TERMÉSZETESEN. nesetesemret INGYENES, IDŐSZAKI KIADVÁNY 3. SZÁM 2012 A LAP A KÖRNYEZETTUDATOS ÉLETMÓDÉRT

TERMÉSZETESEN 3. SZÁM ∙ 2012

O

A

TO

R

JR A H ASZN

SÍ

K É S Z Ü LT

∙Ú

VÁNYUN AD K KI

∙

INGYENES, IDŐSZAKI KIADVÁNY

T T PA

R PÍ

neseteSEmret A LAP A KÖRNYEZETTUDATOS ÉLETMÓDÉRT

a Vidékfejlesztési Minisztérium „Zöld Forrás” támogatásával

TERMÉSZETESEN • 3. SZÁM • 2012

Kedves Olvasó! Közhasznú egyesületünk azzal szeretne a köz, a közösség hasznára lenni, hogy ismeretterjesztéssel is hozzájárul ahhoz, hogy minél több ember összhangban élhessen a természettel. Már az 1960-as években figyelmeztetett bennünket Gábor Dénes fizikusunk: „Az ember idáig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie.” Az immár harmadik alkalommal megjelenő időszaki kiadványunkkal továbbra is legalább évi rendszerességgel szeretnénk jelentkezni, eljuttatva azt városunk minden háztartásába. Mindenkire szükség van abban a küzdelemben, amit a tudatlanságunkból adódó rossz szokásainkkal kell megvívnunk, mert ha ezt nem tették meg már az elődeink, mi már nem halogathatjuk az utódaink létfeltételeinek megmentése érdekében. Mindennapjainkat az a felelősség kellene áthassa, hogy a Földet az unokáinktól kaptuk kölcsönbe. Szerkesztőség „A világ elég nagy ahhoz, hogy kielégíthesse minden ember igényét, de ahhoz túl kicsi, hogy kielégítse az egyén kapzsiságát.” Mahátma Gandhi

Jelen kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatásával valósult meg.

ISSN: 2062-3216 Kiadja a Természetesen Egyesület. A közhasznú egyesületünk adószáma: 19551827–1–03 A kiadásért felelős és a szerkesztő: Szondi Miklós Elérhetőség: 6320 Solt, Gyöngyvirág utca 18. • (06 78) 488–231 • [email protected] Nyomdai előkészítés: Mészáros Arnold Készült az Innova-Print Kft. nyomdájában (1047 Budapest, Baross u. 92-96.). Felelős vezető: Komornik Ferenc Megjelenik 2 800 példányban. A meg nem jelölt fényképek egyesületünk tagjainak felvételei.

2

2xM2 • mAS .3 • neseteSEmret

Döntés

Kusztos Ferenc

„Ha úgy döntesz, hogy nem döntesz, az is egy döntés.” – Shakespeare

Minden nap döntések százait hozzuk meg. Akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Célravezetőbb lenne tudatosan dönteni, de legtöbbször a megszokásaink irányítanak. Döntéseinkben gyökerező cselekedeteink alakítják világunkat. A döntéseink milyenségét pedig pillanatnyi gondolataink és érzéseink határozzák meg. Nagyon fontos ezeket tisztán tartani. A mostani, körülöttünk lévő világ mást sugall. Szemben úszni az árral először nehéz, de csak így lehet megtapasztalni a forrás tisztaságát. Szerencsére egyre többen hajlandóak ezért tenni. Sok esetben döntéseink ellentétesek egymással. Pl.: minden nap szorgalmasan járunk a munkahelyünkre, de közben szidjuk főnököstől, munkatársastól, mindenestől. Az érzelmekkel meghozott döntések (teljesen mindegy ebből a szempontból, hogy kellemes vagy kellemetlen érzelmek) sokkal erősebbek mint az érzelem nélküliek. Aztán ez a gondolat– döntés–cselekedet hármas elkezd megvalósulni. Utána persze nem értjük, hogy miért szenvedünk olyan sokat: piszkál a főnök, nem jövök ki a kollégával, problémák jönnek, nem sikerül amihez hozzáfogunk. (Nem arról beszélek, mikor ez kezelhető kihívásnak, illetve tanulásnak tűnik, hanem mikor idegesítő, önlehúzó folyamatnak.) Ilyenkor pedig csak egy lépés választ el bennünket attól, hogy rájöjjünk mi döntöttünk mást a munkahelyünkről. Szeretnénk mi pénzt, megbecsülést, és mindezt kevés munkával. Viszont szívvel lélekkel evezni másokkal egy csónakban, hát azt már nem! Elég komoly ellentét. A felismerés annak a lehetőségét hordozza magában, hogy változtassunk, változhassunk. Ugyanitt dolgozni más hozzáállással vagy keresni egy másik helyet. Az első esetben nagy kérdés, hogy vissza lehet-e találni oda ahol még minden jó volt, illetve valóban azt akarjuk-e. Az eddigi kevésbé építő megnyilvánulásaink visszahatásait biztosan meg fogjuk tapasztalni. Ez nemcsak a munkahelyekre igaz. Az életterünk magas szerveződését figyelmen kívül hagyó döntéseink vezettek oda, hogy „rossznak” éljük meg a mostani természetes folyamatokat. Szél, eső, kánikula, földrengések. Az egyensúly így vagy úgy helyre fog állni. Kérdés, hogy a környezetünkre való tudatos figyelemmel könnyebben fog menni ez a változás? Esetleg a „garázda gazda” leckéztetéseként lassan majd embervédelemről kell hogy beszéljünk. „A teremtő úgy akarta, hogy az ember közösségben éljen a természettel, mint értelmes és nemes ura, és őrzője, nem pedig garázda gazdája, aki mindent kiárusít.” – II. János Pál pápa Ha valakit nem szívesen látunk az otthonunkban, azt nem engedjük be legközelebb. Miért gondoljuk, hogy ránk mint egyénre más érvényes? Ha valamit nem szeretnénk, akkor a kiváltó okot (gondolat, érzelem) ne engedjük be a tudatunkba. Kell egy kis idő hogy tudjuk működtetni. A fenti sorok pusztán egyfajta értelmezése annak, ami körülöttünk van. Így tapasztaltam meg őket, és úgy döntöttem, hogy megosztom. 3


Mi az ökológiai lábnyom? Forrás: világháló

Mielőtt megnézzük mit jelent, nézzük meg: egyáltalán, hogy jön ez az egészséghez? Ha az életmódunk nem folytatható korlátlan ideig, akkor zsákutca, és nem hogy az egészséget nem biztosítja, de a túlélést sem. Az EMBER úgy gondolja, hogy korlátlan források állnak rendelkezésére és így is cselekszik. Azaz nemhogy összhang nincs az ember és a természet között, de kimondottan pazarlóan, rablógazdálkodást folytatva élünk a Földön, különösen a magát civilizáltnak és fejlettnek nevező nyugati világban. Kemikáliákkal mérgezzük a környezetünket és önmagunkat is. Nézzük most csak az ésszerűség alapján. Az emberiség fejlődése során egyre fejlettebb termelőeszközöket állít elő. Eleinte a létszükségletet jelentő élelem és ruházat előteremtése volt mindenkinek a feladata. Később már kényelmet szolgáló javakat is előállítottak. Hosszú időn át ezek a kényelmi eszközök csupán kisebb hányadát kötötték le a termelésnek és az alapszükségleteket előállító többség „tartotta el” a társadalmat. A rohamos fejlődés eltolta az arányokat és a kényelmi eszközök termelése mára döntően meghatározza a társadalom képét. A létfenntartáshoz nélkülözhetetlen cikkek előállítása nem képes önmagát fenntartani, a luxuscikkek bevétele nélkül tönkremenne! Hogy van ez? A csupán szórakozást, kényelmet jelentő árucikkek eladásán múlik az emberek léte és nem azon, hogy az alapvető élelmiszer, ruházati és a lakhatást biztosító termékeket előállítsa?! Ez nem ellentmondásos? Vegyi úton állítjuk elő a felhasznált anyagok, eszközök több, mint 90%-át, beleértve a fürdőszobánkban használt cikkeket, az élelmiszereket, a gyógyítás eszközeit, szereit stb. Jól elszakadtunk a természettől! Ráadásul a keletkező hulladékokkal is szennyezzük környezetünket. Szóval a fenntarthatóság az lenne, hogy a környezetünkkel (összességében a Földdel) összhangban, azaz együttélésben tudjuk biztosítani létünket ma, holnap, sőt ezt még unokáink és az ő unokáik idejében is meg tudja adni a Föld. Ezt hogyan lehet meghatározni, értelmezni, kiszámolni? Erre kitaláltak egy érdekes dolgot, ez az ökológiai lábnyom. Ez tulajdonképpen azt mutatja, hogy egy ember mekkora lábon él, azaz mekkora lábbal tapossa a természetet, vagyis mennyire terheli. Ez egy mérőszám hektárban kifejezve. Ennyi képes őt ellátni. Minél kisebb ez a szám, annál kevésbé terheli, minél nagyobb, annál jobban rabolja a természet adottságait. A természet túlterhelése (többet veszünk el, mint amennyi újratermelődhet) a természet pusztulásához vezet, azaz a pillanatnyi előnynek látszó kényelem – öngyilkosság, hisz a természet részei vagyunk. 4

2xM2 • mAS .3 • neseteSEmret Tényleg, lehet többet „elvenni” a Földtől, mint amennyit újra tud termelni? Kimerül a Föld! Szemléletváltozás és ebből következően életmódváltás nélkül az emberiség elpusztítja a létét biztosító természetet – igaz, úgy gondolja, hogy fölötte áll –, ezzel együtt a Földet is amin él. Általában a hulladéktermelés és feldolgozás (ha van ilyen) átgondolása szükséges. Az ökofalvak kiváló példákat mutatnak az ökológiai gazdálkodásra és a természettel történő együttélésre. Az ökofalu egyik alapvető ismérve az önfenntartási képesség. Ezek a falvak, ha jelenleg nem is teljesen önellátók, de ha a társadalmi, törvényi kényszer nem eröltetné rájuk a pénz megteremtésének szükségességét, képesek lennének az önellátásra, képesek lennének a közszolgáltatóktól független életre és életmódjuk nem változna nagyot. A fentiekből az következik, hogy az emberiségnek a pillanatnyi életmódja alapján kb. 2,5 Föld kellene az ellátásához, vagyis természetes regenerációval sokkal kevesebb embert képes ellátni. Ennek egyik következménye a szárazság, az apadó ivóvízkészlet. Ez komoly változást igényel gondolkodásban, viselkedésben egyéni és társadalmi szinten is. A fenti számítási módszer alapján Pakisztánban élő emberek ökológiai lábnyoma például csupán 0,7 hektár, az Egyesült Államokéban már 9,5 hektár. Az emberiségnek egyenletes elosztás mellett személyenként 1,8 hektár jutna fenntartható módon a mai 2,2 hektár helyett. A magyarországi átlagos lábnyom 3,6 hektár. Éljünk egységben a természettel – a Földdel!

5


TeSzedd – Önkéntesen a tiszta Magyarországért Garainé Szondi Katalin

Madaras László felvétele

Magyarországon második alkalommal, 2012. június 2-án szervezték meg a TeSzedd! önkéntes hulladékgyűjtési akciót, amelyben országszerte több magánszemély, vállalat, civil szervezet, valamint közintézmény vett részt. Célja: fogjunk össze a tiszta Magyarországért, együtt tisztítsuk meg köztereinket és környezetünket az őket elcsúfító hulladékhalmoktól. Környezetünk értékeinek megőrzése közös felelősségünk, a jelen és jövő nemzedékek életfeltételeinek záloga. Ezek a célok késztettek minket – a Természetesen Egyesület tagjait – arra, hogy megszervezzük mi is Solton, június 2-án a hulladékgyűjtési akciót. Segítségünkre volt Solt Város Önkormányzata is. Az iskolásokon keresztül több családhoz is eljuttattuk a felhívást, aminek még nem nagy sikere volt. Nyolc fő iskolás, két fő pedagógus, az Egyesület tagjai és az Önkormányzat által szervezett dolgozók vettek részt a szemétszedésben, összesen 35-en. A mozgalom országos szervezői zsákokat és kesztyűket biztosítottak mindenkinek. A gyerekek lelkesen gyűjtötték a zsákjukba a szemetet. Tudatosítottuk bennük, hogy nem másokért, hanem saját magukért és a következő nemzedékért gyűjtik, gyűjtjük a szemetet. Solton 51 zsák szemetet szedtünk össze. Sok emberben felmerülhet az a kérdés, hogy „miért én szedjem más szemetét”. Feltételezem, ha senki nem szedné össze, egy idő után az utcáink, tereink, városaink, az egész ország egy nagy szemétdomb lenne. Nem saját magunkra kell csak gondolni. Nekünk feladatunk, hogy gyermekeinknek, unokáinknak, dédunokáinknak tiszta környezetet hagyjunk hátra. Igaz, hogy az év 365 napjából csak egyetlen nap ez az akció, de ezt is le lehetne csökkenteni, ha mindenki maga után felszedné a szemetet. Szemétszedés közben az futott át a fejemen, ha ez az egy nap a TeSzedd, akkor miért ne telhetne el az év minden napja a TeSeDobd jelszó jegyében. Így nem kellene más után a szemetet szedni. A szervezőknek jövőre is szándékukban áll meghirdetni majd ezt a napot. Mint ahogy a mellékelt képek mutatják, a TeSzedd mozgalomra még jó pár évig szükség lesz. 6


„Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető.” – indián mondás 7


A szerves hulladék hasznosítása Szondi Miklós

Konyhai hulladékaink nagyobbik része szerves anyag, amit bizony vétek szemétként kidobni. Mindössze arról van szó, hogy a benti szemetesedény mellé beállítunk egy vödröt és abba teszünk mindent, a krumplihéjtól kezdve, az almacsutkán át a tojáshéjig. Elődeink valamikor a trágyarakás tetejére szórták ezeket, de ma már ha a kertnek egy sarkába gyűjtjük össze egy rakásba, akkor is természetes dolgot teszünk. Ugyanis mikorra a tavaszi ásás Idejében érkezett az új láda jön, akkorra ennek nagy része humusszá változik. Erre a megfigyelésre alapozhattak mikor már faszélekből keretet is készítettek a gyűjtés céljára. A műanyag ide is „betette a lábát”, most már ebből is készítenek komposztáló ládát. Soltról a Vécsey Károly Iskola pályázott ilyen ládák elnyerésére. EU-s pályázaton 150 darab ládát kaptak, amiket a jelentkezők között szétosztottak. Egyesületünk szervezésében 22 helyre került így komposztáló láda. A fák nyesedékeinek feldolgozását az is segíti, hogy a pályázat keretében nyerteseknek biztosítanak ágaprítót is, amit Gudszentné Széphegyi Andreánál lehet kölcsönözni.

A ládák átvétele 8

Évszakok Kürti Péterné †

Nem tudom, ki tette sorrendbe az évszakot, Talán egy Bölcs a hasára csapott, és azt mondta, hogy kezdje a Tavasz az évszakot! Pedig mind, mind egy óriáskerékben forog. Úgy negyed táján kezdte a Tavasz, Lágy szellővel elűzte a fagyot, és kicsalta a földből az apró virágot, magot. S akkor már a kerék magasan járt, ezt ki is használta a Nyár. Elénk tárta gyümölccsel, virággal megrakott asztalát, Onnan a magasból csodálhattuk a tengert a Napot, Ennél szebbet a természet talán nem is alkothatott. A kerék akkor lentebb haladott, az Ősz rákapaszkodott és elszabadította a szelet, mely zord felhőket hozott. Amit a Tavasz és a Nyár alkotott, ő mindent összeszaggatott, összetépte a sok virágot, fát, egy kicsit el is szégyellte magát, mert amit csinált, arra ráhúzta az őszi köd fátyolát, és eltakarta vele a Napot. Ezt megelégelte a Tél, szólt, na most már elég! Egy óriás üveggolyóba zárta az összes évszakot, de ő már az óriáskerék aljára jutott. Ő is megmutatta csodálatos munkáját, jégvirág nyílott minden ház ablakán. És az üveggolyó, mely jégből volt, szikrázóan ragyogott és szétterítette puha hó paplanát, hogy az összes évszak kialudhassa magát. És itt a kerék megállt. A Tavasz szérül alhatott, mert a takaró alól kiosont és felkeltette a Napot. Így kezdhette a Tavasz az évszakot és az óriáskerék újra foroghatott. Solt, 2001. december 12. 9

Ez a vers azon néhány közül van, amit feleségem – röviddel halála előtt – szó szerint megálmodott. Ahogy ő mondta, neki reggel már csak papírra kellett vetnie, amíg emlékezett az álmában kapott sorokra. Ezeken kívül ő sohasem próbálkozott a versírással, de nagy szeretettel hagyta ránk, amit kapott az égiektől. Kürti Péter



A győztes és a vesztes Mikor a győztes követ el hibát, azt mondja: „Hibáztam”, és megtanulja a leckét. Mikor a vesztes követ el hibát, azt mondja: „Nem az én hibám”, és másokra próbálja hárítani a hibát. Egy győztes tudja, hogy az ellenségesség a legjobb tanító. Egy vesztes áldozatnak érzi magát az ellenségesség előtt. Egy győztes tudja, hogy cselekvéseinek az eredményei tőle függnek. Egy vesztes a balszerencse létezésében hisz. Egy győztes sokat dolgozik, de sok szabad időt is teremt saját maga számára. Egy vesztes mindig egy “nagyon elfoglalt” személy, akinek még az övéi számára sincs ideje. Egy győztes egyenként száll szembe a kihívásokkal. Egy vesztes kitér előlük és nem mer szembeszállni velük. Egy győztes ígéretet tesz, szavát adja és meg is tartja azt. Egy vesztes ígéretet tesz, de nem ad semmi biztosítékot, és igazolásokat keres, ha hibázik. Egy győztes azt mondja: „Jó vagyok, és még jobb leszek”. Egy vesztes azt mondja: „Nem vagyok éppen olyan rossz, mint sokan mások”. Egy győztes meghallgat, megért és válaszol. Egy vesztes csupán várakozik, míg rákerül a sor, hogy beszéljen. Egy győztes tiszteli azokat, akik többet tudnak, mint ő, és megpróbál tanulni tőlük. Egy vesztes ellenkezik azokkal, akik többet tudnak, mint ő, és csak a hibáikat veszi figyelembe. Egy győztes valamivel többért érzi felelősnek magát, mint csupán a munkájáért. Egy vesztes nem vállal fel semmit és mindig azt mondja: „Csupán a munkámat végzem”. Egy győztes azt mondja: „Kell létezzen egy jobb út, hogy megcsináljam…”. Egy vesztes azt mondja: „Mindig így csináltam”. Egy győztes a megoldásnak egy része. Egy vesztes a problémának egy része. 10

2xM2 • mAS .3 • neseteSEmret Egy győztes azt veszi figyelembe „hogyan néz ki a fal összességében”. Egy vesztes „a téglát” veszi figyelembe, „amit el kell helyezzen”. Egy győztes megosztja a felismeréseit. Egy vesztes elraktározza a tudását és megnyugszik azzal, hogy birtokolja. A győztesnek mindig van egy terve. A vesztesnek mindig van egy kifogása. A győztes: „Engedd, hogy segítsek Neked!” A vesztes: „Nem az én feladatom!” A győztes minden problémára talál megoldást. A vesztes minden megoldásban talál problémát. A győztes összehasonlítja teljesítményét a céljaival. A vesztes összehasonlítja teljesítményét a másikéval. A győztes: „Ez nehéz, de nem lehetetlen.” A vesztes: „Ez lehetséges, de túl nehéz.” A győztes mindig egy része a válasznak. A vesztes: mindig egy része a kérdésnek.

11


A gyermek kérő intelmei szerető szüleihez Gyűrűs Istvánné

Ne kényeztess el, mert tudom jól, hogy nincs mindenre szükségem, csupán kipróbálom, hogy mit csikarhatok ki tőled. Légy velem mindig határozott. Ez azért fontos, mert ezáltal érzem magamat biztonságban. Ne engedd, hogy rossz szokásokat vegyek fel, mert te vagy az egyetlen, aki ezekre még idejekorán figyelmeztethetsz, és jóra taníthatsz. Sose viselkedj velem úgy, mintha fiatalabb lennék, mint amilyen vagyok. Ezzel csak azt éred el, hogy nagyként próbálok viselkedni, ami nemigen sikerül. Semmiben ne javíts ki mások előtt, mert sokkal többet érsz el, ha négyszemközt megmagyarázod, miben hibáztam és máskor mit tegyek. Hibáimat ne kezeld bűnökként. A kettő összekeverése megzavarja bennem a fontos értékek megtanulását. Ne védj meg mindig cselekedeteim következményétől. Néha szükségem van arra, hogy – ha fájdalmak árán is – tapasztalatot szerezzek. Ne sértődj meg, ha hirtelen azt találom mondani: „nem szeretlek”. Szinte sose te vagy az, akit nem szeretek, hanem az, ami megakadályoz abban, hogy kedvem szerint éljek. Ne nagyon törődj az indokolatlan, apró, egészségi panaszaimmal. Néha csak azt szeretném elérni. hogy egy kicsit figyelj rám. Ne korholj állandóan. Az állandó zsörtölődés ellen úgy fogok védekezni, hogy süketnek tettetem magamat. Ne feledd, hogy nem mindig tudom pontosan kifejezni magamat. Ezért tűnhet néha úgy, mintha nem lennék elég „becsületes”. Ne rázz le, ha kérdésekkel fordulok hozzád, mert azok nekem fontosak. Ha nem válaszolsz, idővel azt tapasztalod, hogy már nem zavarlak, és máshol keresem a válaszokat a kérdéseimre. Légy mindig következetes, mert ha nem vagy az, zavarba jövök és elveszítem a bizalmamat feléd. Sose mondd, hogy félelmeim butaságok. Nagyon is valóságosak, és csak úgy segíthetsz, ha megpróbálsz megérteni. Ne viselkedj úgy, mintha tökéletes és tévedhetetlen lennél, mert túl nagyot csalódom, ha majd rájövök az igazságra. Ne gondold, hogy elveszíted a tekintélyedet, ha bocsánatot kérsz tőlem. A becsületes bocsánatkérés meleg érzéseket ébreszt bennem irántad. Ne feledd, hogy szeretek kísérletezni. Kérlek, nyugodj bele próbálkozásaimba, mert nem tudok meglenni nélkülük. Ne feledd, hogy gyorsan felnövök. Biztosan nehéz velem lépést tartani, de legalább próbáld meg. Azt se feledd el, hogy nem tudok létezni szeretet és megértés nélkül. Ugye ezt nem kell hangoztatnom? Kérlek, tartsd magad jó formában, vigyázz magadra és légy egészséges. Mert nagyon sokáig szükségem lesz rád.

12


És… újra szólnak a dobok! Barta Ferenc

Még jócskán előtte vagyunk egy – már remélem hagyománnyá váló – találkozónak és bízom benne, hogy még időben szólok. Igen, szólni szeretnék a rendezvény érdekében az esemény látogatására buzdítva. Szeretném ez úton is felhívni a Tisztelt Olvasók figyelmét, felkelteni érdeklődésüket. Négy évvel ezelőtt írtam ,,Még mindig hallom a dobokat” címmel az átélt élményeimről. Azóta minden évben ellátogatok a találkozóra, még sohasem bántam meg. Minden évben találtam valami újat, érdekeset, szépet, emberit. Talán ez a kulcsszó: emberit. Mert Tandari Gábor felvétele amit ez a szó jelent, az oly ritkán érint meg bennünket. Ebben az embert próbáló, gyűlölettel teli, a mindennapi létért vívott önemésztő világunkban nagyon hiányzik az EMBER. Nem csak a fizikai léte, hanem a lelke. A tiszta őszinte lélek a társ, a barát, a közeli, emberséges környezetünk és végül a Nemzet! Meg kellene végre találnunk, hiszen itt van nagyon közel. Talán el sem hisszük, hogy milyen közel. Ki sem kellene nyújtani nagyon a karunkat, hihetetlen, hogy mennyire elérhető távolságban van. Hát erről szól, erről kell, hogy szóljon ez a többnapos rendezvény. Ahol nem hat ránk nyomasztóan a tömeg, a sokadalomból árad valami ősi erő és nyugalom, békesség sugárzik az emberekből. Az idén is megrendezik Bösztörpusztán a IV. Magyarok Találkozóját. Jöjjenek el minél többen, meglátják, nem fognak csalódni. Én már több soron átéltem és megtapasztaltam, ahol több tízezer ember együtt van, csak úgy lehet béke és rend, ha legalább egyvalamiben egyek vagyunk. Azaz egy: a Magyarság – a Nemzet összetartó ereje. Hiszem, hogy az idén is hallom majd a dobokat. Leülök egy fa alá a fövenyre és csak be kell csuknom a szememet: a lelkemmel látok, mert látni akarok!

13


14


15


Újszülöttek köszöntése Tavaly augusztus elseje óta az akasztói egészségházon lengedező zászlók hirdetik, hogy a falu közössége új lakókkal gyarapodott. Suhajda Antal polgármester vetette föl, hogy a falu ne csak arról értesüljön, ha valaki eltávozik a közösségből, hanem zászlók jelezzék az örömhírt is, hogy új polgára született Akasztónak. A kézzel hímzett selyemzászlók rózsaszín és kék színükkel azt is elárulják, kislány vagy kisfiú érkezett e világra (adta hírül a helyi újság).

Kápolnásnyék község arról lett nevezetes az utóbbi években, hogy ott jön világra az egy lakosra számított legtöbb újszülött az országban. Figyelemreméltó, hogy ennek milyen jelképe van Kápolnásnyék szomszédos községében Velencén is. Itt már a korábbi években állították föl a helyi parkban ezt az épületvázat, melynek gerendái belsején minden újszülött nevét megjelenítik egy réztáblán. Egyértelmű az épület üzenete. Valami épül, ami most jött a világra, aminek még csak a váza van meg. A teljes felépítés még csak ezután következik, mint minden újszülött esetében a felnőttkor. A községben egyre többet azt lehet hallani, hogy Kápolnásnyék a legboldogabb falu.

Kívánjuk, hogy ezek a jó példák minél inkább terjedjenek országunkban és minél több helyen lengedezzenek az új lakók érkezését jelentő zászlók és szaporodjanak az újszülöttek táblácskái. Jó lenne elérnünk, hogy ne csak Kápolnásnyékről mondhassuk a fentieket, hanem végre az egész magyar népünkről. Nehéz az Igazság útja – de ha a Fényt követed, szembe állsz vele, akkor a sötét árnyék mögötted van. De bizony, ha hátadat fordítod a Fénynek, csak a sötétség vesz körül, melyben legnagyobb teher a saját árnyékod. (Jézus evangéliumából) 16


Akadályozzuk meg nemzetünk kihalását! eszem

Kutatások szerint ahhoz, hogy egy nemzet fennmaradhasson, a családok termékenységi mutatója szükségszerűen legalább 2,1 kell legyen. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a családokra – vagy ha úgy tetszik –, az egy nőre eső születések száma átlagosan 2,1 gyerek/anya kell legyen. Ha ennél kevesebb, akkor a szóbanforgó népesség, illetve műveltség hanyatlik. Történelmi távlatban egyetlen olyan nemzet sem maradt fenn, amelyben a családok termékenységi mutatója kisebb volt mint 1,9. Ha ez az érték 1,3-ra csökken, lehetetlenné válik a folyamatosság megőrzése, mert a népesedési egyensúly kialakulásához 80–100 évre lenne szükség, viszont nem létezik olyan gazdasági minta, ami a szóbanforgó emberi műveltség fennmaradását biztosítaná ennyi ideig a külső hatásokkal szemben. Leegyszerűsítve, ha két pár kapcsolatának gyümölcse egy-egy gyermek, a gyermekek száma a szülők számának fele lesz. Ha ezek kapcsolatából megint egy gyermek születik, 4 nagyszülőnek lesz egy unokája, ami nem túl jó arány. Ha egy népesség hanyatló ágba kerül, a műveltségével is az fog történni… Az Európai Unió országainak összességére kiterjedő számítás szerint a termékenységi arány átlaga 1,51 és folyamatosan csökken. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a számban benne van az egyre népesebb bevándorló népesség a családonkénti 3–4 gyerekkel, akik általában nem európainak érzik magukat és általában nem is azonosulnak a befogadó ország műveltségével. Néhány évtized vagy talán még kevesebb idő múlva az általunk ismert Európa megszűnik létezni. A világ változóban van, ideje lenne felébredni! Az a nemzet, amelyikben nem nemzenek elegendő gyermeket, saját magát ítéli előbb alsóbbrendűvé majd pedig… halálra. Eddig tartott ez az írás, amit számítógépes levelezésben kaptam. Elgondolkoztam rajta s mindjárt a magyarországi termékenységi arányra voltam kíváncsi. Ezek után jött a döbbenet: 2009-ben ez 1,33, 2010-ben 1,26 és 2011-ben pedig 1,24 volt! A tények makacs dolgok. Nagyon fontos, hogy milyen minta öröklődik családon belül. Ennek változatai: az egykézés, a fönntartás és a gyarapodás. A feleségem lerajzolta ezeket a változatokat. A fejek alatt a genetikai arány látható az utódokban. Bármelyik nagyszülő-párt veszünk, azok jelenléte az öröklődés törvénye szerint lesz jelen az utódokban. Abban van nagy különbség a három változat között, hogy nemzedékekként összeadva hány utód van, adja a fönnmaradás esélyét. A példáknál maradva, ez az arány az egykézésnél gyakorlatilag a család kihalását jelenti. A fönntartás az, amit józan paraszti ésszel átgondolva úgy mondhatunk, hogy a szülőpár a fönnmaradásáról úgy gondoskodik, 17


Egykézés

hogy önmagukkal azonos számú utódot hoz a világra. A három gyermek vállalásával azt érjük el, hogy ez már 2,25-ös gyarapodást jelent nagyszülőként. Tehát a két nagyszülő-pár kapcsolatának gyümölcse a három gyermekes minta követésével már kilenc unokát eredményez. Kedves fiatalok, leendő és gyakorló szülők! Bízom benne, hogy ennek a cikknek a hatására elgondolkoztok a gyermekvállaláson és azon, hogy ne csak egy-két gyermeket vállaljatok, hiszen ha a Jóisten ad báránykát, akkor ahhoz ad legelőt is. Egy régi mondást is a kedves olvasó figyelmébe ajánlok: „Egyet a mamának, egyet a papának, egyet a hazának!” (a rajzokat Szondi Erzsébet készítette)

Fönntartás

18


Gyarapodás

Rovásértekezlet Solton Most van folyamatban az, hogy a magyar rovásbetűink szabványosításra kerüljenek. Ha ez megtörténik, akkor a számítógépeken is tudunk majd róni a gyártó által biztosítottan. Egyesületünk szervezésében „Az egységes rovás” címmel szakmai értekezlet volt a Parkmotelben, Szelek hava/április 21–22-én. Olyan kérdésekben tudtunk egyezségre jutni, ami biztosítja, hogy azok a jelek kerüljenek szabványosításra, amiket elődeink már évezredek óta használtak. Ezen a nemzetközi értekezleten hét országból volt jelen a 71 fő résztvevő. Állásfoglalással fordultunk Magyarország kormányához is, melyben kértük, hogy tantervi szinten is jelenjen meg végre ősi írásunk tanításának lehetősége az iskoláinkban. 19

Az élet él és élni akar…

TERMÉSZETESEN. nesetesemret INGYENES, IDŐSZAKI KIADVÁNY 3. SZÁM 2012 A LAP A KÖRNYEZETTUDATOS ÉLETMÓDÉRT

Recommend Documents