I. évfolyam 4. szám
Tisztelt Olvasó! Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratát olvassa.
ADÓZÁS -
Havonta megjelenő elektronikus szaklapunkban megtalálja a közpénzt felhasználó gazdálkodási szerveket érintő speciális változásokat az adózás, a számvitel, a munkaügy és az ellenőrzés területén, amelyeket a jogszabályok közérthető magyarázatával és változásokra vonatkozó aktualitások feldolgozásával valósítunk meg, számos gyakorlati példával és esettanulmánnyal tarkítva. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – a kötelezető szabályzatok tekintetében olyanokat, mint pénzkezelésivagy belsőellenőrzési szabályzatok stb. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is.
Üdvözlettel: Varga Szabolcs Szerkesztő
2015. június
Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások 2015-ben, valamint az adómentes juttatások az szja törvény alapján
MUNKAÜGY -
2015. évi Munka Törvénykönyve Kjt. változások
ELLENŐRZÉS -
A gazdasági társaságok beszámoló készítési folyamata, tartalma és vizsgálata – különös tekintettel az államháztartásban lévő, alapított saját gazdasági társaságok beszámolási folyamatára I. rész
OLVASÓI KÉRDÉS -
Önkormányzati szerződések értékhatára
Az aktuális lapszám szerzői: Szentirmainé Holi Gabriella – a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta – több mint 25 éves szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkező ügyvéd, szakterülete: munkajog; az MKIK választott bírája Honlapunkról – www.kozpenz-gazdalkodas. hu – a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat leadásának dátuma: 2015. május 25.
1
ADÓZÁS Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások 2015-ben, valamint az adómentes juttatások az szja törvény alapján
b) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész; •
az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás; b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás; c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás;
•
iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja, a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/
Írta: Szentirmainé Holi Gabriella Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról szabályozza a béren kívül adható juttatásokat a törvény 69-4-71. §-aiban. Jelen cikk összefoglalja a 2015. évi változásokat, az új keretösszegeket és juttatásokat terhelő kötelezettségeket.
Továbbra is béren kívüli juttatásként (71. §) adható juttatások köre a következő:
•
•
2
a munkavállalónak személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; a munkavállaló választása szerint a) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy
•
•
•
önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt.
A juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. Ezen kívül a juttató 14% egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget is megfizet. A 2015. január 1-jétől a törvényi előírás két éves keretöszszegről rendelkezik: - a 200 ezer forintot meg nem haladó éves keretösszegről, amely a törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásokkal tölthető fel, ebbe nem tartozik bele a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatás, és
pítania, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt rendelkezések szerint bevallania a 1308 bevallás részeként. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, előfordulhat, hogy a cafetéria rendszerben választott juttatásaiból a kilépés időpontjáig már igénybe vett juttatások értéke meghaladja a kedvezményes közteherrel adóztatható keret(ek) időarányos részét. Ebben az esetben a munkaviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni a keret(ek)et meghaladó részre a magasabb mértékkel számított közterhet. A fizetendő összeg megállapítása során a kedvezményes mértékkel már teljesített közterhet be kell számítatni, azaz lényegében az egészségügyi hozzájárulás különbözet megállapítása szükséges. Továbbra is a munkáltató által adómentesen adható juttatások körét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. A leggyakoribb juttatások a következők: •
vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás (lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, bővítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló hitelintézettől felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, a korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható meghatározott feltételek fennállása esetén a teljes vételár, illetve építési költség 30 százalékának erejéig, de a támogatás nem haladhatja meg öt év alatt az 5 millió forintot);
•
sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet összegkorlát nélkül;
•
kulturális szolgáltatás igénybevételére (színház, múzeum) jogosító jegy, bérlet legfeljebb évi 50 ezer forint értékben.
- a 450 ezer forintot meg nem haladó éves rekreációs keretösszegről, amely akár teljes egészében kitölthető a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatással is. Ez a keret két részösszegből is állhat: a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből és más béren kívüli juttatás összegéből (legfeljebb évi 200 ezer forintig). Abban az esetben, ha a magánszemély részére adott az éves keretösszeget (200 000 forint) meg nem haladó béren kívüli juttatás és a SZÉP Kártyára adott, értékhatárt meg nem haladó juttatás együttesen meghaladja a rekreációs keretösszeget (450 000 forint), akkor a meghaladó rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az egyes meghatározott juttatásokat 2015. évben is 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli, így a közteher a meghaladó rész értékének 1,19-szerese után 16% szja és 27% egészségügyi hozzájárulás, összesen a kötelezettség tehát 51,17%. A közterheket, vagyis a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást főszabály szerint a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a munkáltatónak megálla-
3
MUNKAÜGY 2015. évi Munka Törvénykönyve Kjt. változások Írta: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta Több mint 25 éves szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkező ügyvéd, szakterülete: munkajog; az MKIK választott bírája
JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK Mikor kell a három vagy több gyermeket nevelő munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatni? A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) értelmében a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott/ munkavállaló, ha írásban kéri foglalkoztatásának a teljes munkaidő felére, azaz heti 20 órára való csökkentését, akkor a munkáltató köteles a kérésnek megfelelően a kinevezést/munkaszerződést módosítani. A részmunkaidőben történő foglalkoztatási kötelezettség a munkáltatót - legfeljebb a gyermek három éves koráig, de - a törvény módosítások értelmében 2015. január 1-jétől kezdődően a három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazott/munkavállaló esetében legfeljebb a gyermek ötéves koráig terheli. [Mt. 61. § (3), Kjt. 23/B. §]. E szabályok nem vonatkoznak a vezetői megbízású közalkalmazottakra. Az Mt. 294. § (1) bekezdés k) pontja értelmében három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
4
- családi pótlékra jogosult, és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy - gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
Milyen időtartam minősül szabadságra jogosító munkában töltött időnek? Az Mt. módosított 115. § (2) bekezdésének e) pontjának értelmében 2015. január 1-jétől kezdődően szabadságra jogosító munkában töltött időnek minősül a keresőképtelenség teljes időtartama. (2013. január 1-jétől 2014. december 31-éig hatályban volt rendelkezések értelmében csak a keresőképtelenség harminc napot meg nem haladó időtartamára volt jogosult szabadságra a dolgozó.)
Melyek a “kispapát” megillető pótszabadság igénybevételének feltételei? Az apát 2015. január 1-től - munkavállaló esetén az Mt. 118. § (4) bekezdése, - közalkalmazott esetén a Kjt. 57/A. § értelmében, gyermeke születése esetén légkésőbb a szülést követő második hónap végéig öt ikergyermek születése esetén hét munkanap pótszabadság illeti meg, melyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadság sem közalkalmazott, sem munkavállaló esetén – az alapszabadságra és az egyéb pótszabadságra való jogosultságtól eltérően – nem arányosítható, ha az apa munkaviszonya csak év közben kezdődött vagy szűnt meg [Mt. 121. § (1) bek.]. 2015. január 1-jétől kezdődően az apai pótszabadság igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha - közalkalmazott apa és a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetén; a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság közszférában történő igénybevételéről szóló 351/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet, - munkavállaló apa és Mt. hatálya alá tartozó munkálta-
tó esetén; a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásainak eleget tesznek. Az apai pótszabadság igénybe vételének feltételei munkavállaló és közalkalmazott estén: A rendeletek értelmében a munkavállalónak/közalkalmazottnak a pótszabadság igénybevételéhez: - be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, melynek megtörténtét a munkáltatónak ellenőrizhető módon dokumentálnia kell, ennek során a munkáltató jogosult a bemutatott okiratról másolatot készíteni, és - nyilatkoznia kell arról, hogy szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie a következő tartalommal: - igénybevevő neve, - ténylegesen igénybevett napok száma, időpontja, - a távolléti díj kiszámításának módja, összege és a számított közterhek. A nyilvántartás mellékleteként – a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével – meg kell őrizni az igénybevevő jogosultságát igazoló szülői felügyeleti jogról való nyilatkozatot, és a születési anyakönyvi kivonat vagy a halottvizsgálati bizonyítvány bemutatásának megtörténtéről szóló dokumentumot és azok másolatát. Ha az apa a gyermek születését követő kettő hónapon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatónál csak akkor lesz jogosult pótszabadságra, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot még nem, vagy csak részben vette igénybe. Kérésére az előző munkáltató három munkanapon belül köteles a pótszabadság igénybevételéről, részleges igénybevétel esetén az igénybevett napok számáról igazolást kiadni. A költségek megtérítése Az 350/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálya az Mt. hatály alá tartozó munkáltatókra és az általuk foglalkozta-
tott gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult munkavállalókra terjed ki, ezért a pótszabadság költségeinek megtérítését is csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók igényelhetik A megtérítés összege a pótszabadságra járó távoléti díj és munkáltatói közteher összege. A munkáltató az apát megillető pótszabadságra kifizetett távolléti díj és közterheinek megtérítését székhelye vagy telephelye szerinti Magyar Állam Kincstárnál (Igazgatóság), az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon benyújtott kérelemmel évente négy alkalommal – március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, december 31-éig – igényelheti. A kimutatott összeget átutalására a benyújtási határidőt követő 15 napon belül kerül sor. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és közteher a kifizetéstől számított három évig számolható el. Az Igazgatóság ellenőrzi a pótszabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, jogszerűségét, elszámolását. Jogosulatlan kifizetés esetén az összeg megtérüléséről fizetési meghagyással intézkedik.
A köznevélésben foglalkoztatottakat érintő munkajogi változások Lehet nyelvvizsga nélkül is? Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor 2015. január 1-jétől az is alkalmazható pedagógus munkakörben, aki csak a nyelvvizsga hiánya miatt nem rendelkezik a megfelelő végzettséggel, de kizárólag az alábbi feltételekkel: - legfeljebb egy alkalommal, - csak gyakornokként a gyakornoki idő lejártáig, - a minősítő vizsgára előírt határidőig az előírt nyelvvizsga-bizonyítványt meg kell szereznie, annak hiányában minősítő vizsgát nem tehet, - ha az előírt határidőig a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
5
Gyakornoki idő kikötése határozott idejű foglakoztatás esetén A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013.(VIII. 30.) Korm. rend. (továbbiakban Ép.r.) 2015. április 17ével módosításra került. A gyakornoki idő két év. A gyakornoki idő kikötésekor a jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlatot be kell számítani, azzal, hogy - gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell kikötni, - ha a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.
Szakmai gyakorlati idő, avagy mennyi az egy év? A 2015. április 17-én hatályba lépett Ép.r 13. § (1a) bekezdése értelmében a szakmai gyakorlat időtartamának összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg (tehát nem a tanév és nem is a naptári év). A különböző jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani azzal, hogy az azonos időtartamra figyelembe vehető több jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.
Átsorolás következő évben vagy következő hónapban? A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítést követő év első napjával kerül sor. A fentiektől eltérően a 2015. április 17-én hatályba lépett Épr. 13. § (4) bekezdése értelmében: „Ha a pedagógus a munkaköréhez jogszabályban előírt újabb szakképzettséget szerez magasabb végzettsé-
6
gi szinten, a magasabb végzettségi szintnek megfelelő illetményalapra az oklevél bemutatását követő hónap első napjától jogosult.”
Hittantanár jogviszonya Az Nkt. módosítása értelmében pedagógus munkakör csak közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban tölthető be kivéve: - az óraadó, aki megbízási szerződéssel legfeljebb heti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazható, - 2015. január 1-jétől kezdődően az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott [Nkt. 61. § (1) bek.]. Ha az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, hitoktatónak, hittantanárnak alkalmazható az, aki: - egyházi felsőoktatási intézményben vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel, vagy - 2015. január 1-jétől pedagógus szakképzettséggel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel rendelkezik, továbbá rendelkezik a bevett egyház belső szabálya alapján illetékes egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet általi megbízással [Nkt. 32. § (1) bek. h) pont].
Óvodapszichológusként, iskolapszichológusként, ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, alkalmazható öt éves határozott időtartamra a pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező is, feltéve ha öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség szakvizsga letételét [Nkt. 99. § (13) bek.].
A vezető munkaideje Az Nkt. 62. § (14) bekezdésének módosítása értelmében a nevelési-oktatási intézmény vezetője a heti teljes munka-
időnek az Nkt. 5. mellékletében meghatározott tanórákkal vagy foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a magasabb vezetői, vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. „Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak – az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti – heti óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az 5. mellékletben az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma.” Nem változott: a nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását az 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni [Nkt. 69. § (5) bek.].
Az Nkt. 5. számú mellékletének módosítása értelmében a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda esetén az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezetőhelyettes óvodai foglalkozásainak száma 2015. január 1-jétől A
B
1
Intézménytípus
legalább 450 fő gyermek-, tanulólétszám
6
Kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda
10
ELLENŐRZÉS A gazdasági társaságok beszámoló készítési folyamata, tartalma és vizsgálata – különös tekintettel az államháztartásban lévő, alapított saját gazdasági társaságok beszámolási folyamatára I. rész Írta: Szentirmainé Holi Gabriella Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A cikksorozat arra vállalkozik, hogy segítséget nyújtson az államháztartásban lévő, alapított gazdasági társaságok beszámolóinak ellenőrzéséhez és elemzéséhez. Mivel a feladat nem kevés egy szabályos, hibátlan beszámoló összeállítása kapcsán, ezért lépésről lépésre tekintjük át a folyamatot és a kapcsolódó ellenőrzési pontokat.
C 200-449 fő közötti gyermek-, tanulólétszám
D 50-199 fő közötti gyermek-, tanulólétszám
12
14
Ne feledjük, hogy ha a magasabb vezető, vagy a vezető helyettesítésének ideje eléri a 10 munkanapot a helyettesítő pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az ellátott magasabb vezető, vezető beosztásra meghatározott óraszám alapján kell megállapítani [Nkt. 65. § (11) bek.].
E 50 fő alatti gyermek-, tanulólétszám 16
Az első részben kiemelt szempontként vizsgáljuk a számviteli törvényben (2000. évi C. törvény) szereplő alapelveket, hiszen ha ezek nem kerülnek betartásra, ha ezek nem érvényesülnek, akkor a beszámoló nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek. Ezért ezeket fontos vizsgálni, illetve a számviteli politikában szabályozott egyéb kérdésekre is kellő figyelmet kell fordítani.
7
A számviteli alapelveket a törvény a beszámolási kötelezettséget bemutató rész után a 14-16. §-okban mutatja be. Ezekből a legfontosabb alapelvnek a vállalkozás folytatásának alapelvét tekintjük. A vállalkozás folytatásának elve szerint a beszámolókészítéskor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a jövőben is fenntartja működését, folytatja tevékenységét. Az alapelv kiemelt jelentőséggel bír, érvényesülése a többi számviteli alapelv alkalmazásának előfeltétele. Ha nem érvényesül a vállalkozás folytatására vonatkozó elv, nem alkalmazhatóak a számviteli törvény egyéb általános előírásai sem. Ilyenkor mind a beszámolókészítésre, mind a könyvvezetésre speciális, részben külön törvényekben szabályozott módszereket kell alkalmazni (pl. végelszámolás, felszámolás), amelyek a számviteli törvénytől eltérő szabályozási és beszámolási környezetet várnak el. A vállalkozás folytatásának elve mellett további elvekről szól a szabályozás. Ezeket az elveket csoportosíthatjuk tartalmi előírások és formai előírások, valamint kiegészítő előírások alapján. Tartalmi alapelvek:
• teljesség elve, • valódiság elve, • óvatosság elve, • összemérés elve, • tartalom elsődlegessége a formával szemben.
Formai alapelvek
• világosság elve, • folytonosság elve, • következetesség elve.
Kiegészítő alapelvek:
• egyedi értékelés elve, • bruttó elszámolás elve, • időbeli elhatárolás elve,
8
• lényegesség elve, • költség-haszon összevetésének elve.
Tartalmi alapelvek Teljesség elve A teljesség elve lényegében azt jelenti, hogy az adott vállalkozásnak minden – a tárgyévben történt és rögzített, valamint a tárgyévre vonatkozó – gazdasági eseményt le kell könyvelnie, és az éves beszámolóban fel kell tüntetnie. Technikai szempontból mindez azzal a következménynyel jár, hogy valamennyi külső és belső bizonylat adatát teljeskörűen és hiánytalanul fel kell dolgozni, először idősoros, majd számlasoros rögzítést kell végezni. A teljesség elve kizárólag akkor valósul meg, ha a bizonylatokkal igazolt tárgyévi teljesítmények és ráfordítások besorolását, feljegyzését, beszámolóban való feltüntetését a valódiságra, az összemérésre és időbeli elhatárolásra vonatkozó alapelvek együttes alkalmazásával végzik el. A gazdálkodónak folyamatosan könyvelnie kell azokat a gazdasági eseményeket, amelyek hatását a beszámolóban szerepeltetni kell. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások az adott naptári évre vonatkozóan könyvelik a beszámolókészítési fordulónapot követően, de a mérlegkészítést megelőzően ismertté vált gazdasági eseményeket is, továbbá a lezárt év gazdasági eseményeiből eredő, a mérlegkészítést megelőzően ismertté vált gazdasági eseményeket. Valódiság elve A könyvekben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek valóságosnak, bizonyíthatónak, valamint a kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük. Értékelésük során meg kell felelni a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek, eljárásoknak. A vállalkozás a valódiság elvének akkor felel meg, ha a piaci élet bármely szereplőjét a beszámolóban bemutatott tételek valódiságáról – fizikai létezéséről és valós értékéről egyaránt – képes meggyőzni. (Az eszközök és források létezésének bizonyítására a szabályosan felvett és összeállított leltár szolgál.)
Óvatosság elve A számvitel egyik alapszabálya, hogy nem lehet gazdasági eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az értékvesztés elszámolásával, illetve céltartalékképzéssel vehető figyelembe az előre látható kockázat és veszteség akkor, ha az a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket és értékvesztéseket minden esetben el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség avagy veszteség. Az eszközértékelés fő szabálya, hogy az eszközöket a megszerzésük érdekében hozott áldozat (pl. vételár, apportérték) összege, a forrásokat pedig az értük fizetendő összegben kell a könyvekbe bevezetni. Az óvatosság elve szerint az eszközöket a bekerülési értékhez képest nem szabad felértékelni, a forrásokat pedig leértékelni. Ha ettől eltérnénk, úgy a beszámolónk nem realizált eredményt is kimutatna. Az óvatosság elve megakadályozza, hogy a fiktív eredmény osztalékalapot képezzen. Összemérés elve A gazdasági eredmény meghatározásakor az adott időszak teljesítményeinek elismert bevételeit és költségeit (ráfordításait) kell számításba venni a pénzügyi teljesítéstől függetlenül. A bevételeknek és költségeknek természetesen ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Az eredmény megállapításakor az elszámolt bevételekkel a bevétel elérése érdekében felmerült költségeket, ráfordításokat kell szembeállítani. A reálfolyamat nem jelent azonban szükségszerűen pénzügyi folyamatot is. Az eredménnyel járó gazdasági esemény hatásait a tárgyidőszak beszámolójában kell megjeleníteni, függetlenül a bevétel, illetve a költség pénzügyi teljesítésétől. Tartalom elsődlegessége a formával szemben A beszámolóban és a könyvvezetés során az eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve elszámolni. Hangsúlyozni kell, hogy nem feltétlenül tükrözi a gazdasági esemény valós jellegét az adott ügylethez kapcsolt jogi formula (pl. a pénzügyi lízinget részletvételként tüntetik fel).
Formai alapelvek Világosság elve A könyveket és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvény szerinti formában kell elkészíteni. Az áttekinthetőséget segíti a mérleg és az eredménykimutatás egységes szerkezeti felépítése és részletezése. (A törvényi részletezésen túl lehetőség van az egyes tételek további tagolására.) Az áttekinthetőséget segíti az egységes számlakeret, valamint a törvény és a vállalkozás sajátosságainak figyelembevételével összeállított számviteli politika is. A világosság alapelvét a mérleg és az eredménykimutatás mellett a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés összeállítása során is érvényesíteni kell. Folytonosság elve A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak az előző év zárómérlegi adataival egyezniük kell. Az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat az egymást követő években. Következetesség elve A következetesség a beszámolási időszak könyvvezetésének, az egyes időszakoknak a következetes, számviteli politika által meghatározott számviteli rendjét és az értékelési szabályok állandóságát jelenti, lehetővé téve ezáltal a különböző időszakról készült beszámolók összehasonlíthatóságát.
Kiegészítő alaplevek Egyedi értékelés elve Az eszközöket és kötelezettségeket mind a könyvvezetés, mind a beszámolókészítés során egyedileg kell rögzíteni. Az egyedi rögzítés teremti meg a lehetőséget az egyedi értékeléshez (tételes leltár). Bruttó elszámolás elve Alapvető szabály, hogy a bevételek és a költségek (ráfordítások), a követelések és a kötelezettségek egymással szemben közvetlenül nem számolhatóak el. A bruttó elszámolás elve a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a társaságnak kö-
9
vetelése és kötelezettsége is van egy másik gazdálkodóval szemben, úgy ezek nettó összegen – beszámítással – nem mutathatóak ki sem a könyvekben, sem a beszámolóban. Nem csökkenthető közvetlenül az elszámolásban a kapott térítés, illetve bevétel a költségekkel. Időbeli elhatárolás elve A két vagy több évet érintő gazdasági esemény hatásait az adott időszak bevételei és költségei között az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak közötti megoszlás arányában kell elszámolni. Az időbeli elhatárolás elve a minél pontosabb eredménykimutatást szolgálja, függetlenül attól, hogy a bevételt, illetve a költséget igazoló bizonylatot ténylegesen melyik időszakban dolgozták fel. Ha az adott áru, szolgáltatás teljesítése a tárgyidőszakban megtörtént, a teljesítéshez kapcsolódó eredményhatásoknak is a tárgyidőszakban kell megjelenniük. Lényegtelen ebből a szempontból, hogy a bizonylatot a kötelezett későbbi időpontban bocsátja rendelkezésre. Lényegesség elve Számviteli szempontból minden információ lényegesnek minősül, ha az elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűségi határokon belül – befolyásolná a felhasználók döntéseit. Az alapelv jelentős mértékű szubjektív vállalkozói megítélést tartalmazhat a lényeges és lényegtelen információk, adatok megkülönböztetése révén, különös tekintettel a kiegészítő mellékletben közlendő információkra. Költség-haszon összevetésének elve A nyilvánosságra hozott beszámoló hasznosságának arányban kell állnia az információ-előállítás költségeivel. (A költség-haszon elv gazdaságossági követelményt fogalmaz meg, emiatt használatos a gazdaságosság elve megnevezés is.) Alapvető követelmény, hogy az információk előállításából, az információk ismeretéből származó előny meghaladja az előállítási költségeket. A megítélés hordozhat azonban némi szubjektivitást. A vállalkozásnak (gazdasági társaságnak) az államháztartási szervekhez hasonlóan kötelező szabályzatokkal kell rendelkezni, melyet szintén ajánlatos ellenőrizni. A törvény szerint a számviteli politika keretében a gazdálkodónak írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel
10
meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmazza, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika keretében el kell készíteni a gazdálkodónak:
• az eszközök és a források leltárkészítési és leltá-
rozási szabályzatát; • az eszközök és a források értékelési szabályzatát; • az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső
szabályzatot; • a pénzkezelési szabályzatot. Ha a szabályozási környezetet kialakította a gazdálkodó, választ a beszámoló formái közül a törvényben meghatározott lehetőségekből. A következő szabályokat írja elő a számviteli törvény: 4. § A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni. A beszámoló lehet:
• éves beszámoló, • egyszerűsített éves beszámoló, • összevont (konszolidált) éves beszámoló, • egyszerűsített beszámoló. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a külön kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül. Ez a gyakorlatban és különösen az államháztartási körben ritkán fordulhat elő. A következő alkalommal az egyszerűsített éves beszámoló részeit vizsgáljuk meg közelről.
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését
[email protected] e-mail címen várjuk.
Önkormányzati szerződések értékhatára Kérdés Önkormányzat esetében milyen értékhatár fölött szükséges szerződést, megállapodást kötni? Ha az Önkormányzat vállalkozóval köt vállalkozói szerződést abban az esetben más értékhatár vonatkozik-e a szerződéskötési kötelezettségre?
Az új Áhsz. (4/2013. I.11. Korm. rendelet) előtt volt egy olyan szabály önkormányzatoknál, hogy minden szolgáltatás igénybevételénél szerződést/megállapodást kell kötni, amennyiben a 100.000 Ft-ot az meghaladja. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez változott e?
Válasz 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény, az új polgári törvénykönyv. A Hatodik könyv foglalkozik a Kötelmi joggal, ahol a második részben a szerződésekkel kapcsolatos szabályokat találjuk. A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha a törvény az eltérést nem tiltja. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Írásbeli alakhoz kötött feltételek: Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá. A Harmadik rész mutatja be az egyes szerződésformákhoz tartozó előírásokat. Itt találjuk meg az egyes formáknál a kötelező írásbeliséget is. Például az adásvétel és csere szerződés, a szállítási és fuvarozási szerződés érvényességéhez kötelező az írásbeli forma összeghatártól függetlenül. Az Áht. 37 § (1) szerint: Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi
11
ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Az Ávr. 50 § (1) (1a) szerint: A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit, c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását. (1a) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén az (1) bekezdés szerinti okiratnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalót tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll. Az Ávr. 53 § szerint (1) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely a) értéke a százezer forintot nem éri el, b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy c) az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. (2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igény-
12
lő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti. Vagyis: a Ptk. szerinti szerződéskötésnél a fenti előírásokat szerződő felek szabadon dönthetik el, azonban költségvetési szerv a hivatkozott Áht. és Ávr. szabályok alapján csak abban dönthet, hogy a 100 000 Ft alatti szerződések, megállapodások esetén alkalmaz-e írásbeli kötelezettségvállalást előzetesen. Ezt a belső szabályzatában is rögzíti és eljárásait e szerinti alakítja ki. Az Áhsz. ilyen témában előírást nem határoz meg költségvetési szerv számára. Azt azonban előírja, hogy minden kötelezettségvállalást a költségvetési számvitelben rögzíteni szükséges.
Közpénz-gazdálkodási tanácsadó I. évfolyam, negyedik szám, 2015. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
