KÖZÉLETI LAP INGYENES V

DUNASZEKCSÔI KÖZÉLETI LAP • INGYENES • V. évf., 3–4. szám / 2002. április–május

» A jövôt, itt nekünk kell elkezdeni! «

HÍREK

„Árpád vezér pedig huszonegyed napra tanácsot tartván, felkerekedett Ecilburgból, hogy meghódítsa Pannónia földjét egészen a Dráva folyóig. Elsô nap a Duna mellett, a Százhalom táján ütött tábort. Ekkor úgy rendelkeztek, hogy a vezér hadseregébôl az egyik részt a Duna mentén Baranya-vár felé küldi. Ennek élére kapitányul és vezérül a fejedelmi személyek közül kettôt állított, tudniillik ôd apját, Etét meg Vajtát, akitôl a Baracska-nemzetség ered. Egyszersmind nekik hûséges szolgálatukért Árpád vezér nem csekély ajándékokat adott: azonkívül meg ôdnek, Ete fiának, a Duna mellett földet számtalan néppel együtt. S azon a helyen ôd a vidék népét meghódítván várat épített, melyet közönségesen Szekcsônek nevezett azért, mert ott magának széket és állandó lakot állított.” (Anonymus: Gesta hungarorum)

Újra Szekcsôn a Jankovich-Bésán család! Halász Ferenc monográfiájában a következôket olvashatjuk: „…Többszöri rom állapotából a mai Szent-Háromság kápolnáját Bésán Imre földesurunk emelte ki. Ide tette családi sírboltját. A család utolsó sarját, Báró Bésán Nepomuki János Giczen 1887. március 30-án 77 éves korában elhunyt földi maradványát ide temettették el. A Bésán család sírja a Szent Háromság kápolna padozatának közepén talált helyet. A sírt takaró kövön ez a felírás olvasható: „Cripta Nobilis Familiae Bésán.” A felirat alatt halálfej, …a Bésán család utolsó sarja Bésán Nepomuki János volt. Minthogy örökösök nélkül hunyt el, birtokait végrendeletileg Jankovich József nagybirtokosnak hagyta, ki felvette a Bésán nevet is.” 1944 november A „felszabadító” szovjet csapatok Kiskôszegnél átkel-

Az újság támogatója: Puskás Sándor Attila

nek a Dunán, és megindulnak észak felé. Dunaszekcsô élete felbolydul, menekülôk hada lepi el az utakat. A törvényes rend megszûnik. A kastélyban lakó Pozsonyi Katalin grófnô a legszükségesebb holmikat felpakolva elmenekül Geszti birtokára. A kastély berendezését, tárgyait széthordják, a helyiek és az itt megszálló orosz katonák. Több évszázad tradíciói, vérrel verejtékkel kivívott eredményei váltak semmivé néhány nap le-

forgása alatt, hogy helyet adjanak „valami másnak”. 1945 A földosztás során elkobzásra került a család 14 szobás kastélya, annak kertje, gazdasági épületei, és gépei: 30 lakóház, 62 gazdasági épület, 3 gôzgép, 6 gôzeke, 4 cséplôgép. 1951 Ez év tavaszán lebontották a kastély melléképületeit (2 istálló, 2 kapuôr helyiség, fásfészer, sertés ól és baromfi ól).

1957 Bôvítik a kastély épületében elhelyezett iskolát 1992 Kárpótláson a család visszaszerzi Szigeti birtokainak egy részét 2002. május 25 Özvegy Gróf JankovichBésán Gyuláné családja nevében nagy örömmel tudatja, hogy a Jankovich-Bésán család hajdani Dunaszekcsôi Folytatás a 2. oldalon

2

DUNASZEKCSÔI HÍREK

Újra Szekcsôn A szigeti vár vagy burgus a Jankovich-Bésán család! és az Angyalok kápolnája Folytatás az 1. oldalról

Szentháromság kápolnáját helyreállíttatta, és 2002. május 25-én, szombaton ô Excellenciája, dr. Mayer Mihály Püspök Úr újraszenteli. Az ünnepség 16.30-kor kezdôdik a Dunaszekcsôi Plébánia templomban, ahonnan körmenet indul a Szentháromság kápolnához, ahol a Püspök Úr szentmisét celebrál. Aki végigolvasta, és végiggondolta a fenti történéseket, azelôtt megelevenedett a történelem. A régi szekcsôi családok maguk is végigélték ezeket az eseményeket. Évtizedeken át megszokottá vált, hogy mások mondták meg,

mit tegyünk, mit gondoljunk. Most mindenki maga döntheti el, hogyan viszonyul az „idô kerekének visszaforgatásához”. A falu bebizonyíthatja, nem csak arra alkalmas, hogy évtizedeken keresztül asszisztáljon a Szentháromság kápolna pusztulásához, kifosztásához és vandál megrongálásához, hanem képes az ölébe hulló ajándékot méltó képpen gondozni és megóvni a jövôben. Az újraszenteléskor megjelenô várhatóan nagy tömegnek ezt is éreznie kell! Tud valaki még más romos kápolnáról is a faluban? – Fônix –

Mutasd be hazádat Európának! Márciusban az általános iskolás gyerekek beneveztek a „Mutasd be hazádat Európának” elnevezésû országos pályázatra. A Teleház az elkészült munkákat helyben továbbpályáztatta és ennek eredményhirdetése zajlott április 10-én, szerdán. Országos eredményhirdetés még nem volt, de a helyi pályázaton a gyerekek nagyon szép eredményeket értek el. A munkák folyamatosan megjelennek a Dunaszekcsôi Hírekben. A helyezések: Egyéni dolgozatok: 1. Kiss Vivien 5. osztályos tanuló: A Dunaszekcsôi Marcus Aurelius mellszobor c. dolgozatával – jutalma 3000 Ft-os teleház bónusz, 2. Treutz Ágnes 7. osztályos tanuló: A szigeti vár vagy burgus és az Angyalok kápolnája c. dolgozatával – jutalma 2000 Ft-os teleház bónusz, 3. Bak Gabriella 5. osztályos tanuló: A Dunaszekcsôi Szerb templom c. dolgozatával – jutalma 1000 Ft-os teleház bónusz. Csoportban egyetlen dolgozat született - Dunaszekcsô ékes-

sége, a Várhegy címmel - készítôi: Schmidt Barbara, Szabó Lívia, Balogh Gábor, 5. osztályos tanulók. Jutalmuk fejenként 1000 Ftos teleház bónusz. A bónuszokkal bármikor, a teleház bármely szolgáltatását igénybe vehetik a gyerekek. Külön jutalomba részesült (1 órás internetezési lehetôség a jutalmuk): Gyuricza Katalin 5. osztályos tanuló: A Dunaszekcsôi Római Katolikus templom története c. dolgozatáért, Theisz Balázs 5. osztályos tanuló: Római csapatok nyomában Dunaszekcsôn c. dolgozatáért, Domonkos Mónika és Pajkos Szandra 5. osztályos tanulók: Római pénzek c. dolgozatukért. A gyerekek felkészítô tanára Treutzné Schmidt Gabriella volt, akinek ezúton is köszönjük munkáját. A gyerekeknek gratulálunk a lelkiismeretes kutatómunkáért és annak papírra vetéséért. A Teleház munkatársai

Bevezetés Dunaszekcsô a Dunántúlidombság keleti részén, Baranya és Tolna megye határán, és a Duna jobb partján fekszik. Fekvésének köszönhetôen a falu története már több mint 2000éves múltra tekint vissza. A római korban a IV. századig Lugionak, késôbb Florentia-nak nevezték. Ez alatt az elnevezés alatt érte el községünk fénykorát. A II. és a III. században már fontos erôdítmény állt a Várhegyen. Pannonia történetének egy igen fontos láncszeme volt Lugio. Egyes idôszakokban az egész mai magyarországi Duna szakasz legfontosabb erôdítésének számított. Nemcsak katonai szempontból volt jelentôs, a kereskedelmi útvonalak is itt futottak össze Aquincum, Róma és Dácia felôl. Sopianae jelentôségének megnövekedésével szerepe még fokozódott. Mindezeket a fennmaradt római kori emlékek is alátámasztják. Elsôrendû hadi út húzódott itt, Aquincum és a birodalom központja között.

A Dunán az átkelés igen biztonságos volt, hiszen az egész környéken uralkodó Várhegy nagy biztonságot adott fôleg azután, hogy megépült a Contra Florentiam, a bal parti erôd is. A római korban a fontosabb dunai átkelôhelyeknél balparti erôdök is épültek a katonai táborokkal szemben. A Contra Florentiam romjainak egy része még ma is látható a Dunafalva határában (Dunafalva 1957-ig Dunaszekcsôhöz tartozott, ezután lett önálló község). Munkám további részében az egykori ellenerôdöt és a késôbb ennek egy részében kialakított Angyalok kápolnáját szeretném bemutatni. A szigeti vár vagy burgus A szigeti várról a Notitia Dignitatum így emlékezik meg: „Nunc in burgo contra Florentiam”, melynek jelentése a „Florentiával szemben fekvô burgus”, mivel az erôd a Duna bal partján, a várhegyi Folytatás a 3. oldalon

Bizonyítványosztás A tavaly szeptembertôl decemberig tartó Comenius Logo tanfolyam bizonyítványai megérkeztek a Teleházba, ahol a gyerekek ünnepélyes keretek közt vehették át munkájuk jutalmát.

DUNASZEKCSÔI HÍREK Folytatás az 2. oldalról

castellummal csaknem egészen szemben volt építve. A burgus építése Septimus Severus császár idejére tehetô, melyet Diocletianus császár folytatott. Diocletianus császár több ízben huzamosabb ideig tartózkodott Lugioban, személyesen irányította az erôd átépítését, 293-ban innen bocsátotta ki rendeleteit. A Contra erôdben az V. században nyilas lovasság teljesített szolgálatot. Legfontosabb feladatuk a határvonal védelme volt. Wosinsky Mór, aki 18851896-ig a burgus maradványait kutatta, a következôket írja az erôdrôl: „E római védmû most iszap alá van temetve, s csak a mostani, szekcsôi dunamederbe nyúló részén látszanak ki a falak a partból. A vár oldalai pontosan a nap négy tája felé fordulnak. Nem számítva a vízben levô részt, az egész épület 85 méter hosszú és 59 méter széles. A falak 190 és 145 cm szélesek. Apró téglatörmelékkel kevert, nagyon jellemzô római mészhabarcs forrasztotta össze a termésköveket, s csak közbenközben egyenlítették ki a fala-

kat egész sorban nagy, négyszögû római téglákkal. Az épület belsejében 5 keresztfal vonult észak-déli irányban.” A burgus befogadóképessége Halász Ferenc kutatásai szerint egy cohors és fél manipulus, vagyis 360+120=480 ember. Ezzel szemben Wosinsky Mór azt írja, hogy a Not. Dignitatum adatai sze-

3

A szigeti vár vagy burgus és az Angyalok kápolnája rint a burgusban volt elhelyezve az istriai hadosztály és a dalmát lovasság II. légiója. Ez szerint a légióban 6000 ember és ehhez 6000 személy, mint segédcsapat tartozott. Tehát 12 000 ember volt a burgusban elhelyezhetô. Ezt a nagy befogadóképességet a kiterjedési adatok ismerete híján, még nem sikerült bizonyítani (hiszen a burgus alapterületének a fele még ma is a Duna alatt van). Az itt állomásozott haderôkrôl feliratos téglák alapján következtethetünk, hiszen a katonák békeidôben téglákat készítettek, melyek egy részét felirattal látták el. Ez a hadtestük nevét jelölte. Példa erre, hogy Septimus Severus idejébôl került elô a COHors VII BReucorum feliratú tégla, ami azt jelenti, hogy ebben az idôben a breokusok hetedik számú alakulata állomásozott itt. Még számos feliratos téglát találtak még az utóbbi évszázadokban is. Késôbb Nagy Konstantin császár idejében a burgus falain belül építették az Angyalok kápolnáját (Ld.: az ellenerôd alaprajzán a 26-os számmal jelölt épület). Az Angyalok kápolnája E templomról a rege azt meséli, hogy szentélyét angyalok hozták e helyre a Tisza vidékérôl. Innen ered az elnevezése is. Nevezetes a kápolna abból a szempontból is, hogy egy monda szerint a templomhoz közel levô paplakban gyilkolta meg Szapolyay György a vesztes mohácsi csata után menekülô II. Lajos királyt. A király gyilkosát és annak

megbosszulóját, Tomori Pált a templom alá közös sírba temették, miután mindketten megsebesítették egymást, és sérüléseikbe a helyszínen belehaltak. A templomot a törökök lerombolták. Újjáépítésére

gyûjtést szerveztek, ennek ellenére a kápolnát többé már nem építették fel. Befejezés A burgus falaiból sajnos ma már nagyon kevés látható.

Maradványainak nagyobb tömegû elhordása 1800-ban, a római katolikus templom építésével kezdôdött. A lehordott falak adták az építôanyagot. Késôbb nagyon sokan ezekbôl a kövekbôl építették házaikat. Azért választottam ezt a témát, mert fontosnak tartom, hogy megôrizzük az utókornak múltunk értékeit, melyek ritkaságnak számitanak nemcsak hazánkban, hanem Európában is. Felhasznált irodalom: –Gosztonyi Jenô: Duna-Szekcsô a múltban és jelenben, Pécs, 1891 –Halász Ferenc: Mit tudunk Dunaszekcsôrôl az ôskortól napjainkig, Dunaszekcsô, 2000 Bezerédy Gyôzô: Dunaszekcsô és Bár története, Dunaszekcsô, 1975 Treutz Ágnes

Szent Vendel Elôzô két számunkban írásokat közöltünk a határban található Vendel szobor restaurálásával és történetével kapcsolatban. Azóta a helyi Vadásztársaság megtisztította a környékét, és elkezdte a szobor felállványozását is (képünkön). Reméljük, hogy a helyi vadászok továbbra is szívükön viselik a szobor sorsát. Az eseményeket figyelemmel kísérve a továbbiakban kívánatos lenne, hogy a település sebeinek gyógyítása közben ne kerüljenek szembe egymással emberek, csak azért, mert más véleményük van, hanem kölcsönös kompromisszumok árán közös, mindenki számára vállalható megoldások szülessenek, ezáltal erôsödjék az egymásba vetett bizalom, mélyüljön a barátság és a szeretet.

4


Dunaszekcsô óvodatörténete A dunaszekcsôi óvoda története az 1890-a években kezdôdött. Az elsô írásos nyom Gosztonyi Jenô dunanekcsôi káplán „Duna-Szekcsô a múltban és jelenben” címû munkájában található. Így hangzik:

vissza az elôzô Rupferschmidt házba. Ez évi itt tartózkodás után a Szerb utcába költöztek, jelenleg Husti János házába, majd 1928. január elsején kezdte meg mûködését a felépült jelenlegi óvodában.”

„...1890 óta van Szekcsôn egy magánjellegû kisdedóvó is, amely azonban még a kezdet nehézségeivel küzd. Vezérei: Droppa nôvérek..., azt még 1896-ban is vezették.” (1) „Az épület 1927-ben épült, fele tiszta tégla malterral, stukatúros mennyezettel, fenyôpadlóval. Tervét a pécsi államépítészeti hivatal készítette, építette Müller József bátaszéki építészvállalkozó, dunaszekcsôi iparosokkal és pallérokkal. Az asztalosmunkát Teibert Antal asztalosmester, a bádogos munkát özv. Perger Antalné illetve fiai, Perger Antal és István készítették. Az épület a községi Szarvas-kocsma kertjének telkére épült. Telkének területe 1584 nm. Ebbôl beépítve 403 nm, az udvar 1012 nm, egyéb 69 nm. Az építkezést megelôzôen az óvoda intézménye a község különbözô részein és házaiban mûködött. 1908-ig Freitag Lajos fôjegyzô házában, a Morloni Bence Jenô állatorvos házában mûködött Rákóczi út 764. szám alatt. Innen átköltözött Rupferschmidt Mihály házába, a Fô utca 221. szám alá. Kb. 10 évi itt mûködés után Majer Nándor akkori szigeti tanító házába költöztek (Rác-mála). Háromévi itt tartózkodás után

„...Elsô óvónôje Dunaszekcsônek Bódis Amália 1900-ban került ide 18 éves korában. Negyvenévi mûködés után itt, illetve innen ment nyugdíjba 1940-ben. Kántortanító leánya volt, édesanyjával élt illetve egy háztartási alkalmazottjuk volt, aki ugyanakkor a dajka szerepét is betöltötte. 1940-ben megnyílt az óvoda fiókintézményeként az Alszögben Kossuth Lajos u. 256 szám alatt az Árpád malommal szemben a jelenleg is mûködô napköz otthon. A gyermekek számára fôzés ekkor mindkét helyen folyt.”(2) 1940 „Ez évben nyugalomba vonul az óvónô, ki 36 évig nevelve a kisgyermekeket. A helyébe úgy politikai, mind az egyházközségi elöljáróság szerzetes óvónôt akartak alkalmazni. A plébános megkeresi a hazai nôi szerzetesrendek közül azokat, amelyek kisdedóvodákat vezetnek. Végre a Legszentebb Üdvözítô Leányai kongregáció, melynek anyaháza és országos fônöknôje Zsirán, Sopron megyében van, elvállalja a községi óvodát. A politikai község Börzsöny fôjegyzô indítványozására csinosan bebútoroztatja az óvodával egybeépített óvónôlakást, 3 szobát,

a konyhát, körülbelül 1600 Pengô összértékben. 1941. január 2l-én érkeznek meg az apácák. Fekete M. Ottilia okleveles óvónô, egyben az itteni zárda vezetôje, Kontermann M. Veronika okleveles betegápoló és Csermely M. Amabilis okleveles tanítónô. A fogadásukra kivonult a tantestület az V.-VI. osztályos tanulókkal, a községi hivatalnokok, a helybéli két pap és az óvodafelügyelet bizottsági tagjai. A fôjegyzô és az esperes plébános üdvözlik ôket a politikai és az egyházközség nevében. 1943 Loudesi szobor az óvoda udvarán. A Legszentebb Üdvözítô Leányai helybeli nôvérek az általuk vezetett községi óvoda udvarán egy grottát készítenek, abban egy általuk beszerzett Szûz Mária szobrot állítanak fel. amelyet a helybéli plébános május 16-án nagy népesség jelenlétében prédikációval kapcsolatosan ünnepélyesen megszentel. A nép azóta fôleg május hónapban gyakran betér

álltak a termekben és a község asszonyai leányai fôzték a jó ételeket s mosták patyolatra a katonaság ruhanemûit. Felszabadulás után visszajöttek az apácák, és 1950-ig mûködtek itt. Ettôl az idôtôl, 1950-tôl már csak egy helyen volt fôzés mindkét óvoda illetve napközi otthon részére. Ebben az idôben a szülôk úgy hordták össze természetben a lisztet, zsírt, cukrot stb., hogy a gyerekek itt étkezése megvalósítható legyen. A viszályok rendezôdésével a gyermekek ingyen részesültek napközi-ellátásban. 1952januárjától l forint lett a térítési díj, 1953 januárjától pedig 160 forint. Az eddigi községi óvodát l950-ben államosították, elsô állami óvónôként Gerencsér Adél siklósi származású óvónô került az intézmény élére s a párhuzamosan mûködô napközi otthonba ugyanakkor Németh Katalin napközivezetô került, 1952 tavaszán Németh Katalin távozásával Gyulai Margit került utódaként napközi vezetônek. 1954 szep-

az óvoda udvarába a „barlang” elôtt imádkozni. 1944. október 11. Az oroszok közeledésének hírére az apácák az anyaházba Zsirára menekültek. Bútoraikat, az óvoda felszerelésüket a helybeli rosszindulatú emberek nagy részben széthordták. Az óvodába katonákat szállásoltak be.”(3) „Felszabadulás alatt átmenetileg szünetelt az intézmény, az apácák a Sopron megyei anyaházba mentek vissza. Az óvodában ez alatt a szovjet katonaság részére mosoda és konyha alakult. Nagy katlanok

temberében Gyulai Margit távozásával a napközi-otthon is szakképzett óvónôt kapott, s ezzel megtörtént az óvodává szervezés elsô lépése.”(2) Források: (1) Halász Ferenc: Mit tudunk Dunaszekcsôrôl az ôskortól napjainkig? (2) Dékány Mária: Dunaszekcsô óvodatörténete 1900tól. (3) Részlet a dunaszekcsôi római katolikus plébánia történetébôl Gyûjtötte: Tóth Jánosné


Az ÖNKORMÁNYZAT hírei Összefoglaló a 2002. április 16-i képviselô-testület ülésérôl A képviselô-testület elfogadta a 2001. évi gazdálkodásról szóló beszámolót azzal a felhívással, hogy az önkormányzati adóhatóságnak nagyobb gondot kell fordítania az adóhátralékok behajtásában és – felvéve a társhatóságokkal a kapcsolatot – fel kell deríteni azokat az ingatlan, gépjármû tulajdonosokat, akik nem tesznek-tettek eleget adóbevallási kötelezettségüknek. A testület megtárgyalta és elfogadta az önkormányzat rendeletét, mely a muzeális intézményekrôl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelôdésrôl szól. E rendelet megalkotása jogszabályi kötelezettség, célja, hogy a helyi viszonyoknak megfelelôen az önkormányzat céljait és az intézmények feladatait, mûködését meghatározza, szabályozza. A képviselô-testület rendeletet alkotott a „Dunaszekcsôért” emlékplakett adományozásáról. A bronz plakettet évente 2 fô kaphatja meg oklevél és 100.000 Ft pénzjutalom kíséretében. A testület – 7 tagú ad hoc bizottság elôterjesztése alapján – plakettet adományoz – a község fejlôdéséért kifejtett kiemelkedô tevékenység elismeréseként – a község hírnevének öregbítéséért kifejtett kiemelkedô tevékenység elismerésekén – kiemelkedô mûvészeti tevékenységért – a község gazdasági és szellemi életének fejlesztéséért – a község mûemlékeinek, építészeti és természeti értékeinek megóvása érdekében végzett kiemelkedô tevékenységért. Az ad hoc bizottság tagjaira a képviselô-testület, a gazdasági szervek vezetôi, az intézmények vezetôi és civil szervezetek tehetnek javaslatot. Az ülésen elôterjesztésre és elfogadásra került valamennyi önkormányzati intézmény alapító okiratának módosítása, mely a Baranya Megyei Területi Államháztartási Hivatal nyilvántartásában törzskönyvezésre kerül. A képviselô-testület tagjai továbbra is támogatják a stúdió létét, munkáját, meg kívánják találni a lehetôséget arra, hogy Scheppi Zoltán továbbra is a stúdióban dolgozzon. Pontos számadatok ismeretében döntés a következô ülésen lesz. 2002. május 31-ig az önkormányzat jelentkezik az ez évi környezetszépítô versenyre, melynek célja a természetes és épített környezet minôségének és harmóniájának emelése. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyûlése felhívásának elnevezése: „Kincses, virágos Baranyáért” 2002. évi környezetszépítô verseny. 2002. évben községünk lehetôséget kapott arra, hogy az Új Dunántúli Naplóban egy alkalommal bemutatkozhassunk. Ehhez a bemutatkozáshoz 50%-os anyagi támogatást biztosít a Baranya Megyei Önkormányzat.

5

Választások A legfontosabb, hogy túl vagyunk rajta. Mindenki vérmérséklete szerint ítélte, ítéli meg az eseményeket. Változik-e valami szûk hazánkban? Ugyanaz a politikus, a most ellenzékbe szorult Fidesz képviselôje, dr. Hargitai János maradt a falu országgyûlési képviselôje. Településünk jelentôs többsége is rá szavazott. Ha dönteni kellene az okok miatt, akkor azt mondanám, hogy valójában a Fidesz nyert, nem pedig a politikus. Kellô információ hiányában csak annyit tudok, személyesen 2001. augusztus 20-án láthattuk Dunaszekcsôn, az elmúlt ciklusban. Nem tudok arról sem, hogy kijárt volna bizonyos „konkrét” elônyöket a falunak. Ez mondhatni így természetes, amíg nem járunk egy politikus nyakára, sokat ne várjunk tôle! Olvasva céljairól, terveirôl az állapítható meg, hogy térségi problémákkal kíván foglalkozni, ezek megoldását segíti a maga eszközeivel. Minden település igazítsa ezekhez az életét, terveit. A fô cél Mohács fejlesztése, és ebbôl kellene profitálni Dunaszekcsônek is. Turizmus, borút, kistérség, vállalkozói övezet, és további hangzatos kijelentések. Új munkahely nem jött létre, jelentôsen nem növekedtek a falu bevételei sem. Hármas megyehatáron élni a közigazgatás mai állapotai szerint nem „leányálom”. Át kell gondolni a környezô településekkel való viszonyunkat, kölcsönösen kihasználni a közelséget. Hiába a helyi próbálkozások, ahhoz, hogy jelentôs fejlôdés legyen sokkal több kell. Az utóbbi évek gyakorlata az érdekkijáró politizálásnak kedvezett. Támogatókat kellett keresni céljaink megvalósításához. Sokkal erôteljesebben szükséges minden helyi csoportosulásnak, szervezetnek képviselnie a település érdekeit. Nagy célok is megvalósíthatók, ha erôforrásainkat, szellemi tôkénket összehangolt formában próbáljuk hasznosítani. Továbbra is parlamenti képviselô maradt Bánki Erik (Fidesz), aki szekcsôi kötôdésû.

Jó lenne ôt is többször látni a településen. Nézzük elôször a 98-as elsô fordulós választási eredményeket: Párt Szavazat FIDESZ 338 MSZP 276 FKGP 145 SZDSZ 58 MIÉP 38 MUNKÁSPÁRT 34 KDNP 31 MDF 18 NEMZETI FÓRUM 15 MDNP 8 MSZDP 5 UNIÓ 3 969 Egyéni jelöltek: Jelölt Szavazat Dr. Hargitai János 282 Puch László 242 Bertalan Zoltán 144 Dr. Wekler Ferenc 132 Kerner Lôrinc 39 Dr. Heim Gáspár 37 Szendrô Annamária 37 Horváth József 34 Habjánecz Tibor 19 Összesen: 966 2002 elsô forduló: Párt Szavazat FIDESZ 555 MSZP 470 MIÉP 49 SZDSZ 46 MUNKÁSPÁRT 26 CENTRUM 22 FKGP 15 Összesen: 1183 Egyéni jelöltek: Jelölt Szavazat Dr. Hargitai János 540 Dr. Nyúl István 481 Dr. Wekler Ferenc 65 Lajdi Antalné 47 Hesz Antal 22 Horváth József 21 Bertalan Zoltán 15 Összesen: 1191 Második forduló: Jelölt Szavazat Dr. Hargitai János 746 Dr. Nyúl István 596 Összesen: 1349 Érvénytelen: 11 db Választópolgárok: 1843 fô Részvétel: 73,19%

6


„Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek – vidékfejlesztési modellek” Ez volt annak az országos programsorozatnak a témája, aminek a mi Teleházunk is részese lehetett. A Mohács Térségi Területfejlesztési Társulást a Dél-Dunántúli Régió vidékfejlesztési menedzserei és a szûkebb kistérség polgármesterei elôtt mi képviselhettük. A rendezvényt Sebestyén Attila (a volt szekcsôi Sebestyén Árpád fia), Pappné Dobos Ildikó, és mi, Teleházasok együtt kezdtük szervezni. A tervezést figyelemmel kísérte Hegedüs György polgármester is. Baranyában és Tolnában is volt már ilyen program elôttünk, az ô tapasztalataikból kiindulva maximum 15-20 részt vevôre számítot-

kedve szerint válogathat, és használhatja mindenki javára, okulására azokat. Ennek eddig falun a Teleház az egyetlen mûködôképes módja. Hegedüs György polgármester köszöntôje után Balogh Anikó, a Teleház Szövetség Dél-Dunántúli régiójának elnöke számolt be az országos szervezetrôl, a lényege az volt, hogy elszánt emberek kellenek a Teleházak élére, melyeknek eszközhátterét – eddig legalábbis – civil pályázatok útján lehetett megszerezni. A Szövetségnek szent meggyôzôdése, hogy a szellemi fejlôdés igénye nem helyi, vagy országos politika függvénye, hanem a kor követel-

tunk. A közel 50 jelentkezô bizony már egy kicsit megijesztett bennünket, hiszen ennyi ember érdeklôdése azt jelezte, tudnak rólunk, érdemesnek találnak arra bennünket, hogy egy egész napot szánjanak arra, hogy a hallomásból ismert Dunaszekcsôért Teleházat a valóságban is láthassák. Meg akartunk felelni! Szerencsére olyan társakkal dolgozhattunk együtt, akik szívükkel, szakértelmükkel sokat tettek azért, hogy sikeres találkozót bonyolítsunk le 2002. április 17-én. A vendégeket a polgármesteri hivatal dísztermébe állófogadással, süteménnyel, kávéval vártuk délelôtt 10 órára. A stúdió új falufilmjével kezdôdtük a programot, ezután egy mondatban mindenki bemutatkozott és elmondta, miért fogadta el a meghívásunkat. Ebbôl kiderült, hogy leginkább kis falvak polgármesterei jöttek el, akik fontosnak érzik, hogy az ô vezetésükkel nyitott falvakká válhassanak településeik, ahol ország-világ temérdek információjából mindenki

ménye, ezért a választások eredménye nem befolyásolja a Teleházak jövôjét, hisz az információhozzáférés UNIO-s követelmény. A következô szakaszban a Teleház vezetôjeként dr. Schmidt Józsefné számolt be eddigi mûködésükrôl, és utalt a megszokott könyvtár és az új Teleház viszonyára: – Könyvtárosként az önkormányzat alkalmazottja vagyok jelenleg is (Teleház vezetôként nincs jövedelmem). Pályázataimban fô célként a Teleház – könyvtár integrálását, a felnôttek folyamatos képzését jelöltem meg. Hitem szerint most is könyvtáros vagyok, csak eszközt váltottam. A könyvtár is, a Teleház is információ –gyûjtô, –tároló, –továbbadó intézmény. – Nagyon kell vigyázni, hogy megbízható adatokkal szolgáljunk, mert a hamis adat rosszabb a semmilyennél! Ezt a könyvtár nem tudja követni. – Teleházban a könyvtárosi munka folytatódik, csak a polcokon álló, gyorsan avuló tudomány

megmozdult, az információk mobillá váltak, nincs akadálya a legfrissebb adatok elérésének. Véleményem szerint az igazi könyvtár-teleház a klasszikus szépirodalmat, költészetet, mûvészetet, ifjúsági irodalmat, igényes szórakoztató mûveket simogatható, szép, hagyományos kötetekben a könyves polcról kínálja. A nagyon gyorsan elavuló tudományos és szakirodalmat, a napi élethez, ügyintézéshez, vállalkozásokhoz szükséges információkat pedig a számítógépes hálózaton keresztül hozza a faluba tulajdonképpen egy interaktív könyvtárat, szellemi falumûhelyt mûködtetve. A Dunaszekcsôi Vendégvárók Egyesülete nagyon kedves kis batyuval – saját készítésû sajttal és termelôi mézzel – köszöntötte a megjelenteket. Miután remélhetôen „tanyát vert a teleházasok szelleme” a vendégek lelkében, megnéztük élôben is. Egy kis falujáró séta következett : – Borkóstoló Vincze Lászlóék pincéjében, ahonnan a finom borok és a csodálatos sós kiflik társaságából alig lehetett tovább indulni, pedig volt bôven program… – Megnéztük az orvosi rendelô várójában kiállított – szekcsôi alkotók munkáit bemutató – képeket. Nagyon nagy sikere a találkozónak, hogy a rendelôi élmények hatására Hárs József Bóly város polgármestere meghívta Belák Viktóriát egy bólyi kiállításra az Erzsébet Vigadóba. – Az elegáns Halász Ferenc emlékkiállítás és a szép Falumú-

zeum után a Kálvária dombon át a Keremaringó Napközi és Tábor, lovas iskola volt a cél. Innen ekhós szekér vitte a fáradt utasok egy részét az Arénába ebédelni, a többieket az erre a célra bérelt autóbusz szállította. Az ebéd is finom volt. – Végül a Mûv.Ház tánctermében Reisz Tamás festô és Gyurgyonovics Gyula fafaragó kiállításán búcsúztak Dunaszekcsôtôl a programon részt vevôk. A visszajelzések szerint vendégeink jól érezték nálunk magukat, amiért hálás köszönet jár: Bán Ferencnének, Heim Mátyásnénak, Sirok Gyulánénak a svédasztalért…, Barvarth Katinak a mintegy ötven kis csomag elkészítéséért, Engelschalt Antalnak a batyukba kötött házi füstölt sajtért, Müller Tamásnak a batyucskákban rejlô mézért, Patay Boja néninek a finom házi süteményekért, Pazurek Dezsônek az ebéden túli nagyvonalú vendéglátásért, Szingler Józsiéknak – de hát ôk családtagok…, Vincze Lászlónak, és Erzsinek a felajánlott finom borért és kifliért, valamint minden társunknak az elôkészítésben és lebonyolításban egyaránt. Költségeinket a helyi önkormányzattól 21.000 Ft, Mohács Térségi Területfejlesztési Társulástól 30.000 Ft, Teleházunk saját bevételei terhére, 10.000 Ft-ból fedeztük. Külön köszönet illeti Pappné Dobos Ildikót ötleteiért, és a nem kis összegért, amelybe a vendégek szállítása került. Így könnyû volt! A Teleház munkatársai

Jeles napok A Dunaszekcsôért Teleház pályázatot nyújtott be a Demnethez iskolán kívüli gyermekprogramok megvalósítására. A sikeres pályázat eredményeképpen, az elnyert 150 000 Ft felhasználásával három családi kirándulást szervezünk. A programokat környezetvédelemmel kapcsolatos napokhoz kötöttük. Az elsô kirándulás idôpontja május 10-e; Madarak és Fák Napja. Ekkor egy kirándulást teszünk a Gemenci Természetvédelmi Terület pörbölyi részére. A következô programot május 24-ére, az Európai Nemzeti Parkok Napjára szervezzük, amikor a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai bemutatják Európa Nemzeti Parkjait élménybeszámolóval, diavetítéssel. Végül június 8-án a Környezetvédelmi Világnap alkalmából hajókirándulást szervezünk Kölkedre, ahol megtekintjük a szürke marha gulyát és a helyi Gólyamúzeumot is. Gubik Viktória


Felhívás Az Általános Iskola Szülôi Közössége és Iskolaszéke a 2001-2002-es tanévtôl szeretné elismerni és jutalmazni a kiemelkedô tevékenységet végzô tanulókat, és pedagógusokat. Ehhez nyújtott segítséget Szökôcs Béla mohácsi lakos, aki felajánlotta a „Kitörés” címû emlékplakettjét, és a hozzá tartozó oklevelét. Tudjuk, hogy nagyon nehéz lesz eldönteni, hogy az adott évben melyik diák, és pedagógus végzett a munkáján felül kimagaslót. Ezért mindenképpen segítséget szeretnénk kérni a Szülôi Közösség, az Iskolaszék, a Diáktanács és a Tantestület tagjaitól, mégpedig úgy, hogy mindegyik szervezettôl a címek elnyerésére jelölteket várunk. A jelöltek névsorát majd egy bizottság fogja összesíteni és elbírálni. Abban az esetben, ha két névbôl semmiképpen nem tudunk dönteni, akkor lehetségesnek tartjuk azt a formát is, hogy lesz olyan év, amikor pl. egy címbôl kettôt adunk át, de lehet, hogy olyan is lesz, amikor egyet sem (ne legyen). Az elsô okleveleket és emlékplaketteket a tanévzáró ünnepélyen fogjuk átadni. Néhány gondolat az elbíráláshoz: A tanuló legyen legalább jó magaviseletû, jó tanulmányi eredménnyel. Azt a területet, ahol ô tehetséges, végezze szívvel lélekkel, példamutatóan társai, és mások számára. Úgy gondoljuk, másképp kell megbecsülnünk azokat, akik kiemelkedô képességûek, és tesznek is valamit a velük született képességen felül (ez az élet bármely területe lehet). A pedagógusok elismerésénél mindenképpen fontosnak tartjuk a lelkiismeretes oktató-nevelô munkát, a gyerekekhez való közvetlen viszonyt, a nekik nyújtott plussz segít-

Tetôjavítás Az „Együtt Dunaszekcsôért” program résztvevôi kérésére a Múzeum tetôcseréjekor 1000 db cserepet adhattunk a szerb templom ideiglenes javítására. Köszönetet mondunk érte az önkormányzatnak és Ratting Gábornak, aki embereivel a bontott cserepeket szétválogatta. Ez a munka azon esôs hétvégén jelentôs áldozatvállalás volt. Elismerésünk! A cserepeket azóta lelkes társainkkal a helyszínrôl elszállítottuk, várják a tetôjavítást. Óvjuk értékeinket! „A falu mindenkié, legyen mindenki a falué!”

7

Hagyományôrzôk sikere A Hagyományörzô Nyugdíjas Klub április 27-re, Komlóra kapott meghívást. A Nyugdíjas fesztiválon 16 hagyományôrzô csoport szerepelt, köztük kiemelkedôen a dunaszekcsôi, amit a szervezôk elismerô oklevéllel jutalmaztak. A csoportot Pest Éva és Hauk Istvánné kísérte el, az elismerô oklevelet Müller Ádámné (Kati néni) vette át. Gratulálunk a szerepléshez, további sikereket, a munkához pedig kitartást és egészséget kívánunk a csoportnak. séget. A napi kötelezô órákon felül vállalt önkéntes munkájukat szeretnénk ebben a formában is elismerni és jutalmazni. Szívesen várjuk a fentiekhez bármelyik szülô, pedagógus, diák véleményét. Azt szeretnénk, ha ez a fajta elismerés ma is, és a késôbbiekben is ösztönzôen hatna a diákokra és a pedagógusokra egyaránt. Kérjük, segítsenek, hogy mindenkor a címekre leginkább méltókat tudjuk kiválasztani. Köszönettel: Kovács Károlyné (SZK elnök) Galambosi László (Iskolaszék elnök)

8


Alapítványi hírek Deák Árpád az alapítvány elnöke már tavaly ôsszel jelezte, nem kíván három éves megbízatásának lejárta után a szervezet képviselôje lenni. Döntését nehéz szívvel vettük tudomásul, és ezúton is szeretnénk köszönetet mondani áldozatos munkájáért, és külön a családjának is, akik végig támogatták, segítették munkánkat és sokszor elviselték az ezzel járó kellemetlenségeket. A továbbiakban Guzsván Lajosné látja el az elnöki teendôket. További változások: A kuratórium tagjai: Vágóné Szemelácz Mária Treutz Lászlóné Szingler József Pozsárkó Csaba (régész) Pazaurek Dezsô Pálos András Metz Judit Guzsván Lajosné Gubik Viktória Gábor Olivér (régész) Fehér Balázs Erdélyi Mária Dr. Schmidt Józsefné Dr. Pálos Ferenc Bíró Zsolt

Az alapítvány rövidített neve: Dunaszekcsôért Alapítvány Az alapítvány közhasznú tevékenységei: Ismeretterjesztés Kulturális tevékenység Kulturális örökség megóvása Mûemlékvédelem Környezetvédelem Szociális tevékenység, családsegítés, idôskorúak gondozása Tudományos tevékenység, kutatás Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet Hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlôségének elôsegítése A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, Munkaerôpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének, foglalkoztatásának elôsegítése és a kapcsolódó szolgáltatások Ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység – kuratórium –

Nagy víz, most még kis gondokkal Idén megkegyelmezett a természet, a Duna magas vízállása Szekcsôn nem okozott károkat. Volt már ennél magasabb is, mikor nemrég szeretett folyónk, településünk szimbóluma „belátogatott” a Széchenyi és a Baross utca alacsonyabban fekvô részeibe. Együtt kell élni a folyóval – gondolják sokan. A természet kiszámíthatatlan, fôleg mióta a globális felmelegedés is érezteti hatását. Szekcsô Duna parttal közvetlenül érintkezô része több kilométer hosszúságú. Sok település, város is megirigyelné. Vajon tisztában vagyunke ennek jelentôségével? A néhai Halászcsárda környékének kivételével partszakaszunk teljesen rendezetlen. Nem lehet végigmenni a vízparton, még alacsony vízállás esetén sem. Aki Szekcsôre jön, lesétálhat a kompkikötôhöz. Ha többre vágyik, térdig iszapos lesz, vagy megeszik a

szúnyogok. ôk legfeljebb egyszer jönnek ide. Kerékpárral végigmenni a Duna parton? Szép álom, pedig mekkora lehetôségeket tartogat. Bátáról Szekcsôre, Szekcsôrôl Bárba, és már

csatlakoztunk is egy nemsokára elkészülô európai „kerékpárfolyosóhoz”. Csak egy kis töltés kellene hozzá a laposabb részeken, ami megvédené a belsô területeket is. Közben ki lehetne alakítani a

strandot, el lehetne vezetni a Fok-patak szennyezô vizét, új építési telkek kerülhetnének kialakításra. A források nagy része pályázható. Bôségesen megtérülô befektetés! – sityu–


9

Kiállítás Gyurgyonovics Gyula és Reisz Tamás kiállítása Dunaszekcsôn (2002. április 18.) Részletek Sümegi Józsefnek, a Bátaszéki II. Géza Gimnázium igazgatójának nyitóbeszédébôl: “Ha kinyitják a Bibliát annak elsô alapjain arról olvashatnak, hogyan teremt az Isten az élettelen anyagból élôt, hogyan ad az üres anyagnak formát , amikor koruk kifejezésmódján Istent mesteremberhez hasonlítják, aki az anyagból, mint a gelencsér az agyagból meggyúrja az embert, majd beleleheli az élet leheletét, hogy Isten képmására teremtett élôlénnyé, héber nyelven nevezve „nefessé” váljon. Isten a teremtett képmásban tovább kívánja adni a teremtés örömét azáltal, hogy a nefes is képes életet teremteni és képes az anyagnak formát adni, amely minden mûvészet alapja. Ez az amiben az em-

ber „nefes” azaz minden más élôlénytôl különbözik, hiszen a forma által képes az anyagnak existenciát, azaz létezést adni.

Azok a tárgyak, amelyeket itt látunk szintén puszta anyagok kô, fa, vászon, festékanyag, mégis az emberi kéz és képzelôerô teremtô mûhelyé-

ben mindannyiunk, de elsôsorban az alkotó, létrehozó számára jelentenek valamit, valamint amit a forma által tud kifejezni, aki beleálmodja.”

Új informatikai eszközök az iskolában Megérkeztek az iskolába azok a számítógépek, melyet pályázati úton nyert az intézmény. A gépeken kívül egyéves korlátlan Internet elérést is a nyeremény része. Kötelezettségként 100 fô 20 órás informatikai képzését kell biztosítani egy éven belül. Aki kedvet érez tudásának bôvítéséhez, kérjük jelentkezzen az iskolában!

10


Már régóta aktuális kérdés, milyen idegenforgalmi látványossággal tud a település szolgálni az ide látogató vendégeknek. Egyre csak azt halljuk, Szekcsô milyen szép természeti adottságokkal rendelkezik. Ez valóban így van, de jelen állapotában nem „fogyasztható”. Környezetszenynyezés, szemétkupacok, nemtörôdömség, a löszfal öncélú rongálása, az iszapos, szinte járhatatlan Duna part rendbetétele nem kétnapos feladat. Nagyrészt feléltük, amit a természet adott, a magunk hasznára formáltuk környezetünket. Lassan már a horgászok is csak lexikonokban, vagy képes újságokban láthatnak régebben elterjedtnek számító halfajokat. Meg kell teremteni a táj és az ember harmóniáját. Szinte szégyen, hogy az ivóvizet is kilométerekrôl kell ide hozni (az ország egyik legdrágább vize nálunk folyik a csapokból), mert kútjainkat,

Terepbejárás forrásainkat vegyi anyagok szennyezik. Az alattunk található termálvízrôl már ne is beszéljünk, más település már rég meggazdagodott volna belôle. Másutt a szemétbôl is pénzt csinálnak, feldolgozzák, szelektálják, komposztálják, mi lassan bele fogunk fulladni. Beszámoltunk arról, hogy

2002. május 1-je! A horgászok országos környezetvédelmi napja március utolsó vasárnapja. A Dunaszekcsôi Horgászegyesület tagjai azóta minden szombaton ásóval-lapáttal a kézben bevetésre készen várták, hogy az idôjárás, a magas vízállás és ki tudja milyen akadályok legyôzése után végre, munkához láthassanak. Eljött ez a nap is, május 1-je… A munka célja a Telelôt a Dunától elválasztó gát magas vízállás utáni helyreállítása és megerôsítése volt. A szervezôk köszönik a megjelentek együttmûködését, külön köszönet illeti Witt Lászlót, aki saját munkagépével szállította a földet, valamint köszönet az önkormányzat multikárjáért, melyet Kunos József kormányozott. Dolgoztak még: Bachmayer Ádám Fehér Balázs

Bátán megalakult a Bátáért Egyesület, olyan célokkal, melyek túllépnek a települések határain. A közöttünk lévô megyehatár nem jelenthet problémát a közös munka elkezdésében. Ennek jegyében lelkes természetszeretôk május 3-án terepbejáráson vettek részt, a Várhegy-Telelô-Báta

szakaszon, ahol végigjárták azt az útvonalat, mely látnivalókat kínálhat a két településen megforduló látogatóknak. A résztvevôk: Schmidt Tamás-Duna Dráva Nemzeti Park, Viliminé dr. Kápolnás Mária-Bátáért Egyesület, Witt László-horgászegyesület, Papp János-Dunaszekcsôi önkormányzat, Szingler József, Scheppi Zoltán, Vágó Mariann, Scmidt Zoltán, Kurucz Gábor-túraútvonal vezetô, és Pappné Dobos Ildikó. A túra eredményeként a következô átfogó problémákról kívánnak beadványt nyújtani a DDNP igazgatóságának: túraútvonal pontos kijelölése, azon belül tanösvény (Telelô körül), stációk pontos helye, kilátókkal, padok-asztalok megjelölésével, Csapos kúti források kitisztítása, horgászati, kirándulási szigorítások feloldása, régészeti ásatásokra vonatkozó elképzelések. – breki –

Munkával a munka napján…

Frányó János Glock Péter Göbl János Györkô János Kiss Ferenc Kovács Gábor

Lugosi László Malagurszki István Miklósa Mihály Mikola Sándor Sárközi Sándor Schmidt József (Kinizsi u.)

Schmidt József dr. Szingler Attila Szingler József Szingler József ifj. Torba István Witt László, idôs


11

A hulladékok mennyiségének növekedése A történelem folyamán a növekvô népesség élelmiszerellátását növénytermesztéssel, illetve állattenyésztéssel lehetett megoldani. Ennek megvalósításához azonban újabb és újabb területeket kellett birtokba venni. Az erdôk irtásával az ökológiai egyensúly megbomlását érték el. A területek mûvelésbe vonása, illetve az agrár-technológia fejlôdése az élelmiszertermelés növekedéséhez vezetett. Az ipari forradalom elôtt az ember tudomásul vette a természettôl való függôséget és célja nem a természet átalakítása volt, hanem a birtokbavétel. Ebben az idôszakban nem jelentett problémát a hulladék, mert nem volt számottevô a mennyisége és csak a természetes anyagok domináltak, amelyek nem jelentettek veszélyt a környezetre. A hulladékok megjelenésének és felhalmozódásának kezdetét valójában az ipari forradalom megindulásának idejére tehetjük. Az ipari forradalom, majd a tudományos technikai forradalmak olyan intenzív technológiákat fejlesztettek ki, amelyek nagyon gyorsan felé-

lik a természeti erôforrásokat és soha nem látott mértékben pusztítják a bioszférát. A XX. század volt az az idôszak, amikor a Föld népessége három és félszeresére, az ipari termelés pedig több mint százszorosára nôtt. Mindezeknek következtében napjainkra olyan hatalmas mennyiségû hulladék halmozódott fel világszerte, hogy robbanásszerû növekedésrôl beszélhetünk. Napjaink modern társadalma a növekvô fogyasztást részesíti elônyben, és erre ösztönöz minden lehetséges eszközzel, gondoljunk például a nap mint nap látható és hallható mindent elárasztó reklámokra, amelyeknek az a célja, hogy minél többet és minél többször vásároljunk. A reklámok hihetetlenül manipulálnak bennünket, elhitetik velünk, hogy a boldogság forrása a pénz és a fogyasztás. Nekünk azonban éppen a vásárlás és a fogyasztás mérséklésére kellene törekednünk, hogy ezáltal a hulladékok mennyiségét is csökkentsük. Nem arra gondolok itt, hogy minden olyan fogyasztási cikk-

rôl mondjunk le egyik napról a másikra, amelyek eddig szinte meghatározták az életünket. A lényeg az, hogy ne hobby legyen a vásárlás, hanem a valódi szükségleteink kielégítésének az eszköze. Ha csak ennyit sikerülne elérnünk, akkor már eredményrôl beszélhetnénk. A harmadik évezred küszöbén a növekedés már olyan nagy mértékû, hogy kijelenthetjük azt, az ember felborította a természet és a társadalom között évszázadokon át fennálló dinamikus egyensúlyt és ez a beavatkozás a természeti környezetünkben egyre több visszafordíthatatlan és ellenôrizhetetlen folyamatot fog elindítani. Sajnos az emberiség technikai fejlettsége mindig magasabb szintû volt, mint az erkölcsi fejlettsége és ezért sokan fi-

gyelmen kívül hagyják azt a fontos tényt, hogy az ember létének alapja a természet épsége. Saját létezésünk feltételeit veszélyeztetjük a környezetszennyezéssel, ugyanis a társadalom nem tud életben maradni, ha a természet elpusztul. A technikai fejlettséggel együtt jár az állandó növekedés elve, ami viszont véges rendszerben nem lehetséges. A Föld egy véges rendszer, ezért az eltartó képességének határa van. Szomorú, hogy sokan nem ismerik fel, hogy a technikai fejlôdéssel és a növekedéssel bolygónk eltartó képességének a határához közeledünk. Elôbb, vagy utóbb azonban szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy véges rendszerben nincs végtelen fejlôdés. Deák Ágnes földrajz tanár

Anekdóták Jani, a cigány üres kézzel tér haza a beszerzôútról, kicsit felöntve a garatra. Váratlanul érkezett haza. Feleségét félreérthetetlen helyzetben találja a komájával. Nekiront az asszonynak. – Szégyelld magad te ringyó, hogy tehettél ilyet! Én szégyelljem magamat, mikor üres a kamra? Még egy kakas sem kapirgál az udvarunkban! Ugye most sem hoztál semmi fálnivalót. Tudod, úgy megsajnáltam szegény komát, hát válámivel csak illett megkínálni ôt. Szégyelld magad, Te! ***

Pénz, hatalom, dicsôség… Az elmúlt tizenkét évben mondhatni teljesen átalakult a falu gazdasági élete. A központi „mankók” nagy részét kihúzták az egyén és az intézmények karjai alól. Valaki jobban, más kevésbé tudott alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. A piacgazdaság kialakulásának inkább vesztesei, mintsem nyertesei vannak többségben szûk hazánkban. Minden település fejlôdésében meghatározó szerepet gyakorolnak a helyi potentátok, akik anyagi helyzetüknél fogva képesek áldozatokat hozni közcélok megvalósításáért. Ennek feltétlenül önzetlennek kell lennie. Semmit sem szabad elvárni a támogatás fejében, meg kell elégedni az értékteremtés, vagy a másoknak okozott öröm élvezetével. Még a múlt század elején Szekcsôn is virilis képviselôk gyakorolták közvetve a hatalmat, mikor is vagyoni helyzet alapján tudták érvényesíteni akaratukat. A gazdagoknak, nagyobb birtokkal rendelkezôknek, többet adózóknak jelentôsebb szerep jutott a település életének irányításában is. A pénz valóban hatalmat, és sokak szemében dicsôséget jelentett. Ez ma már nem lehet cél! Ha alkotó közösséget akarunk építeni annak érdekében, hogy érdemes legyen itt élni, akkor erôsíteni kell az egymásba vetett bizalmat, végig kell sétálni az utcákon, el kell menni a közösségi rendezvényekre, hitet kell adni a gyengéknek. Van egy nehezebb feladat. Közösen kell fellépni akkor is, ha valaki minden áron csak a hatalom elérésére törekszik, mert ez megosztja a helyi társadalmat, és érdektelenné teszi az embereket a közös jövô kialakításában. – tiborc –

A Jegyzô úr a községháza emeleti ablakából nézelôdik. Látja, amint Antal bácsi, a juhász a szamara hátán üget az úton. Lekiabál neki: – Álljon csak meg egy szóra! – Na, mi baj? –kérdi az öreg. Feleli a jegyzô: – Már két éve tartozik az adóval. Ha nem fizeti ki az adóját, elveszem a szamarát. – Az bizony jó lenne! – feleli az öreg. – Miért? – Mert akkor lenne egy jegyzô vôm. És a juhász tovább ügetett. *** János bácsi a faluból beutazik a városba, hogy ügyvédet fogadjon, mert valami perpatvarba keveredett. Az ügyvédi irodát megtalálja, de az ügyvéd úr délelôtt foglalt, csak délután tudja fogadni. Az öreg az iroda elôtti parkban egy hûs fal alatt lévô padon kipakol tarisznyájából, ott szalonnázik, iszogat a pintesébôl. Nézelôdik, látja amint a parkkal szembeni sarokházat bontják. Megkérdi az egyik talicskát toló munkást: – Mond már öcsém, mi épül majd e romhalmaz helyén? – Azt én nem tudom, kérdezze meg ezt a szemüveges, fehéringes urat, ô az építésvezetô. Az öreg odaballag az építésvezetôhöz, ôt is leöcsémezve kérdi: – Mondja meg már az úr mi ez a nagy igyekezet és mit fognak ide építeni? – No, megállj öreg bugris most megkapod – gondolja az építésvezetô. – Hát papuskám, ide építünk a falusiaknak bolond házat. – No ezt gondoltam én is – feleli az öreg. Hát hogyan jött rá papa? – Úgy – feleli az öreg -, hogy ez a sarokház a városiaknak kicsi lett volna. És hogy a városi bolondok beleférjenek ahhoz az egész utcát le kellene bontani. Gyûjtötte: Gyuricza József

12 Az elôzô számban említettem, hogy külön foglalkozok a menyhal fogásával. Nézzük e hazánkban elôforduló egyedüli tôkehalat. Latin neve: Lota lota, a tôkehalfélék édesvízi képviselôje, a hideg, oxigén dús vizeket kedveli. Folyóvizeinkben a pisztráng szintjéig felúszik. Táplálékát rákok, csigák, rovarlárvák és apró halak képezik. December-január idôszakban ívik a folyómedrek kavicsos részein. Egymillió körüli ikrát rak le, melyek 1-1,5 hónap múlva kelnek ki. Ennyit kell tudni a szakirodalmáról, és most nézzük a minket érdeklô lényeges tulajdonságairól mit illik tudni. Kevesen ismerik (de egyre többen), még kevesebben horgásszák. Aki ráérez fogásának izgalmára, húsának zamatára, májának finomságára alig várja a telet. Ez a titokzatos hal a horgász számára a tél ajándéka. Magányosan, takarásokban, kövek között megbúvó hal 10 C fok alá süllyedô vízben csoportokban áll össze és készülôdik az ívásra. Tilalmi ideje nincs, méret és darabkorlátozás nélkül fogható. Alakja sem mindennapos: kissé a harcsára, kissé az angolnára emlékeztet a lapos feje, majd hengerbe átmenô törzse. Egyedi jellegzetessége még a mell és has úszói, a hátúszója, a kerek farok úszója. Egy szál „szakálla”


Horgász sarok van, ami a táplálékkeresésnél jelentôs. Színe barna, márványos, apró pikkelyei nyálkásak. Igen lassan növekszik, mivel nyáron a felmelegedô vízben szinte alig eszik. Hazánkban 23 kg-ra is megnô, de a tôkehalfélék országában 20-30 kg súlyt is eléri. Kedvelt tartózkodási helyei: alámosott partok, kövezések, kavicslerakások. Szûkebb hazánkban: cementipari, kôrugók, Bári zátony-óra, fara, „gyula kô” stb. Az elmúlt télen szinte mindenhol fogható volt, kivéve az iszapos mederszakaszokat. Nézzük a fogását: horgászatában a tartózkodásának megtalálása a fontos. Könnyû fenekezô botot készítsünk, vékony, maximum 20-25-ös zsinórral, 25 gr-os lapított ólommal, végszerelést alkalmazva 2-4 süllôhorgot használjunk. A horgot olyan elôkére kössük, hogy a csali a fenéktôl kb. 10 cm-re lebegjen. A csali csak állati eredetû legyen: kis hal (baba hal), darab hal, giliszta, máj vagy tüdôdarab. Az elmúlt télen a legtöbbet darab hallal fogtuk. Kapása erôszakos, rángatós leginkább a törpeharcsára emlékeztet. A csalit nem szívesen engedi el, ezért nem kell azonnal bevág-

Köszönjük a támogatást! Az általános iskola tanulói köszönetet mondnak mindazért a támogatásért, melyet a falu polgáraitól kaptak. Mióta a Dunaszekcsôi Hírek c. helyi lap – melyet az általános iskolások hordanak ki - minden házba ingyen jut el, a falu különbözô boltjaiban elhelyezett kasszákba anyagi támogatást lehet elhelyezni az iskola diákjainak. Ilyen kasszák találhatók: – Prucsné Balogh Beáta, – Wahler Jánosné, – Bíró Csaba, – Faller János, – Horváth Róbert, – Sándor József boltjában, – valamint az Áfész áruházban. Március hónapban közel 10 000 Ft gyûlt össze ezekben a boltokban, amit a diákönkormányzat használt fel. A március 15-i ünnepségen kisebb díjakat osztottak ki azoknak a társaiknak, akik szeptember óta valamilyen versenyen vettek részt, ezen kívül az iskola valamennyi diákja meglepetésként édességet kapott.

ni, habár a kései bevágás eredménye a mélyre nyelés és a horog problémás kiszabadítása. A nagyobb példányokat szákoljuk a kiemelésnél (1-1,5 kg), mivel a víznek „szemben” igyekszik a kövek, gyökerek közé bújni. Végezetül: a menyhalazás téli horgászat és éjszakai (este 5-6 óra elôtt, sötétedés után kezd kapni) horgászat – ezt vegyük figyelembe az öltözködésnél, a helyünket még világosban foglaljuk el. Horgászt próbáló tevékenység, de a „szegényes” téli idôben sok örömet nyújt a horgászoknak. Közismert menyhalazó helyeket említettem már, talán még annyit, ha valaki biztosra akar menni, annak ajánlom a cementiparinál a sóderrakás alatti részt, mivel ez közel van a faluhoz, gépkocsival a vízpart 4-5 m-re megközelíthetô és aránylag kivilágított – a kövezésekkel szemben. (azért zseblámpát vigyünk magunkkal) Volt olyan horgász, aki az elmúlt télen 150-200 db menyhalat fogott, a legnagyobb menyhalat az elsô kövezésen fogták pécsi horgászok, 2,5 kg tömegû volt és rekordlistára lett felterjesztve. Étkezési szempontból javaslom a menyhal pörköltet (csukapörköltszerûen elkészíteni) és nagyon finom rántva is. Ennyit tudtam elmondani errôl a „titokzatos” halról, ami az utolsó években igen elszaporodott. A következô számban a „tavaszi” halakkal foglalkozok (bodorka, paduc, jász) Bátai Ferenc H.E. titkár

Elszármazottak találkozója Szervezés alatt áll a Szekcsôrôl elszármazottak találkozója, 2002. augusztus 17-18 (szombat-vasárnap) dátummal. Kérjük, ha van rokona és ismerôse, aki már falunkban él, címét adja le a Teleházba, hogy az alkalomra készült formalevelet el tudjuk nekik is küldeni! További felvilágosítás a Falu tv-ben!

Belák Vikinek 2002. május 4. napján, élete elsô kiállítása alkalmából Mi, „teleházasok” a Dunaszekcsô Emlékeiért és Jövôjéért Alapítvány és a magunk nevében is még sok-sok sikert, elismerést kívánunk neked, magunknak pedig egyre több szép élményt nyújtó rajzot, festményt várunk tôled! Ezen alkalomból ajándékunk: 10 óra internet a teleházban. Fogadd olyan szeretettel, amilyennel adjuk: Guzsván Lajosné, dr. Schmidt józsefné, Gubik Viktória, Scheppi Zoltán, Kárpáti János.

Nyári programok Lassan körvonalazódik az idei „Dunaszekcsôi Nyár” programja. Az eddigi biztosra vehetô események: Június 29. szombat: M.E.Z. ír-zenés koncert Július 6. szombat: Bartina együttes- táncház Július 19-21: Népi hangszeresek II. Országos versenye Július 28. vasárnap: Márkus színház: Égig érô fa Augusztus 4. vasárnap: Gitárest Augusztus 18. vasárnap: Faluünnep, elszármazottak találkozója Kiadja a Dunaszekcsô Emlékeiért és Jövôjéért Alapítvány Fôszerkesztô és felelôs kiadó: Bíró Zsolt Szerkeszti a szerkesztôbizottság Telefon: 69-535-010 E-mail: [email protected] Munkatársaink: Guzsván Lajosné Treutz Lászlóné HU ISSN 1419-6980 Nyomdai munkák: Folpress Nyomdaipari Kft. Felelôs vezetô: Várlaki Imre ügyvezetô igazgató

KÖZÉLETI LAP INGYENES V

Recommend Documents