Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

2010/6

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az új parlament a várakozásnak megfelelően intenzív munkába kezdett. Több jelentős törvénymódosítás is elfogadásra került az elmúlt két hónapban. A szolgáltatási területünket érintően a leginkább várt jogszabály a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag, melyet a parlament 2010. július 23-án fogadott el, a köztársasági elnök augusztus 13-án írta alá, a Magyar Közlöny 132. számában jelent meg, a 2010. évi XC. számú törvény alatt. A parlamenti jóváhagyással egyebek között adó- és járulékmentessé vált a háztartási munka, csökkent a társasági adó, a közszférában bevezetésre került a bérplafon, és 98 százalékos adóval sújtják a végkielégítéseket. Az egyszerűsített foglalkoztatás folyamatos témát ad hírleveleinknek, az új kormányzat első lépései között módosította az ezzel kapcsolatos szabályozást, a legfontosabb változásokat közzé tesszük. A Magyar Közlöny 129. számában megjelent a sporttal összefüggő egyes törvények

ALFA HÍRLEVÉL 2010/6

módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény, amely többek között adómentességet biztosít a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50.000 Ft értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegyre, bérletre. Hírlevelünkben tehát az alábbi témakörökkel foglalkozunk: - Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról - Az egyszerűsített foglalkoztatás legújabb szabályai - Egyebek - Sporttal összefüggő törvények módosításáról - A keresőfoglalkoztatást folytató nyugdíjasokra vonatkozó szabályok 2010. évben - Munkába járás – hétvégi hazautazás - Iskolakezdési támogatás - Jogszabálykalauz 2010/június-júliusaugusztus

1

I. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

A terjedelmes, egyebek mellett pénzügyi tárgyú és adójogszabályokat, de még a Munka Törvénykönyvét is módosító gazdasági és pénzügyi törvénycsomag, melyet a parlament a 2010. évi XC. törvényben „Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” címmel fogadott el, 2010. augusztus 13-án jelent meg a 131. sz Magyar Közlönyben. A csomagban a jogalkotó több területen hajtott végre jelentős módosítást, az alábbiakban a szolgáltatási területünket érintő változásokkal részletesebben foglalkozunk, és megemlítjük az egyéb fontosabb változtatásokat is. Adó- és munka

járulékmentes

háztartási

Augusztus 15-től adóvalamint járulékmentessé vált a háztartási munka. A természetes személyek számára végzett lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés és kertgondozás tartozik ide, amennyiben ezt természetes személyek nem vállalkozóként végzik. E tevékenységekkel kapcsolatban sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség, a foglalkoztatottak ennek következtében társadalombiztosítási ellátásra sem jogosultak. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként


havonta befizessen 1000 forint regisztrációs díjat (az utóbbira vonatkozó rendelkezéseket szeptember 15-től kell alkalmazni). A háztartási munka megváltozott szabályairól részletesebben a III. fejezetben írunk. A közszférában 98 százalékos különadó a végkielégítésekre A közszférában foglalkoztatott magánszemélyek esetében bevezetésre kerül a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kifizetett juttatások 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó rész után 98 százalékos különadó. A rendelkezés a törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján, azaz 2010. október elsején lép hatályba, de rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Ez a szabályozás komoly alkotmányossági problémát vet fel, hiszen visszamenőlegesen határoz meg az érintettek részére jelentős fizetési kötelezettséget. Egyebekben az adót a kifizetőnek kell levonnia, bevallania és befizetnie. A kifizetőt a különadó-alap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. A különadó alapjába a bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része nem számít bele, a 60 napra számított összegből a 2 millió forint feletti összeg ugyanakkor adóköteles. A különadó a törvény hatályba lépését megelőzően kifizetett jövedelmekre is érvényes. A különadó fizetésére kötelezettek körébe tartoznak a költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemélyeken kívül az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személyeknél dolgozók is.

2

A különadó szempontjából rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel - különösen a munkabér, munkadíj, tiszteletdíj-, amely a magánszemélyt a jogviszonyra tekintettel meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára megilleti. A különadó a nem pénzben juttatott járandóságra is vonatkozik. Nem számít be ugyanakkor a különadó alapjába a jogviszony megszűnésének évére járó, szabadság megváltása címén járó juttatás, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom, illetve a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege. Kétmilliós bérplafon bevezetése közszférában dolgozók részére

a

Az új szabályozás szerint a közszféra munkavállalóinak havi munkabére az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra és a kormányhivatal alkalmazottaira is. A szabályokat a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek, illetmények a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bérplafon mértékére csökkennek. Megszűnt a nagy vagyontárgyakat terhelő adó

értékű

2010. január 01-i hatállyal lépett életbe a 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.) az egyes nagy értékű vagyontárgyakat


terhelő adóról. Ezáltal adóköteles lett az e törvény szerinti lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi. Az új változások érintették ezt a területet is, hatályon kívül került 2010. augusztus 16-ai időponttól a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény. Erről az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 33.§-a rendelkezik. Az új rendelkezés értelmében a Nért. szerint adóköteles légi jármű, vízi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi után 2010. évre bevallott adó második részletét nem kell megfizetni. Ha az adózó az általa 2010. évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, akkor a bevallott és a megfizetett adó különbözetét – az elévülési időn belül – legkorábban a törvény hatálybalépését követő naptól igényelheti vissza az állami adóhatóságtól. Figyelem! A Nért. hatályon kívül helyezése nem visszamenőleges, azaz az abban foglalt kötelezettségeket 2010. január 01. és 2010. augusztus 16. közötti időszak vonatkozásában teljesíteni szükséges! A Nért. bevallást pótolni, a már benyújtott bevallást – függetlenül attól, hogy más bevallással együtt, (személyi jövedelemadó bevallás, társasági adó bevallás, egyszerűsített vállalkozói adó bevallással), vagy önállóan került benyújtásra - helyesbíteni, önellenőrizni a 1042. számú nyomtatványon lehet az elévülési időn belül, 2015. december 31ig.

3

Például, a 0953-as bevallás pótlása esetén a 0953-as számú nyomtatvánnyal, míg a Nért. bevallást a 1042. számú nyomtatvány (figyelem! A legutolsó 9.0 számú verzió használata szükséges) önálló benyújtásával lehet pótolni. A 0953-as személyi jövedelemadó és a Nért. együttes bevallásának önellenőrzését, helyesbítését különkülön, a 0953-as és a 1042-es számú nyomtatványon lehet elvégezni. Személyi változások

jövedelemadót

érintő

Külföldi pénznemben szerzett jövedelem adózása 2010. augusztus 16-tól módosult a külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintra történő átszámításának szabályozása. A jogszabály szerint alapesetben bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Abban az esetben viszont, ha a bevétel adóelőleg levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a kifizető az adóelőleg megállapításához a bevétel forintra történő átszámítására a megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, EURO-ban megadott árfolyamot alkalmazza. Ez a választási lehetőség a magánszemély részére is fennáll. Új adómentes juttatás A jogszabály módosítja az szja törvény 1. sz. mellékletének 6.1. alpontját, ezáltal 2010. augusztus 16-tól adómentes az


elemi kár, katasztrófa esetén a károsultnak, a károsult munkáltatója által nyújtott segély, támogatás (így különösen a lakás helyreállítása, újjáépítése). Az átmeneti rendelkezésből adódóan az adómentességre vonatkozó jogszabályt 2010. január 1-jétől alkalmazni lehet. Csak emlékeztetőül: az szja törvény 3. §. 70. pontja alapján elemi kár az elemi csapás, így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy biológiai eredetű tűz okozta kár, amelynek igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv), vagy – ha nem rendelkezik tőle független szervezet által kiállított okmánnyal – a károsult által kiállított jegyzőkönyv szolgál. 500 millió forintos adóalapig százalékos társasági adó

10

A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez a jogszabály nem szab feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra. Az idei átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik teljesíteni tudják az ahhoz szükséges feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és megszűnnek

4

a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételek, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék az adó. Ingatlan bérbeadása A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is. Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az ÁFA fizetési kötelezettséget.

II. Az egyszerűsített foglalkoztatás legújabb szabályai

Örök témának bizonyul az elmúlt időszakban az egyszerűsített foglalkoztatás. Csak emlékeztetőül: 2010. április 01-től lépett hatályba a korábbi alkalmi munkavállalói könyvet megszüntető, az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét bevezető jogszabály (2009. évi CLII. törvény). Életének 4 hónapja alatt sok kritika érte az érintettek részéről, ugyanis úgy


találták, olyan szabályokat tartalmaz, amelyek rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást a hatálya alá tartozó területeken, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban.

2010. július 05-én fogadták el az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását. A 2010. évi LXXV. törvény a Magyar Közlöny 118. számában (2010. július 12.) jelent meg, az abban foglaltak 2010. augusztus 01-i hatállyal lépnek életbe. A módosítás célja, hogy életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályait a korábbi szabályokkal összhangban a mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi (turisztikai) idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni. A háztartási munkát és a közhasznú szervezet által létesített munkaviszony esetét kivette a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás fogalom köréből. Mivel partnercégeinknél alapvetően az alkalmi munka jöhet szóba, így alapvetően jelen tájékoztatásban erre vonatkozóan igyekszünk a lehető legteljesebb információkkal szolgálni. Létszámkorlát: Új elemként komoly létszámkorlátozást építettek be az alkalmi munkavállalás szabályai közé, azaz a törvény korlátozza, hogy egyszerűsített munkaviszony keretében egy naptári napon legfeljebb hány munkavállaló foglalkoztatható: A megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve

5

 az a munkáltató, aki az Mt. alapján főállású személyt nem foglalkoztat, legfeljebb 1 főt,  az a munkáltató, aki az Mt. alapján 1 – 5 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 2 főt,  az a munkáltató, aki az Mt. alapján 6 -20 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 4 főt,  az a munkáltató, aki az Mt. alapján 20 fő munkavállalónál többet foglalkoztat, legfeljebb a munkavállalói létszám 20%-át kitevő személyt foglalkoztathat foglalkoztatás keretében.

egyszerűsített

Az így meghatározott napi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató adott év napjaira egyenlőtlenül is felhasználhatja, az alkalmi munkára irányadó szabályok figyelembevételével, ám a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Időkorlátok: A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén az időkorlát 90 napról 120 napra emelkedik. Az alkalmi munka esetén maradt az 5 15 - 90-es szabály (azaz az alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat), de 2010. augusztus 01-től a 90 nap újraindul, nem kell figyelembe venni az előző időszaki napokat. Ha azonos felek idénymunkára és alkalmi munkára is kötnek egymással több munkaszerződést, úgy ezek együttes időtartama nem haladhatja meg a 120 napot egy naptári éven belül.


Amennyiben a munkáltató az idő-és létszámkorlátokat nem tartja be, úgy a

túllépés napjától a munkáltató nem alkalmazhatja munkavállalóira a kedvezményes közteherviselés szabályait, hanem az általános szabályok vonatkoznak rá. Egyéb korlátozás: Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300.000 forint vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az 500, illetve 1.000 forint összegű közteher és/vagy társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette. [Eft.11.§.(6) bek] Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony Alapvető változás a korábbi jogszabályhoz képest, hogy a foglalkoztatási jogviszony a munkáltató munkavégzés megkezdése előtti bejelentési kötelezettségének teljesítésével és nem a munkaszerződés megkötésével keletkezik. A munkaszerződést csak akkor kell írásba foglalni legkésőbb a munka megkezdéséig, ha a munkavállaló azt kéri. A munkaszerződésre vonatkozóan a törvény formaszerződést tartalmaz, mely Hírlevelünk mellékletében található. A törvény szabályozza, hogy az Mt. mely szabályai nem alkalmazhatók az egyszerűsített foglalkoztatás esetében:

6

a) a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79. § (4) és (6)–(7) bekezdése,

b) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83–83/A. §-a,

c) a munkaszerződés vonatkozó 84–84/A. §-a,

módosítására

o) a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló XII. fejezete.

Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén az előzőkön túlmenően

d) a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A–86/E. §-a,

a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidőkedvezményekre vonatkozó 137–140. §át,

e) a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105–106/B. §-a,

b) a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,

f) az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §a,

c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást,

g) a munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-a,

d) nem kell alkalmazni az Mt. 97–99. §ában rögzített, a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat.

h) a vasárnap történő munkavégzésre vonatkozó 124. § (1) bekezdése ÚJ PONT!, i) a szabadság kiadására vonatkozó 134. §-a ÚJ PONT!, j) a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. §-a k) az állásidőre vonatkozó 151. § (4) bekezdése ÚJ PONT!, l) a vezető állású vonatkozó X. fejezete,

Harmadik országbeli kizárólag mezőgazdasági keretében foglalkoztatható.

állampolgár idénymunka

A munkáltatónak meg kell győződnie a munkavégzés megkezdése előtt, hogy a munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotban van-e.

munkavállalókra

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

m) a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezete,

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke

n) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezete, valamint


7

 mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint,  alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1.000 forint. E közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha a) külföldi személy vagy b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy


c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül

más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt. Ellátásra való jogosultság Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra azonban jogosultságot szerez. (2) A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1.370 forint/nap, napi 1.000 forint közteher esetén 2.740 forint/nap. Bejelentési és bevallási szabályok

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé - a munkavégzés megkezdése előtt - bejelenteni a szükséges adatokat, ezek az alábbiak: a) a munkáltató adószáma, b) a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma, c) az egyszerűsített foglalkoztatás jellege, d) a munkaviszony napjainak száma (kivéve sms-ben történő bejelentés esetén, mert sms küldésével a munkáltató a bejelentés napjára eső bejelentési kötelezettségének tesz eleget).

8

A munkáltató bejelentési kötelezettségét – választása szerint – az ügyfélkapun történő előzetes regisztrálás esetén a) elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (ügyfélkapu) – 10T1042E jelű elektronikus adatlap (FIGYELEM! kereskedelmi forgalomban nem kapható, kizárólag az APEH honlapjáról tölthető le, mindig frissített verziót alkalmazzunk!) alkalmazása, b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon – 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon, vagy c) rövid szöveges üzenet (SMS) útján teljesítheti csak 2010. december 01-ét követően! A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség, a munkáltató csak a fent felsorolt lehetőségek közül választhat!!! Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén – a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül,vagy b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. Módosítás bejelentésére bármely módon lehetőség függetlenül attól, hogy a munkáltató eredeti bejelentési kötelezettségének milyen módon tett eleget, azaz pl. az ügyfélkapun keresztül


elektronikus űrlap kitöltésével bejelentésre került adatokat a munkáltató akár telefonon keresztül is módosíthatja, illetve visszavonhatja. (A bejelentett adatokban bekövetkezett változás ügyfélkapun történő bejelentésére is a 10T1042E jelű adatlap szolgál!) A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően a tárgyhót követő hó 12. napjáig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti, ezek:  magánnyugdíjpénztári tag foglalkoztatott után a 1003200006057770 számú, az „APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számla”,  a nem magánnyugdíjpénztári tag foglalkoztatott után a 1003200006057763 számú, az „APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számla”. Az adóhatóság a megfizetett közteher összegéből a) magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8%ot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, b) 21,9%-ot a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának, c) 1,4%-ot Alapnak és

az

Egészségbiztosítási

d) 6,8%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.

9

Bevallás szabályai: a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art.31.§-ának (2) bekezdése szerint elektronikus úton havonta – a tárgyhót követő hó 12. napjáig – a 1008-as számú nyomtatványon köteles teljesíteni. Azok az adózók, akik elektronikus bevallásra nem kötelezettek, papír alapú bevallást is benyújthatnak a 1008E számú nyomtatványon, szintén a tárgyhót követő hó 12. napjáig. (A bevalláshoz szükséges nyomtatvány a Magyar Postán szerezhető be, illetve az APEH internetes honlapjáról letölthető, és az internetes kitöltő-ellenőrző programmal kitölthető. A nyomtatvány elérési útvonala az APEH honlapján: „Letöltések>Nyomtatványkitöltő programok.) Foglalkoztathatósági vizsgálat: Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára a.) a munkáltató vagy

 az elhelyezkedni kívánó személy által választott, foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező háziorvos foglalkoztathatósági szakvéleményt állít ki a mellékletünkben is megtalálható kötelező formanyomtatványon. Igazolás kiadása az adókötelezettség teljesítéséhez: A törvényben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogíme, ugyanakkor nem kell alkalmazni az Art.46.§-ának azon előírását, hogy a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-ig összesített igazolást ad a magánszemély részére. START kártyára jogosultság:

kezdeményezésére kerül sor.

A tanulói, hallgatói jogviszony megszűnése után 2010. április 01-ét követően az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszony a START kártyára való jogosultságot nem zárja ki.

A foglalkoztathatósági vizsgálat tényéről

Átmeneti rendelkezések

b.) az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között elhelyezkedni kívánó természetes személy

 a munkáltatóval foglalkoztatásegészségügyi alapszolgáltatásra szerződött foglalkozásegészségügyi szolgáltató,  a foglalkoztatás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozásegészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, vagy


2010. évben a 2010. augusztus 01-i időpontot megelőzően alkalmi munkavállalói könyvvel vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszonyban eltöltött napok számát a 2010. augusztus 01-ét követően létesített egyszerűsített foglalkoztatás időtartamának számításánál nem kell számításba venni.

10

2010. augusztus 01-től egyszerűsített foglalkoztatásra csak a 2010. évi LXXV. törvény rendelkezési alapján van lehetőség. Kivétel: 2010. augusztus 01-i időpontot megelőzően egyszerűsített foglalkoztatás keretében közhasznú szervezet által létesített munkaviszony nem marad az egyszerűsített foglalkoztatás hatálya alatt, hanem 2010. augusztus 01-ét követően az Mt. hatálya alá tartozó, megszakítás nélkül fennálló munkaviszonynak tekintendő.

Az álláskeresési járadékban részesülő személynek nem kell bejelentenie a Munkaügyi Központ felé, ha alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt létesít. [Eft.23.§.b)]

III. Egyebek

Sporttal összefüggő törvények módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvénnyel kapcsolatos változások 2010. augusztus 01-től:

Az Flt. 58.§. (5) bek. n) pontja egységesen értelmezi az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt. Az Flt. szerinti alkalmi foglalkoztatás fogalma alatt érteni kell az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó összes munkaviszonyt, így a mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunkát és az alkalmi munkát. Az álláskeresési járadék megállapításánál nem vehető figyelembe a járadék folyósítása alatt végzett alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama, mint jogosító idő. [Flt.25.§.(6), Eft.17.§.(2)] Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetében nem kell szüneteltetni a keresetpótló juttatás, az álláskeresési járadék folyósítását. [Eft.23.§.b)]


A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkező 2010. évi LXXXIII. törvényt az Országgyűlés 2010. július 22-én fogadta el, a 129. számú Magyar Közlönyben jelent meg 2010. augusztus 10-én. E jogszabály bővítette az szja. törvény 1. számú mellékletében az adómentes juttatások körét. Így a természetbeni juttatások közül összeghatártól függetlenül adómentes a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea. Ez a rendelkezés 2010. augusztus 18-tól hatályos, de az adómentességet a hatálybalépést megelőzően elnyert díjakra is lehet alkalmazni a 2010. adóév vonatkozásában. Adómentes továbbá az ingyenesen vagy kedvezményesen a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50.000 Ft értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet. Az adómentesség a 2010. augusztus 10-ét követően megszerzett jövedelemre, juttatásra kell alkalmazni.

11

Háztartási munka Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló szakmai anyagunkban is említettük, hogy a háztartási munkát kivette a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás fogalom köréből. A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól a 2010. évi XC. törvény rendelkezik és 2010. augusztus 15. napjától lép életbe. Ennek értelmében a természetes személyek között háztartási munkára létesített jogviszony adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül. A törvény pontosan definiálja a háztartási munka fogalmát, s azt is, hogy mi az, ami nem minősül háztartási munkának: Háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Nem tekinthető háztartási munkának: - a fenti munkák elvégeztetése, ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi, - ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató - akár közvetve - mástól juttatásban részesül,


- ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál. Bejelentési kötelezettség Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a következő adatokat: - a foglalkoztató adóazonosító jelét, - a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, - a tényleges foglalkoztatás kezdő napját. A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét az alábbi módok valamelyikén teljesítheti: a) elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (ügyfélkapu) – kizárólag előzetes regisztráció esetén a 10T1043H jelű bejelentő lapon, b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon – 185-ös, helyi tarifával hívható számon, c) rövid szöveges üzenet (SMS) útján csak 2010. december 01-jétől. Fontos! A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség. A bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időre vonatkozik.

12

Ez azt jelenti, hogy ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést újra teljesíteni kell. (Pl.: a foglalkoztató 2010. augusztus hónapban háztartási alkalmazottat foglalkoztat, és ugyanezen személyt szeptember hónapban is foglalkoztatja. A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettséget mindkét hónapban különkülön teljesítenie kell.) Az adóhatóság felé teljesített bejelentés módosítására és visszavonására (pl.: a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén) a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség. Regisztrációs díjfizetési kötelezettség A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1.000,- Ft összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, és a háztartási munkára alkalmazott személy a Tbj. vonatkozásában nem minősül biztosítottnak. E jogcímen tehát egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak sem minősül a háztartási alkalmazott. A foglalkoztató a havi 1.000,- Ft összegű regisztrációs díjat az állami adóhatóság számlájára történő készpénzfizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg.


Adó és járulékfizetési, kötelezettség

bevallási

Foglalkoztató: Amennyiben a természetes személy munkáltató a háztartási alkalmazottját még a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenti, adó és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Háztartási alkalmazott: Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adóés járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, tehát a munkáltató mulasztása nem jelenti azt, hogy a fizetési kötelezettséget a háztartási alkalmazottnak kell teljesíteni. Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az Szja.tv.1 és a Tbj.2 rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetni. A foglalkoztató mulasztása esetén tehát az adót és a járulékokat az Szjatv. és a Tbj. általános szabályai szerint kell megfizetni az adott jogviszonynak megfelelően (például: munkaviszony, megbízás), azzal, hogy ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, az egyébként a magánszemélyt terhelő adót és járulékokat is a foglalkoztató fizeti meg.

13

Bevallás

Mulasztási bírság

Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli. Tehát háztartási munka végzése esetén a foglalkoztatónak nem kell "8-as" bevallást benyújtani, illetve a magánszemélynek sem kell az "53-as" bevallásban ezen keresetről számot adni.

A foglalkoztató 100.000,- Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a bejelentési, és a regisztrációs díjfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztja.

Igazolás kiadása A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Amennyiben a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti. A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni. A foglalkoztató által kiadott igazolásnak tartalmaznia kell: • a foglalkoztató adóazonosító jelét, • a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, • a tényleges foglalkoztatás kezdő napját, • a háztartási alkalmazott teljesített kifizetés összegét,

részére

• a kifizetés időpontját,

Átmeneti rendelkezések A háztartási alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos bejelentési szabályokat 2010. augusztus 15-étől, a regisztrációs díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket pedig 2010. szeptember 15-étől kell alkalmazni. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján háztartási munkára létrejött munkaviszonyhoz kapcsolódó közteherfizetésre vonatkozó rendelkezéseit 2010. augusztus 14. napjáig kell alkalmazni. A 2010. augusztus 15. napján illetve azt követő 45 napon belül háztartási munkára létrejött foglalkoztatásra az általános szabályok szerinti bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségek nem vonatkoznak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a munkáltató, aki 2010. augusztus 15-én vagy azt követően augusztus 31-éig bármely napon háztartási alkalmazottat alkalmaz, köteles a bejelentési kötelezettségnek eleget tenni, de a regisztrációs díjfizetési kötelezettséget csak 2010. szeptember 15-étől kell teljesíteni. Ebből következően az első regisztrációs díjfizetési kötelezettségnek először 2010. október 12-én kell eleget tenni.

• a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását, • a foglalkoztatás helyének címét, • a foglalkoztató és alkalmazott aláírását.

a

háztartási

A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.


14

A keresőfoglalkoztatást folytató nyugdíjasokra vonatkozó szabályok 2010. évben

a) Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjasok, korengedményes nyugdíjban részesülők esetében: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a szerint mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a „művész" nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi nyugdíjjárulék-alapot képező keresete nem éri el a minimálbér tizennyolcszorosát, azaz az ún. éves keretösszeget, 2010. évben 73.500 forint x 18 = 1.323.000 forintot, a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Az éves keretösszeg elérését - annak bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül - az érintett nyugdíjasoknak - a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető. Azok a nyugdíjasok, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, korlátozás nélkül végezhetnek munkát. b) Az irányadó nyugdíjkorhatárt még be nem töltött – egészségkárosodáson alapuló – saját jogú nyugellátásban részesülők keresetkorlátozásának 2010. évi szabályai: Rokkantsági, baleseti nyugdíjasok esetében:

rokkantsági

Amennyiben hat egymást követő hónap bruttó keresetének a havi átlaga meghaladja a folyósított rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a minimálbér összegét, a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni. A bruttó kereset számításánál az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységből származó keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni.

Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni. Nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását.


15

Rehabilitációs esetében:

járadékban

részesülők

Amennyiben három egymást követő hónap nettó keresetének a havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át, illetve ennek a nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a minimálbér összegét, a folyósítandó rehabilitációs járadékot 50%-kal csökkenteni kell. Amennyiben hat egymást követő hónap nettó keresetének a havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át, illetve ennek a nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a minimálbér összegét, a rehabilitációs járadékot meg kell szüntetni. A nettó kereset számításánál az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységből származó keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni.

Munkába járás – hétvégi hazautazás Korábbi hírleveleinkben részletesen foglalkoztunk a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló, 2010. május elsején életbe lépett 39/2010.(II.26.) kormányrendelet tartalmáról, és e jogszabály valamint a hatályos szja törvény 25. §. összefüggéseivel. A kormányrendelet a munkáltatók számára meghatározza a munkavállalóknak a munkába járással kapcsolatban kötelezően fizetendő költségek összegét.


E rendelet (3. § 3). bek.) értelmében a munkáltató köteles megtéríteni – a napi munkába járás hiányában – a hazautazással kapcsolatos költségtérítést a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-t, de legfeljebb azonban havonta 30 000 Ft-ot. Hazautazásnak minősül a tartózkodási helyről – munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 25. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, melyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti bérlet vagy utazási jegy ellenében legfeljebb a bérlet vagy jegy árát meg nem haladó értékben kap a magánszemély. Ez a rendelkezés viszont a rendelet által nevesített költségtérítésen felül a munkáltatónak lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató döntésétől függően a munkavállalónak adómentesen kifizethető legyen a bérlet vagy menetjegy teljes összege is, függetlenül attól, hogy annak összege meghaladja-e a havi 30 000 Ft-ot. Tehát, ha a munkáltató úgy dönt, hogy munkavállalóinak a hétvégi hazautazással kapcsolatosan felmerült bérlet vagy jegy árának teljes összegét megtéríti, akkor annak összegétől függetlenül a kifizetésre tekintettel sem a munkavállalónak sem a munkáltatónak adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

16

V. Jogszabálykalauz 2010/június-július-augusztus Magyar Közlöny 2010. évi 99. szám: 103/2010. (VI. 10.) a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, AB határozat az Országgyűlés 2009. december 14-ei ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény 30.§ (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapításáról és további rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatáról Magyar Közlöny 2010. évi 107. szám: 200/2010. (VI. 23.) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló Korm. rendelet 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 266/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2010. évi 109. szám:

Hatályos: 2010. 06. 24.

27/2010. (VI. 29.) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános KüM határozat Konferenciája 71. ülésszakán elfogadott, a munkaügyi statisztikáról szóló 160. számú egyezmény kihirdetéséről szóló 2010. évi XXXI. törvény 2. és 3. §-ainak hatálybalépéséről 28/2010. (VI. 29.) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános KüM határozat Konferenciája 81. ülésszakán elfogadott, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló 175. számú egyezmény kihirdetéséről szóló 2010. évi XXXII. törvény 2. és 3. §-ainak hatálybalépéséről Magyar Közlöny 2010. évi 118. szám: 2010. évi LXXV. az egyszerűsített foglalkoztatásról törvény

Hatályos: 2010. 08. 01., 2010. 07. 12., 2010. 12. 01.

Magyar Közlöny 2010. évi 121. szám: 2010. évi LXXVII. az egyenlő bánásmódról és az törvény esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról Magyar Közlöny 2010. évi 123. szám:

Hatályos: 2010. 07. 22.

(VII. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló Korm. 2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról.

Hatályos: 2010. 07. 23.

218/2010. 23.) rendelet


17

(VII. az egyszerűsített foglalkoztatásról Korm. szóló 2010. évi LXXV. törvény végrehajtásáról

Hatályos: 2010. 08. 01.

3/2010. (VII. 30.) az egyszerűsített foglalkoztatásból NGM rendelet származó jövedelem és közteher bejelentésére, befizetésére vonatkozó eljárási szabályokról Magyar Közlöny 2010. évi 129. szám:

Hatályos: 2010. 08. 01.

223/2010. 30.) rendelet

2010. évi LXXXIII. sporttal törvény törvények

összefüggő egyes Hatályos: 2010. 08. 18., az Európai módosításáról Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. naptól, 2011. 01. 01. Magyar Közlöny 2010. évi 132. szám 2010. évi törvény

egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú Hatályos: 2010. 08. 14., 2010. 08. XC. törvények megalkotásáról, illetve 15., 2010. 12. 01., 2010. 10. 01., módosításáról 2010. 08. 16., 2011. 01. 01., 2010. 08. 28., 2010. 09. 01., 2010. 09. 27., 2010. 08. 21.


18

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Recommend Documents