Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja

Elfogadva: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 580/2008. (X.30.) közgy. határozatával

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. I. Bevezetés Az egyenjogúság-egyenlőség gondolatvilága szinte az emberiség öntudatra ébredésével egykorú. A Biblia szerint az emberek a születésben, a halálban és a bűnben egyenlőek. Az egyenjogúság-egyenlőség újkori tartalmát a rendi társadalom tagadása alakította ki. A rendi jog uralma alatt ugyanis az ország lakóira rendi hovatartozásuk szerint más és más tárgyi jogrend volt érvényben 1 . A polgári forradalmak egyenjogúság-követelése valójában arra irányult, hogy mindenkire ugyanaz a jogrend érvényesüljön. A forradalmak eredményeként az egyenjogúság még nem vált teljessé, amikor már elkezdődött a hosszú és nehéz politikai küzdelem a nemek közötti, a vallásfelekezetek közötti stb. egyenjogúságért. Ugyanakkor a fokozatosan megvalósuló egyenjogúság nem szüntette meg azt a nagymértékű társadalmi egyenlőtlenséget, aminek az alapja a polgárok eltérő vagyoni helyzete volt. Állami beavatkozással a gazdaságilag hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat a polgári állam előnyökkel preferálta az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az egyenjogúság fogalma ily módon - különösen a XIX. század utolsó harmadától kezdve - szociális tartalmat kapott. A szocialista ideológiák is a társadalmi egyenlőség megvalósulását tűzték ki célul, ugyanakkor ezzel a gondolkodással - különösen az első szocialista alkotmányokban - megfért a különbségtétel az elvileg politikai jogainak teljességét gyakorló dolgozó és a korlátozott politikai jogokkal bíró állampolgár között; sőt a volt kizsákmányolók, lelkészek, kulákok nyílt elnyomása. A polgári alkotmányosság útján járó országok esetében az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölésére irányuló állami akarat is magában foglalta az előnyös megkülönböztetés (pozitív diszkrimináció) mozzanatát azok javára, akik vagyoni helyzetükre visszavezethetően jogaik tényleges érvényesítése szempontjából hátrányos helyzetben voltak. Később előtérbe került a különböző lelki és testi adottságokra, fogyatékosságra, rokkantságra stb. visszavezethető hátrányok kiküszöbölése, enyhítése. Ma a társadalom egyes tagjai javára történő pozitív diszkrimináció, az egyenlő feltételek, az esélyegyenlőség biztosítása nemcsak megengedett, hanem a modern alkotmányos államtól el is várható, mind a szociális, mind a testi és lelki különbségekből adódó hátrányok enyhítése terén. Ebben a folyamatban az egyenjogúsági célokhoz tilalmak társulnak: a nemzetközi dokumentumok, s az államok belső jogszabályai tehát nemcsak kinyilvánítják a nemek, vallásfelekezetek stb. közötti egyenjogúság követelményét, hanem ennek biztosítékaként gyakran büntetőjellegű - diszkrimináció-tilalmakat is felállítanak. Más szóval tehát mára az egyenjogúság fogalmának egyrészt bizonyos társadalmi csoportok előnyös megkülönböztetése, illetőleg annak elvárhatósága, másrészt pedig a hátrányos megkülönböztetés tilalma ad korszerű tartalmat. Az esélyegyenlőségi politika megkívánja, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket kell tenni pl.: a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőség alapja a diszkrimináció mentesség: meghatározott tulajdonság miatt senkit nem érhet hátrány. Ilyen értelemben tehát az esélyegyenlőségi politika nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesüljön az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészség, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. -, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok.

1

Tomcsányi Móric: Magyar közjog, alkotmányjog

-2-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja (továbbiakban: Program) azokon a területeken határozza meg a település feladatait, amelyek kapcsolódnak az egyenjogúság-egyenlőség és az esélyegyenlőség területéhez. II. Jogszabályi rendelkezések Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unióban már régóta elvárás, ami a hazai társadalomban is jelen van. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. Több hazai jogszabály is tartalmaz ilyen jellegű rendelkezést. Az Országgyűlés 1949. évi XX. törvénye, a Magyar Köztársaság Alkotmánya (továbbiakban: Alkotmány) kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. ” Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, mely szerint „a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását az esélyegyenlőség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti.” E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció (pozitív diszkrimináció) bizonyos eseteinek a legalitását, illetőleg az Alkotmány által való megengedését. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek főződik, mint a diszkriminációmentességhez fűződő jog merev érvényesítéséhez. „A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés - összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival - „ezért alkotta meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: Fot). A „törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. 2 ” Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Esélytv.) kimondja, hogy „az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség”. Az Esélytv. az alapelvek között rögzíti a megelőzés, az állapotmegtartás, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem fontosságát, valamint az egyenjogúság feltételeinek megteremtését és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalását. Az Esély tv. 63. § (5) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg, hogy „A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e 2

1998. évi XXVI. törvény 1. §

-3-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A jogszabály meghatározza, hogy pontosan mit ért a „fogyatékos ember fogalmán”, mely alatt klasszikusan az érzékszervi sérülteket, a beszédbeli nehézségekkel küzdőket, a mozgáskorlátozottakat és az értelmi fogyatékosokat értjük. Fogyatékos ember az, aki az érzékszervi, - így különösen a látás, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi – csak részben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetűek. A magyar köznyelv a mozgássérült” és a „mozgáskorlátozott” szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv azonban különbséget tesz köztük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt fogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körű, lehet pl.: szívelégtelenség is. A Polgári Törvénykönyvről szóló rendelkezéseket az 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 75-85. §-ai a személyiségi jogokat védelmező szabályozást tartalmazzák. A Ptk. 76. § példálózó jelleggel felsorolja azokat a személyhez fűződő jogokat, amelyek megsértéséhez jogkövetkezményeket fűz: „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.” A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 5. §-a rögzíti, hogy „A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelően orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával.” Az Mt. a nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelően tiltja a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtételt. A tilalmat alkalmazni kell a munkaviszony létesítésénél, a munkaviszony tartama alatt a jogok és kötelezettségek meghatározásánál, a felelősség érvényesítésénél, valamint a munkaviszony megszüntetésénél. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással egy olyan felzárkózási folyamat vette kezdetét, amelynek egyik legfontosabb tényezője az esélyegyenlőség biztosítása az élet minden területén. A fentebb részletett törvényi szabályozáson felül természetesen az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveinek még több - különböző szintű - jogszabálya érinti egyenjogúság-egyenlőség, esélyegyenlőség kérdéskörét, és állapítanak meg a hatályuk alá tartozó személyekre, jogviszonyokra és intézményekre nézve - közvetve vagy közvetlenül normatív rendelkezéseket, illetve kapcsolódnak a témához valamilyen szinten. Közösségi jogszabályok: 9 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és a munkavégzés területén történő megvalósításáról 9 Az Európa Parlament és a Tanács 771/2006EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) - az igazságos társadalom irányában

-4-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. 9 A Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv 9 A Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról 9 A Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról, 9 A Tanács 86/613/EGK irányelve valamely tevékenységet, beleértve a mezőgazdaságot, önálló vállalkozást folytató férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről, 9 A Tanács 97/80/EK irányelve a bizonyítási kötelezettségről a nemi hovatartozás alapján történő diszkriminációs esetekben, 9 A Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról, 9 A Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról, 9 A Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról. Hazai jogszabályok: ¾ 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya ¾ 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról ¾ 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról ¾ 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról ¾ 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve ¾ 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól ¾ 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról ¾ 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról ¾ 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről ¾ 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról ¾ 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről ¾ 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet kialakításáról és védelméről ¾ 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ¾ 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről ¾ 1997. évi CLIV. törvény ¾ 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőség biztosításáról ¾ 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogokról ¾ 2000 évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről ¾ 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről ¾ 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

-5-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. ¾ 2004. évi II. törvény a mozgóképről ¾ 2004. évi CXXIIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év felettiek munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról ¾ 2004. évi I. törvény a sportról ¾ 164/1995. (XII. 27.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményéről ¾ 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastukturális szempontból elmaradott települések jegyzékéről ¾ 194/2000. (XI. 24.) Kormányrendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről ¾ 21/2003. (II. 25.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékosság támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelt módosításáról 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akreditációjának, továbbá az akreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól ¾ 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóság és eljárásának részletes szabályairól ¾ 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akreditációjának, továbbá az akreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól ¾ 240/2006. (XI.30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről ¾ 1089/2006. (IX. 30.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról ¾ 1021/2004. (III.18.) Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről ¾ 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról ¾ 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról ¾ 10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról ¾ 29/2002. (V. 17.) Om rendelet a fogyatékossággal élő hallgató tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről ¾ 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről ¾ 16/2004. (V.8.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről ¾ 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításáról ¾ 8/1983. (VI.29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról ¾ 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról ¾ 1/2000. NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról ¾ 4/2004. (II.20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról

-6-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30.

III. Békéscsaba Város általános helyzetképe III. 1. Társadalmi környezet, a népesség alakulása Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosságának száma a rendszerváltást megelőzően kezdett el csökkenni, és elmúlt 25 évet tekintve mintegy 4000-5000 fős fogyás tapasztalható. Ennek oka, egyrészt, hogy az élve születések és a halálozás számának különbsége évről-évre negatív egyenleget mutat. Bár a város megyeszékhely, és a mobilizáció szempontjából beletartozik a környező települések vonzáskörzetébe, a település vándorlási egyenlegi szintén negatív, ami azt jelzi, hogy többen költöznek el a településről, mint ahányan ide költöznek. A város korösszetételére jellemző adatok a következők (a népesség-nyilvántartás alapján): - a lakosság 17,5%-a a 0-18 éves korosztály, - a lakosság 59,8 %-a 19-59 éves korosztály, - a 60 éven felüli lakosok aránya: 22,7%. 1.sz. táblázat

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A társadalmi igények és elvárások folyamatos - növekvő színtű - követelménye, a városlakók korösszetételének változása következtében megnövekedett az infrastrukturális, szociális, közoktatási, közművelődési szolgáltatások iránti igény, mely igen nehéz feladat elé állítja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát. A településen jelen van a nagy történelmi egyházak (az evangélikus, a katolikus és a reformátusok egyház) mellett több kisebb egyházközösség is. A cigány, lengyel, román és szlovák, kisebbségi önkormányzatok működését Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi támogatással és három önkormányzati dolgozó alkalmazásával segíti. III. 2. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlőségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFTben vállalt esélyegyenlőségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez, különös tekintettel a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, a fogyatékkal élők és a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez. A hat terület: ™ Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése ™ A nemek közötti egyenlőség erősítése -7-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. ™ ™ ™ ™

Az akadály-mentesítés előrehaladása A fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása A roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása.

Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján) minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére szeretne belépni a munkaerőpiacra, minden olyan, a közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul, minden olyan személy, aki legalább három évi kihagyás után dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban, minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést, minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. Természetesen a helyi - békéscsabai - társadalmi viszonyokat áttekintve további csoportok képezhetőek az esélyegyelőség célterületeihez kapcsolódóan, mint pl. az idősek, gyermeküket egyedül nevelők. A települési önkormányzat aktív beavatkozásainak lehetőségeit tekintve a roma népesség, a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők helyzetének áttekintésére kerül sor az alábbiakban. - A roma népesség helyzete A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. Békéscsabán a 2001. évi népszámláláskor 287 fő vallotta magát cigány származásúnak. Ennél a számnál azonban nyilvánvalóan jóval többen élnek a város területén - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint számuk Békéscsabán 2000-2500 fő, - többségük a város Berényi-Szarvasi út és a 4-es Honvéd-BánátTessedik utca által határolt részén, jellemzően saját tulajdonú családi házaikban. Arról nincs információ, hogy körükben milyen arányban nem megoldott a lakhatás, de az tény, hogy a szociális bérlakásokra kiírt pályázatok iránt rendszeresen az érdeklődés a roma lakosság köréből. Ingázó, vándorló csoportokról nincs ismeretünk. A fiatalabbak közül szinte mindenki elvégzi az általános iskolát, többen szakképesítést szereznek, leérettségiznek, illetve van példa arra is, hogy a felsőoktatásban szereznek diplomát. Ma már a szülők is felismerik, hogy a szakképesítés megszerzése fontos gyermekük számára. Az idős- és középkorú generációra ugyanakkor az alulképzettség jellemző. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata kiemelten foglalkozik az itt élő roma lakosság foglalkoztatásának elősegítésével. Ennek érdekében a közfoglalkoztatási formák és a különböző munkaügyi programok keretében együttműködik az illetékes társszervekkel.

-8-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körű szociális háló védelmi rendszerének köszönhetően diszkriminációnak minősíthető panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsőfokú végzettségű roma fiatalok arányát. - Megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők Általános helyzetkép Magyarországon a fogyatékos személyek létszámának felmérésére az 1990. évi és a 2001. évi népszámláláskor került sor. Ez utóbbi vizsgálat szerint 577 ezer fő volt a számuk, mely a teljes népesség 5,7% tette ki. A népszámlálási adatok szerint a fogyatékos személyek 17% -a születése óta fogyatékos, 66,5% esetében a fogyatékos állapot baleset, illetve betegség következtében alakult ki. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idősebbek aránya 44,8%, több mint kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elő (53,8%). A fogyatékos személyek közül nagyobb arányban a testi fogyatékosok és a mozgássérültek képviselik együttesen (43,6%), míg az értelmi fogyatékosok aránya megközelítőleg 10%, a vakok és gyengénlátók aránya 14,4%. Hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. A fogyatékos személyek 22,7%-a egyedül élt, 57%-a lakott másodmagával (de nem fogyatékos személlyel), további 10,5%-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt, míg megközelítőleg 8% intézményben kapott elhelyezést. Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos, kisebb számban vannak vakok, siketek, nagyothallók, és siketvakok, illetve értelmileg fogyatékosak. A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, pl. testi, pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes. A fogyatékkal élők legnagyobb részének legfőbb megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. Ez kihat lakáskörülményeikre, életszínvonalukra, életminőségükre. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémával, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak. Mindez jól kitűnik a Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága által 2004. évben készített, „A fogyatékossággal élő népesség helyzete Békés megyében” című, a 2001. évi népszámlálás adatai alapján végzett elemzésből. A tanulmány ide vonatkozó része a Program mellékletét képezi. IV. Egyenlő esélyű hozzáférés A Fot. 4. § h) pontjában foglaltak szerint az egyenlő esélyű hozzáférés alatt azt értjük, ha a közszolgáltatás igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető. Az épület amelyben a közszolgáltatást nyújtják kialakításának fontos kritériuma, hogy mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők legyenek. a) Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés

-9-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A fogyatékos személy számára a Fot.-ban meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell. Közszolgáltatás: ƒ minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység, ƒ az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati műsorszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység, ƒ a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet , valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a nem állami és egyházi fenntartó, illetőleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülő intézmény által nyújtott szolgáltatás, ellátás, tevékenység, ƒ minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, továbbá ƒ minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható. A Fot.-ban szabályozásra kerül a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének előírása, a kötelezettség teljesítésére határidők kitűzése. A szabályozás végrehajtásaként az önkormányzatok által nyújtott, illetve önkormányzati feladatellátást szolgáló közszolgáltatások esetében a 2010. december 31-ei végső határidőt rögzítette törvény, az ügyfélszolgálatok és a hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységek esetében pedig 2013. december 31. napjáig kell az egyenlő esélyű hozzáférést a közszolgáltatást nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében biztosítani. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában megjelent ügyfelekkel az ügyintézés Magyarország Köztársaság hivatalos nyelvén, magyarul folyik. A hivatal szakembereinek nagy része rendelkezik valamilyen szintű nyelvvizsgával. Amennyiben lakossági igény jelentkezik a nem magyar anyanyelvű ügyintézésre, a hivatal szakemberein túl a kisebbségi önkormányzatok tagjai tudnak segíteni, illetve tolmács biztosítására van lehetőség. A siketek, nagyothallók és siketvakok jelnyelvi tolmács segítségét tudják igénybe venni a Jelnyelvi Tolmácsszolgálaton 3 keresztül. A hivatalos ügyeknél a tolmácskirendelésről szóló szabályok szerint kell eljárni a hatályos rendelkezések szerint 4 3

5600 Békéscsaba, Trefort u. 19-23. Tel/Fax: 06-66-467-461, ügyelet: 06-70-317-34-03 Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról szóló 8/2007. (III. 26.) ÖTM rendelet, 4

- 10 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A városban a szlovákok által lakott területen kétnyelvű utcanév táblák kerültek elhelyezésre, több intézmény és emlékmű megnevezése is ily módon történik. b) Környezet és közlekedés Az „Akadálymentesség Európai Eszméje” című dokumentum szerint „A környezetet úgy kell kialakítani, hogy azt mindenki egyformán, azonos módon, a lehető legönállóbban használhassa.” Ez azt jelenti, hogy az épített létesítmények létrehozásának azon az elven kell alapulni, hogy az emberek különbözőek. Ezt azonban nem azzal lehet megvalósítani, ha külön létesítményeket építünk minden egyénnek, illetve az emberek minden különálló csoportjának, hanem azzal, ha az igénybe vevők eltérő, különböző igényeit összevontan valósítjuk meg olyan létesítmények kialakításával, amelyek ily módon mindenki számára használhatóak lesznek. Az embert körülvevő világ a természetes és épített környezeti elemekből tevődik össze. Az épített környezet célja és funkciója, hogy használója számára biztosítsa a mind teljesebb komfortot és mindenki számára a hozzáférhetőséget, bejárhatóságot. Az akadálymentes környezet fogalmába szorosan beletartozik az építészet minden válfaja, az utak, terek, az alulfelüljárók, az épületek belső kialakítása és közvetlen környezete a csakúgy, mint az épület megközelíthetősége. A fogyatékos emberek széles rétegét zárja ki a nem megfelelően kialakított, épített környezet, az akadálymentesség biztosításának hiánya. A magyar jogrendszerben is megjelenő törvények 5 előre mutató rendelkezései megteremtik azt a jogszabályi hátteret, melynek hatására elindulhat az a fejlődési folyamat, ami segíti kialakítani a fogyatékos emberek számára is a használható, hozzáférhető épített környezetet. Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásra van szükségük. A Fot. hatálybalépése óta eltelt időszakban az akadály-mentesítés fogalma lényeges átalakuláson ment keresztül. 1998-ban az akadálymentesítés alatt elsősorban a mozgáskorlátozott emberek hozzáférésének, azon belül is az épületbe való bejutásnak, illetve a mellékhelyiségek használhatóságának megteremtését értették. Ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadály-mentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Fontos továbbá, hogy a közszolgáltatás tényleges igénybevételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt - legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben - be is kell tudni járni, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetősége biztosított a vak és gyengén látó, a siket és nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosanhalmozottan fogyatékos személy számára. Az épületen belüli tájékozódást az információk érzékelhetővé és értelmezhető tételével kell biztosítani (siket személyek esetében az információ vizualizálásával, nagyothalló személyek esetében a hangingerek erősítésével, vak személyek esetében az információk hallhatóvá tételével, gyengén látó emberek esetében a valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról szóló 19/2007. (III. 23.) IRM rendelet 5

1997. évi LXXXVIII. törvény, a Fot., a 253/1997. évi Kormány rendelet

- 11 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. látható információk erősítésével, értelmi fogyatékos és autista személyek esetében az információk könnyen érthető megfogalmazásával). Ugyanez vonatkozik magára a közszolgáltatásra is. A fogyatékos személyek önrendelkezési jogára figyelemmel a hozzáférést úgy kell kialakítani, hogy azt a fogyatékos személy az állapotának megfelelő legnagyobb önállósággal tudja igénybe venni; azaz indokolatlanul ne szoruljon rá más emberek segítségére. A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-jéig át kell alakítani oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani. 6 A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytől a célállomásig történő - szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Tv, valamint az - Országos Fogyatékosügyi Program (100/1999.(XII.10.) országgyűlési határozat) előírása értelmében a fogyatékosok közlekedésének elősegítése érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése stratégiai tervében határozta meg a fogyatékossággal élők közlekedését segítő stratégiai tervet, a feladatokat, illetve azok végrehajtásának részleteit 7 . Az Országos Fogyatékosügyi Program a közlekedés területén meghatározott irányelveit figyelembe véve, a tömegközlekedési eszközök és az utasforgalmi létesítmények fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételének segítésére felmérésre került a tömegközlekedési eszközök állapota. Az új beszerzésű gépjárművek a fogyatékos emberek igényeit szélesebb körben képesek kielégíteni. A Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt. járműparkja helyi járat tekintetében 32 db gépjárműből áll, melyből 2 db alacsony padlójú. Ezeket a mozgásukban korlátozottak is tudják használni. Újabb akadály-mentesített busz beszerzését a Közlekedési Társaság jelenleg nem tervezi. A közhasználatú parkolókban megfelelő számú parkolóhely biztosításáról kell gondoskodni. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. előírásai alapján. Azon fogyatékos emberek számára, akik bármely fogyatékosság következtében jelentősen akadályozottak a közlekedésben, szállító szolgálatokat kell biztosítani. Támogató szolgálatok segítik a fogyatékos személyek állapotához igazodó, egyéni közlekedési lehetőségek igénybevételét, különösen a mozgássérültek és a súlyos viselkedési zavarral, vagy bármely más fogyatékossági okból a tömegközlekedésben részt venni képtelen fogyatékos személy esetében. 6 7

Fot. 29.§ (5) bek. 271/2003. (IV. 24.) közgy. határozat

- 12 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A program keretében megindult a kiemelt városi közlekedési csomópontok átvezetéseinek és szegély kialakításainak alkalmassá tétele az akadálymentes közlekedésre. Megkezdődött a középületek megközelíthetőségének, és akadály-mentesítésének programja. Ennek keretében a Polgármesteri Hivatal mindkét épületében jelenős beruházások történtek. A Szabadság téri épület Okmányirodai részén az info-kommunikációs akadály-mentesítés is történt. Vasúti és autóbusz pályaudvar és megállóhelyek akadálymentes csatlakozásának megvalósítása érdekében a buszpályaudvar akadály-mentesítésére pályázat készült. A közhasználatú parkolókban megfelelő számú parkolóhely biztosítása érdekében az OTÉK 8 előírásai alapján „Minden megkezdett 50 db várakozóhelyből egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani.". 9 A parkolóhelyek kialakítása mindenesetben a szabályozás figyelembe vételével történik. A kisebb számú parkolóhelyek kialakításakor bevett gyakorlat, hogy 10 parkolóhelyből egy fogyatékosok számára készül. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kezelésében lévő jelzőlámpás gyalogátkelőhelyek 35-40%-a, míg a város egész területén megtalálható összes jelzőlámpa 20%-a rendelkezik hangmodullal. A Békéscsaba városban a járdák 70%-a szintbeli és akadály-mentesített. A város területén lévő járdák minősége összességében nem jó, azonban 2008. évtől kezdődően hosszú távú (2008-2013 között) járda felújítási program indul, melyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 182/2008. (III.27.) határozatával hagyott jóvá 1.194.225.000,- Ft összegben. 2. sz. táblázat

Békéscsaba járda felújítási program ütemezése 2008-2013. év Év 2008 2009 2010 2011 2012 200 MFt 198,845 198,845 198,845 198,845 Felhasználható MFt MFt MFt MFt összeg

2013 198,845MFt

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A Városüzemeltetési Osztály éves üzemeltetési keretén belül évi 22.000.000,- Ft-ot költ járdaburkolat, kerékpárút, buszöböl burkolat-fenntartási munkáinak elvégzésére. c) Kommunikáció Az esélyegyenlőség legmagasabb szintű jogi szabályozását ma – az Alkotmányon túl – az Esélytv. jelenti. E törvény kötelezte a Kormányt arra, hogy megalkossa a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot. A program nyolc kiemelt témája közül az egyik a „hátrányos helyzetű csoportoknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz való hozzáférése”. A fogyatékossággal élő ember alapvető joga, hogy hozzájusson a közérdekű, valamint a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz.

8

9

Országos Településrendezési és Építési Követelmény Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §

- 13 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A jogszabály szerint „A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.”10 A hozzáférés jelenti egyrészt azt, hogy a fogyatékos személy érzékelje az információkat, másrészt azt, hogy biztosított legyen számára a megfelelő értelmezés lehetősége. Az információs technológiák elterjedésével, az információk egyszerűbb és olcsóbb hozzáférésével az elektronikus gazdaság kialakulása alapvetően módosította számos tevékenység korábbi rendszerét. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell a fogyatékkal élő személyek korlátlan hozzáférhetőségét. Ide tartoznak a látást pótló hangot adó, vagy tapintható és tapintó eszközök, a látást segítő eszközök (pl.: nagyítók), a hallást pótló fényjelet adó vagy rezgő eszközök (pl.: a csengetést pótló fényjelek a telefonon), a hallást segítő eszközök (pl.: adóvevők). A siket-vakok esetében a látást és a hallást pótló rezgő eszközök, az alternatív kommunikációt segítő eszközök (pl.: hallássérültek esetében SMS küldésére alkalmas mobiltelefon, faxkészülék¸ látássérültek esetében számítógép, nem beszélő, autizmussal élő emberek esetében az augmentatív kommunikációs eszközök). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat a helyi, megyei és országos médiumokkal közvetlen napi kapcsolatot tart az információ szolgáltatása céljából. A www.bekescsaba.hu honlap alkalmas arra, hogy azon a gyengén látók is tájékozódjanak. A lakosság tájékoztatásának eszköze a Csabai Mérleg. A kéthetente megjelenő ingyenes, 28 000 példányban készülő kiadványból közérdekű információkról és felhívásokról tájékozódhat a város lakossága. Ez a példányszám kevesebb, mint ahány lakás ma Békéscsabán van. Ezen kívül igény van a közintézményekben elhelyezhető példányszámok növelése is. Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében szükségesnek látszik a Csabai Mérleg újság példányszámát további kétezerrel növelni. A Polgármesteri Hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán elsősorban törvényi kötelezettség adódó információk kerülnek aktuálisan közzétételre. Az egyenlő esélyű hozzáférést segíti az elektronikus ügyintézés bevezetése. Ez a Polgármesteri Hivatalban az internetes és a WAP 11 -os ügyintézés lehetőségét jelenti. Interneten keresztül lehetőség van tájékoztatás kérésére, formanyomtatványok letöltésére, időpontfoglalásra, illetve ügyintézés indítására is. A WAP-os ügyintézés a tájékoztatást, időpontfoglalást, ügyintézés előkészítését és formanyomtatvány igénylésének lehetőségét foglalja magába. A Polgármesteri Hivatal Szabadság téri - nagy ügyfélforgalmú - épületének földszintjén einformációs pont működik. V. Az esélyegyenlőség célterületei 10 11

Fot. 6-7.§ WAP Wireless Aplication Protocoll (vezeték nélküli internet alkalmazás mobiltelefonokra)

- 14 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. a) Egészségügyi ellátás Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, valamint az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. 12 A jogszabály rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve az Esélytv. 8. §-ban meghatározott tulajdonság13 alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az 1997. évi CLIV. törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. Ezzel összefüggésben a fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. Egészségügyi szakellátás A dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet (továbbiakban: Kórház, Intézmény) hazánk Délalföldi régióján belül, Békés megye székhelyén és egyben a legnagyobb lakosságszámú településén, Békéscsabán található. Békéscsaba a megyének fő, de a dél-alföldi régiónak is jelentős közlekedési csomópontja a keleti országhatár felé vezető 44-es főútvonal mentén. A kiépített úthálózat és a megfelelően szervezett tömegközlekedés jóvoltából a vonzáskörzet lakói, de a távolabbi települések lakosai számára is biztosított a Kórház által nyújtott egészségügyi ellátásokhoz való folyamatos hozzáférés. Az országhatár közelségéből fakadó – és az európai uniós csatlakozással tovább duzzadó – nagy mértékű tranzitforgalomból eredő betegellátási igények kiszolgálása ugyancsak az Intézmény feladata. A megyei lakosság emelt szintű szakellátását a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézeten kívül a 16 km-re fekvő Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza, és a 36 km-re fekvő Orosházi Városi Önkormányzat Kórháza végzi. Fontos megemlíteni, hogy a megyei kórház Gyulán található és a jelenleg is zajló egészségügyi reform a gyulai kórházat tette meg súlyponti kórháznak, annak ellenére, hogy a békéscsabai kórház földrajzi szempontból és infrastrukturálisan is kedvezőbb helyzetben van. Jelenleg kihasználatlan ellátási párhuzamosságok a három egészségügyi intézmény vonatkozásában nincsenek és a megyei és regionális szinten egyeztetett jövőbeli fejlesztési koncepciók ki is zárják azok létrejöttét. A Kórház Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartása alatt álló, megközelítőleg 1000 főt foglalkoztató, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az orvos12

Esélytv. 25. § Közvetlen, hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 13

- 15 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. szakmai és a gazdasági szempontok együttes érvényesülésének elismeréseként az Egészségügyi Minisztérium 2004-ben és 2005-ben az „Év kórháza” kitüntető címet ítélte oda az Intézménynek a közepes méretű (600-800 ágyas) kórház kategóriában. Közepes méretű városi kórházként jelenleg - területi ellátási kötelezettséggel - 18 fekvőbeteg osztályon 352 aktív és 167 krónikus ággyal, továbbá 8 egynapos sebészeti szakellátás, 50 szakrendelés, 22 ambulancia, 7 gondozó és 2 mozgó szakorvosi szolgálat keretében fogadják a betegeket. 2008. áprilisától kezdte meg működését a betegszállítás mellyel a Kórház segíti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javulását. Pályázat keretében - annak pozitív elbírálása estén - a jövőben sor kerülhet a sürgősségi betegellátás korszerűsítésére. A sürgősségi ellátás területén kiemelt jelentősége van annak, hogy a betegek a lehető legrövidebb időn belül a megfelelő ellátásban részesüljenek. Ennek érdekében rövidesen kialakításra kerül a helikopter leszálló, melynek megvalósítása jelentősen hozzájárul a sürgősségi ellátás színvonalának javításához. Az Intézmény meghatározó szerepet tölt be Békéscsaba és vonzáskörzete betegségmegelőzési, betegellátási, egészség-helyreállítási folyamataiban. Kedvező földrajzi közelségben, könnyen elérhető módon nyújt komplex egészségügyi ellátást. A kórház épületeinek műszaki állapota és a kórház műszerezettsége kettősséget tükröz: új szárnya mind építészetileg, mind műszerezettséget tekintve korszerű (néhány területen pl. műtőblokk, a képalkotó-diagnosztika egyes területei - a kórház felszereltsége a legkorszerűbb követelményeknek is megfelel), ugyanakkor az intézmény régi szárnya felújításra szorul, melynek rekonstrukciója folyamatban van. Békéscsabán az átlagosnál magasabb az idősek aránya, és a prognózisok szerint a város népességének további elöregedése várható. Emiatt fokozott az igény az ápolási ágyak számának növelésére, illetve ehhez kapcsolódóan probléma, hogy a városban nincs jelenleg Hospice-ellátás, továbbá a jelenleginél jóval nagyobb igény lenne az otthoni betegápolás egészségügyi támogatásra. Speciális étkeztetés: A Kórház vállalkozási formában működtetett élelmezési üzeme biztosítja a város oktatásinevelési intézményeiben tanuló, és speciális diétás étkezést igénylő gyerekek iskolai étkeztetését kiszállítással. Alapellátás Az egészségügyi alapellátás keretében Békéscsabán 26 felnőtteket ellátó háziorvos, 11 gyermekorvos, valamint 19 fogorvos és 1 fő fogorvosi ügyelet praktizál. Az alapellátást végző háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskolaegészségügyi ellátást 1 fő főállású iskolaorvos, valamint a vállalkozó háziorvosok látják el külön ellátási szerződés alapján. A háziorvosok, fogorvosok többségében saját tulajdonukban lévő orvosi rendelőben rendelnek. Az önkormányzat tulajdonában lévő két nagyobb épületegység közül a Jaminai (Kolozsvári u. 33) rendelő épületében 10 fő háziorvos, illetve fogorvos, a Kazinczy utcai (Kazinczy u. 8) rendelőben 4 felnőtt háziorvos rendel. A gerlai (Marx tér 6.) orvosi rendelő szintén az önkormányzat tulajdonában áll, itt 2 orvos rendel. Egy esetben folyik váltórendelés, mely az önkormányzati tulajdonú orvosi rendelőben történik, tehát egy kivételtől eltekintve teljesül az „egy orvos egy rendelő” elv. Az iskolafogászati ellátást végző orvosok közül két fogorvos egy-egy oktatási intézmény területén lévő - szintén önkormányzati tulajdonú - rendelőben dolgozik. Az egy főállású iskolaorvos is önkormányzati tulajdonú rendelőben végzi tevékenységét.

- 16 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A háziorvosi rendelők műszaki színvonala és felszereltsége alapvetően megfelel a törvényi előírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városi tulajdonban lévő épületek közül a legrosszabb állapotban Gerlán és Kolozsvári úti vegyes övezetben lévő rendelők vannak. Szintén fontos műszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes körűen akadály-mentesített. Egészségügyi Alapellátási Intézmény Bölcsődék A három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása 3 önkormányzati fenntartású, és egy vállalkozói formában üzemeltetett bölcsődében történik. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény keretein belül a Belvárosi Bölcsőde 80 férőhellyel rendelkezik. A Szigligeti utcai bölcsőde 40, a Pásztor utcai bölcsőde szintén 40 férőhelyet biztosít. A MIVA Bölcsi 1993 júliusa óta működik vállalkozási formában, 35 férőhelyet biztosít, és maximális kihasználtsággal működik. Mind az önkormányzati tulajdonú, mind a vállalkozási formában működtetett bölcsődék saját konyhával rendelkeznek, így lehetőség van egyedi igények kielégítésére is. 2006. évben valósult meg a HEFOP 4.2 pályázat keretében a Belvárosi Bölcsődében meglévő szabad épületkapacitás kihasználásával a „nők munkaerőpiacra való visszaáramlásának segítése” a szolgáltatások bővítésével. Ezek: időszakos gyermekfelügyelet, sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása, illetve 10 férőhelyes Játszóház működtetése. A sikeres pályázattal 20 millió Ft-os beruházás teljesült. A Bölcsőde épületének teljes akadálymentesítése, és egy gondozási egység teljes átalakítása, felújítása valósult meg. A Játszóház 2006. április 18-án került átadásra, a kisgyermekes családok számára igen közkedvelt, színes játéklehetőséget, programokat kínál. Szakemberek fogadják az érdeklődőket. A kisgyermekek számára változatos programokat kínálnak, az édesanyák számára lehetőség van önéletrajz írásában segítségkérésre. Az egyéni szükséglethez igazodó adaptációs időszak után teljes körű felügyeletet, ellátást, igény esetén étkeztetést biztosítanak a Játszóházban. Az önkormányzat folyamatosan nyomon követi a bölcsődei ellátás iránti igényeket, és ennek tudatában él fejlesztési lehetőségeivel. Ezért a megnövekedett igények kielégítése érdekében további 10 férőhely biztosítása van folyamatban. Szintén az Egészségügyi Alapellátási Intézmény keretein belül működik a Pszichológiai Tanácsadó, az SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat, és az S.O.S. Tini Telefonos Alapítvány. A békéscsabai SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat 1989-ben, nemzetközi normák alapján, hiánypótló szolgáltatásként jött létre az országban az első között az akkor még 12 órában működő, 66-, és 68-as körzetekből ingyenesen elérhető szolgáltatás. Az 1999. decembere óta 24 órában működő lelki elsősegély telefonszolgálat célja az öngyilkosság-megelőzés, krízisintervenció, válságkezelés, mentálhigiénés prevenciós, tanácsadó, valamint elsősegélynyújtó tevékenység. A Szolgálat törekvése az, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek azonnal, a nap 24 órájában elérhessék a vonalat, ahol a hívó anonim maradhat. Évente átlagosan ötezer hívó él, a legkülönbözőbb életnehézségek szorításában névtelen, de nem személytelen segítségükkel. A krízisintervenciós munkát képzett, un. „professzionális önkéntesek” látják el. Az S.O.S. Tini Telefonos Alapítvány 1992 óta működő szervezet, amelynek legfontosabb célkitűzése Békés megyében és a vonzáskörzetében élő fiatalok mentálhigiénés ellátása. Fő

- 17 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. feladata közé tartozik a Tini Telefonos Lelkisegély szolgálat működtetése, amely iskolaidőben naponta délután fél öttől- fél nyolcig fogadja a hívásokat ingyenesen. Mivel ez egy olyan speciális réteg-telefon, amelyben fiatalok nyújtanak segítséget fiataloknak, ezért ezt a szolgáltatást a kiképzett ügyelők (jelenleg tizenkét, 16-20 éves önkéntes kortárssegítő) önkéntesen és térítés nélkül végzik. A telefonos munkára szakmailag felkészített tinédzserek önismereti és problémamegoldó képességeikkel több feladatot is ellátnak az ügyeletek mellett. Évközben középiskolai rendezvényeken vesznek részt, mentálhigiénés munkát végezve, illetve rendhagyó osztályfőnöki órákat tartanak. A személyes segítségnyújtás területét is hatékonyan végzik. Nyári szünetben, a fiatalokat vonzó fesztiválokon a „Lelkisegély Sátor” működtetését látják el. A Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó 1989 óta működik Békéscsaba lakosságáért „alacsony küszöbű” szolgáltatásként. Feladata mentálhigiénés konzultációk, életvezetési tanácsadás, rövidtávú egyéni-, és csoportos pszichoterápiák biztosítása. A Tanácsadó szemlélete, módszerei alapján fontos szerepet tölt be a megye krízisintervenciós, illetve öngyilkosság-prevenciós hálózatának működtetésében. Az intézmény széles körben, térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatása országos tekintetben modellértékű kezdeményezés. A Tanácsadóban 2 pszichiáter, 2 gyermekpszichiáter, 2 klinikai szakpszichológus, 3 pszichológus, egy mentálhigiénés munkatárs, egy szociális munkás és egy szociálpedagógus fogadja a betegeket. Az ellátás igénybevétele, beutaló nélkül, telefonon, vagy személyesen történt időpont egyeztetés után történik. Egészségfejlesztés Az idő előtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthető az egyéni- és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés - betegségmegelőző és egészségmegtartó jelentőségénél fogva - befektetés a jövő építésébe. A lakosság egészségi állapotának javítása olyan közös ügyünk, melyben kedvező irányú változás nem csupán az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javításával, hanem az egyén életmódjának kedvező irányú befolyásolásával, fokozott egyéni és közösségi felelősségvállalással és közösségi összefogással érhető el, mely nehéz és rendkívül időigényes munka. Az egészségfejlesztés feladata az esélyegyenlőség területén - Időskorúak esélyegyenlősége A modern egészségfejlesztés egyik fontos eleme a folyamatosan növekvő számú idős ember életminőségének javítása, magára hagyatottságának enyhítése. A civil egészségfejlesztő programokba való bevonásuk elősegíti reszocializációjukat, erősíti hasznosságtudatukat. - Halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok – romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek – egészségi állapotának javítása. E csoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének racionalizálása A halmozottan hátrányos helyzetű emberek szűrővizsgálatának fejlesztése A preventív egészségfejlesztő programok kiterjesztése e társadalmi csoportokra A roma kisebbség beilleszkedésének elősegítése révén csökken a lakosság negatív előítélete a hátrányos helyzetű csoportokkal szemben Csoportok szervezése (Kismama klubok, Háziasszonyok klubja

- 18 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. Kortárs csoportok szervezése hátrányos helyzetű, vagy védelembe vett gyermekeknek Munkaerő-piaci képességfejlesztő tréning, rehabilitációs képzésre felkészítő tréning - Egészségfejlesztés a mozgásszervi megbetegedések csökkentéséért Fontos feladat a mozgásszervi betegségek számbeli növekedésének lassítása A preventív szemlélet széles körű elterjesztése, oktatása, beteg-felvilágosítással A mozgásszervi betegek életminőségének javítása A csontritkulás, a következményes törések és a mozgásszervi degeneratív betegségek számának csökkentése b) Szociális ellátás Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 14 A törvény kiemelten foglalkozik a szociális biztonsággal és az egészségügyi ellátással összefüggésben a diszkrimináció tiltásával. Az egyenlő bánásmód szociális védelemre vonatkozó szabályozásának alapját elsősorban az Európai Unió vonatkozó irányelvei képezik (különösen a 79/7/EGK irányelv, valamint a 86/378/EGK irányelv). A rendelkezés célja, hogy a kötelező szociális biztonsági rendszerek által fedezett kockázatok - különösen betegség, anyaság, család, rokkantság, hátramaradottak, öregség, üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés, halál és munkanélküliség -, valamint a szociális biztonsági rendszereket kiegészítő szociális segélyezés keretében nyújtott ellátások igénylése és folyósítása során sikerüljön érvényre juttatni az egyenlő bánásmód elvét. A törvény úgy rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények - az ellátás, illetve tartózkodás céljára szolgáló helyiségek - használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. Az egyenlő bánásmód elvét érvényesíteni kell mind az állami, illetve magán, mind pedig a kötelező, illetve önkéntes szociális ellátórendszerekben és eljárásokban is. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály a társadalom - egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a hátrányos megkülönböztetést megalapozó egyéb tulajdonság alapján - meghatározható csoportjai részére esélyegyenlőtlenségük megszüntetése vagy csökkentése céljából a szociális- és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg.

Közszolgáltatások elérhetősége

14

Esélytv. 24. §

- 19 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. Békéscsaba Megyei Jogú Városban az alábbi személyes szociális szolgáltatások biztosítottak a település polgárai részére: Szociális alapszolgáltatások: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, e) közösségi ellátások, f) támogató szolgáltatás, g) utcai szociális munka, h) nappali ellátás (idősek klubja, fogyatékosok nappali intézménye, szenvedélybetegek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye, hajléktalanok nappali melegedője) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások: a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona, fogyatékosok otthona, szenvedélybetegek otthona) b) a lakóotthon (fogyatékosok lakóotthona) továbbiakban a)-b) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény, c) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (időskorúak gondozóháza, hajléktalnok átmeneti szállása) továbbiakban a)-c) pont együtt: bentlakásos intézmény, Békéscsaba Megyei Jogú Városnak az Szt. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25 kötelezően ellátandó feladata van. Ebből 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás. Az összes kötelezően ellátandó feladattípus 72 %-a vehető igénybe jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Városban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez számtani átlagot jelent, és nem az ellátottak számát mutató súlyozott átlagot. Hét kötelezően ellátandó feladat egyáltalán nem biztosított a településen. Megállapítható, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt időszakban a szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak - első sorban az alapellátási feladatok esetében - a település területén tevékenykedő civil szervezetek is. Jelentős hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál, és az átmeneti ellátás megszervezésénél figyelhetők meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idősek otthoni intézmények, és férőhelyszámok működnek a legmagasabb számban. Ezekben az intézményekben történik a demens betegek ellátása is. Békéscsabán személyes szociális szolgáltatásokat kistérségi és a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények, valamint nem állami szolgáltatók nyújtanak. Az igénybe vevők számát illetően nehéz feltételezésekbe bocsátkozni, - hiszen egy ellátott bizonyos esetekben több ellátási formát is igénybe vehet – vélhetően kb. 5000 békéscsabai lakos áll jogviszonyban a szolgáltatókkal. A személyes szociális közszolgáltatások tekintetében a Békéscsabán jelentkező ellátási igényeket a meglévő rendszer képes kielégíteni, jelzett igény esetén ellátatlanul senki nem marad. A rendelkezésre nem álló, speciális ellátási formák igénye esetén a megyei önkormányzat bentlakásos intézményeit vehetik igénybe a rászorultak. A szolgáltató intézmények földrajzi elhelyezkedését tekintve az elérhetőség, megközelítés szempontjából legkritikusabb helyen a Hajléktalanok Nappali Melegedője és Átmeneti Szállása van. o Alapellátás

- 20 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. Otthon közeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás rendszere jól kiépült hálózatot alkot. Az utóbbi évek adatai szerint azonban az idősek társadalmon belüli arányának növekedését az igénybevétel növekedése lineárisan nem követi. Ebből adódóan a jövőben meg kell keresni azokat az eszközöket, melyek növelik a szolgáltatások hatékonyságát. A családsegítő szolgáltatás prevenciós tevékenysége erőteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az ezzel összefüggő neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésében is jelentős a családsegítő szolgálat szerepe. A családsegítőre a család - mint az egyént közvetlenül segítő támogató legkisebb közösség - funkciójának megtartásában és erősítésében is jelentős feladat hárul. Az eredményes munkához azonban mindig megfelelő számú, jól képzett szakemberre van szükség. Az idősek, a fogyatékkal élők, a pszichiátriai és szenvedélybetegek valamint a hajléktalanok tekintetében is sokat tehet egy jól kiépített alapellátási hálózat a megszokott lakó környezetben tartás érdekében. Ezt a szakmai munkát segíti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A mindennapok vitelében nyújt tartalmas segítséget - a fogyatékosok és családjaik részére - a támogató szolgálat. Az elsősorban hajléktalanok gondozását végző utcai szociális munkát jól össze lehet kapcsolni más szakmai területtel (pl. szenvedélybetegség, gyermekvédelem) és más ágazatok munkájával (bűnmegelőzés, vagyonvédelem) is. A nappali ellátási formák A személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátási formák napközbeni tartózkodásra és szakszerű gondozásra létrehozott intézmények az egyébként otthonukban élő személyek számára biztosít lehetőséget az aktív közösségi élethez. A nappali ellátások közül az idősek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsaba Megyei Jogú Városban egy terület tekinthető az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része. Ezt a problémát kezelni kell a feladat ellátásra kötelezett önkormányzatnak. Bár működik Békéscsaba Megyei Jogú Városban fogyatékosok nappali intézménye, szükségesnek látszik az ilyen típusú ellátás tovább fejlesztése, ami egyrészt a jelenlegi férőhelyek számának növelését, másrészt az ellátás több fogyatékossági típusra történő kiterjesztését jelenti. Ez utóbbi fejlesztésnél figyelembe kell venni a meglévő intézmények földrajzi elhelyezkedését. Előrelépést jelent ezen a területen, az autizmussal élők számára egy önálló intézmény létrehozása. Sok esetben a fogyatékkal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg végleges – a családból való kiszakítását jelentő – szociális intézményi elhelyezését válthatja ki a nappali ellátás, amely igénybe vételének lehetősége mellett esetleg a családtagoknak nem kellene feladni emberi kapcsolataikat, illetve a megélhetést biztosító munkahelyüket. A kliens saját környezetében történő szociális ellátások mellett az egyes ellátotti csoportoknál nagy jelentősége van az egészségügyi intézményhálózat közreműködésének. A pszichiátriaiés szenvedélybetegekkel végzett gyógyító, megelőző tevékenység foglalkoztatási, rehabilitációs lehetőségekkel történő bővítése révén hatékonyabban, a jelenleginél szélesebb kör bevonásával lehetne a rászorultakkal foglalkozni.

- 21 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A nappali ellátások közül a hajléktalanok számára működtetett nappali melegedő mind szociális, mind közegészségügyi-egészségügyi szempontból jelentős szerepet tölt be. Fontos feladat az ellátás tárgyi feltételeinek javítása - a jogszabályoknak megfelelő épület kialakítása - és a hatékonyabb ellátás érdekében a szolgáltatást krízis autó működtetésével bővíteni. o Szakosított ellátások A tartós bentlakásos ellátási formák A bentlakásos elhelyezés akkor indokolt, ha az önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személy ellátása más módon nem oldható meg. Amennyiben a család, az önállóságát fokozatosan elvesztő családtag ápolását-gondozását nem tudja vállalni, és már az alap- és nappali ellátást nyújtó szolgáltatások sem tudják biztosítani a kliens szükségleteinek kielégítését, intézményi ellátásra kerül sor. Valamennyi szociális szolgáltatónak szem előtt kell tartania azt a tényt, hogy a tartós bentlakásos elhelyezést követően – az eredményes rehabilitáció kivételével – a legritkább esetben kerül vissza az ellátott az eredeti, otthoni családi környezetébe. Ezért célszerű, ha - a „rászorultsági kritériumok” fennállása esetén - tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre valóban akkor kerül sor, amikor az egyéb ellátások nem biztosítják az ellátásra szoruló személy biopszichoszociális szükségletinek kielégítését és az igénybe vevő valós érdeke, létfeltételeinek biztosítása indokolja a környezetből való elszakadást. A pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg, valamint fogyatékos lakók számára nem áll az idősek otthonaiban rendelkezésre speciális fejlesztési tevékenységhez szükséges eszköz és szakdolgozói háttér. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos elhelyezése nem megoldott, a rászorultak jelenleg szükség esetén megyei fenntartású intézményben nyernek elhelyezést. A fogyatékosok részére tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény és lakóotthon is működik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. Szükséges lenne ezek számát tovább növelni, és kiterjeszteni a fogyatékosság több típusára is. A hajléktalanok tartós bentlakását biztosító intézmény Békéscsabán nem működik. A Békés Megyei Önkormányzat fenntartásában, a közelmúltban kezdte meg működését egy ilyen típusú intézmény, Szarvason. A szociális szolgáltatások fejlesztése keretében ezt az ellátást Békéscsaba közigazgatási területén is meg kellene szervezni. Az átmeneti ellátási formák A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozása szerint az átmeneti ellátások – időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása – tekintetében jelentősek a hiányosságok Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. Általános jelenség - országos tapasztalat -, hogy az átmeneti intézmények létrehozását nehezen vállalják az önkormányzatok. Az ilyen intézmények célja – a jogalkotó szándéka szerint – a rugalmas férőhely kínálat, ahol a szolgáltatás lényegeként folyamatosan rendelkezésre kell állni üres férőhelynek az akut elhelyezési igények teljesítésére. A „készenléti férőhelyek”-nek ugyanakkor nincs finanszírozási támogatásuk. A kötelezően ellátandó feladatok akkor is teljesülnek, ha az adott bentlakásos intézmény alapító okiratában rögzítetten biztosítja a fenntartó a valós igényekkel összhangban álló

- 22 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. meghatározott számú férőhelyet a valóban átmenetileg elhelyezésre szorulók – néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra történő – felvételére (a kórházból való kikerülést követő lábadozás, a gondozó család üdülése, stb.) maximum 1 év időtartamra. Ez a megoldás azonban feltételezi az adott település fenntartásában működő, megfelelő profilú tartós bentlakásos intézményi formák meglétét. Fontos lenne kiterjeszteni az átmeneti ellátást valamennyi ellátotti körre. Az éjjeli menedékház kialakítására a jelenlegi hajléktalanokat ellátó intézmény nem alkalmas, és nem megoldott a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti ellátása sem. c) Oktatás, képzés Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam támogatást nyújt, vagy hozzájárul. Az egyenlő bánásmód követelményét oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. 15 A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt. 16 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezéseire alapján készült a Békéscsaba Megyei Jogú Város közoktatási intézményeinek működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, az önkormányzati intézkedési tervvel és az önkormányzati minőségirányítási intézkedési tervvel összhangban. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célja az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a településen élő

15 16

Ebktv. 27. § Fot. 13. §

- 23 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű 17 gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet minden gyermeknek alanyi jogaként határozza meg helyzetének, állapotának megfelelő oktatás- nevelés biztosítását. Biztosítani kell a sajátos nevelési igényű 18 gyermekek integrált nevelését, elfogadóbb, toleránsabb hátteret biztosítva ezzel számukra. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylő szülők 81%-a nem nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetéről. Joggal feltételezhető, hogy jelentős részük ebbe a csoportba tartozik. A közszolgáltatások elérhetősége Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba lakosai és a környező településről bejáró, illetve kollégista tanulói számára helyben biztosítja az alábbi közoktatási és gyermekjóléti szolgáltatásokat. Közoktatási intézményi feladatok: ¾ Óvodai nevelés ¾ Általános iskolai oktatás 1-4. ¾ Általános iskolai oktatás 5-8. ¾ Alapfokú művészetoktatás ¾ Középfokú oktatás Közoktatási szakszolgálati feladatok ¾ Gyógypedagógiai tanácsadás ¾ Korai fejlesztés és gondozás ¾ Nevelési tanácsadás ¾ Logopédiai ellátás ¾ Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás ¾ Gyógy testnevelés Gyermekjóléti alapellátások ¾ Gyermekjóléti szolgáltatás ¾ Bölcsőde ¾ Családi napközi 17

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 18

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

- 24 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. ¾ Iskolai napközi ¾ Házi gyermekfelügyelet Gyermekjóléti szakellátás ¾ Családok átmeneti otthona ¾ Gyermekek átmeneti otthona A fenti közszolgáltatások tekintetében Békéscsabán nincs ellátatlan terület. A szolgáltatásokat a gyermekjóléti szolgáltatás, a családi napközi és a családok átmeneti otthona kivételével a város saját fenntartású intézményeivel biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás és a családok átmeneti otthona többcélú kistérségi társulás fenntartásában, a családi napközik működtetését nem állami fenntartók működtetik. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a fejlesztő felkészítést Békés Megye Önkormányzata látja el a békéscsabai lakosok számára is. „Esély Pedagógiai Központ” Békéscsabán a sajátos nevelésű tanulókkal foglalkozó központi intézmény az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, amely többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Alaptevékenységei keretében ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését, ennek értelmében 5 éves kortól biztosított az iskolai oktatásra előkészítő foglalkozás, továbbá az enyhén értelmi fogyatékos, illetve a többiekkel együtt nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás. A többiekkel együtt nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók szakértői vélemény alapján kerültek az intézménybe, miután integrált oktatásuk nem volt eredményes. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást nyújt a rászorulók számára, születéstől egészen az intézményes elhelyezésig terjedő időszakra. Programjai közé tartozik még a konduktív pedagógiai ellátás, egyénre szabott torna és úszóprogram keretében, egészségügyi rehabilitáció megszervezése. Az intézményen belül történik különböző beszédhibák szűrése, javítása egyéni és kiscsoportos formában. Integráltan ellátott sajátos nevelési igényű tanulók egyénre szabott gyógypedagógiai fejlesztése, rehabilitációs foglalkozások tartására működik az utazó gyógypedagógus hálózat. A Nevelési Tanácsadó segítséget nyújt a tanulási-, beilleszkedési-, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek részére. Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs Centrum A feladatellátásban részt vevő nem önkormányzati fenntartású intézmény a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete által fenntartott Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs Centrum. Az intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok 0-23 éves korig terjedő komplex, átfogó fejlesztését, személyiségformálását végzi iskolai oktatás keretei között. Ezzel párhuzamosan történik az érintettek családjaik gondozása. Az Egyesület segíti a sérült felnőttek önálló életvitelének vezetését lakókörnyezetükben. Óvoda Az halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményenkénti aránya 0-21,5% között mozog. Legtöbb ilyen gyermek a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában van, arányuk meghaladja a 20%-ot. Ebben az intézményben a Lenkey utcai telephelyen 1,4%, a Hajnal utcai óvodában 43% az arányuk. Ez utóbbi tagintézményben a hátrányos helyzetű gyermekek aránya 69%, a Lenkey utcai telephelyen 22,9%.

- 25 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda roma gyermeket is nevel, mivel az intézmény beiskolázási körzetében lakik a város roma lakosságának jelentős része. Ebbe az iskolába járnak a Békéscsabai Menekülttáborban lakó gyermekek is. Elhelyezésük nem hivatalos fenntartói döntés, hanem egy 1998 óta kialakult szokás alapján történik itt. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodák közötti megoszlása még nagyobb szóródást mutat. A Kertvárosi, a Kazinczy Lakótelepi és a Szlovák Óvodában nincs sajátos nevelési igényű gyermek, ugyanakkor a Napsugár Integrált Óvodában arányuk 17,3%, valamint az Esély Pedagógiai Központ Óvodájában minden gyermek ebbe a körbe tartozik. Az Esély Pedagógiai Központ óvodájába olyan ötéves autista kisgyermekek járnak, akinek korábbi integrált óvodai nevelését utazó gyógypedagógus segítette, szegregált nevelésükre az intézményt a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményben jelölte ki. Békéscsabán a mozgásukban akadályoztatott tanulók együttnevelése oldódott meg először a Napsugár Integrált Óvodában (ez bővült az érzékszervi és beszédfogyatékos gyermekekkel). A Napsugár Integrált Óvodába szakértői vélemény alapján kerülnek a mozgás-, illetve a beszédfogyatékos gyermekek. Többségük korai fejlesztő terápiás gondozásban vett részt. Nevelésüket konduktor, logopédus, gyógypedagógiai asszisztens, gondozó, utazó gyógypedagógus, lovasterapeuta segíti. Az intézmény valamennyi óvópedagógusa fejlesztő pedagógiai ismereteit több tanfolyamon sajátította el. Az Országos Mozgásvizsgáló és Rehabilitációs Bizottság a gyermekek vizsgálatát évente kétszer Békéscsabán az óvodában végzi. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelését a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda végzi. Ezek a gyermekek az 5. életévük után kerülnek ebbe az óvodába szakértői javaslat alapján, ahol intenzív fejlesztésük folyik. Az óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek városi átlaga 3,4%, a sajátos nevelési igényű gyermekeké 3,1%. Összefoglalva: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda körzetében figyelemre méltó. Az elsősorban cigány gyermekek által lakott körzetben szegregáció kialakulásának megakadályozása érdekében intézkedési tervet kell kidolgozni. A sajátos nevelési igényű gyermekek a Napsugár Óvodában, illetve az Esély Pedagógiai Központban kapnak szakszerű ellátást. Mindkét intézménybe szakértői javaslat alapján kerülnek a gyermekek. Általános iskola A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolánkénti aránya 0-17,3% között szóródik. A 2. sz. Általános Iskolában, a Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskolában, valamint a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumban nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A beiskolázási körzettel rendelkező önkormányzati iskolák többségében 2% alatti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda, ahol a tanulók 17,3%-a tartozik ebbe a körbe. A magyarázat megegyezik az óvodáknál már jelzett okkal: a cigány tanulók viszonylag magas arányával. Minden általános iskolában találunk sajátos nevelési igényű tanulókat. Arányuk 2,6-100%-ig terjed. 9 intézményben az arányuk meghaladja a 7%-os országos átlagot, ezért felülvizsgálatuk indokolt. Az Esély Pedagógiai Központ minden tanulója ebbe a körbe tartozik. Az itt tanuló diszlexiás gyermekek azért kerültek a speciális ellátást biztosító

- 26 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. intézménybe, mert körzeti iskolájukban nem voltak eredményesek. Minden évben kontrollvizsgálaton vesznek részt, amelynek eredményétől függően lehetőség van az integrált oktatásba való visszatérésükre. Normál tanterv alapján tanulnak. Magyarázatra szorul a Szabó Pál Téri Általános Iskola 24,3%-os aránya is. Ebben az intézményben az 1-4. évfolyamokon 15 fős logopédiai osztályok működnek. Az ide járó gyermekek súlyos beszédhibával és/vagy részképesség-zavarral küzdenek, ezért diszlexiaveszélyeztetettek, de jó intellektussal rendelkeznek. Mindegyikük „terápiás múlttal” rendelkezik. A sokszor több éven át tartó fejlesztés mellett is olyan nehezítettségük van, amely indokolja speciális megsegítésüket. Az ellátási forma kialakításánál szempont volt, hogy a külön osztály ne eredményezzen elszeparálódást számukra. Addig és olyan mértékben részesülnek ebben a szervezési formában történő ellátásban, amíg azt sajátos nevelési igényük jellemzői indokolják. Az 1-4. évfolyamon a szakköri, sportköri és szabadidős foglalkozáson, továbbá a 3. évfolyamtól az idegennyelv-oktatásban integráltan vesznek részt. Nevelésük, oktatásuk az 5-8. évfolyamon teljes mértékben integrált. A Szabó Pál Téri Általános Iskola fogadja be a mozgássérült gyerekeket, és ellátja integrált oktatásukat. Városi szinten a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 12,1%, ami jelentősen meghaladja a 7%-os országos átlagot. 3. sz. táblázat

Iskola

A békéscsabai általános iskolák tanulólétszáma Összesen HH HHH SNI HH (fő) (fő) (fő) (fő) (%)

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon „Esély Pedagógiai Központ” Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Petőfi Utcai Általános Iskola Gerlai Általános Művelődési Központ 2. Sz. Általános Iskola Szabó Pál Téri Általános Iskola József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Erzsébethelyi Általános Iskola 10. Sz. Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskola Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Összesen

HHH (%)

SNI (%)

412 136

60 42

1 2

33 136

14,6 30,9

173 649 121 522 473

90 103 37 32 63

30 30 2 0 1

35 32 10 14 115

52,0 15,9 30,6 6,1 13,3

17,3 4,6 1,7 0,0 0,2

20,2 4,9 8,3 2,7 24,3

387 689 395

57 148 81

1 24 1

29 83 38

14,7 21,5 20,5

0,3 3,5 0,3

7,5 12,0 9,6

346

20

7

9

5,8

2,0

2,6

175

52

0

18

29,7

0,0

10,3

141 4 619

9 794

0 99

6 558

6,4 17,2

0,0 2,1

4,3 12,1

0,2 8,0 1,5 100,0

Forrás: Polgármesteri Hivatal

Békéscsabán jelenleg teljesül a Közokt. tv. 66. § (2) bekezdésének alábbi előírása, mely szerint: „Ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az

- 27 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el.” A békéscsabai önkormányzati fenntartásában működő iskolákban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának eltérése egyetlen felvételi körzet esetében sem éri el 25%-os különbséget. Középiskola A középiskolákban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 0-9,8%-ig terjed. 5 intézményben nincsenek ilyen tanulók. Az „Esély Pedagógiai Központ” Speciális Szakiskolájában a legmagasabb az arányuk (9,8%). Minden középiskolában van legalább egy sajátos nevelési igényű tanuló. 3 iskolában arányuk meghaladja a 7%-os országos átlagot. A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola szakiskolájában különösen magas az arányuk. Nehezíti az iskola helyzetét, hogy a 9. évfolyamra felvett nem békéscsabai tanulók jelentős aránya csak a középiskolában kerül a szakértői bizottság elé, így csak viszonylag későn derül ki róluk, hogy sajátos nevelési igényűek. Ez azt is jelenti, hogy ezek a tanulók az általános iskolában nem kapták meg a fejlődésükhöz szükséges optimális gyógypedagógiai segítséget. 4. sz. táblázat

A békéscsabai középiskolák tanulólétszáma Összesen HH HHH SNI Iskola (fő) (fő) (fő) (fő) Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola Kemény Gábor Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Szakközépiskola Gépészeti Szakközépiskola Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola Békéscsabai Központi Szakképző Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Széchenyi István Szakközépiskola Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola Esély Pedagógiai Központ Speciális Szakiskola Szlovák Gimnázium Összesen

HH HHH SNI (%) (%) (%)

986 539 710 455 674 105

82 62 50 47 22 14

36 23 8 4 0 0

30 24 18 11 1 11

8,3 11,5 7,0 10,3 3,3 13,3

3,7 4,3 1,1 0,9 0,0 0,0

3,0 4,5 2,5 2,4 0,1 10,5

2850 395 740

539 10 46

90 0 0

369 3 2

18,9 2,5 6,2

3,2 0,0 0,0

12,9 0,8 0,3

801

76

0

34

9,5

0,0

4,2

92 61 8 408

36 2 986

9 2 172

92 3 598

39,1 3,3 11,7

9,8 100,0 3,3 4,9 2,0 7,1

Forrás: Polgármesteri Hivatal

Összességében a békéscsabai középiskolák tanulóinak 7,1%-a sajátos nevelési igényű, ami lényegében megegyezik az országos átlaggal. Összefoglalva: Békéscsaba nevelési-oktatási intézményrendszerében jelenleg nem mutatható ki területi koncentráció a sajátos nevelési igényű gyermekek lakóhelyét illetően, de kialakult egy intézményi szegregáció a Szabó Pál Téri Általános Iskolában. Reális a veszélye a területi-intézményi szintű szegregáció kialakulásának a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda körzetében, ahol a város cigány lakosságának nagyobb része él.

- 28 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók városi aránya 8,2%. Ez az arány meghaladja az országos átlagot. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók városi aránya viszont 1,6%, ami viszont jóval kisebb az 5%-os országos átlagnál. Békéscsaba nevelési-oktatási intézményrendszerében a speciális gyógypedagógiai ellátás feladataira létrehozott „Esély Pedagógiai Központ” és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó Szabó Pál Téri Általános Iskola kivételével nem folytat szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot. d) Foglalkoztatás Békéscsaba lakossága elsősorban a kereskedelemben, jelentős mértékben az iparban és a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparban foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatási létszám kb. 34 %-a iparban, kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezőgazdaságban dolgozik. A településen elsősorban a térség nyersanyag-előállításának feldolgozóiparai honosodtak meg, és biztosítanak nagyobb foglalkoztatási és munkalehetőséget az itt lakók számára. A rendszerváltást követő gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése volt. Ez a folyamat az iskolai végzettségtől és a fogyatékosság tényének fennállásától függetlenül a társadalom tagjaira sokkolólag hatott. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén: a munkanélküliség. 2005. novemberéig a „regisztrált munkanélküliek” ezt követően a „nyilvántartott álláskeresők” megnevezést használják a szakemberek. A Békéscsabán 2008. féléves adatok alapján a relatív mutató 19 6,08% (48% férfi, 52% nő). Az elmúlt éveket tekintve nőtt azoknak – a tartós álláskeresőnek (munkanélkülinek) száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát, csakúgy mint azoknak, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nők nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. 5 .sz. táblázat

Nyilvántartott álláskeresők nemenkénti megoszlása Békéscsabán 2008. június Nem

Regisztrált (fő)

Belépő (fő)

Tartós (fő)

Férfi

1109

166

314

Nő

1477

220

501

Összesen

2586

386

815

Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

19

A relatív mutató a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában

- 29 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. 6. sz. táblázat

Nyilvántartott álláskeresők korcsoportos megoszlása Békéscsabán 2008. június Korcsoport 17 év 17-20 21-25 26-35 36-45 46-50 51-55 56-60 60 év Össz. alatt fölött 4 142 335 687 657 289 318 151 3 2586 Fő Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A nyilvántartott álláskeresők száma félévkor 2598 fő volt. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma az elmúlt éveken jelentősen nem változott. A nyilvántartott álláskeresők 2/3-ada fizikai, 1/3-ada szellemi foglalkozású. Ez az arány nyilvántartott álláskeresők számától függetlenül évről évre megmarad. Az iskolai végzettség és a potenciális munkaerő-piaci részvétel közötti összefüggés ismert. 7. sz. táblázat

Iskolai végzettség

Regisztrált (fő)

Belépő (fő)

Tartós (fő)

8 általánosnál kevesebb

17

5

5

Általános iskola

472

74

126

Szakmunkásképző

755

96

262

Szakiskola

50

5

14

Szakközépiskola

573

86

173

Technikum

135

15

44

Gimnázium

338

50

123

Főiskola

201

49

53

Egyetem

45

6

15

Összesen

2586

386

815

Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat az állománycsoportonkénti alakulással. Békéscsabán a regisztrált álláskeresők közel egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya. Valamivel több az érettségizettek aránya, míg a felsőfokú, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya még mindig legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt, azzal együtt hogy számarányuk nőtt az elmúlt időszakban az alacsony iskolai végzettségűekhez képest. Az iskolai végzettség és a potenciális munkaerő-piaci részvétel közötti összefüggés ismert. Ezért is fontos, hogy az álláskeresők olyan iskola végzettséggel rendelkezzenek, amely összhangban van a munkaerő-piaci kereslettel. A munkanélküliek egy része csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Másik probléma típus, hogy bizonyos végzettségekkel nem, vagy csak nagyon nehezen lehet elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A megváltozott munkaképességükre és a romákra vonatkozó munkanélküliséggel kapcsolatos nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A regionális munkaügyi központ és kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között

- 30 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. o o o

a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése, a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások kiajánlása.

Munkaközvetítéssel nem csak a Munkaügyi Központok, hanem profit orientált szervezetek is foglalkoznak. Békés megyében 11 ilyen cég működik. Többségük (10) belföldre történő munkaközvetítéssel foglalkozik. Joggal feltételezhetjük, hogy több békéscsabai lakos fordul a megyehatáron kívüli munkaközvetítőhöz, elhelyezkedés – különösen külföldi munkavállalás – céljából. A regionális átképző központok felnőttképzés keretében segítik a munkaerő-piac változásaihoz igazodó szakmai tudás megszerzését. A célcsoportok megoszlása szerint legnagyobb számban a munkanélküliek vesznek részt képzéseken és egyre inkább emelkedik a halmozottan hátrányos felnőttek részvételi aránya. A képzésbe bekerültek 70%-a alapfokú, vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik. Népszerűek a már munkaviszonyban állók részére a térítésmentes képzési lehetőségek. Összességében megállapítható, hogy a megye képzési piacán az ipar szakirányok domináltak, majd azt követik a szociális képzések. Kiegyenlített képzési igény jelentkezett az informatikai programok iránt, de csökkenő tendencia jelentkezett az ügyviteli, ügyintézői képzések területén. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási formái A fogyatékos személy a törvény szerint lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. 20 A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát 21 . Ezt nevezzük kötelező foglalkoztatási szintnek. ƒ A rehabilitáció A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának rendszere a közelmúltban jelentős változásokon ment keresztül. A rokkant és a megváltozott munkaképességű emberek társadalombiztosítási és szociális ellátását hosszú ideje számos különféle időpontban, különféle értékrendek alapján megállapított juttatás, támogatás biztosította. A 2007. évi előtti rendszer az ellátások tartós igénybevételére, az azok melletti kiegészítő jövedelemszerzésre és nem a rehabilitációra ösztönözte az érintetteket. A rehabilitáció új alapokra helyezésével az egyik fő cél a megváltozott munkaképességű személyek számára olyan ellátórendszer és foglalkoztatás-központú rehabilitációs szolgáltatási és támogatási rendszer kialakítása, amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személyek számára a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és 20 21

Fot. 15. § Flt. 51/A. §

- 31 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. megélhetést. Ebből következően rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülnek, akik teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem tehetők képessé. Ezáltal nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, az államháztartáson belül csökken a passzív ellátást, és nő a rehabilitációt szolgáló kiadások aránya. Mindez hozzájárulhat a különböző ellátórendszerektől, az állami gondoskodás lehetőségeitől való függőség, a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, az egyenlő esélyek biztosításához, a szegregációs folyamatok megelőzéséhez, lehetőséget teremtve a teljes értékű munka végzésére és az önfenntartásra, illetve az életszínvonal növelésére. Az új törvény azok számára teszi kötelezővé az újonnan bevezetendő pénzbeli ellátás, a rehabilitációs járadék mellett a rehabilitációt, akik jó eséllyel rehabilitálhatóak. Az új rendszer négy pillérre épül. Az első és egyik legfontosabb pillér a korszerű minősítési rendszer megteremtése, amely az egész szervezetre vonatkoztatott egészségkárosodás és a szakmai (a betöltött, illetve betölthető munkakörtől függő) munkaképesség-változás megállapítása mellett nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza az érintettek visszatérését a munkaerőpiacra, és az igénylők állapotának sokoldalúbb, reálisabb értékelésével objektívebben állapítja meg az ellátásokra való jogosultságot. Ennek érdekében szükséges egy olyan, a társadalombiztosítási, foglalkoztatási, valamint szociális ellátó és szolgáltató rendszer szakértői hátterét képező hálózat kialakítása, tevékenységének meghatározása, amely alkalmas az egészségi állapot változásához kötődő jogosultságok komplex, objektív és hiteles megállapítására, az ellátások, szolgáltatások eredményességének az értékelésére. A második pillért az jelenti, hogy az új minősítési rendszer szerint legalább 50 százalékos egészségkárosodást és szakmai munkaképesség-változást szenvedett, de rehabilitálható személyek számára (a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett) egy határozott idejű – legfeljebb három éves időtartamra megállapítható - ellátás, az ún. rehabilitációs járadék kerül bevezetésre. A rehabilitációs járadék társadalombiztosítási ellátás, amelynek célja a meghatározott idejű biztosítási jogviszonnyal (szolgálati idővel) rendelkező, jelentős egészségkárosodás miatt rehabilitációra szoruló, teljes értékű munka végzésére alkalmassá tehető személyek jövedelemarányos keresetpótlásának átmeneti (a rehabilitációs folyamat időtartamára történő) foglalkoztatásának, rehabilitációjának biztosítása az integrált munkaerőpiacon történő foglalkoztatásuk elősegítésére. Az orvosi, a szociális és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások összehangolt fejlesztése keretében minden rehabilitálható személy részére rehabilitációs tervet kell majd kidolgozni, és ennek végrehajtására vele együttműködési megállapodást kötni. Az indokolt rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére az érintett személy nem csak jogosulttá válik, hanem köteles is a megállapodás szerinti rehabilitációban részt venni. A negyedik pillért a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése jelenti. Az elmúlt két év alatt jelentős mértékben átalakult a foglalkozási rehabilitáció érdekeltségi rendszere, ez a reform-folyamat még napjainkban is tart. Jelentős változások történtek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása elősegítése szabályozásában, melynek eredményeképpen a közeljövőben megszűnik a passzív dotációs rendszer és új aktív támogatási formák (bértámogatások, költségkompenzációk, a munkahelyi környezet átalakításának támogatása stb.) kerülnek előtérbe. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a rehabilitációs foglalkoztatók akkreditációja is. Az akkreditáció valójában egy eljárást jelent, amelynek lefolytatását a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkáltató kérheti annak érdekében, hogy foglalkozási rehabilitációs tevékenységét az állam

- 32 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. elismerje, és számára a foglalkoztatáshoz támogatást nyújtson. Az eljárás során alap, rehabilitációs és kiemelt tanúsítvány adható a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámától, valamint a foglalkozási rehabilitációs feladatok ellátásának színvonalától függően. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ a megváltozott munkaképességűeket elkülönítetten tartja nyilván. Ügyfelei közül 2008. augusztusáig 349 fő volt a megváltozott munkaképességű személyek száma. Ők azok, akik bejelentkeztek, álláskeresőként regisztráltatták magukat, és együttműködnek a munkahely keresés során a Munkaügyi Központtal. Az év végéig számuk várhatóan tovább fog emelkedni. Az év folyamán 89 fő megváltozott munkaképességű személy helyezkedett el a Munkaügyi Központ ügyfelei közül. A jelenleg is nyilvántartott álláskeresők közül a megváltozott munkaképesség szerinti megoszlás a következő: 36%-os rokkant 3 fő 40%-os rokkant 16 fő 50%-os rokkant 73 fő 67%-os rokkant 45 fő. Rehabilitációs járadékban részesül: 5 fő békéscsabai lakos (a kirendeltséghez tartozó településeken összesen: 21 fő), akik közül kettő munkaviszonyt létesített, ketten vállalkozó jogviszonyban állnak, egy pedig alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozik. ƒ A szociális foglalkoztatás A szociális intézményekben sürgető igényként jelentkezik az ellátottak, különösen a gondnokság alatt állók munka-rehabilitációs, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásának megszervezése, különösen ott, ahol a védett foglalkoztatók, célszervezetek biztosítottak korábban az intézményen belül munkalehetőséget. A megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthatják azokat a készségeket és technikákat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy olyan foglalkoztatásban részesüljenek, ahol a megmaradt képességeiket a lehető legjobban tudják hasznosítani, ahol bizonyos idő után lehetőségük van előre lépésre, a védett vagy önálló szervezeti keretekben történő munkavégzés irányába, a védett foglalkoztatási formából az integrált foglalkoztatási formába való átkerülésre. A foglalkoztatásnak az egyéni gondozási, illetve rehabilitációs terv szerint kell alakulnia, figyelembe véve az ellátott készségeit, szükségleteit, elvárásait. A szociális foglalkoztatás keretében két szociális foglalkoztatási típus kerül meghatározásra: a munka-rehabilitáció és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás. Annak érdekében, hogy az intézmények meg tudjanak felelni a foglalkoztatással feladataiknak, a költségvetésnek forrásokat kell biztosítani a feladat ellátásához. Ennek megfelelően egy olyan foglalkoztatási támogatás megállapítása válik szükségessé, amely érdekeltté teszi az intézményeket abban, hogy ne tartsák évekig a rendszerben az ellátottakat, hanem degresszív finanszírozási módszerrel ösztönözzék a hatékony és eredményes rehabilitáció megvalósítását, vagy a más intézményi formába történő átkerülést. A foglalkoztatást elősegítő támogatásnak nem az intézményeket általában, hanem magukat az egyéni fejlesztésben és rehabilitációban részt vevő ellátottak foglalkoztatását, illetve az ehhez kapcsolódó többletfeladatokat kell kompenzálnia. A szociális foglalkoztatási támogatás bevezetése kiszámítható gazdálkodást eredményez az intézmények számára, a munka

- 33 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. rehabilitációs és fejlesztő, felkészítő foglalkoztatásban résztvevő ellátottak jövedelmét pedig a mindenkori minimálbérhez igazítja. Foglalkoztatási szempontból jelenleg az értelmileg súlyos akadályozottsággal élők, a halmozottan fogyatékos emberek, a krónikus pszichiátriai- és szenvedélybetegségben szenvedők vannak a legnagyobb hátrányban, számukra szükséges a re-integrációjuk érdekében biztosítani a folyamatos és eredményt is magában foglaló munka-rehabilitációt. Az ápoló-gondozó otthonokban, illetve lakóotthonokban történő további foglalkoztatás fenntartására azért van szükség, mert az érintett, fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkához, foglalkoztatáshoz való joga, a foglalkoztatásukban elért, eddigi eredményei a támogatási rendszer változásai miatt nem sérülhetnek. A munka-rehabilitációra az intézményi jogviszony keretében kerül sor, az ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselője) és az intézmény vezetője közötti megállapodás alapján. A törvény meghatározza a megállapodás garanciális tartalmi elemeit, egyebekben azonban a szerződésekre vonatkozó általános szabályok érvényesülnek. A munka rehabilitáció szolgálati időre jogosít, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizetik. Munka-rehabilitációnak minősül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a megváltozott munkaképességű személyek, továbbá az értelmi akadályozottsággal élő emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azokat a kiegészítő, fejlett készségeket és technikákat, amelyeket felajánlhatnának a potenciális munkáltatóknak. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásnak arra kell ösztönöznie, hogy minden a foglalkozási rehabilitációban részt vevő személy olyan foglalkoztatásban részesüljön, ahol a megmaradt képességeit a lehető legjobban tudja hasznosítani, a foglalkoztatás révén kialakuljon önálló munkavégző képessége, felkészüljön a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, azonban a szociális intézményben ellátottak speciális körülményeire tekintettel a törvény előírja a fiatal munkavállalókra vonatkozó garanciális szabályok alkalmazását. Munka rehabilitációnak a legfeljebb napi 4, heti 20 órát elérő, fejlesztő foglalkoztatásnak a legfeljebb napi 8, heti 40 órát elérő foglalkoztatás minősül. A szociális foglalkoztatás részletes szabályait a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. A közfoglalkoztatás A gazdasági aktivitás növelésére irányuló törekvésekben és a szociális feszültségek enyhítésében három közfoglalkoztatási forma – közhasznú, közcélú és a közmunka – tölt be szerepet. Az azonos jellegű, de eltérő finanszírozási alapokon nyugvó eszközökhöz, a támogatásokhoz való hozzájutás feltételei is különböznek. ƒ Közmunka Támogatás nyújtható a közfeladatok ellátásának elősegítésére, illetve az Országgyűlés, vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló közmunkaprogramban megvalósuló

- 34 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. közfoglalkoztatáshoz. A közmunkaprogramok a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 58.§ (5) bekezdésének d, pontjában meghatározott munkanélküliek22 és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III.törvény (továbbiakban: Szt). 37/A. § (1) bekezdésének b, 23 pontjában meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülők számára teremtenek munkaalkalmat. A programok támogatási rendjét a 49/1999. (III.26.) Kormány rendelet tartalmazza. A közmunkavégzéshez erre a célra elkülönített központi költségvetési forrásból – pályázati eljárás alapján – adható támogatás. ƒ Közhasznú munka A közhasznú munkavégzést az Flt. 16/A. §-a illetve az Szt. és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályozza. A közhasznú munka körébe háromféle tevékenység tartozik – a lakosságot, vagy települést érintő közfeladat ellátása; önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetve a települést érintő feladat ellátása és közhasznú tevékenység folytatása. A támogatás csak a munkaügyi központ által meghatározott paraméterekkel rendelkező regisztrál munkanélkülieknek nyújtható, és az illetékes munkaügyi központtal kötött hatósági szerződésben foglaltak szerint igényelhető. (www.pestesely.hu) Nemzetközileg elfogadott definíció: „a közhasznú foglalkoztatás, mint a munkanélküliség alternatívája, az állástalanok munkaerő-piaci re-integrációját átmenetileg biztosító kényszermegoldás, amely a piaci erők természetes munkahelyteremtő képességének az elégtelensége miatt, a versenyszféra működését nem zavaró módon hoz létre közpénzek támogatásával pótlólagos munkaalkalmakat a közületi és non-profit szektor közérdekű feladatainak ellátására.” (Frey, 2003) ƒ Közcélú munka A közcélú foglalkoztatást az Flt. 37/A. § szabályozza a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező jogosult, aktív korú nem foglalkoztatottak számára. A foglalkoztatás finanszírozására fordítható keretösszeget az mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. Támogatási összeg lehívására csak a települési önkormányzatok jogosultak a jogszabályban meghatározott mértékig. (Fazekas, 2001)

22

Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 23 A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Ebbe az esetben a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalni kell a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.

- 35 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A köztudatban gyakran keveredik, ezért fontos megemlíteni a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. Tv. által szabályozott közérdekű munkát, ami nem tartozik ebbe a közfoglalkoztatás körébe. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakmai feladatokat 2007. május 01-től a Titkársági Osztály Személyzeti Csoport „Támogatott Foglalkoztatása” látja el. Legfontosabb feladata a rendszeres szociális segélyben részesülők és a regisztrált álláskeresők munkába állítása. Ezt a feladatot a Szociálpolitikai Osztállyal és a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével közösen végzik. Amennyiben az érintett a felajánlott munkalehetőséget nem vállalja el, együttműködés hiánya miatt nem vállalónak minősül, így kizárja magát a támogatásokból. A legalább 200, vagy 365 nap közfoglalkoztatási jogviszony után álláskeresési segélyre vagy az álláskeresési járadékra lehet jogosultságot szerezni. A foglalkoztatottak munkáltatója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmények létszámigényét az intézményvezetők, vagy a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai jelzik a munkacsoport felé. A közfoglalkoztatottak által elvégzendő kommunális munkák egyeztetése a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője által kijelölt személyekkel és a Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat csoportvezetőjével történik. 8.sz. táblázat

Közfoglalkoztatás főbb adatai Békéscsabán 2006-2007. évben 2006. év 2007. év Foglalkoztatottak havi átlagos létszáma Támogatási összeg Önkormányzati önrész

59 fő 40.880.080 Ft 12.002.000 Ft.

115 fő 82.433.050 Ft 24.501.582 Ft

Összesen:

56.882.080 Ft

106.934.632 Ft

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A 2005. évben volt utoljára olyan közmunkaprogram meghirdetve, melyen a nem hátrányos helyzetű kistérségek is nyerhettek, így 2006. évre átnyúlóan még a közmunka programban is történt foglalkoztatás. 2006 évben a foglalkoztatottak havi átlagos statisztikai létszáma 59 fő, legnagyobb számban, szeptemberben 119 fő dolgozott a közfoglalkoztatás keretein belül. 2007. évben átlagosan havonta 115 fő munkanélküli kapott munkaalkalmat az Önkormányzat segítségével, augusztus és november hónapokban a legmagasabb számban, 231-231 fő. A közfoglalkoztatás 2006. évi havi átlaglétszámához viszonyítva 2008. évben mintegy 224%os a növekedéssel lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy a 2006. évi adatokhoz képest havonta átlag 73 fővel többen részesülnek ebben a foglalkoztatási formában. Ez egyrészt a közcélú foglalkoztatás nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kihasználásának, másrészt a Regionális munkaügyi központ által nyújtott közhasznú támogatások nagyobb mértékének tudható be. Kiemelendő, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével kialakult kiváló munkakapcsolat, mely nélkül ezek az eredmények nem jöhettek volna létre. A kirendeltséggel a foglalkoztatást szervező munkacsoport napi kapcsolatban áll, a prioritásokat közösen kerülnek meghatározásra. A közfoglalkoztatás létszámának növeléséhez elengedhetetlen volt mindazoknak a munkaköröknek a biztosítása, ahol a munkanélkülieket hasznos, értékteremtő munkavégzés céljából vannak foglalkoztatva. A városüzemeltetési feladatok ellátására megnövelt létszámú brigádok állnak a Városüzemeltetési Osztály és a Közigazgatási Osztály rendelkezésére, ezen felül az önkormányzat által fenntartott intézmények is partnerek a foglalkoztatás megvalósításában.

- 36 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A közfoglalkoztatásban résztvevők egy része hosszabb ideje közfoglalkoztatás-segélyközfoglalkoztatás körében mozog. Egy alacsony iskolai végzettsége, mentális állapota miatt képtelen kilépni a nyílt munkaerőpiacra. A végzett munka hasznosságának tudata, a támogató környezet mégis nagyon sokat jelent számukra. A reintegrációt hatékonyabbá tenné, ha a munka-lehetőség munkavállalásra felkészítő, fejlesztő tréningekkel, és képzésekkel lehetne összekapcsolni. A roma programok révén mintegy 50-80 fő roma lakos juthatott rövidebb-hosszabb ideig legális munkához, illetve munkabérhez. e) Lakóhely és lakhatás Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen az Esélytv. 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, vagy hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat az Esélytv.-ben meghatározott tulajdonságokon. A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. 24 A lakóhellyel kapcsoltban a Fot. 17. §-a kimondja, hogy a fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi lakhatási forma megválasztásához. Lakhatás jellemzői Békéscsabán a lakóövezet jellege szerint lakótelepi és családi házas jellegű lakásokban laknak elsősorban az emberek. Fontos még megemlíteni a tanyavilágot, ahol a 2001. évi népszámlálási adatok alapján a lakosság mintegy 5%-a élt - erről az adatról nem áll rendelkezésre naprakész információ, valószínűsíthető azonban, hogy a belterületbe vonás és az ott élő lakosság természetes fogyása miatt ez a szám a népszámlálás óta csökkent. A városban a 2007. évi adatok alapján 28 735 db lakás van. A rendszerváltást követően Békéscsaba városban is értékesítésre került az önkormányzati bérlakás-állomány jelentős része. A különböző bérlakás-építési programok eredményeként (saját erős beruházás és pályázati támogatások révén) 530 db önkormányzati tulajdonú bérlakás van jelenleg településünkön. A közelmúltban további 15 db volt HM kezelésű lakást kapott vissza a város. Új, jelentős beruházást igénylő fejlesztési projektum az alacsony komfort fokozatú lakások kiváltására épülő bérlakások építésének programja, melyet a Közgyűlés a 136/2008. (II.28.) közgy. határozatban fogadott el. Békéscsabán jelenleg nincs etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezet, lakóhelyét saját akaratából választja meg mindenki, azonban kialakulásának megvan a veszélye. A Szent László Általános Iskola és Óvoda lakókörzetében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jelentős része cigány származású. Lakókörnyezetük falusi jellegű, szórványosan vannak 24

Ebktv. 26. §

- 37 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. komfortos lakásaik. Az iskola körzetében magas a hátrányos helyzetű családok aránya. Az óvodás gyermekek 44,7%-a, az általános iskolás tanulók 52%-a tartozik ebbe a csoportba. f) Kultúra, sport A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni. 25 2007-es adatok szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen mintegy 260.000.000,- Ft-tal támogatta valamilyen címen a sportszervezetek, sportrendezvényeket. Az Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy 60–65 százalékát biztosítja. Az önkormányzati szerepvállalás elmaradása, drasztikus csökkenése esetén a helyi sportélet összeomlana. Az Önkormányzat sportpolitikájában a sport valamennyi területét összefüggéseiben kezelte, ugyanakkor a város sajátosságainak, lehetőségeinek, valamint az egyesületi keretek között sportolók életkorának figyelembe vételével a fő hangsúlyt a gyermek- és ifjúsági sport támogatására fektette úgy, hogy az egyesületi, sportági hagyományokat sem hagyta figyelmen kívül. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél előnyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. A városban közel 50 sportegyesület működik, 80 válogatott sportolónk van a különböző sportágakban. A Békéscsabai Kistérség sikeres pályázataival milliós nagyságrendű összeget költhetett szabadidős sportrendezvények lebonyolítására. A város sportlétesítmény-gondjai a szabadidősport kapcsán csúcsosodnak ki leginkább. Kevés az igénybe vehető létesítmény, s ami megvan, az nem megfelelő színvonalú. Fogyatékkal élők sportja A sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Sporttörvény) meghatározást ad arra vonatkozóan, ki tekinthető fogyatékosnak. E szerint: „a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy.” A fogyatékkal élők sportjának egészségmegőrző, -javító, illetve a társadalmi beilleszkedést elősegítő, és az életminőséget javító funkciója van. A fogyatékkal élőket érintő problémák komplex kezelést, ágazatközi egyeztetést, széles társadalmi odafigyelést igényelnek. A sportról szóló törvény a települési önkormányzat önként vállalt feladatai között a 60. § (1) bekezdés d.) pontjában fogalmazza meg a fogyatékosok sportjának segítését.

25

Fot. 18. §

- 38 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A legtöbb fogyatékosokkal foglalkozó intézmény megyei fenntartású, érthető módon a megyei sportirányítás vállalta fel a fogyatékos sportolók – köztük a békéscsabaiakét is – versenyeztetését. 2002-ben – az országban elsőként – Békés megyében fogadták el a fogyatékkal élők sportkoncepcióját és cselekvési tervét. 2005-ben megalakult a Fogyatékkal Élők Békés Megyei Sportszövetsége. E sportszervezet szervezi, bonyolítja a fogyatékosok és egészségkárosodottak sporttevékenységét. Rendezvényeiket központi és megyei forrásból finanszírozzák. A megyei szövetségük megalakulásáig meglehetősen elszigetelten végezték sporttevékenységüket, valójában csak az utóbbi évben „nyitottak”. Sportrendezvényeik rendszeresek, sokoldalúak. Városunkban a fogyatékosok és egészségkárosodottak rendszeres sportjának jelenleg csak részben adottak a feltételei. A megyeszékhelyként ennek ellenére több rendezvény helyszíne is Békéscsaba. Ma már egyre többször látjuk őket a különböző, nem fogyatékkal élők számára szervezett sportprogramokon is. Előfodul, hogy „kisérő program”-mal csatlakoznak más, nem fogyatékosok részére rendezett sporteseményekhez. A fogyatékkal élők sportjának önkormányzati támogatása eddig háromféle módon történt: – kérelem alapján sportlétesítmény ingyenes, illetve kedvezményes biztosítása; – a sportra fordítható pénzeszközök szabadidősport alapjából egyesületek pályázati úton történő támogatásaként; – rendezvények anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásaként. A Békéscsabai Városi Sportcsarnokban az eredményjelzőt már tudatosan, a gyengénlátók problémájának figyelembe vételével cserélte le a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2006. évben Békéscsaba volt a helyszíne, s az Önkormányzat a fő szervezője az Értelmi Fogyatékosok I. Futsal Európa Kupájának. VI. Az Esélyegyenlőségi Program célja A fenti jellemzőket, valamint az Esélytv. előírásait figyelembe véve, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programjának célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő békéscsabai polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddigi értékek, hagyományok megőrzésével és megtartásával. Ezen belül: ¾ Összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése. ¾ Összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenység-rendszerben, a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével. ¾ Egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. ¾ A mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeli juttatásokhoz, valamint a különböző közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programjában kitűzött célokat elsősorban pályázati eszközök útján kívánja megvalósítani. A Közgyűlés az önkormányzati feladat és kötelezettségvállalás módjáról (pénzbeli, természetbeni) és mértékéről minden esetben egyedileg, a feltételrendszerek pontos ismeretekor dönt. A cél érdekében konzorciumban kíván együttműködni azokkal a szervezetekkel, amelyek a célok eléréséhez hozzá tudnak járulni.

- 39 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. A Program célkitűzéseiből adódó feladatok •

A feladat megnevezése: Esélyegyenlőségi Terv készítése illetve felülvizsgálata A feladat leírása: ¾ Meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzat 50 fő felett foglalkoztató intézményei rendelkeznek-e Esélyegyenlőségi Tervvel. Gondoskodni kell a meglévő Tervek felülvizsgálatáról, az esetleges hiányzók elkészítéséről. Határidő: 2008. december 31.

•

A feladat megnevezése: A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása A feladat leírása: ¾ Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Munkaügyi Központtal. ¾ Az önkormányzat lehetőség szerint támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, vállalkozásokat, különösen a nők, a 40 éven felüliek, a csökkent munkaképességűek, a romák munkavállalási esélyeinek növelésének érdekében. ¾ Az önkormányzat lehetőségéhez mérten támogat minden, a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók munkai részvételt segítő, támogató programot, melyek a foglalkoztatott létszám megtartását, illetve emelését szolgálják. ¾ A hátrányos helyzetűek felzárkóztatását kell segíteni az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a létbiztonságot erősítő, kirekesztettséget kölcsönös erőfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikával mentor-program révén, amely komplex módon járul hozzá a felzárkóztatáshoz. ¾ Az önkormányzat megvizsgálja a lehetőségét a szociális foglalkoztatás bevezetésének Határidő: 2008. októbertől folyamatosan

•

A feladat megnevezése: A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadály-mentesítése A feladat leírása: ¾ Az önkormányzati közintézmények akadály-mentesítésének folytatása a jogszabályok és helyi lehetőségek figyelembe vételével az intézményvezetők bevonásával, saját erős beruházások, illetve pályázati források felhasználásával. ¾ Vizuális, megbízható tájékozódást segítő eszközök kihelyezése a közintézményekben Határidő: 2012. június 30.

•

A feladat megnevezése: A közterületeken történő közlekedést segítő akadálymentesítés A feladat leírása: ¾ Közlekedési jelzőlámpák felülvizsgálata beláthatósági és tévesztési szempontból ¾ Keresztező utcáknál eltérő hangmodul használata ¾ Járdák, kerékpárutak karbantartása, felújítása ¾ Közintézmények előtt a kerékpártárolók számának felülvizsgálata ¾ Gyalogátkelőhelyek felülvizsgálata Határidő: 2012. június 30.

- 40 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. •

A feladat megnevezése: Az esélyegyenlőség szemléletét megteremtő és javító városi programok megvalósításának támogatása A feladat leírása: ¾ Programok, rendezvények támogatása, melyek előmozdítják az Esélyegyenlőségi Program célcsoportjainak társadalmi integrációját. ¾ Városi rendezvények info-kommunikációs akadály-mentesítése. Határidő: 2008. októbertől folyamatosan

•

A feladat megnevezése: Az információhoz való korlátlan hozzájutásának elősegítése A feladat leírása: ¾ Az önkormányzat lehetőségéhez mértem támogat minden, - különösen a hátrányos helyzetű célcsoportok - információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzájutását segítő eszközbeszerzési pályázatot. ¾ Az önkormányzat keresi az olyan további információs pontok kialakításának lehetőséget, amelyek biztosítják az eszközökkel nem rendelkező polgárok hozzáférését az internet-hálózathoz. ¾ Az önkormányzat keresi a lehetőségét a teljes lakosság közérdekű információkkal történő ellátásának érdekében a városi ingyenes újság példányszámának növelésére. ¾ Jelelt információk alkalmazásának bevezetése. ¾ Intézménytérképek kihelyezése az információs pultoknál. Határidő: 2008. októbertől folyamatosan

•

Feladat megnevezése: Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban A feladat leírása: ¾ Kiemelt feladatként kezeli a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók diszkriminációmentes, szegregáció-mentes nevelésénekoktatásának megvalósítását. Határidő: 2008. szeptemberétől folyamatosan

•

A feladat megnevezése: Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz A feladat leírása: ¾ Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a szolgáltatáshiányos területeken biztosítani kell a hiányzó intézményhálózatot. ¾ A meglévő intézmények ellátási és szolgáltatási színvonalát fent kell tartani, az infrastrukturális háttér folyamatos korszerűsítése és karbantartásával egyidejűleg. ¾ Az önkormányzat támogat minden kezdeményezést és pályázatot mely a szolgáltatások elérhetőségének esélyét és/vagy színvonalát javítja. Határidő: 2008. októbertől folyamatosan

- 41 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja 2008. 10. 30. VII. Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A Program érvényessége, hatálya Érvényes visszavonásig. Személyi- és területi hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésére, a Polgármesteri Hivatal osztályaira és az önkormányzat által működtetett minden intézményre, valamint civil szervezetekre. A Program értékelése, felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselőtestület két évente felülvizsgálja. A program teljes - minden fejezetére kiterjedő - értékelését a képviselőtestület 2012. december 31-ig végzi el. A Program módosítása Jogszabályi változások, illetve indokolt változtatás esetén a program módosítására javaslatot tehet: ¾ A képviselőtestület bármely tagja, ¾ Kisebbségi Önkormányzat, ¾ Békéscsaba Város polgármestere és/vagy jegyzője, ¾ A képviselőtestület szakmai bizottságai, ¾ Az intézmények alkalmazotti közösségei az intézményvezetők útján ¾ Civil szervezetek a képviselőik útján A Program módosítását a polgármesterhez beterjesztett módosítási javaslattal kérhetik. Az Esélyegyenlőségi Programot, illetve annak módosítását az illetékes szakbizottságok javaslata alapján a Közgyűlés határozatban fogadja el. A Program nyilvánosságra hozatala Békéscsaba Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programja nyilvános. A város honlapján megtekinthető. Papíralapú formátumban hozzáférhető: - Polgármesteri Hivatal (Polgármesteri titkárság) (Békéscsaba, Szent István tér 7.)

- 42 -