I. évfolyam 5. szám
Tisztelt Olvasó! Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratát olvassa. Havonta megjelenő elektronikus szaklapunkban megtalálja a közpénzt felhasználó gazdálkodási szerveket érintő speciális változásokat az adózás, a számvitel, a munkaügy és az ellenőrzés területén, amelyeket a jogszabályok közérthető magyarázatával és változásokra vonatkozó aktualitások feldolgozásával valósítunk meg, számos gyakorlati példával és esettanulmánnyal tarkítva. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – a kötelezető szabályzatok tekintetében olyanokat, mint pénzkezelésivagy belsőellenőrzési szabályzatok stb. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Vezető szerkesztő
2015. július
SZÁMVITEL -
Eszközök bekerülési értéke a számvitelben
ADÓZÁS -
Új szabályok az áfatörvényben 2015. július 1-jétől (Folyamatos teljesítés)
ELLENŐRZÉS -
A gazdasági társaságok beszámoló készítési folyamata, tartalma és vizsgálata – különös tekintettel az államháztartásban lévő, alapított saját gazdasági társaságok beszámolási folyamatára II. rész
OLVASÓI KÉRDÉS -
Önkormányzat által közfoglalkoztatottnak nyújtott Erzsébet utalvány
Az aktuális lapszám szerzői: Szentirmainé Holi Gabriella – a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Horváth Józsefné – a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Honlapunkról – www.kozpenz-gazdalkodas.hu – a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le.
1
SZÁMVITEL Eszközök bekerülési értéke a számvitelben Írta: Horváth Józsefné A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója
Eszközök bekerülési értéke a számvitelben Az eszközök bekerülési értékének meghatározásáról két törvényünk is rendelkezik, mégpedig a 2000. évi C. törvény a számvitelről szóló törvényünk és a 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet az államháztartás számviteléről.
A számviteli törvény (továbbiakban Sztv.) szerint a bekerülési érték Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezeknek a tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. Az eszközök állományba vételi, bekerülési értékei a következők lehetnek: • vásárlás esetén a beszerzési ár, • saját előállítás esetén az előállítás közvetlen önköltsége, • nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, apport behozatal esetén a társasági szerződés szerinti érték, • térítés nélküli átvétel esetén az átadónál kimutatott könyv szerinti érték, de legfeljebb a piaci érték többlet, ajándék, hagyaték esetén a piaci érték.
2
A bekerülési érték összetevői lehetnek még az eszköz beszerzéséhez közvetlenül hozzá kapcsolható alap-, járulékosés egyéb költségek: • felár (+), • engedmény (-), • szállítási, rakodási költség, • vám és vámkezelési díj, • alapozási, szerelési költségek, • üzembe helyezési költségek, • közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai, • az eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke, • bizományi díj, • beszerzéshez kapcsolódó adók, adójellegű tételek (beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó), • fizetendő, fizetett illetékek (vagyonszerzés – ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó – illetéke), • előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa, • hatósági, igazgatási, szolgáltatási, eljárási díjak, • környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj, • beruházással kapcsolatos – tervezés, előkészítés, lebonyolítás – díjai, közvetlen költségei, • hitel, kölcsön igénybevételének járulékos költségei: a felvétel előtt fizetett bankgarancia díj, kezelési díj, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, a szerződés közjegyzői hitelesítési díja, • időarányos hitelkamat (az üzembe helyezésig), • időarányos biztosítási díj (az üzembe helyezésig). A beruházáshoz, a vagyonértékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettség időarányos árfolyam-különbözete: árfolyamnyereség (+), illetve árfolyamveszteség (-).
Nem része a bekerülési értéknek: • a levonható, előzetesen felszámított áfa, • a javítási, karbantartási munkák költsége.
A bekerülési értéket csökkentő tételek: • a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, illetve értékesített termék előállítási költsége, • a beruházásra adott előleg után kapott kamat, • a beruházásra elkülönített pénzeszköz után kapott kamat időarányos része (az üzembe helyezésig).
Kamatok megítélése A kapott kamatok összege a bekerülési értékben elszámolt kamat összegét csökkenti.
Nem csökkenti az eszköz bekerülési értékét:
• a beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás összege, • a fejlesztési célra kapott támogatást az egyéb bevételek között kell elszámolni, majd halasztott bevételként a passzív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben szerepeltetni.
Az eszköz saját előállítása esetén az előállítás közvetlen költségeibe azok a költségek taroznak, amelyek az eszköz létrehozása során felmerülnek, és az eszközhöz közvetlenül hozzárendelhetők, az előállítással szoros kapcsolatban vannak. Az előállítási költségen kell értékelni és a mérlegbe felvenni: • a saját termelésű készleteket, • a saját vállalkozásban végzett beruházások értékét.
Bekerülési érték barter ügylet esetén Az export értékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Az importbeszerzés, illetve exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napján érvényes devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni.
Bekerülési érték a költségvetési számvitelben A bekerülési érték fogalmával kapcsolatosan az új Áhsz. elkülöníti a vásárolt, illetve a saját előállítású és az idegen vállalkozóval való kivitelezés során előállított vagyoni elemek bekerülési értékét. A tárgyi eszközök beszerzését minden esetben a pénzügyi számvitel szerint a 151. Befejezetlen beruházások főkönyvi számlán kell elszámolni, függetlenül annak értékétől. A pénzügyi számvitelben tehát a tárgyieszköz-beszerzés könyvelési tétele: T 151.
A vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára, kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege. A vásárolt, valaki által korábban már előállított terméknél a bekerülési érték a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítási költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) csak torzítanák ezt az értéket. Az ingatlan vásárláskor a bekerülési érték az ingatlan vételára. Az új Áhsz. szerint a vásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolódó, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási díj, értékbecslés, szakértői díj nem része az ingatlan bekerülési értékének. A saját előállítású rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével, felújításával összefüggő saját tevékenységben végzett munkák bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség. A saját előállításnál ellenben a tényleges piaci, forgalmi értéket leginkább az eszköz közvetlen önköltsége adja, ami először az előállításnál kerül megállapításra. Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott együttes vételára.
3
Az idegen vállalkozóval való kivitelezés esetén a bekerülési érték egy szűkített önköltség, ami szintén a piaci értékhez legközelebbi érték. Ebben az esetben az anyagköltség mellett pl. az építési-szerelési-, szállítási szolgáltatások értéke szintén megjelenik, mint a bekerülési érték része, de az egyéb járulékos költségek – mint pl.: bankgarancia, üzembe helyezésig a biztosítási díj, kamat stb. – már nem képezik részét a bekerülési értéknek. A használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen vállalkozó által végzett munkák bekerülési értéke azoknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. Importbeszerzés esetén a bekerülési értéket – figyelemmel az új Áhsz. 20. § (3) és (4) bekezdésére – az Szt. 48. § (7) bekezdése szerint kell meghatározni [új Áhsz. 15. § (5)], vagyis: Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke, amennyiben a deviza az MNB által jegyzett. Ha nem jegyzett: az Szt. 60. § (5) szerinti árfolyam.
A bekerülési érték újbóli megállapítása Az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni és az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni. Ha törvény vagy kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési érték e terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.
4
Tárgyi eszköz bekerülési értékének könyvelése pénzügyi számvitel szerint: T 151 Befejezetlen beruházás K 4216 Beruházási szállító Áfa, ha alaptevékenységhez kapcsolódik a beszerzés: T 8434 Le nem vonható áfa K 4216 Beruházási szállító Áfa, ha vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik: T 3641 Előzetesen felszámított áfa K 4216 Beruházási szállító Ha aktiválok: T 12 Ingatlanok T 13 Gépek, berendezések, járművek K 151 Befejezetlen beruházás Számla kiegyenlítése T 4216 Beruházási szállító K 33 Fizetési számla
Költségvetési számvitelben: T 0022 Végleges kötelezettségvállalás K 05622, 05632, 05642 Köt. váll. ingatlanok, inf. eszk. egyéb beszerzésre T 0022 Végleges kötelezettségvállalás K 05672 Köt.váll. beruh. célú áfa T 05623, 05633, 05643 Ingatlanok, inf. eszköz, egyéb eszk. beszerzése, lét. telj. K 003 Kiadási nyilvántartási ellenszámla T 05673 Beruh. célú áfa telj. K 003 Kiadási nyilvántartási ellenszámla
ADÓZÁS Új szabályok az áfatörvényben 2015. július 1-jétől (Folyamatos teljesítés) Írta: Horváth Józsefné A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Az Áfa tv. egy új, 58/A §-sal egészül ki 2015. július 1-jei hatálybalépéssel amely előírja, hogy az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adó-tanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Változás: Teljesítés időpontja: nem a fizetés esedékessége, hanem az elszámolási időszak utolsó napja. Kivétel: • amennyiben az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, teljesítési időpont: számla vagy nyugta kibocsátása időpontja. ( 2) bek. a) pont, • amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, teljesítés időpontja az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap (2) bek. b) pont.
Milyen ügyleteknél kell alkalmazni: 1./ a felek a termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy 2./ a termékértékesítés, szolgáltatás-nyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg. Különös szabályok : A különös szabályt kell alkalmazni, akkor - ha a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi. Pl.: az augusztus havi díj július 28-án kiállított számla alapján augusztus 5-éig esedékes, akkor július 28-a a teljesítési időpont. - ha az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap a teljesítési időpont, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. Pl.: ha az augusztus havi díj szeptember 5-éig esedékes, akkor szeptember 5-e a teljesítés időpontja. Ha azonban például október 5-éig esedékes, akkor szeptember 30-a a teljesítés időpontja.
Akikre nem vonatkozik a rendelet Az új áfa szabály nem vonatkozik a közszolgáltatókra és a telekommunikációs szolgáltatásokra. Nekik továbbra is a korábbi szabályt kell alkalmazni, hogy a teljesítés időpontja a fizetési határidő.
Ami nem változik egy folyamatos teljesítésű számla kiállításakor: • A folyamatos teljesítés szabályait akkor kell alkalmazni, ha a felek egy meghatározott naptári időszakra öszszevontan számolnak el valamint nincs az időszakra vonatkozóan a teljesítésekről külön teljesítési igazolás.
5
• A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre:
• Az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a teljesítés dátuma a 12. hónap utolsó napja.
2015. június havi könyvelési díj Esedékesség: 2015. június 15. Teljesítési időpont: 2015. június 15. 2015. július havi könyvelési díj
• EU-n belüli adómentes értékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a teljesítési időpont a hónap utolsó napja.
esedékesség 2015. 06. 25. 2015. 07. 10. 2015. 08. 10.
• Nemzetközi fordított adózású szolgáltatásnál az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári évnél. • Devizás számlánál a kibocsátás napján érvényes árfolyamon kell forintosítani.
Mikor kell számlát kiállítani a folyamatos ügyletekről az új szabály szerint? Könyvelési, könyvvizsgálati, adó-tanácsadási szolgáltatásnál az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni az új teljesítési időpont szabályt, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont. Pl.: a júliusi könyvelési díjnál még a fizetési határidő a teljesítési időpont akkor, ha a fizetési határidő július 1-je előtti. Ha azt követő, akkor már az új szabályt kell alkalmazni, tehát július 31-e előtti számlakiállítás és esedékes fizetés esetén a számla kiállítása a teljesítés A többi folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont
6
számla kelte 2015. 06. 20. 2015. 07.05. 2015. 08. 05.
teljesítés időpontja 2015.06.25. 2015. 07.05. 58./A. § (2) a) 2015. 08. 10. 58/A. § (2) b)
Ha pedig az augusztus havi könyvelési díjat vesszük górcső alá, akkor a következőkre kell figyelni: Ha az augusztusi könyvelési díj 2015. szeptember 10-éig esedékes, akkor szeptember 10. a számlán szereplő teljesítési időpont (mert ez még benne van a 30 napban), így itt alkalmazható a fizetési határidőre vonatkozó kitétel. Havi bevalló esetén ezen összeget az október 20-ig beadandó bevallásban kell figyelembe venni. Ha az augusztus havi könyvelési díjnak 2015. október 5. a fizetés határideje, akkor október 5-ét kell viszonyítani az elszámolási időszak utolsó napjához, augusztus 31-hez. Megállapítható, hogy ez meghaladta a 30 napot, ezért a fizetési határidő (október 5.) nem írható teljesítési időpontként a számlára. Ebben az esetben a teljesítés időpontja a 30. nap, azaz szeptember 30. Ez a szeptemberről beadott áfa-bevallásban fog szerepelni, amelyet havi bevallás esetén október 20-áig kell benyújtani. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a könyvelő, adótanácsadó, adószakértő, könyvvizsgáló összetett szolgáltatást is végezhet, pl. egyéb ügyviteli feladatot. Ekkor az áfa tv. 70. §. B.) pontja alapján meg kell vizsgálni, hogy a fő-, vagy járulékos szolgáltatás megítélése hogyan érvényesül az egyes részfeladatok között. Abban az esetben ha a könyvelői, adótanácsadói, könyvvizsgálói feladat a mértékadó, akkor erre a díjra is július 1-jétől az új szabályt kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az ügyviteli feladatok ellátása a domináns, akkor az új szabályt nem kell alkalmazni 2015. július 1-jétől (pl. egyik hónapban szerződést szerkeszt, egy másik hónapban szabályzatot készít, esetleg részt vesz olyan munkákban, amelyek nem a könyveléssel, könyvvizsgálattal, adótanácsadással függnek össze).
Számla: Minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa tv.-ben meghatározott feltételeknek. A számlával egy tekintet alá esik minden olyan okirat, amely kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. A Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termékértékesítéséről, szolgáltatás-nyújtásról kibocsátott olyan okirat, amely megfelel a Héa-irányelvnek. Az Áfa tv. előírása alapján a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítania kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Számlázó program alkalmazásával előállított számla esetén az Áfa tv. számlázásra vonatkozó előírásai mellett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet előírásaira is figyelemmel kell lenni. Így a következőkre: A számlázó programnak kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást kell biztosítania. Az adóalanynak az általa alkalmazott számlázó programot (illetve online számlázó rendszert) be kell jelentenie az adóhatósághoz és bejelentési kötelezettség terheli a számlázó program használatból való kivonásával (illetve az online számlázási szolgáltatás igénybevételének befejezésével) összefüggésben is. A számlázó programmal (online számlázó rendszerrel) előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválásra vonatkozó előírásoknak megfelelően történik. 2015. július 1-jétől az adóalanynak az xml formátumban megőrzött számla adatait meghatározott adatszerkezetben, az egyéb elektronikus formában megőrzött számla adatait ugyancsak meghatározott adatszerkezetben vagy pdf formátumban kell egy esetleges adóellenőrzés során rendelkezésre bocsátania. 2016. január 1-jétől a számlázó programnak olyan „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető. A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható.
Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról (feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges)
Számla adattartalmára vonatkozó változás Az eddigi 2 millió forintról 1 millió forintra módosult a számla áfa tartalmának összeghatára, amelynek elérése vagy meghaladása esetén a számlán kötelező feltüntetni az adóalany vevő adószámát. Vonatkozó jogszabály: Áfa tv. 169. §: „169. § A számla kötelező adattartalma a következő: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
7
f ) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott Vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
a felek 2014. november 1-jével három éves ingatlanbérleti szerződést kötnek, amelyben minden évre előre, az adott év december 1-jével kell megfizetni az ellenértéket. A szerződés teljes futamideje meghaladja a 12 hónapot, de az elszámolási időszakok pontosan egy évesek, ezért nem kell a tizenkettedik hónap utolsó napjával teljesítést elszámolni. a 2014. november 1. – 2015. november 1. közötti időszakra még a „régi” szabály szerint a fizetés esedékessége, azaz december 1. a teljesítési időpont. A 2015. november 1. – 2016. november 1. közötti elszámolási időszakra is még a „régi” szabályt kell alkalmazni, azaz a fizetési határidő a teljesítési időpont, mivel az időszak 2016. január 1-je előtt kezdődik A 2016. november 1. – 2017. november 1. közötti elszámolási időszakra már az új szabályt kell alkalmazni. Mivel a számlakiállítás megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, az a teljesítési nap.
Időszaki elszámolás szabályait akkor kell alkalmazni, ha a felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nem kötnek gyűjtőszámlás megállapodást, továbbá nincs az időszakon belüli fizikailag elkülöníthető teljesítésekről külön egyenkénti teljesítési igazolás. Amennyiben nem havi (azaz időszakos) elszámolásról állapodtak volna meg, akkor az adott termékértékesítéseknek külön-külön teljesítési időpontja van, és az egyes szállításokról külön szükséges a számlát kiállítani.
A gazdasági társaságok beszámoló készítési folyamata, tartalma és vizsgálata – különös tekintettel az államháztartásban lévő, alapított saját gazdasági társaságok beszámolási folyamatára II. rész
Változatlan a szabályozásban a gyűjtőszámla alkalmazása: A gyűjtőszámla abban különbözik az időszakos elszámolásra vonatkozó számlától, hogy a gyűjtőszámlában több ügylet, több teljesítési időpont szerepel, míg az időszakos elszámolás szabálya az adott ügyletekhez egyetlen teljesítési időpontot rendel. A gyűjtőszámlát az adott időszak (jelen esetben hónap) utolsó napját követő 15. napig kell kiállítani. A folyamatosan teljesített ügyletek (58. §) vonatkozásában, ha a két fél hosszabb időszakra köti meg a szerződését, pl.
8
ELLENŐRZÉS
Írta: Szentirmainé Holi Gabriella Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A cikksorozat arra vállalkozik, hogy segítséget nyújtson az államháztartásban lévő, alapított gazdasági társaságok beszámolóinak ellenőrzéséhez és elemzéséhez. A második részben áttekintjük a mérleg két oldalát és megismerkedünk az eszközök és források tartalmával, hogy ismerjük és tudjuk alkalmazni az elemzésnél is az összefüggéseket. Mérleg általános sémája a számviteli törvény szerint és a vállalkozás által választott forma alapján:
Eszközök A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7, Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek
Források D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek
C. Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások
9
Az egyszerűsített éves beszámoló Az egyszerűsített éves beszámoló három részből áll: a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből. Üzleti jelentést nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az Sztv. 1. számú melléklet „A”, illetve „B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. Az eredménykimutatás a törvény 2. vagy a 3. számú melléklet „A”, illetve „B” változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
Eredménykimutatás általános sémája (összköltségi eljárás választása esetén) 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)
10
C. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (+C+D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (+E-XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (+F+22-23)
A mérleg és eredménykimutatás legfontosabb kategóriai Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni. Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni. A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni. A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, amelyek ével belül felhasználásra kerülnek.
Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből szárma-
zó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak. Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni • a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi, • a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, • mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést, bírósági költséget, • a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye – a vállalkozó döntésétől függően – állapítható meg: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes öszszegének különbözeteként (összköltség eljárással).
11
Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét. Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a terv szerinti értékcsökkenése összegét. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi ter-
mékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. Az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege. Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét. Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik meg.
Nézzük a beszámoló formáját és tartalmát egy példán keresztül: Az önkormányzat által alapított gazdasági társaság egyszerűsített éves beszámolójának adatai a következők: Önkormányzati Kft. Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE Eszközök (aktívák)
adatok E Ft-ban
Sorszám
A tétel megnevezése
Előző év 10.12.31.
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév 11.12.31.
a
b
c
d
e
1.
A. Befektetett eszközök (2.+4.+6. sor)
49 194
2. 3. 4. 5. 6.
I.
1 500 45 694 2 000
IMMATERIÁLIS JAVAK 2. sorból: Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 4. sorból: Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
7.
6. sorból: Befeketetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
0
1 248 52 154 2 000
8.
B. Forgóeszközök (9.-12. sorok)
9. 10. 11.
I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK
1 526 7 895 0
12.
IV. PÉNZESZKÖZÖK
1 250
1 498
13.
C. Aktív időbeli elhatárolások
1 250
1 026
12
10 671
55 402
0
11 256 1 258 8 500
14.
61 115
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+8.+13. sor)
0
67 684 adatok E Ft-ban
Sorszám
A tétel megnevezése
Előző év 2010.12.31
Előző év(ek) módosításai
Tárgyév 2011.12.31
a
b
c
d
e
15.
D. Saját tőke (16.+20.+21.+22.+23.+24. sor)
14 483
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
I. JEGYZETT TŐKE 16. sorból: a.) visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken b.) cégbíróságon még be nem jegyzett: - tőkeemelés - tőkeleszállítás II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
15 000 -1 059
24.
VI. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
25.
E. Céltartalékok
26.
F. Kötelezettségek (27.-28. sorok)
46 632
27.
I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
32 500
28.
II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
29.
G. Passzív időbeli elhatárolások
30.
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (15.+25.+26.+29. sor)
0
16 529 15 000 517
542
1 012
0
51 155 32 500
14 132
18 655
61 115
0
67 684
Önkormányzati Kft. Egyszerűsített éves beszámoló „A” EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással)
Tételszám a I. II. III. IV. V. VI. VII.
A tétel megnevezése b Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények értéke Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek
Előző év Előző év(ek) 2010 módosításai c d 58 965 458 29 854 15 981 7 698
VIII. Egyéb ráforditások A. ÜZEMI(ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.+II.+/-III.-IV.-V.-VI.-VIII.) IX. Pénzügyi műveletek bevételei X. Pénzügyi műveletek ráfordításai
4 987 903
0
2 033
B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (IX. - X.)
XII. Rendkívüli ráfordítások
5 156
C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY ( + /-A.+ /-B.) XI. Rendkívüli bevételek
adatok E Ft-ban Tárgyév 2011 e 62 589 560 31 458 16 400 8 102
456
0
0
-456
903
0
1 577
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY(XI.-XII.)
903
0
0
E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+ / -C.+ / -D.)
361
0
1 577
XIII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+ / -E.-XIII.) G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
131 542 542
565 0
1 012 1 012
13
14
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését
[email protected] e-mail címen várjuk.
Önkormányzat által közfoglalkoztatottnak nyújtott Erzsébet utalvány Kérdés Önkormányzat esetében milyen értékhatár fölött szükséges szerződést, megállapodást kötni? Ha az Önkormányzat vállalkozóval köt vállalkozói szerződést abban az esetben más értékhatár vonatkozik-e a szerződéskötési kötelezettségre? Az új Áhsz. (4/2013. I.11. Korm. rendelet) előtt volt egy olyan szabály önkormányzatoknál, hogy minden szolgáltatás igénybevételénél szerződést/megállapodást kell kötni, amennyiben a 100.000 Ft-ot az meghaladja. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez változott e? Válasz 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény, az új polgári törvénykönyv. A Hatodik könyv foglalkozik a Kötelmi joggal, ahol a második részben a szerződésekkel kapcsolatos szabályokat találjuk. A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha a törvény az eltérést nem tiltja. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Írásbeli alakhoz kötött feltételek: Írásbeli alakhoz kötött
szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá. A Harmadik rész mutatja be az egyes szerződésformákhoz tartozó előírásokat. Itt találjuk meg az egyes formáknál a kötelező írásbeliséget is. Például az adásvétel és csere szerződés, a szállítási és fuvarozási szerződés érvényességéhez kötelező az írásbeli forma összeghatártól függetlenül. Az Áht. 37 § (1) szerint: Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Az Ávr. 50 § (1) (1a) szerint: A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit, c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását. (1a) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén az (1) bekezdés szerinti okiratnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak
15
változása esetén arról haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalót tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll. Az Ávr. 53 § szerint (1) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely a) értéke a százezer forintot nem éri el, b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy c) az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. (2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti. Vagyis: a Ptk. szerinti szerződéskötésnél a fenti előírásokat szerződő felek szabadon dönthetik el, azonban költségvetési szerv a hivatkozott Áht. és Ávr. szabályok alapján csak abban dönthet, hogy a 100 000 Ft alatti szerződések, megállapodások esetén alkalmaz-e írásbeli kötelezettségvállalást előzetesen. Ezt a belső szabályzatában is rögzíti és eljárásait e szerinti alakítja ki. Az Áhsz. ilyen témában előírást nem határoz meg költségvetési szerv számára. Azt azonban előírja, hogy minden kötelezettségvállalást a költségvetési számvitelben rögzíteni szükséges.
16
Közpénz-gazdálkodási tanácsadó I. évfolyam, negyedik szám, 2015. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Grafikai kivitelezés: Prime Rate Kft. ISSN: 2416-1527
