I. évfolyam 3. szám
2015. május
BEMUTATÓSZÁM
Tisztelt Olvasó! Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratának bemutatószámát olvassa.
SZÁMVITEL
Havonta megjelenő elektronikus szaklapunkban megtalálja a közpénzt felhasználó gazdálkodási szerveket érintő speciális változásokat az adózás, a számvitel, a munkaügy és az ellenőrzés területén, amelyeket a jogszabályok közérthető magyarázatával és változásokra vonatkozó aktualitások feldolgozásával valósítunk meg, számos gyakorlati példával és esettanulmánnyal tarkítva.
- Támogatások könyvviteli elszámolása
Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – a kötelezető szabályzatok tekintetében olyanokat, mint pénzkezelésivagy belsőellenőrzési szabályzatok stb.
- -Belső kontrollok kialakítása
ADÓZÁS - Nonprofit szervezet adózása
ELLENŐRZÉS
Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is.
Üdvözlettel: Varga Szabolcs Szerkesztő
Az aktuális lapszám szerzői: Horváth Józsefné – a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Kovácsné Horváth Mónika Éva – okleveles adószakértő Honlapunkról – www.kozpenz-gazdalkodas. hu – a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le.
1
SZÁMVITEL Támogatások könyvviteli elszámolása Írta: Horváth Józsefné Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Támogatás fogalma: pénzügyi és egyéb eszközök, amelyek a gazdaság bizonyos szereplőit kedvezményezett helyzetbe hozzák. Ez lehet visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás, amelyet adhat például központi kormányzat, helyi önkormányzat, az Európai Unió, és más szervezet, természetesen a meghatározott feltételek teljesítése esetén. A támogatások számviteli, valamint társasági adó és Szja törvény összefüggései: A számviteli elszámolások szerint a támogatásokat - visszatérítendő és - nem visszatérítendő támogatásokra csoportosíthatjuk. A visszatérítendő támogatást a támogatónál nem lehet ráfordításként, a támogatottnál pedig bevételként elszámolni, azaz a számvitel szempontjából nem minősül támogatásnak. Függetlenül attól, hogy milyen célra adták, a támogatás tulajdonképpen adott illetve kapott kölcsönnek tekinthető a visszatérítés időpontjáig. A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás hatással van az adóalapra. A számviteli törvény szerint a támogatás bevétel a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg. A támogatások elszámolása Kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó egyéb bevételként számolja el a belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, magánszemélytől, államközi vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott, illetve rendkívüli bevételek között számolja el a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, juttatás, valamint véglegesen átvett pénzeszköz összegét.
2
A számviteli törvény előírásai alapján az elszámolt támogatásként vagy juttatásként kapott bevételeket a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó halasztott bevételként köteles időbelileg elhatárolni. Az időbeli elhatárolási kötelezettségnek közvetlen adózási következménye, hogy a támogatás, juttatás abban az adóévben csökkenti az adóalapot, amikor az elhatárolás feloldása megtörtént. Átalányadózást választó adózó esetében nem minősül vállalkozói bevételnek a költségek, ráfordítások fedezetére , vagy fejlesztésre kapott jogszabályon, vagy nemzetközi szerződésen alapuló vissza nem térítendő támogatás, hanem ezen bevétel az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adózási rendelkezéseket követi. Egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél Utólag folyósított támogatások (utófinanszírozás) főszabályként nem számítanak az adózónál bevételként, ha - a támogatás összegének megfelelő költségek nem kerülnek elszámolásra (értékcsökkenés) - a támogatás folyósítása a cél szerinti felhasználás igazolását követi és a költségek, ráfordítások ellentételezésére vagy fejlesztések végrehajtására szolgál. Értékcsökkenés elszámolására csak akkor van lehetőség, ha a támogatással nem fedezett beruházási költségek után kerül elszámolásra és az értékcsökkenés elszámolásának egyéb feltételei fennállnak. Előre folyósított támogatások (előfinanszírozás) - visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás azon része tekinthető adóköteles bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával összefüggő kiadások alapján az adóévben elszámolt költségek összegével. Az adóköteles bevételként történő elszámolás a pénzügyi rendezéstől független. - visszafizetési kötelezettséggel kapott támogatás esetén az elszámolás a fentiekkel fő szabály szerint megegyezik. Az adózó a támogatás visszafizetésekor önellenőrzéssel csökkentheti az adóalapját. I./ Beruházásra, fejlesztésre kapott támogatás A kedvezményezett mind a támogatási összegről, mind a projekt keretében beszerzett eszközökről köteles elkülönített nyilvántartást vezetni. Ennek keretében javasolt a főkönyvi számlák alábontása a szerződés számának feltün-
tetésével. Az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartó kartonon is szerepeltetni kell a szerződés számát és az üzembe helyezés helyét, aminek egyeznie kell a szerződésben foglaltakkal. Ezen dokumentumokat célszerűen külön kell kezelni, lefűzni. 1. Utólagos elszámolással történő támogatás, amennyiben mind az eszköz beszerzése, mind a támogatás kifizetése egy gazdasági éven belül történik: Beruházás megvalósítása: T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók Aktiválás T12-14 Tárgyi eszköz K 161 Befejezetlen beruházás
Beruházás megvalósítása T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók Aktiválás T12-14 Tárgyi eszköz K 161 Befejezetlen beruházás Beruházási szállítók kiegyenlítése T455 Beruházási szállítók K384 Elszámolási betétszámla Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása T571 Terv szerinti écs. K129-149 Tárgyi eszközök écs.-je
Beruházási szállítók kiegyenlítése T455 Beruházási szállítók K384 Elszámolási betétszámla
Fordulónapot követően könyvelendő tételek: Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendő támogatás jóváírásának elszámolása T384 Elszámolási betétszámla K98 Rendkívüli bevétel
Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása T571 Terv szerinti értékcsökkenés K129-149 Tárgyi eszközök értékcsökkenése
Rendkívüli bevételek elhatárolása halasztott bevételként T98 Rendkívüli bevétel K483 Halasztott bevétel
Fejlesztési célra kapott vissza nem térítendő támogatás jóváírásának elszámolása T384 Elszámolási betétszámla K98 Rendkívüli bevétel
Halasztott bevétel feloldása előző évi értékcsökkenés arányában T483 Halasztott bevétel K98 Rendkívüli bevétel
A rendkívüli bevételt ugyanekkor el is kell határolni T98 Rendkívüli bevétel K483 Halasztott bevétel
Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása T571 Terv szerinti értékcsökkenés K129-149 Tárgyi eszközök értékecsökkenése A halasztott bevétel a tárgyévi értékcsökkenési leírás arányában T483 Halasztott bevétel K98 Rendkívüli bevétel
A halasztott bevételt a tárgyi eszközzel szemben felmerült költségek, értékcsökkenési leírás arányában kell feloldani. T483 Halasztott bevétel K98 Rendkívüli bevétel 2. Utólagos elszámolással történő támogatás, amennyiben az eszköz beszerzése a tárgyévet megelőző évben történik, viszont a támogatás kifizetése a fordulónapot követően történik meg:
3. Előlegfizetés formájában nyújtott támogatás számviteli elszámolása Előlegként kapott összeg elszámolása mindaddig, amíg a támogatást jóvá nem hagyták: T384 Elszámolási betétszámla K479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség
Tárgyévben könyvelendő tételek:
3
Ezután kell könyvelni a beruházást, amely könyvelése megegyezik az előző pont első négy könyvelési tételével, majd a támogatás jóváhagyásakor a támogatási előleget el kell számolni a rendkívüli bevételekkel szemben: T479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség K98 Rendkívüli bevétel A továbbiak értelemszerűen megegyeznek az előző pontokban leírtakkal. 4. A szállító által benyújtott, de a kedvezményezett által még ki nem egyenlített számlák alapján nyújtott támogatás számviteli elszámolása
klasszikusan a bértámogatás) egyéb bevételként kell elszámolni. Az összemérés elvéből adódik, hogy az egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni azt a részt, amellyel szemben nem áll fenn tárgyévben felmerült költség, ráfordítás. Így a következő esetek merülhetnek fel a számviteli elszámolás során: 1. A támogatás összege megérkezik a mérleg fordulónapjáig T384 Elszámolási betétszámla K9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás
Beruházás megvalósítása T 161 Befejezetlen beruházás K 455 Beruházási szállítók
2. Ha az üzleti évhez kapcsolódó támogatás összege a fordulónapig nem, de még mérlegkészítés előtt megérkezik
Közvetlenül a szállítónak utalt támogatási összeg T455 Beruházási szállítók K98 Rendkívüli bevétel
T391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás
Rendkívüli bevétel elhatárolása halasztott bevételként T98 Rendkívüli bevétel K483 Halasztott bevétel
3. Ha a támogatáshoz kapcsolódó költségek még nem, vagy kisebb összegben merültek fel, akkor arányosan paszszív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a kapott támogatást: T9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás K 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása
Aktiválás T12-14 Tárgyi eszköz K161 Befejezetlen beruházás A számla és a támogatás különbözetének átutalása T455 Beruházási szállítók K384 Elszámolási betétszámla Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása T571 Terv szerinti értékcsökkenés K129-149 Tárgyi eszközök értékcsökkenése A halasztott bevétel a tárgyévi értékcsökkenési leírás arányában T483 Halasztott bevétel K98 Rendkívüli bevétel
A költségek tényleges felmerülésekor a passzív időbeli elhatárolást fel kell oldani: T 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása K9634 Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás Tőketartalékba helyezett támogatás A beruházási támogatások közül előfordul olyan eset is, amelyet a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, jogszabályi rendelkezés szerint tőketartalékba kell helyezni:
II../ Működési költségre kapott támogatás
T 384 Elszámolási betétszámla K 412 Tőketartalék
A működési költségekre kapott támogatást (ilyen például
Ilyen lehet például a 23/2007. FVM rendeletben meghatá-
4
rozott támogatás, vagy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján kapott támogatás: A tőketartalékban elhelyezett támogatás sok esetben a lekötött tartalékba kerülnek átkönyvelésre: T 412 Tőketartalék K 414 Lekötött tartalék Lekötött tartalékban kell elhelyezni a jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni. Kiegészítő melléklet A támogatási programban folyósított összegeket támogatásonként megbontva be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, hogy az államháztartási vagyonfelhasználás nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége biztosítva legyen ellenőrizhető módon.
Amikor az ingyenesen kapott eszközzel szemben ráfordítást számolunk el, akkor kell a passzív időbeli elhatárolást – az elszámolt halasztott bevételt – feloldani. (Tárgyi eszköz esetén az a ráfordítás az értékcsökkenési leírás elszámolása.) T 5 Költségek vagy T8 Ráfordítások K1-3 Eszközfelhasználás, Értékcsökkenés T481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása K98 Rendkívüli bevétel
ADÓZÁS Nonprofit szervezetek adózása
Nem pénzeszközben kapott támogatások
Írta: Horváth Józsefné Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója
A./ Térítés nélkül átvett ajándék, hagyaték, szolgáltatás
Személyi jövedelemadó a civil szervezeteknél
A számviteli törvény 86.§. (4) bekezdésének „c” pontja szerint, a rendkívüli bevételek között kell elszámolni és halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
Az Szja tv. a nonprofit szervezetek vonatkozásában speciális szabályokat az általuk nyújtott juttatások tekintetében tartalmaz. A közhasznú szervezetek által foglalkoztatottak adókötelezettségére az általános rendelkezések az irányadók. Vagyis a szervezettel munkaviszonyban állók adókötelezettségét az Szja tv. nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó 24-27. §-aiban meghatározottaknak megfelelően kell megállapítani. Amennyiben viszont megbízásos jogviszony keretein belül végez tevékenységet a magánszemély a szervezetnél, úgy az ebből származó jövedelme az Szja tv. önálló tevékenységre vonatkozó (16-20. §) szabályai szerint válik adókötelessé. A jogszabály által választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége az Szja tv. alkalmazásában nem önálló tevékenységnek minősül, adókötelezettségére a 24-27. §-okban foglaltak az irányadók. A munkáltatónak (kifizetőnek) az összevonás alá eső jövedelmek után teljesítendő adóelőleg-megállapítási, bevallási valamint megfizetési kötelezettségének az Szja tv. 46-49. §-aiban előírtak szerint kell eleget tennie.
Ez azt jelenti, hogy ha cégünk ingyenesen kapott valamilyen eszközt, akkor annak meghatározzuk a piaci értékét – dokumentált információk segítségével –, és ez lesz az ingyen kapott eszköz bekerülési értéke. Eszközátvétel T1-3 Eszközök K98 Rendkívüli bevétel Az eszköz felhasználásáig időbelileg el kell határolni a kapott eszköz értékét: T98 Rendkívüli bevétel 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása
5
Nonprofit szervezetek által adómentesen nyújtható juttatások Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3. pontja szerint adómentes többek között a közhasznú alapítvány, közalapítvány által – alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban – a magánszemély részére kifizetett azon öszszeg, - amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén), - szociálisan rászoruló részére szociális segély címen, - diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak. A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke is mentes az adó alól (kivéve a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat). Ugyanakkor pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás tekinthető adómentesnek. Az adómentes juttatások esetén nincs sem Eho-, sem szociálisadó-fizetési kötelezettség, így nincsen sem bevallási, sem adatszolgáltatási kötelezettség sem. Nem adómentes juttatás: a) amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt –, b) amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt ba) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/ vagy minőségi jellemzőire tekintettel, bb) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,
6
bc) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként illeti meg. Reprezentáció Az Szja tv. szerint az egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) által az adóévben nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék együttes értékéből mentes az adó alól a jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Az üzleti ajándékok közül csak azok vehetők figyelembe, amelyeknek az egyedi értéke a minimálbér 25 százalékát nem haladja meg. Az adóköteles (értékhatárt meghaladó) reprezentáció és az üzleti ajándékhoz kapcsolódó adóterhek az egyes egyéb juttatásokhoz kapcsolódó szabályok szerint alakulnak, azaz • a juttatás értékének 1,19-szerese lesz az adó alapja, és az erre számított • 16% szja és 27% eho lesz a közteher. Önkéntesek juttatása Az önkéntesnek adott juttatások nem minősülnek ellenszolgáltatásnak és természetbeni juttatásnak sem, az ilyen juttatások után nem kell adót és társadalombiztosítási járulékot fizetni (ilyenek: utazás, védőruha, étkeztetés, szállás). Az önkéntes munkaóra értéke = a kötelező legkisebb havi munkabér 160-ad része: –2015-ben 105 000/160 = 656,25 Ft/óra Szja 1% Kedvezményezettnek minősül a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett - egyesület, - alapítvány, közalapítvány, - ha belföldi székhelyű, nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez.
Regisztrációs kötelezettség - elektronikus úton, - rendelkező évet megelőző év szeptember 30-áig, - visszavonásig érvényes, - változásbejelentés 15 napon belül. Az adóhatóság minden év január 1-jén honlapján teszi közzé az adott évben felajánlásra jogosultak adatait. Elszámolása: - átutalást követő év december 31-ig történt felhasználásról és - az esetleges átutalást követő 2. év december 31-ig történő tartalékolásról. Felhasználása: A fenntartási, működési költségek a felhasznált összeg 25%-át, de a maximum 25 millió forintot nem haladhatják meg, valamint a reklámtevékenységre fordított összeg a felhasznált összeg 10%-át, de a maximum 10 millió forintot nem haladhatja meg.
van (önkormányzati adótartozás is beleértendő!), vagy - ha a szervezet közhasznú minősítéssel rendelkezik és nincs adótartozása, de a vállalkozási tevékenység bevétele meghaladta a kedvezményezett mértéket, akkor a juttatás meghatározott hányadával. Az adományozó és a társasági adó: Az adományozónak rendelkeznie kell a közhasznú szervezet által kiadott igazolással. Az adományozó csökkentheti az adózás előtti eredményét: - közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, - a közhasznú tevékenység támogatására, - az adott évben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátadás vagy szolgáltatásnyújtás bekerülési értékének - 20%-ával közhasznú szervezet támogatása esetén, - tartós adományozás esetén további 20%-ával, együttesen maximum az adózás előtti eredmény összegéig.
Nonprofit szervezetek és a társasági adó A civil szervezetek is a társasági adó alanyai, mégpedig adóalany: az alapítvány, a közalapítvány és a egyesület. A törvény alapítvány és egyesület esetében vizsgálja, hogy a szervezet végzett-e vállalkozási tevékenységet, vagy nem, illetve külön szabályozza a közhasznú minősítéssel rendelkező, illetve nem rendelkező szervezetek adózását: - a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az évben lehet alkalmazni, amikor ilyenként besorolást nyer, - a nyilvántartásból történő törlést követően nem alkalmazható, - évközi besorolás-változás esetén az év utolsó napján fennálló besorolást kell az adóév egészére alkalmazni, kivéve az igazolások kiadása tekintetében! A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú esetén az összes bevétel 15%-a. Az adó mértéke 10% (500 millió felett 19%). Módosító tételek: • Közhasznú szervezeteknél csökkenteni kell az adózás előtti eredményt a vállalkozási tevékenység adózás előtti nyereségének 20%-ával, • minden alapítványnak, egyesületnek növelnie kell az adózás előtti eredményét: - a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott teljes juttatás összegével, ha az adóév utolsó napján adótartozása
Nem kell az adót megfizetni a közhasznúnak nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele legfeljebb 10 millió Ft, és nem haladja meg az adóévi összes bevétel 10%-át. Nonprofit szervezetek és az áfa kapcsolata A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel a következő tevékenységek mentesek az adó alól: - a közszolgáltató által nyújtott: • humán-egészségügyi ellátás, • szociális ellátás, ifjúságvédelem, • óvodai, diákotthoni, kollégiumi és a bölcsődei ellátás a külön megtérítendő étkezések kivételével, • magánszemély részére sportolással kapcsolatosan nyújtott szolgáltatás, • az oktatói, tanári tevékenység. A nonprofit szervezet tagjainak teljesített szolgáltatása Az Áfa tv. szerint közszolgáltatónak minősül többek között: - az egyesület, a szövetség, a civil társaság, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt
7
tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenysége tekintetében. A nonprofit szervezetek által teljesített adómentes ügyletek másik csoportját azok a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabálylyal és tagsággal rendelkező, alapszabályuk szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személyek, szervezetek által a tagjaik részére teljesített szolgáltatásnyújtások és az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítések alkotják, - amelyeknek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a Tao tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és - amelyek a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgálnak. A nonprofit szervezetek tevékenységük alapján adómentes és adóköteles áfaválasztással is élhetnek. Nem minősül ellenérték fejében történő termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány és a közcélú adományozás. Közcélú adomány, közcélú adományozás a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott termék, szolgáltatás, ha annak felhasználása a törvényben nevesített közhasznú tevékenység vagy a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat érdekében történik. Azon nonprofit szervezetek, melyek áfaköteles tevékenységüket az adóhatósághoz bejelentett áfakörösen végzik, kötelesek a levonható és fizetendő áfa megfelelő nyilvántartása alapján bevallást teljesíteni. Ha a nonprofit szervezet adómentes és adóköteles tevékenységet is végez, ezen esetben arányositással állapítja meg a levonható áfáját.
8
Nonprofit szervezetek és az egyéb adók Iparűzési adó Adómentes, ha vállalkozási tevékenységéből nem származott adófizetési kötelezettsége, ill. nyilatkozattételi kötelezettsége van róla. Rehabilitációs hozzájárulás Ha az egyesület, alapítvány foglalkoztatotti létszáma meghaladja a 25 főt és a megváltozott munkaképességű személyek száma nem haladja meg a tárgyévi átlagos statisztikai létszám 5 %-át, csak ekkor köteles fizetni rehabilitációs hozzájárulást. Reklámadó: 2015. január 1-jétől mentesülnek alóla a következők: - országos sportági szakszövetség, vagy országos sportági szövetség, - a sportszövetség tagszervezeteként működő sportegyesület, sportiskola, - vagy utánpótlás-nevelés feladatainak ellátásával foglalkozó alapítvány.
ELLENŐRZÉS Belső kontrollok kialakítása Írta: Kovácsné Horváth Mónika Éva Okleveles adószakértő Mit is jelent a belső kontroll, milyen követelményrendszere van? A belső kontroll egy olyan összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és annak dolgozói valósítanak meg. A belső kontroll keretei között kerülnek meghatározásra kockázatok. Fontos kialakítani azokat a biztosítékokat, amelyek fontosak a szervezet céljainak a megvalósításához. Minden tevékenységet szabályszerűen, hatékonyan, gazdaságosan, etikusan és eredményesen érdemes végrehajtani úgy, hogy közben megfeleljenek a vonatkozó törvényi
előírásoknak és a jogszabályok alapján kialakított belső szabályzatoknak. A szervezet forrásait meg kell védeni a veszteségektől, károktól, illetve a nem rendeltetésszerű használattól. A belső kontroll megvalósítását emberek végzik, a szervezetben dolgozó embereken keresztül valósul meg, ezáltal a belső kontroll mindig emberek révén lép működésbe. A belső kontrollrendszer, a pénzügyi ellenőrzéseken kívül magában foglalja a korszerű szervezetirányítási, menedzselési elemeket is. A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, valamint az annak részét képező belső ellenőrzést. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi az államháztartásért felelős miniszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. A belső kontrollrendszer a szervezetirányítás elválaszthatatlan eszközeként, magában foglalja azokat a szabályokat, eljárásokat, gyakorlati módszereket és szervezeti struktúrákat, amelyeket azért terveztek, hogy segítséget nyújtson a vezetésnek céljai eléréséhez, valamint megelőzze, vagy feltárja, és korrigálja a célok elérését akadályozó eseményeket. A belső kontrollrendszer segíti a szervezetet, hogy a tevékenységét szabályos és hatékony módon folytassa, valamint biztosítja a vezetés politikájának érvényesülését, a vagyonvédelmet, a nyilvántartások teljességét és pontosságát, és ezekről pontos információt nyújt a vezetés számára. A standardok kidolgozásának célja, hogy rendszerbe foglalja a belső kontrollokkal kapcsolatos kötelezettségeket, elvárásokat, és javaslatokat, valamint megerősítse az államháztartási rendszerben már meglévő kötelezettségeket. A Belső Kontroll Működési Szabályzaton keresztül kerül szabályozásra a kontroll környezet, a kockázatkezelési rendszer, a kontroll tevékenység, az információ és kommunikáció és a nyomon követés – monitoring – rendszer. A Belső Kontroll Működési Szabályzathoz közvetlenül kapcsolódik a Szabálytalanságok kezelése, Kockázatkezelési rendszer, az Ellenőrzési nyomvonalak, illetve a belső
kontrollrendszer önálló elemeként működő belső ellenőrzés eljárásrendje a Belső Ellenőrzési kézikönyv. A kontrollkörnyezet meghatározza egy szervezet felső szintű vezetésének az egész szervezetre kiható stílusát, a vezetők és alkalmazottak belső kontrollokhoz való viszonyát. A kontrollkörnyezet a költségvetési szerv vezetőinek a szervezeti célok elérését segítő kontrollok kialakításával és működtetésével, korszerűsítésével kapcsolatos magatartását, a kontrollpontokról érkező információkra való reagálását jelenti. A szervezet vezetője a kontrollkörnyezetet következetes írásos szabályozások kiadásával, világos és egyértelmű kommunikációval, valamint a feladatok, hatáskörök és jogkörök pontos meghatározásával kell, hogy működtesse. A kontrollkörnyezet a szervezet vezetőjének a szervezeti célok elérését segítő kontrollok kialakításával és működtetésével, a kontrollpontokról érkező információkra való reagálását jelenti. A vezetők magatartására elsősorban a külső tényezők hatnak, amelyek lehetnek jogszabályokban megfogalmazott követelmények, vagy társadalmi igények, valamint az irányító szervek elvárásai. Amennyiben a társadalmi– gazdasági környezet egyértelmű, határozott és következetes, teljesíthető követelményeket támaszt, és számon kéri azok teljesítését, az a költségvetési szerv vezetőinek magatartását is pozitív irányba befolyásolja. Amennyiben ez nem teljesül, a vezetés elnéző lehet a szervezeten belüli hiányosságokkal szemben, és a közvetlenül ható belső tényezők pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatják a vezetést. A költségvetési szervek alapvető célját az alapítást elrendelő, a társadalmi igényt közvetítő jogszabály határozza meg. A felső vezetés meg kell, hogy határozza a küldetésére alapozott hosszú távú stratégiát és az azt szolgáló rendszereket, vállalva a felelősséget a bevezetésért, a felügyeletért és az ellenőrzésért. A hosszú távú stratégiai tervet rövidebb időszakokra kell bontani, meghatározva a szervezeti egységek operatív céljait, és az azok teljesítését segítő követelményeket, feltételeket és folyamatokat, melyek célirányos működéséért a szervezeti egységek a felelősök. Ezt követően a szervezeti egység vezetője a felső vezetés útmutatása alapján határozza meg a szervezeti egységhez tartozó munkatársak egyéni céljait, amelyek megvalósításának felügyelete és ellenőrzése a szervezeti egység vezetőjének a feladata.
9
A kontrollkörnyezet kialakítása a szervezeti felépítésre támaszkodik, amely a szervezet a Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) mellékletét képező szervezeti ábrájából ismerhető meg, amelyből egyértelműen kitűnnek a szervezeti egységek megnevezései, azok vertikális és horizontális kapcsolatai, az alá- és fölérendeltség, és az egymásmellettiség, az együttműködési kötelezettség viszonyai. Az SZMSZ alapul vételével készülhet el a szervezeti egységekre vonatkozó ügyrend, valamint a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályozások. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, amelyet az intézmény a szabályzatok aktualizálásával és a jogszabályok intézményi adoptálásával ér el. A szabályzatok között kiemelt fontosságú a költségvetési szerven belül felmerült szabálytalanságok feltárásával, kivizsgálásával és kezelésével kapcsolatos eljárásokat tartalmazó szabálytalanságkezelési rend, amely az SZMSZ mellékletét kell, hogy képezze. Komplex szabályzatrendszer szükséges a szervezet megfelelő működtetése érdekében, beleértve a szervezet alkalmazottainak biztonságát szolgáló szabályzatokat is. A szervezet megfelelő működése érdekében szükséges, hogy a költségvetési szerv dolgozói valamennyi olyan szabályzatot megismerjenek, amely érinti őket, illetve munkavégzésüket. Ennek érdekében minden hatályba léptetett szabályzatot megismerési záradékkal kell ellátni, amelyet a feladatvégzéssel érintett dolgozók a szabályzat megismerését követően aláírásukkal kell, hogy ellássanak. Feladat- és felelősségi körök A szervezeti célok teljesítése érdekében az elvégzendő alapvető feladatokat írásban kell rögzíteni. A költségvetési szerv alaptevékenységét az „Alapító okiratban” rögzíteni kell. Az alaptevékenység teljesítésének feltétele, hogy arra épülő célrendszert alakítson ki a vezetés, és gondoskodjon arról, hogy a szervezeti célok teljesítéséhez szükséges alapvető feladatokat, tevékenységi köröket egyértelműen megfogalmazva rögzítsék az „Alapító okiratban”. A tevékenységek folyamatlépéseit az ellenőrzési nyomvonal, és a munkaköri leírások, valamint egy-egy vezetői utasítás kiadása egy konkrét személy jogainak, kötelezettségeinek,
10
feladatainak, hatáskörének és felelősségének írásba foglalását jelenti. Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv működési folyamatainak táblázatba foglalt leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését, és utólagos ellenőrzését. A munkaköri leírás a költségvetési szerv és az alkalmazottak között létrejövő kinevezési okirat melléklete, amely egy konkrét személy jogainak, kötelezettségeinek, feladatainak, hatáskörének és felelősségének írásba foglalását tartalmazza. Az útmutatók, kézikönyvek, amelyek a szabályzatokban foglaltak kiegészítéseként, azok jobb megértését segítik. Vezetői utasítás esetenként, konkrét feladatra, és konkrét személyekre vonatkozóan akkor kerülhet kiadásra, ha a tevékenység a feladatvégző munkaköri kötelezettségébe nem tartozik, vagy a szervezet vezetője a szervezeti egységek vezetőitől monitoring tevékenység ellátását kéri. Kockázatkezelés Kockázat alatt azt értjük, ha valamilyen esemény, tevékenység, vagy tevékenység elmulasztása a jövőben valószínűleg bekövetkezik, és ha bekövetkezik, akkor annak negatív hatásai vannak a szervezet céljainak elérésre. A negatív kockázatok eredhetnek abból, hogy a hátrányos események bekövetkeznek, vagy abból, hogy a kedvező lehetőségeket nem realizálják. A szervezetnek a kockázatfelmérés és kezelés érdekében ki kell alakítania a módszertani útmutató figyelembevételével a nyilvántartást, amelynek vezetéséért a folyamatgazdák felelősek. Folyamatgazdának tekintjük az SZMSZben megfogalmazottak szerint azokat a vezetőket, akik a szervezeti ábra első szintű hierarchiájában szerepelnek. Ők felelősek a kockázatok azonosításáért, és a megjelent kockázatok jelentéséért a szervezet vezetője felé. A kockázatok csoportosíthatók külső és belső kockázatok szerint. A külső kockázati elemek alapvetően a szervezetre kívülről ható kockázatok. Ilyen az infrastrukturális kockázat, mely az esetében az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést. A gazdasági kockázatok lehetnek kamatláb-változások, árfolyamváltozások, vagy akár az infláció negatív hatásai a tervekre. A jogi és szabályozási kockázatok esetében a jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek
terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. A politikai kockázatok elsődlegesen a kormányváltáskor jelennek meg, mely megváltoztathatja a kitűzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklődését, vagy kiválthat politikai reakciót. A környezetvédelmi kockázat akkor jelentkezik, amikor a környezetvédelmi megszorítások a szervezet működési területén korlátot szabnak a lehetséges tevékenységnek. A piaci kockázat esetében a szállítói probléma lehet negatív hatással. Az elemi csapások kockázata magában hordozza a tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatásait, melyeket katasztrófavédelmi terv készítésével csökkenthetünk. Belső szervezeti kockázatok lehetnek pénzügyi, tevékenységi, vagy emberi erőforrás kockázatok. A pénzügyi kockázatok közé tartozik a költségvetési kockázat, amikor a kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül, a belső kontroll rendszer nem megfelelően működtetett. Csalás vagy lopás kockázata esetén eszközvesztés következhet be, ha a források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre, vagy a vezetés nem hoz megfelelő intézkedést a kár megtérülésére. A biztosítási kockázat akkor áll fenn, ha nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen, vagy a biztosítást elmulasztják. Tőke beruházási kockázatot jelent a nem megfelelő beruházási döntések meghozatala. Szintén pénzügyi kockázat a felelősségvállalási kockázat, amikor a szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni, vagy a működtetés nem hatékony és gazdaságtalan. A tevékenységi kockázatok közé azok a kockázati elemek tartoznak, amelyek szorosan összefüggenek a működéssel. A működés-stratégiai kockázat akkor jelentkezhet, ha nem megfelelő stratégiát követnek, vagy a stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül. Működési kockázatot jelentenek az elérhetetlen, vagy megoldhatatlan célkitűzések, illetve ha a célok, a tervezett bevételek csak részben valósulnak meg. Információs kockázatról beszélünk, ha a döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. A hírnév kockázat esetében a nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Például: a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység terjedelmét. Kockázat-átviteli kockázat áll fenn, ha az átadható kockázatokat megtartják, illetve azokat rossz áron adják át. Technológiai kockázatról be-
szélünk, ha a hatékonyság megtartása érdekében a technológia fejlesztésének vagy lecserélésének igénye áll fenn. A technológiai üzemzavar ugyanis megbéníthatja a szervezet működését. Projekt kockázatot jelent, ha a megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekttervezet, illetve ha a projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre. Újítási kockázatot jelentenek az elmulasztott újítási lehetőségek és az új megközelítés alkalmazása a kockázatok megfelelő elemzése nélkül. Az emberi erőforrások kockázata lehet személyzeti vagy egészségbiztonsági kockázat. A személyzeti kockázat a hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti, amennyiben a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiányzik. Egészségbiztonsági kockázat áll fenn, ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, ilyenkor a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. A kockázatok kezelése érdekében a folyamatgazdák megelőző, korrekciós, illetve iránymutató kontrollokat, azok bevezetését javasolják az intézményvezetőnek. A megelőző általában az alacsony, a korrekciós a közepes, az iránymutató a magas kockázathoz köthető. Kiemelt figyelmet kell fordítani a költségvetési szerven belül a súlyosabb szabálytalanságok mint kiemelt kockázatok kezelésére. A csalás és a korrupció magas prioritású kockázati tényező, mert azokat a munkatárs szándékosan, tudatosan, többnyire valamilyen előny saját részre való megszerzése céljából követi el. E kockázatoknál a kockázatkezelés során a megelőzésre, a megakadályozásra kell fektetni a hangsúlyt. Kontrolltevékenységek A kontrolltevékenységek azok a kontrollkörnyezetet kiegészítő eljárások, amelyeket az intézményvezetés annak érdekében hozott létre, hogy elősegítse a szervezet célkitűzéseinek elérését, amellyel biztosítani kívánja a működés eredményességét és hatékonyságát, a pénzügyi jelentések, beszámolók megbízhatóságát, és az alkalmazandó törvényeknek és előírásoknak való megfelelést. A kontrollok alkalmazási formájuk, tartalmuk szerinti csoportosítását tekintve a szükséges mértékben jelen vannak a szervezet működésében, amelyet legalább évente egyszer a költségvetési beszámolóhoz értékelni kell. Ez a számítógépes adatfeldolgozási tevékenységek átfogó ellenőrzési pontjait jelentik. Ennek érdekében ki kell alakíta-
11
ni az információs adatkezelési, adatbiztonsági szabályzatot. A vagyontárgyak, eszközök fizikai védelmére, ellenőrzésére, az információk biztonságára kialakított ellenőrzési pontok, amelyek egy adott tevékenységben való részvételt, jogosultságot határoz meg az alkalmazottak számára. A beszámolási eljárások keretében folyamatba épített automatikus ellenőrzési pontokat kell kijelölni és ezeket működtetni, valamint a folyamatosan és rendszeresen végzett vezetői ellenőrzésekkel meg kell akadályozni a tevékenységére ható negatív kockázatokat. A vezetői ellenőrzés egyik eleme a beszámoltatás, a szervezet vezetője személyesen számon kéri az érintett munkatársától a végrehajtás megtörténtét és eredményét. Információ és kommunikáció Az információs és kommunikációs rendszer kialakításakor, működtetése során olyan eljárásrendet kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy minden olyan adat és információ megjelenjen, és kerüljön feldolgozásra, amely alapvetően szükséges a szervezet irányítása és ellenőrizhetősége szempontjából. A működtetés a rendszeres vezetői értekezletek megtartásával valósulhat meg. Ezekről az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A dolgozókat érintő információ a szervezeti egység vezetőin keresztül juthat el a dolgozókhoz.
őrzési tapasztalatai hasznosításának értékelésére. A költségvetési szerv vezetője nemcsak a FEUVE rendszer és az ellenőrzési nyomvonal kialakításában és működtetésében, hanem a belső ellenőrzés hatékonyságában is érdekelt, mivel év végén mindegyik területről be kell számolnia, a szervezet formájától függően, vagy az irányító szervének, vagy az önkormányzat képviselő testületének. A monitoring rendszer működtetésével biztosítottá válik, hogy a szervezetnél a szervezeti célok akadályoztatása, hátráltatása bekövetkezzen. A kockázatfelmérés adatlapon a monitoring tevékenység végrehajtása megjelenik. Ennek célja, hogy az intézményvezető megfelelő tájékoztatást kapjon annak érdekében, hogy a kockázat elkerülés érdekében hozott döntése eredményes volt-e. Monitoring lapon kerül rögzítésre a szervezeti cél (kockázat elkerülés), az elszámoltathatóság, a felelősség, az átláthatóság és a monitoring értékelés. A monitoring tevékenység visszacsatolás az intézményvezetőnek az intézmény működéséről, melyre alapozva hozza meg felelős vezetői döntéseit. A monitoring tevékenységet segíti a belső ellenőrzéstől kapott információ, ténymegállapítás az ellenőrzött terület működéséről, amely ellenőri jelentésekben kerül megfogalmazásra.
Monitoring A jogszabályi előírás alapján, az ellenőrzési nyomvonalhoz kapcsolódóan, minden költségvetési szervnek ki kell alakítania egy olyan monitoring rendszert, amelynek alapján a szervezet valamennyi tevékenységének minden szakasza értékelhető, és megfelelő jelzést ad a szükséges intézkedések meghozatalára. Az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a felelősség tartalmi különbségével tisztában kell lennie mindenkinek, akit valamilyen formában érint a vezetői elszámoltathatóság, akár úgy, mint elszámoltatásra kötelezett, akár úgy, mint elszámoltató, beleértve a társadalmi kontrollt is. A monitoring rendszerrel szemben általános követelmény, hogy az legyen alkalmas a belső kontrollok működéséről megfelelő, intézkedésekre alkalmas, folyamatos információk biztosítására, a különböző tevékenységi körök kapcsolódási pontjain előírtak betartásának figyelemmel kísérésére, a tevékenységekben meglévő kockázatok jelentkezésének észlelésére, és mérséklésükre, megszüntetésükre vonatkozó javaslatok megtételére, a belső ellenőrzés ellen-
12
Közpénz-gazdálkodási tanácsadó I. évfolyam, harmadik szám, 2015. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
