Tisztelt Főiskolai Munkatársaim!

Nyíregyházi Főiskola Rektorától

Tisztelt Főiskolai Munkatársaim! A 2008-as év beköszönte jelentős változást hozott a Magyarországon érvényes adótörvényekben és a gazdasági társaságok életében. A Nyíregyházi Főiskola vezetését segítő munkatársak bevonásával, segítséget kívánunk nyújtani, hogy a megváltott jogszabályi környezetben mindenki a számára lényeges változásokat egy csokorba gyűjtve megtalálja. Bízunk abban, hogy jelen kiadványunk megfelelő segítséget nyújt minden érdekelt számára, hogy a „változások tengerében” eligazodjon. Személyi jövedelem adó 1995. évi CXVII. tv. (Szja),TB járulék és nyugdíjak Lényegében és alapfilozófiájában kardinális változás nem történt, ugyanakkor számos pontosan, adókedvezmény mértékének és nagyságának valorizálása következett be. 















 



A fizetendő személyi jövedelemadó a 2008-as évben nem változott. Így 1 700eFt éves összjövedelemig 18 %-os az adómértéke, az e feletti éves jövedelemnél a fizetendő Szja 306 eFt, mint alapadó és 36 % (Szja 30. §). Étkezési hozzájárulás adómentes összegének felső határa a melegétkeztetés esetében 12.000 Ft-ra, a kizárólag fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány esetében 6.000 Ftra emelkedett. Természetesen a munkáltató döntésének megfelelően alacsonyabb összeg is megállapítható. Az iskolakezdési támogatás összege a minimálbér 30%-a, mivel a minimálbér emelkedett így ezen adómentesen adható összeg is változott. (2008-ban 20.700,- Ft). A minimálbér 2008. január elsején 69 eFt/hó Adómentes juttatás az önkormányzat, társadalmi szervezet, alapítvány, egyház által szervezett társadalmi, hagyományőrző, szabadidő rendezvényeken e szervezők által helyben nyújtott szolgáltatás, az étel, ital, ha helyben fogyasztják. Adómentes az ilyenkor kiosztott ajándék, ha az összes értékük nem haladja meg a rendezvény összes költségének a 10 %-át, és mindenki azonos értékű ajándékot kap. Adómentes a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a tagjai részére juttatott egyébként adóköteles természetbeni juttatás. Tagonként a minimálbér havi összegének 50 %-áig (2008-ban 34.500 Ft). Művelődési intézményi szolgáltatások közül adómentes a könyvtári, levéltári, múzeumi szolgáltatás, a kulturális örökség védelme, az előadó-művészet, a filmvetítés, az állat- és növénykert, védett természeti értékek bemutatása, közművelődési intézmény felnőtt és egyéb oktatása. Beletartoznak az évi 400.000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási körbe. Az adójóváírás a bérjövedelem 18 %-a, legfeljebb 11.340 Ft/hó összegig. Ez teljes egészében 1.250 e Ft alatti éves jövedelemnél lehet érvényesíteni. Egy újabb „felső” határ a 2.672 e Ft-ig a jövedelem különbözet 9 %-ával csökkenteni kell, azaz eddig az összegig „elkopik” az adójóváírás. A TB szabályok szerint nem biztosított magánszemélynek juttatott termék, vagy szolgáltatás nem minősül természetbeni juttatásnak, ha az tevékenység, kötelezettségvállalás vagy szolgáltatás ellenértéke. Nem természetbeni juttatás a bármire felhasználható utalvány, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Munkáltatónál az adóköteles béren kívüli juttatás utáni adót a munkáltató az adóévet követő év május havi adójaként számolhatja el, vallhatja be (eddig a 400 ezer Ft adómentességi küszöb túllépését követően kellett adózni). Üzletpolitikai ajándék adómentesen nem adható, ha ahhoz semmilyen formában nem kapcsolódik ellenérték.

ADÓVÁLTOZÁSOK-2008

Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

 





 



   



 

Kamatkedvezmény jövedelménél - külföldi kiküldetés esetében – a 30 napos szabály az előlegek esetében visszaérkezés napjától számítódik. Kifizetői adóelőleg főszabálytól való eltérés alkalmazhatóságára nem kell az APEH engedélyét kérni, ha olyan programozó cégtől bérled a programot, aki azt az APEH-nek bemutatta, és azt jóváhagyták. Ha a munkáltató olyan jövedelmet juttat, melyből nem tud adóelőleget levonni, és az adóelőleget a magánszemélyre nem tudja ráterhelni, akkor a munkáltatói igazolásban jeleznie kell, hogy nem vont le adóelőleget. Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás új dolgozó és új belépő dolgozó esetében egy összegben is utalható legfeljebb 3 hónapra, de csak az azt követő első utaláskor, amikor a dolgozó átadta a munkáltatónak a pénztártagi jogviszonyát igazoló okmányt. Munkáltatói hozzájárulás nyugdíjpénztár esetében a mindenkori minimálbér 50 %-a lehet. Önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás együtt max. a minimálbér 30 %-a lehet. Önkéntes nyugdíjpénztár által 10 év után nem nyugdíjszolgáltatásként kifizetett összeg adóköteles, ha azt nem a fedezeti alap hozamrészéből fizetik ki. A bevétel adóköteles része a várakozási idő letelte után évente 10-10 %-al csökken, a 21. évtől pedig a kifizetés adómentes. Az adóköteles részt csak abból a befizetésből származó kifizetéssel lehet fogyasztani, amelyet legalább 10 éve helyeztek el a pénztárban. Új nyugdíj szervezet, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, melyről a 2007. évi CXVII. foglalkoztatói nyugdíjtörvény rendelkezik. A foglalkoztatói nyugdíjtörvényre az önkéntes nyugdíjpéntári befizetésekhez hasonló adómentességi szabályok vonatkoznak: o Munkáltatói befizetés a havi minimálbér 50 %-áig nem jövedelem a magánszemélynél. E fölött viszont munkaviszonyból származónak minősül. o Magánszemély által befizetett hozzájárulás, valamint a munkáltatói hozzájárulás adóköteles része 30 %-ával csökkenteni lehet az adót. Ez a kedvezmény beletartozik a 100 ezer Ft-os adókedvezményi keretbe, mely 3,4 mó Ft éves jövedelemig érvényesíthető. o A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás adómentes Más uniós államok polgárai az SZJA-ban belföldinek számítanak a házastársukkal és gyermekükkel együtt, ha Magyarországról származó jövedelmül eléri összjövedelmük 75 %-át. A családi kedvezményt az EGT-államok polgárai is igénybe vehetik, akkor is, ha nem belföldről kapják az ilyen jellegű ellátást. Nem önálló tevékenységnek minősül az európai parlamenti képviselő és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője is. Jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy jogról való lemondás esetén a kapott bevételből a megszerzésre fordított igazolt kiadást meghaladó összeg a jövedelem. A 100 ezer Ft-os őstermelői adókedvezmény „de minimis” agrártámogatásnak minősül 2007-től, amely elszámolási szempontból 2008-ban igénybe vett „de minimis” támogatásnak minősül. Mezőgazdaságban is érvényesíthető „de minimis” támogatások körét, szabályait az 1857/2006. EK rendelet szabályozza. Legújabb és egyik leginkább mindenkit érintő változás az ingatlan értékesítésének adóvonzata. o Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény. Aki 2007.12.31-ig a Földhivatalhoz benyújtotta az ingatlan eladásról szóló szerződést és jövedelme keletkezett, a lakásszerzési kedvezményt a régi szabály szerint

ADÓVÁLTOZÁSOK-2008 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

2





 

 

érvényesítheti. Ez azt jelentette, hogy az eladási árból le kellett vonni a beszerzést, megvásárlást terhelő költségeket, kiadásokat, és a különbözet 5. évtől a 15-ig évig „fogyott el” 10 %-al. o Adómentes a lakás és a hozzátartozó földrészlet, lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem a szerzés évét követő 5. évtől. Adóköteles a szerzés évében és az azt követő évben a jövedelem 100 %-a, a szerzést követő második évben 90 %-a, a harmadik évben 60 %-a, a negyedik évben 30 %-a. Vagyis 2008-ban értékesített lakások, ha 5 éven belül kerültek megvételre, jellemezően adóznak, független attól, hogy az eladásból származó bevételt egy újabb lakás vásárlására fordítja a kedvezményezett. Figyelem! Az egyéb ingatlan eladásból származó jövedelem adózására (pl. garázs, iroda, műhely stb.) a régi szabály vonatkozik (16 év után adómentes teljes egészében a jövedelem). o Ingatlan átruházásból származó jövedelmet az APEH kérelemre elengedheti, vagy mérsékelheti, a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzet alapján. Különösen akkor, ha a jövedelmet saját maga, közeli hozzátartozó, volt feleség, élettársa lakhatására fordítják. o Bármely ingatlan 2007.12.31-e utáni értékesítéséből származó jövedelem adóját nem kell megfizetni, illetve vissza lehet igényelni az átruházást követő két éven belül, ha a jövedelemből saját maga, közeli hozzátartozó, élettársa az EGT bármely tagállamában helyet vásárol idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló intézményben. Ha a vásárlás az adóbevallás benyújtásáig megtörtént, akkor a bevallásban be kell vallani, de nem kell megfizetni a ráeső adót. Ha később költi el e célra a jövedelmet, akkor a tárgyévi bevallásban igényelheti vissza (adókiegyenlítéssel) az adót. Az adókiegyenlítés összege legfeljebb az e célra fordított összeg 25 %-a. o Módosult a szerzés éve, a rá- vagy hozzáépítéssel bővített ingatlan esetében. Alap esetben továbbra is a földhivatali bejegyzés éve. 2007. utáni bővítés esetében a jogerős használatbavételi engedély, illetve a tényleges használatbavétel keltének éve. A telek és az építmény szerzési éve is szétválasztható. Átmeneti rendelkezés, hogy ha a 2008. előtt szerzett ingatlant 2008-2010-ben bővítenék, és ebben az időszakban értékesítik, akkor választható a 2008. előtti szabályozás alkalmazása. o Az ingatlan átruházásból származó jövedelmek szabályai az ingatlanlízing ügyletek meghiúsulásából származó jövedelmekre is alkalmazhatóak. Kamatjövedelem belföldi adóját csökkenti a rá külföldön megfizetett adó. Ha nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, akkor a jövedelem legalább 5 %-át itthon be kell fizetni. Nem lehet figyelembe venni külföldön megfizetett adóként, amely nemzetközi szerződés, viszonosság, külföldi jog alapján visszajár. Deviza-, tőke-, kamatcsere ügylet, swap révén keletkezett jövedelem adója 25 %. A csereügylet jövedelme adóévenként adóköteles, de az ügylet időtartama alatt veszteségbeszámítással adózik. A hazai, EGT-országbeli, OECD tagállambeli tőzsdén kötött csere ügyletekre a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmekre vonatkozó szabály szerint kell adózni. Nemcsak az uniós, hanem az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír osztalékára, osztalékelőlegére is alkalmazható a 10 %-os adókulcs. 2007. adóévre 2008-ban kifizetett osztalékra is alkalmazható. A külföldről származó osztalékelőlegre is alkalmazni kell az osztalékszabályokat. Árfolyamnyereségből származó jövedelem itthoni adóját csökkenti a rá külföldön megfizetett adó.


3

Ha nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, akkor a jövedelem legalább 5 %-át itthon be kell fizetni. Nem lehet figyelembe venni külföldön megfizetett adóként, amely nemzetközi szerződés, viszonosság, külföldi jog alapján visszajár.  Külföldi pénznemű árfolyamnyereséget a jövedelemszerzés napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell Ft-ra átszámítani.  A tőzsdei ügyletek árfolyamnyereségét nem ügyletenként kell kiszámítani, hanem az össze ügyleti nyereség és veszteség különbözeteként. A kétéves adókiegyenlítési szabály erre is vonatkozik. Az adó 20 %.  Új szabályként jelent meg az SZJA-ban az értékpapírra vonatkozó jogokból származó jövedelem adóztatása (pl. a vételi, jegyzési vagy más hasonló jogokból származó jövedelem), melynek adója 25 %. A jövedelmet, az adót a kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Adóévet követő január 31-ig erről igazolást ad a magánszemély részére, továbbá adatot szolgáltat az APEH felé. A magánszemélynek a kifizetői igazolások és az általa vezetett nyilvántartások alapján a jövedelmet és az adót a bevallásában be kell vallania, az adót meg kell fizetnie. Külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a teljesítésnapi MNB devizaárfolyamon kell Ft-ra átszámítani. Nyugdíjak 

2008. január elsejétől a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások 5 százalékkal, azaz átlagosan havi 3600, illetve 1550 forinttal emelkednek a 2007. évihez képest - a 2008-ra várható infláció és az országos nettóátlagkereset-növekedés alapján. Ezen felül szolgálati idejük függvényében 4-14 százalékos nyugdíjemelésben részesülnek azok, akiknek az ellátását 1991 és 1996 között állapították meg. Az öregségi nyugdíj minimuma (és a hozzá igazodó gyes és gyet) 27 130 forintról 28 500 forintra nő. Mindezek következtében a nyugdíjak reálértéke, a kormány számításai szerint, a 2007. évi 1,5 százalékos csökkenés után eléri a 2006. évi szintet. Ugyanakkor - a szabályváltozások miatt - a 2008-ban nyugdíjba vonulóknak 6-8 százalékponttal alacsonyabb lesz a nyugdíjuk azokénál, akik hasonló keresettel és szolgálati idővel még 2007-ben mentek nyugdíjba. Aki januártól megy korhatár alatt nyugdíjba, és mellette dolgozik, időskori ellátását csak akkor kaphatja meg, ha éves jövedelme nem haladja meg a minimálbér (havi 69 ezer forint) 12-szeresét. A 2008-ra várható 4,8 százalékos inflációt meghaladóan, 8,3 százalékkal, 536 milliárd forintra nő a családi támogatások együttes összege. Az egy- és kétgyermekes szülők családi pótléka 4,3-4,7 százalékkal (gyermekenként 12 200, illetve 13 300 forintra), az egyedülállóké és a legalább három gyermeket nevelőké 7-8 százalékkal (13 700-17 000 forintra) emelkedik.

Társadalombiztosítási járulék Amíg a munkáltatót terhelő Tb járulékok nem változtak csak az összetételük módosult, addig a munkavállalót terhelő levonás mértéke módosult. Jelenleg érvényes Tb mértékek:  2008. január elsején a munkáltató által fizetendő TB járulék 29 %, melyen belül 24 % nyugdíjjárulék, 5 % egészségbiztosítási járulék. A munkaadói járulék a bruttó bérköltség 3%-as, szakképzési hozzájárulás 1,5 %.  Változott a munkavállalót terhelő levonások nagysága a nyugdíj járulék 9,5 %-ra emelkedett, az egészségbiztosítási járulék 6 %, a munkavállalói járulék változatlan maradt 1,5 %-on.


4

Az őstermelés-mezőgazdasági kistermelés adóelszámolása a személyi jövedelemadó vonatkozásában nem változott, de az adójogi státusza átértékelődött. Az őstermelőkről az új ÁFA törvény 2007. évi CXXVII tv. XIV. fejezete (197.§-204.§) rendelkezik. A 2008. január 1-jével hatályba lépő új áfa örvény kimondja, hogy adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat. Ezért azoknak az őstermelőknek is regisztráltatniuk kell magukat az APEH-nál, akik eddig még nem rendelkeztek adószámmal. Fontos változás, hogy minden - ellenérték fejében teljesített – mezőgazdasági értékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást a törvény által előírt bizonylattal kell kísérni, tehát az 500.000 Ft-os értékesítésig számított bevétel utáni bizonylat kiállítási mentesség megszűnik. A magánszemélyek részére történő értékesítések során is nyugtát, illetve számlát kell kiállítani minden esetben (például a piacon és a háztól való értékesítésnél is) A jövőben, a mezőgazdasági őstermelők különleges jogállású adóalanynak számítanak, így regisztráltatniuk kell magukat az APEH területileg illetékes regionális igazgatóságnál (továbbiakban: APEH) akkor, ha az általuk előállított terméket értékesíteni kívánják. 2008-ban egy lépésben kell bejelentkezniük, az adószám megállapítása érdekében az APEH-nál. A 08T101 ADATBEJELENTŐ LAP-ot az egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet végző vállalkozók, valamint a magánszemélyek részére, akik az általános forgalmi adó hatálya alá tartoznak vagy adószám kiváltására kötelezettek jelű bejelentési lapot kell eljuttatnia az APEH-hoz. Az adóalanynak célszerű minél előbb gondoskodnia az adószám igényléséről, tekintettel arra, hogy a kompenzációs felár érvényesítéséhez szükséges szabályszerű felvásárlási okirat kibocsátása csak ennek birtokában valósulhat meg. (Az adószám minél előbbi rendelkezésre állásának biztosítása célszerű azért is, mert az adóalanynak az olyan termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai tekintetében, amelyeknek nem a felvásárlási okirat az alapbizonylata, Az Áfa-törvény alanya mezőgazdasági tevékenysége körében áfa fizetésére nem kötelezett, ugyanakkor áfa levonására sem jogosult, az Áfa-törvény 199. §-a alapján. Mentesül az áfa bevallási kötelezettség alól azokban a bevallási időszakokban, amelyekben kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatóként, ilyen minőségében jár el (vagyis az olyan időszakokban, amelyekben csak olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása van, amelyhez kapcsolódóan kompenzációs felár érvényesíthető), az Áfa-törvény 257. §-a értelmében. Az adatbejelentő lapot, két példányban kell kitölteni, melyből csak egyet kell a hatósághoz eljuttatni. Az adatbejelentő lap az Internetről (www.apeh.hu) letölthető, de aki számítógépes hozzáféréssel nem rendelkezik, nyomtatványboltban beszerezhető. Fontos változás, hogy 2008. január 01-től, ha az őstermelő szabad piacon, az út mellett, háznál értékesít minden esetben számlát-nyugtát köteles kiállítani, a vevő nevére. Az előbbi döntésének megfelelően, ÁFA-t kell felszámítani, a számlán kompenzációs felárat kell feltüntetni állati termék értékesítése során 7 %, egyéb esetben 12 %. Ha a gazdálkodó ÁFA mentességet választott, a számlán ÁFA-t nem tüntet fel, mentes az ÁFA alól kifejezést rögzíti.

A jelenleg már adószámmal rendelkező őstermelőnek, akik egyben AFA alanyok vagy alanyi mentesek és 2008-ban nem kívánnak változtatni ezen nem kell az APEH-hoz bejelentkezniük!


5

Társasági adó 1996. évi LXXXI. tv. (Tao) 

50 millió Ft adóalapig 10 % lehet az adó, ha megfelel a következő feltételek mindegyikének: o Nem vesz igénybe társasági adókedvezményt o Az átlagos állományi létszám legalább 1 fő (nem számít bele aki után kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni) o Adóévben és megelőző adóévben adóalapja eléri a nyereségminimumot (kivéve: ha mentesül a nyereségminimum alkalmazása alól) o Adóévben munkaügyi kapcsolatai rendezettek voltak (nem büntették) o Legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének (kedvezményezett kistérségen és településen a minimálbér) adóévi összege és az átlagos állományi létszám szorzatának összege után vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. o Az adóalap 6 %-át (max. 50 mó Ft-ot) az adóév utolsó napján lekötött tartalékba kell helyezni az eredménytartalék terhére. A lekötött tartalékot az adóévet követő 4 adóévben lehet feloldani  Beruházásra

kivéve: fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás térítés nélkül átvett eszköz amely tárgyi eszköz után nem számolható el értékcsökkenés fejlesztési alapterhére elszámolt, műemlék vagy helyi egyedi védelem alatt álló épület, építménnyel kapcsolatos  Az alkalmazása előtt munkanélküli, pályakezdő vagy legalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása kapcsán elszámolt személyi kifizetésre, ha a foglalkoztatás 2008-ban kezdődik.  Pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződésben foglalt kötelezettség csökkentésére (beleértve a pénzügyi lízinget is) o A 4. adóév végéig fel nem használt rész utáni adót a 4. évet követő év január 31-ig meg kell fizetni késedelmi pótlékkal együtt o A 10 %-os adóalap 6 %-a „de minimis” támogatásnak minősül az adóbevallás benyújtása évében, ezért ebben az esetben is alkalmazni kell a 70/2001/EK-rendelet 4. cikk, az 1857/2006/EK- rendelet 4. cikk előírásait. Fejlesztési tartalék adómentesen képezhető az adózás előtti eredmény 50 %-áig. 2007-től a fejlesztési tartalék felhasználható műemlék épülettel, építménnyel, helyi egyedi védelem alatt álló épülettel, építménnyel kapcsolatos beruházásra is. Az átlagos állományi létszámot a KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó, az adóév első napján hatályos kiadványa alapján kell számítani. Az adótartozáshoz kötötten érvényesíthető adóalap kedvezmények (pl. iparűzési adó, létszámnövelési) szabálya változott. Már 2007-től az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott nettó (összevont) adótartozást kell figyelni, és nem az adónemenként fennálló tartozást (Art.). Jogdíj fogalma változott. 2007.07.01-től elvárt adó, ha az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közöl a nagyobbik nem éri el a korrigált összes bevétel 2 %-át, választani lehet o vagy a 2 %, mint adóalap után fizeti meg az adót, o o o o



 

 


6













o vagy a bevalláshoz bevallás kiegészítő nyilatkozatot tesz (adóellenőrzést vonhat maga után) o Nem kell alkalmazni ezt a szabályt  Előtársaságnak az előtársasági és az azt követő adóévben  Nonprofit szervezetnek  Adóévben, illetve a megelőző adóévben elemi kár érte és annak mértéke eléri a kár bekövetkezését megelőző adóévi árbevételének a 15 %-át Elemi kárról (tűz, víz, aszály, homokverés) okirattal kell rendelkezni, vagy jegyzőkönyvet kell készíteni róla, melyet a kár bekövetkeztét követő 15 napon belül meg kell küldeni az APEH-nek. Kapcsolt vállalkozások o A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartás kötelezettsége alól csak az az adózó mentesül, amelyben az állam többségi befolyással rendelkezik, továbbá a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Ez a mentesség nem vonatkozik az adózás előtti eredmény módosításának kötelezettségére (ha szükséges). o Nem csak szerződés, de megállapodás alapján is módosítani kell az adózás előtti eredményt, ha a kapcsolt vállalkozások az ügyletet nem szokásos piaci áron kötötték. o Ha kapcsolt vállalkozás természetben és nem a szokásos piaci áron jut osztalékhoz, módosítani kell az adózás előtti eredményt. Ezt a szabályt már a 2008-ban juttatott osztalékra is alkalmazni kell. Kedvezményezett átalakuláskor az átalakulásban résztvevő társaságok tagjainak az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt kell kapniuk (a visszavásárolt nem felel meg az átalakulás fogalmi ismérveinek). o A jogelődnek csak akkor kell az adózás előtti eredményét módosítania az immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értéke és könyvszerinti értéke különbözetével, ha a jogelőd (kiválásnál jogutód) nem jelenti be az APEH-nek, hogy az adóhalasztásra vonatkozó előírásokat alkalmazza. o 2007-től a kedvezményezett átalakulás bejelentésekor nem kell a vagyonmérleget, a végleges vagyonleltárt, és a jogutód társassági szerződését csatolni az adóbevalláshoz, ha annak benyújtása 2008-ban esedékes. Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó cégnek csak akkor kell az adózás előtti eredményét módosítania az immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási és könyvszerinti értékével, ha nem jelenti be az APEH-nek, hogy az adóhalasztásra vonatkozó előírásokat alkalmazza. 2007-től kedvezményezett eszközátruházás bejelentésekor nem kell csatolni az eszközátruházás alapjául szolgáló szerződést az adóbevalláshoz, ha annak benyújtása 2008-ban esedékes. A bónusz és a scontó – nem számlázott – kikerült az adóalap módosító tételek közül, de ettől függetlenül nem kell velük korrigálni az adóalapot, mert tartalmuk szerint nem számítanak támogatásnak. Magyar társaság, ha külföldre helyezi át a központi ügyintézésének a helyét, akkor a nemzetközi szabályok alapján általában külföldi illetőségűvé válik. Ha ez a magyar társaság továbbra is tevékenykedik Magyarországon, akkor itthon külföldi vállalkozásnak fog minősülni és annak szabályai szerint adózik. Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak o az a személy, amelynek a székhelye, telephelye vagy illetősége az unióban, OECD tagállamban, vagy olyan államban van, mellyel van kettős adóztatás elkerülésére egyezményünk. o Ellenőrzött társaságnak minősül a fentieken kívüli államban lévő társaság, ha az ottani adó nem éri el a magyar adómérték 2/3-át (10,67 %-ot).


7















Bejelentett részesedést ezentúl csak 1 évig kell tartani ahhoz, hogy csökkenthető legyen az árfolyamnyereséggel az adóalap. A veszteség jellegű tételekkel növelni kell az adóalapot. A bejelentésnél nem kell csatolni a szerzésre vonatkozó szerződést, okiratot. Az adóalapban csak a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében maradványértéken nyilvántartott eszköz értékcsökkenési leírása érvényesíthető. Kivétel az épület, építmény értékcsökkenési leírása. 2007-től a térítés nélkül kapott szolgáltatás igénybevevője az átadónál kimutatott bekerülési értékkel csökkentheti az adóalapot. 2007-től - ha az eszközt 2007. előtt vették át térítés nélkül – a passzív időbeli elhatárolásként kimutatott összegből az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében visszavezetett összeg csökkenti az adózás előtti eredményt. A bírságok és az adó és TB szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség elengedés következtében az adóévben elszámolt bevétel akkor is csökkenti az adóalapot, ha azzal a tárgyévben növelték az adóalapot. Csökkenti az adóalapot a K+F tevékenység közvetlen költségének háromszorosa (adóévenként max. 50 mó-ig), ha a tevékenységet az adózó felsőoktatási intézménnyel, MTAval, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóhellyel (EGT-tagállam hasonló szervezetével is) kötött szerződés alapján végzi. Ha a K+F tevékenységet 2008. előtt megkezdték, akkor a 2007.12.31-i szabályok szerint érvényesíthető a kedvezmény 2011-ig. Az adótartam „de minimis” támogatás. Állam által garantált hitelre elszámolt kamat után – ha a hitelt műemlék ingatlan felújításához vették fel - nem érvényesíthető adóalap kedvezmény. 2008. előtti szerződések esetében a régi szabály szerint kell eljárni. Az elsődleges mezőgazdasági termelést végző is csökkentheti adóalapját a beruházásra elszámolt összeggel, hátrányos térségben alkalmazhat egyösszegű értékcsökkenési leírást, igénybe veheti a Kkv-adókedvezményt, ha egyébként megfelel az unió mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozások támogatását szabályozó rendeletben foglaltaknak.

„De minimis” támogatás   

Annak az adóévnek a kedvezményeként kell figyelembe venni, amikor benyújtják 3 adóévet kell figyelni A kedvezmény határa 200.000 EUR Szállítási ágazatban 100.000 EUR, ahol egyes eszközök vannak kizárva a kedvezményből  Mezőgazdaság vonatkozásában kedvezőbb szabályok, 1857/2006/EK rendelet Különadó    



Magánszemélynél 2008-as évtől kezdődően a 7.137.000 Ft éves jövedelem felett, különadó címen további 4 %-ot Szja-t kell levonni a munkáltatónak. Nem kell fizetni az előtársasági időszak után (ha nincs előtársasági időszaki bevallás, akkor fizetni kell) Az ellenőrzés, önellenőrzés során feltár nem jelentős hibákkal korrigálni kell az adóalapot A bejelentett részesedéshez kapcsolódó árfolyamnyereség akkor csökkenti az adóalapot, ha legalább 1 évig birtokolták a részesedést Az adóalap csökkenthető a nem realizált árfolyamnyereséggel Adóbevallásban jelezni kell, ha a cég kedvezményezett átalakulást, eszközátruházást választ


8

 

Kapcsolt vállalkozások esetében korrigálni kell az adóalapot, ha nem piaci áron kötnek ügyletet Mentesül a feltöltési kötelezettség alól a társaság – összhangban a társasági adóval -, ha az adóévet megelőző évben a nettó árbevétele nem haladta meg az 50 mó Ft-ot.

Egyszerűsített vállalkozói adó 2002. évi XLII. tv. (Eva)   





Ha EVA-t akarod választani, december 20-ig lehet bejelentkezni! A külföldről vagy külfölditől igénybe vett, Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja nem növeli az összes bevételt, de ÁFA-t kell fizetni utána. Fordított adózás ÁFA szabályának alkalmazása EVA-s esetében: o ÁFA-t kell fizetni, ha a termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra a fordított adózás szabályait kell alkalmazni az ÁFA törvény alapján. o Az ÁFA-t az adóévre vonatkozó bevallásában kell bevallani és a benyújtási határidőig megfizetni. o Ha az EVA alany olyan terméket értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre az ÁFA törvény fordított adózást ír elő, a kibocsátott számlán az EVA-s nem számíthat fel ÁFA-t. 2007. január 1-től az EVA alanynak nem kell megfizetnie a társaságiadó-alanyként képzett fejlesztési tartalék után a társasági adót, ha a képzést követő negyedik adóév végéig legalább az áttéréskor kimutatott fejlesztési tartalékkal azonos összegű beruházást valósít meg. EVA alanynak sem kell a bizonylaton, pl. számlán magyar nyelven feltüntetnie az adatokat.

Általános forgalmi adó 2007. évi CXXVII. tv. (ÁFA) A magyar köztársaság parlamentje új ÁFA törvényt készített, amelyet részletekbe menőkig nem kívánunk ismertetni. A tájékoztatóban csak néhány jelentős változással érintett területre térek ki. Javasolni szeretném a törvény alapos tanulmányozását, mivel a törvénynek megváltozott a struktúrája és a korábbi törvényhez képest a fogalmi meghatározások is változtak. 

Csoportos adóalanyiság választásának főbb szabályai: o Kapcsoltvállalkozások választhatják, bármilyen tevékenységi körben o A csoportnak a tagjai egymás közötti ügyleteiben nincs áfa o Nem kötelező a kapcsoltvállalkozási kör minden tagjának csatlakozni a csoporthoz o A csoport tagjai áfa tekintetében nem önálló adóalanyok, hanem együtt egy adóalanynak számítanak o A csoport működéséért (az áfa-ért) a kapcsolt vállalkozási kör tagjai egyetemlegesen felelnek, függetlenül attól, hogy tagjai-e a csoportnak, vagy sem. o A csoportos adóalanyiság Apeh engedéllyel hozható létre a belépni kívánó tagok egybehangzó írásbeli nyilatkozatával. Kell hozzá a belépni nem kívánó tagok hozzájáruló nyilatkozata is o Az Apeh határozatot hoz az engedélyezésről és ebben a határozatban közli a csoportazonosító számot („csasz”) o Csoportos adóalanyiság megszűnésére a jogutódlással történő megszűnés szabályait kell alkalmazni. o A csoport létrejöttekor, illetve megszűnésekor a tagoknak minden adójukról soron kívüli bevallást kell adniuk. Ugyanez vonatkozik a belépő, illetve kilépő tagokra is a belépéskor, kilépéskor. Erre a határozat jogerőre emelkedésétől 30 nap áll a rendelkezésre.


9





 

 

 

o A csoportnak meg kell jelölnie a csoport képviselőt.  Az adóhatóság felé ő tehet jognyilatkozatot.  Ő adja be az ÁFA bevallást  Ő teljesíti az összesítő nyilatkozattal kapcsolatos előírásokat o A csoport tagjai kívülre önállóan, saját nevükben végzik a tevékenységüket, kötnek szerződést, vállalnak kötelezettséget. A saját számláját mindig a csoporttag állítja ki, fogadja be a szállítói számákat, de a számlán a saját adószáma mellett fel kell tüntetnie a „csasz”-t is (ha kell, akkor a közösségi „csasz”-t). Változik a termékértékesítés fogalma, az új áfa tv. általánosabban határozza meg. Termékértékesítés többek között: o Birtokba vehető dolog átengedésén túl mindazon ügylet, termék eladás, amely a szerzőt a birtokba vehető dolog tulajdonosává teszi. Pl. a kisajátítás is termékértékesítés lesz o Ellenérték fejében történő termékértékesítés ezentúl a közcélú adomány, a kötelespéldány, az ellenérték nélkül törvényi kötelezettség alapján történő termékátadás és az önkormányzatok egymás közötti vagyonátadása, feltéve, hogy az adóalany részben vagy egészben levonja a termékhez kapcsolódó áfát. Szolgáltatásnyújtás esetén adózni kell az ingyenes szolgáltatásnyújtás után, ha hozzá kapcsolódóan az adóalanyt levonási jog illette meg. Pl. törvény, kormányrendelet alapján vagy közcélú adományként nyújtott ingyenes szolgáltatások. Jogelőd és az apportáló egyetemlegesen felel az elévülési időn belül a jogutód, az apportot fogadó által tőle megszerzett vagyonra a szerzésig fennálló áfakötelezettségért. Adófizetési kötelezettség keletkezése: o Korábban Ptk. szerinti teljesülés o Teljesítésről akkor lehet beszélni, ha az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. o Ha a számlát kibocsátották, függetlenül attól, hogy ténylegesen volt-e teljesítés. o A számlán a termék értékesítőjeként, a szolgáltatás nyújtójaként szereplő személy, szervezet kötelezett az áfa fizetésére, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette. o A fizetendő adót a teljesítéskor kell megállapítani. Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás helyett új fogalom a részletfizetés és a határozott időtartamra szóló elszámolás. Ebben az esetben akkor keletkezik adófizetési kötelezettség, amikor az adott részlet vagy elszámolás esedékessé válik. 12 hónapot meghaladó időtartamhoz kötődő részlet vagy elszámolás esetén a 12. hónap utolsó napján is beáll az adófizetési kötelezettség. Ilyenkor a 12 hónapra eső időarányos áfát be kell fizetni. Egyszeres könyvvezetésre kötelezettek és a költségvetési szerveknek ezentúl - ha nem fizetik meg részükre az ellenértéket – az adót a 46. napon meg kell fizetniük. Az átmeneti szabály szerint a 2007-es szabályt kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor elvben mindkét törvényt kellene alkalmazni, ha a felek ugyanazok, ugyanaz a tényállás, és ha önadózás van. Ha az új szabály a réginél valamennyi érintettre együttesen és összességében előnyösebb, az új törvény szerint kell eljárni. Ennek feltételei:


10







 



o Valamennyi érintett fél így döntsön o Erről előzetesen és írásban nyilatkozniuk kell az Apeh felé, legkésőbb 2008.02.15-ig o Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentes Nem adóalap: o a teljesítést megelőzően, vagy azzal egyidejűleg adott árengedmény o a vásárolt mennyiségre adott üzletpolitikai célú árengedmény (utólag csökkenti az adó alapját) Helyesbítő, sztornó számla esetében akkor csökkenthető az adóalap o amikor a vevő megkapta a helyesbítő vagy sztornó számlát, vagy o visszautalták a helyesbítés miatti különbözetet, o amikor az előleget visszautalták Ha a számlát nem Ft-ban állítják ki, akkor az adót a számlavezető bank deviza eladási árfolyamán kell meghatározni (Főszabály). Lehet MNB árfolyamon is, de ezt be kell jelenteni az Apehnek. Az adómentes szolgáltatásokat a törvény nem az SZJ száma alapján azonosítja, hanem magukat a szolgáltatásokat sorolja fel. Sorozatos ingatlan értékesítés is adóalanyiságot von maga után, ebben az esetben áfa alannyá válik a személy (Itt nem a gazdasági tevékenység fogalmát kimerítő üzletszerű ingatlan értékesítésről van szó). Mikor? o Építési telek és beépített új ingatlan értékestése esetében o Beépített új ingatlannak minősül az, amelyet még nem vettek használatba, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént, de a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése és az eladás között még nem telt el két év. A régi beépített ingatlan és a mezőgazdasági földterület nem tartozik ide. o Akkor, ha két naptári éven belül a 4. építési telket vagy beépített új ingatlant értékesíti. A 4. és azt követő értékestés már adófizetési (bevallási) kötelezettséget von maga után. o A kisajátított, vagy az öröklött beépített új ingatlan is bele számít ebbe a körbe, de ha csak ezek értékesítése alkotja a sorozatot, akkor az nem minősül áfakötelesnek. o Ha adóalannyá válik valaki és a 4. értékesítést követő három naptári évben nem értékesít ilyen ingatlant, akkor a 3. év december 31-én adóalanyisága megszűnik o Kiinduló év 2008. o A 4. értékesítés teljesítési időpontját követő 30 napon belül ezt a tényt be kell jelenteni az Apehnek. o Ha egyéb miatt nem adóalany az adózó, akkor kivetéssel állapítják meg az áfa-t. o Az értékesítésről az adóalanynak számlát kell kiállítania. o Az adóalannyá válás megnyitja az adózó részére a levonási jogot! Azaz az értékesítéshez kapcsolódó összes korábbi beszerzések számla szerinti áfa-ját levonásba lehet helyezni az általános szabályok szerint, de max. az értékesítés áfa-jának mértékéig. Ingatlanértékesítés szabályai: o Főszabály szerint adómentes (a két évnél régebbi építésű), de választható rá az adófizetési kötelezettség (december 31-ig Apehnek bejelenteni!) o Áfa fizetési kötelezettség választása esetén a választást követő 5. év végéig ettől eltérni nem lehet. o Az adót az értékesítő fizeti meg, kivéve, ha a fordított adózás szabályai alá esik az értékesítés o Az adómentesség nem vonatkozik (tehát áfát kell fizetni utána)  Építési telekre (telekrészre)  Beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) és ehhez kapcsolódó földrészletre,


11











 

ha még nem vették rendeltetésszerű használatba, vagy használatba vették, de a használatbavételi engedélye az eladás időpontjában két évnél nem régebbi. Mentes az adófizetési kötelezettség alól az áfa levonási joggal nem járó adómentes tevékenységhez használt, illetve a levonási tilalom alá eső termékek értékesítése. Ide tartoznak a tárgyi eszközök is (pl. személygépkocsi). Az adóalany csak olyan arányban jogosult levonni az áfát, amilyen arányban a terméket vagy szolgáltatást az adóköteles értékesítéséhez használja. Ingatlanoknál az áfa korrekciót a korábbi 10 év helyett 20 évig kell elvégezni. Változott az arányosításnál a kerekítési szabály. A két tizedesre történő számításnál nem matematikailag kell kerekíteni, hanem mindig felfelé (pl. 0,561-et 0,57-re). Levonható a személygépkocsi és egyéb járművek beszerzését terhelő áfa, ha a járművek hasznosítása igazoltan és túlnyomó részben (akkor, ha egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában legalább az adott időszak 90 %-ban teljesül a bérbeadási cél) az adóalany bérbeadási tevékenységét szolgálja. Ugyanez vonatkozik a lakóingatlan bérbeadására is. A szükséges számítások alátámasztására erről külön nyilvántartást kell vezetni. Fordított adózás (az áfa fizetésére a vevő kötelezett) érvényesül az alábbi esetekben: o Építési szerződés alapján ingatlan (ingatlanrész) átadása megrendelőnek o Ingatlanhoz kapcsolódó  építési-szerelési  fenntartási  takarítási  tisztítási  karbantartási  javítási  átalakítási  bontási szolgáltatások nyújtása esetében o A fenti két pontban említettekhez munkaerő  kölcsönzése  kirendelése  személyzet rendelkezésre bocsátása esetében o A 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében. o Beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése (kivéve: építési telek, telekrész) o Adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul o Felszámolás alatt 100.000 Ft-ot meghaladó termék értékesítése o Az értékesítésről szóló számlában áfát szerepeltetni nem szabad o Belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok közötti ügyletekre vonatkozik o Akkor, ha a vevő adófizetésre kötelezett (alanyi- és tárgyi-mentes vevő esetében nem) Az Apeh a vevőtől kezesként akkor is követelheti az áfát, ha az ellenérték megfizetettnek minősül ugyan, de azt túlnyomó részt nem készpénzzel, készpénz helyettesítő eszközzel fizették ki. Alanyi adómentesség értékhatára 5 m Ft-ra emelkedett Számlázási, bizonylatolási szabályok o A számlát a teljesítésig, de legkésőbb 15 napon belül ki kell bocsátani o Gyűjtőszámla (pl. nem teljesítésenként számlázol, hanem ha havi bevalló vagy a havi teljesítéseket egy számlán)  ugyanazon eladó és vevő között


12

 azonos adó megállapítási időszak teljesítéseiről  ha erről a felek előzetesen megállapodtak  a számlát ki kell állítani az időszak utolsó napját követő 15 napon belül o Dönthet az adóalany arról, hogy nyugta helyett egyszerűsített adattartalmú számlát ad. Ha minden vásárlónak ilyet ad, nem kell pénztárgépet használnia.  Áfa akkor igényelhető vissza, ha az áfatöbblet egy-egy adó megállapítási időszakban eléri, vagy meghaladja o Havi bevallók esetében az 1 m Ft-ot o Negyedéves bevallók esetében a 250 eFt-ot o Éves bevallók esetében az 50 eFt-ot A visszaigényelhető adó összegét csökkenteni kell a ki nem fizetett beszerzésre eső áfa összegével.  Mezőgazdasági különleges jogállás o Különleges jogállású adóalanynak regisztráltatnia kell magát az Apehnél o Különleges jogállásúnak számít  Kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.tv. szerint mikro- és önálló vállalkozásnak minősülő adóalany  Az a mezőgazdasági termelő, aki megfelelne a fenti tv. előírásainak, ha a hatálya alá tartozna  A 7. számú mellékletben felsorolt termékeket értékesíti, szolgáltatásokat nyújtja  Felvásárlónak értékesít, akitől kompenzációs felár megtérítésre tarthat igényt o Ha nem különleges jogállásúnak értékesít, külön bizonylatolási kötelezettség nem terheli, ekkor a felvásárlónak kell felvásárlási okiratot kiállítania o Ha közösség más tagállamába, vagy harmadik országba értékesít, akkor neki kell számlát kiállítania, melyben ekkor áthárított kompenzációs felárat szerepeltet. o Ha a különleges jogállás megszűnik, a megszűnést követő 2. év végéig nem választható újra. Külön kiemelésre tartjuk számon, mivel számos oktatónk vállalkozással is rendelkezik, hogy a nyomdai úton előállított számlatömböket 2007. december 31-ig lehetett felhasználni. 2008-ban már csak új, a szabályoknak megfelelő számla bocsátható ki. A régi számlatömböket független attól, hogy még üres, fel nem használt példányok is rendelkezésre állnak az év végével le kell zárni, és az Art rendelkezésének megfelelően az elévülési idő figyelembevételével meg kell őrizni. 2008-ban kizárólag csak a 12 karakteres, az APEH által jóváhagyott tartományban kibocsátott számlák alkalmazhatók. A számlák szabályszerűsége ellenőrizhető az www.apeh.hu/adatbázisok lekérdezése menüpont alatt. Fontos további változás, hogy a kibocsátott számlán kötelező megjeleníteni az alábbi kifejezést, ha ÁFA mentes a szolgáltatás: „MENTES AZ ADÓ ALÓL”


13

Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art) 



 







Közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó szabályok o A pályázat nyertese és az alvállalkozóik max. nettó 100.000 Ft-ot fizethetnek egymásnak kötetlenül. o 100.000 Ft fölötti összeg kifizetése csak akkor lehetséges, ha a kifizetés jogosultja 15 napnál nem régebbi „0”-s adóigazolással igazolja a kifizető felé, hogy nincs adótartozása az Apeh és a VPOP felé. Ha e nélkül fizet és a kedvezményezettnek köztartozása van, azért a kifizető egyetemlegesen felel. Az egyetemlegesség a vállalkozási lánc minden tagjára kivétel nélkül érvényes. o A közbeszerzésben résztvevőknek tájékoztatniuk kell az alvállalkozóikat arról (pl. be kell a szerződéseikbe venni e kitételt), hogy a szerződés és teljesítése fenti felelősségi szabály alá tartozik. Ha ezt elmulasztja a kifizetései összegének 20 %-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. o Ha a kifizetés kedvezményezettjének köztartozása van, a kifizetőnek az adóhatósági igazolásban szereplő összeget vissza kell tartania. Az adóhatóság lefoglalja a visszatartott összeget. o A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetéshez igényelt igazolás illetékmenetes. o A közbeszerzés-kiírók is a vázolt szabályok szerint fizetnek, de nincs egyetemleges felelősségük, akkor sem ha elmulasztják a 0-s igazolás bekérését. Ha az Apeh be nem jelentett foglalkoztatottat talál, azt kell vélelmeznie, hogy legalább 3 havi foglalkoztatás után nem vallottak adókat és járulékokat (legalább a minimálbérre vetítve). Ha ez elévülési időn belül ismétlődik, akkor a két ellenőrzés közötti teljes időszakra vélelmezik a mulasztást, és vetik ki az adókat, járulékokat. Példa: 2008. januárban fekete foglalkoztatást állapít meg az Apeh. A büntetés ekkor még csak 3 hónap adóinak járulékainak a megfizetését jelenti bírsággal, pótlékkal együtt. Azonban, ha 2012. januárban kapsz egy újabb ellenőrzést, és az hasonló hiányosságot állapít meg, akkor már nem 3 hónapra fogják számolni az adókat és járulékokat, hanem 48 hónapra (2008. január-2012. január közötti időszakra), természetesen a bírsággal és a pótlékkal terhelten. Számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén, ha az alkalmazott felelősségét is megállapítják, akkor vele szemben 10-50 ezer Ft közötti bírság szabható ki. Mulasztási bírság maximuma: o Magánszemély esetében 200.000 Ft o Más adózók esetében 500.000 Ft 1 mó Ft a bírság o Számla-, nyugtaadási kötelezettség megsértése o Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása o Igazolatlan eredetű árú forgalmazása esetében 2008.07.01-ig kell bejelenteni a Cégbíróságnak és az Apehnek azokat a TEAOR kódokat, amelyeket a Cégbíróság nem tud automatikusan átfordítani. Erről értesítést nem fognak kapni a cégek. Tehát nektek kell figyelni rá! A társasági adóbevallással egyidőben ezentúl az Apehnek is be kell adni a beszámoló egy példányát.


14

  

 



 



   

 

 

Az általános képviseleti meghatalmazás csak akkor érvényes, ha az Apeh formanyomtatványán jelentik be. A képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott képviselő is bejelentheti. Előtársaság a társasági szerződés ellenjegyzése napján kezdődő biztosítási jogviszonyokat, a biztosítottak adatait adószám nélkül, papíron köteles bejelenteni az Apehnek. Adószám megkapását követő 8 napon belül meg kell ismételnie a bejelentést. Egyszerűsödnek, de egyúttal szigorodnak az adószám felfüggesztés szabályai Végelszámolás, felszámolás vagy törvényességi felügyeleti eljárás nyomán cég csak akkor törölhető a cégnyilvántartásból, ha a céggel szemben az adóellenőrzés, hatósági eljárás jogerősen befejeződött. Végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a záró bevallást az Apehnek, és ezen időpontig a záró beszámolót a Cégbíróságnak be kell adni. Határozatot 30 napon belül kell hoznia az Apehnek, melyre a fellebbezési határidő 8 nap (nincs észrevétel), a másodfokú döntéshozatali határidő 15 nap. Az osztalék kifizetésekor kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a kifizetés évét is. A jövőbeni ügyletek közül az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül folyamatos teljesítésűnek, amely legalább 6 hónapra köttetett, vagy jött létre, és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítenek. Apeh honlapján közzé fogja tenni o Nem magánszemély adószámos adózók nevét, adószámát o Csoportos áfa alanyisággal kapcsolatos alapvető adatokat o Végrehajtás alá vont adózók nevét, adószámát Bárki összehasonlítható adatokat igényelhet az ingatlan értékéről az e célra létrehozott Apeh nyilvántartásból. Elektronikusan benyújtott havi adó- és járulékbevallás esetén a munkáltató, kifizető mentesül az önellenőrzési pótlék alól, ha az önellenőrzésre érdekkörén kívüli okból került sor. Együttes adóigazolás (Apeh, VPOP) nem csak közbeszerzési eljárás kapcsán, hanem minden más eljáráshoz is kérhető. Elektronikusan teljesíthető a o Bejelentési o Változás bejelentési kötelezettség o Kérelem általános, nemleges, illetve együttes adóigazolásra o Kérelem fizetési könnyítésre Nem csak az Apeh ellenőr, a vámos is jogosult a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására. A nem belföldi illetőségű, illetve 183 napon túl külföldön tartózkodó belföldi adótartozásának a behajtására a közbeszerzési eljárás nyertese a jogosult. A pályázat nyertese jogosult a végrehajtáshoz szükséges adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ingóságokat az Apeh ezen túl interneten is árverezheti. Adóelőleg, adó, járulék elmulasztott vagy jogszabálysértő megállapítása, illetve levonása esetén az adóhiány a magánszemélyt terheli, de a jogkövetkezmények a munkáltatót (kifizetőt). Ha a munkáltató levonta az adóelőleget, de a bevallást elmulasztotta, akkor az adóhiány is őt terheli.


15

Gazdasági társaságokról szóló törvény A gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégeljárásról szóló törvény (2006. évi IV. és V. törvény), jelentős változásokat hozott a társasági jogban, új intézményeket vezetett be a cégeljárás szabályaiban (elektronikus és egyszerűsített cégeljárások, szerződésminták, előzetes cégnévfoglalás). Az Országgyűlés 2007. június 11-én újabb módosító szabályokat fogadott el (2007. évi LXI. törvény), amelyek célja a cégalapítás folyamatának további gyorsítása, egyszerűsítése, olcsóbbá tétele, a közösségi szabályoknak való megfelelés és a cégtulajdonosok döntési szabadságának hatékonyabb érvényre juttatása. A részletszabályok ismertetése nélkül, a legfontosabb módosításokra szeretném felhívni a figyelmet, melyek többsége 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. Jelentősen csökken a jegyzett tőke minimuma: Kft. alapításához az eddigi 3 millió Ft helyett 500 ezer Ft törzstőke, zrt. alapításához az eddigi 20 millió Ft helyett 5 millió Ft alaptőke biztosítása lesz szükséges (az nyrt-kre vonatkozó 20 millió Ftos minimumérték nem változik). Vezető tisztségviselők ismét munkaviszonyban: Ismételten mód lesz arra, hogy a vezető tisztségviselők megbízatásukat munkaviszonyban lássák el. Ez a szabály egyszemélyes gazdasági társaság, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára nem alkalmazható (kivéve, ha a társasági szerződés eltérően rendelkezik). Jövő júliusra kitolódik a társasági szerződések módosítási határideje: A korábban hatályos szabályozás szerint a társaságoknak az új (2006-os) társasági törvény hatálybalépését követő első ízben összehívott legfőbb szervi űlesén kellett meghozniuk azokat a döntéseket, amelyekkel társasági szerződésüket az új szabályokkal összhangban módosítják. A döntés meghozatalának, illetve a megfelelő változásbejegyzési kérelem cégbírósági benyújtásának legkésőbbi időpontja 2007. szeptember 1. volt. A mostani módosítás értelmében 2007. június 16-tól egyrészt az áttérés határideje 2008. július 1-re változott, másrészt kizárólag a cég döntésen múlik, hogy eddig az időpontig mikor módosítja a létesítő okiratát az új társasági előírásoknak való megfelelés érdekében. Mentesítések a módosítási kötelezettség alól Nem terheli módosítási kötelezettség - a társaságot akkor, ha arra kizárólag azért kerülne sor, mert a szerződés általános hivatkozásként a régi (1997-es) társasági törvényre utal, - azokat a kkt-ket és bt-ket, amelyek társasági szerződése taggyűlésről rendelkezik, azon jövő júliustól változtatás nélkül is tagok gyűlését kell majd érteni. Ezekben az esetekben tehát módosítási kötelezettség nincs, de a társaságnak a cégbíróság felé bejelentést kell tennie. A bejelentést illeték és közzétételi költségtérítés nem terheli. A Gt. módosításai közül csak néhány dolgot szeretnék külön kiemelni, és mindenki figyelmét felhívni rá.  Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek, hogy a saját tőke terhére történő kifizetés (osztalék, osztalékelőleg, üzletrész visszavásárlása) nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének


16

elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető ezt a nyilatkozatot köteles 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani.  A számviteli beszámolót elektronikus úton kell a céginformációs szolgálathoz megküldeni. Ezzel a cég letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. A 2008. évi beszámoló benyújtására már ezt a szabályt kell alkalmazni.  Szankció! A céginformációs szolgálat május 31-et követő 8 munkanapon belül felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A határidő eredménytelen eltelte esetén a céginformációs szolgálat elektronikus úton törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránt bejelentést tesz a cégbíróságnál. A cégbíróság a céginformációs szolgálat bejelentésének érkezésétől számított 15 munkanapon belül – ha a cég mulasztását megállapította – hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít. Ennek keretében a vezető tisztségviselőt 100 ezer Ft- tól 10 mó Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja. A jövőben a tagoknak lehetőségük van a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról is űlés tartása nélkül, írásban dönteni. Változó fogalmak: székhely, központi ügyintézés helye, telephely (fióktelep) A módosítás értelmében a székhely a cég bejegyzett irodája, és annak nem feltétlenül kell egybeesnie a központi ügyintézés helyével. Míg a hatályos szabályozás értelmében lényegében minden olyan hely, ahol egy társaság a székhelyén kívül üzleti tevékenységet folytat, telephelynek (fióktelepnek) minősül, 2007. szeptember 1-től csak azokat a tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helyeket kell telephelynek (fióktelepnek) tekinteni, melyeket a cég társasági szerződésébe foglalt. Új fogalom a székhelyszolgáltatás Bevezetésre kerül az úgynevezett székhelyszolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy székhelyként annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető lesz, amely a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről. Elsődleges üzleti tevékenység áthelyezhető más tagállamba Lehetőség lesz arra, hogy a magyar cégjegyzékbe bejegyzett cég, miközben székhelyét továbbra is megőrzi Magyarországon, üzleti tevékenységének elsődleges helyéül egy másik Európai Uniós tagállamot válasszon. Bankszámlanyitás a bejegyzést követően Kft. esetében lehetőség nyílik arra is, hogy a cég eldöntse, hogy bankszámláját már a bejegyzés előtt, vagy csak azt követően nyitja meg (erre 8 nap áll rendelkezésre). A társaság alapításához szükséges pénzbeli betét befizetése ugyanis a társaság pénztárába történő befizetéssel is történhet, melyet az ügyvezetőnek kell nyilatkozattal igazolnia. Közzététel a saját honlapon A társasági törvényben közvetlenül előirt közzétételi kötelezettség (például átalakulás vagy jegyzett tőke leszállítása eseten) tekintetében a társaság a jövőben választhat, hogy annak vagy a Cégközlönyben vagy saját honlapján tesz eleget. Gyors, olcsó és kibővített egyszerűsített cégeljárás Az egyszerűsített cégeljárás 2008. július 1-től 1 munkaóra alatt történő cégbejegyzést tesz lehetővé, a fizetendő illeték már 2007. szeptember 1-től 15.000 Ft-ra csökken (cégformától függetlenül). Az egyszerűsített cégeljárást továbbá már nem csak a bejegyzési, hanem a változásbejegyzési eljárásokban, és nem csak kkt-k, btk, kft-k, hanem zrt-k esetében is lehet majd alkalmazni.


17

Kizárólag elektronikus cégeljárás 2008. július 1-től kizárólagossá válik az elektronikus cégeljárás, vagyis a cégbíróság felé a módosításokat és a cég alapításokat csak elektronikusan lehet kezdeményezni.

A számviteli szóló 2000. évi C. tv. (Sztv) A módosított rendelkezéseket első alkalommal a 2008-ban induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. 

Kiegészítő mellékletben be kell mutatni [számviteli törvény 88. §-ának (8) bekezdése] o Ha a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, az erre vonatkozó utaláson túlmenően a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve. o Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat nem kell az előbbi jogcímek szerint részletezni, részletezés nélkül, egy összegben, összesítve is be lehet mutatni [számviteli törvény 96. §-ának (4) bekezdése]. o Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben a könyvvizsgáló által az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatáért, és az első bekezdésben részletezett jogcímeken felszámított díjakat külön-külön összesítve kell bemutatni [számviteli törvény 133. §-a (4) bekezdésének h) pontja].



Nem kötelező a könyvvizsgálat [számviteli törvény 155. §-ának (3) és (4) bekezdése] Lényegesen módosult a könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesülésre vonatkozó előírás, az eddigi egy feltétel helyett a következő két feltételnek együttesen kell teljesülnie:  az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és  az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző évek adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti év (éves szintre átszámított) adatokat kell figyelembe venni.A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentességet tehát a két feltétel együttes teljesülése alapozza meg. Így nem jelent mentességet önmagában az, ha a vállalkozó által foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Utalni kell arra is, hogy más jogszabály a számviteli törvény hivatkozott feltételei teljesülése mellett is előírhat könyvvizsgálati kötelezettséget. Könyvvizsgálói megbízás felmondása [számviteli törvény új 155/A. §-a] Választott könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok (így különösen szerződésszegés) alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak. Helyettes könyvvizsgáló [számviteli törvény új 155/B §-a] A kiegészítő előírás – a Gt. előírásaival összhangban – minden, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó tekintetében rendelkezik arról, ha a megbízó legfőbb szerve könyvvizsgáló céget választ a könyvvizsgálói tevékenység ellátására, a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgáló helyettesítésére – annak tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.


18

Helyettes könyvvizsgáló csak kamarai tag könyvvizsgáló lehet, aki megfelel mindazon követelményeknek, amelyeknek a helyettesített könyvvizsgálónak is meg kellett felelnie a feladat ellátásához. A helyettes és a helyettesített könyvvizsgáló köteles együttműködni annak érdekében, hogy a megbízás tárgyát képező könyvvizsgálói tevékenység megfelelően ellátásra kerüljön. Helyettesítés esetén a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a helyettes könyvvizsgálót ugyanazon jogok illetik meg és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a helyettesített könyvvizsgálót. 

Előtársasági beszámoló [számviteli törvény 11. §-ának (5) bekezdése, 135. §-ának új (6) bekezdése] A módosítás kapcsolódik a bírósági cégeljárás azon változásához, mely szerint a jövőben egyre rövidebb időt vesz igénybe a cégbejegyzés. Ezért a módosítás lehetővé teszi az előtársasági beszámoló, mint önálló beszámoló elhagyását akkor, ha a vállalkozó az előtársasági időszak alatt nem kezdte meg vállalkozási tevékenységét, és a cégbejegyzés a naptári év végéig, illetve a választott üzleti év mérlegfordulónapjáig megtörtént. Ez esetben az előtársasági időszak adatai az első üzleti év adatai között (beszámolójában) fognak szerepelni.



Határidős ügyletek eredményének elszámolása [számviteli törvény 32. §-ának új (5) bekezdése, 44. §-ának új (5) bekezdése] Az aktív, illetve a passzív időbeli elhatárolásokhoz kapcsolódó módosítás – a jelenleg hatályos rendelkezések változatlansága mellett – összefogja és egyértelművé teszi a határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze tekintetében alkalmazandó időbeli elhatárolások szabályait. Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:  a mérlegfordulónapig le nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet;  a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint a swap-ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, ha a vállalkozó a valós értéken történő értékelést nem alkalmazta. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:  a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet és swap-ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidős) árfolyama közötti veszteség-jellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét;  a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidős ügylet és swap-ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig;  a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap-ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, ha a vállalkozó a valós értéken történő értékelést nem alkalmazta.



Értékpapír kölcsönügyletek [számviteli törvény 33. §-ának új (5) bekezdése, 45. §-ának új (6) bekezdése] A kölcsönadott értékpapírokat a kölcsönadónál a könyvekből ki kell vezetni, míg a kölcsönvevőnél állományba kell venni a kölcsönszerződés szerinti értéken. A kölcsönadott értékpapír könyv szerinti értékének és kölcsönszerződés szerinti értékének


19

különbözete a kölcsönadónál az eredményben jelent meg. Ezen elszámolt, de ténylegesen nem realizált, valójában technikai jellegű eredmény időbeli elhatárolásáról rendelkezik a módosítás azzal, hogy az elhatárolt eredményt az értékpapír végleges kivezetésekor kell az eredményen érvényesíteni. Amennyiben a kölcsönadott értékpapír könyv szerinti értéke  magasabb, mint a – felhalmozott kamattal csökkentett – kölcsönszerződés szerinti értéke, a különbözet összegét (a veszteséget) aktív időbeli elhatárolásként,  alacsonyabb, mint a – felhalmozott kamattal csökkentett – kölcsönszerződés szerinti értéke, a különbözet összegét (a nyereséget) passzív időbeli elhatárolásként kell az értékpapírt kölcsönadónál kimutatni. Az aktív, illetve a passzív időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevevő által visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönvevő megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra. 

Halasztott ráfordítások [számviteli törvény 33. §-ának új (6) bekezdése, 86. §-ának új (9) bekezdése] A hatályos számviteli előírások szerint a különböző jogszabályi rendelkezések alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszközök (beruházások) nyilvántartási értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, és mint ilyen az elszámolás évének az eredményét terheli. Jellemzően ide tartozó eszközök a közüzemi beruházások, amelyeknél az átadás a tulajdonjog átadását is jelenti. A módosítás szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni – az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében – a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg. Ezzel lehetőség lesz arra, hogy a térítés nélküli átadásból származó veszteség a kapcsolódó jövőbeni tevékenység eredményéből több év alatt térüljön meg és ne az átadás évét terhelje egy összegben. A térítés nélkül átadott eszköz (beruházás) időbelileg elhatárolt nyilvántartás szerinti értékét – az átadáskor meghatározott módon és időtartamon belül – kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. 

Térítés nélküli átvétel [számviteli törvény 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 50. §-ának (4) bekezdése, 86. §-a (3) bekezdésének j) pontja és (4) bekezdésének c) pontja] A számviteli törvény 2007. január 1-jei módosulása szerint az eszközök, a szolgáltatások átvételét a rendkívüli bevételekkel szemben piaci értéken kell kimutatni. Gyakran előfordul, hogy jogszabály írja elő a térítés nélküli átadást-átvételt, meghatározva annak az értékét is. Ezért a vonatkozó jogszabályi helyek kiegészültek a módosítás során azzal, hogy általában piaci értéken kell a térítés nélkül átvett eszközöket, igénybevett szolgáltatásokat állományba venni, illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken. 

Halasztott rendkívüli bevétel visszaírása [számviteli törvény 86.§-ának (5) bekezdése] Az eddigi előírások szerint a halasztott rendkívüli bevételek passzív időbeli elhatárolását a törvényben meghatározott módon a rendkívüli bevételekkel szemben kell megszüntetni. Az időbeli elhatárolás megszüntetése a felmerülő költségek, ráfordítások arányában történik. Ezen költségek, ráfordítások tartalma (például értékcsökkenési leírás, értékpapír-értékesítés árfolyamvesztesége stb.), nagyságrendje indokolhatja, hogy a halasztott rendkívüli bevétel időbeli elhatárolásának megszüntetése – az eddigiektől eltérően – az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben történjen.


20

A megbízható és valós összkép követelménye érdekében a módosítás ad arra lehetőséget, hogy a jelentős összegű halasztott rendkívüli bevétel időbeli elhatárolásának megszüntetése – az ellentételezett költségnek, illetve ráfordításnak megfelelően – az egyéb bevételek, illetve a pénzügyi műveletek bevételei között kerüljön elszámolásra. 

Vevőnként, adósonként kisösszegű követelések értékvesztése [számviteli törvény 55. §ának (2) bekezdése, 177. §-ának új (15) bekezdése] A 2007. évben hatályos előírás szerint a vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható volt. Az értékvesztés így meghatározott mértékével az értékvesztést a vevők, az adósok egyedi nyilvántartásán is át kellett vezetni, és a későbbiek során az értékvesztés esetleges visszaíráskor, illetve a követelés kivezetésekor erre tekintettel kellett lenni. Ezen változtat a módosított előírás. A módosítás szerint a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések értékvesztése – az eddigiekhez hasonlóan – a nyilvántartásba vételi érték százalékában csoportosan is meghatározható, először 2008. évi záráskor egy összegben elszámolható, és így az értékvesztést nem kell egyedi követelésenként kimutatni, éven belül folyamatosan figyelemmel kísérni. Elegendő lesz – először 2009-ben – a mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések – hasonló módon megállapított – értékvesztésének összegét összevetni az előző évi, ilyen címen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet kell – előjelének megfelelően – a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként elszámolni. Az átmeneti rendelkezés szerint az előírásnak az adott üzleti évre (legkorábban 2008.) vonatkozó előszöri alkalmazásakor, az adott üzleti év első napján ezen követelésekhez kapcsolódóan kimutatott (2007. évi) értékvesztés összegét az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni, az egyedi nyilvántartásokon is vissza kell írni, függetlenül attól, hogy az adott kisösszegű követelés kivezetésre került-e vagy sem.



Kiegészítő melléklet [számviteli törvény 89. §-ának új (6) bekezdése, 90. §-a (3) bekezdésének c) pontja, 96. §-ának új (5) bekezdése] A vállalkozó valós piaci, vagyoni, pénzügyi helyzetét nagyban befolyásolhatja a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók nagyságrendje és jellege, mivel azok – a kapcsolt viszony (a közös érdekeltségi körbe való tartozás) miatt – nem feltétlenül a szokásos piaci feltételek mellett jönnek létre. A módosítás ezért előírja, amennyiben a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek jelentősek, lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni ezen ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét, az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az egyedi ügyletek jellege szerint. A vállalkozó működésére, pénzügyi helyzetére nemcsak azok a megállapodások, ügyletek lehetnek hatással, amelyek megjelennek a beszámoló mérlegében, hanem azok is, amelyek a mérleg fordulónapján még nem, illetve egyáltalán nem jelennek meg abban. Annak érdekében, hogy a beszámoló teljesebb képet adjon a vállalkozó működéséről, a módosítás a mérlegen kívüli tételek bemutatási kötelezettségét kiterjesztette további tételekre, megállapodásokra. Azokat a tételeket, megállapodásokat kell a kiegészítő mellékletben bemutatni az eddigieken túlmenően, amelyekből származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez. A módosítás szerint az e pontban leírtakat az egyszerűsített éves beszámolót készítőknek a kiegészítő mellékletben nem kell bemutatnia.


21



A számviteli beszámoló elektronikus úton történő közzététele [számviteli törvény 154/B. §-a, átmeneti rendelkezés] A számviteli törvény 153. és 154. §-a előírja a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók részére, hogy éves beszámolójukat, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon – összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén 180 napon – belül a cégbíróságnál helyezzék letétbe. A letétbe helyezéssel egyidejűleg kötelesek a beszámolót a cégszolgálatnak közzétételi célból is megküldeni. A beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésére és közzétételére 2005. január 1. napjától van lehetőség. Amennyiben a vállalkozó a beszámolóját közzététel céljából a cégszolgálathoz elektronikus úton küldi meg, ezzel eleget tesz a cégbírósági letétbehelyezési kötelezettségének is. A beszámolók döntő többsége azonban még mindig papíralapon kerül benyújtásra. A papíralapon benyújtott beszámolók feldolgozása hosszú időt vesz igénybe. Mindezek azzal a következménnyel járnak, hogy a beszámolók információ tartalma a tényleges megismerhetőség időpontjában már tájékoztató jellegűnek tekinthető, gazdasági, piaci szempontból kevésbé hasznosítható. Így a jelenlegi rendszer nem képes biztosítani az adatok gyors közzétételét, másrészt nincs tényleges lehetőség arra, hogy a törvényi kötelezettségüket nem teljesítő vállalkozásokkal szemben gyors és hatékony fellépés történjen. A módosítás a valós hitelezővédelmi szolgáltatás érdekében előírja, hogy a vállalkozók beszámolóikat kizárólag elektronikus úton nyújtsák be. Az új előírás 2008. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy a vállalkozóknak ezen új szabályokat a 2008. évben induló üzleti évről készített azon beszámolókra kell alkalmazniuk, amelyeknek a mérlegfordulónapja 2008. december 31-e vagy az azt követő időpont.


22

Tisztelt Főiskolai Munkatársaim!

Recommend Documents