TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

TOTAL Környezetfejlesztési Tervező és Szolgáltató Kft. H-7623 Pécs, Ungvár u. 22.

Tel.: +36 72 511790 fax: +36 72 315381

[email protected]

www.totalkft.hu

Munkaszám: T-2008-30

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2008-2014

Készült: TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA megbízásából

PÉCS, 2009. május 10.

TOTAL Environmental Planning and Services Ltd. Ò TOTAL Umweltschutzplanung und Services GmbH

TATABÁNYA MJV II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRMAJA

ALÁÍRÓLAP

Munkaszám: T-2008-30

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2008-2014

Tervezők :

Bunyevácz József témafelelős OKTVF nyilvántartási sz.: Sz-627/2007; F-934/2007 Bachmann Tamás Uzsoki Péter

Ügyvezető ig.:

Bunyevácz József

Pécs, 2009. május 10.

TOTAL

TATABÁNYA MJV II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

TARTALOM

TARTALOM I. ELŐZMÉNYEK 1. Tervezési előzmények 2. Tartalmi keretek, elvárások

I-1 I-1 I-1

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS 1. Általános területi jellemzők 1.1 A népesség alakulása 1.2 Terület- és tájhasználat 1.3 Gazdasági tevékenység 1.4 Lakossági ellátás, szolgáltatások 2. Környezetterhelés és környezetminőség 2.1 Föld, talajfelszín állapota 2.2 A vizek, vízkészletek minősége, állapota 2.2.1 Felszíni vizek 2.2.2 Felszín alatti vizek 2.2.3 A befogadók terhelése, szennyezése 2.2.4 A Víz Keretirányelvben előirányzott feladatok 2.3 A környezeti levegő minősége 2.3.1 A kibocsátások alakulása 2.3.2 A levegőminőség alakulása 2.4 Természet- és tájvédelem 2.5 A hulladékgazdálkodás rendszere 2.6 A környezeti zajhelyzet 2.7 A települési/épített környezet állapota 2.8 A radioaktív sugárzás jellemzői 2.9 Környezet-egészségügyi helyzet 3. Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége

II-1 II-1 II-1 II-1 II-2 II-3 II-4 II-4 II-6 II-6 II-7 II-8 II-11 II-11 II-12 II-13 II-17 II-19 II-22 II-24 II-26 II-28 II-29

III. A PROGRAM FELADATAINAK TELJESÜLÉSE 1. A projektjavaslatok áttekintése 1.1 A projektjavaslatok teljesülésének vizsgálata 1.2 A projektjavaslatok teljesülésének minősítése 2. Következtetések

III-1 III-1 III-1 III-14 III-15

IV. KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA 1. A kezelést igénylő környezeti problémák azonosítása 2. Környezeti célállapot 2.1 A környezeti elemek minősége, állapota 2.2 Települési és épített környezet 2.3 Természet- és tájvédelem 2.4 Önállóan kezelendő hatótényezők 3. Célok és a feladatok rendszere 3.1 Átfogó célok, feladatok 3.2 A város és térsége környezetvédelmi céljai és feladatai

IV-1 IV-1 IV-2 IV-3 IV-4 IV-6 IV-7 IV-7 IV-8 IV-10

V. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 1. A városi környezetpolitika elemei 2 A környezeti problémák, konfliktusok megoldása 2.1 A kibocsátások csökkentése 2.2 A területek védelme, a környezetminőség megőrzése 2.3 Terület- és környezetminőségi fejlesztések 2.4 A környezeti problémák megoldásának menedzselése 2.4.1 Szervezési, irányítási szempontok 2.4.2 Intézményi feladatok

V-1 V-1 V-2 V-2 V-2 V-3 V-4 V-4 V-4

TOTAL

i


TARTALOM

3 Program/projekt javaslatok 4. Szempontok a megvalósítandó programok kiválasztásához 4.1 A megvalósítás korlátai 4.2 A kiválasztás meghatározó szempontjai 4-3 Kiemelt figyelmet érdemlő komplex kérdéskörök 4-4 Program-karbantartási feladatok

V-6 V-24 V-24 V-24 V-25 V-28

TÁBLÁZATOK II-1. II-2. II-3. II-4. II-5. II-6. II-7. II-8. II-9. II-10. II-11. II-12. II-13. II-14. II-15. II-16. II-17. II-18. II-19. II-20. II-21. II-22. II-23. II-24. II-25. II-26.

Tatabánya fejlődésének főbb adatai 1990-2006 között A talajminták fémtartalom vizsgálatának eredményei (2008) A talajminták PAH vizsgálatának eredményei (2008) A XIV/A vízakna vízminősége (2003-2008) A XV/C vízakna vízminősége (2003-2008) A szennyvíztelepre érkező és az elfolyó szennyvizek jellemzői A légszennyező anyagok kibocsátása 2002-2007 között (kg/év) A légszennyező kibocsátások éves részarányainak alakulása (2002-2007) A légszennyező éves kibocsátási részarányainak alakulása a CO2 nélkül (2002-007) A légszennyezők kibocsátási részarányainak éves alakulása a 2002. évihez viszonyítva A levegőminőség alakulása az automata mérőállomások adatai alapján, 2002-2007 között A légszennyezők éves átlagos koncentrációi (2002-2007) A légszennyezők fűtési félévi átlagos koncentrációi (2002-2007) A légszennyezők nem fűtési félévi átlagos koncentrációi (2002-2007) A lerakott hulladékmennyiségek a Regionális Hulladéklerakón A lerakott hulladék összetétele A keletkező veszélyes hulladékok mennyisége (2004-2007) A kezelt veszélyes hulladékok mennyisége (2004-2007) Az M1 Autópálya tatabányai szakasza mentén létesített zajárnyékoló falak A tájékoztató, ellenőrző zajmérések eredményei (2008) A tájrendezést igénylő területek (2008) A terepszinten mért radioaktivitás Tatabányán (2008) Betegségek gyermekeknél gyakorisági sorrendben (2007) A betegségek felnőtteknél gyakorisági sorrendben (2007) A halálozási okok Tatabányán (2005) A környezetvédelmi alap, bírság és beruházás alakulása

RAJZOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

TOTAL

A főbb területhasználati módok A rekultiválandó területek Természetvédelmi területek, védett értékek A Natura 2000 és a Vértes Natúrpark területei Ökológiai hálózat és nyílt karszt Levegőminőségi (immisziós) mérőhelyek A bűzészlelés helyei (2008) Zajvédelmi övezetek Zajmérési helyek (2008) Védőterületek, védőtávolságok Sugárzásmérési helyek (2008) Főbb területi intézkedések, beavatkozások

M = 1 : 60 000 M = 1 : 60 000 M = 1 : 60 000 M = 1 : 60 000 M = 1 : 60 000 M = 1 : 60 000 M = 1 : 50 000 M = 1 : 60 000 M = 1 : 60 000 M = 1 : 60 000 M = 1 : 70 000 M = 1 : 60 000

ii


TARTALOM

MELLÉKLETEK I-1. I-2. I-3.

Általános tartalmi igények Felhasznált megalapozó anyagok A főbb környezetvédelmi jogszabályok jegyzéke (2009. február 15-i állapot)

II-1.

Melléklet. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 332/2004. (XII. 16.) kgy. számú határozatához, Tatabánya Megyei Jogú Város településszerkezeti tervéről (Kivonat) A Tatabányán működő jelentősebb cégek (2008) I A Víz Keretirányelv Intézkedési tervében szerepeltetendő vízügyi feladatok Az egyes légszennyező anyagok kibocsátása (2002-2007) Az ózon és a szálló por koncentráció alakulása Tatabánya területén Pollenszámok alakulása „BŰZTÉRKÉP" Természetvédelmi területek és értékek Helyi jelentőségű természetvédelmi területek, értékek A NATURA 2000 területek és helyrajzi számok A VÉRTESI NATÚRPARK tatabányai területei A Vértesi Erőmű Zrt Tatabánya területén elvégzendő rekultivációs munkái A települési önkormányzatok környezetvédelemmel összefüggő feladatai

II-2. II-3. II-4. II-5. II-6. II-7. II-8. II-9. II-10. II-11. II-12. II-13. IV-1. IV-2. IV-3. IV-4. IV-5. IV-6. IV-7.

Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II). (Kivonat) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) (Kivonat) Jelentős vízgazdálkodási kérdések az Általér vízgyűjtő területén Komárom-Esztergom Megye II. Környezetvédelmi Program (2005-2008) (Kivonat) Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepció (Kivonat) Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (Kivonat) Tatabánya Települési Klímastratégiája (Kivonat)

TOTAL

iii


I. ELŐZMÉNYEK

I. ELŐZMÉNYEK 1. Tervezési előzmények A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény az önkormányzat feladatává tette a települési környezetvédelmi program kidolgozását (46.§), körvonalazva a főbb tartalmi követelményeket is (47.§). Ennek megfelelően Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata elkészíttette (TOTAL Kft., Pécs) és 2001. folyamán elfogadta a város 2001-2007 közötti évekre szóló Környezetvédelmi Programját. A törvény arról is rendelkezik, hogy az önkormányzat gondoskodik a programba foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri azok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. Ennek megfelelően − a környezetvédelmi referens minden évben tételesen beszámolt az önkormányzat közgyűlésének a tervezett feladatok teljesítéséről, az előirányzott költségek felhasználásáról, valamint javaslatot adott a következő évi feladatokra és az előirányzott költségekre. − a város polgármestere kétévenként számolt be a közgyűlésnek a program teljesítéséről, részletezve a kitűzött és megvalósult feladatokat, javasolva a Program szükséges módosításait is. A 2008-2014 közötti időszakra szóló környezetvédelmi program kidolgozására a város "Ajánlati felhívást" tett közzé, amelyben - a Közgyűlés 100/2008. (IV.2) kgy. sz. határozatára alapozva - megadta az igényelt tartalmi kereteket is. Az ajánlattétel alapján Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a TOTAL Kft.-t bízta meg a II. Környezetvédelmi Program kidolgozásával.

2. Tartalmi keretek, elvárások A környezetvédelmi programok általános tartalmi követelményeit az 1995. évi LIII. törvény (Kt) körvonalazza. Ennek főbb, a települési önkormányzatot érintő, a kidolgozásnál irányadó előírásait az I-1. melléklet adja meg. Emellett a Közgyűlés 100/2008. (IV.2) kgy. sz. határozata alapján megadott, elsődlegesen vizsgálandó és tárgyalandó témakörök: • A föld, talajfelszín igénybevettsége, állapota, szennyezettsége, igénybevételek típusa, mértékének felmérése • A felszíni és felszín alatti vizek állapota, szennyezettsége, tavak és vízfolyások vizsgálata, a szennyvíztisztás és csatornázottság jelenlegi helyzete, legnagyobb kibocsátók felmérése, monitorozása, karsztvíz és vízbázis védelem felmérése

TOTAL

I-1


I. ELŐZMÉNYEK

• A levegő szennyezettsége, légszennyező források felmérése (ipari üzemek, közlekedés, fűtés hatása), mérőállomások adatainak kiértékelése, határérték túllépések okainak felkutatása, biológiai szennyezőforrások (allergének), bűzhatás vizsgálata • A természet- és tájvédelmi értékek, élővilág, biológiai aktivitás vizsgálata • A hulladékok mennyisége fajtánként, területenként, hulladék-elhelyezés, illegális lerakók helyzetének bemutatása, Dubnik-völgyi lerakó állapota, hulladékudvarok kialakítási lehetőségének vizsgálata • A környezeti zajhelyzet (közúti, vasúti, tömegközlekedési, ipari eredetű zajok feltárása), zajtól védendő övezetek felmérése • A települési épített környezet állapotának vizsgálata • A radioaktív sugárzások területi elterjedésének felmérése • A város környezet-egészségügyi állapotának felmérése, azbesztmentesítés • A közlekedésszervezés, energiagazdálkodás állapotának felmérése • A környezeti oktatás, nevelési programok vizsgálata Ezeket figyelembe véve történik meg − a vizsgálatok eredményeinek értékelése, összegezése és a megállapításra alapozva a feladatok meghatározása; − a környezeti célállapot meghatározása, figyelemmel a prioritásokra; − a projektjavaslatok és az ütemezési javaslat kidolgozása az önkormányzattal egyeztetetten. A program kidolgozásához felhasznált anyagok (adat, információ, program, terv, tanulmány) felsorolását az I-2. melléklet tartalmazza.

TOTAL

I-2


II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS

II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS Tatabánya város természeti, környezeti adottságai, állapota/állapotváltozásai jól feltártak és dokumentáltak a különféle tervek, programok és önkormányzati, bizottsági előterjesztések megalapozó fejezeteiben, háttértanulmányaiban. A 2008-2014 közötti időszakra szóló II. Környezetvédelmi Program kialakításához a jelenlegi helyzet mellett a 2002-2007 közötti változások területeinek, jellegének és tendenciáinak ismerete is fontos. A területi/települési adottságok, a környezetterhelés és környezeti állapot vizsgálatához, megítéléséhez felhasznált dokumentumok, anyagok körét az I-2. melléklet adja meg.

1. Általános területi jellemzők 1.1 A népesség alakulása A Tatai medencében, a Gerecse és a Vértes találkozásánál, az Által-ér vízgyűjtőjén fekvő megyeszékhely 70 ezer fős lakossága 9 145 ha (91,5 km2) területen él. Az 1990-2007 közötti időszak változásainak főbb, jellemző adatait, ezen belül a szaporodás és vándorlás alakulását a II-1. táblázat vázolja fel. Kitűnik, hogy az országoshoz és a régió városaihoz hasonlóan itt is elöregedő népesség száma folyamatosan és kis mértékben csökkent, ami a természetes szaporodással és az elvándorlással függ össze. Míg az 1990-97 közötti időszakban inkább az elvándorlás dominált, 1998-ban viszont a vándorlási különbözet már jelentősebb mértékű és pozitív volt, amely 2006-ra közel harmadára csökkent. A városlakó népesség csökkenése mellett a lakásállomány kismérvű növekedése, valamint a népsűrűség csökkenése figyelhető meg. A Közép-dunántúli Régió fejlesztési központjai között Tatabánya a régió egyik fejlesztési alközpontjaként van számon tartva. Népességszáma alapján a város a második legnagyobb központ a térségben. Az elmúlt 10 évben a népességszám csökkenés mértéke a városban kisebb (3,88%), mint a régió társközpontjaiban (Székesfehérvár 4,72%, Veszprém 6,53%), és az ugyancsak fejlesztési alközpontként funkcionáló Dunaújvárosban (9,24%).

1.2 Terület- és tájhasználat A város és térségének természetföldrajzi és gazdasági viszonyai sajátos terület- és tájhasználatot eredményeztek; a városiasodott település lényegében természetközeli tájak határain (Gerecse és Vértes), ugyanakkor országos és nemzetközi közlekedési folyosó mentén fekszik. A város 9 145 ha kiterjedésű közigazgatási területén belüli főbb terület- és környezethasználati módokat az 1. rajz mutatja be. Látható, hogy a terület- és környezethasználati jellemzők igen eltérőek. Ezeket a 2004-ben elfogadott településrendezési terv szerkezeti terve és szabályozási előírásai határozzák meg. A környezet- és természetvédelem, valamint a tevékenységek, szolgáltatások, fejlesztések szempontjából lényeges szabályozási előírások körét a II-1. melléklet tartalmazza a 332/2004. (XII. 16.) kgy. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv kivonataként. Ez megadja TOTAL

II-1



− a fejlesztés és a rendezés alapelveit (1.2 fejezet); − a tájrendezés, tájvédelem előírásait, feladatait, (1.12 fejezet), ezen belül - többek között - a táj- és természetvédelem, tájrehabilitáció követelményeit és a tervezett fejlesztéseket. A közigazgatási területen belül • a belterület 26,4%-ot (2 418,3 ha) tesz ki; döntően ez ad helyet a lakó-, intézmény-, ipari és közlekedési funkcióknak. • művelési ágakon belül - az erdő részaránya 36,0% (3 298,7 ha), azaz az országos átlagot (19,9%; KSH 2006) messze meghaladó. - a rét, legelő 8,3% (756,6 ha) mellett a kert, gyümölcsös 1,1%-kal (96,9 ha) részesedik, a szántók részaránya pedig 16%; ez is jelzi, hogy nem a mezőgazdasági művelés a meghatározó terület- és tájhasználati mód a város közigazgatási területén. - a tavak az összterületből 1,2%-t (114 ha), a vízfolyások medre pedig a 0,8%-ot (74,5 ha) tesznek ki. • a roncsolt, bányakáros területek (bányagödrök, anyagnyerőhelyek: 251 ha; meddőhányók: 79 ha; zagyterek: 60 ha) összességében az összterület 4,3%-át (390 ha) teszik ki, a rekultivációt jelenleg és távlatban igénylő felszínek rendezése a közigazgatási terület 6%-át (550 ha) érinti. A rekultiválandó területek elhelyezkedését és tervezett területhasznosításukat a 2. rajz szemlélteti, feltüntetve az alábányászott területet is. • az országos és helyi természetvédelmi védettség az összterület 26,1%-ára (2 383 ha) terjed ki, amely a tervezett bővítésekkel, védetté nyilvánításokkal (221,4 ha) 28,6%ra növekedhet a védett területek kiterjedése, ami messze meghaladja az országos átlagot (16%; KSH 2006). A védett és védelemre tervezett területeket a 3. rajz adja meg. • a Natura 2000 kijelölt különleges madárvédelmi területe 2 806 ha, a különleges természetvédelmi területe 1 707 ha kiterjedésű, míg a Vértes Natúrpark 1 745 ha területre terjed ki Tatabánya közigazgatási területén belül. A területek elhelyezkedését a 4. rajz mutatja be. A területi átfedéseket figyelembe véve, a Natura 2000 védettségek 2 913 ha területet érintenek, ami a város közigazgatási területének 31,9%-át teszi ki.

1.3 Gazdasági tevékenység A 90-es évek gazdasági szerkezetváltása, a foglalkoztatási viszonyok átalakulása jelentősen és kedvezőtlenül érintették Tatabánya térségét is. Mára Tatabánya országos és nemzetközi vonzáskörzettel rendelkezik, amely összefügg kedvező közlekedési helyzetével és ipari parkjai kiépítettségével, szolgáltatásaival. A városvezetés tudatos törekvése a gazdasági szerkezetátalakításra és a nagyszámú, új munkahely létrejötte a munkanélküliségi ráta mérséklődését eredményezte (2000-ben 4,7%; 2006-ban 3,6%), ami jelentősen és tendenciájában is az országos átlag (2000-ben 5,7%; 2006-ban 6,1%) alatt marad. A mutató azonban 2007- ben 6,2%-ra növekedett, ami

TOTAL

II-2



elsődlegesen a Bánhidai Erőmű leállításával és az Artesyn Kft. tevékenységének megszűnésével függ össze. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési stratégiájának célja a több lábon álló gazdasági szerkezet megteremtése. Ennek első lépésként kiépítette az Ipari Parkot kiszolgáló infrastruktúrát és Magyarországon elsőként, Gazdaságfejlesztő Szervezetet (1996) alapított. A GFSZ Kht. feladata a potenciális befektetők információval való ellátása és a hatékony együttműködés kialakítása a hatóságokkal és a közműszolgáltatókkal. Ez tette lehetővé, hogy a befektetők a lehető leggyorsabban, egy ablakos rendszerben, minden számukra szükséges információt kézhez kapjanak. Tatabányán az iparterületek két nagyobb területen kerültek kialakításra: zöldmezős beruházásként létrejött Nyugati Ipari Park és a barnamezős beruházásként a Galla Ipari Övezet (Óváros-Alsógalla). Az Ipari Park összterülete 433 ha, amelyen gépipari, elektronikai, környezetvédelmi ipari, és más feldolgozó ipari cégek települtek le és működnek. A város legnagyobb adófizetői az itt működő cégek közül kerülnek ki. A város jelentősebb cégeinek főbb adatait (tevékenységi kör, telephely, elérhetőség) a II-2. melléklet tartalmazza. A két nagy összefüggő iparterület mellett a korábban is ipari tevékenységet folytató területeken, telephelyeken további kisebb ipari csoportosulások is találhatók. A befektetők fogadása, a kis és közepes méretű vállalkozások letelepítése érdekében jelenleg is folyik e területek ipari célú újrahasznosítása, így a rendezési tervben gazdasági hasznosításra kijelölt VI-os és VII-es telepen.

1.4 Lakossági ellátás, szolgáltatások A város közigazgatási területén belül folyó tevékenységek ipari, mezőgazdasági, közlekedési terhelései mellett meghatározóak a kommunális ellátással összefüggő terhelő, szenynyező hatások is. Környezeti és környezet-egészségügyi szempontból fokozott jelentőséget kapnak azok a közüzemi, lakossági szolgáltatások, amelyek nem csak a környezet minőségét, állapotát, hanem a lakosság életfeltételeit is kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolják. A 2002-2007 közötti időszakot vizsgálva a következők állapíthatók meg: - A vezetékes vízellátás csaknem teljesen kiépült, de még a belterületen is vannak olyan városrészek, ahol hiányos (pl. a VI-os telep egy része, Cementgyári területek Temető sor, Kertváros - Diófa utca egy része). A lakások 96,2%-a csatlakozik a városi hálózatra és további rákötésekkel lehetőség van a közel 100%-os ellátottság megközelítésére. - A közcsatorna-hálózat napjainkra jórészt kiépült, amire azonban a lakásoknak csak 83,6%-a van rákötve. Ez az ellátottság még így is messze meghaladja az országos átlagot (47,6%). A csaknem 100%-os városi ellátottság elsősorban a VI-os telep, a Szőlőhegy és Síkvölgyi üdülőterület csatornázásával és a minél magasabb arányú közcsatornára csatlakoztatással érhető el. A kommunális szennyvíz gyűjtését és tisztítását az Északdunántúli Vízmű Zrt. végzi. A települési folyékony hulladék kezelése a Szent Györgypusztai telepen történik. - A vezetékes távfűtésbe és melegvíz-ellátásba a lakásállomány 75,6%-a van bekapcsolva, ami igen kedvező, ugyanis a város nagy lakótelepein (Gál, Ságvári, Újváros, Kertvárosi, Sárberki, Bánhidai ltp.) él a népesség döntő része. TOTAL

II-3



- A vezetékes gázellátásba a lakások közel 15%-a van csatlakoztatva és a fűtési célú gázfelhasználás a családiházas területekre jellemző, mivel a lakásállomány túlnyomó többségét képviselő lakótelepi lakások távhővel és melegvízzel ellátottak. - A rendszeres hulladékszállításba bevont lakások aránya 99,4%; így az ellátottság gyakorlatilag teljesnek tekinthető. A városban a települési szilárd hulladékok szállítását és kezelését közszolgáltatás keretében az AVE Tatabánya Zrt. végzi, az ártalmatlanítás helye a Tatabányai Regionális Hulladéklerakó. - A közhasznú zöldterület jószerével állandó és összességében 313 ha nagyságú, ami a közigazgatási terület 3,4%-át, a belterület 12,9%-át teszi ki. Kedvező, hogy ennek több, mint fele (52%) belterjesen gondozott és az egy főre eső zöldterület 44,4 m2/fő.

2. Környezetterhelés és környezetminőség A város és térsége környezeti minőségét, állapotát - a természeti környezeti adottságok mellett - döntően befolyásolják a terület- és környezethasználatok. Az itt folyó tevékenységek egyrészt a környezetbe kibocsátott terhelő, szennyező anyagokkal, energiákkal (légszennyezők, szennyvizek, hulladékok, zaj, kemikáliák) és felszínalakításokkal (kibányászás, feltöltés, beépítés), másrészt a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) és a környezet (település, táj, zöldfelületek) mennyiségi és minőségi viszonyainak kedvezőtlen módosításával, befolyásolásával járnak. Ezek nem csak az emberi egészségre, hanem a természeti folyamatokra, élőhelyi viszonyokra is kihatva korlátozzák vagy kizárják az elszennyeződött elemek, területek/környezet adott célú felhasználását. Emellett alig vagy nem is viszszafordítható folyamatokat indíthatnak meg vagy tarthatnak fenn, amelyek a környezet további leromlásához, teljes és nem kívánatos átalakulásához vezethetnek. Ezért a környezet minőségének, állapotának javítása, a kedvező adottságú térségekben a megőrzése/fenntartása kiemelt jelentőségű a város társadalmi, gazdasági helyzetének tervezett fejlesztéséhez, a térség- és környezetfejlesztési programok sikeres megvalósításához.

2.1 Föld, talajfelszín állapota Az Által-ér és a Galla-patak völgyében, a Gerecse és Vértes lejtőin elhelyezkedő város állandó növényzettel (erdő, cserje, gyep) részben fedett, lejtős felszíneit a víz- és szélerózió (defláció) lepusztította; ezek a területrészek erősen vagy középfokúan erodálódottak és erózióveszélyes területeknek minősülnek. Kedvező, hogy a művelt területek (szántó, kert, gyümölcsös) az összterületnek csak kevesebb, mint 20%-át teszik ki, azonban már ez is érinti a vízfolyások hordalékszállítását, a völgyi területek feltöltődését. A város területén a szén-, kő- és homokbányászat (bányagödrök, meddőhányók) és az erőművek salak, pernye elhelyezése kiterjedt területeket (kb. 550 ha) érintenek. Emiatt a térség komplex tájrehabilitációt igénylő területként szerepel az országos és regionális tervekben, koncepciókban (OTK, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Közép-Dunántúli területfejlesztési koncepció ...) és térségi programokban (Által-ér vízgyűjtő cselekvési terv ...). A rekultivációt igénylő területrészeket és ezek tervezett, a településszerkezeti tervben (2004) előirányzott hasznosítását a 2. rajz adja meg.

TOTAL

II-4



A város térsége felszíni szennyezésre erősen érzékeny, ezért a felszín alatti vízkészletek, a regionális ivóvízellátást biztosító karsztvíz-bázis védelme miatt a talaj és talajvizek szenynyeződésének elkerülése, elhárítása kiemelt jelentőségű. Az ilyen főbb veszélyforrások a következők: - a felhagyott és rekultivációt (rendezés, takarás, hasznosítás) igénylő meddőhányók, feltöltött zagyterek, ahol a csapadékkal kimosódó szennyezők (pl. vas-, szulfát- és klorid-ionok ...) jelentősen növelhetik az elfolyó/elszivárgó vizek összes sótartalmát, ily módon terhelve vagy veszélyeztetve a természetes vízkészleteket. - az illegális hulladéklerakások, amelyek változó számban és helyen okoznak állandó veszélyeztetést, szennyezést a lerakott/otthagyott hulladékok és a csurgalékvizek bakteriális és kémiai szennyezettsége miatt. A talajok fémszennyezettségére az 1992-2000 közötti időszakban történtek vizsgálatok, amelyek főbb megállapításai: - a város közterületeinek nehézfém-tartalom vizsgálata (NÖVÁLL-MTESZ, 1992) a város forgalmas főútjainak kereszteződéseiben mérte a por és a talajminták nehézfémtartalmát (9 helyen 17 fémre, köztük Pb, Hg, Cd, Zn koncentrációra). Jelentős eltéréseket mértek és helyenként az ólom, higany, cink, és kadmium határértéken felüli koncentrációit rögzítettek a talaj felső rétegében. Megállapították, hogy ezek az értékek nem értek el olyan koncentrációkat, amely beavatkozásra adott volna okot. - a volt cementgyár területén ugyan kimutatták több komponens (Pb, Cd, Zn, Ni) városi átlagos értéknél magasabb koncentrációit, azonban ezek sem tették szükségessé a beavatkozást, a kármentesítést; a telephely ipari hasznosításra, beépítésre alkalmas. - a város különböző részein (18 helyszín), egy diplomamunka megalapozásához vett minták vizsgálata (Hegyháti Anna, 2000.) is eltéréseket mutatott a háttér-értékekhez viszonyítottan. A 36 minta Pb, Cu, Ni, Co, Mn, Zn analízisének eredményeit kiértékelve megállapítást nyert, hogy egyik területen sem szükséges beavatkozás, és a talajok fémtartalma nem ad aggodalomra okot; azaz a város talajai nem minősülnek a természetest, szokásost meghaladóan nehézfém-szennyezettnek. A Bálint Analitika Kft. 2008. folyamán ugyancsak végzett talajvizsgálatokat a város légszennyezettségének vizsgálata keretében 1 . Ennek célja az ózon és a szállópor (PM10) koncentrációk mértékének, eloszlásának és változásainak feltárása volt. A szálló por összetételének, eredetének tanulmányozásához a porminták mellett a város körzetében átlagmintákat is vettek a talajfelszínről; így − a város É-i részén, az 1 sz. főút és M1 autópálya közötti területrészen; − a város középső, forgalmas részén; − a Turul emlékmű felé vezető úton; − a Vereshegyi kőbányánál, a bejárathoz közeli részen; − az Ipari Park területén. A levegőből vett porminták és a mintavételek környékén vett talajminták analízise jó egyezést mutatott. A mintegy 60 komponensre (köztük arzén, kadmium. króm, higany, molib1

Bálint Analitika Kft.: Tatabánya légszennyezettsége - tanulmány. Környezeti levegő vizsgálat. 2008. augusztus - szeptember

TOTAL

II-5



dén stb.) és PAH koncentrációra elvégzett vizsgálatok nem tártak fel olyan szennyezettséget, amely az érintett területek talajainál intézkedéseket. beavatkozásokat tennének szükségessé. A talajok szennyezettségének megítéléséhez a II-2. és II.-3 táblázatok adják meg elvégzett vizsgálatok eredményeit.

2.2 A vizek, vízkészletek minősége, állapota A város területén és térségében a felszíni és felszínalatti vízkészletek minőségvédelme kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. Ugyanis Tatabánya • a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekvő település. A 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a város − a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen, és − kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő településnek minősül. • a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló, 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. melléklete szerint a város a "2. Egyéb védett területen lévő befogadók", ezen belül a "2.3. A Tatai tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók" területére esik.

2.2.1 Felszíni vizek A város területének fő vízfolyása az Által-ér, amely a térség vízfolyásaink befogadója is. Jelentős még a Galla-patak is, amely az Által-ér mellékágaként több vízfolyás vizét is öszszegyűjti és elvezeti. Kisebb vízfolyások: a Szent György-ér, valamint a Síkvölgyi, a Csákány és a Tarján patakok. Tatabánya közigazgatási területén számos állóvíz található, amelyek többsége mesterséges bányató. Ezek: a Bánhidai hűtőtó, a Kompos tó (kiszáradt), a Dubnik tavak, a Síkvölgyi tavak, a Csónakázó tó, a Ligeti tó és a Kékes tó. A vízfolyások és tavak területi elhelyezkedését, rendszerét az 1. rajz szemlélteti. A vízfolyások vízminősége. A vízfolyások közül csak az Által-ér és a Galla-patak vízminőségét vizsgálja rendszeresen az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A rendelkezésre álló vizsgálati adatok (2003-2007) szerint • az Által-ér tatabányai szakaszán a vízminőség lényegében alig változott az elmúlt években. A rendszeresen mért paraméterek kisebb-nagyobb ingadozást mutatnak, de összességében a következők állapíthatók meg: − az oxigén háztartás mutatói IV-V. (szennyezett és erősen szennyezett) kategóriába sorolhatók, ami elsősorban a magas szervesanyag tartalommal függ össze (KOId). Ezen belül több komponens minősítése javult és a III. osztályba (tűrhető) sorolható. − az ammónium-N, nitrit-N és a foszfor formák koncentrációi ugyan kismértékben javultak, a tápanyagháztartás mutatói mégis rendszerint a IV. osztályba (szennyezett) tartozónak minősíthetők.

TOTAL

II-6



− a mért szerves mikroszennyezők értékei alapján a vízminőség II. osztályú, míg az egyéb paraméterek (pH, fajlagos vezetőképesség. vas, mangán) szerint a vízfolyás IV. osztályba (szennyezett) sorolható. • a Galla-patak vízminősége − az oxigénháztartás mutatói alapján IV. osztályról III. osztályra javult; ezen belül az oldott oxigén és a KOIps értékei I. osztályba sorolhatók. − tápanyagháztartás mutatói alapján III. osztályúnak tekinthető, ami összefügg az ammónium-nitrogén, a nitrit-nitrogén és az ortofoszfát-P koncentrációk értékeivel. − a tápanyagháztartás mutatói alapján III. osztályú az ammónium-nitrogén, a nitritnitrogén és az orto-foszfát-P koncentrációk miatt. − a szerves és szervetlen mikroszennyezők mutatói közül csak néhány paraméter vizsgálata történt meg a vizsgált időszakban; a mért értékek alapján a kőolaj és termékei II. , a fenolok IV., cink és a réz I. vízminőségi osztályba voltak sorolhatók. − az egyéb paraméterek (pH, fajlagos vezetőképesség. vas, mangán) mért értékei alapján a vízfolyás a IV. osztályba tartozott. A vizsgálatok eredményei egyértelművé teszik, hogy a vízfolyások vízminősége jelentősen nem változott az utóbbi évek környezetvédelmi beruházásainak ellenére sem. Ma már szinte csak kezelt/tisztított szennyvizek kerülhetnek a vízfolyásokba, viszont a bányák bezárásával megszűnt a bányák víztelenítése. A bányaművelés során a kiemelt, 100-150 m3/perc mennyiségű karsztvíz patakokba bocsátása jelentős hígító hatású volt, amely egyben biztosította a vízfolyások nagyobb vízhozamát is (nyáron akár 90%-át). A bányavizek kibocsátásainak megszűnése egyben a szennyező anyagok karsztvízzel történő hígítását is megszűntette a befogadó vízfolyásokban és az Által-érben. A tavak vízminősége. A korábban esetenként elvégzett, de összességében a megítéléshez többéves eredményeket biztosító vizsgálatok nem történtek az elmúlt években. A korábbi elemzések ugyanakkor megállapították, hogy a tavak (Bánhidai-tó, Síkvölgyi-tavak, Ligeti-, Kacsás/Kompos- és Csónakázó-tó) lényegében tartósan szennyezettek, ami szorosan összefügg a környező tevékenységekkel, területhasználatokkal (pl. a kezelt/kezeletlen szennyvizek befogadása, szennyvizek szikkasztása, hulladéklerakás ...) és a tápláló vízfolyások vízminőségével is. A mérések hiányában a Bánhidai hűtőtó vízminőségének változása sem követhető nyomon az erőmű 2004-ben történt leállítását követően. Az utóbbi években komoly társadalmi, gazdasági konfliktusok forrása a tavak ivóvíz minőségű vízzel történő vízpótlása, a fenntartásuk biztosítása. Ezért előtérbe került ezek gazdasági okszerűségének, hatékonyságának felülvizsgálata, figyelemmel az esetleges megszüntetés indokoltságára, társadalmi és környezeti hatásaira és a területek más hasznosításának lehetőségeire is.

2.2.2 Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek, vízkészletek minősége, állapota kiemelt jelentőségű, mivel a regionális ivóvízellátást biztosító karsztvíz a város jószerével egyetlen megújuló természeti erőforrása. Ennek megőrzése érdekében fokozott figyelmet kell szentelni a talaj és a talajvizek védelmére is a felszíni szennyezésekre fokozottan érzékeny városi területeken. TOTAL

II-7



A karsztvíz minősége. A kiemelten védendő, de lényegében sérülékenynek minősülő karsztvíz-bázisból, a XIV/A és XV/C jelű vízaknákból emelik felszínre a jó minőségű ivóvizet. Ez a vízbázis napi 62,5 em3 kitermelését teszi lehetővé és a régióban 71 település 226 ezer lakosának közműves vízellátását biztosítja, csúcsidőszakban mintegy 13-15 em3/nap vízmennyiséget szolgáltatva Tatabányának is. Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. adatszolgáltatása szerint • a biztonságba helyezési terv a XV/C vízaknára elkészült. A XIV/A vízaknára a diagnosztikai fázis, a terv készítése folyamatban van, a terv várhatóan 2009 végére, 2010 elejére készül el. • az ivóvíz kémiai- és bakteriológiai szempontból is megfelelő minősítésű volt, hatósági intézkedésre az elmúlt években, 2003-2008 között nem volt szükség. A XIV/A vízaknából kiemelt víz minőségének alakulását a II-4. táblázat, míg a XV/C vízaknára a II-5. táblázat adja meg a 2003-2008 közötti időszakra, az ÉDV Zrt. adatszolgáltatása alapján. A vízminőséget 2001-től a Megyei ÁNTSZ, 2007-től az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete kíséri figyelemmel. Emellett a szolgáltató ÉDV Zrt. önellenőrző vízvizsgálatokat is végez a biztonságos ellátás érdekében. A talajvizek, rétegvizek minősége. A város területén a talaj- és rétegvizek minőségének jellemzéséhez a Péch Antal Geológiai Műszaki SZKIG adatai szolgáltatnak hátteret. Az iskola diákjai és tanárai a Tatabánya fúrt és ásott kútjaiból vett vízminták minőségi adatait 1997 óta gyűjtik egy adatbázisban; ezt a munkát az önkormányzat anyagilag is támogatja. A város területén 621 ásott és fúrt kutat derítettek fel, amelyből 50 lett kijelölve a rendszeres, éves mintavételezésre és vizsgálatra, a monitoring hálózat részeként. A kertes és hétvégi házas területek telkeinek kútjaiból vett minták vizsgálati eredményei alapján megítélhető a város talajvizeinek minőségi alakulása, területi változása. Az AVE Tatabánya Zrt. Dubnik-völgyi regionális hulladéklerakójánál a monitoring rendszer 3 figyelőkútjából évente végeznek mintavételezést a bakteriológiai és vízkémiai vizsgálatokhoz. Az eredményeket összefoglaló jelentés keretében, minden tárgyév végéig megküldik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek. A kommunális hulladék lerakásának megkezdése előtt megtörtént az alapállapot-felmérés, amelynek eredményi referenciaként szolgálnak a lerakó üzemeltetéséhez, a vízminőség megítéléséhez. A vizsgálati eredmények rámutatnak arra, hogy Tatabánya talajvize a felsőgallai, alsógallai, bánhidai és kertvárosi részeken erősen szennyezett, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ezt elsősorban a KOI, ammónia, nitrát és vezetőképesség értékeire alapozottan lehet megállapítani, amelyek így jelzik ezekben a térségekben a talajvízkészletek tartós és jelentős elszennyezettségét. A kiépült gerincvezeték-rendszer és a lakások bekötése a csatornahálózatba jelentős mérséklik a talaj/talajvíz terhelését. A vizsgálatok eredményei az utóbbi években kismérvű javulást jeleznek. A masszív szennyezettséget elsősorban a magas nitrát-koncentrációk jelzik; így nagyobb mértékű vízminőség javulásra csak hosszú, évtizedre/évtizedekre elhúzódó folyamatban lehet csak számítani. A vizsgálatok eredményei az utóbbi években kismérvű javulást mutatnak, ami jelzi az eddigi intézkedések helyességét, hatékonyságát.

TOTAL

II-8



2.2.3 A befogadók terhelése, szennyezése A város felszín alatti és felszíni vízkészleteinek minőségét a terület- és környezethasználatok, valamint a közműves vízellátás és szennyvízkezelés alapvetően befolyásolják. Az ezekkel kapcsolatos helyzet a következőkkel jellemezhető: Vízfelhasználás, szennyvízkeletkezés. A Tatabányai Regionális Vízellátó Rendszer biztosítja Tatabánya és Vértesszőlős ivóvízellátását, de egyben jó minőségű karsztvizet szolgáltat a tatai, az oroszlányi, és a Bakony térségi ellátó rendszerekhez is. • Tatabányán a közműves fejlesztései mellett - az elmúlt évek adatai szerint - a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége enyhén emelkedett. Az összes városi vízfogyasztónak és a lakosságnak szolgáltatott vízből csak mintegy 90% jut a csatornahálózaton keresztül szennyvíztelepi tisztításra. A vízfelhasználás egy része, becsülhetően mintegy 10% mennyiség továbbra is a talajra és/vagy a felszíni vizekbe juthat, elsősorban a még nem csatornázott, és az alacsonyabb rákötöttségi aránnyal rendelkező településrészeken. • A vízdíjak és a lakosság jövedelmi viszonyainak alakulásával hozható összefüggésbe az, hogy a közműves vízellátás és csatornázottság területi növelése mellett az egy főre eső vízfelhasználás is csökkent, míg a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége alig növekedett. Így a keletkező szennyvizek "töménysége" is megnövekedett, ami a környezetbe kerülve (talaj, élővíz) okoz jelentősebb terhelést/szennyezést, amit fokoz az is, hogy a bányavizek kiemelésével a hígító hatás is mérsékelt a befogadó vízfolyásokban. A város felszín alatti és felszíni vízkészleteinek minőségét a terület- és környezethasználatok, valamint a közműves vízellátás és szennyvízkezelés alapvetően befolyásolják. Az ezekkel kapcsolatos helyzet a következőkkel jellemezhető: Szennyvíztisztítás, kezelés. A város területén az élővizeket terhelő/szennyező kibocsátók: a Tatabányai Regionális Szennyvíztisztító Mű (ÉDV Zrt.) amely az Által-érbe, a Gallateher Kft. és az ALUPARK Kft., amely a Galla-patakba, a Síkvölgyi Mentálhigiénés Rehabilitációs Intézet, amely a Síkvölgyi patakba bocsátja a tisztított/kezelt szennyvizeket, valamint a Rugógyártó Kft., amelynek szennyvizei nyomott rendszeren keresztül a Baross úti közcsatornába jutnak 2006-óta. • A Tatabányai Regionális Szennyvíztisztító és a városi főgyűjtő rendszer az Északdunántúli Vízmű Zrt. kezelésében van és mintegy 71 ezer ember szennyvízének elvezetését és tisztítását végzi. Az elmúlt évtizedekben történt, folyamatos fejlesztésére elsősorban a tatai Öreg-tó védelme érdekében volt/van szükség. A Tatabányán összegyűjtött szennyvizeken túl a tisztító telep Vértesszőlős, Szárliget, Környe, Vértessomló és Várgesztes szennyvizét is fogadja. Naponta kb. 14 00016 000 m3 nyers, jellemzően kommunális eredetű szennyvíz kerül elvezetésre és tisztításra; ebből kb. 10% a kistelepülések szennyvize. A csatornahálózat 90%-ban elválasztott rendszerű; a csapadékvíz a szennyvíztől elkülönítve kerül elvezetésre. A szennyvíztelepre érkező szennyvizek jellemző komponens értékeit a II-6. táblázat adja meg, egyben feltüntetve a határértékeket is, amelyen belül kell maradnia a tisztított és az Által-érbe kibocsátott szennyvíznek.

TOTAL

II-9



A városi közcsatornába több cég is bocsát be szennyvizet, így − előkezelést/előtisztítást követően a Dinox H-Kft., Grundfos Kft., Laron Kft., Reckitt-Benckiser Kft., Royal Brinkers Kft., Suoftech Kft., Velencei és Társa Kft., Vértes Volán Zrt., Palatin Kft.; − közvetlenül, előkezelés nélkül pedig a Gasztrometál Rt., Hófehér Kft., AGC és Bridgestone. A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapokat a Szentgyörgypusztai Iszapkezelő Telepre nyomatják, egy 3,5 km hosszú nyomóvezeték páron keresztül. Itt kiépítésre került a települési folyékony hulladékok fogadóállomása is, amely a szippantott szennyvizek előkezelésére alkalmas. A telepen kezelt, víztelenített iszapokat minimum fél éven át pihentetik fedett helyen, majd bevizsgálást követően a kijelölt mezőgazdasági területekre szórják és így hasznosítják, valamint Biopetrol Kft.nek adják át, aki azt rekultivációs célra hasznosítja. A tatabányai szennyvíztisztító telep vízjogi üzemeltetési engedélye szerint 2011-től az összes N határérték 10 mg/l lesz, amelyet a telep a jelenlegi technológiával nem képes betartani. Ezért szükségessé válik a szennyvíztisztító telep fejlesztése. Az ÉDV Zrt. ezt a beruházást EU-s forrásból, a Környezet és Energia Operatív Program keretében benyújtott pályázat segítségével kívánja megvalósítani. A pályázat az első fordulón túljutott, a közreműködői szerződést megkötötték. Jelenleg a beruházás-előkészítő munka keretében a részletes megvalósíthatósági tanulmány, és az ajánlati terv készítése folyik. A beruházási költsége több mint 1,4 milliárd Ft, a várható befejezési határideje 2011 december. • A Gallateher Kft., az ALUPARK Kft és a Síkvölgyi Mentálhigiénés Rehabilitációs Intézet saját szennyvízkezelőt üzemeltet. Ezek az átlagosan 15-30 m3/nap mennyiségben keletkező szennyvizeiket csak mechanikai (Gallateher Kft.), vagy mechanikai és biológiai tisztításnak vetik alá. Kármentesítések. A korábbi tevékenységek, szennyezések veszélyeinek elhárítására több céget is kötelezett az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Adatközlésük (2008) szerint a folyamatban lévő kármentesítések: • a Vértes Volán Zrt., amelynek telephelyén az előírt műszaki beavatkozást kell megvalósítani; • a Vértesi Erőmű Zrt., amelynek bánhidai zagytérén el kell végeznie és dokumentálnia kell a tényfeltárást; • az E.ON ÉDÁSZ Zrt., amelynek tatabányai trafóállomásán kell kiviteleznie az előírt műszaki beavatkozást; • a volt ALUKOHÓ területe, amelyen el kell végezni az előírt műszaki beavatkozást; • a Magyar Telekom Nyrt., amelynek telephelyén (Tatabánya Fő tér 26.) a bekövetkezett olajszennyezés kell felszámolnia. • a SUOFTEC Kft., amelynél a kármentesítési monitoring valósítandó meg.

TOTAL

II-10



2.2.4 A Víz Keretirányelvben előirányott feladatok Az EU Víz Keretirányelvének megfelelően kezdődött meg Tatabánya térségében is a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, amely a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításának alapja. A 2006 óta folyó tervezési munkákat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság koordinálja. Tatabánya az Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység (1-6) területén helyezkedik el. Itt a tervezés előrehaladott; megtörtént a víztestek jellemzése, minősítése, meghatározásra kerültek a jelentős vízgazdálkodási problémák, a terhelések, szennyezések és az előzetes környezetvédelmi célkitűzések és intézkedési javaslatok. A várost érintő főbb kérdések: − a szennyezett üledék eltávolítása a vízfolyásokból, tavakból; − a Bánhidai-tó üzemelésének, fennmaradásának és funkciójának felülvizsgálata; − megkerülő csatornák építése a tavaknál; − a zagyterek rekultivációja; − a települési burkolt szakaszok átépítése, ökológiai mederrendezése (Által-ér, Galla-patak); − a vízjogi engedélyek felülvizsgálata vízkészlet szempontjából. Az előzetes intézkedési program megalapozásához Tatabánya önkormányzatának Városfejlesztési Bizottsága megfogalmazta a várost érintő vízgazdálkodási és területhasználati kérdésekkel kapcsolatos, az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács KomáromEsztergom megyei Albizottságának ülésén képviselendő álláspontokat. Ennek kivonatát, a 2009 végéig elkészítendő Vízügyi Kertirányelv Intézkedési Tervében szerepeltetendő kérdésköröket, feladatokat a II-3. melléklet tartalmazza.

2.3 A környezeti levegő minősége A levegőminőség évtizedekig Tatabánya térségének egyik legfőbb problémáját jelentette, amely 2005-től gyökeresen megváltozott. A Bánhidai erőmű leállítása és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállítása megtörtént 2004 végéig, ami igen jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezett a térségben. Emellett az új ipari üzemeknél a légszennyező anyag kibocsátások is jóval kisebbek a megszűnőkénél, ami a korszerű technológiák, berendezések engedélyezésének és megvalósításának köszönhető. A fő szennyező források kibocsátásaira és a mérőhálózattal (RIV, automata mérőállomások) folyamatosan mért levegőminőségre számos adat, adatsorok állnak rendelkezésre (az Országos Levegőminőségi Mérőhálózat levegőminőségi, az ÉD-KTVF emissziós adatsorai). Kitűnt, hogy az elmúlt években a szálló por (PM10) és az ózon, valamint a rendszeresen jelentkező bűzhatások léptek elő fő problémává a korábbi SO2, NOx és ülepedő por szennyezettség helyett. • Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tatabánya térségét a 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom zónába (zónakód: HU0003) sorolta a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján (2005). TOTAL

II-11



Erre a légszennyezettségi zónára is elkészítette a Levegővédelmi Intézkedési Programot (2005), majd a PM10 határértéke(ke)t túllépő zónákra új intézkedési tervet dolgozott ki Mentesítési kérelemmel a PM10 határérték alkalmazásának kötelezettsége alól 2011-ig (2008. szeptember). • A program végrehajtása Tatabányán elsősorban a forgalomszervezési feladatok megvalósítására és a D-i elkerülő út megépítésére koncentrálódik. Ugyanis − a város rendelkezik elfogadott szmog riadó intézkedési tervvel, hőség és UV riadó tervvel, klímaprogrammal és környezeti nevelési intézkedési tervvel. − jelentősen javult a levegő minősége a Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű földgázüzeműre történő átállításával. − megtörtént a Natura 2000 területek kijelölése, − a város automata és RIV légszennyező mérőhálózatot üzemeltet, és pollenmérő állomást is működtet. − a város az elkerülő utak kiépítését, kerékpárutak fejlesztését tervezi. − a határérték feletti por és ózon helyzet kivizsgálására programot indított szakértők bevonásával.

2.3.1 A kibocsátások alakulása A fő pontforrások kibocsátásai. A város levegőminőségét alapvetően az ipari és a fűtőerőműi, a kommunális/háztartási (fűtés) és a közlekedési kibocsátások határozzák meg. A 2002-2007 közötti időszakban légtérbe bocsátott légszennyező anyagok körét, mennyiségeit a II-4. melléklet adja meg az ÉD-KTVF pontforrásokra rendelkezésre álló adatai alapján. Az összes és ezen belül a főbb légszennyezők (SO2, NOX, CO, CO2, szilárd anyag) kibocsátásainak alakulását vizsgálva a következők állapíthatók meg: • Az összes, és ezen belül a főbb légszennyezők kibocsátása 2004-et követően egy nagyságrenddel, 870 et/évről 22 et/év értékre csökkent le, amit a II-7. táblázat adatain lehet nyomon követni. • Az egyes évek összes kibocsátásain belül a szén-monoxid a meghatározó, amit jól szemléltetnek a II-8. táblázat adatai. • A szén-dioxidot figyelmen kívül hagyva kitűnik, 2005-ig a kén-dioxid jelentette a fő szennyezést. A Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű gázüzemre történő átállításával, 2005-től a nitrogén-oxidok képviselik a fő légszennyezést a pontforrások üzemeltetésénél. Ezt a II-9. táblázat %-os adatsorain lehet jól követni. • A 2002. évi kibocsátásokat 100%-nak véve, a II-10. táblázat foglalja keretbe az egyes légszennyezők éves változásának alakulásait. Ebből is látható, hogy mindegyik komponens kibocsátott mennyisége/részaránya jelentősen mérséklődött 2005-től, és 2007-ben már csak a 2002. évi érték töredék %-át éri el. A kibocsátások összetételét és mennyiségi alakulását vizsgálva, összegezéseként megállapítható, hogy a Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű gázüzemre történő átállításával, 2005-től alapvetően/nagyságrendileg és kedvezően megváltozott a légszennyezők kibocsátása a város területén. A kisebb forrásokra is kiterjedő elemzések szerint ezek emissziói az erőművi kibocsátásoknál nagyságrendekkel kisebbek, és a maximális koncentrációk a viszonylag alacsony TOTAL

II-12



(10-35 m) kémények 200-500 m-es környezetében alakulnak ki. Így ezek a források a megengedett értékeket meg nem haladó kibocsátásoknál is a környezetük zavaró, terhelő forrásai lehetnek. A korszerű fűtőberendezések, az engedélyezett és ellenőrzött technológiák mellett ezek a terhelések a minimálisra mérsékelhetők a működő üzemek, berendezések közvetlen környezetében is. Egyéb terhelő források. A termelésből, szolgáltatásokból eredő kibocsátások mellett jelentős terheléseket jelenthet a lakossági fűtés, a fosszilis energiahordozók felhasználása. Azonban a város lakásainak 75%-a távfűtéssel ellátott, ezért Tatabánya egyedi fűtésű területein a légtérbe jutó légszennyezők mennyisége csak a városi összes kibocsátás töredékeiben/ezrelékeiben mérhető. Bár a fűtés esetenként és rövid időre lokális szennyezettséget okozhat a családiházas környezetben, a földgázfelhasználás növekedésével még az ilyen helyi problémák is jelentősen mérséklődtek. A forgalmi eredetű légszennyezettség forgalommal, forgalmi időszakkal összefüggő hatásait a levegőminőségi mérések is jól mutatják. Megállapítható, hogy − Tatabányán a közlekedési kibocsátások elenyésző részarányt képviselnek, noha ezek az egyes nagyforgalmú útszakaszokon gondokat okozhatnak: pl. CO és NOx szennyezettség kialakulása csúcsidőszakban az útmenti 5-10 m-es sávokban. A kialakuló szennyezettség szorosan összefügg az útvonalak forgalmi és beépítési viszonyaival, az adott szakaszon áthaladó járműszámmal, a járművek műszaki jellemzőivel, életkorukkal és az alkalmazott hajtóanyagokkal. − a tervezett és a rendezési tervben rögzített úthálózati fejlesztések, az átkötő és elkerülő útszakaszok jelentősen hozzájárulhatnak a forgalom kedvezőbb elosztásához, a forgalmi eredetű terhelések csökkentéséhez a beépített területeken, de ezeken túlmenően az utak tisztán tartása is kiemelt jelentőségű. − a forgalmat-vonzó és generáló városi fejlesztések (pl. bevásárló központok, üzletházak) következtében a belterületi forgalom növekedésével is számolni kell, ami együtt jár a kibocsátás növekedésével is. Bár a járművek fajlagos emissziói kedvezőbbek a korábbi időszakokhoz viszonyítottan, az egyértelmű, hogy a közlekedési eredetű szén-monoxid és nitrogén-dioxid emelkedésével kell számolni az egyes útszakaszokon (pl. 1-es főút városi szakasza, Győri út, Köztársaság útja) és főként az útkereszteződésekben, a csúcsforgalmi időszakokban.

2.3.2 A levegőminőség alakulása Levegőminőség a mérőhálózati adatok alapján. A levegőminőség tér- és időbeni változásait a 2002-2007 közötti időszakban a város belterületén üzemeltetett mérőállomások adatai alapján lehet jellemezni. Ezek elhelyezkedését a 6. rajz szemlélteti. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében • a folyamatos működésű, automata mérőállomásokon (Ságvári u. 5. és Erdész u. 5-7.) a nitrogén-monoxid (NO), nitrogén-dioxid (NO2), nitrogén-oxidok (NOX), a kéndioxid (SO2), szén-monoxid (CO), ózon (O3), szálló por (PM10) és a BTEX (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok) vizsgálata történik meg. Az automata mérőállomásokon mért légszennyezők éves átlagos koncentrációit foglalja keretbe a II-11. táblázat. Megjegyzendő, hogy a két állomás adatai alapján nem

TOTAL

II-13



jellemezhető a város területén a levegőminőség alakulása; ehhez több mérőhely, állomás üzemeltetésére lenne szükség. • a manuális hálózaton (Regionális Immisszió Vizsgáló: RIV) a nitrogén-oxidok (NOX), a kén-dioxid (SO2) és az ülepedő por (ÜP) vizsgálatát végzik el. A RIV állomások mért adatainak éves átlagait a II-12. táblázat adja meg, míg a fűtési időszakra a II-13. táblázat, a nem fűtési félévre pedig a II-14. táblázat mutatja be. Az adatsorok alapján kitűnik, hogy a kibocsátások változását a légszennyező anyagok koncentrációi a mérőhelyek környezeti levegőjében jól követik. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy • a Bánhidai Erőmű leállítását és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállítását követően, 2005-től − az automata mérőállomások adatai szerint (II-11. táblázat) 3 • a kén-dioxid koncentrációi az előző években mért átlagértékek (30-17 µg/m ) 3 közel harmadára (9-7 µg/m ) csökkentek. • a nitrogén-oxidok a Ságvári úti konténernél a korábban mért átlagértékek (3826 µg/m3) kisebb mértékben mérséklődtek (26-19 µg/m3), míg az Erdész útinál 25-24 µg/m3 körüli átlagos koncentrációkat mértek 2006-2007 folyamán. • a szálló por (PM10) átlagos koncentrációinál a Ságvári úti mérőhelyen jószerével nem, míg az Erdész útinál kisebb mérséklődés figyelhető meg; a korábban mért 42-30 µg/m3 átlagértékről 26-24 µg/m3 értékre csökkent a levegő átlagos szálló por tartalma 2006-2007 évek folyamán. • az ózon (O3) átlagos koncentrációinak alakulására a Bánhidai Erőmű leállítása és a Fűtőerőmű gázüzemre való átállítása nem volt hatással; mindkét mérőhelyen a 2005-2006 folyamán 34-55 µg/m3 között mért átlagos koncentráció 7475 µg/m3 értékre növekedett 2007-ben . − a RIV állomásoknál is jól megfigyelhető a kén-dioxid és az ülepedő por jelentős, korábbiakban mért értékek felére-harmadára csökkenése, míg a nitrogén-oxidoknál - a csökkenést követően - 2007-ben magasabb, 34 µg/m3 átlagos koncentrációt mértek (II-12. táblázat, Szent István u. 21.). A fűtési és nem fűtési félévek adatait tanulmányozva (II-13. és II-14. táblázat) kitűnik, hogy jelentős eltérések nem adódtak a két időszak átlagértékei között a 2005 előtti években sem. Az is kitűnik, hogy az ülepedő por átlagos koncentrációja a nem fűtési félévben magasabb, ami a helyi környezeti tényezők jelentőségét emeli ki (pl. az utakon a porfelverődés hatása, az utak tisztántartása stb.). Az egyes hálózati pontokon mért adatokat elemezve a következők érdemelnek kiemelést: • Az átlagos évi koncentrációk minden légszennyezőnél a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüMFVM együttes rendelet 1. mellékletében megadott határértéken belül volt, noha ettől kisebb-nagyobb eltéréseket, esetenként határértéket elérő/meghaladó koncentrációkat is mértek az egyes mérőhelyeken. Ennek megfelelően Tatabánya levegőminősége az egyes komponensek alapján tiszta és megfelelő minősítésű volt a 2005-2007 közötti években. • A Bánhidai Erőmű leállítása és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállítása legjobban a kén-dioxid, kisebb mértékben az ülepedő por koncentrációinak alakulására/mérséklődésére hatott; a nitrogén-oxidok és a szálló por mért átlagos értékei alig észlelhetően változtak csak. Ez utóbbiak változásaira jelentős hatással vannak a méTOTAL

II-14



rőhelyek környezetének állapota, körülményei (pl. egyedi fűtés, járműforgalom, beépítettség stb.). Az Erdész út és a Ságvári út mellett elhelyezett automata állomások elsősorban a városi forgalom légszennyező hatásait érzékelik, amit a szén-monoxid, nitrogén-oxidok, ózon és szálló por koncentrációinak alakulása jelez. • a 2005 évet megelőző időszakokat jellemző kén-dioxid szennyezettség megszűnt. Napjainkra az ózon és a szálló por, valamint a forgalmi eredetű nitrogén-oxidok helyenként magasabb, esetenként a határértékeket is megközelítő/meghaladó koncentrációi jelentenek gondokat. A szálló por és ózon koncentrációinak alakulása. Tatabánya MJV Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Irodájának Környezetvédelmi Csoportja megbízásából a Bálint Analitika Kft. végzett 2008-ban vizsgálatokat az ózon és a szálló por koncentrációk közötti összefüggések feltárásához a város területén és környezetében. Ezt a Közgyűlés 99/2008. (IV. 2.) kgy. sz. határozata alapozta meg, amely a 2007-ben többször, és az elmúlt években jellemzően előforduló por és ózon határérték túllépések okainak, eredtének és jellemzőinek feltárása volt. A vizsgálatok keretében Tatabánya több pontján/területrészén mérték a környezeti levegő ózón és a szálló por (PM10) koncentrációt. Elvégezték a nitrogén-monoxid (NO), nitrogén-dioxid (NO2) és a nitrogén-oxidok (NOX) meghatározását is. Emellett a város 5 részén, helyszínenként 6 ponton por és talajmintákat is gyűjtöttek a szálló por eredetének meghatározásához. Az átlagmintákból fémvizsgálatokat végeztek. A vizsgálatok főbb eredményeit és megállapításait a II-5. melléklet tartalmazza. A tapasztalatok és megállapítások a következőkben foglalható össze: • A mért szálló por (PM10) koncentrációk és összetételi jellemzőik alapján megállapítható, hogy − az egyes pontokban vett szálló por minták összetétele - a PAH és a fémösszetételek alapján - a területről összegyűjtött talajminták összetételéhez hasonlítanak; kiugróan magas fémkomponenseket nem mértek, ami arra utal, hogy a városban nem üzemel jelentős porterhelést okozó légszennyező forrás. − a vizsgált PAH komponensek egymáshoz viszonyított aránya a talajban található PAH összetételre jellemzőek és nem a járműforgalomból származó koromhoz kötött PAH jellemzőit mutatják. − a zöldövezetben található TV torony és a Turul kilátó felé vezető úton (100-200 m magasságban) magasabb por koncentrációkat mértek, mint a város egyes helyein. − a Vereshegyi kőbánya környékén mérték a legmagasabb szálló por koncentrációkat, amely az itt zajló teherautó forgalommal függött össze. A bánya 300-400 m sugarú környezetében szemmel láthatók a felszínen a fehér porlerakodások, de a többi ponton vett szállópor mintában nem volt mérhető a kőbánya porösszetétele. − a gépkocsiforgalom porfelverésének hatása mérhető az Összekötő út–Bláthy O. út kereszteződésében és a Ságvári úton. − az ipari park területén összegyűjtött por fém és PAH összetétele a környezetében gyűjtött talaj összetételre hasonlít; az ipari parkot nagy területen szántóföld övezi. − Tatabányán a por PM10 szennyezettségnek két fő forrása van: a kőbánya és az ipari park. A kőbánya fedetlen részeiről - megfelelő szélirány és szélerősség esetén nagyobb mennyiségű por kerülhet a város légterébe. • A mért ózon koncentrációk alakulását vizsgálva a következők rögzíthetők: − A városban kisebb az ózonkoncentráció, mint a város körül magasabban elhelyez-

TOTAL

II-15



kedő dombokon. Éjszakai szélcsendben a domboldalakról magasabb ózonkoncentrációjú levegő érkezik a városba. Szeles időben ezt nem tapasztalták. − A regionális és meteorológiai hatások mellett a napközben kialakuló ózonkoncentrációk függenek a nitrogén-oxidok koncentrációitól; a magasabb nitrogénoxid koncentráció csökkenti az ózonkoncentráció értékét. Ez tapasztalható • a belváros forgalmasabb helyein (Ságvári út, Összekötő út–Bláthy O. kereszteződés), ahol a forgalomból származó NOX miatt alacsonyabb ózonkoncentrációk mérhetők. • a belváros területén, ahol a Fűtőerőmű NOX kibocsátása mérsékli az ózonkoncentrációkat. − A Ságvári úton elhelyezett konténernél a legnagyobb forgalmú terület szennyezettségét lehet nyomon követni (NOX, CO, por, PAH, CH). Az Erdész utcai konténer pedig egy átlagos lakótelepi környezetet jellemez, mely azonban nem tekinthető valódi háttérnek/referencia pontnak az összehasonlításoknál. A tisztább és alacsonyabb ózontartalmú levegő kialakulásával, fenntartásával összefüggő, lehetséges/célszerű beavatkozásoknál a következők tartandók szem előtt: • A város körüli domborzatokról, éjszaka, szélcsendes időszakban beáramló, magasabb ózon koncentrációjú levegő nem okoz határérték túllépéseket. Az éjszakai ózonbeáramlás a környéken lévő domborzat hatására keletkezik, ennek megakadályozására nincsen lehetőség. • Az ózonkoncentráció csökkentés csak regionális szinten valósítható meg, az ózon képződését elősegítő anyagok/légszennyezők (perkurzorok) kibocsátásainak mérséklésével. Ennek megfelelően Tatabányán elő kell segíteni az ipari létesítmények VOC és NOX kibocsátásának további csökkentését kell elősegíteni még akkor is, amikor az emisszió az előírt határérték alatt van. Hasonlóan lényeges a járműforgalom/közlekedés kibocsátásainak mérséklésére is (járműpark korszerűsítése, zöldhullámok és akadálymentes haladás biztosítása stb.). A Bálint Analitika Kft. az önkormányzat számára javaslatokat is megfogalmazott az ózon és szálló por (PM10) szennyezettség kezelésére; a célszerű/szükséges intézkedések, beavatkozások körét ugyancsak a II-5. melléklet tartalmazza. Biológiai légszennyezettség (pollenek). A környezeti levegő pollentartalma szorosan öszszefügg az allergiás eredetű légúti betegségek számával. Ezért a pollenek megjelenésének, levegőben mért számának nyomon követése az intézkedések megalapozásához, az allergizáló hatású gyomnövények irtásához elengedhetetlen. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatot működtet Tatabányán is; a pollencsapda a Polgármesteri Hivatal tetején üzemel 2005. április óta és a pollenek és külsőtéri penészgombák mérésére szolgál. Az adatok gyűjtése, elemzése és értékelése alapján polleninformációs szolgáltatást nyújt, és web oldalt üzemeltet (www.antsz.hu/oki/pollen). A 2005-2007. évek városi adatait a II-6. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat rendelkezik az allergének (parlagfű) visszaszorítására kidolgozott városi programmal. Az zöldterület-gazdálkodással, fenntartással összefüggő feladatokat a Kertészeti csoport szervezi, irányítja az elfogadott éves terveknek, költségvetési irányzatoknak megfelelően. A parlagfűvel potenciálisan veszélyeztetett területek kezelése rendszeresen megtörténik az allergének (parlagfű) visszaszorítására kidolgozott városi program alapján. TOTAL

II-16



Városrészenként lehatárolásra kerültek a veszélyeztetett és kezelendő (kaszálandó/nyírandó) területek (Kertváros 58,4 ha; Újváros 23,3 ha; Dózsakert 20,7 ha; Bánhida 31,1 ha; Alsógalla 21,6 ha; Óváros és Gál ltp. 17,6 ha; Felsőgalla 61 ha). Így összesen 233,6 ha városi terület rendszeres kezelését, mentesítését/nyírását végzik el a területrészekre meghatározott, évi 1-3 alkalommal, aminek köszönhetően a város nem tartozik a szenynyezett területek közé. Bűzterhelés. Tatabánya területén évek óta visszatérő gondot jelent a bűzterhelés, amely a szennyvíziszap szántóföldi elhelyezésével függ össze. A Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 2001. április 27-én kelt, 1414-4/2001. ikt. számú határozatában adott engedélyt az ÉDV Zrt.-nek a szennyvíziszap elhelyezésére, mezőgazdasági hasznosítására a Környe területén kijelölt táblákon. Ebben meghatározta a kihelyezés feltételeit és a szükséges vizsgálatok, ellenőrzések körét, módját is. Mindezek ellenére a szántóterületek víztelenített iszappal történő trágyázása rendszeres bűzpanaszokat okoz; ha a szél Környe felől fúj, a város belterületén jól érezhető, jellegzetes és erős szag/bűz észlelhető, amely a lakosság panaszáradatát indítja el. Jelentős bűzhatás éri a várost a Biopetrol Kft. telephelyéről déli szélirány esetén. A telephelyen történik meg a városi szennyvíztelepről származó iszap feldolgozása, előkészítése a rekultiválandó zagytér takarásához. A bűzterhelés helyeinek, potenciális forrásainak feltérképezésére 2008 júliusában tartott bejárás megállapításait a II-7. melléklet tartalmazza. A vizsgált helyek elhelyezkedését az Erőműi-tó, Erőműi lakótelep és Környe térségében a 7. rajz szemlélteti. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a bűzhatás megszüntetéséhez a szennyvíziszapok megfelelő kezelését, biológiai stabilizálását mindenképpen meg kell oldani.

2.4 Természet- és tájvédelem A környezet- és természetvédelem, valamint a tevékenységek, szolgáltatások, fejlesztések szempontjából lényeges terület- és környezethasználatok, fejlesztések szabályozási előírásainak körét 332/2004. (XII. 16.) kgy. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv rögzíti. Ennek kivonatát a II-1. melléklet tartalmazza, amely megadja • a fejlesztés és a rendezés alapelveit (1.2 fejezet); • a tájrendezés, tájvédelem előírásait, feladatait, (1.12 fejezet), ezen belül - többek kö-

zött - a táj- és természetvédelem, tájrehabilitáció követelményeit és a tervezett fejlesztéseket. Országos és helyi védettségű területek, értékek. Tatabánya összterületének 26,1%-a, azaz 2 383 ha élvez jelenleg védettséget a természeti és/vagy táji értékeinek köszönhetően. Az országos és helyi jelentőségű védett területek, értékek elhelyezkedését a 3. rajz mutatja be, amely egyben jelzi a tervezett bővítések helyét is. A 332/2004. (XII.16.) kgy. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv rögzíti a az országos és helyi jelentőségű védettségű területeket, értékeket; ezek főbb adatait a II-8. melléklet tartalmazza. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése a 36/2006. (VIII. 28.) számú rendeletében szabályozta a helyi jelentőségű, természetvédelmi területek és értékek körét és védelmét. A

TOTAL

II-17



rendelet 1. és 2. sz. mellélete tételesen megadja a területek, értékek adatait, jellemzőit; ezeket a II-9. melléklet tartalmazza. Mindezek ismeretében a következők rögzíthetők: • országos jelentőségű védettséget élvez a Gerecsei Tájvédelmi Körzet, amelynek Tatabánya közigazgatási területére eső része 853,5 ha-t foglal magába; ez a város összterületének 9,3%-át teszi ki. Az ex lege védett láp 20,5 ha területével együtt az öszszes országos védettségű terület 874 ha, amely az összterület 9,6%-át teszi ki. • a helyi jelentőségű védettség alá eső területek (Újvárosi Szanatórium, Síkvölgyi tölgyek, Jubileumi park, Május 1. park, Népház liget, Kálvária-hegy, Észak-Vértesi TT) összes nagysága 1509,3 ha, ami az összterület 16,5%-án biztosítja a természeti értékek védelmét. Ezen belül legnagyobb az Észak-Vértesi TT (1455,2 ha), ami önmagában is a város területének 15,9%-a. • a helyi védettségű természeti értékek a város területén a Három Tölgyfa, a Jegenye sori jegenyesor, a Platán téri platánfa és a Dózsa György úti selyemakác. A város további területekre (összesen 220,5 ha; 2,4%) kívánja kiterjeszteni a helyi védettséget, mégpedig − a Kompos-tóra és környezetére (57,8 ha); − a Vereshegyi eocén kőbánya egy részére (136,9 ha); − Csákányospusztára és környékére (25,8 ha). Ezekkel a tervezett bővítésekkel, fejlesztésekkel a város területének 28,6%-ára terjedhet ki a védelem, ami az országos átlagot (16%; KSH 2006) jóval meghaladja. Ez jól jelzi, hogy a város kiemelt figyelmet szentel a természeti értékek, területek védelmének. Natura 2000 területek. Az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területeket a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet határozza meg. Ez az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, kijelölt területeken előforduló, kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, a vadon élő növény- és állatfajok élőhelyének megőrzéséhez és a biológiai sokféleség fenntartásához, megőrzéséhez szükséges szabályokat határozza meg. Ezek figyelembe vételével a 45/2006. (XII. 8.) miniszteri rendelet 1. sz. melléklete adja meg a madárvédelmi területek, a 3. sz. melléklete pedig a kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek helyét. A rendelet 5. és 7. sz. melléklete sorolja fel a területek helyrajzi számait településenként; ennek alapján a Tatabánya közigazgatási területére a helyrajzi számokat a II-10. melléklet tartalmazza. A Natura 2000 területek határait a 4. rajz mutatja be, szemléltetve a madárvédelmi és különleges természetmegőrzési területek átfedéseit is. Eszerint a kijelölt különleges madárvédelmi terület 2 806 ha, míg a különleges természetvédelmi terület 1 707 ha kiterjedésű. A területi átfedéseket figyelembe véve, a Natura 2000 védettségek 2 913 ha területet érintenek, ami a város közigazgatási területének 31,9%-át teszi ki. Vértesi Natúrpark. A Natúrparkot 17 település, köztük Tatabánya alakította meg 2005. október 27-én és működteti közalapítvány formájában. Összes területe 35 837 ha, amelynek 68%-a természetvédelmi oltalom alatt áll; Tatabánya közigazgatási területéből 1 769 ha kiterjedésű rész tartozik a parkhoz. Ezek helyét, kiterjedését a 4. rajz szemlélteti, míg az érintett tatabányai területek helyrajzi számait a II-11. melléklet adja meg. TOTAL

II-18



A Natúrpark létrehozásának, működtetésének célja: a természeti és kulturális értékek megőrzése; a térség földrajzi adottságaiból és érzékenységéből adódó gazdasági hátrányok, korlátozások kompenzálása (pl. a mezőgazdasági tevékenységeknél) és előnnyé változtatása; a foglalkoztatási lehetőségek bővítése és hozzájárulás a gazdasági élet fellendítéséhez, a helyi lakosság megélhetéséhez. Az országos ökológiai hálózat övezete. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény lehatárolta az országos ökológiai hálózat övezeteit (magterületek és ökológiai folyosó övezetei). Az ökológiai hálózat a természetvédelmi szempontból jelentősebb természetközeli állapotokat tükröző területeket köti össze és a területek között a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosítja. A városterületére eső részeket az 5. rajz szemlélteti. A nyílt karszt területei. A 8002/2005 (MK 138.) KvVM tájékoztató közzé tette a nyílt karszt területnek minősülő területrészek jegyzékét. Ezek határait és elhelyezkedését a város közigazgatási területén belül ugyancsak az 5. rajz adja meg. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 19.§ (3) bekezdése alapján tilos a nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása.

2.5 A hulladékgazdálkodás rendszere A város területén keletkező kommunális és ipari, veszélyes és nem veszélyes szilárd, folyékony és iszapszerű hulladékok gyűjtésének, kezelésének, hasznosításának átfogó vizsgálata alapján a következők rögzíthetők: Üzemeltetési/szabályozási háttér. A város önkormányzata a 16/2005. (III. 31.) Kgy. sz. határozattal elfogadta a 2004-2008. közötti időszakra szóló hulladékgazdasági tervet (Tatabánya MJ Város helyi hulladékgazdálkodási terve 2004-2008). Ennek kidolgozásában közreműködött az RWE Umwelt Tatabánya Rt. (2005-től AVE Tatabánya Zrt.) is. A hulladékgazdálkodási terv meghatározza a gyűjtött, kezelt, hasznosított és lerakott hulladékok fajtáit, eredetüket, mennyiségeiket és a tervezett/szükséges intézkedések körét, jellegét és a végrehajtásának sorrendjét és határidejét is. A tapasztalatokra és adatokra, információkra alapozva a terv felülvizsgálata szükséges és ez 2009 folyamán történhet meg. A város területén működő vállalkozások közül önálló Hulladékgazdálkodási Tervvel a következő cégek rendelkeznek: − Grabofloor Padlógyártó Kft., Vigadó u. 1. (2004) − Vértes Volán Zrt., Csaba u. 19. (2004) − Vértesi Erőmű Zrt., Környei út 38. (2004) − Palatin Kft., Tarján, Kossuth tér 1. (2004) − Gallavit Kft., Alugyári út 1. (2004) − Postaautó Duna Zrt. Fő tér 6. (2004) − Reckitt Benckiser Magyarország Kft., Fatelepi út 18. (2004) − Coloplast Kft., Búzavirág út 5. (2008) − Grundfos Magyarország Gyártó Kft.. (2008)

TOTAL

II-19


− − − − −


Dialcont Műszaki és Kereskedelmi Kft., Fő út 1/a. (2008) Tatabánya 1 Posta, Fő tér 30 (2008) Magyar Közút Kht, Kom.-Eszt. Megyei Igazgatósága, Táncsics M. u. 1/c. (2008) Geotech Tervező, Kivitelező és Kereskedelmi Kft., Réti út 166. (2008) Impreglon Kft., Búzavirág út 16. (2008)

Ezek a tervek elősegítik a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenységek áttekinthetőségét és tervezettségének, megvalósításának/szabályozottságának ellenőrizhetőségét, nyomon követését. 2004. évben 84 település önkormányzatának részvételével létrejött a Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek gesztora Tatabánya MJ Város Önkormányzata. A kidolgozott és benyújtott pályázat (KEOP 1.1.1. „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése”) a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Program megvalósítására célul tűzi ki többek között − a szelektív hulladékgyűjtés teljessé tételét (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok telepítése, felszerelése és üzembe helyezése); − az EU előírásoknak megfelelő eszközök, berendezések beszerzését, üzemeltetését (edényzet, gyűjtő és szállító célgépek stb.); − átrakó állomások létesítését, üzemeltetését; − komposztáló telepek létesítését, üzembe helyezését; − az építési törmelékek feldolgozását, az újrahasznosítás létesítményeinek telepítését; − hulladékválogató létesítmények telepítését; − hulladékhasznosító berendezések, feldolgozók létesítését, telepítését; − a hulladéklerakók (bicskei és tatabányai) bővítését, korszerűsítését; − a régi lerakók rekultivációját és az illegális lerakók felszámolását; − a szennyvíziszap kezelésének megoldását, biogáz üzem létesítését; − a rendszer üzemeltetéséhez szükséges monitoring kiépítését, üzemeltetését. A pályázat elfogadását követően a korszerű rendszer kiépítése mintegy 44 mrd Ft összeget és uniós forrásokat igényel. A már nem működő hulladéklerakók rekultivációjára kiírt korábbi pályázaton az előkészítő munkákra (tervezés, hatástanulmányok készítése stb.) a társulás mintegy 164 millió forintos támogatást nyert el. A második ütemben a hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításának európai uniós támogatására (11,2 mrd Ft) pályázik. A Tatabányán megvalósítandó beruházások (gépi hulladékválogató, komposztáló, mechanikai hulladékkezelő létesítmény, lerakó-bővítés) tervezett összege 3 mrd Ft. Ezeken túlmenően a társulás kiemelten kezeli a természeti erőforrásokkal való takarékoskodást, a településeken képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a keletkező hulladék hasznosítását és/vagy környezetkímélő ártalmatlanítását. Ezek figyelembe vételével a hulladékgazdálkodási rendszer további fejlesztését a Duna- Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszeren keresztül tervezi megvalósítani a város 2007-2012 között. A keletkező hulladékok kezelése. A város területén keletkező, különböző eredetű és jellegű (kommunális, ipari, veszélyes és nem veszélyes, inert; szilárd, folyékony és iszapszerű) hulladékok gyűjtése és kezelése lényegében biztonságosan megoldott és szervezett. Ennek megfelelően az egyes hulladékféleségek kezelése a következőkkel jellemezhető:

TOTAL

II-20



• A települési szilárd hulladékok rendszeres gyűjtését, szállítását a város területén az

•

•

•

•

AVE Tatabánya Zrt. (2005-ig mint RWE Umwelt Tatabánya Rt.) végzi, meghatározott és ütemezett program szerint. Egyben üzemelteti a Tatabányai Regionális Hulladéklerakót is, amely 1998 óta üzemel és az I. ütemben 700 em3 hulladék fogadására, elhelyezésére épült ki. A 2002-2007 között lerakott hulladékok évi mennyiségeit adja meg a II-15. táblázat, míg az összetételi arányokat a II-16. táblázat mutatja be (2000. és 2006. év), jelezve a műanyagok, a papír és az építési törmelékek, föld részarányának növekedését a hulladékokban. A Tatabányai Regionális Hulladéklerakó az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott, H-11024-9/2004. számú egységes környezethasználati engedély alapján üzemel. Itt a következő hulladékkezelési, ártalmatlanítási, hasznosítási tevékenységeket végzik az Üzemeltetési Utasítás előírásainak megfelelően: − A települési szilárd hulladékok végleges lerakással történő ártalmatlanítása (D5 jelű ártalmatlanítási művelet); a lerakható nem veszélyes szilárd hulladék éves mennyisége 80 000 tonna. A hulladéklerakó szigetelt aljzatú, csurgalékvíz-gyűjtő drénrendszerrel és biogázkinyerő rendszerrel ellátott depóniatér, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítményekkel. − A komposztálható, nem veszélyes hulladékok hasznosítása (R3 jelű, biohulladék komposztálási művelet); az éves kezelhető mennyiség 2 500 tonna. A komposztáló terület 1 600 m2, ahol a telepre beszállított zöld hulladékok komposztálását végzik. − A hasznosítható hulladékok kiválogatása, a szelektíven gyűjtött hulladékok bálázása a hulladékhasznosító épületben; az éves kezelhető mennyiség 5 000 tonna. − Inert hulladékok lerakása, felhasználása a depónia takarására, a telepen belüli utak építésére, területkiegyenlítésre (R5 jelű hasznosítási művelet); az éves kezelhető mennyiség 20 000 tonna. − Az olajos hulladékok és biológiailag bontható hulladékok együttkezelése a települési szilárd hulladékokkal; kezelhető éves mennyiség 3 700 tonna. Az illegális szemétlerakás megszüntetése, felszámolása folyamatosan és évek óta zajlik a köztisztasági tevékenység részeként, a Kertészeti csoport szervezésében, irányításával. A többnyire belterületi-külterületi határ közeli összekötő utak mellett gyakran illegális szemétlerakók alakulnak ki. Az évről-évre változó, folyamatosan keletkező illegális lerakások felszámolására az önkormányzat évente több milliós összegeket irányoz elő és használ fel. A települési folyékony hulladékok fogadását, kezelését a Szent György-pusztán 1991 óta üzemelő és 100 m3/nap szippantott szennyvíziszap fogadását lehetővé tévő telep biztosítja. A város zárt vagy szikkasztó rendszerű szennyvízgyűjtőinek, tárolóinak időnkénti szippantását követően ide szállított szennyvíz/szennyvíziszap a Regionális Szennyvíztisztítóból származó szennyvíziszappal együtt kerül a kezelésre (víztelenítés, pihentetés), mezőgazdasági elhelyezésre, hasznosításra a Környe közigazgatási területén kijelölt táblákon. A termelési és veszélyes hulladékok keletkező és kezelt mennyiségei és összetételi jellemzői az ÉD-KTVF adatai alapján követhetők nyomon. A 2004-2007 közötti éves adatokat áttekintve látható, hogy a keletkező A keletkező hulladékok jellemzőit

TOTAL

II-21



adja meg a II-17. táblázat, amelyből látható, hogy a mennyiségek évről-évre jelentősen változnak (1 000-1 864 t/év), a termelési/gazdasági változások függvényeként. A különböző eredetű (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások ...) és halmazállapotú (szilárd, iszapszerű vagy folyékony) termelési és veszélyes hulladékok környezeti szempontból biztonságos kezelése (gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás, lerakás, hasznosítás) a termelőt terhelő feladat, amelyet a környezetvédelmi hatóság ellenőriz és - hiányosság esetén - szankcionál. A kezelt, hasznosított hulladékok körét, mennyiségeit a II-18. táblázat foglalja keretbe a 2004-2007 közötti időszakra. Látható, hogy a kezelt hulladékok mennyisége széles határok, 100-10 000 t/év nagyságrend között változik a szennyvíztisztításból származó iszapok nélkül, amelyek 44-82 et/év közötti mennyiséget tesznek ki.

2.6 A környezeti zajhelyzet Tatabányán a zajforrások változatosak: az ipari, szolgáltató létesítmények mellett a közlekedési eredetű zajok és a szórakozóhelyek zajkibocsátásai adnak lakossági panaszokra okot a források környezetében. A koncentráltabban jelentkező ipari/üzemi zajkibocsátások a lakosság kisebb részét, a zajforrások jól behatárolható környezetét érintik és általában hatósági kötelezéssel, megfelelő műszaki megoldással megoldhatók. Ugyanakkor a forgalmas utak, a vasút és vasúti pályaudvarok környezetében élők bizonyos beletörődéssel viselik a zajterheléseket. A város önkormányzata rendelettel szabályozta a helyi zaj és rezgés elleni védelem szabályait 2 , rögzítve az egyes városi területrészekre kiterjedő védelmi övezeteket és az ezekhez tartozó zajhatárértékeket is. Ennek megfelelően a területhasználati módokkal, beépítettséggel összefüggő védelmi övezeteket a 8. rajz szemléleti a hatályos önkormányzati zajrendelet alapján. A város zajviszonyai jól feltártak és az önkormányzat tanulmányok, tervek sorát dolgoztatta ki a felmerült problémák megoldására. Az elmúlt évek vizsgálatai, a zajpanaszainak kivizsgálása (önkormányzat, ÁNTSZ, ÉD-KTVF) alapján megállapítható, hogy a fő zajterhelést a várost átszelő, nagy forgalmú közutak (M1 autópálya és 1. sz. főút) és a vasút (Budapest-Hegyeshalom) okozza. A Bánhidai Erőmű leállításával (2004) egy jelentősen terhelő üzemi zajforrás is megszűnt. Az M1 autópálya menti területek zajviszonyai. A Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) elvégezte az M1 Autópálya stratégiai zajtérképezését és elkészítette az intézkedési tervét, a 80/2004 (X.20.) Korm rendelet, 25/2004(XII.20.) KvVM rendelet és 8002/2005. (V. 24.) számú GKM miniszteri közlemény szerint 3 . Ebben a tatabányai szakaszra is vizsgálták • az érintettséget (Lden mutató), amely megadja azon személyek becsült teljes számát (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb hom2

3

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 22/2000. (V.18.) sz., 29/1999. (IX.23.) sz. és 23/1996. (VI.13.) sz. rendeletekkel módosított 4/1993. (III.4.) sz. rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól KTI: Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv. M1 Autópálya. 2008

TOTAL

II-22



lokzatot érő zajterhelés az 55-59, 60-64, 65-69, 70-74, >75 dB sávok valamelyikébe esik. • az érintettséget az éjszakai időszakra (Léjjel mutató) és a csendes homlokzat és fokozott zajszigetelés (Lden mutató) melletti viszonyokra. • a konfliktussal leginkább terhelt területeket, ahol a stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelésű területek (a beépítettségtől és a terepviszonyoktól is függően) az út mintegy 50-250 m sugarú környezetében helyezkednek el. Számos helyen épült zajárnyékoló létesítmény, ami kedvezően befolyásolja az érintettséget a kritikus helyeken. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy • a tatabányai a leginkább terhelt útszakaszok közé sorolható (Újváros és az autópályától északra fekvő üdülőterület), ahol a zajszint meghaladja az 55 dB értéket. A tatabányai szakaszon 2 iskola (az Üzleti Tudományok Főiskolája Tatabánya Stúdium tér 1. és a Kereskedelmi Szakközépiskola Tatabánya Koós Károly út 17.) és 1 óvoda érintett (Gyermekkert óvoda Tatabánya Mártírok útja 57.). • a város 57+000 – 60+500 szelvények közötti szakaszán az épületek homlokzati zajterhelése 0-10 dB közötti értékkel haladja meg a 73 dB zajszintet és a 63 dB stratégiai küszöbértéket (Lden) az út mindkét oldalán. A zajcsökkentési intézkedések körében megadják • a területhasználat-tervezés irányelveit, a zajvédelem miatt szükséges védőtávolságokat a szabályozási szélesség figyelembe vételéhez a lakóterületi 65/55 dB és az üdülőterületi 60/50 dB nappali/éjszakai határértékek betarthatóságához. • a zajcsökkentési intézkedéseket − az 5 éves időszakra: passzív védelem a stratégiai zajtérképezés során elkészített konfliktustérkép szerinti épületeknél (>10 dB stratégiai küszöbérték túllépés homlokzatnál), az útszakasz felé eső nyílászárók cseréjével (érintett 20 fő, költség 0,9 mFt); − hosszú távra: • zajvédőfal létesítése az autópálya 57+100 és 59+900 km szelvények közötti szakaszának baloldalán, valamint az 57+100 – 59+400 és 59+683 – 60+500 km szelvények között a jobboldalon, 3 m magassággal (érintett 880 fő, költség 440 mFt); • passzív védelem az útszakasz felé eső nyílászárók cseréjével a stratégiai zajtérképezés során elkészített konfliktustérkép szerinti épületeknél, a 0-10 dB stratégiai küszöbérték túllépéssel érintett homlokzatoknál (érintett 920 fő, költség 26,1 mFt). Az M1 autópálya mentén kiépített zajvédő falak főbb adatait a II-19. táblázat adja meg. Ez alapján kitűnik, hogy mindeddig az autópálya baloldali, város felé eső oldalán 1 603 fm, a jobb oldali, hegy felőli részén pedig 280 fm fal kiépítése történt meg. Az utak és a vasút menti területek zajviszonyai. A város területén több ponton tájékoztató zajmérés történt a közúti és a vasút forgalom zajterheléseinek ellenőrzésére, a környezetvédelmi program megalapozásához. A zajvizsgálati helyeket a 9. rajz szemlélteti, amely megadja a város átnézeti térképét és a mérések részletesebb helyszínét is. A zajvizsgálati

TOTAL

II-23



jegyzőkönyvek alapján a mérési eredmények összegezését a II-20. táblázat tartalmazza. Ez alapján látható, hogy • a közúti zajnál a legnagyobb mért értékek − a Z-1 (Mártirok u. 50.), Z-7 (Összekötő út a TESCO előtt); Z-8 (Győri út az INTERSPAR előtt) és Z-9 (a Polgármestrei Hivatalnál) pontokon a határértékeken (nappali és éjszakai) belüliek voltak, így a mérési időtartam (8 óra) átlaga is ezeken belül maradt, így a zajszintek megfelelőknek minősíthetők. − a Z-2 (Mártirok u. 70. mögött) ponton nappal meghaladta (69,5 dB), míg a Z-3 (Mártirok u. 70.; SZÜV mellett) ponton megközelítette/elérte a nappali és éjszakai határértékeket. A közúti zajszintek tájékoztató/ellenőrző vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált útszakaszoknál a zajterhelések megfelelnek a határértékeknek, amelyek a kialakult forgalmi viszonyoknál irányadó értékekként veendők figyelembe. • a vasúti zajnál a legnagyobb mért értékek − a Z-4 (Sárberek, Fellner Jakab Szakiskola mögött) és a Z-6 (Erőműi Ltp.; Verseny u. 25. mögött) mérőhelyeken meghaladta a nappali, és jóval meghaladta az éjszakai határértékeket a szerelvények elhaladásakor, azonban az integrált zajterhelés a határértékeken belül maradtak. − a Z-6 mérőhelyen (Erőműi Ltp.; Orgonasor 11.) a vasúti zajszintek jóval a határértékeken belül maradtak, amit a távolság és az épületek árnyékoló hatása magyaráz. A vasúti zajszintek tájékoztató/ellenőrző vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált vasúti szakaszok mentén az integrált zajterhelések megfelelnek a határértékeknek is, bár a szerelvények elhaladásakor meghaladják azt. Zajcsökkentő beruházások, beavatkozások. A város területén korábban felmerült/fennálló konfliktusok, lakossági panaszok kivizsgálására készült helyzetfelmérések, értékelések alapján 2002-2007 között megtörtént • a Sárberki lakótelepen tervezett zajvédelmi fal megépítése; • az 1. sz. főközlekedési út mellett, a főútvonal Komárom úti oldala mentén, Újváros végén az 1 200 fm zajárnyékoló fal felépítése (2005). • az autóbusz-pályaudvar áthelyezése a Vértes Center részeként, a Győri út-Mozdony utca közötti területre. Ezzel megszűnt egy jelentős terhelő forrás a Győri út Tata felé kivezető szakasza végén. Emellett az Otthon utcában működő üvegtörő üzem rendszeres lakossági panaszok forrása, ezért kitelepítése szükséges. A tevékenység jellegéhez megfelelő területfelhasználás a Dubnik völgyi hulladékkezelő, lerakó területén vagy környezetében kereshető/található.

2.7 A települési/épített környezet állapota A városban és közvetlen környezetében élők életminőségét a települési környezet minősége, az ellátottság színvonala jelentősen befolyásolja. A települési/épített környezet vizsgálata kapcsán a következők érdemelnek kiemelést:

TOTAL

II-24



• A környezetterheléssel járó tevékenységek (ipar, szolgáltatások) és a lakófunkciók

•

•

•

•

•

•

•

elkülönültsége vegyes képet mutat; kedvező hogy 2005-től az egyik legjelentősebb, a várostestbe ékelődött terhelő forrás, a Bánhidai Erőmű leállítása megtörtént. Azonban a létesítmény további, energetikai célú hasznosítását keresi a Bánhidai Erőmű Kft. vezetése. Az ÁNTSZ korábbi közlése szerint a lakossági panaszbejelentések legnagyobb része az állattartással, szeméttárolással, guberálókkal és szennyvízkezelésekkel kapcsolatosak. A környei földterületek történő és a Biopetrol Kft. telephelyén folyó szennyvíziszap elhelyezés, kezelés a városban rendszeres bűzpanaszokat okoz a déli irányból fújó szelek esetén. A roncsolt és még rendezetlen felszínek/területek, felhagyott telephelyek és a lakókörnyezetben végzett ipari, szolgáltatói, állattartási tevékenység (autószerelő, kőfaragó, betonkeverő, nagyszámú állattartás) igényli a helyi szabályozást és ellenőrzést. Kedvező, hogy a közművek (víz, szennyvíz, csapadékcsatorna, földgáz ...) városi ellátó hálózatai lényegében kiépültek, így az ellátottság a bekötésekkel csaknem teljessé tehető (pl. lakások közcsatornára kötése). Az önkormányzat támogatta a lakások közcsatorna hálózatra történő bekötését, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítását. Bár jelentős nagyságú zöldterület, közterület rendszeres tisztítása, gondozása történik meg, a településtisztaság megfelelő szinten való fenntartása állandó gondként és feladatként jelenik meg az önkormányzat tevékenységében. Itt is az önkormányzat mindenkori gazdasági lehetőségei határozzák meg a rendszeresen tisztított, gondozott területek, utak nagyságát, és a város kidolgozott parlagfű-mentesítésének programjának végrehajtását is. A város zöldfelületi rendszerét a klíma alakításában, javításában szerepet játszó, biológiailag aktív zöldterületek, bel- és külterületi erdők és a lakó-, intézmény- és iparterületek telkein belüli, növényzettel fedett területrészek képezik. Ide tartoznak a meglévő és városfejlesztéssel összefüggésben tervezett, kialakítandó területek, amelyeket a rendezési terv szabályozási tervének kell rögzítenie. Megvalósításuk környezeti/környezetvédelmi és környezet-egészségügyi szempontokból is fokozott jelentőségű, mivel a beépítések harmonizálásához, a városi komfort és klíma, valamint lakossági közérzet és a környezeti minőség, állapot javításához járulnak hozzá. A város átszellőzésének fenntartása és kedvező alakítása a légszennyezettség miatt lényeges szempont a fejlesztések/beavatkozások tervezésénél, megvalósításánál. A Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállításával nagyságrendekkel csökkent a kibocsátások és a légszennyezők mennyisége, összetételi aránya. Ugyanakkor előtérbe került a járműforgalom terhelő hatása, valamint az ózon és a szálló por (PM10) magasabb koncentrációinak kialakulása a város egyes területein. A közlekedésfejlesztés részeként megvalósult útépítések (átkötések, elkerülő szakaszok) jelentősen javították a forgalmi és környezeti viszonyokat. Emellett − a városi kerékpárút-hálózat elkészült terveknek megfelelő kialakítása, bővítése (pl. a tatai kerékpárút megépítése ) a közlekedésfejlesztés szerves részét képezi. − a tömegközlekedés fejlesztése érdekében megtörtént az autóbusz-pályaudvar áthelyezése (Mozdony u.). Emellett az önkormányzat támogatta/támogatja a Vértes Volán Zrt. városi tömegközlekedésben résztvevő Ikarus buszainak motorcseréjét is, hogy azok megfeleljenek az EU előírásoknak. A korábban megkezdett azbesztmentesítési programot az önkormányzat folytatja;

TOTAL

II-25



2006-ban azbesztmentesítési mintaprojektet indított az épületek szigetelőanyagaként beépített azbeszt eltávolítására. Első lépésben (2006-2007) a Bánhidai lakótelep azbesztmentesítése történt meg, majd a tervek szerint folytatódik a sárberki és a dózsakerti iparosított technológiával készült és panelos épületek felújításával. • A roncsolt, felhagyott és rekultiválást igénylő területrészek elhelyezkedését a város területén a 2. rajz, míg fő jellemzőiket, tervezett hasznosításukat a II-21. táblázat foglalja keretbe. A sokszor évek óta elhúzódó megvalósítás itt is a gazdasági lehetőségekkel (támogatások, pályázatok) függ össze és kiterjedt területek rekultivációja, tájrendezése maradt el, húzódik el. A Vértesi Erőmű Zrt. rekultivációs kötelezettségeit a II-12. melléklet részletezi, megadva az érintett területek nagyságát, helyrajzi számai, az engedélyek és tervek szerinti megvalósítás határidejét. Látható, hogy a volt V/C külfejtés és a Bánhidai Erőmű „új” zagytérének rekultivációját az engedélyezett tervek alapján 2010-ben kívánja befejezni a VÉRT, míg a volt XV/B aknai meddőhányó és lejtősakna udvar rekultivációjához még nincsenek meg a tervek és a határidő sem. • A települési/épített környezet minőségének, állapotának alakulásával is közvetlenül vagy közvetve összefügg, hogy az önkormányzat megalkotta és elfogadta a szmogriadó intézkedési tervét, a hőség- és UV riadó tervét, a városi klímastratégia tervét és a környezeti nevelés, oktatás 5 éves programját. • A településrendezés, fejlesztés érdekében − kidolgozásra (VÁTI) és a 332/2004. (XII. 16.) kgy. sz. határozattal elfogadásra került Tatabánya településszerkezeti terve. Ez rögzíti a beépítésre szánt és nem szánt területeket, ezeken belül a meglévő és tervezett területhasználatokat, a környezet- és természetvédelem, a zöldterület fejlesztés területi összefüggéseit is; − a folyó tervezési munkák során folyik a helyi építési szabályzat (HÉSZ) kidolgozása, amely meghatározza a területfelhasználások módját, feltételeit. Ebben szabályozásra kerülnek a környezet- és természetvédelmi szempontból fontos, meghatározó kérdések is, amelyek alapvetően befolyásolhatják a települési/épített környezet minőségének, állapotának alakulását. Ezért a szabályozási terv kialakítása, közgyűlési elfogadtatása kiemelt jelentőségű a város fejlesztésének, fenntartásának biztosításához. A fejlesztéseknél, területfelhasználásoknál figyelembe veendő védőterületeket, védőtávolságokat, alábányászottság területét a 10. rajz adja meg.

2.8 A radioaktív sugárzás jellemzői A felhagyott, feltöltött, rekultivált területek hasznosításánál, a rendezési tervben előirányzott területhasználatoknál igen lényeges ismerni a sugárzási viszonyokat is. Ezért Tatabánya területén több helyen tájékoztató jellegű gammadózis teljesítménymérés történt a Környezetvédelmi Program intézkedéseinek megalapozására. A 2008. október 17-25. között 14 helyen elvégzett mérések áttekintő térképét és a mérőpontok részletesebb környezetét a 11. rajz adja meg. A vizsgálatok indokai. A helyszínek kiválasztásánál fő szempont volt a salakkal, pernyével feltöltött, rekultivációra és/vagy városi célú hasznosításra kijelölt területrészeknek az elTOTAL

II-26



lenőrzése, amelyeknél a 2001-2008 közötti időszakban nem történt változás (rekultiváció, beépítés stb.). A 2005 előtti időszakban a VÉRT évente 200-250 et nagyságrendű salakot, pernyét helyezett el a város területén üzemeltetett zagyterein, lerakóin. Ezért ezeken a területeken a méréseket az indokolja, hogy 238 226 • a tatabányai szenekben található természetes radioaktív izotópok ( U, Ra, 232Th 40 és leányelemeik, K) a tüzelést követően visszamaradó salakban, pernyében feldúsulnak. Emiatt a tatabányai salakok és pernyék építési anyagként történő hasznosítását a 26/1960 és a 46/1969 számú ÉVM közleménye megtiltotta, felhasználását korlátozta. • az épületeknél a talajból, természetes körülményeknél is szivárgó radon feldúsulhat a helyiségekben és megnövelheti a rák kialakulásának kockázatát a tartósan itt tartózkodóknál. Kedvező, hogy a tatabányai salakok, pernyék radon kibocsátása (emanációja) alacsony, ami a korábbi tüzeléstechnikával is összefügg. Ezért a feltöltött területek hasznosításánál, beépítésénél a radon nem igényel műszaki beavatkozást, és nem tekintendő kizáró tényezőnek. A figyelembe veendő, irányadó értékek. A tájékoztató vizsgálatok eredményeinek értékelésekor irányadóként veendő figyelembe, hogy • a város területén, a felszínen mérhető gamma dózisteljesítmény 100-120 nGy/h, ami a világ több pontján mért adatok alapján világátlagnak minősíthető 80 nGy/h értéket jóval meghaladja. Megjegyzendő, hogy a világon sok helyen ennek többszörösét is meghaladja a természetes eredetű sugárzás, de ezeken az elvileg magas kockázatú helyeken is élnek emberek különösebb gond nélkül. • az épületeknél az elfogadható gamma dózisteljesítmény 200 nGy/h az új építésű, míg 400 nGy/h a régebbi, meglévő épületeknél; Magyarországon 400 nGy/h a korlát. Az ennél magasabb sugárzású helyeken is rendelkezésre állnak azok a műszaki, üzemeltetési módszerek, amelyek lehetővé teszik a biztonságos építést, használatot, gondos tervezés és létesítés esetén. A vizsgálatok eredményei. A 14 helyszínen mért gamma dózisteljesítmény értékeit foglalja keretbe a II-22. táblázat. Ezek ismeretében a következők állapíthatók meg: • A felszínen mért gamma dózisteljesítmény tág határok (73-1390 nGy/h) között változnak, a vizsgált terület jellegétől (pl. hulladéklerakó, zagytér, meddőhányó stb.) és fedettségétől (takart, rekultivált vagy rendezetlen/takaratlan). • A rendezett, takart felszíneknél; az S-1, S-3, S-4, S-6, S-7, S-9, S10 és S-13 pontokon 73-99 nGy/h a mért érték, ami a tatabányai átlag alatti/közeli érték. Ezek a területek nem igényelnek további beavatkozást, azonban a beépítéseknél figyelembe kell venni a sugárzási viszonyokat is (pl. alapozás, mélyszintek kialakítása stb.) függően. • A tartalék hulladéklerakón (S-2 mérőhely; 154 nGy/h), a volt márgabányai zagytér rendezetlen területén (S-5; 163 nGy/h) és a Bánhidai erőmű "új" zagyterén (S-12; 185 nGy/h) a sugárzás meghaladja a városi átlagot, ezért a hasznosításnál a sugárzási viszonyokra is figyelemmel kell eljárni (legalább 30 cm földtakarás, épületek tervezése, kivitelezése). • Beavatkozás szükséges már a hasznosítás megelőzően is, így − a Fűtőerőmű megbontott, régi zagyterén (S-8; 403 nGy/h); itt a rézsűt lankásítani kell, majd földdel kell takarni, min. 50 cm vastagságban. − a megszűnt salakbánya rendezetlen területén (S-11; 1 390 nGy/h); itt a területet TOTAL

II-27



(kb. 1 ha) inert anyaggal kell feltölteni, úgy, hogy a salaktömbök felett legalább egy méter földtakarás legyen. • A Biopetrol Kft. rendezetlen telephelyén (S-14; 278 nGy/h) a földszerű anyaggal történő takarás folyamatosan történik.

2.9 Környezet-egészségügyi helyzet A népesség egészségi állapotát alapvetően a mortalitási (halálozási) és a morbiditási (megbetegedési) viszonyokkal lehet jellemezni. Tatabánya népességének 2002-2007 közötti változását vizsgálva összességében megállapítható, hogy az élveszületések és halálozások a megyei és országos viszonyokhoz hasonló fogyási tendenciát mutatnak. Míg 1990-ben az élveszületések száma meghaladta a halálozást, ezt követően fokozatos csökkenés figyelhető meg, és a természetes fogyás 1998-ban -236, 2006-ban pedig -254. Ennek, valamint a városból való elvándorlásnak a hatásaként a lakónépesség 73 854-ről (1990) fokozatosan csökkent 72 054-re (1998), majd 2006-ra 70 541 főre. Az ÁNTSZ Tatabányai, Tatai és Oroszlányi Kistérségi Intézetének adatszolgáltatása alapján (2008) a következők érdemelnek figyelmet: • A lakosság egészségi állapotának romlásáért felelős tényezők: az életmód (43%), a genetikai adottságok (27%), a környezet (12%), az egészségügy (10%) és egyéb tényező (8%). • A betegségek előfordulásának gyakoriságát a 2007-ben a házi gyermekorvosokhoz bejelentkezettek adatai alapján a II-23. táblázat, míg felnőtteknél a II-24. táblázat foglalja keretbe. 4 • A megyében a vezető halálokok sorrendje a 2003. évi adatok alapján, mindkét nemnél a következő: − keringési rendszer betegségei − rosszindulatú daganatok − emésztőrendszer betegségei − morbiditás és mortalitás külső okai − légzőrendszer betegségei. • A vezető halálokok miatti mortalitás standardizált értékeit Tatabányára és a 2005. évre a II-25. táblázat tartalmazza. Ezeket a régiós és országos adatokkal is összehasonlítva kiemelendő, hogy − az emésztőrendszer betegségei, ischaemiás szívbetegségek, krónikus májbetegségek, májzsugor miatti halálozás mindkét nemben a régiós és az országos érték felett volt; − a vastagbél, végbél rosszindulatú daganatai miatti halálozás a férfiaknál, az emlő rosszindulatú daganata miatti halálozás pedig a nők esetében magasabb volt, mint a régiós és az országos átlag. • Régiós összehasonlítás alapján megállapítható, hogy − 2005-ben a 100 ezer lakosra jutó halálozás a tatabányaiban a legmagasabbak közé 4

Forrás: Közép-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005

TOTAL

II-28



tartozik a régió kistérségei között; − a keringési rendszer megbetegedései miatt elhunytak száma a tatabányai kistérségben magasabb, mint a tatai- és az oroszlányi kistérségben. − a daganatos megbetegedés miatti halálozás alapján a tatabányai kistérség a régión belül az élmezőnybe tartozik.

3. Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége 3.1 Kötelező és választható feladatkörök A város környezeti állapotára, minőségére is kiható - kötelező és önként vállalt ellátási, szolgáltatási, valamint államigazgatási és hatósági - feladatait az egyes feladat-orientált szervezetein (önkormányzati irodák, intézmények, vállalkozások) keresztül látja el. • A helyi közszolgáltatások körében az önként vállalható feladatok közé tartozik a településfejlesztés és településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása és közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban. Ezek gyakorlati megvalósítását így az önkormányzat a lakossági igények és az anyagi lehetőségek függvényében megválasztott módon és mértékben képes biztosítani. Köteles gondoskodni viszont az egészséges ivóvízellátásról és a közutak fenntartásáról. • Az önkormányzat hatósági feladatait a környezetvédelem és azzal szorosan összefüggő építésügy, a vízgazdálkodás, természetvédelem, kommunális ellátás területén számos jogszabály rögzíti, I. fokú hatósági jogkörrel a jegyzőt megjelölve. Az önkormányzat környezetvédelemmel összefüggő feladatait a II-13. melléklet adja meg áttekinthető formában.

3.2 Intézményi és személyi háttér A Polgármesteri Hivatalon belül a környezetvédelemmel összefüggő munkát az egyes osztályok és referensek, ügyintézők végzik meghatározott munka- és feladatkörökkel, amelyek a következők: • Környezetvédelmi referens: − környezetvédelmi hatósági, szakhatósági ügyek (építéshatósági, telephelyengedélyezési eljárások) − a stratégiai tervekben együttműködés, szabályozási tervek és helyi építési szabályzat véleményezése − a környezetvédelmi fejlesztések előkészítése, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel − környezetvédelmi tudatformálás − tájékoztatás a Közgyűlésnek és a szakbizottságainak, a környezetvédelmi témájú előterjesztések előkészítése − a várost érintő környezetvédelmi feladatok irányelveinek kidolgozása, ellenőrzése TOTAL

II-29


•

•

•

•

•


− a környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása, végrehajtatásáról való gondoskodás − a környezetvédelmi adatok (pl: a Ságvári u.-i és Erdész u.-i Mérőállomások mérési eredményei) nyilvánossá tétele − a lakossági panaszbejelentések kivizsgálása − a hatósági és operatív munkákkal kapcsolatos helyszíni bejárások és környezetvédelmi mérések elvégzése − szakmai tanácsadás Klímareferens: − a városi klímaprogram részfeladatainak megvalósítása − az oktatási intézmények energia-megtakarítási programjának végrehajtása − a városi riadótervek (hőség, UV, szmog) végrehajtása − a városi szabályozási tervek természetvédelmi-klímavédelmi szempontú véleményezése − oktatási célú kiadványok szerkesztése − pályázatfigyelés és megvalósítás (KEOP) Kommunális ügyintéző: − a szennyvízcsatorna, ivóvízhálózat és csapadékcsatorna hálózat fenntartási feladatainak levezénylése − a részterülettel kapcsolatos lakossági bejelentések kezelése − patkány és rágcsálóirtás levezénylése Stratégiai referens: − környezeti nevelés, pályázatok, környezetvédelmi rendezvények − a környezeti nevelési program végrehajtása − oktatási célú kiadványok szerkesztése − környezeti nevelési pályázatok kiírása − a városi környezetvédelmi rendezvények szervezése, koordinálása − a környezetvédelmi nemzetközi kapcsolatok szervezése, intézése − pályázatfigyelés és megvalósítás (KEOP) Kertészeti csoport: − a zöldterületek és parkok fenntartása (kaszálás, fásítás, elöregedett faállomány pótlása, parlagfűírtás stb.) − a pollenhelyzet nyomon követése − az illegális hulladéklerakások felszámolása közterületeken − a köztisztasági tevékenység szervezése, intézése − a részterülettel kapcsolatos lakossági bejelentések kezelése, intézése Energetikus: − a város energia-megtakarítási és energiahatékonysági programjának tervezése, szervezése, intézése.

Az önkormányzat szervezeti rendszere, a személyi háttér (szakmai referensek, ügyintézők) biztosítja, hogy a város és térsége környezetvédelmi problémái jól feltártak, a beavatkozások jól előkészítettek és hatékonyan kivitelezettek, a különféle pályázatokkal elnyert támogatások jelentősek.

TOTAL

II-30



A város környezetvédelemmel összefüggő feladatainak gyakorlati ellátásában kiemelt szerepe van a környezetvédelmi referensnek. Szakmai és szervező tevékenysége teszi lehetővé a folyamatosan és esetenként felmerülő feladatok ellátását, a problémák azonosításától a több szakmai és adminisztratív lépést, kiterjedt egyeztetéseket, együttműködéséket igénylő megoldásokig. Az azonban érzékelhető, hogy az önkormányzat megnövekedő feladatai, a környezetvédelemmel kapcsolatosan fokozódó szakmai és társadalmi igények, az EU tagsággal is együtt járó feladatok ellátása megkívánja a megfelelő személyi és tárgyi feltételek javítását, fejlesztését a rövidtávon várható feladatok figyelembe vételével. Ez azzal is öszszefügg, hogy jelentősen módosult a környezetvédelmi referens napi munkája is: Sok a helyszíni bejárás, főleg a lakossági panaszok kivizsgálása, az építéshatósági munka és a megnövekedett zaj- és rezgésvédelmi hatáskör (kistérségre is kiterjed) miatt. Ezért felül kell vizsgálni a fejlesztés lehetőségét/szükségességét olyan munkatárs alkalmazására (akár részidőben is), aki közre tud működni a környezetvédelmi referenst terhelő, növekvő feladatok/kötelezettségek megosztásában (pl. helyszíni szemlék, környezetvédelmi adatbázis kialakítása, karbantartás stb.).

3.3 A Környezetvédelmi Alap Az önkormányzat a 30/1993. (VIII. 26.) sz. rendeletével szabályozta a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás módját, feltételeit. Ennek forrását a légszennyezés, szennyvízkibocsátások, zajterhelések és a veszélyes hulladékok kezelése kapcsán megállapított és befizetett bírságok önkormányzatra eső részei. A 2002-2008 közötti időszak bírságbevételeinek, valamint a környezetvédelmi kiadásainak és beruházások alakulását a II-26- táblázat tartalmazza. Kitűnik, hogy a bírságok összege évenként is jelentősen változnak és 2007-től nagyságrendekkel csökkentek. Ez alapvetően összefügg az I. Környezetvédelmi Programban is előirányzott feladatok megvalósításával (pl. Bánhidai Erőmű leállítása, Fűtőerőmű gázüzemre való átállítása, a szennyvíztelep fejlesztése stb.), a városi/önkormányzati környezetvédelmi munka hatékonyságával. Ugyanakkor mindez együtt jár a bírságbevételek jelentős csökkenésével is; a korábbi száz/több tízmilliós bevételek helyett napjainkban már csak milliós nagyságú bírságokkal lehet számolni. Ez a környezeti állapot, minőség javulása miatt előnyös, viszont a környezetvédelmi fejlesztésekre, intézkedésekre felhasználható keret nagymérvű csökkenése miatt kedvezőtlen. Ezért új finanszírozási lehetőségeket kell megtalálni a számos tervezett/előirányzott feladat megvalósításához.

TOTAL

II-31


III. PROGRAMJAVASLATOK TELJESÜLÉSE

III. AZ I. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM JAVASLATAINAK TELJESÜLÉSE 1. A korábbi projektjavaslatok áttekintése A 2001-2007 közötti időszakra elfogadott Környezetvédelmi Program a környezeti konfliktusok feloldására, a megfogalmazott célkitűzések elérésére projektjavaslatokat fogalmazott meg. Ezek áttekintésének célja annak tisztázása, hogy • a Programban meghatározott célok és az ezek elérésére javasolt intézkedések, beavatkozások teljesültek-e? • a nem teljesült célok, feladatok továbbra is aktuálisak-e? • melyek a városi környezeti állapotát, minőség jelenleg és hosszabb távon is befolyásoló, meghatározó problémakörök, konfliktusok? • melyek azok a feladatok, amelyek projektjavaslatként kidolgozást igényelnek?

1.1 A korábbi projektjavaslatok teljesülésének vizsgálata PROJEKT JAVASLATOK 2001

MEGVALÓSULÁS/TELJESÜLÉS

1. A települési környezet tisztasága Cél : a lakossági észrevételek, a gyakori panaszok megszüntetése céljából és a lakossági közérzet javítása valamint a levegő porszennyezettségének csökkentése érdekében a közterületek tisztaságának fokozása. Feladatok: • A köztisztasági rendelet előírásainak betartatása, ellenőrzése és a hatékony közterület-felügyelet személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. • A közterületek (utak, terek, játszóterek, parkok) rendszeres tisztítása, portalanítása, a kellő számú hulladékgyűjtő edényzet kihelyezése és rendszeres ürítése • A köztisztasági feladatokat ellátó és a REM Tatabánya Rt. által üzemeltetett géppark korszerűségének és hatékony üzemeltetésének biztosítása.

TOTAL

A köztisztasági feladatok ellátását a Kertészeti csoport szervezi, irányítja az elfogadott éves terveknek, költségvetési irányzatoknak megfelelően. Az elvégzett feladatok köre: • rendszeres feladatok: kézi úttisztítás, útmosatás, gépi seprés, útszegély takarítás; • egyéb köztisztasági feladatok (lomtalanítás, vasútállomás és környéke takarítása; • gyűjtőeszközök és szállítójárművek és anyagok (kőzúzalék, termőföld) biztosítása a lakossági, közösségi akciókhoz, stb.); • városi köztisztasági versenynap szervezése és lebonyolítása felsőoktatási intézmények, baráti körök, lakóközösségek részvételével; • illegális szemétlerakók megszűntetése a folyamatos területellenőrzések, valamint a lakossági és képviselői bejelentések alapján; • a „Szebb, emberibb környezetért” pályázat • előre nem látható köztisztasági feladatok: az írásban bejelentett, a köztisztasággal kapcsolatos lakossági és képviselői feladatok, valamint a véleményvonalon beérkezett kérések teljesítése.

III-1


PROJEKT JAVASLATOK 2001

• Az állattartás szabályozása, a feltételek és módok térségi lehatárolása a településszerkezeti és városfejlesztési szempontok, az előzetesen felmért lakossági igények és észrevételek figyelembe vételével.


MEGVALÓSULÁS/TELJESÜLÉS • illegális szemétlerakók megszűntetése a folyamatos területellenőrzések, valamint a lakossági és képviselői bejelentések alapján; • a „Szebb, emberibb környezetért” pályázat • előre nem látható köztisztasági feladatok: az írásban bejelentett, a köztisztasággal kapcsolatos lakossági és képviselői feladatok, valamint a véleményvonalon beérkezett kérések teljesítése. Nincs a városnak elfogadott, hatályos állattartási rendelete

2. Csapadékvíz-elvezetés Cél : a város területén a felszíni vizek ártalommentes elvezetésének, kezelésének biztosítása, a kialakított hálózati rendszer fenntartása, üzemeltetése és a tervezett területi fejlesztésekkel (ipar, intézmények, lakóterületek stb.) összefüggő/összehangolt fejlesztése. Feladatok: • A város kiépített csapadékvíz-elvezető rendszerének karbantartása, üzemeltetése és a szükséges felújítások rendszeres elvégzése, a nyíltárkos vízelvezető rendszerek karbantartása (pl. családiházas területek, külterületek ...).

• Az illegális szennyvízbekötések feltárása, megszüntetése.

A város területén a csapadékvíz csatornák fenntartását, a felszíni vizek ártalommentes elvezetésének, kezelésének biztosítását a Kommunális csoport végzi az elfogadott éves terveknek, költségvetési irányzatoknak megfelelően. Az elvégzett feladatok köre: • a zárt csapadékcsatornák mosatása, szippantása és dugulás elhárítás; • a nyílt csapadékvíz elvezető árkok fenntartása, tisztítása; • a vízkárok elhárítása (ivóvízvezetékek csőtörései, csapadékcsatornák dugulása); • a vízfolyások belterületi szakaszainak fenntartása; • a Galla patak kotrása az Által-ér torkolatától a Csab utcai kereszteződésig. Kommunális csoport, környezetvédelmi csoport és ÉDV Zrt. végez eseti bejárásokat

3. Kommunális szennyvízelvezetés és kezelés Cél : a vezetett vízzel ellátott, de csatornázatlan vagy részben csatornázott területrészek, lakások közcsatornára csatlakoztatása és a korszerű, a szennyvízkibocsátási normákat teljesítő, hatékony szennyvíztisztítás megvalósítása. Feladatok: • A korszerűsített és a mechanikai, biológiai tisztításon túlmenően a nitrogén és foszfor eltávolítására is alkalmas városi szennyvíztelep hatékony üzemeltetése, összhangban az Által-ér vízgyűjtőn igényelt vízminőségvédelmi követelményekkel.

TOTAL

A szennyvíztelep korszerűsítésének eredményeként megtörténik a háromfokozatú tisztítás (mechanikai, biológiai és kémiai); az Által-érbe csökkentett foszfor-tartalmú víz kerül.

III-2





• A városi szennyvíztelepen keletkező szennyvíziszap biztonságos kezelésének és környezetkímélő elhelyezésének, hasznosításának fenntartása, biztosítása (Szent György puszta - Tata térsége) a minősítéseket követően. •

•

• •

•

Előkészületek, egyeztetések történtek a szennyvíztelepen keletkező szennyvíziszap hasznosítására, a jelenlegi mezőgazdasági kihelyezés (környei Patár Kft.) bűzhatásainak megszüntetésére (megállapodás az ÉD Vízmű Zrt.-vel, közös hasznosítás lehetőségeinek keresése az AVE Tatabánya Zrt.-vel és a Biopetrol Kft.-vel) A Kommunális csoport szervezésében elvégzett A mintegy 82 %-ban csatornázott város területén a lehetőleg teljes csatornázottság megvaló- feladatok köre: • a családiházas területeken szennyvízcsatorna sítása, ezen belül építése, rákötések támogatása, kivitelezése; − elsősorban Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida területén a lakások bekötésének fokozása, az • a szennyvízcsatorna gerincvezeték kiépítése az Egység és a Szegfű utcán, valamint a Népház ellátottság növelése. utca egy részén. − a rendezési tervben előirányzott, hosszú távú ipari, lakó- és intézményterületi fejlesztéA fejlesztések eredményeként a vezetékes ivóvíz elseknél a teljes körű csatornázás megvalósítálátottság és a csatornázottság százalékos ellátottsági sa aránya 91,0%-ra emelkedet 2008-ra. Az élővizeket közvetlenül terhelő vagy szennye- Az ellenőrzéseket ÉD-KTVF végzi és szükség szerint előírja a végrehajtandó intézkedéseket, beavatző üzemi kibocsátóknál (Alupark, Gallateher, kozásokat. Rugógyár, MESZI Szociális Int. stb.) fokozni kell a szennyvízkezelés hatékonyságát és el kell érni, hogy a befogadóba bocsátási határértékek biztonságosan teljesüljenek. A városi csatornahálózatot erősen terhelő kibo- Előtisztítókkal vészben megvalósult; az ellenőrzéseket ÉDV Zrt. végzi. csátóknál javítani kell az előkezelés hatékonyságát. Elérendő, hogy a felszíni vízfolyások (Által-ér, • Elkészültek a biológiai szűrőmezők kiviteli terGalla-, Dubnik-, Csákány-, Tarján- és Síkvei, összhangban a Galla patak vízminőségvölgyi-patakok) minősége javuljon hosszabb távédelmének intézkedési tervével, amelyez a von, de semmi esetre se romoljon a város terüleközgyűlés 2004 januárjában fogadott el; tén bevezetett tisztított szennyvizek hatására. A már csatornázott területeken is alapvető a csa- • A kommunális szennyvizek elvezetési, kezelési tornahálózat karbantartása, rendszeres ellenőrfeladatait az ÉDV Zrt. végzi a Kommunális zése és a szükség szerinti felújítások, javítások csoport szükség szerinti bevonásával, az elfoelvégzése, a biztonságos üzemeltetés biztosítása gadott éves terveknek, költségvetési irányzatoka város területén fokozottan érvényesítendő tanak megfelelően. laj- és vízminőségvédelmi követelmények miatt.

4. Kommunális hulladékkezelés Cél : a városi/térségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása és üzemeltetése, figyelemmel a gyűjtés, szállítás, kezelés, hasznosítás, lerakás társadalmi, gazdasági és műszaki feltételeken alapuló összhangjának megteremtésére. Feladatok: • Szilárd települési hulladékok kezelése. A regionális szerepkörű, biztonságos hulladéklerakó hosszú távú használatára alapozottan − elő kell segíteni a hulladékok keletkezésének minimalizálását és a lerakandó hulladékok mennyiségének csökkentését (szelektív gyűjtés, hulladékudvarok, gyűjtőszigetek létesítése stb.).

TOTAL

• A város területén a települési szilárd hulladékok rendszeres gyűjtését, szállítását az RWE Umwelt Tatabánya Rt., 2005-től pedig az AVE Tatabánya Zrt.végzi. • Az önkormányzat szervezésével és gesztori szerepkörével létrejött a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer.

III-3


PROJEKT JAVASLATOK 2001 − ki kell alakítani a célszerű gyűjtési, szállítási, kezelési, ártalmatlanítási, hasznosítási rendszert, biztosítva ezek hatékony működtetését, ebben a lakossági eredetű veszélyes hulladékok (gombelemek, akkumulátorok, gyógyszer- és festékmaradékok, stb.) gyűjtését, kezelését is (hulladékudvarok, gyűjtési akciók stb.). − meg kell valósítani az illegális lerakók felszámolását, biztosítva az újrakeletkezésük megelőzését szolgáló ellenőrzéseket is. − elő kell segíteni a tervezett hulladékválogató mű megépítését, üzembe helyezését és a kiválogatott másod-nyersanyagok hasznosítását. • Szippantott szennyvizek, szennyvíziszapok kezelése. A csatornázás fokozása esetén is maradnak olyan település-/területrészek, ahol a zárt gyűjtők, helyi kisberendezések rendszeres szippantása válhat szükségessé. Az így eltávolított szennyvíziszapok ellenőrzött, biztonságos és bűzmentes fogadása és kezelése az 1991-óta működő Szent György-pusztai iszapkezelő telepen továbbra is biztosítandó.


MEGVALÓSULÁS/TELJESÜLÉS • Kidolgozásra és elfogadásra került Tatabánya MJ Város helyi hulladékgazdálkodási terve 2004-2008, amely meghatározza a tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendjét és határidejét is. Közreműködő: RWE Umwelt Tatabánya Rt (2005-től AVE Tatabánya Zrt.). Elfogadás: a 16/2005. (III. 31.) Kgy. sz. határozattal. Hulladékgazdálkodási Tervvel rendelkeznek: Grabofloor Padlógyártó Kft., Vértes Volán Zrt., Vértesi Erőmű Zrt., Palatin Kft., Gallavit Kft., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Postaautó Duna Zrt., Reckitt Benckiser Magyarország Kft. • Az illegális szemételhelyezés megszüntetése, felszámolása folyamatosan zajlik a köztisztasági tevékenység részeként (Kertészeti csoport). • A Kommunális csoport közreműködik a szennyvízcsatorna építésekben, szervezi, elősegíti a rákötéseket (talajterhelési díjak). • Az ÉDV Zrt. tudja ellenőrizni az illegális rákötéseket.

5. Zaj- és rezgés elleni védelem Cél : a zajterhelés növekedésének megállítása, a jelenleg zajos területeken a zajszintek fokozatos csökkentése, fokozott figyelemmel a közlekedési eredetű zajokra. Feladatok: • A zajvédelemről szóló rendelet betartása/betartatása, a zajvédelmi övezetekben a zajterhelési határértékek érvényre juttatása. • A közlekedési eredetű zaj mérséklésének érdekében az úthálózati fejlesztések megvalósítása és a forgalomszervezési lehetőségek keresése a belváros forgalmának mérséklésére. • Az úthálózati valamint a lakó-, iparterületi fejlesztéseknél, technológiai változtatásoknál, rekonstrukcióknál a zaj elleni védelmet kiemelten kell kezelni; városrendezési, forgalomszervezési és műszaki védelemmel is biztosítani kell a határértékek betarthatóságát. A beavatkozásokat, fejlesztéseket környezet-terhelés vagy környezeti hatásvizsgálatokkal kell megalapozni.

TOTAL

• a tervnek megfelelően beszerzésre került a zajszintmérő műszer a zajpanaszok kivizsgálásához, az ellenőrzésekhez. • megtörtént az M1 Autópálya zajviszonyainak vizsgálata és dokumentálásra került az intézkedési terv is (KTI), amely megadja a védelmi feladatokat is (védőtávolságok zajárnyékoló falak létesítése az egyes szakaszokon, ablakok szigetelése/cseréje). • a településrendezési terv elfogadott szerkezeti terve (VÁTI, 2004) meghatározza a zaj elleni védelem feladatait is. • az egyes település- és területrészek készülő és elfogadott rendezési terveinek szabályozási részeiben a környezetvédelmi, ezen belül a zajvédelmi fejezet adja meg a zaj elleni védelem, a kialakítás szempontjait, előírásait.

III-4





• A város területén működő, határértéket meghaladóan zajos létesítmények zajcsökkentése megoldandó megfelelő technológiai, műszaki beavatkozásokkal. A zajhatárértékeket várhatóan meghaladóan zajos üzemeknél műszeres vizsgálatok szükségesek a zajszintek megállapításához és a szükséges beavatkozások megtervezéséhez. • A forgalom és így a zajszintek megnövekedésével szükségessé válhat műszaki védelem (pl. zajárnyékoló falak, garázs-sorok, zajra nem érzékeny épületek ...) létesítése a vasút, a 1-es főút és az M1 autópálya lakó- és intézményterületekkel határos, kritikussá váló szakaszain. Ezek kialakításának tervezési, műszaki, gazdasági feltételei az érintettek/érdekeltek (önkormányzat, MÁV, Autópálya Igazgatóság) együttműködésével tisztázandók, kivitelezendők.

• a Lasselsberger Hungária Kft. kőtörő üzemének ellenőrzése. Az üzem zajvédelmi funkciójú töltést épített a város felé eső részen.

• megépült a Sárberki utcában tervezett zajvédelmi fal; • az 1. sz. főközlekedési út mellett 1,2 km hosszban zajárnyékoló fal épült 2005-ben.

6. Helyi közlekedésszervezés Cél : a belterületi utak túlzsúfoltságának csökkentése, a tervezett úthálózati fejlesztések (városi elkerülő, átkötő utak) folyamatos megvalósítása. Feladatok: • Az ÁRT közlekedési tervfejezete előirányzatainak megvalósítása; forgalomszervezés, parkolási rend, az autóbusz pályaudvar áthelyezése és üzembe helyezése.

• A tömegközlekedés továbbfejlesztése, a megfelelő utak kiépítése és a kerékpárút-építési program folytatása. • Parkolók létesítése a nagyforgalmú létesítmények, intézmények, belvárosi területek terhelésének csökkentésére.

• az utak, hidak üzemeltetését, felújítását, a fejlesztéseket, a tervezési feladatokat a Közlekedési csoport végzi az elfogadott éves terveknek és a költségvetési irányzatoknak megfelelően. • elfogadásra került a rendezési terv szerkezeti terve (VÁTI, 2004), amely meghatározza az út- és közlekedésfejlesztési feladatokat. • megtörtént az ipari park kikötése a 8119. sz. országos közútra és 2009 tavaszán befejeződik az ipari park és M1 autópálya tatai csomópontja közötti útszakasz rekonstrukciója. Ezzel jelentősen csökken a városon átmenő teherforgalom • elfogadásra került a rendezési terv szerkezeti terve (VÁTI, 2004), amely meghatározza az út- és közlekedésfejlesztési feladatokat. • az elfogadott rendezési terv (VÁTI, 2004) és helyi rendezési tervek szerinti parkoló szükséglettel

7. Levegőtisztaság-védelem Cél : a város környezeti levegőminőségének javítása a város átszellőzési viszonyainak megőrzése, javítása mellett. Külön gondot kell fordítani a biológiai szennyező-forrásnak minősülő allergének visszaszorítására (parlagfű). Feladatok: • A határértéket meghaladó üzemi kibocsátások felülvizsgálata és a többletszennyezés megszüntetése;

TOTAL

• elkészült a szmog-riadó intézkedési terve a KEM Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közösen; amelyet a önkormányzat jóváhagyott 2004 októberében, 20-2/2004. számmal. • megtörtént a Bánhidai Erőmű leállítása, a széntüzelés megszüntetése.

III-5


PROJEKT JAVASLATOK 2001 • A Fűtőerőmű korszerűsítésének megvalósítása és a lakossági és intézményi fűtéskorszerűsítés (pl. földgáz, napenergia hasznosítás) elősegítése. • A tervezett városi úthálózati fejlesztések (elkerülő és átkötő utak) megvalósítása, a városközponton áthaladó forgalom mérséklése. Az útszélességek, az útkereszteződések műszaki kialakítását úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a kellő átszellőzés biztosítható legyen, és a forgalmi terhelés a járdaszinteken, a lakókörnyezetben ne okozzon megengedettet meghaladó légszennyezettséget. Fokozott figyelmet kell fordítani az útmenti zöldsávok kialakítására is. • A közlekedési utak rendszeres tisztítása, portalanítása és a pormentes szállítás megkövetelése, ellenőrzése; pl. építőanyagok, homok, építési törmelék/hulladék stb. zárt vagy letakart járművön történő szállítása. • Az új létesítmények telepítésénél, technológiák módosításánál a kibocsátási határértékek betartását fokozottan meg kell követelni, és az emissziók hatását a levegőminőség alakulására számításokkal és mérésekkel is ellenőrizni kell (környezet-terhelés vizsgálatok). • Az új beépítéseknél, a rekonstrukciós feladatoknál az átszellőzési viszonyok javítása, fenntartása (utcafásítások, útmenti zöldsávok kialakítása, stb.), összhangban a tervezett zöldfelületi fejlesztések megvalósításával. • Az allergének (parlagfű) visszaszorítására kidolgozott városi program végrehajtása a lakosság és a civil szervezetek bevonásával, a szükséges állománycserék (pl. kanadai nyár) ütemezett megvalósítása a zöldterület fenntartás, felújítás keretében


MEGVALÓSULÁS/TELJESÜLÉS • a Fűtőerőmű gázüzemre történő átállítása.

• az engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok, szakhatóságok biztosítják (biztosíthatják) az előírt/követendő eljárások betartását, a létesítés/ megvalósítás követelményeit az egyes tervezési/engedélyezési lépésekben.

• a tisztítási feladatokat a Kertészeti csoport szervezi, irányítja (rendszeres feladatok: kézi úttisztítás, útmosatás, gépi seprés, útszegély takarítás). • az engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok, szakhatóságok biztosítják (biztosíthatják) az előírt/követendő eljárások betartását, a létesítés/ megvalósítás követelményeit az egyes tervezési/engedélyezési lépésekben. • elfogadásra kerülő rendezési tervekben meghatározzák az út- és közlekedésfejlesztési feladatokat, módokat, előírásokat. • az allergének (parlagfű) visszaszorítására kidolgozott városi program végrehajtása a Kertészeti csoport szervezésben, irányításával.

8. Ivóvízellátás Cél : a jó minőségű ivóvízzel történő biztonságos és teljes körű ellátás megvalósítása, a fokozottan érzékeny karsztvízbázis - mint regionális jelentőségű megújuló természeti erőforrás - kiemelt mennyiségi és minőségi védelme. Feladatok: • A vezetett vízzel való ellátottság teljessé tétele, az ellátatlan területrészek, lakások hálózatra kapcsolása. • A használaton kívüli ásott kutak felmérése, az illegális vízhasználatok és szennyvízbevezetések felszámolása.

TOTAL

•

•

Az ÉD Vízmű Zrt. közlése szerint (2008) a vezetékes ivóvíz ellátottság és a csatornázottság százalékos ellátottsági aránya 91,0%; a rákötések száma (szerződések alapján) 28.697 db. A város területén 621 ásott és fúrt kút lett felderítve és ezekből 50-et jelöltek ki a monitoring hálózat részeként; ezek rendszeres, éves vizsgálatát az önkormányzat a Környezetvédelmi Alapból támogatta.

III-6





• A térségi szerepkörű karsztvízbázis mennyiségi • és minőségi védelme érdekében a XIV/a és XV/c vízakna védőterületeinek, védőidomainak lehatárolása, kijelölése, összhangban a 123/ 1997. (VII. 18.). Korm. rendelettel; a talajszenynyező források, tevékenységek felszámolása (illegális hulladéklerakók, szennyvízszikkasztások stb.). •

elkészült a XV/C vízakna biztonságba helyezési terve (VITUKI Kht.-BKMI Kft.), a védőterületek és védőidomok lehatárolásával és a szennyező források féltárásával. Mivel a belső, külső és a hidrogeológiai „A" védőidomnak nincsen felszíni metszete, az 50-100 m agyagos védőréteg miatt így nincs szükség a területhasználatok korlátozására. Hasonlóan készül a XIV/A vízakna védőterületi lehatárolása is. a gazdasági/költségvetési lehetőségek figyelembe vételével az önkormányzat támogatta a családiházas területeken szennyvízcsatorna építését, a rákötések számának növelését és a szennyvízcsatorna gerincvezeték kiépítését a felszín alatti és felszíni vizek védelme érdekében.

9. Energiagazdálkodás Cél : a város energiaellátása gazdaságosságának, színvonalának és biztonságosságának növelése, az energiafelhasználás racionalizálása, elsősorban az önkormányzati intézményekben. Feladatok: • A város távlati energiaellátási, energiagazdálkodási stratégiájának kidolgozása, korszerűsítése, figyelemmel − a VÉRT fejlesztési/visszafejlesztési terveire (Bánhidai Erőmű megszüntetése, a Tatabányai Fűtőerőmű korszerűsítése); − az energiatudatos építési módokra/felújításokra és a megújítható energiaforrások hasznosításának lehetőségeire, használatuk elterjesztésére (pl. napenergia/napkollektorok, biogáz, biomassza ...).

• A távhőellátás előnybe részesítése a fejlesztéseknél (ipari, kereskedelmi és szolgáltatói létesítmények, intézmények, lakóterületek), a lehetőségek feltárása, műszaki és gazdasági elemzése az ellátás lehetőség szerinti bővítéséhez. • A gázprogram kiterjesztése, az ellátatlan területek lehetőség szerinti bekapcsolása az ellátásba, és a jelentős szennyező források (pl. szenes kazánok) kiváltása.

TOTAL

• megtörtént − a Bánhidai Erőmű leállítása; − a Fűtőerőmű átállítása gázüzemre; • az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztésének előkészítése, szervezése keretében komplex kistérségi energetikai együttműködési mintaprogram került kidolgozásra, megvalósításra; (KD Regionális Fejlesztési Ügynökség: Energiahatékonyság és megújuló energiák a Tataimedencében, 2004; projektgyűjtemény a Nemzeti Fejlesztési Tervhez), ebben energiaültetvény, biogázüzem és kogeneráció, szélenergia hasznosítás, energiahatékonyság növelése, tömblakások felújításánál energetikai korszerűsítés szerepel. • megvalósíthatósági tanulmány készült szélerőmű létesítésére Tatabánya térségében (Ipari Projekt Hungária Kft, 2006). • a fejlesztési terveknél, beruházási programoknál a szolgáltató (távhő, gáz), az önkormányzat és a beruházó elhatározása/megállapodása a környezeti, műszaki, gazdasági megfontolások figyelembe vételével.

III-7





• Az energiafelhasználás felülvizsgálata és racionalizálása az önkormányzati intézményekben.

• az „Európai Energiabajnokság” elnevezésű energiatakarékossági versenyen a Polgármesteri Hivatal elnyerte a „Helyi Közösségért” különdíjat (2008. nov. 28.) A verseny magyarországi mezőnyében a Polgármesteri Hivatal hetedik helyezést ért el; az elektromos energia megtakarítás 10,8 % volt, ami a CO2 kibocsátást közvetve 10 550 kg/év értékkel csökkentette. . • A "Szemünk fénye" világítás-korszerűsítési program megvalósítása

10. Zöldterület-gazdálkodás Cél : a zöldfelületek megőrzése, területük növelése, és rendszerré alakítása, kapcsolatot teremtve a térségi zöldfelületi elemekkel, rendszerrel. Feladatok: • A város zöldfelületi stratégiájának kidolgozása, figyelemmel az ÁRT-ben előirányzott zöldterületi fejlesztések megvalósításával (erdők, véderdők, üdülőerdők, védőzöldek és közparkok). • A parkok, játszóterek felújítása, folyamatos karbantartása.

• A zöldterületek arányának növelése, minőségi jellemzőinek javítása: − a roncsolt felszínek, bányakáros területek rekultivációjánál, hasznosításánál a zöldterületi érdekek érvényesítése. − a vízfolyások (pl. Által-ér, Galla-, Csákány-, Tarján-patakok stb.) mentén a zöldfelületek, zöldsávok kialakításához a feltételek megkeresése és megteremtése. − az intézmény- és iparterületi fejlesztéseknél a termelő, szolgáltató tevékenységek telepítése csak megfelelő telekméret, beépíthetőség és minimális zöldterületi arány megadásával valósítható meg. − a kialakítandó zöldfelületeket, véderdőket, védőzöldeket a beruházások szerves részeként kell megvalósítani az engedélyezéseknél úgy, hogy ezek saját telken belül és a várost nem terhelő módon legyenek telepítve és fenntartva.

TOTAL

• a készülő településrendezési terv elfogadott szerkezeti terve (VÁTI, 2004) meghatározza a zöldfelültek, zöldterületek meglévő és kialakítandó rendszerét; • a zöldterület-gazdálkodással, fenntartással öszszefüggő feladatokat a Kertészeti csoport szervezi, irányítja az elfogadott éves terveknek, költségvetési irányzatoknak megfelelően. Az elvégzett feladatok köre: − parkfenntartás, növénytelepítés (fa , cserje); − parktervezés és parképítés; − fakivágás és viharkárok rendezése; − fasorok, bevezető utak fenntartása; parlagterületek rendezése. • elfogadásra került a rendezési terv szerkezeti terve (VÁTI, 2004), amely meghatározza a zöldfelületi/zöldterületi fejlesztési feladatokat, a rekultiválandó és újrahasznosítandó területeket, területi funkcióikat. • az egyes település- és területrészek készülő és elfogadott rendezési terveinek szabályozási részeiben a zöldterületi funkciók, arányok rögzítésre kerülnek és megadják zöldterületek, védőzöldek/védőfásítások kialakításának szempontjait, előírásait.

III-8


PROJEKT JAVASLATOK 2001 − a meglévő zöldfelületek fejlesztésére, növényanyaguk gazdagítására, az utcák fásítására fokozott hangsúlyt kell helyezni, és megkeresni a lakossági közreműködés lehetőségeit a kialakításban és a fenntartásban.


MEGVALÓSULÁS/TELJESÜLÉS A Kertészeti csoport szervezi, intézi.

11. A rendkívüli környezeti károk megelőzése Cél : A környezeti biztonság növelése és a város védekezőképességének fokozása a környezeti veszélyek elhárítására és a környezetkárosodás csökkentésére. Feladatok: • A biztonságpolitikai és a honvédelmi alapelvekkel összhangban a városi környezetbiztonsági koncepció kialakítása, melynek során alapelvként betartandó a környezeti kockázatokkal szemben az élet- és vagyonvédelem feltételeinek biztosítása. • A környezetbiztonság egységesített városi intézmény- és informatikai rendszerének kialakítása az országos hálózathoz illeszthető módon; ennek keretében a potenciális veszélyforrások felmérése. • Súlyos környezeti veszélyek és károkozások kezeléséhez a szükséges szervezeti feltételek megteremtése. • A veszélyes üzemek helyi szabályozásának kidolgozása, az ipari balesetek kockázatát csökkentő és a kémiai biztonságot növelő program indítása. • A részletes és folyamatos lakossági tájékoztatás fenntartása.

A katasztrófa-elhárítás szervezete képes megfelelni a változó kockázati tényezők által megjelenő követelményeknek, a katasztrófák hatásainak, az új típusú kihívásoknak; a szervezet rendelkezik a működéséhez szükséges jogszabályi környezettel. Emellett • elfogadásra és kihirdetésre (16/2005. (III. 31.) kgy sz. rendelet) került Tatabánya MJ Város helyi hulladékgazdálkodási terve 2004-2008, amely meghatározza a környezeti károk megelőzését biztosító rendszer elemeit, a szükséges intézkedések körét, feladatait; • elkészült a szmog-riadó intézkedési terve a KEM Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közösen, amelyet a önkormányzat jóváhagyott 2004. októberében, 20-2/2004. számmal; ez a város veszélyelhárítási alaptervének speciális melléklete; • megtörtént a Rotech Kft. volt telephelyén elhelyezett 144 db veszélyes hulladékot tartalmazó hordó biztonságba helyezése, elszállítása az ÉD Környezetvédelmi felügyelőséggel, a KEM Katasztrófavédelmi Igazgatósággal együttműködve. • a város rendelkezik Tatabánya belterületére Vízkárelhárítási Tervvel (1999),

12. A települési környezet védelme Cél : egy kevesebb környezeti stressz-hatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása. Ehhez alapvető fontosságú a város és az érintettek közötti, a környezetminőség javítását célzó együttműködés kialakítása, a környezeti nevelés hatékonyságának növelése. Feladatok: Városrendezés, beépítés • A városfejlesztési, városrendezési feladatok megoldásánál fokozott gondot kell fordítani a város védett épületeinek megóvására, fenntartására. • A nagyforgalmú létesítmények, sűrűbb beépítésű területeken lényeges a zsúfoltság enyhítése, a parkolás megoldása (zaj- és lég-szennyezés mérséklésére), a tehermentesítő/átkötő útszakaszok megépítése.

TOTAL

• a településrendezés, fejlesztés érdekében - kidolgozásra (VÁTI) és a 332/2004. (XII. 16.) kgy. sz. határozattal elfogadásra került Tatabánya településszerkezeti terve. Ez rögzíti a beépítésre szánt és nem szánt területeket, ezeken belül a meglévő és tervezett területhasználatokat, a környezet- és természetvédelem, a zöldterület fejlesztés területi összefüggéseit is;

III-9




• A településrendezési tervben tervezett zöldfelületek kialakítása során az átszellőzési viszonyok, a mikroklíma javítása fontos feladat. Ezért az egyes lakó- és iparterületi, úthálózati fejlesztéseknél a zöldfelületekbe ágyazásról, tájrendezésről gondoskodni kell, ami megfelelő területnagyságot és szaktervezést igényel. • A rendszeres szemétszállításba bekapcsolt lakások arányának megtartása az új építések mellett is, a területi ellátottság színvonalának növelése, a hulladékhasznosítási lehetőségek keresése, vizsgálata (pl. a szelektív gyűjtés, lakossági veszélyes hulladék begyűjtésének biztosítása, stb.). • Együttműködés az iskolákkal és civil szervezetekkel a környezettudatos magatartás népszerűsítésére. A természeti és építészeti értékek védelme • A településrendezési terv szabályozza az országos és helyi védettség alatt álló természeti értékek védelmét, a műemlékek, régészeti lelőhelyek, a városszerkezet és a városkép védelmét. Ezek állagmegóvásán túl törekedni kell a védett értékek körének bővítésére. • A már elhatározott vagy tervezett térségfejlesztési programok (pl. úthálózati, iparterületi fejlesztések/telepítések stb.) megvalósításánál a védett és védendő értékek állagának megóvása, társadalmi elismertségük növelése, a természetvédelem igényeinek érvényesítése kiemelt jelentőségű • A jelentős környezetterhelő források, létesítmények környezeti hatásainak (víz- és légszennyezés, hulladékkeletkezés, zaj- és rezgéskeltés) csökkentése, a kibocsátási normák betartása és folyamatos ellenőrzése szükséges. Új beruházásoknál meg kell követelni a már meglévő terheléseket is figyelembe vevő környezetterhelési vizsgálatot, szükség esetén a környezeti hatásvizsgálatot. • A létesítmények, tevékenységek védelme a környezettől vagy a létesítmények, tevékenységek környezetterhelő hatása miatt a létesítmények közötti védőtávolság figyelembe vételével valósítandó meg minden telepítés, fejlesztés. Az ezektől való eltérést csak a csökkentéssel arányos műszaki védelem esetén és környezeti hatásvizsgálat alapján lehet engedélyezni.

TOTAL


- a folyó tervezési munkák során készül a helyi építési szabályzat (HÉSZ), amely meghatározza a területfelhasználások módját, feltételeit.

• a környezeti állapot, életfeltételek javítása érdekében az önkormányzat - támogatta a lakások közcsatorna hálózatra történő bekötését; - támogatta a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítását; megszervezte és elindította az azbesztmentesítési mintaprogramot; - elfogadta a város 5 éves környezeti nevelési intézkedési tervét és támogatta annak megvalósítását (pályázatok, programok). • a 332/2004. (XII. 16.) kgy. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv rögzíti a természeti és építészeti értékek védelmének előírásait, feltételeit, a beépítésre szánt és nem szánt területeket, ezeken belül a meglévő és tervezett területhasználatok szabályozását

•

a 332/2004. (XII. 16.) kgy. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv rögzíti a környezetvédelem követelményeit a fejlesztéseknél, területhasználatoknál, a beruházásoknál

• kidolgozásra (VÁTI) és a 332/2004. (XII. 16.) kgy. sz. határozattal elfogadásra került Tatabánya településszerkezeti terve. Ez rögzíti a beépítésre szánt és nem szánt területeket, ezeken belül a meglévő és tervezett területhasználatokat, a környezet- és természetvédelem, a zöldterület fejlesztés területi összefüggéseit is.

III-10


PROJEKT JAVASLATOK 2001 Az ellátottság javítása A kommunális szolgáltatások javítása alapvető igény a települési környezet minőségének, állapotának kedvezőbbé tétele érdekében. Az ezzel összefüggő feladatok: • a közműves vízellátás és közcsatornára kötött lakások arányának növelése, lehetőleg teljessé tétele.



Az ÉD Vízmű Zrt. közlése szerint (2008) a vezetékes ivóvíz ellátottság és a csatornázottság százalékos ellátottsági aránya 91,0%; a rákötések száma (szerződések alapján) 28.697 db. A Kommunális csoport szervezi, irányítja

• az acélcsöves vízhálózat rekonstrukciója. • a csapadékcsatorna-hálózat elavult szakaszainak felújítása, fejlesztése az ártalommentes vízelvezetés érdekében • a zöldfelületi ellátottság mennyiségi és minőségi A Kertészeti csoport szervezi, irányítja javítása a tervezett fejlesztések megvalósításával.

13. Környezet-egészségügy és az emberi egészség védelme Cél : a lakosság egészség-romlásának megállítása (középtáv) és az egészségi állapot javítása (hosszú táv) a jobb környezeti állapotjellemzőket biztosító fejlesztésekkel, beruházásokkal, környezetvédelmi/környezet-egészségügyi akciókkal, programokkal Feladatok: A potenciális környezeti eredetű egészségügyi veszélyek elhárítása • A jó minőségű ivóvízzel való ellátottság biztosítása, biztonságosságának fenntartása (fertőzésveszély, káros makro- és mikroelemek jelenlétének kizárása). • A káros légszennyezések megelőzése (pl. toxikus és/vagy fertőző anyagok kibocsátása, szmog-veszélyes helyzetek kialakulása stb.) és csökkentése (pl. a biológiai allergének, porszennyezettség) az elhatározott programok következetes végrehajtásával (pl. parlagfűmentesítési program, város porszennyezettség csökkentése). • Az egyéb környezeti kockázatok minimalizálása (pl. forgalmi eredetű zajterhelés, balesetveszélyes helyek, területek/építőanyagok radioaktivitása, rekreációs területek biztonságossága : kullancsveszély, felszíni vízminőség ...stb.).

• megtörtént a karsztvíz-bázis biztonságba helyezése

• leállításra került a Bánhidai Erőmű és megtörtént a Fűtőerőmű átállítása gázüzeműre; • megtörtént az allergének (parlagfű) visszaszorítására kidolgozott városi program végrehajtása; • pollen csapda lett telepítve a Polgármesteri Hivatal tetején (2005 április), a pollen és a külsőtéri penészgombák mérésére; • kidolgozásra és elfogadásra került a szmogriadó intézkedési terve. • megszervezésre került az azbesztmentesítési mintaprojekt a Bánhidai lakótelepen.

A települési környezet állapotának, minőségének javítása • Az alapellátásnál (pl. vízellátás, szennyvízeAz elfogadott településrendezési terv szerint valósítlvezetés, gáz és/vagy távhő, hulladékgyűjtés/el- ható meg távolítás) az ellátottság, hozzáférhetőség biztosítása, növelése és fenntartása. • A városi környezetminőség javítása (beépítettség/beépítések, zöldterületek/zöldfelületi arányok, út- és forgalmi viszonyok, átszellőzési viszonyok stb.).

TOTAL

III-11


PROJEKT JAVASLATOK 2001 A környezet-egészségügyi szempontok érvényesítése • A város- és térségfejlesztéssel összefüggő döntések, elhatározások előkészítésénél, kidolgozásánál, engedélyezésénél és megvalósításánál (pl. rendezési tervek, intézkedési programok, beruházási elhatározások ) a környezet-egészségügyi szempontok figyelembe vétele és érvényesítése − a fenntartható várostervezés/fejlesztés keretében (pl. területi funkciók elhelyezése/szétválasztása, vegyes területhasználatok, zöldfelületi arányok és ellátottság stb.); − az integrált közlekedés-szervezés, irányítás megvalósításánál (pl. elérhetőség és járműforgalom; tömegközlekedés és forgalomcsendesítés, gyalogos és kerékpáros közlekedés, a gyalogos biztonság és zónák); − az energiaellátási rendszer kialakításánál (pl. energia-hatékonyság, távhő- és gázellátás területei). • A város környezet-egészségügyi helyzetének nyomon követése, ellenőrzése (monitoring), értékelve − a vezetékes vízellátás biztonságosságát (mikrobiológia és fizikai, kémiai jellemzők; klórozás hatékonysága); − felszíni és felszínalatti vízkészletek minőségének alakulását (tavak, vízfolyások, az ásott kutak); − a városi levegőminőség változásait (RIV és PHARE) − mérőhelyek, esetenként erősen terhelt útszakaszok). • A városi egészségkép rendszeres áttekintése és jelentésben rögzítése, figyelemmel − a demográfiai viszonyok alakulására (népességszám, népsűrűség, korcsoportok, nemek, etnikumok); − a társadalmi- gazdasági jellemzőkre (pl. foglalkoztatottság, jövedelem); − az egészségügyi sajátságokra (pl. halálokok, balesetek, egészséges életmód); − a környezeti állapotra (pl. környezetminőség, fő szennyezések/szennyezők, stressz-helyzetek); − a szolgáltatások/ellátás körülményeire (pl. vízellátás, csatornázás, hulladékgyűjtés és elszállítás). • Az egészségre nevelés (pl. oktatás, akcióprogramok szervezése), az egészséges életmód népszerűsítése (pl. iskolák, klubok; kiadványok és helyi TV, rádió).

TOTAL


MEGVALÓSULÁS/TELJESÜLÉS A rendezési terv kidolgozásánál biztosítható (megalapozó munkarészek, egyeztetések, véleményezések, lakossági fórumok stb.)

Az önkormányzat és a szakági szervezetek/hivatalok (ÁNTSZ, ÉD-KTVF, szakszolgálatok) együttműködésével biztosított

Az elfogadott környezeti nevelési program szerint biztosított

III-12





14. A táj védelme Cél : a felszínroncsolások, tájsebek felszámolása, a táj esztétikai értékének javítása és megőrzése. Feladatok: • A roncsolt felszínek, felhagyott és/vagy bányakáros területek, meddőhányók és zagyterek hasznosítási lehetőségeinek megkeresése és rekultivációja, újrahasznosítása tájrendezési tervekre alapozottan (pl. a VÉRT, a Bányavagyonhasznosító Rt., az önkormányzat kezelésében/tulajdonában lévő területek).

• A vízfolyások (Által-ér, Galla-, Csákány-, Tarján-patakok stb.) városi szakaszainak természetközeli jelleggel történő kialakítása/átalakítása, zöldsávok létesítése a partok mentén. • A zöldfelületi rendszer kialakítása/fejlesztése a városi és városkörnyéki területek harmonikus kapcsolatának megteremtésére, az antropogén felszínek megjelenésének elfedésére, tompítására.

•

az elkészült településrendezési terv elfogadott szerkezeti terve (VÁTI, 2004) meghatározza a tájvédelem és a rekultiváció területeit, valamint a tervezett utóhasznosítás/területfelhasználás módozatait; • elkészült a város rekultiválandó területeinek térképe (2006). • a ROP 2.2.1 pályázat elnyeréséhez megtörtént a megszűnt salakbánya területének (09531/hsz) megvásárlása, a terület tájrendezése szükséges. • a gazdasági szervezetek (VÉRT Zrt., Biopetrol Kft,, Tatai Környezetvédelmi Zrt.) a város területén fennálló rekultivációs kötelezettségeiknek csak részben tettek eleget. • a településrendezési terv szerkezeti terve alapján megvalósítható; részlettervezést igényel • az elfogadott településrendezési terv szerkezeti terve (VÁTI, 2004) meghatározza a zöldfelületként hasznosítandó, rekultiválandó területet.

15. Az élővilág és a természet védelme Cél : a élővilág, az élőhelyek megőrzése, védelmük biztosítása a területfejlesztési, városrendezési beavatkozásoknál; a nem védett területeken az élővilág, az élőhelyek fennmaradásának elősegítése. Feladatok: • A helyi és országos védettségű értékek állagának megóvása, fenntartása (Gerecsei TK, Észak Vértesi TT, Kálvária hegy stb.). • A védelemre érdemes értékek védelme, a természetvédelmi területek tervek szerinti bővítése, a védelem kiterjesztése (Síkvölgyi Hármas tó, Kompos-tó, Vereshegyi kőbánya, Csákányos puszta és környéke). • A nem védett területeken a természetes környezeti tényezők és az élővilág, az ökoszisztémák megmaradásának elősegítése, fajgazdagságuk megőrzése, degradálódásuk megakadályozása a természetvédelem szempontjainak érvényesítésével a területfejlesztési, rendezési elhatározásoknál, beavatkozásoknál.

TOTAL

• a Pro Vértes Közalapítvány támogatása a helyileg védett természetvédelmi területek fenntartásában. • a Vértesi Natúrpark létrehozása a 2004. évi LXXVI. törvény alapján. • a Natura 2000 területek kijelölése, összhangban az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel. • a településrendezési terv elfogadott szerkezeti terve (VÁTI, 2004) meghatározza a az élővilág és természetvédelem területeit, feladatait. • az egyes település- és területrészek készülő és elfogadott rendezési terveinek szabályozási részeiben a természetvédelem fejezet adja meg a védelem, a kialakítás szempontjait, előírásait.

III-13





• Az értékek állapotának és a változásoknak nyomon követésére (monitoring) együttműködés kialakítása a természetvédelemben érdekelt/érintett szervezetekkel (Nemzeti Park Igazgatóság, civil szervezetek és lakosság).

• a Polgármesteri Hivatal, a Zöldhatóság és a Pro Vértes Közalapítvány együttműködése a természeti értékek megőrzésében.

1.2 A projektjavaslatok teljesülésének minősítése A 2001-2007 közötti időszakra szól Környezetvédelmi Program javasolt projektjei, intézkedései megvalósulásának, teljesülésének és aktualitásának átfogó megítélése, minősítése a következőkben foglalható össze: PROGRAM/PROJEKT

MEGÍTÉLÉS

AKTUALITÁS

1. A települési környezet tisztasága

részben megvalósult

zz

2. Csapadékvíz-elvezetés


zz

3. Kommunális szennyvízelvezetés és kezelés


zzz

4. Kommunális hulladékkezelés


zzz

5. Zaj- és rezgés elleni védelem


zz

6. Helyi közlekedésszervezés


zz

7. Levegőtisztaság-védelem

megvalósult

zz

8. Ivóvízellátás

megvalósult

{


zzz

megvalósult

zz

11. A rendkívüli környezeti károk megelőzése


zz

12. A települési környezet védelme


zz

13. Környezet-egészségügy és az emberi egészség védelme


zz

14. A táj védelme


zzz

15. Az élővilág és a természet védelme


zz

9. Energiagazdálkodás 10. Zöldterület-gazdálkodás

Jelölések:

- nem aktuális

{ mérsékelten aktuális

zz aktuális

zzz különösen aktuális

Látható, hogy a projektek döntő része továbbra is aktuális vagy különösen aktuális, mivel csak részben valósultak meg/teljesültek a tervezett programpontoknak, előirányzatoknak megfelelően. Mindezek figyelembe vételével az egyes programok minősítésének/megítélésének irányelvei a következőkben rögzíthetők: • a program lényegében megvalósult, azonban a megőrzés, fenntartás és a felmerülő problémák hatékony megoldása a továbbiakban is elengedhetetlen; így aktualitásuk mérsékeltnek ítélhető. Ilyenek − a levegőtisztaság-védelem − az ivóvízellátás TOTAL

III-14



• a program részben megvalósult, de a továbbiakban szükséges beavatkozások, intéz-

kedések már alapvetően nem tervezést, hanem a folytatást, karbantartást igényelnek, ezért aktuális. Ilyenek − a települési környezet tisztaságának fenntartása − a zaj- és rezgés elleni védelem − a helyi közlekedésszervezés − a zöldterület-gazdálkodás − a rendkívüli környezeti károk megelőzése − a települési környezet védelme − az élővilág és a természet védelme − a környezet-egészségügy és az emberi egészség védelme • a program részben megvalósult, de a további, elhatározott/előirányzott fejlesztések, beruházások miatt különösen aktuális vagy aktuális. Ilyenek − a csapadékvíz-elvezetés − a kommunális szennyvízelvezetés és kezelés − a kommunális hulladékkezelés − az energiagazdálkodás − a táj védelme

2. Következtetések A 2001-2007 közötti időszakra elfogadott I. Környezetvédelmi Programban javasolt projektek/programok megvalósulásának, teljesülésének átfogó vizsgálata alapján a következők állapíthatók meg: • A projektjavaslatok megfelelő alapot/hátteret biztosítottak a kitűzött célok eléréséhez szükséges önkormányzati tevékenységek/beavatkozások tervezéséhez, megvalósításához; • A megvalósítás, teljesülés különböző fokú az egyes javasolt projekteknél, de jószerével mindegyik aktuális a 2008-2014 közötti feladatok meghatározásánál, tervezésénél. • A kidolgozott és elfogadott különféle országos, regionális és helyi/városi fejlesztési és környezetvédelmi közép- és/vagy hosszútávú programok célkitűzéseit, irányelveit össze kell hangolni a város aktuális környezeti/környezetvédelmi célkitűzéseivel, elhatározott vagy megvalósításra kerülő terveivel, programjaival is. Ezek szem előtt tartásával a 2008-2014 közötti időszakra szóló II. Környezetvédelmi Program feladatainak, megvalósításra javasolt projektjeinek kidolgozásánál kiemelt figyelmet kell szentelni a következő kérdésköröknek: • vízgazdálkodás, vízminőség-védelem; • hulladékgazdálkodás, hulladék elhelyezése; • levegőtisztaság-védelem; • az épített és természeti környezet védelme; • zaj és rezgés elleni védelem; • a rendkívüli környezeti károk megelőzése; • tájvédelem és rekultiváció; TOTAL

III-15



• az élővilág és a természet védelme; • környezet-egészségügy és az emberi egészség védelme; • környezeti nevelés, oktatás.

Ezek kidolgozásánál figyelembe kell venni az Operatív Gazdasági Programban (OGP) a környezetvédelmi beruházásokra javasolt prioritási sorrendet is. Ez jelzi az önkormányzat elhatározását a környezeti/környezetvédelmi problémák megoldásának környezeti, műszaki, gazdasági és társadalmi szempontú kezelésének rangsorolására, az ebből eredő feladatok és rendelkezésre álló eszközök összehangolására. Az OGP szerinti prioritási sorrend: 1. Energiaracionálás, fűtéskorszerűsítés, megújuló energia hasznosítása 2. Kommunális hulladékkezelés fejlesztése 3. Azbesztmentesítés 4. Felszíni, felszín alatti vizek védelme 5. Tájrendezés, rekultiváció 6. Környezeti nevelési programok 7. Levegőtisztaság –védelme 8. Zaj és rezgésvédelem

TOTAL

III-16


IV. CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA

IV. A KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA

1. A kezelést igénylő környezeti problémák azonosítása

A Környezetvédelmi Program megalapozásához a rendelkezésre álló tervek, programok, koncepciók, tanulmányok, valamint a környezethasználati, környezetminőségi adatok, információk módot adtak az átfogó, megoldást igénylő környezeti/környezetvédelmi problémakörök vizsgálatára és elemzésére. Ezek döntően a város egyes részterületeire koncentrálódnak (pl. főforgalmú utak mentén a zaj és légszennyezés, az iparterületi terhelések), és a hatások jellege, tartóssága, mértéke, valamint az érintett népesség nagysága miatt városi szintű problémakezelést és megoldást igényelnek. A fő terhelő, zavaró, környezeti konfliktusokat okozó tevékenységek, források és a környezeti elemek közötti főbb hatás-összefüggések a következőkben jellemezhetők: • IPAR, ENERGIAGAZDÁLKODÁS : - A technológiai és/vagy fűtési eredetű légszennyezőanyag kibocsátások, a keletkező és előkezelt/kezeletlen ipari és kommunális szennyvizek, a tevékenység jellegétől függően a keletkező, különböző mennyiségű és veszélyességű hulladékok és a zaj környezetterhelő hatásúak. - Az ipari és a szolgáltatói létesítmények telepítése, a termőterületek és/vagy a zöldfelületek indokolatlan igénybe vétele, a burkolt és zöldterületek nem megfelelő aránya kedvezőtlen mértékű lehet és környezetbe illesztési problémákat jelenthet. - Kiemelt jelentőségű az energiahatékonyság, a megújuló erőforrások használati módjainak és feltételeinek megkeresése és megteremtése, a helyi és térségi adottságok, feltételek figyelembe vételével. • KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS : - A forgalmi eredetű terhelések, a gépkocsik kipufogó gázai a forgalmas útvonalak levegőminőségét, a közúti és vasúti eredetű zaj pedig - mint zavaró, veszélyeztető tényező - a lakó- és intézményterületek környezeti állapotát domináns módon befolyásolja. - A légszennyező anyagok kibocsátása az utak menti zöldsávokra is kedvezőtlen hatással van, ezért a városi környezetben a megfelelő növényfajták megválasztása kap fokozott jelentőséget. - A közlekedésben résztvevő járműveket kiszolgáló töltőállomások földalatti üzemanyagtartályai potenciális veszélyt jelentenek a környezetre; az itt és a szervizekben keletkező veszélyes hulladékok (akkumulátorok, olajok stb.) valamint a használaton kívüli roncsautók terhelik a környezetet.

TOTAL

IV-1



• SZENNYVIZEK ÉS SZENNYVÍZISZAPOK KEZELÉSE: - A szennyvíztisztításnál és iszapkezelésnél/elhelyezésnél keletkező aerosolok és a bűz terhelik a környezeti levegőt. - A tisztított szennyvizek - még megfelelő tisztítás esetén is - jelentősen terhelhetik a befogadó felszíni vizeket, befolyásolva és hosszabb szakaszon kizárva azok további hasznosíthatóságát (pl. öntözés, fürdés: tatai Öreg-tó stb.). - A csatornázatlan területeken talajba szivárogtatott, elszikkasztott szennyvizek évtizedekre elszennyezik a talajvízkészletet. - A városi szennyvíztisztítóból származó iszap kezelése (víztelenítés, szárítás) Szent György-pusztán és mezőgazdasági hasznosítása a várost övező területeken (Környe közigazgatási területén) jelentős terhelő, szennyező forrás (pl. bűz, talajszennyezés...). • RONCSOLT, REKULTIVÁLANDÓ TERÜLETEK: - A bányászati, energetikai tevékenység következtében visszamaradt és tájrendezett és/vagy rendezetlen felszínek (bányagödrök, meddőhányók, zagytározók) jelentősen befolyásolják a területhasználatokat, a felszíni lefolyási/beszivárgási viszonyokat, az érzékeny karsztvízkészletek védhetőségét, a felszíni és felszínalatti vizek minőségvédelmét. - A felhagyott és tájrendezett, környezetbe illesztett bányakáros területek, roncsolt felszínek célszerű hasznosításával a zöldfelületi arányok növelhetők, a termőterületek fejlesztésre, beruházások telepítésére történő igénybevétele mérsékelhető. • TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET: - az épített környezet, mint emberi élőhely, minden környezeti elemre terhelő hatást jelent; ezek a fűtési eredetű légszennyezés, a szennyvízkeletkezés és a csapadékvizek okozta vízszennyezés, a csatornázatlan területeken a talaj- és vízszennyezés, a zöldterületek igénybe vétele, a kiskerti művelés vegyszerhasználatai, de jelentős környezetterhelésnek minősül a hulladékkezelés és az emberi tevékenység okozta zajterhelés is. - A városszerkezeti és a beépítési, morfológiai sajátosságok elsősorban az átszellőzési viszonyokon keresztül a környezeti levegő minőségét befolyásolják, ami az átgondolt és a környezet-egészségügyi szempontokat figyelembe vevő településtervezés fontosságát támasztja alá. - A városi területhasználatok, a beépített és szabadon maradó területek aránya, a zöldfelület rendszere, minősége és a közterületek tisztasága alapvetően befolyásolják az itt lakók, tartózkodók komfortérzetét, egészségi állapotának alakulását. A különféle terület- és környezethasználatokból eredő terhelések, szennyezések és az érintett környezeti elemek, önállóan kezelendő hatótényezők közötti főbb összefüggések ismeretében jelölhetők ki a környezetvédelmi/környezeti célok és feladatok. Ezek ismeretében és a felmérések, a szakmai és társadalmi szervezetek által megfogalmazott elvárások, valamint a környezet jelenlegi és igényelt állapota, minősége közötti eltérések figyelembe vételével rögzíthető a város hosszabb távon (5-10 év) elérendő környezeti célállapota.

TOTAL

IV-2



2. Környezeti célállapot 2.1 A környezeti elemek minősége, állapota 2.1.1 Levegő A Bánhidai erőmű leállítása és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállítása 2005-től jelentős kibocsátás-csökkenést eredményezett a térségben. Emellett az új ipari üzemeknél a légszennyező anyag kibocsátások is jóval kisebbek a megszűnőkénél, ami a korszerű technológiák, berendezések engedélyezésének és megvalósításának köszönhető. Ezek figyelembe vételével alapvető cél • a fűtéskorszerűsítések elősegítése, a gáztüzelés és távhő kiterjesztésének támogatása a lakóterületeken, intézményeknél; • a forgalmas útvonalak mentén kialakuló, közlekedési eredetű levegőszennyezettség mérséklése a forgalomszervezés, beépítés, zöldfelületi rendszer lehetőségeinek figyelembe vételével. 2.1.2 Vizek A térségben a felszíni és felszínalatti vízkészletek mennyiségi védelme, minőségük javítása, megőrzése fokozott jelentőségű, ezért alapvető célként fogalmazható meg • a felszíni és felszínalatti vízkészletek minőségromlásának megakadályozása, vízminőségük javulásának elősegítése (Által-ér vízgyűjtő, elszennyeződött talajvizek, tavak), összhangban a Víz Keretirányelvben az Általér tervezési alegységre megfogalmazott és elfogadott feladatokkal. • a meglévő, regionális szerepkörű karsztvízbázis kiemelt mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása (talajszennyező források, illegális hulladéklerakások megszüntetése). • a vízhiányos tavaknál az utánpótlás gazdaságos és biztonságos megoldásának megkeresése, megvalósítása. • a szennyvízcsatornára kötések részarányának közel 100 %-ra növelése, az illegális bekötések és szennyvízelhelyezések (szikkasztás, felszíni vízbe vagy csapadékcsatornába vezetés) felszámolása, bekötések támogatása és ellenőrzése. • az Által-ér vízminőségének javítása érdekében a tervezett szűrőmező megépítése a Bánhidai Hűtőtó előtt és a városi szennyvíztelep után. 2.1.3 Föld A föld védelme a talaj termőképességének fenntartását, az alapkőzet (altalaj) és az ásványi nyersanyagok megóvását, ésszerű és optimális hasznosítását foglalja magába. Célként a következők tűzhetők ki:

TOTAL

IV-3



• a mezőgazdasági művelés és más területhasználatok összhangjának megteremtése, a racionális földhasználat megvalósítása, az eróziós folyamatok csökkentése, a talajok termőképességének fenntartása, növelése a környezet terhelésének növekedése nélkül. • a jó termőképességű, könnyen művelhető területek más célú hasznosításának, a szükségszerűen felhasználandó területrészek nagyságának minimalizálása. • a roncsolt, bányakáros és rekultiválandó területek tájrendezésének és célszerű hasznosításuknak (pl. telephely, erdősítés stb.) a megvalósítása. • a szennyezésre érzékeny területek miatt a talajra és a talajba jutó szennyezők menynyiségi csökkentése (szennyvizek szikkasztása, műtrágyázás és kiskertművelés, hulladék-elhelyezés), a szennyezés elkerülése (csatornázás). • az ásványi nyersanyagok (homok, kő) környezetkímélő, a rekultiváció és utóhasznosítás szempontjait is figyelembe vevő kitermelése.

2.2 Települési és épített környezet 2.2.1 Települési/művi környezet A különböző eredetű, tartósságú, egy vagy több környezeti elem minőségén, állapotán keresztül közvetlenül és/vagy közvetve érvényesülő hatások integráltan jelennek meg a települési környezetben. Ezért alapvető cél egy kevesebb környezeti eredetű stresszhatást okozó, jobb környezeti, környezetegészségügyi állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet hoszszabb távú kialakítása, ezen belül • a jelenlegi termelő, szolgáltató, lakó-, üdülő- és intézményi funkciókkal járó tevékenységek szennyező hatásainak megszüntetése, a terhelések mérsélése, a tervezett tevékenységeknél, létesítéseknél pedig a környezetvédelmi előírások, igények maradéktalan betartása/betartatása. • a térségben és a városban élők, tartózkodók fiziológiai, pszichikai egészségének védelme, összefüggésben a természetes és művi elemek harmóniájának megteremtésével, fenntartásával (beépítés és zöldterületi arányok, zöldfelületi rendszer és átszellőzés, klíma, köztisztaság fenntartása stb.). • a felmerülő, igen eltérő és időben is változó tevékenységek, vállalkozások számára a megfelelően elérhető, hasznosítható területek biztosítása a környezeti, környezetvédelmi előírások betarthatósága/betartatása mellett. RÉSZCÉLOK Ivóvíz ellátás. Cél : a város jó minőségű közüzemi ivóvízzel történő biztonságos és teljes ellátásának megvalósítása, fenntartása. Szennyvízgyűjtés, kezelés. Cél : a kommunális és ipari eredetű szennyvizek megfelelő, szükség szerint előkezelést követő gyűjtése, elvezetése és hatékony - három fokozatú - kezelése a befogadókba bocsátás előtt. Csapadékvíz elvezetés, kezelés. Cél : a felszínre hulló és lefolyó csapadék ártalommentes elvezetésének biztosítása a megfelelően kiépített és üzemeltetett csapadékvíz-csatorna hálózattal (nyílt/zárt szakaszok, hordalékfogás stb.).

TOTAL

IV-4



Energiagazdálkodás. Cél : az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása, az ellátás színvonalának és biztonságosságának növelése, valamint a környezetkímélő, a természeti erőforrásokra alapozott eljárások alkalmazásának elősegítése (pl. biomassza, napenergia, földhő stb.). Zöldfelületi rendszer. Cél : a város belterületi és külterületi részeinek egységes zöldfelületi kapcsolatát biztosító rendszer kialakítása úgy, hogy az kedvezőbbé tegye a természeti, művi és biológiai körülményeket az itt élők, tartózkodók és az élővilág számára. Ezért a területi növelés mellett fokozott jelentőségűek a minőségi szempontok, a környező térségekkel való harmonikus kapcsolat, a tájba illeszkedés megvalósítása, az átszellőzési viszonyok és a klíma kedvező alakítása (erdők, zöldterületek, kertek, tavak, szabad felszínek ...). Közlekedésszervezés. Cél : a város közlekedési eredetű terhelésének csökkentése az igényelt/várható ipari, gazdasági fejlesztések mellett, a 0forgalmi viszonyok javításával (útépítések, parkolók, tömegközlekedés) és a környezeti szempontokat is szem előtt tartó forgalomszervezéssel. Köztisztaság. Cél : a közterületek rendszeres tisztítása, ápolása és a nem önkormányzati területeken is a tisztaság, a gondozottság megteremtése, ellenőrzése. Állattartás. Cél : a haszon- és hobbiállatok tartási feltételeinek a területi funkciókkal, a távlati terület- és környezethasználatokkal összefüggő szabályozása, megvalósítása. Hulladékgyűjtés, kezelés. Cél : A város lakói és a gazdálkodó szervezetek számára a rendszeres és igényekhez igazodó hulladékgyűjtés, lomtalanítás, veszélyes hulladékeltávolítás (pl. lejárt szavatosságú gyógyszerek, festékek, gombelemek ...) rendszerének fenntartása, igénybevételének biztosítása és ellenőrzése. Iparterületek, fejlesztési területek. Cél : az ipari, termelési és szolgáltatási tevékenységek, vállalkozások számára környezeti szempontból is kedvező területek biztosítása, fokozott figyelemmel a felhagyott telephelyek és/vagy rekultivált felszínek hasznosítására. Ezeken a területeken környezetvédelmi, környezetegészségügyi előírások, igények betartását garantáló, korszerű technológiák alkalmazása, tevékenységek folytatása. Intézményrendszer. Cél : a város környezeti, környezetegészségügyi állapotának alakulásával, alakításával összefüggő önkormányzati, államigazgatási és városüzemeltetési feladatok összehangolt megoldását biztosító, a "szolgáltató önkormányzat" elvének megfelelni kívánó/tudó szervezeti rendszer kialakítása és működtetése. 2.2.2 Épített/művi környezet Cél : a települési és építészeti értékek védelme, a természeti és épített/művi környezet harmóniájának megteremtése, egyensúlyának megtartása, javítása. 2.2.3 Környezet-egészségügyi összefüggések A környezet minősége, állapota döntően kihathat a lakosság egészségi állapotára, melynek megőrzése, javítása átgondolt, komplex intézkedésekkel is csak hosszabb távon érhető el. Az egészséges városi környezet megteremtésének, megvalósításának elősegítése érdekében cél

TOTAL

IV-5



• középtávon a romlás megállítását, a kedvezőtlen tendenciák megszüntetését biztosító, a környezetminőséget javító beavatkozások megvalósítása (kibocsátások mérséklése, zöldfelületi fejlesztések stb.). • hosszú távon a lakosság egészségi állapotának javítása, azaz a halálozási és morbiditási (megbetegedési) arányszámok csökkenése érdekében a kedvezőtlen környezeti hatások (légszennyezettség, zaj stb.), stresszhelyzetek (pl. forgalmi zsúfoltság) mérséklése.

2.3 Természet- és tájvédelem 2.3.1 Az élővilág és a természet védelme Az erősen urbanizálódott, nagyszámú antropogén, rekultivációt igénylő felszínnel bíró, területi és gazdasági fejlődés/fejlesztés előtt álló város közigazgatási területén kiterjedt és összefüggő erdőterületek találhatók (Gerecse TK, Észak Vértesi TT, Vértesi Natúrpark). Bár ma már ez a természetes környezet, a növény- és állatvilág sem tekinthető érintetlennek, ezért az élővilág védelme érdekében alapvető célkitűzés • a természetvédelmi védettség alatt álló természeti értékek megóvása, védelmük maradéktalan biztosítása a területfejlesztési és rendezési beavatkozások során. • a még védelemre érdemes értékek, területek megóvása, védetté nyilvánításuk megvalósítása. • a nem védett területeken a természetes környezeti tényezők és az élővilág, azaz az ökoszisztémák fennmaradásának elősegítése, fajgazdagságuk csökkenésének megakadályozása. 2.3.2 A táj védelme A táj védelme szorosan összefügg az élővilág és a természeti értékek megóvásával, a természeti és művi környezeti elemek összhangjának megteremtésével, így célkitűzés : • a földtani, talajtani, morfológiai, hidrológiai és klimatikus adottságok, a sajátos élővilág következtében védelemre érdemes területek megőrzése és lehetőség szerinti gazdagítása. • a kiemelkedő természeti, tájképi, városképi, műemléki területek hatékony védelmének más környezeti elemek védelmével összefüggő biztosítása. • a közigazgatási területen a környezetkímélő mezőgazdasági művelés feltételeinek megteremtése. • a területek szükségszerű igénybevételének minimalizálása és a tájbaillesztés megvalósítása a létesítményeknél (telephelyek, utak), figyelemmel a területek természetikörnyezeti sajátságaira. • a felhagyott telephelyek, bányakáros területek és roncsolt felszínek tájrendezése és a város számára is előnyös utóhasznosítása.

TOTAL

IV-6



2.4 Önállóan kezelendő hatótényezők 2.4.1 Hulladékok Cél : a város területén - a térségre kiterjedően - a környezet-tudatos hulladékgazdálkodás rendszereinek kialakítása, üzemeltetési feltételeinek megteremtése, ezen belül • a települési szilárd hulladékok mennyiségének csökkentése, környezetkímélő és gazdaságos gyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása, a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás lehetőségeinek megteremtése. • a települési folyékony hulladékok keletkezésének mérséklése a lakások lehetőleg teljes körének közcsatornára kötésével. • a keletkező veszélyes, különleges kezelést igénylő hulladékok mérséklésének elősegítése (technológiai beavatkozások, tovább-feldolgozás és hasznosítás, stb.) az üzemi, átmeneti és végleges tárolás, ártalmatlanítás zavartalan biztosítása, ellenőrzése mellett. 2.4.2 Zaj és rezgés elleni védelem Cél : a terhelés növekedésének csökkentése, a kedvezőtlenül érintett területeken a kialakult zajviszonyok fokozatos javítása a megelőzés elvének hatékony érvényesítésével, azaz • a nagyforgalmú átmenő szakaszok mentén (vasút, 100-as út és M1 autópálya környezete) a védelmi műtárgyak/falak tovább építése a kritikus részeken. • már a területrendezés, útkialakítás tervezési fázisában a zajhatárértékek teljesülésének biztosítása. • a túlterhelt területeken már rövid távon a panaszokra, konfliktusokra okot adó helyzetek megszüntetése, hosszabb távon a területi zajhatárértékek teljesülésének elérése. 2.4.3 Környezetbiztonság Cél : a város védekezőképességének növelése a lakosságot és a környezetet veszélyeztető váratlan eseményekkel (havaria; pl. tartálykocsis balesetek, szennyezések) szemben.

3. Célok és a feladatok rendszere Tatabánya környezetvédelmi programja kidolgozásánál, a célok és a feladatok meghatározásánál számos igényt kell figyelembe venni, amelyeknél lényeges elvárás • a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése a környezetfejlesztési, környezetvédelmi feladatok meghatározásnál; a program kialakításánál és a gyakorlati megvalósításnál. • az összhang biztosítása a város hosszú távú területhasználatát, településszerkezetét meghatározó városrendezési/területrendezési tervével (2004), a fejlesztéseket orientáló, a prioritásokat rögzítő terület- és gazdaságfejlesztési koncepcióval, valamint a nemzeti, a regionális, a megyei és kistérségi környezetvédelmi programokkal. Az illeszkedés megvalósítása a régióban és a térségben korábban kidolgozott és elfogadott programok-

TOTAL

IV-7



hoz, tervekhez (regionális, megyei és kistérségi fejlesztési és rendezési stratégiákhoz, koncepciókhoz, programokhoz és tervekhez). • a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) célkitűzéseinek, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) irányelveinek, valamint az EU regionális politikájának a figyelembe vétele. Mindezek megvalósításához elengedhetetlen ismerni • az érvényben lévő országos, regionális a megyei, a kistérségi fejlesztési stratégiákat, koncepciókat, terveket és környezetvédelmi programokat. • a térség természeti környezeti adottságaiból származó, valamint a környezet- és területhasználatokból származó regionális és térségi léptékű/jelentőségű környezeti problémák, konfliktusok körét. • a reális megoldásokat, azok környezeti, műszaki, gazdasági kereteit, valamint a sikeres megvalósításuk jogi, szabályozási, intézményi feltételeit, korlátait és környezeti, gazdasági, társadalmi kihatásait. • a Tatabánya térségében már folyó vagy tervezett, alapvetően környezeti, környezetvédelmi célú fejlesztések, beruházások, beavatkozások, programok körét, hatásait. A város II. Környezetvédelmi Programja kidolgozásánál figyelembe veendő főbb programok, koncepciók és stratégiák meghatározzák a célokat és feladatokat. Ezeknek a dokumentumoknak a lényege a következőkben foglalható össze:

3.1 Átfogó célok, feladatok 3.1.1 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) Az Országgyűlés 132/2003. (XII. 11.) OGY határozatával elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) rögzíti a régiókban és a megyékben, térségekben, településeken követendő elveket, célkitűzéseket. Ezek átfogó rendszerét a IV-1. melléklet tartalmazza, táblázatos formában is megadva a célkitűzéseket, a mutatókat és az alapállapot (1999/2000), valamint az elérendő célállapot (2008) jellemzőit. A levegő, a felszíni és felszín alatti vizek, a talaj, a táj és természet, a földtani értékek és természeti erőforrások, valamint az egészség-megőrzés, életmód elérendő célállapotához megfogalmazott feladatok és irányértékek Tatabánya környezetvédelmi programja megalkotásánál és végrehajtásánál is irányadóként figyelembe veendők. 3.1.2 Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Az Országgyűlés 97/2005. (XII. 25.) OGY határozatával fogadta el az új Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK). Ez rögzíti a Közép-Dunántúli Régió fejlesztési irányait és a kormányzati elhatározásokat. Számos térségi környezeti probléma előidézője a területfejlesztés és területrendezés, de egyben a megoldások lehetősége is ezek eszközeivel történhet (pl. úthálózat, települési elkerülő utak nyomvonalai, területhasználatok és védelmi övezetek...). Ezért fokozott jelentőséget kap a térségi tervezés, döntéselőkészítés során a környezeti/környezet–védelmi szempontok mérlegelése. Az itt követendő elveket, valamint a KözépTOTAL

IV-8



Dunántúli Régiót érintő fejlesztési feladatok kivonatát a IV-2. melléklet foglalja össze. Ez a gazdaságfejlesztés (mint vezető hazai innovációs térség), a műszaki infrastruktúra (közlekedés, vízgazdálkodás, energiaellátás, környezetvédelem/hulladékgazdálkodás) fejlesztése és a környezetvédelem (karsztvízkincs védelme, a még meglévő környezeti károk felszámolása) bír jelentősebb, Tatabánya térségét is érintő környezeti, környezetvédelmi vonzatokkal. 3.1.3 Víz Keretirányelv (VKI) Az Európai Unió tagországainak a 2000-2015 közötti időszakra elfogadott vízpolitikáját az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott (2000/60/EK irányelv) és 2000. december 22én hatályba lépett Víz Keretirányelv (VKI) határozza meg. Eszerint • Európa álló-, és folyóvizeit 2015-ig jó ökológiai és kémiai állapotba, felszín alatti vizeit jó mennyiségi és kémiai állapotba kell hozni; • a vízgazdálkodásnak integrálódnia kell az európai energia, közlekedési, mezőgazdasági, halászati, regionális politikába és a turizmusba is. • a megfogalmazott cél: − megakadályozni a vizes élőhelyek romlását, javítani állapotukat, − előmozdítani a fenntartható vízhasználatot, − fokozottan védeni és javítani a vízi környezetet, − biztosítani a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését, és megakadályozni a további szennyezésüket, − hozzájárulni az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez. Az EU Víz Keretirányelvének előírásai szerint a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés legfontosabb egysége a vízgyűjtő kerület, mely Magyarország esetében az egész Duna vízgyűjtőt jelenti. Erre a vízgyűjtőre 13 országnak közösen kell a megadott határidőre elkészítenie a vízgyűjtőgazdálkodási tervet. A koordinációt a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottsága látja el. A hatékony vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés, valamint a nemzeti és kétoldalú együttműködési eredmények bemutatása érdekében a vízgyűjtő kerületen belül részvízgyűjtőket jelöltek ki. Magyarországon 4 részvízgyűjtő foglalja magában a 42 tervezési alegységet. Legfontosabb feladatok 2006-2015 között 2006: 2007: 2009: 2015:

monitoring, a tervezés ütemtervének és munkaprogramjának nyilvánossá tétele a vízgyűjtőre feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák közbenső felülvizsgálata 2008: a társadalom számára elérhető és véleményezhető Vízgyűjtőgazdálkodási Terv kézirata Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése első felülvizsgálat

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közvetlen feladata a Szigetköz, a Rábca és Fertő-tó, a Marcal, a Cuhai-Bakony-ér és Concó, az Által-ér és a Gerecse területéhez tartozó alegységek vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítése. Ennek első elemeként összeállították az érintett területekre vonatkozó jelentős vízgazdálkodási kérdések dokumentumait és közzétették véleményezésre a legfontosabb gyakorlati tennivalók és a súlyponti feladatok meghatározásához. Az Által-ér vízgyűjtőjére a IV-3. melléklet fogalmazza meg a főbb problémaköröket és feladatokat az ÉDUKÖVIZIG dokumentumai alapján. TOTAL

IV-9



3.1.4 Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja A II. Környezetvédelmi Program megadja a megyei célkítűzéseket a megalapozásához, ismerteti az Európai Uniós, országos és régiós tervezési keretek, a programkészítés célját és általános elveit. Ismerteti a környezetvédelmi akcióprogramokat, amelyeket a megyei sajátságok és a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program szerkezetének szem előtt tartásával dolgoztak ki a 2003-2008 közötti időszakra. Ezek a következők: - Környezettudatosság növelése akcióprogram - Éghajlatváltozási akcióprogram - Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram - Városi környezetminőség akcióprogram - Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram - Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogramja - Vizek védelme és fenntartható használata akcióprogram - Hulladékgazdálkodási akcióprogram - Környezetbiztonság akcióprogram Az akcióprogramok és az ezeken belüli programok közül csak azok kerültek kidolgozásra, melyek megvalósításához elsősorban megyei és települési szinten rendelkezésre álló eszközök, elérhető források, és a megvalósítást megalapozó megyei, települési szintű döntések szükségesek. A dokumentum tárgyalja a feladatokat és kijelöli a megyei önkormányzat szerepvállalását a környezetvédelmi program megvalósításában. A megyei környezetvédelmi program kivonatát – figyelemmel Tatabánya környezetvédelmi programjának kidolgozására – a IV-4. melléklet tartalmazza.

3.2 A város és térsége környezetvédelmi céljai és feladatai 3.2.1 Térségi fejlesztési koncepciók, programok • A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepcióját – többlépcsős tervezési, egyeztetési folyamatban véglegesítve – a 44/2006 (IX. 15.) számú határozatával fogadta el. A kistérség fejlődését befolyásoló tényezők állapotának és az adottságoknak a vizsgálatára alapozva a koncepció - meghatározza a célkitűzéseket és prioritásokat, amelyen belül a természeti és épített környezet, környezetkultúra, természeti turizmus témakör is kiemelt szerepet kap; - ismerteti a lehetőségek kihasználásának és a veszélyek elkerülésének módját, feladatait; - megadja a kistérség és a települések fejlesztésének elképzeléseit és azok megvalósításának társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait. A Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciójának kivonatát – figyelemmel Tatabánya környezetvédelmi programjának kidolgozására – a IV-5. melléklet foglalja keretbe.

TOTAL

IV-10


•


Tatabánya Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008. június) részletesen tárgyalja a város szerepét a településhálózatban és a különböző térszerkezeti egységekben (VágDuna-Ipoly Eurorégió, Közép-dunántúli Régió, Komárom-Esztergom megye, Tatabányai Kistérség). Ismerteti a város vonzáskörzetének jellemzőit (elérhetőség, funkcióellátottságát, ingázás), a dinamikai jellemzőit (népességszám-változás, munkahelyek, foglalkoztatottság, álláskeresők, gazdasági szervezetek számának alakulása). A városra és városrészekre elvégzett elemzések keretében tárgyalja a társadalom, a munkaerő-piac, a gazdaság, a turizmus, a környezet (zöldfelületek, épített környezet, műemlékek, helyi építészeti értékek, lakásállomány), a kereskedelem és vendéglátás, a közszolgáltatások (egészségügy, szociális ellátások (kultúra és közművelődés, sport, közösségi közlekedés, közművek, hulladékgazdálkodás) helyzetét, jellemzőit. A stratégiai fejezetben felvázolja a jövőképet, meghatározza a fejlesztési célokat városi szinten és középtávra négy tematikus célt jelöl ki és részletezi a feladatokat. A stratégia dokumentációjának a környezetvédelmi program kialakítása szempontjából hangsúlyos és részletezett kivonatát a IV-6. melléklet tartalmazza és részletezi.

•

Tatabánya Települési Klímastratégiája 1 (2007. november) átfogóan tárgyalja a tatabányai klímaprogram általános elveit, az önkormányzat eszközeit, klímaprogram elemeit és a megelőzés lehetőségeit. Az üvegházgáz-kibocsátás visszafogásának lehetőségeit vizsgálva a közlekedés, az energia-felhasználás, a hulladékgazdálkodás és a gazdaság térbeli szerkezete területén elérhető jelentős kibocsátás csökkenéseket ismertet. Hangsúlyozza, hogy a települési klímaprogram hosszú távú sikeréhez az elegendőségi és a hatékonysági stratégia együttes alkalmazására van szükség. Az üvegházgáz-elnyeletés lehetőségei keretében kiemeli a fák, erdők, parkok létesítésének, fenntartásának jelentőségét. A kibocsátás monitorozását tartja fontosnak a város által elért eredmények nyomon kell követésére. Szükségesnek ítéli, hogy a város határozza meg és tűzze ki célul, hogy széndioxid-egyenértékben számolva hány százalékos üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést akar elérni és milyen időtávon, a kibocsátás-csökkentés lehetőségeinek alapos fölmérése után. A stratégia dokumentációjának a környezetvédelmi program kialakítása szempontjából hangsúlyos és részletezett kivonatát a IV-7. melléklet foglalja össze.

3.2.2 A környezeti problémák megoldásának keretei Az elvégzett állapotfelmérés, helyzetelemzés keretében megtörtént a városi és térségi jelentőségű környezeti problémák, konfliktusok körének meghatározására. A különféle jellegű, hatókörű és súlyosságú környezeti/környezetvédelmi problémák hatékony megoldása • jelentős szakmai intézményi hátteret, támogatást, valamint országos, regionális, térségi és helyi szintű együttműködést, kooperációt igényel.

1

MTA Szociológiai Kutatóintézet: Tatabánya Klímabarát város Települési Klímastratégia. Budapest, 2007. november. Előterjesztés Tatabánya Város Képviselőtestülete számára

TOTAL

IV-11



• csak időben és költségekben ütemezetten valósítható meg, amit a döntés, tervezés, engedélyezés, kivitelezés időigénye, a költségeinek nagyságrendje és forrásigénye (önerő, különféle támogatások...) indokolnak. • a támogatási igények, a gazdasági/finanszírozási és időbeni korlátok szükségessé teszik a prioritások kijelölését is, mégpedig az országos és térségi szinteken is preferált programok, koncepciók szem előtt tartásával. Ezek figyelembe vételével lehet/kell mérlegelni és meghatározni a célszerű/szükséges beavatkozások körét, rendszerét és ezek tartalmi kereteit a város II. Környezetvédelmi Programjának gyakorlati megvalósítását előkészítő, megalapozó programok/projektek kidolgozáshoz.

TOTAL

IV-12


V. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

V. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 1. A városi környezetpolitika elemei A Környezetvédelmi Program célja az elfogadott és kitűzött környezeti célok, célállapotok elérése, a környezeti szempontok gyakorlati érvényesítése a területfejlesztési és környezetvédelmi elhatározások, feladatok megvalósításánál. Ennek megfelelően a városi környezetpolitika fő elemei: • A környezeti/környezetvédelmi, környezet-egészségügyi szempontok messzemenő érvényesítése a döntések előkészítésénél, a tervezésnél és a megvalósításnál, elősegítve és támogatva a környezeti, műszaki, gazdasági és társadalmi szempontok összhangjának megteremtését. • A jelenlegi és a távlatban felmerülő környezeti problémák megoldásának elősegítése, elkerülésük szakmai és tárgyi lehetőségeinek, feltételeinek megteremtése az önkormányzat megfelelő közreműködése mellett (koordináció, kooperáció; közreműködés és/vagy támogatás). • A hatékony együttműködés a vállalkozásokkal, a környezetvédelemben tevékenykedő civil szervezetekkel és a lakosság egészével, és a rendszeres tájékoztatás a város környezetminőségének, állapotának éves alakulásáról (pl. TV és sajtóriportok, közlemények, kiadványok ...). • Egy jól kezelhető és elérhető városi területi és környezetvédelmi információs és adatrendszer kialakítása és működtetése, figyelemmel a területfejlesztési és a környezetvédelmi törvényben megfogalmazottakra. • A környezetvédelem szakmai és szervezeti rendszerének hatékony működtetése, figyelemmel a jelentősen kibővült önkormányzati feladatok személyi és tárgyi feltételeire, elvárásaira a szakmai feladatoknál (döntés-előkészítés, egyeztetések, hazai és nemzetközi kapcsolatok, pályázatok, ellenőrzési kötelezettségek stb.) és a közösségi részvétel kiszélesítésében (civil szervezetek, lakosság; tájékoztatás, akcióprogramok indítás stb.), szervezésében. • Elő kell segíteni az elhatározott környezetfejlesztési programok megvalósítását (hulladékgazdálkodás/szelektív gyűjtés és feldolgozás, közcsatornára kötések megvalósítása, úthálózat fejlesztés, természeti értékek védetté nyilvánítása, területek rekultivációja stb.) az elfogadott és egyeztetett elveknek és terveknek megfelelően. • El kell érni a környezeti elemek minőségének, állapotának javulását, az egészségesebb települési környezet megteremtését, a környezeti elemek minőségének, állapotának és a szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztésével az életfeltételek és a városi közérzet, komfort javítását.

TOTAL

V-1



2. A környezeti problémák, konfliktusok megoldása A város környezetvédelmi problémáinak/konfliktusainak megoldása - összefüggésben a térség megfogalmazott fejlesztésével, jövőképével - alapvetően a következő kérdéskörökbe sorolható: − − − −

a terhelő, szennyező kibocsátások csökkentése; a területek védelme és a környezetminőség megőrzése; terület- és/vagy környezetminőségi célzatú fejlesztések és tájrehabilitáció; a környezeti problémák megoldásának átfogó menedzselése.

2.1 A kibocsátások csökkentése A környezetet terhelő, szennyező források különféle kibocsátásainak (légszennyező, szennyvíz, zaj, hulladék stb.) és hatásainak mérséklése érdekében célszerű a szakmai és egyeztetési folyamatok elindítása, határidőkhöz és mérhető értékekhez, támogatásokhoz és közreműködésekhez kapcsolt megállapodások elérése az önkormányzat és az érintett szervezetek között. Az érdekeltek/érintettek lehetőségeinek figyelembe vételével a következő, környezetvédelmi és környezet-egészségügyi szempontból is kiemelten kezelendő területeken, kérdéskörökben fontos eredményeket elérni: • A kibocsátások további mérséklése. Ennek keretében − a légszennyezőknél az ózon környezeti levegőben kialakuló koncentrációit befolyásoló kibocsátások (VOC) mérséklése, még a határértékeken belüli kibocsátóknál is, és a helyenként és időnként magasabb porszennyezettséget (PM10) okozó tevékenységeknél (Vereshegyi kőbánya, Ipari Park cégei). − a szennyvízkibocsátóknál (ipari üzemek) a hatékonyabb kezelés, az egyes szenynyezők (pl. szerves anyagok, nehézfémek) mérséklése megfelelő kezelőművek, előkezelők üzemeltetésével. − a közcsatornára kötött lakások arányának növelése, mivel a magas ellátottsági mutatók mellett is mintegy 1200 lakás nincs a csatornára kötve, amelyek szennyvizei a talajt és talajvizeket terhelik, szennyezik. • A bemosódó szennyeződések mérséklése a rekultivációt igénylő bányaterületek és zagyterek (meddő-, salak- és pernyehányók) tájrendezésével, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolásával.

2.2 A területek védelme, a környezetminőség megőrzése A természeti környezeti értékek és az épített/művi környezet védelme, a terhelt/szennyezett/veszélyeztetett területek, térségek környezetminőségének javítása a következő fő témakörökben kívánja meg az önkormányzati közreműködést, koordinációt, kezdeményezést:

TOTAL

V-2



• a természetvédelem területén − a már védett országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek, természeti értékek megőrzésének elősegítése, a természetvédelem igényeinek szem előtt tartása a már elhatározott vagy tervezett térségfejlesztési programoknál (pl. úthálózati, iparterületi fejlesztési elhatározások); − a még védelemre érdemes helyi jelentőségű természeti értékek, területek védetté nyilvánítása, megmaradásuk, fenntartásuk biztosítása, együttműködve a kialakításban érdekelt/érintett szervezetekkel (Duna-Ipoly Nemzeti Park, civil szervezetek stb.). • a karsztvízbázis mennyiségi és minőségi védelme érdekében a védőterületek, védőidomok lehatárolása, kijelölése (összhangban a rendezési tervi előírásokkal) és a talajszennyező források felszámolása (illegális hulladéklerakás, szennyvízszikkasztás, rekultiválást igénylő területek stb.).

2.3 Terület- és környezetminőségi fejlesztések A város térségének társadalmi, gazdasági, területi és környezeti fejlesztését alapvetően az elfogadott településrendezési terv (szerkezeti terv, 2004) és Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008), valamint az Operatív Gazdasági Program rögzíti. Ezeket is figyelembe véve Tatabánya környezeti állapotának, minőségének javítását eredményező és megvalósítandó jelentősebb, átfogó környezeti/környezetfejlesztési célt is szolgáló programok a következők: • A Tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja projekt megvalósításának elősegítése, amely a város területén a meder rendbetételét, a lefolyási viszonyok javítását eredményezi. • A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer program megvalósítása, amely módot ad a város hulladékgazdálkodásának átfogó fejlesztésére, a működési feltételek javítására, korszerűsítésére (pl. szelektív gyűjtés, építési törmelék feldolgozó, válogatómű, illegális lerakók rekultiválása stb.). • Az úthálózati fejlesztések megvalósítása. A tervezett útszakaszok kiépítése a közlekedési eredetű terhelések (zaj, légszennyezés) mérséklését segítik elő, így fokozott jelentőségű a déli elkerülő út, a tervezett városi útszakaszok és kerékpár utak megépítése és üzembe helyezése. • A zöldfelületi rendszer fejlesztése. A város jelenlegi és távlati zöldfelületi rendszerének kialakításával összefüggő feladatokat a településrendezési terv (településszerkezeti és szabályozási tervek) zöldfelületi tervfejezete részletezi, rögzíti (erdőterületek, zöldterületek, védőzöldek, rekultiváció helye, nagysága, funkciói, területe stb.).

TOTAL

V-3



2.4 A környezeti problémák megoldásának menedzselése 2.4.1 Szervezési, irányítási szempontok A Környezetvédelmi Program eredményes megvalósítása számos társadalmi és gazdasági tényező függvénye. A környezeti szempontoknak kiemelt szerepet kell kapniuk a város térségében tervezett, a hazai és nemzetközi érdekeltekkel együttműködve megvalósítandó terület- és gazdaságfejlesztési programokban. Ennek érdekében a következők tartandók szem előtt: • A területfelhasználások, a környezetet érintő beavatkozások, fejlesztések tervezésénél a környezeti/környezetvédelmi feltételek, érdekek érvényesítése fokozott jelentőségű. A fejlesztéseket alapvetően a környezeti potenciál, a területi védettségek és a környezetminőségi igények, szakmai elvárások figyelembe vételével kell tervezni és engedélyezni. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő és a környezeti elvárásokat is rögzítő telepítési, létesítési, működtetési feltételek megadása és megkövetelése. • A városi önkormányzat környezetvédelemmel és településfejlesztéssel összefüggő feladatai és hatásköre rögzített és behatárolt. Ezek alapján egyértelmű, hogy az egyes térségek, területrészek környezeti minőségét, állapotát a különféle célú térségi programok előkészítésével és szervezésével, megvalósításának elősegítésével jelentősen és kedvezően képes befolyásolni, különösen akkor, ha törekvéseit a helyi gazdasági és civil szervezetek is támogatják. Ehhez biztosítani kell − a városi önkormányzat hatékony szakmai koordináló, szervező szerepét, az információs háttér kialakítását és működtetését. − a megfelelő gazdasági alapok megteremtését a feladatok megvalósításához. − a környezeti nevelés, környezettudatos gondolkodás fejlesztését a lakosság körében, összhangban a fenntartható fejlődés és a környezet-egészségügy igényeivel.

2.4.2 Intézményi feladatok A város környezetvédelmi programjának végrehajtása több részfeladat megvalósítását teszi szükségessé. Ezek egy részében az önkormányzat mint tényleges szerepvállaló, kezdeményező, más részében pedig mint közreműködő, támogató érdekelt. A programban javasolt beavatkozások megvalósítása érdekében az önkormányzatnak • szakmai és szervezeti rendszert kell működtetnie a városi környezeti, környezetfejlesztési feladatok megoldásának elősegítésére, biztosítva annak megfelelő szervezési, ellenőrzési hátterét, az elfogadott programok környezeti szempontú koordinálását és menedzselését, folyamatos karbantartását (hulladékgazdálkodás, zöldterületfejlesztés, szennyvízkezelés, közlekedésfejlesztés stb.). • a területi, valamint környezetvédelmi információs és adatrendszert kell létrehoznia, összhangban a törvényi előírásokkal és biztosítva annak szakmai és társadalmi használatát, elérhetőségét. • együttműködést kell kialakítania és azt szervezetté kell tennie − a program megvalósításában érdekelt környezetvédelmi, természetvédelmi, víz-

TOTAL

V-4



ügyi, környezet-egészségügyi és más társhatóságokkal; − a jelentősebb terhelő, szennyező üzemekkel a kibocsátások ütemezett csökkentésére, technológiai fejlesztések elősegítésére; − a környezetvédelmi, természetvédelmi és városszépítő civil szervezetekkel, valamint a lakossággal a célok megismertetésére és a programok végrehajtásának elősegítésére. • biztosítani kell a környezeti nevelést és a rendszeres tájékoztatást a környezetvédelmi program végrehajtásának szükséges támogatottságságához. A hatékony és következetes, környezettudatos gondolkodásra való nevelést már óvodás-iskolás korban meg kell kezdeni az oktatási intézmények közreműködésével, a rendszeres lakossági tájékoztatást pedig a civil szervezetek bevonásával, lakossági fórumok szervezésével, ismertető anyagok közreadásával célszerű megvalósítani.

TOTAL

V-5



3. Program/projekt javaslatok Az állapotfelmérés és helyzetelemzés, valamint az önkormányzat 2001-2008 folyamán felhalmozódott tapasztalatai és az új, II, Környezetvédelmi Program kidolgozásával összefüggő tartami igények, továbbá az Operatív Gazdasági Programban a környezetvédelmi beruházásokra javasolt prioritási sorrend figyelembe vételével kerültek megfogalmazásra. Ennek megfelelően a következő programok és alprogramok kerültek kidolgozásra: 1. Vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi program 1.1 A karsztvíz és vízbázis védelme 1.2 A mesterséges vízutánpótlás felülvizsgálata 1.3 Az Által-ér vízmeder és műtárgy rekonstrukciója 2. Hulladékgazdálkodási, hulladék elhelyezési program 2.1 Helyi Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozása 2.2 Az illegális hulladéklerakók felszámolása 2.3 A Dubnik völgyi Regionális Hulladéklerakó fejlesztése 2.4 A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése 2.5 Hulladékudvar létesítése 3. Levegőtisztaság-védelmi program 3.1 Az ózon és szálló por koncentrációinak mérséklése 3.2 Az allergének visszaszorítása 3.3 A bűzterhelés mérséklése, megszüntetése 3.4 A légszennyező tevékenységek ellenőrzése 4. Épített és természeti környezetvédelmi program 4.1 A szabályozási terv kidolgozása 4.2 Helyi közlekedés- és szállításszervezés 4.3 Zöldterület/zöldfelület fejlesztési program 5. Zaj- és rezgésvédelmi program 6. Rendkívüli környezeti károk megelőzési program 7. Tájvédelmi és rekultivációs program 7.1 A Vereshegyi Kőbánya EOCÉN bányarészének tájrendezése 7.2 A volt salakbánya területének tájrendezése 7.3 Gazdálkodó szervezetek tájrendezési tevékenységének figyelése 8. Élővilág és természetvédelmi program 9. Környezet-egészségügyi program 9.1 Az azbesztmentesítési program folytatása 9.2 A lakossági közreműködés szervezése, elősegítése a programokban 10. Energiagazdálkodási program 11. Környezeti nevelési, oktatási program 12. Környezetvédelmi információs rendszerkialakítási program

TOTAL

V-6



Kiemelendő, hogy a felsorolás nem jelent prioritási rangsort; ez egy olyan választéklista (menü), amelyből az önkormányzat a lehetőségek (gazdasági, pályázati, támogatási stb.) és feltételek mérlegelésével dönthet a megvalósításról és ütemezésről.

1. Vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi program Cél: átfogó, a város térségére is kiható vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi program kidolgozása és megvalósítása, összhangban a Víz Keretirányelv Intézkedési Tervében előirányzott feladatokkal, ezen belül − a város vízkészletének mennyiségi és minőségi védelme és az utánpótlódó menynyiségek biztonságos megőrzése, növelése; − a felszíni vizek minőségének javítása. • Indoklás: a város sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedő vízbázisának (karsztvíz) védelme a vízellátás biztonsága szempontjából stratégiailag létfontosságú. Az üzemelő vízkiemelések (XIV/A és XV/C akna) biztonságba helyezése és üzemeltetése, használata térségi érdek. A felszíni vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme, többcélú hasznosíthatóságának biztosítása, a vízi ökoszisztéma megóvása és/vagy helyreállítása a város és a térség vízgazdálkodása miatt is fontos (a tatai Öreg-tó és az Által-ér rehabilitációs programja).

Részprogramok : 1.1 A karsztvíz és vízbázis védelme Cél: a város szinte legértékesebb megújuló természeti erőforrásának, a karsztvíznek a mennyiségi és minőségi védelme. Indoklás: a karsztvíz sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedő vízbázis, amelynek megőrzése létérdek. A bányászat megszűnését követően a süllyesztett karsztvízszint a természetes állapotnak megfelelő szintre emelkedik/emelkedett, ami megnöveli szennyeződés veszélyét is (csatornázatlanság, illegális hulladéklerakás stb.). A bányavizek kiemelésének és felszíni vízfolyásokba engedésének megszüntetése kihat a felszíni vizek vízutánpótlására, így az Által-ér és a tatai Öreg-tó, a Síkvölgyi tavak fenntarthatóságára is. A részprogram tartalmi keretei: • Az üzemelő vízbázisok (XIV/A és XV/C akna vízkiemelése) biztonságba helyezése az elkészült dokumentációk alapján, a földhivatali bejegyzések megvalósítása és üzemeltetésük az előírt biztonsági, védelmi követelményeknek megfelelően. • A felszíni szennyezők felszámolása, a terhelések mérséklése, összhangban a Víz Keretirányelv Intézkedési Tervében az Által-ér és a Galla-patak területére előirányzott feladatok megvalósítására, ezen belül − a csatornázatlan területrészek (VI-os telep, Síkvölgypuszta, Szőlőhegy) csatornázá-

TOTAL

V-7



sa, a közcsatornára kötések számának/részarányának növelése; − a talaj- és/vagy talajvízszennyező hatások mérséklése/megszüntetése (szikkasztások és illegális hulladéklerakások felszámolása, roncsolt területek rekultivációja stb.). − a csapadékcsatorna hálózat tervezett kiépítése/átépítése a szivárgások kizárására, mérséklésére (régi, korszerűtlen szakaszok cseréje, felújítása, nyílt árkok burkolása adott szakaszokon); − a város területén lévő vízfolyások jókarba helyezése és karbantartása (rendszeres kotrás, növényzet irtása a mederben ...). − a változások nyomon követésére, ellenőrzésére megfelelő figyelő (monitoring) rendszer kialakítása, üzemeltetése is.

1.2 A mesterséges vízutánpótlás felülvizsgálata Cél: A karsztvíz utánpótlásra alapozottan létesült és fenntartott tavak körének megtartási, üzemeltetési szempontú felülvizsgálat Indoklás: A bányászat megszűnésével és a bányavizek/karsztvíz felszíni befogadókba engedésének megszűnésével vízhiányossá vált a tavak egy része; így a Bánhidai hűtőtó, a Csónakázó-tó, valamint a Síkvölgyi horgásztavak. Az ivóvíz minőségű vízzel történő vízpótlások indokoltságának, módjának és hatékonyságának felülvizsgálata környezeti/környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági érdek. A részprogram tartalmi keretei: • A természetes vízutánpótlódás területi vizsgálata a vízgyűjtőkön/részvízgyűjtőkön; vízmérlegek a tavakra; • A szükséges vízutánpótlás mennyisége, részaránya; • A fenntartás környezeti, műszaki és gazdasági feltételei, városfejlesztési, területhasználati összefüggései és indokoltságának vizsgálata, megítélése; • A szükséges vízutánpótlás potenciális és tényleges lehetőségei, feltételei; ezen belül − a karsztvízzel történő pótlás mértéke és környezeti, műszaki és gazdasági összefüggései, fenntarthatósága; − egyéb vízpótlási lehetőségek feltárása, ezek környezeti, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságának vizsgálata a döntések megalapozásához (pl. a városi szennyvíztelepen három fokozatban tisztított szennyvíz hasznosítása a tavak utánpótlásához stb.).

1.3 Az Által-ér vízmeder és műtárgy rekonstrukciója Cél: a tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja keretében tervezett munkálatok, fejlesztések megvalósítása. Indoklás: a tatai Öreg-tó és Által-érvízgyűjtő rehabilitációja a Magyarország Fejlesztési Terv Közép-dunántúli Operatív Programjának kiemelt projektje, amely több beavatkozást, beruházást is előirányzott és meg/tervezett az Által-ér tatabányai szakaszán (az autópályától a Bánhidai hűtőtóig). Ezek megvalósítása jelentős hatással bír a vízfolyás és környezete minőségére és állapotára. Az elvégzendő vízrendezés, a vízszállító képesség visszaállítása, TOTAL

V-8



a műtárgyak jókarba helyezése, a biológiai szűrőmezők létesítése jelentősen hozzájárul a felszíni és felszín alatti vizek állapotának, minőségének javításához is. A részprogram tartalmi keretei: • Az autópályától Környe közigazgatási határáig terjedően előirányzott, ezen belül város közigazgatási területén (tervezett mederrendezési munkák elvégzése, megvalósítása (cserjeirtás, kaszálás, mederkotrások, iszapeltávolítások és burkolatjavítások stb.); • az Által-ér 21+027 vízfolyás szelvényében lévő mérőműtárgy felújítása; • a tervezett biológiai szűrőmezők kiépítése, üzembe helyezése; • a Víz Keretirányelv Intézkedési Tervében előirányzott feladatok megvalósítása.

2. Hulladékgazdálkodási, hulladék elhelyezési program Cél : a kialakított és üzemelő városi/térségi hulladékgazdálkodási rendszer működtetése és továbbfejlesztése figyelemmel a gyűjtés, szállítás, kezelés, hasznosítás, lerakás társadalmi, gazdasági és műszaki feltételeken alapuló összhangjának megteremtésére. Indoklás: a városban és térségében kialakított hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási rendszert az AVE Tatabánya Zrt. működteti. Tatabánya önkormányzata korábban is élenjárt a hulladékgazdálkodás szervezésében, a megoldások üzemeltetővel közös fejlesztésében. A hulladékgazdálkodás felülvizsgálatát, megújítását aktuálissá teszi, hogy • a város 2004-2008 közötti időszakra kidolgozott és elfogadott Hulladékgazdálkodási Tervének érvényességi ideje lejár, ezért új terv kidolgozása és elfogadása válik szükségessé; • a város a 2004-ben, 84 önkormányzattal közösen létrehozott Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási Társulás gesztora, és a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Programja kidolgozásának és megvalósításának vezérképviselője. A tervezett, uniós támogatással megvalósítandó projekt jelentősen javíthatja a város lehetőségeit, feltételeit a gyűjtés, szállítás, kezelés, hasznosítás eszközeinek beszerzésében, a beruházások megvalósításában, üzemeltetésében.

Részprogramok: 2.1 Helyi Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozása Cél: a város 2004-2008 közötti időszakra elfogadott Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálata, megújítása az előírásoknak és a helyi adottságoknak a figyelembe vételével. Indoklás: a 16/2005. (III. 31.) kgy. sz. határozattal elfogadott terv megújítása, figyelemmel a változásokra és a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer programjában előirányzott fejlesztésekre, beruházásokra. A részprogram tartalmi keretei: • Helyzetértékelés: az adottságok, a kialakított gyakorlat áttekintése, elemzése;

TOTAL

V-9



• A feltételek/lehetőségek feltárása és elemzése, figyelemmel a Duna-Vértes Köze Re-

gionális Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósításának ütemeire, és Tatabányát érintő/előirányzott fejlesztésekre, beruházásokra, ellátottsági/szolgáltatási kötelezettségekre; • A Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozása az előírásoknak megfelelő tartalommal (egyeztetések, dokumentálás és elfogadtatás).

2.2 Az illegális hulladéklerakók felszámolása Cél: a város területen található, felszámolt majd újra keletkező illegális lerakóhelyek megszüntetése és a keletkezések megelőzését/elkerülését biztosító feltételek megteremtése. Indoklás: A köztisztasági feladatok ellátását, ezen belül az illegális lerakók felszámolását a Kertészeti Csoport szervezi, irányítja az elfogadott éves terveknek, költségvetési irányzatoknak megfelelően. Mégis, az új lerakók megjelenése, használata folyamatos gondot és folyamatosan felmerülő költségeket jelent évek óta, ezért meg kell keresni a megoldási lehetőségeket, és biztosítani kell megvalósításuk anyagi hátterét is (pályázatok, támogatások. A részprogram tartalmi keretei: • Helyzetértékelés: a kialakult és működő illegális lerakóhelyek felderítése, a helyszíni viszonyok dokumentálása; • A felszámolás és újra kialakulás közötti összefüggések (hely, nagyság, időtartam és gyakoriság, települési viszonyok stb.) vizsgálata, elemzése; • A feltételek/lehetőségek feltárása és elemzése, figyelemmel a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósításának ütemeire, és Tatabányát érintő/előirányzott fejlesztésekre, beruházásokra, ellátottsági/szolgáltatási kötelezettségekre; • Az ellenőrzés gyakorlati rendszere (folyamatos területellenőrzések, valamint a lakossági és képviselői bejelentések) és hatékony működtetésének lehetősége, feltételei.

2.3 A Dubnik völgyi Regionális Hulladéklerakó fejlesztése Cél: a Regionális Hulladéklerakó fejlesztésének megalapozása és végrehajtása, figyelemmel a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kialakításának, működtetésének programjában meghatározott feladatokkal, térségi ellátási kötelezettségekkel. Indoklás: a Dubnik-völgyi hulladéklerakó fejlesztéséről, bővítéséről döntéselőkészítő tanulmány készült, a településrendezési terv keretében pedig a területhasználatot rögzítő szabályozási terv pedig véleményezési szakaszban van. A bővítés módjáról, lehetőségeiről a közeljövőben környezetvédelmi szempontból megalapozott döntést kell hozni. Szükséges a hulladéklerakó telítettségi állapotának pontos meghatározása, ennek ismeretségében a teljes betelés időpontjának prognosztizálása, a további feladatok ütemezése. A részprogram tartalmi keretei:

TOTAL

V-10



• Állapotfelmérés, elemzés: a telítettségi állapot meghatározás geodéziai felméréssel,

modellezéssel; az eredetileg 700 em3 (I. ütem) kapacitású lerakótérből még rendelkezésre álló térfogat; • Bővítési lehetőségek, feltételek meghatározása, a telep térségi szerepköréből adódó további/tervezett funkciók telepítésének helyigényeinek figyelembe vételével (pl. hulladékválogatás, komposztálás, építési törmelék feldolgozása, olajos hulladékok kezelése, biogáz előállítása stb.); • Az összhang biztosítása a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerben előirányzott fejlesztésekkel, beruházásokkal és ellátottsági/szolgáltatási kötelezettségek biztosításával.

2.4 A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Cél: a város területen található, működő hulladékgyűjtő szigetek rendszerének működtetése és kibővítése a területi ellátottság és lakossági igények figyelembe vételével. Indoklás: Tatabányán 40 db hulladékgyűjtő-sziget került kialakításra, amelyek működtetése biztosított. A területi fejlesztések során (pl, új lakóparkok, ellátó, szolgáltató létesítmények) célszerű újabb gyűjtőszigetek kialakítása (30 db), a lakosság igények felülvizsgálatával, a jelenlegi rendszer bővítése. A részprogram tartalmi keretei: • Helyzetértékelés: a kialakított és működő gyűjtőszigetek rendszerének áttekintése, értékelése és a fejlesztési igények, feltételek meghatározása; • A bővítés területeinek, helyeinek megtervezése és megvalósítása, figyelemmel az ellátottsági és lakossági igényekre, üzemeltethetőségre és gazdasági vonzatokra (pl. a kialakítás, az eszközök beszerzésének és az üzemeltetésnek a költségei).

2.5 Hulladékudvar létesítése Cél: a város területen jól elérhető és üzemeltethető hulladékudvarok kialakítása és működtetése a területi ellátottság és lakossági igények figyelembe vételével. Indoklás: Az AVE Tatabánya Zrt. üzemeltet hulladékudvart a regionális lerakó területén. Ez egyes városrészekből (pl. Kertváros, Bánhida, Dózsakert, Szőlőhegy) csak nehezen, körülményesen érhető el. Ezért megfontolandó további, legalább egy vagy kettő hulladékudvar létesítése és üzemeltetése jól elérhető helyen. Ezzel valószínűsíthetően az illegális lerakás is mérsékelhető, visszaszorítható. A részprogram tartalmi keretei: • Felmérés, értékelés: a hulladékkeletkezés jellege és területi eloszlásának becslése az AVE Tatabánya Zrt. tapasztalatainak és adatainak figyelembe vételével (gyűjtőjáratok és lomgyűjtés rendszere, illegális lerakók területi eloszlása, megjelenése stb.); • A létesítendő hulladékudvarok területei elhelyezésének, működtetésének meghatározása, megtervezése és megvalósítása, figyelemmel az ellátottsági és lakossági igé-

TOTAL

V-11



nyekre, üzemeltethetőségre és gazdasági vonzatokra (pl. a kialakítás, az eszközök beszerzésének és az üzemeltetésnek a költségei).

3. Levegőtisztaság-védelmi program Cél: a város környezeti levegőminőségének javítása, a város átszellőzési viszonyainak megőrzése, javítása mellett. Indoklás: A Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű gázüzemre történő átállításával, 2005-től alapvetően, nagyságrendileg és kedvezően megváltozott a légszennyezők kibocsátása a város területén. Ennek következtében a korábban rendszeres kén-dioxid és ülepedő por szennyezettség megszűnt, de helyette az ózon és szálló por (PM10) kialakuló koncentrációi okoznak helyenként és esetenként határértékek közeli vagy azt meghaladó szennyezettséget. Emellett az allergének, köztük elsősorban a parlagfű pollenszáma ér el magas értékeket. Ezért a veszélyeztetett területeken elengedhetetlen a rendszeres karbantartás (nyírás, kaszálás) az allergiás megbetegedéseket okozó allergének visszaszorításához, alacsony szinten tartásához a környezeti levegőben. Külön gondot jelent a bűz, amely évről-évre visszatérően a város nagy részén okoz panaszokat, ezért mindenképpen megoldást igényel.

Részprogramok: 3.1 Az ózon és szálló por koncentrációinak mérséklése Cél: a város területen kibocsátásra kerülő, az ózonképződést elősegítő légszennyezők (prekurzorok; VOC és NOX ) és a szálló por (PM10) magasabb koncentrációit okozó kibocsátások mérséklése. Indoklás: Az ózon és a szálló por (PM10) kialakuló, helyenként határértékeket is meghaladó koncentrációi közötti összefüggések feltárásához a város területén és környezetében vizsgálatokat végeztetett az önkormányzat (Bálint Analitika Kft. 2008). A vizsgálatok alapján megállapították, hogy • az ózonkoncentráció csökkenéséhez mérsékelni kell az ózon képződését elősegítő anyagok/légszennyezők (prekurzorok) kibocsátásait, így − az ipari létesítmények VOC és NOX emisszióit még ott is, ahol azok a kibocsátási határértékek alatt vannak; − a közlekedési eredetű emissziókat (pl. a járműpark korszerűsítése, zöldhullámok kialakítása ...). • a város területén a szálló por PM10 szennyezettségének két fő forrása a kőbánya és az Ipari Park. A részprogram tartalmi keretei: • Felmérés, értékelés: a kibocsátások területi és mennyiségi jellemzőinek meghatározása, a csökkentési lehetőségek módjának, feltételeinek meghatározása, értékelése és egyeztetése az érdekelt/érintett cégekkel.

TOTAL

V-12



• Program kidolgozása és elfogadtatása az ózon keletkezését elősegítő légszennyezők

és a por kibocsátásainak csökkentésére. • Megvalósítás és ellenőrzés, a hatékonyság nyomon követésére (monitoring).

3.2 Az allergének visszaszorítása Cél: a biológiai légszennyezőnek tekinthető allergének, elsősorban a parlagfű pollenjeinek alacsony szinten tartása, a szennyezettség megelőzése város területén. Indoklás: A vegetációs időszakban az allergének megjelenése magas koncentrációi alakulhatnak ki a nem megfelelően hasznosított, gondozott területeken. A környezeti levegő pollentartalma szorosan összefügg az allergiás eredetű légúti betegségek kialakulásával és az attól szenvedők számának alakulásával. Ezért kiemelt jelentőségű az allergének (parlagfű) viszszaszorítására kidolgozott városi program végrehajtása a Kertészeti csoport szervezésben, irányításával. A részprogram tartalmi keretei: • A környezeti levegő pollen tartalmának ellenőrzése, nyomon követése az üzemelő pollencsapda működtetésével (ÁNTSZ) és az előrejelzések alapján (pollen naptár); • A kidolgozott városi program végrehajtása a Kertészeti csoport szervezésben, irányításával; a veszélyeztetett területeken rendszeres karbantartás (nyírás, kaszálás) végrehajtása.

3.3 A bűzterhelés mérséklése, megszüntetése Cél: a város kiterjedt területeit érintő, rendszeresen gondot jelentő bűzterhelés mérséklése, megszüntetése. Indoklás: a Tatabánya területén évek óta visszatérő panaszokat okoz a bűzterhelés, amely döntően a szennyvíziszap hasznosításával (szántóföldi elhelyezés, rekultiváció) függ össze. Ezzel a módszerrel kerül ártalmatlanításra a városi szennyvíztelepen keletkező és a Szentgyörgypusztai telepen kezelt, tárolt iszap is. A konfliktusok elkerülése és a környezeti levegő állapotának, a települési környezet védelmének érdekében fokozott jelentőségű a megfelelő megoldás megkeresése és megvalósítása. A részprogram tartalmi keretei: • Felmérés, helyzetelemzés: a potenciálisan bűzhatással járó tevékenységek azonosítás, felmérése és elemzése (jelleg, környezeti és technológiai jellemzők stb.). • Az iszapkezelés lehetséges megoldásainak áttekintése, figyelemmel az ÉDV Zrt. által felvázolt lehetőségek megvalósíthatóságára (műszaki, gazdasági és környezeti feltételek, szempontok) és a mezőgazdasági hasznosítás fenntartására, figyelemmel az alkalmazás módjára, feltételeire (pl. nagyüzemi trágyázásnál a kiszórást követő bedolgozás azonnali megkezdése). • A Biopetrol Kft. telephelyén korszerűbb iszapkezelési módszer alkalmazása;

TOTAL

V-13



• Javaslat kidolgozása az alkalmazandó, megvalósítandó környezetkímélő, bűzmentes

eljárásokra, megoldásokra. • A városi állattartási rendelet megalkotása és elfogadtatása a haszon- és kedvtelésből tartott állatok tartásához az egyeztetéseket (lakosság, szakhatóságok, társadalmi szervezetek) követően.

3.4 A légszennyező tevékenységek ellenőrzése Cél: a város területén működő, légszennyezők kibocsátásával járó tevékenységek feltérképezése, jellemzőik, kibocsátásaik felmérése és nyomon követése Indoklás: A Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállításával alapvetően megváltozott a levegőbe kerülő légszennyezők mennyisége, területi és összetételi aránya. A pontforrások kibocsátásainak bevalláson alapuló rendszerében, az ÉD-KTVF nyilvántartásában rögzítettek a cégek kibocsátásai. Emellett a diffúz források és a közlekedési eredetű emissziók feltárása, meghatározása is vizsgálatot, ellenőrzést igényel. A technológiai váltásoknál, fejlesztéseknél, új létesítmények engedélyezésénél lényeges a légszennyezők tényleges és várható kibocsátásainak és hatásainak ismerete a levegőminőségre fokozott jelentőségű. A részprogram tartalmi keretei: • Felmérés, helyzetelemzés: a potenciálisan légszennyező anyag kibocsátással járó tevékenységek azonosítás, felmérése és elemzése (jelleg, környezeti és technológiai jellemzők stb.). • A környezeti levegőminőség városi ellenőrzési rendszerének átfogó vizsgálata és értékelése; a jelenlegi és alkalmazható, más rendszerek, berendezések alkalmazási lehetőségeinek környezeti, műszaki és gazdasági elemzése a környezeti levegőminőség alakulásának nyomon követéséhez, megítéléséhez. • Javaslat kidolgozása a szükséges intézkedésekre, fejlesztésekre, az alkalmazandó, megvalósítandó eljárásokra, megoldásokra (monitoring, információs rendszer, értékelés a döntések/fejlesztések megalapozásához stb.). • A RIV-es mérőhálózat felújítása, korszerűsítése és további automata mérőállomások telepítési lehetőségeinek megkeresése, megteremtése.

4. Épített és természeti környezetvédelmi program Cél: egy kevesebb környezeti eredetű terhelést, stresszhatást okozó, jobb környezeti, környezeti, környezet-egészségügyi állapotjellemzőkkel rendelkező települési/művi és természeti környezet hosszabb távú kialakítása, fenntartása. Indoklás: az épített és természeti (jellegú) városi környezet kialakítása, fenntartása és üzemeltetése számos környezeti konfliktus forrása. Ezért igen lényeges a kialakult városszerkezet/beépítések és területhasználatok, valamint a tervezett fejlesztések/beruházások közötti összhang biztosítása a településrendezés eszközeivel. Ezeknél fokozott figyelmet kell szentelni a természeti és épített környezet összhangjának megteremtésére, valamint a fenntartható fejlődés lehetőségeinek, feltételeinek meghatározására, teljesítésére. TOTAL

V-14



Részprogramok: 4.1 A szabályozási terv kidolgozása Cél: a településrendezési terv elfogadott településszerkezeti tervének alapján a szabályozási terv kidolgozása és elfogadása a környezeti/környezetvédelmi előírások rögzítésével. Indoklás: A 332/2004. (XII. 16.) kgy. sz. határozattal az önkormányzat elfogadta Tatabánya településszerkezeti terve. a folyó tervezési munkák során készül a helyi építési szabályzat (HÉSZ), amely meghatározza a területfelhasználások módját, feltételeit. Ebben szabályozásra kerülnek a környezet- és természetvédelmi szempontból fontos, meghatározó kérdések is, amelyek alapvetően befolyásolhatják a települési/épített környezet minőségének, állapotának alakulását. Ezért a szabályozási terv kialakítása, közgyűlési elfogadtatása kiemelt jelentőségű a város fejlesztésének, fenntartásának biztosításához. A program tartalmi keretei: A szabályozási terv kidolgozása és elfogadása a településrendezési terv elfogadott településszerkezeti tervének alapján, a környezeti/környezetvédelmi előírások rögzítésével és a folyamatos karbantartás biztosításával. Így • a belterületi szabályozás megalkotása, elfogadtatása; • a külterületi szabályozás megalkotása, elfogadtatása.

4.2 Helyi közlekedés- és szállításszervezés Cél: a belterületi utak túlzsúfoltságának csökkentése, a tervezett úthálózati fejlesztések (városi elkerülő, átkötő utak) folyamatos megvalósítása. Indoklás: a helyi közlekedés- és szállításszervezés javítás nagy szerepet kap forgalmi eredetű kibocsátások, terhelések (légszennyezés, zaj) mérséklésében a zsúfolt, terhelt útszakaszokon/területeken, így a jobb környezeti feltételek megteremtésében (városklíma, légszennyezettség, környezeti zaj. A program tartalmi keretei: • A város területrendezési tervének közlekedési tervfejezetében előirányzott fejlesztések megvalósítása. • A tömegközlekedés továbbfejlesztése, a megfelelő utak kiépítése és a kerékpárútépítési program folytatása. • Parkolók létesítése a nagyforgalmú létesítmények, intézmények, belvárosi területek terhelésének csökkentésére.

4.3 Zöldterület/zöldfelület fejlesztési program Cél: A természeti és épített környezet összhangjának megteremtése, a fenntartható fejlődés lehetőségeinek, feltételeinek meghatározása és biztosítása a településrendezés eszközeivel.

TOTAL

V-15



Indoklás: A város közigazgatási területén igen lényeges a zöldfelületek állapotának megőrzése, területi részarányuk növelése a klimatikus viszonyok, a környezeti és életminőségi, napi pihenési lehetőségek javítása érdekében. Fontos a város területén a telkek növényzettel fedett részeit, a zöldterületeket és erdőterületeket összekapcsoló, egységes zöldfelületi rendszer létrehozása. A program tartalmi keretei: • az elfogadott területrendezési tervben előirányzott zöldterület fejlesztések megvalósítása, • a roncsolt felszínek, bányakáros területek rekultivációjánál, hasznosításánál a zöldterületi érdekek érvényesítése. • a vízfolyások (pl. Által-ér, Galla-, Csákány-, Tarján-patakok stb.) mentén a zöldfelületek, zöldsávok kialakításához a feltételek megkeresése és megteremtése. • az intézmény- és iparterületi fejlesztéseknél a termelő, szolgáltató tevékenységek telepítése csak megfelelő telekméret, beépíthetőség és minimális zöldterületi arány megadásával valósítható meg. • a kialakítandó zöldfelületeket, véderdőket, védőzöldeket a beruházások szerves részeként kell megvalósítani az engedélyezéseknél úgy, hogy ezek saját telken belül és a várost nem terhelő módon legyenek telepítve és fenntartva. • a meglévő zöldfelületek (parkok, fasorok, zöldterületek) fenntartása és fejlesztése, növényanyaguk gazdagítása, az utcák lehetőség szerinti fásítása, valamint állománycsere a koros, elöregedett és balesetveszélyessé vált növényzetnél (pl. a Park és Népház Ligeti f liget fái); megkeresni a lakossági közreműködés lehetőségeit a kialakításban és a fenntartásban. • a zöldfelületek megőrzése, területük növelése, és rendszerré alakítása, kapcsolatot teremtve a térségi zöldfelületi elemekkel, rendszerrel.

5. Zaj- és rezgésvédelmi program Cél: a zajterhelés növekedésének megállítása, a jelenleg zajos területeken a zajszintek fokozatos csökkentése, új fejlesztéseknél, tevékenységeknél a zajterhelés alacsony szinten tartatása, a közlekedési eredetű és üzemi jellegű zajok határértékeken belül tartása. Indoklás: a város fejlődésével/fejlesztésével rendszerint a zajterhelések növekedése is együtt jár. A területi határértékek tartása gyakran gondot okoz, egyes útszakaszok mentén a közlekedésből (út, vasút) eredő zajkibocsátások okoznak lakossági panaszokat. A program tartalmi keretei: • Felmérés, helyzetelemzés: az autópálya mentén végzett zajtérképezés és intézkedési terv (KTI, 2008), valamint a város több pontján elvégzett ellenőrző zajvizsgálatok (Laki F., 2008) alapján értékelés és a megoldások módjának, lehetőségeinek meghatározása. Emellett a zajterhelő tevékenységek, üzemek felmérése, műszeres ellenőrzése az ÉD-KTVF ellenőrzésivel összehangoltan. • A különböző eredetű zajok (ipari, közlekedési stb.) mérséklési lehetőségeinek meghatározása, ezek környezeti, műszaki és gazdasági feltételeinek és hatásainak elemzése és értékelése a döntések megalapozásához, a megvalósítandó változat kidolgoTOTAL

V-16



zásához. Ezen belül az Otthon utcában lévő üvegtörő üzem kitelepítése.(pl. Dubnik völgybe). • A kiválasztott megoldások megvalósítása, hatékonyságuk ellenőrzése mérésekkel. • A városi: zajtérkép elkészítetése zajszakértők bevonásával, és a zajvédelmi övezeti besorolás elvégzése a hatályos jogszabályok és zajhatárértékek, valamint a hatásterületek és a területrendezési terv figyelembevételével.

6. Rendkívüli környezeti károk megelőzési program Cél: A környezeti biztonság növelése és a város védekezőképességének fokozása az esetleges környezeti veszélyek/károk (havariák) elhárítására, következményeik felszámolására. Indoklás: A katasztrófa-elhárítás szervezete (KEM Katasztrófavédelmi Igazgatósága) képes megfelelni a változó kockázati tényezőknek, az elvárt követelményeknek. Meg tudja oldani a károk hatásainak felszámolását, megfelelni az új igényeknek; a szervezet rendelkezik a működéséhez szükséges jogszabályi környezettel. A város területén az önkormányzati közreműködést, végrehajtást igénylő esetek rendkívüli/nem tervezett beavatkozásokat és költségeket igényelnek. A program tartalmi keretei: • A rendkívüli szennyezések elhárítása érdekében − célszerű egy sürgősségi havária keret létrehozása. − meghatározandó a felhasználás/hozzáférés módja, feltételei. • A környezetbiztonság egységesített városi intézmény- és informatikai rendszerének kialakítása az országos hálózathoz illeszthető módon; ennek keretében − a potenciális veszélyforrások felmérése (elöntések, mozgásveszélyes felszínek, a forgalmas szállítási útvonalak stb.) és a védekezés lehetőségeinek, feltételeinek vizsgálata, meghatározása. − a veszélyes tevékenységek, üzemek és helyi szabályozásaik számbavétele, az ipari, szállítási balesetek kockázatát csökkentő és a kémiai biztonságot növelő program indítása.

7. Tájvédelmi és rekultivációs program Cél:a roncsolt felszínek tájrendezése, a környező területekhez és a tájba illesztése, a elhatározott/tervezett hasznosítási módok (pl. zöldfelület, rekreáció, stb.) megvalósításával. Indoklás: a város rekultiválandó területei kiterjedtek és helyreállításuk, hasznosításuk a jóváhagyott településszerkezeti tervben, valamint a kidolgozott/elfogadott tájrendezési tervekben meghatározott. Ezek a beavatkozások jelentősen és látványosan javíthatják a városi környezet minőségét, állapotát (pl. a porképződés, az illegális hulladéklerakás, az erősen érzékeny területeken az ellenőrizetlen beszivárgások stb. megszüntetése). A rekultiváció módot ad a zöldfelületek növelése, és városi rendszerré alakítására is, kapcsolatot teremtve a térségi zöldfelületi elemekkel, rendszerrel.

TOTAL

V-17



Részprogramok: 7.1 A Vereshegyi Kőbánya EOCÉN bányarészének tájrendezése Cél: a bányarész területének tájrendezése és a tervezett természetvédelmi terület kialakítása, a természeti értékek védelme. Indoklás: a Vereshegyi eocén kőbánya (hrsz.: 52 db; 190,8 ha) felhagyott területére elfogadott/engedélyezett tájrendezési terv van. Eszerint természetvédelmi területté lesz kialakítva a terület. A részprogram tartalmi keretei: • A jóváhagyott 2009-2013 évi Műszaki Üzemi Terv (MÜT) szerinti kialakítás, tájrendezés megvalósítása a rekultiváció utáni terület- és tájhasználati cél meghatározásával. • A tájrendezést követően természetvédelmi védettség alá helyezés.

7.2 A volt salakbánya területének tájrendezése Cél: a megszűnt és feltöltött salakbánya területének tájrendezése, tájba illesztése és hasznosítása. Indoklás: a sportcsarnok mögötti megszűnt salakbánya (0953/1 hrsz) feltöltése 2006. márciusában befejeződött. Tájrendezése szükséges és hasznosítása (ipari, szolgáltatói, vegyes) valósítandó meg az elfogadott rendezési terv szerint. A részprogram tartalmi keretei: • A tájrendezés és hasznosítás terveinek kidolgozása, elfogadtatása, • Az elfogadott terv szerinti tájrendezés, környezetbe illesztés és a hasznosítások megvalósítása.

7.3 Gazdálkodó szervezetek tájrendezési tevékenységének figyelése Cél: a gazdálkodó szervezetek felelősségi körébe tartozó tájvédelmi és rekultivációs feladatok tljesítésének folyamatos nyomon követése, szükség esetén kikényszerítése Indoklás: a rekultivációs kötelezettségekkel bíró gazdálkodó szervezetek (pl. Vértesi Erőmű Zrt., Biopetrol Kft., Tatai Környezetvédelmi Zrt. stb.) tevékenysége lényeges a városi területhasználatok ütemezhető megvalósítása (pl. barnamezős beruházások, zöldterületi fejlesztések stb.) és a környezetminősége (pl. felszínek porzása, beszivárgások, bűzhatások) és a zavaró tájképi megjelenés miatt. A részprogram tartalmi keretei:

TOTAL

V-18



• A nyilvántartás, figyelemmel kísérés módjának, feltételeinek, rendszerének kidolgo-

zása (pl. rendszeres helyszíni bejárások az érintettek/érdekeltek részvételével; zöldvonal üzemeltetése az állampolgári bejelentések számára stb.). • Felmérés: a város valamennyi tájrendezési/rekultivációs kötelezettséggel bíró gazdálkodó szervezetének és ingatlantulajdonosának a számbavétele. • Dokumentálás: leltár/kataszter felvétele, kialakítása (helyrajzi számok, EOV koordináták, geodéziai felmérések, térképek, fotó és légi és/vagy műholdas felvételek stb.) és folyamatos karbantartása, frissítése. • Értékelés: a helyzet és a változások rendszeres elemzése, értékelése a további teendők és a városi közreműködés, beavatkozások meghatározásához.

8. Élővilág és természetvédelmi program Cél: az élővilág, az élőhelyek megőrzése, védelmük biztosítása a területfejlesztési, városrendezési beavatkozásoknál; a nem védett területeken az élővilág, az élőhelyek fennmaradásának elősegítése. Indoklás: Tatabánya közigazgatási területén kiterjedt területrészeket érint a természetvédelmi védettség (országos és helyi jelentőségű védett területek, Natura 2000 területei), és 2005 óta működik az önkormányzatok szervezésében kialakított Vértesi Natúrpark. Ezek megőrzése, fenntartása fokozott felelősséget és gondoskodást igényel az érintett/érdekelt szervezetektől és az önkormányzattól. A program tartalmi keretei: • A helyi és országos védettségű értékek állagának megóvása, fenntartása (Gerecsei TK, Észak Vértesi TT, Kálvária hegy stb.); a Pro Vértes Közalapítvány önkormányzati támogatása a helyileg védett természetvédelmi területek fenntartásában; • A védelemre javasolt értékek helyi védelme, a természetvédelmi területek tervek szerinti bővítése, a védelem kiterjesztése (Kompos-tó, Vereshegyi kőbánya, Csákányos puszta és környéke). • A Vértesi Natúrpark működtetésében való önkormányzati részvétel biztosítása. • A Nemzeti Ökológiai Hálózat védendő területrészei (ökológiai folyosók, mag- és pufferterületek) megőrzésének, fenntartásának biztosítása. • A nem védett területeken a természetes környezeti tényezők és az élővilág, az ökoszisztémák megmaradásának elősegítése, fajgazdagságuk megőrzése, degradálódásuk megakadályozása. • Az Által-ér rehabilitációs programjának megvalósításánál a természetvédelem és az biológiai sokféleség megőrzésének elősegítése, a változások nyomon követése, értékelése. • A természetvédelem szempontjainak érvényesítése a területfejlesztési, rendezési elhatározásoknál, beavatkozásoknál, beruházásoknál (pl. rekultiváció, zöldterületek fejlesztése, kialakítása, fásítások és zöldsávok létesítése stb.), A városfejlesztési, városrendezési, beruházási folyamatokban (pl. rekultiváció, zöldterületek fejlesztése, kialakítása, fásítások és zöldsávok létesítése stb.) a természetvédelem érdekeinek érvényesítése, a megvalósításuk ellenőrzése, nyomon követése.

TOTAL

V-19



• Az értékek állapotának és a változásoknak nyomon követésére (monitoring) együtt-

működés kialakítása a természetvédelemben érdekelt/érintett szervezetekkel (Nemzeti Park Igazgatóság, civil szervezetek és lakosság).

9. Környezet-egészségügyi program Cél: a lakosság egészség-romlásának megállítása és az egészségi állapotának javítása a jobb környezeti állapotjellemzőket biztosító fejlesztésekkel, beruházásokkal, környezetvédelmi/környezet-egészségügyi akciókkal, programokkal. Indoklás: A város fogyó és öregedő népessége egészségi állapotát a környezeti tényezők is jelentősen befolyásolják. Az egészség romlásáért felelős tényezők között a környezet 12 % részarányt képvisel a statisztikai felmérések szerint. Ezért az egészségi állapotot befolyásoló környezeti tényezők javítása, a folyamatok kedvező irányba történő befolyásolása, módosítása igen fontos és feladat.

Részprogramok: 9.1 Az azbesztmentesítési program folytatása Cél: az érintett lakótelepeken, épületeknél az azbesztmentesítés folytatása, az itt élőknél a kockázatok csökkentése a rákkeltő azbeszt eltávolítása a lakókörnyezetből. Indoklás: Az önkormányzat 2006-ban azbesztmentesítési mintaprojektet indított az épületek szigetelőanyagaként beépített azbeszt eltávolítására. A teljes mentesítés csak három ütemben valósítható meg a városban. Első lépésben (2006-2007) a Bánhidai lakótelep azbesztmentesítése történik meg, majd a tervek szerint folytatódik a sárberki és a dózsakerti iparosított technológiával készült és panelos épületek felújításával. A részprogram tartalmi keretei: • Az érintett épületeknél az előkészítés (egyeztetések a lakóközösségekkel, tulajdonosokkal stb.) és a munkálatok területi és időbeni ütemezése, a végrehajtás megszervezése. • Az azbesztmentesítés, a szigetelés cseréjének megvalósítása az elfogadott tervek, ütemek szerint; a projekt teljes körű lebonyolítását, szervezését a Polgármesteri Hivatal szakembereiből álló munkacsoport és felelős műszaki ellenőr végzi.

9.2 A lakossági közreműködés szervezése, elősegítése a programokban Cél: a lakosság folyamatos tájékoztatása és bevonása az egészség védelmét szolgáló programokba, akciókba Indoklás: A népesség egészségi állapota kiemeli az egészségi állapot megőrzését, javítását elősegítő, szolgáló programok indítását, megvalósítását. Az önkormányzat kidolgozta és elfogadta az egészségmegőrzés szempontjából is fokozott jelentőségű szmog-riadó intézTOTAL

V-20



kedési tervét, a város hőség- és UV riadó tervét és elkészült a város klímastratégiája. A részprogram tartalmi keretei: • Az egészségvédelmi programok megszervezése, előkészítése. • A lakosság tájékoztatása a célokról és a részvétel lehetőségeiről, módjáról, előnyeiről (szmog-riadó intézkedési terv, hőség- és UV riadó terv, klímastratégia és II. Környezetvédelmi Program). • Az egyes akciók értékelése, az eredmények ismertetése és közzététel (sajtó, TV, internet stb.). • Együttműködés keresése, előkészítése az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségével.

10. Energiagazdálkodási program Cél: a városban az energiafelhasználás hatékonyságának és gazdaságosságának fokozása, az ellátás színvonalának és biztonságosságának növelése és a környezetbarát energiafelhasználási struktúra kialakítása. Indoklás: Tatabánya Operatív Gazdasági Programjában az energiaracionalizálás, fűtéskorszerűsítés első helyen szerepel az önkormányzat környezetvédelmi beruházásokra kialakított prioritási sorrendjében. Környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból létfontosságú a jelenlegi, meglehetősen pazarló energiafelhasználási gyakorlat megváltoztatása, a tudatos energiagazdálkodás megvalósítása. Fokozott jelentőséget kap a megújuló energiaforrások használata, megvalósítási lehetőségeinek megkeresése és alkalmazásuk feltételeinek megteremtése. A program tartalmi keretei: • A városi energiakoncepció kialakítása, kidolgozása; ezen belül − az energiaracionalizálási alprogram kidolgozása • energiatermelés • szállítások (távvezetékek, hőközpontok, mérés) • utólagos hőszigetelés lehetőségei, épületrehabilitáció (panelház korszerűsítési mintaprogram) − alternatív energiahordozók (pl. biomassza, megújuló energiák, hulladékok) alkalmazása (lehetőségek, módszerek, megvalósíthatóság stb.) − az energia- és környezettudatos, valamint az egészséges város- és épülettervezés irányelvei, módszerei − környezetvédelmi, műszaki, gazdasági előnyök/hátrányok és a fenntarthatóság, megvalósíthatóság vizsgálata. • Az energiakoncepció szakmai és társadalmi egyeztetése és elfogadása. • Információs és tanácsadó szolgáltatás kialakítása, működtetése: a lakosság és érdeklődök tájékoztatása a megújuló energiaforrások (napenergia, hőszivattyúk stb), hasznosítási lehetőségeiről, módjáról, támogatási/pályázati feltételeiről.

TOTAL

V-21



11. Környezeti nevelési, oktatási program Cél: a környezeti nevelés, tudatformálás keretében a város lakosságának tájékoztatása, mozgósítása a fenntartható fejlődés elveire alapozott programokban, akciókban való részvételre, a környezettudatos viselkedés, magatartásformák megismertetésére és mindennapi alkalmazásuk népszerűsítésére. Indoklás: Az elmúlt években Tatabányán a környezeti nevelés terén jelentős előrelépések történtek, ezért a sikeres folytatás jól megalapozott. A számos, az életminőséget, életmódot befolyásoló tényező alapvetően befolyásolja az egyéni és közösségi gondolkodást, magatartásformákat. Ezért a lakosság a környezeti/környezetvédelmi és környezet-egészségügyi tájékoztatása és ezeknek az ismereteknek az aktív, napi alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a lakosság környezettudatos viselkedéséhez, a természeti és művi/épített környezet megóvásához, minőségének, állapotának javításához. A program tartalmi keretei: • Az önkormányzat 59/2005. (III. 24.) kgy. sz. határozatával elfogadott, a 2005-2009 közötti időszakra kidolgozott, 5 éves környezeti nevelési intézkedési terv végrehatása. • Az egyes előirányzott/tervezett programok megszervezése, előkészítése. • A lakosság tájékoztatása a célokról és a részvétel lehetőségeiről, módjáról, előnyeiről • Az egyes akciók értékelése, az eredmények ismertetése és közzététel (sajtó, TV, rádió, internet stb.).

12. Városi környezetvédelmi információs rendszerkialakítási program Cél: környezeti/környezetvédelmi adatbázis és információs rendszer kialakítása és működtetése az önkormányzat feladatok megvalósításának elősegítésére, a döntések megalapozására Indoklás: Az 1991. évi XX. törvény meghatározza a a helyi önkormányzatok és szerveik feladatait és hatásköreit. Az önkormányzat meghatározott feladatokat lát el (pl. helyi szabályozás, rendeletalkotás, ellenőrzés, bírságolás) a helyi környezet- és természetvédelem területein (pl. légszennyezés és zaj elleni védelem, védett természeti területek, értékek védelme, fenntartása stb.). Ugyanakkor a környezetvédelmi elvárásokat is érvényre kell juttatnia a különböző fejlesztési, engedélyezési eljárásokban (pl. területfejlesztés és -rendezés, építési igazgatás stb.). A napi munkához, az önkormányzati döntéseket megalapozó anyagok, előterjesztések megalapozásához elengedhetetlen egy korszerű, naprakész adat- és információs rendszer kialakítása és működtetése. Mindezekhez elengedhetetlen a megfelelő ismeret, adat- és információs háttér. A program tartalmi keretei:

TOTAL

V-22



• Az környezetvédelmi adat- és információs rendszer felépítésének és működtetésének

kidolgozása, figyelemmel a már működő országos és önkormányzati rendszerekre, az ezekkel való harmonizáció (kompatibilitás) megteremtésére. • Az önkormányzati tevékenységgel, feladatokkal összefüggő adatok, információk körének, nyilvántartásának és működtethetőségének meghatározása, ezen belül − a városban működő cégek, szolgáltatók, jelentősebb vállalkozások környezetvédelmi adatai (tevékenységi kör, engedélyek, jogosultságok, kibocsátások stb.). − az adatok, információk nyilvántartása, feldolgozása az adott igényeknek (előterjesztések, beruházások megalapozása, helykijelölés stb.) megfelelően (térképek, táblázatok, kimutatások, jelentések, modellek stb.). • Az on-line hozzáférést biztosító számítógépes rendszer javasolt kialakítása, működtetése a jelenlegi rendszerekhez kapcsolódóan, a beruházási és üzemeltetési igény meghatározásával.

TOTAL

V-23



4. Szempontok a megvalósítandó programok kiválasztásához Az azonosított és megoldást igénylő környezeti problémák, konfliktusok "készletéből" kialakítható/kialakított célprogramok - azaz az önállóan is megvalósítható projektek - együttese kell, hogy tartalmazza azokat a sokszor egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő feladatokat, amelyek végrehajtása, megvalósítása biztosítja a célkitűzések elérését. A prioritások kijelöléséhez, a feladatok kiválasztásához és ütemezéséhez azonban figyelembe kell venni a következőket:

4.1 A megvalósítás korlátai A város és térsége környezeti minőségét, állapotát kedvezően befolyásoló, a fenntartható fejlődés elérését biztosító célok, feladatok mindegyike nem valósítható meg egyszerre. Mindezt a következők magyarázzák: • a pénzügyi korlátok, azaz az előirányozható, éves költségvetési keretek, valamint a megszerezhető támogatások (hazai és uniós források), amelyek alapvetően befolyásolják az egyes programok finanszírozhatóságát, így megvalósíthatóságát is. • időbeni korlátok, azaz a megvalósítandó lépések célszerű egymásutánisága és az egyes problémák/feladatok megoldásánál a ráfordítandó időszükséglet különbözősége. Számos beavatkozás megvalósításához alapvető feltétel a megfelelő tervek kidolgoztatása, a megoldások hatósági engedélyeztetése, a kivitelezés pályáztatása és ütemezett megvalósítása. Ezek mindegyikének megvan a reális időigénye, amelyet a döntéseknél nem lehet figyelmen kívül hagyni. • szakmai korlátok, azaz az olyan problémák megoldása, amelyek időhöz kötött kutatásokat, vizsgálatokat és megfelelő szakember gárda közreműködését igénylik, nem mindig valósítható meg a döntéshozók által elképzelt/elvárt szakmai tartalom, idő- és költségkeretek között. Bár minden feladatra lehet vállalkozót találni, sokszor célszerű megfontolni azt, hogy milyen előnyök/hátrányok származhatnak a szakmai feltételeket felületesen kezelő döntésekből és azok következményeiből. • szervezeti, intézményi korlátok, azaz a polgármesteri hivatalon belüli döntéselőkészítési, döntéshozási és ügyintézési nehézségek. A feladatok sikeres megoldásának, kezelésének/szervezésének az egyik kulcskérdése a megfelelő intézményi és szervezeti háttér, a környezeti/környezetfejlesztési ügyek kreatív kezelése. Ehhez a megfelelő kompetencia, a szakmai felkészültség és szemléletmód, valamint a probléma-menedzselési feltételek megléte elengedhetetlenek.

4.2 A kiválasztás meghatározó szempontjai Az azonosított környezeti konfliktusok feloldására, a környezetfejlesztési/környezetvédelmi célkitűzések elérésére felvázolt projekt-javaslatok lényegében a hosszú távú célállapot eléréséhez szükséges feladatok körét adják meg. Ez, mint szakmai "étlap" szolgálhat a rövid-, közép- vagy hosszú távú célprogramok, akciók kiválasztásához és végrehajtásához, szem előtt tartva az adott időszak/időtáv környezeti prioritásait, gazdasági feltételeit, TOTAL

V-24



valamint az érdekelt/érintett szervezetekkel való együttműködés lehetőségeit. Ezek mellett lényeges figyelembe venni a következőket is: • Folyamatban lévő vagy tervezett programok megvalósítása. Ide sorolhatók a város területén vagy térségében megkezdett, folyó vagy éppen tervezett, közeljövőben induló olyan programok, amelyek − alapvetően befolyásolják/javítják a város egészének vagy kiterjedt térségének környezeti állapotát, környezet-egészségügyi viszonyait. − a megfogalmazott és elfogadott környezet; környezet-egészségügyi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítását részben vagy egészben biztosíthatják. • Az önkormányzati szerepvállalás. Ennek kapcsán az mérlegelendő, hogy a programjavaslaton belül meghatározott, a környezeti problémák megoldását biztosító akciók/programok megvalósításánál, végrehajtásánál Tatabánya önkormányzata milyen szerepet játszik, miként vesz vagy vehet részt. − Kezdeményező, végrehajtói szerepkör. Olyan problémaköröknél, ahol a felelősség és a feladat egyértelműen a városi önkormányzaté, kezdeményezőként és végrehajtóként kell fellépnie (pl. a megfelelő fejlesztési, rendezési tervek kidolgozása és elfogadása, az egyes városrészek/városi területrészek ellátását érintő programok, beruházások megvalósítása). − Támogató, közreműködői szerepkör. Olyan, nem a hatáskörébe tartozó feladatoknál, amelyek megvalósításában, végrehajtásában maga is érdekelt a környezeti, környezet-egészségügyi, életminőségi és más előnyök miatt, támogatóként, közreműködőként kell fellépnie. Ilyen pl. az Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja, a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítása.

4.3 Kiemelt figyelmet érdemlő komplex kérdéskörök A város közigazgatási területén vannak olyan, a város életét, élet- és környezetminőségét alapvetően befolyásoló vagy befolyásolni képes kérdéskörök, amelyek • összefüggenek a terület-, termelés- és szolgáltatás-fejlesztés helyi és térségi terveivel, döntéseivel; • környezeti, műszaki, gazdasági és társadalmi vonzatai összetettek, így komplex megközelítést és rendezést igényelnek. Ezek a komplex problémakörök - amelyek kiemelt önkormányzati figyelmet és egyeztetett megoldást igényelnek - a következők: • A roncsolt területek tájrendezése A kiterjedt területeket érintő roncsolt felszínek tájrendezése, azaz a műszaki és biológiai védelem, a környező területekhez/tájhoz illesztés és a hasznosítási lehetőségek (pl. zöldfelület, rekreáció ...) megkeresése kiemelt jelentőségű, mivel jelentősen és látványosan képes javítani a városi környezet minőségét, állapotát (pl. a porképződés, az illegális hulladéklerakás, az erősen érzékeny területeken az ellenőrizetlen beszivárgások stb. megszüntetése). A tájrendezést igénylő, roncsolt vagy feltöltésre kerülő területeknél − az önkormányzati kötelezettségek körébe tartozó Vereshegyi eocén kőbánya tájrendezésének mielőbbi elvégzése azért is fontos, mert a terület egy részére kiter-

TOTAL

V-25



jedő helyi természetvédelmi védettség kiterjesztésével a geológiai értékek, a bányászat során előkerült barlangcsoport és az térség egyik legnagyobb denevér vegyes kolóniájának és más itt fészkelő madárpopulációknak az élőhelye megóvható, fenntartható. − megvalósítandó a nem önkormányzati hatáskörbe tartozó rekultiváció (VÉRT, Biopetrol) teljesítésnek nyomon követése, szükség esetén kikényszerítése a városi érdekek érvényesítéséhez. • A Bánhidai Erőmű területének hasznosítása Az Erőmű 2004-ben történt leállítása a város és térsége legjelentősebb terhelő/szennyező létesítményének működését szüntette meg. Ez gyökeresen megváltoztatta és kedvezőbbé tette a város levegő-, víz-, talaj- és környezeti zajviszonyait, szennyezőanyag-mérlegeit (pl. salak, pernye, hulladékok ...), ugyanakkor bizonytalanná tett a további tevékenységek várható körét és a területek, épületek hasznosításának kérdéseit. A Bánhidai Erőmű Kft. tájékoztató levelében (2008.október 27.) azt nyilatkozta, hogy a "Bánhida Erőmű Kft és tulajdonosa (Vértesi Erőmű Zrt), a Bánhidai Erőmű telephelyét és egyéb ingatlanait, eszközeit, hűtőtavát első sorban energetikai létesítményként kívánja hasznosítani, tekintettel a meglévő adottságokra. Megítélésünk szerint ez esetben várható el a legnagyobb mértékben a telephelyen található épületek és eszközök hasznosulása. A telephely többféle erőmű megvalósítására alkalmas. Társaságunk jelenleg privatizáció alatt áll, nincs döntés, hogy a telephelyen milyen technológiájú energetikai létesítmény valósuljon meg." Mindezek figyelembe vétele felveti a létesítmény és a területek távlati hasznosításának tisztázását, a városi érdekek érvényesítését, amelyek keretében a főbb vizsgálandó kérdéskörök: − a területek és létesítmények/építmények hasznosítása/átépítése/bontása (a VÉRT hasznosítási/beruházási tervét megalapozó megvalósíthatósági és tájrendezési tervek elkészítése, véleményeztetése/egyeztetése és engedélyeztetése); − területek (lakó- és üzemi), létesítmények/építmények hasznosítása (rendezési tervi összefüggések, szabályozások) és helyi védelemre érdemes létesítmények, épületek megőrzésének/használatának biztosítása; − a hűtőtó vízminőség-változásának nyomon követése, az ökológiai változások/hatások vizsgálata és a hasznosítási lehetőségek előzetes becslése (VÉRT által elkészíttetendő hatásvizsgálat). • A levegőszennyezettség, levegőminőség alakulásának ellenőrzése A Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű gázüzemre történő átállításával a légszennyezők városi összkibocsátása nagyságrendileg csökkent. Így jelentősen megnövekedett a korábban kisebb kibocsátások szerepe, jelentősége a környezeti állapot, minőség alakításában. Ezért − az ózon és finom szálló por időnkénti magas koncentrációja külön és kiemelt figyelmet érdemlő problémakör, amelynek kezeléséhez a vizsgálatokat végző Bálint Analitika Kft. adott irányelveket. Ezek megvalósítása megfelelő előkészítést (tervezés, döntés) és összehangolt intézkedéseket igényel hosszabb távon, egy komplex projekt kidolgozása, elfogadása és végrehajtása keretében.

TOTAL

V-26



− felmerül a városi légszennyezettség-mérő hálózat fejlesztésének kérdése (pl. az automata mérőállomások számának növelése, elhelyezése, a RIV szerepe, lehetősége stb.). Ezen belül lényeges a városoknál alkalmazható/alkalmazott módszerek, a lehetőségek számbavétele, az előnyök/hátrányok, költségek mérlegelése a döntésekhez, megvalósításhoz. Ehhez olyan döntési tanulmány kidolgozására van szükség, amely átfogóan tárgyalja ezeket a kérdésköröket és alapot szolgáltat a további mérlegelésre, a tényleges megvalósítás környezeti, műszaki és gazdasági/gazdaságossági megalapozására. • A tavak mesterséges táplálása A város egyik legértékesebb megújuló természeti erőforrása a karsztvíz; ennek mennyiségi és minőségi védelme kiemelt jelentőségű. A karsztvíz utánpótlásra alapozottan létesült és fenntartott tavak körének megtartási, üzemeltetési szempontú felülvizsgálata egy döntési tanulmány kidolgozását igényli. Ennek foglalkoznia kell − a jelenlegi helyzet és gyakorlat, a karsztvíz utánpótlás folytatásának/fenntartásának környezeti, műszaki és gazdasági összefüggéseivel; − a más eredetű vízpótlási lehetőségek feltárásával, ezek környezeti, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságának vizsgálatával a döntések megalapozásához (pl. a városi szennyvíztelep tisztított szennyvízének hasznosítása stb.). A kidolgozást és a döntést, majd megvalósítást az is indokolja, hogy a tóterületek és környezetük ma már jelentős társadalmi és gazdasági értéket képvisel. • A bűzterhelések megszüntetése A város kiterjedt területeit érintő, rendszeresen gondot jelentő bűzterhelés mérséklése, megszüntetése érdekében átfogó és kiterjedt vizsgálatokat kell végezni az iszapkezelés hatékonyságának és a hasznosítás módjának, lehetőségeinek áttekintésére. Ebben kiemelt figyelmet kell szentelni az iszap stabilizálásának, bűzmentessé tételének. Döntési tanulmányban kell rögzíteni a lehetséges megoldásokat, figyelemmel az ÉDV Zrt. által már felvázolt lehetőségek megvalósíthatóságára (műszaki, gazdasági és környezeti feltételek, szempontok), a rekultivációs (Biopetrol Kft.) és mezőgazdasági hasznosítás fenntartására, és az alkalmazás módjára, feltételeire (pl. nagyüzemi trágyázásnál a kiszórást követő; azonnali bedolgozás megkezdése). Ezen túlmenően fontos a városi állattartási rendelet megalkotása és elfogadtatása is. • A városi energiagazdálkodási program kidolgozása Az energiaracionalizálás, fűtéskorszerűsítés első helyen szerepel az önkormányzat környezetvédelmi beruházásokra kialakított prioritási sorrendjében. Környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból létfontosságú a jelenlegi, meglehetősen pazarló energiafelhasználási gyakorlat megváltoztatása, a tudatos energiagazdálkodás megvalósítása. Fokozott jelentőséget kap a megújuló energiaforrások használata, megvalósítási lehetőségeinek megkeresése és alkalmazásuk feltételeinek megteremtése. Ezért elengedhetetlen egy átfogó városi/térségi energiagazdálkodási koncepció kidolgozása és elfogadása a megvalósítandó lépések, megoldások megvalósításához. • Az önkormányzat környezetvédelmi szerepének erősítése A törvényi kötelezettségeken túlmenően várható igényként jelentkezik az önkormányzat szervező, koordináló, ellenőrző szerepének növekedése, összhangban a fenntartható fejlesztések, fenntartható város és környezet kialakításának igényével. Mindezt indokolják TOTAL

V-27



− a fejlesztések, beruházások előkészítése, megvalósítása kapcsán szükségszerűen megnövekedő egyeztetések, információcsere-igények, szakvéleményezések és kommunikációs feladatok (képviselő testület, szakmai és civil szervezetek, lakosság) köre. − a környezetvédelmi célzatú programok, pályázatok szakmai és adminisztratív előkészítése, szervezése/bonyolítása, ellenőrzése, valamint a más, hasonló jellegű programokkal összefüggő koordinációs és információs feladatok (pl. parlagfűirtási program, szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, illegális hulladéklerakók felszámolása ...). − a tervezések (rendezési tervek, fejlesztési elhatározások/változatok, beruházási programok, környezeti hatásvizsgálatok stb.) megalapozásának, döntések előkészítésének szakmai igényei. − a város környezeti, környezet-egészségügyi helyzetének áttekintését, megítélését lehetővé tévő információs rendszer célirányos kialakítása és működtetése, figyelemmel az önkormányzat, a képviselőtestület a jegyző és a beruházók, szakmai és civil szervezetek döntési, tervezési feladatainak megalapozását, segítését. A kidolgozás keretében figyelemmel kell lenni • a város területén és a térségben működő, környezeti ellenőrzést végző mérőhálózatok adataira, információira, az együttműködés igényével (ÁNTSZ, KVTVF és VIZIG térségi szervezeteivel. • a jelentősebb környezetterhelő források, tevékenységek kibocsátásainak és a beruházások megvalósulásának, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesülésének nyomon követési, értékelési igényére. • az önkormányzat közel "napra kész" adat- és információs ismeretéhez fontos azok karbantartása, frissítése és rendszeres feldolgozása/értékelése a szakmai és a civil szervezetekkel, lakossággal való együttműködéshez, a tájékoztatási kötelezettségek teljesítéséhez. Ezért fokozott hangsúly kell helyezni az adat- és információs bázis feltöltésére, rendszeres aktualizálására és a különféle igényeknek megfelelő lekérdezésének megteremtésére. Ezek, valamint a megnövekvő szakmai, koordinációs és együttműködési igények elengedhetetlenné teszik az önkormányzatnál a várható feladatoknak megfelelő személyi háttér és tárgyi feltételek fejlesztését, biztosítását. A főbb, területekhez rendelhető intézkedéseket a 12. rajz szemlélteti, feltüntetve a megőrzést, a fejlesztést, a javítást és a megszüntetést célzó beavatkozások körét, jellegét helyét.

4.4 Program-karbantartási feladatok Az 1995. évi LIII. törvény (Kt) meghatározza a települési önkormányzat Környezetvédelmi Programmal összefüggő feladatait is (46. §), amelynek figyelembe vételével az önkormányzat • tájékoztatja a lakosságot - szükség szerint, de évente legalább egyszer - a környezet állapotáról. Ehhez elengedhetetlen elemezni, értékelni a város környezeti állapota, minősége megítélését szolgáló vizsgálatok, mérések eredményeit, valamint a végrehajtott intézkedések, beruházások hatásaival összefüggő adatokat, információkat. TOTAL

V-28



• felülvizsgálja a programot szükség szerint, de legalább kétévente.

Ennek keretében az elfogadott program alapján meghatározott részfeladatok időarányos megvalósításának/megvalósulásának áttekintése, értékelése és az új, szükség szerinti változtatások, módosítások meghatározása, egyeztetése és elfogadtatása végezhető el. • megújítja a programot hatévente, összhangban az aktuális Nemzeti Környezetvédelmi Programmal. Figyelemmel a kitűzött környezetvédelmi és területfejlesztési programok/projektek részben vagy egészben történő megvalósítására, valamint a felmerülő új regionális, térségi és városi célok, prioritások és megoldást igénylő feladatok körére, szükségessé válik Tatabánya II. Környezetvédelmi Programjának rendszeres, a környezeti, gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelő megújítása is.

TOTAL

V-29

TATABÁNYA MJV II- KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

TÁBLÁZATOK

TÁBLÁZATOK II-1. II-2. II-3. II-4. II-5. II-6. II-7. II-8. II-9. II-10. II-11. II-12. II-13. II-14. II-15. II-16. II-17. II-18. II-19. II-20. II-21. II-22. II-23. II-24. II-25. II-26.

Tatabánya fejlődésének főbb adatai 1990-2006 között A talajminták fémtartalom vizsgálatának eredményei (2008) A talajminták PAH vizsgálatának eredményei (2008) A XIV/A vízakna vízminősége (2003-2008) A XV/C vízakna vízminősége (2003-2008) A szennyvíztelepre érkező és az elfolyó szennyvizek jellemzői A légszennyező anyagok éves kibocsátása 2002-2007 között (kg/év) A légszennyező anyagok kibocsátási részarányainak éves alakulása (2002-2007) légszennyező anyagok éves kibocsátási részarányainak alakulása (20022007) A légszennyezők kibocsátási részarányainak éves alakulása a 2002. évihez viszonyítva A levegőminőség alakulása az automata mérőállomások adatai alapján, 2002-2007 között A légszennyezők éves átlagos koncentrációi (2002-2007) A légszennyezők fűtési félévi átlagos koncentrációi (2002-2007) A légszennyezők nem fűtési félévi átlagos koncentrációi (2002-2007) A lerakott hulladékmennyiségek a Regionális Hulladéklerakón A lerakott hulladék összetétele A keletkező veszélyes hulladékok mennyisége (2004-2007) A kezelt veszélyes hulladékok mennyisége (2004-2007) Az M1 Autópálya tatabányai szakasza mentén létesített zajárnyékoló falak A tájékoztató, ellenőrző zajmérések eredményei (2008) A tájrendezést igénylő területek (2008) A terepszinten mért radioaktivitás Tatabányán (2008) Betegségek gyermekeknél gyakorisági sorrendben (2007) A betegségek felnőtteknél gyakorisági sorrendben (2007) A halálozási okok Tatabányán (2005) A környezetvédelmi alap, bírság és beruházás alakulása

TOTAL


II-1. táblázat

II-1. TÁBLÁZAT

Tatabánya fejlődésének főbb adatai 1990-2006 között

FŐBB TÉNYEZŐK Lakónépesség Természetes szaporodás/fogyás Vándorlási különbözet Népsűrűség Lakásállomány 100 lakásra jutó lakosszám Vezetett vízzel ellátott lakások száma Ellátottság a lakásszám %-ában Közcsatornára kapcsolt lakások száma Ellátottság a lakásszám %-ában Ellátottság a vízzel ellátott lakások %-ában Távfűtésbe kapcsolt lakások száma Ellátottság a lakásszám %-ában Melegvízhálózatba kapcsolt lakások száma Ellátottság a lakásszám %-ában Rendszeresen tisztított közterület ebből burkolt belterületi út Közhasználatú zöldterület ebből belterületi park belterjesen gondozott zöldterület

fő fő fő fő/km2 db fő db % db % % db % db % 1000m2 1000m2 1000m2 1000m2 1000m2

1990

1998

2006

73 854 27 -127 808 28 951 255 27 566 95,2 23 805 82,2 86,3 20 962 72,4 20 962 72,4 453 343 3 131 2 237 1 786

72 054 -236 294 788 29 164 247 28 442 97,5 24 386 83,6 85,7 21 971 75,3 21 971 75,3 1 474 1 157 3 131 2 237 1 639

70 541 -254 108 771 29 667 238 28 722 96,8 25 905 87,3 90,2 22 715 76,6 22 715 76,6 1 474 1 157 3 131 2 237 1 639

TOTAL


II- 11. TÁBLÁZAT

II-11. táblázat A levegőminőség alakulása az automata mérőállomások adatai alapján, 2002-2007 között ÁTLAGOS ÉVI KONCENTRÁCIÓ (µg/m3)

MINTAVÉTEL

VIZSGÁLT

HELYE

KOMPONENS

2002

2003

2004

2005

2006

2007

SO2

24

30

18

9

8

7

NO2

38

30

26

26

23

19

CO

412

602

698

719

601

690

O3

-

-

-

34

55

74

PM10

-

30

29

31

33

27

SO2

17

18

12

7

7

7

NO2

28

33

28

43

25

24

724

793

711

Ságvári u. 5.

Erdész u. 5-7.

CO O3

44

40

44

41

52

75

PM10

34

42

30

30

26

24

Határértékek a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. melléklete alapján 50* µg/m3 - kén-dioxid : - nitrogén-oxidok (mint NO2) : - szén-monoxid (CO) - ózon (O3) - szálló por (PM10) * ** ***

70* 3000** 120*** 40*

µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3

éves határérték 8 órás középértékre, mely egy nem-átfedő mozgó átlag; naponta négyszer kell kiszámítani a 8 órás középértékekből 0 és 9.00, 8.00 és 17.00, 16.00 és 1.00, 12.00 és 21.00 óra között. 8 órás mozgó átlag.

TOTAL


II-12. táblázat

II-12. TÁBLÁZAT

A légszennyezők éves átlagos koncentrációi (2002-2007)

MINTAVÉTEL HELYE légszennyező anyag mértékegys. Orvosi rendelő, Szent I. u. 21. kén-dioxid (SO2) µg/m3 NO2 ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Budai Kereskedelmi Kft. Gyár u. 2. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) ASG Gépgyártó Kft. Mészáros u. 4. kén-dioxid (SO2) µg/m3 NO2 ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Gallakarbon, Tarjáni u. 1. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Posta, Mátyás király u. 8. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) ÁNTSZ, Erdész u.5-7. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) ÉDÁSZ, Március 15 u. 11. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Tüdőszanatórium, Szanatórium u. kén-dioxid (SO2) µg/m3 NO2 ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Hadsereg u. 120. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Köztársaság utca ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap)

2002

2003

ÉVES ÁTLAG 2004 2005

22,85 38,99 18,95

48,37 46,98 13,81

14,11 26,13 9,46

17,27

15,71

17,05

26,82 19,38

33,56 32,35 9,975

19,79 22,29 7,23

26,45

10,31

11,85

14,69

20,26

8,15

23,04

10,91

4,25

15,29

10,17

8,58

4,06 20,68 9,0

12,77 19,4 6,28

14,6 19,74 5,1

10,12

9,49

4,43

2006

2007

15,11 31,65 8,18

9,96 22,38 10,52

4,73 33,09 6,97

10,38

10,34

9,04

6,62

12,31

9,82

34,68

Határértékek a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. melléklete alapján - kén-dioxid (éves) : - nitrogén-oxidok (mint NO2; éves) : - ülepedő por :

50 70 16

µg/m3 µg/m3 g/m2, 30 nap

TOTAL


II-13. táblázat

II-13. TÁBLÁZAT

A légszennyezők fűtési félévi átlagos koncentrációi (2002-2006)

MINTAVÉTEL HELYE légszennyező anyag mértékegys. Orvosi rendelő, Szent I. u. 21. kén-dioxid (SO2) µg/m3 NO2 [µg/m3] ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Budai Kereskedelmi Kft. Gyár u. 2. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) ASG Gépgyártó Kft. Mészáros u. 4. kén-dioxid (SO2) µg/m3 NO2 [µg/m3] ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Gallakarbon, Tarjáni u. 1. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) ÁNTSZ, Erdész u.5-7. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) ÉDÁSZ, Március 15 u. 11. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Tüdőszanatórium, Szanatórium u. kén-dioxid (SO2) µg/m3 NO2 [µg/m3] ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Hadsereg u. 120. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap)

2002

A FÚTÉSI FÉLÉV ÁTLAGA 2003 2004 2005

2006

4,88 24,82 6,85

30,83 36,75 9,58

33,63 38,12 4,2

15,35 31,73 5,58

4,88 24,86 6,85

6,65

8,07

9,95

4,15

9,05

16,85 30,23 26,72 8,4 9,95

9,25 6,05 5,4

9,05

6,06 19,91 18,58 2,82 4,75


50 70 16


TOTAL


II-14. táblázat

II-14. TÁBLÁZAT

A légszennyezők nem fűtési félévi átlagos koncentrációi (2002-2007)

MINTAVÉTEL HELYE légszennyező anyag mértékegys. Orvosi rendelő, Szent I. u. 21. kén-dioxid (SO2) µg/m3 NO2 [µg/m3] ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Budai Kereskedelmi Kft. Gyár u. 2. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) ASG Gépgyártó Kft. Mészáros u. 4. kén-dioxid (SO2) µg/m3 NO2 [µg/m3] ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Gallakarbon, Tarjáni u. 1. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Posta, Mátyás király u. 8. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) ÁNTSZ, Erdész u.5-7. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) ÉDÁSZ, Március 15 u. 11. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Parmalat Kft.. Búzavirág u. 4. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Tüdőszanatórium, Szanatórium u. kén-dioxid (SO2) µg/m3 NO2 [µg/m3] ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Hadsereg u. 120. ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap) Köztársaság utca ülepedő por (ÜP) g/m2, 30 nap)

2002

A FÚTÉSI FÉLÉV ÁTLAGA 2003 2004 2005 2006

2007

11,57 34,7 22,6

23,29 43,49 16,17

7,42 22,37 11,5

21,05

13,78

11,1

16,78 25,19 25,07

25,6 28,46 12,03

10,93 16,89 5,9

33,55

14,08

15,78

14,88

24,33

15,5

27,13

13,87

4,8

18,7

16,2

20,62

6,94 21,74 11,88

6,02 24,82 6,85

4,51 34,06 8,67

13,4

9,95

10,78

10,2

9,18

9,05

12,63

10,73

12,5

11,1

7,45

16,08

4,1 20,35 8,37

10,04 19,93 10,28

8,95 17,95 7,6

13,87

13,92

4,9 34,68


50 70 16


TOTAL


II-15. táblázat

LERAKOTT HULLADÉKMENNYISÉG (t/év) 2002

2003

2004

2005

2006

2007

34 125

46 469

50 279

52 410

56 868

56 500

5 524

6 594

7 380

7 800

7 100

6 700

16 068

21 458

27 680

28 223

46 227

39 000

55 717

74 521

85 339

88 433

115 540

102 200

MEGNEVEZÉSE

ipari és egyéb építési törmelék összesen

TÁBLÁZAT

A lerakott hulladékmennyiségek a Regionális Hulladéklerakón

HULLADÉK települési

II-15. ÉS II-16.

Forrás: AVE Tatabánya Zrt. (2008)

II-16. táblázat A lerakott hulladék összetétele HULLADÉK ÖSSZETÉTELE

tömeg % 2000

2006

Műanyag

20

25

Papír

10

13

Textil

4

3

Fém

2

4

Fa

1

3

Üveg

1

4

Salak, hamu

5

0

Építési törmelék, föld

15

20

Szerves anyag

25

20

Egyéb

17

8

Forrás: AVE Tatabánya Zrt. (2008)

TOTAL


II-17.. TÁBLÁZAT

II-17. táblázat A keletkező veszélyes hulladékok mennyisége (2004-2007) Forrás : ÉD-KTVF adatszolgáltatása, 2008. Kód 190813

HULLADÉK MEGNEVEZÉSE Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

MENNYISÉG (kg/év)

HALMAZÁLLAPOT 2004

2005

2006

2007

iszapszerű 16-20%

41 300

17 725

50 630

17 345

iszapszerű 21-25%

23 500

40 730

36 970

378 455

iszapszerű 26-30%

66 648

21 104

iszapszerű >= 46%

175 300

291 645

5 550 237 400

szilárd

1 064 515 5 500

160601

Ólomakkumulátorok

szilárd

33 475

22 509

31 170

26 648

160602

Nikkel-kadmium elemek

szilárd

317

518

744

140

140602

Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek

folyékony

640

370

140603

Egyéb oldószerek és oldószer keverékek

folyékony

18 295

19418

16 532

23 444

100808

Elsődleges és másodlagos termelés sósalakja

szilárd

589 830

2 569

2 102

10 989

060315

Nehézfémeket tartalmazó fémoxidok

szilárd

6 539

7 705

777

799

080409

Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai

szilárd

7 663

8 353

100

107

iszapszerű 31-35%

240

677

160

200

szilárd

2 542

522

4 200

3 098

110108

Foszfátozásból származó iszapok

iszapszerű 6- 10%

2 566

iszapszerű 11-15%

3 270

iszapszerű 21-25% iszapszerű >= 46%

TOTAL

300

200

765

1 241

1


Kód

HULLADÉK MEGNEVEZÉSE

II-17.. TÁBLÁZAT

Mennyiség [kg/év]

Halmazállapot 2004

2005

2006

2007

18336

23 461

16 365

1 585

240

060106

Egyéb savak

folyékony

678

060205

Egyéb lúgok

folyékony

4352

070701

Vizes mosófolyadékok és anyalúgok

folyékony

275

130701

Tüzelőolaj és dízelolaj

folyékony

6539

2082

123 480

2 700

130507

Olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz

folyékony

97646

331851

281 858

77 988

iszapszerű 6- 10%

3 150

iszapszerű 26-30% iszapszerű 36-40% 130508

Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek

160107

Olajszűrők

130205

Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

10 000

9 286

18 830

3185

szilárd folyékony

16 300

10 500

3 000

31 450

iszapszerű 11-15%

73000

15000

12920

13 710

iszapszerű 21-25%

10270

14 380

18 835

7 920

iszapszerű 26-30%

5 750

15 850

25 365

17 760

iszapszerű >= 46%

37 295

6 800

9 770

10 780

szilárd

16 889

23 038

16 483

18 678

folyékony

207431

186 589

87 916

91 199

1 445 899

1 058 571

1 000 245

1 864 161

Összesen:

TOTAL

4 060

2


II-18. TÁBLÁZAT

II-18. táblázat A kezelt veszélyes hulladékok mennyisége (2004-2007) Forrás : ÉD-KTVF adatszolgáltatása, 2008. Kód

Kezelési kód

Mennyiség (kg/év)

HULLADÉK MEGNEVEZÉSE 2004

2005

2006

2007

2008*

1 225 696

573 500 202 101

847 022

358 929

750

115

0

604

190813

D8

190813

R3

Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

100808

R4

Elsődleges és másodlagos termelés sósalakja

060315

R4

Nehézfémeket tartalmazó fémoxidok

110108

R4

Foszfátozásból származó iszapok

92 856

141 115

144 953

135 889

65 546

060106

R4

Egyéb savak

10 236

91 552

173 534

132 397

65 594

060205

R4

Egyéb lúgok

655

15 960

8 243

5 022

130701

D8

4 282 397

816 760

130701

R3

160601

P0202

Ólomakkumulátorok

P0299

Szennyvíz tisztításából származó hulladék

190805

D8

190805

R3

160708

D8

160708

R3

Tüzelőolaj és dízelolaj

161 860

113 206

194

17 391 165 000 82 445 595

Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

1 917 000 69 330 634

4 441 862

Olajat tartalmazó hulladékok Összesen:

44 010 000

121 138

92 644 177

21 282 1 829 972

2 234 703

71 283

48 107 955

74 716 592

561 546

* előzetes adatok

TOTAL

1


II-19. TÁBLÁZAT

II-19. táblázat Az M1 Autópálya tatabányai szakasza mentén létesített zajárnyékoló falak ÚTSZAKASZ szelvény (m-m) 59+400 – 59+404 59+404 – 59+408 59+408 – 59+412 59+412 – 59+416 59+416 – 59+420 59+420 – 59+424 59+424 – 59+428 59+428 – 59+598 59+598 – 59+638 59+638 – 59+683 59+900 – 60+200 60+200 – 60+455 60+455 – 60+500 60+500 – 60+580 61+500 – 62+450

A ZAJÁRNYÉKOLÓ FAL MÉRETEI magassága (m) hossza (fm) 1,5 4 2,25 4 3 4 3,5 4 4,25 4 jobboldal 4,75 4 5 4 5 170 2 40 4,5 42 4 300 3,5 255 baloldal 2 45 3 80 2,75 950 1 910 ÖSSZESEN: ebből jobb oldalon 280 bal oldalon 1 630

ÚT OLDALA

Forrás: KTI; Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv. M1 Autópálya. 2008

TOTAL


II-2. táblázat

II-2. TÁBLÁZAT

A talajminták fémtartalom vizsgálatának eredményei (2008)

Forrás: Bálint Analitika Kft. Tatabánya légszennyezettsége - tanulmány. Környezeti levegő vizsgálat. 2008. augusztus - szeptember

Talajminták származási helyei: Átlagminta jele E-1-6 P-1-6 T-1-6 B-1-6 I-1-6

Mintavételi hely Város északi rész, 1 sz. főút és M1 autópálya környékén Város középső forgalmas részén Turul emlékmű felé vezető út Kőbánya, közel a bejárathoz Ipari park területén Talajminták fémtartalom vizsgálata

Beérkezés dátuma: 2008.09.03. A mintaelőkészítés kezdete/ vizsgálat vége: 2008.09.03./09.09.

Kód Minta jele mértéke. Ag mg/kg Al mg/kg As mg/kg B mg/kg Ba mg/kg Be mg/kg Bi mg/kg Ca mg/kg Cd mg/kg Ce mg/kg Co mg/kg Cr mg/kg Cu mg/kg Cs mg/kg Dy mg/kg Er mg/kg Eu mg/kg Fe mg/kg Ga mg/kg Gd mg/kg Hg mg/kg

TOTAL

08-647/21 E-1-6 0,03 8820 3,48 23,2 64,7 0,31 0,08 219 000 0,20 33,3 3,99 16,3 11,3 0,98 1,74 0,85 0,50 10 100 2,53 2,56 0,06

08-647/28 P-1-6 0,08 19500 8,44 44,4 119 0,60 0,09 66 700 0,34 33,8 6,18 23,9 15,8 1,75 2,28 1,29 0,66 17 300 4,98 2,97 0,14

08-647/35 T-1-6 0,04 14000 7,63 22,4 167 0,51 0,06 182 000 0,41 49,4 6,03 22,5 12,6 1,40 2,50 1,24 0,77 14 500 3,77 3,91 0,07

08-647/42 B-1-6 0,01 6510 5,13 28,6 111 0,27 <0,01 128 000 0,41 11,2 3,02 13,1 10,1 0,73 0,91 0,51 0,27 6 850 1,51 1,17 0,07

08-647/49 I-1-6 0,05 12800 6,56 19,4 88,4 0,45 0,08 334 000 0,22 32,0 4,84 20,3 29,3 1,22 1,88 0,95 0,57 13 900 3,31 2,69 0,12

1


II-2. TÁBLÁZAT

Kód

08-647/21

08-647/28

08-647/35

08-647/42

08-647/49

Minta jele mértéke. Ho mg/kg In mg/kg K mg/kg La mg/kg Li mg/kg Mg mg/kg Mn mg/kg Mo mg/kg Na mg/kg Nb mg/kg Nd mg/kg Ni mg/kg P mg/kg Pb mg/kg Pd mg/kg Pr mg/kg Pt mg/kg Rb mg/kg S mg/kg Sb mg/kg Se mg/kg Si mg/kg Sm mg/kg Sn mg/kg Sr mg/kg Ta mg/kg Tb mg/kg Te mg/kg Th mg/kg Ti mg/kg Tl mg/kg Tm mg/kg U mg/kg V mg/kg W mg/kg Y mg/kg Yb mg/kg Zn mg/kg Zr mg/kg

E-1-6 0,32 <0,01 1730 17,0 7,47 27 100 314 0,27 689 2,40 15,1 13,3 512 7,55 0,07 3,93 0,77 14,9 110 0,68 0,45 32 700 3,07 0,59 82,7 <0,01 0,34 0,01 14,0 550 0,07 0,11 1,49 21,4 0,14 8,22 0,67 153 2,49

P-1-6 0,46 0,01 2020 17,5 17,9 7 390 397 0,77 612 0,77 15,6 16,8 458 16,4 0,11 3,97 0,77 19,8 1350 0,97 0,95 35 700 3,13 1,53 212 <0,01 0,42 0,02 15,1 464 0,14 0,17 6,87 52,5 0,06 12,3 1,08 98,5 8,05

T-1-6 0,46 <0,01 2140 25,7 11,8 11 900 392 0,54 1550 1,91 22,9 21,6 679 39,2 0,10 5,87 0,77 21,1 244 0,73 0,54 31 400 4,45 0,92 107 <0,01 0,51 0,02 20,2 702 0,13 0,15 1,74 33,0 0,13 12,5 0,96 75,8 5,58

B-1-6 0,19 <0,01 717 6,58 8,08 23 400 149 0,49 626 0,15 5,83 15,6 206 9,30 0,07 1,48 0,77 6,27 717 0,47 0,85 13 000 1,19 0,34 168 <0,01 0,17 0,03 4,03 85,2 0,06 0,06 3,55 25,3 0,04 5,64 0,42 49,3 2,16

I-1-6 0,36 <0,01 1970 16,4 11,1 13 900 361 0,63 891 1,42 15,1 15,4 530 16,0 0,09 3,78 0,77 19,2 299 0,88 0,50 34 800 3,03 0,77 99,2 <0,01 0,36 <0,01 14,1 545 0,10 0,12 1,40 26,8 0,15 9,78 0,80 80,9 4,90

TOTAL

2


II-20. táblázat

A tájékoztató, ellenőrző zajmérések eredményei (2008)

MÉRÉS helye Mártírok u. 55.

Mérés időpontja jele Z-1

Mártirok u. 70. mögött

Z-2

Mártirok u. 81. (SZÜV mellett)

Z-3

Sárberek, Fellner Jakab Szakiskola mögött

II-20. TÁBLÁZAT

Z-4

Erőműi ltp. a Verseny u. 25. mögött

Z-5

Erőműi ltp. Orgonasor 11.

Z-6

Összekötő út TESCO előtt

Z-7

Győri út INTERSPAR előtt

Z-8

Fő tér 8. előtt

Z-9

Mért érték H.É.

Minősítés

hó. nap

óra

dB

dB

10. 08. 10. 14. 10. 08. 10. 14. 10. 08. 10. 14. 10. 08.

12.00 - 12.30 22.00 - 22.30 12.30 - 13.00 23.00 - 23.30 13.00 - 13.30 23.00 - 23.30 14.00 - 14.30

65 55 65 55 65 55 65

megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő

10. 16.

00.30 - 01.00

55

megfelelő4

10. 08. 10. 16. 10. 16. 10. 16. 10. 16. 10. 17. 10. 16. 10. 17. 10. 16. 10. 17.

15.00 - 15.30 22.00 - 22.30 15.00 - 15.30 22.00 - 22.30 12.00 - 12.30 24.00 - 00.30 13.00 - 13.30 23.00 - 23.30 14.00 - 14.30 22.00 - 22.30

58,5 - 59,8 44,5 - 49,8 62,8 - 69,5 48,8 - 54,5 59,4-64,7 50,8-55,0 48,21; 66,82; 64,23 45,71; 67,82; 62,13 54,21; 72,23 44,21; 70,63 51,8 41,3 51,5 - 54,8 41,9 - 44,8 54,5 - 58,8 42,5 - 48,6 54,5 - 58,8 47,5 - 49,8

60 50 60 50 60 50 65 55 65 55

megfelelő4,5 megfelelő4 megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő

Jelmagyarázat: H.É. határérték,a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM. együttes rendelet szerint Z4 1 2 3 4 5

vasúti zaj mérési helye háttérzaj (nincs vasúti forgalom) tehervonat elhaladása esetén személyvonat elhaladása esetén A mért értékek vonatszerelvények elhaladása esetén határérték felettiek, de az integrált zajterhelés határérték alatti A nappali időszakban félóránként közlekednek a vonatokA MÁV Cargó tájékoztatása alapján nappal 42 db személy és 4 db tehervonat szerelvény halad át

TOTAL


II-21. TÁBLÁZAT

II-21. táblázat A tájrendezést igénylő területek (2008) KÖTELEZETT / TÁJRENDEZÉSI FELADAT

MEGVALÓSULÁSI ÁLLAPOT

Vértesi Erőmű Rt (VÉRT) Finanszírozás: VÉRT 1 XV/b aknai ipari víznyerő rendszer (az Erő- igény: tájbaillesztés, hasznosítás mű megszűnését követően 2004 után) 2 XV/b aknai meddőhányó rekultivációja és a BIOPETROL Kft. területe XV/b aknai lejtősakna udvara (meddőhá- igény : tájbaillesztés, hasznosítás nyók, széntároló és ülepítő területei) Tatabánya MJ. Város Önkormányzata Finanszírozás : önkormányzat 1 Vereshegyi eocén kőbánya (hrsz.:52 db; Elfogadott tájrendezési terv szerint 190,84 ha) természetvédelmi védettség alá helyeterv : természetvédelmi terület kialakítása és zés, vizsgálat megtörtént, tájrendezése az építkezések területéről származó termőszükséges föld tárolása/elhelyezése 2 Kálváriahegyi kőbánya (0381/3 hrsz.; 22,9 Igény: tájrendezési terv kidolgozása, ha) elfogadása terv : véderdő telepítés, szabadidő park kiTermészetvédelmi területhez illesztés alakítás (sportpálya, lelátó, szabadtéri színpad, crosspálya stb.) 5 salakhányó területe (0953/1 hrsz) ; Önkormányzati tulajdonba került, táj(a Fűtőerőmű sűrűzagy elhelyezése 2004-ig, rendezése szükséges törmeléklerakó, roncsolt területek) * Feladatok : a 84/1999. (IV. 22.) Közgyűlési határozat szerint, aktualizálva (2008)

TOTAL


II-22. TÁBLÁZAT

II-22. táblázat A terepszinten mért radioaktivitás Tatabányán (2008)

MÉRÉSI HELY JELE

MEGNEVEZÉSE

gamma dózis

MEGJEGYZÉS

nGy/h

S-1

XI-es aknai meddőhányó

81

Tájrendezett 2003-ban

S-2

8 millió m³-es zagytározó

154

Tartalék hulladéklerakó

S-3

Palahányó területe

77

Rendezetlen terület

S-4

Meddőhányó Dialkontnál

93

Rendezett terület

S-5

Márgabányai zagytér

163

Rendezetlen terület

S-6

Fűtőerőműi „új” zagytér

80

Rendezés alatti terület

S-7

Fűtőerőműi régi zagytér

99


S-8

Fűtőerőműi régi zagytér

403

Megbontott zagytér

S-9

Sportliget INTERSPAR mögött

76

Rendezett terület

S-10 Salakbánya Olimpikon út végén

80

Feltöltött terület, tájrendezést igényel

S-11

Salakbánya Geotech telephelynél a nagyfeszültség alatt

S-12 Bánhidai Erőmű „új” zagytér S-13

Biopetrol Kft. telephelye; régi zagytér

S-14 Biopetrol Kft. telephelye

1390

Feltöltetlen terület, salak látszik

185

Rendezetlen terület, földtakarás szükséges a porzás miatt

73


278

Rendezetlen terület, látszik a pernye

TOTAL


II-23. ÉS II-24.

TÁBLÁZAT

II-23. táblázat Betegségek gyermekeknél gyakorisági sorrendben (2007)* BETEGSÉG Asthma (J 45) Deformáló hátgerinc elváltozások (M 40 - M 43) Atopiás dermatitis (L 20) Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E 00 - E 90) A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D 50 - D 89)

GYAKORISÁGI SORREND LÁNYOK FIÚK 1 1 3 2 2 3 4

4

* A házi gyermekorvosokhoz bejelentkezettek adatai alapján Forrás: ÁNTSZ Tatabányai, Tatai és Oroszlányi Kistérségi intézete (2008)

II-24. táblázat A betegségek felnőtteknél gyakorisági sorrendben (2007)* BETEGSÉG Magas vérnyomás betegségek (I 10 -115) Deformáló hátgerinc elváltozások (M 40 - M 43) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (M 80 - M 85) Spondylopathiák (M 45 - M 49) Ischaemiás szívbetegségek (I 20 - I)

GYAKORISÁGI SORREND NŐK FÉRFIAK 1 1 2 2 3 4

3 4

* A házi orvosokhoz bejelentkezettek adatai alapján Forrás: ÁNTSZ Tatabányai, Tatai és Oroszlányi Kistérségi intézete (2008)

TOTAL


II-25. TÁBLÁZAT

II-25. táblázat A halálozási okok Tatabányán (2005)

Halálozási okok

Standardizált Halálozási Hányados (SHH) NŐK

FÉRFIAK

112

116

vastagbél

131

73

tüdő

95

105

emlő

122

-

méhnyak

170

-

92

107

117

132

116

110

Daganatok:

Ischaemiás szívbetegségek: szívinfarktus Agyérrendszeri betegségek: Minősítés:

SHH =100 %, az országos szinttől nem különbözik a halandóság SHH < 100 %, az országos szintnél alacsonyabb a halandóság SHH > 100 %, az országos szintnél magasabb a halandóság. Forrás: Regionális ANTSZ

TOTAL


II-26. táblázat

II-26. TÁBLÁZAT

A környezetvédelmi alap, bírság és beruházás alakulása

ezer Ft/év

MEGNEVEZÉS Környezetvédelmi Alap

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

19 621

135 125

131 056

76 648

75 000

1 788

721

13 411

16 500

16 567

36 150

30 958

10 186

13 960

108 950 (önerő: 13 876)

19 203

29 636

73 520

20 663

0

2 150

(bírságbevétel)

Kiadás (alapfeladatok, szerződéses feladatok, eseti, környezeti nevelés, 2007-től klímalap)

Környezetvédelmi beruházások

TOTAL


II-3. táblázat

II-3. TÁBLÁZAT

A talajminták PAH vizsgálatának eredményei (2008)

Forrás: Bálint Analitika Kft. Tatabánya légszennyezettsége - tanulmány. Környezeti levegő vizsgálat. 2008. augusztus - szeptember

Talajminták származási helyei: Átlagminta jele

E-1-6 P-1-6 T-1-6 B-1-6 I-1-6

Mintavételi hely

Város északi rész, 1 sz. főút és M1 autópálya környékén Város középső forgalmas részén Turul emlékmű felé vezető út Kőbánya, közel a bejárathoz Ipari park területén Talajminták fémtartalom vizsgálata Beérkezés dátuma: 2008.09.03. A mintaelőkészítés kezdete/ vizsgálat vége: 2008.09.03./09.09.

Kód

08-647/21

08-647/28

08-647/35

08-647/42

08-647/49

Minta jele naphthalene 2-methyl-naphthalene 1-methyl-naphthalene acenaphthylene acenaphthene fluorene phenanthrene anthracene fluoranthene pyrene benzo(a)anthracene chrysene benzo(b)fluor benzo(e)pyrene benzo(a)pyrene indeno(1,2,3-cd)pyrene dibenzo(a,h)anthracene benzo(g,h,i)perylene Összes naftalin Összes PAH naftaliÖsszes PAH

E-1-6 0,011 0,012 0,006 0,001 0,004 0,005 0,019 0,001 0,009 0,008 0,002 0,004 0,008 0,005 0,003 0,005 0,001 0,007 0,029 0,082 0,111

P-1-6 0,021 0,017 0,008 0,006 0,006 0,006 0,067 0,015 0,239 0,213 0,116 0,128 0,235 0,085 0,113 0,114 0,019 0,086 0,046 1,45 1,50

T-1-6 0,013 0,014 0,007 0,001 0,004 0,007 0,028 0,002 0,017 0,012 0,005 0,008 0,021 0,019 0,007 0,013 0,002 0,019 0,034 0,165 0,199

B-1-6 0,023 0,026 0,012 0,024 0,008 0,008 0,036 0,017 0,132 0,131 0,081 0,121 0,241 0,117 0,091 0,118 0,018 0,113 0,061 1,26 1,32

I-1-6 0,011 0,010 0,005 0,002 0,004 0,004 0,024 0,003 0,045 0,038 0,017 0,021 0,040 0,017 0,017 0,020 0,004 0,019 0,026 0,275 0,301

TOTAL


II-4. TÁBLÁZAT

II-4. táblázat A XIV/A vízakna vízminősége (2003-2008) VIZSGÁLT KOMPONENS megnevezése mértéke. pH Hőmérséklet °C Fajl.vez.képesség µS/cm KOIps Klorid mg/l Nitrát Nitrit Ammónium m-lúgossáq mmol/ Össz.kem. CaO mg/l Szulfát Össz. vas Mangán mg/l Kalcium Magnézium Nátrium Kálium Alumínium Arzén Kadmium Króm Réz Higany Nikkel µg/l Ólom Antimon Szelén Bárium Bór Cink Stroncium Fluorid mg/l Karbonát Hidrogénkarbonát Ossz.cianid µg/l Ossz.foszfát mg/l p-lúgossáq mmol/l Telepszám (22°C) 1/ml Telepszám (37 °C) Coliform /100 ml Escherichia coli. Pseudomonas Ente-ococcusok sz.

2003 7,3 12,1 708 0,56 7 1,5 <0,01 <0,02 7,7 232 48 0,13 <1 87,0 50,5 6,40 1,58 <2 2,72 <0,1 <1 1,07 <0,1 2,37 <1 <0,5 <0,5

2004 7,4 11,9 708 0,52 7 1,4 <0,01 <0,02 7,7 242 48 0,12 1,00 89,0 50,9 6,04 1,52 <2 1,86 0,31 <1 <1 <0,1 1,80 <1 <0,5 <0,5

32,0

<21

0,18 0 464 <5 0,06 0 0 0 0 0 0 0

0,16 0 476 <5 0,09 0 0 0 0 0

VIZSGÁLT IDŐSZAK 2005 2006 7,1 7,5 12,6 11,6 683 699 0,50 0,46 7 7 1.5 1,3 <0,01 <0,01 <0,02 <0,02 7,7 7,6 233 240 42 46 0,10 0,08 1,60 <1 89,0 94,5 47.0 48,2 6,28 5,79 1,50 2,12 <2 1,30 0,19 <0,1 <1 <1 3,2 1,00 <0,1 <0,1 1,60 <1 <1 <1 <0,5

2007 7,3 17,6 690 0,47 7 1,4 <0,01 <0,02 7,8 241 44 0,08 1,20 92,0 49.7 5,60 1,48

2008 7,2 11,3 697 0,49 7 1.6 <0,01 <0,02 7,8 241 44 0,07 1,40 90,0 49,2 6,26 1,51

1,60 <0,1 <1 2,80 <0,1 1,00 <1

<0,1 <1 <1 <0,1 2,60 <1

0 464

95,6 <21 5,50 278 0,17 0 473

0 476

0 470

0,07

0,02

0,04

0,04

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0

Forrás: az Észak-Dunántúli Vízmű Zrt. adatszolgáltatása 2008.

TOTAL


II-5. TÁBLÁZAT

II-5. táblázat A XV/C vízakna vízminősége (2003-2008) VIZSGÁLT KOMPONENS megnevezése mértéke. pH Hőmérséklet °C Fajl.vez.kép. µS/cm KOIps mg/l Klorid Nitrát Nitrit Ammónium tartalom m-lúgossáq mmol/ Össz.kem. CaO mg/l Szulfát mg/l Össz. vas Mangán Kalcium Magnézium Nátrium Kálium Alumínium µg/l Arzén Kadmium Króm Réz Higany Nikkel Ólom Antimon Szelén Bárium Bór Cink Stroncium Fluorid mg/l Karbonát Hidrogénkarbonát Ossz.cianid µg/l Ossz.foszfát mg/l p-lúgossáq mmol/l Telepszám (22°C) 1/ml Telepszám (37 °C) Coliform /100 ml Escherichia coli. Pseudomonas Ente-ococcusok sz.

2003 7,4 13,6 670 0,55 10 0,5 <0,01 <0,02 7,7 233 48 0,04 <1 85,0 48,1 13,1 2,00 <2 1,48 <0,1 <1 10,3 <0,1 <1 <1 <0,5 <0.5

2004 7,3 13,9 705 0,45 10 <0,5 <0,01 <0,02 7.6 240 51 0,03 4,20 86,0 51,3 13,5 1,97 <2 1,50 0,12 <1 <1 <0,1 <1 <1 <0,5 <0,5

44,0

38,9

0,34 0 464 <5 0,06 0 0 0 0 0 0 0

0,33 0 464 <5 0,05 0 0 0 0 0

VIZSGÁLT IDŐSZAK 2005 2006 7,1 7,4 14.3 13,8 689 706 0,50 0,53 10 9 <0,5 <0,5 <0,01 <0,01 0,02 0,02 7,6 7,8 236 236 51 53 0,06 0,10 11,6 11,2 82,0 83,5 51,5 51,6 17,1 16,7 2,18 2,85 4,9 2.90 0,16 <0,1 <1 <1 2,6 2,90 <0,1 <0,1 <1 <1 <1 <1 <0,5

2007 7,5 16.1 703 0,45 9 <0,5 <0,01 0,03 7,7 237 50 0,14 11,7 87,0 48,1 17,6 2,16

2008 7,2 16,6 705 0,47 10 <0,5 <0,01 0,02 7,7 238 51 0,12 11,3 85,0 48,8 17,9 2,07

3,90 <0,1 <1 8,90 <0,1 <1 <1

<0,1 <1 <1 <0,1 1,10 <1

0 464

90,4 51,8 4,10 487 0,34 0 470

0 470

0 470

0.08

0,02

0,05

0,04

0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0

Forrás: az Észak-Dunántúli Vízmű Zrt. adatszolgáltatása 2008.

TOTAL


II-6. táblázat

II-6. TÁBLÁZAT

A szennyvíztelepre érkező és az elfolyó szennyvizek jellemzői

A) A szennyvíztelepre érkező szennyvíz átlagos összetétele MEGNEVEZÉS pH KOI (kémiai oxigén igény) BOI5 NH4+-N öP (összes foszfor) öN(összes nitrogén) öLa (összes lebegő anyag)

MÉRTÉKEGYSÉG -

mg/l

KONCENTRÁCIÓ 6,9 – 7,9 545-2 060 190-950 25-98 6,3-53,7 36-125 220-910

Forrás: ÉDV Zrt. adatszolgáltatása

B) A kibocsátott, tisztított szennyvíznél betartandó határértékek MEGNEVEZÉS pH Szennyező anyagok: Dikrotmátos oxigénfogyasztás (KOIk) Biokémiai oxigénigény (BOI5) NH4+-N ÖN (összes nitrogén) 2010. 12. 31-ig május 1 - november 15. között 2011. 01. 01-től május 1 - november 15. között november 16 - . április 30. között ÖP (összes foszfor) SZOE (olajok, zsírok) ÖLA (összes lebegő anyag)

MÉRTÉK

KONCENT-

EGYSÉG

RÁCIÓ

-

6,5 - 9 75 25 5

mg/l

15 10 20 1 5 35

Forrás: a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. melléklete

TOTAL


II-7. ÉS II-8. TÁBLÁZAT

II-7. táblázat A légszennyező anyagok éves kibocsátása 2002-2007 között (kg/év) MEGNEVEZÉS ÖSSZES KIBOCSÁTÁS

2002

2003

2004

2005

2006

2007

870 708 174 714 405 041 424 967 778 139 199 334 126 598 450

22 211 519

ebből Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 Kén-dioxid (SPECIFIKUS) Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO2) Szilárd anyag

31 911 221

35 402 227

20 261 754

12 892

42 980

1 264

1 285

5,37

0,06

3,23

6,51

0,15

2 130 997

1 364 150

1 132 903

321 647

287 307

35 096

89 002

93 367

94 978

54 344

90 041

13 046

832 425 601 675 414 134 402 137 268 138 730 750 126 102 888

22 115 017

4 034 192

2 070 727

1 291 233

8 544

9 011

5 873

II-8. táblázat A légszennyező anyagok kibocsátási részarányainak éves alakulása (2002-2007) MEGNEVEZÉS

2002 100%

2003 100%

2004 100%

2005 100%

2006 100%

2007 100%

3,66

4,96

4,77

0,01

0,03

0,01

0,000148

0,000001

0,000000

0,000002

0,000005

0,000001

Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

0,24

0,19

0,27

0,23

0,23

0,16

Szén-monoxid (CO)

0,01

0,01

0,02

0,04

0,07

0,06

Szén-dioxid (CO2)

95,6

94,5

94,6

99,7

99,6

99,6

Szilárd anyag

0,46

0,29

0,30

0,01

0,01

0,03

ÖSSZES KIBOCSÁTÁS ebből (%) Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 Kén-dioxid (SPECIFIKUS)

TOTAL

1


II-9. ÉS II-10.

TÁBLÁZAT

II-9. táblázat A légszennyező anyagok éves kibocsátási részarányainak alakulása (2002-2007) MEGNEVEZÉS ÖSSZES KIBOCSÁTÁS

(kg/év)

ebből (%) Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 Kén-dioxid (SPECIFIKUS) Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO2) Szilárd anyag

2002 2003 2004 2005 2006 870 708 174 714 405 041 424 967 778 139 199 334 126 598 450 100% 100% 100% 100% 100% 3,66 0,000148 0,24 0,01 95,6 0,46

4,96 0,000001 0,19 0,01 94,5 0,29

4,77 0,000000 0,27 0,02 94,6 0,30

0,01 0,000002 0,23 0,04 99,7 0,01

0,03 0,000005 0,23 0,07 99,6 0,01

2007 22 211 519 100% 0,01 0,000001 0,16 0,06 99,6 0,03

II-10. táblázat A légszennyező anyagok kibocsátási részarányainak éves alakulása a 2002. évihez viszonyítva MEGNEVEZÉS ÖSSZES KIBOCSÁTÁS ebből (%) Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 Kén-dioxid (SPECIFIKUS) Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO2) Szilárd anyag

TOTAL

2002 100%

2003 82,0

2004 48,8

2005 16,0

2006 17,7

2007 5,2

100% 100% 100% 100% 100% 100%

110,9 0,42 64,0 104,9 81,1 51,3

63,5 0,004 53,2 106,7 48,3 32,0

0,040 0,25 15,1 61,1 16,7 0,21

0,13 0,51 13,5 101,2 15,1 0,22

0,004 0,012 1,65 14,7 2,66 0,146

TATABÁNYA MJV KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2008-2014

RAJZOK

RAJZOK

1.

A főbb területhasználati módok

M = 1 : 60 000

2.

A rekultiválandó területek

M = 1 : 60 000

3.

Természetvédelmi területek, védett értékek

M = 1 : 60 000

4.

A Natura 2000 és a Vértes Natúrpark területei

M = 1 : 60 000

5.

Ökológiai hálózat és nyílt karszt

M = 1 : 60 000

6.

Levegőminőségi (immisziós) mérőhelyek

M = 1 : 60 000

7.

A bűzészlelés helyei (2008)

M = 1 : 50 000

8.

Zajvédelmi övezetek

M = 1 : 60 000

9.

Zajmérési helyek (2008)

M = 1 : 60 000

10.

Védőterületek, védőtávolságok

M = 1 : 60 000

11.

Sugárzásmérési helyek (2008)

M = 1 : 70 000

12.

Főbb területi intézkedések, beavatkozások

M = 1 : 60 000

TOTAL


MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK I-1. I-2. I-3.

Általános tartalmi igények Felhasznált megalapozó anyagok A főbb környezetvédelmi jogszabályok jegyzéke (2009. február 15-i állapot)

II-1.

Melléklet. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 332/2004. (XII. 16.) kgy. számú határozatához, Tatabánya Megyei Jogú Város településszerkezeti tervéről (Kivonat) A Tatabányán működő jelentősebb cégek (2008) I A Víz Keretirányelv Intézkedési tervében szerepeltetendő vízügyi feladatok Az egyes légszennyező anyagok kibocsátása (2002-2007) Az ózon és a szálló por koncentráció alakulása Tatabánya területén Pollenszámok alakulása „BŰZTÉRKÉP" Természetvédelmi területek és értékek Helyi jelentőségű természetvédelmi területek, értékek A NATURA 2000 területek és helyrajzi számok A VÉRTESI NATÚRPARK tatabányai területei A Vértesi Erőmű Zrt Tatabánya területén elvégzendő rekultivációs munkái A települési önkormányzatok környezetvédelemmel összefüggő feladatai

II-2. II-3. II-4. II-5. II-6. II-7. II-8. II-9. II-10. II-11. II-12. II-13.

IV-1. IV-2. IV-3. IV-4.

Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II). (Kivonat) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) (Kivonat) Jelentős vízgazdálkodási kérdések az Általér vízgyűjtő területén Komárom-Esztergom Megye II. Környezetvédelmi Program (2005-2008) (Kivonat) IV-5. Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepció (Kivonat) IV-6. Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (Kivonat) IV-7. Tatabánya Települési Klímastratégiája (Kivonat)

TOTAL


I-1. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS TARTALMI IGÉNYEK A környezetvédelmi programok általános tartalmi követelményeit az 1995. évi LIII. törvény (Kt) körvonalazza. Ennek főbb, a települési önkormányzatot érintő előírásai a következők : 46. § (1) A települési önkormányzat ... a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. 47. § (1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait.

Az adatok és információk nyilvánosságával kapcsolatosan a Kt. a következők szerint rendelkezik: 12. § (1) Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységeknek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére. (2) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából az állam mindenki számára lehetővé teszi a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését. (3) Az állami szervek és az önkormányzatok feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani, és - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvános-

TOTAL

1


I-1. MELLÉKLET

ságáról szóló törvény által megállapított kivételekkel - hozzáférhetővé tenni, és a megfelelő tájékoztatást megadni. (4) A környezethasználót - e törvény rendelkezései szerint - tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés és -igénybevétel, valamint környezetveszélyeztetés tekintetében.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint ...az üzleti vállalkozások működésével kapcsolatos adatok meghatározott körének nyilvánosságra kerülése közérdek. A vállalkozások jogszerű működésének ellenőrzésére hivatott hatóságok elmarasztaló határozata közérdekű adat. Különösen igaz ez a környezetvédelem területén. A hatályos jogszabályok előírásait megsértő, a környezetet súlyosan károsító tevékenységgel kapcsolatos információk nemcsak azért „minősítetten közérdekű” adatok, mert az ilyen tevékenység hatásai országhatárokra tekintet nélkül mindenkit sújthatnak, a még meg sem született generációkat is ideértve, hanem mert az esetek jelentős hányadában visszafordíthatatlan károsodást, vagy csak kivételesen nagy költségráfordítással helyrehozható károkat jelentenek. Az üzleti titokra való hivatkozás nem nyújthat menedéket a törvény megsértői számára, tehát a környezetvédelemmel és az emberi egészséggel összefüggésbe hozható adatok - más törvények által megállapított kivételekkel - minden esetben nyilvánosak.

Ezek szem előtt tartásával dolgozandók/dolgozhatók ki a városi önkormányzat feladatai az épített és a természeti környezet minőségét, állapotát befolyásoló fejlesztések, intézkedések megalapozásához és a fenntartható környezet kialakításához, használatához.

TOTAL

2


I-2. MELLÉKLET

FELHASZNÁLT MEGALAPOZÓ ANYAGOK KÖZGYŰLÉSI RENDELETEK, HATÁROZATOK Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendeletei, határozatai: • 15/2000. (IV. 27.) sz. rendelettel módosított 30/1993. (VIII. 26.) sz. rendelete a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozására • 20/2000. (V. 18.) és 27/1999. (IX. 23.) sz. rendelettel módosított 19/1993. (V. 13.) sz. rendelete az avar és kerti hulladékégetésére, a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapításáról • 22/2000. (V. 18.) sz., 29/1999. (IX. 23.) sz. és 23/1996. (VI. 13.) sz. rendeletekkel módosított 4/1993. (III. 4.) sz. rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól • 40/2002. (XII.12.), 53/2001. (XI.28.), 29/2001. (VI.28.), 54/2000. (XII.15.), 55/2000. (XII.15.),33/2000. (VI.22.), 19/2000. (V.18.), 43/1999. (XI.25.), 25/1999. (IX.23.) és 37/1998. (XII.17.) rendeletekkel módosított 18/1998. (V.21.) sz. rendelete a köztisztaságról, a parkok és fák védelméről. • 30/2003.(VI. 19.) sz. rendelete a rendkívüli levegőtisztaság - védelmi intézkedési tervről • 332/2004. (XII. 16.) sz. határozat: Településszerkezeti Terv. • 16/2005.(III. 31.) sz. rendelet a Helyi hulladékgazdálkodási Terv kihirdetéséről. • 36/2006. (VIII. 28.), 21/2000. (V. 18.) sz., 30/1999. (IX. 23.) sz. és 17/1994. (VI. 15.) sz. rendeletekkel módosított 40/1992. (XII. 17.) sz. rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról • 41/2007 (XII. 14.), 45/2006. (XII. 20.), 52/2005. (XII. 20.), 31/2004. (XII. 16.), 30/2004. (XI. 25.), 26/2004. (X. 28.), 49/2003. (XI. 20.), 6/2003. (II. 06.) és 41/2002. (XII. 12.) sz. rendeletekkel módosított 40/2002. (XII. 12.) sz. rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról • 19/2009. (III. 27.) sz. rendelet az állatok tartásáról és védelméről KÖZGYŰLÉSI ELŐTERJESZTÉSEK 20002001.

TOTAL

1. A helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályairól szóló 30/1993. (VIII. 26.) sz. rendelet felülvizsgálata, módosítása 2. Csatlakozás a Komáromi Vizitársulathoz. 3. A 17/1994 (VI. 15.) sz. kgy. rendelettel módosított 40/1992 (XII. 17.) sz. természetvédelmi rendelet módosítása, kiegészítése. 4. Roncsolt területek tájrendezése, rekultivációja Tatabányán. 5. Bankgarancia igénylése KAC támogatási szerződés megkötéséhez. 1


2002.

I-2. MELLÉKLET

1. KAC pályázati lehetőségek a Kő-hegyi szennyvízcsatorna támogatására.33/2002 (II. 21.) 2. Szelim-barlang körüli tanösvény megvalósítása az ökoturizmus fogadási feltételeinek javítása. Széchenyi Terv. 32/2002 (II. 21.) 3. Települési szilárd hulladékgyűjtés közszolgálati fejlesztési pályázata KöMBM. 65/2002. (III. 21.) 4. Kő-hegyi szennyvízelvezető hálózat kivitelezése TFC C4 környezeti állapot javítás. 88/2002 (IV. 25.) 5. Települési Szilárd hulladék gyűjtés közszolgáltatásának fejlesztése KöM-BM pályázat. 177/2002. (VI.20.) 6. Kő-hegyi szennyvízelvezető hálózat kivitelezése TFC A3 Turizmus fejlesztése.187/2002. (VIII. 29.) 7. Síkvölgyi üdülőterület rendezésének megkezdése. (lekerült a napirendről) 8. Tatabánya helyi tömegközlekedési járműveinek fejlesztése (lekerült a napi-

rendről) 2003.

1. Rendkívüli levegőtisztaság-védelmi terv (Szmogriadó rendelet) 2. Síkvölgyi üdülőterület, tavak rendezésének folytatása

3. Szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztése (KvVM-BM pályázati támogatással) 4. Vasút melletti területek rehabilitációja (Vereshegyi kőbánya PEA pályázat) 5. Rendelet tervezet zajvédelem helyi szabályairól (I. forduló) 2004.

2005.

TOTAL

1. Beszámoló a környezetvédelmi program végrehajtásáról, felülvizsgálatáról és kiegészítéséről 2. Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási rendszerbe történő belépés 3. Tatabánya 0953/1 hrsz.-ú megszűnt salakbánya területének rendezése 4. Tatabánya 0953/1 hrsz.-ú megszűnt salakbánya megvásárlása 5. Tatabánya helyi hulladékgazdálkodási tervének pályázata 6. A helyi zaj és rezgésvédelmi rendelet (II. forduló). 1. Beszámoló a környezetvédelmi program végrehajtásáról, felülvizsgálatáról és kiegészítéséről 2. Tatabánya környezeti nevelési intézkedési terve 2005-2009 közötti időszakra 3. Környezeti nevelési pályázat kiírása 4. Tatabánya hulladékgazdálkodási tervének rendelettel történő elfogadása 5. Azbesztmentesítési mintaprojekt a Bánhidai lakótelepen 6. Zöld Ág Díj rendelettel történő megalapítása, megbízás kiadása bronzplakett elkészítésére

2


2006.

I-2. MELLÉKLET

1. Tatabányai környezetvédelmi program végrehajtásának, módosításának áttekintése, értékelése 2. Tatabánya 0953/1 hrsz - ú salakbánya tájrendezése és megvásárlása 3. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2005. (X. 31.) sz. rendeletének alapján a Zöld Ág Díj kiosztása 2006. június 11-én. 4. Tatabánya 0953/1 hrsz - ú salakbánya tájrendezése és megvásárlása II. fordu-

ló 2007.

1. Biopetrol Kft. által tervezett homok és kavicsbánya nyitása a 01040/45 hrsz-ú (Síkvölgy) területen Tatabánya 0953/1 hrsz-ú salakbánya tájrendezése és megvásárlása 2. Tájékoztató a bűzhatás kivizsgálásáról 3. Tulajdonosi nyilatkozat a Vereshegyi kőbánya kőkitermelés növelésével kapcsolatban 4. Tájékoztató Tatabánya levegőminőségi helyzetéről

2008.

1. Hulladékudvar kialakítása Tatabányán, Stratégiai terv, Duna Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás pályázathoz két lehetséges helyszín megállapítása 2. Tatabánya Megyei Jogú Város 2007. évi légszennyezettségi adatainak kiértékelése 3. Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-dunántúli Operatív Programjának kiemelt projektjeként megvalósítandó „Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja” c. pályázatban való részvétel, Együttműködési Szándéknyilatkozat 4. Tatabánya Megyei Jogú Város 2007-ben lejárt Környezetvédelmi Programjá-

nak záró értékelése, megvalósulási állapota, folytatólagosság, Új Program alapkövei TERVEK, PROGRAMOK TOTAL Kft. Tatabánya Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja. (Msz.:T200019). Pécs, 2001. április 10. Németh László: Tatabánya 0953/1 hrsz - meddőhányó Tájrendezési és Megszüntetési Műszaki Üzemi Terve. Tatabánya, 2002. december 19. Németh László: Tatabánya V/c külfejtés tájrendezési terve. Tatabánya, 2003. március 19. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata: Szennyvízcsatornák kihasználtságának növelése érdekében összeállított intézkedési terv. Laki Ferenc környezetvédelmi referens, Szabó Zoltán Kommunális ügyintéző. Tatabánya, 2003. szeptember 17. Hazai Térségfejlesztő Rt.: Tatabánya Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004–2008. 2004. szeptember

TOTAL

3


I-2. MELLÉKLET

TOTAL Kft: Tatabánya Környezetvédelmi Programja Végrehajtásának, Felülvizsgálatának, Módosításának Áttekintése, Értékelése 2004-2005. (Msz.:T2006-10). Pécs 2006. április 28. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata: Tatabánya Megyei Jogú Város Operatív Gazdasági Programja 2003-2006. Tatabánya 2005 Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás: Területfejlesztési Koncepció. Egyeztetési változat. Tatabánya, 2006 Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Kommunikációs és Tájékoztató Iroda: Azbeszt-mentesítési mintaprojekt Tatabányán. Tatabánya, 2006. július 16. VÁTI: Tatabánya, Dubnik - völgyi különleges hulladékkezelő és környezete településrendezési terve (Egyeztetési terv. Tsz.:4168/2007). Budapest, 2007. december Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata: Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Tatabánya 2008 Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala: Intézkedési Terv a Hőség- és UvVédelemre (Hőség- És Uv-Riadó Terv). Tatabánya, 2008. február 5. KözlekedésTudományi Intézet: Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv. M1 Autópálya. 2008. TANULMÁNYOK, SZAKVÉLEMÉNYEK, VIZSGÁLATI JELENTÉSEK Unitranscoop Kft: Végállapotrögzítő dokumentáció a Tatabánya, 10153/2 hrsz-ú területen felhagyott bánya tájrendezési feladatairól. Győrújbarát, 2002. szeptember 15. Unitranscoop Kft: Végállapotrögzítő dokumentáció a Tatabánya, 449/3 hrsz-ú területen felhagyott bánya tájrendezési feladatairól. Győrújbarát, 2002. szeptember 15. Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet: Tatabánya, "Sportliget" építési terület sugáregészségügyi mérési jegyzőkönyv szakvéleményezése. Budapest, 2002. december 13. ÉDV Rt: A szennyvíziszap elhelyezési lehetőségei Tatabánya térségében. Tatabánya 2003. november 17. Iványi Attila: Vereshegyi Kőbánya. Tatabánya, 2004. március 27. Kvas Mérnöki Szolgáltató Bt.: Előzetes Környezeti Hatásvizsgálat Tatabánya- I. "mészkő" védnevű Vereshegyi kőbánya. Győr, 2005. december 28. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata: Kulturális alapú gazdaságfejlesztés Tatabánya Megyei Jogú Város fejlesztési koncepciója (tervezet) Tatabánya, 2006 MTA Szociológiai Kutatóintézet: Tatabánya Megyei Jogú Város Klímabarát Település Települési Klímastratégiája . Budapest, 2007. november Juhász Péter: Tatabánya Megyei Jogú Város Légszennyezettségének kiértékelése 2007 2008. február 29. Bálint Analitika Kft. Tatabánya légszennyezettsége - tanulmány. Környezeti levegő vizsgálat. 2008. augusztus - szeptember TOTAL

4


I-2. MELLÉKLET

EGYÉB ANYAGOK Komárom - Esztergom Megyei Növény - és Talajvédelmi Szolgálat: Szennyvíziszap kihelyezési engedély. 2001. április 27. Laki Ferenc: Szentgyörgy-pusztai szennyvíziszap kezelő bűzhatása (Feljegyzés). Tatabánya, 2002. május 15. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata: A környezetvédelmi referens éves beszámolói 2001-2007 Laki Ferenc: Beszámoló Tatabánya Megyei Jogú Város Környezetvédelemi Programjának végrehajtásáról 2002-2006. években. Biopetrol Kft.: Tatabánya, Ligeti-tó kotrása Műszaki átadás-átvételi dokumentáció. Tatabánya, 2006. július 3. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, Főépítész Iroda 2002-2006. évi beszámolói. 2006. szeptember 28. Laki Ferenc: Tájékoztató a bűzhatás kivizsgálásáról (Előterjesztés) Tatabánya. 2007. február 6. Biopetrol Kft.: Bűzhatás kivizsgálása. Összeállította: Kovács István Ügyvezető Igazgató (Előterjesztés a Városfejlesztési Bizottság 2007. március 20-ai ülésére) 2007. március 4. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, Főépítész Iroda 2007. évi beszámolója. 2008. január 31. Juhász Péter: Tatabánya Megyei Jogú Város Környezetvédelemi Programjának (20012007) Záró értékelése, javaslatok az új programhoz. 2008. február. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, Főépítész Iroda 2008. I. félévi beszámolója. 2008. július 17. Schmidt Csaba: Előterjesztés Tatabánya Megyei Jogú Város 2007-ben lejárt Környezetvédelmi Programjának záró értékelése, megvalósulási állapota, folytatólagosság, új program alapkövei 2008. március 27. Juhász Péter: „BŰZTÉRKÉP". Tatabánya Erőműi-tó, Erőműi lakótelep és Környe térségében tartott bejárás alapján potenciális bűzforrások feltérképezése. 2008. június 3. AVE Tatabánya Zrt.: Tatabánya Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Referens részére Tájékoztatás a tatabányai regionális hulladéklerakó állapotáról. Tatabánya, 2008. június 20. AVE Tatabánya Zrt.: Üzemeltetési utasítás Tatabánya Dubnik-völgyi Regionális Hulladéklerakó. Tatabánya, 2008. június 20.

TOTAL

5


I-2. MELLÉKLET

ADATSZOLGÁLTATÁS, HELYZETJELENTÉS Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: Vízbázisvédelem, légszennyező források, veszélyes hulladékok adatállományai (2002-2008) Laki Ferenc: Ásott kutak felmérése és vízminőségének vizsgálata Tatabányán, Tatabánya, 2003. október 20. Laki Ferenc: Zajmérési jegyzőkönyvek. Tatabánya, 2008. október 14-17. Laki Ferenc: Radioaktivitási mérési jegyzőkönyvek Tatabánya. 2008. október 17-25. ÁNTSZ KEM-i Intézete: PHARE konténerek 2003-2008. évi immissziós adatai. Tatabánya ÁNTSZ KEM-i Intézete: Jelentés Tatabánya levegőhigiénés helyzetéről a 2004-2007. évi mérési adatok alapján. Tatabánya Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság: Tatabánya, Üzemelő sérülékeny ivóvízbázis. Összefoglaló, 2006.

TOTAL

6


I-3. MELLÉKLET

A FŐBB KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 2009. február 15-i állapot Alapvető előírások 2003. évi LXXXIX. törvény 2003. évi XXVI. törvény 1995. évi LVI. törvény 1995. évi LIII. törvény 1991. évi XX. törvény 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat

a környezetterhelési díjról az Országos Területrendezési Tervről a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról a környezet védelmének általános szabályairól a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről a környezeti alapnyilvántartásról a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól a környezeti hatásvizsgálatról a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról a Nemzeti Környezetvédelmi Programról

Kapcsolódó rendelkezések 2008. évi XL. törvény 2007. évi LXXXVI. törvény 2005. évi CLXXVI. törvény 2005. évi XVIII. törvény 2000. évi XXXV. törvény 1999. évi LXXIV. törvény 1997. évi LXXVIII. törvény 1996. évi XXI. törvény 1994. évi LV. törvény 1993. évi XLVIII. törvény 1988. évi I. törvény

TOTAL

a földgázellátásról a villamos energiáról az állategészségügyről a távhőszolgáltatásról a növényvédelemről a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről az épített környezet alakításáról és védelméről a területfejlesztésről és a területrendezésről a termőföldről a bányászatról a közúti közlekedésről

1


I-3. MELLÉKLET

1979. évi 19. törvényerejű a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállarendelet podás kihirdetéséről 389/2007. (XII. 23.) Korm. a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt vilrendelet lamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 269/2007. (X. 18.) Korm. a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól rendelet 255/2007. (X. 4.) Korm. ren- az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról delet 217/2007. (VIII. 15.) Korm. az energiafelhasználó termékek öko-tervezési kötelezettségének előírásárendelet ról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről 71/2007. (IV. 14.) Korm. a fás szárú energetikai ültetvényekről rendelet 134/2005. (VII. 14.) Korm. a területrendezési hatósági eljárásokról rendelet 42/2005. (III. 10.) Korm. ren- a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú feldelet használásának egyes szabályairól 64/2004. (IV. 15.) Korm. a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről rendelet 80/1999. (VI. 11.) Korm. a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, rendelet valamint a telepengedélyezés rendjéről 203/1998. (XII. 19.) Korm. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról rendelet 253/1997. (XII. 20.) Korm. az országos településrendezési és építési követelményekről rendelet 93/1996. (VII. 4.) Korm. ren- a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környedelet zethasználatok meghatározásáról 106/1995. (IX. 8.) Korm. a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi rendelet követelményeiről 11/2007. (III. 6.) EüM rende- az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek és a gyógyászati segédeszkölet zök reklámozásáról és ismertetéséről 16/2002. (IV. 10.) EüM ren- a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi delet követelményekről 88/2007. (VIII. 17.) FVM az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági terürendelet letek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 64/2007. (VII. 23.) FVM- az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés heEüM együttes rendelet lyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről 49/2007. (VI. 26.) FVM ren- az egyes mezőgazdasági állatfajok spermatároló központjainak létesítéséről delet és üzemeltetésüknek rendjéről 45/2007. (VI. 11.) FVM ren- a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, delet művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 85/2000. (XI. 8.) FVM rende- a telekalakításról let 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rende- a területek biológiai aktivitásértékének számításáról let

TOTAL

2


I-3. MELLÉKLET

Levegőtisztaság-védelem 2005. évi XV. törvény 107/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 25/2008. (X. 17.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet 38/2006. (VIII. 22.) KvVM-PM együttes rendelet 32/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet

az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó bírságról az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről az ózonréteget károsító anyagokról a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról az üvegházhatású gázok kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól

az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjairól az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről 7/2003. (V. 16.) KvVM- az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről GKM együttes rendelet 4/2002. (X. 7.) KvVM a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő rendelet hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről 17/2001. (VIII. 3.) KöM a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának rendelet vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 15/2001. (VI. 6.) KöM az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kiborendelet csátásokról és azok ellenőrzéséről 14/2001. (V. 9.) KöM- a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforráEüM-FVM együttes ren- sok kibocsátási határértékeiről delet 10/2001. (IV. 19.) KöM az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátárendelet sának korlátozásáról 7/1999. (VII. 21.) KöM a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő rendelet hőteljesítményű, helyhez kötött gázturbinák légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről 9/1995. (VIII. 31.) KTM a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező rendelet szénhidrogén-emisszió korlátozásáról 32/1993. (XII. 23.) KTM a helyhez kötött földgázüzemű gázmotorok technológiai kibocsátási határértérendelet keinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról 29/2008. (III. 20.) OGY a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról határozat

TOTAL

3


I-3. MELLÉKLET

Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok 2000. évi XLIII. törvény 2000. évi XXV. törvény 1995. évi XLII. törvény 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 45/2004. (VII. 26.) BMKvVM együttes rendelet 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 41/2000. (XII. 20.) EüMKöM együttes rendelet 46/2004. (IV. 29.) ESzCsM rendelet 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 66/2007. (VII. 5.) GKM rendelet 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet

TOTAL

a hulladékgazdálkodásról a kémiai biztonságról az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről a bányászati hulladékok kezeléséről a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól

4


23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat

I-3. MELLÉKLET

a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről a területi hulladékgazdálkodási tervekről a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről a hulladékok jegyzékéről az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről

Radioaktív környezetszennyezés 1996. évi CXVI. törvény 155/2004. (V. 14.) Korm. rendelet 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet 124/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet

az atomenergiáról a radioaktív hulladék országhatáron át történő szállításának engedélyezéséről a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerről a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és tevékenységének pénzügyi forrásáról az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok, valamint ionizáló sugárzást létrehozó berendezések köréről az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseiről a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap működéséről és eljárásrendjéről

14/2005. (VII. 25.) IM rendelet 62/1997. (XI. 26.) IKIM földtani és bányászati követelmények a nukleáris létesítmények és a radioaktív rendelet hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények telepítéséhez és tervezéséhez 14/1997. (IX. 3.) KHVM a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról rendelet

Természetvédelem, élővilág-védelem 2007. évi CXXIX. törvény 1998. évi XXVIII. törvény 1997. évi XLI. törvény 1996. évi LV. törvény 1996. évi LIV. törvény 1996. évi LIII. törvény 1995. évi XCIII. törvény

TOTAL

a termőföld védelméről az állatok védelméről és kíméletéről a halászatról és a horgászatról a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról az erdőről és az erdő védelméről a természet védelméről a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról

5


269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 4/2007. (I. 18.) FVMKvVM együttes rendelet 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 90/2007. (XI. 20.) KvVM rendelet 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

I-3. MELLÉKLET

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról a fák védelméről a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról az Erdőrendezési Szabályzatról a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról egyes, bányászati tevékenység során feltárult barlangok védettségének feloldásáról a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról

a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 13/1998. (V. 6.) KTM ren- a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának delet egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről 14/1997. (V. 28.) KTM a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról rendelet 13/1997. (V. 28.) KTM a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról rendelet

Vízminőség-védelem 1995. évi LVII. törvény 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet

TOTAL

a vízgazdálkodásról a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról

6


I-3. MELLÉKLET

221/2004. (VII. 21.) a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól Korm. rendelet 220/2004. (VII. 21.) a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól Korm. rendelet 219/2004. (VII. 21.) a felszín alatti vizek védelméről Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható rendelet területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról 26/2002. (II. 27.) Korm. a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Progrendelet rammal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 25/2002. (II. 27.) Korm. a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Progrendelet ramról 201/2001. (X. 25.) Korm. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről rendelet 50/2001. (IV. 3.) Korm. a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezerendelet lésének szabályairól 240/2000. (XII. 23.) a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízKorm. rendelet gyűjtőterületük kijelöléséről 239/2000. (XII. 23.) a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről Korm. rendelet 120/1999. (VIII. 6.) a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról Korm. rendelet 178/1998. (XI. 6.) Korm. a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról rendelet 123/1997. (VII. 18.) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló Korm. rendelet vízilétesítmények védelméről 38/1995. (IV. 5.) Korm. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről rendelet 101/2007. (XII. 23.) a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai KvVM rendelet követelményeiről 97/2007. (XII. 23.) az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeKvVM rendelet léséről 18/2007. (V. 10.) KvVM a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer rendelet (FAVI) adatszolgáltatásáról 40/2006. (X. 6.) KvVM a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi harendelet tárértékeiről és azok alkalmazásáról 27/2005. (XII. 6.) KvVM a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes rendelet szabályokról 14/2005. (VI. 28.) KvVM a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról rendelet 31/2004. (XII. 30.) a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól KvVM rendelet 30/2004. (XII. 30.) a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól KvVM rendelet 28/2004. (XII. 25.) a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmaKvVM rendelet zásuk egyes szabályairól 27/2004. (XII. 25.) a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települéKvVM rendelet sek besorolásáról 6/2002. (XI. 5.) KvVM az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a rendelet halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről

TOTAL

7


10/2000. (VI. 2.) KöMEüM-FVM-KHVM együttes rendelet 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet

I-3. MELLÉKLET

a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről a víziközművek üzemeltetéséről a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről

Zaj- és rezgésvédelem 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 43/2002. (VIII. 12.) HMKvVM együttes rendelet

a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről az állami repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki követelményeiről 27/2008. (III. 22.) KvVM- a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról EüM együttes rendelet 93/2007. (XII. 18.) a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskiboKvVM rendelet csátás ellenőrzésének módjáról 25/2004. (XII. 20.) a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes KvVM rendelet szabályairól 29/2001. (XII. 23.) KöM- egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás GM együttes rendelet mérési módszeréről 49/1999. (XII. 29.) a motoros légijárművek zajkibocsátásának korlátozásáról KHVM rendelet 18/1997. (X. 11.) KHVM- a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, KTM együttes rendelet hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műrendelet szaki feltételeiről

TOTAL

8


II-1. MELLÉKLET

MELLÉKLET Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 332/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozatához

Tatabánya Megyei Jogú Város településszerkezeti tervéről (Kivonat) 1.2 A fejlesztés és a rendezés alapelvei (1) Az elkövetkező évek feladata a város gazdasági életének stabilizálása, a további fejlődés feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében az alábbi vezérelvek figyelembe vétele szükséges. a) Az ipari fejlődés mellett erősíteni kell a város kereskedelmi, gazdasági, kulturális és oktatási központ jellegét. b) Javítani kell az épített és természetes környezet harmóniáját: a korábbi környezeti kártételek felszámolásával, illetve a környezetkárosítások megelőzésével. c) Törekedni kell a városszerkezet egységesítésére, és gazdaságosabb területfelhasználás megvalósítására: elsősorban a belső beépítetlen, illetve zárványterületek hasznosításával, összefüggő zöldterületi rendszer kialakításával (roncsolt területek rekultivációja). d) A városi érdekközösség keretében biztosítani kell Tatabánya városrészeinek önálló arculatát, arányos fejlődését, úgy a városalkotó település(rész)ek (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Óváros), mint a fiatalabb városrészek (Újváros, Kertváros, Dózsakert) vonatkozásában. (3) A településszerkezet, területfelhasználás vonatkozásában legfontosabb alapelvek: a) Törekedni kell a város egységes településszerkezeti, illetve az egyes városrészek önálló területfelhasználási rendszerének kialakítására. b) Kerülni kell a város kifelé terjeszkedését (különösen az autópályán túl), elsősorban a belső zárványterületek hasznosítását (rekultiválását) kell előirányozni. c) A táji értékeknek ökológiai alapon történő fejlesztését össze kell hangolni a turisztikai, idegenforgalmi igényekkel. d) A külterületi roncsolt területek újrahasznosításával, új erdőterületek kialakításával a kondicionáló hatás növelendő. e) Új igények, fejlesztési elképzelések befogadására tartalék területek kijelölése, illetve fenntartása szükséges. (4) Gazdasági fejlesztésben megvalósítandó alapelvek: a) Továbbra is együtt kell élni a gazdasági szerkezet folyamatos átalakulásával. b) A központi iparváros helyett a kereskedelmi, gazdasági központ jelleget kell erősíteni. c) Olyan tevékenységek letelepedését kell szorgalmazni, amely a világpiac legdinamikusabban fejlődő iparágait képviseli (elektronika, gépipar, autógyártás), és

TOTAL

1


d) e) f) g)

II-1. MELLÉKLET

modern technológiát használó szakembereket igényel. Tovább kell erősíteni a ”város – mint egységes szolgáltatás – értékesítésére” irányuló szemléletet, a foglalkoztatottság és szolgáltatás körének növelésével, a város számára szükséges befektetők megkeresésével. Biztosítani kell a helyi kis- és középvállalkozások letelepedéséhez szükséges területeket, illetve adókedvezménnyel támogatni kell azok tevékenységét. Ipartelepítésre elsősorban a korábban is ipari célokat szolgáló, jelenleg kihasználatlan, esetleg rekultivációra váró területek felhasználását kell szorgalmazni (VI. telep, VII. telep, volt cementgyár, volt márgabánya ipari parkká fejlesztése). Továbbra is biztosítani kell a Nyugati Ipari Park fejlesztési lehetőségét tatabányai, illetve környei területek bevonásával.

(7) Idegenforgalom, üdülőterületek, környezetvédelem fejlesztésének alapelvei: a) Fontos feladat a korábbi ipartelepítési politika következményeként megbomlott ökológiai egyensúly helyreállítása. b) Nagyobb figyelmet kell szentelni az élővízfolyások, illetve állóvizek állapotára. Foglalkozni kell a városi tavaknak az idegenforgalomba való bekapcsolásával, szabadidőközpontok kialakításával. c) Ki kell használni a város kedvező természetföldrajzi adottságait. d) Üdülőövezeti fejlesztés Síkvölgyön és a Szőlőhegyen lehetséges. Előbbi területen fontos feladat a vízutánpótlás megteremtése. e) Összefüggő zöldfelületi rendszer alakítandó ki a tájjal való közvetlen kapcsolat, a kondicionáló hatás, átszellőzés, valamint a használati és esztétikai értékek növelése érdekében. f) Minden városrészben biztosítani kell a zöldterületeket, parkokat, illetve a lakóterületen belüli pihenőtereket, játszótereket, sportolási lehetőséget. g) Zöldfelületi jellegű intézményterületek fejlesztendők a sport és szórakozás választékának növelése érdekében (meglévőkön kívül tartalék területek is). (8) Építészeti értékek, történeti értékek védelme: a) Fokozott figyelmet kell fordítani Tatabánya meglévő (nem nagy számú) építészeti, történeti emlékeire (műemlékek, helyi védelmet élvező alkotások), különös tekintettel Tatabánya bányászati múltjából is fakadó értékekre. b) Megőrzendő az egyes városrészek jellege, illetve az alapító települések (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida) településmagjának jellemző beépítési módja (falusias beépítés, utcakép). c) A városképi jelentőségű szőlőhegyi domboldal beépítését kiemelt szempontok szerint (kilátás, rálátás, környezetvédelem) kell meghatározni. (9) A közlekedésfejlesztés legfontosabb elemei: a) A nyugati, illetve déli elkerülő út kiépítésével tehermentesíteni kell Bánhidát, az Óvárost és Felsőgallát az átmenő forgalomtól. b) A Nyugati Ipari Parkot (Búzavirág út) össze kell kötni a 8119. sz. Tata – Környei összekötő úttal. c) Elsődlegesen biztosítani kell a hiányzó keresztirányú kapcsolatokat (Sárberek – Bánhida között). d) Megoldandó az 1. sz. főút Vértesszőlős felé való vezetésének a lakóterületeket legkevésbé zavaró kialakítása. Az autópálya csomópontja áthelyezendő nyugati irányba mintegy 4-500 méterrel nagyobbrészt Vértesszőlős területére. e) Autóbusz-pályaudvar áthelyezendő a vasútállomás előtti térségbe. TOTAL

2


II-1. MELLÉKLET

f) Vasútállomás feletti – a peronokat is kiszolgáló – gyalogos átvezetés meghoszszabbítandó Dózsakert irányába. g) Tatabánya – Által-ér völgy – Tata nyomvonalon külön nyomú kerékpárút építendő. h) Kerékpárúttal, illetve turistaútvonallal összekötendők a Vértesben lévő, illetve az Óváros délnyugati részén lévő idegenforgalmi létesítmények (Csákányos pszt., Körtvélyes pszt., rekultivált bányaterületek, Síkvölgy, Kacsás-tó, Dubniktó, sport és strand centrum).

1.12 Tájrendezés, tájvédelem (erdőterületek, mezőgazdasági területek) (1) A természeti adottságokra épülő racionális tájhasználat, tájszerkezet kialakítása során biztosítani kell az ökológiai, a táji értékek, valamint a környezet védelme szempontjainak érvényesítését a város gazdasági potenciáljának növelése és a fenntartható fejlődés érdekében. ERDŐTERÜLETEK (2) A város országos átlagot jóval meghaladó erdősültsége (37,2%) környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, gazdasági, turisztikai-idegenfor-galmi szempontból egyaránt igen kedvező adottság, amelynek megóvását, valamint az erdőterületek menynyiségi és minőségi fejlesztését kell előirányozni. (3) Az erdőterületek – függetlenül elsődleges besorolásuktól – településszerkezeti szempontból azonosan kezelendők. Legjelentősebb összefüggő állományai a Gerecse és a Vértes természeti védelem alatt álló tömbjei. (4) Az erdőterületek növelésének jelentősebb területei: a) rekultiválandó roncsolt, bányakáros területek, hulladék- és anyaglerakók területei: - Vereshegyi kőbánya felhagyott területrészei (rekultivációs terv); - több kisebb anyagnyerő hely erdőterületek környezetében; - a Tatabányai Szénbányák által okozott külszíni repedések, homokkitermelő helyek; - XV/b aknai meddőhányók és széntároló területrészei; - XV/b aknai ülepítő területe; - volt salakhányó, törmeléklerakó, roncsolt területek a Rehling Konrád út északi és déli oldalán; - felhagyott üzemi terület, szállítópálya területe (XV. akna környék); - Alsógalla meddőhányó-területének jelentős része; b) mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, bokrosodó, erdősödő területek, zárványok: - Nagy-Keselő-hegy, Veres-hegy térsége; - Síkvölgyi patak torkolatának környezete; - Által-ér völgy mentén; - Síkvölgy-pusztától nyugatra lévő mozaikos területek (Gatyás-rét); - Környebányai tavaktól délre lévő gyepes területek (volt Zsigmond akna kör-

TOTAL

3


II-1. MELLÉKLET

nyezete); - Síkvölgyi szanatórium környezete; c) elsődlegesen környezetvédelmi (településvédelmi) célú erdősávok, fásítások területei: - vasút és közutak menti védősávok (elsődlegesen az autópálya, az 1. sz. főút, Környei út, Panoráma út egyes szakaszai mentén); - vízfolyások mentén, tavak környezetében javasolt fásítások (Síkvölgyi-p., Erőmű tó, halastavak partja), iparterületek védősávjai. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK (5) A város közigazgatási területén a mezőgazdasági hasznosítású területek nagysága csökken. A beépítésre szánt területek növekedése – a mezőgazdasági földterület rovására – elsődlegesen a jelenlegi belterülethez szervesen kapcsolódó területeken történjen. A mezőgazdasági besorolásban maradó területek alapvetően beépítésre nem szánt jellegét fenn kell tartani. (6) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, tájhasználat, valamint a beépítettség intenzitása és sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik: a) általános mezőgazdasági terület; b) kertes mezőgazdasági terület; c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület. (7) Az általános mezőgazdasági terület az árutermelésre alkalmas termőterületeket foglalja magába, ahol a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei helyezhetők el. A kialakítható és beépíthető telekméret meghatározásánál alapvető szempont a termőterületek felaprózódásának megakadályozása, továbbá a legalább egy családot eltartani képes összefüggő birtok kialakulásának biztosítása. Főbb területei: - az Ipari Parktól nyugatra lévő összefüggő szántóterületek. Távlatban keleti területrészük az Ipari Park bővítési területe; - a Bánhidai temetőtől északra lévő terület; - Síkvölgy-pusztától északnyugatra, délnyugatra Környe közigazgatási területéig húzódó lankás mezőgazdasági területek (Kis-Patár); - Síkvölgy és a Nagy-erdő közötti szántóterület tömbje; - a Panoráma út, 1. sz. főút, a Tarjáni út és a Gerecse összefüggő erdőtömbje között lévő, változatos domborzatú területek (Kukorica-hegy); - a Veres-hegyi kőbányától keletre húzódó szántóterületek (Keselő-hegy környezete); - az 1. sz. főúttól és Felsőgallától keletre lévő, változatos domborzati adottságú, összefüggő művelésű területek (Alsó-Csákány, Hármashatár, Ló-kút térsége). (8) Kertes mezőgazdasági területek a hagyományosan változatosabb területhasználat (szőlő-, gyümölcs- és kerthasználat) és az ezekhez társuló pihenési lehetőség területei. A tájképi szempontból többnyire érzékeny, kertes területek beépítésének sűrűsödését meg kell állítani. A beépítés helye és módja a táji adottságok figyelembevételével történhet. A kiskertes területek átminősítését, funkcióváltását (lakó- vagy üdülőterületté) a jelenlegi belterülethez csatlakozóan szabad csak végrehajtani. TOTAL

4


II-1. MELLÉKLET

Főbb területei: - Kertvárostól északnyugatra két tömbben, áthúzódva Szt. György-puszta (Környe) irányába (Szigottya, Baromállási-szőlők) – a gázfogadó környezetében kertvárosias lakóterület; - Bánhidai zsellérföldek – tartalék lakóterület, Síkvölgy-puszta egy része; - Baross Gábor úttól délre lévő kertes területek – a belterülethez csatlakozóan nagyobbrészt kertvárosias lakóterület, illetve bővítési terület; - Felsőgalla, Kálvária-hegy délkeleti lankáin lévő kertes terület - falusias lakóterület; - Hosszú-hegy oldalán húzódó kertes területek; - Szárliget területére is áthúzódó két tömb; - Keselő-hegy oldalán lévő kertes területek; - Zöld-dombi dűlő kertes területe – tervezett kertvárosias lakóterület; - az 1. sz. főút, az autópálya és a Panoráma út közötti kertes területek – átminősítésre javasolt gazdasági (és lakó) területek. (9) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen a táj- és természetvédelem, környezetvédelmi szempontok érvényesítése kap prioritást, a területhasználat, beépíthetőség korlátozás alá esik. Ide soroltak: a) a jelentősebb vízfolyások menti gyepes (vízvédelmi) területek, egyben, mint ökológiai zöldfolyosók (Síkvölgyi-patak, Gatyás-rét, Tarján-patak, Csákánypatak menti zömmel gyepes területek); b) a NATURA 2000 tervezett, erdőterületeken kívül eső területei (Síkvölgyi üdülőterület melletti, valamint a Hosszú-hegy környéki gyepterületek, Ló-kút és a Kálvária-hegy közötti összefüggő gyepterületek); c) további, a tájkép szempontjából fokozottan érzékeny területek (a Gerecse és a Vértes összefüggő védett erdőtömbjében lévő gyepterületek); d) Csákányos-puszta környezete. MEZŐGAZDASÁGI GAZDASÁGI TERÜLETEK (10) A beépítésre szánt területek a növénytermesztéssel és az állattartással összefüggő létesítmények elhelyezésére szolgálnak. Területei: - Zsellérdűlő, Rigómajor, Felsőgalla – tartalék lakóterület, Síkvölgy-puszta egy része. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK (11) A vízgazdálkodási területek közé soroltak a: a) folyóvizek medre és parti sávja (Által-ér, Galla-patak, Tarjáni-patak, Csákánypatak stb.); b) állóvizek medre és parti sávja (Erőmű-tó, Környebányai tavak, Síkvölgyitavak, Dubnik-tó, Kékes-tó, Tükör-tó, Csónakázó-tó, halastavak, tervezett szűrőmezők); c) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja; d) vízbeszerzési területek (XV/c; XIV/a akna).

TOTAL

5


II-1. MELLÉKLET

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM (12) A város táji és természeti értékekben gazdag, kimagasló jelentőségű területei (a közigazgatási terület 26,1%-a) természeti védelem alatt állnak. A védett természeti területek, értékek részben országos (874,0 ha), részben helyi védettségűek (1509,3 ha). A város védelem alatt még nem álló, de jelentős természeti értékeit is jogi védelem alá kell helyezni. (13) Védelem alatt álló természeti területek, értékek: a) Országos jelentőségű védett természeti területek, értékek: - Gerecse TK (15/1977. OTvH sz. határozattal) - ex lege védett láp természetvédelmi területe (0806/4 hrsz.) - ex lege védett barlangok, források.

853,5 ha 20,5 ha

b) Helyi jelentőségű védett természeti területek és értékek (a város közgyűlésének 17/1994. (VI. 15.) sz. rendelettel módosított 40/1992. (XII. 17.) sz. rendelete alapján: - Újvárosi Szanatórium TT. 7,2 ha - Síkvölgyi tölgyek a szanatórium területén TT. 2,0 ha - Jubileum park TT. 5,5 ha - Május 1. park TT. 4,8 ha - Népház-liget TT. 3,0 ha - Kálvária-hegy TT. 31,6 ha - Észak-vértesi TT. 1455,2 ha Helyi természeti védelem alatt álló egyedi fák, fasorok: - Három Tölgyfa - Jegenye utcai jegenyesor - Platán téri platánfa - Dózsa Gy. úti selyemakác

2 db 9 db 1 db 1 db

(14) Helyi jelentőségű természeti védelemre javasolt területek: - Kompos-tó és környezete – vizes élőhelyek, botanikai és zoológiai értékek védelme; - Veres-hegyi (eocén) kőbánya – geológiai értékek, madárvilág védelme; - Csákányos-puszta környéke – erdőterület védelme az Észak-vértesi TT. kiegészítéseként. TÁJREHABILITÁCIÓ (15) A város területén a korábbi szénbányászat, a kő- és egyéb nyersanyagok (homok, kavics) kitermelése, az erőművek működése jelentős kiterjedésű roncsolt területet hagyott (és hagy) maga után, amelyeknek rekultiválása, azaz tájba illesztése, műszaki és biológiai védelme, hasznosítása – rekultivációs terv alapján – szükséges. Rekultiválásra váró területek a célállapot megjelölésével az alábbiak: a) Anyagnyerő helyek, bányák területei: - Veres-hegyi eocén kőbánya – a természetvédelem érdekeit figyelembe véve részbeni erdősítése javasolt; TOTAL

6


II-1. MELLÉKLET

- Márgabánya roncsolt területei az Óvárosban – területén gazdasági terület, illetve zöldterület kialakítása javasolt; - Patárhegyi kavicsbánya – távlatban az Ipari Park bővítési területe; - több kisebb anyagnyerő hely az erdőterületeken, illetve környezetükben – erdősítésük javasolt. b) A Tatabányai Szénbányák tevékenységével járó roncsolt területek: - üzemi terület – X. aknaüzem rendezése; - külszíni repedések, homokkitermelő helyek területrendezése a Vértesi Erdő Rt. területén – erdőművelés biztosítása. c) Hulladék- és anyaglerakók területei – a Vértesi Erőmű Rt. tevékenysége következtében hátra maradt roncsolt területek: - XV/b aknai meddőhányók és széntároló – részben iparterületi hasznosítás, illetve erdőtelepítés javasolt; - XV/b aknai ülepítő – a Bánhidai Erőmű bezárása, vagy rekonstrukciója után területe tájba illesztés után erdősítendő; - volt salakhányó, törmeléklerakó a Rehling Konrád u. mentén – területének erdősítése, illetve kisebb részén parkoló, illetve zöldfelületi jellegű, rekreációs célú intézmény kialakítása javasolt a sportterülethez (és strandhoz) kapcsolódóan; - meddőhányó és agyaggödör-gyep terület a Mészáros u. – Rehling Konrád u. csatlakozásának környezetében – ipari gazdasági területként hasznosítandó; - Fűtőmű melletti, üzemi területen lévő zagytér – az üzemi rekonstrukció után területe rekultiválandó továbbra is ipari gazdasági területként hasznosítva; - Alsógalla területén lévő meddőhányó – területén erdőterület, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, illetve közlekedési terület kialakítása javasolt távlatban.

1.13 Zöldterületek, zöldfelületi rendszer (1) A város belterületi zöldfelületi rendszerébe elsősorban a zöldterületek (közparkok, közkertek), az intézmények zöldfelületei, a lakó- és üdülőkertek, az utcai fasorok, zöldsávok, az erdőterületek, valamint az egyéb biológiailag aktív felületek tartoznak. A meglévő zöldfelületek védelmét, a zöldfelületek rendszerbe kapcsolt menynyiségi és minőségi fejlesztését biztosítani kell. A telekkönyvi megnevezésük szerint közpark, közkert területek a szerkezeti terv módosítása nélkül is zöldterületbe sorolhatóak. (2) A zöldfelületi rendszer fő szerkezeti, összekötő elemei, fejlesztési területei a fő vízfolyások (elsődlegesen az Által-ér és a Galla-patak) medrének vonulatai, amelyek ökológiai zöldfolyosó jellegét, közcélú használhatóságát (parti sétány, illetve kerékpárút kialakításával) kell előtérbe helyezni. (3) Létre kell hozni a belterületi zöldfelületi rendszer szerves kapcsolatát a külterületi zöldfelületekkel, a csatlakozó vízfolyásvölgyek, mint helyi jelentőségű ökológiai

TOTAL

7


II-1. MELLÉKLET

zöldfolyosók szerepének erősítésével, zöldfelületi jellegének (beépítés-mentességének) kihangsúlyozásával (korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek). (4) A zöldfelületi fejlesztések legfontosabb elemei a közparkok, közkertek, amelyek főbb területei városrészenként: Alsógalla - zöldterület kialakítása a Galla-patak mentén történjen az új városrészközponthoz kapcsolódva, - távlatban a meddőhányó területének rekultivációja után további zöldterületek alakíthatók ki elsődlegesen a Galla-patak környezetében. Felsőgalla - legfontosabb fejlesztési terület a Kékes-tó környezete, amely a közeli erdőterületekkel, a tervezett sportlétesítményekkel a városrész fontos rekreációs területévé válhat, - rendezni szükséges a helyreállított XIV. akna környezetét. Bánhida - az Öreg-Dubnik patak mentén kialakítandó közparki sáv fontos zöldterülete a közeli lakótelepnek, kapcsolódva a tervezett településközponti vegyes besorolású területekhez, illetve a Csónakázó-tó zöldterületéhez. Dózsakert - a városrész hiányzó zöldterületét az Által-ér túlpartján kialakítandó közpark hivatott pótolni. A vízfolyásvölgynek, mint országos jelentőségű ökológiai folyosónak zöldfelületi jellegét meg kell őrizni. A meder rendezése, mindkét partjának zöldterületi kialakítása, közhasználatúvá tétele fontos feladat. Újváros - az autóbusz-pályaudvar területén – annak áthelyezésével – részben zöldterületet, részben nagyvárosias lakóterületet kell kialakítani, - a meglévő zöldterületek (különösen játszóhelyek) rehabilitációja, minőségi fejlesztése, a terek rendezése, zöldesítése a legfontosabb feladat, mely jelentősen emeli a városközpont értékét, hozzájárul a környezetminőség javításához. Sárberek - a Millenniumi Közpark rendezése az elkészült terv szerint történjen. Óváros - a városrészben a jelentős területű és értékű, többnyire védelem alatt álló zöldterületek felújítása, minőségi fejlesztése a feladat. Gál István lakótelep - az új lakóterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan ki kell építeni a szükséges zöldterületeket (játszó-, sport- és pihenőterületeket) is. Kertváros, Kertvárosi lakótelep - a lakóterületek között húzódó vízfolyásvölgyet zöldterületként kell kialakítani, amely szervesen kapcsolódik az Által-ér zöldfelületi tengelyéhez. A meder rendezése a parképítésnek fontos eleme.

TOTAL

8


II-1. MELLÉKLET

VI. telep - a lakóterületi fejlesztésekhez kapcsolódó zöldterületek létesítése, - a Márgabánya területének rendezése során az itt lévő vízfelület, vízfolyás mentén szükséges zöldterület kialakítása.

1.14 Környezeti állapot, környezetvédelem (1) A város környezeti állapotának javítása érdekében: - meg kell teremteni a természeti és épített környezet összhangját; - biztosítani kell a természeti-táji értékek védelmét; - csökkenteni kell a terhelő anyagok emisszióját; - fel kell számolni, illetve minimalizálni kell a környezeti károkat; - elő kell segíteni a környezetminőség javítására szolgáló beruházásokat (közlekedési, közműfejlesztések, üzemi rekonstrukciók). (2) A város szerkezetének, területhasználatának kialakítását befolyásoló környezetvédelmi elemek: a) védőterületek (védőövezetek, védősávok): - regionális szilárd hulladéklerakó telep – nem veszélyeshulladék-lerakó: min. 500 m, inerthulladék-lerakás esetén min. 300 m; - városi szennyvíztisztító telep körül (200 m); - dögkút körül (1000 m) – 2005. dec. 31-ig megszüntetendő; - országos főutak mentén (ágazati előírások szerint); - vasútvonal mentén (ágazati előírások szerint); - közmű és termékvezetékek mentén (ágazati előírások szerint); - ivóvízbázisok, karsztforrások körül (a XV/c vízbázis körüli hidrogeológiai védőidom lehatárolása megtörtént, el kell végezni a XIV/a vízbázis védőterületi lehatárolását); - levegővédelmi övezetek (a 120/2001.(VI.30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerint); - vízfolyások, állóvizek partja mentén, b) környezetvédelmi zónák: - levegőtisztaság-védelmi zónák, ökológiailag sérülékeny területek; - zaj- és rezgésvédelmi zónák, területi kategóriák (a 8/2002. (III. 22.) KöMEüM sz. rendelet), felszín alatti és felszíni vízvédelmi zónák.

1.15 Közlekedési területek (9) Legfontosabb közlekedésfejlesztési elképzelések: - Déli elkerülő út kiépítése, amely tehermentesíti Bánhidát és Felsőgallát I. ütem: Ny-i Környe felé vezető szakasz, II. ütem: DK-i; VII. telepet és Felsőgallát elkerülő szakasz.

TOTAL

9


II-1. MELLÉKLET

- A Ny-i elkerülő út kiépítése a Búzavirág u. é a Rehling Konrád út között, külön szintben keresztezve a környei vasútvonalat, illetve a Környei utat. - A Ny-i Ipari Park összekötése a Tata – Környe-i összekötő úttal (Búzavirág u. – Szentgyörgy-puszta – Tata). - 1. sz. főút Vértesszőlőst elkerülő új nyomvonalvezetése, a Győri útnál különszintű keresztezéssel. Autópálya-csomópont áthelyezése nyugati irányba (~ 500 m). - A Sárberki lakótelepet egy tervezett gyűjtőúttal össze kell kötni Bánhidával a vasútvonalat külön szintben keresztezve. - Az autóbusz-pályaudvar áthelyezendő a vasútállomás előtti térségbe. - A vasútállomás fölötti gyalogos felüljáró tovább építendő Dózsakert irányába. - A Táncsics Mihály út tehermentesítésére megépítendő az Alsógallai forgalmi út (meddőhányón keresztül). - Szentgyörgy u. Búzavirág u. összekötése (Kertváros – Ny-i ipari park).

1.16 Közműellátás A regionális rendszerről történő vízellátás biztonságos, az évtizedek alatt megépült szennyvízelvezető főgyűjtők (rendszerek) képesek a keletkező szennyvízmennyiséget elvezetni a többször korszerűsített, bővített központi szennyvíz-tisztítótelepre. A csapadékvizek a megvalósított zárt elvezető-rendszerekkel a befogadókba biztonságosan vezetődnek, a még nyílt rendszerű elvezetési helyeknél fokozatosan a zárt rendszerű elvezetés javasolt. Az Újváros egyes részén mind a szennyvízelvezető, mind a csapadékvíz-elvezető csatornahálózat működése felülvizsgálatra szorul. A földgázellátás rendszere a családiházas, egy-két szintes épületekkel beépített területeken az egész városban megvalósult, a többszintes épületek – elsődlegesen a lakóépületeknél – hőenergia ellátása távhővel valósult meg. A villamos-energiaellátás mindenhol, a távközlés rendszerei egyre jobban fejlődnek város-szerte. A vizsgálatban és programban lehatárolt közigazgatási és belterületi határon belüli területeken a közműellátás általában megvalósult megfelelő szinten. A fejlesztési területek felé a hálózatok továbbfejlesztését, az ellátás kívánatos irányát és a szükséges egyéb bázisok fejlesztését a program kijelölte. (1) Vízellátás: A belterületen a vízellátás rendszere – a regionális TORV ellátási rendszerhez kapcsolódóan, azok főműveinek felhasználásával (tárolómedencék, regionális vízbázisokat összekötő – valamint expressz vezeték megvalósításával) többszörös biztonsággal látják el a várost és környékét egészséges, jó ivóvízzel. A városon belüli főés mellékellátó hálózatokon keresztül jut el a víz a lakásokhoz, az ipari és gazdasági telephelyekhez, valamint a vegyes területek (ezen belül alközpontok) épületeihez is a szükséges mennyiségben, minőségben és nyomásszinten. Az egyes körzeteken belül lényeges hálózatépítés kell. (2) Szennyvízelvezetés: A város szennyvízelvezető csatornarendszere, melynek végpontján a szabad kapacitással rendelkező szennyvíztisztítótelep van, minden területrészben (körzetben) TOTAL

10


II-1. MELLÉKLET

megvalósult, így rövidebb-hosszabb csatlakozó mellékgyűjtők létesítésével oldható meg a keletkező szennyvizek megfelelő elvezetése. Az előzőekben (vízellátásnál) leírtakhoz hasonlóan írható le röviden az egyes körzetekhez szükséges csatornák létesítésének szükségessége. A megépült gyűjtőcsatornákhoz közvetlenül csatlakoztatható: - a Felsőgallai területekről, a VI–VII. területegységektől, - hosszabb bekötések Alsógalla területeitől (Zölddombi, Panoráma úti), - átemeléssel a Környei út menti Gksz területektől, és várhatóan további területegységeknél Nyugati ipari park Kossuth kertalja tartalék területénél átemelők alkalmazása szükséges a csatlakozáshoz, - az Általér menti területnél (Dózsakert mellett) a jelenlegi főgyűjtőcsatorna (elavult, rossz) átépítésével, mélyebb vonalvezetéssel, korszerű csövekkel a távolabbi területegységek megfelelő szennyvízelvezetésének biztosítása érdekében a távlatban, - Ságvári úttól nyugatra, valamint a volt márgabányák környékén is gravitációs és nyomott rendszerek kialakítása szükséges, - Madách u. – Bajcsy Zs. utca közötti tömbbelső feltárásánál több irányú bekötés, csatornarendszer kialakítása, - Kertváros délnyugati fejlesztési területnél is gyűjtőcsatorna-hálózat fejlesztés kell. (3) Csapadékvíz-elvezetés: Főbefogadók: Által-ér, Galla patak, Csákány patak, Dubnik patak, Szentgyörgy patak, Marasztok árok, Síkvölgyi patak. Képesek az összegyülekező csapadékvizek elvezetésére, de a város zárt csapadékvíz-hálózata sok helyen még nem valósult meg. A többszintes lakóterületeken, a városközpontban, kisebb alközpontokban és az elmúlt évtizedekben létesült családi házas lakóterületeken is (pl. Kossuth kertalja) zárt rendszer van. A tervben szereplő fejlesztési területeknél elkerülhetetlen a zárt csatornarendszer létesítése, természetesen nem csak a lakásépítési területeknél, hanem az ipari, gazdasági-kereskedelmi területegységeknél is. A csatlakozó új csatornáknak az alábbi befogadók felé kell elvezetni a csapadékvizeket: - A Felsőgalla, VI.–VII. telep befogadója a Galla, Csákány patak - Alsógalla befogadója a Galla patak - Bánhidai területrész a Dubnik (öreg és új) patak - a Panoráma úti, és a Zölddombi területeknél szintén a Galla-patak a befogadó - Bánhidai Erőmű és a Nyugati Ipari Park területeinél az Által-ér, Szentgyörgy patak található - a Dózsa kerti lakótelep NY-i területrészének az Általér a befogadó, a lakótelepnek a Galla patak - a Ságvári úttól NY-ra (Károly saroknál) levő területegységnél az új Dubnik és Galla patakok - Kossuth kertaljai lakóterületnél a Marasztók árok, ill. a Síkvölgyi patak és mellékága a befogadó - a Kertváros területéről lefolyó vizeknek a Szentgyörgy patak, ill. az Által-ér a befogadója.

TOTAL

11


II-1. MELLÉKLET

(4) Távhőellátás: A városban az elmúlt évtizedekben megépült többszintes lakótelepeihez kezdetben a két hőerőmű (bánhidai, öreg) által termelt hőenergiával (forróvíz, ill. gőz) biztosították a fűtési és melegvízellátást, valamint az ipar részére a szükséges gőzt. Jelenleg az óvárosi (öreg) erőmű biztosítja a hőenergiát a város részére (az energiahordozó a földgáz, alternatívája a fűtőolaj) a megépült, részben földfeletti, az Újvárosban és környékén földalatti vezetékrendszeren keresztül. Javasolt fokozatosan a földfeletti rendszert átépíteni földalatti vezetésűre, és a többszintes területekhez kapcsolódó gazdasági-kereskedelmi továbbfejlődő területegységekhez a távhőrendszert továbbfejleszteni az alábbi területeken: - Újvárosban három – alközponti vagy központi – vegyes területen, - Károlyi saroknál, a Gál lakótelep szélén gazdasági-kereskedelmi területhez - Gál lakótelepen belüli egyéb fejlesztésekhez javasolt gazdasági szempontból (szabad kapacitás kihasználása). (5) Földgázellátás: A város területére a Szentgyörgy pusztai átadó felől érkezik a Kertváros területén levő fogadó állomásig, ahonnan indul a városi gerincvezeték Kossuth kertalja felé, majd Bánhidai városrészen keresztül egészen a Felsőgallai területig valósult meg. A többszintes beépítésű városrészekhez nincs leágazás, a régi és új családiházas területeken viszont mindenhol megvalósultak az ellátóvezetékek, így ellátást kap kertvároson kívül Kossuth kertalja, bánhidai, óvárosi, Alsógallai és a VI.–VII. telepek meglévő, főleg lakóterületi egységei, természetesen a Felsőgallai területegységekkel együtt. A gerinc, ill. ellátóhálózatról szükséges - a Felsőgallai területen a Kálvária dombi (tartalék) területhez, - a Zrínyi u. – Baross közi beépítésekhez - az Óvárosi gazdasági és ipari területegységekhez - az Alsógallai, Zölddombi és Panoráma út melletti területekhez - a Bánhidai (Madách u. – Bajcsy Zs. u.-i) új területek a Kossuth kertalja tartalék területeivel együtt a távlatban - a Kertvárosban (DNY-i részen) további lakóterületi és az alközponti-gazdaságikereskedelmi területek fejlesztéséhez - a Bánhidai Erőműtől NY-ra kialakuló gazdasági-kereskedelmi területen - a Nyugati Ipari Park fejlesztési területéhez is szükséges az ellátóhálózat továbbfejlesztése. A Fűtőerőmű gázellátására új nyomvonal épült a MOL beruházásában, amely kiindulva a Szentgyörgypusztai átadó felől a 8119. sz. út mentén halad, majd nyugatról elkerüli Tatabánya beépített területeit, és a volt márgabánya területén vezet az Óvárosi erőműhöz.

TOTAL

12


II-2. MELLÉKLET

A Tatabányán működő jelentősebb cégek (2008) CÉGNÉV

TEVÉKENYSÉGI KÖR

Elektronikai ipar ECI Kft.

ferritmagos tekercsek és transzformátorok gyártása

Elcotronic Kft.

ipari híradástechnikai termékgyártás

Euro Wire & Cable Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. FCI Connectors Hungary Kft.

kábelfeldolgozás az audio-video, orvosi, irodai berendezésgyártó iparnak elektromos csatlakozó elemek és kábelek gyártása

SANMINA-SCI Magyarország Elektronikai Gyártó Kft. Becom Elektronics Hungary Kft.

elektronikai egységek összeszerelése

Vegyipar Reckitt Benckiser Kft.

CÍM 2800 Tatabánya Vágóhíd u. 4. 2800 Tatabánya Tarjáni út 1. 2800 Tatabánya Búzavirág út 8. 2800 Tatabánya Búzavirág út 13. 2800 Tatabánya Kóta József u. 2.

elektronikai egységek összeszerelése

TEL./FAX 34/510-330 Fax: 34/ 312-552 34/317-751 Fax: 34/513-203 34/512-510 Fax: 34/ 312-051 34/517-500 Fax: 34/517-517 Titk: 34/517-510 34/515-610 Fax: 34/515-601 34/309-715 Fax: 34/309-716

háztartási vegyipari termékek gyártása, csomagolá- 2800 Tatabánya Fatelepi út 15. sa és nagykereskedelmi forgalmazása felületkezelés 2800 Tatabánya Búzavirág út 16.

34/513-770 Fax: 34/513-772 34/514-670 Fax: 34/514-680

AGC Autóipari Magyarország Kft.

bowdenek, húzókötelek gyártása az autóipar számára (VW, Skoda, Mercedes, SAAB) autóüveg gyártás

2800 Tatabánya Táncsics M. út 1. 2851 Környe, Üveggyár út 1. 2801 Tatabánya, Pf. 1147.

Fax: 34/317-927 Titk: 34/512-690 34/887-100, 34/510-865 Fax: 34/511-737

Euro Exedy Kft.

tengelykapcsoló gyártás

Bridgestone Tatabánya Kft.

gumiabroncs gyártás

SUOFTEC Kft.

alumínium keréktárcsa gyártása

2800 Tatabánya Búzavirág út 4. 2800 Tatabánya Tavaszmező u. 6. 2800 Tatabánya Búzavirág út 12.

34/318-718 Fax: 34/311-122 34/514-200 Fax: 34/514-210 34/516-500 Fax: 34/312-578

Impreglon Kft. Autóipari beszállító Bowden Kft.

TOTAL

1


CÉGNÉV

II-2. MELLÉKLET

TEVÉKENYSÉGI KÖR

CÍM

TEL./FAX

Műanyagipar Alpla Műanyag Csomagolóipari Kft.

műanyag flakonok gyártása (PET)

GRABOPLAST Zrt.

műanyagpadló gyártása

Iron Trade Hungary Kft.

kötőelemek raktározása, csavar-nagykereskedelem

2800 Tatabánya Búzavirág út 8.

ipari és kommunális vízelőkészítő és szennyvízkezelő berendezések tervezése, gyártása, szervizelése

2800 Tatabánya Vigadó u.

orvosi segédeszközök, ragtapaszok, inkontinencia zacskók, mellprotézisek gyártása

2800 Tatabánya Búzavirág út 15.

34/512-520 Titk: 34/512-530 Fax: 34/512-525 34/520-500 Fax: 34/520-586

Nyomdaipar WORLDMARK Magyarország

címkék, címkéző rendszerek gyártása

Raflatac Kft.

öntapadós papír alapú és filmszerű anyagok gyártása

2800 Tatabánya Búzavirág út 8. 2800 Tatabánya Kerék utca 2.

34/513-400 Fax: 34/513-430 34/517-800 Fax: 34/517-829

Gépipar Grundfos Magyarország Gyártó Kft.

szivattyúgyártás

2800 Tatabánya Búzavirág út 14. 2800 Tatabánya Mészáros út 4. 2800 Tatabánya Alugyári út 1. 2800 Tatabánya, Búzavirág út 8.

34/520-100 Fax: 34/520-109 34/515-900 Fax: 34/515-915 34/317-217 Fax: 34/311-958 34/314-794 Fax: 34/314-791

Környezetvédelmi ipar Zenon Systems Kft. Coloplast Kft.

ASG Gépgyártó Kft. Eural Kft. Warman International Hungary Ipari Kft.

TOTAL

hegesztett és megmunkált gépszerkezetek, gépalkatrészek gyártása alumíniumtömb és durvahuzal gyártás szivattyújavítás

2800 Tatabánya Búzavirág út 8. 2800 Tatabánya Vigadó u. 1.

34/512-570 Fax: 34/512-590 34/512-800 Titk: 34/512-814 Fax: 34/512-801 34/300-503 Fax: 34/511-255

2


CÉGNÉV Logisztika Zebra Vám és Logisztikai Kft.

II-2. MELLÉKLET

TEVÉKENYSÉGI KÖR vámügyintézés, logisztikai központ

CÍM

2800 Tatabánya, Szarkaláb utca 1. TESCO – TESCO Global Zrt. hipermarket 2800, Tatabánya Bláthy Ottó u. 1. központ: 2040 Budaörs Kinizsi út 1-3. Interspar - SPAR Magyarország Ke- hipermarket 2800 Tatabánya Győri út 25. reskedelmi Kft. Központ: 2060 Bicske, SPAR út, Pf.:27. Celo Hungária Kft. rögzítő- és kötőelemek raktározásával és kereskedésével 2800 Tatabánya, Ipari Park AVE Tatabánya Hulladékgazdálkodá2800 Tatabánya, Erdész u. E. si és Környezetvédelmi Zrt. Ellátás, szolgáltatás Vértes Volán Zrt. helyi és helyközi utasszállítás, tömegközlekedés 2800 Tatabánya, Csaba u. 19. Északdunántúli Vízmű Zrt. vízellátás, szennyvíztisztítás 2800 Tatabánya, Sárberek 100. Tatabányai Erőmű Kft. hő- és villamosenergia termelés 2800 Tatabánya Vájár köz 2. KOMTÁVHŐ Zrt. energiaellátás, távhő és melegvíz szolgáltatás 2800, Tatabánya Győri út 23..

TEL./FAX 34/513-600 Fax: 34/515-212 20/827-0022 23/449-486 mob: 30/9565-182 34/514-810 22/567-100 22/567-141 Tel.. 34/513-930 Fax: 34/511-372 Tel.. 34/515-200 Fax: 34/513-601 Tel.. 34/311-766 Fax: 34/311-595 Tel.. 34/594-800 Fax:: 34/594-811 34/316-022 Fax: 34/331-410

TOTAL

3


II-3. MELLÉKLET

A Víz Keretirányelv Intézkedési tervében szerepeltetendő vízügyi feladatok HITELES KIVONAT a Városfejlesztési Bizottság 2009. 03. 24. -i ülés jegyzőkönyvéből Tatabányát érintő vízgazdálkodási és területhasználati kérdésekkel kapcsolatos álláspont, Vízügyi Tanácsülésen képviselhető álláspontok A VB 70/2009. (III. 24.) sz. határozata: A Városfejlesztési Bizottság a Tatabányát érintő vízgazdálkodási és területhasználati kérdésekkel kapcsolatban a Vízügyi Kertirányelv Intézkedési Tervében felmerült kérdéskörökben a következő álláspontokat javasolja képviselni: 1. Bánhidai-tó üzemelésének felülvizsgálata, funkció meghatározása: Horgászati funkció fenntartása Megjegyzés: vízminőség-vizsgálat elvégzésére sort kell keríteni, a további tervezési szakaszba az érintett lakosságot, Vért-et, hatóságokat és a horgászokat is be kell vonni 2. Szennyezett üledékek eltávolítása vízfolyásokból, tavakból Által-ér kotrás (ROP) 1,2 milliárdos a vízgyűjtőn végrehajtandó állami beruházás keretében folyamatban, más egyéb vízfolyások kotrása az önkormányzati területen szükségessé válhat, a Galla-patak kotrását folytatni kell 3. zagyterek rekultivációja A zagyterek rekultivációja, tájrendezett terület kialakítása szükséges (az érintett folyószakaszok mentén a kötelezett a Vértesi Erőmű Zrt.) 4. megkerülő csatorna építése Nem célszerű, mert a tónak más vízutánpótlása nincs 5. települési burkolt szakaszok átépítése, ökológiai mederrendezés A célszerűség és a kivitelezhetőség feltételeit ki kell vizsgálni, átépítésre és ökológiai mederrendezésre csak ezután kerülhet sor 6. vízjogi engedélyek felülvizsgálata vízkészlet szempontjából Érintett hatóságok, szakhatóságok, tulajdonosok, engedélyesek megkeresése (Bánhidai-tó, Csónakázó-tó, Síkvölgyi-tavak, Kékes-tó Felsőgallán) szükséges 7. védősáv kialakítása a mezőgazdasági terület és a meder között parti sávok karbantartása szükséges Szavazás eredménye: 4 egyhangú igen Tatabánya, 2009. március 27. Kiadvány hiteléül: Nagy Józsefné TOTAL


II-4. MELLÉKLET

Az egyes légszennyező anyagok kibocsátása (2002-2007) azonositó 1 2 3 5 7 8 9 12 13 16 17 24 33 35 46 49 51 52 57 60 67 75

KIBOCSÁTÁS (kg/év)

ANYAGNÉV Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Klór Szilárd anyag Szilárd anyag (SPECIFIKUS) nehezen bomló, könnyen halmozódó, toxikus anyagok jelenlétében Nitrogén-dioxid (SPECIFIKUS) Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) Kén-dioxid (SPECIFIKUS) Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként Klór gőz-, gáznemű szervetlen vegyületei HCl-ként (SPECIFIKUS) Foszforsav Kobalt és vegyületei Co-ként Nikkel és nem rákkeltő vegyületei Ni-ként Kadmium és vegyületei Cd-ként Réz és vegyületei Cu-ként Higany és vegyületei Hg-ként Ólom és szervetlen vegyületei Pb-ként Antimon és vegyületei Sb-ként Arzén és vegyületei As -ként az arzin (arzén hidrogén) kivételével Cink és vegyületei Zn-ként Króm (VI) vegyértékv vegyületei

TOTAL

2002 31 911 221 89 002 2 130 997

2003 35 402 227 93 367 1 364 150

4 034 192

2 070 727

2004 20 261 754 94 978 1 132 903 0,00 1 291 233

2005 12 892 54 344 321 647 27,56 8 544

2006 42 980 90 041 287 307 10,76 9 011

2007 1 264 13 046 35 096 23,03 5 873

0,05 0,00 1 285 0,65

5,37 19,65

0,06 23,68

3,23 0,00

0,00 6,51 1,23

0,15 0,00

339,51

16 601

11 348

16,54

16,63

0,26

63 058 281,09

0,00 165,39

0,12

0,05

3,93

4,24

0,17

0,22

0,00 0,00 0,22 10,38 0,00 4,94 0,00

0,00 0,00 0,00

2,95 0,00 0,09 0,00

2,44

2,26

0,36

0,00

0,00

0,02 0,58

0,21 0,00

0,12 0,09

0,09

0,09

1


azonositó 77 82 84 85 87 88 100 104 105 106 109 110 142 151 152 156 157 160 162 163 164 201 206 239 246 261 300

II-4. MELLÉKLET


ANYAGNÉV 2002 Mangán és vegyületei Mn-ként Nikkel és vegyületei Ni-ként Ón és vegyületei Sn-ként Szelén és vegyületei Se-ként Tellur és vegyületei Te-ként Vanádium és vegyületei V-ként METÁN Pentán Hexán Oktán Heptán Etilén Ciklohexán Toluol Xilolok Etilén-glikol-monoetil-éter / 2-etoxi-etanol; etil-glikol / Etil-benzol Sztirol Propil-benzol 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) Trimetil-benzolok Triklór-etilén ( TRI ) TRIKLÓR-ETÁN-(1,1,1) (TCE) / 1,1,1-TRIKLÓRETÁN ; metil-kloroform / Tetraklór-etilén ( PER ) / perklór-etilén / Vinil-acetát / ecetsav-vinil-észter / METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT Metil-alkohol / metanol /

TOTAL

2003

219,96

241,57

0,52 22,11 4 833 0,00 655

0,00 0,35 6 779 127,77

329 74,45

1 281 1 054,69

2004 0,65 0,97 129,25 0,18 0,00 0,00 0,00 0,13 5 634 52,03 131,15 0,00 0,08 1 285 1 153

2005

18,46 1 400 3,05 222 1,72

190 1 007 8,83 329 112,48 37,80

176 952 29,42 447 125,9 38,95

194 1 042 52,33 497 161,2 38,95

2 171,60

2 361,69

0,00

0,00

0,00 3,39 0,00

3,02

2006

137,01

69,94

0,00 0,00 0,13 40,98 49,55 161,3

0,00 0,00 0,00 24,77 0,02 250

0,72 1 303 1 196

0,68 1 098 1 125 1,26 192 641 27,29 126 64,94 41,80

2007

55,91

54,79 663,86 17,18 522 0,00 1,67 0,74

1,00 2,64 201,7

66,95

0,68 14,13

527,94

2


azonositó 301 302 304 307 308 310 311 312 313 314 315 316 317 320 321 323 326 328 331 334 351 360 375 387 401 413

II-4. MELLÉKLET


ANYAGNÉV Etil-alkohol / etanol / Propil-alkolok Butil-alkoholok Izo-propil-alkohol Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / Formaldehid Acetaldehid Aceton Metil-etil-keton / 2-butanon / Ecetsav Ciklohexanon Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutilmetil-keton / Diaceton-alkohol Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / Izo-butil-acetát Akrolein (2-propenál) Butil-glikol-acetát Etilén-glikol-acetát Fenol Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butilglikol / Metoxi-butil-(3)-acetát / 3-Metoxi-butil-acetát / Metakrilsav N,N-Dimetil-formamid Dietil-amin

TOTAL

2002 54,10

4 776,90 240,89

2003 69,65 55,63 134,74 5 446 295 0,35 0,14 12 097 2,78

0,01

141,9

2004 87,80 11,00 1 034 1 656 171,5 0,35 0,14 3 197 23,63 0,02 287,0

70,81

60,94

82,19

67,55

18,92 14,75 288,7 695 34,94 0,02 9,37

38,66 27,12 324,8 1 506 63,45 0,02 77,87

13,58 28,63 2 834,2 1 267 31,04

1,17

0,23

45,29 0,00 647,1 1 248 111,01 0,42 73,48 2,16 0,78

1 017

269

974

11,08

5,23 99,79 79,92

676,74 6 250,20 1 119,10 2,50

331,32 251,17 27,10 924,22 19,45 330

77,57

2005 5 828 11,96 802 4 481 412

3 490 90,49 0,02 287,4

2006 765 11,43 729 3 012 533 2,49 0,90 1 414 45,23 0,47 7,22

137,87

3 631

77,57

2007 45,85 0,32 780 20 921

772 154,09 0,47

0,00 0,00 48,60 267,5 68,93 4,80 244,80

1 839

4 669

0,00

43,20

77,57

77,57

3

TATABÁNYA MJV II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA azonositó 416 459 469 500 503 530 584 591 593 598 610 617 625 642 644 715 729 736 870 973 979 980 999

II-4. MELLÉKLET KIBOCSÁTÁS (kg/év)

ANYAGNÉV 2002 Piridin 37,94 Etanol-amin Tetrahidrofurán Benzin mint C, ásványolajból 726 Petróleum 0,80 Ásványolaj gőzök 9 435 Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HF13 194 ként) Lakk csiszolatpor Tallium és vegyületei, Tl-ként Paraffin-szénhidrogének C9-től 366,12 Dioktil-ftalát ( DEHP ) / di(2-etil-hexil)-ftalát / Dietanol-amin / 2,2-imino-dietanol / Etilén-glikol-monometil-éter / 2-metoxi-etanol; metil0,00 glikol / Toluol-(2,4)-diizocianát / 2,4-Toluol-diizocianát; 4metil-m-fenilén-diizocianát; 4,4-Difenil-metán-diizocianát / N-metil-2-pirrolidon Nátrium-hidroxid 0,00 Butil-diglikol / dietilén-glikol-monobutiter / Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1153,36 metoxi-2-propanol / Nátrium és vegyületei mint Na, kivéve a nátrium2,71 hidroxid Összes szénhidrogén -kivéve CH4- C-ban kifejezve Fluor vegyületek összesen HF-ként megadva (SPECIFIKUS) Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) 86,52 SZÉN-DIOXID 832 425 601

TOTAL

2003 1,34

2005 1,37 11,23 29,38 700 5,78 3 140

2006 14 057 23,00 29,47 576 29,58 3 661

2007 14 250

803 42,01 0,10

2004 1,37 5,14 0,00 646 12,90 3 374

6 445

4 420

23,81

2,78

3,73

0,06

0,08 0,00 1 040 19,65

0,00 25,46

520

42,40 3 661

33,09 0,10

0,00 0,00 143,26

0,00 0,14 0,00

0,00 0,17 0,00

162,57

166,46

0,00 149,40 0,00

0,25

3,42

4,50

4,69

1 035

4,44

82,36 675 414 134

2,71 6 459

36 017

24 996

6 459

0,00

0,00

0,00

0,00

341,16 402 137 268

762 138 730 750

6 455 126 102 888

3 614 22 115 017

4


II-5. MELLÉKLET

Az ózon és a szálló por koncentráció alakulása Tatabánya területén Forrás: Bálint Analitika Kft.: Tatabánya légszennyezettsége. Tanulmány. Környezeti levegő vizsgálat. 2008. augusztus - szeptember A 14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM rendelet értelmében 3 éves átlagban a határértéket éves szinten 25-ször lehet át lépni. Az automatikus mérőállomások ózon koncentrációit elemezve kiemelték, hogy • 2007 évben mindkét állomáson a túllépés meghaladta a 25-öt; 54 túllépés történt az Erdész úton, míg 41 a Ságvári úton. • 2008 évben az Erdész úti mérőállomáson határérték túllépés nem volt, a Ságvári úton 12-szer mértek túllépést, amely alatta marad a rendeletben megengedett 25 túllépésnek Mintavételi helyek Tatabánya területén MINTAVÉTELI HELY

HELYSZÍN JELLEMZŐI

Ságvári út, a felügyelőségi mérőkonténer közvetlen közelében

Fő közlekedési útvonalra jellemző járműforgalom. Mérések összehasonlítása a felügyelőségi mérőkonténerrel.

Ipari Park területén

Az ipari tevékenység, valamint a hozzá tarozó járműforgalom hatásainak tanulmányozása.

Kőbánya közelében

A fedetlen terület és a közlekedő tehergépkocsi PM10 és ózonkoncentráció kibocsátását vizsgáltuk.

Tarján felé vezető út, M1 autópálya A helyszínen az M1 autópályán közlekedő gépjárművek melletti szakasza hatásait vizsgáltuk. Turul kilátó

Magasabban elhelyezkedő pont, a városi keveredési réteg feletti folyamatok feltárása.

Erdész úti mérőkonténer közelében

Lakossági környezet, közepes járműforgalommal.

1. sz. főút Vértes natúrpark parkoló

1 sz. főút hatása, valamint az északi domborzatról érkező ózonutánpótlás tanulmányozásához háttérpont. A pont távol helyezkedik el a város északi domborzatától.

Turul emlékmű levezető út

Mozgó járművel végzett mérésekkor itt volt a legmagasabb az ózonkoncentráció. Éjszaka, a magasabb területekről érkező magasabb ózontartalmú levegő tanulmányozása.

Tv torony

Magasabban elhelyezkedő, alacsony CO és NOx szennyezőanyag tartalmú terület.

Összekötő út –Bláthy O út kereszte- Tatabánya legforgalmasabb csomópontja. A keresztezőződés (Tesco parkoló) désben lámpavezérelt szakaszos áthaladás van. Tatabánya környéke mozgó járműből A vizsgálat során az ózonnal szennyezettebb helyeket tárvégzett mérés tuk fel, valamint a szennyezés homogenitását vizsgáltuk.

TOTAL

1


II-5. MELLÉKLET

5.1.11 Mozgó mérések - Tatabánya és környéke A mozgó járművel végzett méréseknek az volt a célja, hogy megvizsgálják a környezeti levegő ózontartalmának homogenitását és feltárjanak olyan helyeket, ahol a környezeti levegő ózontartalma jentősen eltér az átlagnál. A mért értékek 1 perces átlagolással, közvetlenül a mérőeszközről olvasták le; mérési pontokat lehetőleg a környéken lévő szennyező forrásoktól (mint pl. közutak) száliránnyal megegyező oldalon, a lehető legtávolabban vették fel. A méréseket 2008 augusztus 28-án végezték. Az ózon koncentrációk Tatabánya környékén (2008) Időpont 13:17 13:25 13:36 13:43 13:48 13:58 14:12 14:16 14:34 14:39 14:50 14:52 15:00 15:10 15:18 15:22 15:29 15:35 15:42 15:49 15:57 16:05 16:27 16:34 16:39 16:44 17:08 17:44

TOTAL

Mérési hely M1 autópálya Sasfészek pihenő M1 autópálya Zsámbéki pihenő 1 sz. főút Óbarok/Bicske kereszteződés 1 sz. foút 37-38. km szakasz közötti parkoló 1 sz. főút Szár/Szárliget kereszteződés 1 sz. fóút Vértes Natúrpark pihenő Vértes TK – Szálláskút Vértes TK legmagasabb pont Vérteskozma település határa Vérteskozma – Várgesztes közút dombtető Várgesztes Villapark kereszteződés Vértessomló Környe – Tatabánya út kereszteződés Tatabánya Ipari Park Tatabánya Interspár parkoló hátsó része Tatabánya OBI – Media Markt parkoló hátsó része Tatabánya kis Tesco Parkoló Lakóház parkoló Fellner Jakab Iskola előtt Ságvári út, mérőkonténer mellett Sárberki Lakótelep E600152; N249114 Réti út 51 sz ingatlan előtt Erdész út 13 ingatlan előtt Kőbánya területe Turul kilátó parkolója Turul Emlékmű levezető út Turul feljáró 1 sz. főút kereszteződés Tarjánra vezető út dombtető 1 sz, főút E622370 N239054 parkoló

Mért érték (µg/m3) 60,0 62,7 56,1 56,8 59,6 64,3 63,8 64,0 60,0 60,1 51,1 61,3 46,0 61,7 60,1 58,6 60,6 64,0 62,1 64,7 61,5 62,2 53,1 65,1 70,7 58,2 60,7 61,3

2


II-5. MELLÉKLET

6. Összefoglalás Az ózon mért koncentrációi Tatabánya területén (2008) Mért érték 8 órás mozgó átlag maximuma µg/m3 időpont

MINTAVÉTELI HELY Ságvári út, a felügyelőségi mérőkonténer közelében

08.12. 12:00-20:00

115,9


08.13. 11:00-19:00

98,8

Kőbánya közelében

08.18. 12:00-20:00

96,9

Tarján felé vezető út, M1 autópálya melletti szakasza

08.20. 06:00-14:00

73,2

Turul kilátó

08.19. 14:00-22:00

110,9


08.21. 12:00-20:00

91,0

1. sz főút Vértes natúrpark parkoló

08.21. 11:00-19:00

91,2

Turul emlékmű levezető út

09.02. 20:00-04:00

125,5

Tv torony

09.03. 14:00-22:00

152,3

Összekötő út –Bláthy O út kereszteződés (Tesco parkoló)

09.04. 12:00-20:00

95,6

Határérték: 120 µg/m3. Határérték túllépéseket a Turul emlékmű levezető út és a Tv torony mérési pontoknál mértek. A szálló por (PM10) mérések eredményei (2008)

µg/m

PM10 mérési eredmény a határérték %-ban

Ságvári út

29,8

59,6 %

Kőbánya környéke

41,1

82,2 %

Tarján felé vezető út M1 autópálya

22,3

44,6 %

Ipari park területe

29,9

59,8 %

Turul killátó

19,5

39,0 %

1. sz főút Natúrpark pihenő

14,4

28,8 %

Erdész út

28,4

56,8 %

Turul kilátó levezető út

31,4

62,8 %

Tv torony környéke

24,5

49,0 %

Összekötő út-Bláthy O. út kereszteződése

34,2

68,4 %

Mérési hely

PM10 mért értékei 3

Határérték: 50 µg/m3.

TOTAL

3


II-5. MELLÉKLET

Megállapítások (a mért porkoncentrációkra): − Általánosan megállapítható, hogy az egyes pontokban vett szálló por minták összetétele a PAH és a fémösszetételek alapján, a területről összegyűjtött talajminták összetételéhez hasonlítanak. Kiugróan magas fémkomponenseket nem mértünk, amely azt jelenti, hogy a városban nem üzemel olyan légszennyező forrás, mely szálló por tekintetében figyelemre méltó szennyezést okozna. A vizsgált PAH komponensek egymáshoz viszonyított aránya a talajban található PAH összetételre jellemzőek és nem a járműforgalomból származó koromra kötött PAH profilt mutatják. − a TV torony és a Turul kilátó felé vezető úton (100-200 m magasságban), melyek zöldövezetben helyezkednek el, magasabb por koncentrációkat mértünk, mint a város egyes helyein. − A kőbánya környékén vett porminták értéke természetszerűen a legmagasabb. A mintavétel alatt a kőbányába vezető úton az ott közlekedő teherautók porfelhőben közlekedtek. A környezetben 300-400 m távolságban szemmel látható fehér porkirakodásokat észleltünk. Ennek ellenére a kőbányában vett kőzetminta összetételét nem fedeztük fel a többi pontban vett szállópor mintában. E tapasztalatunk kizárólag ezen mintavételekre vonatkozik. A továbbiakban a monitoring állomásokon határérték feletti porminták kémia összetételét meg kell határozni és ezt össze kell hasonlítani a kőbányából származó kőzetminták összetételével. − A gépkocsik által az úttestről felvert magasabb porkoncentrációt mutatja az Összekötő út – Bláthy O. út kereszteződése, valamint a Ságvári út; Az ipari park területén összegyűjtött por fém és PAH összetétele a környezetében gyűjtött talaj összetételre hasonlít. Az ipari park környezetében nagy területen szántóföld található.

7. Tapasztalatok A Tatabányán üzemelő 2 db felügyelőségi mérőkonténer az adott helyen méri a környezeti levegő szennyezettségét. Ezeket az adatokat általánosítani és a város egészére vonatkoztatni félrevezető. Az eredmények az adott pontban jellemző forgalmi helyzetképnek, ill. a mérési ponthoz érkező ipari szennyező anyagoknak megfelelő légszennyezettségi szintet tükrözi. Rosszabb a helyzet amikor városokat hasonlítanak össze, a városokon belül elhelyezett általában 1, ritkábban 2 mérési pontban végzett mérés alapján. A városi mérő konténerek általában a legforgalmasabb utak mellett helyezkednek el, vélhetően olyan megfontolásból, hogy a legnagyobb szennyezettséget követni lehessen. A város külső részeire, kertvárosra, kiemelt lakó-pihenő övezetekre nem, vagy nagyon ritkán telepítettek mérő konténereket, pedig a méréseink szerint az ózon esetében ezekre a pontokra is szükség volna. A kisebb településeken üzemelő mérőkonténerek olyan területeken helyezkednek el, ahol erősen szennyező ipar található (pl. Sajó völgye). Magyarországon nagyon kevés háttérállomás üzemel.

TOTAL

4


II-5. MELLÉKLET

A Tatabánya területén elvégzett ózonméréseket összefoglalva azt tapasztaltuk, hogy a városban kisebb az ózonkoncentráció, mint a város körül magasabban elhelyezkedő dombokon. Éjszaka, szélcsendben a domboldalakról a város felé magasabb ózonkoncentrációjú levegő érkezik a városba. Szeles időben ezt a jelenséget nem tapasztaltuk. Napközben a kialakuló ózonkoncentráció a regionális és meteorológiai hatások mellett a kialakult nitrogén-oxidok koncentrációjától is függ, a megnövekedett nitrogén-oxid koncentráció csökkenti az ózonkoncentráció értékét. Ez a megállapítás a többi városra is igaz. Ezek szerint olyan mérőkonténereknél, amelyeket nitrogén-oxidokkal erősen szennyezett helyre telepítenek lényegesen alacsonyabb ózonkoncentrációt fognak mérni. Tatabányán a Ságvári úton elhelyezett konténer a legnagyobb forgalmi és várhatóan a legnagyobb szennyezettségű helyet kívánja reprezentálni (NOx, CO, por, PAH, CH). Az Erdész utcai konténer pedig egy átlagos lakótelepi környezetet jellemez. Ez a pont nem tekinthető valódi háttérnek. További tapasztalatunk, hogy a belváros forgalmasabb helyein (Ságvári út, Összekötő út – Bláthy O. kereszteződés) a forgalomból származó NOx-nek köszönhető, hogy alacsonyabb az ózonkoncentráció. Talán morbidnak tűnik, de a város közepén lévő erőmű nitrogén-oxid kibocsátása csökkenti a városban kialakuló ózonkoncentrációt. Tovább gondolva a fentieket, aki nyáron, frontmentes időszakban a Turul, ill. a város környéki magasabban fekvő zöldövezetben jár sportolni, ill. friss szennyeződésmentes levegőben kíván pihenni, az városi értéknél magasabb ózonkoncentrációval találkozik. Az ózon szennyezettség regionális hatását bizonyítja az a Kecskemét melletti K-pusztai háttérállomás mérési eredményei. Bizonyos meteorológiai körülmények között, Tatabánya 2 pontján ugyanabba az időben végzett mérések diagramjai azonos lefutásúak voltak a légvonalban 140 km távolságban lévő K- pusztai háttérállomás diagramjával. Ez azt jelenti, hogy egy ózon prekurzort kibocsátó forrás akár több száz kilométer távolságban is kifejtheti hatását. A PM10 mérések alapján azt tapasztaltuk, hogy Tatabányán a por PM10 szennyezettségnek 2 forrása van: a kőbánya és az ipari park. A kőbánya fedetlen részeiről, megfelelő szélirány és szélerősség esetén nagyobb mennyiségű por kerülhet a városban. Mit tehet Tatabánya a tisztább és alacsonyabb ózontartalmú levegőért: A városban mérhető ózonkoncentráció a városon kívüli területekről származik. A probléma megoldásához regionális, országok közötti összefogás szükséges, melynek során csökkenthető az ózon prekurzorok kibocsátása. Az ózonkoncentráció csökkenés csak regionális szinten lehet végrehajtani a prekurzorok kibocsátásának csökkentésével. A prekurzor kibocsátást viszont helyi szinten kell csökkenteni. Ennek megfelelően Tatabányán elő kell segíteni az ipari létesítmények VOC és NOx kibocsátásának további csökkentését, abban az esetben is, amikor az emisszió az előírt határérték alatt van. A prekurzorok másik forrása a közlekedés. Prekurzor kibocsátás csökkenést lehet elérni a járműpark korszerűsítésével, valamint a járműforgalom folyamatos áthaladást biztosító intézkedésekkel.

TOTAL

5


II-5. MELLÉKLET

A város körüli domborzatokról, éjszaka, szélcsendes időszakban beáramló magasabb ózonkoncentrációjú levegő nem okoz határérték túllépéseket. Az éjszakai ózonbeáramlás a környéken lévő domborzat hatására keletkezik, ennek megakadályozására nincsen lehetőség. Nagyobb figyelmet érdemelnének a mérőkonténerek, hogy pontos, ill. hiteles eredményeket szolgáltassanak. Az Erdész utcai mérőkonténer esetében 2007. évben az ózon napi határértékek túllépések száma 48 db volt, 2008 októberig 0. Holott a város ipara, közlekedése jelentősen nem változott meg. Az OLM adatai között (pl. Tatabánya Erdész u. 1999, Győr 1999, Dorog 2002) találtunk olyan adatokat, mely szerint az éves ózonkoncentráció 10-15 µg/m3 között volt. Nehezen elképzelhető, hogy ennek az adatnak köze lenne a valósághoz. Budapest, 2008. szeptember 26. JAVASLATOK AZ ÓZON ÉS SZÁLLÓ POR SZENNYEZETT KEZELÉSÉRE

A Bálint Analitika Kft. az önkormányzat számára javaslatokat fogalmazott meg az ózon és szálló por (PM10) szennyezettség kezelésére, a célszerű/szükséges intézkedések, beavatkozások körére. Ezek a következők: Az ózonszennyezettség esetében • nyáron fokozatosan figyelni kell a nagyon meleg, frontmentes, szélcsendes, vagy gyengén szeles időszakokra, mert ebben az időszakokban alakulnak ki határérték feletti ózonkoncentrációk; • össze kell hasonlítani a Tatabánya 2 pontján üzemelő mérőkonténer adatait, az ország többi mérőállomásának adataival, figyelni kell az eltéréseket. Amennyiben gyanú merül fel azzal kapcsolatosan, hogy a mért adatok nem valódiak, fel kell venni a kapcsolatot a konténer üzemeltetőjével; • tájékoztatni kell a lakosságot, felhívni a figyelmet a Tatabánya környékén lévő még magasabb ózon-szennyezettségre; • a magasabb ózonszennyezettség időszakában a fizikai megterheléssel járó rendezvények ütemezése, ill. elhalasztása; • figyelni kell a meteorológiai előrejegyzéseseket melyből következtetni lehet a magas szennyezettségű időszak végére. A finom por (PM10) szennyezettség esetében • télen fokozatosan figyelni kell a meteorológiai viszonyok alakulását különös tekintettel a szélcsendes, hideg, frontmentes időszakokra amikor bekövetkezhet a magassági inverzió állapota;

TOTAL

6


II-5. MELLÉKLET

• a mérőállomás adatainak figyelése és összehasonlítása szükséges az Interneten elérhető többi állomás adataival, amennyiben az eredmények nincsenek összhangban a többi eredményekkel, fel kell venni a kapcsolatot a konténer üzemeltetőjével. Amennyiben a PM10 koncentráció értékei elkezdenek emelkedni és a meteorológiai viszonyok és a előrejelzések kedvezőek a un. „magassági inverzió” kialakulására az alábbi intézkedéseket javasoljuk: − a lakosság tájékoztatása: felhívni a lakosság figyelmét a magas PM10 szennyezettség veszélyeire, valamit ismertetni a magas PM10 koncentráció hatását a veszélyeztetett lakossági rétegre (asztmás és más légúti betegségben szenvedők, idősebb korosztály és a nagyon fiatal korosztály); − fel kell kérni a veszélyeztetett korosztályt, hogy maradjanak a lakásban, ne tartózkodjanak a szabadban. Egészen magas (150 μg/m3 feletti) koncentráció elérése esetében akár rendkívüli iskolai szünet elrendelése is szükségessé válhat. Az intézkedések, melyeknek hatására csökkenteni lehet a kialakuló finom por rendkívül magas koncentrációját • a téli, kritikus időszakokban: − az utak hagyományos csúszásmentesítő anyaggal (só, fűrészpor, homok és ezeknek keveréke) történő megszórása csak nagyon indokolt esetekben és olyan időszakokban történjen, amikor a meteorológiai nem kedvezőek a magasabb PM10 koncentráció kialakulására; − amikor csak lehetséges az utakon megmaradt és megszáradt szóróanyagot fel kell takarítani; − nyílttéri tűzrakást, tarló és növényzet égetését meg kell tiltani a kritikus időszakban; − épületek (elsősorban családi házak) fűtése során csökkenteni a szilárd tüzelőanyagok használatát; − bontási, talajrendezési és bármilyen kiporzással járó munkák megtiltása; − forgalomkorlátozás bevezetése. Ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy a korszerűtlen gépjárművek kipufogógázaiból koromalapú szilárdanyagot tartalmaz. Ezenkívül finom por keletkezik a jármű haladása során, a gumi és a menetszél által, az aszfalt felületéről felszippantott és a légtérbe juttatott szilárd anyagból. Hogy milyen járműforgalom korlátozás vezet jobb eredményre azt az adott helyzetben kell eldönteni. • a nyári időszakban a PM10 szempontból még tisztább levegő érdekében az alábbiakat javasoljuk: − parkosítás, fásítás, fedetlen területek beültetése növényzettel; − utak járdák takarítása locsolása; − gépjárműforgalom akadálymentesítése és gyorsítása, a fölöslegesen üzemelő lámpák kikapcsolása; − tömegközlekedés vonzóvá tétele; TOTAL

7


II-5. MELLÉKLET

− kerékpáros közlekedés rendezése, fejlesztése, a hozzá tartózó infrastruktúra fejlesztése, beleértve a kerékpártárolókat is; − talajrendezési munkák során az előirt környezetvédelmi előírások betartatása.

TOTAL

8


II-6. MELLÉKLET

Pollenszámok alakulása (szezonkezdet, szezonvég, napi maximumok) Forrás: ÁNTSZ Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Intézete 2008.

2005. év növény latin neve növény ma- szezonkezdet napi magyar neve ximum Alnus*** Corylus*** Cupr.-Taxus** Populus** Fraxinus*** Salix*** Ulmus* Acer** Betula** Carpinus** Platanus*** Quercus* Fagus* Poaceae*** Urticaceae** Chenopod.*** Rumex*** Plantago** Ambrosia*** Artemisia**** Altemaria Cladosporium

TOTAL

éger mogyoró tiszafafélék nyárfa kőris fűz szil juhar nyír gyertyán platán tölgy bükk pázsitfűfélék csalánfélék libatopfélék lórom útifű parlagfű üröm

ápr. 15. ápr. 15. ápr. 15. ápr. 15. ápr. 15.

25 27 104 11 26

ápr. 15. ápr. 18. ápr. 26. máj. 10. aug. 01. ápr. 29. máj. 24. aug.01. aug. 07, máj. 16. ápr. 15.

53 26 82 190 6 6 6 136 17 1440 14848

napi maximum ideje ápr. ápr. ápr. ápr. ápr. máj. máj. jún. jún. szept. máj. jún. aug. aug. júl.19 júl.

szezonvég ápr. 27. máj. 14. ápr. 29. ápr. 16. máj. 11. máj. 15. máj. 17. okt. 08. okt. 22. szept. 16. aug. 24. aug. 29. okt. 18. okt. 07. okt. 16. okt. 16.

összpollenszám 6 10 40 21 68 188 11 13 72 6 218 81 9 742 4129 94 63 134 1613 191 27648 480864

1


II-6. MELLÉKLET

2006. év növény latin neve növény ma- szezonkezdet napi magyar neve ximum Acer* juhar Alnus** éger Ambrosia**** parlagfű Artemisia**** üröm Betula*** nyír Carpinus** gyertyán Chenopodiaceae** libatopfélék Corylus** mogyoró Cupr.-Taxus** tiszafafélék Fagus* bükk Fraxinus*** kőris Plantago*** útifű Platanus"* platán Poaceae**** pázsitfűfélék Populus** nyárfa Quercus* tölgy Rumex** lórom Salix** füz Ulmus* szil Urticaceae** csalánfélék Alternaria Cladosporium

TOTAL

márc.21. márc.03. aug.18. aug.07. márc.28. márc.31. júl.31. márc.20. márc.27. ápr.23. márc.27. jún.14. ápr.03. máj. 16. márc.27. ápr.03. máj.02. márc.27. márc.27. máj.16. jún.15. febr.20.

22 100 63 18 416 34 6 13 56 14 198 9 122 44 128 206 100 98 21 164 1376 15040

napi maximum ideje ápr.10 márc.22 szept.08 aug.18 ápr.10 ápr.10 aug.09 márc.21 ápr.04 máj.06 máj. 13 aug.01 ápr.27 jún.04 ápr.07 máj.05 máj.05 ápr.23 ápr.08 aug.19 okt.03 okt.03

szezonvég ápr.29. máj.06. okt.04. szept.15. máj.14. máj.05. szept.10. ápr.06. ápr.29. máj.08. máj.24. aug.23. máj.14. szept.17. ápr.22. máj. 13. júl.18. máj.04. ápr.10. szept.16. okt.31. nov.06.

összpollenszám 120 862 916 2T5 2219 184 134 99 522 54 1732 127 601 681 830 830 442 553 82 3744 22720 564544

2


II-6. MELLÉKLET

2007. év növény latin neve növény ma- szezonkezdet napi ma- napi ma- szezonvég gyar neve ximum

összpollenszám

ximum

Acer** juhar Alnus*** éger Ambrosia**** parlagfű Artemisia**" üröm Betula*** nyír Carpinus** gyertyán Chenopodiaceae** libatopfélék Corylus*** mogyoró Cupr.-Taxus** tiszafafélék Fagus* bükk Fraxinus*** kőris Plantago*** útifű Platanus*** platán Poaceae**** pázsitfűfélék Populus** nyárfa Quercus* tölgy Rumex*** lórom Salix*** füz Ulmus* szil Urticaceae** csalánfélék Alternaria Cladosporium

aug.13. júl.16. jún.29. máj. 17. = máj.03. máj.08. máj. 18. máj.10. ápr.23.

1 1 128 62 9 2 20 0 3 4 3 6 36 54 4 58 4 24 0 112 1312 10752

ideje aug.26. aug.17. aug.17. jún.01. máj. 18. ápr.25. jún.11. aug.14. aug.14. aug.22.

szept.18. okt.12. szept.21. szept.03. okt.13. aug.17. szept.23. nov.03. nov.05.

1 1 1517 404 28 5 252 0 15 16 6 123 85 736 4 124 74 52 0 2381 32096 562432

TOTAL

3


II-7. MELLÉKLET

TATABANYA POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI REFERENS

„BŰZTÉRKÉP" Tárgy: Tatabánya Erőműi-tó, Erőműi lakótelep és Környe térségében tartott bejárás alapján potenciális bűzforrások feltérképezése Dátum: 2008. június 3. Fenti témakörben és időpontban Nagy Zsanettal (Biopetrol Kft. képviseletében) a többször előforduló lakossági bejelentések hátterének kivizsgálása és potenciális „bűztérkép" kialakítása céljából bejárást tartottam. Lenti álláspontokat térképre helyezve alakul ki a „potenciális szennyezőket" illetve kontrollterületeket tartalmazó térkép. 1. álláspont: Bánhidai református templom „Bagolyvár" szél a város felől fújt, bűzhatás nem érzékelhető 2. álláspont: Suoftec Kft, ipari park - szél Búzavirág u-val párhuzamosan fujt, bűzhatás nem érzékelhető 3. álláspont: szennyvíziszap víztelenítő előtti földút, kb. 200-250 méterre az ipari park műútjától gyenge-közepes szennyvíziszap szag, nem folyamatosan, származhat a beszállítást végző teherautókból a rossz út miatt kicsöpögő folyékony szennyvíziszapból. 4. álláspont: Patárpusztai Mezőgazdasági Rt. - Környei főút kereszteződése - szélirány Tatabánya felől, nincs bűzhatás 5. álláspont: Kommunális Szolgáltató Kft. telephely bevezető út (székhely: Tb. Tass vezér u.3,34/317-870) - Környei főút kereszteződése - szélirány Tb. felől, enyhe-közepes olajos szennyvíziszap jellegű szag, nem folyamatos 6. álláspont: Swietelsky útépítő felett, Környei főút - szélirány Tb. felől, bitumen és kátrányszag 7. álláspont: Bánhidai Erőműi tó, erőmű felőli oldala - bűzhatás nem érzékelhető 8. álláspont: Erőműi-tó, Biopetrol Kft. (székhely: Tb., Réti u. 170, 34/515-070) telephelye alatt - közepes szennyvíziszap szag, szélirány Biopetrol telephely felől

TOTAL

1


II-7. MELLÉKLET

9. álláspont: Erőműi-tó, személyi közlekedési híd, Által-ér betorkollásánál - enyhe, nem folyamatos szennyvíziszap szag, szélirány Biopetrol felől 10. álláspont: Erőműi lakótelep, víztorony (volt Kaszinó) - nincs bűzhatás 11. álláspont: Vértes aszfalt telephelye (Tb. Mészáros u.) - nincs bűzhatás A megfigyeléseket térképre rakom, ami mellékletként szerepel. Kontroll-bejárások célszerűek, ezek ismétlése szűkítheti a kört. Tatabánya, 2008. július Juhász Péter környezetvédelmi referens

TOTAL

2


II-8. MELLÉKLET

Természetvédelmi területek és értékek Forrás: a 332/2004. (XII. 16.) kgy. számú határozatával elfogadott településszerkezeti terv leírása

(12) A város táji és természeti értékekben gazdag, kimagasló jelentőségű területei (a közigazgatási terület 26,1%-a) természeti védelem alatt állnak. A védett természeti területek, értékek részben országos (874,0 ha), részben helyi védettségűek (1509,3 ha). A város védelem alatt még nem álló, de jelentős természeti értékeit is jogi védelem alá kell helyezni. (13) Védelem alatt álló természeti területek, értékek: a) Országos jelentőségű védett természeti területek, értékek: - Gerecse TK (15/1977. OTvH sz. határozattal)* - ex lege védett láp természetvédelmi területe (0806/4 hrsz.) - ex lege védett barlangok, források.

853,5 ha 20,5 ha

b) Helyi jelentőségű védett természeti területek és értékek (a város közgyűlésének 17/1994. (VI. 15.) sz. rendelettel módosított 40/1992. (XII. 17.) sz. rendelete alapján: - Újvárosi Szanatórium TT. 7,2 ha - Síkvölgyi tölgyek a szanatórium területén TT. 2,0 ha - Jubileum park TT. 5,5 ha - Május 1. park TT. 4,8 ha - Népház-liget TT. 3,0 ha - Kálvária-hegy TT. 31,6 ha - Észak-vértesi TT. 1455,2 ha Helyi természeti védelem alatt álló egyedi fák, fasorok: - Három Tölgyfa - Jegenye utcai jegenyesor - Platán téri platánfa - Dózsa Gy. úti selyemakác

2 db 9 db 1 db 1 db

(14) Helyi jelentőségű természeti védelemre javasolt területek: - Kompos-tó és környezete – vizes élőhelyek, botanikai és zoológiai értékek védelme; - Veres-hegyi (eocén) kőbánya – geológiai értékek, madárvilág védelme; - Csákányos-puszta környéke – erdőterület védelme az Észak-vértesi TT. kiegészítéseként.

* a hivatkozott 15/1977. OTvH határozat már nincs hatályban, a védett és fokozottan védett földrészletek helyrajzi számos felsorolását a védettség fenntartásáról szóló 129/2007. (XII.27.) KvVM rendelet tartalmazza.

TOTAL


II-9. MELLÉKLET

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/2006. (VIII. 28.) számú rendeletének melléklete 1. sz. melléklet

Helyi jelentőségű természetvédelmi területek Terület neve

Jellege

Művelési ág

Területe 2

Hrsz.

1

Újvárosi Szanatóri- arborétum um

erdő

ha 7,0

m 2298

0155/1

2.

Síkvölgyi tölgyek a szanatórium területén

erdő

2,0

-

0965/2

3.

Jubileum park

növénytani közterület

4,0

8354 11382/13

4.

Május 1. park

növénytani közterület

2,0 1,0

4403 9943 3863

2126/32 2126/13 2126/20

5.

Népház liget

növénytani, vízügyi

közterület tó

2,0

7164 3033

2153/1 2154

6.

Kálvária hegy

geológiai botanika

erdő rét

31

5569

tölgyerdő

0381/4

Kezelő megnevezés tulajdonos rendezése folyamatban

Tatabánya MJV Önkormányzata

VEFAG

Általános ismertetés: 1. Újvárosi Szanatórium körül található, mesterségesen telepített arborétum jellegű védett terület. Fakivágás csak rendkívüli esetben lehetséges. Az arborétum látogatása csoportos formában lehetséges a kezelővel előzetesen megbeszéltek szerint. Kezelő a KEM Önkormányzat Kórháza és Rendelőintézete. 2. Síkvölgyi Szanatórium körül természetes körülmények között kialakult tölgyes. Fakivágás csak rendkívüli és indokolt esetben lehetséges. Látogatás csoportos formában külön engedély alapján lehetséges. 3. A Főtér DK részén annak közvetlen folytatásaként található. Mesterségesen kialakított sport és pihenőpark. Látogatása engedély nélkül bármely időszakban lehetséges. Rendkívüli igénybevétele miatt fokozott fenntartási munkák elvégzése folyamatosan szükséges. 4. A Tóth-Bucsoki út 1 és a Béke út között található terület, amely természetes és mesterséges körülmények között alakult ki. Látogatása engedély nélkül bármely időszakban lehetséges. 5. A Tóth-Bucsoki út1 és a Gőzfürdő között lévő terület, melynek kialakulása természetes és mesterséges körülmények között történt. Látogatása engedély nélkül bármely időszakban lehetséges. Építési engedély kiadása ÁRT-vel összhangban lehetséges. 6. Kálvária hegy Felsőgalla É-i felén természetes körülmények között kialakult erdőtársulás és geológiai képződmény. Látogatása engedély nélkül bármely időszakban lehetséges. Természetes kialakulása miatt fenntartási igénye nincs. Sziklaomlás veszélye miatt műszaki beavatkozásokat kell tenni.

1

A Közgyűlés 36/2006. (VIII. 28.) számú rendeletének mellékletében még szereplő megnevezés, amely ma Népház utca

TOTAL

1


II-9. MELLÉKLET

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/2006. (VIII. 28.) számú rendeletének melléklete

2. sz. melléklet

Helyi jelentőségű természeti értékek Természeti értékek neve

Művelése ág

Jellege

Mennyisége db

1. Három Tölgyfa

növénytani

közterület

2

2. Jegenye utcai jegenyesor

növénytani

közterület

9

3. Kulich Gy. téri platánfa 2

növénytani

közterület

1

4. Dózsa Gy. úti selyemakác

növénytani

magánterület

1

Kezelője, gondozója Tatabánya MJV Önkormányzata Ikker István Tb. Dózsa Gy. u.5.

2

A Közgyűlés 36/2006. (VIII. 28.) számú rendeletének mellékletében még szereplő megnevezés, amely ma Platán tér

TOTAL

2


II-10. MELLÉKLET

A NATURA 2000 TERÜLETEK ÉS HELYRAJZI SZÁMOK

KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK 5. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Térképi Területkód azonosító DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 24 HUDI10003 Gerecse

30

NÉV/HELYRAJZI SZÁM

Tatabánya 0155/2, 0164/2, 0164/4, 0164/5, 0164/12, 0164/13, 0168/3, 0168/4, 0168/5, 0168/5, 0168/6, 0168/7, 0168/7, 0168/8, 0168/9, 0169, 0170/1, 0170/2, 0170/2, 0170/3, 0171/2, 0172/5, 0173/4, 0173/5, 0191/3, 0191/3, 0191/3, 0191/4, 0191/4, 0191/4, 0191/5, 0191/6, 0192, 0195, 0197/3, 0197/4, 0197/5, 0197/6, 0198/3, 0198/4, 0198/5, 0198/6, 0198/7, 0199/1, 0199/14, 0199/18, 0199/19, 0199/20, 0199/21, 0200/1, 0200/4, 0200/5, 0200/6, 0200/7, 0202/2, 0203/11, 0203/12, 0263, 0265, 0268, 0268, 0269, 0270, 0271, 0272, 0274, 0275, 0276, 0279, 0285/1, 0286, 0292/2, 0303/2, 0303/3, 0303/6, 0303/7, 0303/8, 0303/10, 0304/1, 0304/3, 0304/4, 0304/5, 0304/6, 0304/7, 0304/8, 0304/9, 0304/10, 0304/11, 0304/12, 0305/1, 0305/2, 0306/2, 0307, 0307, 0308/1, 0308/3, 0308/4, 0309, 0310, 0311/1, 0311/2, 0311/3, 0311/4, 0311/5, 0311/6, 0312/1, 0312/2, 0313/1, 0313/2, 0313/3, 0313/4, 0313/5, 0313/6, 0313/7, 0314, 0315/2, 0315/3, 0315/4, 0315/5, 0315/6, 0316, 0317, 0318/1, 0318/3, 0318/4, 0318/5, 0318/6, 0318/7, 0319, 0320, 0321/3, 0321/3, 0321/4, 0321/4, 0321/5, 0321/6, 0322, 0323/1, 0324/1, 0324/2, 0325, 0326/2, 0326/4, 0326/5, 0327, 0328/1, 0328/2, 0328/3, 0328/4, 0329, 0334, 0335/2, 0340, 0341/2, 0341/3, 0341/4, 0341/5, 0341/6, 0341/7, 0342, 0344/1, 0344/2, 0344/3, 0344/4, 0344/5, 0344/6, 0344/7, 0344/8, 0344/9, 0344/10, 0344/11, 0344/12, 0344/13, 0344/14, 0344/15, 0344/16, 0345/1, 0345/2, 0345/3, 0345/4, 0345/5, 0345/6, 0345/7, 0345/8, 0345/9, 0346/1, 0346/2, 0347, 0350, 0351, 0358, 0360, 0361, 0362, 0363, 0364, 0365, 0366, 0367/1, 0367/3, 0367/4, 0368/2, 0368/3, 0369/3, 0369/4, 0369/5, 0369/6, 0369/7, 0380, 0381/14, 0393/1, 0418, 0419, 0420, 0421, 0422, 9286, 9721, 10210/1, 10210/1, 10210/2, 10210/4, 10210/4, 10210/5, 10210/6, 10211, 10212, 10213, 10214/1, 10214/2, 10215, 10216, 10217/1, 10217/2, 10218, 10219, 10220, 10221, 10222, 10223, 10224, 10225, 10226/1, 10226/2, 10227, 10228, 10228, 10229, 10230, 10231, 10232, 10233/1, 10233/2, 10234, 10235/1, 10235/3, 10237/1, 10237/2, 10238, 10239, 10239, 10240/1, 10240/1, 10240/2, 10241, 10242, 10243, 10244, 10245/1, 10245/2, 10246/1, 10246/2, 10247, 10247, 10248, 10249, 10250, 10250, 10251, 10252, 10253, 10253, 10254, 10255, 10256, 10257, 10258/1, 10258/2, 10259, 10260, 10261/1, 10261/2, 10262, 10263, 10264, 10265, 10265, 10266, 10266, 10267, 10268/1, 10268/2, 10268/3, 10269/2, 10269/2, 10270, 10270, 10271, 10272, 10273, 10274, 10275, 10278, 10279, 10280/1, 10280/2, 10281, 10282, 10283, 10284, 10285, 10286, 10287, 10288, 10289, 10290, 10291, 10292, 10293, 10294 HUDI30001 Vértes Tatabánya 0470/5, 0470/9, 0603/1, 0603/4, 0603/6, 0605, 0606, 0607, 0608, 0608, 0608, 0609, 0610, 0611, 0612/2, 0612/3, 0612/4, 0612/4, 0612/4, 0612/4, 0613, 0614/3, 0614/5, 0615, 0616/1, 0617, 0618/1, 0618/2, 0619, 0620/2, 0620/3, 0620/5, 0620/6, 0620/8, 0620/9, 0620/11, 0620/12, 0620/13, 0620/14, 0620/15,

TOTAL

1


II-10. MELLÉKLET

0620/17, 0620/18, 0620/18, 0621a, 0621b, 0621c, 0622, 0623, 0624/1, 0624/2a, 0624/2b, 0625/1, 0625/2, 0626, 0627/1, 0627/2, 0627/3, 0627/5, 0627/6a, 0627/6b, 0627/6c, 0627/6d, 0628/1, 0628/4a, 0628/4b, 0628/5a, 0628/5b, 0629, 0630a, 0630b, 0630c, 0630d, 0631/1, 0631/2a, 0632/2b, 0632/3, 0632/4, 0632/5, 0633, 0634, 0635/1, 0635/3, 0635/4a, 0635/4b, 0635/4, 0636, 0637, 0638, 0639, 0640, 0641, 0642, 0643, 0644, 0645, 0646, 0647, 0648a, 0648b, 0648c, 0649, 0650, 0651a, 0651b, 0652, 0653, 0654, 0655, 0656, 0657a, 0657b, 0657c, 0657d, 0657f, 0657g, 0657h, 0657j, 0659, 0660a, 0660b, 0660c, 0660d, 0660f, 0661/1a, 0661/1b, 0661/1c, 0661/1d, 0661/4, 0661/7, 0661/10a, 0661/10b, 0661/10c, 0661/11, 0661/12, 0661/13, 0661/14, 0662, 0663, 0664, 0665, 0666, 0668, 0675a, 0675b, 0675c, 0675d, 0680, 0681, 0682, 0683, 0684, 0743/1, 0743/2, 0744/1, 0744/2, 0744/3, 0759/2a, 0759/2b, 0760/1, 0762a, 0762b, 0762c, 0762d, 0763, 0764, 0765/1a, 0765/1b, 0765/1c, 0765/1d, 0765/1e, 0765/2, 0765/3a, 0765/3b, 0765/3c, 0765/3d, 0765/3f, 0766, 0766, 0777/3a, 0777/3b, 0777/3c, 0777/3d, 0777/3f, 0777/3g, 0777/3h, 0777/3j, 0777/3k, 0777/3l, 0777/3m, 0777/3n, 0777/3o, 0777/3p, 0830/1, 0830/3a, 0835/3b, 0835/3c, 0835/3d, 0835/3f, 0835/3g, 0846/1a, 0846/1b, 0846/1c, 0866/1, 0866/2, 0869, 0870, 0871, 0872, 0873/4, 0874, 0875a, 0875b, 0875c, 0876, 0881a, 0881b, 0881c, 0881d, 0881f, 0881g, 0881h, 0881j, 0881k, 0881l, 0881m, 0881n, 0881o, 0885, 0886/3a, 0886/3b, 0886/3c, 0886/3d

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ KÜLÖNLEGES TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETNEK JELÖLT TERÜLETEK

7. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Térképi Területkód azonosító DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 246 HUDI20015 Déli-Gerecse

251

NÉV/HELYRAJZI SZÁM

Tatabánya 0303/2, 0310, 0367/1, 0367/3, 0368/4, 0368/6, 0369/2, 0381/4a, 0381/4b, 0381/5, 0381/7, 0381/8, 0381/9, 0381/10, 0381/11, 0381/15a, 0381/15b, 0382, 0383, 0387/1, 0388, 0389, 0393/2, 0406, 0411/1, 0411/2, 0411/3, 0411/4, 0411/5, 0411/6, 0411/7, 0411/8, 0411/9, 0411/10, 0411/11, 0411/12, 0411/13, 0411/14, 0411/15, 0411/16, 0411/17, 0411/18, 0411/19, 0411/20, 0411/21, 0414/1, 0415/2, 0529a, 0529b, 0530, 10401/1a, 10401/1b, 10401/2, 10401/5, 10416, 10417, 10418a, 10418b, 10419, 10420/1, 10421, 10422, 10424/1, 10424/2, 10424/3, 10425, 10426, 10467/1, 10467/2, 10468, 10469, 10471, 10472/1, 10472/2, 10485/1, 10485/2, 10485/3, 10486a, 10486b, 10487/1, 10488/1, 10488/2, 10488/3, 10488/4, 10488/5, 10488/6, 10488/7, 10488/8, 10488/9, 10488/10, 10488/11, 10488/12, 10488/13, 10488/14, 10488/15, 10488/16, 10488/17, 10488/18, 10488/19, 10488/20, 10488/21, 10488/22, 10488/23, 10488/24, 10488/25, 10488/26, 10488/27, 10488/28, 10488/29, 10497, 10498 HUDI20020 Gerecse Tatabánya 0164/5, 0164/6, 0164/7, 0164/12, 0164/13, 0195, 0207/3, 9720, 9721, 9722, 9723

TOTAL

2


286

HUDI30001

II-10. MELLÉKLET

Vértes Tatabánya 0470/5, 0470/9, 0603/1, 0603/4, 0603/6, 0605, 0606, 0607, 0608, 0608, 0608, 0609, 0610, 0611, 0612/2, 0612/3, 0612/4, 0612/4, 0612/4, 0612/4, 0613, 0614/3, 0614/5, 0615, 0616/1, 0617, 0618/1, 0618/2, 0619, 0620/2, 0620/3, 0620/5, 0620/6, 0620/8, 0620/9, 0620/11, 0620/12, 0620/13, 0620/14, 0620/15, 0620/17, 0620/18, 0620/18, 0621a, 0621b, 0621c, 0622, 0623, 0624/1, 0624/2a, 0624/2b, 0625/1, 0625/2, 0626, 0627/1, 0627/2, 0627/3, 0627/5, 0627/6a, 0627/6b, 0627/6c, 0627/6d, 0628/1, 0628/4a, 0628/4b, 0628/5a, 0628/5b, 0629, 0630a, 0630b, 0630c, 0630d, 0631/1, 0631/2a, 0632/2b, 0632/3, 0632/4, 0632/5, 0633, 0634, 0635/1, 0635/3, 0635/4a, 0635/4b, 0635/4, 0636, 0637, 0638, 0639, 0640, 0641, 0642, 0643, 0644, 0645, 0646, 0647, 0648a, 0648b, 0648c, 0649, 0650, 0651a, 0651b, 0652, 0653, 0654, 0655, 0656, 0657a, 0657b, 0657c, 0657d, 0657f, 0657g, 0657h, 0657j, 0659, 0660a, 0660b, 0660c, 0660d, 0660f, 0661/1a, 0661/1b, 0661/1c, 0661/1d, 0661/4, 0661/7, 0661/10a, 0661/10b, 0661/10c, 0661/11, 0661/12, 0661/13, 0661/14, 0662, 0663, 0664, 0665, 0666, 0668, 0675a, 0675b, 0675c, 0675d, 0680, 0681, 0682, 0683, 0684, 0743/1, 0743/2, 0744/1, 0744/2, 0744/3, 0759/2a, 0759/2b, 0760/1, 0762a, 0762b, 0762c, 0762d, 0763, 0764, 0765/1a, 0765/1b, 0765/1c, 0765/1d, 0765/1e, 0765/2, 0765/3a, 0765/3b, 0765/3c, 0765/3d, 0765/3f, 0766, 0766, 0777/3a, 0777/3b, 0777/3c, 0777/3d, 0777/3f, 0777/3g, 0777/3h, 0777/3j, 0777/3k, 0777/3l, 0777/3m, 0777/3n, 0777/3o, 0777/3p, 0830/1, 0830/3a, 0835/3b, 0835/3c, 0835/3d, 0835/3f, 0835/3g, 0846/1a, 0846/1b, 0846/1c, 0866/1, 0866/2, 0869, 0870, 0871, 0872, 0873/4, 0874, 0875a, 0875b, 0875c, 0876, 0881a, 0881b, 0881c, 0881d, 0881f, 0881g, 0881h, 0881j, 0881k, 0881l, 0881m, 0881n, 0881o, 0885, 0886/3a, 0886/3b, 0886/3c, 0886/3d

TOTAL

3


II-11. MELLÉKLET

A VÉRTESI NATÚRPARK TATABÁNYAI TERÜLETEI Hrsz 0470/ 0471/ 0471/ 0471/ 0472/ 0473/ 0474/ 0601/ 0602/ 0602/ 0603 0603 0603 0603 0603 0603/ 0603/ 0603/ 0603/ 0603/ 0604 0605 0606 0607 0608 0608 0608 0609 0616/ 0617/ 0618/ 0618/ 0619/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0616/ 0617/

TOTAL

alrész 1 A B C

1 2 4 5 6 7 8 10 10 10 10 11

A B C D

A B C 11 1 2 2 3 5 6 8 9 11 12 13 14 15 17 18 18 11

A B

Terület [ha] 4,9421 0,2036 0,3748 7,2544 0,1576 0,2343 0,9074 0,7546 1,8063 0,4128 0,3744 4,5860 0,2055 9,7608 5,9717 30,0000 40,0000 98,6290 131,7836 0,7536 0,1167 14,7336 1,0847 0,2500 19,4790 8,1094 0,5990 2,2390 0,0833 0,1442 0,1962 0,1649 0,2653 0,1726 0,1812 0,0453 0,3002 0,2305 0,3285 0,1000 0,1242 0,2961 0,1842 0,3927 1,5621 1,5944 0,2528 0,0833 0,1442

Hrsz 0618/ 0619/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0620/ 0621/ 0621/ 0621/ 0622 0623 0624/ 0624/ 0624/ 0625/ 0625/ 0618/ 0626 0627 0627 0627 0627 0627 0627 0627 0627 0628 0628 0628 0628 0628 0629 0630 0630 0630 0630 0631 0631 0632

alrész 2 2 3 5 6 8 9 11 12 13 14 15 17 18 18

1 2 2 1 2 1 1 2 3 4 5 6 6 6 1 4 4 5 5

A B A B C

A B

A B C A B A B A B C D

X. 2 2

Terület [ha] 0,1649 0,2653 0,1726 0,1812 0,0453 0,3002 0,2305 0,3285 0,1000 0,1242 0,2961 0,1842 0,3927 1,5621 1,5944 0,2528 0,9160 3,1654 1,9031 322,5924 1,5743 4,0774 6,1832 0,4017 5,6456 0,1498 0,1962 1,0352 2,0008 0,2073 0,4432 8,6403 0,5045 2,5473 0,1485 1,4698 0,7898 0,7194 0,4527 2,6533 0,7325 0,2420 32,6869 0,3329 0,1556 0,4981 6,2269 0,4627 6,5774

Hrsz 0632 0632 0632 0633 0634 0635 0635 0635 0635 0635 0636/ 0637/ 0638/ 0639/ 0640 0641 0642 0643 0644 0645 0646 0647 0648 0648 0648 0649 0650 0651 0651 0652 0652/ 0653 0654 0655 0656 0657 0657 0657 0657 0657 0657 0657 0657 0659 0660 0660 0660 0660 0660

alrész 3 4 5

1 3 4 4 4

A B C

A B C

A B

A B C D F G H J A B C D F

Terület [ha] 26,6843 1,7008 1,1090 0,8411 1,7273 1,9872 3,2208 18,6409 0,6478 0,9716 12,2671 5,6273 1,4828 17,6233 10,2606 0,2883 7,4055 4,3087 0,5818 0,6164 22,9774 1,0630 37,9635 2,6316 0,6852 0,5565 0,3450 17,7492 0,9990 0,2723 0,2723 16,9526 0,6128 5,5978 27,1553 8,8906 1,9141 0,5666 0,7107 0,1504 0,3257 2,8490 0,1562 0,5956 13,2467 0,1803 1,0268 3,4641 1,0308

1


Hrsz 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0661/ 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0661 0662 0663 0664/ 0665/ 0666/ 0667/ 0667/ 0667/ 0667/ 0667/ 0667/ 0667/ 0667/ 0668/ 0669/ 0669/ 0670/ 0671/ 0672/ 0673/ 0674/ 0675/ 0675/ 0675/ 0675/ 0680/ 0683/

TOTAL

alrész 1 1 1 1 2 3 4 5 5 5 5 5 5 7 8 10 10 10 11 12 13 14

A B C D

A B C D F G

A B C

A B C D F G H J 1 2

A B C D

Terület [ha] 1,8740 4,8321 0,4699 0,5234 0,0022 0,0112 1,0587 1,2234 0,2347 1,7084 2,4265 0,1591 0,2188 0,8109 0,0141 1,6818 0,2275 2,5968 0,4730 0,4429 0,0622 0,4867 0,7981 0,7750 3,0963 0,1961 0,5444 0,1794 0,4564 13,8786 1,8500 0,5800 0,1782 1,7335 0,0414 0,1872 0,0606 4,7189 0,1142 0,0618 0,1022 0,1037 0,3431 0,5175 0,4541 1,0882 1,1178 0,1446 0,0789

Hrsz 0684/ 0689/ 0731/ 0732/ 0732/ 0732/ 0732/ 0733/ 0734/ 0734/ 0734/ 0734/ 0735/ 0743/ 0744/ 0744/ 0744/ 0744/ 0745/ 0745/ 0745/ 0745/ 0745/ 0745/ 0746/ 0747/ 0748/ 0748/ 0749/ 0750/ 0751/ 0752/ 0753/ 0754/ 0755/ 0756/ 0756/ 0757/ 0757/ 0758/ 0759/ 0759/ 0759/ 0759/ 0759/ 0759/ 0759/ 0759/ 0759/

alrész 3 1 1 1 2

A B C

A B C D 1 2 1 2 3 A B C D F G

1 2

1 2 A B 1 1 1 1 1 1 1 1 1

A B C D F G H J K

II-11. MELLÉKLET

Terület [ha] 4,3702 0,2807 0,1626 0,9232 1,0040 0,7300 0,2032 2,0303 0,3072 0,9032 0,2229 1,7515 0,9448 1,4661 0,4466 307,8116 1,1572 0,8031 1,3910 2,1033 0,3539 0,1744 0,3367 0,2143 0,0471 3,4740 0,7210 0,0336 0,0631 1,0238 0,0472 1,6891 1,2141 3,0722 0,1274 3,5876 0,4552 0,3200 1,0140 0,1098 1,6972 3,3662 1,1981 1,8152 0,3918 0,3278 1,1034 11,9176 1,5934

Hrsz 0759/ 0759/ 0759/ 0759/ 0759/ 0759/ 0759/ 0759/ 0760/ 0761/ 0762/ 0762/ 0762/ 0762/ 0763/ 0764 0765 0765 0765 0765 0765 0765 0765 0765 0765 0765 0765 0766/ 0766/ 0767/ 0767/ 0767/ 0767/ 0768/ 0769/ 0770/ 0770/ 0770/ 0771/ 0772/ 0773/ 0774/ 0775/ 0776/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/

alrész 1 2 2 3 3 3 3 4 1

L A B A B C D

A B C D

1 1 1 1 1 2 3 3 3 3 3

1 3 5 5

A B C D F A B C D F A B

A B

2 3 4

A B C D F

Terület [ha] 0,4398 1,5467 0,4935 0,5057 0,3385 0,9697 0,4420 0,4632 0,4124 0,0623 9,0190 0,4815 3,1528 0,2679 0,0980 0,1032 5,3216 1,6223 11,4197 0,2272 17,9217 0,9231 19,1795 7,9328 0,4224 0,2561 8,9926 0,9127 2,6147 0,0836 0,0570 1,4237 0,0403 0,0581 0,2591 0,7601 0,4316 0,2210 2,6105 1,4570 0,0577 2,4504 0,3410 3,6741 11,6373 3,6819 0,1733 0,5398 0,2214

2


Hrsz 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/

alrész

1 2 3 3 3 3 3 3 3

G H J K A B C D F G H

Terület [ha] 0,2329 4,9645 0,5522 0,5502 3,0343 3,7112 2,7254 0,6990 2,0044 7,1615 9,1421 0,3679

Hrsz 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0777/ 0778/ 0778/ 0779/ 0780/ 0781/

alrész 3 3 3 3 3 3 3 1 2

J K L M N P R

A

II-11. MELLÉKLET

Terület [ha] 7,7351 6,8683 0,8919 2,6487 0,1860 0,4700 0,1003 0,9966 0,2621 0,1607 2,1789 0,6475

Hrsz

alrész

0781/ B 0781/ C 0781/ D 0781/ F 0781/ G 0781/ H 0781/ J 0781/ K 0783/ 0963/ A 0963/ B 0963/ C Összes terület:

Terület [ha] 0,9643 0,5462 1,5351 0,4500 0,4000 5,0326 1,0184 1,0661 3,0146 2,0747 1,9612 0,5166 1769,1158

TOTAL

3


II-12. MELLÉKLET

A VÉRTESI ERŐMŰ Zrt. Tatabánya területén elvégzendő rekultivációs munkái Forrás: a VÉRT 2009. februári információs levele Tatabánya Megyei Jogú Város igazgatási területén a Vértesi Erőmű Zrt. a következő rekultivációs munkák elvégzésére kötelezett:

Megnevezés Helyrajzi számok Terület nagysága (m2) Jelenlegi használat

Rekultivációs terv Rekultiváció előtt álló ingatlanok tulajdonosai

Engedélyek

Volt Tatabánya V/C külfejtés rekultiváció Tatabánya 0249/7, 0249/12, 0249/13, 0249/14, 2503, 2982/6, 2502/14, 2502/15

TOTAL

Tatabánya 01028

01026/4,

Volt XV/B aknai meddőhányó és lejtősakna udvar rekultiváció Tatabánya 01031/65, 01040/43, 01031/51

69047

239763

138767

A megkezdett rekultivációs munkák a Rekultivációs terv (ingatlan tulajdonosok kérésére áttervezett) módosítások miatt félbe maradtak van, tervmódosítás is készült Matyók László Szuromi Zsolt, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata MÁV Zrt, Transsylvánia Kft

Tájrendezési munkák nem kezdődtek el, 2004 év vége óta a zagytér nem üzemel

Üzemen kívül van a terület, nem használjuk

van, de hatóság által nem engedélyezett Biopetrol Kft

Nincs

VBK-10624/2003 Veszprémi Bányakapitányság

H-2420-21/2008 Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

módosítás: VBK1753/18/2008 Veszprémi Bányakapitányság

Rekultiváció befejezésének tervezett ideje Megvalósítandó terület felhasználási mód

Bánhidai Erőmű „új” zagytér rekultiváció

2010.04.15. (fellebbezés miatt változhat) Az Általános Rendezési Terv szerint a tájrendezés területe „IP 2” kategóriába van sorolva

Vértesi Erőmű Zrt Magyar Állam (Vértesi Erdő és Faipari Zrt)

14/5991-10/2008 Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2010. 12.31. (a Bíróság döntése miatt változhat) Gyep (legelő)

Nincs

Nincs Nem ismert

1


MEGNEVEZÉS Megjegyzések

Volt Tatabánya V/C külfejtés rekultiváció

Bánhidai Erőmű „új” zagytér rekultiváció

A VBK-1753/18/2008 számú határozatban, az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által előírt kötelezettségek ellen a Vértesi Erőmű Zrt fellebbezett

A rekultivációs kötelezettség elvégzésére előírt határozatokat a Vértesi Erőmű Zrt megfellebbezte. A Főfelügyelőség határozata ellen a Vértesi Erőmű Zrt jogszabálysértésre hivatkozva a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz fordult.

II-12. MELLÉKLET

Volt XV/B aknai meddőhányó és lejtősakna udvar rekultiváció A területen tárolt anyagok egy részét, más tájrendezésre kötelezett ingatlanokon kívánjuk lefedésre hasznosítani.

Megjegyzés:

• A Vértesi Erőmű Zrt. a munkák pénzügyi fedezetére céltartalékot képezett. • A Tatabánya 0953/1 hrsz.-ú salakgödör tájrendezése, a Vértesi Erőmű Zrt és a Polgármesteri Hivatal között létrejött adásvételi szerződésben rögzítettek alapján Tatabánya Megyei Jogú Város kötelezettsége, teljesítési határideje 2010. december 31. (Veszprémi Bányakapitányság 5474/2/2008. sz. határozata)

TOTAL

2


II-13. MELLÉKLET

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI

1

1. A települési önkormányzat fontosabb feladatai : (Az 1995. évi LIII. törvény. A környezet védelmének általános szabályairól IV. fejezet alapján) a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik: a) a füstködriadó terv, (21/2001 (II.14.) Korm. rendelet) b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, valamint (21/2001 (II.14.) Korm. rendelet) c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés. (a 2000. évi CXXIX. törvény, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása) d) A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik: a füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása. (21/2001 (II.14.) Korm. rendelet) 2. A jegyző feladatai: (Az 1995. évi LIII. tv A környezet védelmének általános szabályairól. VII.fejezete alapján)

1

1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről

TOTAL

1


II-13. MELLÉKLET

Az önkormányzat jegyzője elsőfokú környezetvédelmi hatósági és szakhatósági feladatait jogszabályban előírt hatáskörben látja el a következők szerint: 2.1 A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat - e törvényben meghatározott szabályok szerinti - engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése; b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása; c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése; d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése; e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése; f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése. 2.2 Részletezve a fontosabb feladatok az egyes szakterületekre a 2004. évi CXL. tv. (Ket.) és a vonatkozó jogszabályok alapján: - helyi természetvédelmi értékek védelme: az 1996.évi LIII. Természetvédelmi törvény szerinti védetté nyilvánítás, védőövezet kijelölés, a helyileg védett területeken a növény, állatvilág, és a természeti elemek védelme - zaj- és rezgésvédelem: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. sz mellékletében meghatározott tevékenységeknél zajvédelmi hatósági és szakhatósági feladatkör (építési és egyéb eljárásokban hatósági előírások, zajkibocsátási határérték megállapítása, csendes és fokozottan zajos területek megállapítása, zajbírságok, intézkedési tervek, stb.) - levegőtisztaság-védelem: 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerint ellenőrzi a hatáskörébe tartozó berendezések forrásaira és tevékenységekre megállapított levegővédelmi követelmények betartását, a levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel bírságot szab ki és hatósági intézkedést kezdeményez, hatósági intézkedést kezdeményez a levegőtisztaság-védelem érdekében más hatóságoknál és egyéb szerveknél, közreműködik intézkedési programok készítésében és hatósági hatáskörében határozatban kötelezi a légszennyezőket a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtására, stb. - hulladékgazdálkodás: 241/2001. (XII.10) Kormányrendelet és a Hulladékgazdálkodási törvény alapján gondoskodik a települési önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatásának igénybevételéről, javaslatot tesz a települési önkormányzat képviselő-testülete számára a települési hulladékkezelési létesítmények helyének kijelölésére, előkészíti és a települési önkormányzat képviselő-testülete elé terjeszti a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási tervét valamint a kétévente esedékes beszámolót, rendszeresen ellenőrzi a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, az elhagyott hulladék elszállításával és ártalmatlanításával kapcsolatban eljár, ellenőrzi a települési sziTOTAL

2


II-13. MELLÉKLET

lárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, valamint a közszolgáltatás keretében történő begyűjtésük szabályainak betartását. - vízgazdálkodás: 72/1996. (V.22) Kormányrendelet alapján hatósági engedélye szükséges az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez; olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint - parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik. A közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörében eljárva a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról és kötelezettségekről. - bontási feladatok: A 45/2004. (VII.26) BM-KvVM együttes rendeletben előírt bontással kapcsolatos előírások betartatása

TOTAL

3


IV-1. MELLÉKLET

NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II) (Kivonat) Elfogadva a 132/2003. (XII. 11.) OGY határozattal

2.3 Célok, célkitűzések 2.3.1 Fő célok •

•

•

•

TOTAL

Az ökoszisztémák védelme, azaz a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) következő nemzedékeink számára történő megőrzése, az azokkal való takarékos, értékvédő gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve menynyiségi és minőségi jellemzőiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, a természeti folyamatokban rejlő információk megőrzése. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása: a lakosság egészségi állapotának javítása, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása, illetve helyreállítása - azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentése, megszüntetése. A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése. A gazdasági fejlődést úgy kell megvalósítani, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése, ill. a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése. A környezet állapotában végbemenő változások, a környezeti hatások és a különböző intézkedések környezeti hatásainak nyomon követése, értékelése; a környezetet érintő hazai és nemzetközi vonatkozású döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás javítása; a környezetállapot-változás és az intézkedések hatásainak mérése megfelelő mutatók segítségével, valamint a kölcsönös globális környezeti függőség jegyében az irányítás, a koordináció, az együttműködés és a tájékoztatás javítása minden szinten az összes érintett ágazati és társadalmi szervezet, érdekképviseleti csoport képviselőinek részvételével.

1


IV-1. MELLÉKLET

2.3.2 Az NKP-II célkitűzései Az NKP-II a környezeti problémák felszámolása és az értékek megőrzése érdekében meghatározza a legfontosabb célkitűzéseket. Ennek során fogalmazhatók meg a különleges kezelést igénylő területekhez kapcsolható elvégzendő feladatok. A társadalom környezettudatosságának fejlesztése a hatéves programon belül átfogó célkitűzésnek tekinthető; az e téren elért eredmények közvetetten a célok és célállapotok elérésének hatékonyságában is jelentkeznek. A 20032008. közötti időszakra szóló Program célkitűzései alapján meghatározhatók a programidőszak végére, vagy a különböző nemzetközi egyezményekben vállalt határidőkre elérendő konkrét célállapotok. A célállapot eléréséhez, a probléma kialakulásához vezető okokat kell felszámolni, éppen ezért már a célkitűzések, célállapotok kijelölésekor meg kell határozni a társadalmi és gazdasági, ágazati okokat és kölcsönkapcsolatokat, azaz a beavatkozások későbbi irányait. Vizsgálni kell továbbá azok megvalósíthatóságát és az ellenőrzés lehetőségeit. Alapvető követelmény a mérhetőség, valamint a méréshez szükséges feltételek (pénzügyi, humán, intézményi) és technikai eszközök megléte. A célállapotok meghatározásának kiindulási feltételei, illetve követelményei között figyelembe kell venni az ország földrajzi helyzetéből adódó legfontosabb környezetpolitikai szempontokat és teendőket, a környezet- és természetvédelmet érintő hatályos és tervezett jogszabályokat, valamint a nemzetközi egyezményekből, az európai integrációs folyamatból és az OECD tagságból adódó kötelezettségeket. Az NKP-II hatéves időszakára az alábbi célállapotok fogalmazhatók meg.

Az NKP-II célkitűzései Alapállapot (1999/2000)

(eltérés külön jelölve)

1. Légszennyezés csökkenté- a szennyezett levegőjű területek aránya az ország tese rületéhez viszonyítva

11%

5-8%

az érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva

40%

20-25%

kén-dioxid (SO2) kibocsátás

594,66 kt

550 kt (2010)

[nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátás

210,45 kt

198 kt (2010)

illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása

170,37 kt

137 kt (2010)

71 kt

27% csökkenés a bázisév (1990) értékéhez képest 6% csökkenés a 1985-87 közötti bázisidőszak értékéhez képest (20082012)

CÉLKITŰZÉS

MUTATÓ

Célállapot 2008

Légkör

ammónia kibocsátása 2. Globális légszennyező ha- nettó üvegház gáz potenciál tások csökkentése

82 046,57 kt

Víz 3. Felszíni vizek minőségének javítása

TOTAL

felszíni minőségi kategóriák (I-IV)

kissé szennyezett, tűrhető a vízminőség ne romoljon; a minőség vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható

2


CÉLKITŰZÉS

MUTATÓ

4. Felszín alatti vizek menynyiségi és minőségi védelme

az 50 mg/1 nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízmű kutak aránya

IV-1. MELLÉKLET

Alapállapot (1999/2000)


3,6%

2% alatt

felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi átla- Duna-Tisza közi homokgos helyzethez képest hátság: 3-4 m, Kisalföld, Szigetköz: 1-2 m, Debrecen: 2-3 m az energetikai célú termálvízhasználók közül a viszszatáplálással működők aránya

5. A vizek kártétele elleni védelem

Célállapot 2008

Az ország 90 %-án szűnjön meg a víztermelés miatti nyomásszint csökkenés, 10 %-án kezdődjön meg a nyomásszint emelkedés

kb. 5%

A jelenlegi használók 10 %ánál, az új használók 100 %ánál legyen visszatáplálás

10-78 1/s/km2; súlyozott területi átlag 27,2 1/s/km2

az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 m2-re

62%

75-80%

vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha

10 %-os csökkenés

a környezetvédelmi előírásokat nem kielégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya

85%

az előírásoknak meg nem felelő lerakók bezárása, felszámolása, utógondozása

azon pontok aránya a TIM rendszeren belül, ahol a növényvédő szer maradék meghaladja a határértéket

1%

határérték túllépés ne legyen

azon pontok aránya a TIM rendszeren belül, ahol a nehézfém koncentráció meghaladja a határértéket

1%

határérték túllépés ne legyen

egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez

857 327 ha 9,2%

1 024 000 ha 11%

a védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett fajok száma

115 db

10%-os csökkentés

természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága

305 281 ha

1 100 000 ha

rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága

0 ha

815 000 ha

fajlagos vízlevezetési kiépítettség

árvízvédelmi fővédvonal előírt kiépítettsége

Talaj 6. Talajvédelem

talajpusztulással veszélyeztetett terület

Táj és természet 7. Országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése

8. Egyéb természeti és terösszefüggő természetes/természetközeli élőhelymészet-közeli területek és együttesek aranya az ország területéhez viszonyítva értékek védelme 9. Erdők természetvédelme a faállománnyal borított és erdő-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség)

10. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 11. Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelő ökológiai állapotának biztosítása

TOTAL

13,98%

szintentartás

19,2%

20%

az őshonos fafajokkal borított erdőterületek aránya az ország területéhez viszonyítva

9,5%

10,5%

védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdő arányában)

21%

25%

fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdő arányában)

5%

6,5%

erdőrezervátumok területe (összes erdő arányában)

0,55%

1%

a védelmi és a külterjes agrárzónába tartozó mezőgazdasági területek aránya az ország összterületéhez képest a Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegőrzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva1

2,5 %, 25%

4%, 28%

0%

15%

3


Mutató

IV-1. MELLÉKLET

Alapállapot (1999/2000)


3600 db barlang

szintentartás

30%

20% alatt

3%

5% (a kötelezettség 2010-ig 6%)

toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédő szerek felhasználásának viszszaszorítása, kiváltása

100%

a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése

perzisztens szerves szennyezők (POP) kibocsátásának visszaszorítása

100%

a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése

a szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma / összes megbetegedett) a jódellátottsággal összefüggő golyva-gyakoriság csökkentése a Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése

10%

5%

megyénként változó 4-10% 10 eset

max. 5% ne forduljon elő

85 000 ha

300 000 ha

3%

35-40%

30%

50%

34 db

50 db

38,7 m2/fő (246 040 ezer m2)

45 m2/fő

a nappali 75 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek száma a 65 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek száma

20 000 fő 1,7 millió fő

ne legyen érintett (0 fő) 1,4 millió fő

az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya

27,4%

0% (2009)

68%

100%

46%

83% (2015)

12%

100% (2015)

CÉLKITŰZÉS

Célállapot 2008

Földtani értékek és természeti erőforrások 12. Földtani értékek megóvá- a nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értésa kek száma veszélyeztetett értékek aránya 13. Természeti erőforrások fenntartható használata

megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül

Egészség-megőrzés, életmód 14. Kémiai kockázat csökkentése

15. Egészség-megőrzés

16. Az élelmiszer-biztonság növelése

ökológiai gazdálkodással előállított és forgalmazott élelmiszerek száma és aránya

17. A környezet-barát életvi- szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az öszteli és fogyasztási szoká- szes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva sok elterjesztése a hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma 18. Települési környezetminőség javítása

az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága

a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) - normál területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) a csatornahálózattal nem rendelkező településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése

TOTAL

4


IV-2. MELLÉKLET

ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTK) 2005. október Az első Országos Területfejlesztési Koncepció 1998-as elfogadása óta eltelt időszak számottevően megváltozott körülményei szükségessé tették az ország területpolitikájának megújítását és az új Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) megalkotását. Ezt az Országgyűlés az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) számú határozatával. Az új OTK célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok következetes érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Az OTK az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit. Emellett speciális területi elveket is bevezet és földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit a sajátos területi megfontolások figyelembe vételével. Ezért az OFK és az OTK jelentősen kihat a 2007-2013 közötti időszak EU által társfinanszírozott fejlesztéseinek a megtervezésére: •

•

•

A koncepció a alapvetően meghatározza az időszak Nemzeti Fejlesztési Tervéhez (II. NFT) kapcsolódó regionális operatív programok (ROP) kidolgozását. Ezekben érvényre kell juttatni az OTK regionális szintű koncepcióit. A következő fejlesztési ciklus vidékfejlesztési tervezése során (II. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv) érvényesíteni kell az OTK területi céljait, különös tekintettel a vidékfejlesztési ajánlásokra. Az OTK hatást gyakorol az NFT ágazati jellegű operatív programjainak területi koordinációjára is, mivel rögzíti az ágazati koncepciók területi prioritásait.

Az OTK megfogalmazza az egyes régiók így a Közép-Dunántúli Régió fejlesztési irányait is, amelyet a következőkben határoz meg: V. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ JÖVŐKÉP

„A Közép-Dunántúl, mint európai szinten versenyképes régió az innováció régiójává válva magtérségként meghatározó szerepet tölt be a hazai modernizációban. Mindez az innováció, a megújulás régión belüli kiterjesztésével, és ezáltal a régióban élők életminőségének folyamatos javításával párosul.”

TOTAL

1


IV-2. MELLÉKLET

A RÉGIÓ ÁTFOGÓ CÉLJAI A KÖZÉP-DUNÁNTÚL, MINT VEZETŐ HAZAI INNOVÁCIÓS TÉRSÉG A régió prosperáló nagyvállalatai mellett a hazai és nemzetközi környezetben versenyképes, elsősorban KKV-in alapuló régiós gazdaság innováció-orientált fejlesztése. A fejlett területek gazdasági dinamizmusának kiterjesztése az elmaradott térségekre. Komplexen értelmezett innovációs törekvések végrehajtása a turisztikai vonzerőkkel rendelkező és az agrártérségekben (a termelési és szolgáltatási tevékenységek minőségének emelése, modernizációja, diverzifikálása). A RÉGIÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MEGÚJULÁSÁT SZOLGÁLÓ MINŐSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS Összehangolt humánerőforrás és foglalkoztatási fejlesztések, ezekkel kompatibilis innovatív szociális ellátórendszerek kialakítása. A felsőoktatással rendelkező városokban (Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya, Dunaújváros, Komárom, Esztergom, Pápa) a felsőoktatási K+F humán kapacitások, közép- és felsőfokú szakképzési, felnőttoktatási rendszerek fejlesztése. VONZÓ, FENNTARTHATÓ ÉLETMINŐSÉG MEGTEREMTÉSE A környezetvédelmet, az infrastruktúrát, a közlekedést és az információs társadalmat érintő életminőségfejlesztés a régióban: a kiemelkedő karsztvízkincs-készletének védelme, a természeti értékek fenntartható turisztikai hasznosítása, a fenntartható agrárgazdasági fejlesztések, a környezeti infrastruktúra fejlesztése, a part- és vízrendezés különösen a régió állóvizei esetében, valamint a települések hálózatos fejlesztése, egyúttal az elérhetőségi kapcsolatok javítása és az információs infrastruktúra fejlesztése. HATÉKONY REGIONÁLIS KAPCSOLATOK ÉS ARCULATI RENDSZER A regionális és a régión belüli kistérségek közötti együttműködések elindítása és fenntartása kiemelt cél, külön figyelemmel a külföldi vagy akár más magyarországi régiókkal való közös együttműködések sikeres megvalósítására, amit kiegészít a helyi közigazgatási szint felkészítésére a régiós területfejlesztés egyéb szereplőivel való együttműködésre, valamint a regionális identitás fejlesztése.

A RÉGIÓ TERÜLETI CÉLJAI • •

•

•

A fejlesztési társközpont funkciót betöltő városegyüttes (Székesfehérvár, Veszprém) fejlesztése. A régiószervező központ Székesfehérvár nemzetközi szinten is versenyképes, a technológiai innovációk fogadására és terjesztésére képes nagyvárossá fejlesztése; A legfontosabb regionális alközpontok (Dunaújváros, Tatabánya, Veszprém) és az agglomerálódóurbanizálódó térségek szolgálhatják a régiószervező központtal való funkció- és munkamegosztást segítő innovációs környezet megteremtését, a K+F alkalmazások és az adaptív KKV-k elterjedését, valamint terei a felsőoktatás-fejlesztésnek. E fejlesztésekhez kiváló alapokat nyújthatnak logisztikai és humánerőforrás tartalékaik is; A régió növekedésre, specializációra képes középvárosainak (Bicske, Esztergom, Komárom, Mór, Ajka, Pápa, Tata) innováció fogadására és térségük dinamizálásának közvetítésére alkalmassá tétele. Az idegenforgalmi vonzerőkkel rendelkező városok és térségük (királyi városok: Esztergom, Tata, Székesfehérvár, Veszprém, valamint Balatonalmádi, Balatonfüred, Gárdony) turisztikai és kulturális versenyelőnyeinek kihasználása. A városhálózaton belüli elérhetőséget javító észak-déli és kelet-nyugat irányú hiányzó közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A régió fővároshoz közeli nagyvárosainak alkalmassá kell válniuk Budapest funkciókoncentráló hatásának az ellensúlyozására, és lezárására; A régió speciális táji adottságaik alapján kiemelt térségei elsősorban idegenforgalmi térségek, ill. a fenntartható vidékfejlesztés térségei: − A régió területére eső balatoni térségek (északi part és a Balaton-felvidék) és a Duna-kanyar érintett területének az új minőségi idegenforgalmi szempontokat és a sajátos adottságaikat szem előtt tartó fejlesztését a szomszédos területekkel és az országos fejlesztési célokkal összhangban kell megvalósítani, a környezeti fenntarthatóság szigorú érvényesítésével; − A Velencei-tó és Vértes térsége a tó és a mögöttes középhegységi térség ökológiai stabilitásának fenntarthatóságát, környezetvédelmi feladatok összehangolásán alapuló fejlesztést kíván, melyek kiemelt része a turisztika; − A régió magasan erdősült hegy- és dombvidéki területei fenntartható fejlesztésének része a falusi és aktív turizmus, ökológiai alapú mezőgazdaság, helyi jelleggel bíró termékeket előállító mikrovállalkozások, többcélú integrált és fenntartható erdőhasználat.

TOTAL

2


•

IV-2. MELLÉKLET

További kiemelt térségek: − Az M4-M8 tengely régiónkra eső 8-as főút térsége, elsősorban közlekedés- és gazdaságfejlesztési jelentőséggel bír;

•

•

− Az Ister-Granum kisrégió és a Vág-Duna-Ipoly eurorégió együttműködés a Közép-Dunántúl határon átnyúló fejlesztési lehetőségeit kínálják fel. A szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével küzdő térségekben – mint a Dunántúli-középhegység „Energiatengelye”, illetve a Komárom-Esztergom közötti Duna menti ipari települések – elsősorban az ipari szerkezetváltásra, a beindult pozitív folyamatok erősítésére, valamint a még meglévő környezeti károk felszámolására kell helyezni a hangsúlyt; A leszakadóban lévő vagy stagnáló, elsősorban agrár hagyományú Kisbér, Sümeg, Tapolca, Aba, Adony, Ercsi térségében, ill. a dél-mezőföldi térségekben a gazdasági tevékenység diverzifikálása, az alternatív jövedelemszerzési módok, és az ökológiailag fenntartható agrárgazdálkodás kereteinek megteremtése jelenthet kiutat, de törekedni kell az előnyös mezőgazdasági térségek fokozott versenyelőnyének kihasználására is.

TOTAL

3


IV-3. MELLÉKLET

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK az Általér vízgyűjtő területén A Víz Keretirányelv (VKI) kidolgozása keretében, az Által-ér tervezési alegység (1-2-2) területére az ÉDUKÖVIZIG meghatározta a jelentős vízgazdálkodási kérdések körét 1 , majd 2008. februárjában közzé tette a vélemények, hozzászólások alapját képező konzultációs anyagot 2 . Ezek szerint az Által-ér tatabányai térségét is érintő problémáit, feladatait is érintő kérdéskörök a következőkben emelhetők ki:

Általános érvényű problémák A vízrendezési létesítmények, vízi medrek, műtárgyak, szivattyútelepek rendszeres műszaki szempontok szerint szükséges karbantartási, fenntartási munkáinak pénzügyi fedezete már hoszszú ideje nem áll rendelkezésre. Minimális műszaki igény lenne a medrek évenként legalább egyszeri kaszálása, az iszapolások 5-10 éves ciklusidőben történő elvégzése. Forráshiány miatt a vízi medrek benőttsége, ill. a feliszapolódás már olyan mértékű, hogy az alacsony vízhozamok is csak magas vízszinttel vezethetők le, amely a parti területek intenzív használata miatt gyakran károkat okoz. Az árvízmentesítéskor a medrek karbantartására a vízgazdálkodási gyakorlatban használt technológia (növényzet irtása, mederkotrás) gyakran az ökológiai állapot romlását idézi elő.

A jó állapot elérését közvetlenül érintő problémák 1. A vízigények időbeni eloszlása és mértéke nem felel meg a készletek alakulásának, a vízhiány visszatérő probléma, az Általér vízgyűjtőjén lévő tavak jelenlegi üzemrendje és az egyéb vízigények a vízgyűjtőn nincsenek megfelelően összhangban, ezért kisvizes időszakban a vízhiány jelentős Az Által-ér vízjárása szélsőséges, jellemző a nyári nagycsapadékokból kialakuló árhullám, mely a főként (65%) dombvidéki jellegből adódik, melyet a vízgyűjtőn létesült tározók mérsékelnek. Száraz időszakban az érkező vizeket a tározók párolgási veszteségének biztosítására használják fel, sok esetben a továbbvezetési kötelezettség be nem tartásával. A tavakat korábban, a XIX. században főként halas- és malom-tóként létesítették: Tatai Öreg- tó, Bánhidai-tó, Környei-tó, Bokodi-Öreg-tó, Majki-felső-tó, melyek folyamatos szinten tartását a természetes vízhozamok biztosították. A XX. század ’30-as éveiben a bányászat és a hozzá kapcsolódó energiatermelés következté-

1

2

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság: Jelentős vízgazdálkodási kérdések. 1-2-2 Általér tervezési alegység és a Duna (Gönyű-Szob közötti) víztest. Győr, 2007. november Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság: Általér tervezési alegységének (1-6) és a Duna (Gönyű-Szob közötti) szakaszának jelentős vízgazdálkodási kérdései Konzultációs anyag 2008. február

TOTAL

1


IV-3. MELLÉKLET

ben a Bánhidai-tó felszíne és tározó kapacitása (0,8x106 m3) jelentős bővítésére került sor. A ’60-as évek elején a Bokodi-Öreg-tó alatt megépítésre került a Bokodi Erőmű (5,4x106 m3) hűtőtava, melynek vízigénye meghaladta a természetes vízpótlódás mértékét, így az erőmű biztonsága érdekében vízpótló vezeték épült ki Tatáról, majd Környéről a hűtőtóig. A ’70-es években további tározók létesültek részben a bányakár terhére, a relatív vízbőségnek (nagyarányú bányavíz kiemelés) köszönhetően (Majki alsó tavak, Oroszlányi-park tavak, Tatai Utóülepítő-tó). További vízigényként jelentkezik a tatai Öreg-tó alatt létesült, Réti,- majd a ’80-as években jelentősen (300 ha-ra) kibővült Ferencmajori halastó rendszer, ezeket a tatai források elapadása, majd a bányavíz kitermelés megszűnése után csak a tatai Öreg-tó elfolyó vizei táplálják. A bányászati célú vízkiemelések miatt a tatai források elapadtak, de a kiemelt bányavíz felszíni vízbe történő bevezetése miatt relatív vízbőség volt a vízgyűjtő középső és alsó szakaszán, ami a bányabezárásokkal fokozatosan csökkent, majd a ’90-es évek elején megszűnt. A vízigények megmaradtak, így a források lassú visszatérése (30 év) miatt a vízgyűjtő alsó szakaszán visszatérő vízhiánnyal kell számolni a nyári időszakban. A vízigények felülvizsgálata, a mederben folyamatosan továbbvezetendő vízmennyiségek meghatározása sürgető, különös tekintettel a bevezetett tisztított szennyvizek nagy arányára is. A XX. sz-ban Tatabánya és Oroszlány lakossága megtízszereződött, a közműellátás teljesen kiépült. 2. Vízbázisvédelem A térség vízellátását a fő karsztvíztározóra települt vízbázisok biztosítják, amelyek sérülékeny földtani környezetben vannak. Szerepelnek a vízbázisvédelmi programban és diagnosztikai vizsgálatuk a Tatabánya XIV/A karsztakna kivételével megtörtént. A védelmi intézkedések végrehajtása, a vízbázisok tényleges biztonságba helyezése és biztonságban tartása jelentős feladat. A felszínen előforduló szennyező forrásokon kívül sajátos problémákat vet fel, hogy megszűnt mélyművelésű bányák vágatainak öregségi vizei keverednek, keveredhetnek a regenerálódó középhegységi karsztvízzel, melyek potenciális szennyezési forrást jelentenek. Nem tisztázott az öregségi vizek veszélyeztető hatása, hogy mennyiben léphetnek ki a felhagyott bányaterekből. A vízaknákban vízminőségi, vasasodási problémák merültek fel, amivel kiemelten kell foglalkozni. Felvetődik a vízaknák üzemeltetési módszerének átalakítása is, azaz a jelenleg bányászati módszerekkel üzemelő vízaknák felengedése és búvárszivattyús üzemmódra történő átalakítása. A XV/C vízaknára vonatkozóan ennek előkészítése elkezdődött. 3. Az Általér vízkészletében a használt és/vagy tisztított szennyvizek aránya gyakran 80 % feletti, ami párosulva a diffúz szennyeződésekkel vízminőségi problémát okoz A vízgyűjtőn kialakuló hidrológiai jellemzőket az antropogén hatások jelentősen befolyásolják(-ták). A bányászat és az urbanizáció miatt a vízfolyások lefolyás adatai jelentősen megváltoztak mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Az 1970-es évek közepéig az Által-ér vízrendszerében a bányavédelem miatt szükségessé váló nagymennyiségű kasztvíz kiemelések a használt és szennyvizeknek kellő mértékű hígítást biztosítottak. Ezt követően a vízgyűjtőn kiemelt bányavíz hozama fokozatosan csökkent, úgy hogy a ’90-es évek elején megszűnt a felszíni vízkészlet karsztvíz utánpótlása. A mai helyzetre jellemző, hogy az Által-ér Tatai-tó TOTAL

2


IV-3. MELLÉKLET

feletti szelvényében mért vízhozam mintegy felét a Galla-patak és Tatabánya és Oroszlány város tisztított szennyvize adja, hiszen az Által-ér völgye országos szinten a szennyvízelvezetés és tisztítás vonatkozásában kiemelkedő helyzetben van. A természetes vízhozam mértéke az adott időjárási körülményektől befolyásoltan változik. A talaj- és a felszín alatti vizekre egyik legnagyobb veszélyt jelentő diffúz szennyező forrás a csatornázatlan települések szennyvízelvezetésének hiányából származó szennyezés. Az utóbbi években átadott szennyvíztisztító telepek üzemelésével a térségben megszűnt az ebből adódó szennyezés utánpótlása, ami nem azt jelenti, hogy a már talajba bejutott szennyezőanyagok nem jelenthetnek a továbbiakban veszélyt a vízkészletekre. 4. Mesterséges víztestek hatása a biológiai elemekre (Ferencmajor, Réti) A vízgyűjtő terület halfaunája a természetes állapotoktól jelentősen eltér, mivel a vízgyűjtőn már több évtizede folyik halas tavi és horgász célú halgazdálkodás. A halgazdálkodást a halastavakon végzett intenzív haltelepítés /tájidegen fajokkal is pl. amúr, törpeharcsa, ezüst kárász/, visszafogás, takarmányozás jellemzi. A több évtizede folyó fent részletezett halgazdálkodás jelentősen kihatott a természetes halállomány kor és faj szerinti szerkezetére. Problémaként jelentkezik, hogy nem történtek a vízgyűjtőn mérvadó halfaunisztikai felmérések sem a múltban, sem pedig a jelenben, így a jelenlegi fennálló és a referencia állapotokra csak következtetni lehet. A halgazdálkodási létesítmények és a halgazdálkodás igényeit kiszolgáló vízgazdálkodás a természetes állapottól való további eltérések forrásaként is megemlíthető az átjárhatóság és időszakonként a mederben hagyandó ökológiai vízigény hiánya. Az intenzív halgazdálkodás és az azt kiszolgáló vízgazdálkodás a halállományon túlmenően a vízinövényzetre és a makrozoobentos állományra is kedvezőtlen kihatással volt.

A jó állapot elérését közvetetten érintő problémák 1. A karsztvízszintek általános emelkedésével kapcsolatos problémák: fakadó vizek elvezetése a beépített területekről, megengedhető lokális depresszió az újra „megszólaló” források szempontjából A karsztvízrendszer regenerálódása következtében a karsztvízszint Tata környezetében már a Fényes-források fakadási szintje felett észlelhető. Mivel a triász alaphegység karsztvíztároló, az abban tárolt víz a térségi tendenciákat követve folyamatosan emelkedik, napjainkra vízszintje elérte azt a szintet, mely gyakorlatilag megegyezik a Fényes rétek talajvízszintjével. A két vízszint itt már gyakorlatilag egybemosódik. A térség talaj-, illetve karsztvízszintjét pannon kori agyag rétegek szigetelik el egymástól. A karszt nyomásszintje emelkedése után akár a talajvíz szintje fölé is emelkedhet anélkül, hogy regionálisan gondot jelente az időközben fölépült épületekre. Lokálisan azonban előfordulhat, hogy a Fényes-forrásokhoz hasonlóan a karsztvíz megjelenik a vízzáró agyagréteg „hibáinál” vetők vagy települési hiányok helyén, mely valószínűsíthető az egykori forráshelyek környezetében. A térségi karsztvízszint emelkedésével a mélyfekvésű területek talajvízszintje is emelkedhet, de ez a fentiek miatt nem jelenti annak automatikusságát. Ugyancsak elképzelhető, hogy a triász felszíni kibúvásaiban ugyancsak lokálisan a megemelkedő vízszint eléri a rátelepült kiékelő agyagréteg szintjét és ezen küszöbszinten átbukva a vízzáró agyagrétegek megkerülve jut a víz a talajvíztároló szemcsés rétegekbe. TOTAL

3


IV-3. MELLÉKLET

A tatai források visszatéréséből káresemények következhetnek be, melyek megelőzésére mindenképpen gondot kell fordítani. Esetlegesen felmerülő problémák köre: − forráskrátereket borító agyagpaplan esetleges felszakadása esetén a forrástavakban kevert vizű állapot alakulhat ki. Alacsony üzemvízszint tartásánál a nyelőként működő forráskrátereken keresztül a karsztvíz elszennyeződhet − „talajvíz dombok” alakulhatnak ki, mely a felszín közeli talajrétegek tartós nedvességét, azok elvizenyősödését okozhatja − mélyebb terepalakulatok állandó jellegű felszíni vízborítást kaphatnak − csapadékok beszivárgásának mértéke csökkenhet, megnövekedhetnek a lefolyási menynyiségek − korábbi helyi forrás és csapadékvíz elvezető árokrendszer megszűnt − csapadékvíz elvezető rendszerek felülvizsgálata, korszerűsítése − talajmozgások, − a korábbi évtizedekre jellemző környezeti állapotok miatt esetlegesen hiányozhatnak az épületek víz elleni szigetelései. − pincebeázások, épület nedvesedések, épület repedezések állhatnak elő − a megemelkedő karsztvízszint hatására a talaj képlékennyé válhat, mely a nagy tömegű épületek süllyedését idézheti elő. A karsztvíz visszatöltődést lokálisan mérsékelhetik a tatabányai vízaknák, valamint a térség karsztkútjainak jelenlegi, illetve a távlati vízigények növekedése melletti üzemelése során fellépő depressziós hatás. Ez a források megjelenését késleltetheti, illetve a depressziós térbe eső források „megszólalását” esetleg akadályozhatja. A távlatokban lehetséges megoldás lehet egy „egyensúlyi” állapot értékelése. Ez mindenképpen maga után vonja a vízművek üzemelési költségeinek növekedését és azok finanszírozási feltételeinek vizsgálatát. Ez esetben mindenképpen meg kell fogalmazni, hogy mi a cél. A források újbóli megjelenése, vagy a vízellátási igények így történő kiszolgálása. 2. Az Által-ér vízgyűjtőjén lévő létesítmények (műtárgyak, meder, alvízi levezető rendszer) állapota jelenleg nem megfelelő, így nem biztosítható az árvízi levezető képesség, ugyanakkor ez a helyzet vízminőségi problémát is okoz Az 1970-es évek óta a vízgyűjtőn jelentős mederrendezés, jókarba helyezés nem történt, csak 2001-2002-ben kezdődött a torkolati szakaszon az alvízi levezető rendszer rekonstrukciója, mely jelenleg is folyik. Amíg nem készül el az Öreg-tó alatti szakasz, addig a tó vízszintje – árvízvédelmi okokból nem emelhető, valamint az alsó szakaszon elöntések következhetnek be, illetve Tata város területén vízkár helyzet alakulhat ki. Az Által-ér felső szakaszán és csatlakozó vízfolyásain is vannak olyan mederszakaszok, ahol a feliszapolódás, növényzet elburjánzása miatt nem felel meg a meder az eredeti (engedélyes) levezető képességének, s itt is jelentkeznek árvízi elöntések, vízkárok (Vértesszőlős, Környe). Ezekre a problémákra a most induló rehabilitációs projekt (és további projektek) valamint a jókarba helyezés után a folyamatos karbantartás adhatnak megfelelő megoldást.

TOTAL

4


IV-3. MELLÉKLET

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (2005-2008) (Kivonat) PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Budapest, 2005. december hó

Koncepcionális célkitűzések A környezetvédelmi program megalapozásául szolgáló koncepcionális célkitűzések (a múltbeli folyamatok és a jelenlegi helyzet értékelése figyelembe vételével) a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program és Komárom-Esztergom megye területfejlesztési koncepciója, célkitűzéseivel összhangban kerültek megfogalmazásra. Komárom-Esztergom megye elfogadott fejlesztési stratégiája nem követő jellegű, problémamegoldó, hanem innovatív, a pozitív távlati jövőkép vízióját, szem előtt tartó stratégia. A koncepció megvalósításához kapcsolódó hosszútávú célok és feladatok: • "Megyeépítés" − A megye külső kapcsolatainak erősítése. − A megye belső szervezettségének, érdekérvényesítő képességének javítása, a meglévő intézmények működésének racionalizálása, a hiányzó funkciók megteremtése. • Versenyképes gazdasági tér kialakítása − Befektetői helyszínné válás feltételeinek javítása, környezeti állapot javítása, a környezeti veszélyeztetettség csökkentése. − Üzleti szolgáltatások fejlesztése. − Piacépítés. − K+F fejlesztés, technológiai transzfer feltételeinek megteremtése. • Szolidáris térség, a belső kohézió erősítése − Az életkörülmények területi különbségeinek mérséklése, a hátrányos helyzetű kistérségekben élők létfeltételeinek javítása. − A társadalmi kohézió erősítése, az önkormányzati, a gazdasági és a civil szféra szereplői közti kapcsolatok, együttműködés erősítése • Életképes, a fenntartható fejlődés lehetőségeit biztosító térség − Természeti értékek megóvása (a természetvédelmi területek védelme, a természeti erőforrások gondosabb kezelése; vízgazdálkodás, energiaforrások körének bővíté-

TOTAL

1


IV-3. MELLÉKLET

se, energiatakarékosság, erdőgazdálkodás, talajerőpótlás, stb). - Környezeti károk mérséklése, környezetvédelem (az energia szektor okozta környezeti károk felszámolása, levegőszennyezés, bányászat okozta tájsebek, felszíni vizek, karsztvíz szennyeződés, a kisvízfolyások és tavak környezetvédelmi, vízügyi és tulajdonviszony rendezése, a hulladékgazdálkodás) A megyei területfejlesztési koncepciót követő programok egyik meghatározó elemeként került megfogalmazásra az életképes tér megteremtését: a fenntartható fejlődés biztosítását szolgáló program. Ez a program foglalja össze többek között a megye területfejlesztéssel öszszefüggő környezetvédelmi feladatait.

A program célja: Életképes, a fenntartható fejlődés lehetőségeit biztosító térség megteremtése, amelynek természeti potenciálja az erőforrások gondosabb kezelése, megóvása következtében, képes a megújulásra.

A program elemei: • A magyar-szlovák közös Duna-szakasz rendezésével összefüggő kormányzati teendők a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos hátrányos helyzet felszámolására • Elsődleges prioritású, több ágazat összehangolt fejlesztéspolitikáját igénylő környezetvédelmi programok A területfejlesztési koncepción belül, a többi ágazat összehangolt fejlesztési politikájával együtt kezelhető alprogramok: − az energetikai szektor által okozott környezetterhelések és környezeti károk komplex kezelése − a kisvízfolyások, tavak vízminőség javítása, meder rehabilitációja − a megyei környezetvédelmi információs rendszer létrehozása − a karsztvízbázisok védelme − a hulladékkezelés, gazdálkodás fejlesztése A jóváhagyott területfejlesztési koncepció figyelembevételével - a megyei környezetvédelmi program megalapozására - megfogalmazható környezetvédelmi koncepció stratégiai célkitűzései: • Átfogó, hosszútávú cél az ember és környezet harmóniájának megteremtése. − A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, a változások követése, az értékek nyilvántartása. − Az erőforrásokkal, a környezeti elemekkel való hosszú távú gazdálkodás a fenntartható fejlődés követelménye figyelembevételével. • A megye természeti és környezeti értékei megóvása és fejlesztése. − Az itt élő lakosság környezetminőségének - ezzel életminőségének – egészségi állapotának javítása. − A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvező környezetminőségű térségekben annak megőrzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása.

TOTAL

2


IV-3. MELLÉKLET

− A megye, a kistérségek, a települések és a területek gazdasági versenyképességének növelése a környezeti állapot javításával. • Fentiekkel összefüggő szerteágazó feladatok programozása. − A helyi társadalom környezeti tudatosságának és a környezet fejlesztésében való érdekeltségének növelése, a kistérségi és a megyei szintű érdekérvényesítés lehetőségeinek erősítése, a közösségi részvétel fokozása.

A megyei környezetvédelmi program célja A megyei környezetvédelmi program - a koncepcionális célkitűzésekben foglaltak figyelembe vételével - a környezeti elemek és rendszerek állapotának javulását illetve a kívánatos állapotminőség fenntartását tűzi ki célul, feladata a kistérségi és települési szintű környezetvédelmi programalkotás megalapozása és támogatása.

2. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAMOK Komárom-Esztergom megye 2005-2008 időszakra terjedő II. környezetvédelmi programjának felépítése a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program kilenc tematikus akcióprogramja alkotta szerkezethez igazodik, amely a következők szerint épül fel: 1. Környezettudatosság növelése 2. Éghajlatváltozás 3. Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság 4. Városi környezetminőség 5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem 6. Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat 7. Vizeink védelme és fenntartható használata 8. Hulladékgazdálkodás 9. Környezetbiztonság Az akcióprogramok és az ezeken belüli programok közül csak azok kerültek kidolgozásra, melyek megvalósításához elsősorban megyei és települési szinten rendelkezésre álló eszközök, elérhető források, illetve ehhez szükséges döntéshozatal szükséges. Minden akcióprogram a következő felépítésben került kialakításra: − Összefoglaló helyzetértékelés − Az NKP II. által megfogalmazott átfogó célok − Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései − Az akcióprogramok által érintett területek, kistérségek, települések − Az akcióprogramok szakmai megvalósításában közreműködők − Az előrehaladás mutatói 2.1. KÖRNYEZETTUDATOSSÁG NÖVELÉSE AKCIÓPROGRAM Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései: • Környezeti nevelés, környezettudatosság fejlesztése − Környezet- és természetvédelmi ismeretek, környezettudatosság közvetítése az TOTAL

3


− − − −

IV-3. MELLÉKLET

oktatásban Megyei településeken erdei iskola hálózat fejlesztése A megye közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben a környezeti szemléletű oktatás bővítése A társadalom környezeti értékrendjének javítása A társadalmi részvétel erősítése a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban

• Köztájékoztatás, környezeti információ szolgáltatás − Megyei és települési környezeti információrendszer létrehozása és összekapcsolása − A környezeti adat-gazdálkodás szervezeti és működési formáinak kialakítása − A köztájékoztatás javítása, közvélemény kutatások szervezése, zöldvonal működtetése, lakossági fórumok szervezése 2.2. ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI AKCIÓPROGRAM Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései: • Termelési és kommunális tevékenységekből eredő légszennyezés kibocsátás csökkentése − Energia előállításának korszerűsítése − Fogyasztó-oldali energiatakarékosság és energiahatékonyság javítása − Ipari és mezőgazdasági létesítmények technológiai korszerűsítése, légszennyezés kibocsátás csökkentése − Állattartásból és növénytermesztésből származó metánkibocsátás mérséklése − Az energetikai célú és a megkötési potenciál növelésére irányuló növénytermesztés támogatása • Megújuló energiaforrások alkalmazása és elterjesztése − Nap- és szélenergia, valamint geotermikus energia alkalmazása, − Egyéb biomassza-hasznosítás, a helyi célokra jelenleg használt gáz tüzelőanyag kiváltása helyi biomassza felhasználással, valamint párhuzamos fűtési rendszerek kialakítása − Alternatív üzemanyag alkalmazása − Depóniagáz hasznosítása • Közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátások mérséklése − Tömegközlekedés fejlesztése − Regionális helyközi és elővárosi közlekedési rendszer fejlesztése − Az áruszállítás környezeti hatásainak mérséklése: környezetbarát közlekedési módok elterjedésének támogatása, az áruszállítás átcsoportosítása a nehéz tehergépjárművekről a vasútra − A járműállomány korszerűsítési ütemének felgyorsítása • Levegőszennyezettség mérő monitoring rendszer fejlesztése, köztájékoztatás − Szemléletformálás, tájékoztatás (technológiaváltási, fogyasztási szokásokkal kapcsolatos feladatok) − Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózat és információs rendszer fejlesztése

TOTAL

4


IV-3. MELLÉKLET

2.3. KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései: • Egészségkárosító gyomnövények visszaszorítása − Ismeretterjesztés, tudatformálás. − Biológiai allergének, egészségkárosító gyomnövények (parlagfű, fekete üröm) visszaszorítása, irtás, mentesítés. − Pollenszint mérése a meglévő mérőállomások fejlesztésével. (Megjegyzés: Tatabányán működik pollencsapda). • Egészségkárosító építőanyagok eltávolítása a lakó- és közintézmények épületeiből − Objektumok felmérése − Azbeszt és egyéb allergén, vagy sugárzó, egészségkárosító építőanyagok eltávolítása • Ülepedő és szálló por csökkentése − intézkedési tervek készítése és végrehajtása • Ivóvízminőség javítása − regionális rendszerre történő rákötéssel, a települések esetében − vízbázisok védelme, és a potenciális szennyező források megszüntetése − külterületi lakott helyek vízellátása, lehetőség szerint a regionális rendszerből • Lokális környezetegészségügyi problémák kezelése − Zaj elleni védelem, a zajjal kapcsolatos problémák feltérképezése, kezelése. − A közterületek fertőzést okozó talajszennyezettségének csökkentése. − Kutak vízminőségének monitorozása, beleértve az egyedi kutak felmérését, a vízminőség és -használat ellenőrzését − Fürdővíz (természetes és mesterséges) minőségének javítása, beleértve egyebek között a minőségvizsgálati és minősítési rendszer kialakítását, a fürdőhelyek higiéniájának javítását, a termál- és gyógyvíz-használat biztonságának fokozását • A környezetegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, szemléletformálás − Környezetegészségügyi informatikai rendszer fejlesztése − Komplex környezetegészségügyi felmérések készítése egyes településekre, kistérségekre, társadalmi rétegekre − Szemléletformálás (a levegőtisztaság-védelem, a talajszennyezettség, a hulladékkezelés, a vízminőségvédelem és az élelmiszerbiztonság területén; átfogó környezet_egészségügyi és élelmiszerbiztonsági oktatási, nevelési és szemléletformálási feladatok; tájékoztatási és információs rendszerek fejlesztése) 2.4. VÁROSI KÖRNYEZETMINŐSÉG AKCIÓPROGRAM Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései: • Megyei területrendezési terv és településrendezési tervek készítése − A megye területrendezési tervének megvalósítása − A területrendezési terv beépítése a megyei területi információs rendszerbe − A területrendezési terv környezeti, társadalmi, gazdasági hatásainak vizsgálata, a

TOTAL

5


IV-3. MELLÉKLET

tájterhelhetőségi előírások érvényesítése − Településrendezési tervek készítése, az elkészült tervek szükség szerinti felülvizsgálata • Épített környezeti értékek védelme, felmérése, bemutatása − Épített környezeti, táji, kultúrtörténeti értékek megyei kataszterének helytörténeti emlékek felmérése − Épített környezeti értékek védelme, állagmegőrzése − Régészeti emlékek feltárása, számbavétele, állagmegóvása • Települési zöldterületek növelése, meglévők helyreállítása, fejlesztése − Települési közparkok állapotának javítása, nagyságuk növelése elsősorban a sűrűn lakott zöldterület-hiányos településközpontokban − A belterületi zöldfelületek védelme, beépítésük megtiltása • Településkép javítása, károsodott településrészek rehabilitációja − Településkép védelme − Károsodott településrészek, telepszerűen beépített területek rehabilitációja − Volt iparterületek, majorterületek rekultivációja, újrahasznosítása − "Volt zártkerti területek" rendezése − Városkörnyéki zöldfelületek megőrzése; rekreációs célú erdőtelepítés • Közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése − Tömegközlekedés fejlesztése. − Átfogó közlekedéstervezés, -szervezés és -irányítás kialakítása − A közlekedés káros környezeti hatásait mérséklő védelmi beruházások − Szemléletformálás, a közlekedési szokások alakítása • Csapadékvíz elvezetés és a belterületi vízrendezés helyzetének javítása − Vízfolyások rendezése, belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, vízfolyásrendezési és belterületi vízrendezési tervek készítése 2.5. BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELME ÉS TÁJVÉDELEM AKCIÓPROGRAM Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései: • Védett természeti területek, értékek megóvása, fenntartása, biológiai sokféleség megőrzése − Védett természeti értékek és területek megóvása, fenntartása − Védett természeti területek arányának növelése − Természetvédelmi kezelési tervek készítése − Natura 2000 területek, kijelölése és fenntartása − Ökológiai (zöld folyosó) hálózat elemeinek kialakítása • Természetszerű élőhelyek, tájértékek védelme − Természetközeli erdők területének növelése, erdei génbankok és erdőrezervátumok fenntartása − Füves és vizes természeti területek védelme, revitalizációja, rekonstrukciója − Kisvízfolyások, tavak, tározók renaturalizációja − Történeti és gyűjteményes kertek felújítása − Egyedi tájértékek kataszterezése TOTAL

6


IV-3. MELLÉKLET

• Természetvédelmi oktatás, köztájékoztatás − A természetvédelem társadalmi elismerésének növelése − Természetvédelmi információs rendszerek fenntartása és fejlesztése − Szemléletformálás 2.6. VIDÉKI KÖRNYEZETMINŐSÉG, TERÜLET- ÉS FÖLDHASZNÁLAT AKCIÓPROGRAMJA Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései: • Talajvédelem − Termőtalajok védelme, termőképesség megőrzése − Racionális területhasználat − Talajvédelmi információs és monitoring rendszer • Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program megyei programjai és kapcsolódó intézkedések − Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program megyei megvalósítása − Erdőtelepítés és erdőszerkezet átalakítás, fásítás − Gazdasági célú (a természetvédelem hatálya alá nem eső) gyepek felmérése és támogatási rendszerének kialakítása − Őshonos haszonállatok tartásának támogatása − Vidékfejlesztési tervezés elterjesztése és támogatása − Ökotermékek piacának fejlesztése − Szemléletformálás (szaktanácsadási rendszer bővítése a környezetés természetkímélő földhasználati eljárásokról; falugazdászok továbbképzése) • A falusi- és ökoturizmus feltételeinek javítása − A falusi turizmus intézményrendszerének és programjainak fejlesztése − A hagyományos kézműves és háziipari technológiákon alapuló mesterségek megőrzésének és gyakorlásának támogatása − Természeti értékekben gazdag területeken a turizmus feltételeinek kialakítása − Natúrparkok kialakítása 2.7. VIZEK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA AKCIÓPROGRAM Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései: • A „Víz Keretirányelv” megyei szintű (megyét érintő) feladatainak végrehajtása A „Víz Keretirányelv” végrehajtásának - megyei szinten - az egyik legfontosabb eszközei a „Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek” lesznek, melyeket 2009 végéig kell jóváhagyatni.

− Vízfolyások rendezése, belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, vízfolyásrendezési és belterületi vízrendezési tervek készítése • Felszíni vizek vízgyűjtő szemléletű vízminőségének javítása, mennyiségi védelme − Csatornázás, szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés mennyiségi és minőségi fejlesztése − Komplex vízvédelmi beruházások az Által-ér mentén − Ipari szennyvizek előkezelésének és tisztításának fejlesztése

TOTAL

7


IV-3. MELLÉKLET

• Felszín alatti vizek vízgyűjtő szemléletű mennyiségi és minőségi védelme − Sérülékeny környezetű üzemelő és távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezése − A bekövetkezett, tartós környezetkárosodások felszámolása, felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrások szennyező hatásának csökkentése • Felszíni és felszín alatti vízminőség monitoring rendszerek kiépítése, fejlesztése és köztájékoztatás − A Duna megyei szakaszán a monitoring rendszer fejlesztése − Felszíni vízkészletek és vízminőség monitoring rendszerének fejlesztése, − Felszín alatti vízminőségi mérő-ellenőrző monitoring rendszer kialakítása − Tájékoztatás és szemléletformálás, a racionalizált vízhasználat széles körű elterjesztése 2.8. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI AKCIÓPROGRAM Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései: • Települési hulladékgazdálkodás rendszerének fejlesztése − A települési hulladékok keletkezésének megelőzése, csökkentése − Biológiai úton lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, komposztálása, helyi hasznosításának elősegítése − Szelektív hulladékgyűjtési rendszerek és hasznosító művek kialakítása − Komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása − Régi, felhagyott lerakók környezeti vizsgálata és rekultiválása − Települési folyékonyhulladék-kezelés korszerűsítése • Termelési hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása, mennyiségük csökkentése − A megelőzés és hasznosítás fejlesztése a termelési veszélyes és nem-veszélyes hulladékok körében − Mezőgazdasági és élelmiszeripari biomassza program − Kiemelt hulladékáramok programjai (csomagolás, ásványolaj, PCB, szárazelemek és akkumulátorok, gumiabroncs, gépjármű, elektronikai készülékek, egészségügyi hulladék, állati hulladék, növényvédő-szerek) − Építőipar hulladékainak hasznosítása − Az ártalmatlanítandó hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése a termelő ágazatokban − Veszélyeshulladék-kezelő hálózat létrehozása, ágazati veszélyeshulladék-kezelési és -ártalmatlanítási programok kialakítása 2.9. KÖRNYEZETBIZTONSÁG AKCIÓPROGRAM Az akcióprogram megyei specifikus és operatív célkitűzései: • A környezeti katasztrófahelyzetek és veszélyek azonosítása − Természeti katasztrófák (pl. erdőtűz, szélvihar, földrengés, árvíz és belvíz) elleni védekezés összehangolása, fejlesztése − Veszélyes üzemek, technológiák, folyamatok, szállítási útvonalak feltérképezése • A környezeti kockázatok elemzése és kezelése − A környezeti kockázatok csökkentése szabályozási eszközökkel (munkabiztonsági, környezetirányítási rendszerek bevezetésének ösztönzése)

TOTAL

8


IV-3. MELLÉKLET

− A jelentős kockázatot okozó tevékenységek alacsonyabb kockázati szintre történő átalakítása − Súlyos balesetek bekövetkezése kockázatának csökkentése - védelmi tervezési és településrendezési intézkedések bevezetése útján - a gazdaságosan nem mérsékelhető kockázatú veszélyes ipari üzemek környezetében − Egységes környezetbiztonsági informatikai rendszer kialakítása 3. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPVÁLLALÁSA A MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁBAN • Koordináció a programok megvalósításában résztvevők között Koordinációs feladatok: − koordináció a programok megvalósításában, különösen a kiemelt (komplex) intézkedést igénylő területeken − koordináció a települések, kistérségek, szakhatóságok és fő szennyezők között − koordináció a régió felé − koordináció nemzetközi (határon átnyúló) környezetvédelmi feladatoknál A komplex módon kezelendő, kiemelt környezetvédelmi területek, melyeknél a környezeti probléma elhárításában, a környezetkárosodás felszámolásában a megyei önkormányzatnak célszerű koordinációs szerepet vállalnia: − közlekedési eredetű zaj- és légszennyezés terhelés csökkentés − hulladékkezelés, gazdálkodás fejlesztése; − vízellátás, szennyvíz elvezetés, kezelés − kisvízfolyások, tavak vízminőség javítása, meder rehabilitáció; − természeti értékvédelem • Adatok és információk szolgáltatása a környezetvédelmi feladatokhoz Környezetvédelmi információs rendszer üzemeltetése: − adatbázis kialakítása, üzemeltetése, karbantartása, elemzése − kiinduló (alap)adatbázis kialakítása − adatgyűjtés (térképi és leíró adatok) − adatok monitoringozása − komplex elemzések készítése − - adatszolgáltatás • megyei önkormányzat számára • települési önkormányzatok számára • területfejlesztési tanács számára • szakhatóságok számára • gazdálkodók számára • civil szervezetek és lakosság számára • Megyei szintű szakági tervezés, tervekben érdekérvényesítés • Szakmai segítségnyújtás települési önkormányzatok környezetvédelmi feladataihoz − a környezet- és természetvédelem terén az önkormányzatok hatósági munkáinak megalapozása − szaktanácsadás TOTAL

9


IV-3. MELLÉKLET

− települési környezetvédelmi tájékoztató anyagok készítése • Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja felülvizsgálatával, monitoringozásával összefüggő feladatok − A megyei II. Környezetvédelmi Program akcióprogramjainak szükség szerinti felülvizsgálata − Környezetvédelmi akcióprogramok megvalósulásának, eredményének monitoringozása 3.2. MEGYEI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER KIALAKÍTÁSA • Megyei szinten gyűjtendő, illetve egységesen feldolgozandó adatok köre − szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele − területvizsgálatok, területértékelések − települési értékvédelmi felmérések • Szakhatósági, (illetve települési) szinten mérendő, de az információs rendszerbe illesztendő adatok köre − mérőhálózatok fejlesztése (a már meglevő észlelőrendszerekkel történő együttműködtetése).

TOTAL

10


IV-4. MELLÉKLET

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Tatabánya, 2006

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa a 44/2006 (IX. 15.) számú határozatával fogadta el a Kistérségi Területfejlesztési Koncepciót.

(Kivonat)

V. 7. JAVASLATOK A LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSÁRA ÉS A VESZÉLYEK ELHÁRÍTÁSÁRA

Természeti és épített környezet, környezetkultúra, természeti turizmus témakör Lehetőségek kihasználása: • A jó minőségű, nagy mennyiségben meglévő, feltárt és könnyen kiaknázható karsztvízkincs élelmiszeripari hasznosítása (palackozás). • Felhagyott bányaterületeken erdősítés, parkerdők, erdei kalandpályák létrehozása. • Külszíni bányaterületek megfelelő állagmegóvása után, szabadidős sport, extrém sport, kalandpark célú hasznosítása (pl. sziklamászás, íjászkodás, terepkerékpárpálya, geológia tanösvény-feltárások, vértessomlói kalandárium). Várgesztes mellett található országosan ismert sziklamászó helyek (Zsigmond-kő, Tojás-szikla, Kristály-fal) mászóiskolává fejlesztése, rendszeres karbantartása, terep környezeti szempontokat figyelembe vevő rendezése (lehetséges partner EX-T Sportegyesület, Tatabánya). • Bányászati, ipari emlékek és hagyományok szélesebb, jelentősebb volumenű kihasználása. Ezzel kapcsolatban a még meglévő ipari, bányászati emlékek összegyűjtése, rendszerezése, néhány épület, gyártelep felújítása, állagmegóvása (Bányász Kórház, Bányatiszti Kaszinó, bányaaknák). A Szabadtéri Bányászati Múzeum fejlesztése, egész éves nyitva tartás kialakítása, rendszeres múzeumpedagógiai, kulturális, hagyományőrző programok szervezése. Egyik akna látogathatóvá tétele, munkafolyamatok modellezése. Csúcsos-hegyi aknatorony felújítása. • Bányászati, ipari emlékekkel, hagyományokkal és épületekkel foglalkozó honlap készítése, üzemeltetése.

TOTAL

1


IV-4. MELLÉKLET

Veszélyek elhárítása: • Szigorú és megfelelően ellenőrzött rendeletekkel fokozottan óvni kell a felszíni és felszín alatti vizeket a további szennyeződéstől. • Felszíni vízfolyások medreit, környezetét, vízvédelmi berendezéseit minél előbb tisztítani, fejleszteni kell. • Törekedni kell a karsztforrások revitalizálására és hozamunk lehetőség szerint megtartására. • Errózióveszélynek kitett helyeken megfelelő talajművelés eljárásokat, növénnyel való borítást kell alkalmazni. • A gazdasági tevékenységek és gazdasági ágak fejlesztésénél, minden esetben figyelembe kell venni a táji adottságokat és regenerálódó képességet. • Számolni kell a térség irányában megnyilvánuló érdeklődés csökkenésével, ebben szerepe lehet a szomszédos kistérségeknek és a régió más részeinek. A folyamat kiküszöbölése végett egységes, hangsúlyos marketingstratégiát kell kialakítani és fenntartani, mind belföldön, mind külföldön (erre nagyon hatékony eszköz lehet az Internet és az óriásplakát kampányok).

Infrastruktúra témakör Lehetőségek kihasználása • Jelenleg hiányzó vezetékes infrastrukturális elemek 100%-os kiépítése a kistérségben, mindig a korral lépést tartva (BAT = Best Avaiable Technology). • Szennyvízcsatorna hálózat kiépülésének befejezése Szárligeten. Ivóvízhálózat korszerűsítése és csatornahálózat, gázhálózat kiépítése a falvakhoz tartozó „pusztákon”, Tornyópuszta, Somodorpuszta, Patárpuszta, Tagyospuszta, Környebánya. • Nagyobb áteresztőképességű, jobb minőségű közúthálózat építése a régió legnagyobb városai között (Esztergom, Veszprém, Székesfehérvár). • Vasúti vonalak fejlesztése, menetrendek átalakítása, járatok sűrítése. A helyi buszközlekedés környezetvédelmi és utasoldali szempontokat figyelembe vevő, minőségi javítása. • Vasútállomások, megállók, buszvárók, buszfordulók, telephelyek felújítása és korszerűsítése (akadálymentesítés is). • Új buszpályaudvar megépítése és üzembe helyezése Tatabányán. • Kerékpárutak építése a szomszédos települések és térségek összefogásával. • Régiós intézmények, hivatalok, szervezetek irodáinak, központjainak megtelepítése.

Veszélyek elhárítása TOTAL

2


IV-4. MELLÉKLET

• Biztosítani kell a tatabányai városi távhő-ellátó rendszer fenntarthatóságát. Ehhez meg kell vizsgálni új, alternatív energiahordozók és eljárások helyi alkalmazásának lehetőségeit (biogáz, biomassza, geotermális energia, szélenergia). • Az 1-es főút városi szakaszain biztosítani kell a megfelelő gyalog átkelési és keresztezési lehetőségeket. • Folytatni kell a meglévő utak útburkolatának javítását. Nem csak belterületi utakét. • Figyelemmel kell kísérni és kedvező támogatási lehetőség esetén folytatni kell a kerékpárutak építését. Először a településen belüli, utána a településeket összekötő szakaszokkal. • Fel kell készülni az önkormányzati, központi fejlesztési források további csökkenésére. Ebből kifolyólag céltartalékokat kell felhalmozni, fejleszteni kell a kistérségi közös gondolkodást és közös fejlesztési projektekben célszerű gondolkodni. Szélesíteni kell a partnerségi viszonyokat, információáramlást, közös tervezés területeit. Fontos lenne befektetőket szerezni a fejlesztésekhez.

VI. Célkitűzések és proiritások Fő stratégiai célként a kistérségben élők életminőségének folyamatos javítását fogalmazhatjuk meg. Ezt a fő célt szolgálják az alábbiakban kifejtett általános stratégiai célkitűzések. I. Vonzó, minőségi élettér kialakítása; életfeltételek és életminőség javítása Az általános életminőség, társadalmi környezet javulása, a népesség megtartó képesség növelése, a vonzó élettér-településkép és környezet kialakításával, a lakhatás feltételeinek javításával, a szabadidős tevékenységek mind szélesebb körben megvalósuló igénybevételével valósulhat meg. A vonzó helyi infrastruktúra megléte és a tiszta, egészséges települési környezet - természeti táj képe, a helyi szolgáltatások és közigazgatási potenciál hatékony működése is ezt célozzák. Az életminőség javításához közvetlenül járulnak hozzá a lakhatási feltételeket javító intézkedések, a közintézmények, kereskedelmiszolgáltatói egységek komplex akadálymentesítése.

II. Versenyképes gazdasági tér kialakítása A gazdaság szereplői számára vonzó gazdasági tér kialakításával a kistérség gazdasági versenyképességének növelése a cél. E cél eléréséhez szükség van az infrastrukturális fejlesztésekre (vonalas, digitális, intézményi, humán), a közlekedési hálózatok korszerűsítésére és bővítésére, a vállalkozások működési feltételeinek javítására. A befektetés-ösztönzés, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a K+F tevékenységek támogatása szintén ezt a célt szolgálhatja. A versenyképes gazdasági tér kialakításának körében a mezőgazdasági beruházások támogatása is kiemelkedő fontosságú (mint az fentebb olvasható). Fontos a környezetkímélő technológiát alkalmazó és azt előállító iparágak fejlesztése, az integrált, természetközeli technológiát alkalmazó mezőgazdasági termelés támogatása.

TOTAL

3


IV-4. MELLÉKLET

III. Környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása A rendelkezésre álló nagy számú környezeti erőforrások gondosabb kezelése és megóvása, a környezet állapotának javítása lehet a környezeti program elsődleges célja. A hulladékkezelés, a hulladékgazdálkodás, a vizek és levegő állapotának javítása, az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése, a bánya és ipari tevékenység által roncsolt tájsebek minél teljesebb rekultiválása, bioenergia, zöldenergetikai beruházások, a lakott területek közlekedési és zajterhelésének csökkentése mind elengedhetetlenül fontos és időszerű intézkedések. A természet és a felszín alatti vízbázis védelme érdekében szükséges az állattartást és trágyakezelést szabályozó rendeletek megalkotása és betartatása, az állati eredetű dögök szakszerű kezelése és a dögkutak rekultiválása.

2000-ben hatályba lépett az Európai Unió Víz-Keretirányelve, amelynek fő célkitűzése, hogy vizeink állapotának további romlását megakadályozza, s 2015-ig elérje, hogy felszíni és felszín alatti vizeink jó állapotba kerüljenek. Ennek megvalósítására minden vízgyűjtőre gazdálkodási tervet kell készíteni. Ez egy olyan alapterv, amely meghatározza egy térség, vízgyűjtő vízgazdálkodási koncepcióját. IV.

Versenyképes humán-erőforrás háttér megteremtése.

A meglévő humán erőforrásbeli adottságok további fejlesztése: a foglalkoztatási szint növelése, ingadozásának csökkentése, a munkaerő versenyképességének javítása képzésekkel (élethosszig tartó tanulás és képzés), az esélyegyenlőség elősegítése (a társadalmi kirekesztés kiküszöbölése) kiemelten fontos feladat. A humán erőforráshoz kapcsolódik a lakosság egészségügyi állapotának javítása is. Fontos, hogy csökkenjen a betegség miatt kiesett munkaidő mértéke, növekedjen a születéskor várható átlagos életkor, javuljon a lakosság általános egészségi és közérzeti állapota, csökkenjen a szenvedélybetegek száma. Ezek érdekében széleskörű egészségügyi fejlesztések, prevenciós, felvilágosító programok kivitelezése a cél.

VI.2. PRIORITÁSOK Az általánosan, fő tervezési-fejlesztési területenként megfogalmazott stratégiai célok további prioritásokra oszthatók fel. Ezek a későbbiek folyamán intézkedéseken (operatív programokon, majd fejlesztési projekteken) keresztül valósulhatnak meg. A Tatabányai kistérségére a következő prioritások fogalmazhatók meg az általános célkitűzésekkel összhangban: 1. Életminőséget javító beruházások (az I. stratégiai célkitűzéshez). 2. Helyi szolgáltatások és közigazgatási potenciál hatékonyabb kiaknázása (az I. stratégiai célkitűzéshez). 3. A turizmus fenntartható fejlesztése és versenyképessé tétele (az I. és II. stratégiai célkitűzéshez). 4. Versenyképesebb gazdaság (a II. stratégiai célkitűzéshez). 5. Környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések (a II. és III. stratégiai célkitűzéshez).

TOTAL

4


IV-4. MELLÉKLET

6. Humán erőforrás fejlesztések (a IV. stratégiai célkitűzéshez).

VI.3. KISTÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A Tatabányai kistérség a koncepcióban megfogalmazott stratégiai célkitűzéseket és prioritásokat konkrét operatív programok kidolgozásával és megvalósításával kívánja elérni. A fejlesztések megvalósításához elengedhetetlen, hogy a várhatóan ősszel elfogadásra kerülő II. Nemzeti Fejlesztés Tervvel és az Operatív Programokkal összhangban kerüljenek kidolgozásra a kistérségi intézkedési tervek, operatív programok és a projekttervek.

VI.3.1. Kistérségi elképzelések 3. prioritás: A turizmus fenntartható fejlesztése és versenyképessé tétele • • • • • • • • • •

A Tatabányai kistérség kulturális és természeti értékeit bemutató marketing kiadvány megjelentetése (2006-ban) Jogtiszta, települési és kistérségi digitális térképek készíttetése, beszerzése a későbbi marketing és reprezentációs feladatokhoz való felhasználásra (2006-ban) „Történelmi Korok Kavalkádja” kistérségi kulturális útvonal kialakítása (tervek elkészítve, megvalósítás 2007-2013 közt) Tatabányai kistérség természeti értékeit bemutató fotóalbum elkészítése, megjelentetése Kistérségi turisztikai-információs iroda kialakítása (2007-2013 közt) Kistérségi, összehangolt turisztikai programcsomag és desztinációk kidolgozása, fejlesztése (2007-2013 közt) Komplex kistérségi turisztikai és szabadidős stratégia, operatív programok kidolgozása és azok, támogatási forrásoktól függő megvalósítása (2007-2013 közt) Csatlakozva az Által-ér Szövetség kezdeményezéséhez, folyamatosan együttműködve a szervezettel, részvétel a Gerecsei Natúrpark majdani kialakításában (2006-tól kezdődően folyamatosan) Tudatos, egységes és önálló marketingarculat kialakítása (folyamatosan) Turisztikai-információs és útjelző táblarendszer teljes kiépítése a kistérség területén, és a kistérség településein (2006-os kezdettel, teljes megvalósítás 2007-2013 között) Ökoturizmus tudatos fejlesztése, adottságok felmérésre épülő program és útvonal, tevékenység kínálatok kidolgozása, reklámozása (2007-2013 közt)

4. prioritás: Versenyképesebb gazdaság • •

A digitális, számítástechnikai és Internet technológia hatékonyabb kihasználása. Ezzel összefüggésben a kistérség weboldalának további fejlesztése, folyamatos karbantartása és aktualizálása (tervek, ötletek kidolgozása folyamatban, megvalósítás 2006-tól kezdve) A kistérség határozottabb megjelenése vásárokon, szakmai konferenciákon, szabadidős és kulturális rendezvényeken, programokon (2007-2013 közt)

5. prioritás: Környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések •

TOTAL

Kerékpárutak építése. Első lépésként településeken belül, de különös figyelmet fordítva a települések közti kerékpárutakra, térségi kapcsolódási pontokra is (2007-2013 közt)

5


IV-4. MELLÉKLET

VI.3.2. Települési elképzelések TATABÁNYA 1.

prioritás: Életminőséget javító beruházások • Zárt és nyíltárkos csapadékcsatorna korszerűsítése • Azbesztmentesítési nagyprojekt • Járdaépítés, burkolt parkolók építése, útfelújítások • Parkerdők kialakítása, revitalizációja

2.

prioritás: A turizmus fenntartható fejlesztése és versenyképessé tétele • • •

3.

prioritás: Versenyképesebb gazdaság • • • •

4.

Lanovka építése a Kő-hegy– Csúcsos-hegyre (Aknatoronyhoz) Kerékpárutak építése (településen belül, Tata-Tatabánya közt, Tatabánya-Tát összekötő úttal párhuzamosan Strand-rekonstrukció, vízforgató berendezések (Cseri strand) Galla Ipari övezet kialakítása Szélerőmű telepítése Beszállítói kapcsolatok fejlesztésének, kiépítésének támogatása Ipari park további fejlesztése (ipari területek bevonásával)

prioritás: Környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések • • • • • • •

Sárberek és Bánhida közúti összekötésének megteremtése Hadsereg utca, Alkotmány utca teljes körű felújítása Barnamezős területekhez vezető utak felújítása Széchenyi út, Szent István út, Baross Gábor utca felújítása Tatabánya- Vasútállomás gyalogos felüljáró meghosszabbítása Tatabánya elkerülő úthálózatának és bekötőútjainak, déli elkerülő útnak a megtervezése és megépítése Üdülőövezetek közműellátásának fejlesztése

VII. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSOK VII.5. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK Társadalmi, gazdasági hatások: a gazdaság és a környezetvédelem érdekei gyakorta – főleg rövidtávon – ellentétesek. Hosszútávon azonban a gazdaság sem élheti fel fejlődésének alapját. Az infrastruktúra fejlesztése a gazdasági növekedés egyik alapfeltétele, így a további fejlődéshez elkerülhetetlen. Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhető gazdasági fejlődés egyértelműen pozitív hatással van a térség egész gazdaságára és közvetetten a társadalomra is, míg a környezetvédelmi beruházások rövidtávon inkább csak a társadalmat érinthetik kedvezően (egészségesebb, szebb környezet) – bár ennek következtében a gazdaság is élénkülhet. A környezetvédelmi intézkedések általában csak hosszabb távon válnak gazdaságossá. Környezeti hatás: az infrastrukturális fejlesztések hatására nagyobb környezeti terhelés környezetre ártalmas lehet, ez azonban mértéktartással és a megfelelő technológiák alkalmazásával minimalizálható. Ezzel szem-

TOTAL

6


IV-4. MELLÉKLET

ben a környezetvédelmi beruházások éppen a természetes környezet megóvását, a szennyezés mértékének csökkentést, sőt a környezet (vizek, levegő, talaj, stb.) állapotának javítását hivatottak szolgálni. A fejlesztések hatására környezetünk állapota kevésbé gyorsan romlik, jobb esetben javulásnak is indulhat.

VIII. IDŐBENI ÜTEMEZÉS A fejlesztési koncepcióknak, így egy adott kistérség területfejlesztési koncepciójának is, hosszabb tervezési időtávot kell felölelnie. Így a célok megvalósításához és a hatások jelentkezéséhez 8-15 éves időszakot célszerű figyelembe venni. A megjelölt tervezési időszak első részeiben a további, részletesebb stratégiai, operatív és projektterveket is ki kell dolgozni (3-7; és 1-2 év időtávra). A koncepcióban felvázolt fő célkitűzések és várható eredmények megvalósulása közül több is hosszabb időtávot követel meg (rendkívül nagy forrásigény és jelentősebb időigény). Ezek elsősorban az infrastrukturális és a környezetvédelmi célok teljes realizálása. A fő célkitűzések belső részcéljainak ütemezése, fontosságuk összevetése alapos vizsgálatokat igényel. A versenyképes gazdaság kialakítása és fenntartása a turizmusfejlesztéshez hasonló időigénnyel jellemezhető. Azonban leginkább itt kell számolni a különböző résztvevők és szereplők tájékozottságával, aktivitásukkal. A célok megvalósításához szükséges alprogramokat és intézkedéseket folyamatosan kell figyelemmel kísérni. A hosszabb távon jelentkező hatások főleg a K+F tevékenység, vállalkozások fejlesztése és a befektetés-ösztönzés terén jelentkeznek. A legrövidebb időtávon megvalósítható célok egyben a legsürgetőbbek is. Az életminőséget javító beruházások folyamatos, gyors munkát igényelnek, de a hatásuk is szinte azonnal jelentkezik. Hasonló mondható el a helyi, térségi szolgáltatási-és közigazgatási potenciál fejlesztéséről is. Ezeknél viszonylag rövidebb idő alatt valósíthatóak meg az alprogramok.

TOTAL

7


IV-5. MELLÉKLET

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2008. június (KIVONAT)

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Tatabánya Megyei Jogú Város megbízásából készült, azzal a céllal, hogy: •

Az önkormányzat által az elmúlt időszakban készített stratégiai és program dokumentumokat összefoglalja, aktualizálja, továbbfejlessze és a fejlesztési elképzelések között, a szükségletekhez kapcsolódva, fontossági sorrendet állapítson meg,

•

Egy stratégiai szemléletű, középtavú tervezési dokumentum jöjjön létre, amelyben a különböző szakpolitikai elképzelések integráltan jutnak érvényre,

•

Bemutassa, hogy a fejlesztési elképzelések milyen szervezeti és pénzügyi feltételekkel valósíthatóak meg,

•

Megfelelő szakmai alapot teremtsen 2007-13 programozási időszakban az operatív programokon keresztül elnyerhető támogatásokhoz, különös tekintettel a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program város-rehabilitációs prioritására.

A város jövőképe szerint: Tatabánya - a megújuló város • A városban egyenletes gazdasági fejlődés valósul meg: • A gazdasági növekedésnek köszönhetően a város jelentősen hozzájárul a lakosság életminőségének javításához: • Közszolgáltatások színvonala emelkedik: • Tatabánya városi funkciói erősödnek: • Térségi szerepkör: Tatabánya súlya a térségen belül a térség gazdasági, foglalkoztatási, oktatási és egészségügyi központi funkcióin keresztül növekszik • Fejlesztési céljait ennek a jövőképnek az alapján határozza meg:

4.2. Fejlesztési célok 4.2.1. Átfogó cél városi szinten: A város versenyképességének növelése 4.2.2. Középtávú, tematikus, fejlesztési célok városi szinten 1. Gazdaságfejlesztés – a város tőkevonzó képességének megtartása 2. Megújuló városkép 3. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése 4. Az életminőség feltételeinek átfogó javítása

TOTAL

1

TATABÁNYA MJV II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 1.

IV-5. MELLÉKLET

TEMATIKUS CÉL: DINAMIKUS GAZDASÁGFEJLESZTÉS – A TŐKEVONZÓ KÉPESSÉG FENNTARTÁSA

1.1.

A településszerkezeti tervben meghatározott iparterületek/barnamezők rehabilitációja, kármentesítése, infrastrukturális fejlesztése, előkészítése új beruházásra Tatabánya önkormányzatának célja az, hogy az ipari tevékenységet folytató vállalkozások, döntően a településszerkezeti tervben ipari-gazdasági területként kijelölt területeken működjenek. A multinacionális vállalkozások letelepítése folytatódik a Nyugati Ipari Park területén. Meg kell azonban vizsgálni az Ipari Park Tatabányához tartozó területen történő bővítésének lehetőségeit, további zöldmezős beruházások területbiztosítása érdekében. A kis és közepes méretű vállalkozások számára a városon belül elsősorban barnamezős területeket hasznosítja az önkormányzat. A településszerkezeti terv számos, már meglévő ipari-gazdasági területhez kapcsolódó, barnamezős terület fejlesztésére, új beruházások számára való előkészítésére ad lehetőséget. Az önkormányzat arra törekszik, hogy a termelő beruházások fogadására alkalmas barnamezős területek előkészítésével és rendezésével a gazdaságfejlesztési célok teljesítése mellett a városképi megjelenés javításához is hozzájáruljon. Gazdasági területek városrészenkénti eloszlása Városrész – terület megnevezése Nyugati Ipari Park - Búzavirág utca - Búzavirág utcától nyugatra Erőmű lakótelep - Környei út - Tavaszmező utca Kertváros - D-i területek ” Újváros - Rákóczi út - Győri út Dózsakert - Erdész utca Bánhidai ltp. - Turul utca Bánhida - Dankó utca - Fürdő utca - Mészáros utca, Vágóhíd utca - Mészáros utca, Eötvös J. utca Alsógalla - Táncsics M. utca - Kóta J. utca - Tarjáni utca Óváros - Ságvári utca - Erőmű tömbje a volt Brikettgyárral - Fatelepi út környéke, Vértanúk tere - Alupark - Volt cementgyár - Volt márgabánya II. - Volt márgabánya I. Felsőgalla - Mésztelep VI-os telep - Baross Gábor út, Kassai utca VII-es telep - Fő utcától nyugatra - Fő utcától keletre - Volt márgabánya III. Külterület - egyéb területek Összesen

Kialakult

Tervezett terület (ha)

75 87 15 8 4 4 11 9 5 5 6 20 7 22 10 6

15 4 3

4 6 5 15

20 50 20 18 16 20 10 16 3

20 12 30 12

25 404

230

A településszerkezeti terv összefoglaló táblája

TOTAL

2


2.

IV-5. MELLÉKLET

1.2.

Az önkormányzat gazdasági szolgáltatásai tovább fejlesztése

1.3.

Az oktatás, szakképzés, képzés rendszerének gazdaságfejlesztési szempontú továbbfejlesztése

1.4.

KKV-k támogatása

1.5

Városmarketing stratégia – a városimázs javítása

1.6.

A turizmus fejlesztése

TEMATIKUS CÉL: A VÁROS FIZIKAI ÉS ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA – MEGÚJULÓ VÁROSKÉP

2.1.

Városközpont és alközpontok funkció bővítő fejlesztése • Újváros – a városközpont funkció bővítő rehabilitációja és városképi megjelenésének javítása • Óváros – funkcióerősítő város-rehabilitáció, a város kulturális alközpontjának továbbfejlesztése • Bánhida, Felsőgalla és Alsógalla – a városi környezet minőségi javítása.

2.2.

Új, városi lakóterületek fejlesztésének előkészítése, a telekkínálat bővítése

2.3.

Vasútállomás és környékének rendezése

2.4.

Roncsolt területek teljes körű rekultivációja A város területén, a korábbi ipari tevékenység jelentős számú és kiterjedésű roncsolt területet hagyott maga után. Ezek részleges rekultiválása, a sugárzó földterületek takarása megtörtént. A minimális műszaki, technikai megoldásokon túl szükséges a roncsolt területek környezet esztétikai szempontú, a tájba és a városi szövetbe illesztése és közcélú hasznosítása. A rendezést nehezíti, hogy a rekultiválandó terülek egy része nem a város tulajdonában van, mint például a Galla Ipari Övezet szomszédságában, a Mikovinyi Sámuel utcától északra található márgabánya területe, vagy Alsógallán a Tatai Környezetvédelmi Rt. Tulajdonában levő terület, korábban pernyehányó, amely terület meglévő és fejlesztendő lakóterületekhez kapcsolódik. A bánhidai erőmű pernyehányói a mai napig negatívan befolyásolják a város levegő minőségének alakulását, mert szeles időben jelentősen növelik a szálló por átlagos koncentrációját. A Réhling Konrád utcától egészen a Ságvári Endre utcáig húzódó, a város tulajdonában levő, nagykiterjedésű terület rekultivációval új funkciók jelenhetnek meg: • a főforgalmi út mellett, településközponti vegyes terület, • jelentősen bővül a sportterület, végül a legsúlyosabban károsodott területen • erdő és parkoló terület kialakítása szerepel a tervekben

3.

TEMATIKUS CÉL: KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK JAVÍTÁSA

3.1. Úthálózat fejlesztése A közlekedésfejlesztési elképzelések közül kiemelkedik két középtávon megvalósítandó fejlesztés: • az un. Déli elkerülő út megépítése. A két ütemben megvalósítandó fejlesztés célja, hogy a városon áthaladó, elsősorban tehergépjármű forgalmat külterületen vezesse el, és ezzel Bánhidát és Felsőgallát tehermentesítse. • a Nyugati Ipari Park összekötése a Tata-Környe-i összekötő úttal és kikötése a tatai autópálya csomóponthoz. Ennek a kapcsolatnak a kiépítését is, a várost átszelő tehergépjármű forgalom mérséklése indokolja. 3.2. Belső közlekedési viszonyok fejlesztése – városrészek közötti összeköttetés biztosítása Bánhida-Sárberek közúti kapcsolatának megteremtése A településszerkezeti terv javaslata szerint, Bánhidát különszintű vasúti kereszteződést is biztosító, új közúttal szükséges a város forgalmi útjával összekötni a Köztársaság útja és az Ifjúmunkás úti csomópontban. E fejlesztés első ütemeként átépül a Polacsek köz. A Bánhida – Sárbereki közúti

TOTAL

3


IV-5. MELLÉKLET

kapcsolatot autóbuszok közlekedésére alkalmas módon kell kialakítani. Közösségi közlekedés A Vértes Volán Zrt. a város tömegközlekedésnek javítására új forgalomszervezési módszert tesztel a gyakorlatban, és amennyiben az un. ütemes menetrend beválik, a nappali forgalmi menetrendet is hasonló elvek szerint alakítják ki. A város Klímastratégiájában a gépjárműforgalom csökkentését tűzte ki célul. E cél megvalósításának egyik eszköze a tömegközlekedés előnyben részesítése a személygépkocsik használatával szemben. Ennek érdekében szükséges, hogy a Vértes Volán Zrt szolgáltatásai vonzóbbá váljanak a lakosság számára, a járatok sűrítésével, a menetrendek összehangolásával és a tömegközlekedés, mint városi szolgáltatás, a változó igényekhez igazodó kialakításával. A tömegközlekedés fejlesztésekor az önkormányzat és a Vértes Volán Zrt. minden esetben újra tárgyalja a forgalomszervezésben alkalmazandó legjobb megoldásokat, ha a Nyugati Ipari Parkba települ egy új, nagy létszámot foglalkoztató gyár, vagy új, benépesülő lakóterület kiszolgálása a feladat. Kerékpárút hálózat fejlesztése Az önkormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy a városi közlekedés hálózatain biztonságos legyen a közlekedés. Ezért is döntött 14 km-es városi kerékpárút hálózat kiépítéséről, amelynek megvalósításához a gerinchálózat kiépítésére a tervek engedélyezési terv szintjén rendelkezésre állnak, és elkészültek a keresztirányú főbb közlekedési hálózatok tervei is. Az önkormányzat további tervei szerint, a városi belső hálózat folytatásában, az Által-ér völgyében, Vértesszőlősön keresztül Tatáig vezet majd a kerékpárút. Az országos kerékpáros törzshálózat elemei közül egyik sem halad át Tatabányán. A KomáromBudapest kerékpárút a várostól északra, Tarjánon keresztül vezet. A város bekapcsolása a törzshálózatba egy összekötő úttal szükségesnek látszik. Gyalogos kapcsolat fejlesztése A városrészek közötti kapcsolatok erősítésének és a biztonságos közlekedés feltételei megteremtésének fontos eleme a vasúti gyalogos felüljáró megépítése. A vasútállomástól induló és jelenleg csak a peronokig nyúló gyalogos felüljáró meghosszabbítását Dózsakertig a nagyforgalmú helyek összekötése indokolja: a városközpont és a nagy lakos számú lakótelepek, a városközpont és Dózsa Gyögy út mentén kialakult kereskedelmi alközpont, valamint a vasútállomás és autóbusz pályaudvar és a Szent Borbála kórház között. Parkolás A parkolási gondok legjelentősebben a város központjában, az Újvárosi részen jelentkeznek. A városközpont területére elfogadott szabályozási terv 2 szintes mélygarázs kialakítását teszi lehetővé a Megyeháza előtti téren, a Köztársaság útjáról megközelíthető módon. További jelentős fejlesztés a P+R rendszer kialakítása az Újváros-Dózsakert vasúti gyalogos felüljáróhoz kapcsolódóan, a Dózsakerti oldalon az Erdész utca mentén.

4.

AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA

4.1. Lakótelepek rehabilitációja, fejlesztése • A közterületek, közterek, játszóterek és zöldfelületek rehabilitációját • A telepen található közintézmények felújítását • Az épületek felújítását, amely magába foglalja a homlokzatok hőszigetelését, fűtéskorszerűsítést, és külső nyílászárók cseréjét és azokon a lakótelepeken ahol ez szükséges az épületek azbesztmentesítést is • Parkolási gondok megoldását 4.2. Szabadidő, kultúra, sportlétesítmények fejlesztése 4.3. Zöldfelületek minőségi fejlesztése, összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása A közparkok, közkertek, út- és térfásítások, valamint a közerdők alkotják a Tatabánya közcélú, köz-

TOTAL

4


IV-5. MELLÉKLET

használatú zöldfelületeit. Lakóterületi közparkokat az ajánlások szerint 7-10 m2/lakos nagyságú területen kellene létesíteni, 4-500 m sugarú vonzáskörzettel számolva. A zöldfelületeket illetően Tatabánya esetében városrész szintű adatok állnak rendelkezésre, amelyek azt mutatják, hogy a lakótelepek esetében törekedni kell a gondozott zöldfelületek nagyságának növelésére. Zöldfelületi fejlesztések: • A megfelelő ellátottság érdekében szükséges –főként az intenzív beépítésű területeken– a zöldfelületek város területén való egyenletes elosztása. Új zöldfelületek létesítése azokon a városrészeken, ahol azok hiánya tapasztalható. • A meglévő zöldfelületek összekapcsolása a város területén belül. • A város zöldfelületeinek összekötése a Tatabányát övező természetvédelmi területekkel, figyelembe véve az uralkodó szélirányt is a város álszellőztetése céljából. • Az összefüggő zöldfelületi rendszer kapcsolóelemeiként kiválóan alkalmazhatók a hosszanti kiterjedésű patakvölgyek. • A meglévő tavak, erdők, a nagyobb kiterjedésű parkok válhatnak a zöldfelületi rendszer „csomópontjaivá”. • A meglévő zöldfelületek minőségi fejlesztése keretében a Május 1. park megújítása és a Népház liget megújítása szükséges • A zöldfelületek minőségi fejlesztése magában foglalja különféle attrakciók létrehozását és eltérő aktív és passzív pihenőfunkciók kialakítását is. • A meglévő burkolt felülteken és a kialakítandó városközpont esetében is szükséges az árnyékot adó és díszítő funkciójú növényzet biztosítása. • A növényzet mellett a vízfelületek is jelentős kondicionáló hatást fejtenek ki, vizuális-esztétikai értékük is számottevő és jelzőponti (Jelzőpont: A tájékozódást segítő jellegzetes, könnyen felismerhető hely, amely útbaigazításkor, találkozó megbeszélésekor különösen hasznos lehet, emellett egyedi jelleget is ad környezetének.) funkciót is betöltenek, ezért a burkolt, központi részeken szökőkút(ak) elhelyezése ajánlatos. 4.4. Szociális szempontból nem megfelelő területek felszámolása, átépítése

4.2.3. Városrészek céljai a stratégia tematikus céljaihoz kapcsolódóan A stratégia szintjén meghatározott célok, a városrészeken belül, az alábbi fejlesztési programokon keresztül érhetők el: • A város lakónépessége 60%-ának otthont adó lakótelepek komplex felújítása • A városközpont kiépítése és a városrész központok, a városrészre jellemző hagyományoknak megfelelő rehabilitációja • Szociális város-rehabilitáció és szociális lakásprogram • Új lakóterületek kialakítása • Közszolgáltatások minőségi fejlesztése elsősorban a városközpontban és alközpontokban • Zöldfelületek minőségi fejlesztése, rehabilitációja • A roncsolt területek rekultivációja

TOTAL

5


IV-6. MELLÉKLET

TATABÁNYA TELEPÜLÉSI KLÍMASTRATÉGIÁJA Forrás: MTA Szociológiai Kutatóintézet: Tatabánya Klímabarát város Települési Klímastratégia. Budapest, 2007. november. Előterjesztés Tatabánya Város Képviselőtestülete számára

(Kivonat)

A tatabányai klímaprogram elemei A települési éghajlatváltozási programok megelőzési és alkalmazkodási cselekvésekből állnak. • A megelőzés a katasztrofális hatásokkal járó éghajlati változások elkerülését célozza: egyrészt az üvegházgázok légkörbe bocsátásának visszafogását, másrészt a már a légkörben található üvegházgázok elnyeletését jelenti. • Mivel az éghajlatváltozás már jelenleg is zajlik, és bizonyos további éghajlati módosulások szintúgy elkerülhetetlenek, szükség van az alkalmazkodásra is. Az alkalmazkodás a már kiküszöbölhetetlen éghajlatváltozás hatásainak mérséklését (a kárenyhítést és a helyreállítást) jelenti. A megelőzésnek és az alkalmazkodásnak soha nem szabad ellentmondásba kerülnie egymással. (Például az erősödő hőhullámok ellen nem az elektromos légkondicionáló berendezések használatának fokozása a megfelelő védekezés, hiszen ezáltal tovább növekedne az üvegházgáz-kibocsátás.) A megelőzés és az alkalmazkodás egyaránt lényeges, a települési programoknak mindkettőt tartalmazniuk kell.

A megelőzés lehetőségei 1. Az üvegházgáz-kibocsátás visszafogásának lehetőségei Alapvetően négy, egymással némileg átfedő olyan nagy terület létezik, ahol az üvegházgázok kibocsátásának jelentős mértékű csökkenése érhető el: a közlekedés, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás és a gazdaság térbeli szerkezete. a települési klímaprogram hosszú távú sikeréhez az elegendőségi és a hatékonysági stratégia együttes alkalmazására van szükség. a.) közlekedés A gépjárművek üzemanyagának elégésekor nagymennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe. • elegendőségi stratégia: a gépjárműforgalom csökkentése (különösen az egyéni gépjárműforgalomé), ezzel együtt a gyaloglás, a kerékpározás támogatása, valamint a közlekedési igény csökkentése • - hatékonysági stratégia: − elsődleges a tömegközlekedés előnyben részesítése a személygépkocsikkal szemben − másodlagos a minél klímakímélőbb autózás

TOTAL

1


IV-6. MELLÉKLET

b.) energia-felhasználás Az épületekben, illetve infrastrukturális létesítményekben fölhasznált energia jelentős része közvetlenül vagy közvetve (a villamos áramon keresztül) szénből vagy földgázból származik. Ezeknek az energiahordozóknak a használata üvegházgázok, például széndioxid vagy metán légkörbe kerülésével jár. • - elegendőségi stratégia: energiatakarékosság • - hatékonysági stratégia: − az energiahatékonyság fokozása (ugyanakkora teljesítmény előállítása kevesebb energiával) − a fosszilis tüzelőanyagok részesedésének csökkentése – helyettük a lehetőleg minél inkább helyben előállított megújuló energiák előnyben részesítése Fontos a Tatabányán szóba jövő mind a négy megújuló energiaforrás (napenergia, szélenergia, biomassza-energia és geotermikus energia) százalékos részesedésének növelése a város energia-felhasználásában. c.) hulladékgazdálkodás A hulladéklerakók a metán legfőbb forrásai közé tartoznak. • elegendőségi stratégia: Lényeges a Tatabányán keletkező hulladék mennyiségének csökkentése elsősorban a pazarló fogyasztás lefaragása és a komposztálás elősegítése révén. Előbbihez elengedhetetlen a tudatos vásárlási szokások népszerűsítése. • hatékonysági stratégia: 1. A város teljes területén szükséges megoldani a keletkező hulladék minél nagyobb hányadának szelektív gyűjtését, valamint minél inkább helyi újrahasznosítását. 2. A depóniagáz-hasznosítás révén a lehető leghamarabb csökkenteni kellene a hulladéklerakókból fölszabaduló metán mennyiségét. d.) a gazdaság térbeli szerkezete A szállításokból fakadó üvegházgáz-kibocsátás csökkenthető a gazdaság lokalizálása (helyivé tétele) révén. Ennek lényege, hogy a Tatabányán elfogyasztott javakat a városhoz minél közelebb (legkedvezőbb esetben helyben) termeljék meg, minél inkább helyi természeti erőforrások fölhasználásával. A különböző gazdasági szektorok közül elsősorban a mezőgazdaság esetében lehetséges a lokalizáció – együttműködésben a környékbeli mezőgazdasági termelőkkel.

2. Az üvegházgáz-elnyeletés lehetőségei A növényzet fotoszintézise során szén-dioxidot von ki a légkörből. 1. Célszerű további fákat (erdőket, parkokat) telepíteni a városban (pl. tájrendezett bányakáros területeken). 2. Szükséges megőrizni a már meglévő fák (erdők, parkok) lehető legnagyobb hányadát. 3. Célszerű zöldtetőket létesíteni minél több házon.

TOTAL

2


IV-6. MELLÉKLET

Az üvegházgáz-kibocsátás monitorozása Az üvegházgázok légkörbe bocsátásának visszafogása, illetve elnyeletésük terén a város által elért eredményeket külső szakértők bevonásával nyomon kell követni – lehetőleg évenként megismételt számolás segítségével. A városnak célt kell kitűznie maga elé: széndioxid-egyenértékben számolva hány százalékos üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést akar elérni és milyen időtávon. Ezt a célt egy, a város által kijelölt szakértői bizottságnak kell meghatároznia a kibocsátás-csökkentés lehetőségeinek alapos fölmérése után. 1. számú melléklet A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM CSELKEVÉSI TERVE A PROGRAM ELSŐ ÉVÉRE, 2008-RA Vastagon szedve a 2008-ban feltétlenül megvalósítandó intézkedések. Ám a többi fölsorolt terv is reálisan valóra váltható 2008-ban. I. MEGELŐZÉS Közlekedés: • A kerékpárút-hálózat fő gerincvonala kialakításának megkezdése • Kerékpártárolók kihelyezése (közintézményeknél, közoktatási intézményeknél) • A Green Plus égéskatalizátor használatának ösztönzése a Vértes Volán Zrt. járatainál; elérhetővé tétele egyes üzemanyagtöltő-állomásoknál Energia-felhasználás: • Az energiabajnokság (energia-hatékonysági kampány) programjának kiterjesztése önkormányzati intézményekre • Lakossági energia-megtakarítást eredményező beruházások önkormányzati támogatása (panelprogram, egyéni fűtésszabályozás, fűtéskorszerűsítés, szigetelési programok) • A közvilágítás energiafelhasználásának csökkentése • A távfűtött lakásoknál az egyéni mérhetőség és szabályozhatóság növelése, önkormányzati támogatási keret létrehozása erre a célra • Megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, részarányuk növelése a város energiafelhasználásban • Szolgáltatói szerződések felülvizsgálata (a szolgáltatók energiahatékonyság szempontjából a legkedvezőbben látják-e el a városi szolgáltatásokat) • A Szelim-barlang energiatakarékos közvilágításának megoldása az elkészült tervek alapján Hulladékgazdálkodás: • Szelektív hulladékgyűjtés támogatása: új hulladékgyűjtő szigetek (hulladékudvar) létesítése, a lakosság tájékoztatása, a szelektív hulladékgyűjtési akciók bővítése • Komposztgyűjtő edények elhelyezése (szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellé) TOTAL

3


IV-6. MELLÉKLET

• 19/1993 (V. 13.) kgy. sz. rendelet az avar és kerti hulladék égetésére, háztartási tevékenységgel okozta légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapításáról 3. paragrafus 6. bekezdésében az időintervallum meghosszabbítása a komposztálás ösztönzése érdekében • Biogáz-hasznosítási program elindítása biogázerőmű építésével (szerves hulladék, kivéve fanyesedékek) A gazdaság térbeli szerkezete: • Helyben előállított termékek népszerűsítése tudatos vásárlási program révén • Lokális anyag- és energiaigényű, helyi fogyasztásra termelő befektetők Tatabányára vonzása • Adókedvezmények biztosítása a helyi termelők részére Üvegházgáz-elnyeletés: • A beruházók által újratelepített zöldfelületek fenntartási feltételeinek szigorítása Monitorozás: • A bázisadatok alapján kitűzni a célt: széndioxid-egyenértékben hány százalékos üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést akar elérni a város és milyen időtávon II. ALKALMAZKODÁS Hőhullámok: • Hőségriadó-terv elfogadása • Alternatív hűtési rendszerek támogatása, megismertetése Erdőtüzek: • Tűzoltó-kapacitás felülvizsgálata Extrém csapadékesemények: • Vízelvezető árkok felülvizsgálata III. ÉRZÉKENYÍTÉS, CSELEKVÉSI LEHETŐSÉGEK MEGISMERTETÉSE • Tematikus tudatformáló tájékoztató kiadványok készítése a lakosság, illetve a cégek számára (pl. építészet, kerékpározás, tudatos vásárlás témákban) • Éghajlatváltozási műsorok indítása a helyi tv-ben, rádiókban IV. TELEPÜLÉSSZÖVETSÉGEK • Településszövetségekhez (ICLEI CCP és Klímabarát Települések Szövetsége) való csatlakozás 2008 januárjától V. FINANSZÍROZÁS • Az önkormányzati klímaalap létrehozása TOTAL

4


IV-6. MELLÉKLET

• Klímavédelmi befektetési programcsomag összeállítása céges támogatás megszerzése érdekében (PPP-rendszerben) • „Carbon offset” program elindítása • Környezetvédelmi cégekkel referencia-bemutató kiállítások, bemutató termek múzeumokban VI. INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK • Az MTA Szociológiai Kutatóintézetével való együttműködés meghosszabbítása 2008-ra • Klímareferensi pozíció létrehozása 2008 januárjától

TOTAL

5

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents