TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

ENVIROINVEST Környezetvédelmi és Biotechnológiai Zrt. 7632 Pécs, Kertváros u. 2. Tel.: +36-72-526-894, +36-72-551-044 Fax: +36-72-526-893, +36-72-551-041 Bejegyző: Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság; Cégjegyzékszám: 02-10-060363 Adószám: 22796176-2-02

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2015-2020

2015

ENVIROINVEST Környezetvédelmi és Biotechnológiai Zrt. 7632 Pécs, Kertváros u. 2. Tel.: +36-72-526-894, +36-72-551-044 Fax: +36-72-526-893, +36-72-551-041 Bejegyző: Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság; Cégjegyzékszám: 02-10-060363 Adószám: 22796176-2-02

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2015-2020

Készítette: Budai Szilvia, főmérnök László Adrienn, projekt menedzser

Kovács Árpád László vezérigazgató

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által 2015. október 22-én elfogadva

Tatabánya MJV Önkormányzata

Tatabánya Megyei Jogú Város III. Környezetvédelmi Programja 2015-2020

TARTALOMJEGYZÉK

I.

ELŐZMÉNYEK ................................................................................................... 6

1.

TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK............................................................................... 6

2.

TARTALMI KERETEK, ELVÁRÁSOK................................................................ 6

II.

ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................ 7

1.

ÁLTALÁNOS TERÜLETI JELLEMZŐK ............................................................. 7

2.1.

A népesség alakulása .............................................................................................................................. 7

2.2.

Terület- és tájhasználat .......................................................................................................................... 8

2.3.

Gazdasági tevékenység ........................................................................................................................... 9

2.4.

Lakossági ellátás, szolgáltatások.......................................................................................................... 11

2.5.

Talaj és talajfelszín állapota................................................................................................................. 12

2.6. A vizek, vízkészletek minősége, állapota............................................................................................. 14 2.6.1. Felszíni vizek ..................................................................................................................................... 15 2.6.1.1. A vízfolyások vízminősége ...................................................................................................... 15 2.6.1.2. A tavak vízminősége ................................................................................................................ 19 2.6.2. Felszín alatti vizek ............................................................................................................................. 21 2.6.2.1. A talajvizek, rétegvizek minősége............................................................................................ 23 2.6.2.2. A befogadók terhelése, szennyezése......................................................................................... 23 2.6.3. A Víz Keretirányelvben előirányzott feladatok.................................................................................. 27 2.7. A környezeti levegő minősége .............................................................................................................. 29 2.7.1. A kibocsátások alakulása ................................................................................................................... 30 2.7.1.1. A fő pontforrások kibocsátásai ................................................................................................. 30 2.7.1.2. Egyéb terhelő források ............................................................................................................. 31 2.7.2. A levegőminőség alakulása................................................................................................................ 31 2.7.3. Biológiai légszennyezettség, pollenek. .............................................................................................. 35 2.7.4. Bűzterhelés......................................................................................................................................... 36 2.8. Természet- és tájvédelem ..................................................................................................................... 38 2.8.1. Országos és helyi védettségű területek, értékek ................................................................................. 38 2.8.2. Natura 2000 területek......................................................................................................................... 39 2.8.3. Vértesi Natúrpark............................................................................................................................... 39 2.8.4. Gerecse Natúrpark.............................................................................................................................. 40 2.8.5. Országos ökológiai hálózat övezetei .................................................................................................. 40 2.8.6. A nyílt karszt területei........................................................................................................................ 40 2.9. A hulladékgazdálkodás rendszere ....................................................................................................... 41 2.9.1. Üzemeltetési/szabályozási háttér ....................................................................................................... 41 2.9.2. Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás ......................................................... 41 2.9.3. A keletkező hulladékok kezelése ....................................................................................................... 43 2.9.4. Illegális hulladéklerakás..................................................................................................................... 46

Enviroinvest Zrt.

3


2.9.5.


Szippantott szennyvíziszap kezelése.................................................................................................. 46

2.10.

Környezeti zajhelyzet ........................................................................................................................... 48

2.11.

A települési és az épített környezet...................................................................................................... 53

2.12.

A radioaktív sugárzás jellemzői........................................................................................................... 61

2.13.

Környezet-egészségügyi helyzet ........................................................................................................... 64

2.14. Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége............................................................................ 65 2.14.1. Az önkormányzat környezetvédelmi feladatai .............................................................................. 65 2.14.2. Intézményi és személyi háttér ....................................................................................................... 67 2.14.3. Környezetvédelmi Alap................................................................................................................. 70

III. A II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM JAVASLATAINAK TELJESÍTÉSE ... 72 3.

KORÁBBI PROJEKT JAVASLATOK ÁTTEKINTÉSE..................................... 72

3.1.

Korábbi projektjavaslatok teljesülésének vizsgálata......................................................................... 72

3.2.

A projektjavaslatok teljesülésének minősítése ................................................................................... 88

4. IV.

KÖVETKEZTETÉSEK ...................................................................................... 90 KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA..................................... 91

1.

HELYZETÉRTÉKELŐ ÖSSZEFOGLALÁS A KÖRNYEZETVÉDELMI PROBLÉMÁK AZONOSÍTÁSÁHOZ................................................................. 91

2.

KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT .......................................................................... 95

2.1.

A környezeti elemek védelme............................................................................................................... 95

2.2.

Települési és épített környezet védelme .............................................................................................. 97

2.3.

Önállóan kezelendő hatótényezők ....................................................................................................... 99

2.4.

Természet és tájvédelem..................................................................................................................... 100

3.

CÉLOK ÉS FELADATOK RENDSZERE ........................................................ 102

3.1.

Koncepciók, irányelvek ...................................................................................................................... 102

3.2.

Átfogó célok, feladatok ....................................................................................................................... 104

3.3.

Térségi fejlesztési koncepciók, programok ....................................................................................... 107

V.

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM............................................................... 110

1.

A VÁROSI KÖRNYEZETPOLITIKA ELEMEI ................................................. 110

Enviroinvest Zrt.

4


2.


A KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK, KONFLIKTUSOK MEGOLDÁSÁNAK MENEDZSELÉSE ........................................................................................... 111

2.1.

Szervezési, irányítási szempontok ..................................................................................................... 111

2.2.

Intézményi feladatok .......................................................................................................................... 112

3.

PROGRAM/PROJEKT JAVASLATOK........................................................... 113

4. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM KARBANTARTÁSI FELADATOK (MEGÚJÍTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT) ................................................................. 126

Enviroinvest Zrt.

5



I. ELŐZMÉNYEK 1. Tervezési előzmények A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.46.§ (1) b) pont) a helyi önkormányzatok számára önálló települési környezetvédelmi program kidolgozását írta elő 2008. december 31-ig a 47. §-ban, majd 2009. január 1-től a 48/E. §ban foglalt tartalmi követelményekkel. A jogszabályi előírásnak megfelelően Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata első ízben elkészíttette és a képviselő-testület 2001. év folyamán elfogadta a település 2001-2007. közötti időszakra szóló Környezetvédelmi Programját. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően az önkormányzat gondoskodik a programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a gazdasági lehetőségeknek megfelelően biztosítja a végrehajtás feltételeit, figyelemmel kíséri azok megoldását és gondoskodik a program szükség szerinti - de legalább a Nemzeti Környezetvédelmi Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően történő – felülvizsgálatáról (Kt. 48/B.§ (4)). Ennek megfelelően 2008-ban sor került a Környezetvédelmi Program felülvizsgálatára, elkészült és a képviselő-testülettől jóváhagyást kapott Tatabánya Megyei Jogú Város 2008-2014. időszakra szóló II. Környezetvédelmi Programja. A törvényi előírásoknak megfelelően mindemellett - a környezetvédelmi referens a polgármesteri hivatal jelentései keretében minden évben beszámolt az önkormányzat közgyűlésének a tervezett feladatok teljesítéséről, az előirányzott költségek felhasználásáról, valamint javaslatot tett a következő évi feladatokra és az előirányzott költségekre. A 2015-2020. közötti időszakra szóló III. Környezetvédelmi program kidolgozására az önkormányzat helyi beszerzési eljárást indított. A közzétett Ajánlattételi felhívásban megadta az igényelt tartalmi kereteket is. Az ajánlattétel alapján Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az ENVIROINVEST Zrt-t bízta meg a III. Környezetvédelmi Program kidolgozásával.

2. Tartalmi keretek, elvárások A környezetvédelmi program általános tartalmi követelményeit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.) írja le. A települési önkormányzatot érintő, a környezetvédelmi program kidolgozásánál irányadó előírásokat az 1. melléklet foglalja össze.

Enviroinvest Zrt.

6



Emellett a Közgyűlés 145/2014. (VIII.27.) határozata alapján az új környezetvédelmi programba beépítendőek a 2008-2014. közötti időszakra szóló Környezetvédelmi Program záró értékelésében meghatározott főbb javaslatok (2. melléklet). Fentieket figyelembe véve történik meg -

a vizsgálatok eredményeinek értékelése, összegzése és a megállapításokra alapozva a feladatok meghatározása;

-

a környezeti célállapot meghatározása, figyelemmel a prioritásokra;

-

a projektjavaslatok és az ütemezési javaslat kidolgozása az önkormányzattal egyeztetve.

A környezetvédelmi program kidolgozásához felhasznált anyagok (adat, információ, program, terv, tanulmány) felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

II.

ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS

Tatabánya természeti, környezeti adottságai, helyzete, állapota és annak változásai jól feltártak és dokumentáltak a különféle tervek, programok és az önkormányzati, bizottsági előterjesztések

megalapozó fejezeteiben,

háttértanulmányaiban.

Az

aktuális

állapot

felmérése emellett a településen működő közszolgáltatók és a területileg illetékes hatóságok, intézmények adatszolgáltatására támaszkodva történhet meg. A 2015-2020 közötti időszakra szóló III. Környezetvédelmi Program kialakításához a jelenlegi helyzet mellett a 2008-2014 közötti

változások

területeinek,

jellegének

és

tendenciáinak

ismerete

is

fontos.

A területi/települési adottságok, a környezetterhelés és a környezeti állapot vizsgálatához felhasznált dokumentumokat a 3. melléklet mutatja be.

1. Általános területi jellemzők 2.1. A népesség alakulása Komárom-Esztergom megye megyeszékhelye a Tatai medencében, a Gerecse és a Vértes találkozásánál az Által-ér vízgyűjtőjén (Által-ér–völgy kistáj) fekszik. 67 000 fős lakossága 9 143 ha (91,43 km2) területen él. Az 1990-2013 közötti időszakban a település népességének, lakossági ellátásának főbb, jellemző adataiban bekövetkezett változásokat, ezen belül a szaporodás és vándorlás alakulását a 4. melléklet mutatja be. A táblázat adataiból látható, hogy a népesség száma folyamatosan, kismértékben csökken, ami a természetes szaporodással, illetve adott esetben fogyással és az elvándorlással függ

Enviroinvest Zrt.

7



össze. A természetes fogyás mértéke 1990-2012. közötti időszak adatait vizsgálva 2006-ban érte el a csúcsát, 2012-ben visszaállt az 1998-ban jellemző értékre. Ugyanakkor még mindig a népesség elöregedést mutatja, azaz az élveszületések száma nem ellensúlyozza az elhalálozás mértékét. Az 1990-ben jellemző elvándorlás megszűnt, 1998-ra már jelentősebb mértékű bevándorlás volt jellemző, ami továbbra is jellemző, bár mértéke 2012-re kismértékben csökkent. A település népsűrűsége a lakónépesség száma alakulásának megfelelően csökken. A lakónépesség csökkenése mellett ugyanakkor a lakásállomány kismértékű növekedése figyelhető meg. Tatabánya a Közép-dunántúli Régió fejlesztési központjai között alközpontként van számon tartva, elsősorban gazdasági és logisztikai szempontok alapján. Népességszám alapján a második legnagyobb központ a térségben. A népességszám csökkenés mértéke (az elmúlt 12 évben) Tatabányán ~7 %, ami megfelel a régió székesfehérvári társközpontjában bekövetkezett

csökkenésnek,

illetve

kisebb,

minta

az

alközpontként

funkcionáló

Dunaújvárosban. Veszprém volt az egyedüli társközpont a régióban, ahol népességszám növekedés (~1,7%) történt ebben az időszakban.

2.2. Terület- és tájhasználat Tatabánya és térsége természetföldrajzi és gazdasági viszonyai sajátos terület- és tájhasználatot eredményeztek. A város a Gerecse és a Vértes, azaz lényegében természetközeli tájak határán, ugyanakkor országos és nemzetközi közlekedési folyosó mentén fekszik. A város területi kiterjedése 9 142,9214 ha, amelyből 2168,3419 ha belterületi, 6686,7451 ha külterületi fekvésű, 287,8344 ha pedig zártkert. A földhivatali nyilvántartás alapján a település közigazgatási területén a művelési ág szerinti besorolású földrészletek területe és százalékos arányai az 5-1. melléklet szerinti. Az erdő művelési ágú területek kiterjedése a legmagasabb (37,42%), még a kivett művelési ágú területekét (35,94%) is kismértékben meghaladja. Jelentős a szántó (14,75%) és gyep (legelő) (8,00%) területek aránya is. A közigazgatási területen belüli főbb terület- és környezethasználati módokat az 5-2. sz. melléklet mutatja be Tatabánya 332/2004. (XII.16.) kgy. sz. határozat szerinti Településszerkezeti terve (TSZT) alapján. A terület- és környezethasználati jellemzőket a 2004-ben elfogadott és azóta számos módosító határozattal érintett településrendezési terv szerkezeti terve és szabályozási előírásai határozzák meg. A környezet- és természetvédelem, valamint a tevékenységek, fejlesztések szempontjából lényeges szabályozási előírások körét a 6. melléklet tartalmazza a 332/2004. (XII.16.) kgy. sz. határozat kivonataként. A fejlesztés és rendezés alapelveit az 1.2. fejezet, míg a tájrendezés, tájvédelem előírásait, feladatait, azon belül a táj- és természetvédelem,

Enviroinvest Zrt.

8



tájrehabilitáció követelményeit és a tervezett fejlesztéseket az 1.12 fejezet tartalmazza. A módosítások ezen alapelvek mentén kerültek meghatározásra. A közigazgatási területen belül •

a belterület 23,72 %-ot tesz ki (földhivatali nyilvántartás alapján); döntően ez ad helyet a lakó-, intézmény-, ipari és közlekedési funkcióknak.

•

művelési ágakon belül o

az erdő részaránya 37,42 % (3420,9 ha), azaz az országos átlagot (20,78 %, KSH 2013) messze meghaladó;

o

a rét, legelő 8,8 % (739,8 ha) mellett a kert, gyümölcsös 2,1 %-kal (194,3 ha) részesedik, a szántók részaránya pedig 14,75 %; Előzőek jelzik, hogy a mezőgazdasági művelés nem meghatározó táj- és területhasználati mód a város közigazgatási területén.

o

a tavak az összterület 1,2 %-át (114 ha) teszik ki melyből 96,1 ha-t adnak a belterületen elhelyezkedő tavak.

•

a helyi védettség az összterület 20,1 %-ára (1839,35 ha). országos védettség a Gerecsei TK Tatabánya közigazgatási területére eső területére (841,54 ha) terjed ki, ami az összterület 9,2 %-a. További tervezett bővítésekkel a védett területek kiterjedése 221,4 ha-ral, összesen 31,74 %-ra növekedhet. A védett és védelemre tervezett területeket a 3. sz. rajz adja meg. Tatabánya közigazgatási területén 1 db ex-lege védett láp, 75 db védett barlang, 5 db megkülönböztetetten védett barlang és 3 db fokozottan védett barlang található. Ez utóbbiak listáját a 7. melléklet mutatja be.

•

A Natura 2000 kijelölt különleges madárvédelmi területe, amely Tatabánya közigazgatási területét érinti, 3478,3 ha (38,0%), különleges természetmegőrzési területe 2309,5 ha (25,3%) kiterjedésű. Elhelyezkedésüket a 8. melléklet mutatja be. A különleges madárvédelmi és a különleges természetmegőrzési területek között területi átfedések vannak. A Vértes Natúrpark területe 1770,5 ha területet foglal el, míg a Gerecse Natúrparkba Tatabánya teljes közigazgatási területével beletartozik.

2.3. Gazdasági tevékenység A 90-es évek gazdasági szerkezetváltása, a foglalkoztatási viszonyok átalakulása jelentősen és kedvezőtlenül érintették Tatabánya térségét is. Mára azonban már Tatabánya országos és nemzetközi vonzáskörzettel rendelkezik, amely kedvező közlekedési helyzetével és ipari parkjainak kiépítettségével, szolgáltatásaival függ össze. Az országos átlag alatti, Tatabánya foglalkoztatási helyzetére jellemző munkanélküliségi ráta kezdeti csökkenését (2000-ben 4,7 %, 2006-ban 3,6%) 2007-ben a Bánhidai Erőmű leállításával és az Artesyn Kft tevékenységének megszűnésével összefüggő átmeneti Enviroinvest Zrt.

9



növekedés (6,7%) jellemezte. 2013. évben Tatabányán jellemző munkanélküliségi ráta 4,43 %-os volt., ami jelentősen alacsonyabb érték, mint az országosan jellemző 10,2 %. A 2013. évi relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva) alapján Tatabánya 6,4 %-os értékével kisebb, mint az országos átlag (8,0 %). Az önkormányzat gazdaságfejlesztési stratégiája több lábon álló gazdasági szerkezet megteremtését célozza. Első lépésként kiépítette az Ipari Parkot kiszolgáló infrastruktúrát, majd hazánkban elsőként megalapította a Gazdaságfejlesztő Szervezetet (1996). A Gazdaságfejlesztő Szervezet elsődleges feladata a térségben letelepedni kívánó befektetők segítés, befektetési információk továbbítása. A szervezet alapfeladatai következők: •

munkahelyteremtés, valamint a munkaerő-megtartó képesség javítása

•

új üzem, gyár vagy kereskedelmi létesítmény letelepedésének elősegítése, koordinálása, ügyintézése

•

ipari park fejlesztés

•

gyors, pontos adatszolgáltatás és tanácsadás a potenciális befektetők számára

•

ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztési projektek koordinálása

•

a már működő vállalkozások, kkv-k tevékenységének segítés

•

nemzetközi és regionális gazdaságfejlesztési programokban való részvétel

Ma már olyan high-tech üzemek, autóipari, számítástechnikai vállalkozások működnek az egykori bányaipari területeken, amelyek ténylegesen az új évezred technikáját testesítik meg. Tatabányán a gazdasági növekedés üteme mintegy 50 %-os.

Tatabányán az iparterületek két nagyobb területen kerültek kialakításra: a Nyugati Ipari Park 1997-ben zöldmezős beruházásként, valamint a barnamezős beruházásként létrejött Galla Ipari Övezet (Óváros-Alsógalla). Az Ipari Park mintegy 450 ha területen fekszik, itt elektronikai, gépipari, autóipari beszállító, kereskedelmi szolgáltató, környezetvédelmi ipari és más feldolgozó ipari cégek telepedtek le és működnek. A város legnagyobb adófizetői ezen cégek közül kerülnek ki. Az önkormányzat figyelemmel kíséri a helyi ipari, kereskedelmi cégek tevékenységét, a fejlesztési megoldásokat és a tevékenységek környezetre gyakorolt hatásait (Pl.: A Tatabánya Erőmű Kft. által 2015-ben üzembe állítandó biomassza kazánok faapríték felhasználását). A már meglévő ipari-gazdasági területekhez kapcsolódó barnamezős területek megújítása, ipari célú hasznosítása a korábban is ipari tevékenységet folytató területeken, telephelyeken az Alugyári és Tatai út környékétől kifelé a VI. és VII. telep irányába (Galla Ipari Övezethez kapcsolódóan) továbbra is folyik a befektetők fogadása, a kis és közepes méretű vállalkozások letelepedése érdekében.

Enviroinvest Zrt.

10



2.4. Lakossági ellátás, szolgáltatások A város közigazgatási területén folyó tevékenységek ipari, mezőgazdasági, közlekedési eredetű terhelései mellett a kommunális ellátással összefüggő terhelő. szennyező hatások is meghatározóak. Környezeti és környezet-egészségügyi szempontból fokozott jelentőségük van azon közüzemi, lakossági szolgáltatásoknak, amelyek a környezet minőségén és állapotán felül a lakosság életfeltételeit is befolyásolják akár pozitív, akár negatív irányban. A 2008-2014 időszakot vizsgálva a következő megállapítások tehetők: - A vezetékes vízellátás csaknem teljesen kiépült, ugyanakkor még belterületen is vannak olyan városrészek, ahol (pl. VI-os telep egy része, VII-es telep, régi Cementgyár területe, Kertváros néhány utca szakasza). A lakások 94,6 %-a csatlakozik a városi hálózatra. További rákötésekkel lehetőség van a közel 100 %-os ellátottság megközelítésére. A vezetékes

vízellátást

az

Északdunántúli

Vízmű

Zrt.

végzi

a

Tatabánya

térségi

ivóvízrendszerről. - A közcsatorna-hálózat napjainkra jórészt kiépült, erre ugyanakkor a lakásoknak mindössze a 85,04 %-a van rákötve. Az ellátottság arányát a 2008-2013 időszakban 1,44 %-os növekedés jellemezte. Az ellátottság szintje meghaladja mind a kistérségi, a megyei és a regionális szintet (KSH, 2012. dec.31-én érvényes adatok alapján). A szennyvízgyűjtő – hálózattal ellátott területen lévő, de a hálózatba nem bekapcsolt lakások aránya a 20082013. közötti időszakban mindössze 3 ‰-kel csökkent. A város csaknem 100 %-os ellátottsága elsősorban a VI-os telep, a Szőlőhegy és a Síkvölgyi üdülőterület csatornázásával és a minél nagyobb arányú közcsatornára csatlakoztatással érhető el. A kommunális szennyvíz gyűjtését és tisztítását az Északdunántúli Vízmű Zrt. végzi. A települési folyékony hulladék kezelése a Szentgyörgy-pusztai telepen történik. - A vezetékes távfűtésbe a lakásállomány 73,19 %-a, melegvíz-ellátásba 71,07 %-a van bekapcsolva (2014. évi bekapcsolt lakásszám adatok alapján a KSH 2013. évi lakásállomány adatokhoz viszonyítva). Ez igen kedvező, ugyanis a város nagy lakótelepein, (Gál I., Szent Borbála (korábban Ságvári E.), Újváros, Kertvárosi, Sárberki, Bánhidai ltp.) és a lakosság döntő része. - Vezetékes gázellátásba a lakásállomány ~17,5 %-a van csatlakoztatva. A fűtési célú gázfelhasználás a családi házas területekre jellemző. - A rendszeres hulladékszállításba bevont lakások aránya 97 %; így az ellátottság gyakorlatilag teljesnek tekinthető. A városban a települési szilárd hulladékok szállítását és kezelését közszolgáltatás keretében a Vértes-Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi,

az

ártalmatlanítás

Enviroinvest Zrt.

helye

a

Tatabányai

Regionális

Hulladéklerakó,

amely

11



létesítménynek az NHSZ Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. az üzemeltetője. - a közhasznú zöldterület 247,4 ha nagyságú.

2.5. Talaj és talajfelszín állapota Az Által-ér és a Galla-patak völgyében, a Gerecse és a Vértes lejtőin elhelyezkedő település területe részben állandó növényzettel (erdő, cserje, gyep) fedett, lejtős felszíneit azonban a víz- és szélerózió (defláció) lepusztította. Ez utóbbi területrészek közepesen vagy erősen erodálódtak és erózióveszélyes területnek minősülnek. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek (szántó, kert, gyümölcsös) a közigazgatási terület mindössze 18,75 %-át teszik ki, ami kedvező, ugyanakkor már ez a területnagyság is érinti a vízfolyások hordalékszállítását, a, völgyi területek feltöltődését. A város területén jelentős a szén-, kő- és homokbányászat bányagödrei, meddőhányói, valamint az erőművi salak és pernye elhelyezése kiterjedt területet érint, a térség komplex tájrehabilitációt igénylő terület. A talajok fém szennyezettségére az 1992-2000 közötti időszakban történtek vizsgálatok, melyeknek a főbb megállapításai a következők voltak: •

a város közterületeinek nehézfém-tartalom vizsgálata (NÖVÁLL-MTESZ, 1992) a város forgalmas főútjainak kereszteződéseiben mérte a por és a talajminták nehézfémtartalmát (9 helyen 17 komponensre). Jelentős eltéréseket mutattak ki és helyenként az ólom, higany, cink és kadmium határértéket meghaladó koncentrációit mutatták ki a talaj felső rétegében. Megállapították, hogy ezek az értékek nem adnak beavatkozásra okot.

•

a volt cementgyár területén több komponens (ólom, kadmium, cink, nikkel) városi átlagos értéknél magasabb koncentrációit mutatták ki, ugyanakkor megállapították, hogy ezek sem teszik szükségessé a beavatkozást, a terület kármentesítését, a telephely ipari hasznosításra, beépítésre alkalmas.

A Bálint Analitika Kft. 2008 folyamán a város légszennyezettségének vizsgálata keretében végzett talajvizsgálatokat tatabányán. A vizsgálat célja az ózon és a szállópor koncentrációinak, eloszlásának és változásainak feltárása volt. A szálló por összetételének, eredetének tanulmányozásához a város körzetében a talajfelszínről átlagmintákat is vettek több helyszínen: - a város északi részén, az 1. sz. főút és M1 autópálya közötti területrészen; - a város középső, forgalmas részén; - a Turul emlékmű felé vezető úton; - a Vereshegyi kőbányánál, a bejárathoz közeli részen; - az Ipari Park területén.

Enviroinvest Zrt.

12



A mintegy 60 komponensre és PAH-ra elvégzett vizsgálatok nem tártak fel olyan szennyezettséget, amely az érintett területek talajai esetében intézkedést, beavatkozást tenne szükségessé.

Tatabányán ugyanakkor – az erőművi tevékenység nyomán – radioaktív sugárzó izotópokkal bizonyítottan terhelt területek találhatók, amelyek részletes bemutatására a 2.8. fejezetben kerül sor. A vizsgálatok kizárólag az erőművi tevékenységgel közvetlenül érintett területekre korlátozódtak,

ezért

a

környezetbiztonság

növelése

érdekében

javasoljuk

további

intézkedésként azok kiterjesztését a város lakott, illetve mezőgazdasági művelésbe bevont (kiskertek, gyümölcsös, szántó) területeire, különös figyelemmel a tájsebeket (ezen belül salak-, pernyehányókat) is tartalmazó rekultiválandó, illetve frissen tájrendezett területek környezetére.

A város térsége felszíni szennyezésekre fokozottan érzékeny. A felszín alatti vízkészletek, a regionális ivóvízbázist biztosító karsztvíz készlet védelme kiemelt jelentőségű, ennélfogva különös gondot kell fordítani a talaj (földtani közeg) és a talajvizek (felszín alatti vizek) szennyeződésének elkerülésére, szükség esetén elhárítására. Az önkormányzat Tatabánya Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló hatályos rendeletében (53/2009. (XII.18.) Kgy. sz. rendelet egységes szerkezetben) a föld védelmére vonatkozóan a következő előírásokat teszi. - Épület csak szennyeződésmentes területen létesíthető. Talajszennyezés vizsgálata minden esetben szükséges, melynek fennállása esetén kármentesítés szükséges. - Épület bontási és alapozási munkái során felszínre kerülő pernye és salak szétterítése tilos. A kikerülő pernyét és salakot sugárzás tekintetében minősíteni kell, és kezelésükről ennek alapján kell gondoskodni. - A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell: -- a kitermelt (megmozgatott) föld területen belüli, ártalommentes elhelyezését; -- a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet; -- a vízerózió elleni védelmet; -- a felső humuszos réteg (min. 20 cm) elkülönített deponálását, kezelését és felhasználását. - A tereprendezési munkákat úgy kell végezni, hogy lefolyástalan területek ne keletkezzenek. - Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetőek.

Enviroinvest Zrt.

13



- Terület feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. Területrendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. - A termékeny talajréteggel rendelkező területen történő építésnél, tereprendezésnél illetve más

beruházásnál

a

talajvédelemre

vonatkozó

jogszabályok

szerinti

szervek

közreműködését illetve engedélyét kell kérni. - Csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, alábányászott területeken illetve feltöltött külfejtés, illetve gödör területén, mélyfekvésű területrészeken az építés megkezdése előtt geotechnikai dokumentáció készítése szükséges, melynek eredményeit figyelembe vevő építmények helyezhetőek csak el. - Az erózióveszélyes - 17%-nál nagyobb lejtésű területeken az erózió megakadályozása érdekében a teljes növényborítás fenntartása javasolt, a területeken ültetvények erózió elleni védelem kiépítésével létesíthetők, a meglévő ültetvények erózióvédelméről gondoskodni kell. - Az erózióveszélyes - 17%-nál meredekebb területek beépítése esetén előzetes talajmechanikai szakvélemény készítése kötelező, 30%-nál meredekebb terület esetén ennek ki kell térnie a terület építésföldtani alkalmasságának vizsgálatára.

2.6. A vizek, vízkészletek minősége, állapota A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint, -

Tatabánya város a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen helyezkedik el.

Ennek következtében a fokozottan érzékeny területen

végzett tevékenységekre vonatkozó rendelkezések, korlátozások az irányadóak. -

a város kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő településnek minősül, a felszín alatti vizek védelmének biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A város területén és térségében a felszíni és a felszín alatti vízkészletek minőségvédelme kiemelt jelentőségű, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint a város az „Egyéb védett területen lévő befogadók” vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik, a befogadók területi lehatárolása alapján a „Tatai tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók” területére esik, így a kategóriára meghatározott kibocsátási határértékek vonatkoznak a Tatabánya területén és térségében végzett tevékenységekre. Enviroinvest Zrt.

14



2.6.1. Felszíni vizek Tatabánya az Által-ér vízgyűjtőjéhez tartozik. A vízgyűjtő rendszer fő vízfolyása az Által-ér, amely az érkező vizeket a múlt században a területen létesített átfolyásos üzemű tározókon, a Bokodi, a Környei és a Bánhidai tavakon keresztül vezeti a Tatai Öreg-tóba. A vízgyűjtő alakjának megfelelően vízrendszere levélszerűen épül fel. Ennek főtengelye az Által-ér, melynek völgyébe számos mellékvölgy torkollik. A vízgyűjtő terület nagysága 521 km2. A vízgyűjtő a torkolattól Tata magasságáig 6-9 km, Tatabányánál 13 km-re szélesedik. A vízgyűjtőterület 65%-a dombvidéki, 24%-a hegyvidéki, míg az alsó szakasz (11%) síkvidéki jellegű.

Az Által-ér, mint a vízgyűjtő fő vízfolyása biztosítja a terület víztelenítését, kiszolgálja a vízhasználókat, befogadói szerepet tölt be. Az Által-ér a város területén és a 37 hektáros erőműi hűtőtavon halad keresztül. A város területéről a Galla - patak fogadja be a csapadékvizeket és vezeti le az Által-érbe. Az Által-ér és közvetlen vízgyűjtőjén lévő víztestek fenntartását, a vízkészlet-gazdálkodási és karbantartási feladatokat az Északdunántúli

Vízügyi

Igazgatóság

(továbbiakban:

ÉDU

VIZIG)

látja

el.

Tatabánya további fontosabb vízfolyásai: Szent György-ér, Szent-György patak, Palahányó patak, Új- és Öreg Dubnik patak, valamint a Síkvölgyi, a Csákány és a Tarján patak. Állóvízből több is van a kistérség területén. A néhány természetes tó felületét tekintve igen kicsi, viszont a nagyobb területű, főként halastónak használt állóvizek mindegyike mesterséges tó. Közülük a legnagyobb a Tatabánya nyugati részén elhelyezkedő Bánhidai hőerőmű 37 ha-os hűtőtava, amelyet az Által-ér felduzzasztásával hoztak létre, valamint a 30 ha-os Környei tó. Ennél lényegesen kisebb a másik jelentősebb állóvíz, a térség keleti részén levő, 16 ha vízfelületű gyermelyi víztározó, és még Tatabánya közigazgatási területén található a Csónakázó-tó, a Dubnik tavak, a Síkvölgyi tavak, valamint a Paradicsom és Körtvélyes úti dűlő halas-tó.

2.6.1.1. A vízfolyások vízminősége A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében a települési önkormányzatok feladatai közé tartozik az illetékességi területükön a környezet állapotának rendszeres ellenőrzése, a környezeti elemek állapotában bekövetkező változások figyelemmel kísérése. Ennek a kötelezettségnek eleget téve, a Tatabánya MJV Önkormányzata 2009. év óta minden évben a város összes jelentősebb vízfolyásának

Enviroinvest Zrt.

15



(Galla-patak, Által-ér, Új Dubnik-patak, Öreg-Dubnik patak, Szent György patak) és jelentősebb tavainak (Bánhidai-tó, Síkvölgyi tavak, Csónakázó-tó, Ligeti-tó) vízkémiai és vízbakteriológiai vizsgálatát elvégezte, 2010 óta vízhozam méréssel kiegészítve. Az önkormányzat megrendelésére az Elgoscar-2000 Kft. végezte el a város illetékességi területéhez tartozó felszíni vizekre vonatkozó éves vízminőségi- illetve vízmennyiségi vizsgálatokat. Megjegyzendő, hogy mivel a vízmintavételek pontszerűek voltak és évi egy alkalommal végeztek mintavételt, így a vizek vízminőségét tájékoztató jelleggel mutatták be, és értékelték az önkormányzat megrendelésére. A 2009-2014. közötti időszakban az Elgoscar-2000 Kft. által tett megállapítások: •

Az

Által-ér

tekintetében

általánosságban

megállapítható,

hogy

az

összes

vízminőségi jellemzőt tekintve a Tatabánya északi részén kijelölt mintavételi helyen volt a legjobb az Által-ér vízminősége, és közvetlenül a Galla-patakkal való összefolyás után mérték a rosszabb értékeket. A Galla-patak negatívan befolyásolja az Által-ér vízminőségét, azonban ennek mértékét csökkentette a 2014. évi csapadékos időjárás, mely nagyobb vízhozamot eredményezett az Által-ér esetében is. Az Által-ér foszfátion tartalmát illetően megállapították, hogy 2012. év óta a foszfátion koncentrációja megemelkedett a vízfolyásban, viszont a szennyvíztelep kifolyója alatt már kisebb foszfát-tartalon regisztrálható. Az Által-ér szervesanyag koncentrációja (KOI) jelentős volt 2013. évben, a Gallapatakkal összefolyás előtt némileg jobb volt, mint az után. 2014-ben már jelentős javulást tapasztaltak. A nitrition koncentrációja már a 2011. és a 2012. évi mintavételezések alkalmával is magas volt, 2013. évben némi romlás volt tapasztalható, viszont 2014-ben kimutatási hatértérték alatt volt a kocentrációja. A korábbi években a nitrátion és ammóniumion szempontjából a felsőbb (É-i) szakaszon volt jó a vízminőség, lejjebb a nitrátion esetében romlás, az ammóniumion tekintetében javulás volt érzékelhető. 2014. évben a nitrátion koncentrációját jó illetve tűrhető kategóriába sorolták, 2013-hoz képest nem változott az értéke. Az ammóniumion tartalom kimutatási határérték alatt volt

2014-ben.

A szennyvíztisztító utáni szakaszon az Által-ér vízminősége összességében nem rosszabb a felsőbb szakaszokhoz képest. •

A Galla-pataknak a 2013. és 2014. évi laborvizsgálati eredményei alapján a vízminták pH értéke a patak szinte teljes vizsgált hosszában kiváló, egy ponton jó vízminőségi osztályú. Az ammónium-koncentráció szintén a kiváló osztályba sorolható a patak legtöbb szakaszán. Kivételt képez ez alól a Sárberki elágazásnál vizsgált szakasz, ahol 2013. évben a víz ammóniumion szempontjából szennyezett

Enviroinvest Zrt.

16



volt, köszönhetően a vizsgált pont fölötti szakaszon befolyó Új Dubnik-patak, és különösen az Újváros felőli földalatti betonmeder kifolyójának rossz vízminőségének. A 2009. évi állapotfelmérést követően minden évben megfigyelhető volt, hogy a Galla-patak vízminősége folyásirányban lefelé haladva vezetőképesség, nitrition és nitrátion tekintetében is romló vízminőségi tendenciát mutat, sőt 2012. év óta ugyanez volt tapasztalható a foszfátion tartalom tekintetében, mely a tűrhető és a szennyezett minősítés határán mozgott. A vizsgált paraméterek közül 2014. évben egyedül a foszfátion jelentett vízminőségi problémát, ugyanis a felső szakasz jó vízminőségével szemben a többi mintázott szakaszon a vízminőség erősen szennyezett osztályba volt sorolható. Az előző évhez képest a patak középső szakaszán romlott a vízminőség, a felső és alsó szakaszokon lényegében nem változott. A Galla-patak középső szakaszán (Sárberek és Alsógalla településrész között) a víz nitrátion tartalma emelkedő volt 2013-ban, de még a tűrhető minősítési kategóriába volt sorolható, ugyanúgy mint a vezetőképesség, mely szintén a tűrhető minősítést kapta. A patak alsó, Által-érbe torkollása előtti szakaszán a foszfátion koncentráció és nitrition koncentráció alapján már erősen szennyezett a víz 2013-ban. Azonban 2014. évben a víz fajlagos vezetőképessége, ammóniumion, nitrition és a nitrát tartalom 2013. évhez képest a patak középső és alsó szakaszán jelentős javulást állapítottak meg. A szervesanyag-tartalom (KOI) 2013-ban szinte azonos volt az egész vizsgált szakaszon, a Galla-patak teljes hosszában a víz szennyezettnek minősült, azonban 2014-ben javulást tapasztaltak. Az összehasonlító elemzéskor azonban figyelembe kell venni az időjárási viszonyokat is, ugyanis az időjárás változatossága nagy mértékben befolyásolja a mérési eredményeket. A 2013. évet aszály és forróság jellemezte, 2014-ben pedig a szokásostól hűvösebb és csapadékosabb

időjárás

volt

tapasztalható,

mely

megmutatkozott

a

vízhozamok

alakulásában. A kisvizes és meleg időszakokban a szennyezőanyagok feldúsulnak és romlanak a vizek oxigénháztartása, míg csapadékos és hűvösebb időszakban a felhígulási és bemosódási folyamatok nagyban befolyásolhatják a vizek vízminőségét.

A 2009. és 2014. év közötti időszakban, évente végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy Tatabánya város vízfolyásainak vízminősége nem változott jelentősen. A vízfolyások vizsgálati eredményeit tekintve elmondható, hogy a város két nagy vízfolyásának vize néhány komponens tekintetében szennyezett, vagy erősen szennyezett.

Enviroinvest Zrt.

17



A méréseket végzők következtetése szerint ennek egyik oka valószínűsíthetően a már korábban is tapasztalt egyes mellék-vízfolyások rossz vízminősége, például az Új Dubnikpatak és a Baross utcánál befolyó ér. Az előbbi esetében 2014. évben a foszfátion koncentráció alapján erősen szennyezett a víz, az utóbbi esetében pedig az ammóniumion koncentrációja volt kifogásolható és a foszfátion tekintetében erősen szennyezett volt a patak vize. Mindez azonban nem magyarázza teljes mértékben a Galla-patak folyásirányú vízminőségromlását, ugyanis ezek kis vízhozamúak. A 2009-2014. időszakban az önkormányzat az ELGOSCAR Kft-vel vízminőség és vízhozam méréseket is végeztetett Tatabányán. Vízhozam mérésekre az általuk kijelölt 2 vízfolyáson (Által-ér, Galla-patak) került sor évente egy alkalommal. A szelvények kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy a mért vízhozam jól jellemezze az adott vízfolyást, illetve mellékvízfolyásainak vízhozamát is meg lehessen becsülni. A mérések ultrahangos vízhozammérő berendezéssel lettek végrehajtva. Az elmúlt években mért vízhozameredményeket összevetve megállapítható, hogy az Által-ér és a Galla-patak összefolyás előtti vízhozama együtt csak közel kétharmadát (63,2%) teszi ki az összefolyás után kb. 1,5 km-rel mért vízhozamnak, vagyis a köztes szakaszon jelentősen megnő az Által-ér vízhozama. Ez a szennyvíztisztító telepről érkező befolyó vízmennyiséggel is magyarázható. A vízhozam mérési eredmények Magyarország éghajlatának és éves csapadékeloszlásának megfelelően alakultak. A Tatabánya Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 53/2009.(XII. 18.) Kgy. számú rendelet a felszíni vizek vízminőségének megőrzése érdekében korlátozásokat és kötelezettségeket fogalmaz meg, valamint előírja, hogy milyen tevékenységek nem folytathatók a felszíni vizek környezetében. Az önkormányzat a város területén lévő vízfolyások belterületi szakaszain a lehetőségekhez képest rendszeres, illetve alkalomszerű karbantartási munkákat végez. A rendszeres karbantartás, illetve fenntartási munkák a lefolyást gyártó szennyező anyagok mederből való eltávolításából és a partok kaszálásából állnak. Az időszakos karbantartási, illetve fenntartási munkák a meder burkolatok javítása, mederiszap eltávolítása volt.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011. évben indult állami nagy beruházás keretében az Által-ér mederkotrását a teljes vízgyűjtőn elvégezte 2012. évben. Az ÉDUKÖVIZIG (ma már ÉDU VIZIG) az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Regionális Operatív Program (ROP) keretében támogatást nyert a "Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációjára". Az Európai Unió támogatásával 2009-2012 között megvalósult projekt által az Által-ér medre szinte teljes hosszában, az Oroszlány-Kecskédi vízfolyás pedig jelentős részében felújításra került, partrendezést végeztek, elkészült egy 5 hektáros vizes élőhely az

Enviroinvest Zrt.

18



Öreg-tónál és megújulhattak a zsilipek és levezető rendszer is. Rendkívül lényeges körülmény, hogy e projekttel szinte egyidőben került sor az Északdunántúli Vízmű Zrt. beruházásában a tatabányai és tatai szennyvíztisztító telepek rekonstrukciójára, így nemcsak vízgazdálkodási és ökológiai, hanem vízminőségi értelemben is nagy lépést tett a térség az Által-ér vízgyűjtő helyreállítása felé.

2.6.1.2. A tavak vízminősége Tatabánya város környéki tavak vízminőségét 2009. évet megelőzően csak esetenként vizsgálták. Összességében megállapították, hogy a Bánhidai-tó lényegében tartósan szennyezett, ami szorosan összefügg a környező tevékenységekkel, területhasználatokkal (pl. szennyvizek szikkasztása, hulladéklerakás) és a tápláló vízfolyások vízminőségével is. A Síkvölgyi-tavak, Ligeti-. Kompos-tó és a Csónakázó-tó állapota valamivel kedvezőbb, ezeknek a tavaknak a vízminősége

általában

a

vezetőképesség,

a

szervesanyag-tartalom

(KOI)

és

a

vízbakteriológiai paraméterek vonatkozásában kifogásolható. 2014. évben például mindegyik tó esetében vízminőségi romlás volt tapasztalható a mikrobiológiai jellemzőket tekintve. Tatabánya MJV Önkormányzata 2009. év óta minden évben elvégezte a város jelentősebb tavainak (Bánhidai-tó, Síkvölgyi tavak, Csónakázó-tó, Ligeti-tó) vízkémiai és vízbakteriológiai vizsgálatát. A vizsgálati eredmények (2009-2014. év) alapján az alábbi következtetések állapították meg: •

A Bánhidai-erőmű tó és környezetének – mind befolyó, mind kifolyó vizeinek – jellemző vízminőségi problémája a foszfátion és nitrition koncentrációja. A foszfátion tekintetében mindegyik mintázott ponton a vízminőség az erősen szennyezett kategóriába volt sorolható, 2013. év augusztusára ez az állapot kissé javult, azonban 2014. évre a víz minősége szinte minden mintázott ponton ismét erősen szennyezett volt. A nitrition tartalom esetében jelentős különbség mutatkozik a tóba érkező és onnan távozó víz, illetve a tómederben lévő víz között. A tómeder vizében nitrition nem mutatható ki, azonban az Által-érrel érkező és távozó vízben jelentős a nitrition koncentráció. 2014. évben erősen szennyezett volt a nitrition tekintetében. A nitrátion koncentrációkat is figyelembe véve a víz rossz oxigénháztartásának is tulajdonítható a nyáron bekövetkező vízminőség-romlás. A szerves anyag mennyisége (KOI) általában viszonylag magas, mely a 2014. évi csapadékosabb időjárás miatt kissé javult. Bakteriológiai szempontból viszont összességében megállapítható, hogy a DK-i oldalon megfelelő, az ÉNy-i oldalon

Enviroinvest Zrt.

19



kifogásolható. Az ÉNy-i oldalon a két baktérium csoportot tekintve a 2013. évhez képest vízminőség romlás figyelhető meg. A

Bánhidai

Erőmű-tó

és

környékének,

mint

üdülőövezetnek

a

nyári

területhasználatából ered a tó vizének terhelése. •

A Csónakázó-tó vízminősége pH tekintetében kiváló, a víz vezetőképessége tűrhető, nitrition és foszfátion vonatkozásában megfelelő. A tó vizének nitrátion koncentrációja évről évre csökkent, 2014-ben már nem volt kimutatható. A szervesanyag-tartalom (KOI) azonban kedvezőtlenül alakult, 2013. évre erősen szennyezett lett, ám a KOI alapján 2014. évre ismét tűrhető vízminőségi kategóriába sorolták a vízminőséget. A 2013. évi eredményekhez képest az ammónium koncentrációja valamelyest emelkedett. A vízbakteriológai paraméterek tűrhetőek, 2014-re ismét megnőtt a Coliformszám és a Fekál Coliformszám, romlott a vízminőség a 2013. évhez képest.

•

A Síkvölgyi 2-es tó vize ammóniumion és foszfátion vonatkozásában jó, a nitrition -, nitrátion tartalom kimutatási határérték alatti, valamint az ammóniumion alapján tűrhető a tó vízminősége. A szervesanyag-terheltség 2013. évhez képest javult, a vízminőség 2014. évben megfelelőnek volt mondható. Csupán a mikrobiológiai jellemzőket tekintve tapasztalható jelentős romlás az előző évhez képest.

•

A Ligeti-tó vízminőségét a vizsgált vízkémiai paraméterek szinte mindegyike alapján kiváló illetve jó vízminőségi osztályba sorolták, ezen belül a nitrition - és a nitrátion tartalom nem volt kimutatható 2013. és 2014. évben. A víz minősége 2013-ban csak a szervesanyag-tartalom és az oxigénháztartás miatt volt kifogásolható, de 2014. évre ezek is javultak. 2014. évben csak vízbakteriológiai szempontból volt tapasztalható jelentős romlás.

Tatabánya MJV Önkormányzata a tavak állapotának és vízminőségének megőrzése illetve javítása érdekében a korábbi években felülvizsgálta a tavak mesterséges vízutánpótlását. A következő intézkedések történtek az elmúlt években, az évente végzett karbantartási munkálatok mellett: - A Ligeti-tó vízszivárgását észlelték a szakemberek 2011. év őszén. Szakértői vizsgálatot végeztettek annak kiderítésére, hogy milyen körülmények vezettek a szivárgás kialakulásához. A műszaki helyreállítási munkák 2012. év novemberdecember hónapban megtörténtek: a partoldalt megerősítették, a geotextíliát pótolták és vízzáró réteg került felhelyezésre. Az oldalsó partfal helyreállítása mellett új sétányszegélyt alakítottak ki, melyet humusszal feltöltöttek.

Enviroinvest Zrt.

20



- A Ligeti-tó párolgási veszteségeinek csökkentése céljából 2014. I. félévben mesterséges vízutánpótlást biztosítottak a közeli Bányász-fürdő hasznosítatlanul távozó vizéből. - A Csónakázó-tó vonatkozásában 2012-ben elkészíttették a tó ökológiai, hidrológiai állapotát vizsgálandó tanulmányt, melyben részletesen vizsgálták többek között a tó faunáját és flóráját, valamint a vízminőséget és vízhasználatot. Az elkészített tanulmány alapján 2013. évben az önkormányzat levegőztető funkciójú szökőkutat telepített a tóra, ezzel javították az oxigénháztartást. Tatabánya

város

az

Integrált

Településfejlesztési

Stratégiájában

(2014-2020.)

megfogalmazott egy olyan fejlesztési tervezetet, melynek célja a Bánhidai Erőmű és közvetlen környezetének rekultivációja. Ez az Erőmű-tó teljes területének rekreációs fejlesztését is jelentené. Azonban ennek egyik alapvető feltétele az árvizek biztonságos levezetésének megoldása, melynek csak a megvalósítása esetén indulhatnak el a Hűtő-tó tervezett hasznosításai.

2.6.2. Felszín alatti vizek A kistérség hasznosítható felszín alatti vizei karsztvizek, amelyek a Vértes és a Gerecse peremvidékén források

formájában

törnek

a

felszínre

(Tatabánya

vízműve

is

a

hegységperemi helyzetű Felsőgallán üzemel). A források nagy része a terület nyugati részén fakad, de találunk belőlük a Héreg – Tarjáni -medencében is (Csatár-kút, Király kút). A vidék felszín alatti vizeit a több évtizedig tartó mélyművelésű bányászat nagymértékben kitermelte, emiatt a Tatabányától keletre eső területrészeken 1970. és 1990. között jelentős mértékben süllyedt a karsztvízszint. Mindez nem veszélyeztette a lakossági vízellátást, viszont számos forrás elapadásához vezetett. A bányászati tevékenység 1990. utáni beszüntetését követően megkezdődött a karsztvízszint folyamatos emelkedése, de a kistérségben a bányászat előtti természetes vízforgalom helyreállására csak hosszabb idő után lehet számítani.

Az eredetileg bányászati célból létesült tatabányai vízaknák (XIV/A és a XV/C) a térség ivóvízellátást biztosító rendszer legfontosabb vízbázisaiként megmaradtak. A város sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedő vízbázisának (karsztvíz) védelme a vízellátás biztonsága szempontjából stratégiailag létfontosságú. A kiemelten védendő, de lényegében sérülékenynek minősülő karsztvíz-bázisból, a XIV/A és XV/C jelű vízaknákból emelik felszínre a jó minőségű ivóvizet. Ez a vízbázis napi 62,5 ezer m3 kitermelését teszi lehetővé és a régióban 71 település 226 ezer lakosának közműves vízellátását biztosítja. A két vízaknából kitermelt vízmennyiség alakulását a 2008-2014. III. negyedév közötti Enviroinvest Zrt.

21



időszakban a 9. sz. melléklet, a vízaknákból kiemelt víz minőségének változását pedig a 10. sz. melléklet mutatja be, az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. (továbbiakban: ÉDV Zrt.) az adatszolgáltatása alapján.

Az ÉDV Zrt. tájékoztatása szerint a XIV/A és XV/C jelű vízaknák teljes körű környezetvédelmi

felülvizsgálata

a

2014.

évben

megtörtént.

A

környezetvédelmi

felülvizsgálat eredményei alapján tett megállapítások a következők voltak: -

A karsztvízkitermelési tevékenység a környezetre kis mértékű terhelést jelent mindkét vízakna esetében.

-

A talajt, az élővilágot és az épített környezetet érő hatások semlegesek, a kismértékű levegőszennyezés és zajterhelés elviselhető mindkét vízaknánál.

-

Az XIV/A jelű vízakna esetében a felszíni vizeket érintő vízpótlás és az ember számára történő ivóvízellátás pozitív vonatkozású.

-

A XV/C jelű vízakna vonatkozásában megállapítható, hogy a felszíni vizeket érő terhelés megszüntethető, kezelhető.

-

A felszín alatti vizekre gyakorolt hatás ellenőrzött módon és mértékben valósul meg mindkét vízakna esetében.

A Tatai-medencében felhagyott bányászati tevékenységet követően megindult a felszín alatti víztartó földtani közegek karsztvízzel történő feltöltődése. Az elmúlt két évtizedben a karsztvíz szintje, mintegy negyven métert emelkedett a térségben, melynek következtében nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi változásokra is fel kell készülnie. A város sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedő vízbázisának (karsztvíz) védelme a vízellátás szempontjából stratégiailag létfontosságú, mivel a regionális ivóvízellátást biztosító karsztvíz a város szinte egyetlen megújuló természeti erőforrása. Ennek megőrzése érdekében fokozott figyelmet kell szentelni a talaj és a talajvizek védelmére is.

A Tatabánya Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 53/2009.(XII. 18.) Kgy. számú rendelet kimondja, hogy a város közigazgatási területén a fokozottan érzékeny felszín alatti vizek védelme szempontjából a területre vonatkozó jogszabályi előírások az irányadóak. A felszín alatti vízkészlet használata – a jogszabályokban meghatározott esetekben – kizárólag vízjogi engedély és az illetékes hatóság nyilatkozata alapján történhet. Ezen kívül felhívja a figyelmet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelmére, a műtrágya és szerves trágya kijuttatás korlátozott végzésére.

Enviroinvest Zrt.

22



2.6.2.1. A talajvizek, rétegvizek minősége A város területén a talaj- és rétegvizek minőségének jellemzéséhez a Péch Antal Geológiai Műszaki SZKIG mérési eredményei szolgálnak információval. Az iskola diákjai és tanári a Tatabánya fúrt és ásott kútjaiból vett vízminták minőségi adatait 1997 óta gyűjtötték egy adatbázisban. A város területén az ásott és fúrt kutakat rendszeresen, évente mintavételezték és vizsgálták, azonban a vizsgálati eredmények tájékoztató jellegűek, nem vonhatók le pontos következtetések Tatabánya területén lévő talajvízről. Ezt a kutató munkát az önkormányzat anyagilag is támogatta, azonban az iskola megszűnésével a vizsgálatok befejeződtek a korábbi években. Tatabánya város talajvizeinek vízminőségére az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Felügyelőség

által

előírt

felszín

alatti

monitoringok

vizsgálati

eredményeiből következtethetünk. Azokból is az adott területen mért vízminőségi jellemzőket ismerjük meg. Ezek közé tartozik a NHSZ Tatabánya Zrt. (korábban AVE Tatabánya Zrt. néven) üzemeltetésében lévő Dubnik-völgyi regionális hulladéklerakónál található felszín alatti víz monitoring rendszer. A 3 db figyelőkútból álló monitoring rendszert évente mintavételezik, majd elvégzik az előírt vízkémiai és toxicitási vizsgálatokat. Az eredményeket összefoglaló jelentés keretében, minden tárgyév végéig megküldik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek. Hatósági előírás alapján 2014. év elejéig szintén üzemelt egy kármentesítési monitoring célú, 5 db figyelőkútból álló felszín alatti víz monitoring rendszer a Tatabánya 0953/1 hrsz alatti meddőhányó (volt salakbánya) területén, illetve közvetlen környezetében (üzemeltető: Tatabánya MJV Önkormányzata). Az ÉDV Zrt. a tatabányai vízbázis (karsztvíz) megfigyelésére üzemeltet 4, illetve 2 db figyelőkutat a város területén.

2.6.2.2. A befogadók terhelése, szennyezése A karsztvíz-bázis védelme szempontjából meghatározó a felszín alatti, továbbá a felszíni vizek minőségét nagyban befolyásoló városi szennyvízkezelés, csatornázottság, valamint a közműves vízellátás. Az önkormányzat törekszik az elavult illetve hiányzó közműhálózatokat fejleszteni és bővíteni. A város csapadékcsatorna- és szennyvízhálózatát folyamatosan bővül, a meglévő rendszert ütemezetten felújítják. A szennyvízhálózati fejlesztések területén is a még nem csatornázott területek csatornázása elindult.

A 2008-2014 közötti időszakot vizsgálva a következők állapíthatók meg: Enviroinvest Zrt.

23


-


Tatabánya város területén a csapadékcsatorna törzshálózat hossza 117 km, amelyből 95 km zárt, 22 km nyílt rendszerű.

-

A felszíni, befogadóként működő vízfolyások hossza 20,57 km.

-

A tatabányai szennyvízgyűjtő hálózat hossza 224,4 km (2013.12.31-én), mely 100%ban elválasztó rendszerű.

-

A közműves fejlesztések eredményeként csökkent a szennyvízgyűjtő hálózattal ellátott területen lévő, de nem bekapcsolt lakások száma (ÉDV Zrt., 11. melléklet)

A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése értelmében a kibocsátó köteles a keletkezett szenny- vagy használt vizet az engedélyben előírt kibocsátási határértékre megtisztítani vagy megtisztíttatni, ezáltal ma már csak kezelt/tisztított szennyvizek kerülhetnek a vízfolyásokba. Vízfelhasználás, szennyvíz keletkezése A Tatabánya térségi ivóvízrendszer (ÉDV Zrt.) biztosítja Tatabánya és Vértesszőlős ivóvízellátását. A tatai regionális körzet ellátása a Tatabányáról érkező karsztvízzel, valamint a szintén karsztra telepített helyi vízbázisok, mint az Angol-parki és fényesi kutak által termelt ivóvízzel jó minőségben biztosítható. Az ivóvízhálózat kiépítése teljes körű, így a város és környékére eljut az egészséges ivóvíz. Az oroszlányi körzet is zömében Tatabányáról kap karsztvizet, de szükség szerint a helyi kutak is hasznosíthatók. Tatabányán a közműves fejlesztés mellett – az elmúlt évek adatai szerint – az ivóvíz ellátottság aránya nem változott, a város csatornázottsága fokozatosan nőtt. Az ÉDV Zrt. adatszolgáltatása alapján a 11. mellékletben bemutatjuk az ivóvízvezeték-hálózatba illetve a szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások számának alakulását a 2008-2013. közötti időszakban. Fokozatosan nő a bekötések száma, ennek elősegítésére törekszik az önkormányzat is, mely a hálózati csatlakozásra vonatkozó közműfejlesztési díjat 1998. év óta nem emelte, ezzel is támogatva a lakosság szennyvízgyűjtő hálózatra való csatlakozását. A közműves vízellátás és csatornázottság területi növelése mellett azonban csökkent a vízfelhasználás, ezáltal a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége is csökkent (12. melléklet). Valószínűleg ez a vízdíjak és a lakosság jövedelmi viszonyainak alakulásával hozható összefüggésbe. Tatabánya városban a csatornázatlan területek közé tarozik a Kertváros néhány utca szakasza, a régi Cementgyár területe és a VI-os telep egy része, azonban már több kiviteli terv is elkészült, és ezek közül már néhány engedéllyel rendelkezik.

Enviroinvest Zrt.

24



A város felszín alatti és felszíni vízkészleteinek minőségét a területhasználatok, valamint a közműves vízellátás és szennyvízkezelés alapvetően befolyásolják. A város környezetre gyakorolt hatását meg kell vizsgálni a szennyvíztisztítás és a szennyvízkibocsátás szempontjából is. Kiemelt vízvédelmi területen helyezkedik el, így a szennyvíztisztítás hatékonysága alapvető feladat. Szennyvíztisztítás, kezelés A Tatabányai Regionális Szennyvíztisztító és a városi főgyűjtő rendszer az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. kezelésében van és mintegy 80 ezer ember szennyvízének elvezetését és tisztítását végzi. Az elmúlt évtizedekben történt, folyamatos fejlesztésére elsősorban a tatai Öreg-tó védelme érdekében volt/van szükség. A tatabányai szennyvíztisztító telep kapacitása 16 000 m3/nap. Regionális jellegű, Tatabányán kívül Vértesszőlős, Környe, Vértessomló, Várgesztes és Szárliget szennyvizét is fogadja és tisztítja. A telepre beérkező szennyvíz mennyiség időbeni eltérés a csapadékból származó többletterhelésből származik, a jellemző szárazidőszaki terhelés 10-12 ezer m3/nap, ugyanakkor jelentősebb csapadékeseménykor a jellemző terhelés 18-22 ezer m3/nap. A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz jellemzőit a 13. sz. melléklet adja meg, és a 14. sz. mellékletben feltüntettük a befogadóba történő bevezetés előtt, a kibocsátott tisztított szennyvízre vonatkozó határértékeket is. A befogadóba kerülő tisztított szennyvíz minősége megfelel a szigorú hazai és európai uniós előírásoknak. A szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz mennyiségének 2008. és 2014. I-III. negyedév közötti alakulását a 15. sz. melléklet mutatja be.

Hulladék és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogadása, előkezelése a tatabányai szennyvíztisztító telep tisztítási technológiájához tartozó Szentgyörgypusztai Iszapkezelő telepen történik. Az itt fogadott előkezelhető folyékony hulladékok és a települési folyékony hulladék tisztításból származó iszapok mennyisége 2013. évben nagyobb volt a korábbi évekhez képest (16. sz. melléklet). A beszállított települési szennyvizek tisztításából származó iszapokat víztelenítik, száraz anyag tartalmát 18-23%-ra növelik. A Szentgyörgypusztai Iszapkezelő telepen keletkezett víztelenített iszap mennyiségének alakulását a 17. sz. melléklet foglalja össze. A telepen kezelt, víztelenített iszapot minimum fél éven át fedett helyen pihentetik (Környe 0268/4 hrszú ingatlanon lévő Szentgyörgypusztai Iszapdepónia Telepen), majd ezt követően hasznosításra kerül. Korábban a szennyvíziszapot rekultivációs céllal hasznosították

Enviroinvest Zrt.

25



(Biopetrol Kft., Tatai Környezetvédelmi Zrt., Fehérvári Téglaipari Kft.), azonban jelenleg a keletkezett víztelenített iszapot a VIKOM TRANS Kft. elszállítja az NHSZ Biogáz Tatabánya Kft.

tatabányai

biogáz

üzemébe,

ahol

a

szennyvíztisztítóban

keletkezett

összes

szennyvíziszapot biogáz előállítására hasznosítják. Tatabánya város közigazgatási területén évi 5000 m3 feletti szennyvizet bebocsátók: -

mechanikai előtisztítást követően az AGC Glass Hungary Kft.;

-

kémiai előkezelést követően az ALUPARK Kft., GRUNDFOS Magyarország Kft., IMPREGLON Kft., Tatabánya Erőmű Kft.;

-

közvetlenül, előkezelés nélkül az ASG Gépgyártó Kft., BRIDGESTONE Tatabánya Kft., Coloplast Hungary Kft., Cseri Strand és Élményfürdő Kft., Delphi Connection Systems, Európa Ingatlanbefektetési Alap, Henkel Magyarország Termelési és Kereskedelmi Kft., Hófehér Rentex Kft., NHSZ Tatabánya Zrt., OTTO FUCHS HUNGARY Kft., Reckitt Benckiser Tatabánya Kft., Samsung, SANMINA-SCI Magyarország Kft., SPAR Magyarország Zrt., Szent Borbála Kórház, Tatabányai Egyesített Szociális Intézmények, Tatabányai Sütőipari Kft., Tesco-Globál Áruházak Zrt., T-Szol Zrt.

A tatabányai szennyvíztisztító telepről elfolyó víz befogadója az Által-ér, amely a tati Öreg-tó vízgyűjtő területéhez tartozik. Az Északdunántúli Vízmű Zrt. a tatabányai szennyvíztisztító telepének fejlesztésére Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében nyert támogatást. A beruházás keretében, az elmúlt közel két évben a régi és elavult technológiával rendelkező műtárgyak felújítása mellett új műtárgyak is épültek, bevezetésre került a III. tisztítási fokozat. A korszerűsített telep műszaki átadás-átvétele 2013. május 17-én megtörtént. Az Északdunántúli Vízmű Zrt. szennyvíztisztító telepének fejlesztése sikeresen zárult. A fejlesztéseknek köszönhetően a telepen a megadott határérték alatt volt a tisztított szennyvíz, ennek következtében kevesebb nitrogén és foszfor kerül majd az Által-érbe, majd azon keresztül a tatai Öreg-tóba. A tatabányai szennyvíztisztító telep által, a fejlesztés előtt és fejlesztés után kibocsájtott szennyvíz jellemző komponenseinek értékét a 13. sz. mellékletben mutatjuk be. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az uniós forrásból megvalósuló fejlesztés eredménye, hogy csökken Tatabányán a növényi tápanyagok élővízbe kerülése, változik a bebocsájtott szennyvíz mennyisége és minősége.

Enviroinvest Zrt.

26



2.6.3. A Víz Keretirányelvben előirányzott feladatok A Víz Keretirányelv (továbbiakban: VKI) rendelkezései szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelv előírásai szerint a fő környezeti célkitűzés: 1. a vizek állapota romlásának megelőzése, 2. a természetes állapotú felszíni víztestek esetén a jó ökológiai és jó kémiai állapot

megőrzése vagy elérése (vagy a kiváló állapot megőrzése), 3. az erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek esetén a jó ökológiai

potenciál (a hatékony javító intézkedések eredményeként elérhető állapot) és jó kémiai állapot elérése, 4. az elsőbbségi anyagok által okozott szennyeződések fokozatos csökkentése és a

kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása. A felszín alatti vizekre a VKI-ban előírt célok a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó 2006/118/EK27 irányelvben foglaltakkal: A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. Tatabánya térségében az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság koordinálja a Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítését, és végzi el a működési területén a vízállapot értékelést. Tatabánya város az Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység (1-6) területén helyezkedik el. Itt a tervezés előrehaladott, megtörtént a víztestek jellemzése, minősítése, meghatározásra kerültek a jelentős vízgazdálkodási problémák, a terhelések, szennyezések és az előzetes környezetvédelmi célkitűzések és intézkedési javaslatok. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megfogalmazta az Által-ér tervezési alegység vízgazdálkodási problémáinak megoldását célzó intézkedéseket, és elkészítette az alegységre vonatkozó vízgyűjtő gazdálkodási tervet (2010. május).

A várost érintő fontosabb kérdések, célkitűzések a következők: •

A térség vízellátását a főkarsztvíztározóra települt vízbázisok biztosítják, amelyek sérülékeny földtani környezetben vannak. Szerepelnek a vízbázisvédelmi programban, diagnosztikai vizsgálatuk megtörtént. A védelmi intézkedések végrehajtása, a vízbázisok tényleges

Enviroinvest Zrt.

biztonságba

helyezése

és

biztonságban

tartása

jelentős

feladat. 27



Tatabányán a XV/C és XIV/A jelű vízakna biztonságba helyezési terve 2013. évben elkészült, valamint 2014. évben mindkét vízakna teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát elvégezték. •

Az Által-ér vízkészletében magas a használt és/vagy tisztított szennyvizek aránya. Az Által-ér Tatai Öreg-tó feletti szelvényében mért vízhozam mintegy felét a Galla-patak, valamint Tatabánya és Oroszlány város tisztított szennyvize adja. Ugyanakkor kisvizes időszakban a tatabányai szennyvíztisztítóból származó tisztított szennyvíz mennyisége meghaladhatja a befogadó Által-ér vízhozamát.

•

Településekről

összegyűjtött

kommunális

szennyvizek

elvezetése,

tisztítása

és

elhelyezése jelentős problémákat vet fel. Az Által-ér vízminősége korábban jelentősen romlott a tatabányai szennyvíztisztító kommunális szennyvízbevezetése miatt. Azonban az Északdunántúli Vízmű Zrt. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP-7.1.2.02007-0053) keretében támogatást nyert a tatabányai szennyvíztisztító telepének fejlesztésére. A Szennyvízprogram megvalósításának hatását tekintve Tatabánya felszíni vizet érő terhelése csökkent. •

Veszélyes és egyéb szennyező anyagok vízbe jutásának megakadályozása is fontos célkitűzésként fogalmazódott meg. Szennyezőforrásnak tekinthetők az alegység területén az erőművek salak és pernyetárolói, zagyterei. Az ezekből diffundáló szennyeződés a felszíni vizeken keresztül hosszabb távon a felszín alatti vizeket is veszélyeztetheti. Ilyen zagyterek találhatók Bokod és Tatabánya térségében (Vértesi Erőmű), amelyek rekultivációjáról gondoskodni kell. A Vértesi Erőmű a Bánhidai zagytér vonatkozásában már benyújtotta a rekultivációs tervet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség részére. Később, 2014. év áprilisában módosított rekultivációs tervet nyújtott be, melynek Hatósági elbírálása jelenleg folyamatban van.

•

Településekről

származó

egyéb

szennyezésekkel

kapcsolatos

intézkedések

is

szükségesek. Elsősorban az Által-ér mellett lévő nagyobb településeknél (pl.: Tata, Tatabánya) a települési eredetű egyéb diffúz szennyezések (hulladéklerakók megfelelő kialakítása,

felhagyottak

rekultivációja,

valamint

állattartás,

növénytermesztés,

csapadékvíz-elvezetés, közterület fenntartás) csökkentése szükséges a ’belterületi jó (vízvédelmi)

gyakorlat’

alkalmazásával,

valamint

a

kommunális

hulladéklerakók

rekultivációjával. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás által 2011. év áprilisában benyújtott, és 2012. évben a Kormány által is jóváhagyott KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011Enviroinvest Zrt.

28



0002 számú projekt keretén belül Tatabányán a Dubnik-völgyi Regionális Hulladéklerakó fejlesztése fog megvalósulni. A kivitelezési munkák már megkezdődtek, 2014-ben a munkaterületek átadása megtörtént. Az önkormányzati beruházásban megvalósított közművek létesítése folyamatos, az elvégzett munkák kiemelt fontosságúak a helyi belvízvédelmi, vízgazdálkodási és fenntartási feladatok tekintetében.

2.7. A környezeti levegő minősége A levegőminőség évtizedekig fő problémaforrás volt Tatabánya térségében. 2005-től történt gyökeres változás, kibocsátás-csökkenés köszönhetően a Bánhidai Erőmű leállításának és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállításának 2004 év végével. Előzőeken felül az új ipari üzemeknél az engedéllyel telepített korszerű technológiáknak és berendezéseknek köszönhetően a légszennyezőanyag-kibocsátás jelentősen kisebb. A fő szennyező források kibocsátásaira és a mérőhálózattal (RIV, automata mérőállomások) folyamatosan mért levegőminőségre számos adat, adatsor áll rendelkezésre (az Országos Levegőminőségi Mérőhálózat levegőminőségi, valamint az ÉDT-KTF emissziós adatsorai). A légszennyezettségi index adatok alapján Tatabánya levegőminősége a 2008-2013 időszakban stabil képet mutatott. Szennyezettnek kizárólag az ülepedő por tekintetében minősül. Szén-monoxid és kén-dioxid tekintetében kiváló a levegőminőség, a többi jellemző szennyező komponens, mint az ózon, nitrogén-oxidok, nitrogén-dioxid, szállópor (PM10) stabilan jó minősítésű Tatabánya város levegője. Határérték túllépést eseti jelleggel az ózon és a szállópor produkált az automata mérőállomások által vizsgált komponensek közül. Tatabánya

térsége

az

Észak-dunántúli

Környezetvédelmi

és

Természetvédelmi

Felügyelőség besorolása alapján a 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom zónába tartozik a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján. Erre a légszennyezettségi zónára 2004-ben készült Levegővédelmi Intézkedési Program. 2008-ban a PM10 határértéke(ke)t túllépő zónákra új Levegővédelmi Intézkedési Programot dolgozott ki a PM10 határérték 2011. június 11-ig történő alkalmazásának kötelezettsége alóli felmentésre vonatkozó Mentesítési kérelemmel. A program végrehajtása Tatabányán elsősorban forgalomszervezési intézkedésekre és a déli elkerülő út megépítésére koncentrálódott, mivel a település már elől járt az egyéb intézkedések tekintetében a következők szerint: •

elfogadott füstköd-riadó tervvel, hőség- és UV-riadó tervvel, klímastratégiával és klímavédelmi tervvel, valamint környezeti nevelési tervvel rendelkezik;

•

a település levegőminősége jelentős javulást mutatott a Bánhidai Erőmű bezárását és a Fűtőerőmű földgáz üzemre történő átállítását követően (2004);

Enviroinvest Zrt.

29



•

Natura 2000 területek kijelölése megtörtént;

•

a városban automata a manuális légszennyezőanyag mérőhálózat, valamint pollenmérő állomás is üzemel;

•

határérték feletti por és ózon helyzet kivizsgálását szakértők bevonásával elvégezte.

2.7.1. A kibocsátások alakulása 2.7.1.1. A fő pontforrások kibocsátásai A város levegőminősége az ipari és fűtőerőműi, a kommunális/háztartási (fűtési) és a közlekedési eredetű kibocsátások nyomán alakul. Az ÉDT-KTF pontforrásokra rendelkezésre álló adatai alapján a 2008-2012 közötti időszakban a légtérbe kibocsátott légszennyező anyagok körét és mennyiségét a 18. melléklet adja meg. Az összes és ezen belül a főbb légszennyezőanyagok (SO2, NOx, CO2, CO, szilárd anyag) kibocsátásainak alakulását vizsgálva a következő megállapítások tehetők. •

Az összes légszennyezőanyag kibocsátás 180-250 et/év között ingadozott, 2012-ben közelítette a 100 et/év mennyiséget (19. táblázat). A korábbi környezetvédelmi programban detektált nagyságrendi csökkenés a 2007. évi rendkívül alacsony, mindössze 22 et/év értékre alapozva téves volt. A csökkenés ugyanakkor valóban számottevő a 2002-ben detektált 870 e/év-es kibocsátáshoz mérten, annak mintegy negyede-ötöde.

•

A főbb légszennyezőanyagok közül a SO2, a NOx és a szilárd anyag tekintetében történt tényleges és tartós nagyságrendi kibocsátás csökkenés az előző időszak végén, második felében. Szén-dioxid tekintetében, mely az összes kibocsátás több mint 99 %-át adja, a tendencia az előző pontban leírtaknak felel meg. A 2008-2012. közötti időszakban jelentős változás egyik komponens kibocsátási adataiban sem következett be, további mérvadó csökkenés nem detektálható.

•

A szén-dioxidot nem tekintve látható, hogy a nitrogén-oxidok képviselik a fő légszennyezést a pontforrások üzemeltetésénél (18. sz. melléklet). Ez a Bánhidai Erőmű leállítása és a Fűtőerőmű fölgáz üzemre történő átállítása óta van így, korábban a kéndioxid jelentette a fő problémát.

A kibocsátások összetételét és mennyiségi alakulását vizsgálva – összegzésként – megállapítható, hogy 2005-től alapvetően és kedvezően megváltozott a légszennyezőanyagkibocsátás a város területén. 2008-tól egy viszonylag stabil kibocsátási szerkezet alakult ki Tatabányán, ugyanakkor további intézkedések bevezetése nélkül újabb csökkenés nem prognosztizálható.

Enviroinvest Zrt.

30



A kisebb források emissziójára is kiterjedő elemzések szerint a maximális koncentrációk a viszonylag alacsony kémény magasságok (10-35 m) mellett azok 200-250 m-es környezetében alakulnak ki. Ezek a pontforrások határértéket nem meghaladó kibocsátások esetén is zavaró, terhelő forrásai lehetnek közvetlen környezetüknek. Az ilyen terhelések azonban minimálisra csökkenthetők korszerű fűtőberendezések, engedéllyel rendelkező és ellenőrzött technológiák üzemeltetése mellett.

2.7.1.2. Egyéb terhelő források A termelésből, szolgáltatásokból eredő kibocsátások mellett jelentős terhelést jelenthet a lakossági fűtés, a fosszilis energiahordozók felhasználása. Tatabányán a lakásállomány több mint 73 %-a távfűtéssel ellátott, így a város egyedi fűtésű területein a légtérbe jutó légszennyezők mennyisége csak a települési összes kibocsátás töredékét adja. A fűtés esetenként és rövid időre lokális szennyezettséget okozhat a családi házas övezetekben, ugyanakkor a földgáz felhasználás területi terjedésével a hasonló helyi problémák is számottevően mérséklődnek. A forgalmi eredetű légszennyezettség hatásai a forgalommal, forgalmi időszakokkal szorosan összefüggenek. Tatabányán a közlekedési eredetű kibocsátások az összes kibocsátáson belül elenyésző részarányt képviselnek, ugyanakkor egyes útszakaszokon lokálisan problémát okozhatnak: pl. csúcsidőszaki CO és NOx szennyezettség kialakulása az út menti 5-10 m-es sávokban. A kialakuló immissziós állapot és az útvonalak forgalmi és beépítési viszonyai, az adott útszakaszon áthaladó gépjárműforgalom (járművek száma), a járművek műszaki jellemzői és életkora, az alkalmazott hajtóanyagok között szoros összefüggés van. A forgalomnövelő hatású városi fejlesztések – pl. bevásárló központok, üzletházak létesítése – következtében a kibocsátások belterületi növekedésével is számolni kell. Annak ellenére, hogy a járművek fajlagos emissziói alacsonyabbak mint korábban, egyes útszakaszokon számolni kell a közlekedési eredetű szén-monoxid és nitrogén-oxidok emelkedésével, jellemzően az útkereszteződéseknél a csúcsforgalmi időszakokban.

2.7.2. A levegőminőség alakulása Levegőminőség a mérőhálózati adatok alapján Tatabánya levegőminőségének időbeni változásai a 2008-2013 közötti időszakban a város belterületén üzemeltetett mérőállomások adatai alapján jellemezhető. Ezek elhelyezkedését a 20. sz. melléklet szemlélteti.

Enviroinvest Zrt.

31



2011. június 20-ig a településen kettő darab folyamatos működésű automata mérőállomás üzemelt az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében: a Ságvári út 5. sz. (ma már Szent Borbála út) és az Erdész u. 5-7. sz. alatt. Az Erdész utcai mérőállomást az üzemeltető ÉDT-KTVF 2011 közepén átmenetileg leállította, üzeme jelen környezetvédelmi program készítésének időpontjáig nem indult újra. A Ságvári út 5. sz. alatti mérőállomás lakóterületi, közlekedési elhelyezkedésű, sűrű beépítettségű területen, közepes forgalmú 4 nyomsávos

út

közelében

található.

Az

Erdész

utcai

mérőállomás

városi

háttér

elhelyezkedésű, közepes beépítettségű területen, közepesen nagy forgalmú 4 nyomsávos út közelében települt. A mérőállomásokon a kén-dioxid (SO2), nitrogén-dioxid (NO2), nitrogénoxidok (NOx), szén-monoxid (CO), ózon (O3) és szállópor (PM10) vizsgálatát végzik, illetve a vizsgált komponens kör az Erdész utcai mérőállomáson kiegészült a benzol vizsgálatával. Az automata mérőállomások által mért légszennyezők éves átlagos koncentrációit a 21. sz. melléklet foglalja össze. Az egy, illetve korábban kettő mérőhely adatai alapján a város levegőminősége, a levegőminőség alakulása ténylegesen nem jellemezhető; ahhoz több üzemeltetett mérőállomásra lenne szükség Tatabánya közigazgatási területén. Manuális mérőhálózatban (RIV = Regionális Immisszió Vizsgáló) az ülepedő por (ÜP) vizsgálatát végzik Tatabánya területén egyetlen helyen (orvosi rendelő, Felsőgalla, Szent István u. 21.). Korábban a manuális mérőhálózat is komplexebb volt a város területén, 2004ben 10 mérőhely üzemelt, 2007-től már csak 4 db, ugyanakkor ebben az időszakban az ülepedő por mellett mérték a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációt is. A RIV állomás mért adatainak éves átlagát a 22. sz. melléklet adja meg. Az adatsorok alapján megállapítható, hogy a kibocsátásokat, azok esetleges változását a légszennyezőanyagok koncentrációi a mérőhely(ek) környezeti levegőjében jól követik. A vizsgálati eredmények alapján a következő megállapítások tehetők. Az automata mérőállomás(ok) adatait tekintve: •

a kén-dioxid koncentrációk mért éves átlagértékei a 2005-2007. évekre 7-9 µg/m3 tartományba csökkentek. A 2008-2013. közötti időszakban 6-9 µg/m3 között mozogtak, tehát további csökkenés nem volt detektálható, viszont az alacsonyabb koncentráció szint stabilizálódott.

•

nitrogén-dioxid vonatkozásában a 2008-2013-ban mért éves átlagos koncentráció értékek a 2006-2007. évi szintnek felelnek meg. A Ságvári úti mérőhelynél 18,5-22,5 µg/m3 koncentráció tartományban, az Erdész utcai mérőhelynél (2011-ig) 22,8-23,9 µg/m3 koncentráció tartományban mozgott a nitrogén-dioxid éves átlagértéke.

•

nitrogén-oxidok vonatkozásában a 2008-2013. közötti időszakban a Ságvári úti mérőállomás környezetében 30,2-32,9 µg/m3 tartományban mozgott az éves átlag koncentráció. A szennyező komponensre 2010-ig létezett érvényes határérték, a 20082010. közötti időszakban határérték túllépés nem történt. Az erdész utcai mérőállomás

Enviroinvest Zrt.

32



esetében az éves átlag koncentrációk 2008-2010. közötti 17,7-47,0 µg/m3 között alakult, határérték túllépést 1-3 alkalommal regisztráltak az adott években. •

szállópor tekintetében számottevő csökkenés 2003 és 2013 között nem tapasztalható Ságvári utcai mérőállomás adatait tekintve. A levegő átlagos szállópor tartalma 26-30 µg/m3 között alakult 2008-2013. időszakban éves szinten. Az Erdész utcai mérőállomás vonatkozásában is hasonló kijelentés tehető a 2004-2010 időszakot vizsgálva (27-31 µg/m3 2008-2010. időszakban).

•

az ózon éves átlagos koncentrációinak alakulására a Bánhidai Erőmű leállítása és a Fűtőerőmű gázüzemre történő átállítása nem volt hatással. Mindkét automata mérőállomáson növekedést tapasztaltak a 2005-2007. időszakban. 2008-2013. közötti időszak ózon koncentráció adatait vizsgálva megállapítható, hogy a Ságvári úti mérőhelynél a koncentráció jellemzően 70-75 µg/m3-es tartományban mozog, azaz a 2007.

évi

érték

körül,

illetve

jellemzőbben

alatta.

További

számottevő

ózon

koncentrációnövekedés az elmúlt 5 éves időszakban nem következett be. Az Erdész utcai mérőállomásnál 2008-tól a 2010. évvel bezárólag a mért éves átlag koncentráció értékek 50-57 µg/m3 tartományban mozogtak, elmaradva a 2007. évi mért „csúcsérték”től (75 µg/m3). 2011 júniusától az állomás üzemeltetése szünetel.

A szálló por és az ózon koncentrációk közötti összefüggések vizsgálatára a város területén és környezetében Tatabánya MJV Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési irodájának Környezetvédelmi Csoportja a Bálint Analitika Kft. részére adott megbízást 2008-ban. Ennek szükségességét a Közgyűlés 99/2008. (IV.2.) kgy. sz. határozata alapozta meg, amely a 2007-ben és az azt megelőző években jellemzően előforduló ózon és szálló por (PM10) határérték-túllépések okainak, eredetének és jellemzőinek feltárását célozta. A vizsgálat keretében Tatabánya több pontján/területrészén mérték a környezeti levegő ózon és PM10 koncentrációját, valamint végeztek nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid és nitrogénoxidok vizsgálatot is. Mindemellett a város 5 részén, helyszínenként 6 ponton por és talajmintákat gyűjtöttek a szálló por eredet meghatározásához. Az átlagmintákból PAH és toxikus fém vizsgálatok történtek. A szálló por vizsgálatok alapján a következő megállapítások tehetők: - minden mérési helyen lényegesen határérték alatt voltak a mért PM10 koncentrációk; - általánosan megállapítható, hogy az egyes pontokban vett szálló por minták összetétele a PAH és fémösszetételek alapján, a területről összegyűjtött talajminták összetételéhez hasonlítanak; - kiugróan magas fém komponens koncentrációkat nem mértek, ami azt jelenti, hogy a városban nem üzemel olyan légszennyező forrás, mely a szálló por tekintetében figyelemre méltó szennyezést okoz; Enviroinvest Zrt.

33



- a vizsgált PAH komponensek egymáshoz viszonyított aránya a talajban található PAH összetételre jellemzőek és nem a járműforgalomból származó koromra kötött PAH profilt mutatják; - a TV torony és a Turul kilátó felé vezető zöldövezeti elhelyezkedésű úton (100-200 m magasságban) magasabb por koncentrációkat mértek, mint a város egyes helyein; - a kőbánya környékén vett porminták értéke természetszerűen magasabb. A kőbányába vezető úton a teherautó közlekedés porfelhőt kavar. A környezetben 300-400 m távolságban szemmel látható fehér porkirakódások észlelhetők. Mindezek ellenére a kőbányában vett kőzetminta összetétele nem fedezhető fel a többi pontban vett szálló por mintában. - gépkocsiforgalom por felverésének hatása mérhető az Összekötő út – Bláthy O. út kereszteződésében, valamint a Szent Borbála úton; - az ipari park területén összegyűjtött por fém és PAH összetétele a környezetében összegyűjtött talaj összetételére hasonlít. (Az ipari park környezetében nagy területen szántóföld található.) - Tatabányán a por PM10 szennyezettségének két fő forrása van: a kőbánya és az ipari park. A kőbánya fedetlen részeiről – megfelelő szélirány és szélerősség esetén – nagyobb mennyiségű por kerülhet a város légterébe. Az ózon vizsgálatok alapján a következő megállapítások tehetők: - a városban kisebb ózonkoncentráció mérhető, mint a város körül magasabban elhelyezkedő dombokon. Éjszaka, szélcsendben a domboldalakról magasabb ózon koncentrációjú levegő érkezik a városba. Szeles időben ezt a jelenséget nem tapasztalták. - a napközben kialakuló ózon koncentráció a regionális és meteorológiai hatások mellett függ a nitrogén-oxid koncentrációtól is; a magasabb nitrogén-oxid koncentráció csökkenti az ózon koncentráció értékét. Ez a jelenség tapasztalható: -- a belváros forgalmasabb helyein (Szent Borbála út, Összekötő út – Bláthy O. kereszteződés) a forgalomból eredő NOx-nek köszönhetően alacsonyabb ózon koncentráció alakul ki; -- a város belterületén a Fűtőerőmű nitrogén-oxid kibocsátása mérsékli az ózon koncentrációt. A tisztább, alacsonyabb ózon tartalmú levegő elérése és fenntartása érdekében a következő szempontok tartandók szem előtt a lehetséges és célszerű beavatkozások tervezésénél. •

A város körüli domborzatokról éjszaka, szélcsendes időben beáramló magasabb ózon koncentrációjú levegő határérték túllépéseket nem okoz. Az éjszakai ózonbeáramlás a környező domborzat hatására alakul ki, megakadályozására nincs lehetőség.

•

Mivel a városban mérhető ózon koncentráció a városon kívüli területekről származik, az ózon

koncentráció-csökkentés

csak

regionális

szinten

valósítható

meg,

az

ózonképződésben szerepet játszó prekurzorok kibocsátásának csökkentésével. A Enviroinvest Zrt.

34



regionális összefogás keretében azonban helyi szinten is tovább kell csökkenteni a prekurzor kibocsátást, amit a Tatabányán működő ipari létesítmények VOC és NOx kibocsátásának csökkentésén keresztül lehet elérni még abban az esetben is, ha az adott emisszió a vonatkozó határértéknek megfelel. Fontos prekurzor-forrás a közlekedés, amely területen kibocsátás csökkentést a járműpark korszerűsítésével, valamint folyamatos jármű áthaladást biztosító forgalomszervezési intézkedésekkel (zöldhullám, körforgalom, stb.) lehet elérni. •

A levegőállapot nyomon követése érdekében fontos lenne az átmenetileg leállított Erdész utcai mérőhely újraindítása, valamint további automata és manuális mérőhálózati pontok kijelölése Tatabánya város területén. Ennek érdekében egyeztetések kezdeményezése javasolt az üzemeltető környezetvédelmi hatósággal.

A 2008-tól a város közigazgatási területén egyetlenként manuális (RIV) állomás üzemel. Itt 2008-tól az azt megelőző négy év mérési eredményeihez mérten az ülepedő por koncentráció kismértékű növekedése figyelhető meg (22. sz. melléklet), ugyanakkor a növekedés nem lineáris: a korábbi 7-11 g/m2*30 nap tartományról 2008-ban 16 g/m2*30 nap fölé emelkedett az éves átlag, 2013-ban pedig kevéssel maradt el a 14 g/m2*30 nap éves átlag koncentrációtól.

Tatabánya levegőszennyezettsége a mérőállomások 2008-2013. közötti időszak adatainak kiértékelése alapján a levegőszennyezettségi indexszel (23. melléklet) jól jellemezhető. A levegőszennyezettségi index mérőállomásonként meghatározásra kerül, ugyanakkor nem térnek el az eredmények. Kén-dioxid és szén-monoxid szennyező komponensek tekintetében a város levegőminősége mindvégig kiváló volt, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, szálló por, valamint ózon vonatkozásában jónak minősül. Benzol szennyező komponensre 2010-ig áll rendelkezésre mérési adat:a 2008-ban jó levegőminőséget 2009 és 2010. években kiváló index váltotta fel. Ülepedő por tekintetében a helyzet már sokkal kedvezőtlenebb. 2010-ben minősült egyedül jónak a levegőminőség ülepedő porra, az időszak többi évében szennyezett volt a város levegője (2012. évben nem áll rendelkezésre adat, illetve megjegyzendő, hogy egyetlen manuális mérőpont adatsora alapján történt a minősítés).

2.7.3. Biológiai légszennyezettség, pollenek. A környezeti levegő pollen tartalma szorosan összefügg az allergiás eredetű légúti megbetegedések számával. A pollenek megjelenésének, levegőben mért számának nyomon

Enviroinvest Zrt.

35


követése

elengedhetetlen


az

intézkedések

megalapozásához

és

szükség

szerinti

végrehajtásához, az allergizáló gyomnövények irtásához. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet aerobiológiai monitoring hálózatba tartozó mérőpontot működtet Tatabányán. A Polgármesteri Hivatal tetején telepített pollencsapda 2005 áprilisa óta üzemel, a pollenek és a kültéri penészgombák monitorozására szolgál. Az Intézet az adatok gyűjtése, elemzése és értékelése alapján információs szolgáltatást nyújt és web oldalt üzemeltet (http://oki.antsz.hu/lakossagnak/pollenhelyzet). A városra vonatkozó 2008-2014. évi adatokat a 24. sz. melléklet tartalmazza. Parlagfű mentesítési program kidolgozása városi szinten nem indokolt, részben a parlagfűvel szennyezett városi területek hiánya, részben pedig a magasabb (regionális, országos) szintű, átfogó szabályozás megléte okán. A parlagfű-mentesítésre irányuló ellenőrzések és a kényszer kaszálások elrendelése eseti bejelentések alapján történik. A közterületek gazkaszálása a költségvetés függvényében évente 2-3 alkalommal történik a potenciálisan szennyezett területeken.

2.7.4. Bűzterhelés Tatabánya területén évekre visszamenőleg visszatérő gondot jelentett a bűzterhelés, amely elsősorban a szennyvíziszap szántóföldi kihelyezésével függött össze. Az Északdunántúli Vízmű Zrt. (a továbbiakban ÉDV Zrt.) a Szentgyörgypusztai Iszapdepónián

és

az

ÉDV

Zrt.

szennyvíztisztító

telepein

keletkező

víztelenített

szennyvíziszapok mezőgazdasági kihelyezését, hasznosítását a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat által 20.2/3375-3/2007. iktatószámú határozatával módosított Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 3021-7/2005. iktatószámú 2010. augusztus 31-ig szóló határozata (engedélye) alapján végezte a Környe környékén kijelölt táblákon 2007-ig. Az engedély meghatározta a kihelyezés feltételeit, a szükséges ellenőrzések, vizsgálatok körét és módját. Mindezek ellenére a szántóterületek víztelenített iszappal történő trágyázása a meteorológiai viszonyoktól függően rendszeres bűzpanaszokat okozott: Környe felől fújó szél esetén a város belterületén jól érezhető, jellegzetes és erős szag volt észlelhető. A szennyvíziszapot később rekultivációs célú hasznosításra adta át az ÉDV Zrt. a Biopetrol Kft., a Tatai Környezetvédelmi Zrt, illetve a Fehérvári Téglaipari Kft. részére. A Biopetrol Kft. telephelyéről déli szélirány esetén szintén jelentős bűzhatás érte a várost. A lakossági panaszok okán a bűzterhelés helyeinek, potenciális forrásainak feltérképezése az Önkormányzat és a Biopetrol Kft. részéről 2008 júliusában történt meg az Erőműi-tó, Erőműi lakótelep és Környe térségében. A bejárás további helyszíni ellenőrzések, kontroll bejárások megtartását célszerűsíti a források pontosabb lehatárolása érdekében, azonban

Enviroinvest Zrt.

36



információink szerint hasonló átfogó ellenőrzésre a későbbiekben nem került sor. A bejárás tapasztalata alapján levonható következtetés az volt, hogy a bűzhatás megszüntetéséhez a szennyvíziszapok megfelelő kezelése, biológiai stabilizálásának megoldása elengedhetetlen feltétel. A Biopetrol Kft. telephelyét a környezetvédelmi hatóság a bűzpanaszok nyomán indított vizsgálata nyomán 2012. évben bezárták. Az ÉDV Zrt. keletkező víztelenített szennyvíziszap teljes mennyiségét jelenleg (10 évre szóló szerződés keretében) a VIKOM TRANS Kft. (eng.sz.: 2320-4/2013) szállítja el az NHSZ Biogáz Tatabánya Kft. tatabányai biogáz üzemébe, ahol hasznosításra kerül (eng.sz.: 138819/2014). A lakossági bűzpanaszok száma fentiek hatására jelentős mértékben csökkent. -

A

regionális

tárolójának

szennyvíztelep

működése

okán

külterületen (Baromállás-dűlő) panaszok

nem,

vagy

csak

fekvő elvétve

szennyvíziszap érkeznek

az

önkormányzathoz. A szennyvíztelep üzemeltetője a nagyobb és esetleges bűzhatással járó eseti munkákról előzetesen értesíti az önkormányzatot. - A regionális hulladéklerakón folyó tevékenység miatt bűzpanasszal a lakosság részéről nem, vagy maximum évente 1 alkalommal éltek. - A biogáz üzem működése kapcsán jelentkező bűzhatás miatt tett bejelentések száma ez ideig minimális volt, évente 2-3.

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve adatszolgáltatása alapján az előzőekben már tárgyalt, Biopetrol Kft. telephelyére irányuló vizsgálaton felül a következő bűzpanaszok nyomán került sor intézkedés kezdeményezésére Tatabánya területén: •

2010-ben belvizes időszakban lakóterülethez közel eső szántóföldi növényzet rothadása következtében fellépő – lakosságot zavaró – bűz

•

2010-ben családi házas területen az egyik ház alacsonyan megépített kéményének zavaró füstje (települési jegyzőhöz tették át intézkedésre az ügyet).

A Tatabányai Járási Népegészségügyi Intézethez a 2008-2014 közötti időszakban többségében a magán- és bérlakásokban élők helytelen életviteléből eredeztethető zavaró magatartás (hulladék felhalmozás, takarítatlanság, bűz, rovar-rágcsáló jelenlét, állattartás), valamint az önkormányzati bérlakásokban előforduló penészesedés miatt érkeztek lakossági bejelentések.

Enviroinvest Zrt.

37



2.8. Természet- és tájvédelem Tatabánya 332/2004. (XII.16.) kgy. sz. határozattal elfogadott Településszerkezeti terve (TSZT) rögzíti a környezet- és természetvédelem, valamint a tevékenységek, szolgáltatások, fejlesztések szabályozási előírásainak körét. A fejlesztés és rendezés alapelveit az 1.2. fejezet, míg a tájrendezés, tájvédelem előírásait, feladatait, azon belül a táj- és természetvédelem, tájrehabilitáció követelményeit és a tervezett fejlesztéseket az 1.12 fejezet tartalmazza.

2.8.1. Országos és helyi védettségű területek, értékek Tatabánya közigazgatási területének 29,6%-a, 2708,76 ha élvez védettséget természeti és/vagy táji értékeinek köszönhetően. Ezen országos és helyi jelentőségű védett területek, értékek elhelyezkedését a 25. sz. melléklet mutatja be, egyben jelzi a tervezett bővítések helyszíneit is. A 332/2004. (XII.16.) kgy. határozattal elfogadott településszerkezeti terv térképen is rögzíti az országos és helyi jelentőségű védett területeket, melyek településszerkezeti terv leírásában szereplő listáját a 26. sz. melléklet tartalmazza. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 17/2013. (V.24.) önkormányzati rendelettel módosított 32/2011. (IX.23.) jelenleg hatályos önkormányzati rendeletében szabályozza a helyi jelentőségű védett értékek körét és kezelését. A rendelet 1. sz. melléklete tételesen megadja a területek, értékek adatait, jellemzőit (27. sz. melléklet). Fentiek alapján a következő megállapítások tehetők. •

Országos jelentőségű védettséget élvez a Gerecsei Tájvédelmi Körzet, amelynek területéből 853,5 ha esik Tatabánya közigazgatási területére; Ez a város összterületének 9,3 %-át teszi ki. Az ex lege védett láp 20,5 ha-os területével a Tatabánya közigazgatási területére eső országos védettségű területek kiterjedése 874 ha, az összterület 9,6 %-a.

•

Helyi jelentőségű védett területek (Újvárosi Szanatórium, Síkvölgyi tölgyek a szanatórium területén, Jubileum park, Május 1. park, Népház liget, Kálvária hegy, Béke-park, Záray Márta pihenőpark, Bánhida Erőmű-tér, Gál István ltp. Béke út melletti kiserdő) összes kiterjedése

51,3

ha,

ami

az

Észak-Vértesben

található

helyi

jelentőségű

természetvédelmi területek 1783,46 ha-os kiterjedésével együttesen 1834,76 ha. Ez Tatabánya közigazgatási területének 20,1 %-án biztosítja a természeti értékek védelmét. Az Észak-Vértesi TT tatabányai területének ~ 81,5 %-a, mintegy 1454,17 ha, valamint további 316,34 ha nem védett terület tartozik a Vértesi Natúrpark területéhez, amelynek kezelője a Pro Vértes Közalapítvány. Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség által képviselt Gerecse Natúrparkba Tatabánya teljes közigazgatási területe beletartozik.

Enviroinvest Zrt.

38


•


Helyi jelentőségű védett természeti értékek a város területén a Három Tölgyfa, Jegenye utcai jegenyesor, Platán téri platánfa, Dózsa Gy. úti selyemakác és a Komáromi úti platánsor.

•

Tatabánya közigazgatási területén 75 db védett barlang, 5 db megkülönböztetetten védett barlang és 3 fokozottan védett barlang található.

A város kiemelt figyelmet fordít a természeti értékek, területek védelmére.

2.8.2. Natura 2000 területek Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet jelöli ki. A rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya alá eső Natura 2000 területeken előforduló, közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat állapítja meg. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészleteket tételesen a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet határozza meg: 1. sz. melléklet a különleges madárvédelmi területek vonatkozásában, 5. sz. melléklete a különleges természetmegőrzési területek tekintetében. A Tatabánya közigazgatási területére eső Natura 2000 területekkel érintett helyrajzi számokat a 28. melléklet mutatja be. A Natura 2000 területek határait a 8. melléklet szemlélteti, bemutatva a különleges madárvédelmi és a különleges természetmegőrzési területek átfedéseit is. Eszerint a kijelölt különleges madárvédelmi terület 3478,3 ha, míg a különleges természetmegőrzési terület 2309,5 ha kiterjedésű. A különleges madárvédelmi területek a város közigazgatási területének 38,0 %-át, a különleges természetmegőrzési területek 25,3%-át érintik, közöttük területi átfedések vannak.

2.8.3. Vértesi Natúrpark A Vértesi Natúrparkot 2005 októberében 17 település, közöttük Tatabánya alapította meg, kezelője a Pro Vértes Közalapítvány. A Natúrpark teljes területi kiterjedése 35837,7197 ha, amelynek 68,4 %-a természetvédelmi oltalom alatt áll. A Natúrparkhoz Tatabánya közigazgatási területéből 1770,5128 ha terület tartozik, melynek ~82 %-a védett. A Natúrpark és ezen belül a tatabánya közigazgatási területére eső parkrész elhelyezkedését a 8. sz. melléklet mutatja be. A Natúrpark területével érintett tatabányai területek helyrajzi számait a 28. sz. melléklet sorolja fel.

Enviroinvest Zrt.

39



A Natúrpark életre hívásának és fenntartásának célja többrétű: a természeti és kulturális értékek megőrzése mellett nagy hangsúlyt fektetnek a természetvédelmi nevelés, oktatás feladataira, valamint turisztikai fejlesztéseken keresztül a térség földrajzi adottságaiból származó korábbi gazdasági hátrányokat, korlátozásokat kompenzálva, előnnyé formálva a helyi gazdasági élet fellendítése, munkalehetőségek teremtése is cél.

2.8.4. Gerecse Natúrpark A Gerecse Natúrparkot 2013 januárjában alapította 29 önkormányzat (közöttük Tatabánya) és 20 civil szervezet. A Natúrparkot az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség képviseli. A Gerecse Natúrpark létesítésének alapvető célja a Gerecse-hegység és az ahhoz csatlakozó peremterületek (Duna-völgy, Által-ér völgye, kisalföldi löszvidék, Keleti-Gerecse) vonatkozásában elősegítse a fenntartható és értékőrző tájhasználati formákat, egységes arculatot és marketing támogatást teremtsen a tájra jellemző helyi termékeknek és szolgáltatásoknak, valamint a környezeti nevelés, oktatás eszközeivel is hozzájáruljon a természeti és kulturális értékek, hagyományok megőrzéséhez. Teljes területe 79 611 ha, melybe Tatabánya teljes közigazgatási területe beletartozik.

Tatabánya

az

országban

az

egyetlen

olyan

település,

amely

két

natúrparki

kezdeményezéshez is csatlakozott.

2.8.5. Országos ökológiai hálózat övezetei Az országos ökológiai hálózatot nem más, mint az országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Az országos ökológiai hálózat övezeteit az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. melléklete határolja le térképi formában. Tatabánya közigazgatási területére eső övezet-részeket a 29. melléklet mutatja be.

2.8.6. A nyílt karszt területei A 8002/2005. (Mk 138.) KvVM tájékoztató, illetve annak Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítőben megjelent melléklete tette közzé a nyílt karszt területnek minősülő területrészek jegyzékét. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 19. § (3) alapján nyílt

Enviroinvest Zrt.

40



(fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen tilos a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása.

2.9. A hulladékgazdálkodás rendszere A hulladékgazdálkodás rendszerének jogi hátterében utóbbi években jelentős jogszabály módosítások

történtek.

Kivezetésre

került

pl.

a

folyékony

hulladék

fogalma,

hulladékgazdálkodási közszolgáltatást immáron kizárólag minősített nonprofit gazdasági társaság végezhet a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján stb. A település hulladékgazdálkodási rendszerét, annak állapotát, helyzetét a jogszabályváltozások tükrében, a környezetvédelmi program időpontjában érvényes és közeljövőben bevezetésre kerülő már ismert módosítások tükrében vizsgáljuk. A város területén keletkező kommunális és ipari eredetű veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésének, kezelésének és hasznosításának vizsgálata alapján az alábbi következtetések vonhatók le.

2.9.1. Üzemeltetési/szabályozási háttér Tatabánya MJV közgyűlési határozattal elfogadott helyi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezett a 2004-2008-as időszakra és a 2008-2014 időszakra szóló II. Környezetvédelmi Program előirányozta 2009. évre ezen helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatát. A felülvizsgálatra 2009 őszén került sor és megszületett a 2009-2014 időszakra szóló települési hulladékgazdálkodási terv. A hulladékgazdálkodási tervezés rendszerét a 2013. január 1-jével hatályba lépő új hulladékgazdálkodási törvény (a hulladékról szóló 2012. évi CLXVVV. törvény) átalakította, a helyi, illetve települési hulladékgazdálkodási terv készítésére vonatkozó kötelezettség megszűnt,

ennél

fogva

a

hulladékgazdálkodási

terv

ismételt

felülvizsgálatának

elkészíttetését az önkormányzat nem tervezi. A hulladékgazdálkodási tervezési feladat jelenleg kizárólag a helyi közszolgáltatót terheli.

2.9.2. Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 2004-ben 83 települési önkormányzat összefogásával alakult meg a Duna-Vértes Köze Regionális

Hulladékgazdálkodási

Társulás,

melynek

gesztora

Tatabánya

MJV

Önkormányzata. A hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításán túl a társulás megcélozta a bezárt hulladéklerakók rekultivációját is. A program kitűzött céljai: •

régi lerakók rekultivációja,

Enviroinvest Zrt.

41



•

illegális lerakók felszámolása,

•

szelektív gyűjtés teljessé tétele,

•

építési törmelék feldolgozása, újrahasznosítás létesítményeinek telepítése,

•

hulladéklerakók bővítése, korszerűsítése,

•

komposztáló telepek létesítése,

•

válogatók létesítése,

•

átrakó állomások létesítése,

•

gép- és eszközbeszerzés,

•

hulladékhasznosítási berendezések, feldolgozók létesítése, telepítése,

•

szennyvíziszap kezelésének megoldása.

A Társulás pályázatot nyújtott be a megvalósításhoz (előkészítés, kivitelezés) szükséges Kohéziós Alapból történő 85 %-os támogatási intenzitású támogatás elnyerése érdekében. A hulladéklerakók rekultivációja a projektből időközben kikerült, mivel önálló projektként, külön támogatásra lehet pályázni ebben a tárgykörben. 2012 derekán több tag be- és kilépését követően a Társulást már csak 78 KomáromEsztergom, Fejér és Pest megyei település alkotta.

A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztésének előkészítésére a KEOP1.1.1/1F konstrukcióra benyújtott pályázat 375 millió forintos támogatást nyert el, a Támogatási szerződés megkötésére 2009 januárjában került sor. A projekt lezárása 2011 júliusában történt meg. A kivitelezésre a Társulás a KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0002 számú projektet 2011 áprilisában nyújtotta be. A projekt keretén belül hulladékudvarok, komposztálók, átrakó állomások, valamint hulladékkezelő központok kialakítása, hulladéklerakó bővítés tervezett a Társulás különböző településein. Közel 15.000 db házi komposztáló edény kiosztása (ebből Tatabányán 900 db) és házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer kialakítása tervezett. A Tatabányán megépülő létesítmények a következők: hulladékkezelő központ (70.000 t/év kapacitású mechanikai előkezelő-mű, 20.000 t/év kapacitású válogatómű, hulladékudvar), lerakó bővítés (730.000 m3 kapacitással), hulladékudvar (Búzavirág utca). A

Dubnik-völgyben

létesítendő

hulladéklerakó

központ,

illetve

a

lerakó

bővítés

munkaterületének átadása 2014 februárjában megtörtént. A kivitelezés 25-30 %-os készültségi állapotban van. A Búzavirág utcai hulladékgyűjtő udvar kiviteli tervei elkészültek, a munkaterület átadása és a kivitelezési munkálatok megkezdése jelen környezetvédelmi program időtartama alatt megtörtént.

Enviroinvest Zrt.

42



A hulladéklerakók rekultivációjára a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási társulás mind az előkészítésre, mind a megvalósításra KEOP pályázatok keretében támogatást nyert. Hulladéklerakó rekultiváció tárgyában Tatabánya közvetlenül nem érintett.

2.9.3. A keletkező hulladékok kezelése A város területén keletkező különböző eredetű és jellegű (kommunális és ipari, veszélyes és nem veszélyes) hulladékok gyűjtése és kezelése biztonságosan megoldott és jól szervezett. A települési szilárd hulladékok esetében megkülönböztetjük a közszolgáltatás körébe tartozó és a közszolgáltatási hulladék körbe nem tartozó hulladékokat. Tatabánya MJV Önkormányzata a hulladékgazdálkodási közszolgáltatói feladatok ellátására Vértes-Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel kötött közszolgáltatói szerződést (korábban a feladatot az AVE Tatabánya Zrt. látta el). A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról szóló 5/2015. (III.02.) önk. rendelet alapján a közszolgáltatás köre kiterjed: •

a közszolgáltatás szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladéknak elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására;

•

települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére;

•

évi kettő alkalommal végzett lomtalanításra;

•

évi kettő alkalommal végzett zöldhulladék elszállításra.

A közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok gyűjtését és szállítását meghatározott és ütemezett program szerint végzi a közszolgáltató. Közszolgáltatás keretében a vegyes települési hulladék, az elkülönítetten gyűjtött hulladék, valamint a zöldhulladék gyűjtését és szállítását végzik. A közszolgáltatás keretében gyűjtött települési hulladék kizárólag a tatabányai Dubnik völgy, Vasvári Pál úton lévő regionális hulladéklerakóként létesített és működtetett telephelyen helyezhető el és ártalmatlanítható. A rendszeres hulladékszállításba bevont lakások száma 2014. január 1-jén Tatabányán 29.700 volt, ami 97 %-os ellátottsági aránynak felel meg. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás KEOP-1.1.1/C/13 jelű pályázaton települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer eszközpark fejlesztésre, informatikai korszerűsítésre 247 millió forintos Európai Uniós támogatást nyert. A fejlesztés célja a vegyeshulladékgyűjtés eszközpark korszerűsítése az elöregedett, magas üzemeltetési költségű célgépek cseréjével (3 db új, préselve tömörítő szerkezettel ellátott hulladékgyűjtő jármű), vegyes hulladék gyűjtőedények (505 db 1100 literes konténer) beszerzésével, valamint az informatikai rendszer fejlesztésével (szállítások megszervezésére, hulladékgyűjtő járatok menetrendjének Enviroinvest Zrt.

optimalizálására).

A

projekt

emellett

segíti

a

házi

komposztálás 43



népszerűsítését is. A kistérség 8 településén - közöttük Tatabányán is – összesen 3092 ingatlant házi komposztálóval látnak el díjtalanul a zöldhulladék helyben történő hasznosításának előmozdítására. A projekt megvalósulása 2015 II. félévében várható. A pályázat nyomán beszerzésre kerülő eszközöket a Vértes-Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. veszi használatba.

Elkülönített gyűjtés. A zöldhulladék gyűjtést Tatabányán első alkalommal 2013 őszén szervezték meg a családi házas, kertes házas övezetekben. Egy tavaszi és egy őszi akció keretében történik a gyűjtés. A város területén 40 db hulladékgyűjtő sziget üzemel, amelyek mindegyike 3 frakciót (üveg, papír, műanyag) fogad. A gyűjtőszigeteken gyűjtött hulladék elszállítását a közszolgáltató végzi. 2015. január 1-től jogszabályilag kötelezővé vált az elkülönített gyűjtés kiterjesztése a fém hulladékok vonatkozásában is (a lakossági veszélyes és biohulladék elkülönített gyűjtés bevezetésére vonatkozó jogszabály részlet várhatóan még a hatályba lépés előtt módosul és ezen frakciók kikerülnek a jogszabály szövegéből). A jogszabály az elkülönített gyűjtést lehetőség szerint házhoz menő gyűjtésként megszervezve preferálja, ugyanakkor ahol ez gyakorlati szempontok alapján nem kivitelezhető (elsősorban sűrűn lakott településrészeken, ahol a házhoz menő gyűjtés nem megvalósítható), ott a hulladékgyűjtő szigeten történő gyűjtés alkalmazandó. Tatabánya tömbházas területei ez utóbbi kategóriába tartoznak. A jogszabályi megfelelés biztosítására az önkormányzat és a közszolgáltató az elkülönített gyűjtés fejlesztését a következők szerint valósítja meg: a családi házas övezetekben a zsákos gyűjtés formájában tervezik a zöldhulladék mellett a papír és műanyag hulladék gyűjtését, 2 hetes elszállítási gyakorisággal. Családi házas övezetekben az üveg hulladék elkülönített gyűjtésére, elhelyezésére a meglévő hulladékgyűjtő szigeteken lesz a továbbiakban is lehetősége a lakosságnak. A tömbházas övezetekben a műanyag, papír és üveg frakció a korábbi gyakorlatnak megfelelően a meglévő hulladékgyűjtő szigeteken helyezhető/helyezendő

el.

A tömbházas területeken lakossági zöldhulladék gyűjtés nem indokolt. A fém hulladék elkülönített gyűjtésére a lakosságnak övezeti hovatartozástól függetlenül a hulladékgyűjtő udvarokban van térítésmentesen lehetősége, ahogyan a veszélyes hulladék átvételét is a hulladékudvarok biztosítják. A lakossági veszélyes hulladék átvételét és ártalmatlanítását az önkormányzat évente egy előre meghatározott költségvetési keret erejéig, szállításonként 20 ezer forint értékhatárig finanszírozza. Az elszámolás a hulladékudvart üzemeltető szolgáltatóval (korábban AVE Tatabánya Zrt., jelenleg NHSZ Tatabánya Zrt.) számlák ellenében történik. Enviroinvest Zrt.

44



Tatabányai Regionális Hulladéklerakó A Tatabánya, Vasvári Pál utca 0489., 0739/6., 0739/8., 0846/2 hrsz. alatti telephelyen lévő települési hulladéklerakó üzemeltetését az NHSZ Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. (a továbbiakban NHSZ Tatabánya Zrt., illetve korábban az AVE Tatabánya Zrt.) végzi az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1240-8/2010. ikt.számú egységes környezethasználati engedélye alapján. A hulladéklerakó 1998 óta működik. A telephelyen a következő hulladékgazdálkodási tevékenységeket végzi az üzemeltető: - nem veszélyes hulladékok lerakása műszaki védelemmel (D5 jelű ártalmatlanítási művelet); közszolgáltatás keretében kizárólag 20-as hulladék azonosító kóddal (EWC kóddal) vesznek át hulladékot, amely hulladékok tekintetében mennyiségi korlátot kizárólag a lerakó még rendelkezésre álló szabad kapacitása jelent, nem közszolgáltatás keretében további 50.000 tonna/év nem veszélyes hulladék vehető át az engedélyben meghatározott hulladék fajtákból. -

komposztálható

nem

veszélyes

hulladékok

hasznosítása

(R3

jelű

biohulladék

komposztálási művelet); az éves hasznosítható mennyiség 2.500 tonna, a komposzt felhasználása helyben történik meg lerakó köztes takarására. - inert hulladékok technológiai célú felhasználása depónia takarásra, belső telepi utak építésére, területkiegyenlítésre (R5 jelű hasznosítási művelet); éves kezelhető hulladék mennyisége 24.000 tonna. - veszélyes, ásványolaj-tartalmú hulladékok és biológiailag bontható hulladékok együttes kezelése települési szilárd hulladékkal (D8 jelű biológiai kezelés, ártalmatlanítás); kezelhető hulladékok mennyisége 2.000 tonna/év. - válogatható, hasznosítható hulladékok válogatása, szelektíven gyűjtött hulladékok bálázása, nem veszélyes hulladékok előkezelése; kezelhető mennyiség 5.000 tonna/év. A hulladéklerakó szigetelt aljzatú, csurgalékvíz-gyűjtő és visszaforgató, depóniagáz elvezető és ártalmatlanító rendszerrel, valamint a kapcsolódó kiszolgáló létesítményekkel. A hulladéklerakóban 2008-2013. közötti időszakban kezelt, hasznosított, ártalmatlanított hulladék mennyiségeket tevékenységi körönként a 30. sz. melléklet mutatja be. A táblázatban szereplő hulladék mennyiségek a hulladékgazdálkodási rendszer regionális voltából adódóan nem mutatnak lokális jellegzetességeket. A hulladéklerakóban lerakással ártalmatlanított vegyes települési szilárd hulladék átlagos tömegarány szerinti összetételét a 31. sz. melléklet foglalja össze.

Enviroinvest Zrt.

45



2.9.4. Illegális hulladéklerakás A közterületi illegális hulladéklerakás felszámolása évek óta folyamatosan a köztisztasági tevékenység részeként zajlik az önkormányzat (Kertészeti csoport) szervezésében. Az illegális szemétlerakatok többnyire a belterületi-külterületi határ közeli összekötő utak mentén alakulnak ki. Illegális hulladéklerakással leginkább érintett területek: Síkvölgyi üdülőterület, Nyúldomb (Kertváros), Szanatórium környéke, Mésztelep, VI-os telep. Ún. hulladék kommandó heti-kétheti gyakorisággal ellenőrzi a város – korábbi felmérések alapján – leginkább érintett területeinek ellenőrzését, valamint évente két alkalommal a város teljes területét ellenőrzik. Az ellenőrzések során fellelt hulladék a közterületekről a költségvetés függvényében elszállításra kerül. Az önkormányzat erre a célra évről-évre több millió forintot irányoz elő és használ fel. Az illegális hulladéklerakók felszámolásából származó éves hulladék mennyiségeket a 2008-2013. közötti időszakban a 32. sz. melléklet mutatja be. A polgármesteri hivatal közigazgatási irodája hatósági munka keretében foglalkozik a magánterületeken jelentkező illegális hulladéklerakók felszámolásával.

2.9.5. Szippantott szennyvíziszap kezelése A folyékony hulladék fogalmát a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2013. január 01-i hatállyal kivezette. Az Északdunántúli Vízmű Zrt. üzemeltetésében lévő Szentgyörgypusztai Iszapkezelő Telephely 1991 óta fogadja és kezeli a szippantott szennyvíziszapot. Az előkezelésre 5309-23/2011. iktatószámon van érvényes engedélye az ÉDT-KTVF-től a 30.000 tonna/év kapacitású telephelynek. A napi szinten fogadható hulladék mennyiség 100 m3. Az engedély alapján EWC 20 03 04, 20 03 99 és 19 07 03 kódszámon fogadhat nem veszélyes hulladékokat. A szippantást, szállítást arra hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező

külső

szakcégek

végzik.

A

város

zárt

vagy

szikkasztó

rendszerű

szennyvízgyűjtőinek, tárolóinak időnkénti szippantását követően tengelyen beszállított szennyvíziszapot a telephelyen mechanikai-biológiai előkezelésnek majd víztelenítésnek vetik alá, és a Regionális Szennyvíztisztítóból és egyéb települési szennyvíz tisztításából származó és a telephelyen már víztelenített iszappal együtt kerül biogáz üzembe elszállításra hasznosítás céljából. Korábban rekultivációs célokra használták fel, azt megelőzően (2007-ig) mezőgazdasági kihelyezésre került.

A Tatabányán keletkező elsődleges hulladékok legnagyobb mennyiségét a feldolgozóipar termeli, mind veszélyes, mind nem veszélyes hulladék tekintetében, amit a kereskedelem, gépjárműjavítás követ. Míg korábban (2008, 2009-ben) veszélyes hulladék termelő nemzetgazdasági ágként a városban ezeken túl a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás volt jellemző, addig 2012-re az adminisztratív és szolgáltatást támogató

Enviroinvest Zrt.

46



tevékenységből és a humán-egészségügyi, szociális ellátás került előtérbe. A legjelentősebb veszélyes hulladék termelő szakágazatok 2008-2012. közötti időszakban Tatabánya területén: közúti jármű és jármű motor alkatrészeinek gyártása; gépjárműjavítás és karbantartás; villamos motor és áramfejlesztő gyártása; alumíniumgyártás; egyéb villamos berendezés gyártása; egyéb műanyag termék gyártása; fémfelület-kezelés; villamosenergiaelosztás; csomagolás; fekvőbeteg-ellátás. Legnagyobb elsődleges veszélyes hulladékot termelő Tatabánya közigazgatási területén működő vállalkozások a 2008-2012. közötti időszakban (a felsorolás nem a termelt veszélyes hulladék mennyiségétől függő sorrendben történik): Reckitt Bneckiser Magyarország Kft., Grundfos Kft., E-ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., Coloplast Hungary Kft., Vértes Volán Zrt., Otto Fuchs Hungary Kft., Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, Impreglon Kft., Scholz Alu Kft. Nem veszélyes hulladék termelésben a feldolgozóipar mellett jelentős termelőként vesz részt a

vízellátás,

szennyvíz

gyűjtése

és

kezelése,

hulladékgazdálkodás,

szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ág, valamint az építőipar és újabban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Szakágazatok szerint a legtöbb nem veszélyes hulladékot 2008-2012. között a szennyvíz gyűjtése és kezelése, az út és autópálya építés, az egyéb műanyag termék gyártás, a villamos motor és áramfejlesztő gyártás, valamint a közúti jármű és jármű motor alkatrész gyártás termelte Tatabányán. Legnagyobb elsődleges nem veszélyes hulladékot termelő Tatabánya közigazgatási területén működő vállalkozások a 2008-2012. közötti időszakban (a felsorolás nem a termelt nem veszélyes hulladék mennyiségétől függő sorrendben történik): ÉDV Zrt., Geotech Tervező, Kivitelező és Kereskedelmi Kft., Coloplast Hungary Kft., Asg Gépgyártó Kft., Grundfos Kft., Reckitt Benckiser Magyarország Kft., Otto Fuchs Hungary Kft. A Tatabánya közigazgatási területén keletkezett és előkezelt/hasznosított/ártalmatlanított hulladékok mennyiségi és minőségi jellemzőit az ÉDT-KTF adatai alapján lehet nyomon követni. A 2008-2012. közötti időszak éves adatait (33. melléklet és 34. melléklet) áttekintve látható, hogy a mennyiségek évről-évre jelentősen változnak a termelési szerkezet/ gazdasági változások függvényeként. A különböző eredetű hulladékok környezeti szempontból biztonságos kezelése (gyűjtés, szállítás, kezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a hulladék birtokosának, termelőjének feladata. A kötelezettség törvényben rögzített és a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik (ellenőrzés és hiányosság esetén szankcionálás).

Enviroinvest Zrt.

47



2.10. Környezeti zajhelyzet Tatabányán a zajforrások változatosak: az ipari és szolgáltató létesítmények mellett a közlekedési eredetű zajok és a szórakozóhelyek zajkibocsátása ad lakossági panaszokra okot a források környezetében. A koncentráltabban jelentkező ipari/üzemi zajkibocsátások a lakosság kisebb részét, a zajforrások jól behatárolható környezetét érintik és általában hatósági kötelezéssel, megfelelő műszaki megoldással kiküszöbölhetők. Ugyanakkor a forgalmas közlekedési útvonalak, a vasút és a vasúti pályaudvarok környezetében élők bizonyos beletörődéssel viselik a zajterheléseket. A város önkormányzata helyi rendelettel szabályozta a zaj- és rezgésvédelmet: Tatabánya MJV Önkormányzata Közgyűlésének 32/2012. (V.25.), 2/2012. (I.28.) önkorm. rendeletével módosított 20/2011. (V.27.) önkorm. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelemről. Ebben elsősorban a helyi közterületi rendezvények, illetve a szórakozóhelyek kerthelyiségeinek éjszakai zajszabályozása, valamint a lakossági zajkeltő tevékenység szabályozása szerepel. A város egyes területrészeire kiterjedően az övezetek és az ezekhez tartozó határértékek tekintetében a rendelet a helyi építési szabályzat szerinti övezeti besorolásra és az érvényben lévő külön ágazati jogszabályra hivatkozik. A város zajviszonyai viszonylag jól feltártak, az önkormányzat a problémák feltárására, megoldására rendre tanulmányokat, terveket dolgoztatott ki. A fő zajterhelés a városban közlekedési eredetű: részben a várost átszelő nagy forgalmú közutak (M1 autópálya és 1. sz. főút), részben a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal adja. A Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. által az M1 autópályára 2008-ban a Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv c. anyagában megállapította, hogy •

a tatabányai a leginkább terhelt útszakaszok közé sorolható (Újváros és az autópályától északra fekvő üdülőterület). Itt a zajszint meghaladja az 55 dB értéket. A tatabányai szakaszon 2 db iskola és 1 db óvoda is érintett.

•

a város 57+000 – 60+500 km szelvények közötti szakaszán az épületek homlokzati zajterhelése 0-10 dB közötti értékekkel haladja meg a 73 dB zajszintet és a 63 dB stratégiai küszöbértéket az út mindkét oldalán.

Az önkormányzat elkészítette 2011 – 2012 évben az M1 autópályának és az 1-es fő közlekedési útnak a Komáromi utca, Kós Károly, Béla király körtér, Mártírok útja, Tácsics Mihály útra lehatárolt zajtérképét. A térkép célja a jelzett területen lévő lakóépületek M1 autópályától és 1. sz. főúttól eredő zajterhelésének meghatározása volt. Tatabánya város tárgyi terület zajtérképének elkészítésére kiírt pályázatot a Vibrocomp Kft nyerte el, amely a 25/2004 (XII.20.) miniszteri rendelet szerint elkészítette a településrész

Enviroinvest Zrt.

48



zajterhelési térképét (35. sz. melléklet), majd a hatályos magyar jogszabályok és szabványok szerint értékelte a mérési eredményeket. Az értékelés során az építési övezeteket, ill. a közutak besorolását (országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi út és főút) a város helyi építési szabályzata alapján vették figyelembe. A megbízás szerint zajvizsgálat lehatárolt területén falusias, kertvárosias, valamint nagyvárosias építési övezetű lakóterületek találhatóak, továbbá ipari-gazdasági és kereskedelmi-szolgáltató építésövezeti jelölésű, illetve funkciójú területek. A zajtérképezési dokumentáció elkészítését 5 db 24 órás zajmérés elvégzése előzte meg. A zaj mérések időpontja: 2011. január 11-14. volt. A zajmérési eredményeket összefoglaló táblázatból (36. sz. melléklet) megállapítható, hogy a zajterhelés a vizsgált területen a határértéket helyenként - jellemzően az éjszakai időszakban - megközelítette illetőleg egy vizsgálati ponton túllépte (A túllépés mértéke az 5. jelű mérési ponton Téjjel= 2,9 dB). A zajtérképet elsődlegesen a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet szerinti 1,5 m-es értékelési magasságra készítették el. A rendelet 3. sz. melléklete szerint a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken a terhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB.

A Vibrocomp Kft. a zajtérképekből, analízisből az alábbiakat állapította meg: -

Nappal jelentős mértékű zajterhelés túllépés (határérték + 10 dB) nem volt a védendő épületek környezetében. A vizsgált területen fekvő zajtól védendő lakóépületek környezetében a zajterhelés jellemzően nem közelítette meg, illetőleg egy épület kivételével nem lépte túl a vonatkozó határértéket. A vizsgált térségben a fentiek alól kivétel az 1. sz. főút mentén (az út autópálya felőli oldalán) elhelyezkedő hrsz. 10123. lakóépület (autópálya hegy felőli oldalán), ahol az 1. sz. főúttól eredő zajterhelés nappal 1,3-2,4 dB-el lépte túl a határértéket. A túllépés oka a vizsgált zajforráshoz rendkívül közeli fekvés.

-

Éjjel jelentős mértékű zajterhelés túllépés (határérték + 10 dB) nem volt a védendő épületek környezetében. A vizsgált területen fekvő zajtól védendő lakóépületek környezetében a zajterhelés egyes helyeken ugyan megközelítette, azonban kevés kivételtől eltekintve nem lépte túl a vonatkozó határértéket. A legnagyobb határérték túllépést az 1. sz. főút mentén (az út autópálya felőli oldalán) elhelyezkedő hrsz. 10123. lakóépületnél mérték, ahol az 1. sz. főúttól eredő zajterhelés éjjel 4,8-5,8 dBel lépi túl a határértéket. A Kós Károly utca 15. sz. alatti 4 szintes lakóépületnél a felsőbb szinteken éjjel mintegy 0,7-2,1 dB-es határérték túllépés van. Valamint a Komáromi utca 48. sz. alatti 5 szintes lakóépületnél a felsőbb szinteken szintén éjjel mintegy 0,2-2,8 dB-es határérték túllépést mértek.

Enviroinvest Zrt.

49


-


A túllépés oka jellemzően az egyes épületek zajforrás(ok)hoz való viszonylag közeli fekvésén túlmenően a túllépéssel érintett szintek magassága, amelyekre az út menti zajvédő fal árnyékoló hatása már nem érvényesül.

-

A túllépéssel érintett valamennyi épület esetében a passzív védelem alkalmazása (az épület lakószobáinak hangszigetelése, nyílászárócserék, a nyílászárók zárva tartartása) nyújthat lehetőséget a további zajvédelemre vonatkozóan, ugyanis a szintbeli útkereszteződések miatt, a belátási háromszög biztosítása, a közút közelsége és az útkereszteződések, ill. az épület túlzott közelsége és magassága (tetőtéri védendő szint) miatt nem lehet zajárnyékoló falat építeni.

A Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a Vibrocomp Kft. 2011. évben elkészítette a Tatabányát átszelő Hegyeshalom – Budapest vasúti fő közlekedési pálya tatabányai szakasza mentén a Tatabánya Győri út, Köztársaság út Ifjúmunkás útig terjedő szakasza, Erdész utca, Szent Borbála Megyei Kórház, Szelim u., Sárberki u., Ganz Á. u., Kandó K. i., Béke u., Aradi u. és a vasútpálya szakasz által lehatárolt terület zajtérképét is. A 25/2004 (XII.20.) miniszteri rendelet szerint készítette el a településrész zajterhelési térképét (37. sz. melléklet), majd a hatályos magyar jogszabályok és szabványok szerint értékelte a mérési eredményeket. A zajtérképezési dokumentáció elkészítését 3 db 24 órás és 8 db rövid idejű zajmérés elvégzése előzte meg. A zaj mérések időpontja: 2011. január 16., 25., 27. és 30. volt. A zajmérési eredményeket összefoglaló táblázatból (36. sz. melléklet) megállapítható, hogy a zajterhelés a vizsgált területen a határértéket a legtöbb helyen – jellemzően az éjszakai időszakban – túllépte, illetőleg két vizsgálati ponton sem nappal, sem éjjel nem lépte túl. A zajtérképet elsődlegesen a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet szerinti 1,5 m-es értékelési magasságra készítették el. A rendelet 3. sz. melléklete szerint a közlekedéstől származó zaj terhelési értéke a zajtól védendő területeken, az új tervezésű, vagy megváltozott terület-felhasználású területeken az épület ZR. szerint meghatározott védendő homlokzatai előtt, kisvárosias, kertvárosias, falusias beépítés esetén, valamint nagyvárosias, illetve vegyes és gazdasági terület esetén vasúti főútvonaltól és pályaudvarától származó zaj nappal a 65 dB-t, éjjel az 55 dB értéket nem lépheti túl. A zajtérkép-készítéshez megkapott vasúti forgalmi adatokat a MÁV Zrt. rendelkezésre bocsátotta, a részletesen megadott sebességek a következők voltak: •

140 km/h: gyorsvonatok és IC, nappal és éjjel egyaránt

•

120 km/h: személyvonatok, nappal és éjjel egyaránt

•

100 km/h: postavonat, szerelvényvonat, tehervonatok, nappal és éjjel egyaránt

Enviroinvest Zrt.

50



A Vibrocomp Kft. a zajméréseinek eredményeiből az alábbiakat állapította meg: -

Nappal jelentősmértékű zajterhelés túllépés (határérték + 10 dB) nem volt a védendő épületek környezetében. A vizsgált területen fekvő zajtól védendő lakóépületek környezetében a zajterhelés jellemzően nem közelítette meg, illetőleg egy épület kivételével nem lépte túl a vonatkozó határértéket.

-

Éjjel jelentős mértékű zajterhelés túllépés (határérték + 10 dB) tapasztalható volt a védendő épületek környezetében. A vizsgált területen fekvő zajtól védendő lakóépületek környezetében a zajterhelés a legtöbb helyen megközelítette, illetőleg túl is lépte a vonatkozó határértéket.

-

A túllépés oka jellemzően az egyes épületek zajforráshoz való viszonylag közeli elhelyezkedésén kívül a túllépéssel érintett szintek magassága, amelyekre adott esetben a vasút menti zajvédő fal árnyékoló hatása sem érvényesül maradéktalanul.

-

Az éjjel határérték feletti zajterheléssel érintett lakóépületek esetében zajárnyékoló fal létesítése szükséges, illetve a már meglévő zajárnyékoló falak felújítását és egyben magasítása került javaslatra.

A mérések során felmérték a zajvédő falak állapotát. A zajvédő falak több ütemben, mintegy 12-15 éve (1996. és 1999. évben) kerültek kivitelezésre. A leírásuk alapján az állapotuk – a megfelelő karbantartás hiányában – jelenleg felújításra szorulnak, mivel a falak több helyen sérültek, helyenként lyukasak. A felújításra 2014-ben ígéretet kapott Tatabánya MJV Önkormányzata.

A Hegyeshalom - Budapest fő vasúti közlekedési pálya felújítása, valamint az M1 autópálya felújítása és a közlekedési sávok bővítése folyamatban van. Mindkét nagy beruházással kapcsolatban készült hatásvizsgálati dokumentáció 2013. évben, melyben javasolják a zajcsökkentést elősegítő beruházásokat. Tatabánya MJV Önkormányzata is részt vett az engedélyezési eljárásban és határozattan javasolta, hogy vizsgálják felül a meglévő zajvédő falak állapotát és telepítsenek új zajvédő falakat a zajjal leginkább terhelt területekre. Javaslatait az autópálya és vasúti fő közlekedési útvonalra elkészült zajtérképek kapcsán és korábban is mért magas zajterhelési szintekkel alátámasztották. Az állami szintű nagyberuházások

megvalósulásával remélhetőleg

a zajcsökkentő beruházásokat

is

elkészülnek. Az önkormányzat a lakossági panaszok alapján 2011. évben vizsgálta a városi lőtér külső koronglövész részén a versenyek edzések zajhatását is. A zajhatás zajvédő töltéssel csökkenthető, ezért az önkormányzat, zajhatóságként határozatban kötelezte a Tatabánya Városi Lövészklubot a töltés kialakítására zajcsökkentési intézkedési terv keretében. Enviroinvest Zrt.

51



Az önkormányzat, mint tulajdonos az üzemeltető Városi Lövészklub kérésének megfelelően – a Városfejlesztési Bizottság VB 289/2010. (IX. 14.) sz. döntésével – anyagilag is támogatta a beruházást. A környéken élők zajvédelmét szolgálja a külső részen lebonyolításra kerülő versenyek „zajárnyékolása”, mindamellett az 1957 óta működő lőtér fennmaradását is szolgálja.

A város területén mérhető környezeti zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében meg kell kezdeni a város legzajosabb területein a zajvédelmi célú intézkedések előkészítését. Ennek

alapja

lehet

egy

alapállapotot

tükröző

stratégiai

zajtérkép.

Ezért célszerű lenne a zajjal leginkább érintett városrészeken szükséges rész-zajtérképeket készíteni (pl.: ipari park kertváros által zajjal érintett részén, a legforgalmasabb néhány közút mentén). A város területén korábban felmerült/fennálló konfliktusok, lakossági panaszok kivizsgálása során készült értékelések alapján megtörtént zajvédelmi, zajcsökkentő beruházások (20082014): -

kőbánya mellett zajvédő töltés létesült a Mésztelep épületei felé (a kőbányát üzemeltető Lasselsberger Kft által)

-

az üvegtörő megszüntetésre került Felsőgallán, rendszeres lakossági panaszok forrása volt

-

az önkormányzat támogatta a városi lőteret a külső koronglövész pálya melletti zajvédő földtöltés kialakításában,

-

zajtérképek készíttetése (M1 autópálya és 1. sz. főút, valamint a vasútpálya menti lakóépületekre)

Az önkormányzat zajvédelmi intézkedési formái: -

zajpanaszok hatósági kezelése hatósági ügyekben (pl. építési- és használatbavételi engedélyek kiadása zajvédelmi előírások betartásához kötött)

-

helyi zajrendelet készítése (közterületi rendezvények beszabályozása)

-

panaszok nyomán zajvédelmi hiteles hatósági zajszint mérések elvégzése, zajkibocsátási

határértékek

megállapítása,

határértékek

betartatása

(szórakozóhelyek, benzinkút, áruházak, egyéb egyedi zajforrások) Az önkormányzat államigazgatási hatáskörben eljáró zajhatóságként a vonatkozó 284/2007 (X.29.) Kormányrendelet alapján 25 db zajkibocsátási határértéket állapított meg 2009-2014 között (áruházak, szórakozóhelyek, nagy zajhatású létesítmények – pl. benzinkút, lőtér). 2013 I. félévben 3 db új határérték lett megállapítva, és 10-12 alkalommal végeztek hiteles zajszint méréseket 2014-ben is az üzemszerű zajkibocsátás ellenőrzésére panasz alapján. A Enviroinvest Zrt.

52



megállapított zajkibocsátási határértékek hatósági ellenőrzése évente megtörténik, illetve egyedi lakossági zajpanaszok kivizsgálása is folyamatos, szükség esetén a hivatal hitelesített zajműszerével történő zajszint méréssel egybekötve.

2.11. A települési és az épített környezet A városban és közvetlen környezetében élők életminőségét a települési környezet minősége, az ellátottság színvonala jelentősen befolyásolja. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény megfogalmazza az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményeket, eszközöket, jogokat és kötelezettségeket. A települési környezet védelmével kapcsolatos feladatok

elsősorban a települési

önkormányzatok feladat- és hatáskörében jelennek meg. A települési környezetvédelmi program a település rendezési tervével együtt valamennyi lényeges előírást magába foglal. A települések környezetvédelme a tevékenységek olyan köre, mely az alábbi feladatokra terjed ki: • települési környezet tisztaságának fenntartása; csapadékvíz elvezetés; • kommunális

szennyvízkezelés,

-gyűjtés,

-elvezetés,

-tisztítás;

kommunális

hulladékkezelés; • lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem; helyi közlekedésszervezés; • ivóvízellátás; energiaellátás; zöldterület-gazdálkodás. Ezek érdekében a települési önkormányzat biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását; ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; célokkal, feladatokkal és a településrendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki; a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetve határozatot hoz. Tatabánya város területének túlnyomó részére elkészültek a szabályozási tervek, melyek a város honlapján elérhetők bárki számára. Tatabánya közigazgatási területének kb. 90 %-a szabályozva van, ugyanakkor jelenleg több szabályozási terv felülvizsgálata is folyamatban van. A közigazgatási terület alábbi helyeire nincs szabályozási terv: Márga bánya területe, Környei út melletti iparterületek és a tó környéke, Kertvárosi buszforduló melletti területek, Hosszú sor melletti telkek, külterületen néhány üzemi terület, külterületen a Kőkúti dűlő és a volt X. akna területe, Kertvárosban, Szent György út mellett egy kisméretű terület és a Enviroinvest Zrt.

53


Panoráma

út


melletti

belterületi

lakóterület.

A következő területekre a szabályozási terv felülvizsgálata, módosítása folyamatban van: Bánhida területe, Rákóczi út melletti területek, Újváros – Nyugat és a Kond vezér úti piac területe. További

célkitűzés

a

településszerkezeti

terv

felülvizsgálata

és

módosítása,

a

szabályozással le nem fedett területek övezeti besorolásainak újraértékelésével. Tatabánya város vonatkozásában kiemelendő fontosabb megállapítások a következők: •

A város közigazgatási területén folyó tevékenységek ipari, mezőgazdasági, közlekedési eredetű terhelései mellett a kommunális ellátással összefüggő szennyező hatások is meghatározóak. A közművek városi ellátó hálózatai lényegében kiépültek. Az önkormányzat támogatja a lakások közcsatorna hálózatra történő bekötését.

•

Az Önkormányzat évek óta támogatja a fűtéskorszerűsítést Tatabányán. A társasházak vissza nem térintendő, valamint kamatmentes kölcsön formájában támogatásban részesülnek. Ezen kívül jelenleg még támogatott hőszigetelési korszerűsítések is vannak, mellyel a társasházak alsó és legfelső zárófödém, illetve homlokzati hőszigetelését segítik. Városi intézményeknél is elindult a fűtés korszerűsítése, mely keretében több intézménynél megújuló energia előállítás történik (napkollektor alkalmazása meleg víz ellátásra). 2013. év végén elkészült a távfűtés hosszútávú (10 éves) távfűtés fejlesztési koncepciója. Elsődleges cél a veszteségek és a fűtésfelhasználás jelentős csökkentése. Ennek érdekében elsősorban az elavult primer vezetékek cseréjére, meglévő vezetékek hőszigetelésének cseréjére kerül sor, valamint szivattyúk, hőcserélők és a vezérlés cseréje történik meg. További cél az épületek szabályozhatóságának kialakítása, mely a veszteségeket és a lakossági hőfelhasználás mennyiségét egyaránt csökkenti.

•

További megújuló energia előállítást valósítottak meg a városban, mégpedig az NHSZ Biogáz Tatabánya Kft. tatabányai biogáz üzemében. Az üzem teljes kapacitása esetén 100.000 tonna/év alapanyagot (hulladék, melléktermék) ártalmatlanít és hasznosít. Az alapanyagok között szerepel almos trágya, hígtrágya,

víztelenített

szennyvíziszap,

silókukorica,

selejt

élelmiszerek,

ételmaradék, használt sütőolaj, zöldséghulladék, zsírfogó melléktermék, lefoglalt élelmiszerek.

Enviroinvest Zrt.

54



A termelt villamos energiát KÁT rendszerben értékesítik a MAVIR Zrt-nek, míg a termelt hőt a környékbeli ipari létesítményeknek kívánják értékesíteni. •

Tatabányán

a

települési

zöldfelületek,

azon

belül

is

a

zöldterületek

mennyiségében, illetve fenntartásuk színvonalában kedvező irányú változások következtek be, 2008-2014. közötti időszakban 1.100.000 m2-rel nőtt a közhasznú zöldterületek kiterjedése. Kiemelendő, hogy a KSH nyilvántartás szerint Tatabánya az egy lakosra jutó zöldterületek és közparkok tekintetében előkelő helyen szerepel. A város zöldfelületi borítottságát a klíma alakításában és javításában fontos szerepet

játszó,

biológiailag

aktív

zöldterületek,

a

belterületeken és

a

külterületeken található erdők és a növényzettel fedett településrészek képezik. A meglévő és a városfejlesztéssel összefüggésben tervezett, kialakítandó területek kapcsán a zöldterületek, zöldfelületek övezeteire vonatkozó előírásokat a város helyi

építési

szabályzata

rendelkezik.

Megvalósításuk

nem

csak

környezetvédelmi, hanem környezet-egészségügyi szempontokból kiemelkedő fontosságú. A jelentős nagyságú zöldterület, közterület rendszeres tisztítása, gondozása állandó

feladatként

településtisztaság

jelenik

megfelelő

meg

az

szinten

önkormányzat való

tevékenységében.

fenntartása

érdekében

A

éves

parkfenntartási tervet készítettek el. Megindultak a nagyobb fejlesztések is, így fontosabb közparkok sorban megújultak (Jubileum, Bánhidai szoborpark, Szent István út, Záray Márta közpark felújítása, növényesítése), valamint 2014. II félévben megkezdődött a Május 1. park teljes rekonstrukciója. •

A város levegőminősége szempontjából megfelelő településszerkezetet kell biztosítani,

azt

az

átszellőzés

céljából

kedvezően

kell

alakítani.

A

légszennyezettség miatt lényeges szempont a fejlesztések és a beavatkozások tervezésénél, megvalósításánál, a rendezési terv szabályozási terve tartalmazza a településrészeket érintő építési korlátozásokat. A Bánhidai Erőmű leállításával nagyságrendekkel csökkent a kibocsátások és a légszennyezők mennyisége, összetételi aránya. Ugyanakkor előtérbe került a járműforgalom terhelő hatása, valamint az ózon és a szálló por (PM10) magasabb koncentrációja a város egyes területein. A légszennyezettségi index alapján Tatabánya "jó" minősítésű, kizárólag az ülepedő

por

tekintetében

minősül

szennyezettnek

(2008-2013.

közötti

időszakban).

Enviroinvest Zrt.

55


•


A közlekedésfejlesztés részeként megvalósult útépítések (átkötések, elkerülő szakaszok) jelentősen javították a forgalmi és környezeti viszonyokat. Emellett a városi kerékpárút-hálózat kialakítása, fejlesztése az elkészült tervek alapján ütemszerűen megvalósulnak. A tömegközlekedés fejlesztése érdekében a közelmúltban megtörtént az autóbusz-pályaudvar áthelyezése, és emellett az önkormányzat támogatta a Vértes Volán Zrt. városi tömegközlekedésben résztvevő Ikarus buszainak motorcseréjét is. Ezen kívül 2013. évben elkészültek a tömegközlekedést elősegítő valós idejű intelligens utas-tájékoztató táblák, az új tájékoztatási rendszer, valamint nagy beruházás keretében kialakításra került a Tata-Tatabánya közötti kerékpárút. 2014. évben többek között kiépítették a B+R kerékpártárolót a vasútállomás mellett, ezzel támogatva a helyközi/távolsági tömegközlekedést. Tatabányán a közlekedésfejlesztés szerves részét képezi az utak rekonstrukciója, a parkolók felújítása és újak építése, valamint a belterületi kerékpárútszakaszok kiépülése.

A

lakóterületek

zónásítása

is

fontos

szerepet

játszik

közlekedésbiztonsági és közegészségügyi szempontból, a tehergépjárművek kitiltásával igyekeznek javítani a forgalmi és környezeti viszonyokon. •

Az ipari, szolgáltató létesítmények és a szórakozóhelyek zajkibocsátásai mellett a közlekedés

eredetű

zajok

adnak

lakossági

panaszra

okot

a

források

környezetében. Az elmúlt évek vizsgálatai és a zajpanaszok kivizsgálásai során megállapították, hogy a fő zajterhelést a várost átszelő, nagy forgalmú közutak (M1 autópálya és 1. sz. főút) és a vasút (Budapest-Hegyeshalom) okozza. A

hatásvizsgálati

dokumentációk

(M1

autópálya,

Budapest-Hegyeshalom

vasútvonal tatabányai szakasz) és zajtérképezések alapján az önkormányzat javasolta a meglévő zajvédő falak állapotának felülvizsgálatát, valamint új zajvédő falak telepítését. a zajjal leginkább terhelt területekre. •

Az önkormányzat 2006-ban azbesztmentesítési mintaprojektet indított az épületek szigetelőanyagként beépített azbeszt eltávolítására. Első lépésben (2006-2008) a Bánhidai lakótelep azbesztmentesítése történt meg, országos kormányzati támogatás keretében. A később a sárberki és a dózsakerti iparosított technológiával készült és a paneles épületek felújítására vonatkozó tervek forráshiány miatt – nem voltak tematikus országos pályázati lehetőségek - nem valósultak meg.

•

Az önkormányzat kiépítette az Ipari Parkot kiszolgáló infrastruktúrát, majd megalapította a Gazdaságfejlesztő Szervezetet (1996). A Gazdaságfejlesztő

Enviroinvest Zrt.

56



Szervezet elsődleges feladata a térségben letelepedni kívánó befektetők segítés, befektetési információk továbbítása. Tatabányán a gazdasági növekedés üteme mintegy 50 %-os, mely munkahelyteremtést is eredményezett (például az ipari parkban bekövetkezett létszámbővítések). Az elkövetkező 3 évben pedig a Bridgestone fogja várhatóan 300-400 fővel növelni az alkalmazottainak a számát. Újonnan megjelenő, ipari tevékenységet végző cégek betelepülése folytán várhatóak még fejlesztések. Tatabánya közigazgatási területén két nagy ipari terület van: 1. Nyugati ipari park, mely Környe- Tatabánya a Búzavirág utcától van. Itt található többek között a Coloplast, Bridgestone, BDF, AGC, Grundfos, Delphi és a Samsung telephelye. 2. Alugyári és Tatai út környékétől (régi bányászati terület, itt működött a cementgyár és a brikettgyár) kifelé haladva a VI. és VII. telep irányába. Klasszikus

barnamezős

terület,

főleg

kohászattal

összefüggő

utótevékenységet, és hulladékkezeléssel összefüggő tevékenységet végző kis és középcégek találhatók itt, illetve a mosópor alapanyagokat gyártó Benckiser Kft. folytatja még itt a tevékenységét. •

A város területén kiterjedt salak, meddő- és pernyehányók találhatók, melyeknek a megszüntetése, illetve takarása és tájrendezése megkezdődött. A Bánhidai Erőmű bezárásával járó környezeti károk megszüntetése még nem fejeződött be, a fő kötelezett a Vértesi Erőmű. A város területén a roncsolt, felhagyott és rekultiválást igénylő területrészek elhelyezkedését a 38. melléklet mutatja be. A tájrendezést igénylő területekkel kapcsolatos feladatokat a 39. melléklet foglaltuk össze. A következő tevékenységek valósultak meg Tatabányán: 1. Tatabánya V/C külfejtés rekultiváció: A Vértesi Erőmű Zrt. kötelezettsége volt

a

Tatabányai

Fűtőerőmű

zagyterének

rekultivációja

is.

A

tereprendezési munkák, a zagytér füvesítése és a körbefutó csapadékvíz elvezető

övárok

kivitelezése

a

vonatkozó

előírások

betartásával

befejeződött. A rekultiváció befejezetté nyilvánításához szükséges – területileg illetékes – Bányakapitányság jóváhagyását 2014. február 6-án megkapta a Társaság, így a zagyteret a területet tulajdonosai szabadon használhatják. 2. Tatabánya XV/B akna telephely rekultiváció: A Vértesi Erőmű Zrt. a környezetvédelmi előírások teljes körű betartása mellett kezdte meg az Enviroinvest Zrt.

57



XV/B területének rekultivációját. Ennek keretében már eltávolításra kerültek

az épületeken kívüli szállítószalagok

és szalaghidak. A

munkálatokat tovább kívánják folytatni, szem előtt tartva a hatósági előírásokat. A Vértesi Erőmű Zrt-nek tájrendezési kötelezettsége a XV/B akna területén a Tatabánya 01031/65, 01040/43, és 01031/51 helyrajzi számú ingatlanokkal kapcsolatban van, azonban a terület felhagyásához hatósági eljárás nem került megindításra, rekultivációra vonatkozó engedéllyel, hatósági kötelezéssel a Társaság jelenleg nem rendelkezik. A hatósági engedély megszerzéséhez első lépésként a Vért 2014. június 30án árajánlatot kért a több arra vállalkozni tudó társaságtól a XV/B aknai meddőhányó

tájrendezésével

elkészítésére.

Az

árajánlatok

kapcsolatos beérkeztek,

tervdokumentáció

kiértékelésre

kerületek,

szerződéskötésre még ezt követően kerül sor. 3. Tatabánya

XV/B

aknai

ipari

víznyerő

rendszer

tájba

illesztése,

hasznosítás: A XV/B aknai fúrólyukak vízjogi üzemeltetési engedélye 2009. december 31.-ig volt érvényes. Az akna-kutakat a Bánhidai erőmű leállása (2004.12.31.) óta nem üzemeltetik. A fúrásokból a szivattyúkat és a termelőcsöveket kiszerelték. A nagy átmérőjű fúrólyuk csőfejeket, baleset megelőzés miatt lehegesztették. A Társaság jövőképe szempontjából nem szükséges az akna-kutakból ipari víz utánpótlást a későbbiekben igénybe venni, e miatt a két fúrólyuktól kifektetett víznyomó vezetéket is megszüntették. Az egyik kút, a környezetvédelmi hatóság kezelésében lévő térségi karsztvízszint-figyelő hálózat észlelési pontja. A Társaság, fentiek miatt, az akna-kutak által igénybevett földterületet – mint minden felhagyott ingatlant – a rajta található egyéb eszközökkel (víztermelő fúrólyukak megtartása vagy felszámolása után) értékesíteni kívánja. A Tatabánya XV/B víznyerő rendszer földterületén található még az a transzformátor épület, melybe egy 3 kV-os belépő vezeték után, egy 0,4 kV-os részről vannak ellátva a hatósági előírás alapján működő bánhidai drén szivattyúk. A fúrólyukak likvidálásához szükséges terv elkészítését, illetve az ingatlan értékesítését megelőzően a környezetvédelmi hatóság állásfoglalásának megismerését követően tudják kezdeményezni. 4. Bánhidai Erőmű zagytér rekultiváció: A zagytér rekultivációjának kötelezettje a Vértesi Erőmű Zrt. (tulajdonos: MVM Zrt.). A zagytér a Tatabánya 01026/4 és a 01028 hrsz-ú

Enviroinvest Zrt.

58



ingatlanokon helyezkedik el. A zagytér a Tatabánya belterületétől megközelítőleg 1,7 km-re délnyugatra, a bánhidai térségben létesült. Területe összesen 16,7 ha, magassága 19-22 m között változik. A területen 1967 óta folyt hulladék lerakással kapcsolatos tevékenység (nem veszélyes hulladékok: EWC 10 01 02 széntüzelés pernyéje és EWC 10 01 01 hamu, salak és kazánpor). A porzás miatt a pernyehányó körül 30-50 m széles erdősáv létesült. A zagytér 2004. év vége óta nem üzemel, felülete kopár, száraz. A rekultiváció tervezési és engedélyezési folyamata 2006-ig nyúlik vissza. Az idő közben jogszabályváltozások, valamint a Felügyelőség eljárása perhez vezetett, a zagytéren alkalmazandó fedő rétegek kialakítása tárgyában.

A

Társaság

új,

módosított

(mélyszivárgó

rendszer

üzemeltetése mellett egy kedvezőbb, 1 m-es fedést tartalmazó) rekultivációs tervét a Felügyelőség határozatban felfüggesztette az eredeti rekultivációs tervvel kapcsolatos per lezárásáig. A mélyszivárgó rendszer üzemeltetési engedélyezése kapcsán 2012. március közepén befejeződött a felügyelőségi kötelezés szerinti napi adatgyűjtést igénylő 6 hónapos próbaüzem, majd 2012. április 2-án a külső szakértő által elkészített szakértői jelentés benyújtásra került a Felügyelőség és a Bíróság részére is. Bíróság a pert megszüntette, amely döntés 2013. 02. 07-én jogerőssé vált. Ezt követően a Vért kezdeményezte a Hatóságnál az eljárás folytatását, az átdolgozott rekultivációs terv elbírálását (melyet már lehetővé

tesz

a

mélyszivárgó

rendszer

adatainak

megléte).

A

Felügyelőség hiánypótlásra szólította fel a Társaságot. A hiánypótlás tartalma az elszikkasztásra kerülő csapadékvíz hatására a rekultivációs rétegből kioldódó szennyezőanyagok lebomlási idejének és a szennyezés terjedési modellvizsgálatának bemutatása. Az elkészített dokumentációt 2014. április 22-én nyújtották be a Hatóságnak jóváhagyásra, jelenleg a dokumentáció Hatósági elbírálása van folyamatban. 5. Az önkormányzati tulajdonban lévő sportcsarnok mögötti megszűnt salakbánya

tájrendezésének

első

lépéseként

2007-ig

a

területet

megemelték és feltöltötték, majd spontán erdősülés következett be. Ezután, a 2008. évben végzett tényfeltárást követően talajvíz figyelő kutak lettek kialakítva, melyeket féléves rendszerességgel mintavételeztek, ugyanis az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a határozatában 4 évig tartó kármentesítési

Enviroinvest Zrt.

59



monitoring végzésére kötelezte az önkormányzatot. 2013. évben az önkormányzat elvégezte a területet kettészelő gödörben futó 120 kV-os távvezeték 24 oszlopának emelését, az oszlop áthelyezésre került. Még ebben

az

évben

tereprendezési

folytatódott

munkálatokat

a

volt

(inert

salakbánya

anyag

tájrendezése,

rendezése

tolólapos

munkagéppel, cserjeirtás, terep egyengetése) végeztek a tájrendezési tervvel összhangban. A monitoring rendszer üzemeltetését 2014. év elejéig kellett végezni, a monitoring zárójelentést elkészítették, és benyújtották a Felügyelőségre. A megszűnt salakbánya területét átszelő gödröt 2014. évben feltöltötték, rézsűt alakítottak ki, megszűntették a salakkibúvásokat és biztosították a lezárásokat, valamint füvesítették. A tájrendezési feladatokat ez által sikeresen teljesítették, 2014. év októberében megtörtént a műszaki átadás. 6. A Vereshegyi eocén kőbánya tájrendezése: A cementipar által hátra hagyott

mészkőbánya

megállapították

a

területén

tájrendezés

végzett

vizsgálatok

szükségességét,

amelyre

alapján elkészült

tájrendezési terv elfogadásra került. A terület tájrendezési kötelezettsége a Tatabánya

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzatát

terheli,

kezelője

szerződés szerint a Lasselsberger Kft., mely már régóta nem végez bányaművelést a területen. Az elmúlt években spontán erdősülés zajlott le, melynek következtében a már beállt vegetációs egyensúly fenntartása érdekében a tájrendezési terv felülvizsgálata szükséges. Az 1994-ben elfogadott tájrendezési terv ugyanis nem az aktuális környezeti állapotot tükrözi, ezért újabb állapotfelmérés lenne indokolt. 7. A Fűtőerőmű (volt I. Erőmű) salakhányó területének rekultivációja megtörtént. Ezen a területen korábban a Fűtőerőmű sűrűzagy elhelyezése történt 2004-ig. Az önkormányzati tulajdonba került terület tájrendezése sikeresen lezárult. 8. Távlati célként fogalmazódik meg Tatabányán a Dubnik-völgyi lerakó rekultivációja. A tatabányai regionális hulladéklerakó jelenleg is üzemel, az üzemeltetője

az

Környezetvédelmi Hulladékgazdálkodási

NHSZ Zrt..

Tatabánya A

Társulás

Hulladékgazdálkodási

Duna-Vértes a

Köze


és

Regionális rendszer

megvalósításán túl megcélozta a hulladéklerakók rekultivációját, és Enviroinvest Zrt.

60



pályázatot nyújtott be (KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0002 számú projekt) ennek

megvalósítására

is.

A

hulladéklerakók

rekultivációjában

a

tatabányai regionális hulladéklerakó nem érintett, azonban a lerakó bővítésének kivitelezése megkezdődött. A Dubnik-völgyben létesítendő hulladéklerakó központ, illetve a lerakó bővítés munkaterületének átadása 2014 februárjában megtörtént.

2.12. A radioaktív sugárzás jellemzői A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére kiépült hazánkban az országos sugárzásfigyelő rendszer, mely több mint 130 mérőállomásból áll. Ezek a szabad téren álló állomások folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzást, az óránkénti dózist, azaz a dózisteljesítmény értékét. A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, és a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják. Tatabánya városhoz legközelebb elhelyezett mérőállomás Tatán van. Tatán mért szabadtéri sugárzás átlagértéke 145.1 nSv/h. A természetes sugárzás hatását megnövelheti az építőanyagból származó sugárzás. Ennek mértéke számos tényező függvénye. Az Ajka és Tatabánya környékén, illetve a Mecsekben bányászott szenekből keletkezett salak például több radioaktív anyagot tartalmaz. A salakok radioaktivitását, hasonlóan a természetes háttérsugárzáshoz, főként a rádium bomlásával keletkező leányelem, a radon egyik izotópja okozza. A mélyebb rétegekből származó, korábban kialakult feketekőszénnek természetes módon nagyobb a radioaktivitása. Ezeken a területeken a tórium és az urán nagyobb mértékben keveredett el a szénnel. A salak radioaktivitása a szén égetési hőmérsékletétől is függ. Ha magas hőmérsékleten égették el, például hőerőműben, akkor a salak üvegesedik, és nem tud belőle kijutni a radon. Ez jellemző a Tatabányán épített emeletes házakra is. Az anyagmintában akkor lehet nagyobb a radioaktív elemek koncentrációja, ha ezeket valamilyen ipari folyamat során feldúsítják, vagy ha eltávolítják mellőlük a nem radioaktív elemeket. Ez utóbbi szokott történni a salakoknál. A szén elégetése során minden különösebb ok nélkül is három-négyszeresére növekedhet a salakban a radioaktív elemek koncentrációja. A kohósalak legnagyobb baja az, hogy az égetés során rendkívül porózussá válhat, ilyenkor rengeteg üreg keletkezik a belsejében. Ezzel együtt megnövekszik a salak felülete, és a felületről nagyon könnyen válhat le a radon.

Enviroinvest Zrt.

61



A felhagyott, feltöltött, rekultivált területek hasznosításával, a rendezési tervben előirányzott területhasználatoknál igen lényeges ismerni a sugárzási viszonyokat. Ezért Tatabánya területén 2008.

évben több

helyen

is

végeztek

tájékoztató jellegű gammadózis

teljesítménymérést. A vizsgált helyszínek kiválasztásánál fő szempont volt a salakkal, pernyével feltöltött, rekultivációra és/vagy városi célú hasznosításra kijelölt területrészeknek az ellenőrzése, melyeknél 2001-2008. közötti időszakban nem történt változás (például rekultiváció, beépítés). A 2005. év előtti időszakban a Vértesi Erőmű Rt. évente 200-250 ezer tonna nagyságrendű salakot, pernyét helyezett el a város területén üzemeltetett zagyterein, lerakóin. Ezért ezeken a területeken kifejezetten indokolt a mérések végzése.

A 2008. év októberében, 14 helyszínen mért gamma dózisteljesítmény értékeit a 40. sz. melléklet foglalja össze. A mérések alapján a következő megállapításokat tették: •

A felszínen mért gamma dózisteljesítmény tág határok (73-1390 nGy/h) között változtak, a vizsgált terület jellegétől (pl. hulladéklerakó, zagytér, meddőhányó, stb.) és a fedettségétől (takart, rekultivált vagy rendezetlen, le nem takart).

•

A rendezett, takart felszínnel rendelkező területek nem igényelnek további beavatkozást, azonban a beépítéseknél figyelembe kell venni a sugárzási viszonyokat is.

•

A tartalék hulladéklerakón, a volt márgabányai zagytér rendezetlen területén és a Bánhidai Erőmű „új” zagyterén a sugárzás meghaladta a városi átlagot, ezért a hasznosításnál a sugárzási viszonyokra figyelemmel kell eljárni (épületek tervezése, kivitelezése).

•

A Fűtőerőmű megbontott, régi zagyterén, illetve a megszűnt salakbánya rendezetlen területén megfelelő vastagságú földtakarást kell végezni (a rekultivációjuk a 20082014. közötti időszakban megtörténtek).

A mérések megalapozottságát a következők támasztják alá: •

A tatabányai szenekben található természetes radioaktív izotópok (238U, és leányelemeik,

226

Ra,

232

Th

40

K) a tüzelést követően visszamaradó salakban, pernyében

feldúsulnak. Emiatt a tatabányai salakok és pernyék építési anyagként történő hasznosítását a 26/1960 és a 46/1969 számú ÉVM közleménye megtiltotta, felhasználását korlátozta. •

Az épületeknél a talajból, természetes körülmények között is a szivárgó radon feldúsulhat a helyiségekben és megnövelheti a rák kialakulásának kockázatát a tartósan ott tartózkodóknál. Kedvező azonban, hogy a tatabányai salakok, pernyék

Enviroinvest Zrt.

62



radon kibocsátása alacsony, ami a korábbi tüzeléstechnikával is összefügg. Ezért a feltöltött területek hasznosításánál, beépítésénél a radon nem igényel műszaki beavatkozást, és nem tekintendő kizáró tényezőnek. Normál

esetben

a

talajból

a

radon-kiáramlás

mértékét,

vagy

a

szabadban

a

radonkoncentráció értékét nem lehet szabályozni. Viszont abban az esetben, ha az ipari technológiai folyamatok során a rádiumban bedúsult anyagokat helyeznek el a szabadban, már szabályozhatják a radon-exhaláció mértékét, azaz olyan rekultivációt kell elvégezni, amely biztosítja, hogy a radon-kiáramlás és a légtéri radonkoncentráció az adott területen ne legyen magas.

A Radon Kontroll Bt. 2011. évben a „KDOP-2.1.1/B-11 kódszámú, Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése, Tatabányai Kerékpár és Turisztikai Centrum” című pályázat keretén belül radiológiai méréseket végzett (41. sz. melléklet). A területen hálós rendszerben gamma-dózisteljesítményt mértek, valamint a területen található TENORM (salak, meddő), illetve fedő anyagok 226Ra, 232Th, és 40K radionuklid koncentrációját határozták meg. Megállapították, hogy a nagyobb dózisteljesítményt adó felületeken a szénsalak, hamu a felszínen többnyire látható, tehát ezen a területen nem történt lefedés 2011. év végéig. Álláspontjuk szerint, célszerű lenne a többi területhez hasonlóan itt is elvégezni a rekultivációt, és megfelelő vastagságú talajjal, esetleg építési törmelékkel lefedni ezt a területet. Sugárterhelés szempontjából azért javasolt a terület lefedése, mert azzal jelentősen lecsökkenthető az átlagos dózisteljesítmény, valamint a felporzás során a tüdőbe kerülhet a jelentős radioaktivitással bíró finom salakpor is, ami további sugárterhelést eredményezhet.

Méréseik alapján a rekultivált területen mind a gamma-dózisteljesítmény, mind a felszínen vett minta radionuklid koncentrációja a normál talajokéhoz hasonló. Az egyik mérési ponton 120 cm mélységben azonban jelentős rádiumkoncentrációjú salakot találtak. Azonban megállapították, hogy a salakon elhelyezett borítás kellően leárnyékolja a sugárzást. Néhány mérési ponton viszont a felszínen, illetve mélyebb rétegekben a rádiumkoncentráció 10-20 szorosan is meghaladta a talajok világátlagát. Így a mérések is alátámasztják a jelzett szűk területen a takarás szükségességét. A többi helyen a magas radionuklid koncentrációjú salak ellenére is megfelelő volt a takarás mértéke. A mérési eredményeket értékelve megállapították, hogy a talajréteg megbontása nélkül nem jelent egészségügyi kockázatot a radioaktivitás, azonban mélyebb talajmunkák, vagy a fedőréteg eltávolítása esetén a mélyebben elhelyezkedő magas rádiumkoncentrációjú (600 –

Enviroinvest Zrt.

63



2200 Bq/kg) salak a felszínre kerülhet, ami megnöveli a gamma-dózisteljesítményt és radonexhalációt.

A sugárzás természetének megfelelő sugárelnyelő rétegek alkalmazásával hatásosan csökkenthető a sugárterhelés mértéke. A szükséges árnyékolás mértéke erősen függ az árnyékolandó sugárzástól és az alkalmazott árnyékoló anyagtól is. A talaj-, az üledék- és az építőanyag természetes és mesterséges radioaktivitása alapinformációkat szolgáltat a radiológiai környezeti sugárterhelés becsléséhez, és a megfelelő beavatkozások, intézkedések megtervezéséhez és végre hajtásához. A sugárvédelmi hatóságok rendelkezése szerint nincs küszöbdózis, tehát a legkisebb sugárterhelés is egészségügyi kockázatot jelent. Radioaktív sugárzás szempontjából megelőző és ellenőrző méréseket kell végezni mind egészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból.

2.13. Környezet-egészségügyi helyzet A népesség egészségi állapotát alapvetően a mortalitási (halálozási) és a morbiditási (megbetegedési) viszonyokkal lehet jellemezni. Tatabánya népességének 2008-2013 közötti alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az élveszületések és a halálozások száma alapján jelentkező fogyási tendencia a megyei és országos viszonyoknak megfelelően alakult. A természetes fogyás mértéke 1990-2012. közötti időszak adatait vizsgálva 2006-ban érte el a csúcsát, 2012-ben visszaállt az 1998-ban jellemző értékre. Az 1990-ben jellemző elvándorlás megszűnt, 1998-ra már jelentősebb mértékű bevándorlás volt jellemző, ami továbbra is jellemző, bár mértéke 2012-re kismértékben csökkent. A bevándorlás azonban nem képes ellensúlyozni a természetes fogyásból eredő népességszám-csökkenést: Tatabánya lakónépessége 2012-re 67 406 főre csökkent. A

Komárom-Esztergom

Megyei

Kormányhivatal

Népegészségügyi

Szakigazgatási

Szervének adatszolgáltatása alapján a következő megállapítások tehetők a Tatabányát jellemző mortalitási és morbiditási helyzetre vonatkozóan: •

A betegségek előfordulásának gyakoriságát 2013-ban a házi gyermekorvosokhoz bejelentkezettek adatai alapján (0-18 éves korú lakosság) a 42. sz. melléklet, míg felnőttek esetében a 43. sz. melléklet mutatja be.

•

A gyermekkorú lakosság legnagyobb arányban bőr és bőr alatti kötőszövet betegségek, a

csont,

izomrendszer

és

kötőszöveti

betegségek,

valamint

a

légzőszervi

megbetegedések miatt fordult orvoshoz 2013-ban. A 0-18 éves korú tatabányai lakosság esetében legnagyobb esetszámmal előfordult betegségek

Enviroinvest Zrt.

a következők

voltak

64



ugyanebben az évben: deformáló hátgerinc-elváltozások, atopiás dermatitis, asthma, vashiányos anaemia és kalóriatöbblet miatti elhízás voltak. •

Tatabánya felnőtt lakossága körében a vezető szerepet a keringési rendszer betegségei játszották 2013-ban, azon belül is a magasvérnyomás betegségek. Jelentős még az ischaemiás szívbetegségek előfordulási aránya is a betegségcsoporton belül. A 19 év feletti felnőtt tatabányai lakosság esetében legnagyobb esetszámmal előfordult betegségek

a következők

voltak: magasvérnyomás

ischaemiás

szívbetegségek,

bántalmak,

lipoprotein-anyagcsere

cukorbetegség,

agyi

betegségek

vérkeringés

rendellenességek.

A

(17 300 eset),

zavarok,

rosszindulatú

csigolya

daganatos

megbetegedések esetszáma szintén viszonylag magas (2239 regisztrált eset) és a női lakosság érintettsége nagyobb. •

Komárom-Esztergom megyében a vezető halálokok 2013. évben mindkét nem esetében a keringési rendszeri (49%) és a daganatos betegségek (27%) voltak. Tatabányán 2013ban ugyanezen megbetegedések jelölhetők meg vezető halálokként a következő előfordulási arányokkal: keringési rendszer betegségei 46%, daganatos betegségek 27%. A Tatabányára jellemző haláloki struktúrát a 44. sz. melléklet mutatja be.

•

A vezető halálokok miatti mortalitás standardizált értékeit Tatabányára a 2008-2012. közötti időszakra a megyei és országos adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy minden jelentősebb halálok (keringési rendszer betegségei, rosszindulatú daganatok, légzőrendszeri és emésztőrendszeri betegségek, külső okok) mindkét nemnél az országos érték felett volt. Az országos átlagot az emésztőrendszeri betegségek miatti halálozás haladta meg legnagyobb mértékben. A megyei és a tatabányai adatok között a legnagyobb eltérés a légzőrendszeri megbetegedések miatti halálozások esetében jelentkezett a vizsgált időszakban: míg megyei szinten az országos átlag alatt maradt a halálesetek száma, úgy Tatabányán meghaladt az országos átlagot. A keringési rendszeri betegségek miatti halálozás a férfiak, az összes többi vezető halálok a nőknél volt magasabb.

2.14. Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége 2.14.1. Az önkormányzat környezetvédelmi feladatai Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait a „Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és az Önkormányzatokról szóló 1991. évi XX. törvény szabályozza. A helyi önkormányzatoknak és szervezeteiknek feladat- és hatásköréről az 1991. évi XX. törvény és a 2011. évi CLXXXIX törvény rendelkezik. A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében többek között Enviroinvest Zrt.

65


•


biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

•

önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 1995. évi LIII. törvény 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;

•

a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;

•

együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, egyesületekkel;

•

elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;

•

a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében •

a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfejlesztési tanáccsal egyeztetve megyei környezetvédelmi programot készít a 1995. évi LIII. törvény 48/D. §-ban foglaltak szerint, amelyet a megyei közgyűlés hagy jóvá;

•

előzetes

véleményt

nyilvánít

a

települési

önkormányzati

környezetvédelmi

programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását; •

állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban;

•

elősegíti a 1995. évi LIII. törvény 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását;

•

javaslatot

tehet

települési

önkormányzati

környezetvédelmi

társulások

önkormányzatnak

az

létrehozására. A

külön

jogszabályban

meghatározott

települési

előírt

környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan - a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint - stratégiai zajtérkép alapján kell elkészítenie (280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet).

Az önkormányzat hatósági feladatait a környezetvédelem és az azzal szorosan összefüggő vízgazdálkodás, természetvédelem, építésügy, kommunális ellátás területén számos jogszabály rögzíti. Az önkormányzat környezetvédelemmel összefüggő fontosabb feladatai a 45. sz. mellékletben áttekinthetők.

Enviroinvest Zrt.

66



2.14.2. Intézményi és személyi háttér A Polgármesteri Hivatalon belül környezetvédelemmel összefüggő feladatot több osztály, referens

és

ügyintéző

is

végez,

számos

munka-

és

feladatkörhöz

tartozik

környezetvédelemmel kapcsolatos kiegészítő tevékenység, például a klímareferens és a környezetvédelmi hatósági ügyekkel foglalkozó jogász munkája során. A Polgármesteri Hivatalnál a legtöbb környezetvédelemmel összefüggő feladatot a Városüzemeltetési Szolgálat látja el. Ez a szervezeti egység összefogja és irányítja a Főépítészi Iroda, a Beruházási Iroda és a Városüzemeltetési Iroda tevékenységét. Környezetvédelmi feladatokat ellátó főbb munkakörök munkaleírásai a következők: • környezetvédelmi referens: -

környezetvédelmi hatósági ügyek szakmai előkészítése (jegyzői hatáskörben zajvédelmi, hulladékgazdálkodási, helyi természetvédelmi ügyek, építési ügyek zajvédelmi

része),

szakhatósági

ügyek;

helyi

zajvédelmi

ügyek,

levegőtisztaságvédelmi ügyek (önkormányzati hatáskör) szakmai előkészítése. -

nagy környezetvédelmi projektek (tájrendezés, rekultiváció, havária, kármentesítés, környezetvédelmi beruházások; hatósági mérések és mintavételek (zajszint mérés, levegő-mintavétel, sugárdózis mérés);

-

városi és megkeresés esetén megyei szintű stratégiai tervekben, programokban, pályázatokban közreműködés, szakmai előkészítés (környezetvédelmi program, hulladékgazdálkodási terv, vízkárelhártási terev, füstköd-riadó terv, IVS, tematikus pályázatok, stb.);

-

szabályozási tervek környezetvédelmi véleményezése; közterület-használati ügyek előkészítése;

-

környezetvédelmi panaszbejelentések kezelése;

-

környezetvédelmi törvények, jogszabályok követése, végrehajtásáról gondoskodás; környezetvédelmi térinformatika és adatbázisok koordinálása;

• klímareferens: -

települési éghajlatváltozási stratégia, Hőség- és UV-riadó terv, környezetvédelmi program, környezetállapot értékelés, lakosság tájékoztatása, elfogadott tatabányai Települési Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása;

-

Éghajlatváltozási

cselekvési

program

készítése,

Városi

energiahatékonysági

felülvizsgálat készítése; -

Helyi építési szabályzat (HÉSZ), Településszerkezeti terv (TSZT), Szabályozási tervek (SZT-k) módosításának éghajlatvédelmi véleményezése;

-

Energiatakarékossági akció (Energiabajnokság) kiterjesztése a közintézményekre;

Enviroinvest Zrt.

67


-


közreműködik a stratégiai tervek elkészítésében, a klímavédelmi vonatkozású kiegészítések megfogalmazásában, környezetvédelmi fejlesztések klímavédelmi előkészítése;

-

klímavédelmi és környezetvédelmi nevelés és oktatás segítése (Környezeti Nevelési Stratégia végrehajtása);

-

pályázatfigyelés, előkészítés, lebonyolítás (hazai és nemzetközi pályázatok)

• pályázati referens: -

Tatabánya

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzatának

kötelezően

ellátandó

projektmenedzser feladatok elvégzése; -

pályázati referensként, a pályázat felelőseként hozzájárul a projektek célkitűzéseinek megvalósulásához,

vagyis

azok

legoptimálisabb

és

legköltséghatékonyabb,

határidőre történő megvalósításához; -

kapcsolattartás az Irányító Hatósággal és a Közreműködő Szervezettel, az elvárt adatok és pályázati anyagok megküldése;

-

összefogja a projekt nyilvánossági és disszeminációs feladatait és gondoskodik határidőre történő megvalósításról;

-

közreműködik a projektekkel kapcsolatosan felmerülő bármilyen egyéb probléma, kérdés, módosítási igény felmérésében, kezelésében, megoldásában;

-

részt vesz a projektet érintő belső és külső ellenőrzések során feltett kérdések megválaszolásában, az adatszolgáltatásban és a szükséges dokumentumok előkészítésében.

• kommunális ügyintéző: -

település belvízelvezetés, közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés szakmai felügyelete;

-

megvalósításra (műszaki tervezés, kivitelezés, műszaki ellenőrzés) pályázati felhívás elkészítése;

-

megvalósítás szakmai-műszaki ellenőrzése, teljesítések jóváhagyása, üzembe helyezési - és üzemeltetésre történő átadás szakmai lebonyolítása;

-

kapcsolattartás a közműveket üzemeltető vállalatokkal és a társhatóságokkal; társszervekkel való együttműködés (közműszolgáltatók, környezetvédelmi-vízügyi szakhatóságok);

-

szakterületén a szerződéses partnerek tevékenységének ellenőrzése;

-

útügyekkel kapcsolatos panaszok;

-

együttműködés a katasztrófavédelmi hatósággal, operatív munka.

• energetikus: Enviroinvest Zrt.

68


-


a hatósági, szakhatósági, energetikai feladatokat a jegyző és polgármester átruházott hatáskörében látja el;

-

településfejlesztés területén közép- és hosszú távú kommunális fejlesztések, beruházások

előkészítése,

szervezése

és

az

ahhoz

kapcsolódó stratégiák

kidolgozása; -

közvilágítási hálózat üzemeltetési, javítási, fejlesztési tevékenységének végzése, végrehajtás ellenőrzése, stratégiák kidolgozása;

-

TÁVHŐ–vezetékhálózat üzemeltetési, javítási, fejlesztési tevékenységének végzése, végrehajtás ellenőrzése, stratégiák kidolgozása;

-

elektromos energia, közvilágítás, távhő szolgáltatókkal a napi kapcsolattartás;

-

megvalósításra (műszaki tervezés, kivitelezés, műszaki ellenőrzés) pályázati felhívás elkészítése;

-

megvalósítás szakmai-műszaki ellenőrzése, teljesítések jóváhagyása, üzembe helyezési- és üzemeltetésre történő átadás szakmai lebonyolítása.

• Kertészeti Csoport: - a Kertészeti Csoport tevékenységéhez kapcsolódó ügyekben: bizottsági előterjesztések elkészítése; képviselő testületi ülésre az ügyek előkészítése; külső forrás biztosítására pályázatok elkészítése; - a meghirdetett pályázatok előkészítésében való részvétel; - megvalósításra (tervezés, kivitelezés,) pályázati felhívás elkészítése; - megvalósítás szakmai-műszaki ellenőrzése, teljesítések jóváhagyása, üzembe helyezési- és üzemeltetésre történő átadás szakmai lebonyolítása; - szakhatósági állásfoglalások kiadása környezetrendezés tárgykörében; - az önkormányzati tulajdonú parkok, terek, zöldfelületek és csatlakozó létesítmények üzemeltetési, fenntartási és felújítási tevékenységének koordinálása; - illegális hulladék lerakóhelyek felszámolásának koordinálása; - a

városban

évente

megszervezett

lomtalanítások

koordinálása;

lakossági

környezetszépítési pályázat szervezése. - köztisztasági -, temető-fenntartási – és parkfenntartási feladatellátással kapcsolatos munkák ellenőrzése és koordinálása; - játszótérfejlesztéssel kapcsolatos tervezési és kivitelezési munkák ellenőrzése és koordinálása; játszóterek fenntartásával kapcsolatos munkák ellenőrzése; - társhatóságokkal,

társszervekkel

való

együttműködés

(közműszolgáltatók,

környezetvédelmi-vízügyi szakhatóságok); - szakterületén a szerződéses partnerek tevékenységének ellenőrzése;

Enviroinvest Zrt.

69



- a parkfenntartással, hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági bejelentéseket és panaszokat fogadja.

Az önkormányzat szervezeti rendszere, a személyi háttér (szakmai referensek, ügyintézők) biztosítja, hogy a város és térsége környezetvédelmi problémái jól feltártak, a beavatkozások jól előkészítettek legyenek, valamint a kivitelezések hatékonyan megtörténjenek. A különféle pályázatokkal elnyert támogatások jelentősek, melyek minden esetben segítenek a város fejlesztésében és korszerűsítések megvalósításában. A város környezetvédelemmel összefüggő feladatainak gyakorlati ellátásában kiemelt szerepe van a környezetvédelmi referensnek. Szakmai és szervező tevékenysége teszi lehetővé a folyamatosan és esetenként felmerülő feladatok ellátását, a problémák azonosításától a megoldásig. Az azonban érzékelhető, hogy az önkormányzat megnövekedő feladatai, a környezetvédelemmel kapcsolatos fokozódó szakmai és társadalmi igények ellátása megkívánja a megfelelő személyi és tárgyi feltételek javítását és fejlesztését. A környezetvédelmi referens munkája is fokozatosan bővül, hiszen egyre több például a helyszíni bejárások és a lakossági panaszok kivizsgálásának száma az építéshatósági munka és a megnövekedett zaj- és rezgésvédelmi hatáskör miatt. Ennek következtében javasolt felülvizsgálni a meglévő munka- és feladatköröket annak vonatkozásában, hogy a növekvő

feladatok

és

kötelezettségek

megosztására

milyen

lehetőségek

állnak

rendelkezésre, vagy esetleg indokolt teszi-e a környezetvédelemmel összefüggő feladatokat ellátó személyek körének bővítése. A környezetvédelmi feladatok során a hatósági és szakhatósági munka végzésénél, a lakossági panaszkezelésnél, határozatok hozatalánál (levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási és vízvédelmi szakterületeken egyaránt) a jogszabályi megfeleltetés fontossága kiemelendő, ezért a környezetvédelmi jogszabályok figyelése, alkalmazása kiemelt fontosságú. A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el. Az önkormányzatnak biztosítania kell ezeknek a feladatoknak és kötelezettségeknek a maradéktalan végrehajtását illetve betartását.

2.14.3. Környezetvédelmi Alap Az önkormányzat 15/2000. (IV.27.) sz. rendelettel módosított 30/1993. (VIII.26.) sz. rendeletével szabályozta a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás

Enviroinvest Zrt.

70



módját, feltételeit. Ennek forrását a légszennyezés, szennyvízkibocsátások, zajterhelések és a

veszélyes

hulladékok

kezelése

kapcsán

megállapított

és

befizetett

bírságok

önkormányzatra eső részei. A 2008 és 2014. I. féléve közötti időszak bírságbevételeinek, valamint a környezetvédelmi kiadásainak és beruházásainak alakulását a 46. sz. melléklet foglalja

össze.

A

Környezetvédelmi

Alapot

elkülönítetten

kezelik,

és

10

%-ban

környezetvédelmi beruházások támogatására fordítják.

A környezetvédelmi bírságbevétel nagyságának évenkénti változása összefügg az előirányzott feladatok megvalósításával, és a városi/önkormányzati környezetvédelmi munka hatékonyságával. A

környezetvédelmi

beruházások

között

nagyobb

eseti

beruházások

kerültek

finanszírozásra, mint például az önkormányzati tulajdonban lévő sportcsarnok mögötti megszűnt salakbánya tájrendezése, illetve a 2013. évtől bevezetett zöldhulladékgyűjtés. A Környezetvédelmi Alapból történő finanszírozásra többek között a következő feladatok ellátása került (2008-2014.): •

környezeti nevelési programok szervezése és megvalósítása; környezeti nevelési intézkedési terv;

•

települési klímaprogram megvalósítása;

•

önkormányzati intézmények energia-megtakarítása programjának végrehajtása;

•

lakossági veszélyes hulladékok ártalmatlanítására;

•

Sportcsarnok mögötti salakbánya kármentesítési monitoringja, tájrendezése;

•

környezetvédelmi mérések végzése (zaj-, levegő- és radioaktivitás mérések);

•

helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek fenntartása, üzemeltetése;

•

Tatabánya MJV Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének (2009-2014) elkészíttetése;

•

környezetvédelmi hatósági, szakhatósági, panaszkivizsgálások elvégzése;

•

lakossági veszélyes hulladékok ártalmatlanítása; állati hulladék elszállítása és kezelése

•

lakossági hulladékudvarok megvalósíthatósági tanulmányának elkészíttetése;

•

A város felszíni vizek állapotának felmérése, tavak vízminőségi állapotának felmérése;

•

az Által-ér mederkotrásának kiegészítő munkálatai (az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal kötött együttműködési megállapodás alapján);

Enviroinvest Zrt.

végrehajtása,

klímaprogramok

és

kampányok

71



•

a Ligeti-tó és Csónakázó-tó vonatkozásában felmerült vízgazdálkodási feladatok elvégzése

•

környezeti/környezetvédelmi adatbázis és információs rendszer kialakítása és működtetése;

•

az 1. sz. főút és az autópálya, valamint a vasúti zajjal érintett területek zajtérképének elkészítése; zajvédő töltés kialakítása a városi lőtéren;

•

zöldhulladék gyűjtők kialakítása; illegális hulladéklerakatok felszámolása; szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása;

III.

A II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM JAVASLATAINAK TELJESÍTÉSE

3. Korábbi projekt javaslatok áttekintése A 2008-2014. közötti időszakra elfogadott II. Környezetvédelmi Program a környezetvédelmi problémák megoldására, a megfogalmazott célkitűzések elérésére projekt javaslatokat fogalmazott meg. Jelen áttekintés célja a következő: •

annak vizsgálata, hogy a II. Környezetvédelmi Programban meghatározott célok és az ezek elérésére javasolt intézkedések megvalósultak-e;

•

a nem teljesült célok aktualitásának felülvizsgálata;

•

a város környezeti állapotát, minőségét jelenleg és hosszabb távon is befolyásoló, meghatározó problémakörök, konfliktusok azonosítása;

•

a projektjavaslatként történő kidolgozást igénylő feladatok azonosítása.

3.1. Korábbi projektjavaslatok teljesülésének vizsgálata PROJEKT JAVASLATOK 2008 1. Vízgazdálkodás, vízminőség-védelem

Enviroinvest Zrt.

MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS

72


PROJEKT JAVASLATOK 2008

Tatabánya Megyei Jogú Város III. Környezetvédelmi Programja 2015-2020 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS

Cél: átfogó, a város térségére is kiható vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi program kidolgozása és megvalósítása, összhangban a Víz Keretirányelv Intézkedési tervében előirányzott feladatokkal, ezen belül: - a város vízkészletének mennyiségi és minőségi védelme és az utánpótlódó mennyiségek biztonságos megőrzése, növelése; - a felszíni vizek minőségének javítása. 1.1 A karsztvíz és vízbázis védelme Cél: a város szinte legértékesebb megújuló természeti erőforrásának, a karsztvíznek a mennyiségi és minőségi védelme Feladatok: Az üzemelő vízbázisok (XIV/A és XV/C akna Megvalósult, továbbá elkészült a XIV/A és vízkitermelése) biztonságba helyezése az elkészült XV/C vízakna teljes körű környezetvédelmi dokumentációk alapján, a földhivatali bejegyzések felülvizsgálata. megvalósítása és üzemeltetésük az előírt biztonsági, védelmi követelményeknek megfelelően. A felszíni szennyezők felszámolása, a terhelések mérséklése, összhangban a Víz Keretirányelv Intézkedési tervében az Által-ér és a Galla-patak területére előirányzott feladatok megvalósítására, ezen belül: - a csatornázatlan területrészek (VI-os telep, Síkvölgypuzsta, Szőlőhegy) csatornázása, a közcsatornára kötések számának/részarányának növelése; - a talaj- és/vagy talajvízszennyező hatások mérséklése/megszüntetése (szikkasztások és illegális hulladéklerakások felszámolása, roncsolt területek rekultivációja stb.) - a csapadékcsatorna hálózat tervezett kiépítése/átépítése a szivárgások kizárására, mérséklésére (régi, korszerűtlen szakaszok cseréje, felújítása, nyílt árkok burkolása adott szakaszokon); - a város területén lévő vízfolyások jókarbahelyezése és karbantartása (rendszeres kotrás, növényzet irtása a mederben...) - a változások nyomon követésére, ellenőrzésére megfelelő figyelő (monitoring) rendszer kialakítása, üzemeltetése is.

- A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése részben valósult meg, kiépítésre került a Szikla u. 18. sz., a Szent Gy. U, és a Gorkij u. 13. sz. szennyvíz bekötővezeték, 14 db új ingatlan rákötés történt. - A csatornázatlan területrészek (VI-os telep, Síkvölgypuszta, Szőlőhegy) csatornázása a költségvetési források függvényében tervezetten kerül kiépítésre. A kiépítés 2014ben a VI-os telep területén elkezdődött. - Csapadékcsatorna hálózat kiépítése/átépítése tárgyában több beruházás történt mind a nyílt vízelvezetők zárttá tétele, mind csapadékcsatorna korszerűsítés tekintetében. A munka folyamatos. - Megtörtént az Alsógalla, Faluréti vízfolyás, Galla -patak kotrása (III. ütem). Továbbá minden évben közmunka keretében elvégzik a nyílt vízelvezetők tisztítását, az élővízfolyások parti sávjainak rendezését. - Az önkormányzat 2009-től a jelentősebb vízfolyások és tavak vízkémiai és vízbakterológiai vizsgálatát éves gyakorisággal elvégezteti. A vizsgálati kör 2010-től vízhozam méréssel egészült ki.

1.2 A mesterséges vízutánpótlás felülvizsgálata Cél: a karsztvíz utánpótlásra alapozottan létesült és fenntartott tavak körének megtartási, üzemeltetési szempontú felülvizsgálata Feladatok: A Csónakázó-tó tekintetében 2012-ben a tó A természetes vízutánpótlódás területi vizsgálata a vízgyűjtőkön/részvízgyűjtőkön; vízmérlegek a ökológiai és hidrológiai állapotát vizsgáló tavakra. tanulmány készült (fauna, flóra, vízminőség vizsgálat, nádállomány kezelés, A szükséges vízutánpótlás mennyisége, részaránya. vízhasználat), ami alapján 2013-ban szökőkutat telepítettek a tóra. Szintén 2013ban a halállomány túlszaporodásának A fenntartás környezeti, műszaki és gazdasági megakadályozására horgászversenyt feltételei, városfejlesztési, területhasználati szervezett az önkormányzat. összefüggései és indokoltságának vizsgálata, A Ligeti-tó esetében 2011-ben vízszivárgást megítélése.

Enviroinvest Zrt.

73



PROJEKT JAVASLATOK 2008 A szükséges vízutánpótlás potenciális és tényleges lehetőségei, feltételei; ezen belül - a karsztvízzel történő pótlás mértéke és környezeti, műszaki és gazdasági összefüggései, fenntarthatósága; - egyéb vízpótlási lehetőségek feltárása, ezek környezeti, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságának vizsgálata a döntések megalapozásához (pl. a városi szennyvíztelepen három fokozatban tisztított szennyvíz hasznosítása a tavak utánpótlásához stb.)

MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS észleltek. Az okok feltárására tanulmány készült, majd 2012 végén megtörtént a műszaki helyreállítás (partoldal megerősítése, geotextília pótlása, vízzáró agyagréteg kialakítása). A párolgási veszteségek csökkentésére, 2014. I. félévben mesterséges vízutánpótlást biztosítottak a közeli Bányász-fürdő hasznosítatlanul távozó vizéből. Bánhidai-hűtőtó vonatkozásában az oldalirányú átvezetés megtervezése elmaradt és a Vízügyi Igazgatóság forrás hiányában a közeljövőben sem tervezi. 1.3 Az Által-ér vízmeder és műtárgy rekonstrukciója

Cél: a tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja keretében tervezett munkálatok, fejlesztések megvalósítása. Feladatok: Az autópályától Környe közigazgatási határáig Az ÉDUKÖVIZIG (ma már ÉDU VIZIG) a terjedően előirányzott, ezen belül város Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő közigazgatási területén tervezett mederrendezési rehabilitációs tárgyú Új Magyarország munkák elvégzése, megvalósítása (cserjeirtás, Fejlesztési terv, Regionális Operatív Program kaszálás, mederkotrások, iszapeltávolítások és keretében (2011-ben indult beruházás) az Által-ér mederkotrását a teljes vízgyűjtő burkolatjavítások stb.) területén elvégezte. Az önkormányzat az Által-ér mederkotrásának kiegészítő munkálatait végezte el (az ÉDUKÖVIZIG-el kötött együttműködési megállapodás alapján). Az Által-ér 21+027 vízfolyás szelvényében lévő Az ÉDUKÖVIZIG (ma már ÉDU VIZIG) a mérőműtárgy felújítása. Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációs tárgyú Új Magyarország Fejlesztési terv, Regionális Operatív Program keretében műtárgyak rekonstrukcióját is elvégezte. A tervezett biológiai szűrőmezők kiépítése, üzembe A Galla-patak vízminőség-védelme kapcsán helyezése. a tervezett biológiai szűrőmezők kivitelezése nem történt meg. A fejlesztés nem önkormányzati, hanem állami beruházásként valósul meg az Által-ér Szövetség és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság projektjeként. A biológiai szűrőmezők kialakításának megtervezése a projekt II. ütemében, 2015 folyamán várható.

Enviroinvest Zrt.

74



PROJEKT JAVASLATOK 2008 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS A Víz Keretirányelv Intézkedési tervében előirányzott - Az Önkormányzata 2009. év óta minden feladatok megvalósítása. évben elvégezte a Bánhidai-tó vízminőségének vizsgálatát. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiájában (20142020.) megfogalmazott egy olyan fejlesztési tervezetet, melynek célja a Bánhidai Erőmű és közvetlen környezetének rekultivációja. Ez az Erőmű-tó teljes területének rekreációs fejlesztését is jelentené. - Az Által-ér mederkotrása megtörtént, a vízfolyásokat folyamatosan karbantartja az önkormányzat. - Tatabánya területén folyamatban van a zagyterek rekultivációja, illetve tájrendezése. (Vértesi Erőmű Zrt.) - Nem terveznek megkerülő csatorna építését, a tó vízutánpótlása miatt nem célszerű. - A tavak vízkészlete szempontjából mesterséges vízutánpótlási lehetőségeket vizsgáltak meg. (Bánhidai-tó, Csónakázó-tó, Ligeti-tó). 2. Hulladékgazdálkodás, hulladék elhelyezés Cél: a kialakított és üzemelő városi/térségi hulladékgazdálkodási rendszer működtetése és továbbfejlesztése figyelemmel a gyűjtés, szállítás, kezelés, hasznosítás, lerakás társadalmi, gazdasági és műszaki feltételeken alapuló összhangjának megteremtésére. 2.1 Helyi Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozása Cél: a város 2004-2008 közötti időszakra elfogadott Hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata, megújítása az előírásoknak és a helyi adottságoknak a figyelembe vételével. Feladatok: Helyzetértékelés: az adottságok, a kialakított 2009 szeptemberében a 2009-2014 közötti gyakorlat áttekintése, elemzése. időszakra szóló Települési A feltételek/lehetőségek feltárása és elemzése, Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozásra figyelemmel a Duna-Vértes Köze Regionális került. A helyi hulladékgazdálkodási tervet Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósításának Tatabánya Megyei Jogú Város ütemeire, és Tatabányát érintő/előirányzott Közgyűlésének 18/2011. (IV.29.) önk. fejlesztésekre, beruházásokra, Rendelettel módosított 23/2010. (X.29.) ellátottsági/szolgáltatási kötelezettségekre. Önkormányzati rendeletével hirdették ki. A települési hulladékgazdálkodási terv készítés A Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozása az előírásoknak megfelelő tartalommal (egyeztetések, kötelezettsége 2013. január 1-i hatállyal dokumentálás és elfogadtatás). megszűnt. 2.2 Az illegális hulladéklerakók felszámolása Cél: a város területén található, felszámolt majd újra keletkező illegális lerakóhelyek megszüntetése és a keletkezések megelőzését/elkerülését biztosító feltételek megteremtése. Feladatok: Helyzetértékelés: a kialakult és működő illegális lerakóhelyek felderítése, a helyszíni viszonyok dokumentálása. A felszámolás és újra kialakulás közötti összefüggések (hely, nagyság, időtartam és gyakoriság, települési viszonyok stb.) vizsgálata, elemzése.

Enviroinvest Zrt.

A közterületi illegális hulladéklerakók felszámolása évről-évre folyamatosan zajlik a köztisztasági tevékenység részeként. A magánterületeken jelentkező illegális hulladéklerakások felszámolása hatósági munka keretében zajlik. Az önkormányzat az illegális hulladéklerakók felszámolására

75


PROJEKT JAVASLATOK 2008 A feltételek/lehetőségek feltárása és elemzése, figyelemmel a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósításának ütemeire, és Tatabányát érintő/előirányzott fejlesztésekre, beruházásokra, ellátottsági/szolgáltatási kötelezettségekre. Az ellenőrzés gyakorlati rendszere (folyamatos területellenőrzések, valamint a lakossági és képviselői bejelentések) és hatékony működtetésének lehetősége, feltételei.

Tatabánya Megyei Jogú Város III. Környezetvédelmi Programja 2015-2020 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS évente több millió forintos összeget irányoz elő és használ fel, valamint tematikus pályázati források felhasználására is sor került. Részben valósult csak meg, a felszámolás folyamatos, de számottevő csökkenést nem sikerült elérni.

2.3 A Dubnik völgyi Regionális Hulladéklerakó fejlesztése Cél: a Regionális Hulladéklerakó fejlesztésének megalapozása és végrehajtása, figyelemmel a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának, működtetésének programjában meghatározott feladatokkal, térségi ellátási kötelezettségekkel. Feladatok: Állapotfelmérés, elemzés: a telítettségi állapot A települési szilárdhulladék-gazdálkodási meghatározás geodéziai felméréssel, modellezéssel; rendszer fejlesztésének előkészítésére a 3 az eredetileg 700 em (I. ütem) kapacitású KEOP-1.1.1/1F konstrukcióra benyújtott lerakótérből még rendelkezésre álló térfogat. pályázat 375 millió forintos támogatást nyert el, a Támogatási szerződés megkötésére 2009 januárjában került sor, a projekt Bővítési lehetőségek, feltételek meghatározása, a lezárása 2011 júliusában történt meg. telep térségi szerepköréből adódó további/tervezett A kivitelezésre a Társulás a KEOPfunkciók telepítésének helyigényeinek figyelembe 1.1.1/2F/09-11-2011-0002 számú projektet vételével (pl. hulladékválogatás, komposztálás. 2011 áprilisában nyújtotta be. A projekt Építési törmelék feldolgozása, olajos hulladékok keretén tervezett a hulladéklerakó bővítés kezelése, biogáz előállítása stb.) 3 (730.000 m kapacitással), valamint Az összhang biztosítása a Duna-Vértes Köze hulladékkezelő központ (70.000 t/év Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerben kapacitású mechanikai előkezelő-mű, 20.000 előirányzott fejlesztésekkel, beruházásokkal és t/év kapacitású válogatómű, hulladékudvar) ellátottsági/szolgáltatási kötelezettségek és hulladékudvar (Búzavirág utca) létesítése. biztosításával. A Dubnik-völgyben létesítendő hulladéklerakó központ, illetve a lerakó bővítés munkaterületének átadása 2014 februárjában megtörtént. A kivitelezés 25-30 %-os készültségi állapotban van. A Búzavirág utcai hulladékgyűjtő udvar kiviteli tervei elkészültek, a munkaterület átadása és a kivitelezési munkálatok megkezdése jelen környezetvédelmi program időtartama alatt megtörtént. 2.4 Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Cél: a város területén található, működő hulladékgyűjtő szigetek rendszerének működtetése, kibővítése a területi ellátottság és lakosság igények figyelembe vételével. Feladatok: Helyzetértékelés: a kialakított és működő A város területén 40 db hulladékgyűjtő sziget gyűjtőszigetek rendszerének áttekintése, értékelése üzemel, amelyek mindegyike 3 frakciót és a fejlesztési igények, feltételek meghatározása. (üveg, papír, műanyag) fogad. Kísérleti jelleggel a városban több helyen zárható A bővítés területeinek, helyeinek megtervezése és hulladéktárolók kialakítására került sor. 2013megvalósítása, figyelemmel az ellátottsági és ban megszervezésre került a zöldhulladék lakossági igényekre, üzemeltethetőségre és gazdasági vonzatokra (pl. a kialakítás, az eszközök házhoz menő elkülönített gyűjtése a kertes, családi házas lakóövezetekben, amely 2014. beszerzésének és az üzemeltetés költségei). évtől közszolgáltatás keretében évente két alkalommal kerül elszállításra. 2.5 Hulladékudvar létesítése

Enviroinvest Zrt.

76




Cél: a város területén jól elérhető és üzemeltethető hulladékudvarok kialakítása és működtetése a területi ellátottság és lakossági igények figyelembe vételével. Feladatok: Felmérés, értékelés: a hulladékkeletkezés jellege és A Városfejlesztési Bizottság 3 helyszínen területi eloszlásának becslése az AVE Tatabánya fogadta el lakossági hulladékudvarok Zrt. tapasztalatainak és adatainak figyelembe kialakításának tervét, amelyek építési vételével (gyűjtőjáratok és lomgyűjtés rendszere, engedélyezési terve 2010-ben a GFSZ Kft. illegális lerakók területi eloszlása, megjelenése stb.) koordinálásában elkészült. A megszervezett lakossági fórumok során lakossági A létesítendő hulladékudvarok területei ellenérzések merültek fel a Gál István elhelyezésének, működtetésének meghatározása, lakótelep kiszolgálására tervezett József megtervezése és megvalósítása, figyelemmel az utcai hulladékudvar létesítése kapcsán, ezért ellátottsági és lakossági igényekre, az a KEOP pályázatból kikerült. A üzemeltethetőségre és gazdasági vonzatokra (pl. a hulladéklerakó területén meglévő és a kialakítás, az eszközök beszerzésének és az Búzavirág utcában megvalósítás alatt álló üzemeltetésének a költségei). hulladékudvar szerepel a KEOP-1.1.1/2F pályázatban. 3. Levegőtisztaság-védelem Cél: a város környezeti levegőminőségének javítása, a város átszellőzési viszonyainak megőrzése, javítása mellett. 3.1 Az ózon és szálló por koncentrációinak mérséklése Cél: a város területén kibocsátásra kerülő, az ózonképződést elősegítő légszennyezők (prekurzorok; VOC és NOx) és a szálló por (PM10) magasabb koncentrációit okozó kibocsátások mérséklése. Feladatok: Felmérés, értékelés: a kibocsátások területi és Részben megvalósult. mennyiségi jellemzőinek meghatározása, a A Bálint Analitika Kft. 2008-ban végzett a város területén és környezetében az ózon és csökkentési lehetőségek módjának, feltételeinek meghatározása, értékelése és egyeztetése az szálló por koncentrációk közötti érdekelt/érintett cégekkel. összefüggések feltárására irányuló vizsgálatokat, azóta további vizsgálatok nem történtek. Megalkotásra került a füstköd-riadó terv megállapításáról szóló 51/2012. (XI.23.) önkormányzati rendelet. Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenységének keretén belül napi rutinná vált a naponta beérkező légszennyezettségi adatok vizsgálata, értékelése. Program kidolgozása és elfogadtatása az ózon Nem valósult meg. keletkezését elősegítő légszennyezők és a por kibocsátásainak csökkentésére. Megvalósítás és ellenőrzés, a hatékonyság nyomon követése (monitoring).

Nem valósult meg.

3.2 Az allergének visszaszorítása Cél: a biológiai légszennyezőnek tekinthető allergének, elsősorban a parlagfű pollenjeinek alacsony szinten tartása, a szennyezettség megelőzése a város területén. Feladatok: A környezeti levegő pollen tartalmának ellenőrzése, A polgármesteri hivatal tetején telepített nyomon követése az üzemelő pollencsapda pollencsapda (az Országos működtetésével (ÁNTSZ) és az előrejelzések Környezetegészségügyi Intézet aerobiológiai alapján (pollen naptár). monitoring hálózatba tartozó mérőpont) vegetációs időszakban, heti bontásban az OKI által megküldésre kerülő mérési eredményeinek kiértékelése folyamatos.

Enviroinvest Zrt.

77


PROJEKT JAVASLATOK 2008 A kidolgozott városi program végrehajtása a Kertészeti csoport szervezésében, irányításával; a veszélyeztetett területeken rendszeres karbantartás (nyírás, kaszálás) végrehajtása.

Tatabánya Megyei Jogú Város III. Környezetvédelmi Programja 2015-2020 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS Parlagfű mentesítési program városi szinten nem került kidolgozásra, ugyanakkor indokát is vesztette. Városi szinten a parlagfűvel szennyezett területek előfordulása elhanyagolhatóan kicsi és jól kontrollált, szabályozás szempontjából pedig magasabb (regionális, országos) szintű szabályozás van érvényben. A parlagfű-mentesítésre irányuló ellenőrzések és a kényszer kaszálások elrendelése eseti bejelentések alapján történik minden év július 1-től. A közterületek tervszerű gazkaszálása a költségvetés függvényében évente 2-3 alkalommal történik a potenciálisan szennyezett területeken.

3.3 Bűzterhelés mérséklése, megszüntetése Cél: a város kiterjedt területeit érintő, rendszeresen gondot jelentő bűzterhelés mérséklése, megszüntetése. Feladatok: Felmérés, helyzetelemzés: a potenciálisan Lakossági panaszok nyomán a bűzterhelés bűzhatással járó tevékenységek azonosítása, helyeinek, potenciális forrásainak felmérése és elemzése (jelleg, környezeti és feltérképezése, a panaszok kivizsgálása technológiai jellemzők stb.) megtörtént. Átfogó feltérképezésre a Biopetrol Kft. tevékenysége nyomán jelentkező rendszeres lakossági panaszok miatt került sor 2008-ban. Az iszapkezelés lehetséges megoldásainak áttekintése, figyelemmel az ÉDV Zrt. által felvázolt lehetőségek megvalósíthatóságára (műszaki, gazdasági és környezeti feltételek, szempontok) és a mezőgazdasági hasznosítás fenntartására, figyelemmel az alkalmazás módjára, feltételeire (pl. nagyüzemi trágyázásnál a kiszórást követő bedolgozás azonnali megkezdése). A Biopetrol Kft. telephelyén korszerűbb iszapkezelési módszer alkalmazása.

A víztelenített szennyvíziszapok mezőgazdasági kihelyezése 2007-ben megszűnt, ezt követően 2013-ig az ÉDV Zrt. a szennyvíziszapot rekultivációs célú hasznosításra adta át a Biopetrol Kft., a Tatai Környezetvédelmi Zrt, illetve a Fehérvári Téglaipari Kft. részére. 2014-től az NHSZ Biogáz Tatabánya Kft. tatabányai biogáz üzemében kerül hasznosításra. A Biopetrol Kft. telephelyét a környezetvédelmi hatóság a bűzpanaszok nyomán indított vizsgálata nyomán 2012. évben bezárták.

Javaslat kidolgozása az alkalmazandó, megvalósítandó környezetkímélő, bűzmentes eljárásokra, megoldásokra.

A lakossági bűzpanaszok száma a víztelenített szennyvíziszapok mezőgazdasági kihelyezésének megszűnésével és a Biopterol Kft. telephelye bezárásának hatására jelentős mértékben csökkent.

A városi állattartási rendelet megalkotása és elfogadtatása a haszon- és kedvtelésből tartott állatok tartásához az egyeztetéseket (lakosság, szakhatóságok, társadalmi szervezetek) követően.

Nem valósult meg.

3.4 Légszennyező tevékenységek ellenőrzése Cél: a város területén működő, légszennyezők kibocsátásával járó tevékenységek feltérképezése, jellemzőik, kibocsátásaik felmérése és nyomon követése. Feladatok:

Enviroinvest Zrt.

78


PROJEKT JAVASLATOK 2008 Felmérés, helyzetelemzés: a potenciálisan légszennyező anyag kibocsátással járó tevékenységek azonosítás, felmérése és elemzése (jelleg, környezeti és technológiai jellemzők stb.)

A környezeti levegőminőség városi ellenőrzési rendszerének átfogó vizsgálata és értékelése; a jelenlegi és alkalmazható, más rendszerek, berendezések alkalmazási lehetőségeinek környezeti, műszaki és gazdasági elemzése a környezeti levegőminőség alakulásának nyomon követéséhez, megítéléséhez. Javaslat kidolgozása a szükséges intézkedésekre, fejlesztésekre, az alkalmazandó, megvalósítandó eljárásokra, megoldásokra (monitoring, információs rendszer, értékelés a döntések/fejlesztések megalapozásához stb.) A RIV-es mérőhálózat felújítása, korszerűsítése és további automata mérőállomások telepítési lehetőségeinek megkeresése, megteremtése.

Tatabánya Megyei Jogú Város III. Környezetvédelmi Programja 2015-2020 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenységének keretén belül napi rutinná vált a naponta beérkező légszennyezettségi adatok vizsgálata, értékelése (jelenleg csak az OLM rendszerbe tartozó Ságvári úti automata mérőállomás üzemel). Az önkormányzati tulajdonban lévő területen üzemelő Lasselsberger Kft. (kőbánya) terület tulajdonosi minőségben történő környezetvédelmi szempontú ellenőrzése évente kettő alkalommal (hatósági jogköre az önkormányzatnak nincs). Ellenőrzés tárgya: rekultivációs tevékenység, zajvédő töltés bővítése, kiporzás csökkentésére tett intézkedések, felhagyott területek tájrendezése. Az együttműködés zökkenőmentes. Nem valósult meg.

Nem valósult meg.

Nem valósult meg. Manuális mérőhálózatban (RIV = Regionális Immisszió Vizsgáló) az ülepedő por (ÜP) vizsgálatát végzik Tatabánya területén egyetlen helyen (orvosi rendelő, Felsőgalla, Szent István u. 21.). Korábban a manuális mérőhálózat is komplexebb volt a város területén, 2004-ben 10 mérőhely üzemelt, 2007-től már csak 4 db, ugyanakkor ebben az időszakban az ülepedő por mellett mérték a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációt is. Az automata mérőhálózat keretében működő Erdész utcai mérőállomást az üzemeltető ÉDT-KTVF 2011 közepén átmenetileg leállította, üzeme jelen környezetvédelmi program készítésének időpontjáig nem indult újra.

4. Épített és természeti környezetvédelem Cél: egy kevesebb környezeti eredetű terhelést, stresszhatást okozó, jobb környezeti környezetegészségügyi állapotjellemzőkkel rendelkező települési/művi és természeti környezet hosszabb távú kialakítása, fenntartása. 4.1 Szabályozási terv kidolgozása Cél: a településrendezési terv elfogadott településszerkezeti tervének alapján a szabályozási terv kidolgozása és elfogadása a környezeti/környezetvédelmi előírások rögzítésével. Feladatok: Enviroinvest Zrt.

79


PROJEKT JAVASLATOK 2008 Szabályozási terv kidolgozása és elfogadtatása a településrendezési terv elfogadott településszerkezeti tervének alapján a környezeti/környezetvédelmi előírások rögzítésével és a folyamatos karbantartás biztosításával, így - a belterületi szabályozás megalkotása, elfogadtatása; - a külterületi szabályozás megalkotása, elfogadtatása.

Tatabánya Megyei Jogú Város III. Környezetvédelmi Programja 2015-2020 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS Részben megvalósult. Tatabánya közigazgatási területének több, mint 90%-ra van elfogadott szabályozási terv. A TSZT felülvizsgálatának megalapozó dokumentumai 2014-ben elkészültek (TFK, ITS). A felülvizsgálat 2015-ben indul, melynek keretében a Város teljes Szabályozási Terve felülvizsgálatra kerül

4.2 Helyi közlekedés- és szállításszervezés Cél: a belterületi utak túlzsúfoltságának csökkentése, a tervezett úthálózati fejlesztések (városi elkerülő, átkötő utak) folyamatos megvalósítása. Feladatok: A város területrendezési tervének közlekedési 2014. évben megvalósult a lakóterületek tervfejezetében előirányzott fejlesztések zónásítása, a tehergépjárművek kitiltása. megvalósítása. Kialakításra került a Bánhida-Sárberek összekötő út. A tömegközlekedés továbbfejlesztése, a megfelelő Megvalósult projektek, 2008-2009: Szent I. út utak kiépítése és a kerékpárút-építési program rekonstrukciója, kerékpárút fejlesztés (Szent folytatása. Borbála tér - Bláthy Ottó u.) 2011. évben: Által-ér völgyi kerékpárút építése 2013. évben: kerékpárút hálózat fejlesztés a Ságvári úton és a Huba vezér úton, elkészült a tömegközlekedést elősegítő valós idejű intelligens utas-tájékoztató táblák, új tájékoztatási rendszer 2014. évben: belterületi kerékpárútszakaszok kiépülése a Komáromi utcában, Béke park mellett, Erdész utcában; vasútállomás mellett B+R kerékpártároló épült ki Parkolók létesítése a nagyforgalmú létesítmények, Megvalósult projektek, 2008-2009: intézmények, belvárosi területek terhelésének Sárberek 300-as és 600-as tömb, Vitális csökkentésére. István 1. előtt, Komáromi út, APEH székház előtt 2010-2011. évben: Ságvári u. 17. (murvás). Sárberek 417-418. előtt, Bolyai Iskola mellett 2012. évben: murvás parkolók Bánhidai ltpen, a belvárosi övezetekben fizetőparkoló zóna kiépítése 2013. évben: Sárberki ltp., Esztergomi úti parkoló fejlesztése, Köztársaság út 56-58., Gál I. ltp. 200-as új parkoló, Semmelweis út négysávos szakaszán parkolósávok kialakítása 4.3 Zöldterület/zöldfelület fejlesztés Cél: a természeti és épített környezet összhangjának megteremtése, a fenntartható fejlődés lehetőségeinek, feltételeinek meghatározása és biztosítása a településrendezés eszközeivel.

Feladatok:

Enviroinvest Zrt.

80



PROJEKT JAVASLATOK 2008 Az elfogadott területrendezési tervben előirányzott zöldterület fejlesztések megvalósítása.

MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS Az önkormányzat lerakta az új zöldfelületi koncepció alapjait, megkezdték a városi növényállomány kataszterezését, felmérték és meghatározták a jelentősebb fasorokat, elkészült az utcafásítási koncepció.

A roncsolt felszínek, bányakáros területek rekultivációjánál, hasznosításánál a zöldterületi érdekek érvényesítése.

- Az önkormányzati tulajdonban lévő sportcsarnok mögötti megszűnt salakbánya tájrendezése megvalósult, 2014. év októberében befejeződött. A tereprendezést követően befüvesítették. - A Vereshegyi eocén kőbányánál spontán erdősülés következett be, a tájrendezési terv felülvizsgálata szükséges.

A vízfolyások (pl. Által-ér, Galla-, Csákány-, Tarjánpatakok stb) mentén a zöldfelületek, zöldsávok kialakításához a feltételek megkeresése, megteremtése.

Által-ér rehabilitációja (a meder mentén zöldterület rendezéssel, kaszálással) megtörtént, a Galla-patak és egyéb vízfolyások medrének szakaszos megtisztítása megkezdődött, minden évben rendezik a vízfolyások parti sávját. Az intézményi- és iparterületi fejlesztéseknél a A helyi építési szabályzatban rögzíti az adott termelő, a szolgáltató tevékenységek telepítése csak építési övezetre vonatkozó minimális megfelelő telekméret, beépíthetőség és minimális telekméret, maximális beépíthetőség és zöldterületi arány megadásával valósítható meg. minimális zöldterület arányokat, amely előírásokat az építési engedélyezési eljárásban eljáró hatóság érvényesít. A kialakítandó zöldfelületeket, véderdőket, védőzöldeket a beruházások szerves részeként kell megvalósítani az engedélyeztetéseknél úgy, hogy ezek saját telken belül és a várost nem terhelő módon legyenek telepítve és fenntartva.

Az egyes település- és területrészek elfogadott rendezési terveinek szabályozási részeiben a zöldterületi funkciók, arányok rögzítésre kerültek és megadják a zöldterületek, védőzöldek/védőfásítások kialakításának szempontjait, előírásait. A meglévő zöldfelületek (parkok, fasorok, Népház-ligetben erdőtelepítést (gyertyán) és zöldterületek) fenntartása és fejlesztése, tájidegen fajoktól mentesítést hajtottak végre. A Gál István ltp-en a lakosság bevonásával növényanyaguk gazdagítása, az utcák lehetőség szerinti fásítása, valamint faállománycsere a koros pihenőparkot alakítottak ki. Meglévő elöregedett és balesetveszélyessé vált növényzetnél zöldfelület felújítása, növénytelepítés történt (p.. a Park és Népház Ligeti f liget fái); megkeresni a a Záray Márta Pihenőparkban. A város teljes lakossági közreműködés lehetőségeit a területén folyamatosan zajlott a kivágott idős, kialakításban és fenntartásban. beteg fák pótlása, valamint a gazkaszálás a költségvetési keret függvényében. Cserje telepítést hajtottak végre a Komáromi úton. A virágágyások beültetése egész évben folyamatos. 2014. évben éves parkfenntartási terv készült. A közparkok megújítására nagyobb fejlesztések kezdődtek (Jubileum park, TIT), megkezdődött a Május 1. park teljes rekonstrukciója.

Enviroinvest Zrt.

81


PROJEKT JAVASLATOK 2008 A zöldfelületek megőrzése, területük növelése, és rendszerré alakítása, kapcsolatot teremtve a térségi zöldfelületi elemekkel, rendszerrel.

Tatabánya Megyei Jogú Város III. Környezetvédelmi Programja 2015-2020 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS Tatabányán a települési zöldfelületek, azon belül is a zöldterületek mennyiségében, illetve fenntartásuk színvonalában kedvező irányú változások következtek be, 20082 2014. közötti időszakban 1.100.000 m -rel nőtt a közhasznú zöldterületek kiterjedése. Zöldfelület-gazdálkodás tervezésével a zöldfelület gondozása, karbantartása és új zöldterületek (közpark, park, fasor) kialakítása eredményes. A hasznosítatlan területek és a barna mezős területek új funkcióra történő hasznosítására készültek koncepciós tervek. Továbbá az önkormányzat parkfelújítási programot indított el, és a települési zöldfelületi rendszer bővítésének felülvizsgálata rendszeres.

5. Zaj- és rezgésvédelem Cél: a zajterhelés növekedésének megállítása, a jelenleg zajos területeken a zajszintek fokozatos csökkentése, új fejlesztéseknél, tevékenységeknél a zajterhelés alacsony szinten tartása, a közlekedési eredetű és üzemi jellegű zajok határértéken belül tartása. Feladatok: Felmérés, helyzetelemzés: az autópálya mentén Államigazgatási hatáskörben eljáró végzett zajtérképezés és intézkedési terv (KTI, zajhatóságként a vonatkozó 284/2007. 2008), valamint a város több pontján elvégzett (X.29.) Korm.rendelet alapján 2009-2014 ellenőrző zajvizsgálatok (Laki F., 2008) alapján között 28 db zajkibocsátási határérték került értékelés és a megoldások módjának, megállapításra áruházak, szórakozó- és lehetőségeinek meghatározása. Emellett a vendéglátóhelyek, szabadidős létesítmények, zajterhelő tevékenységek, üzemek felmérése, valamint egyéb nagy zajhatású műszeres ellenőrzése az ÉD-KTVF ellenőrzéseivel létesítmények, mint pl. lőtér, benzinkút összehangoltan. vonatkozásában. A Polgármesteri Hivatal hiteles zajszintmérő műszerrel rendelkezik, a környezetvédelmi referens pedig megszerezte a hiteles mérésre elvégzéséhez szükséges szakmai A különböző eredetű zajok (ipari, közlekedési stb.) jogosultságot. mérséklési lehetőségeinek meghatározása, ezek A Hegyeshalom-Budapest fő vasúti környezeti, műszaki és gazdasági feltételeinek és közlekedési pálya felújítása és az M1 hatásainak elemzése és értékelése a döntések autópálya felújítása és közlekedési sávok megalapozásához, a megvalósítandó változat bővítése tárgyú beruházások engedélyezési kidolgozásához. Ezen belül az Otthon utcában lévő eljárásában a Polgármesteri Hivatal részt vett üvegtörő üzem kitelepítése (pl. Dubnik völgybe). és határozott javaslatot tett a meglévő zajvédő falak állapotának felülvizsgálatára, valamint új zajvédő falak telepítésére a zajjal leginkább terhelt területeken. A zajvédő falakkal kapcsolatban felmerült problémákat jelezték az infrastruktúráért felelős államtitkárság felé is. A kiválasztott megoldások megvalósítása, Az önkormányzat, zajhatóságként hatékonyságuk ellenőrzése mérésekkel. határozatban kötelezte a Tatabánya Városi Lövészklubot zajvédő töltés kialakítására zajcsökkentési intézkedési terv keretében, mindezt anyagilag is támogatta. A településen megállapított zajkibocsátási határértékek hatósági ellenőrzése hatósági zajellenőrzési terv keretén belül rendszeresen megvalósul.

Enviroinvest Zrt.

82


PROJEKT JAVASLATOK 2008 A városi zajtérkép elkészíttetése zajszakértők bevonásával, és a zajvédelmi övezeti besorolás elvégzése a hatályos jogszabályok és zajhatárértékek, valamint a hatásterületek és a területrendezési terv figyelembevételével.

Tatabánya Megyei Jogú Város III. Környezetvédelmi Programja 2015-2020 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS Részben megvalósult. Az önkormányzat 2011-2012. évben elkészítette az M1 autópálya és az 1-es fő közlekedési útnak a Komáromi u. - Kós Károly - Béla király körtér - Táncsics Mihály útra lehatárolt zajtérképét, valamint elkészült a Tatabánya, Győri út - Köztársaság út Erdész utca - Kandó K i. - Béke utca - Aradi u. és a vasútpálya szakasz által lehatárolt terület zajtérképe is. Zajtérkép a város teljes területére nem készült, valamint nem történt meg a zajvédelmi övezeti besorolás sem.

6. Rendkívüli környezeti károk megelőzése Cél: a környezeti biztonság növelése és a város védekezőképességének fokozása az esetleges környezeti veszélyek/károk (haváriák) elhárítására, következményeik felszámolására.. Feladatok: A rendkívüli szennyezések elhárítása érdekében Az önkormányzat éves költségvetése - célszerű egy sürgősségi havária keret létrehozása; havária- keretet tartalmaz. - meghatározandó a felhasználás/hozzáférés módja, feltételei. A környezetbiztonság egységesített városi intézmény- és informatikai rendszerének kialakítása az országos hálózathoz illeszthető módon; ennek keretében - a potenciális veszélyforrások felmérése (elöntések, mozgásveszélyes felszínek, a forgalmas szállítási útvonalak stb.) és a védekezés lehetőségeinek, feltételeinek vizsgálata, meghatározása. - a veszélyes tevékenységek, üzemek és helyi szabályozásaik számbavétele, az ipari, szállítási balesetek kockázatát csökkentő és a kémiai biztonságot növelő program indítása.

Tatabánya Vízkárelhárítási Tervének felújítását 2011. évben elvégezték. Tatabánya jóváhagyott Veszély-elhárítási tervvel rendelkezik. A Polgármesteri Hivatal 2012. évtől főállású közbiztonsági referenst alkalmaz.

7. Tájvédelem és rekultiváció Cél: a roncsolt felszínek tájrendezése, akörnyező területekhez és a tájba illesztése, az elhatározott/tervezett hasznosítási módok (pl. zöldfelület, rekreáció stb.) megvalósításával. 7.1 A Vereshegyi Kőbánya EOCÉN bányarészének tájrendezése Cél: a bányarész területének rendezése és a tervezett természetvédelmi terület kialakítása, a természeti értékek védelme. Feladatok: A jóváhagyott 2009-2013. évi Műszaki Üzemi Terv (MÜT) szerinti kialakítás, tájrendezés megvalósítása a rekultiváció utáni terület - és tájhasználati cél meghatározásával. A tájrendezést követően természetvédelmi védettség alá helyezés.

A kőbánya területén spontán erdősülés zajlott le az elmúlt években, aminek nyomán az önkormányzat álláspontja szerint meg kell vizsgálni a rekultiváció szükségességét. Nem valósult meg, a jövőben nem tervezik.

7.2 A volt salakbánya területének tájrendezése Cél: a megszűnt és feltöltött salakbánya területének tájrendezése, tájba illesztése és hasznosítása.

Feladatok: Enviroinvest Zrt.

83



PROJEKT JAVASLATOK 2008 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS A tájrendezés és hasznosítás terveinek kidolgozása, A tájrendezés elfogadott tájrendezési terv elfogadtatása. alapján 2005.évben a terület feltöltésével és tereprendezésével megkezdődött. A végrehajtásra vonatkozó határidő két ízben meghosszabbításra került, új határidő 2014. június 30. 2013. évben az önkormányzat elvégezte a területet kettészelő gödörben futó Bánhida I-II. városi nagyfeszültségű 120 Az elfogadott terv szerinti tájrendezés, környezetbe kV-os távvezeték hálózat 24. oszlopának illesztés és a hasznosítások megvalósítása. emelését és kiváltását. A tájrendezési tervvel összhangban folytatódott a tájrendezés, elvégezték a tereprendezési feladatokat, és megszűntették a salakkibúvásokat, biztosították a lezárásokat, valamint füvesítették a területet. 2014. év októberére befejeződött a volt salakbánya tájrendezés. 7.3 Gazdálkodó szervezetek tájrendezési tevékenységének figyelése Cél: a gazdálkodó szervezetek felelősségi körébe tartozó tájvédelmi és rekultivációs feladatok teljesítésének folyamatos nyomon követése, szükség esetén kikényszerítése. Feladatok: A Vértesi Erőmű Zrt. az önkormányzat A nyilvántartás, figyelemmel kísérés módjának, kérései nyomán tájékoztatást ad a feltételeinek, rendszerének kidolgozása (pl. kötelezettségi körébe tartozó rekultivációs és rendszeres helyszíni bejárások az érintettek/érdekeltek részvételével; zöldvonal tájrendezési feladatok állásáról. Az üzemeltetése az állampolgári bejelentések számára önkormányzati területen működő Lasselsberger Kft. (kőbánya) rekultivációs stb.) tevékenységét a város környezetvédelmi Felmérés: a város valamennyi referense az évente kétszeri helyszíni tájrendezési/rekultivációs kötelezettséggel bíró bejáráson folyamatosan figyelemmel kíséri. gazdálkodó szervezetének és ingatlantulajdonosának számbavétele. Dokumentálás: leltár/kataszter felvétele, kialakítása (helyrajzi számok, EOV koordináták, geodéziai felmérések, térképek, fotó és légi és/vagy műholdas flvételek stb.) és folyamatos karbantartása, frissítése. Értékelés: a helyzet és a változások rendszeres elemzése, értékelése a további teendők és a városi közreműködés, beavatkozások meghatározásához. 8. Élővilág- és természetvédelem Cél: az élővilág, az élőhelyek megőrzése, védelmük biztosítása a területfejlesztési, városrendezési beavatkozásoknál; a nem védett területeken az élővilág, az élőhelyek fennmaradásának elősegítése. Feladatok: A helyi és országos védettségű értékek állagának A Pro Vértes Közalapítvány támogatása az megóvása, fenntartása (Gerecsei TK, Észak vértesi önkormányzat részéről minden évben TT, Kálvária hegy stb.); a Pro Vértes Közalapítvány megtörtént. önkormányzati támogatása a helyileg védett természetvédelmi területek fenntartásában.

Enviroinvest Zrt.

84



PROJEKT JAVASLATOK 2008 A védelemre javasolt értékek helyi védelme, a természetvédelmi területek tervek szerinti bővítése, a védelem kiterjesztése (Kompos-tó, Vereshegyi kőbánya, Csákányos puszta és környéke)

MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS 2011. évben a helyi védettségű területek, értékek bővültek (Komáromi úti platánsor, Nagy Imre tér, Béke park, Erőmű tér, Béke utcai kiserdő), ennek megfelelően módosításra került a vonatkozó önkormányzati rendelet, amely a védetté nyilvánítás mellett a kezelésről is rendelkezik. A Kompos-tó, Vereshegyi kőbánya, Csákányos puszta és környéke védelem alá helyezése nem valósult meg és nem is szerepel a későbbi tervek között. Gerecse Natúrpark megalakítása 2013. évben.

A Vértesi Natúrpark működtetésében való önkormányzati részvétel biztosítása. A Nemzeti Ökológiai Hálózat védendő területrészei (ökológiai folyosók, mag- és pufferterületek) megőrzésének, fenntartásának biztosítása.

Megvalósult.

A nem védett területeken a természetes környezeti tényezők és az élővilág, az ökoszisztémák megmaradásának elősegítése, fajgazdagságuk megőrzése, degradálódásuk megakadályozása.

Az Által-ér rehabilitációs programjának megvalósításánál a természetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzésének elősegítése, a változások nyomon követése, értékelése.

A terület- és környezethasználati jellemzőket a 2004-ben elfogadott és azóta számos módosító határozattal érintett településrendezési terv szerkezeti terve és szabályozási előírásai határozzák meg. A fejlesztés és rendezés alapelveit az 1.2. fejezet, míg a tájrendezés, tájvédelem előírásait, feladatait, azon belül a táj- és természetvédelem, tájrehabilitáció követelményeit és a tervezett fejlesztéseket az 1.12 fejezet tartalmazza. A módosítások ezen alapelvek mentén kerültek meghatározásra. Az Által-ér Öreg-tóba való befolyásánál vizes élőhelyet alakítottak ki őshonos növénytársulások betelepítésével, ezzel folyamatos vízborítást biztosítanak a vadlúd vonulás idején is. A rehabilitációnak köszönhetően az Által-ér völgyében vizes élőhely és biológiai szűrőmező jöhet létre a víztestek ökológiai állapotának/potenciáljának javítása érdekében.

A terület- és környezethasználati jellemzőket a 2004-ben elfogadott és azóta számos módosító határozattal érintett településrendezési terv szerkezeti terve és szabályozási előírásai határozzák meg. A fejlesztés és rendezés alapelveit az 1.2. fejezet, míg a tájrendezés, tájvédelem előírásait, feladatait, azon belül a táj- és természetvédelem, tájrehabilitáció követelményeit és a tervezett fejlesztéseket az 1.12 fejezet tartalmazza. A módosítások ezen alapelvek mentén kerültek meghatározásra. Az értékek állapotának és a változásoknak nyomon Együttműködés a Polgármesteri Hivatal, a követésére (monitoring) együttműködés kialakítása a Nemzeti Park Igazgatóság és a Pro Vértes természetvédelemben érdekelt/érintett Közalapítvány között a természeti értékek szervezetekkel (Nemzeti Park Igazgatóság, civil megőrzése érdekében. szervezetek és lakosság). A természetvédelem szempontjainak érvényesítése a területfejlesztési, rendezési elhatározásoknál, beavatkozásoknál, beruházásoknál (pl. rekultiváció, zöldterületek fejlesztése, kialakítása, fásítások és zöldsávok létesítése stb.). A városfejlesztési, városrendezési, beruházási folyamatokban (pl. rekultiváció, zöldterületek fejlesztése, kialakítása, fásítások, zöldsávok létesítése stb.) a természetvédelem érdekeinek érvényesítése, a megvalósításuk ellenőrzése, nyomon követése.

9. Környezet-egészségügy Enviroinvest Zrt.

85




Cél: a lakosság egészség-romlásának megállítása és az egészségi állapotának javítása a jobb környezeti állapotjellemzőket biztosító fejlesztésekkel, beruházásokkal, környezetvédelmi/környezet-egészségügyi akciókkal, programokkal.. 9.1 Azbesztmentesítési program folytatása Cél: az érintett lakótelepeken, épületeknél az azbesztmentesítés folytatása, az itt élőknél a kockázatok csökkentése a rákkeltő azbeszt eltávolítása a lakókörnyezetből. Feladatok: Az érintett épületeknél az előkészítés (egyeztetések A sárberki és dózsakerti iparosított a lakóközösségekkel, tulajdonosokkal stb.) és a technológiával készült és paneles épületek munkálatok területi és időbeni ütemezése, a felújítása forráshiány miatt - tematikus végrehajtás megszervezése. országos pályázati lehetőségek hiányában nem valósult meg. A feladat Tatabánya Az azbesztmentesítés, a szigetelés cseréjének Integrált Településfejlesztési Startégiájában megvalósítása az elfogadott tervek, ütemek szerint; szerepel. a projekt teljes körű lebonyolítását, szervezését a Polgármesteri Hivatal szakembereiből álló munkacsoport és felelős műszaki ellenőr végzi. 9.2 A lakossági közreműködés szervezése, elősegítése a programokban Cél: a lakosság folyamatos tájékoztatása, bevonása az egészség védelmét szolgáló programokba, akciókba. Feladatok: Az egészségvédelmi programok megszervezése, Egészséges Tatabányáért Program előkészítése. elindítása. A környezeti neveléssel, klímaprogram megvalósításával, lakossági tájékoztatással A lakosság tájékoztatása a célokról és a részvétel lehetőségeiről, módjáról, előnyeiről (szmog-riadó kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri intézkedési terv, hőség- és UV riadó Hivatal Városüzemeltetési Irodája végzi. A terv,klímastratégia és II. Környezetvédelmi település honlapján tervek, programok Program). elérhetősége biztosított. Az egyes akciók értékelése, az eredmények A város éves környezeti jelentését a ismertetése és közzététel (sajtó, Tv, internet stb). lakosság számára a környezetvédelmi referens készíti el. Együttműködés keresése, előkészítése az Tatabánya belépett a Szövetség tagságába. Egészséges Városok Magyarországi Szövetségével. 10. Energiagazdálkodás Cél: a városban az energiafelhasználás hatékonyságának és gazdaságosságának fokozása, az ellátás színvonalának és biztonságának növelése és a környezetbarát energiafelhasználási struktúra kialakítása. Feladatok:

Enviroinvest Zrt.

86


PROJEKT JAVASLATOK 2008 A városi energiakoncepció kialakítása, kidolgozása, ezen belül - az energiaracionalizálási alprogram kidolgozása --energiatermelés, -- szállítások (távvezetékek, hőközpontok, mérés) -- utólagos hőszigetelés lehetőségei, épületrehabilitáció (panelház korszerűsítési mintaprogram) - alternatív energiahordozók (pl. biomassza, megújuló energiák, hulladékok) alkalmazása (lehetőségek, módszerek, megvalósíthatóság stb) - az energia- és környezettudatos, valamint az egészséges város- és épülettervezés irányelvei, módszerei - környezetvédelmi, műszaki-gazdasági előnyök/hátrányok és fenntarthatóság, megvalósíthatóság vizsgálata.

Az energiakoncepció szakmai és társadalmi egyeztetése és elfogadása.

Információs és tanácsadó szolgáltatás kialakítása, működtetése: a lakosság és érdeklődők tájékoztatása a megújuló energiaforrások (napenergia, hőszivattyúk stb.) hasznosítási lehetőségeiről, módjáról, támogatási/pályázati feltételeiről. 11. Környezeti nevelés, oktatás

Tatabánya Megyei Jogú Város III. Környezetvédelmi Programja 2015-2020 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS Egységes városi energiakoncepció kidolgozására nem került sor. A közvilágítás fejlesztés kettő üteme valósult meg (I. ütem 2013. évben: 500 db higanygőz lámpa cseréje; II. ütem 2014. évben további 4-500 db higanygőz lámpa cseréje). Intézmények és közvilágítás tekintetében megtörtént a villamos energia szabad piacra történő lépése. 2013. évben hosszú távú (10 éves) távfűtés fejlesztési koncepció került kidolgozásra. Folyamatos a távhő-vezeték rendszer cseréje, amivel jelentős mértékben csökkenthetők a hőveszteségek. A társasházak fűtéskorszerűsítésére (hőszigetelés, termoszelepes szabályozás kiépítése) önkormányzati támogatás kérelmezhető. Városi intézmények fűtéskorszerűsítése megkezdődött, ennek keretében több intézménynél megújuló energia hasznosító rendszer épület ki (napkollektor melegvíz ellátásra). A város elmozdult a biomassza felhasználás irányába. Megújuló energia előállítást valósítottak meg a városban, mégpedig az NHSZ Biogáz Tatabánya Kft. tatabányai biogáz üzemében. Nem valósult meg.

Cél: a környezeti nevelés, tudatformálás keretében a város lakosságának tájékoztatása, mozgósítása a fenntartható fejlődés elveire alapozott programokban, akciókban való részvételre, a környezettudatos viselkedés, magatartásformák megismertetésére és mindennapi alkalmazásuk népszerűsítésére. Feladatok: Az önkormányzat 59/2005. (III.24.) kgy. sz. határozatával elfogadott, a 2005-2009 közötti időszakra kidolgozott, 5 éves nevelési intézkedési terv végrehajtása. A lakosság tájékoztatása a célokról és a részvétel lehetőségéről, módjáról, előnyeiről. Az egyes akciók értékelése, az eredmények ismertetése és közzététel (sajtó, Tv, internet stb).

A 2011-2015. közötti időszakra szóló Környezeti Nevelési és Klímavédelmi Tervben megfogalmazott programok megszervezésre, végrehajtásra kerültek. A Polgármesteri Hivatal honlapján a Környezetünk menüpont alatt környezeti nevelési információs adatbázist üzemel. Ezen felül egyéb csatornákon (sajtó, rádió, TV) is történik lakossági tájékoztatás az akcióprogramokról, azok eredményeiről, értékeléséről.

12. Városi információs rendszer kialakítás Cél: környezeti/környezetvédelmi adatbázis és információs rendszer kialakítása és működtetése az önkormányzati feladatok megvalósításának elősegítésére, a döntések megalapozására.

Feladatok: Enviroinvest Zrt.

87


PROJEKT JAVASLATOK 2008 A környezetvédelmi adat- és információs rendszer felépítésének és működtetésének kidolgozása, figyelemmel a már működő országos és önkormányzati rendszerekre, az ezekkel való harmonizáció (kompatibilitás) megteremtésére. Az önkormányzati tevékenységgel, feladatokkal összefüggő adatok, információk körének, nyilvántartásának és működtethetőségének meghatározása, ezen belül - a városban működő cégek, szolgáltatók, jelentősebb vállalkozások környezetvédelmi adatai (tevékenységi kör, engedélyek, jogosultságok, kibocsátások stb.) - az adatok, információk nyilvántartása, feldolgozása az adott igényeknek (előterjesztések, beruházások megalapozása, helykijelölés stb) megfelelően (térképek, táblázatok, kimutatások, jelentések, modellek stb).

Tatabánya Megyei Jogú Város III. Környezetvédelmi Programja 2015-2020 MEGVALÓSULÁS / TELJESÜLÉS A városban működő cégek, szolgáltatók, vállalkozások környezetvédelmi adatait összegző alapadatbázis készült 2010. évben (kb. 400 kisvállalkozás környezetvédelmi témájú adatgyűjtése). A Polgármesteri Hivatal térinformatikai rendszerében rögzítésre kerültek a helyileg védett területek.

Az on-line hozzáférést biztosító számítógépes rendszer javasolt kialakítása, működtetése a jelenlegi rendszerhez kapcsolódóan, a beruházási és üzemeltetési igény meghatározásával.

3.2. A projektjavaslatok teljesülésének minősítése A 2008-2014. közötti időszakra szóló II. Környezetvédelmi Program javasolt projektjei, intézkedései megvalósulásának, teljesülésének és aktualitásának átfogó minősítése az alábbiakban foglalható össze. PROGRAM / PROJEKT 1. Vízgazdálkodás, vízminőség-védelem 1.1. A karsztvíz és vízbázis védelme 1.2. A mesterséges vízutánpótlás felülvizsgálata 1.3. Az Által-ér vízmeder és műtárgy rekonstrukciója 2. Hulladékgazdálkodás, hulladék elhelyezés 2.1. Helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozása 2.2. Az illegális hulladéklerakók felszámolása 2.3. A Dubnik völgyi Regionális Hulladéklerakó fejlesztése 2.4. Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése 2.5. Hulladékudvar létesítése 3. Levegőtisztaság-védelem 3.1. Az ózon és szálló por koncentrációinak mérséklése 3.2. Az allergének visszaszorítása 3.3. Bűzterhelés mérséklése, megszűntetése 3.4. Légszennyező tevékenységek ellenőrzése 4. Épített és természeti környezetvédelem 4.1. Szabályozási terv kidolgozása 4.2. Helyi közlekedés- és szállításszervezés 4.3. Zöldterület/zöldfelület fejlesztés 5. Zaj- és rezgésvédelem

Enviroinvest Zrt.

MEGÍTÉLÉS részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult megvalósult részben megvalósult részben megvalósult megvalósult részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult megvalósult részben megvalósult

AKTUALITÁS ●●● ●● ●●● ●● ●●● ○ ●●● ●● ● ●● ●●● ●● ● ● ●●● ●● ●● ●● ● ●●

88



PROGRAM / PROJEKT 6. Rendkívüli környezeti károk megelőzése 7. Tájvédelem és rekultiváció 7.1. A Vereshegyi Kőbánya EOCÉN bányarészének tájrendezése 7.2. A volt salakbánya területének tájrendezése 7.3. Gazdálkodó szervezetek tájrendezési tevékenységének figyelése 8. Élővilág- és természetvédelem 9. Környezet-egészségügy 9.1. Azbesztmentesítési program folytatása 9.2. A lakossági közreműködés szervezése, elősegítése a programokban 10. Energiagazdálkodás 11. Környezeti nevelés, oktatás 12. Városi információs rendszer kialakítása

MEGÍTÉLÉS részben megvalósult részben megvalósult

AKTUALITÁS ●● ●●●

nem valósult meg megvalósult

●●● ●

részben megvalósult részben megvalósult részben megvalósult nem valósult meg

●● ● ●●● ●●●

megvalósult részben megvalósult megvalósult részben megvalósult

●● ●●● ● ●●

Jelölések: ○nem aktuális ● mérsékelten aktuális ●● aktuális ●●●különösen aktuális

Az egyes programok/alprogramok minősítésének, megítélésének alapelvei a következők. Mérsékelten aktuális: a program lényegében megvalósult, azonban a megőrzés, fenntartás és a felmerülő problémák hatékony megoldása a továbbiakban is elengedhetetlen. Ilyenek: - élővilág- és természetvédelem; - környezeti nevelés, oktatás. Aktuális: a program részben megvalósult, de a továbbiakban szükséges beavatkozások, intézkedések már alapvetően nem tervezést, hanem folytatást, karbantartást igényelnek. Ezek: - épített és természeti környezetvédelem; - zaj- és rezgésvédelem; - rendkívüli környezeti károk megelőzése; - városi információs rendszer kidolgozása. Különösen aktuális: a program részben megvalósult, de a további előirányzott fejlesztések, beruházások miatt különösen fontos és sürgető a további megvalósítás, illetve a beavatkozások, intézkedések tervezést igényelnek. Ilyenek: - vízgazdálkodás, vízminőség-védelem; - hulladékgazdálkodás, hulladék elhelyezés; - levegőtisztaság-védelem; - tájvédelem és rekultiváció; - környezet-egészségügy; - energiagazdálkodás.

Enviroinvest Zrt.

89



A helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozására irányuló környezetvédelmi program amellett, hogy a 2008-2014. közötti időszak vonatkozásában megvalósult, a jogszabályváltozások tükrében aktualitását veszette.

A programok aktualitását (amennyiben alprogramok is meghatározásra kerültek) azzal az a legmagasabb aktualitás fokozattal jellemezzük, amelyet alprogramjai közül valamelyik elért.

Látható, hogy a projektek döntő része továbbra is aktuális vagy különösen aktuális, mivel nem vagy csak részben valósultak meg a tervezett programpontoknak, előirányzatoknak megfelelően.

4. Következtetések A 2008-2014. közötti időszakra elfogadott II. Környezetvédelmi Programban foglalt projekt/program javaslatok megvalósulásának, teljesülésének átfogó vizsgálata alapján a következő megállapítások tehetők. - A projekt javaslatok megfelelő alapot, hátteret biztosítottak a kitűzött célok eléréséhez szükséges önkormányzati tevékenységek, intézkedések tervezéséhez, megvalósításához. - A megvalósítás, teljesülés eltérő mértékű az egyes javasolt projekteknél, de egy kivétellel valamennyi aktuális a 2015-2020. közötti időszakra vonatkozó feladatok meghatározásánál, tervezésénél. - A kidolgozott és elfogadásra került országos, regionális és helyi fejlesztési és környezetvédelmi (közép és/vagy hosszú távú) programok célkitűzéseit, irányelveit össze kell hangolni a város aktuális környezeti, környezetvédelmi célkitűzéseivel, terveivel, programjaival is.

Ezek szem előtt tartásával a 2015-2020. közötti időszakra szóló III. Környezetvédelmi program feladatainak, megvalósításra javasolt projektjeinek kidolgozásánál, a következő kérdésköröknek kell kiemelt figyelmet szentelni: - vízminőség-védelem, vízgazdálkodás; - hulladékgazdálkodás; - levegőtisztaság-védelem; - tájrendezés és rekultiváció; - környezet-egészségügy; - energiagazdálkodás; - épített környezet, közlekedésszervezés; - élővilág. és természetvédelem, Enviroinvest Zrt.

90



- zöldterület/zöldfelület fejlesztés; - zaj- és rezgésvédelem, sugárzás-védelem; - rendkívüli környezeti károk megelőzése; - környezeti nevelés, klímaprogram; - városi környezetvédelmi információs rendszer kialakítása.

IV.

KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA

1. Helyzetértékelő összefoglalás a környezetvédelmi problémák azonosításához 1. Vízvédelem, vízgazdálkodás -

Tatabánya város a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen helyezkedik el.

-

A vízfolyások vizsgálati eredményeit (2008-2014.) tekintve elmondható, hogy a város két nagy vízfolyásának (Által-ér, Galla-patak) vize néhány komponens tekintetében szennyezett, vagy erősen szennyezett.

-

A

Bánhidai-tó

tartósan

tevékenységekkel,

szennyezett,

ami

területhasználatokkal

szorosan (pl.

összefügg

szennyvizek

a

környező

szikkasztása,

hulladéklerakás) és a tápláló vízfolyások vízminőségével is. -

A Síkvölgyi-tavak, Ligeti-. Kompos-tó és a Csónakázó-tó állapota valamivel kedvezőbb, ezeknek a tavaknak a vízminősége általában a vezetőképesség, a szervesanyag-tartalom (KOI) és a vízbakteriológiai paraméterek vonatkozásában kifogásolható. -

A város sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedő vízbázisának (karsztvíz) védelme a vízellátás biztonsága szempontjából stratégiailag létfontosságú.

-

A tatabányai szennyvíztisztító telepről elfolyó víz befogadója az Által-ér, amely a tati Öreg-tó vízgyűjtő területéhez tartozik.

2. Levegőtisztaság-védelem -

A város levegőminősége az ipari és fűtőerőműi, a kommunális/háztartási (fűtési) és a közlekedési eredetű kibocsátások nyomán alakul.

Enviroinvest Zrt.

91


-

A

légszennyezettségi


index

adatok

(2008-2013.)

alapján

Tatabánya

levegőminősége kizárólag az ülepedő por tekintetében minősül szennyezettnek. -

Szén-monoxid és kén-dioxid tekintetében kiváló a levegőminőség, a többi jellemző szennyező komponens, mint az ózon, nitrogén-oxidok, nitrogén-dioxid, szállópor (PM10) stabilan jó minősítésű Tatabánya város levegője. Határérték túllépést eseti jelleggel az ózon és a szállópor produkált az automata mérőállomások által vizsgált komponensek közül.

-

A szén-dioxidot nem tekintve, a nitrogén-oxidok képviselik a fő légszennyezést a pontforrások üzemeltetésénél.

-

A termelésből, szolgáltatásokból eredő kibocsátások mellett jelentős terhelést jelenthet

a

lakossági

fűtés,

a

fosszilis

energiahordozók

felhasználása.

Tatabányán a lakásállomány több mint 73 %-a távfűtéssel ellátott, a családi házas övezetekben a fűtés esetenként és rövid időre lokális szennyezettséget okozhat. Azonban a földgáz felhasználás itt legalább 50%-os és a területi terjedésével mérséklődnek az ilyen jellegű problémák. -

Annak ellenére, hogy a járművek fajlagos emissziói alacsonyabbak mint korábban, egyes útszakaszokon számolni kell a közlekedési eredetű szénmonoxid és nitrogén-oxidok emelkedésével, jellemzően az útkereszteződéseknél a csúcsforgalmi időszakokban.

-

Elégtelen légszennyezettségi mérőállomás-hálózat (mind manuális, mind RIV), a települési levegőállapot átfogó és megfelelő adatállomány nem áll rendelkezésre;

3. Hulladékgazdálkodás -

A rendszeres hulladékszállításba bevont lakások száma 2014. január 1-jén Tatabányán 29.700 volt, ami 97 %-os ellátottsági aránynak felel meg.

-

A város területén jelenleg 40 db hulladékgyűjtő sziget üzemel, amelyek mindegyike 3 frakciót (üveg, papír, műanyag) fogad.

-

A zöldhulladék gyűjtést Tatabányán első alkalommal 2013 őszén szervezték meg a családi házas, kertes házas övezetekben. Egy tavaszi és egy őszi akció keretében történik jelenleg a gyűjtés.

-

A lakossági veszélyes hulladék átvételét és ártalmatlanítását az önkormányzat évente egy előre meghatározott költségvetési keret erejéig finanszírozza.

Enviroinvest Zrt.

92


-


A 2015. évtől bevezetendő kötelező elkülönített gyűjtés feltételei megvalósítása jelenleg tervezés, kidolgozás alatt van.

-

Házhoz menő elkülönített gyűjtés bevezetésének jogszabályi kötelezettsége;

-

Az illegális szemétlerakatok többnyire a belterületi-külterületi határ közeli összekötő utak mentén alakulnak ki.

-

A Tatabányán keletkező elsődleges hulladékok legnagyobb mennyiségét a feldolgozóipar

termeli,

mind

veszélyes,

mind

nem

veszélyes

hulladék

tekintetében, amit a kereskedelem, gépjárműjavítás követ.

4. Környezeti zajhelyzet, radioaktív sugárzás -

Tatabányán a zajforrások változatosak: az ipari és szolgáltató létesítmények mellett a közlekedési eredetű zajok és a szórakozóhelyek zajkibocsátása ad lakossági panaszokra okot a források környezetében.

-

A fő zajterhelés a városban közlekedési eredetű, részben a várost átszelő nagy forgalmú közutak (M1 autópálya és 1. sz. főút), részben a BudapestHegyeshalom vasútvonal adja.

-

Tatabánya környékén bányászott szenekből keletkezett salak több radioaktív anyagot

tartalmaz,

sugárterhelés

szempontjából

javasolt

a

felhagyott

bányaterületek lefedése. -

A többi helyen magas radionuklid koncentrációjú salakot mértek ( de megfelelő a takarás mértéke.)

-

Mélyebb talajmunkák, vagy a fedőréteg eltávolítása esetén a mélyebben elhelyezkedő magas rádiumkoncentrációjú (600 – 2200 Bq/kg) salak a felszínre kerülhet, ami megnöveli a gamma-dózisteljesítményt és radon-exhalációt.

5. Épített környezet -

Tatabánya város területének túlnyomó részére elkészültek a szabályozási tervek, a város közigazgatási területének kb. 90 %-a szabályozva van. A szabályozási tervek felülvizsgálata szükséges.

-

A város közigazgatási területén folyó tevékenységek ipari, mezőgazdasági, közlekedési eredetű terhelései mellett a kommunális ellátással összefüggő szennyező hatások is meghatározóak.

-

A Bánhidai lakótelep azbesztmentesítése megtörtént (2006-2008), országos kormányzati támogatás keretében. Azonban később a sárberki és a dózsakerti

Enviroinvest Zrt.

93



iparosított technológiával készült és a paneles épületek felújítására vonatkozó tervek forráshiány miatt nem valósultak meg. -

A város területén kiterjedt salak, meddő- és pernyehányók találhatók (a megszüntetésük,

illetve

tájrendezésük

megkezdődött).

Tájsebek

megszüntetésének fontossága. -

Roncsolt,

rendezetlen

befolyásolhatják

a

felszínek

lefolyási

és

illetve

elhagyott

telephelyek

beszivárgási

kedvezőtlenül

viszonyokat,

valamint

veszélyeztetheti a vízkészleteket. -

Tájrendezés hiánya (Vereshegyi kőbánya).

-

A

fűtési

eredetű,

fosszilis

tüzelőanyagok

felhasználásából

származó

légszennyezőanyagok kibocsátása. -

Csatornázatlan területek lehetséges talaj- és vízszennyezése.

-

Mezőgazdasági és kiskerti művelés vegyszer- és műtrágya használatai.

-

A városi területhasználatok, a barna mezős területek aránya, a zöldfelületi rendszer és a közterület tisztasága alapvetően befolyásolják a lakosság egészségi állapotának alakulását.

-

A forgalmi eredetű terhelések (zaj, levegőszennyező anyagok) csökkenthetőek a közúthálózat fejlesztésével.

-

A

településszerkezet

tekintetében

előtérbe

kell

helyezni

az

átszellőzés

feltételeinek megteremtését (környezet-egészségügyi szempont), a megfelelő beépítettség megválasztását és a zöldfelületi rendszer helyes arányának kialakítását. -

Kiemelt jelentőségű a helytörténeti és kultúrtörténeti értékek védelme, ezért a helyileg védett értékek kiterjesztése szükségszerű, és azokat folyamatos gondozni kell az állaguk megóvása érdekében.

6. Természet és tájvédelem -

Tatabánya közigazgatási területének kb. 29,6%-a élvez védettséget természeti és/vagy táji értékeinek köszönhetően. Ezek országos ( Gerecsei Tájvédelmi Körzet) és helyi jelentőségű (pl. Népház liget, Kálvária hegy, Béke-park) védett területek.

Enviroinvest Zrt.

94


-


Az Észak-Vértesi TT tatabányai területének kb. 81,5 %-a, további 316,34 ha nem védett terület tartozik a Vértesi Natúrpark területéhez, valamint a Gerecse Natúrparkba Tatabánya teljes közigazgatási területe beletartozik.

-

Tatabánya

közigazgatási

területén

75

db

védett

barlang

és

5

db

megkülönböztetetten védett barlang található.

2. Környezeti célállapot

2.1. A környezeti elemek védelme 1. Levegőtisztaság-védelem A levegőminőség évtizedekig fő problémaforrás volt Tatabánya térségében. Gyökeres változást a Bánhidai Erőmű leállítása (2005.) és a Fűtőerőmű földgáztüzelésre történő átállítása (2004.) hozott, melyek jelentős kibocsátás-csökkenést eredményeztek. Ezen kívül a betelepült ipari üzemek légszennyező anyag kibocsátása is kisebb, melyek az újabb technológiáknak és berendezéseknek köszönhetőek. A légszennyező anyagok forrásai lehetnék még - az iparágakon kívül - a közlekedés, a mezőgazdaság, a szolgáltató ágazat és a lakossági fűtés. A települési környezetvédelmi programban nagy figyelmet kell fordítani a légszennyező anyagok csökkentésére, mivel ezek lokálisan és rövid távon hatnak a lakosság egészségi állapotára, azon kívül az élővilágra és az épített környezetre is. Ezek figyelembe vételével alapvető cél: -

Közlekedési emissziók csökkentése: a közlekedési struktúra fejlesztése, úthálózat karbantartása,

városrészek

zónásítása,

városi

elkerülő

és

összekötő

utak

megvalósítása, parkolási feltételek javítása; -

Az ipari tevékenységből származó légszennyezés (pl. VOC, NOx) csökkentése, az emisszió ellenőrzése;

-

Fűtéskorszerűsítések

elősegítése:

távfűtés

fenntartása

és

korszerűsítése,

szigetelések megvalósítása, az energiaellátásban a megújuló energiaforrások (Nap és biomassza) előnyben részesítése;

Enviroinvest Zrt.

95


-


A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése.

2. Felszíni és felszín alatti vizek védelme Tatabánya város a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen helyezkedik el, a város területén a felszíni és a felszín alatti vízkészletek minőségvédelme kiemelt jelentőségű. A vízvédelemhez tartozik a felszíni vizek, a talajvíz és a mélységi vizek védelme, a környezetkímélő vízgazdálkodás. Ezért alapvető célként fogalmazható meg: -

A vízbázis állapotának megőrzése: a vízbázis védőterületén folytatott tevékenységek ellenőrzése, kommunális eredetű szennyezések feltárása és megszüntetése, felszín alatti víz monitoring rendszer megvalósítása;

-

Közműfejlesztés:

szennyvízcsatorna-hálózat

fejlesztése

és

bővítése,

a

szennyvízcsatornával kiépített területeken a rácsatlakozások szorgalmazása, a szennyvíziszap megfelelő ártalmatlanítása és hasznosítása (a biogázüzem hosszú távú üzemeltetése); -

A felszíni vizek és a talajok terhelésének csökkentése: a csapadékcsatornák és nyílt árkok folyamatos karbantartása és rekonstrukciója, a vízfolyások környezetének állapot megóvása, az illegális szennyvízbekötések feltárása és megszüntetése;

-

Felszíni

vizek

vízminőségének

javítása:

a

vízhiányos

tavak

mesterséges

vízutánpótlásának megvalósítása, a felszíni vizek folyamatos monitoringja.

3. Talajvédelem A termőföld feltételesen megújuló, korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, ezért termőképességének fenntartása alapvető feladat. Az alapkőzet és az ásványi nyersanyagok megóvása kiemelt jelentőségű, hasznosításuk csak ésszerű keretek között végezhető. A következő célok tűzhetők ki: -

környezetkímélő termelési módszerek elterjesztése, környezetkímélő földhasználatra való

ösztönzés,

területhasználatok

összhangjának

megteremtése,

a

„helyes

mezőgazdasági gyakorlat” szabályainak betartása, betartatása; -

a mezőgazdasági művelésre alkalmas és kevésbé alkalmas, illetve természetvédelmi szempontból védendő területi egységek meghatározása, kijelölése;

Enviroinvest Zrt.

96


-


a roncsolt, bányakáros és rekultiválandó területek tájrehabilitációja és tájba illesztése, a település környezetében folyamatban lévő kármentesítésekről és monitoringokról folyamatos tájékozódás;

-

radioaktív sugárzó izotópokkal bizonyítottan terhelt területek folyamatos ellenőrzése, valamint rendszeres radioaktív mérések végzése, szükséges intézkedések és beavatkozások végre hajtása;

-

Illegális hulladéklerakások felszámolása;

-

Állattartási rendelet megalkotása, betartása, betartatása.

2.2. Települési és épített környezet védelme A település védelme, fenntarthatóvá, élhetőbbé tétele természetvédelmi, tájvédelmi és környezet-egészségügyi kérdés. A természeti és az épített környezet megóvása a rövidtávú környezetvédelmi feladatok mellett a város fejlődése szempontjából stratégiai jelentőségű, nagytávra vonatkozó előrelátást feltételez. A települési környezet védelme érdekében biztosítani kell a környezet tervszerű, rendeltetésszerű, higiénikus és esztétikus kialakítását, fejlesztését és védelmét, a környezetminőség megtartását, javítását. A település épített világa, az épületek, utak, műszaki létesítmények rendszere biztosítja a település működőképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat, ezért a fenntartásuk és folyamatos fejlesztésük elengedhetetlen.

Alapvető célok: •

Ivóvíz ellátás: a város jó minőségű közüzemi ivóvízzel történő biztonságos és teljes ellátása.

•

Szennyvízgyűjtés és kezelés: A kommunális és ipari eredetű szennyvizek megfelelő és

biztonságos

gyűjtése,

elvezetése

és

hatékony,

szabályozott

kezelése.

Mindemellett a kommunális szennyvíz hálózat növelése. •

Csapadékvíz elvezetés: Csapadékvíz megfelelő gyűjtése és hasznosítása, meglévő csapadékvíz elvezető rendszer bővítése és rendszeres karbantartása.

•

Hulladékgyűjtés: A hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése. A város lakói és gazdálkodói szervezetei számára rendszeres hulladékgyűjtés biztosítása, lomtalanítás és veszélyes hulladék elszállítás szervezése és megvalósítása.

Enviroinvest Zrt.

97

Tatabánya MJV Önkormányzata •

Köztisztaság:

A


közterületek

rendszeres

tisztítása,

ápolása,

és

a

nem

önkormányzati terültek rendben tartásának ellenőrzése és megvalósítása. Közterület fenntartó feladatok ellátásának megszervezése, köztisztasági szabályok hatékonyabb betartása, lakossági szemléletformálás. •

Zöldfelületi rendszer: A város zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése, fásítások szerepének növelése. Új térbeli összeköttetések kialakítása a zöldfelületi rendszer elemei között, új zöldhálózati elemek létrehozása.

•

Környezet-egészségügy: A környezet minőségének, állapotának javítása átgondolt és komplex intézkedésekkel. Hosszú távon a lakosság egészségi állapotának javítása, ennek érdekében a kedvezőtlen környezeti hatások (légszennyezettség, zaj stb.), stresszhelyzetek (pl. forgalmi zsúfoltság) mérséklése.

A kedvezőtlen

tendenciák megszüntetését biztosító, környezetminőség javító beavatkozások megvalósítása

(kibocsátások

mérséklése,

zöldfelületi

fejlesztések

stb.).

Egészségvédelmi programok és egészségmegőrző akciók szervezése. •

Energiagazdálkodás: energiatakarékos

Energiafelhasználás

technológiák

hatékonyságának

megvalósítása.

A

megújuló

megnövelése, energiaforrások

használatának előtérbe helyezése és alkalmazásuk ösztönzése. •

Környezeti nevelés: Környezettudatos életszemlélet erősítése, környezetvédelmi oktatás megvalósítása a környezet nevelési intézkedési terv alapján. Felvilágosító és tudatformáló

rendezvények

szervezése,

valamint

a

lakosság

bevonása

a

környezetvédelmi kérdésekbe. •

Tájrendezés, rekultiváció: A felhagyott bányák, felszíni sérülések rehabilitációjának és

tájrendezésének

szakszerű

elvégzése,

az

engedélyezett

rekultiváció

megvalósulásának biztosítása. •

Rendkívüli környezeti károk megelőzése: A lehetséges környezeti veszélyek elhárítása és a környezetkárosodás csökkentése, a környezeti biztonság, a város védekezőképességének növelése. A biztonságpolitikai és a katasztrófavédelmi alapelvekkel összhangban környezetbiztonsági koncepció kialakítása, a potenciális veszélyforrások felmérése, helyi szabályozások kidolgozása.

•

Levegőminőség védelem: A város környezeti levegőminőségének javítása, a káros kibocsátások és a porszennyezés csökkentése. Kerékpárút-hálózat fejlesztése, bővítése,

valamint

korszerű

és

kisebb

szennyezőanyag

kibocsátású

tömegközlekedési eszközök bevezetése. A közlekedés környezeti hatásait (NOx, por) mérséklő

növényzet

csökkentése,

helyette

telepítése. megújuló

A

fosszilis

tüzelőanyagok

energiaforrások

(biomassza,

használatának napenergia)

alkalmazása. Enviroinvest Zrt.

98

Tatabánya MJV Önkormányzata •


Közlekedésszervezés: A város közlekedési hálózatának a megtervezése, fejlesztési koncepció kidolgozása.

A forgalom szervezése a várható gazdasági és ipari

fejlesztések figyelembevételével, valamint a környezetterhelés csökkentésének céljából. A forgalmi viszonyok javítása (útépítések, parkolók, tömegközlekedés, kerékpárutak), a tehermentesítő útszakaszok megépítése és a belső közúthálózat tehermenetesítése. Az EU új közlekedésfejlesztési irányelve kimondja, hogy át kell gondolni a közlekedési infrastruktúrák rendszerét, és meg kell próbálni a meglévő hálózatokon, a meglévő feltételek javításával, lehetőleg környezetkímélő módon megoldani a gazdaság szállítási, és személyforgalmi igényét.

2.3. Önállóan kezelendő hatótényezők 1. Hulladékok A város területén és térségében a környezet-tudatos hulladékgazdálkodás rendszereinek kialakítása, üzemeltetési feltételeinek megteremtése, ezen belül -

a települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése, környezetkímélő és gazdaságos

gyűjtése,

szállítása,

ártalmatlanítása,

a

szelektív

gyűjtés

és

újrahasznosítás lehetőségeinek megteremtése; -

a települési folyékony hulladékok keletkezésének mérséklése a csatornázás kiterjesztésével, a rendszeres gyűjtés és a szennyvíztelepi kezelés hatékonyságának megvalósítása és hosszú távú biztosítása;

-

a veszélyes hulladékok keletkezésének mérséklése (technológiai beavatkozások, további feldolgozás és hasznosítás, stb.) az üzemi, az átmeneti tárolás, az ártalmatlanítás zavartalan és szakszerű biztosítása mellett;

-

A biológiailag lebontható szerves hulladékok szelektív gyűjtésének a kiterjesztése és hasznosítási

feltételeinek

megteremtése (komposztálás),

ezáltal

a

városban

keletkező, a szolgáltató által begyűjtött és lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalma csökken.

2. Zaj és rezgés elleni védelem A terhelés növekedésének csökkentése, a meglévő zajhelyzet fokozatos javítása a megelőzés elvének hatékony érvényesítésével, azaz

Enviroinvest Zrt.

99



-

zaj és rezgésállapot vizsgálata, állapotfelvétel elvégzése;

-

a közlekedés eredetű és üzemi jellegű zajok határértékeken belül tartása;

-

a település közlekedési helyzetének javítása, közlekedési hálózat fejlesztése; települési elkerülő-, átkötő utak tervezése és megépítése;

-

már a beruházások tervezési fázisában a zajhatárértékek teljesülésének biztosítása;

-

zajcsökkentő

fejlesztések,

beruházások

kidolgozása,

megvalósítása

és

hatékonyságának ellenőrzése.

3. Környezetbiztonság Az 1999. évi LXXIV. törvény (un. „katasztrófa-törvény”) és a 2011. évi CXXVIII. törvény pontosan

meghatározza

a

különböző

szervezeteknek,

a

felelősöknek

és

az

állampolgároknak a katasztrófák elleni védekezésben rájuk háruló feladatokat. Az ipari termelés, tevékenység különböző formában és mértékben veszélyezteti a környezetet. A lakosság komfortérzetének, biztonságának megteremtése, az információ, tájékoztatási lehetőségek korszerűsítésével valósítható meg. Alapvető célként fogalmazódhat meg: -

A város

védekezőképességének

növelése a lakosságot

és

a környezetet

veszélyeztető váratlan eseményekkel (havaria) szemben. Haváriaterv készítése, mely által a potenciális veszélyhelyzetek ismertté és elkerülhetővé válnak; -

Városi környezetvédelmi információs rendszer kialakítása, az adatbázis aktuális frissítéseinek elvégzése.

2.4. Természet és tájvédelem A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a természeti értékek és természeti területek fenntartásáról, kezeléséről, állapotuk javításáról és jövő nemzedékek számára való megőrzéséről rendelkezik. A törvény alapján elkészített Nemzeti Természetvédelmi Alapterv részletesen meghatározza az elérendő természetvédelmi célokat, célállapotokat és feladatokat a talajjal, a földtani-felszínalaktani értékekkel, a vizes élőhelyekkel, a növényvilággal, az állatvilággal és a tájakkal összefüggésben. Alapvető célként határozható meg -

a természeti értékek, élőhelyek védelme és sokszínűségének megőrzése;

-

a helyi és országos védettségű értékek állagának megóvása, fenntartása;

Enviroinvest Zrt.

100



-

helyileg védett értékek kiterjesztésének felülvizsgálata, kidolgozása;

-

a nem védett területeken a természetes környezeti tényezők és az élővilág fennmaradásának biztosítása;

-

a természetvédelem szempontjainak érvényesítése a helyi területfejlesztési és rendezési tervekben és azok megvalósításánál;

-

a város teljes területén a tájrendezésre szoruló területek felmérése, a tájsebek és tájkárosodások felszámolása;

-

a táj- és természetvédelmet érintő új jogszabályok és területi lehatárolások alapján a helyi rendeletek és szabályozási terv rendszeres aktualizálása.

A terület- és környezethasználati jellemzőket a településrendezési terv szerkezeti terve és szabályozási előírásai határozzák meg. Kiemelt jelentőségű a védett területeken folytatható tevékenységek

szabályozása,

megváltoztatásának

valamint

korlátozása.

A

a

védett

művelési

ág

területeken

megválasztásának extenzív,

illetve

természet-

és

környezetkímélő gazdálkodás javasolt. A következő célkitűzések fogalmazhatók meg: -

Erdő telepítése és felújítása során a tájidegen fajok telepítése helyett őshonos fafajok alkalmazása természetes elegyarányban;

-

Az erdőgazdálkodás és a mezőgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, valamint természetközeli módszerek alkalmazásával a természetes élővilág és a talajfelszín károsodása nélkül környezetkímélő gazdálkodást;

-

Területhasználat során, a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területeken a természetes növényállomány megőrzése;

-

A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására;

-

A vízfolyások partjain és környezetében, a vízgyűjtő területeken a természetes állapot megóvása és fenntartása, valamint a szennyezőforrások feltárása és megszüntetése;

-

A

barlangvédelem

keretét

a

1996.

évi

LIII.

természetvédelmi

törvény

barlangvédelemről szóló bekezdése, ill. a hozzá kapcsolódó rendelet adja meg. A törvény értelmében a barlangok bejáratának állagvédelméről, bejáratának és járatok biztosításáról, a barlangok természeti állapotának védelméről, a barlang, mint biotóp védelméről az illetékes nemzeti park igazgatóságok gondoskodnak. A barlangokon kívül a velük összefüggésben lévő felszíni objektumok, úgymint a forrás illetve víznyelő is védett.

Enviroinvest Zrt.

101



3. Célok és feladatok rendszere Települési célkitűzés meghatározása: A település adottságaihoz és hagyományaihoz illeszkedő a környezeti és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, környezetbarát, és versenyképes termelési és szolgáltatási technológiák alkalmazása.

3.1. Koncepciók, irányelvek 1. A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés

olyan

fejlődési folyamat

(földeké,

városoké,

termelési

folyamatoké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. A másik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről. A társadalom fenntartható fejlődésének környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használatát jelenti, vagyis azt az alapelvet, hogy úgy javítsuk az emberi élet minőségét, hogy közben a természeti erőforrások és az életfenntartó ökológiai rendszerek teherbíró és megújuló képességének határain belül maradjunk.

2. Az elővigyázatosság elve Az emberi tevékenységek bővülésével növekednek és gyakoribbá válnak az ezekből eredő környezeti kockázatok. A kockázatok csökkentése érdekében az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyek során nem zárható ki teljes bizonyossággal

a

súlyos

vagy

visszafordíthatatlan

környezeti

károk

jövőbeli

bekövetkezések lehetősége. 3. A megelőzés elve A megelőzés elvének érvényesítése nélkül nem lehet előre lépni a fenntartható fejlődés irányába. vannak olyan esetek - főleg a természeti értékek területén - ahol az eredeti érték vagy állapot a károsodást követően semmilyen ráfordítással sem állítható helyre (fajok kipusztulása, hegyek elbányászása, mocsarak, vizes élőhelyek lecsapolása, stb.). Az ilyen értékek csak a káros hatások megelőzésével óvhatók meg.

Enviroinvest Zrt.

102



Nyilvánvaló tehát, hogy a környezetvédelmi program által meghatározott szabályozási, építési, kutatási és fejlesztési tevékenységeknek a megelőzés a fő iránya. 4. A környezeti felelősségről szóló irányelv A környezeti felelősségről szóló irányelv értelmében azok, akiknek a tevékenysége a környezetre nézve közvetlen kárveszéllyel (a meghatározás szerint a környezeti kár közeljövőben történő bekövetkezésének kellően nagy valószínűsége) fenyeget, kötelesek a kár elkerülése érdekében megelőző intézkedéseket tenni. A környezeti felelősségről szóló irányelv azáltal, hogy a környezeti kár okozóját teszi felelőssé a kár felszámolásáért, elsősorban a környezeti kár elkerülésére ösztönöz. A környezeti felelősségről szóló irányelv a természeti erőforrások és az általuk biztosított szolgáltatások fenntartását célzó uniós jogszabályok alátámasztását szolgálja. A környezeti felelősségről szóló irányelv azáltal, hogy kapcsolódik az élőhelyvédelmi irányelvhez, valamint a vadon élő madarak védelméről szóló irányelvhez, felelősségi rendszert hoz létre az európai élővilág biológiai sokféleségében bekövetkező károk megelőzésére és helyrehozatalára.

Tatabánya környezetvédelmi programjának kidolgozásánál, a célok és feladatok meghatározásánál számos igény kell figyelembe venni, amelyeknél lényeges elvárás •

az összhang biztosítása a város hosszú távú területhasználatát meghatározó Településszerkezeti Tervével, a fejlesztési terveket orientáló, a prioritásokat rögzítő terület- és gazdaságfejlesztési koncepcióval, valamint a nemzet, a regionális, a megyei és a kistérségi környezetvédelmi programokkal;

•

az illeszkedés megvalósítása a régióban és a térségben korábban kidolgozott és elfogadott programokhoz, tervekhez (regionális, megyei és kistérségi fejlesztési és rendezési stratégiákhoz, koncepciókhoz, programokhoz és tervekhez);

•

A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) célkitűzéseinek, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) irányelveinek, valamint az EU regionális politikájának a figyelembe vétele.

Mindezek megvalósításához elengedhetetlen ismerni •

az érvényben lévő országos, regionális, a megyei és a kistérségi fejlesztési stratégiákat, koncepciókat, terveket és környezetvédelmi programokat;

•

a térség természeti, környezeti adottságaiból származó, valamint a környezet- és területhasználatokból származó regionális és térségi jelentőségű környezeti problémák, konfliktusok körét;

Enviroinvest Zrt.

103


•


a reális megoldásokat, azok környezeti, műszaki és gazdasági kereteit, valamint a sikeres megvalósításuk jogi, szabályozási, intézményi feltételeit, korlátait, és környezeti, gazdasági, társadalmi kihatásait;

•

a Tatabánya térségében már folyó vagy tervezett, alapvetően környezeti, környezetvédelmi célú fejlesztések, beruházások, programok körét.

3.2. Átfogó célok, feladatok 1.

Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-IV.)

A Program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni

fejlődési

együttműködésből,

céljait,

valamint

EU-tagságból

a globális adódó

felelősségből

kötelezettségeket

és

a

nemzetközi

figyelembe

véve

meghatározza az ország környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A környezetvédelmi törvényben foglaltak alapján a Program az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos átfogó környezetvédelmi terv. A 2014-2019 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-IV.) még csak tervezet, országgyűlési jóváhagyásra vár. Szorosan összefügg az EU 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjával és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával. A program fő célja az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítéséhez a környezeti feltételek biztosítása. A Program célkitűzéseit a 47. sz. melléklet tartalmazza, mely táblázatos formában bemutatja a Program célrendszerét és felépítését. 2.

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)

Az Országgyűlés 1/2014. (I.3.) OGY határozatában elfogadta Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (a továbbiakban: Koncepció). A Koncepció az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján kijelöli a 2014–2020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait. A Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól. Emellett fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is. A Koncepció

Enviroinvest Zrt.

illeszkedik

a

kiemelt

nemzeti

stratégiai

tervdokumentumokhoz,

104



fejlesztéspolitikai és területfejlesztési szempontból közös irányt határoz meg a szakpolitikák számára, és kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz és

megalapozza

a

kiemelt

nemzeti

célkitűzések

megvalósítását

szolgáló

–

fejlesztéspolitikai célú – szakpolitikai programok tervezését és végrehajtását.

A nemzeti jövőkép elérése érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg. A célrendszer a fordulatot igénylő területekre és a lehetséges kitörési pontokra irányul az alábbiak szerint: •

Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés;

•

Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme;

•

Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet.

Az OFTK meghatározza többek között a térszerkezeti jövőképet, amelynél a változó globális és hazai folyamatokhoz igazodva a területfejlesztési politika szemléletének, megközelítéseinek megújítása is szükséges. Ennek következtében az önkormányzati és területfejlesztési

rendszerünk

legutóbbi

átalakításával

a

területi

középszint

új

főszereplőivé a megyék váltak. A megyék egyik legfontosabb feladata a területfejlesztés lett. A megyei területfejlesztési szerepköröknek két fontos iránya lehet a jövőben. E funkciók ellátásában a megyei önkormányzat szakmai segítséget kaphat a magasabb szintű területi és kormányzati hivataloktól és ügynökségektől. •

A megyék egyrészt tervezhetnek és végrehajthatnak fejlesztéseket központilag kialakított – a kormányzati és a helyi szinttel összefüggésben meghatározott – megyei fejlesztési tárgykörökben.

•

Másrészt a megyéknek kell koordinálni a helyi szintű fejlesztéseket: azok lehatárolását, összehangolását, nyomon követését és értékelését.

A Koncepció alapján a területi fejlesztések alapegységei a városok és a vidéki térségek együttműködésére épülő, a várost és vonzáskörzetét magában foglaló várostérségek lesznek. A várostérségek fejlesztésének szempontjai: •

Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének.

•

A nagyobb városainkban – különösen a húszezer fő feletti városainkban – külön erőforrásokat kell fordítani a városi központok fejlesztését szolgálói sajátos

Enviroinvest Zrt.

105



akciókra is (ld. városfejlesztési prioritások). Ugyanakkor kialakítandók a vidékies települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések is. •

A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel.

•

Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hogy a beavatkozás terei itt is egy vagy több várostérségből épüljenek fel (pl. a területpolitika vagy egyes ágazati politikák kiemelt térségei).

•

Együtt-tervezés: nem csak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de

a

települések

gazdálkodásában

és

tervezésében

(ld.

terület-

településrendezési és településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelő szemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni. •

Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére.

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott fenntartható, integrált város- és várostérség fejlesztési prioritásokat és szempontokat a 48. sz. melléklet tartalmazza.

3.

Komárom-Esztergom megye III. Környezetvédelmi Programja

Komárom-Esztergom megye III. környezetvédelmi programja alapvetően az NKP-4 jóváhagyásra kerülő célrendszerére, valamint ezt kiegészítve a megyei sajátosságokra épül. A környezetvédelmi program megalapozásául szolgáló koncepcionális célkitűzések a múltbeli folyamatok és a jelenlegi helyzet értékelése figyelembe vételével, valamint az NKP-4 nemzeti környezeti jövőképe és stratégiai célkitűzéseivel összhangban kerültek megfogalmazásra. A Komárom-Esztergom megye 2014-2020 időszakra terjedő III. környezetvédelmi programja az NKP-4 stratégiai céljai és stratégiai területei, valamint a megyei vonatkozások figyelembe vételével kialakított tizenkét tematikus akcióprogram alkotta szerkezet szerint épül fel, ezek a következők: 1. Hulladékgazdálkodás 2. Levegőminőség állapotának javítása 3. Zajterhelés csökkentése 4. Vízgazdálkodás

Enviroinvest Zrt.

106



5. Települési vízminőségvédelem 6. Épített örökség védelme 7. Zöldfelületek védelme 8. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem 9. Talajok védelme és fenntartható használata 10. Ásványvagyon, megújuló energiagazdálkodás 11. Kármegelőzés, kármentesítés 12. Környezetbiztonság

Kiegészítő munkarész: - Megyei Önkormányzat szerepvállalása A munkarész a programok megvalósíthatóságának feltételeit és a megyei önkormányzat javasolt szerepvállalását ismerteti. A megyei önkormányzat feladatainak és lehetőségeinek ismeretében, javaslatokat fogalmaz meg arra, hogy milyen feladatokat vállaljon fel a megyei önkormányzat, amellyel a leghatékonyabban tudja szolgálni településeit (települési önkormányzatait) a környezetvédelmi munkában, valamint minden érintett szereplőt a megyei környezetvédelmi program megvalósításában. A javaslatok többek között kiterjednek

a

koordinációra,

az

adat

és

információ

szolgáltatásra,

a

szakmai

segítségnyújtásra, a megyei tervezésre, valamint a programok finanszírozására.

3.3. Térségi fejlesztési koncepciók, programok

1. Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020.) A Projekt elsődleges célja a 2008-ban készült Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálata volt, a célrendszer és a tervezett fejlesztések aktualizálása, a jelenlegi tervezési keretekhez illesztése (EU 2020 stratégia, hazai Operatív Programok 2014-2020). Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) célrendszere a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott jövőképhez és átfogó célokhoz illeszkedik, 10 tematikus célt és 9 területi célt tartalmaz. A Koncepció hosszabb időtávra, 2030-ig tartalmaz fejlesztési célokat, ehhez illeszkednek a Stratégia középtávú, a következő 7 éves időtartamra szóló céljai.

Tematikus célok:

Enviroinvest Zrt.

107



•

Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése;

•

Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés;

•

KKV-k versenyképességének támogatása piacra jutásuk elősegítése;

•

Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához;

•

A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés;

•

A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása;

•

A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása;

•

A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése;

•

A szociális ellátórendszer fejlesztése;

•

Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése.

A stratégiai célok kialakításánál kiemelt hangsúlyt kapott a megfelelő gazdasági környezet kialakítása, mely a fenntartható, gazdaságilag és lélekszámban is gyarapodó, élhető város további fejlődésének alapvető feltétele.

Tatabánya a következő 7 éves időszakra az alábbi kulcsprojekteket határozta meg: 1. Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés 2. Reálgimnázium fejlesztése 3. Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ fejlesztése 4. 1-es számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem 5. Intermodális

közlekedési

csomópont

kialakítása

a

tatabányai

vasútállomás

fejlesztésével, valamint az alsógallai vasúti megállóhely áthelyezése 6. Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán 7. Újváros-nyugat megyei termelői piac és vásárcsarnok fejlesztés 8. Digitális infrastruktúra fejlesztése és tatabányai tudásközpont kialakítása a megyei és városi könyvtár komplex átalakítása révén 9. Szent Borbála Kórház fejlesztése (eszköz- és infrastrukturális fejlesztések) 10. Óváros városrehabilitáció II. ütem A fenti kulcsprojektek olyan nagy volumenű beruházások (jellemzően nem is városi, hanem központi, ágazati Operatív Programokból kaphatnak támogatást), amelyek legtöbb esetben

Enviroinvest Zrt.

108



túlnyúlnak a város hatáskörén (sok esetben a projektgazda nem is az Önkormányzat). Emiatt fontos kiemelni, hogy a város messzemenőkig támogatja ezen fejlesztési elképzeléseket, megvalósításuk ugyanakkor sok külső tényező függvénye.

2. Tatabánya Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

A

településfejlesztési

koncepció

integrálja

a

település

folyamatos

működésének,

fejlesztésének és vezetésének feltételeit. A koncepció alapján a települési önkormányzat és a helyi társadalom tagjai a közös célokra és értékekre összpontosítanak a társadalmi egyetértés alapján. A településfejlesztési koncepció egyidejűleg a települési önkormányzat, mint szervezet feladatainak programja, illetve a szervezetfejlesztés és az ellenőrzés dokumentuma. A tervezés eredménye a település jövőképét felvázoló modell, amely eligazodást nyújt a megfelelő döntések meghozatalához. A társadalmi, a gazdasági és a civil szereplők bevonása véleménycserék, fórumok és szakmai munkacsoportok alakításával történt és ezen események eredményeképp egységes jövőkép kialakítására került sor. A rendezvények célja nem csupán a koncepció előkészítése volt, hanem egy olyan egységes fórum létrehozása, amely során a városi élet összes szereplője együttműködik és ötletével hozzájárul a Tatabánya városi jövőképének kialakításához és elköteleződik a koncepció megvalósítására. A Településfejlesztési Koncepció célrendszerére alapozva, az Integrált Településfejlesztési Stratégia mutatja be a város középtávú (7-8 év) stratégiai lépéseit, terveit - melyeket a kitűzött eredmények elérése, megközelítése érdekében kíván Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatni, azok megvalósulását elősegíteni. 3. Tatabánya Települési Klímastratégiája Tatabánya Települési Klímastratégiája (2007. november) átfogóan tárgyalja a tatabányai klímaprogram általános elveit, az önkormányzat eszközeit, klímaprogram elemeit és a megelőzés lehetőségeit. Az üvegházhatású gázkibocsátás visszafogásának lehetőségeit vizsgálva a közlekedés, az energia-felhasználás, a hulladékgazdálkodás és a gazdaság térbeli szerkezete területén elérhető jelentős kibocsátás csökkenéseket ismertet. Hangsúlyozza, hogy a települési klímaprogram hosszú távú sikeréhez az elegendőségi és a hatékonysági stratégia együttes alkalmazására van szükség. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása, illetve elnyeletésük terén a város által elért eredményeket folyamatosan nyomon kell követni.

Enviroinvest Zrt.

109



A klímaprogram sikerének érdekében Tatabánya Önkormányzatánál létre hozott egy klímareferensi státuszt. A klímareferens feladata többek között a program koordinálása, külső anyagi források elérhetővé tétele, valamint az együttműködés elősegítése az Önkormányzat különböző osztályai között. A klímaprogram tartalmazza az általános elveket, felsorolja a kormányzási eszközöket, valamint

részletezi

a

megelőzés

lehetőségeit

területenként

(közlekedés,

energia-

felhasználás, hulladékgazdálkodás, a gazdaság térbeli szerkezete). Noha a programnak jó néhány olyan eleme is van, amely nem igényel különösebb pénzbeli ráfordítást, a program sikere nagymértékben múlik a rendelkezésre álló anyagi forrásokon. A program állandó költségeit önkormányzati forrásokból kell előteremteni, míg az alkalmi költségek esetében bevonhatók külső források is. A klímaprogram finanszírozásához elengedhetetlen egy önkormányzati klímaalap létrehozása. A siker érdekében minél több helyi szereplőt kell bevonni a klímaprogramba. Továbbá érzékenyíteni kell a város lakóit az éghajlatváltozás problémájára, és meg kell ismertetni velük a lehetséges klímavédelmi cselekvéseket. A nemzetközi szakirodalom szerint a települési klímaprogramok sikerének egyik fontos feltétele, hogy az adott településen létezzenek már olyan környezetvédelmi programok, intézkedések, amelyek a klímaprogram alapjaiul szolgálhatnak.

V.

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

1. A városi környezetpolitika elemei A környezetvédelmi program célja az elfogadott és kitűzött környezeti célok, célállapotok elérése, a környezeti szempontok gyakorlati érvényesítése a területfejlesztési és környezetvédelmi

döntések

meghozatalánál,

feladatok

megvalósításánál.

A

városi

környezetpolitika fő elemei ennek megfelelően a következők. •

A környezeti/környezetvédelmi, környezet-egészségügyi szempontok messzemenő érvényesítése a döntések előkészítésénél, a tervezésnél és megvalósításnál, elősegítve és

támogatva

a

környezeti,

műszaki,

gazdasági

és

társadalmi

szempontok

összhangjának megteremtését. •

A jelenlegi és jövőben felmerülő környezeti problémák megoldásának elősegítése, megelőzésük lehetőségének, szakmai/szaktudásbeli és tárgyi feltételeinek megteremtése az

önkormányzat

közreműködése

és/vagy

támogatása

mellett

(koordináció,

együttműködés).

Enviroinvest Zrt.

110


•


Hatékony együttműködés a vállalkozásokkal, környezetvédelemben érdekelt civil szervezetekkel és a lakosság egészével. Éves rendszerességgel tájékoztatás a város környezetminőségének, környezeti állapotának alakulásáról (pl. TV, sajtómegjelenések, közlemények, kiadványok stb.).

•

Környezetvédelmi vonatkozású (felszíni és felszín alatti víz, levegő stb.) monitoring rendszerek vizsgálata, értékelése a más szervezetek által üzemeltetett monitoring rendszerek adatainak felhasználásával.

•

Egy jól kezelhető és elérhető települési területi és környezetvédelmi adatbázis és információs rendszer kialakítása és működtetése, figyelemmel a területfejlesztési és a környezetvédelmi törvényben megfogalmazottakra, valamint az önkormányzati feladatok teljesítésének hatékony támogatásának igényére.

•

A környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszerének hatékony működtetése, figyelemmel az önkormányzati feladatok személyi és tárgyi feltételeire, elvárásaira a szakmai

feladatoknál

(döntés-előkészítés,

egyeztetések,

hazai

és

nemzetközi

kapcsolatok, pályázatok, ellenőrzési kötelezettségek stb.) és a közösségi részvétel (civil szervezetek, lakosság) kiszélesítésében (tájékoztatás, akcióprogram indítás stb.). •

Elő kell segíteni az elhatározott környezetfejlesztési programok megvalósítását az elfogadott és egyeztetett elveknek és terveknek megfelelően.

•

El kell érni a környezeti elemek állapotának, minőségének javulását, egészségesebb települési környezetet kell teremteni. A környezeti elemek minőségének, állapotának, valamint a szolgáltatásoknak a mennyiségi és minőségi fejlesztésén keresztül javítani kell az életfeltételeket és a városi lakosság közérzetét, komfortját.

2. A környezeti problémák, konfliktusok megoldásának menedzselése 2.1. Szervezési, irányítási szempontok A Környezetvédelmi program eredményes megvalósítása számos társadalmi és gazdasági tényező függvénye. A környezeti szempontoknak kiemelt figyelmet kell kapniuk a város térségében tervezett, a hazai és nemzetközi érdekeltekkel együttműködve megvalósítandó terült- és gazdaságfejlesztési programokban. A területfelhasználások, a környezetet érintő beavatkozások, fejlesztések tervezésénél a környezeti, környezetvédelmi szempontok, érdekek érvényesítése fokozott jelentőséggel bír. A

fejlesztéseket

alapvetően

a

környezeti

potenciál,

a

területek

védettsége,

a

környezetminőségi igények, a környezetvédelmi szakmai elvárások figyelembe vételével kell tervezni

és

Enviroinvest Zrt.

engedélyezni.

Ennek

elengedhetetlen

feltétele

a

megfelelő

és

a 111



környezetvédelmi elvárásokat, szempontokat is rögzítő telepítési, üzemeltetési, működési feltételek és a tevékenység felhagyását követően felmerülő követelmények megadása és betartatása, kötelezés a teljesítésre. A városi önkormányzat környezetvédelemmel és településfejlesztéssel összefüggő feladatai és hatásköre rögzített és behatárolt, így az egyes térségek, területrészek környezeti minőségét, állapotát a különböző célú térségi programok előkészítésével és szervezésével, megvalósításuk elősegítésével képes számottevően és kedvezően befolyásolni, különösen abban az esetben, ha tevékenységét, törekvéseit a helyi gazdasági és civil szervezetek támogatják. Ehhez - a települési önkormányzat hatékony szakmai koordináló, szervező szerepét, a megfelelő információs háttér kialakítását és működtetését kell biztosítani, - meg kell teremteni a feladatok megvalósításához a megfelelő gazdasági alapokat, - fejleszteni kell a lakosság körében a környezettudatos gondolkodást, összhangban a fenntartható-fejlődés és a környezet-egészségügy igényeivel.

2.2. Intézményi feladatok A város környezetvédelmi programjának végrehajtása több részfeladata megvalósítását teszi szükségessé. Ezek egy részében az önkormányzat, mint tényleges szerepvállaló, kezdeményező, más részében pedig, mint közreműködő, támogató érdekelt. A programban javasolt beavatkozások megvalósítása érdekében az önkormányzatnak •

szakmai

és

szervezeti

rendszert

kell

működtetnie

a

települési

környezeti,

környezetfejlesztési feladatok megoldásának elősegítésére. Biztosítani kell ennek megfelelő szervezési,

ellenőrzési hátterét, az elfogadott

programok

környezeti

szempontú koordinálását és menedzselését, folyamatos karbantartását. •

a területi, valamint környezetvédelmi adatbázist és információs rendszert kell létrehoznia összhangban a törvényi előírásokkal, valamint az önkormányzati feladatok teljesítésének hatékony támogatásának igényével. Biztosítani kell annak szakmai és társadalmi használatát, elérhetőségét.

•

szervezett együttműködést kell kialakítani o

a program megvalósításában érdekelt környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi,

környezet-egészségügyi,

katasztrófavédelmi

és

más

társhatóságokkal. o

a jelentősebb terhelő, szennyező üzemekkel a környezetet terhelő, szennyező források kibocsátásainak és hatásainak mérséklése, valamint a technológiai fejlesztések előmozdítása érdekében, szakmai egyeztetési folyamatok és

Enviroinvest Zrt.

112



együttműködés az önkormányzat és az érintett szervezetek között

az

érdekeltek/érintettek lehetőségeinek figyelembe vételével. o

a környezetvédelmi, természetvédelmi és városszépítő civil szervezetekkel, valamint a lakossággal a célok megismertetésére és a programok végrehajtásának elősegítésére.

•

biztosítani kell a környezeti nevelést, tudatformálást és a rendszeres tájékoztatást a környezetvédelmi program szükséges támogatottságának eléréséhez. A hatékony és következetes, környezettudatos gondolkodásra való nevelést már óvodás, kisiskolás korban el kell kezdeni a nevelési, oktatási intézmények közreműködésével. A lakosság tájékoztatását civil szervezetek bevonásával, lakossági fórumok megszervezésével, tájékoztató anyagok közreadásával célszerű megvalósítani.

3. Program/projekt javaslatok Az állapotfelmérés és helyzetelemzés, valamint az önkormányzat 2008-2014. közötti időszakban szerzett tapasztalatai és az új, III. Környezetvédelmi Program kidolgozásával szemben támasztott tartalmi igények figyelembe vételével kerültek a program javaslatok kidolgozásra. Ezek tételesen a következők )a számozás nem prioritási sorrendet jelöl): 1. Vízvédelmi, vízgazdálkodási program 2. Hulladékgazdálkodási program 3. Levegőtisztaság-védelmi program 4. Épített környezet, közlekedésszervezési program 5. Zöldterület/zöldfelület fejlesztési program 6. Zaj- és rezgésvédelmi, sugárzásvédelmi program 7. Rendkívüli környezeti károk megelőzési program 8. Tájrendezési és rekultivációs program 9. Élővilág- és természetvédelmi program 10. Környezet-egészségügyi program 11. Energiagazdálkodási program 12. Környezeti Nevelési Program – Klímaprogram 13. Települési környezetvédelmi információs rendszer kialakítási program

Megjegyezzük, hogy a felsorolás rendje nem jelent prioritási sorrendet; a programok listájából az önkormányzat a gazdasági, pályázati, támogatási stb. lehetőségek és feltételek mérlegelésével dönthet a megvalósításról és ütemezéstől.

Enviroinvest Zrt.

113



1. Vízvédelmi, vízgazdálkodási program

Cél: -

a vízbázis állapotának megőrzése: a vízbázis védőterületén folytatott tevékenységek ellenőrzése, kommunális eredetű szennyezések feltárása és megszüntetése, lehetőség szerint felszín alatti vízbázis időszakos monitoringozása;

-

közműfejlesztés:

szennyvízcsatorna-hálózat

fejlesztése

és

bővítése,

különös

tekintettel a VI-os Telepre, Mésztelepre és a kiskertes övezetekre; -

a felszíni vizek és a talajok terhelésének csökkentése: a csapadékcsatornák és nyílt árkok folyamatos karbantartása és rekonstrukciója, a vízfolyások környezetének állapot megóvása, az illegális szennyvízbekötések feltárása és megszüntetése;

-

felszíni

vizek

vízminőségének

javítása:

a

vízhiányos

tavak

mesterséges

vízutánpótlásának megvalósítása, a felszíni vizek folyamatos monitoringja. Indoklás: Tatabánya város a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen helyezkedik el, a város területén a felszíni és a felszín alatti vízkészletek minőségvédelme kiemelt jelentőségű. A vízvédelemhez tartozik a felszíni vizek, a talajvíz és a mélységi vizek védelme, a környezetkímélő vízgazdálkodás Tartalmi keretek: - város teljes csatornázottságának ütemezett elérése, a lakások csatornabekötésének ösztönzése; - a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatás szervezése és fenntartása; - VI-os telep viziközmű hálózat fejlesztése, meglévő korszerűsítése; - Turul hegyoldal szennyvízelvezető rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya, kiviteli terve; -

szikkasztások

és

illegális

hulladéklerakások

felszámolásával

a

talaj-

és/vagy

talajvízszennyező hatások mérséklése, megszüntetése; - csapadékcsatorna hálózat tervszerű kiépítése, átépítése a szivárgások kizárására, mérséklésére (régi, korszerűtlen szakaszok cseréje, felújítása, nyílt árkok burkolása); - belterületi vízrendezésekkel a csúcsidejű víztöbbletek által okozott károk csökkentése; - az önkormányzati tulajdonban lévő vízfolyások folyamatos és ütemezett karbantartása. A vízfolyás

és

környezetének

állapot

megóvása,

a

vízszállító

képesség

javítása

(mederkotrás).

Enviroinvest Zrt.

114



- a Galla-patak vízminőségének átfogó vizsgálata, a szennyező hatás okainak felderítése, illetve a mellékvizeinek rossz vízminőségét kiváltó tényezők felkutatása; a probléma megoldására tervek kidolgozása. - a Bánhidai-tó rekreációs, turisztikai lehetőségeinek kivizsgálása, felmérése, egyeztetés lehetőségének vizsgálata a Vértesi Erőmű Zrt-vel; - a Tatabányán lévő tavak vízminőségének javítása (oxigénháztartás, szerves anyagtartalom) mesterséges vízutánpótlások biztosításával, műszaki beavatkozásokkal, és területhasználati

összefüggések

vizsgálata,

az

emberi

tevékenység

hatásának

csökkentése. - Felszíni vizek monitoringja: A települési önkormányzatok feladatai közé tartozik az illetékességi területükön a környezet

állapotának

rendszeres

ellenőrzése,

a

környezeti

elemek

állapotában

esetlegesen bekövetkező változások figyelemmel kísérése. Rendszeres időközönként végzett felszín alatti víz monitoring vizsgálatok; - a XIV/A és a XV/C vízaknák közös víztermelési stratégia mentén történő fejlesztése, a csővezetékek felújítása és energiatakarékosabb szivattyúk beépítése. Mindezek a vízellátás biztonságát, kedvezőbb üzemeltetését teszi lehetővé; - pályázati és /vagy belső forrásból (pl. helyi adó- vagy bírságbevételek felhasználásával) jól átgondolt, használható felszín alatti víz monitoring rendszer megtervezése, kivitelezése és fenntartása (annak érdekében, hogy a település önkormányzata folyamatos és átfogó információkkal rendelkezzen a város felszín alatti vizeinek állapotáról).

2. Hulladékgazdálkodási program

Cél: A hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése. A város lakói és gazdálkodói szervezetei számára rendszeres hulladékgyűjtés biztosítása, lomtalanítás és veszélyes hulladék elszállítás szervezése

és

megvalósítása.

A

települési/térségi


rendszer

működtetése és továbbfejlesztése. Indoklás: A település védelme, fenntarthatóvá, élhetőbbé tétele természetvédelmi, tájvédelmi

és

környezet-egészségügyi

kérdés,

ugyanakkor

a

település

fejlődése

szempontjából stratégiai jelentőségű feladat. A településen környezeti problémát, konfliktust okozó tényező az illegális hulladéklerakás, amelynek visszaszorítását ez ideig nem sikerült hatékonyan megoldani. További probléma, hogy a városban 1 db működő hulladékudvar van (a második kialakítása folyamatban) és annak elérhetősége a lakosság döntő része számára nehézkes. Jogszabályváltozások okán Enviroinvest Zrt.

115



az önkormányzatnak szabályoznia kell a házhoz menő elkülönített gyűjtés bevezetését, rendszerét. Tartalmi keretek: -

a hulladékról szóló 2012. CLXXXV: törvény szerint 2015 évtől bevezetendő kötelező elkülönített gyűjtés megvalósítása, kiépítése, fenntartási kérdéseinek vizsgálata;

-

az illegális hulladéklerakás visszaszorítására olyan rendszer kialakítása, amely a lakossági és gazdálkodói oldal hulladéklerakását is szabályozza, ösztönzi (táblák, hulladékudvarok létestése vagy polgári erők bevonása);

-

az

illegális

hulladéklerakás

ellenőrzése

gyakorlati

rendszerének

(folyamatos

területellenőrzések, lakossági és képviselői bejelentések) kialakítása és hatékony működtetés feltételeinek megteremtése; - a 2015 évtől bevezetendő kötelező elkülönített gyűjtést támogató rendszerként további hulladékudvarok kialakításának előzetes vizsgálata a város területén, a szükséges egyeztetések, fórumok megtartása. A tervezésnél a közszolgáltató és a korábbi szolgáltató adatait és tapasztalatait figyelembe kell venni (gyűjtőjáratok, lomhulladék gyűjtésének rendszere, illegális lerakók területi eloszlása, megjelenés időbeni rendszere stb.); - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról szóló önkormányzati rendeletbe beépíteni az elkülönített gyűjtés (házhoz menő gyűjtés) rendszerére vonatkozó előírásokat is, tekintettel arra, hogy annak szabályozása önkormányzati feladatkör; - a már kialakított és működő szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendszerének áttekintése, helyzetértékelése, a fejlesztési igények és feltételek meghatározása, a házhoz menő elkülönített gyűjtés rendszerének kialakítása tükrében egyes szelektív hulladékgyűjtő szigetek megszüntetésének, áttelepítésének vizsgálata és megvalósítása; - azokon a területrészeken, ahol a házhoz menő elkülönített gyűjtési rendszer nem megvalósítható (tömbházas lakóterület), a szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendszerének bővítésére ellátottsági, lakossági igény mutatkozik, a bővítés megtervezése és megvalósítása, figyelemmel az üzemeltethetőségre és gazdasági vonzatokra; - házi komposztálást népszerűsítő lakossági tájékoztatási és környezeti nevelési program elindítása, amely a zöldhulladéknak a helyben történő hasznosítását segítené elő, és egyben csökkentené a kommunális hulladék mennyiségét. Részben a regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretén belül kiosztásra kerülő komposztáló edények használatának ösztönzésére és a megfelelő komposztálási gyakorlat kialakulásának elősegítésére, részben az ettől függetlenül végzett házi komposztálás előmozdítására a kertvárosias, családi házas övezetekben; - hulladéktárolók közterületi elhelyezésének megszüntetését célzó akcióterv kidolgozása.

Enviroinvest Zrt.

116



3. Levegőtisztaság-védelmi program

Cél: a város környezeti levegőminőségének javítása, a város átszellőzési viszonyainak megőrzése. Indoklás: A településen eseti jelleggel egészségügyi határértéket meghaladó por és ózon koncentrációk jelentkeznek, ami elsősorban a közlekedési emissziónak, kisebb részben az ipari és lakossági kibocsátásnak tudható be. Közlekedési eredetű emisszió tekintetében legmeghatározóbb az M1 autópálya és az 1. számú főút forgalmának kibocsátása. A probléma a közlekedési emisszió csökkentésével orvosolható, részben pedig az ipari (ózon előanyagainak üzemek általi kibocsátása) és lakossági kibocsátás csökkentésén keresztül. Tartalmi keretek: - a nagy kibocsátókkal, jelentősebb szennyezőkkel a kapcsolat, kommunikáció fenntartása, kölcsön tájékoztatás új elérhető legjobb technológia megjelenéséről vonatkozó pályázati lehetőségekről (az ózon koncentráció csökkentéséhez szükséges ózon előanyagok kibocsátásainak, így az ipari létesítmények VOC és NOx emisszióinak csökkentése érdekében); - az országos légszennyezettségi mérőhálózat automata mérőállomásainak felújítása, karbantartása, modernizálása, illetve az Erdész úti mérőállomás újraindítása, a rendszer esetleges további bővítése kapcsán kommunikáció az üzemeltetővel; - az országos légszennyezettségi mérőhálózat manuális mérőpontjainak ismételt üzembe állításáról és/vagy a mért komponens kör kibővítéséről kommunikáció kezdeményezése az üzemeltetővel (környezetvédelmi felügyelőség); - a bűzhatással kapcsolatos koordináció folytatása, panaszok esetén egyeztetés, érintett felek között, szükség esetén (havária vagy rendszeres a panasz) az illetékes hatóság bevonásával; - a városi állattartási rendelet megalkotása, mely meghatározza az állattartás szabályait, és szabályozza a lakott területen tartható haszon- és hobbiállatok számát; - Hőség- és UV-riadó terv frissítése, aktualizálása (a résztvevő szervezetek adatai tekintetében (név, cím, vezető, elérhetőség)); - klímaprogram cselekvési tervek vagy 2016-2020 időszakra szóló intézkedési terv kidolgozása (a korábbi terv felülvizsgálatával egybekötve); - szmogriadó terv rendszeres felülvizsgálata és az új előírásoknak megfelelő módosítása; - a lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó) esetén a szükséges intézkedések megtétele (pl. gépjármű forgalom korlátozása), a lakosság folyamatos és hatékony tájékoztatása. Enviroinvest Zrt.

117



4.Épített környezet, közlekedésszervezési program

Cél: egy kevesebb környezeti eredetű terhelést, stresszhatást okozó, jobb környezeti, környezet-egészségügyi állapotjellemzőkkel rendelkező települési/művi és természeti környezet kialakítása, fenntartása hosszabb távon.

Indoklás: az épített városi környezet kialakítása, fenntartása és üzemeltetése számos környezeti konfliktus forrása. Ezért igen lényeges a kialakult városszerkezet, beépítettség és területhasználatok, valamint a tervezett fejlesztések, beruházások közötti összhang megteremtése, biztosítása a településrendezés eszközeivel. A közlekedési eredetű zajártalom, légszennyezőanyag-kibocsátás a nem megfelelő közlekedés- és szállításszervezésű területeken, valamint a helyi közösségi közlekedés gépjárműparkjának műszaki állapota miatt megoldandó környezeti konfliktusforrás, ahogyan a környezet-egészségügyi problémákat generáló elégtelen közúthálózati kiépítettség is egyes területeken.

Tartalmi keretek: - Egységes Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat kidolgozása; - jogszabályfrissítések (pl. levegős, zajos jogszabályok hivatkozási számát, fogalom megnevezéseit)

átvezetése,

valamint

a

332/2004.

(XII.16.)

Kgy.sz.

határozat

mellékleteként kiadott Településszerkezeti terv leírás aktualizálása; - 1. sz. főút, 8135. sz. főút fejlesztése: Ipari Park elérhetőségének vizsgálata, Déli /délnyugati elkerülő út kialakítása, város szélső csomópontjai között 1. sz. főút díjmentes használata; - helyi közösségi közlekedés területén költséghatékonyabb és gazdaságosabb szolgáltatás bevezetése; - helyi közösségi közlekedés gépjárműparkjának korszerűsítése (alternatív – környezetbarát – hajtású járművek, üzemanyag); - gyalogos közlekedés feltételeinek javítása; - városi kerékpárút hálózat belterületi szakaszainak valamint a regionális kerékpárút hálózat fejlesztése, kerékpárkölcsönző-rendszer kialakítása városon belül, városok között; - városi közúthálózat fejlesztése, gyűjtőúthálózat fejlesztése, rosszul ellátott városrészek közlekedésének

fejlesztése,

közúti

kapcsolatok

fejlesztése,

közúti

csomópontok

fejlesztése, közlekedési pályák építése/fenntartása korszerű technológiákkal; - közlekedésfejlesztési koncepció kidolgozása, városi zaj-, csökkentést Enviroinvest Zrt.

szolgáló

intézkedések

bevezetése

(pl.

rezgés-,

és kibocsátás

növény-védősávok

telepítése, 118



tehergépjármű-forgalom időszakos korlátozása, hibrid és elektromos járművek előnyben részesítése); - városi parkolási koncepció kidolgozása, felszíni parkolóhelyek fejlesztése, „új elvű” parkolás fejlesztés: parkolók nem a felszíni közterületeken történő elhelyezése (mélygarázsok, parkolóházak, stb.).

5. Zöldterület/zöldfelület fejlesztési program

Cél: a város zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése, fásítások szerepének növelése. Új térbeli összeköttetések kialakítása a zöldfelületi rendszer elemei között, új zöldhálózati elemek létrehozása. Indoklás:

Levegőtisztaság-védelmi,

környezet-egészségügyi

szempontból

indokolt

a

megőrzés, fejlesztés, a természeti és épített környezet összhangjának megteremtése. Elsősorban településrendezési eszközök állnak rendelkezésre a célok megvalósításához.

Tartalmi keretek: - éves

parkfenntartási

munkák

ütemezés

szerinti

folytatása,

parkfenntartási

terv

aktualizálása, fejlesztése; - zöldfelületi rendszer monitoringja, zöldfelületi kataszter térkép és adatbázis (nyilvántartás) létrehozása; - a meglévő zöldfelületek megőrzése, területük növelése és rendszerré alakítása, kapcsolatot teremtve a térségi zöldfelületi elemekkel, rendszerrel; - az alulhasznosított városi területek felmérése és azok új funkcióra történő hasznosítása keretében a zöldfelületek növelése, barnamezős kataszter létrehozása települési szinten; - új lakó-, illetve egyéb beépítésre szánt területek kijelölése esetén új zöldterület (közkert, park) kialakítása. Új térbeli összeköttetések kialakítása a zöldfelületi rendszer elemei között, új zöldhálózati elemek létrehozása; - az intézmény- és iparterületi fejlesztéseknél a termelő, szolgáltató tevékenysége telepítése csak megfelelő telekméret, beépíthetőség és a minimális zöldterületi arány biztosítása mellett valósítható meg. A kialakítandó zöldfelületeket, véderdőket, védőzöldeket a beruházások szerves részeként kell megvalósítani az engedélyezéseknél úgy, hogy ezek saját telken belül, saját fenntartásúként és így a várost nem terhelő módon legyenek telepítve; - települési virágosítási, utcafásítási, településesztétikai versenyek, mozgalmak életre hívása, fenntartása, népszerűsítése, elősegítése; Enviroinvest Zrt.

119



- lakossági programok szervezése, rendeletalkotás a közterületek gondozásáról, oktatási intézmények bevonása; - fasorok telepítése, érzékeny területeken gyepfelületek, fás ligeterdők telepítése; - közparkokban a sportolási, testedzési tevékenység lehetőségének megteremtése ún. edző- vagy kondipark-terület kialakításával (előzetes igény felmérés alapján).

6. Zaj- és rezgésvédelmi, sugárzásvédelmi program

Cél: a zajterhelés növekedésének megállítása, a jelenleg határértéket meghaladó zajterheléssel érintett területeken a zajszintek csökkentése, új tevékenységek, fejlesztések esetében a zajterhelés alacsony, határértéken belüli szinten tartása. A környezetbiztonság növelés érdekében a település sugárzási viszonyainak átfogó felmérése. Indoklás: a város fejlődésével, fejlesztésével rendszerint együtt jár a zajterhelések növekedése is, ami a zajvédelemi természetű konfliktusokat elmélyítheti, fokozhatja. Lakossági zajpanaszok állandó forrása a településen a vasúti (Bp-Hegyeshalom vasútvonal) és az M1 autópálya és az 1-es főút egyes szakaszai mentén jelentkező közúti határértéket meghaladó zajterhelés. Több helyütt hiányoznak, illetve nem megfelelő műszaki állapotúak a zajvédő falak. Az erőművi tevékenységgel (salak-pernye elhelyezéssel) korábban érintett rekultiválandó területek radioaktív sugárzó izotópokkal különböző mértékben bizonyítottan terheltek. Szükséges ezek állapotának rendszeres vizsgálata, valamint a város más területeinek sugárterhelés vizsgálata az információhiány kitöltésére, a környezetbiztonság fokozása érdekében.

Tartalmi keretek: - zajtérkép készítése elsőrendűen a város nagy zajszinttel terhelt városrészeire, a problémás területekre; - a város területeinek zajvédelmi övezeti besorolásának elvégzése a hatályos jogszabályok és

zajhatárértékek,

valamint

a

hatásterületek

és

a

területrendezési

terv

figyelembevételével; - kapcsolattartás az közútkezelőkkel, a MÁV tatabányai szakaszának pályafenntartójával; - a zajvédő falak építése és felújítása kapcsán a két nagy folyamatban lévő állami beruházás – Bp.- Hegyeshalom vasútpálya felújítása, M1 autópálya sávbővítése – nyomon követése és megfelelő zajvédelem megépítésének kikövetelése; - hatósági munka folytatása. - tájékoztató jellegű zajszint mérések végzése; Enviroinvest Zrt.

120



- a környezetbiztonság növelése érdekében radioaktív sugárzás alapállapot felmérés készítése a város teljes területére, különös tekintettel a lakó- és mezőgazdasági (kert, gyümölcsös, szántó) művelésű terültekre, főleg a tájsebeket (ezen belül salak, pernyehányókat) is tartalmazó rekultiválandó, illetve frissen tájrendezett területek környezetében; 7. Rendkívüli környezeti károk megelőzési program

Cél: a környezetbiztonság növelése, a település védekezési képességének fokozása az esetleges környezeti károk (haváriák) megelőzésére, elhárítására, a következmények felszámolására. Indoklás: a katasztrófa-elhárítás szervezete (KEM Katasztrófavédelmi Igazgatóság) képes megfelelni a változó kockázati tényezőknek, az elvárt követelményeknek, meg tudja oldani a károk hatásainak felszámolását. A szervezet rendelkezik a működéshez szükséges jogszabályi környezettel. A város közigazgatási területén bekövetkező esetek

az

önkormányzati közreműködését, végrehajtását igényelhetik.

Tartalmi keretek: - a katasztrófavédelem felé a naprakész kapcsolat fenntartása.

8.Tájrendezési és rekultivációs program

Cél: roncsolt felszínek rekultivációja, tájrendezése, tájba illesztése a tervezett hasznosítási módok megvalósításával. Indoklás: a város rekultiválandó területrészeinek kiterjedése továbbra is viszonylag jelentős. Ezek helyreállítása, hasznosítása a jóváhagyott településszerkezetei tervben, valamint a kidolgozott/elfogadott tájrendezési tervekben meghatározott. Más területeken a tájrendezés nem valósult még meg, míg van ahol már csak a rekultivált és tájrendezett terület hasznosítása várat magára. Ezek a beavatkozások jelentősen javíthatják a települési környezet minőségét, állapotát, valamint módot adnak a zöldfelületek növelésére, városi szintű rendszerré alakítására is kapcsolatot teremtve a térségi zöldfelületi elemekkel, rendszerrel. Tartalmi keretek: - Vereshegyi kőbánya területén állapotfelmérés, szakértő vizsgálja meg a területen a rekultiváció szükségességének, jelenlegi állapotának vizsgálatára külső szakcég, szakértő megbízása; tájrendezési terv felülvizsgálata Enviroinvest Zrt.

121



- rekultivált kőbányák, illetve a 2014-ben tájrendezett volt salakbánya egyéb hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata; - a Bánhidai zagytér rekultiválása (kötelezett a Vértesi Erőmű Zrt.); -

a

város

teljes

területén

a

tájrendezésre

szoruló

területek

további

felmérése

(tulajdonviszonyok, kármentesítés állása), külső szakértői cég bevonásával. -

talajkárosodások

felszámolása,

talajminőség

javítása,

talajok

termőképességének

megőrzése.

9. Élővilág- és természetvédelmi program

Cél: az élővilág, az élőhelyek megőrzése, védelmük biztosítása a területfejlesztési, városrendezési döntéseknél, beavatkozásoknál; a nem védett területeken az élővilág és az élőhelyek fennmaradásának elősegítése.

Indoklás: Tatabánya közigazgatási területén kiterjedt területrészeket érintenek a különféle fokozatú (helyi és országos, Natura 2000) természetvédelmi oltalom alatt álló területek. 2005 óta működik az önkormányzatok összefogásával, szervezésében kialakított Vértesi Natúrpark, valamint 2013-tól a Gerecse Natúrpark. Ezek megőrzése, fenntartása fokozott gondoskodást és felelősséget igényel az érintett/érdekelt szervezetektől, önkormányzatoktól.

Tartalmi keretek: - a helyi és országos védettségű értékek állagának megóvása, fenntartása; a Pro Vértes Közalapítvány önkormányzati támogatása a helyileg védett természetvédelmi területek fenntartásában; - kapcsolattartás a Gerecse Natúrparkkal, a fejlesztési lehetőségek nyomon követése (különösen a Tatabányát érintően tett javaslatokra: a Déli kapu kialakítása a Turulmadárnál, a Szelimtől a János-forrásig tartó tanösvény kialakítása, a Gerecse 50 túraútvonalának fejlesztése) - időszakos állapotfelmérések, faállomány lassú, ütemezett cseréje a helyileg védett területeken; - a helyileg védett értékek fejlesztése lehetőségeinek, kiterjesztésének felülvizsgálata; - védetté nyilvánításra érdemesnek ítélt területeken a védetté nyilvánítás első lépéseként alapállapot felmérés készíttetése

Enviroinvest Zrt.

122



- a nem védett területeken a természetes környezeti tényezők és az élővilág, az ökoszisztémák

megmaradásának

elősegítése,

fajgazdagságuk

megőrzése,

degradálódásuk megakadályozása; - a természetvédelem szempontjainak érvényesítése a helyi területfejlesztési, rendezési elhatározásoknál,

beavatkozásoknál,

beruházásoknál,

a

megvalósítás

ellenőrzése,

nyomon követése; - a megyei területi tervekben a természet- és tájvédelmi szempontok érvényesítése; - az értékek állapotának és a változások nyomon követése (monitoring); együttműködés kialakítása a természetvédelemben érdekelt/érintett szervezetekkel (Nemzeti Park Igazgatóság, civil szervezetek, lakosság); - együttműködés a helyi gazdálkodókkal a tájvédelmi célok megvalósításában; - részvétel az egyedi tájértékek kataszterezésében, megőrzésében.

10. Környezet-egészségügyi program

Cél: a lakosság egészség-romlásának megállítása és egészségi állapotának javítása a jobb környezeti állapotjellemzőket, kedvezőbb életkörülményeket biztosító beruházásokkal, fejlesztésekkel, környezetvédelmi és környezet-egészségügyi akciókkal, programokkal. Indoklás: a település lakossága öregszik, száma csökken, egészségi állapota kedvezőtlen. A lakónépesség egészségi állapotát a környezeti tényezők jelentősen befolyásolják, ezért ezen tényezők javítása, a folyamatok kedvező irányba történő befolyásolása, módosítása fontos feladat. Egészségügyi kockázatot növeli a dózsakerti és sárberki paneles épületek építőanyagának azbeszt-tartalma.

Tartalmi keretek: - a sárberki és a dózsakerti lakótelep paneles épületeinek felújításával az azbesztmentesítési projekt folytatása pályázati forrást felkutatásával; - az Egészséges Tatabányáért Program folytatása; - további egészségvédelmi programok megszervezése, előkészítése (kiemelt figyelmet fordítva a gyermekkorú lakosság sport és egészséges életmódra nevelésére); .- lakosság tájékoztatása a célokról, a részvétel lehetőségeiről, módjáról és előnyeiről (szmog-riadó intézkedési terv, hőség- és UV riadó terv, klímastratégia, III. Környezetvédelmi program); - az egyes akciók értékelése, az eredmények közzététele (sajtó, TV, internet). - környezetvédelmi találkozók, tájgazdálkodással foglalkozó oktatási -, képzési programok, tematikus táborok kiszélesítése. Enviroinvest Zrt.

123



11. Energiagazdálkodási program

Cél: az energiafelhasználás hatékonyságának és gazdaságosságának fokozása a településen,

az

ellátás

színvonalának

és

biztonságának

növelése,

környezetbarát

energiafelhasználási struktúra kialakítása. Indoklás:

Környezetvédelmi,

gazdasági

és

társadalmi

szempontból

fontos

az

energiafelhasználási gyakorlat takarékossági szempontú változtatásainak folytatása, a tudatos energiagazdálkodás megvalósítása. Fokozott jelentőséggel bír a megújuló energiaforrás-használat

megvalósítási

lehetőségeinek

felkutatása,

alkalmazásuk

feltételeinek megteremtése, hiszen a technológiai és fűtési eredetű fosszilis energiahordozó felhasználásból

eredő

légszennyezőanyag-kibocsátások

nagymértékben

terhelik

a

környezetet. Törekedni kell mind az üzemi, az intézményi, mind a lakossági/háztartási szintű alkalmazások megvalósítására. Tartalmi keretek: - megújuló energiafelhasználás fejlesztése a városban– erőműi biomassza kazánok, biogáz üzem, napkollektor, napcella; - közintézményekben – iskolák, óvodák, hivatalok - napkollektorok (melegvíz) és biomassza (fűtés) kiépítése; - városi energiakoncepció kialakítása; - információs és tanácsadó szolgáltatás kialakítása, működtetése:a lakosság és az érdeklődők tájékoztatása a megújuló energiaforrások (napenergia, hőszivattyúk stb.) hasznosítási lehetőségeiről, módjáról, támogatási/pályázati feltételeiről, közintézményeknél megvalósított projektek minta-projektként történő megtekinthetőségének biztosítása; az információs és tanácsadó szolgáltatás elérhetőségéről külön lakossági tájékoztatás.

12. Környezeti Nevelési Program - Klímaprogram

Célok: környezeti nevelés, tudatformálás keretében a város lakosságának tájékoztatása, mozgósítása a fenntartható fejlődés elveire alapozott programokban, akciókban való részvételre. Ezen akcióprogramok célja a környezet- és egészségtudatos viselkedés, magatartásforma megismertetése és mindennapi alkalmazásuk népszerűsítése. Indoklás: Tatabányán jelentős előrelépések történtek az elmúlt években a környezeti nevelés terén, ami alapot teremtett a sikeres folytatáshoz. Számos életminőségre, életmódra ható

tényező

Enviroinvest Zrt.

alapvetően

befolyásolja

az

egyéni

és

közösségi

gondolkodást, 124



viselkedésformákat és ez ugyanúgy hat visszafelé is: a közösségi gondolkodás és viselkedés hat az életmódot, életminőséget befolyásoló tényezőkre. Ezért a lakosság környezetvédelmi, környezet-egészségügyi tárgyú tájékoztatása és ezen ismeretek napi szintű, aktív alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a környezettudatos viselkedésen keresztül a természeti és művi/épített környezet megóvásához, minőségének, illetve állapotának javulásához. Tartalmi keretek: -

Környezeti Nevelési Program – Klímaprogram ütemezett végrehajtása, folytatása;

-

előirányzott, tervezett programok megszervezése, előkészítése;

-

az egyes akciók értékelése, az eredmények közzététele (sajtó, TV, rádió, internet);

-

a 2014-2020-as programozási ciklus pályázati lehetőségeinek kihasználása (energetika, öko-turisztika, környezetvédelem, egészségvédelem);

-

tematikus nemzetközi projektek követése;

-

kapcsolattartás azokkal a szervezetekkel, melynek a város tagja (ICLEI, Klímabarát Települések Szövetsége, Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége) és az egyéb kapcsolódó szervezetekkel (MTA, Energiaklub, Kerékpáros Klub, Védegylet, Levegő Munkacsoport, KÖVET, stb.).

13. Települési környezetvédelmi adatbázis kialakítási program

Cél: környezetvédelmi adatbázis kialakítása és működtetése a meglévő infrastrukturális keretek között az önkormányzati feladatok megvalósításának elősegítésére, a döntések megalapozására.

Indoklás: a helyi önkormányzatok és szerveik feladatai és hatásköre jogszabályban rögzített. Az önkormányzat részben a helyi környezet. és természetvédelem területein lát el feladatokat (pl. helyi szabályozás, rendeletalkotás, ellenőrzés, bírságolás), részben pedig a környezetvédelmi elvárásokat juttatja érvényre a különböző fejlesztési döntéseknél, engedélyezési eljárásokban. A napi munkához, az önkormányzati döntéseket megalapozó anyagok,

előterjesztések

elkészítéséhez

elengedhetetlen

egy

naprakész

adatbázis

kialakítása, folyamatos gondozása, természetesen megfelelő ismeret- és adatállományra, háttérre alapozva. Tatabánya 2010-ben készítette el a környezetvédelmi alapadatbázisát, amelynek azonban rendszeres, folyamatos frissítésére nem került sor. A meglévő infrastruktúrában elvégzett környezetvédelmi vonatkozású vizsgálatok, mérések, melyek eredményei a környezetvédelmi adatbázist alkotják:

Enviroinvest Zrt.

125


−


rekultivált salakbánya környezetében kialakított monitoring kutakban a felszín alatti víz szintjének és a vízminőség rendszeres vizsgálata;

−

a város összes jelentősebb vízfolyásainak (Galla-patak, Által-ér, Új Dubnik-patak, Öreg-Dubnik patak, Szent György patak) és jelentősebb tavainak (Bánhidai-tó, Síkvölgyi

tavak,

Csónakázó-tó,

Ligeti-tó)

éves

gyakoriságú

vízkémiai

és

vízbakteriológiai vizsgálata vízhozam méréssel kiegészítve; −

eseti jellegű levegőtisztaság-védelmi (por, ózon, bűz), zajvédelmi és sugárzásvédelmi (gamma dózisteljesítmény) mérések, vizsgálatok.

Tartalmi keretek: - környezetvédelmi adatbázis frissítése, térképrendszerbe újabb elemek felvitele, a térképi elemek típusának meghatározása.

4. Környezetvédelmi Program karbantartási feladatok (megújítás, felülvizsgálat) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.46.§ (1) b) pont) a helyi önkormányzatok számára előírta az önálló települési környezetvédelmi program kidolgozását 2008. december 31-ig a 47. §-ban, majd 2009. január 1-től a 48/E. §-ban foglalt tartalmi követelményekkel, valamint a környezetvédelmi programmal összefüggő egyéb feladatait is. ennek értelmében az önkormányzat az illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.

A

eredményinek

környezet

állapotának

értékelése

a

konkrét

vizsgálatok,

elemzésén túl a végrehajtott intézkedések, beruházások

mérések hatásaival

összefüggő adatok, információk feldolgozását is jelenti. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően az önkormányzat amellett, hogy gondoskodik a programban foglalt feladatok végrehajtásáról és a gazdasági lehetőségeknek megfelelően biztosítja a végrehajtás feltételeit, figyelemmel kíséri azok megoldását és gondoskodik a program szükség szerinti - de legalább a Nemzeti Környezetvédelmi Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően történő – felülvizsgálatáról. A programot tehát hatévente újítja meg felülvizsgálat keretében az önkormányzat. A lakossági tájékoztatás alapjául is éves értékelések során áttekintésre kerül az elfogadott programok alapján meghatározott részfeladatok időarányos teljesülése, megvalósulása és az új, szükség szerinti változtatások meghatározása, egyeztetése, elfogadtatása felülvizsgálat keretében elvégezhető. A dokumentáció szakmai összeállítása: 2015. május 12.

Enviroinvest Zrt.

126

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents