Tiszaroff Községi •• Onkormányzat Közmeghallgatásos
ülése
2016. október 19. Ilatározat:
92-92
Tartalomjegyzék
Jegyzőkönyv Készült: Tiszaroff Községi Önkormányzat Képviselő-testületének közrneghallgatásos üléséről Jelen vannak: Kamarás Zsolt polgármester-levezető László, Csomor Gábor, Dr. Katona Gábor
2016. október 19-én megtartott
elnök, Matastik Pálné dr., Tarkó László, Kun
Tanácskozási joggal jelen van: Vankóné Jekli Anikó jegyző Kamarás Zsolt: Köszönti a megjelenteket, megállapítja, hogy Patocskai László képviselő hiányzik, de a testület határozatképes. A meghívó szerinti napirendi pontok tárgyalására tesz javaslatot.
Egyéb hozzászólás nem volt, Tiszaroff Községi Önkormányzat Képviselő-testülete egyhangúan, tartózkodás nélkül, 6 igen, Onem szavazattal az alábbi napirendet fogadta el:
92/2016 (X.19.) számú Határozat a napirend elfogadásáról
Tiszaroff Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi napirendet fogadta el: 1. 2. 3. 4.
Közmeghallgatás Beszámoló a két ülés közötti intézkedésekről Interpellációs kérdések Egyéb előterjesztések
Kamarás Zsolt: Sok szeretettel köszöntök mindenkit, mivel közmeghallgatásos az ülés nyugodtan lehet maradni. Az első napirendi pontunk a közmeghallgatás. Vendégeinké a szó. Van-e valami, amit meg szeretnének velünk osztani, ami ránk, a közre, a településre tartozik? A jegyzőkönyvvezetés miatt mindenkit szépen kérnék arra, hogy a nevét mondja már, mert a jegyzőkönyvvezetők Önöknek háttal ülnek. Dr. Léderer Károly Áronné állampolgár: Köszönöm a lehetőséget. Én azt szeretném kémi a testülettől, hogy biztosítsanak valamilyen helyiséget egy közös összejövetelhez, mert szeretnék egy újságolvasói klubbot nyitni. Egy év óta nem tudok egy helyiséget szerezni a faluba, ahova 8-10 ember kezdőként össze tudna ülni. Van téma, nem dohányzás, nem alkohol, nem drog. Igyekszem politikamentessé tenni, ami igazából nem fog sikerülni. Szeretnék egy közösséget összehozni. Amikor ide költöztem Tiszaroffra ingyen jóga órát indítottam be, amit a tűz ketté vágott, de nem adom fel. Ehhez szeretnék segítséget kérni. Körülbelül hetente, kéthetente gyűlnénk össze. A könyvtár erre nem alkalmas, mert abban az időszakban bezár vagy jönnek-mennek, tehát nem jó. Kamarás Zsolt: Értettük. Dr. Léderer Károly Áronné állampolgár: Köszönöm. Kamarás Zsolt: Én megmondom őszintén, hogy nagyon örülök az ilyen kezdeményezéseknek, körülbelül 10 éve bele ültem ebbe a székbe és már a székfoglalórnkor is elmondtam, hogy nagyon szívesen állok minden alulról jövő kezdeményezés mellé, mert sem én, sem a testület nem tudja kitalálni azt, hogy mit szeretne a közösség. Ezt a közösségnek kell saját magának meghatároznia, ezt a kérést én abszolút támogatom. Most egy kis infrastrukturális problémánk van, de ez úgy néz
ki, hogy decemberi g megoldódik, addigra már át lesz adva a központi épület a képzési központnak. Tehát vissza kapja a település egyrészt a nagy termét, másrészt pedig van egy kisebb terem, ami szerintem ennek a létszámnak teljesen alkalmas. Abban a pillanatban, amikor ez műszakilag megengedhető fel fogom venni a fenntartóval -aki most a Szociális és Gyermekvédelmi Felügyelet a kapcsolatot és továbbítani fogom a kérést és természetesen támogatom is. Dr. Léderer Károly Áronné állampolgár:
Akkor én jövő héttől elkezdem ennek a szervezését.
Zsolt: Tekintettel arra, hogy ez az én fennhatóságomon kívül van és ez a decemberi megfogalmazás egy fajta óvatos megfogalmazás volt az SZGYF részéről, azért ezzel még egy kicsit várjunk. Meg lehet ezt szervezni két hét alatt. Kamarás
Dr. Léderer Károly Áronné állampolgár:
Nem, ehhez idő kell.
Kamarás Zsolt: Két hét alatt 5-6 embert összeszed, az az 5-6 ember szét széled a faluban, akkor az
már 10ember. Fix ígéretet én napra pontosan nem fogok tudni tenni, tekintettel arra, hogy nem a mi fennhatóságunk alatt van az épület. De abban a pillanatban, amikor fogok tudni fix időpontot, akkor fogom Önt értesíteni. Dr. Léderer Károly Áronné állampolgár:
Mérget vehetek rá?
Kamarás Zsolt: Mindenféleképpen fogom értesíteni. Dr. Léderer Károly Áronné állampolgár:
Köszönöm szépen.
Kamarás Zsolt: Köszönöm szépen.
Én Füleki Zsuzsa vagyok és teljesen más jellegű dologban szeretném a segítségüket kérni. Azt szeretném kérdezni, hogy mi a szabály arra, hogy a telek kerítéstől a közútig mennyi az a terület, amit nekünk tisztán kell tartani? Az útfenntartó az le szokott vágni egy másfél métert. Füleki Zsuzsa állampolgár:
Zsolt: Átadnám a szót Jegyző Asszonynak, mert jogszabályilag ő fogja tudni alá támasztani. Bár már mi is tudjuk nagyjából, hogy mi a szabály. Egy kicsit a kérdését kiegészítve, Kamarás
úgy teszem fel a kérdését, hogy a testület tud-e ez alól felmentést adni és akkor bevállaljuk-e az út egy bizonyos részének a kezelését. Vankóné Jekli Anikó: A helyi rendelet szerint úgy szól a szabályozás, hogyatelekhatártól
az út középvonaláig kell karban tartani. Ez minden egyes ingatlanra vonatkozik, nincs kivétel, csak rendeletmódosítássallehet ezen módosítani. Kamarás
Zsolt: Nem egyeztetve senkivel sem, egy olyan ígéretet tudok ennek a megoldására
tenni, hogy ha és amennyiben jövő évben is minimum ennyi közfoglalkoztatottja lesz a településnek, mint idén, akkor én azt meg fogom oldani, hogy a közút és a közút felőli árok széle közötti részt azt bevállalja az önkormányzat. Kis kert programmal kapcsolatban, illetve tájékoztató jelleggel szeretném a részvevőknek elmondani, hogy az egészségügy terén, -név szerint Faragó Józsefné siránkozására- és volt a Helyi Közösségi Akadémia részéről egy felmérés történt, ami nagyon jól működött és kiterjedt a szociális gondozásra, kertgondozásra, oktatásra, egészségügyre. Nagyon széleskörű volt és nagyon jól működött. Feltárta azokat az igényeket, szükségeket, amely alakosság körében felmerül. Ebből az apropóból az én kezdeményezésemre, illetve Ica segítségével Fehér
Sándor
állampolgár:
létrehoztunk egy Szociális Szövetkezetet. Azt hiszem, hogy ez a tény már mindenki előtt ismeretes a településen. Ennek a lényege az volna, hogy időskorúakat gondozunk, a települést, illetve a házi kerteket karban tartjuk és ezáltal munkalehetőséget teremtünk. Ez lett volna a fő célunk. A Szövetkezet tavaly ősszel alakult meg, vannak egészségügyi szakemberek is a tagok között -többek között a főorvos úr-, illetve növényvédő szakemberek, építőipari szakemberek A kezdeti nehézségek után megkerestük először is az Agrárkamarát, azt mondták, hogy forduljunk az Önkormányzathoz, kössünk Együttműködési Megállapodást és akkor működtethetjük ezt a Szövetkezetet. Polgármester Urat megkerestük, Ö készséggel állt rendelkezésünkre, megígérte, hogy -mivel az idén már nem volt erre lehetősége- jövőre vissza térünk erre a témára. Megkerestem levélben az országgyűlési képviselőnket, a Földművelésügyi Miniszter Urat, a titkárnőjével beszéltünk, azt mondta, hogy szeptemberben egy találkozót szervez, ami végül is nem jött létre. A tagok egy része nyugdíjas, nem öncélúan hoztam én sem létre a Szövetkezetet, rengeteg szabadidőm rá ment, nem beszélve az anyagiakról is. Az időseket többször megkerestük és az volt a válasz, hogy már gondozzák a kertet, már van, aki fűnyírózzon. Tehát mi későn kapcsolódtunk be ebbe az egészbe, bevételhez abszolút nem tudunk hozzájutni. Ott állunk, hogy működésképtelenné kell nyilvánítani a szövetkezetet. A fogorvos úrtól tudjuk, hogy 350-en vannak a 62 év feletti időskorúak Tiszaroffon, illetve ötven valahány főt írtunk össze, aki gondozásra szorul. Többször megkerestük őket, de azt mondták, hogy például a Családsegítő ingyen biztosít egy óra hosszát részükre, velünk nem tudnak mit kezdeni. A fűnyírástól kezdve, kertgondozáson keresztül ezeket a munkákat mi szervezetten, olcsóbban végeztük volna, mint ahogyan azt illegálisan végzik a faluban. Nagyon sok gazos porta van, továbbá sok az olyan időskorú is, aki fizikai képességei miatt nem tudja gondozni a kertjét, így vagy helyettesíti vagy kivágja a gyümölcs fákat. Itt volna a lehetőség, hogy ezeket a kereteket tudnánk úgy hasznosítani, hogy a tulajdonos is részesedne nyilván az ottani termésből. Ez jelentene egy olyan munkalehetőséget, hogy fel lehetne dolgozni a gyümölcsöket, a megtermelt kertészeti növényeket, stb. Tehát ez munkalehetőséget biztosított volna egyrészt, másrészt a kertek is gondozottak lettek volna. Ez lett volna a célunk, most viszont ott állunk, hogy meg szüntet jük a szövetkezetet. Egy taggyűlést kell összehívnom és akkor ott a tagság eldönti, hogy működtessük-e tovább vagy szüntessük meg.
Kamarás Zsolt: Én részletesen ismertem az alakulás óta a szövetkezet folyamatát. Most is azt tudom mondani, mint bármikor, amikor beszéltünk erről, hogy az én ajtóm mindig nyitott hogyha segítség kell. Próbáljuk meg ezt a feladatot tovább delegální. Alapvetően azt kell látni, hogy ez a szövetkezet egy piac alapú szövetkezet. A non-profit itt annyit takar, hogy a bevételét irányított módon költheti el. Ha a szövetkezet saját magának nem tudja a piacot megteremteni, akkor valóban ki kell mondani, hogy életképtelen. Ezt az Önkormányzat a szövetkezet helyett nem fogja tudni megcsinálni. Én az együttműködést két szegmensben világítottam meg felétek. Az egyik az az volt, hogy azokba a közmunkaprogramokba tudunk részt venni, amelyekbe az önkormányzat becsatlakozott (értékteremtő közmunka, start munka). Én ezt a lehetőséget átadom a szövetkezetnek és a szövetkezet alkalmazza a közmunkást. A közmunkás munkájából a szövetkezetnek nincs bevétele, nincs elég bevétele, akkor én ezt nem fogom tudni oda adni. Egy mai működ ő vállalkozásnak két dolgot kell szem előtt tartania. Az egyik a bevétel, a másik a kiadás. Ha a bevétel és a kiadás egyensúlyban van, akkor az egy működő történet, ha viszont nincs egyensúlyban és a kiadás felé nincs egyensúlyban, akkor valóban el kell gondolkodni róla. Én minden esetre nagyon szomorú lennék, ha ez ilyen hamar fel lenne adva, mert látok benne perspektívát. Kezeljük egy induló vállalkozásnak, egy induló vállalkozásnak kell kifutási idejének lennie. A másik meg ami nagyon fontos az az üzleti terv, amit nem csináltatok. Egy vállalkozásnak az az alapja, hogy legyen egy üzleti koncepciója, azt alá támasztó üzleti tervvel. Innentől kezdve lehet mérlegelni, hogy az ott lefektetett koncepcióban, illetve tervben időarányosan hol állunk. Lehet látni, hogy ennyi bevétellel számoltam időarányosan, ez a bevétel nem jött, viszont kiadási oldalon már túl vagyok, akkor rá kellene feküdni a bevétel oldalra. Nem tudom, hogy milyen kötelezettségvállalásai vannak a szövetkezetnek, de jövőre is lesz év, akkor is lesz tavasz, megint meg lehet keresni az időseket, megint meg lehet azokat keresni, akik azt mondták, hogy nekik már más csinálja. Lehet nekik ismét
mondani, hogy akkor csináljuk mi, azt mondtad, hogy az árai tok jobbak. Ezt úgy nem lehet csinálni, hogy egy hónapban egyszer össze ülünk és elkezdünk sajnálkozni, hogy semmi bevételünk nincsen. Sajnos a mai vállalkozói világ az ilyen. A szövetkezet az egy vállalkozás lett ebben a vállalkozói világban. Ezt igenis csinálni kell, be kell venni fiatal tagot, akinek van energiája, hogy menjen házról-házra, szerezzen piacot. Annyi energia van már ebbe bele fektetve, hogy én egy kicsit türelemre inteném a szövetkezet tagságát, hogy egyből fel adja. Inkább egy kis idő kell, gondolkodás. Lassan jönnek az ünnepek, itt az új év, mindenkinek kitisztul az agya és akkor január l-jével ezt kell megfogadni. Fehér Sándor állampolgár: Egyébként két mondat ehhez. Üzleti terv az van, meg elképzelés is van, csak az a baj -ahogy az előbb is említettem-, hogy a tagság főleg nyugdíjasokból tevődik össze, meg olyan személyekből, akiket, mint szakembert vettünk be, de nagy elfoglaltsága van, dolgozik, tehát gyakorlatilag nem tud úgy részt venni ebben, ahogy kellene. Ahogy mondtad az előbb, ez rengeteg energia. De én ezt már egyedül nem bírom energiával. Kamarás Zsolt: Szét kell osztani a feladatokat. Fehér Sándor állampolgár:
Szét osztottam én, csak végül az is rám maradt.
Kamarás Zsolt: Nézd, piaci oldalra fordítsuk meg ezt a történetet. Tudtok nekem mutatni egy olyan kertet, amit ti rendeztetek? Fehér Sándor állampolgár:
Nem.
Kamarás Zsolt: Tudtok mutatni két m2 térkövet, amit lefektettetek, hogy ez a mi munkánk? Fehér Sándor állampolgár:
Igen.
Kamarás Zsolt: Hol? Fehér Sándor állampolgár:
Nem a szövetkezet.
Kamarás Zsolt: Ja, nem a szövetkezet. Na ezek olyan dolgok, hogy ezekre lehet hivatkozni. XY tessék megnézni, mi így művelünk egy kertet. Tessék megnézni mi így rakjuk le a térkövet. Fehér Sándor állampolgár: Mi felajánlottuk, hogy le tudnánk gyártani a térkövet, le tudnánk rakni a térkövet az egész faluban. Csak az anyagot kellene megvásárolni és olyan piacteret építeni, ami éppen Tiszaroffnak megfelelne. Kamarás Zsolt: Ez egy bevétel orientált cég, ha én oda adom az anyagot és nem fizetek a te munkádért, akkor hogyan lesz bevételed? Tehát megint ott vagyunk, hogy azon gondolkoztok majd, hogy megszűnik a cég. Fehér Sándor állampolgár: Mi már körbe jártuk, akit lehetett. Arra jöttem rá, hogy ha nincs igény rá, akkor nem fog működni. Én nem fogom egy magam ezt fenntartani. Kamarás Zsolt: Még egyszer mondom ez egy bevétel orientált szövetkezet, ez pénzből kell, hogy éljen. Ha nem tud megélni, akkor fel kell tenni a kezeket. Én nagyon sajnálnám, a koncepció az tetszik. Be kell törni a piacra és kész. Fehér Sándor állampolgár:
Köszönöm.
Kamarás
Zsolt: Köszönöm szépen. Valaki más?
Gál Ferenc állampolgár: Nekem egy kérdésem lenne. Szépen csinálják az új játszóteret. A nagy, régi futball pályával kapcsolatban van-e valami elképzelés? Általában lenyírják róla a füvet kétszer, háromszor egy évben, ami pénzbe kerül. Nem lehetne ezt a pályát valahogyan hasznosítani? Kamarás Zsolt: Javaslat? Gál Ferenc állampolgár: Nincs. Kamarás Zsolt: Hát hogyne lehetne hasznosítani, csak az a kérdés, hogy mivel. Ez a település még mindig ragaszkodik az ő futball múltjához és jó is, hogy ragaszkodik ehhez. Minden település a múltjához ragaszkodik. Roffnak volt egy futball múltja is. Ha én azt mondanám, hogy epret ültetnék a futball pályára, valószínűleg végig kergetnének kétszer a településen. Ez a fajta hasznosítás úgy gondolom, hogy nem lehetséges, még egyszer mondom a múlt miatt. Az, hogy Tiszaroffon nagypályás futball csapat legyen, én annak nem látom a lehetőségét. Látva azt, hogy iskolában inkább a torna megy, a lány foci is megy az igaz, de az is kis pályán megy. Nem tudom, én nyitott vagy mindenre. Az egy olyan nagy terület egyébként, amit elég nehéz kezelni egyben. Vagy azt lehet vele csinálni, hogy az egyik felét, a Mikszáth út felőli felét felparcellázzuk, meg talán a Vörösmarty felét is és a Peper és ez közötti részt meghagyom egy parkos résznek. Volt erre pár ötlet, csak mindig bele akadt a futball múltba és ez teljesen jogos. Az ott lévő futball öltöző az itt élők társadalmi munkájából épült fel. Kötődnek hozzá az emberek, én azt tényleg nem vállaihatom fel, hogy azt szét rombolom. De még egyszer mondom, ha érdemes ötlet van ennek a hasznosítására én abszolút nyitott vagyok rá. Ez az átköltözés, amit te is említettél, ez egy koncepciónak a része. Azt gondoltuk, hogy azt az emlékművet, ami a Szabadság téren van azt már fel kell újítani. Az az egész emlékmű fel lesz újítva. Ennek a szellemiségéhez úgy gondolom, hogy, ahol egy szabadságharcosokról elnevezett tér van ahhoz nem illik egy játszótér. Ezért kikerül a régi játszótér helyére, mert azért hívják ezt a területet "régi játszótémek". Ez kapni fog egy komplett fejlesztést, ahol egyébként lesz egy kis műfüves foci pálya is világítással, padokkal, idősebbeknek elfoglaltsággal. Ehhez még hozzá kapcsolódik az is, hogy azt az ígéretemet én nem tudom teljesíteni, hogy Roffi Borbély György szobrát visszahelyezzük, mert az a szobor ebből a szempontból megsemmisült és annak az újbóli elkészítése több 10 millió forintos költség. Viszont amikor elkészül a Szabadság tér, ahol lesznek növények, pihenő padok, ott is meg lesz csinálva a világítás, a konyha oldalára Roffi Borbély György fog kapni egy domborművet, megemlékezve az itteni munkásságáról, illetve a megyében elvégzett munkásságáról. Az a kis utca rész, amely az önkormányzat konyhájának oldalában megy, fel fogja venni Roffi Borbély Györgynek a nevét. Erre elköltünk elég sok pénzt, hogy létrejöjjön ez a szabadidőpark, még egyre nyilvánvalóan nincs szükség. Arra a területre ezt nem lehetett volna vinni, mert elveszett volna azon a nagy területen. Én nyitott vagyok erre, minden olyan dologra, amelyet a település elfogad. Arra is nyitott vagyok, hogy össze kell hívni egy falugyűlést, hogy mi legyen a területtel és akkor ott hangozzanak el javaslatok.
Gál Ferenc állampolgár: Lovarda. Kamarás Zsolt: Lovarda a falu közepén? Hát nem tudom. Én úgy gondolom, hogy mióta mi képviselő-társaimmal együtt dolgozunk mindig nyitottak voltunk a kintről jövő kezdeményezésekre. Mindent megtárgyaltunk, ami be lett hozva. Hát erre nekünk nincs ötletünk, megmondjuk az őszintét.
Tarkó
László: Én az előzőhöz szeretnék hozzászól ni. Fehér Sanyi által előadottakon gondolkoztam, én sajnos jól ismerem a szövetkezeti törvényt meg a hozzá fűződő jogi dolgokat is és egy kicsit aggódom is érte, hogy bele fogtatok. Az, hogy piaci alapon próbáltok karitatív munkát végezni, véleményem szerint ez nem fog menni. Ami alma az alma, ami körte, az meg körte.
Nekem az a véleményem, hogy lehet, hogy nem megszűnnie kellene a szövetkezetnek, hanem átalakulnia kellene vagy más formát kellene fel vennie. Meg kellene nézni szerintem az egyesületi formát vagy az alapítványi formát és abba az irányba elindulni. Egy csomó dolgot soroltál fel, amire hihetetlen szükség lenne, de hát nincs rá kereslet anyagilag. Azok az emberek akik rá vannak szorulva, nyilván azért vannak rászorulva, mert támasz nélkül vannak így is, úgy is. Se anyagilag nem rendelkeznek támasszal, sem emberi erőforrással. Én ha nektek lennék, végig gondolnám, hogy nem-e lenne értelme valami alapítványi formát felvenni és megkeresni helyileg azokat az erőket, akik képesek vagy tudnak támogatást valamilyen formában nektek nyújtani. Biztos, hogy nem lesz mindenre elég, amire szeretné az ember, de hátha valamire elég lesz. Kellene egy jogásszal is beszélni, mert nyilván ebben is vannak buktató k, de ha most ez rajtam múlna, én megpróbálnék ebbe az irányba elmenni. Lehet, hogy nem tudtok ötven valahány emberen segíteni, de lehet, hogy tudtok 10 idős nyugdíjason egész évben annyit mozdítani, hogy le tudjátok vágni a füvet, stb. Még pénzt sem kellene érte kérni, mert a támogatók adományából esetleg ezt meg lehet tenni. Én ezt a formát is megnézném. Szövetkezetnek nem tudunk pénzt adni, de alapítványnak tudnánk.
Fehér Sándor állampolgár: Tegnap hallottam a Tv-ben, hogy 2400 szövetkezet van az országban és gondolkoznak rajta, hogy megszüntetik őket, mert ezek átalakultak Kft.-vé vagyalapítványokká. Csak azért, hogy a pénzt azt menteni tudják.
Tarkó László: Ez egy bonyolult történet Sanyi, ebbe ne menjünk bele. 1992-től indul ez a dolog, onnantól kezdték el a szövetkezeteket egy átmeneti törvénnyel megszüntetni és tartunk most ott, ahol tartunk. Az életben a Kft-ék és az Rt.-ék kilencven százaléka nem akart azzá válni ami. Jó volt a szövetkezeti forma, nyilván menekült mindenki, mert kényszerítették a szabályok. Most már könnyü vissza mutogatni, de az elmúlt huszonöt évet is végig kellene nézni. De ez független a ti dolgaitoktól, de én a ti helyetekben az alapítványi formát megnézném. Köszönöm szépen!
Fehér Sándor állampolgár: Köszönörn szépen. Kamarás Zsolt: Lázár Úr arra a szövetkezetre gondolt, amelyik megalakult itt a Jászságban, felvette a nagy állami, illetve európai uniós támogatást és azóta sem találják. De hát azért ti nem ez a fajta szövetkezet vagytok. Egyéb hozzászólás van-e? Lehet mondani bármit, a munkánkra, a képviselők munkájára.
Fehér Sándor állampolgár: Nekem még egyetlen egy gondolatom lenne. Ha a házi kertekből a paradicsom szárat, egyéb növényi szármaradványt felszedjük, azzal mit lehet kezdeni, nem tudunk velük mit kezdeni, mert nincs hova vinni, nem szabad tüzet gyújtani. stb. Keletkezik olyan hulladék, amelyet még a Remondis sem visz el. Volt már olyan, hogy akkor csinálták ezt a lomtalanítást, amikor még nem szedtük föl a zöld hulladékot és tavasszal csinálják csak a következőt. Erre kellene valami megoldás, ha már a konyha kertekkel ilyen bensőségesen foglalkozunk. Például, hogy valahova le lehessen rakni, például, ahova az önkormányzat kiviszi oda a lakos is kivihesse. Én gondolkodtam olyanon is, hogy kellene e~y közösségi komposztáló telepet létesíteni, ahol meg lenne határozva minden hulladéknak az ára. Allítom, hogy mindenki kifizetné, azt szakszerűen lehetne gondozni, akár megsemmisíteni. Nekem is ott van összegyűjtve a növény hulladék, már most szántani vagy ásni kellene, hova tegyem? Ez évek óta megoldatlan probléma.
Kamarás Zsolt: Segítséget kértem Jegyző Asszonytól, mert én is úgy tudtam, hogy nincs tűzgyújtási tilalom a településen. Tűzgyújtási tilalom vagy szabályozott formában történő tűzrakás. A kettő nem ugyanaz. Azért gondoltuk a novembert, mert novemberben végeznek az emberek a kerti munkával és akkor valóban el lehet égetni a kerti gazt. Futottunk már neki komposztálónak, éppen képviselő társam volt az ügyvezető, amikor még nálunk volt a szennyvíz. A szennyvíz hasznosítása vonatkozásában szerettünk volna egy komposztálót, illetve egy iszap hasznosítót elkészíteni. Azt hiszem a 13. vagy 14. engedélynél fejeztük be a számlálást. Ehhez még hozzá kell
tegyem, hogy minden engedélynek van illeték lerovási kötelezettsége. A környezetvédelmi hatóság még monitoring kutaknak a telepítését is előírta volna, amelyek 50-100 méteres mélységben figyelik a talaj vizet, hogy a szennyvíz hulladék, illetve a rá hordott mezőgazdasági zöld -amit egyébként a lakosságtól gyűjtöttünk volna össze- mérgezi-e a talaj vizet. Ezt a beruházást nem tudta a település magára vállalni. Egyet tudunk és azt megtettük, az állam belenyúlt aszemétszállítási rendszerbe, ebből az következett, hogy nyitottá váltak a szemétszállító cégek különböző plusz bevételek megkeresésére, amiből pluszban bevételük keletkezhet. Tekintettel arra, hogy nem ők számláznak, hanem az állam számláz és ő adja majd vissza nekünk az általa megítélt összeget. Ezáltal fontos lett a hulladék kezelő cégeknek az, hogy bekerüljön hozzá a műanyag üveg, bekerüljön hozzá a zöld hulladék. Azoknak a hulladék kezelő cégeknek, akiknek van komposztáló területük, meg van hulladékfeldolgozó kapacitásuk azok ezekből bevételt tudnak keletkeztetni. Meg is kerestük a céget és azt kértük, hogy Tiszaroff is bekapcsolódhasson abba aszemétgyűjtési programba, ami elindult a megyében is. Most Tiszafüreden van kísérleti programban. Ez azt jelenti, hogy lesz zöld kuka is, ha és amennyiben beférünk a programba. Lesz sárga kuka is és lesz hagyományos hulladékos kuka is. Ehhez az kell, hogy alakosság fegyelmezetten úgy gyűjtse a szemetet, ahogy az elő van írva. Úgy hogy elindultunk ezen az úton és reméljük, hogyalkalmasok leszünk és akkor elindul az az Európában már elfogadott szelektív hulladékgyűjtési elv, ami ezt a problémát már fogja tudni kezelni. Léderer Károly Áronné állampolgár: A foci pályánál nincsen szemétgyűjtő konténer vagy valami? A gyerekek a foci pályán szanaszét hagyják a flakonokat, papírokat. A buszvégállomásnál is elviselhetetlen szemét van. Lehetne-e valami szemetest a foci pályához tenni? Kamarás Zsolt: Melyik foci pálya ez? Léderer Károly Áronné állampolgár:
Nagy foci pálya.
Kamarás Zsolt: Ott, ha kész lesz ez a program 8 darab szemetes lesz elhelyezve. De én úgy gondolom, hogy nem a szemetes látványa készteti az embert arra, hogy ne szemeteljen, hanem az, amit otthon tanult. Én gyerekkoromban nagyon sok olyan grundom játszottam, ahol egyébként nem volt szemetes, meg még egy csomó minden nem volt, mégsem dobáltam szét a szemetet. Az, hogya település központja úgy néz ki néha, ahogy kinéz, azért én is pironkodom. Én ilyenkor azt tudom tenni, hogy gyorsan ki küldök egy közfoglalkoztatottat, hogy takarítsa össze. Ezt a szemetet bizonyos emberek dobálják szét, talán az emberekre kellene hatni, hogy ne dobálják szét a szemetet. Sok pozitív visszajelzést kapunk olyanoktól, akik még nem jártak itt és elcsodálkoznak, hogy milyen rendezett és milyen szép a település. Nagyon sokat teszünk mi ezért, csak az embereket nem tudjuk megváltoztatni. Azoknak kellene megváltoztatni ezt, akik látják, hogy mit csinálnak. Én szóltam már rá gyerekre, hogy ne dobja el a szemetet, mindenkinek rá kell szólni, hogy ne dobja el a szemetet. Léderer Károly Áronné állampolgár: Erről nekem egyéni véleményem az, hogy ha otthon nem tanulja meg, akkor nekünk kell megtanítani. Kamarás Zsolt: Világos. Ezért mondtam, hogy én már szóltam rá gyerekre, hogy ne dobja el a szemetet. Van iskola, van óvoda a településünkön -hála a jó Istennek- az ott lévőket pedagógusok oktatják, nagyon remélem, hogy azokon az órákon, amikor lehet, a környezettudatosságra kitérnek a pedagógusok. Léderer Károly Áronné állampolgár: Akik ott ülnek a buszmegállóban és szotyoláznak, nekik nincs hova menni, nekik az a társasági hely van, az a társasági élet számukra. Akkor azt kérdezem, hogy nem a mi felelősségünk, hogy valamilyen lehetőséget csináljunk nekik?
Kamarás Zsolt: Az, hogy nincs hova menniük, illetve akkor érzik jól magukat, ha szét köpködték maguk körül a szotyolát mint egy ólban, akkor én nem tudom, hogy arra felelősségteljesen kívánesi vagyok-e. Azt nagyon szívesen támogatom, amit az első felszólalásában mondott, hogy kezeljük együtt ezeket a problémákat.
Léderer Károly Áronné állampolgár: Próbálj uk meg. Kamarás Zsolt: Hát persze. Köszönöm szépen. Egyéb? Akkor, ha megengedik tovább megyünk a napirendi pontokon. Bezárom a közmeghallgatást.
Jegyzőkönyv-vezető~(I Rézsó Mihályné
~L---f
