Tisztelt Olvasók! Móra Ferenc: Szeresd a gyermeket!

FÜGGETLEN KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS LAP IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS

Móra Ferenc: Szeresd a gyermeket!

Tisztelt Olvasók! Pünkösd a tavaszi idõszak és az egyházi év harmadik nagy ünnepe, mely a görög pentekosztész, "ötvenedik" szóból származik, hiszen a húsvétot követõ ötvenedik napon kezdõdik. Pünkösd a húsvéttól függõen mozgó ünnep május 10-e és június 13-a között. A Szentlélek eljövetelét, a keresztény egyház születését jelenti. A magyar pünkösdi szokásokban keverednek a keresztény és az õsi, pogány elemek. Jól tudták eleink, hogy a nagy nyári munkálatok elõtt egy kicsit meg kell állni, köszönteni az új életet, imádkozni a bõ termésért és gyermekáldásért. Az ünnephez kapcsolódó számtalan szokás közül a pünkösdi királynéjárás az egyik jellegzetes – a manapság többnyire már csak gyermek-dramatikus népi játék szereplõi lányok. A szokás lényege a következõ: többnyire négy lány házról házra vezet egy kisebbet, a pünkösdi királynét. A kislány fehér ruhát, fején virágkoszorút visel, a karján pedig virágszirmokkal teli kosarat visz. Házról házra járnak. A kis királyné feje fölé piros vagy piros mintás kendõt feszítenek ki baldachin módjára, vagy fátyollal borítják be. Éneklés közben mozdulatlanul állnak, vagy lassan körbejárják a királynét. Az ének végeztével többnyire a következõ mondóka kíséretében magasra emelik: "Ekkora legyen a kendtek kendere!" Ha valaki nem szívesen látja õket, gyorsan leguggoltatják a kiskirálynét, hogy a gazdasszonynak ne nõjön meg a kendere. Régebben tojást, szalonnát, pénzt kaptak. Az ételeket az egyik háznál elfogyasztották. Az ünnep jellegzetes virága a pünkösdi rózsa – paean –, jelentése gyõzedelmi ének. Ebben az évben pünkösd május 31-ére esik, amely egyben a gyermekek napja is. Azt mondják, hogy a világszerte elterjedt emléknap magyar eredetû. Karsai Sándor (Pest, 1868-1926) jogász, államtitkár németországi egyetemeken tanult. 1892-tõl a belügyminisztérium gyermekvédelmi osztályán dolgozott. Kezdeményezésére alakult meg 1906-ban az Országos Gyermekvédõ Liga, melynek igazgatója lett. Õ honosította meg nálunk a gyermeknap intézményét.

A Gyermekvédõ Liga 1906-ban rendezte meg elsõ gyermeknapját Budapesten, s ez több évtizedig tartó hagyományt indított el. Az eseménynek ekkor még nem alakult ki évenként ismétlõdõ idõpontja. Leggyakrabban májusban rendezték meg, de akadt példa áprilisi és júniusi idõpontra is. 1950 óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Demokratikus Nõszövetség 1949. novemberi határozata alapján. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt. A magyar hagyományokat követõ ünnepnek gyermekhét volt a neve, s ezt elõször 1931 májusában tartották meg, mint mindig, ekkor is elsõsorban jótékonysági céllal. Jöttek-mentek a különbözõ uralkodó eszmék, a gyermeknap azonban megmaradt. Minden korban tudták, hogy a gyermek életünk legfontosabb, legmeghatározóbb szereplõje. Igazán nem szeretnék nagy szavakat használni, de a gyermek bizony a jövõ. Juhász Gyula ezt így fogalmazta meg: "A gyermek szeme a jövõ tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja." Ez a szlogenje a településünkön 2009. május 25. és 31. között immár második alkalommal megrendezésre kerülõ Maglód, a gyermekek városa címû programsorozatnak, mely idõszak alatt minden a gyerekekrõl szól, a gyerekekért történik. Fõ célkitûzésként idén arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a gyermeknek személyiségfejlõdése során ugyanúgy meg kell tanulnia a demokrácia, a demokratikus döntéshozatal szabályait, mint azt, hogy hogyan is kell fogócskázni, bújócskázni. Ez alatt az egy hét alatt a városunk diákközössége által megválasztott gyermek polgármester és gyermekképviselõ-testület kb. 30-35 rendezvényen, koncerten, konferencián, gyermekelõadáson fogadja a vendégeket, és aktívan véleményezi a látottakat, hallottakat. A rendezvénysorozat a gyermekpolgármester-választással kezdõdik és egy nagyszabású gyermeknapi rendezvénnyel ér véget.

Szeresd a gyermeket! A sivatag hegyen, Hol villámok között vala az Ur jelen, E legszentebb parancs nincs kõtáblára irva Mosolygó kedviben, pirosló hajnalon Aranybetûkkel ezt az örök Irgalom Az emberszívbe irta. Szeresd a gyermeket! Még néki szárnya van, A csillagok közé õ még el-elsuhan, S kitárja vidoran a mennyek ajtaját: Hiába könyveid, hiába lángeszed, Az Isten titkait ki nem kémlelheted, Csak gyermeklelken át. Szeresd a gyermeket! A lét napfénye õ, Estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jõ, Csöpp lábai nyomán az öröm kertje zsendül, Bimbónyi kis keze áldással van tele, S melyik szeráf-zene érhetne föl vele, Ha víg kacaja zendül? Szeresd a gyermeket! Hisz oly hálás szegény, Egyszerre könny, mosoly ragyog csillagszemén, Ártatlan kis szivét az öröm megteli, S köszönetét, akár az esti fuvalom, Mely félve játszadoz a harmatos galyon, Oly halkan rebegi. Szeresd a gyermeket, öleld szivedre õt, Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedõt, Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit: S mig te a gyermekek könnyét törölgeted, Egy láthatatlan kéz a csillagok felett Letörli vétkeid! (1907) A Gyermekhét program összeállításához igyekeztünk megnyerni minden olyan intézményt, civilszervezetet, magánszemélyt, akik értékes produkcióikkal, gondolataikkal, szaktudásukkal segítségére lehetnek a maglódi gyermekeknek, szülõknek, családoknak problémáik megoldásában, életminõségük javításában. Segítenek felhívni a figyelmet egy-egy sokunkat érintõ társadalmi jelenségre, s nem utolsósorban igyekeznek jókedvre deríteni kicsiket és nagyokat, gyermekeket és szülõket. A Maglód, a gyermekek városának minden programja ingyenes, melyre szeretettel várjuk az érdeklõdõket! A részletes program a MI újság közepén, a 6-7. Poór Mara oldalon található.

A MI újság az interneten is elérhetõ: www.miujsag-maglod.hu

2

• KULTÚRA – KÖZÉLET

MI újság

2009 május

Politikai játszótér vagy kulturális színtér?!

A MagHáz megnyitása óta többé-kevésbé rendszeresen igyekszem tájékoztatni Önöket az intézménnyel kapcsolatos elképzelésekrõl, eredményekrõl, gondokról, problémákról. A következõ írásban olyan országszerte tapasztalható jelenségekre szeretném felhívni a Tisztelt Olvasó figyelmét, amelyek ha nem is mindenhol igazak, mégis jellegzetesnek mondhatók, és amelyekkel ma, úgy tûnik, számolnia kell nagyon sok közösségteremtéssel, -megtartással és kultúrával foglalkozó intézménynek. Ezek a jelenségek és a velük kapcsolatos összefüggések pedig új megvilágításba helyezhetik azt a munkát, ami ezeken a helyeken folyik. Nevezetesen a szervezett vagy önszervezõdõ csoportok, a civil lakosság és egy adott közmûkelõdési, közoktatási vagy bármely más kulturális intézmény kapcsolatáról szeretnék néhány gondolatot ismertetni. Hazánkban a civil szervezõdések, egyéni és csoportos megnyilvánulások, érdekérvényesítések meglehetõsen furcsán, mondhatnánk, némi deformitást mutatóan alakultak, a rendszerváltozást követõ ez irányú felfokozott várakozással szemben. Nem én állítom ezt, hanem politológusok, szociológusok, társadalomtudósok, e kérdéssel hivatásszerûen foglalkozó szakemberek hada. Legfõbb okként pedig a társadalom túlpolitizáltságát szokás megemlíteni, amely szinte totálisan átitatja ezt a szektort is. A világ "szerencsésebbik felén" például ha létrejön egy "búgócsigaberregtetõ egyesület" (azért hozok ilyen teljesen képtelen kitalált példát, mert nem szeretnék bárkit is megbántani), akkor vélhetõen egy adott társadalom, település, közösség azonos érdeklõdési körû tagjai szervezik meg önmagukat egy mindannyiuk számára fontos és kielégülést nyújtó civil tevékenységgel kapcsolatban. Ez így nagyon is pártolandó, helyes, követendõ példa. Nagyon fontos azonban kihangsúlyozni azt, hogy egy "alulról jövõ" önkéntes kezdeményezésben a társadalom bizonyos része szervezi meg önmagát ily módon. No és persze az sem mellékes, hogy ha búgócsiga-berregtetésre jöttek létre, akkor vélhetõen búgócsigát berregtetnek, és nem tévednek át olyan területekre, amihez nem sok közük van, amihez nem értenek, és ami nem is feladatuk. Legfõképpen pedig nem politizálnak. Kivéve persze, ha kifejezetten ebbõl a célból alakultak. Ez esetben viszont ezt nyíltan felvállalják, és nem igyekeznek úgy tenni, mintha búgócsigázásra alakultak volna… De még ekkor is igaz, hogy tevékenységüket nem rendelik alá hatalmi harcoknak és ezzel kapcsolatos egyéni vagy csoportérdekeknek, kivéve természetesen azokat a civil érdekeket, amiért létrejöttek. Arról már nem is beszélve, hogy nehezen tudom elképzelni (bár lehet, hogy van ilyen, de bizonyára nem ez a jellemzõ), hogy ezeket a közösségeket nem egy helyi hatalom hozza létre. Ez csak nálunk szokás. Mint ahogy az is, hogy "spontán szervezõdésnek" feltüntetett, "vastagon politikai" tömörüléseket tömegbázist fitogtató demonstrációs célokra használjanak. A másik, amit elképzelhetetlen-

nek tartok "ott", hogy oly mértékû függõségi viszony alakuljon ki a hatalmon lévõk és az egyébként tisztességes céljaiknak megfelelni akaró szervezõdések között, mint nálunk. Következésképpen valószínûtlen, hogy közvetve vagy közvetlenül nyomás gyakoroljanak rájuk. Nyíltan vagy rafináltan befolyásolják õket. Állásfoglalásra kényszerítsék olyan ügyekkel kapcsolatban, ami valójában nem az õ céljaikat szolgálja, hanem azét, illetve azokét, akik bár névleg a kegyeiket keresik – valójában vazallusaikként kezelve –, hûbéri viszonyt alakítanak ki velük. És ami szerintem a legriasztóbb ebben az egészben, hogy nálunk ehhez sok esetben álcának, kulisszának a kultúrát szokás felhasználni! Hiszen – gondolják az "okosok" – ez az a terület, amihez mindenkinek köze van, amihez mindenki ért, amivel a legegyszerûbb látványosan célt érni. Ez az a terület, amivel tömegeket lehet megmozgatni, ami meggyõzõ, agitatív, és leginkább alkalmas valódi politikai célok elkendõzésére. Ezen a ponton viszont belép egy másik nagyon fontos gondolat, vagy ha úgy tetszik, történelmi tény is, amire szeretném felhívni az Önök figyelmét. Mégpedig az, hogy a kultúra ilyen irányú erõltetett felhasználása törvényszerûen kultúravesztéshez, és az ezzel manipuláló egyén, csoport, politikai-társadalmi berendezkedés bukásához vezethet. Végzetes hiba pusztán ideológiai megfontolások alapján kultúrával foglalkozni, és ezt megpróbálni rátukmálni másokra. Végzetes hiba elhinni azt, hogy ha valaki azért vesz részt egy kulturális megmozduláson, mert azzal politikai hovatartozását akarja demonstrálni – vagy pusztán azt akarja az elõadótól önigazolásként viszontlátni, viszszahallani, ami az õ meggyõzõdése és neki fontos –, hogy valamit is tett elméje és érzelmei pallérozása, finomítása vagy önmaga és a világ jobb megértése érdekében. Végzetes hiba és önbecsapás. Hiszen az ilyen ember nem tesz mást, mint az, aki belenéz egy tükörbe, s a látványtól függetlenül "szépnek" találja magát. És mivel mindent egybevetve amúgy is ez a véleménye, hát hihetetlen lelki kielégülést él át… Mitõl is? Attól, hogy a maga korlátozott zárt rendszerén belül a valóságtól elrugaszkodva hamisan értelmez valamit egy általánosan elfogadott valódi értékrendtõl függetlenül. A kultúrának, és legfõképpen annak legmagasabb szintû megnyilvánulási formájaként a mûvészeteknek pedig éppen hogy nem ez a célja. Hanem az, hogy egy nyitott, befogadó ember számára "igazi" tükörként valós képet mutasson. Pontosan annak érdekében, hogy látva a magunk és a világ hibáit megértõbbé, elfogadóbbá, jobbá, és a felismerés katarzisában legalább lélekben nemesebbé váljunk. Visszatérve írásom elejére, arról van tehát szó, hogy mi a közmûvelõdés napszámosaiként igyekszünk azon munkálkodni, hogy a fent említett, káros és minden tekintetben "egészségtelen" társadalmi – és zsákutcába vezetõ belterjes kulturális – hatások minél kevésbé gyûrûzzenek be az intézményekbe, és az elsöprõ többségben

lévõ valóban "civil" polgárok megelégedésére tisztán, sandaság nélkül szórakoztassunk és szolgáljuk a kultúra ügyét. Annak bizonyítására pedig, hogy az emberek ezt egyre jobban értékelik és érzik itt Maglódon is, idézni szeretnék egyet a szerkesztõségünkbe e-mailen, illetve hagyományos formában eljuttatott levelek közül: Kedves MagHáz Vezetõsége! Engedjék meg, hogy néhány sorban méltassam mûsorprogramjukat. Zuglóból költöztünk Maglódra évekkel ezelõtt. Ott-tartózkodásunk alatt szinte havi rendszerességgel jártunk színházba. Mióta ide költöztünk, sajnos a közlekedés miatt ritkán jutottunk el egy-egy színházi elõadásra. A MagHáz megnyitása óta szinte állandó látogatói vagyunk rendezvényeiknek. Külön dicséret Önöknek, akik anyagi lehetõségeikhez mérten remekül válogatnak a zenés és prózai darabok közül. Remek volt Kordáék estje a három fiatal musicalénekessel, hogy csak az utóbbiakból említsek. A Veszprémi Társulat is már igazán több darabban remekelt. Május 16-án ismét láthatjuk a Társulatot a "Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról" c. darabbal. Természetesen erre is elmegyünk a családommal és a kedves szomszéd családdal egy igazán jó kikapcsolódásra. Ami nem elhanyagolható, a jegyárak is elfogadhatóak. Kívánok további lelkesedést munkájukhoz, és sok sikert! Köszönöm, hogy leírhattam gondolataimat. Lábszki Mihályné Maglódról (Cím a szerkesztõségben) Nos, mi is köszönjük az elismerõ szavakat, még ha a levélben említett produkciók nem mindegyikével ostromoljuk is "a kultúra hófödte csúcsait"… És mivel igen sok hasonlóan gondolkodó fiatal és idõsebb ember forgolódik mostanában a MagHáz körül, engedjék meg, hogy a cikkemben említett és sokfelé tapasztalható negatív jelenségek (hogy Maglódra igazak-e ezek azt döntsék el Önök!) ellenpontjaként, az Õ kezdeményezésük következtében bejelentsem, megalakult a "MagHáz BARÁTI TÁRSASÁG". Várjuk tehát minden olyan, a kultúra iránt õszintén érdeklõdõ, programjainkat hozzászólásaival, ötleteivel segíteni akaró, rendezvényeinket rendszeresen látogató Maglódi polgár és civil szervezõdés csatlakozását, akik hozzájuk hasonlóan azonosulni tudnak azzal a hitvallással, miszerint a mûvelõdés háza nem politikai játszótér, hanem tisztán kulturális színtér. A baráti társaság tagjai amellett, hogy érdemben befolyásolhatják és formálhatják majd a MagHázban folyó munkát, szándékunk szerint – aktivitásuk függvényében –, a programokat is kedvezményesen látogathatják. Felvilágosítás, jelentkezés: 06 29/326-222, 06 30/598-4412 e-mail: [email protected] ZALAVÁRI BÉLA MagHáz ig.

MI újság

www.miujsag-maglod.hu Ha gyermekbántalmazásról beszélünk, akkor szinte mindig csak a jéghegy csúcsát látjuk (fizikai és szexuális atrocitások), de ami mélyen elrejtve és nagy tömegben jelen van, az az érzelmi bántalmazás és elhanyagolás. A fizikai és szexuális bántalmazás könynyebben bizonyítható, az érzelmi bántalmazás, az elhanyagolás sokkal nehezebben megfogható. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a fizikai és szexuális bántalmazás esetében létezik a szülõ és gyermek között kapcsolat, addig az elhanyagolás eseteiben a szülõk nagyon kis mértékben élik meg és fejezik ki gyermekeik iránti figyelmüket. Extrém esetekben úgy tûnik, mintha a szülõ nem lenne tudatában gyermeke létezésének. Az érzelmi visszaélés körébe sorolható a gyerekek igényeinek elutasítása, a gyerekek szociális izolálása, terrorizálása, a gyerek fejlõdésének figyelmen kívül hagyása. De ide tartozik a fejlõdéséhez szükséges feltételektõl való elzárkózás, valamint gyermekek destruktív és antiszociális viselkedésre való bátorítása is. A bántalmazó szülõk egy részének gyerekeire vonatkozó ismeretei nem kielégítõek. Például

KULTÚRA – KÖZÉLET •

3

mert lehülyézi gyermekét? Pedig pontosan tudjuk, hogy ez egyenértékû egy késszúrással és a vérzés bizony évekig tart. Kérdés, kitõl és milyen segítséget kapjon ez a szülõ? Sajnos az elkövetõ szülõk száma nem csökken, ezért a megelõzést egyre jobban hangsúlyoznunk kell. Minden ember nevelési módszereiben "szükségszerûen" jelen vannak azok a mozzanatok, hatások, melyek õt érték gyermekkorában. Van, aki ezt tagadja, sokan elismerik, mások pedig tudatosan követik. Több bántalmazó család van, ahol a bántalmazás generációról generációra "öröklõdik". Gyakran halljuk bántalmazott gyermekek szüleitõl: Engem is vertek, mégis rendes ember lett belõlem". Mi lehet e vélekedés hátterében? Ahol a gyermekek tömegei elveszítik a gyermekkor esélyét, s ahelyett a bántalmazás, az elhanyagolás, szexuális molesztálás, szélsõséges kihasználtság, érzelmi-fizikai terror helyzetében és légkörében nõnek föl, nos, ezek a társadalmak annak a kockázatát viselik, hogy az így felnövõ gyermekekben az erõszak társadalma születik újjá. Ács Rozália védõnõ

Gyermekbántalmazás – Aki simogat, kevesebbet üt.. a gyereket valós koránál idõsebbként kezelik, túl magas elvárásokat támasztanak vele szemben. Klinikai tapasztalatok szerint a rossz bánásmód különbözõ típusai kombinálódhatnak. A különbözõ típusú bántalmazások elválasztása a fejlõdésre gyakorolt eltérõ hatásuk miatt mégis indokolt. Minél fiatalabb korban hatnak a rizikótényezõk, annál súlyosabb következményekkel számolhatunk. A csecsemõkor, az autonómia nagyobb igénye miatt a 2-4 éves kor és a kamaszkor a bántalmazás szempontjából különösen veszélyeztetett életkori szakaszok. Veszélyeztetõ tényezõ továbbá, ha a bántalmazás ismétlõdõ, folyamatosan megélt esemény. A bántalmazás hatásai akkor még rombolóbbak a gyermek személyiségére, ha a bántalmazó személlyel korábban érzelem teli kapcsolata alakult ki. A szülõk gyakran nevelési célzattal bántanak, és sok gyermek azt is gondolja, ez természetes. Nincs is megfelelõ eszközük, hogy kilépjenek e körbõl. Nem mûködik még a tanúvédelem; de vajon melyik szülõt csuknák be például azért,

Bubik István† (1958. május 19.–2004. november 28.) Jászai Mari-díjas, Érdemes Mûvész A Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola elvégzése után a Nemzeti Színház társulatában kezdte pályafutását. 1993-tól 1996-ig a Mûvész, késõbb pedig a Thália Színházhoz szerzõdött. 1996-97-ben a Thália Társulat tagja volt. 1997-ben a Kelemen László Színkörben játszott. 1998-tól az Új Színház társulatának tagja volt. A magyar és a világirodalom legismertebb hõsszerepeit játszotta, ezenkívül rockoperák fõszerepeit énekelte. Játékát érzelmeken alapuló, aktív, robbanékony stílus jellemezte. A Színészzenekar dobosa volt. A színpad mellett a filmvásznon is feltûnt. Elõször 1982-ben játszott Dobray György Vérszerzõdés címû filmjében. Igazi kritikai elismerést a 2002-ben Dér András által rendezett A kanyaron túl címû filmdráma fõszerepéért kapta, ahol egy papot alakított. A fiatalon elhunyt mûvész emlékére létrehozták a Bubik István-díjat, mely a Magyar Mûvészetért díjrendszer önálló értékû díja. A kuratórium elnöke Kubik Anna. Az elismerést évente ítélik oda, 35 évesnél fiatalabb színész vagy rendezõ érdemelheti ki. Interjú Kubik Annával (részlet egy 2005-ben publikált beszélgetésbõl) – A Színmûvészeti Fõiskolán elsõ nap leültem, õ mellém ült, és mondta, hogy õ Bubik. Én meg Kubik, válaszoltam. Viccelsz? kérdezte. Te viccelsz? - volt a válaszom. Így kezdtük, és azóta szakadatlanul élt ez a barátság, ami hét évig szerelem volt, és utána

szeretet. Az õ életében nem voltak elhatárolható életfázisok, mert az utolsó pillanatig gyerek maradt. Nem nõtt föl. Õ úgy járkált közöttünk, mint egy élõ felkiáltójel, s azért nem hagyta õt a Jóisten felnõni, mert példaként meghagyta gyermeknek. Bárki, aki a közelébe került, tudja, hogy olyanokat kérdezett, mint egy kisgyerek, olyan dolgokat mert feszegetni, amit senki más nem mert felnõttként, úgy beszélt és úgy viszonyult a játékhoz, mint egy gyerek. Egész lénye arra figyelmeztetett, miként kell megõriznünk gyermeki mivoltunkat ahhoz, hogy igazabbak merjünk lenni, hogy ne vegyük át a felnõttkor hazugságait, sémáit és konformizmusát. S ezzel õ több szeretetet tudott kivívni a világban, mint bármi mással. Emellett rendkívül sajátos, de szigorú értékrendje volt, és ezáltal erkölcsi szabályai is. Minden tettéért szigorúan vállalta a felelõsséget, ezért beleszólást nem is hagyott a dolgaiba. – Volt olyan szerepe a sok közül, amit különösen szeretett vele játszani? – Mindent. A tévéjátékok közül a Tanítónõ, valamint a Gyökér és vadvirág voltak talán a legszebbek. Színházban pedig tényleg mindent szerettem. Hiába emelném ki az Advent a Hargitán-t vagy amiben utoljára játszottunk együtt, a Szerelem a Krímben-t. Az utolsó szerep, amiben láttam õt, az Úrhatnám polgárban volt, abban is zseniálisat alakított. Hihetetlen mozgáskultúrája volt, erõteljes alkata, és szerintem hiánycikk a magyar "színészpiacon" egy ilyen férfias fellépésû, szenvedélyes karakter. Ma inkább az "elfolyós" emberek vannak többségben a

színpadokon (és mindenhol), férfiatlan férfiak és nõietlen nõk. Egymást teszik nemtelenné. Õ igazi férfi volt. Igaz eszméért kész volt meghalni. Ilyen volt a barátság eszméje. Az biztos, hogy tûzbe ment volna a barátaiért, és elindult volna bárhová a barátság kedvéért. Hiszen azon a napon is azért kerekedett föl. Ami még mindenki mástól megkülönböztette, az a tradíciók feltétlen tisztelete, és a hozzájuk való ragaszkodás. Ez neki biztos alapot jelentett, amin szilárdan állt. Mi ma már többnyire ügyet sem vetünk a néphagyományunkra, a történelmünkre, az irodalmi hagyatékra… Õ pedig vehemensen követte hagyományainkat. Alázatos volt, és az alázatot próbálta meg számon kérni az egész világtól. Jól lovagolt, frenetikusan dobolt, nagyszerû színész volt, ezeket mégsem mondta soha magáról, és csodálkozva hallgatta mindig azokat, akik arról beszéltek, hogy valamit jól tudnak. Arra bátorított mindenkit, hogy legyen feltétlenül alázatos. Talán a legfontosabb, amit számon kért a világtól, az emberi alázat hiánya és eltûnése volt. Egyelõre fogalmam sincs, hogy lesz nélküle. Egyszerûen nem tudom elképzelni, mert mindig volt köztünk egy nagyon nemes versengés, ami valamiképp a szeretettel van összefüggésben. Eljött, megnézett, és akkor azt mondta, hogy most te vezetsz eggyel, most megint kapaszkodhatok. Azután én is elmentem megnézni õt, és akkor megállapítottam, hogy most õ vezet eggyel. Persze, csak ha jót csináltunk, nem volt mese. Nála sose volt mese. Ez egy kedvenc kifejezése volt.

4

MI újság

• AZ ÉLET MÓDJA

2009 május

Micsoda csata! Magyarországon szerencsére ritkán keletkeznek földmozgások, és erõsségük eddig még nem haladta meg a IX-es fokozatot. Az elsõ földrengés 456-ban keletkezett Savaria (Szombathely) környezetében. A krónikák szerint a rengés elpusztította a várost. A források a következõ nagy – az eddigi legnagyobb – magyarországi rengésként a komáromi (1763) földrengést említik. A rengés következtében 63-an meghaltak, 102-en megsebesültek, összedõlt 7 templom, 279 lakóház teljesen és 353 részben összeomlott. Késõbb Mórban, 1810-ben jegyeztek fel nagyobb földrengést. Mór környékén súlyosabb épületkárok keletkeztek, elsõsorban Móron és Isztimrén, itt a rengés erõssége elérte a VIII-as fokozatot. Két nagyon erõs rengés keletkezett 1829-ben és 1834-ben Érmelléken. Az 1834-es rengés Kassán, Egerben és Békéscsabán is okozott épületkárokat. Nem is olyan régen, 2006. december 31-én Gyömrõn, a föld felszíne alatt 5 méterrel, Maglódtól 2 kilométerre délre 4,1-es erõsségû földrengést észleltek az ezen a területen élõk… 2009. április 15-én az Általános és Vermesy Péter Mûvészeti Iskola nyaralói udvarán délelõtt nagy volt a jövés-menés, szaladgálás. A külsõ szemlélõ csak azt láthatta, hogy a területen mentõ-, tûzoltóautó, rendõrautó parkol. Feltehetõen nagy lehet a baj, hiszen puttonyfecskendõvel tüzet oltanak, csecsemõt mentenek, hordágyon sérültet szállítanak, homokzsákból nyúlgátat építenek. De miért is kell nyúlgát ide az iskolaudvarra?! – teszi fel magának a kérdést a gyanútlan látogató, ám nem kell sokáig tûnõdnie, mert egyszer csak felhangzik egy nõi hang, aki uta-

sításokat ad, irányít. A hang tulajdonosa nem más, mint dr. Hornyacsek Júlia pv. õrnagy, aki mikrofonnal a kezében csapatokat indítfogad, hiszen mint kiderült, itt ma Maglódon az ifjúsági katasztrófavédelmi verseny "tört ki". Monor Város Polgári Védelmi Kirendeltsége, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség az elmúlt évekhez hasonlóan idén is megrendezte ezt a vetélkedõt, melynek a monori kirendeltség vezetõje elmondása szerint az a célja, hogy a fiatalok minél átfogóbb ismeretet kapjanak a lehetséges veszélyhelyzetekrõl, a helyes veszélyhelyzeti magatartásokról, hogy megtanulják menteni önmagukat és társaikat. A földrengések erõsségének mérési módszerét Charles F. Richter amerikai szeizmológus 1935-ben dolgozta ki. A mérõszám a magnitúdó, mely a földrengés fészkében felszabaduló energia logaritmusával arányos. Hogy a "maglódi rengésnek" mekkora volt a magnitúdója, azt bizton jelzi, hogy 19 csapat – akik Nyáregyházáról, Monorról, Vasadról, Mendérõl, Pilisrõl, Gyömrõrõl, Csévharasztról, Úriból, Ecserrõl, Üllõrõl, Vecsésrõl és Maglódról érkeztek – csatázott, küzdött meg egymással. A két korcsoportba nevezett, 4 fõs egységek kilenc állomáson bizonyíthatták be tudásukat, ügyességüket, talpraesettségüket. Éppen sikerült "elcsípnem" a csévharaszti Balla Károly Általános Iskola tavalyi gyõztes csapatát, akik nyúlgátépítés, lapátolás után lihegve s kicsit bosszankodva – saját bevallásuk szerint rendezetlen állomásmunkájuk miatt – futottak a következõ megméret-

tetéshez. Én is megszaporázom lépteimet, s a monori Benedek Elek Cserkészcsapatot képviselõ Herczeg Attilához érünk, aki szituációs helyzetet teremtve szabályos tûzgyújtást, sérültszállítást hordágyon s kullancskiszedést követel a versenyzõktõl… A tavalyi gyõztesek idén nem lettek elsõk, mert a fiatalabb korosztály nyerõ csapata a monori Jászai Mari Általános Iskolából érkezett. Az "idõsebb generáció" legügyesebbje a Magyar Polgári Védelmi Szövetség maglódi szervezete lett. Napjainkban már nem számít ritkaságnak a szélsõséges idõjárás, amikor a meleg melegebb, a hideg hidegebb, s az sem biztos, hogy "szokás" szerint nyáron van meleg, télen pedig hideg. Gyakoribbak a földrengések, árvizek… A világon 2000. és 2001. év hozta az elmúlt évtized legtöbb szélsõséges idõjárással kapcsolatos katasztrófáját. Közel 20 millió ember vált földrengések károsultjává, ez a szám magasabb az elmúlt évtized bármelyik événél. Magyarország szerencsére nem tartozik a súlyosan veszélyeztetett területek közé, ám mégis, a mai fiatalokat olyan ismeretekkel kell felruházni, amelyek tudása a mi gyermekkorunkban még feleslegesnek tûnhettek volna. Ezért is volt hasznos ez a Maglódon rendezett Ifjúsági Katasztrófavédelmi Verseny, melynek központi gondolatát a szervezõk Jonathan Redhtõl kölcsönözték: "A felnõttek kötelessége és felelõssége, hogy a felnövekvõ nemzedéknek átadjanak minden olyan ismeretet, amelynek személyes megtapasztalása számukra sok fájdalommal és Poór Mara veszteséggel járna."

Egy százalék, de nem a jövedelemadóból! Maglódiak sikere Pécelen Ne ijedjen meg, Kedves Olvasóm, most nem a személyi jövedelemadóról lesz szó! Hanem a város lakóinak egy százalékáról. Arról a mintegy 140-150 emberrõl, akik azon a furcsa, zimankós, tavaszi-téli estén, március 20-án ellátogattak a Szemere Pál Mûvelõdési Ház és a maglódi illetõségû Fehérbot Alapítvány közös szervezésû jótékonysági estjére. Ennyien éreztük szívügyünknek az alapítvány nemes célkitûzésének, a Vakvezetõ Kutyakiképzõ Iskola megsegítésének támogatását. Gondolta volna, hogy a város lakosságának az egy százaléka pont befér a mûvelõdési ház nagytermébe? Bizony befér – még ha kicsit szorosan is. Hat órára a vendégek, fellépõk, szereplõk, szervezõk úgy megtöltötték a termet, hogy a ház összes ülõalkalmatossága kevésnek bizonyult. A koncert elsõ felében Pécel zenélõ, daloló ifjúsága mutatkozott be. Az elsõként fellépõ Péceli Rézfúvós Együttes megalapozta hangversenyünk remek hangulatát. Majd Szilágyi Anna és

Erdõs Péter csodálatos hegedûjátékában gyönyörködhettünk. A Péceli Klarinét Együttes hírnevéhez méltón muzsikált. És ha mindezt még lehet fokozni, jött a csoda, a Péceli Gyerek- és Ifjúsági Kórus káprázatos elõadásával. Szilágyiné Szalai Zsuzsanna karnagy növendékeit azonnal a szívébe zárta s vastapssal jutalmazta a közönség. Föl volt hát adva a lecke az est második felében fellépõ maglódi vendégeinknek – vajon felveszik-e a versenyt péceli szomszédaikkal. Bizony fölvették! Olyan kiválóságok erõsítették csapatukat, mint Késmárky Uzonka mûvésztanár és Olcsvári Árpád, az Operaház mûvésze. Érett, képzett hangjuk, játékuk, humoruk, a technikai bonyodalmakat pillanatok alatt legyõzõ színpadi rutinjuk nagy hatást tett a hallgatóságra. S a felnõttek mellett megismerhettük a maglódiak két ifjú tehetségét is. Krizbai Teca és Székely Attila könnyûzenei ének- és szintetizátortudásából adott ízelítõt. Hangjuk, hangszeres játékuk s a zenéjükön, dalaikon

átsugárzó ragyogó személyiségük mindenkit magával ragadott. Bizonyos, hogy még hallani fogunk felõlük! Méltán jutalmazta õket a közönség percekig tartó tapsviharral. És nem feledkezhetünk meg az est egyetlen ifjú prózai szereplõjérõl, Krizbai Editkérõl sem, aki vidám történetével, érzékletes elõadásmódjával önfeledt nevetést csalt a közönség ajkára. Száz szónak is egy a vége: csodálatos este volt! Köszönjük Tóth Benedek igazgató úrnak, hogy helyet biztosított a rendezvény számára. Köszönjük fellépõinknek a nagyszerû mûsort, s vendégeinknek, hogy jelenlétükkel megtisztelték az elõadást, és adományaikkal segítették célunk megvalósítását. Az est bevételét - az 51 000 Ft-ot - a Fehérbot Alapítvány teljes egészében a Vakvezetõ Kutyakiképzõ Iskola támogatására fordítja. Vida Ágnes, a jótékonysági est fõvédnöke Fehérbot Alapítvány 18699863-1-13

MI újság

www.miujsag-maglod.hu Az a fiatal házaspár akihez ma vendégségbe mentem, ugyan már jó néhány éve él Maglódon, ám csak 2007-ben találkoztam velük elõször. Nabilek Róbert, felesége, Agafonova Ludmilla s kislányuk, Mira városunk õsi, ámde mégis új részén, a Páskom parkban lakik. A régi találkozás apropója a textilmûvész Ludmilla Varázslatos selyem címû kiállítása volt, melynek a MagHáz adott otthont. Magas mûvészi fokon létrehozott, különleges világú textilképek, használati tárgyak, térelemek, gyönyörû ruhák, melyet látványos, hangulatos divatbemutatóval fûszereztek. A kiállítás létrehozásában nagy szerepe volt a férjnek. Szépen kiegészítették, megsegítették egymás munkáját. Mint 2001-ben Budapesten, az Orosz Kulturális Központban, ahol elõször találkoztak. – Akkoriban rendezvényszervezõ voltam az Andrássy úton – kezdi a történetet Robi. Egyik nap bejött a fõnököm, és mondta, hogy hamarosan érkezik egy kislány Oroszországból, egy kiállítást csinál, segítsek a rendezésben, lebonyolításban. Ez volt az elsõ találkozásunk Ludmillával, majd kölcsönösen érdeklõdni kezdtünk egymás iránt… Így kezdõdött. – Ha belepillantunk egy emberpár életébe, talán nem is tûnik fel elõször, de valahol mindig ott van egy közös pont, amely felfejtésével kiderül, hogy egyszer csak egymás felé hajolnak, egyfelé görbülnek az utak. Kíváncsi vagyok, nálatok ez hol érhetõ tetten. – Gyermekkoromban Oroszországban éltünk, amely akkor még Szovjetunió volt. Édesapám hivatásos tûzoltóként Moszkvában tanult a Katonai Akadémián, tûzoltómérnöki szakon. A felemelkedés reményében szánta rá magát erre az útra, hiszen egy felsõfokú végzettség révén más kapuk nyílnak meg az ember elõtt. Nem volt már fiatal, mégis vállalta a kihívást, ezt a nagy kalandot, mert nagyon szerette a hivatását, egyébként ma már nyugdíjas. 1985-ben 10 éves voltam, amikor kikerültünk. Idegen kultúrában, idegen környezetben, idegen emberek között, miközben egy szót nem beszéltem oroszul, kellett tanulni, megfelelni. Eleinte nagyon nehéz volt. Öszszességében azonban egyáltalán nem rossz emlék a kint töltött idõszak, mely a késõbbiekben erõsen meghatározta az életem. Az a világ nagyon más volt, mint a magyarországi élet, a kinti emberek teljesen másként gondolkodnak, sokkal keményebbek. Itthon Pesterzsébeten laktunk, ahol fiúgyerek lévén az öcsémmel sokat "bandáztunk", "õrültködtünk". Aztán kikerültünk Moszkvába, ahol senkit nem ismertünk, ahol minden sokkal "durvább" volt. Sokkal feketébb a fekete, sokkal fehérebb a fehér. Itthon inkább olyan szürkés minden. Lehet csúszni kicsit jobbra, kicsit balra. Ott nem így van. Hamar verekedésbe bonyolódtunk, állandó bandaháborúk dúltak. A testvéremmel annyira megszoktuk ezt a kinti attitûdöt, hogy amikor 4 év után hazajöttünk Budapestre, sokkal erõszakosabbak voltunk, nagyon nehéz volt visszailleszkedni. – A középiskolát már Budapesten jártad? – Igen, a két tannyelvû Kõrösi Csoma Sándor Gimnáziumban orosz-angol tagozaton érettségiztem. Tudod, gyermekkorom na-

STAFÉTA •

5

– Még nem, de igazából epekedve várom, hogy mi jön még, hogy milyen lapokat osztanak még le nekem. Mert biztos, hogy jön valami új, mert megvan bennem a nyitottság, én kész vagyok újat tanulni. Egy anyához a gyermeke felõl lehet közelíteni, így próbálkozom én is a zárkózott Ludmillánál. – Oroszországban, Mari Köztársaságban születtél. A kislányodat pedig Mirának hívják… – Semmi köze nincs egymáshoz, mert a Mira azt jelenti, hogy csoda. A gyerek egy csoda. – Textiltervezõ, grafikus, mûvészember vagy, nehéz emellett az anyaságnak is eleget tenni? – Az élet rendje, hogy elsõsorban nõ, anya vagyok. S csak ezután jön a mûvészet, a munka. Mira most már óvodás, napközben több idõm van festeni, mert eddig minden pillanatom õ töltötte ki. Nem könnyû az élet, a megélhetés, mert a gyökereim, hozzátartozóim, barátaim, ismerõseim Oroszországban vannak. Nehezebben, vagy inkább mondjuk úgy, lassabban tudok kialakítani egy kört, akik értékelik és igényt tartanak a munkámra. Télen Gyömrõn, május 26-tól pedig a XVII. kerületi Vigyázó Sándor Mûvelõdési Házban nyílik kiállításom. – Mikor döntöttél a textil mellett? – A Képzõmûvészeti Szakközépiskolát Joskar-Olában végeztem el, alkalmazott grafikát, stílustervezést tanultam. Majd a Moszkvai Egyetem textiltervezõ szakára kerültem, ahol is tanárom javaslatára az indonéz selyemfestési technikával, a batikolással kezdtem foglalkozni. Fehér selyembõl képeket, ruhákat, egyéb kiegészítõket készítek. S míg beszélgetünk, nézegetem a képeket. Mind gyönyörû, többnyire sötét tónusúak, a színvilágukban nagyon fontos szerepet játszik a sárga és a kék. Ám ahogy látom, közelítve napjainkhoz egyre vidámabb, élénkebb színekkel dolgozik. Elsõként egy kép Szentpétervárból, címe Hallgasd a csendet. Ludmilla elmeséli, hogy gyakran járt ebben a mûvészvárosban. Azt mondják, hogy míg Moszkva ipari fõváros, addig Szentpétervár a lelki fõváros. – Ahogy beszélsz a hazádról, látszik, hogy nagyon hiányzik. Nem rossz itt neked, nem vagy magányos? – Mirának, a kislányunknak jó, sokat szaladgálhat a friss levegõn, ez a fontos. Már volt õ is a szülõhazámban, azóta többet beszél oroszul. Itthon az apukája magyarul, én pedig az anyanyelvemen szólok hozzá. Hazafelé azon gondolkodom, hogy ugyan mindkét szülõ életében van, volt olyan idõszak, amikor is fájdalommal élték meg azt, hogy egy számukra idegen kultúra elvárásai szerint kell, kellett élniük, de milyen jó lesz majd Mirának, akinek születésétõl kezdve két hazában vannak a gyökerei, két kultúrát, két nyelvet szív magába, s mindez egy lélekben egyesül, nemesül össze.

Két kultúra találkozása gyon érzékeny idõszakában éltünk Oroszországban, amely akkora hatással volt rám, hogy néha még ma is oroszul álmodom. Gondolkodni is gyakran oroszul szoktam. Az orosz miatt könnyebben tanulok, jelenleg más szláv nyelveken is beszélek, lengyelül, szlovákul. Na meg angolul is, de ezt a nyelvet nem szerettem sohasem, lusta is voltam kicsit, ám közepesnél mindig jobbra teljesítettem, valahogy ragadt rám a tudás. Így voltam az egyetemmel is. Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán orosz, szláv filológia szakot végeztem, nyelvtannal, irodalommal foglalkoztunk. Ami alapot Oroszországban szereztem azt vittem tovább, igazából pluszt nem tettem hozzá, csak rakódtak még rá tudásrétegek. Mikor vége lett az egyetemnek akkor jöttem rá, hogy ez mekkora butaság volt, hiszen sokkal több mindent ki lehetett volna hozni az egészbõl. Az ember mikor már dolgozni kezd, akkor jön rá, hogy tulajdonképpen minden erõt, energiát arra használ fel, hogy új tudást szerezzen. – Lépjünk vissza az Orosz Kulturális Központba. Hogyan alakult az életed ezután? – Ez az egyetem utáni egy év csupán azért volt fontos, mert megismerkedhettem a feleségemmel, Ludmillával. Nem maradtam sokáig, mert nem hagyták, hogy önállóan dolgozzak. A régi, orosz módszer szerint "föntrõl" akartak irányítani. Na és persze mindehhez a fizetés is nagyon kevés volt. Ezután elmentem pincérnek a Váci utcába. Szerettem ezt a munkát, mert sok emberrel találkoztam, használhattam a nyelvtudásomat. – Bölcsészlelked nem lázadt, hogy mások körül kell ugrálnod? – Inkább csak vágytam valami másra, valami többre. Kb. 1 évet tölthettem el itt, amikor is az egyik egyetemi társammal találkoztam, aki akkor már befutott üzletember volt, és éppen egy szállítmányozó céget készült alapítani. Hívott, szegõdjek el hozzá. De hát én ehhez nem értek, semmi baj, mondta, majd ezt is megtanulod. Így is lett, megtanultam mindent ebbõl a szakmából, a logisztikából, amit csak lehet. Ma már nem õnála, hanem egy másik szállítmányozó cégnél dolgozom fuvarszervezõként és irodavezetõként. Így most jó. – Elhiszem, hogy anyagilag jó, de nem hiányzik az eredeti hivatásod, amelyért sok évet tanultál? – Úgy érzem, hogy már teljesen elveszítettem azt a vonalat. – Úgy érzed, mert sok év rakódott rá. – Nézd, azért jó az élet, mert bármikor lehet bármi, nincsenek behatárolt dolgok. Volt idõszak, hogy sokat fordítottam, sokat tolmácskodtam, sõt szinkrontolmács is voltam nem kis emberek mellett. Most ezzel foglalkozom, ez volt kihívás, ezt kellett megtanulnom. – Úgy látom, a te esetedben 34 éves korodra még mindig aktuális az a kérdés, hogy egyáltalán tudod-e, mi leszel, ha nagy leszel.

A Stafétabot rovat következõ riportalanyának Erõs Honti Júlia, Dr. Erõs Honti Zsolt biológusokat javasolja a házaspár. Poór Mara

6

MI újság

• TARKA OLDALAK

2009 május

MAGLÓD, A GYERMEKEK VÁROSA 2009 Fõvédnök: Horváth Ida MRRT fõszerk., Gabnai Katalin író, rendezõ, egyetemi tanár, Vaskó Krisztián Maglód város alpolgármestere.

HÉTFÕ május 25.

KEDD május 26.

SZERDA május 27.

CSÜTÖRTÖK május 28.

14 h Mazsorett Parádé Térzene

9.30–10.30 h Nyitott óvoda Tavasz a mûvészeti nevelésben a Hétszínvirág Óvodában

9h Maglódi akvárium Potocska Györgynél

9–9.45 h „Olyan a világ, amilyenné te teszed” A Nagy Terv - környezettudatos magatartás (Általános Iskola)

14.30 h Megnyitó ünnepség a Magházban Papp Mátyás - gitár Köszöntõ Krizbay Teca - Székely Attila zenés mûsora Gyermekpolgármester és -képviselõ választása Napsugár Óvoda gyermektáncosai TTC Klubavató Üdvözlet Maglódról Kiállítás régi maglódi képeslapokból 16.15 h „Almamánia” Az Alma Együttes gyermekkoncertje

10 h Az anya „kapu” szerepe Baba-Mama Klub (Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat) 11–12.40 h „Olyan a világ, amilyenné te teszed” A Nagy Terv környezettudatos magatartás (Általános Iskola) 15 h Egészségmegõrzés és betegségmegelõzés fiatal korban Kérgesné dr. Péterszegi Szilvia (MagHáz) 17 h Kiállítás a Maglódi Általános és a Vermesy Péter Mûvészeti Iskola tanulóinak munkáiból (MagHáz) 18 h Maglódi Általános és a Vermesy Péter Mûvészeti Iskola tanulóinak szolfézs vizsgája (MagHáz)

9h Angol nyelv játékosan Majoros Tímeával (MagHáz) 9.40–11 h Csiri-biri torna Ádám Andrea vezetésével (MagHáz) Szoptatási tanácsok, szülésfelkészítés, dúla Gtidisz Krisztina (MagHáz) 15 h „Rendkívüli” gyermek testületi ülés (Polgármesteri Hivatal) 16 h „Gyermek a családban – család a gyermekben” kerekasztal beszélgetés Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat (MagHáz) 14 h Játszóház Családi címer készítése (MagHáz)

9–10 h Kismama jóga, babamasszázs, babajóga Kerülõné Kiss Renáta (MagHáz) 10 h Gyermekek utáni juttatások Gyurináné dr. Pesti Györgyi jogász (MagHáz) 14 h ,,Okosító torna” Tervezett szenzomotoros torna Ács Rozália védõnõ és Péli Kinga anya közremûködésével (MagHáz) 16 h Szorongás és stresszoldás a kineziológia módszereivel Gyetvainé Hessz Erzsébet (MagHáz) 17 h Egy család, de hány világ?! Konfliktusok a családban Horváth Ida a MR 1. Kossuth Rádió Vendég a háznál címû mûsorának felelõs szerkesztõje, mediátor (Magház)" 14 h Ex Libris Játszóház (Könyvtár)

MINDEN PROGRAM, ELÕADÁS, JÁTSZÓHÁZ, KONCERT INGYENES!

MINDEN PROGRAM, ELÕADÁS,

MI újság

www.miujsag-maglod.hu

TARKA OLDALAK •

7

május 25-31. (A MagHáz szervezésében)

PÉNTEK május 29.

SZOMBAT május 30.

VASÁRNAP május 31.

14 h Maglód „zöld szíve” – madaraink, növényeink világa Játékos vetélkedõ Erõs Honti Júlia biológus vezetésével (MagHáz)

9–12 h Az Általános Iskola játékos vetélkedõje (MagHáz udvara)

9–12 h Rendõrségi mûhelytitkok, kerékpáros, ügyességi és aszfaltrajz verseny a Maglódi Rendõrörs közremûködésével (Patakparti Szabadidõ Park)

15.30 h A mese közösségformáló és -megtartó ereje Boldizsár Ildikó mesekutató (MagHáz)" 17 h Gyermek a munka világában dr. Deáky Zita etnográfus (MagHáz) 14 h Játszóház Mesebábok (MagHáz)

Segítsünk együtt! A rendezvény hete alatt adományaival segítséget nyújthat egy maglódi házaspár súlyosan beteg gyermekeinek. Tetszés szerinti összeget tehet a MagHáz elõcsarnokában elhelyezett urnába.

14.30 „Hazádnak rendületlenül…” Belefér-e a hazaszeretet az iskolatáskába? Honismereti vetélkedõ iskolásoknak, 2 részben dr. Varga Zoltán vezetésével (MagHáz) A szünetben: KISs családi muzsika 14–17.30 h Játszóház Bûnügy a mesében Játékos helyszínelés Beliczki Nikolett rendõrõrnagy és Papp Viktor rendõrhadnagy segítségével (MagHáz) Folyamatosan Galamb- és kisállat simogató A-29 Postagalamb Sport Egyesület (MagHáz) 15 h A kõbarát - román mese a Domján Edit Színjátszó Stúdió elõadásában (MagHáz) 17.30 h Kacamajka Hagyományõrzõ Táncegyüttes mûsora (MagHáz)

JÁTSZÓHÁZ, KONCERT INGYENES!

Családi táncház (MagHáz)

13 h-tól folyamatosan Tóni bácsi szekere – Vásári játékok (MagHáz) Pünkösdi királyválasztás – dramatikus népi játékok (MagHáz) 14 h Árpádkori Játszóház Íjászok, arcfestés, stb. (MagHáz)" „Mókás arcok” Fotózás (MagHáz) 14.30–15.30 h „Toma Történeti Játszóháza” (MagHáz) 15 h Gólyalábasok és óriásbábosok Mi a Manó Színház Hulyákolók címû népi komédiája (MagHáz) 16.30h A rendezvénysorozat ünnepélyes zárása 17h Kovácsovics Fruzsina koncertje

2009. május 25-31.

„A gyermek szeme a jövõ tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja.” Juhász Gyula

MINDEN PROGRAM, ELÕADÁS, JÁTSZÓHÁZ, KONCERT INGYENES!

8

MI újság

• HIRDETÉS

2009 május

ROUND KÖNYVELÕIRODA KFT. vállalja gazdasági társaságok, (bt., kft., kht.) teljeskörû könyvelését, bérszámfejtését, tb-adóhatósági ügyintézését. Elérhetõségek: 06 20/224-6904, 06 29/328-080, 06 30/350-8082 telefonszámokon egész nap. Új helyen a Katona J. u 25-ben az orvosi rendelõk fölött MI újság

Független közéleti és kulturális lap Kiadja: Z.B.Z. Kulturális Bt. • Szerkeszti: Poór Mara Nyomda: Duna Könyvkiadó Nyomdája ([email protected]) Megjelenik: minden hónap 1-jén Telefon: 06 (30) 378-7381 E-mail: [email protected] Postacím: Maglód, pf. 27. Lapzárta: minden hónap 26-án

NYITVA TARTÁS: hétfõ: 13-17 kedd: 9-13 szerda 9-11, 13-17 csütörtök 13-17 péntek 9-11, 13-17 szombat 9-12

NYOMDA ÉS KÖTÉSZET DUNA KÖNYVKIADÓ KFT. Tel.: 264-4555 E-mail: [email protected]

MÛKÖRÖM, MANIKÛR akciós árakon Maglódon a Margaréta Szépségszalonban! Díszített mûkörmök akár 3600 Ft-tól Manikûr 900 Ft-tól Újdonság: Körömerõsítõ Japán manikûr 1100 Ft-ért! Az elsõ alkalommal a díszítés AJÁNDÉK! Névnaposoknak 10% kedvezmény Bejelentkezés: Bémer Renáta, 06-20/247-7136 H, Sz, P: 8h-14h; • K, Cs: 14h-20h; • Szo: 8h-15h (a Spar üzlettel szemben)

www.miujsag-maglod.hu

MI újság

HIRDETÉS •

KIADÓ ALBÉRLET! Hosszú távra kiadó Maglódon egy kb. 45-50 m 2-es, komfortos, fürdõszobás, gázkonvektoros önálló ház, akár azonnali beköltözéssel is. Ár megegyezés szerint, kaució szükséges.

A kezelés pulzáló, alacsony frekvenciájú és energiájú hanghullámokkal történik.

Érdeklõdni lehet a következõ telefonszámon:

06-30 / 378 - 7381

CSALÁDI NAPKÖZI!

(Bölcsödés korú gyermekek számára) Vállalom gyermekek napközbeni felügyeletét, gondozását, életkoruknak megfelelõ játékos foglalkozásokkal. Nevelésünk lényege a családi, szeretetteljes, egyéni bánásmód, ahol nem az a fontos hová születtél, hanem az, hogy ki vagy....

Tb ellátás keretén belül: Belgyógyászat (szerda 15-18h) Rheumatológia (hétfõ 15-18h) Gyermekorvosi 2. körzet

A gyermekek biztonságos nevelõdésének eredményességét a család biztosítja! Érdeklõni lehet: 06-70/396-9263 lehet

Magánrendeléssel: Bõrgyógyászat (csütörtök 15-18h) Fül-orr-gégészet(szerda 16.30-18.30)

9

10 • MAGLÓDI IFJAK

MI újság

AZ ÓRIÁS CITROMFA

Mi is az a kineziológia?

M E S E Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy fehér kis nyulacska. A nyulacska talált egy iciri-piciri citrommagot. Fogta és elültette a kis kertecskéjébe. Kibújt a kis növény, és nõtt, nõtt, növekedett. Kinõtte a kiskertet, kinõtte a kerek erdõt, kinõtte a szomszéd hegyet is. Lassan már olyan magas lett, hogy elérte a holdat. Akkora citromok potyogtak a fáról, mint egy ház. Arra gondolt a kisnyúl, ez nem mehet így tovább, mert savanyú lesz az egész világ. Megkérte a kisnyúl a citromfát: – Kedves citromfa, legyél a kiskertem fája, ne foglald el az egész világot! – Lennék biz én a kiskerted fája, de fõzzél nekem gyógyteát. Megkérte a kisnyúl a rétet: – Kedves rétecske, teremj gyógyfüveket, hogy fõzzek gyógyteát a citromfának, és az ismét a kiskert fája legyen, ne foglalja el az egész világot. – Teremnék biz én gyógyfüveket, de kérd meg a napot, hogy süssön melegen. Megkérte a kisnyúl a napot: – Kedves napocska, süss melegen a rétre, hogy teremjen gyógyfüveket, fõzzek gyógyteát a citromfának, és az ismét a kiskert fája legyen, ne foglalja el az egész világot. – Sütnék biz én melegen, de eltakar a felhõ. Megkérte a kisnyúl a felhõt: – Kedves felhõ, hullasd ki magadból az esõt, ne takard el a napot, süssön melegen a rétre, teremjen gyógyfüveket, fõzzek gyógyteát a citromfának, és az ismét a kiskert fája legyen, ne foglalja el az egész világot. – Hullatnám én az esõt, de a szél nem akar a rétre fújni. Megkérte a kisnyúl a szelet: – Kedves szél, fújd a felhõt a rét felé, hogy hullassa ki magából az esõt, ne takarja el a napot, süssön melegen a rétre, teremjen gyógyfüveket, fõzzek gyógyteát a citromfának, és az ismét a kiskert fája legyen, ne foglalja el az egész világot. – Fújnék biz én, ha a pacsirta énekelne. Megkérte a kisnyúl a pacsirtát: – Kedves pacsirta, énekeljél, hogy a szél fújjon, mert akkor elfújja a felhõt a rét felé, felhõ hullatja ki magából az esõt, nem takarja el a napot, süt melegen a rétre, hogy teremjen gyógyfüveket, hogy fõzzek gyógyteát a citromfának, és az ismét a kiskert fája lesz, és nem foglalja el az egész világot. Azt mondta a pacsirta: – Felszállok biz én a citromfa legmagasabb ágára, és onnan fütyülök le erre a savanyú világra. Így is lett, pacsirta fütyült, szél fújt, esõ esett a rétre, és a nap is sütött melegen, termett is sok gyógynövény, a kisnyúl abból fõzött gyógyteát, amivel megöntözte a citromfát, és az bizony akkorára zsugorodott vissza, hogy éppen elfért a kiskertben, és az egész világ boldog lett, mert már semmi sem savanyította meg. A te teádba is a citrom a kisnyúl kertjébõl való! Aki nem hiszi, kóstolja meg! Takács Botond 2. o.

A kineziológia alternatív jellegû, pedagógiai és pszichológiai elemeket is tartalmazó készség-, képesség- és személyiségfejlesztõ módszer. Célja a stresszoldás. A kineziológus segíti kliensét életmódja, életvitele, életszemlélete megújításában, testilelki-érzelmi egészsége megõrzésében, a betegségek megelõzésében, a betegségek mögötti problémák feltárásában, a személyiségfejlõdésében. A kineziológia izomteszteléssel dolgozik. Lehetõvé teszi, hogy tudatos emlékezés nélkül felderítsük azokat az eseményeket, melyek egymásra épülve létrehozzák jelenlegi problémánkat. Minden jelenlegi problémánk gyökere a múltban van.

2009 május

Ez a módszer gyengéd módon megszünteti azokat az érzelmi blokkokat, amelyek stressz hatására alakulnak ki testünkben. Beindítja az energiák egyenletes áramlását és a szervezet öngyógyító mechanizmusát. Alkalmazási területe végtelen. Minden érzelmi stressz okozta probléma kezelésére megfelelõ. Félelem, szorongás, fóbia, tanulási nehézségek, depresszió, pánikbetegségek, önértékelési zavarok kezelésében segíthet. A lényege: a két agyfélteke mûködését összehangolja, és ezáltal tudatossá, harmonikussá válhat az életünk! Gyetvainé Hesz Erzsébet kineziológus

MI újság

www.miujsag-maglod.hu Magyar statisztikák szerint a gyerekek 8-14%a szorul rá korai fejlesztésre, s fokozatosan nõ a megkésett pszichomotoros, illetve beszédfejlõdéssel, értelmi, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdõ, felismert autista, valamint a szintén megsegítésre szoruló halmozottan hátrányos szociokulturális környezetben felnövõ gyermekek száma. E gyermekek idegrendszere másképp strukturálódik, s a motoros, pszichés-kognitív, illetve a szociális területen mutatott lemaradásaik, eltérõ aktivitásuk hátterében nagyon gyakoriak a kéreg alatti szabályzási funkciók éretlenségei. Az integráció jegyében a pedagógusok többnyire felvállalják e "speciális nevelési szükségletû" gyermekek közösségben való nevelését, de ott gyakran tüneti kezelés folyik ahelyett, hogy az okot (az idegrendszer érettségbeli elmaradása, részleges-kiterjedt érési zavar) igyekeznének hatékony terápiával megszüntetni. S erre építve olyan, az idegrendszeri érési folyamatok beindítását elõsegítõ mozgásterápiás foglalkozások (TSMT-I [tervezett szenzomotoros tréningek-I]) tervezését és levezetésének pedagógiai-didaktikai szempontjait is támogatnák, amivel a sérült gyermekeknél az addig megkésett érési szintet mutató alap- és részképességeket passzív, illetve aktív mozgásra bíró helyzetekben be lehet indítani. Az iskolai beválás sikere vagy kudarca minden család életét nagymértékben meg fogja határozni. A sikerrõl nem is szükséges beszélni. A kudarcnak azonban több vetülete van, melyek érintik magát az iskolás gyermeket

TARKA OLDAL • 11

Okosító torna (pszichoszomatikus tünetek állandósulása, tünetváltások, sikerélmény és önbizalom hiánya, a kortárs kapcsolatok sérülése, a tanulás technikáinak el nem sajátítása, rizikó a deviáns és önpusztító tendenciák kialakulására…), a családját (feszültségek, a felelõsség egymásra hárítása, a vizsgáló és a fejlesztõ szakemberek felkutatásának nehézségei, anyagi terhek növekedése, a táppénzes napok számának emelkedése), a vele foglalkozó pedagógusokat (túlterheltek, késõn kapják meg a gyerekeket, a törvény által elõírt keretek nem elégségesek a valódi megsegítésre) és a társadalmat (az iskolába be nem illeszkedõ, ott a tanulási technikákat el nem sajátító gyerekek késõbb végzettségek és megszerzett szakma hiányában nem válnak "munkaerõ-piaci tényezõvé" sem – eltartott állampolgárok lesznek, a bûnelkövetésben és népegészségügyi szempontból is megterhelik a rendszert…). Az állapot- és mozgásvizsgáló teszt olyan SZÛRÕVIZSGÁLAT, melyet már 5 évet betöltött gyermekeknél fel lehet venni, abból a célból, hogy megállapítható legyen: van-e organikus éretlensége/érési zavara, illetve teljesítményproblémák esetén ez-e az oka a mozgásban, a pszichés-kognitív területen, illetve a szociális területen megfigyelhetõ eltérõ aktivitásnak. "A szenzomotoros integrációs terápia lehetõséget biztosít arra, hogy gyermekünk cselekedve növekedjen (sport által fejlõdjön,

ügyesedjen, nevelõdjön), teljesebben éljen, hogy megismerje önmagát és a világot." A "szenzomotoros" kifejezés két, egymással szorosan összefüggõ részbõl áll. Az elsõ, a szenzoros rész észlelést, érzékelést jelent, ami nem más, mint a körülöttünk lévõ világ felfogása, az arról való tudás elemeinek megszerzése. Az érzékelés (a környezetbõl származó információ regisztrálása) és az észlelés (az érzékszervi benyomások során tárggyá, jelentéssé való szervezõdése) egymásra épülõ történés, ahol az érzékelés az alacsonyabb rendû szenzoros folyamatokat takarja, majd az észlelõ további aktivitásai (szelektív figyelmi szûrés, korábbi tapasztalatok nyomán kialakuló elvárások, kategorizálás) eredményeként alakul ki a világ reprezentációja, jelentése. A kifejezés második, a motoros része a mozgással kapcsolatos, mely összefügg a motoros képességek (mozgási, pszichofizikai, motoros tulajdonságok, fizikai teljesítõképesség stb.), a testfelépítés fejlõdésével és más fiziológiai tulajdonságokkal. Az idegrendszer alapvetõ feladata a szenzoros integráció, melyben a vesztibuláris rendszer az egyik legfontosabb szerepet játssza. Ez a legkorábban érõ idegrendszeri struktúra, mivel a gyermek fejlõdése során a vesztibuláris rendszeren keresztül szabályozza az antigravitációs, testtartási, valamint egyensúlyozási mozgásait. A TSMT-programban a feladatok egyik célja a vesztibuláris rendszer ingerlése. Ács Rozália védõnõ

ÜZLETÜNKBEN BANKKÁRTYÁVAL IS VÁSÁROLHAT! Víz-, gáz, fûtésszereléshez nálunk mindent megtalál kedvezõ árakon, meglepetés akciókkal! JELENTÕS TAVASZI KEDVEZMÉNYEK!

GÁZSZÁMLÁJÁT AKÁR 50%-KAL CSÖKKENTHETI! AUTOMATA ÉS FAELGÁZOSÍTÓ KAZÁNOKKAL, MELYEKHEZ FOLYAMATOSAN ZSÁKOS SZENET ÉS FABRIKETTET ÁRULUNK, TOVÁBBÁ VEGYES TÜZELÉSÛ KANDALLÓK, KÁLYHÁK, KAZÁNOK (TOTYA, VIADRUS) KAPHATÓK HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL. GÁZKÉSZÜLÉK ÉS VILLANYBOJLER ALKATRÉSZEK, THERMOELEMEK Szögek, drótfonatok, kötözõdrótok, kerti szerszámok, nyelek

Horganyzott csatornák, idomok, villanyszerelési anyagok

Búvárszívattyúk, fûnyírók, kézi és kõmûves szerszámok

Mûanyag tekercses színes hullámlemez, szúnyogháló

Fa és alumínium létrák (kitolható és többfunkciós)

HD hálók, zártszelvények, betonvasak, vas és horgonyzott csövek, táblás lemezek

MINDEN ÉRDEKLÕDÕT SZERETETTEL VÁRUNK!

ZÁRTSZELVÉNYEK AKCIÓS ÁRAKON: 50×40×2 3890 Ft/szál 40×40×2 3100 Ft/szál 40×20×2 2300 Ft/szál HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL! Alubetétes ötrétegû fûtésrendszerhez: Comap préselhetõ és kulcsos idomok, csövek: 16-os csõ 200 Ft, 18-as csõ 260 Ft, 20-as csõ 290 Ft, 16-os védõcsõ 60 Ft KPE, PVC, KG csövek, idomok, rézcsövek minden méretben kaphatók!

12 • RENDÕRSÉGI HÍREK

MI újság

2009 május

Vigyázunk gyermekeinkre? Vigyázzunk gyermekeinkre! Néhány évvel ezelõtt a kulcsos gyerek volt a szimbóluma annak a társadalmi problémának, amikor a gyermek az iskolai szünidõt egyedül, céltalanul, felügyelet nélkül töltötte. Mára ez megváltozott, hiszen a fiatalok jelentõs része otthon megtalálja az egész világot. Az elektronikus média és az internet más típusú veszélyeket hordoz, mint a kulccsal a nyakában céltalanul, csapatokba verõdve vagy egyedül kóborló gyermekek jelensége. A világhálóhoz egyre éretlenebb személyiségû fiataljaink férnek hozzá, sajnos a legtöbb esetben felügyelet nélkül. Így a hálón megjelenõ, ellenõrizetlen, téves, személyiségfejlõdésüket károsan befolyásoló információ elsõ kézbõl jut el gyermekeinkhez, ezáltal elõsegíti áldozattá és elkövetõvé válásukat. Beszélnünk kell emellett napjaink csoportképzõ helyeirõl, a plázákról, ennek tükrében a plázajelenségrõl. A fiatalok mindennapi tevékenységévé vált a céltalan közös együttlét, nézelõdés, étkezés, mozizás. Céltalan jellegébõl fakadóan jellemzõ a fiatalok magatartá-

sára a figyelmetlenség, elõvigyázatlanság, így könnyebben válhatnak bûncselekmények áldozataivá is. A plázákban megtalálható játéktermek, videojátékok is csábítják a fiatalokat. Korunk változásai, a megváltozott technikai, környezeti hatások más típusú odafigyelést igényelnek, ha a gyermekeinkre gondolunk. Néhány tanáccsal szeretnénk segíteni a szülõket, családokat, hogy útmutatást adjunk e nem kis kihívásnak tûnõ megfelelésben. Kérjük, mérlegeljék, és szükség esetén alkal mazzák alábbi tanácsainkat.

Mi az, amire jó, ha felhívják gyermekeik figyelmét? – Értékeikkel ne hivalkodjanak, ne dicsekedjenek, azokat ne adják oda senkinek; – táskájukat szórakozóhelyeken, éttermekben ne hagyják õrizetlenül; – idegenekben ne bízzanak meg, velük ne menjenek el;

A Maglód Rendõrõrs mûködési területén 2009. április hónapban az alábbi ügyekben történtek rendõri intézkedések. Eljárás indult V. A. feljelentése alapján ismeretlen tettes ellen, aki 2009.04.06 napon a reggeli órákban Maglód, Kossuth Lajos utcában parkoló személygépkocsiját megrongálta, és ezzel 80.000 forint kárt okozott. Eljárás indult K. L. feljelentése alapján ismeretlen tettes ellen, aki 2009.04.13-án 18:30 óra és 21:00 óra közötti idõben a Maglód, Szegfû utcában eltulajdonította a sértett pénztárcáját, melyben személyes iratai és készpénze volt. A bûncselekménnyel okozott kár 14.000 Ft. Felhívom a lakosság figyelmét arra, hogy a Maglód Auchan áruház területén április hónapban több alkalommal követek el vagyon elleni bûncselekményt ismeretlen tettesek, ezért vagyontárgyaik, értékeik megóvása érdekében legyenek körültekintõbbek a vásárlás során mind az áruházban mind, pedig a parkoló területén. Április hónapban a Maglódi Rendõrõrs közrendvédelmi területén dolgozó Rendõrjárõrök három esetben fogtak el olyan személyt aki ellen elfogató parancsot bocsátottak ki. Maglód, 2009.04.28. Bakos Róbert r.százados õrsparancsnok

Maglód Gyermekek Városa városi Rendezvény Rendõrségi programja 2009.05.31. napon 09:00 órától 13:00 óráig a Patakparton képviselteti magát a Rendõrség. A program ideje alatt kerékpáros ügyességi

pályán csiszolhatják a gyermekek és a felnõttek kerékpáros tudásukat, és közlekedésüket. Különbözõ tesztek kitöltésére lesz lehetõség minden korosztálynak, melyet rendõrök fognak a helyszínen javítani, és a hibákat megbeszélni. A program keretében 10:00 órától rendõrségi bemutatót tekinthetnek meg az érdeklõdõk, melynek keretében beletekinthetnek a rendõrség gyakorlati tevékenységébe. Minden érdeklõdõt sok szeretettel várunk! Bakos Róbert r.százados õrsparancsnok

Segítsünk együtt! Sokat lehet hallani, hogy segítünk a különbözõ katasztrófasújtott területen élõ embereken. Ez nagyon szép minden segíteni szándékozó embertársunktól, de igazán akkor szép, ha észrevesszük a környezetünkben élõ emberek segélykiáltását is. Maglódon él a Fehér család, ahol elkel a segítség. Kétéves ikergyermekeik, Rebeka Sára és Emese Csenge agyvérzéssel, oxigénhiányos állapotban születtek. Súlyos állapotuk miatt gyomorszondán keresztül táplálják a gyermekeket. A sok gyógytorna és más költséges kezelés mellett szükség lenne speciális babakocsira, hogy a szülõk meg tudják oldani a kicsik levegõztetését. A május 25-tõl 31-ig tartó Maglód, a gyermekek városa címû rendezvénysorozaton – amely a MagHázban lesz – mindenki, aki segíteni szeretne, az elõcsarnokban elhelyezett urnába tetszés szerinti összeggel támogathatja a családot. Sok kis segítséggel nagyot lehet alkotni! Krizbai Attila

– szórakozóhelyen ne fogyasszanak alkoholt, mert így könnyebben válhatnak bûncselekmény áldozatává, elkövetõjévé; – ne próbáljanak ki kábítószereket, mert azok hatása kiszámíthatatlan; – késõi órákban egyedül ne közlekedjenek; – támadás esetén tartsák szem elõtt, hogy testi épségük fontosabb értékeik védelménél; – vészhelyzetben kérjenek segítséget társaiktól, felnõttektõl; – tartsák be a biztonságos internetezés szabályait, ne adják meg nevüket, címüket, személyes adataikat; – ismerjék a segélyhívó telefonszámokat; – a legfontosabb telefonszámokat véssék emlékezetükbe, a mobil nem biztos, hogy mindig kéznél lesz.

Mi az, amit jó Önöknek is tudniuk? – Gyermekük hová, kivel megy, mikor ér haza; – barátok és az õ szüleik neve, lakcíme, telefonszáma. Mi az, amit mi a fentieken kívül fontosnak tartunk? A kölcsönös bizalom elérése és fenntartása, amelynek érdekében szakítsanak mindennap idõt egy meghitt beszélgetésre gyermekükkel, függetlenül életkoruktól, legyenek akár óvodáskorúak vagy lázadó tinik. ORFK Bûnmegelõzési és Áldozatvédelmi Osztály

Köszönet nyilvánítás Szeretném megköszönni mindazoknak az intézményeknek, civil szervezeteknek és magánszemélyeknek, akik a 2009. május 1-i városi majálisunkon segítségünkre voltak. Nevezetesen: Napsugár óvoda, Hétszínvirág Mûvészeti Óvoda, Családsegítõ és Gyermekjóléti szolgálat, Maglódi Nyugdíjas Klub, Kacamajka Hagyományõrzõ Táncegyüttes, Mazsorett Sziluett Csoport, Junshido Karate Csoport, Tûzmadár Harcmûvészeti Egyesület, Maglódi A 29 Postagalambsport Egyesület, Maglódi Polgárõrök, a MagHáz Társastánc csoportja, Hastánc csoportja, Moderntánc csoportja, Krizbai Teca, Dr. Deáky Zita, Kovács Ferencné, (Ancsika) Hudatsek László. Külön köszönet közvetlen munkatársaimnak és a MagHáz valamennyi dolgozójának. Zalavári Béla MagHáz ig.