Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

2011/2

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az előző Hírlevelünk megjelenését követően is folytatódott az intenzív jogalkotás, a szolgáltatási területünket érintően több törvény és kormányrendelet is kiadásra került. A legjelentősebb jogszabály a Magyar Közlöny 85. számában jelent meg. Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról rendelkező 2011. évi CV. Törvény elsősorban jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz, emellett a foglalkoztatás rugalmasságát elősegítő, valamint pontosító jellegű rendelkezések is szerepelnek benne. A jogszabály több EU-s irányelvet is befogad a magyar jogrendszerbe. Így rendezésre kerül a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló EK tanácsi irányelv („EU Kék Kártya irányelv”) valamint az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre ALFA HÍRLEVÉL 2011/2

vonatkozó minimumszabályokról szóló EK parlamenti és tanácsi irányelv („Szankcionálási irányelv”) való megfelelés biztosítása. Jelentős jogharmonizációs szabályozás az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló irányelv átültetése. A törvényben szereplő módosítások másik nagy csoportját a munkáltatókat terhelő adminisztrációs célú módosítások képezik, így a munkaidő beosztására, a munkaerővel való gazdálkodás tervezésének elősegítésére irányuló egyes módosítások. A jogszabályban szerepelnek még különféle, a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kisebb jelentőségű problémákra adott jogalkotói válaszok, például az érdekegyeztető fórumokban való részvételi jogosultság megállapításának eljárási szabályaira vonatkozó egyszerűsítések, az egyszerűsített foglalkoztatás egyes új

1

szabályainak könnyebb alkalmazhatóságát célzó rendelkezések.

Az adómentes juttatások köre bővült a Kormány által kijelölt intézménytől közcélú juttatások körében kapott juttatásokkal.

Hírlevelünkben most részletesen a Munka törvénykönyve változásaival foglalkozunk. A 2011. július 11-ei ülésnapon az Országgyűlés által elfogadott 2011. évi XCIX. törvény módosítja a Munka Törvénykönyve és a munkaügyi ellenőrzésről szóló jogszabály előírásait. A jövő év január 1-től életbelépő jogszabály a Kormány hatáskörébe utalja a bruttó háromszázezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének meghatározását. Az Egyebek témakörben foglalkozunk az egészségbiztosítási jogszabály módosításáról, melynek eredményeképpen a második félévtől megszűnt a munkaviszony megszűnését követő keresőképtelenség időszakára eddig járó, úgynevezett „passzív táppénz”. A személyi jövedelemadó törvény három alkalommal is változott. A béren kívüli juttatások köréből 2011. október 1-től kivezetésre kerül az üdülési csekk. A jogalkotó adókedvezménnyel kívánja elősegíteni a tavasszal létrehozott Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetéseket.

ALFA HÍRLEVÉL 2011/2

Hírlevelünk tehát az alábbi témakörökkel foglalkozik: Változnak a Munka Törvénykönyve előírásai…………………………….….3. oldal Új jogszabály az alacsony keresetű munkavállalók bérének emeléséről…………………………...10. oldal Egyebek - Megszűnt a „passzív” táppénz….10.oldal - Változnak a béren kívüli juttatások……………………………11.oldal - Adókedvezmény az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetés után……………………....11.oldal - Új adómentesség a személyi jövedelemadóban………………….12.oldal Jogszabálykalauz 2011/május-júniusjúlius………………………………...…13.oldal

2

I. Változnak a Munka Törvénykönyve előírásai

Elfogadta a Parlament az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról rendelkező 2011. évi CV. Törvényt, mely 2011. július 19-én jelent meg a Magyar Közlöny 2011/85. számában. Az új törvény több ponton módosítja a Munka Törvénykönyve szabályait. A változások egy része 2011. augusztus elsején, míg a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggő változtatások 2011. december elsejétől lépnek hatályba.

2011. augusztus módosítások:

1-től

hatályos

Üzemi tanács Az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottat az eddigi 3 év helyett öt évre választják. [Mt. 43. § (4) bekezdése] A munkáltatók kezdeményezésére került be a törvény szövegébe az a munkáltatói adminisztráció és költségek csökkentésére alkalmas javaslat, mely egységesíteni kívánja a munkáltatónál az üzemi tanácsok (megbízott) és a munkavédelmi képviselő megválasztását. Ezzel egyidejűleg a munkavállalóknak a munkáltató működésében való részvételi jogainak erősítését, az erre való ösztönzést szolgálja a választási ciklusok 5 évre történő egységes megemelése, mellyel érdekeltté kívánja tenni a munkavállalókat a választásokon való részvételben. Jelen törvény - a továbbiakban: Módtv.hatálybalépését megelőző három éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelemről szóló törvény által


a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig meghosszabbodik. A Módtv. hatálybalépését követően első alkalommal új üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) a Módtv. hatálybalépésekor működő munkavédelmi képviselőnek a munkavédelemről szóló törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőző időpontban hatályos szabályai szerinti megbízatásának lejártáig, de legkésőbb a Módtv. hatálybalépésétől számított négy éven belül kell megválasztani. Kollektív szerződés A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek a miniszternek a megkötést követő harminc napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíteni (a továbbiakban együtt: bejelentési kötelezettség) a Kormány hivatalos tájékoztató honlapján és a kormányzati portálon közzétett elektronikus adatlapon. [Mt. 41/A. § (1) bekezdése] Megszűnik a kollektív szerződés bejelentésére szolgáló adatlap postai úton történő beküldésének lehetősége. Próbaidő A próbaidő tartama harminc nap. Harminc napnál rövidebb próbaidőt kollektív szerződés vagy a felek is megállapíthatnak. Harminc napnál hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt a felek, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt csak kollektív szerződés állapíthat meg. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. [Mt. 81. § (2) bekezdése] Kollektív szerződés felhatalmazása alapján a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak legfeljebb 6 hónapi

3

próbaidő alkalmazásáról az eddigi maximum 3 hónapos próbaidő helyett. Az Mt. próbaidőre vonatkozó szabályai alapján a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan, akár 6 hónapos próbaidő is kiköthető a munkaszerződés létesítésekor, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad. Ugyanakkor a kollektív szerződés ilyen jellegű előírása esetén is irányadó természetesen az Mt. 81. § (1) bekezdése, amely szerint a hosszabb, legfeljebb hat hónapig tartó próbaidő kikötéséről is a munkaszerződésben kell rendelkezniük a feleknek. Munkaidő hossza Ha a felek legalább heti 36 órás rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg, a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak legfeljebb egy éves határozott időtartamra a munkaidő mértékének a felemeléséről. A munkaidő mértéke a teljes munkaidő és a rövidebb teljes munkaidő mértéke – legfeljebb a rövidebb teljes munkaidő megállapításának napjától a munkaidő megemeléséről szóló megállapodás hatálybalépésének napjáig tartó időtartamra számított – különbözetének figyelembevételével emelhető meg oly módon, hogy a teljes munkaidő heti mértéke a negyvennégy órát nem haladhatja meg. A munkaidő megemelésére legkésőbb a rövidebb munkaidő megszűnésének napjától számított harmadik hónap első napjától kerülhet sor. A munkáltató a munkaidő megemeléséről szóló megállapodás időtartama alatt nem közölhet működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondást vagy a csoportos létszámleépítésnek minősülő rendes felmondásról szóló tájékoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje heti negyven óránál hosszabb. A tilalomba ütköző munkáltatói rendes felmondás, illetőleg tájékoztatás jogellenes. Jogellenes a munkaidő mértékének


felemeléséről szóló megállapodás időtartamát túllépően a teljes munkaidőnél magasabb munkaidő megállapítása. A munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke a heti negyven óránál hosszabb. [Mt. 117/C. §] A törvény véglegesíti a korábban a gazdasági válságra tekintettel 2011.év végéig tartó átmeneti időre meghatározott szabályt, mely alapján a rendes munkaidő mértékének (megrendelések hiánya miatti) átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók oly módon, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért. Ez elősegíti a megváltozott gazdasági helyzethez történő alkalmazkodást, a rugalmasabb munkaszervezést, ezen keresztül pedig közvetve a munkahelyek megőrzését. Mindehhez a munkavállalókat védő garanciákat fűz annak érdekében, hogy ez a lehetőség csak kivételesen álljon fenn, illetve ne legyen véglegessé tehető. Ilyen garancia például az, hogy a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatásra legfeljebb egy évig kerülhet sor, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve, hogy a korábbi megállapodás lejártát követően csak egy év elteltével kerülhet ismét sor magasabb munkaidőben való foglalkoztatásra. Fizetett szabadság Változás, hogy a jövőben a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár fizetett szabadság, az eddigi egy év helyett. [Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja] A változtatás célja, hogy a munkáltatói terhek csökkentése érdekében a gyermekgondozási segély,

4

gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak ne az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosítson szabadságra. Ezt a rendelkezést a Módtv. hatálybalépését követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében kell alkalmazni A munkáltató a fizetett szabadságot a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül köteles kiadni. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, amelynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. [Mt. 134. §] A szabályozás célja, hogy a rugalmas foglalkoztatás biztosítása érdekében lehetőséget biztosítson a szabadság kettőnél több részletben való kiadására ne csak a munkavállaló kérése esetén, hanem akkor is, ha a munkáltató fontos gazdasági érdeke, vagy működését érintő ok indokolja. Azonban, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi 54. ülésszakán elfogadott 132. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló


2000. évi LXVI. törvény rendelkezése miatt, egy évben legalább 14 nap egybefüggő távollét biztosítása ilyenkor is kötelező. Nem tartalmaz előírást a jogszabály az év közben kezdődött munkaviszony esetében a 14 nap egybefüggő távollét biztosításának gyakorlati végrehajtását illetően. A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. [Mt. 136. § (1) bekezdés] A változtatás nyomán lehetővé válik a szabadság részbeni pénzbeni megváltása a gyes-ről (a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról) való visszatéréskor is, a munkavállaló beleegyezése esetén. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzbeni megváltásáról szóló megállapodás a Módtv. hatálybalépését követően lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor köthető. Fizetés nélküli szabadság Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított

5

a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. [Mt. 138. § (5a) bekezdés] Ha a kismamák a 3 év letelte előtt kívánnak visszatérni, úgy ezen szándékukat előzetesen közölni kell a munkáltatóval, a munkáltató a bejelentést követően legfeljebb 30 illetve 60 napon belül köteles a visszatérő kismamát foglalkoztatni, attól függően, hogy a kismama 6 hónapnál kevesebb vagy hosszabb időtartamot volt távol. A változtatás célja, hogy a munkavállaló a huzamosabb időn át tartó - gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadságáról való visszatérését megfelelő idővel korábban a munkáltató tudomására hozza. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. [Mt. 147. § (2) bekezdés] A rendkívüli munkavégzés (túlmunka) elszámolásával kapcsolatosan a munkáltató egyoldalúan előírhatja, hogy ellenértékként nem pótlékot fizet, hanem szabadidőt biztosít, amely nem lehet kevesebb, mint a rendkívüli munka mértéke. Eddig erre csak a felek megállapodása alapján volt lehetőség.

2011. december módosítások:

01-től

hatályos

Üzemi tanács Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni a szakszervezetet ALFA HÍRLEVÉL 2011/2

a munkáltatónál távmunkát végző, valamint kölcsönzött munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről. [Mt. 22.§ (2) bekezdés d) pontja] A munkaerő-kölcsönzésről szóló EU irányelv írja elő, hogy a kölcsönvevő vállalkozásnak megfelelő tájékoztatást kell nyújtania a kölcsönzött munkavállalók igénybevételéről a munkavállalók képviseletét ellátó szerveknek. A jogszabály ezt a rendelkezést ülteti át a magyar jogrendszerbe. Munkaerő-kölcsönzés A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra – függetlenül annak határozott vagy határozatlan idejű, teljes vagy részmunkaidőre létesített voltától – e törvény szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Nem kell alkalmazni e törvény 193/E. § (3) bekezdésében foglalt –a különböző munkajogi védelmi előírásokkal kapcsolatosrendelkezéseket a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy közhasznú szervezet, valamint a nyilvántartásba vett közhasznú szervezet által végzett munkaerő-kölcsönzés esetén. [Mt. 193/B] A jogalkotó a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv átültetése érdekében módosítja az Mt. 193/B. §-át, kimondva, hogy a munkaerőkölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind pedig részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében, továbbá nem csak határozatlan idejű, hanem a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell. Tételesen sorolja fel a jogszabály azokat a kivételeket, amelyek esetében az irányelvben megfogalmazott egyenlő elbánás elvétől a tagállamok eltérhetnek (az irányelv alapján a gazdasági 6

tevékenységet nem végző kölcsönbeadókra és kölcsönvevőkre, illetve az állami vagy államilag támogatott, alapvetően hátrányos munkaerő-piaci helyzetű munkavállalók elhelyezkedését célzó szakképzések, beilleszkedési vagy átképzési programok keretében foglalkoztatottak). A magyar jogban ezen két esetkör alapvetően a közhasznú tevékenység körében végzett munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatást jelenti, amelyet adott esetben önkormányzat is végezhet.

E törvény alkalmazásában a) munkaerő-kölcsönzés: az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (a továbbiakban: kölcsönzés); b) kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja (a továbbiakban: kölcsönbeadó); c) kölcsönvevő: az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót ideiglenesen foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja; d) kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, aki felett a kikölcsönzés időtartama alatt a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és az őt ideiglenesen foglalkoztató kölcsönvevő megosztva gyakorolja, illetve teljesíti; e) kikölcsönzés: az az időszak, amely alatt a kölcsönzött munkavállalót ideiglenesen a kölcsönvevő foglalkoztatja és gyakorolja felette a 104. §-ban meghatározott jogokat; f) kikölcsönzés ideiglenessége: a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló által – a kölcsönvevőnél elvégzendő munka ALFA HÍRLEVÉL 2011/2

jellegére, a munkakörülményekre, a felek korábbi nyilatkozataira, a felek között fennálló munkaviszonyból fakadó jogokra és kötelezettségekre tekintettel – megállapodásában meghatározott, legfeljebb öt évig terjedő időtartam. Vita esetén a kölcsönbeadót terheli a bizonyítási teher a munkaerő-kölcsönzés ideiglenessége tekintetében. A kölcsönzési időtartam megállapítása során a kölcsönzött munkavállalónak azonos kölcsönvevőnél az előző foglalkoztatása megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzése időtartamát egybe kell számítani, függetlenül attól, hogy a kölcsönzés ugyanazon vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg. [Mt. 193/C §] A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos fogalmak kiegészítését az irányelvnek a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás ideiglenes, átmeneti jellegére vonatkozó előírása követeli meg. Az ideiglenesség fogalma eddig nem jelent meg a magyar munkajogi szabályozásban, csak közvetett módon alkotott meg a jogalkotó ilyen elvárásokat akkor, amikor – már az irányelv elfogadása előtt – 2006-ban úgy módosította az Mt. szabályait, hogy meghatározott időtartamú szerződések esetében (határozott idejű szerződés esetében 183 nap, határozatlan idejű szerződés esetében egy év után) az alapvető bérelemek tekintetében, egyéb bérelemek tekintetében pedig hosszabb idő elteltével alkalmazni rendelte az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét. A törvény egyértelműen meghatározza az irányelvben meghatározott elvárásoknak megfelelően az ideiglenesség tartalmi elemeit. Kölcsönbeadó lehet a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy

7

b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek, és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. Tilos munkavállaló kölcsönzése: a) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre, b) a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, illetve c) ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya - a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével legfeljebb hat hónapja szűnt meg, vagy d) a 193/C. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott időtartamot meghaladóan. [Mt. 193/D § (1) bekezdése] A jogszabály kimondja, hogy kölcsönbeadó nem csupán az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet lehet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek, és amelyet az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette, hanem az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás is, amely a rá irányadó jog szerint kölcsönzést folytathat. Ezen túlmenően kiegészül a 193/D. §-ának (2) bekezdése a munkaerő-kölcsönzés további tiltott esetével, mégpedig azzal, amikor az ideiglenesség fogalmát (5 év!) meghaladó kölcsönzés történik.

Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely ALFA HÍRLEVÉL 2011/2

a) a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő; b) alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást (közvetítési díjat) kell fizetni a kölcsönzésért, illetve azért, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni. A kölcsönzött munkavállalóra – a 193/B. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével – a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt a) a terhes és szoptató nők védelme, b) a fiatal munkavállalók védelme, c) a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok, d) a munkabér összege és védelme, valamint e) az egyenlő bánásmód követelménye vonatkozásában a kölcsönvevőre – jogszabály vagy kollektív szerződés alapján – irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Arra a kölcsönzött munkavállalóra, aki a) a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában, illetve kölcsönvevőhöz történő kikölcsönzések közötti időszakban is díjazásban részesül, b) munkaviszonya alapján a kölcsönbeadónál összességében kedvezőbb díjazásban részesül, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott saját munkavállalója, ideértve a kollektív szerződésben és a felek megállapodása alapján fizetett bérelemeket, valamint a szociális juttatásokat is, vagy c) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő személynek minősül, és munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatják, a 142/A. §-nak az egyenlő, illetve az egyenlő értékűként elismert munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit a 193/H. § (9)-(10) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően, az ott meghatározott bérelemek tekintetében kell alkalmazni. 8

Ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa. [Mt. 193/E § bekezdése] Az irányelvi rendelkezések átültetése érdekében a jogszabály kizárja a kikölcsönzésért a kölcsönzött munkavállaló részéről történő ellenértékfizetést. Emellett a jogalkotó átülteti a magyar jogba az irányelvnek azokat a rendelkezéseit, amelyek kimondják, hogy bizonyos alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeknek legalább olyan szintűeknek kell lenniük, mintha az adott állás betöltésére közvetlenül a kölcsönvevő vállalkozás alkalmazta volna a munkavállalókat. A korábban hatályos szabályozással ellentétben az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét a kölcsönzés kezdetétől alkalmazni kell. Korábban a korlátozott egyenlő bér elve volt érvényben, amely alapján az egyenlő bérhez való jog két megszorítással érvényesült a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő saját munkavállalója vonatkozásában: egyfelől, az egyenlő bér elvének alkalmazásához bizonyos időtartamú folyamatos munkavégzés szükséges a kölcsönvevőnél (időbeli korlát), másfelől, az egyenlő bér elve csak bizonyos bérelemekre érvényesítendő (terjedelmi korlát). A módosítás alapján főszabály szerint a kölcsönzés első napjától és minden bérelem vonatkozásában alkalmazandó az egyenlő bér elve is. Ez alól kivételt fogalmaz meg a Módtvt., mely szerint nem kell alkalmazni az egyenlő munkáért egyenlő bér, illetve az egyenlő értékűnek elismert munkáért járó díjazás elvét olyan munkavállalók esetében, akik a kölcsönbeadónál határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkeznek, és a kikölcsönzések közti időszakban is díjazásban részesülnek. Pontosítja a jogszabály azt is, hogy a munkafeltételek vonatkozásában nem ALFA HÍRLEVÉL 2011/2

csak a jogszabályi előírások, hanem a kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés és egyéb szabályzatok is irányadóak a kölcsönzött munkavállalóra is. Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, a) ha a felek a 106. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi kapcsolatban állnak egymással, b) ha az a munkaviszony megszűnése, megszüntetése után a kölcsönvevővel történő munkaviszony-létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő. Nem minősül e törvény alapján korlátozásnak az olyan megállapodás, amely alapján, ha a kölcsönzés megszűnésétől számított három hónapon belül a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevővel munkaviszonyt létesít, a kölcsönbeadó részére a kölcsönvevő díjazást fizet. [Mt. 193/G § (7) bekezdése] A jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkaviszony megszűnése, megszüntetése tekintetében a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó megállapodhat abban, hogy amennyiben a kölcsönzés megszűnésétől számított három hónapon belül a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevőnél munkaviszonyt létesít, a kölcsönbeadó arányos mértékű díjazásban részesül a kölcsönvevőtől a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsönvevő részére saját állományba történő átadásáért. A kölcsönvevőnek a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről, b) a betöltetlen álláshelyekről a nála működő üzemi tanácsot, illetve képviselettel rendelkező szakszervezetet rendszeresen, de legalább félévente egy alkalommal, valamint a nála foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat folyamatosan a helyben szokásos módon tájékoztatnia kell. A 165-165/A. § alkalmazásakor a kölcsönzött munkavállalók számára biztosítani kell 9

különösen a kölcsönvevőnél a szociális juttatásokhoz való hozzáférés kapcsán az egyenlő bánásmód érvényesülését, valamint a kölcsönbeadó által biztosított szociális juttatásokhoz a kikölcsönzések közötti időtartam alatti hozzáférést. [Mt. 193/P § (2,5) bekezdése] A módosítás azt a célt szolgálja, hogy az irányelv szerinti kölcsönvevői tájékoztatási kötelezettséget beépítse a magyar jogba. Eszerint a kölcsönvevő a nála működő üzemi tanácsot, illetve képviselettel rendelkező szakszervezetet rendszeresen, de legalább félévente egy alkalommal, valamint a nála foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat folyamatosan a helyben szokásos módon a betöltetlen álláshelyekről is tájékoztatnia kell.

II. Új jogszabály az alacsony keresetű munkavállalók bérének emeléséről Az Országgyűlés törvényt fogadott el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelésének ösztönzéséről. A 2011. július 19-én megjelent 2011. évi XCIX. törvény kiegészíti a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit, előírja, hogy a Kormány feladata, hogy meghatározza a bruttó 300.000 Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét. A munkaügyi ellenőrzésről szóló jogszabály módosítása révén a jövőben a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a bruttó 300.000 Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés – kormányrendeletben meghatározott-elvárt mértékének megfelelő végrehajtására. Amennyiben a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató nem hajtotta végre a bruttó 300.000 Ft alatti munkabérek nettó ALFA HÍRLEVÉL 2011/2

értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Nem hozhat határozatot abban az esetben, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetén eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek. Az a munkáltató, amely a bruttó 300.000 Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. Figyelem! A jogszabály 2012. január elsején lép hatályba. Amennyiben a kormányrendelet megjelenik, visszatérünk a témára.

III. Egyebek 1. Megszűnt a „passzív” táppénz Elfogadta a parlament az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvényt. Ennek értelmében a 2011. július 1-től vagy ezt követően kezdődött keresőképtelenségek esetében passzív táppénz már nem állapítható meg. Így végképp megszűnt annak lehetősége, hogy a munkaviszony megszűnését követően táppénz ellátás folyósítható legyen. A munkaviszony megszűnését követően járó táppénz időtartama az elmúlt nyolc évben folyamatosan csökkent, míg 2003. július 1. előtt még 1 év volt a folyósítási időtartam, 2003. július 1-től 180 napra, 2004. január 1től 90 napra, 2007. április 1-től 45 napra csökkent, 2009. augusztus 1-től ez az időtartam már csak 30 nap volt.

10

Fontos változás, hogy 2011. július 1-től a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő. 2. Változnak a béren kívüli juttatások A Magyar Közlöny 81. számában jelent meg az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvényt. A jogszabály többek között módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A módosító törvény pontosítja a szokásos piaci ár Szja-törvényben rögzített definícióját a részvények és üzletrészek vonatkozásában, valamint bizonyos feltételek mellett adómentessé teszi az értékpapírok szerzését magánszemélytől. A béren kívüli juttatások körében jelentős változás, hogy 2011. október 1-től kikerül e juttatások köréből az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatások közül továbbra is béren kívüli juttatásnak számít a munkavállaló személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. Ugyancsak béren kívüli juttatás marad a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. Megmaradt béren kívüli juttatásnak továbbá a


szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. 2011. október 1-től az üdülési csekk megszűnése révén a Széchenyi Pihenő Kártya lesz igénybe vehető béren kívüli juttatásként. Miután a SZ.É.P. kártya juttatás csak a munkavállalót illeti meg, ezért a változás hátrányosan érinti a szakképző iskolai tanulót, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatót, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélyt és közeli hozzátartozóját, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozóját, valamint a szakszervezet sem adhat a tagjának, nyugdíjas tagjának SZ.É.P kártyát. Módosult a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) kormányrendelet. E jogszabály előírta, hogy a kártyát kibocsátó intézmény a munkáltatónak, és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget nem számolhat fel. A módosítás révén 2011. június 16.-tól a társkártya előállítási és kézbesítési költségeit az intézmény a munkavállalóra háríthatja. A munkavállalóra hárított költség nem haladhatja meg társkártyánként az 1.500 forintot. Ismereteink szerint eddig az OTP és az MKB Bank indította el ezt a szolgáltatást, a munkáltatónak a SZ.É.P. kártya juttatásához e két bank valamelyikével kell szerződést kötnie. 3. Adókedvezmény az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetés után A 2011. évi LVII. törvény rendelkezik az Összefogás az Államadósság Ellen alapba 11

történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezményekről. Az Országgyűlés 2011. május 23.-i döntése alapján adókedvezmény jár azoknak, akik befizetnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba, a befizetett összeg csökkenti a személyi jövedelemadó alapot, a vállalkozások pedig költségként számolhatják el azt. Az alap létrehozásáról április elején döntött a kormány egy társadalmi kezdeményezés mellé állva. A jogszabály alapján a magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba az adóévben befizetett összeget – a befizetést igazoló bizonylat alapján – a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapból és a bevallásköteles különadózó jövedelmek adóalapjából levonva személyi jövedelemadó adóalap-kedvezményt vegyenek igénybe. Ha a magánszemélynek több jogcímen keletkezett bevallásköteles jövedelme az adóévben, bevallásában jelzi, hogy az adóalap-kedvezményt mely jövedelme vagy jövedelmei adóalapja terhére érvényesíti. Amennyiben az adóévi kedvezménykeret nem nyújt fedezetet az Alap javára teljesített befizetés levonására, a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további – legfeljebb négy – adóév kedvezménykerete terhére érvényesíthető. E rendelkezés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a magánszemélynek az adóévben nem volt kedvezménykerete. Az adóalap-kedvezmény az Alap javára történő befizetés azon része után vehető igénybe, amely után a magánszemély e törvény rendelkezése szerint más kedvezményt nem érvényesít. Az adóalap-kedvezményt érvényesítő magánszemély munkáltatói adómegállapítást, adóhatóság közreműködésével történő egyszerűsített bevallást vagy adónyilatkozatot nem választhat.


Az Alap javára teljesített befizetések után az igazolást, amely alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év február 15éig kell kiadni. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. tv. alapján, az adózói rendelkezés során az Alap kedvezményezettként jelölhető meg. 4. Új adómentesség jövedelemadóban

a

személyi

A 2011. június 17-én megjelent 2011. évi LXIV. törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló jogszabályt. A változás érinti az adómentes juttatások körét. Ennek megfelelően a közcélú juttatások körében adómentes az az összeg, amelyet oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén, vagy a szociálisan rászoruló szociális segély, valamint szociális ösztöndíj címén, illetve – alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összegben – a diák –és szabadidősport résztvevőjének a Wekerle Sándor Alapkezelő intézmény közvetlenül vagy intézményen keresztül, vagy a Kormány döntése alapján a külön jogszabályban foglalt eljárás szerint megszűnő alapítvány, közalapítvány feladatát átvevő közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaság az átvett feladatkörében nyújt. Ezt a rendelkezést a jogszabály hatályba lépését, azaz 2011. június 17-ét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

12

V. Jogszabálykalauz 2011/május-június-július

Magyar Közlöny 2011. évi 43. szám: Magyarország Alaptörvénye

Hatályos: 2012. 01. 01.

(2011. április 25.) Magyar Közlöny 2011. évi 45. szám: 68/2011. (IV. 28.) Korm. rendelet

a Széchenyi Programirodákról

Hatályos: 2011. 04. 29.

Magyar Közlöny 2011. évi 46. szám: 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelet

az egyes egészségügyi kormányrendeletek módosításáról

tárgyú

Hatályos: 2011. 05. 01., 2011. 06. 16., 2011. 07. 01.

Magyar Közlöny 2011. évi 47. szám: 74/2011. (V. 2.) a lakáscélú állami támogatásokról szóló Korm. rendelet 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 49. szám:

Hatályos: 2011. 05. 05.

az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdésének hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálatáról Magyar Közlöny 2011. évi 50. szám: 37/2011. (V. 10.) AB határozat

2011. évi XLIII. törvény

a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról 1142/2011. (V. a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 12.) Korm. közhasznú nonprofit gazdasági határozat társasággá történő átalakításáról Magyar Közlöny 2011. évi 51. szám:

Hatályos: 2011. 05. 15.

2011. évi XLVI. törvény

Hatályos: 2011. 05. 14.

az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 57. szám: 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelet

a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény végrehajtásáról


Hatályos: 2011. 05. 13.

Hatályos: 2011. 05. 31. 20.00 óra

13

az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve 40/2011. (V. 31.) módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény AB határozat módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdésének hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálatáról Magyar Közlöny 2011. évi 58. szám: 89/2011. (VI. 1.) Korm. rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról

Hatályos: 2011. 06. 02.

Magyar Közlöny 2011. évi 61. szám: 2011. évi LVII. törvény

az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról Magyar Közlöny 2011. évi 63. szám:

Hatályos: 2011. 06. 10.

2011. évi LXI. törvény

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló Hatályos: 2011. 06. 15., 1949. évi XX. törvénynek az 2011. 09. 01. Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 64. szám: 92/2011. (VI. 15.) Korm. rendelet

a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 66. szám:

Hatályos: 2011. 06. 16.

2011. évi LXIV. törvény

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 71. szám:

Hatályos: 2011. 06. 18.

a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány közhasznú nonprofit gazdasági társasággá történő átalakításáról szóló 1142/2011. (V. 12.) Korm. határozat módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 74. szám:

Hatályos: 2011. 06. 29.

2011. évi LXXXI. törvény

Hatályos: 2011. 07. 01., 2011. 09. 01., 2012. 01. 01.

1219/2011. (VI. 28.) Korm. határozat

az egyes egészségügyi módosításáról


tárgyú

törvények

14

egyes egészségbiztosítási kormányrendeletek kapcsolatos módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 76. szám: 106/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet

tárgyú Hatályos: 2011. 07. 01. táppénzzel

a START-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 31/2005. (IX. 29.) PM rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 81. szám:

Hatályos: 2011. 08. 31.

2011. évi XCIII. törvény

a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról

Hatályos: 2011. 07. 22.

2011. évi XCVI. törvény

egyes gazdasági módosításáról

25/2011. (VII. 5.) NGM rendelet

tárgyú

törvények Hatályos: 2011. 07. 15., 2011. 07. 22., 2011. 08. 28., 2011. 09. 01., 2011. 10. 01., 2012. 01. 01., 2014. 01. 01.

Magyar Közlöny 2011. évi 83. szám: a megváltozott munkaképességű munkavállalók Hatályos: 2011. 07. 15. foglalkoztatásához nyújtható költségvetési 16 órától támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet módosításáról 46/2011. (VII. 15.) a megváltozott munkaképességű személyek Hatályos: 2011. 07. 15. NEFMI rendelet foglalkoztatásához nyújtható 16 órától költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2011. évi 85. szám: 121/2011. (VII. 15.) Korm. rendelet

2011. évi XCIX. törvény

az alacsony keresetű munkavállalók bérének Hatályos: 2012. 01. 01., emelését ösztönző egyes 2014. 01. 01. törvények módosításáról

Magyar Közlöny 2011. évi 85. szám: 2011. évi CV. törvény

Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó Hatályos: 2011. 07.27., törvények jogharmonizációs célú módosításáról 2011.08.01., 2011.09.02., 2011.12.01., 212.01.01.


15

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Recommend Documents