Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

2010/7

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az eddig megjelent hírleveinkben minden alkalommal igyekeztünk a lehető legrészletesebben tájékoztatást adni az éppen aktuális jogszabályi változásokról, elemzésekkel, saját véleményünkkel is kiegészítve. Úgy gondoljuk, hogy az eddigiekhez képest a mostani hírlevelünkben lesz a legnehezebb feladatunk átadni, értelmezni az elmúlt időszakban elfogadott jogszabályokat. Az új adócsomag az eddigiekhez képest szokatlan megoldásokkal, sok esetben a jogalkalmazók számára nehezen érthető megoldásokkal alakította át a 2011. évre érvényes adójogszabályokat. Az adócsökkentés és a hiánycsökkentés kettős szorításában megalkotott törvénycsomag legfontosabb vívmánya az egykulcsos - 16 százalékos - személyi jövedelemadó bevezetése, a családi adókedvezmények számottevő bővítése, az adóbevallás sokak számára jelentős leegyszerűsítése. A személyi jövedelemadó mellett több ponton változott a társadalombiztosítási ellátások

fedezetéről szóló szabályozás, a rehabilitációs hozzájárulás. Új intézkedésként jelenik meg a gyes-ről visszatérő és a korábban a helyettesítésére felvett munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása esetére bevezetésre kerülő tb. járulék csökkentés. Foglalkozunk még a magánnyugdíjrendszer napirenden lévő átalakításával is. Ebben a témában a napokban megszületett a sokakat érintő törvénymódosítás, terveink szerint hamarosan egy újabb hírlevélben közzé tesszük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Hírlevelünkben foglalkozunk:

az

alábbi

témakörökkel

- Az adó és járuléktörvények 2011. évi változásai - A különadó legújabb szabályai - A magánnyugdíjrendszer átalakításának folyamata - Jogszabálykalauz 2010/szeptemberoktóber-november

Minden kedves olvasónknak szeretetteljes, békés Karácsonyi Ünnepeket és sikeres, boldog Új évet kívánunk az ALFA-HUMAN Kft. minden munkatársa nevében! ALFA HÍRLEVÉL 2010/6

1

I. Az adó és járuléktörvények 2011. évi változásai

Elfogadásra került az adóés járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról rendelkező 2010. évi CXXIII. Törvény, mely 2010. november 24-én a Magyar Közlöny 177. számában jelent meg. A törvényhozás a csomagban sok területen hajtott végre jelentős módosítást, az alábbiakban a szolgáltatási területünket érintő változásokkal részletesebben foglalkozunk.

1. Személyi jövedelemadót érintő változások 1.1 Személyi alapja

jövedelemadó

összege,

2011. évben az adó összegét a minden jövedelemre vonatkozóan egységes, arányos adókulcs, a jövedelmekből továbbra is adóalapkiegészítéssel képzett és a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap, a bérjövedelmek adójából levonható adójóváírás, és az adókedvezmények érvényesíthetősége határozzák meg.



Az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja után 500 millió forint éves adóalapig 10 %, efölött 19 %, a vállalkozói kivétre és az osztalékalapra a 16 százalékos adókulcs az érvényes.

Az adó alapja A jövőben az egységes adókulcs miatt a jövedelmek összevonásának már nincs jelentősége, de a családi adókedvezményt és az egyes adókedvezményeket továbbra is az összevont adóalappal illetve annak adójával szemben lehet érvényesíteni. Az összevont adóalap részét képezi az adóalap-növelő összeg, mely a társadalombiztosítási járulék általános mértékének megfelelően kerül megállapításra, az adóalap-kiegészítés 2011. évben 27 százalék. Az adóalap-növelő összeg  2012. évben az adóalap-kiegészítés 50 százaléka;  2012. évet követően nulla. (29.§.(5). bek.)

Az egységes adókulcs bevezetése miatt az adóterhet nem viselő járandóságok technikai beszámítása szükségtelenné vált. Ezek a jövedelmek a jövő évtől egy kivételtől eltekintve adómentesek lesznek. A hallgatói munkadíj a jövőben munkaviszonyból származó jövedelemként lesz adóköteles jövedelem.

Az adó mértéke A törvény hatálya alá tartozó jövedelmek után az adó mértéke az adóalap 16 százaléka.

Adójóváírás

(8. § (1). bek.)

2011. évben továbbra is megmarad a bérjövedelemmel rendelkezők esetében az adójóváírás, habár az érvényesíthető mértéke csökken.

Kivétel:  Tartós befektetésből lekötés három év megszakításakor jövedelem után 10 %

ALFA HÍRLEVÉL 2010/7

származó, a után történő megállapított

A számított adót adójóváírás amely

csökkenti,

2

a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalapkiegészítés együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a jogosultsági határt, 2 millió 750 ezer forintot, vagy b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 210 ezer forinttal növelt összegét, azaz 3 millió 960 ezer forintot. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

Családi kedvezmény jogosultak köre A családi jogosult 

 

(33.§.)



1.2 Családi kedvezmény A jövő évtől a családi kedvezmény adóalapkedvezményként vehető figyelembe, a jelenlegi adókedvezmény helyett. A váltás azt az állami szerepvállalást támasztja alá, amely szerint az állam a gyermekek, eltartottak neveléséhez szükséges jövedelmet a családnál visszahagyja, nem adóztatja. Az adóalap-kedvezmény az összevont jövedelmek adóalapjából érvényesíthető. Családi kedvezmény mértéke A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.


kedvezmény

érvényesítésére érvényesítésére

az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot a vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, vagy szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja; a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal, hogy a jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Kedvezményezett eltartott -

-

-

az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

3

Eltartott - a kedvezményezett eltartott, - az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. Jogosultsági hónap az a hónap - amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják, - amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, - melyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. (29/A. §)

Családi kedvezmény érvényesítése A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, személy,illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele. Példa: Egy házaspárnak három gyermeke van, kettő gimnáziumban, míg a harmadik főiskolán tanul. A két gimnazista kedvezményezett eltartottnak, míg a főiskolás eltartottnak minősül, tehát 3 gyermek alapján az adókedvezmény 206250 Ft, így a két gimnazista után 2*206250 Ft adókedvezmény érvényesíthető.


A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleglevonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról, b) a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról, amelyen– a magzat kivételével – fel kell tüntetnie minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is. Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást. Bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is alkalmazni kell a családi kedvezményre vonatkozó szabályait (ideértve a családi kedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítást érintő rendelkezéseket is). (29/B. §)

1.3 Adókedvezmények adóalap adójából

az

összevont

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. Ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben,

4

ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni: 1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, 2. személyi kedvezmény, a kedvezmény havonta a minimálbér 5 %-ának megfelelő összeg, melyet az érvényesíthet, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved (335/2009.(XII.29) kormányrendelet), továbbá az, aki fogyatékossági támogatásban vagy rokkantsági járadékban részesül. 3. őstermelői kedvezmény, 4. egyéb. (35. §)

1.4 Adómentes változások

vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). Az 5 millió forintos értékhatár megállapításánál a 2010. január 1. után nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni. (1.sz. mell.1.pont) -

jövedelmeket

érintő

Ahogy az 1.1. pontban említettük, az adóterhet nem viselő járandóságok a jövő évtől adómentesek. E körbe többek között a következők tartoznak: - nyugdíj, - a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék, a jövedelmet pótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó korhatárt betöltötte, - a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj, - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj, a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része, - a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott,


a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyvés jegyzettámogatás teljes összege, a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege, valamint a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. (1.sz. mell.4.12.pont) Visszamenőleges adómentességek

- 2010. január 1-től adómentes a közadakozásból, vagy a munkáltató által elemi kár vagy katasztrófa miatt károsult munkavállalója részére lakás újjáépítése céljából juttatott segély, az árvíz és a vörösiszap által sújtott területek lakosságának a lakás újjáépítése céljából juttatott segély. (1.sz. mell.8.7.pont)

-

2010. augusztus 18-tól adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben

5

juttatott, sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. (1.sz. mell.8.28.pont)

1.5 A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások 2011. évtől új szabályozás vonatkozik egyes - jellemzően nem pénzbeli – juttatásokra, és hosszú évek után megszűnik a természetbeni juttatás fogalma. Az új szabályokat az szja törvény 69 - 71. §-a tartalmazza. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. Ezen juttatások esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. Az adó mértéke 16 %, a juttatás értékére vetítve 19,04% (1,19*16%). A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után szintén az 1,19 szeres jövedelem figyelembevételével 27%os mértékű egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell, összességében 32,13%-ot (1,19*27%). Az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. A juttatásokat utalvány formájában is lehet adni, két feltételnek kell megfelelni, azaz  a juttatás feleljen meg az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt előírásoknak,


 az utalványon legyen feltüntetve, hogy azt milyen termékre, vagy szolgáltatásra,  illetőleg a termékek és szolgáltatások milyen körében lehet felhasználni. (69.§ (2). bek.)

Kifizetői adókötelezettség mellett továbbra sem lehet adni értékpapírt, értékpapírra vonatkozó jogot, tovább bármire felhasználható utalványt és készpénzhelyettesítő fizetési eszközt. 1.5.1 Egyes meghatározott, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások -

-

-

-

a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélőszolgáltatás, mobiltelefonszolgáltatás, továbbá az Internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel–szolgáltatás (röviden: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. a legfeljebb évi három alkalommal — az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett — csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,

6

a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek

-

-

és közeli hozzátartozójának, a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja, továbbá akkor is, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség, ha a kifizető — jóhiszemű eljárása ellenére — nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet; az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

-

-

-

Egyes meghatározott juttatásnak minősül még az a juttatás is, amely megfelel a béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. (70.§)

1.5.2 Béren kívüli juttatások Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel üdülési csekk/csekkek formájában juttatott


-

jövedelemből – több juttatótól származóan együttvéve – vagy a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz - helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész; az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya számlájára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 300 ezer forint támogatás. A Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók; legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása vagy internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve — legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással — a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is, iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

7

-

-

a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés — akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli — munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből

-

Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá -

-

a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint — ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) — a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből — több juttatótól származóan együttvéve — vagy a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) — a nyugdíjban részesülő magánszemélynek étkezőhelyi vagy közétkeztetésnek


(ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz - helyettesítő fizetési eszköz formájában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18000 forintot meg nem haladó rész; a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből — több juttatótól származóan együttvéve — vagy üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

Ugyancsak béren kívüli juttatásnak minősül -

-

a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre,

8

vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie. 1.5.3 A kifizetői adókötelezettséggel nem járó juttatások között nem nevesített juttatások Mint az előzőekben említettük, a jövő évtől megszűnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása. Ennek megfelelően a kifizetői adókötelezettséggel nem járó juttatások között nem nevesített juttatás esetében a juttató és a részesülő között fennálló jogviszony és a juttatás körülményei figyelembevételével az összevont adóalap részeként adózik. Azaz – hasonlóan a pénzbeli kifizetésekhez – a juttatás után a személyi jövedelemadót a juttatásban részesülő fizeti, és a juttatót illetve juttatásban részesülőt is terheli a ALFA HÍRLEVÉL 2010/7

járulékfizetési, adott esetben egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. 1.6 Adóelőleg szabályai Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizető/munkáltató állapítja meg. Nem kell adóelőleget megállapítani a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott bevételből, de a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az adóelőleg kerüljön levonásra a jövedelemből. Nem terheli adóelőleg – a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot, – az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül, – a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. E jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg, és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg. (46. § (2) bekezdés)

Az összevont adóalapba tartozó jövedelem juttatásával egyidejűleg a kifizető minden esetben köteles igazolást kiállítani. Az igazoláson fel kell tüntetni az adóelőleg alapját, az ennek meghatározásakor figyelembe vett adóalap-kiegészítést és a családi kedvezményt, továbbá az adóelőleg megállapításakor beszámított adójóváírást, adókedvezményt. A kifizető az éves összesített igazoláson – ha feltételei általa megítélhetően fennállnak – felhívja a magánszemély figyelmét az adónyilatkozat megtételének lehetőségére.

9

1.6.1 Az adóelőleg alapja Az adóelőleg alapja a bevételből a személyi jövedelemadó-törvény által elismert költségek, költséghányad vagy átalányköltség levonásával megállapított rész. Nem önálló tevékenység esetén a bevételt csökkenti a magánszemély által megfizetett szakszervezeti tagdíj, valamint az üzemanyag-megtakarításként kifizetett összegből legfeljebb havi 100 ezer forint. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után fizetendő adóelőleg alapját a 2011. évben is 27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelni kell. Amennyiben a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás megfizetésére - kivéve, ha költségként számolja el - az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek a bevétel 78 százaléka minősül.

Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában -

tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költségkülönbözet 39 százalékát,

–

a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint a költségkülönbözet esetében is, a befizetési különbözet 12 százalékát

(47.§)

1.6.2 Adóelőleg-nyilatkozat Az adóztatás egykulcsossá válásával egyszerűsödnek az adóelőleg-nyilatkozat szabályai is. Miután megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság, az ezekre vonatkozó nyilatkozat szükségtelenné válik. Az adóelőleg-nyilatkozatot a magánszemély adhatja önként vagy felszólításra, esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig. A kifizetőnek tájékoztatnia kell a magánszemélyt a nyilatkozattétel lehetőségéről, és a jogkövetkezményekről. Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély – az adott esettől függően – nyilatkozik a levonandó költségekről, költséghányadról, az adójóváírás, a személyi kedvezmény figyelembevételéről, a családi kedvezmény érvényesítéséről, megosztásáról. A családi kedvezmény, az adójóváírás, a személyi kedvezmény figyelembevételéről csak munkáltatónak lehet nyilatkozni. Ebből a szempontból a társas vállalkozás is munkáltatónak minősül a személyesen közreműködő tagja vonatkozásában.


különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadófizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell különbözeti bírságot fizetni, ha a költségkülönbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. (48. §)

1.6.3 A fizetendő adóelőleg A fizetendő adóelőleg – függetlenül a juttatott bevétel rendszeres vagy nem rendszeres jellegétől, illetve attól, hogy az adóelőleget a munkáltató, a kifizető vagy a magánszemély köteles megállapítani és megfizetni – az adóelőleg-alap (családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap) 16 százaléka. A munkáltatótól származó bevétel esetében abból a magánszemély nyilatkozata alapján levonható az adójóváírás és a személyi kedvezmény.

10

Az adóelőleg levonására kötelezett kifizetőnek – ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is – továbbra is lehetősége van arra, hogy az adóelőleget az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítsa meg. Nem kell bejelenteni olyan módszer esetén, melyet a bérszámfejtő szoftver kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett. Ha a munkáltató az adóelőleget az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg, és a magánszemély nyilatkozik arról is, hogy az adóévben a munkáltatón kívül mástól nem szerez az adóévi összes jövedelmébe számító jövedelmet, az adójóváírást is e bejelentett módszer szerint veszi figyelembe. Egyéb esetben a munkáltató az előlegnél az adójóváírást addig veheti figyelembe, amíg az általa az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege az adott kifizetést is figyelembe véve nem haladja meg a jogosultsági határt, vagyis a 2 millió 750 ezer forintot. (49.§)

1.6.4 Az adó megállapítása, bevallása, adónyilatkozat Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét önadózással vagy munkáltatói adómegállapítás útján teljesíti. Önadózás esetén az adó bevallása – adónyilatkozattal, vagy – az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső valamennyi jövedelemről (bevételről), adókötelezettségről, valamint – a kifizető(k) által és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával – a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetről az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallással, vagy – az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallással teljesíthető. Nincs bevallási kötelezettsége annak, aki az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett,


amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt: – amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve, ha azt be kell számítani a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben (3. § 75. pont); – amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és abból az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot; – amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik; – amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett; – amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta; – amely pénzbeli nyereménynek [76. § (2) bekezdés] minősül; – amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható; – amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani. (11.§)

Az adónyilatkozat – először a 2011. évről szóló adókötelezettség teljesítésekor – az önadózás új formája. Az egykulcsos adóztatás bevezetése és az adóelőlegszabályok egyszerűsödése eredményeként az adózók többsége esetében a kifizetők által levont adóelőleg és a jövedelmet ténylegesen terhelő adó megegyezik, ami lehetőséget ad egy egyszerű nyilatkozattal történő adóbevallásra. A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha az adóévben – kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint ezer forint, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt úgy érvényesít,

11

ahogyan azt az adóelőleg megállapítása során nyilatkozatában kérte; – kizárólag kifizetőtől szerzett, kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt nem vesz igénybe; – egyrészt munkáltatótól (akár több munkáltatótól) szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint ezer forint, másrészt kifizetőtől szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál, és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapítása során nyilatkozatában kérte. A jogszabály új kötelezettségként előírja a munkáltató, a kifizető számára, hogy a kifizetésről szóló összesített igazoláson – ha a kifizető ismerete szerint a magánszemély adónyilatkozatot tehet – tájékoztatnia kell a magánszemélyt, hogy melyek az adónyilatkozat megtételének a feltételei. (11/A. §)

1.7 Egyéb változások 2011. január 1-jétől –

új szabály rendelkezik arról, hogy a magánszemélyt a halálát megelőző tevékenységével összefüggésben megillető, de csak halálát követően kifizetett jövedelmek adókötelezettségét úgy kell teljesíteni, mintha a magánszemély azt a


halálának időpontjában szerezte volna meg (9. § (6) bekezdés)

–

a kiküldetési rendelvény fogalmából kikerül az élelmezés költségtérítésre való utalás (3. § 83. pontja)

–

jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár nem nyugdíjszolgáltatásként fizet a kedvezményezett részére (7. § (1) bekezdés kb) alpontja)

–

-

-

a végkielégítés megosztására vonatkozó szabályok megszűnnek (26. § (2)–(4) bekezdés) Az adómérték változása miatt az önkéntes pénztárakba a magánszemély saját befizetései után járó kedvezmény a korábbi 30 százalékos mértékről 20 százalékos mértékre csökken. A maximális összeg (évi 100.000/130.000 Ft) nem változik. hatályon kívül lett helyezve az szja törvény 73. §-a, igy az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján a 15.000 Ft-ot meg nem haladó (un. kisösszegű) kifizetés után fizetendő adó megállapítására korábban biztosított választási lehetőség.

2.Változások a társadalombiztosítás területén Módosult a járulékalapot képező jövedelem meghatározása. Miután az szja törvényben megszűnt a természetbeni juttatás fogalma, a járulékalapot képező jövedelem felsorolásából is kikerült a természetbeni juttatás. A jövőben a törvény alkalmazásában a minimálbér 1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

12

2.

a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép.

2011. január 1-től a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %-ról 10 %-ra emelkedik. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ezzel párhuzamosan megszűnik a tevékenységre jellemző kereset alapján történő járulékfizetési kötelezettség.

Szünetel a biztosítás: a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, az igazolatlan távollét időtartama alatt, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,

A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot (tagdíjat) a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék alapját az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.

Az adóellenőrzés során a járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával összefüggésben.

Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenység e mellett munkaviszonnyal is rendelkezik – ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. ALFA HÍRLEVÉL 2010/7

Átmeneti szabály Az új szabályokat a 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 2011. január 10-éig megszerzett, 2010. decemberi járulékalapot képező jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. Az egészségügyi hozzájárulásról módosítása A kifizető - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem 13

köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja. törvény szerinti külön adózó jövedelmek közül a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege után. Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.

-

Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Szja tv. 71. §a szerinti béren kívüli juttatás után. A kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

-

4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló jogszabály változása

-

-

-

2010. január 1-től jelentős mértékben emelkedett a cégek által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege. A rehabilitács hozzájárulás számítása során a munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót, a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót. A rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességűnek minősül a munkavállaló, ha munkaképesség-csökkenése — az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet ALFA HÍRLEVÉL 2010/7

(a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001. január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint — 50—100 százalékos mértékű, egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Ftv.) alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül, az Ftv. alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult, siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát eléri.

5. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény A munkaadót járulékkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét — feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben

14

vagy gyermekgondozási díjban részesült — közvetlenül a visszatérését követően a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett a munkavállaló gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy a gyes lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el. A munkaadó mindkét munkavállaló után — a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék helyett - 20 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles, amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék. Az ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény a meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár. A járulékkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy munkaviszonyát ALFA HÍRLEVÉL 2010/7

rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg. A járulékkedvezmény a 2010. december 31ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazható.

II. A magánszemélyeket terhelő különadó legújabb szabályai A 177. sz. Magyar Közlönyben megjelent a 2010. évi CXXIV. Törvény, mely módosította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. Törvényt. Mint ismeretes, ez utóbbi jogszabályt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, ezért vált szükségessé az újraszabályozás. Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra. A különadó alapjának minősül a fent említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott – ide nem értve a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára kifizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyve 3. § (6) bekezdése alapján 15

megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt Nem minősül a különadó alapjának: az állami vezetők, polgármesterek, (fõ)jegyzõk, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetõ tisztségviselõi és felügyelõbizottságának tagjai esetében a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része, más foglalkoztatott esetében a különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megilletõ jubileumi jutalom. A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként kell teljesíteni. A különadó alapját jogviszonyonként különkülön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy kifizetett összeget egy vagy több adóévben kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadóalapot nem képező személyi jövedelemadóköteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt az szja törvény megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. A különadó mértéke az adóalapnak a 98 százaléka. A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, elkülönítve igazolja, az Art. 31. §ának (2) bekezdése szerinti bevallásban vallja be, és ezen bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Amennyiben a kifizető a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le,


a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig. A különadó alapjának meghatározott összegét az szja törvény rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban elkülönítve be kell vallani, és be kell számítani az éves összes jövedelem megállapításánál; A különadóról szóló rendelkezés alkalmazásában - nem kell járulékalapnak tekinteni; a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabért, illetmény összegét társadalombiztosítási járulékalapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni. A társadalombiztosítási járulékalapnak nem minősülő különadó-alap után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. A magánszemély az adóbevallásában bevallott különadó-kötelezettséggel szemben adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont különadót. A jogszabály 2010. december 30. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2005. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A hatálybalépést megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető. A hatálybalépés előtt megszerzett, különadóköteles jövedelmek után az adókötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni: a magánszemély a 2010. évről benyújtandó személyi jövedelemadó

16

-

-

-

bevallásra előírt határidőig a különadókötelezettségét megállapítja és az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti; a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét. Ha a magánszemély a 2010-ben törvény alapján megillető végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja; a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteherkötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadóköteles jövedelem megszerzése évére (éveire) megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül – annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani – kiszámított közteher-kötelezettségét; a kifizető magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban 2011. március 31éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;


III. A magánnyugdíjrendszer átalakítása Az Országgyűlés két jelentős jogszabályt fogadott el az október 25-ei ülésnapon. A 2010. évi C. törvény a nyugdíjpénztárválasztás szabadságáról szól. A 2010. évi CI. törvény a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról rendelkezik. Mindkét jogszabály 2010. november 02. napján a Magyar Közlöny 167. számában jelent meg. Az utóbbi jogszabály kiegészítette a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 19. §-át egy új (7) bekezdéssel. Ennek megfelelően a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti idõszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendõ nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti idõszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék. A jogszabály a kihirdetését követő napon, azaz 2010. november 03 napján lépett hatályba. Rendelkezéseit az októberre számfejtett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmekre már alkalmazni kellett. A Parlament tárgyalja a magánnyugdíjpénztártagok társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésének, illetve a nyilatkozatuk alapján továbbra magánnyugdíjrendszerben maradó tagok tagságának feltételeit tartalmazó törvényt. Amennyiben a jogszabály kihirdetésre kerül, a következő számunkban részletesen foglalkozunk a témával.

17

IV. Jogszabálykalauz 2010/szeptember-október-november Magyar Közlöny 2010. évi 140. szám:

8/2010. (IX. 3.) NEFMI rendelet

egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek Hatályos: 2010. 09. 03. módosításáról

Magyar Közlöny 2010. évi 144. szám:

236/2010. (IX. 13.) Korm. rendelet

a családok támogatásáról szóló 1998. évi Hatályos: 2010. 09. 16., LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 2010. 10. 30. 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletnek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról


9/2010. (IX. 17.) NEFMI rendelet

a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet módosításáról

Hatályos: 2010. 09. 17.


170/2010. (IX. 23.) AB határozat

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. §. f) pontja, valamint 54. § (1) és (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról


2010. évi XCII. törvény

egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Hatályos: 2010. 10. 03.


184/2010. (X. 28.) AB határozat

egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény alkotmányossági vizsgálatáról


2010. évi C. törvény

a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról

Hatályos: 2010. 11. 03.

2010. évi CI. törvény

a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról

Hatályos: 2010. 11. 03.


2010. évi CXIII. törvény


a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló Hatályos: 2010. 11. 24., 1949. évi XX. törvény módosításáról 2011. 01. 01.

18


2010. évi CXXII. törvény

a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

Hatályos: 2010. 11. 20., 2010. 11. 27., 2011. 01. 01., 2011. 01. 02., 2011. 05. 27.

2010. évi CXXIII. törvény

az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról

Hatályos: 2010. 11. 20., 2010. 11. 27., 2010. 12. 01., 2010. 12. 16., 2010. 12. 31. 2011. 01. 01., 2011. 03. 03., 2011. 04. 01., 2011. 07. 01., 2012. 01. 01., 2013. 01. 01.

2010. évi CXXIV. törvény

Hatályos: 2010. 12. 30.


18/2010. (XI. 29.) MNB rendelet


a jegybanki alapkamat mértékéről

Hatályos: 2010. 11. 30.

19

2010-2013 nettó jövedelem különbözet (adójóváírás figyelembe vételével) 2011

2012

2013

havi havi éves havi éves havi éves jövedelem különbözet különbözet különbözet különbözet különbözet különbözet 73500 -2433 -29196 -845 -10140 403 4836 100000 -2230 -26760 -70 -840 2090 25080 130000 -1999 -23988 809 9708 3617 43404 140000 -1922 -23064 1102 13224 4126 49512 150000 -1845 -22140 1395 16740 4635 55620 180000 -1614 -19368 2274 27288 6162 73944 200000 -4440 -53280 2860 34320 7180 86160 300000 1050 12600 7530 90360 14010 168120 400000 16780 201360 25420 305040 34060 408720 500000 36600 439200 47400 568800 58200 698400 800000 95190 1142280 112470 1349640 129750 1557000

1 gyermek esetén (adójóváírás figyelembe vételével) 2011 (1gyermek)

2012 (1gyermek)

2013 (1gyermek)

havi havi éves havi éves havi éves jövedelem különbözet különbözet különbözet különbözet különbözet különbözet 73500 403 4836 403 4836 403 4836 100000 10000 120000 5990 71880 5990 71880 130000 8001 96012 10809 129708 12317 147804 140000 8078 96936 11102 133224 14126 169512 150000 8155 97860 11395 136740 14635 175620 180000 8386 100632 12274 147288 16162 193944 200000 5560 66720 12860 154320 17180 206160 300000 11050 132600 17530 210360 24010 288120 400000 26780 321360 35420 425040 44060 528720 500000 46600 559200 57400 688800 68200 818400 800000 105190 1262280 122470 1469640 139750 1677000


20

2 gyermek esetén (adójóváírás figyelembe vételével) 2011 (2gyermek)

2012 (2gyermek)

2013 (2gyermek)

havi havi éves havi éves havi éves jövedelem különbözet különbözet különbözet különbözet különbözet különbözet 73500 403 4836 403 4836 403 4836 100000 5990 71880 5990 71880 5990 71880 130000 12317 147804 12317 147804 12317 147804 140000 14426 173112 14426 173112 14426 173112 150000 16535 198420 16535 198420 16535 198420 180000 18386 220632 22274 267288 22862 274344 200000 15560 186720 22860 274320 27080 324960 300000 21050 252600 27530 330360 34010 408120 400000 36780 441360 45420 545040 54060 648720 500000 56600 679200 67400 808800 78200 938400 800000 115190 1382280 132470 1589640 149750 1797000

3 gyermek esetén (adójóváírás figyelembe vételével)

havi jövedelem 73500 100000 130000 140000 150000 180000 200000 300000 400000 500000 800000

2011 (3gyermek) havi éves különbözet különbözet -367 -4404 -500 -6000 317 3804 2426 29112 4535 54420 10862 130344 15080 180960 50010 600120 86060 1032720 123600 1483200 194190 2330280




21

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Recommend Documents