyagokat állít elô.
A MOL Rt.-nek az 1990-es évek elejétôl cél-
lehetôvé tevô beruházások összértéke – jelen-
kitûzése volt, hogy az EU elôírásait kielégítô
legi értéken figyelembe véve – mintegy 120
szükséges
minôségfejlesztéseket,
illetve
A motorbenzinek benzoltartalmának csökkentése
E céltudatos tevékenységnek köszönhetôen
az ennek eléréséhez szükséges beruházá-
A motorbenzinek ólomtartalmának csökkentése, majd megszüntetése
milliárd forint.
A motorbenzinek benzoltartalma is már
a Dunai Finomító által gyártott üzemanyagok
1999-ben az EU által 2000-re elôírt 1 térfo-
1997 óta minden tekintetben megfelelnek az
gatszázalékra
EU
csökkent.
Ennek
elérését
aktuális
termékminôségi
követel-
a következô fejlesztések tették lehetôvé:
ményeinek. A megvalósított fejlesztések
MTBE-üzem, FCC-üzem kapacitásbôví-
számottevôen hozzájárultak ahhoz, hogy
tése, benzinkeverô üzem, izomerizálóüzem
az üzemanyag-felhasználásból eredô fajlagos
rekonstrukciója, benzinreformáló redesztilláló
környezetterhelés
üzemrésze.
Magyarországon.
jelentôsen
csökkent Üzemanyag-minôségek a régió országaiban
* part per million – egymilliomod rész
Ez a feldolgozás technológiai folyamatainak
várható az általánossá válása az Európai
további átgondolását igényelte. A számítások
Unióban. Ennek a terméknek a megjelenése
azt mutatták, hogy a meglévô üzemek rekonst-
egy újabb lépés a közlekedésbôl adódó
rukciója nem gazdaságos. Így egy új, 2,2 millió
károsanyag-kibocsátás
tonna/év kapacitású, a korábbinál nagyobb
A szabványokban rögzített minôségi para-
nyomáson
méterek
A Dunai Finomító a MOL Rt. egyedüli kôolaj-feldolgozó egységévé válik
csökkentésében.
meg az atmoszferikus desztillációs kapacitások leállítása a Tiszai és a Zalai Finomítóban is,
így
azóta
Magyarországon
egyedül
Százhalombattán folyik kôolaj-feldolgozás. A százhalombattai finomító kiépülésével és
2002-tôl a százhalombattai kôolaj-feldolgo-
kaptak
korszerûsödésével folyamatosan csökkent
zó üzemek kapacitáskihasználtsága 85% fölé
és egy 40 ezer m3/óra kapacitású hidrogénüzem
e termékek alkalmazástechnikai tulajdonságai
a többi hazai olajfeldolgozó üzem jelentôsége.
emelkedett, s lehetôvé vált a fajlagos energia-
épült, továbbá a meglévô gázolajkeverô és
(vezetési
élettartamának
Nyírbogdányban 1983-ban, a Komáromi
felhasználás, a készletszint, valamint a kar-
-tároló felújításra került. A MOL Rt. a fejlesz-
meghosszabbítása stb.) is. Egy széles körû
Kôolajipari Vállalatnál pedig 1984-ben szûnt
bantartási költségek csökkentése, a mûködési
téseket – a Slovnafttal összehangoltan –
nemzetközi szakértôi felmérés során a Tempo
meg a kôolaj-feldolgozás. 2001-ben történt
hatékonyság általános javítása.
mûködô
gázolaj-kénmentesítô
mellett
élmény,
nagy
hangsúlyt
motor
nemzetközi tendereztetés útján valósította meg, kihasználva a szinergiákat a szállítók
A kisebb desztillációs üzemek leállítása követte
másfél évtizedben számottevôen (a nagy nemzetközi
kiválasztásakor, illetve megosztva a projekt-
a nemzetközi tendenciákat. A desztillációs kapacitá-
kôolajtársaságok 50 százalékot is elérô mértékben)
menedzsment terén szerzett tapasztalatokat.
sok világszerte megfigyelhetô leépítését egyrészt
csökkentettek az iparilag fejlett országokban.
99
EVO
termék
Európában
az indokolta, hogy a korábban – az „olcsó olaj”
forgalmazott üzemanyag között 3–5. helyezést
idôszakában – prognosztizált nagymértékû kereslet-
ért el 2002-ben. Ugyanezen évben a termék
bôvüléssel szemben az olajtermékek iránti piaci igé-
a
nyek a fejlett országokban stagnáltak vagy csak kis-
Magyar
valamennyi
Minôség
Társaság
„Magyar
Minôség Háza” díját nyerte el.
mértékben növekedtek. Másrészt pedig a finomítási
Az üzemanyagok minôségfejlesztésénél ki
technológia fejlôdése (konverziós, illetve késôbb
kell térni az alternatív hajtóanyagokra is.
a maradékfeldolgozási technológiák elterjedése) miatt
A
jelentôsen csökkent az egységnyi késztermék
hagyományos
üzemanyagokkal
össze-
hasonlítva az autógáz esetén jelentôsen kisebb
A kereslet jelentôs növekedésére számítva
a CO-, NOx- és CH- kibocsátás, ami kisebb
Magyarországon is túlzott méretû finomítói kapacitá-
környezetterhelést eredményez. A 2001-ben
sok épültek ki (korábban évi 20 millió tonnás kôolaj-
forgalomba
autógáz
felhasználást is prognosztizáltak). Az egész régióra
speciálisan üzemanyagcélú felhasználásra
jellemzô többlettermék-kínálat miatt a kôolaj-feldolgo-
fejlesztett termék, melynek összetétele, oktán-
zás növelése nem volt lehetséges, így 2000-ben
gokból származó kénkibocsátás évi 730
száma,
tulajdonságai
a három magyarországi finomító – Százhalombatta,
tonnáról kevesebb mint 30 tonnára csökken.
megfelelnek a motorikus célú felhasználásnak.
Tiszaújváros és Zalaegerszeg – desztillációs kapacitá-
Kiemelkedô termékfejlesztési eredményt
Az üzemanyagok minôségfejlesztése nem
sainak együttes kihasználtsága mindössze 62 száza-
jelent a MOL Tempo 99 EVO prémium
ért véget, az elkövetkezô évek legfontosabb
lék volt. A Tiszai és Zalai Finomító desztillációs kapa-
minôségû motorbenzin és az EVO Diesel
feladatai az aromástartalom csökkentése,
elôállításához
mennyisége.
citásainak leállítására vonatkozó döntés meghozatalát
prémium gázolaj gyártásának megkezdése.
valamint a bioüzemanyagok bizonyos rész-
Ez a két tényezô világszerte többletkapacitások
a késleltetett kokszoló 2001. évi üzembelépése tette
Olyan kénmentes üzemanyagokról van szó,
arányának biztosítása a teljes közlekedési
kialakulásához vezetett, amit az 1980-at követô
idôszerûvé.
amely
üzemanyag-felhasználásban.
GOK-3 irányítóterem
A 2005. júniusra befejezett EU 2005 projekt teljes költsége közel 60 milliárd forintot tett ki. A beruházás révén a MOL Rt. által Magyarországon
értékesített
minôségnek
csak
üzemanya-
2008–2009-tôl
került
továbbá
MOL
ECO+
korróziós
szükséges
kôolaj
A Dunai Finomító által elôállított termék-
ezt a terhelést csökkentse. A környezetvédel-
mennyiségnek ma közel 35%-a kerül külföldi
mi tevékenység három fô eleme a környezet-
A mûködés elsô teljes évében, 1966-ban 59
piacokra. Az exportban az üzemanyagok
szennyezés megelôzése, a keletkezett veszé-
féle terméket gyártott a vállalat, fûtôolajokat,
dominálnak. A kivitel legfontosabb területei
lyes hulladékok ártalmatlanítása, valamint
Termékpaletta, termékstruktúra
1965. évi termékstruktúra
gázolajokat és benzineket (a többi termék
2004. évi termékstruktúra
a monitoring.
mennyisége ekkor még igen csekély volt).
A Dunai Finomító extenzív fejlôdésének
A fûtôolaj legnagyobb része a szomszédos
idôszakában, az 1970-es évek közepéig-
Dunamenti Hôerômû Vállalat igényeit elé-
A kibocsátott termékek száma 1973-ban
végéig viszonylag kevés figyelmet fordítottak
gítette ki. Az elsô évek fontos céltermékei
meghaladta a 100-at, 1984-ben pedig a 200-at.
a környezet védelmére, igaz, hogy a jogi sza-
közé tartoztak a kenôanyagok is; ahogy
A
vertikalitás
bályozás sem volt túl szigorú ezen a téren.
a megfelelô üzemek kiépültek, ezek gyártása
növelése révén egyre nagyobb hányadot
A mûködés kezdeti idôszakában a szenny-
is megindult. 1970-tôl, az elsô aromásüzem
képviseltek a magasabb hozzáadott értékû
Ausztria, a délszláv országok, valamint
víztisztító építése mellett a feldolgozási
elkészültétôl egyre több vegyipari termék
termékek. A termékstruktúra javításában
Németország. Az elôállított termékekhez
veszteségek – például a csövekbôl és tartá-
került ki a finomítóból. Ezeknek, továbbá
korszakváltás volt az 1984-ben átadott katali-
viszonyítva az átlagszintet jóval meghaladó
lyokból való szivárgás és kipárolgás –
tikus krakkoló, majd egy újabb jelentôs
arányú a magas nyereségtartalmú aromás-
csökkentése volt a legjelentôsebb lépés
erôlelépés, a 2001-ben megvalósult maradék-
termékek és bázisolajok exportja, amelyek
a környezeti terhelés mérséklésére.
feldolgozás. Mindkét projekt az üzemanyagok
a közép-kelet-európai régió országain kívüli
és vegyipari alapanyagok részarányának
piacokra is eljutnak.
feldolgozás
növekedését,
mélyítése,
valamint
a
a
Késôbb szemléletváltásra volt szükség ezen a területen, elsôsorban a vonatkozó
fûtôolajgyártás
jogszabályok szigorodása miatt. Megnôtt
csökkenését eredményezte. A katalitikus
a megelôzés jelentôsége. Ennek köszönhe-
krakk üzem elindulása lehetôvé tette az üzem-
tôen az 1980-as években már a beruházások
anyagok nyugati exportjának bôvítését is.
15-20 százaléka közvetlenül vagy közvetve
1990-ben már közel 300 féle terméket gyár-
környezetvédelmi célokat szolgált. 1995-tôl,
tott a finomító. A hazai igények kielégítése
a környezet védelmérôl szóló törvény hatályba
mellett ekkor a vállalat a világ 26 országába
Kôolaj-feldolgozási termékek
lépésétôl a finomítót érintô döntések során a gazdasági és környezetvédelmi szempontok
1995. évi termékstruktúra
figyelembe vétele egyre inkább azonos súllyal Paraffintáblák
Környezetvédelem
történt, a tájékoztatásban pedig a nyíltság elve érvényesült. Új beruházások esetén határo-
a bázisolajoknak és a paraffinoknak nagy szerepük volt a „kemény devizás export” fel-
A kôolaj-feldolgozás mint nagy méretekben
zott törekvéssé vált a rendelkezésre álló
futásában, ami az 1970-es és az 1980-as évek-
folytatott komplex, a telepítést tekintve helyi-
legjobb technológia (BAT – best available
ben prioritás volt. A bázisolaj- és paraffin-elô-
leg koncentrált ipari tevékenység – a levegô-
technology) bevezetése. Az 1990-es évek
állítás fokozását a kiváló minôségû algyôi kô-
exportálta termékeit, melyek még a tengeren-
be, a felszíni vizekbe, a talajba és a talajvízbe
második felét már az EU-elôírásoknak való
olaj termelésének növekedése tette lehetôvé.
túlra is eljutottak. A kivitel részaránya elérte
juttatott káros anyagok révén – elkerül-
megfelelés, illetve a jogszabályok várható
Egy idôben a DKV volt Európa legnagyobb
a 20-25%-ot.
hetetlenül környezetterheléssel jár. Ugyan-
szigorodására történô felkészülés jellemezte.
paraffingyártó és -exportáló vállalata.
akkor egy finomító sokat tud tenni azért, hogy
Nagy kihívást jelent megfelelni a környezet-
kibocsátott olaj mennyisége tovább csökkent.
és a nitrogénoxidok emissziójának csökken-
védelmi „indíttatású” termékminôségi követel-
1993-ban egy biológiai szennyvíztisztító is épült,
tése a legfontosabb feladat; ezen a téren is
A finomító területén dolgozó környezet-
mények szigorodásának (jelen idôszakban
ennek kapacitása azonban a szigorodó kibocsá-
jelentôs eredményeket sikerült elérni az
védelmi szakemberek rendszeres mérésekkel
elsôsorban az üzemanyagok kéntartalmának
tási határértékek betartásához nem bizonyult
elmúlt évtizedek környezetvédelmi beruházá-
ellenôrzik a levegô, a talajvíz és a Duna sodor-
csökkentésének). Munkánk során ez a feldol-
elégségesnek. A szennyvíztisztító rendszer
saival (kénkinyerô üzemek építése, maradék-
vonalába vezetett tisztított szennyvíz minôsé-
gozás mélyítését, energiaigényesebb techno-
mûködtetése – a hulladékégetéssel együtt –
feldolgozás megvalósítása, hulladékégetô
gét. A monitoringrendszer alkalmas a prob-
lógiák
szükségessé,
2003. július 1-jétôl kiszervezett formában
rekonstrukciója stb.).
lémák keletkezési helyének, majd ezt követôen
és fokozott környezeti terhelést jelent a finomí-
történik. Az üzemeltetést végzô partnervállalat
tóban (a növekvô energiafelhasználás például
jelentôs fejlesztést valósított meg: elvégezte
a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével jár).
a csatornarendszer „olajos” és „nem-olajos”
A finomítói mûködés egyik lehetséges
visszafogása
ágakra történô szétválasztását és korszerû-
következménye a talajszennyezés, aminek
érdekében egyrészt további beruházásokra
sítette a meglévô szennyvíztisztító beren-
hatására a talaj vagy a talajvíz igen hosszú
(pl. kénkinyerô üzem), másrészt pedig az
dezéseket, illetve új egységeket épített meg.
idôszakra kihatóan is károsodhat. Ennek
A
alkalmazását
teszi
károsanyag-kibocsátás
okainak azonosításában. A közelebbi térség Talaj, talajvíz
levegôminôségének mérését Százhalombattán
üzemeltetés során fokozott „odafigyelésre”
megelôzésére talajvízvédelmi résfalak épültek,
(„good housekeeping”) van szükség.
melyek helyenként 60 méter mélyre nyúlnak. Kiépült továbbá a figyelôkutak hálózata,
Felszíni vizek
Monitoringrendszer
és Ercsiben telepített, folyamatos mûködésû mûszerek végzik (immisszió-monitoring). Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a világ országai 1997-ben – a 2005 februárjában hatályba lépett kiotói jegyzôkönyvben – jogilag kötelezô vállalásokat tettek arra, hogy az üvegházi gázok kibocsátását 2008–2012-re abszolút értékben
amelyekbôl rendszeres mintavétel történik.
és országos szinten csökkentik. Ehhez kapcsolód-
A vízszennyezés csökkentésének egyik
A 2002-ig megvalósult jelentôs beruházások
va a MOL Rt. 2002 márciusában átfogó programot
módja a vízfelhasználás csökkentése. Ennek
révén sikerült a talajvízszennyezést a finomító
indított a globális felmelegedésért felelôs üvegházi
érdekében a finomítóban már az 1960-as
területén belül tartani, így elkerülni a Duna
gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid stb.)
években recirkulációs hûtôvízrendszer léte-
és az ivóvízbázis veszélyeztetését.
kibocsátásának monitorálására és kontrolljára.
sült. A különbözô technológiai folyamatokból származó szennyvizek tisztítására olajfogó
Az üvegházi gázok emissziójának csökken-
A 2005-ben elkészült szennyvíztisztító
és -visszanyerô, valamint szennyvíztisztító
Hulladékkezelés
tésére a MOL Rt. elsôsorban energiatakarékossági
A finomítói mûködés során keletkezô veszé-
intézkedéseket kíván megvalósítani. Ennek érde-
szennyvíztisztító
A beruházások eredményeként a Dunai
lyes hulladék ártalmatlanítása elsôsorban
kében a kibocsátó egységek – köztük a Dunai
késôbbi korszerûsítése révén a szennyvízzel
Finomító teljesíti az Európai Unió 2005-tôl
az 1981-ben átadott, hôhasznosító kazánnal
Finomító – energetikai mutatóit közelíti a nemzet-
hatályos, a korábbiaknál szigorúbb kibocsá-
egybekapcsolt hulladékégetô berendezésben
közileg legjobbakhoz.
tási határértékeit.
történik. Fontos feladat a múltban felhalmozó-
berendezés
készült.
A
dott veszélyes hulladékok ártalmatlanítása: Levegô Kezdetben
2001-re a
finomítói
légszennyezés
az olajos iszapot tároló
legnagyobb részét a szénhidrogéngôzök és
földgödröket és meg-
-gázok okozták, melyek a tartályok töltése
kezdôdött a savgyanta
és ürítése során, továbbá a technológiai
ártalmatlanítása is.
rendszerek tömítetlensége miatt jutottak a Alsó szennyvíztelep
felszámolták
légtérbe. Ma a kén-dioxid, a szén-monoxid
Hulladékégetô
Az Európai Unió emisszió kereskedelmi irányelve szankcionálja az engedélyezettnél nagyobb mértékû kibocsátást, ugyanakkor lehetôséget is jelent: módot ad a kibocsátási engedélyek kereskedelmére. Ezzel összhangban a MOL Rt. a különbözô finomítói projektek értékelésekor figyelembe veszi az azokkal összefüggô szén-dioxidkibocsátás csökkenésének vagy az irányadó értéken túli növekedésének pénzügyi következményeit.
A környezetvédelmi tevékenységhez az EBK
a finomító fogyasztását. Ahogy növekedett a
a felét a finomítói üzemekbe beépített
(Egészségvédelem, Biztonságtechnika, Kör-
finomító komplexitása, úgy emelkedtek az ener-
hôhasznosító berendezések termelik. A ter-
nyezetvédelem) szervezet sokoldalú szakmai
giaellátás minôségi követelményei is. Az igé-
meléshez szükséges inertgázt és a nagy
támogatást nyújt. A megelôzés, a környezet-
nyek kielégítéséhez új fogadóállomások létesí-
nyomású levegôt a finomító területén mûködô
védelmi szabályok betartása valamennyi –
tésére, a meglévôk rekonstrukciójára és a teljes
Linde cég állítja elô.
akár a termelésben, akár a kiszolgáló tevékeny-
ellátási rendszer bôvítésére volt szükség.
A gôz- és villamosenergia-ellátás hosszú távú megoldását stratégiai partner(ek) bevo-
ségekben dolgozó – munkavállaló feladata.
násával képzeli el a finomító, amitôl az ellátási A villamosenergia-felhasználás alakulása 1965–2003
Energiagazdálkodás
biztonság javítását és az energiaköltségek csökkentését várja.
villamosenergia-ellátását szünetmentes áramellátó rendszerek biztosítják.
A kôolaj-finomításnak igen jelentôs az energiaigénye, így a Dunai Finomító telepítésénél
A Dunai Finomító éves villamosenergia-
döntô szempont volt a termeléshez szükséges
felhasználása napjainkra elérte a 600 ezer
energia biztonságos és gazdaságos rendel-
A gôzfelhasználás alakulása 1965–2003
Karbantartás
MWh-t (ez mintegy negyedmillió háztartás
A karbantartási szervezet alapvetô feladata
kezésre állása. Ezért épült a finomító a Duna-
Az energiahordozók árának növekedése
fogyasztásának felel meg), melyet nagyrészt
a
menti Hôerômû Vállalat (a mai Dunamenti
miatt a finomító a hetvenes évek végétôl
a Dunamenti Erômûtôl kiépített 120 KV-os
állásának
Erômû Rt.) közelébe, amely biztosíthatta
energiaracionalizálási intézkedéseket vezetett
vezetékrendszeren érkezô áram biztosít.
esetén a hiba elhárítása, a kiesô termelési
az üzemek gôz- és villamosenergia-szükség-
be, és növekvô mértékben kezdett hulladék-
A beérkezô villamos energiát a három
idô minimalizálása. A tevékenység szakmai
letének kielégítését.
hôhasznosítással saját gôztermelést megva-
fogadóállomás transzformátorai alakítják át
területei a gépészet, a villamos-karbantartás,
lósítani. Ugyanakkor az energiaköltségek
6 KV-os feszültségszintre. Ezen túlmenôen
az irányítástechnika és az építmény-karban-
csökkenthetôségének korlátot szab az, hogy
a finomító gôzturbinái is termelnek kisebb
tartással kapcsolatos munkák.
a finomító viszonylag nagy területen fekszik,
mennyiségû elektromos energiát.
finomítói
berendezések
biztosítása,
rendelkezésre
illetve
és a hosszú ellátó csôrendszereken bizonyos mértékû veszteség elkerülhetetlen. Az energiaellátásban kiemelt hangsúlyt kap az ellátás biztonsága, hiszen egy esetleges üzemzavar – azon kívül, hogy komoly fennakadást okozna a komplex finomítói folyamatokban és termelés-kieséssel járna – a berendezéseket is károsíthatja. Az elmúlt 30 évben Gôzfogadó állomás
mindössze három jelentôsebb teljes áramki-
Noha az egyre korszerûbb technológiák
maradás volt a finomítóban. A legfontosabb
Villamosenergia-fogadóállomás
fajlagos
fogyasztók, így az irányítástechnikai és a villa-
A finomító gôzfelhasználásának egy része
energiafelhasználás javult, az újabb és újabb
mosenergia-ellátó rendszer védelmi, mûköd-
ugyancsak a Dunamenti Erômûtôl érkezik
üzemek összességében folyamatosan növelték
tetô és jelzô áramköreinek szünetmentes
csôvezetéken, de a felhasználásnak ma már
bevezetésének
köszönhetôen
a
Karbantartó mûhely az 1980-as években
üzemzavar
Már az elsô üzem, az AV-1 indulása elôtt,
A 2002-ben kidolgozott finomítói karban-
A biztonságtechnika alapelve a megelôzés.
1963-tól egy kis létszámú csoport megkezdte
tartási stratégia a megelôzésre, illetve a kar-
Ezt már a finomító tervezésekor figyelembe
az üzemfenntartáshoz kapcsolódó feladatok
bantartási tevékenységeken belül a több évre
vették: az üzemeket egymástól viszonylag
ellátását. Ebben a korszakban a termelôüze-
elôre
távol telepítették, így csökkentve egy esetleges
mek – az akkor elfogadott gyakorlatnak
a hangsúlyt. Ugyanebben az évben indult
megfelelôen – évenként álltak le nagyjavításra.
be a nagyleállások projektrendszerben való
Néhány éves tapasztalat alapján, továbbá
megvalósítása. Az ekkor létrehozott központi
a felhasznált anyagok, illetve az alkalmazott
nagyleállás-iroda feladatai a felkészüléstôl
diagnosztikai és korrózióvédelmi módszerek
tervezett
nagyleállásokra
helyezi
tûz továbbterjedésének lehetôségét.
a pénzügyi értékelésig tartó komplex munka-
Karbantartási munkálatok
korszerûsödésével a Dunai Finomító – a hazai
folyamat valamennyi elemére kiterjednek.
kôolaj-finomítók közül elsôként – áttért
A MOL Rt. stratégiájával összhangban, a
a kétéves nagyleállási ciklusra. Központi kar-
hatékonyságjavítás érdekében az 1990-es
nyességét legmegfelelôbben a termelôüzemek
bantartó mûhely létesült és további területi
évek elején elkezdôdött a nem alaptevékeny-
százalékban kifejezett mechanikai rendel-
mûhelyek mûködtek a finomítóban. A munkák
séghez kapcsolódó tevékenységek leválasz-
kezésre állása és a két meghibásodás közt
csúcsidejében közel nyolcszáz vállalati dolgo-
tása és kiszervezése, mely folyamat a karban-
eltelt idô mutatja. Elôbbiben – a Solomon
zó – az összes alkalmazotti létszám kb. egy-
tartási szervezetben és munkavégzésben is
Associates 2002-es értékelése szerint –
negyede – végzett karbantartási tevékenységet.
változásokat eredményezett. Kezdetben elsô-
a százhalombattai finomító a felmérésben
sorban a speciális szaktudást nem igénylô
részt vevô több mint száz finomító élme-
tevékenységek
zônyébe tartozik.
kihelyezése
történt
meg.
A
karbantartási
tevékenység
eredmé-
Gázkoncentráció mérése
Az 1990-es évek során a Finomítás területén hat, 100 százalékban MOL-tulajdonú karban-
Az üzemek kiépülésével, az egyre fejlettebb
Biztonságtechnika
tartó cég jött létre.
technológiák alkalmazásával párhuzamosan
2001-ben az átalakítások fontos lépése volt a karbantartás-irányítási feladatok pontos
nôtt a vállalat biztonságtechnikai és tûzvétûz-
delmi színvonala. A védôruhák és egyéb
meghatározása és az e tevékenységet végzô
és robbanásveszélyes tevékenység. Az üzemel-
védôeszközök használata, a legmagasabb
kis létszámú egység létrehozása. A központi
tetés során a kockázat minimálisra történô
tûzveszélyességi kategóriába tartozó üze-
karbantartási szervezet célja, hogy a finomító
csökkentése érdekében szigorú biztonsági
mekbe telepített gázkoncentráció-mérô mû-
eszközeinek mûszaki rendelkezésre állását
intézkedésekre van szükség.
szerek, tûzoltó gôzrendszerek, habelárasztó
A
kôolaj-finomítás
fokozottan
és megbízhatóságát a mindenkori piaci, illetve
berendezések növelték a megelôzés, illetve
termelési
szinten
a tûzoltás hatékonyságát. Az esetleges bal-
biztosítsa. Négy karbantartó leányvállalat
esetek sérültjeinek ellátására jól felszerelt gáz-
melynek
ugyanezen évben történt összevonásával
mentô és elsôsegélynyújtó szolgálat létesült.
keretében rendszeres szakmunkáscserékre
egy úgynevezett egy-szervizcég jött létre,
Az elmúlt tíz évben jelentôs fejlesztések
került sor, illetve munkacsúcsok esetén
amely egy hosszú távú szerzôdés alapján vala-
történtek a tûzjelzô hálózat és a tûzvédelmi
kisegítették egymást a szolgálathoz tartozó
mennyi felmerülô finomítói karbantartási
beruházások rekonstrukciójára, illetve álta-
vállalatok.
munka elvégzéséért átfogóan felel.
Karbantartási munkálatok
1979-ben a DKV csatlakozott a KGSTországok
Javító
Szolgálatához,
igényeknek
megfelelô
Korszerû tûzoltóautó
lában
a
mûszaki
biztonság
növelésére.
meg-
A finomítók összehasonlítására gyakran hasz-
elméleti és gyakorlati felkészítésére. A 2003
osztására. A finomítói fejlesztések ugyancsak
nált mutatószám az ún. Nelson-index, amely
októberében a környék civil lakosságával
összehangoltan történnek.
a kôolaj-feldolgozás mélységét, vagyis a finomítók
A finomító nagy figyelmet fordít a dolgozók
valamint
a
szakmai
tapasztalatok
közösen megrendezett katasztrófa-elhárítási,
komplexitását tükrözi. A Dunai Finomító Nelson-
illetve tûzoltási gyakorlat bebizonyította,
A finomító legfontosabb adatai
indexe 10,6, ami a régióban igen magas, csak
hogy Magyarország eleget tesz a súlyos ipari
Terület: 800 hektár
a MOL-csoport részeként mûködô pozsonyi
balesetek elhárítására, illetve e munkálatok
Üzemek száma: 49
finomító rendelkezik ennél nagyobb értékkel.
Desztillációs kapacitás: 8,3 millió tonna/év Feldolgozott kôolaj: 6,3 millió tonna (2004) Feldolgozott egyéb alapanyag: 0,7 millió tonna (2004)
Tûzoltási gyakorlat
Saját termelésbôl származó termékértékesítés:
Az országban egyedülállóan nagy teljesít-
6,4 millió tonna (2004)
ményû habbal oltó tûzoltó gépjármûveket
Az
és habvízágyúkat szereztek be. A Dunai
tanúsítvány megszerzésének éve: 1994
Finomító
tûzvédelmi
feladatait
szerinti
minôségbiztosítási
A régió finomítóinak Nelson-indexe
rendszer tanúsítvány megszerzésének éve: 2003
az 1995-ben alapított – 82%-ban a MOL Rt., Tûzoltási gyakorlat
A finomító 1990 óta rendszeresen értékelteti magát az amerikai Solomon Associates elemzôés tanácsadó cég által kétévente végzett fel-
donában levô – Finomító Erômû Tûzvédelmi
lehetô
Egyesülés, részben pedig a MOL Rt. 132 fôs,
vonatkozó
nem fôállású létesítményi tûzoltósága látja el.
SEVESO II. irányelv követelményeinek.
leghatékonyabb európai
megszervezésére
uniós,
úgynevezett
A finomító ma A Dunai Finomító ma a MOL-csoport Termékelôállítás és Kereskedelem Diviziója
megítélni
mérésben. A legutóbbi, a 2002-es adatok alap-
bonyolult és szubjektív elemektôl sem mentes
ján készült tanulmányból kitûnik, hogy a finomí-
dolog. Vannak azonban olyan jellemzôk,
tó pénzügyi mutatói nyugat-európai társaival
amelyek alapján reális képet kaphatunk.
összehasonlítva is kimagaslóak. (A brit Wood
Kapacitását tekintve a Dunai Finomító régi-
Mackenzie elemzôcég a 2002. évi nettó ered-
ónkban a nagy finomítók közé tartozik. Ennek
mények alapján 99 vizsgált olajtársaság közül
a fajlagos anyag-, energia- és munkaerô-
az elsô helyre sorolta a MOL Rt.-t.) Kitûnô
szükséglet szempontjából meghatározó jelen-
osztályzatot kapott a finomító a mechanikai
tôsége van.
rendelkezésre állásra is, ugyanakkor a fajlagos
Egy
finomító
korszerûségét
szervezetének
karbantartási és energiaköltségek az átlagosnál
részeként mûködik. A finomító tevékenységét
magasabbak. Nemzetközi összehasonlításban
összehangolja a csoport többi termelô-
viszonylag alacsony a finomító kapacitás-
üzemével: a Slovnaft pozsonyi finomítójával,
kihasználtsága, noha ennek mértéke 2000 óta
valamint a kôolaj-desztillációt már nem végzô
– a Zalai és a Tiszai Finomító leállításával – je-
Zalai és Tiszai Finomítóval. A Slovnafttal való
lentôsen javult. A Solomon jelentése azt is közli,
együttmûködés
nagyleállások
hogy a Dunai Finomító fajlagosan kb. háromszor
tervezésére, nem tervezett leállások esetén
annyit költött beruházásokra 1999–2002-ben,
(TKD)
Katasztrófavédelmi gyakorlat
9002
Az ISO 9001:2000 szerinti minôségirányítási
részben
18%-ban pedig a Dunamenti Erômû Rt. tulaj-
ISO
integrált
Finomítás
kiterjed
a
egymás anyagáramokkal való kisegítésére,
A Slovnaft pozsonyi finomítója
mint egy átlagos nyugat-európai finomító.
„A finomítósok” A DVK megalakulását követôen a finomító személyi állományának bázisát a magyar olajipar más vállalataitól érkezett mûszaki és adminisztratív dolgozók képezték, de sokaknak ez volt az elsô munkahelye, így a dolgozók átlagéletkora ekkor kifejezetten alacsony volt.
Kállai Gyula miniszterelnök bejegyzése egy brigádnaplóban
A mûködés elsô évtizedeiben a növekvô számban szükségessé váló mûszaki szakem-
és személyes felajánlásoknak, illetve teljesí-
berek nagyobb hányadát társadalmi ösztöndí-
téseknek, az akkori üzemi eseményeknek –
jak útján biztosította a vállalat, emellett nagy
a sikereknek és problémáknak egyaránt –,
súlyt helyezett az iparitanuló-képzésre és
a közös színházlátogatásoknak és kirándulá-
a munkavállalók továbbképzésére is. A szak-
soknak. A brigádok rendszeresen végeztek
mai munkavállalói utánpótlás biztosítására
társadalmi munkát is. Az akkori szokásnak
az 1970-es évek elején két „kihelyezett
megfelelôen a Dunai Finomítóban látogatást
technikum” (egy vegyipari-gépészeti és egy
tett vezetô politikusok néhány soros beírása is
vegyipari) kezdte meg mûködését Száz-
olvasható egyes brigádnaplókban. Az 1975-tôl
halombattán. 1975-tôl, a Dunai Kôolaj címû
havonta megjelenô „Dolgozók Lapja” beszá-
végrehajtott
kiadvány megjelenésétôl a DKV komoly szak-
molókban és riportokban tájékoztatást adott
ményeként a Dunai Finomító a MOL Rt.
ôrzés-védelem, karbantartási szolgáltatás,
mai mûhellyé is vált.
a DKV eredményeirôl, terveirôl és problémá-
Finomítás részévé vált, és számos olyan
szennyvízkezelés és hulladékégetés stb.)
iról, illetve rövid híreket közölt a város életébôl
feladatot, amelyeket korábban a DKV-n belül
jelentôs
(„Százhírhalom”).
végeztek, ma már más szervezetek látnak el
Mindezek következtében a Finomítás szer-
dolgozói szociális ellátásáról. A finomító
(pl. logisztika, IT, tervezés és kontrolling,
vezetén belül Százhalombattán dolgozók
területén orvosi rendelô, munka-egészség-
humán támogatás). A változások másik
száma 1145-re csökkent.
A DKV megalakulásától kezdve az iparági átlagot meghaladó színvonalon gondoskodott
ügyi és pszichológiai laboratórium és három üzemi étterem létesült. A vállalat saját óvodá-
A létszám és a szervezet alakulása
A vállalat szervezeti modellje az 1980-as években
Az 1990-es évek elejétôl több lépcsôben szervezeti
változások
lényeges irányát az képezte, hogy a nem
val és két balatoni üdülôvel rendelkezett, a Duna-parti vízi sporttelep nagyrészt a dol-
A vállalati létszám a termelés megindulásá-
gozók munkájával épült. Vállalati könyvtár
nak évében, 1965-ben már meghaladta
és színházterem szolgálta a közmûvelôdést,
az 1600 fôt, majd, ahogy újabb és újabb
a Dunai Kôolaj Sportkör pedig sportolási
üzemeket adtak át, tovább nôtt. A legtöbben,
lehetôséget biztosított.
mintegy
3600-an
1974-ben
dolgoztak
A korszak jellegzetes tevékenységi formája
a vállalatnál, majd kisebb csökkenés után
volt a szocialista brigádmozgalom. A meg-
a nyolcvanas években 3000 körül stabilizáló-
ôrzött brigádnaplók tanúi az akkori csoportos
dott a létszám.
ered-
A Finomítás jelenlegi szervezeti modellje
alaptevékenységekhez (étterem
üzemeltetése,
részét
a
tartozó
feladatok
anyagmozgatás,
társaság
kiszervezte.
A Dunai Finomító kapcsolata Százhalombattával
munkaerôre volt szükség. A városban (a gyor-
kiegészült. 1971-tôl – akkor az osztályon
Hivatás és tapasztalat
egyedüli mérnökként – igen fiatalon feladatul
san fejlôdô település 1970-ben kapott városi rangot) lakótelep és több munkásszálló, továb-
Mikor jöttek Százhalombattára
kaptam az új villamoslétesítmények üzembe-
bá szociális és kommunális létesítmény épült,
és melyek voltak a kezdeti évek
helyezését, amit egészen az 1990-es évek
amihez a Dunai Finomító jelentôs anyagi
feladatai, tapasztalatai?
közepéig végeztem.
Bár a százhalom-
Kalmár László: 1965-ben végzett techni-
Mikor és milyen területeken töltöttek
battai finomító jelen-
kusként léptem be a Dunai Kôolajipari Válla-
be vezetôi feladatokat?
leg is a környék leg-
lathoz. Munkámat – mint sokan mások –
nagyobb munkáltató-
az AV-1 üzemben kezdtem, ahol segéddesztil-
Kalmár László: 1973-ban az AV-2 üzem-
ja, ma már kisebb
latôrként egy 12-13 fôs mûszakban dolgoztam.
vezetô-helyettese, a Veszprémi Vegyipari
a hatása a város
Elsô
tanulnom”
Egyetem levelezô tagozatának elvégzését
életére. A hangsúly
az üzemet: a technológiát és a fizikai rend-
követôen 1978-ban az A-4 üzemvezetôje
most a városvezetés-
szereket. Sokorai István, az akkori üzemvezetô
lettem. 1992-ben Kántor László utódaként
sel, a lakossággal
kéthetente szigorúan, következetesen vizsgáz-
a desztillációs üzemcsoport vezetésére kap-
és a civil szervezetekkel való jó kapcsolat
tatott bennünket. Nehéz feladat volt a fûtôola-
tam megbízást, amely egység tevékenysége
kialakításán és fenntartásán van. A Finomítás
jok keverése is (különösen a téli idôszakban),
késôbb a bázisolajgyártással is kiegészült.
A DKV – a szomszédos hôerômûvel együtt
vezetése rendszeresen tájékoztatja eredmé-
ami akkor az üzemközi tartályokban történt,
2002-ben az akkor megalakult nagyleállás-
– évtizedeken keresztül jelentôs hatással volt
nyeirôl és a jövôre vonatkozó terveirôl az
gôzdugattyús szivattyúkkal. A mai helyzettel
projekt-iroda, majd 2004-ben a maradékfeldol-
Százhalombatta fejlôdésére és mindennapi
érdekelteket. A MOL Rt. anyagilag támogatja
összehasonlítva sokkal több manuális munka
gozás-üzemcsoport vezetôje lettem.
életére. A folyamatosan bôvülô finomító
a település szociális-, kulturális- és sportéletét.
volt ebben az idôszakban.
Kántor László: 1972-ben az AV-1 üzem,
Kántor
1964-tôl – veszprémi
majd 1975-ben az akkori fejlesztések ered-
egyetemistaként – a DKV ösztöndíjasa voltam,
ményeként létrehozott aromás-üzemcsoport
és 1968-ban lettem a vállalat alkalmazottja.
vezetésére kaptam megbízást. 1985–1992
Az akkor új AV-2 üzemben kezdtem elvileg,
között a desztillációs-üzemcsoportot vezet-
a gyakorlatban Érszegi Andor termelési
tem. 1992-ben termelési fôosztályvezetô,
fôosztályvezetô átirányított, hogy „kis idôre
majd 1994-ben a Dunai Finomító fômérnöke
segítsek ki” a diszpécsereknél. Közel 4 évet
lettem. 2004 januárja óta a Slovnafttal történt
töltöttem ezen a területen. A finomító teljes
integráció után a Finomítás magyarországi
tevékenységére rálátásom volt, amibôl nagyon
területi vezetôje (site manager) vagyok.
sokat lehetett tanulni.
Kovács Árpád: 1976 és 1998 között a villa-
Kovács Árpád: Az egyetem elvégzése után
mos-üzemcsoport vezetôje voltam. 1998-ban
1969-ben kerültem Százhalombattára. Elôször
a Dunai Finomító energiaszolgáltatási veze-
a 621 j villamos-fogadóállomásán kezdtem dol-
tôje lettem, mely feladat a villamosenergia-
gozni, és munkaköröm hamarosan a villamos-
és gôzellátáson kívül a szennyvíztisztítási és
védelmi és automatikamûhely vezetésével is
hulladékégetési tevékenységet, az iparivíz-,
támogatást nyújtott.
Százhalombattai lakótelep
üzemeltetéséhez
egyre
Százhalombattai utcarészlet
nagyobb
számú
lépésként
„meg
László:
kellett
valamint az iparigáz-ellátást is magában
összevonását – akkor ugrásszerû minôségi
Kovács Árpád: Ahogy nôtt a finomítói üze-
munkatársaknak is szükséges az idôszakos
foglalja az általános energiagazdálkodási
fejlôdést jelentett és új munkakultúrát hozott.
mek száma, úgy bôvült az energiaellátó rend-
területi munkavégzés, hogy helyismeretüket
feladatokon túlmenôen. 2001-tôl ezen fel-
Nagy kihívást és újszerû munkát jelentett 2002-
szer, amihez tartozó egységeknek elôbb kel-
napra készen tudják tartani.
adataim a MOL Rt. valamennyi finomítójára
tôl a nagyleállási projektek irányítása, amikor is
lett elkészülniük, mint maguknak a termelô-
Kántor László: Kalmár Lászlóhoz hasonló
kiterjednek.
a mûszaki tevékenységen kívül feladatommá
üzemeknek. Emellett átlagosan 8-10 évente
véleményen vagyok. Az általa elmondottakat
vált a pénzügyi tervezés és értékelés, valamint
szükségessé vált a fôegységek bôvítése.
azzal egészítem ki, hogy az elmúlt évtizedek
Pályafutásuk több évtizede alatt
a külsô partnerekkel történô tárgyalás is.
Sikerként nevezném meg a régi 621 j
gyakorlati tevékenysége során „megtanultunk
melyek voltak a legérdekesebb,
Kántor László: Az aromás üzemcsoport
fogadóállomás 1983-ban, a katalitikus krakk
félni, hogy soha ne ijedjünk meg”. Minden-
legeredményesebben ellátott feladatok?
1975-ben történt létrejötte utáni néhány év
üzem elkészültét megelôzô teljes rekonstruk-
kinek nagyon jól kell ismernie a saját
egy „nagy idôszak” volt. Ekkoriban számos
cióját, amit folyamatos üzemelés mellett,
munkaterületét, és bíznunk kell egymásban.
Nehéz lenne egy-egy
diplomadolgozat készült a velünk szoros és
üzemzavar nélkül hajtottunk végre. Ekkor
Ettôl elválaszthatatlanul fontos az ellenôrzés
konkrét munkát megnevezni. Nagyon sok
igen jó kapcsolatban álló Veszprémi Vegyipari
történt – a magyar ipari vállalatoknál elsôként
is, mivel emberek vagyunk, ezért tévedhetünk,
üzem indításának elôkészítésében, illetve
Egyetemen egyedi aromások, maleinsav-an-
– a SCADA felügyelô rendszer létesítése, ami
és a technika is „hibázhat”.
a konkrét üzembe helyezésben és számos
hidrid, almasav témakörben. Ezen túlmenôen
számítógépes telemechanika segítségével
Kovács Árpád: A Dunai Finomító energiael-
üzem rekonstrukciójában részt vettem, ami
a KGST-n belül – akkori mércével mérve – sok
valós információk folyamatos rendelkezésre
látása terén az 1960-as évek iparpolitikája
sok tanulással és késôbb jelentôs felelôs-
színvonalas konferenciát rendeztek az aromás-
állását tette lehetôvé. Végül „korszakos ered-
a DKV és a DHV együttmûködését kiinduló
séggel járt. Mégis kiemelem az AV-2 üzem
és olefintermékek témakörében, melyek szer-
mény”-nek tartom a szennyvízkezelô és hul-
feltételként kezelte. Azóta nagyon sok vál-
1984-ben történt rekonstrukcióját, amikor
vezésében aktívan részt vettünk és számos
ladékégetô rendszer 2005-re megvalósult
tozás történt: tulajdonosváltások, a fûtôolaj –
elsôként építettünk be korszerû számítógépes
elôadást tartottunk. Nagy elôrelépést jelentett
átfogó fejlesztését, aminek révén a Dunai
mint a villamosenergia termeléséhez szük-
DCS-vezérlést. Ez az új irányítási rendszer –
az 1990-es évek végén az újdonságot jelentô
Finomító teljesíteni képes az Európai Unió
séges energiahordozó – szerepének meg-
ami lehetôvé tette az AV-1 és az AV-2
korszerû DCS-rendszerek elterjesztése, a
szigorú kibocsátási határértékeit.
szûnése stb. Ma a világon már alig mûködik
Kalmár
László:
finomítói információs
olyan finomító, amelynek nincs saját energia-
rendszer létrehozása,
Mit tartanak fontosnak
termelô rendszere. Úgy gondolom, enélkül
amely
a Dunai Finomító további fejlôdése
a Dunai Finomító sem lehet teljes.
egy
finomí-
tóban hasonló jelen-
és jövôje szempontjából?
tôséggel bír, mint vál-
Kovács Árpád, Kalmár László és Kántor László még az 1960-as években kerültek a vállalathoz, és jelenleg is aktív vezet ô i a Dunai Finomítónak
lalati szinten a vezetôi
Kalmár László: A mai korszerû irányítás-
információrendszerek
technika rendelkezésre állása mellett is
alkalmazása. Errôl a
fontosnak
komoly bázisról már
megfelelô üzemi ismeretekkel és tapasztala-
könnyebben és gyor-
tokkal rendelkezzenek. Régen sokkal több
sabban ment a „vir-
üzemzavar volt, amibôl sokat tanultunk. Ma
tuális finomító” kiala-
szerencsére ezek elôfordulása lényegesen
kítása.
ritkább, ugyanakkor életszerû gyakorlatokkal
tartom,
hogy
munkatársaink
szükséges az ezekre való felkészülés. A mûszertermekben dolgozó vezérlô beosztású
A MOL DUNAI FINOMÍTÓ TECHNOLÓGIAI FOLYAMATA - 2005 SAJÁT
FÛTÔGAZ
KEVERÉS
PB PROPAN PROPILÉN AUTÓGAZ n-BUTAN
FÁKLYAGÁZ METANOL
HASZNOSÍTÓ FÖLDGÁZ KÖZPONTI GÁZ-
ETANOL
ETANOL
FELDOLGOZÓ CSEPPF. GÁZ
FÖLDGÁZ ADALÉKOK
ETBE
FUMÁRSAV
ÉS
MENTESÍTÔ
K. BENZIN IZOMERIZÁLÓ
i-PENTÁN SPEC.OLDÓSZEREK n-HEXÁN
BENZINREFORMÁLÓ 3
2 C8 FRAKCIÓ
SPEC. BENZIN GYÁRTÁS
OLEFIN TELÍTÉS
Adalékok
GACS BENZIN KÉN-
BENZINFRAKCIONÁLÓ
MENTESÍTÔ
EGYEBEK
FUMÁRSAV
ALKILÁLÓ
BENZIN KÉN-
"BT" FRAKCIÓ
MALEINSAV
FRAKCIONÁLÓ
FRAKCIONÁLÓ
BENZINREFORMÁLÓ 4
PETRÓLEUM
MSA
MSA
MEROX ÉS
PB KÉNMENTESÍTÔ
BENZIN KEVERÔ ÉS TAROLÓ
MOTORBENZINEK
BENZIN
3
VEGYIPARI BENZIN
REDESZT.
BENZOL TOLUOL o-XILOL 1
"BT" frakció
ATMOSZPENTÁN-
FÉRIKUS BENZIN KÉN-
MENTESÍTÔ
EXTRAHÁLÓ
PETRÓLEUM
MENTESÍTÔ
ÉS
O-XILOL XILOL ELEGY AROMATOL
XILOLIZOMERIZÁLÓ
AROMÁS
SPEC. OLDÓSZEREK SUGARHAJTÓMÛ ÜZEMANYAG
HIDROGÉNEZ?
4 VÁKUUM HAZAI ÉS IMPORT
KÔOLAJ GAZOLINOK
DESZT.
GAZOLAJ
1-2-3
KÉNMENTESÍTÔ 1,3 PARAFFINMENTESÍTÔ
Adalékok GÁZOLAJ KEVERÔ ÉS TÁROLÓ
TÜZELÔOLAJOK GAZOLAJOK
ÉS VÁKUUM DESZT. 4
MEROX HAZAI KRAKK ALAPANYAG
BENZIN KÉNMENT. 5
KATALITIKUS KRAKK
KEZELÔ
KÉNKINYERÔ METANOL
TAME
3-4-5
KÉN
C8 frakciÛ FÖLDGÁZ ROG
HIDROGÉN GYÁR 1,2
GACS GACS REDESZT.
PARAFFINGYÁR
PARAFFIN HIDROGÉNEZÔK
NMP OLDÓSZERES KENÔOLAJ EXTRAHÁLÓ
ASZFALTMENTESÍTÔ
1-2
DEZODORÁLÓ KONTAKTFINOMÍTÓ KISZERELÉS
PARAFFINOK
KENÔOLAJ KEVERÉS KISZERELÔ
BAZISOLAJOK
MEK OLDÓSZERES PARAFFINMENTESÍTÔ 1-2
KENÔOLAJ
MIKROPARAFFIN
HIDROGÉNEZÔ
C3 elegy FCC-tıl
VISZKOZITÁS TÉRÔ
CSEPPF. GÁZ MEROX ÉS FRAKCIONÁLÓ
ISZAP-
ATM. DESZT.
LEVÁLASZTÓ KOKSZ
KÉSLELTETETT KOKSZOLÓ SAJÁT
FÛTÔOLAJOK
BITUMEN F⁄VATÓ ÉS KEVERÔ
BITUMENEK VESZTESÉG
