BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020

1

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

Békéscsaba megyei jogú város integrált területi programja 2014-2020 (Tervezet) Cím


Verzió

1.0

MJV közgyűlési száma és dátuma

határozat

Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó határozat száma és dátuma Finanszírozó program:

operatív

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület:

Békéscsaba megyei jogú város

ITP felelős szervezet:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

ITP felelős kapcsolattartó:

Wittmann László, osztályvezető,

szervezet

Békéscsaba Megyei Jogú Város Hivatala, Stratégiai-Fejlesztési Osztály

Polgármesteri

[email protected] ITP felelős szervezet címe:

5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

Békéscsaba, 2014. október 31

2


TARTALOMJEGYZÉK

1

Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének körülményei ____ 4

2

Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási logikája ____________ 6 2.1

ITP beavatkozási logikája és struktúrája ________________________________________ 6

2.2 Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz ______________________________________________________________ 9 2.2.1 Illeszkedés és hozzájárulás a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájához ___ 9 2.2.2 Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez _______________________________________________________________ 13

2.3

Az ITP külső kapcsolatrendszere _____________________________________________ 14

2.3.1 2.3.2 2.3.3

3

Az ITP illeszkedése Békés megye Integrált Területi Programjához ________________________ 14 Az ITP illeszkedése Békéscsaba ágazati projektjeihez __________________________________ 15 Az ITP illeszkedése az országhatáron átnyúló fejlesztésekhez ___________________________ 16

ITP projektcsomagok leírása ______________________________________________ 17 3.1

Gazdaságfejlesztési projektcsomag ___________________________________________ 17

3.1.1 3.1.2

3.2

A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag ____________________ 22

3.2.1 3.2.2

3.3

Projektcsomag célja, tartalma és a várt eredmények __________________________________ 22 Tervezett beavatkozások, projektek ________________________________________________ 25

A Társadalmi integráció és közösségi együttműködés projektcsomag _______________ 28

3.3.1 3.3.2

3.4



Ökológiai fenntarthatóság erősítése projektcsomag _____________________________ 32

3.4.1 3.4.2


4

A horizontális elvek érvényesülése az ITP fejlesztéseiben _______________________ 38

5

Kockázatelemzés _______________________________________________________ 41

6

Az ITP végrehajtásának módja ____________________________________________ 43 6.1

2007 – 2013-as időszak gyakorlata ___________________________________________ 43

6.2

2014-2020-as időszak ______________________________________________________ 44

3


1

AZ INTEGRÁLT

TERÜLETI PROGRAM

(ITP)

KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TERVEZÉSÉNEK

KÖRÜLMÉNYEI

Békéscsaba Megyei Jogú Város a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint az önkormányzati megvalósítású ágazati operatív programok vonatkozásában az ország megyéihez és megyei jogú városokhoz hasonlóan Integrált Területi Programot (ITP) készít. Ezen programban kívánja a város az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott programokat a számára biztosított pénzügyi kertek figyelembe vételével operacionalizálni. Békéscsaba Megyei Jogú Város számára a 1298/2014 kormányhatározat 12,4667 milliárd forint TOP forrást dedikált. Ekkor (2014. május) azonban még a városhoz delegált feladatok nagyságrendje és szerkezete is más jellegű volt, mint jelenleg (2014. október). Az eltelt hónapok során vált egyértelművé, hogy a város tulajdonában (működtetéstől függetlenül) lévő oktatási intézmények energetikai felújítását teljes egészében a TOP fedezi, ugyanakkor a megyéktől átvéve a városi önkormányzatra vonatkozó gazdaságfejlesztési programok szintén a városi TOP forrásokat terhelik. Mindezek a megyei jogú városok keretének megnövelését teszik szükségessé, és a források újragondolása a kiadott Útmutató (Útmutató a megyei jogú városok integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához) szerint is folyamatban van. Ennek megfelelően a város számára dedikált források legfeljebb indikatívnak tekinthetők, és az ITP módszertani útmutatóban megjelölt 150%-os túltervezési célt felfelé célszerű módosítani. A város az ITP első változatában (2014.október 31.) számbavette a „TOP kompatibilis” fejlesztéseit, jelentősen (280%-ra) túltervezve a keretet, és tudva, hogy a pontosabb információk (pl. TOP és ágazati programok végső változata) ismeretében kell majd a további prioritásokat megfogalmazni. Az ITP elkészítését a város 2014 folyamán stratégiai tervek segítségével megalapozta. 2014 folyamán készült el a város energetikai stratégiája (Békéscsaba Város Energiastratégiája, 2014. március), gazdaságfejlesztési stratégiája (Békéscsaba Város Gazdasági Programja, 2014. március) és turisztikai stratégiája (Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája, 2014. február). 2014. június 27-én Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyűlése elfogadta a Településfejlesztési Koncepciót és az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (141/2014. közgy. határozat). Ez utóbbi dokumentum kisebb módosításokkal – az Nemzetgazdasági Minisztérium mentorainak véleményét figyelembe véve - ismét elfogadásra került 2014. szeptember 18-án (179/2014. közgy. határozat). Az ITP tartalmában, szerkezetében, szellemiségében egyenes folyománya az Integrált Településfejlesztési Stratégiának. Az Integrált Területi Program elkészítése 2014. szeptember 18-október 31. közti időszakban történt. Ez az intervallum rendkívül rövid ahhoz, hogy a korábbi elképzeléseket érdemben egyeztetni, pontosítani lehessen. Figyelembe kell azt is venni, hogy az ITP fő megvalósítója a város önkormányzata, tehát a külső egyeztetések elsősorban az önkormányzat céljainak megvalósításában lehetséges partnerek azonosítására, véleményük megfogalmazására adtak lehetőséget. Az ITP készítése során az alábbi szervezetekkel került sor egyeztetésre:  

  

Önkormányzati ügyosztályok (Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály, Szociálpolitikai Osztály, Városüzemeltetési Osztály, Városépítészeti Csoport) Önkormányzati intézmények (Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ, Szt. László utcai általános iskola tantestülete, Lenkey, Hajnal és Jázmin utcai óvodák testülete, Csabagyöngye Kulturális Központ) Kormányzati intézmények (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Békéscsabai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltség) Gazdasági szervezetek (Alföldi Hűtőház Szövetkezet, Békéscsabai Turisztikai Egyesület) Környezetvédelmi szervezetek (Körösök-Völgye Natúrpark Egyesület, Zöld14, Zöld Csütörtök) 4






Szociális ellátásban tevékenykedő non-profit szervezetek (Bölcsődés Gyermekekért Alapítvány, Egyensúly AE Egyesület, MI-Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület, Békés Megyei Nyugdíjas Egyesületek Szövetsége, Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békés Megyei Nők Egyesülete, Mentálhigiénés Alapítvány, Mentálhigiénés Egyesület-Békés Mérték Közösségi Ház) Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Figyelembe kell venni a tervezés szempontjából, hogy az ITP tervezés időszakára esett a 2014-es önkormányzati választások megrendezése, amely mind az önkormányzat szervezeti egységeinek működésében, mind pedig a politikai döntéshozatal mechanizmusában hátráltató tényező. Mindemellett az országos tervezési háttér is formálódóban van, a tervezés tartalmi és pénzügyi kerete nem tekinthető véglegesnek. Biztos támpontot az operatív programok Európai Bizottság általi elfogadása jelent majd. Mindezen tényezők együttesen egyértelművé teszik, hogy a továbbtervezés, az elképzelések további egyeztetése a következő hónapokban is szükséges.

5


2 2.1

AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) STRATÉGIÁJA ÉS BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA ITP beavatkozási logikája és struktúrája

Az Integrált Területi Program az Integrált Településfejlesztési Stratégiából egyértelműen levezethető. Egyrészről azért, mert az ITP 4 projektcsomagja az ITS négy tematikus célját jeleníti meg (Gazdasági teljesítmény növelése, Vonzó városi életminőség, Társadalmi Integráció, Ökológiai fenntarthatóság), másrészről azért, mert az ITS-ben definiált kulcsprojektek (ITS 3.4 fejezet) kerülnek továbbtervezésre, kibontásra az ITP-ben. Az ITS-ben megjelölt akcióterületek mindegyikén történik pontszerű vagy akcióterületi beavatkozás az ITP keretében. Az ITP tehát az ITS lebontása a TOP által (és egyes ágazati programok által) biztosított keretben. Az ITP önálló fogalomrendszerrel operál a városi szinten integrált programozás elősegítése érdekében. Az ITP útmutató projektcsomagokba és projektekbe rendezi a megvalósítandó tevékenységeket. A projektek típusa szerint definiál kulcsprojektet (kiemelt fontosságú projektet) valamint támogató projektet. Az ITP kialakítása során a tervezők számára egyértelművé vált, hogy ez a projekthierarchia nem képes teljes mértékben lefedni azt a komplex valóságot, amely végül a megvalósítható tevékenységekhez vezet. Ennek megfelelően jelen ITP az Útmutatóban javasolt három helyett négy szintet definiál a projektstruktúrában: 1. Ábra: Az ITP beavatkozásainak hierarchikus rendszere

Projektcsomag

Projekt

Projektelem

Fejlesztéspolitikailag összefüggő projekt csoportok (maximum 4/város) Tematikusan/területileg összefüggő beavatkozások (kulcs vagy támogató projektek) A projektek lebontása beavatkozás/szolgáltatás típusokra, nagyobb volumenű pontszerű fejlesztésekre

Tevékenység

Egy-egy pontszerű beavatkozást, szolgáltatást megjelenítő intézkedés (nem minden projektelem esetében definiálható)

Az ITP az Útmutató rendszerétől némileg eltérően kulcsprojektnek definiálja azokat a projekteket melyek önmagukban is komplex egységként értelmezhetőek. Támogató projektek pedig azok (a többnyire ESZA finanszírozású) projektek, amelyek a többi projekthez kapcsolódnak az adott programcsomagon belül, vagy esetenként más projektcsomagokban lévő kulcsprojektekhez is. Ezek tehát nem azért támogató projektek mert kisebb a jelentőségük, hanem mert több más projekthez kapcsolódnak. A kulcsprojekt és támogató projekt tehát nem egy hierarchikus viszonyt jelöl. Figyelembe véve, hogy egy projektcsomagon belül az esetek többségében nem fogalmazható meg egyetlen „legjelentősebb” projekt sem, ezért minden projektcsomag több kulcsprojektet is tartalmaz.

6

2. Ábra: A projektcsomagok szerkezete

1. Projektcsomag: Gazdaságfejlesztés 1. Kulcsprojekt: Agrár és élelmiszeripari integrált projekt 1. Hűtőház újraindítása (GINOP) 2. Élelmiszeripari klaszterfejlesztés (GINOP) 3. Inkubációs szolgáltatások fejlesztése a Déli Iparterületen 4. Városi piac rekonstrukciója 2. Kulcsprojekt: Integrált turisztikai projekt 1. Csaba Park II. 2. Turisztikai kerékpárutak fejlesztése 3. Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése 4. Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai fejlesztése 3. Kulcsprojekt: Iparterület fejlesztések 1. Északi Ipari terület bővítése 2. Északi Ipari terület logisztikai fejlesztése 3. Fürjesi út építése 4. Támogató projekt: Ifjúsági Garzonház kialakítása 5. Támogató projekt: A gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység

2. Projektcsomag: Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése

3. Projektcsomag: Társadalmi integráció és közösségi együttműködés

1. Kulcsprojekt: Bölcsődék komplex fejlesztése 2. Kulcsprojekt: Óvodák komplex fejlesztése 1. Óvodák férőhelybővítése 2. Fejlesztések a minőségi és differenciált szolgáltatás érdekében 3. Kulcsprojekt: Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése 1. Jaminai komplex egészségügyi és szociális szolgáltató központ kialakítása 2. Városi szociális szolgáltatások fejlesztése 3. Egészségügyi alapellátások korszerűsítése 4. Kulcsprojekt: Közlekedésfejlesztés 1. Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés fejlesztése 2. Közösségi közlekedés fejlesztése 3. Balesetmentes csomópontok kialakítása 5. Támogató projekt: Akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben 1. Komplex akadálymentesítés 2. Részleges akadálymentesítés

1. Kulcsprojekt: Berényi úti szociális városrehabilitáció 1. Közösségi Ház létrehozása 2. Közösségi ház programjai 3. Szociális bérlakások kialakítása funkcióváltás révén 4. Hátránykompenzáló programok a körzeti intézményekben 2. Kulcsprojekt: Szociális bérlakásban élők társadalmi integrációjának elősegítése és lakhatási körülményeinek javítása 1. Franklin utcai szociális bérlakások felújítása, II. ütem 2. Szegregátum felszámolás és lakáspótlás (Kolozsvári utca) 3. A szociális bérlakásban élők társadalmi felzárkóztatását célzó programok 3. Támogató projekt: Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő program 1. Foglalkoztatási paktum 2. Képzési és foglalkoztatási projektek 4. Támogató projekt: Helyi közösségi együttműködés elősegítése 1. Egészségtudatos közösségek 2. Diverzifikált közösségfejlesztés

4. Projektcsomag: Ökológiai fenntarthatóság erősítése 1. Kulcsprojekt: Önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése 1.Bölcsődék felújítása 2.Óvodák felújítása 3.Általános iskolák felújítása 4. Közművelődési intézmény felújítás 5.Gyermekélelmezési intézmény felújítás 6.Szociális intézmények felújítása 7.Középiskolák, szakképző iskolák és pedagógiai központ felújítása 8. Önkormányzati bérlakások felújítása 2. Kulcsprojekt: Integrált zöldhálózati fejlesztés 1. Belváros zöldhálózati fejlesztése (akcióterület) 2. Külső részek fásítása, erdősítése 3. Zöldfelületi rekreációs hálózat megerősítése 4. Csapadékhálózat fejlesztése 5. Megalapozó tervi háttér biztosítása 3. Támogató projekt: Közműhálózat fejlesztés (KEHOP) 1. Közvilágítás korszerűsítése 2. Geotermikus távhőszolgáltatás 3. Közműhálózat fejlesztés 4. Települési zöldhulladék gyűjtés 5. Elektromos Mobilitási Komplex Projekt

7

A fenti ábra az ITP szerkezetét tartalmazza projektelem szintig. A projektelemeken belüli tevékenység leírásokat (ott, ahol a projektelem további tevékenységekre bomlik, pl. óvodák energetikai felújításán belül az egyes óvodák cím szerint) a projektcsomagok részletes ismertetése és az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok tartalmazzák. A projektcsomagok mindegyike tematikusan integrált, a városfejlesztés 4 nagy területét: gazdaságfejlesztés, közszolgáltatás, társadalmi felzárkóztatás és ökológiai fenntarthatóság, fogja át.

1. Tábla: Az ITP projektjeinek összefüggésrendszere Projekt jellege

Projekt kapcsolódása más projektekhez

Integrált projekt: több típusú gazdaságfejlesztési elem összekapcsolódása, több OP finanszírozza

A gazdaságfejlesztés ERFA beavatkozásait tartalmazza a projektcsomag ezen része. A kiegészítő ESZA elemek (foglalkoztatás, képzés, marketing, piacra jutás elősegítése) a 3. projektcsomagban találhatók.

ITP projektjei 1 Gazdaságfejlesztés 1.1 Agrár és integrált projekt

élelmiszeripari

1.2 Integrált turisztikai projekt

Integrált projekt: több típusú turisztikai fejlesztés összekapcsolódása, több TOP intézkedésből

1.3 Iparterület fejlesztések

Integrált projekt: az iparterületi kínálat bővítését szolgálja, több TOP intézkedésből finanszírozva (területfejlesztés és megközelíthetőség)

1.4 Ifjúsági kialakítása

Támogató, pontszerű projekt

A munkavállaláshoz lakhatási elem

Támogató, ESZA jelegű projekt

Minden gazdaságfejlesztési elemhez kapcsolódó támogató önkormányzati tevékenység

Garzonház

1.5 A gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység

kapcsolódó

2. Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése 2.1 Bölcsődék fejlesztése

komplex

Hálózatos projekt: a bölcsődei kínálat fejlesztését, férőhelybővítést szolgál

2.2 Óvodák komplex fejlesztése

Hálózatos projekt: az óvodai kínálat fejlesztését, férőhelybővítést szolgál

2.3 Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése

Hálózatos projekt: a szociális és egészségügyi ellátórendszer hiányzó elemeit biztosítja

2.4 Közlekedésfejlesztés

Hálózatos projekt: a környezetbarát közlekedési rendszer hiányzó elemeit biztosítja

A hivatásforgalmi célú kerékpáros fejlesztéseket tartalmazza – többek között. A turisztikai kerékpárutakat az 1.2 projekt tartalmazza.

2.5 Akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben

Hálózatos projekt: a akadálymentesítéssel nem intézmények a kedvezményezettjei

Önálló akadálymentesítési projekt, összekapcsolható fizikailag a 2.1, 2.2, 4.1 projektekkel.

megfelelő rendelkező

A komplex felújítás, átalakítás, bővítés tevékenységeit tartalmazza. A kizárólag energetikai célú felújítás az oktatási és szociális intézményrendszerben a 4.1 projektben található.

3. Társadalmi integráció és közösségi együttműködés 3.1 Berényi úti városrehabilitáció

szociális

Integrált projekt: ESZA és ERFA jellegű fejlesztéseket egyaránt tartalmaz, több TOP intézkedés finanszírozza

Önmagában komplex fejlesztés

3.2 Szociális bérlakásban élők társadalmi integrációjának elősegítése és lakhatási körülményeinek javítása

Integrált projekt: ESZA és ERFA jellegű fejlesztéseket egyaránt tartalmaz, több TOP intézkedés finanszírozza

A Kolozsvári utcai szegregátum felszámolás a Jaminai komplex közösségi szolgáltatóház kialakításához kapcsolható

3.3 Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő program

ESZA beavatkozások: tevékenység

több

típusú

ESZA

3.4 Helyi közösségi együttműködés elősegítése

ESZA beavatkozások: tevékenység

több

típusú

ESZA

Elsősorban a társadalmi integrációra ható, de a legtöbb ERFA tevékenységgel összekapcsolható szoft fejlesztések.

4. Ökológiai fenntarthatóság elősegítése 4.1 Önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése 4.2

Integrált

zöldhálózati

Hálózatos projekt: az önkormányzati tulajdonú intézményrendszer elemeinek energetikai felújítása

Önmagában értelmezhető hálózatos projekt

Integrált projekt: a zöldfelületi rendszer komplex

Akcióterületi

fejlesztés

(Belváros)

8


fejlesztés 4.3 Közműhálózat (KEHOP)

fejlesztés

értelmezése, több TOP intézkedés finanszírozza, tartalmaz akcióterületi és hálózati fejlesztéseket

révén más kapcsolódik

projektekhez

is

Hálózatos projekt: a különböző típusú közműhálózati rendszerek korszerűsítése, alternatív energiaforrások alkalmazása

Önmagában értelmezhető hálózatos projekt

3. Ábra: az egyes projektcsomagok főbb fejlesztési színterei

A helyszínmegjelölések nem tartalmazzák az extenzív, hálózatos (pl. kerékpárút fejlesztések, akadálymentesítések, bölcsődei és óvodai fejlesztések) elemeit. /Az ábrát nagy felbontású képen lásd a mellékletben!/

2.2

2.2.1

Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz Illeszkedés és hozzájárulás a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájához

Az ITP az ITS operacionalizált változata. Az ITS már eredendően is úgy lett kialakítva, hogy a TOPhoz rendelt projektjei bizonyos értelemben figyelembe vegyék a támogatási realitásokat, tehát egyes preferenciák megfogalmazására már az ITS tervezés folyamán is sor került, illetve a középtávú terv sem tartalmaz olyan projektelemeket a TOP keretében, amelyekről lehetett tudni, hogy támogathatósága erősen kérdéses (pl. belterületi útfejlesztések). Ennek ellenére látható, hogy az ITP keretében is szükség lesz további priorizálás kialakítására elsősorban azon projektelemek esetében, amelyek nagyszámú tevékenységet tartalmaznak (pl. kerékpárút építések, intézmények energetikai felújítása, közműhálózat rekonstrukciója), és amelyeknél a várható keretekhez képest lényegesen 9


nagyobb igény jelentkezik, tehát tevékenységszinten kell majd vizsgálni a költség/haszon egyenleget, és ez alapján kell priorizálni. Az ITP és ITS közti strukturális egyezést alátámasztja, hogy az ITS 4 tematikus célja képezi az ITP 4 projektcsomagját: 4. Ábra: Az ITS és ITP célrendszerének összefüggése

ITS TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva TC2. Vonzó városi életminőség kialakítása

ITP 1. Gazdaságfejlesztés

2. Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése

TC 3. Társadalmi integráció és adaptációs-készség erősítése

3. Társadalmi integráció és közösségi együttműködés

TC4. Ökológiai fenntarthatóság erősítése, klímaváltozás elleni küzdelem

4. Ökológiai fenntarthatóság elősegítése

Az ITS-ben megfogalmazott akcióterületek mindegyikén várható fejlesztés az ITP keretében:  Belvárosi akcióterület: zöldfelületi/közterületi infrastruktúrafejlesztés, kerékpárút építés, a vállalkozásokat rendszerbe szervező Csaba Szíve Program, a 2017-ben esedékes Luther év eseményei;  Berényi út mente: komplex szociális városrehabilitáció;  Lencsési lakótelep: komplex energetikai mintaprojekt és közterület fejlesztési projekt előkészítése (megvalósítás KEHOP forrásból);  CsabaPark: turisztikai attrakció fejlesztés, kerékpárút fejlesztés;  Élővíz-csatorna mente: zöldfelület fejlesztés, kerékpárút fejlesztés.

10

2. Tábla: Az ITS önkormányzati felelősségi körbe tartozó kulcsprojektjeinek és az ITP projektjeinek összefüggése ITS célok

Tematikus

TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva

TC 2. Vonzó városi életminőség kialakítása

TC 3. Társadalmi integráció és adaptációs-

ITS Kulcsprojektek közül a TOP finanszírozásúak, illetve önkormányzati érdekeltségű ágazatiak

A projektelem helye az ITP-ben

Hűtőház létrehozása (felelős: városi önkormányzat, forrás: kormányzat, magánforrás és GINOP)

ITP 1.1.1

Mezőgazdasági-élelmiszeripari klaszterek kialakításának támogatása (pl. „Kolbász-klaszter”, „pálinkaklaszter”) (felelős: városi önkormányzat, agrárkamara, forrás: TOP*, magánforrás és GINOP)

ITP 1.1.2

Körösök-menti együttműködés (marketing, hálózati fejlesztések) (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP, magánforrás és GINOP)

ITP 1.5

Tematikus utak és látványosságok (Munkácsy, örökségturizmus) (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 1.2.3

CsabaPark továbbfejlesztés (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 1.2.1

Északi Ipari park további infrastruktúra fejlesztése (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 1.3.1 és 1.3.2

Inkubációs tevékenység feltételeinek megteremtése (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 1.1.3

Közvetítés a gazdaságfejlesztés háttérszolgáltatásai irányában (pl. szakképzés, pénzügyi szolgáltatások, piacrajutás) (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP, EFOP)

ITP 3.3

Belváros rehabilitáció III. üteme (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 1.1.4 és 4.2.1

Jókai színház energetikai felújítása (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 4.1.4

Megyei Könyvtár épületének energetikai felújítása (forrás: TOP)

ITP 4.1.4

Óvodai férőhelyek számának növelése és a jogszabályban előírt működési feltételek megteremtése (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 2.2

Jaminai egészségközpont létrehozása (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 2.3.1

Gerlai rendelő felújítása (felelős: önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 2.3.2

Bölcsődei férőhely bővítés (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 2.1

Bérlakás állomány növelése (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP és önkormányzati forrás)

ITP 2.3.4

Hajléktalan ellátó intézmény teljes rekonstrukciója (felelős: önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 2.3.3

A Tudás-Élmény-Közösség-Alkotás közösségi művelődési formák továbbfejlesztése, családbarát, akadálymentes programok, kulturális szolgáltatások létrehozása (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP, közösségvezérelt kezdeményezések)

ITP 3.4

A fő kerékpárút hálózat egységes rendszeréhez szükséges rövid szakaszok megépítése (felelős önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 1.2.2 és 2.4.1

Munkaerőpiaci vonzáspontokat kiszolgáló útfejlesztések (pl. Építők útja, Fürjesi út) (felelős: önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 1.3.3

Szociális városrehabilitáció a Berényi út menti térségben (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 3.1

Leszakadó családok gyerekeinek hátránykompenzáló komplex programja (gyerekszegénység elleni program, oktatási, közösségi stb. programok) (felelős: városi önkormányzat, KLIK, forrás: TOP – különös tekintettel a Közösségvezérelt Kezdeményezések lehetőségére - és EFOP)

ITP 3.1 és 3.2 (csak akcióterületi fókusszal)

11


készség erősítése

Foglalkoztatást elősegítő programok (felelős: városi önkormányzat, Munkaügyi Központ, forrás: TOP és EFOP)

ITP 3.3

„Kilátóközpont” létrehozása az önkormányzati, állami, civil szolgáltatók és az érintettek részvételével, ágazatközi együttműködéssel a krízishelyzetek megelőzése, forrás: TOP – különös tekintettel a Közösségvezérelt Kezdeményezések lehetőségére

A Közösségvezérelt Kezdeményezések támogathatósága egyelőre bizonytalan

Egyedi (nem hálózatba kapcsolt) infrastruktúra elemek kiépítése, pl. napelemes közvilágítás kiépítése (felelős: önkormányzat, forrás: KEHOP)

Nem kezdődött el a tervezése

Tanyasi mezőgazdaság hatékonyságának, jövedelemtermelő képességének növelése (felelős: városi önkormányzat, agrárkamara, forrás: Tanyaprogram, Vidékfejlesztési Program) TC 4. Ökológiai fenntarthatóság erősítése, klímaváltozás elleni küzdelem

Közintézmények energetikai fejlesztése (hatékonyság alapú projektcsomag) (felelős: városi önkormányzat, KLIK, forrás: TOP és KEHOP)

ITP 4.1

Lakóépületi energetikai mintaprojekt a Lencsési lakótelepen (felelős: városi önkormányzat, forrás: KEHOP, illetve Innovatív Városfejlesztési Programok – közvetlen brüsszeli pályázati program)

ITP 3.4 (előkészítési feladatok)

Energiatakarékos közvilágítás kiépítése (felelős: városi önkormányzat, forrás: KEHOP)

ITP 4.3.1

A legnagyobb lakósűrűségű, szennyvízhálózattal el nem látott területeken a szolgáltatás kiépítése (felelős: városi önkormányzat, forrás: KEHOP)

ITP 4.3.3

A leginkább leromlott vízvezeték rendszerek rekonstrukciója (felelős: városi önkormányzat, forrás: KEHOP)

ITP 4.3.3

A hiányos városi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése (felelős: városi önkormányzat: forrás: TOP)

ITP 4.2.4

Erdősültség növelése (ökológiai igények és városszerkezeti lehetőségek szerint) (felelős: városi önkormányzat, forrás: TOP)

ITP 4.2.2

Környezeti nevelés az iskolákban és óvodákban (felelős: városi önkormányzat és KLIK, forrás: TOP és KEHOP)

ITP 3.4

12

Az ITP ugyanakkor nem az ITS egyenes leképezése. Figyelembe véve a TOP struktúráját, szakmai elvárásait, az ITP-ben az ITS-hez képest kisebb módosításokra volt szükség: 







2.2.2

Az ITS elfogadása óta eltelt időszakban is felmerültek új fejlesztési lehetőségek részben a támogatások felhasználásának pontosítása kapcsán, részben pedig stratégiai partnerek projektötleteinek felmerülése kapcsán. Ilyen projektek pl: o Idősotthon kialakítása volt kollégiumépületből o Ifjúsági garzon kialakítása o Innovatív ökológiai projektek, pl. szennyvíziszap kezelés, szerves hulladék komposztálás, alternatív energia termelés A Belváros akcióterületi rehabilitációjának legtöbb tevékenysége az ITS 2. tematikus céljából (Vonzó városi életminőség) átkerült az ITP 4. prioritásába. Ennek oka, hogy a Belváros rehabilitáció városi életminőség javításához való hozzájárulás továbbra sem kérdés, a TOP szakmai útmutatók fényében azonban egyértelmű a tervező hatóság azon elvárása, hogy a városi élettér fejlesztésére irányuló projektek a korábbiaknál erősebb ökológiai, zöldhálózati hangsúlyt kell, hogy kapjanak, így jobban illeszthetők az ITP 4, ökológiai hálózat fejlesztésére irányuló projektcsomagjához. Az ITS egy jelentősebb összefüggő szociális városrehabilitációs területet definiált a Berényi út mentén. Az ITP is ezt a projektet tartja a város számára legnagyobb jelentőségű szociális rehabilitációs projektnek, figyelembe véve a terület kiterjedését és a problémák komplexitását. Ugyanakkor az ITP definiált további két szociális városrehabilitációs területet, amelyek kiterjedésében kisebbek – egy-egy tömb – azonban erőteljesebb lakhatási beavatkozásokat igényelnek szociális bérlakások felújítása (Franklin utca) és szegregált lakókörnyezet (8 lakás) felszámolása érdekében (Kolozsvári utca). A kerékpárutak fejlesztése az ITS-ben egységesen a 2. tematikus cél alá rendeződött. Az ITPben a turisztikai jellegű kerékpárutak az 1 projektcsomag, a hivatásforgalmi kerékpárutak a 2. projektcsomag részeivé váltak. Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez

Az ITP projektjeinek részletes kialakítása során a város figyelembe vette a Nemzetgazdasági Minisztérium által a TOP intézkedéseinek szakmai tartalmára kidolgozott iránymutatásokat. Ennek alapján az alábbi táblázatban került összefoglalásra az ITP projektjeinek finanszírozását biztosító TOP intézkedések sora.

13


3. Tábla: Az ITP projektjeinek finanszírozási forrása ITP projektjei

Finanszírozó TOP/ágazati intézkedés

Gazdaságfejlesztés Agrár és élelmiszeripari integrált projekt

TOP 1.1, GINOP, VP

Integrált turisztikai projekt

TOP 2.2 és 6.4.

Iparterület fejlesztések

TOP 1.1, TOP 1.3

Ifjúsági Garzonház kialakítása

TOP 1.1.

A gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység

TOP 6.1

Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése Bölcsődék komplex fejlesztése

TOP 1.4

Óvodák komplex fejlesztése

TOP 1.4

Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése

TOP 4.1, TOP 4.2, EFOP

Közlekedésfejlesztés

TOP 3.1

Akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben

TOP 4.3

Társadalmi integráció és közösségi együttműködés Berényi úti szociális városrehabilitáció

TOP 4.4, TOP 6.3

Szociális bérlakásban élők társadalmi integrációjának elősegítése és lakhatási körülményeinek javítása

TOP 4.4, TOP 6.3

Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő program

TOP 6.1, EFOP

Helyi közösségi együttműködés elősegítése

TOP 6.4, EFOP

Ökológiai fenntarthatóság elősegítése Önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése

TOP 3.2

Integrált zöldhálózati fejlesztés

TOP 2.1, TOP 6.4

Közműhálózat fejlesztés

KEHOP

Békéscsaba városa a TOP 5. prioritásában található Közösségvezérelt Kezdeményezésekre is ki kíván dolgozni egy helyi igényekre épülő projektcsomagot, azonban ez (lévén, hogy nem a város önkormányzata a projektcsomag első számú letéteményese, hanem azon helyi közösségek, amelyekben az önkormányzat nem kerülhet többségbe) nem tartozik jelen ITP-hez.

2.3 2.3.1

Az ITP külső kapcsolatrendszere Az ITP illeszkedése Békés megye Integrált Területi Programjához

Békés megye 2014. október 7-i keltezéssel nyilvánossá tette Integrált Területi programjának tervezetét. A megye 5 tematikus projektcsomagot definiált, amely az egész megyét átfogja, és 9 projektcsomagot, amely az egyes megyei járások fejlesztéseit integrálja. Békéscsaba megyei jogú város önálló fejlesztéseit nem tartalmazza Békés megye ITP-je, azonban vannak olyan tervezett hálózatos fejlesztések, amelyek Békéscsaba szomszédságát, regionális kapcsolatait közvetlenül érintik. A Békés megyei ITP gazdaságfejlesztési elképzeléseit (1-5 projektcsomag) a megye településeinek szintjére lebontotta, megnevezve a potenciális projekteket, melynek kedvezményei lehetnek 14


önkormányzatok vagy magánvállalkozások. Békés megyében is a gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb tematikus fókusza az agrárgazdaság. A legtöbb gazdaságfejlesztési elképzelés ehhez kapcsolódik mind a magánvállalkozások mind az önkormányzatok esetében. Figyelembe véve a megye adottságait, ezek a fejlesztések (amelyek a feldolgozóiparra irányulnak) elősegíthetik a térség gazdasági potenciáljának növelését – kérdéses ugyanakkor, hogy mindezek önkormányzati fejlesztésként hasznosulnak-e a legjobban a TOP keret terhére, vagy pedig a GINOP forrásainak versenycélú hasznosítását kellene-e elősegíteniük. A beavatkozások általában kisebb volumenűek, ezért a Békéscsabai fejlesztési elképzelésekkel nem tekinthetők versenyző projekteknek (még akkor sem, ha láthatóan több település is tervezi pl. hűtőház létesítését, amely Békéscsaba számára is az egyik legjelentősebb beruházás). Inkubátorházak és logisztikai fejlesztések szintén nagy számban megtalálhatók a megyei településeinek fejlesztési elképzelései közt, csakúgy, mint Békéscsaba város esetében. Ezen projektek életképességét, egymásra hatását akkor lehet megítélni, ha a fejlesztések profilja körvonalazódik. A turisztikai fejlesztéseknél a Körösök-Völgye fejlesztési logika egyelőre kevéssé ismerhető fel, a települések fejlesztéseinek összefűzése, pl. a Körösök mentén, Élőviz-csatorna mentén egyelőre nem érzékelhető. Ugyanakkor a békéscsabai turisztikai fejlesztési elképzelések hiánypótlóként, azaz kevés átfedést eredményezve – épülnek be a megye várható új fejlesztéseinek körébe, hiszen a CsabaParkhoz kapcsolódó, fesztivál és aktív turizmust szolgáló fejlesztések ilyen formában (gasztronómiai élménypark) más települések elképzeléseiben nem körvonalazódnak. Békés megye járásainak önálló fejlesztési csomagjai az ITP dokumentumából egyelőre nem megítélhetők. Az látható, hogy a turisztika, a közlekedésfejlesztés, az energetikai fejlesztések, és a közszolgáltatás fejlesztés témakörét fogják át, legerőteljesebben a közintézmények energetikai felújítására fókuszálva. 2.3.2

Az ITP illeszkedése Békéscsaba ágazati projektjeihez

Békéscsaba Integrált Területi Programja a TOP finanszírozású projekteken felül indikatív jelleggel tartalmazza azon projektelemeket is, amelyeknek a gazdája a város önkormányzata, és amelyeknek várhatóan az ágazati operatív programok biztosítják majd a finanszírozási forrást.    

Hűtőház létrehozása GINOP forrásból, a termelőket tömörítő társaság révén Élelmiszeripari klaszter kialakítása vállalkozások részvételével (GINOP vagy VP forrásból) Logisztikai csarnok létrehozása az Északi Iparterületen (TOP vagy GINOP forrás révén) Ökológiailag fenntartható közműhálózat fejlesztés: o Közvilágítás korszerűsítése, energiatakarékos közvilágítási rendszerek kiépítése elsősorban a nagy teljesítményű lámpatestekkel rendelkező városrészekben. KEHOP forrás, nagyságrendileg 1,2 milliárd Ft. o Geotermikus energia hasznosítása az önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények egy részében (lokális távhőszolgáltatás jelleggel). KEHOP forrás, nagyságrendje egyelőre nem ismert. o Közműhálózat fejlesztése KEHOP forrásból (szennyvízcsatorna, ivóvízhálózat fejlesztése). 1) elöregedett ivóvízrendszerek rekonstrukciója (nagyságrendileg 500 millió Ft, mintegy 20 szakaszon). 2) ivóvízrendszerek felméréséhez, digitalizálásához kapcsolódó feladatok, nagyságrendileg 200 millió Ft. 3) Ivóvízhálózat gerincvezetékének bővítése, nagyságrendileg 500 millió Ft, 44 helyszínen. 4) szennyvíziszap kezelés, nagyságrendileg 500 millió Ft. o Települési zöldhulladék gyűjtésének fejlesztése (5000 db zöldkuka, és 100 komposztálórács) KEHOP forrás, nagyságrendileg 90 millió Ft. 15




A város önkormányzata által megvalósítandó, EFOP-ből támogatható projektek tartoznak ebbe a csoportba. Figyelembe véve, hogy az EFOP helyi önkormányzatokkal kapcsolatos elképzelései (támogatja-e vagy sem), még nem kiforrottak, ebben a kategóriában még a város projektelképzelései is nagyban változhatnak.

Vannak ugyanakkor olyan ágazati finanszírozású projektek is, amelyeket az ITP nem tartalmaz (nem közvetlen önkormányzati kompetencia), ugyanakkor valamilyen módon kapcsolódik a város ITS-ben definiált stratégiai fejlesztési irányaihoz, és a projekt megvalósítása sok esetben a város önkormányzatának szervező szerepét igényli. Ilyen projektek pl:    

2.3.3

Malom létrehozása vállalkozási alapon (GINOP finanszírozás) Konzervipar megerősítése, feldolgozó üzem létesítése (GINOP finanszírozás) Szakképzés lehetőségeinek hozzáalakítása az igényekhez, tanműhelyek létrehozása (KLIK és vezető ipari ágazatok együttműködése, pl. nyomdaipar) Lencsési lakótelep komplex energetikai mintaprojektjének megvalósítása (lakóépületek energetikai korszerűsítése, alternatív energiaforrások telepítése, pl. napkollektor). A projekt tervezését és előkészítését a TOP 6.4 intézkedés terhére kívánja megvalósítani a város. Az ITP illeszkedése az országhatáron átnyúló fejlesztésekhez

Az ITP-ben rendszerezett projektek egyike sem rendelkezik közvetlen határon átnyúló fejlesztési igényekkel, ugyanakkor a nagyobb projektek határon átnyúló hatása akár jelentős is lehet (pl. hűtőház beszállítói körzete, CsabaPark turisztikai körzete). Ugyanakkor az ITP tervezésével párhuzamosan körvonalazódnak olyan gazdaságfejlesztési elképzelések, amelyek a határ menti megyék területi szereplőinek (Békés megye, Bihar megye) összefogását igénylik. A projektelképzelések a békéscsabai hűtőház generálta lehetőségek útfejlesztéssel, szociális szövetkezetek létrehozásával, oktatási központ működtetésével, marketingeszközökkel történő kiegészítését eredményeznék.

16


3

ITP PROJEKTCSOMAGOK LEÍRÁSA Gazdaságfejlesztési projektcsomag

3.1

3.1.1

Projektcsomag sorszáma:

1.

Projektcsomag megnevezése:

Gazdaságfejlesztés

Projektcsomag célja, tartalma és a várt eredmények

A projektcsomag célja Békéscsaba Megyei Jogú Város területfejlesztési stratégiájában megfogalmazott „TC 1. A gazdasági teljesítmény növelése és a versenyképesség javítása elsősorban helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva” gazdaságfejlesztési célon belül megfogalmazott részcélok megvalósítását szolgálja. Az ITS 1. tematikus céljában megfogalmazott részcélok között szerepel:    

A város elérhetőségét segítő alapinfrastruktúrák fejlesztése (KEHOP és állami projektek) Vállalkozási tevékenység erősítése a mezőgazdaság/ élelmiszergazdaság terén (GINOP, VP és TOP projektek) Turisztikai potenciál fejlesztése (GINOP és TOP projektek) Potenciállal rendelkező egyéb iparágak flexibilis kiszolgálása (GINOP és TOP projektek)

4. Tábla: A projektcsomag TOP célkitűzéseihez kapcsolódó eredményindikátorok* teljesüléséhez való hozzájárulása: Indikátor megnevezése

Bázis érték

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföld és belföld) (db)

44777 (2012. évi adat)

Célérték

55 000

A közösségi, szabadidős közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség (%)

0

50%

Foglalkoztatottak száma(15-64 év) a közszféra adatai nélkül (ezer fő)

0

0,27

A program keretében kikerültek száma (fő)

0

500

jobb

életkilátásokkal

*A Gazdaságfejlesztés projektcsomag két támogató projektjéhez, ”Az ifjúsági garzonház kialakításához” és „A gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység létrehozásához” TOP szintű eredményindikátor közvetlenül nem rendelhető.

A gazdaságfejlesztési projektcsomag első három projektje kulcsprojektnek tekinthető. A város számára mind az agrárgazdasági fejlesztések, mind a turisztikai fejlesztések, mind pedig a letelepedő vagy növekvő vállalkozásoknak helyet adó iparterület fejlesztések egyaránt fontosak, hiszen egy megyei jogú város gazdaságszerkezete diverz, több lábon álló kell, hogy legyen. Figyelembe véve, hogy mindhárom kulcsprojekt több operatív programból/több TOP intézkedésből finanszírozódik, és 17


pontszerű valamint hálózatos projektelemeket is tartalmaz, mindhárom projekt egyben integráltnak is tekinthető. A három kulcsprojektet két támogató projekt „segíti”. Az ifjúsági garzon létesítése hozzájárul a fiatal és képzett humánerőforrás helyben tartásához, illetve városba vonzásához, oly módon, hogy meghatározott időszakra a városban élő fiatalokat segítse a saját tulajdonú lakáshoz jutáshoz. A konstrukció már működik a városban és az igény iránta folyamatosan növekszik. A gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység pedig egy ESZA tevékenység, amelynek célja a gazdaság szereplőivel való folyamatos kapcsolattartás biztosítása, a békéscsabai áruk és szolgáltatások piacra jutásának elősegítése. A Gazdaságfejlesztési projektcsomagnál ki kell emelni, hogy egyes projektelemek esetében (lásd fent) nem kizárólagosan a TOP forrás jöhet számításba, hanem a GINOP és/vagy a VP forrásai is. Több esetben jövedelemtermelő projektekről beszélünk, amelyek esetében a támogatási intenzitás a regionális beruházási térkép által meghatározott sávok között mozog (50-70% a Dél-Alföldi Régió esetében). Ha az önkormányzat közvetlenül valósít meg egy beruházást, akkor állami támogatási szempontból nagyvállalatnak minősül és 50%-os támogatási intenzitással számolhat. Ezzel érintett projektelemek: Inkubációs szolgáltatások fejlesztése a Déli Iparterületen; Városi piac fejlesztése; CsabaPark II fejlesztésének jövedelemtermelő elemei; Északi Ipari terület logisztikai fejlesztése; Északi Ipari terület bővítése.

5. Tábla: A gazdaságfejlesztési projektcsomag projektjeinek főbb jellemzői Tervezett beavatkozások

Beavatkozások típusa

Projekt térbeli kapcsolódása/jellege

Projekt várható költsége (millió Ft)

Finanszírozó intézkedés

1. Agrár és élelmiszeripari integrált projekt (integrált kulcsprojekt) Hűtőház kialakítása a Déli Iparterületen, iparterület infrastruktúrájának korszerűsítése, csarnokfejlesztés

beruházások, eszközbeszerzés, szolgáltatások

Déli Iparterület

Élelmiszeripari klaszterfejlesztés


Inkubációs szolgáltatások fejlesztése a Déli Iparterületen Városi piac rekonstrukciója

1 375

VP 2, vagy GINOP 1.

Város (és környéke)

50

VP 6. vagy GINOP 1.


Déli Iparterület

650

TOP 1.1.


Belváros akcióterület)

(ITS

700

TOP 1.1.

(ITS

1 500

TOP 2.2.

820

TOP 2.2.

2. Integrált turisztikai projekt (integrált kulcsprojekt) CsabaPark II fejlesztése


CsabaPark akcióterület)

Turisztikai kerékpárutak fejlesztése

beruházások, szolgáltatások

Város teljes területe

Munkácsy Mihály Múzeum turisztikai fejlesztése



Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai fejlesztése


Város déli területe

(ITS

1 400

350

TOP 2.2 és 6.4

TOP 2.2.

18


3. Iparterület fejlesztések (integrált kulcsprojekt) Északi Ipari terület bővítése


Északi Iparterület

1 075

TOP 1.1.


Északi Iparterület

1 700

TOP 1.1/GINOP

Fürjesi út építése


Északi és Déli Iparterület megközelíthetősége

1 970

TOP 1.3.

5. Ifjúsági Garzonház kialakítása

beruházás

Lencsési út 140

700

TOP 1.1.

6. A gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység

szolgáltatások

Város (és környéke)

100

TOP 6.1

(Ipari út déli oldalán lévő területek) Északi Ipari fejlesztése

3.1.2

terület

logisztikai

Tervezett beavatkozások, projektek

1. Agrár és élelmiszeripari integrált projekt Az agrár és élelmiszeripari integrált projekt egy kulcsprojekt köré szerveződő 4 projektelemet tartalmaz. A kulcsprojekt státusz indoka, hogy egymaga is jelentős hatással bír az érintett vállalkozások működésére, a város és környéke gazdasági potenciáljára, valamint jelentős számú munkahely jöhet létre a segítségével. A tervezett fejlesztések az agrárium ágazatainak korszerűsítésére és a minőségi termékek előállításához szükséges infrastruktúra megteremtésére fókuszálnak. A mezőgazdasági vertikumok kialakításával magasabb hozzáadott értékű mezőgazdasági – élelmiszeripari termékek előállítására lesz lehetőség, amelyeknek multiplikatív hatása van a gazdaságra és a kapcsolódó ágazatokra, bővül a foglalkoztatás, erősödik a feldolgozóipar és a termékkínálat, amely révén a megye gazdasági kapcsolatai bővülnek, az új piacok erősítik a termelési-feldolgozási együttműködéseket, illetve a beszállítói-logisztikai hálózatok kialakulását. A szolgáltatás biztosítása a Déli iparterületen létesítendő 6 000 m2 alapterületű hűtőház építésével, teljes körű külső infrastrukturális kiépítéssel, közműfejlesztéssel valósítható meg. A korábban is hűtőházként üzemelő ingatlant az önkormányzat elsősorban kormányzati támogatással kívánja megvásárolni, majd azt bérbe adni az Alföldi Hűtőház Szövetkezetnek, amely a környék érdekelt vállalkozásait tömöríti, és amely magát az ingatlanfejlesztést, eszközvásárlást végrehajtaná. Ha a kormányzati támogatás nem valósul meg, a Szövetkezet ebben az esetben is megvásárolja az ingatlant. Mindkét esetre a Szövetkezet megvalósíthatósági tanulmánnyal, üzleti tervvel rendelkezik. A fejlesztések során bővül a mezőgazdasági termékből előállított élelmiszeripari termékek nagyságrendje. A Csabai kolbász klaszter létrehozásával, a hálózatosodás elősegítésével erősítjük a helyi vállalkozók piaci pozícióját, szervezettebbé tudjuk tenni a hungarikummá minősített csabai kolbász előállítását és értékesítését. E két projektelem forrása a GINOP és a VP lehet. Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány mellékletben mindkét forrást megjelölte Békéscsaba MJV, tekintettel arra, hogy az operatív programok még nem véglegesek és nincsen közöttük egyértelmű lehatárolás. Szintén a Csabai kolbászhoz, mint Hungarikumhoz kapcsolódik az „Inkubációs szolgáltatások fejlesztése a Déli Iparterületen” projektelem, amelynek célja elsősorban élelmiszeripari inkubációs szolgáltatás nyújtása a békéscsabai termelő vállalatok számára, mezőgazdasági termékek, illetve az állattenyésztés termékeinek feldolgozásához kapcsolódóan. A szolgáltatás biztosítása egy 5 19


egységből álló csarnoképületben, teljes körű infrastrukturális kiépítéssel valósítható meg. A fejlesztést az önkormányzat hajtja végre, és az ingatlan saját tulajdonába kerül. A beruházás során megépítésre kerülő egységek részben kétszintes kialakítású csarnoképületek, melyekben a földszinten a termelési, előállítási funkciók; az emeleten pedig irodák, az irodákat kiszolgáló szociális blokkok kerülnek kialakításra. A városi piac fejlesztése pedig szorosan kapcsolódik az összes projektelemhez, mint a helyben termelt termékek elsődleges árusítóhelye. Cél a városi piac épületének és külső infrastruktúrájának fejlesztése (szabadtéri piactér lefedése, csarnok épület felújítása, pavilonsor újjáépítése, gépjármű parkolók, kerékpár tárolók kialakítása). 2. Integrált turisztikai projekt Az integrált turisztikai kulcsprojekt integráltságának indoka, hogy komplex elemekkel összekapcsol már meglévő, valamint újonnan létrejövő turisztikai elemeket, szinergikus hatást teremtve az egyébként különálló fejlesztési egységek között. A projekt fő projekteleme a Csaba Park II. ütemének megvalósítása. A város sikeresen valósította meg a Csaba Park első ütemét, amely Békéscsaba egyik fő attrakciójává vált. A Csaba Park II. ütemének szakmai tartalma szervesen kapcsolódik a már megvalósult Csaba Park I. projekthez, az ott megtervezett, de végül az első szakaszban nem szereplő tételek összefűzése, tematizálása, önálló fejlesztéssé érlelése történne meg a második ütemben. Jelen projekt főbb fejlesztési elemei: 1. Körte-sori fogadóépület; 2. Állatsimogató kialakítása; 3. Tároló csarnok; 4. Látogatóközpont; 5. Kolbászudvar bővítése; 6. Szélmalom felújítása 7. Parkerdei sétautak bővítése, kilátó, canopy pálya, tanösvény kialakítása; 8. Parkolók, utak, kiszolgáló infrastruktúra bővítése Szervesen kapcsolódik a fő projektelemhez a Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, tekintettel arra, hogy ezek a Csaba Park elérhetőségét javítják a turisták számára. A Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése, valamint a Csabagyöngye ültetvény a város integrált turisztikai fejlesztési koncepciójának része, azt célozva, hogy a látogatók számára komplex, többnapos elfoglaltságot is nyújtani tudjon Békéscsaba. A Munkácsy Múzeum projekt célja a Múzeum bővítése, kiállítás és múzeumpedagógiai programok megvalósítása, valamint teljes körű gépészeti átépítése. A Múzeum nem kizárólag a turisták, hanem a helyiek számára is teremt különböző szabadidős és szórakozási, valamint oktatási lehetőségeket. A Csabagyöngye ültetvény fejlesztésének háttere, hogy a csabagyöngye szőlőfajta nemesítője a békéscsabai Stark Adolf volt. A szőlőfajta ma is a világ szőlőnemesítésének élvonalába tartozik, ismereteink szerint ez a világ legkorábban érő szőlője. Stark Adolf halálával az ültetvénye is megsemmisítésre került, ma már csak kisebb, szétaprózódott ültetvényekben található meg ez a szőlőfajta, melyet legújabban az uniós ösztönzők révén a kivágás veszélye is fenyeget. A témával foglalkozó szakemberek megítélése szerint a Csabagyöngye szőlő a város ugyanolyan nevezetessége, mint a méltán világhíres kolbász. A Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai célú fejlesztésének elemei: szőlőültetvény létesítése és működtetése, feldolgozó-tároló-bemutató épület létesítése és működtetése az ültetvény mellett, bemutató gyümölcsös létesítése, Stark Adolf hagyaték bemutatására szolgáló borház építése.

20


3. Iparterület fejlesztések Az Iparterületek fejlesztése kulcsprojekt indokát az egymásra épülő szolgáltatások, valamint a vállalkozásoktól érkező üzleti infrastruktúrára vonatkozó igények egységbe szervezése adja. A fejlesztésekkel a gazdasági szereplők nemcsak működési területhez, hanem kiegészítő szolgáltatásokhoz is juthatnak, valamint közvetetten javul az országos közlekedési hálózatba irányuló elérhetőségük is az infrastrukturális fejlesztésekkel. Az Északi iparterület első ütemének fejlesztése kiemelkedően sikeres volt, rövid idő alatt a terület több mint 70%-a értékesítésre/bérbeadásra került. A területet ezért egyrészt bővíteni szükséges, másrészt a helyi működő vállalkozások számára biztosítani kell a logisztikai szolgáltatásokat a szűkülő települési kapacitások kiváltásával. A korszerű nagyméretű csarnokban - mely egy 2,5 ha-os területen felépítendő max. 12.000 m2 alapterületű raktárcsarnok - biztonságtechnikai berendezésekkel, anyagmozgató eszközökkel és az árutárolást segítő polcrendszerrel komplex szolgáltatásokat érhetnének el a vállalkozás(ok). A logisztikai fejlesztés forrása a TOP, vagy a GINOP. Ez utóbbi akkor lehetséges, ha egy logisztikai szolgáltatásokban jártas cég és az önkormányzat – kisebbségi – tulajdonlásával létrejön egy a célra alapított projektcég. A projekt harmadik eleme a Fürjesi út kiépítése, amely mind az Északi iparterület, mind a Déli iparterület megközelítését könnyebbé teszi. 4. Ifjúsági Garzonház kialakítása Békéscsaba városában folyamatos elvándorlás tapasztalható, elsősorban a képzett fiatalok soraiban. Annak érdekében, hogy a város vonzóbbá válhassék a munkakezdő fiatalok számára, a városnak szándékában áll létrehozni egy Ifjúsági Garzonházat (a már jól működő Garzonház mintájára). A projekt a volt ruhaipari szakközépiskola ifjúság garzonként való átalakítását tartalmazza az épület átalakításával és korszerűsítésével. Az épület két szárnyból áll: a volt kollégiumi és tanügyi részből, s vasbeton szerkezetű, kétemeletes. A tevékenység magában foglalja:   

külső homlokzat és tetőszigetelést, homlokzati nyílászáró cserét kazánház, fűtésrendszer kiépítése, gázvezeték és elektromos hálózat kiépítése egyedi méréssel belső terek átalakítása, felújítása.

5. Gazdaságfejlesztést segítő önkormányzati szervező tevékenység A helyi gazdasági szereplők visszajelzése szerint igény van arra, hogy az Önkormányzat tovább erősítse gazdasági koordináló szerepét. A cél egy olyan keretrendszer kialakítása, amelynek segítségével létrejön a folyamatos kommunikáció a helyi gazdasági életben fontos szerepet betöltő vállalkozások és a városvezetés között. Ennek keretében az önkormányzat szervező tevékenysége a következő feladatokat foglalja magában: a) Gazdaságfejlesztési akcióterv készítése, b) 2 új pozíció megnyitása, hogy a munkatársak a gazdaságfejlesztést szem előtt tartva tevékenykedhessenek folyamatosan (pl. KKV-k segítése, nagyobb vállalkozások igényeinek feltérképezése, kapcsolattartás, önkormányzati beszerzések koordinációja, helyi preferenciák kialakítása, hazai hitelprogramokban való részvételben segítségnyújtás). A projekt továbbá magában foglalja a piacra jutást elősegítő tevékenységeket, amelyek elsősorban kisvállalkozások szervezését, vásárokon, bemutatókon való megjelenését foglalja magában. Ugyancsak ezen tevékenység keretében kerül sor tájékoztató anyagok készítésére, promóciós kampányok megvalósítására, helyi piaci akciók, vásárok szervezésére. A tevékenység során az önkormányzat elő kívánja segíteni az élelmiszeripari klaszterek kialakítását, piacra jutását. 6. További projektelemek:

21


A Gazdaságfejlesztés projektcsomagnak nem része, de ahhoz szorosan kapcsolódik a „3. Társadalmi integráció és közösségi együttműködés” projektcsomag „3.3. Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő projektje”. Ebben a projektben valósul meg egyrészről a foglalkoztatási paktum, másrészt azon képzési és foglalkoztatási projektek, amelyek elengedhetetlen feltételei egy megfelelően működő városi és térségi gazdaságnak. Ezek a projektelemek biztosítják a Gazdaságfejlesztés projektcsomag „hard” elemeihez a humán erőforrás oldalt, mint „szoft” elemet (Az1.5 projekten felül). A kettő ezért – bár külön projektcsomagban van – mint egység kezelendő.

3.2

3.2.1

A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag Projektcsomag sorszáma:

2.


Városi közszolgáltatások fejlesztése

komplex


A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztését célzó projektcsomag a jobb városi életminőség kialakításához, a város vonzerejének és népesség megtartó erejének növekedéséhez kíván hozzájárulni. Intézkedéseivel emellett hozzájárul a szolgáltatások jobb elérhetőségéhez, a szociális biztonság növeléséhez és egy egészségtudatosabb társadalom kialakításához is. A fenntartható fejlődést szolgálják a közlekedési fejlesztések, az akadálymentesítés pedig egy befogadóbb társadalom megvalósításának fontos feltétele. Ugyanakkor az is látszik, hogy a Városi közszolgáltatások komplex fejlesztésének végrehajtásához a TOP források mellett szükséges EFOP és IKOP források elérése is. A TOP-ból alapvetően a humán infrastruktúra fejlesztések valósulhatnak meg, a hozzá szükséges ESZA programokat viszont jórészt az EFOP finanszírozza. Az IKOP esetében a nem önkormányzati tulajdonú járműpark környezetbarát megújítása várható. Ez jól mutatja, hogy csak az ágazati OP-k forrásainak felhasználásával lehet valóban minőségi, a kor kihívásaira választ adó közszolgáltatási rendszert kialakítani.

22


6. Tábla: A projektcsomag TOP célkitűzéseihez kapcsolódó eredményindikátorok teljesüléséhez való hozzájárulása: Indikátor megnevezése

Bázis érték

Célérték

száma

0

55

A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (óvoda)*

0

90

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (OP kondíciós lista alapján) (km)

0

29,432

Kialakított forgalomcsillapított övezetek száma (db)

0

4

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma (db)

x

1

Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya (%) - (eredményindikátor)

x

60

Akadálymentesített épületek száma (db)

0

28

A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

0

16.000

Napközbeni ellátásban részesülő (bölcsőde, családi napközi)*

gyermekek

*A megjelölt eredményindikátorok a férőhelybővítés eredményeként létrejött ellátott gyerekszám növekedést 1 jelölik (az összes várható gyerekszám az egyes ellátásokban jelen pillanatban még nem került megbecslésre ).

A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag 5 hálózatos projektből áll, melyek közül 4 db kulcsprojekt 1 db pedig támogató projekt. A hálózatos kulcsprojektek ágazati elven határolódnak le egymástól, az akadálymentesítést szolgáló támogató projekt viszont az összes ágazatra (típusú közszolgáltatásra) relevanciával bír. A bölcsődék és óvodák férőhely bővítését célzó beruházásai a TOP 1.4-ből finanszírozhatók, a foglalkoztatás növelésével kapcsolatos hatásuk miatt is erős prioritást élveznek. A szociális és egészségügyi szolgáltatások, és a közlekedésfejlesztés a legfontosabb hiányokat pótolja az adott keretek között.

1

A következő évtől a kötelező óvodástatást tekintve 1856 fő 3-6 éves gyermek kerül elméletben a rendszerbe, míg a jelenlegi óvoda férőhely kapacitás 1820 fő. Azonban egyrészt az igények területileg nem egyenlően oszlanak el, másrészt egyéb dolgok is befolyásolják a ténylegesen óvodába járó gyermekek számát, pl. felmentések, iskolakezdés halasztása, stb. Az online felületen mind a bölcsődék, mind pedig az óvodák esetében kimeneti indikátorkén a férőhelybővítés eredményeként az intézmények összes kapacitása lett jelölve. Az óvodák minőségi fejlesztésénél pedig a jelenlegi kapacitások, hiszen ott nem történt férőhelybővülés.

23


7. Tábla: A Városi közszolgáltatások komplex fejlesztése projektcsomag projektjeinek főbb jellemzői Tervezett beavatkozások





Bölcsődék komplex fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt) Bölcsődék férőhelybővítése érdekében a releváns intézmények komplex fejlesztése

beruházás(épületbővítés, átalakítás, udvarfelújítás) eszközbeszerzés,

három bölcsőde

érintett

245

TOP 1.4

Óvodák komplex fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt) Óvodák férőhelybővítése

beruházás(épületbővítés, átalakítás, udvarfelújítás) eszközbeszerzés,

4 érintett óvoda

225

TOP 1.4

Fejlesztések differenciált érdekében

beruházás (épületbővítés/ átalakítás, udvarfelújítás) eszközbeszerzés

14 érintett óvoda

355

TOP 1.4

a

minőségi és szolgáltatás

Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt) Jaminai komplex egészségügyi és szociális szolgáltató központ kialakítása

beruházás (épületbővítés/ átalakítás, energetikai felújítás) eszközbeszerzés

Jamina központjában pontszerű fejlesztés

700

TOP 4.1 TOP 4.2

Városi szociális fejlesztése

szolgáltatások

beruházás (épületbővítés/ átalakítás, újépítés, energetikai felújítás) eszközbeszerzés

érintett intézmények telephelye

670

TOP 4.2

alapellátások

beruházás (épületbővítés/ átalakítás, energetikai felújítás) eszközbeszerzés

érintett intézmények telephelye (Gerla, Gyulai út)

200

TOP 4.1

Egészségügyi korszerűsítése

és

Közlekedésfejlesztés (hálózatos kulcsprojekt) Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés fejlesztése

beruházás

a város teljes területe

4 745

TOP 3.1

Közösségi közlekedés fejlesztése

beruházás, eszközbeszerzés


120

TOP 3.1

Balesetmentes kialakítása

beruházás


245

TOP 3.1

csomópontok

Akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben (hálózatos támogató projekt) komplex akadálymentesítés

beruházás

7 telephely

161

TOP 4.3

részleges akadálymentesítés

beruházás

17 telephely

509

TOP 4.3

24


3.2.2


1. Bölcsődék komplex fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt) A projekt fejlesztései elsődlegesen a bölcsődei férőhelyek számának növelését célozzák. A bölcsődei ellátás a városban alapvető kapacitáshiánnyal küzd, a férőhelyek száma eleve alacsony volt, viszont annak a tendenciának köszönhetően, hogy az édesanyák egyre inkább korábban kívánnak visszatérni a munkaerőpiacra, nőtt a bölcsődék iránti kereslet. A város felmérte, hogy mely bölcsődék a legjobban érintettek a problémában, és ezek bővítését szeretné megvalósítani az ITP keretein belül. A tervek szerint összesen három bölcsőde érintett a fejlesztésben a városban lévő négy közül, két bölcsődében egy-egy új gondozási egységnyi, míg a harmadik bölcsődében egy fél egységnyi kapacitás jön létre fejlesztés eredményeként. Összesen tehát a jelenlegi tervek szerint 60 férőhellyel bővül a bölcsődei ellátás. A férőhelybővítés módja minden esetben az adott ingatlan sajátosságaihoz igazodik, van ahol új épületrész építése szükséges, máshol a tetőtér beépítése, megint máshol a meglévő épület funkcionális átalakítása történik. Emellett a meglévő belső alaprajz átalakítására és játszóudvarok felújítására is szükség van. 2. Óvodák komplex fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt) Az óvodák komplex fejlesztése kéttípusú beavatkozásból áll. Az egyik projektelem az óvodák férőhelybővítését tartalmazza, ami négy óvodát érint. A férőhelybővítésre azért van szükség, mert bár városi szinten a gyerekszám csökken, lokálisan egyes városrészekben nő a gyerekszám, továbbá a jogszabályi változás, miszerint 3 éves kortól kötelező az óvodáztatás megnöveli az igényeket. A férőhelyszám növelése (összesen 100 férőhellyel) mindenütt az épület bővítését igényli, több helyen viszont nemcsak új csoportszobákra és kapcsolódó kiszolgáló helyiségekre, hanem tornaszobára és fejlesztőszobára is szükség van. Szintén törekvés, hogy sószobákat is kialakítsanak az intézményekben. A játszóudvarok felújításra, a fejlesztő és játszóeszközök korszerűsítésére, számuk növelésére az összes óvodában szükség mutatkozik. A másik projektelem a férőhelybővítésben nem érintett óvodákra vonatkozik. A minőségi és a gyermekek szükségletei szerint differenciált szolgáltatás érdekében történő fejlesztések az alábbi tevékenységeket foglalják magukba: tornaszoba és fejlesztőszoba kialakítása, ahol ezek hiányoznak, a játszóudvarok felújítása, játszóeszközök korszerűsítése, számuk növelése. Több óvodában is az előírásoknak nem megfelelő a meglévő helyiségek alapterülete, a fejlesztések ezt is korrigálni kívánják. A tervezett beavatkozások összesen 14 óvodát érintenek, azaz az összes, (férőhelybővítéssel nem érintett) óvodát. 3. Szociális és egészségügyi rendszer fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt) A projekt három projektelemből áll. A legnagyobb léptékű fejlesztés a Jaminai Komplex Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Központ kialakítása. A fejlesztésre azért van szükség, mert a legnépesebb városrész (12 900 fő) egészségügyi alapellátását ez a rendelő biztosítja, viszont az intézmény épülete korszerűtlen, az előírásoknak nem megfelelő. Mindemellett bizonyos szociális alapellátások elérése a városrészben lakók részére nehézkes, mivel a városrész a városközponttól messze és elszigetelten helyezkedik el. Mindeközben a városrészben viszonylag magas a hátrányos helyzetű lakosság aránya. Éppen ezért egy korszerűbb egészségügyi központra és a szociális szolgáltatások elérhetőbbé tételére erős szükség mutatkozik. A központ kialakítása a jelenlegi rendelő épületére való magastető ráépítéssel és tetőtér beépítéssel, illetve a szomszédos önkormányzati lakóépületben a lakófunkció megszűntetésével és az ingatlan átépítésével történik. A jelenlegi egészségügyi funkciók (6 felnőtt orvos, 1 gyerekorvos, 3 fogorvos rendelő, vérvételi labor és védőnői szolgálat) kiegészülne még egy fogorvosi ügyelet létrehozásával. A szociális központban, ami a jelenlegi önkormányzati lakóépületben kapna helyet egy idősek nappali ellátását biztosító helyiség, egy lakossági információs és szolgáltató iroda, mely utóbbi fő funkciói közé tartozna az álláskeresés segítése illetve egyéb 25


típusú szolgáltatás elérhetőségének támogatása. A fejlesztés következményeként megszűnő szociális bérlakások a szociális városrehabiltiációs beavatkozás keretében kerülnének pótlásra (ld. 3. projektcsomag). A szociális szolgáltatások fejlesztése képezi a második projektelemet. Itt olyan szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése és korszerűsítése történne, melyek kulcsfontosságúak a város számára. A szolgáltatások infrastrukturális hátterét jelentő ingatlanok műszaki állapota azonban már a szolgáltatás ellátását veszélyezteti (ld. hajléktalanok átmeneti szállója) vagy a szűk kapacitások miatt a jelentős mértékben kielégítetlenül maradnak a megjelenő szükségletek (családok és gyermekek átmeneti otthona, idősek otthona). Az egészségügyi fejlesztések két intézményt foglalnak magukba, egyrészt a Gerlán lévő körzeti orvosi rendelő felújítását, korszerűsítését és a dr. Réthy Pál kórház egyik (állami tulajdonban lévő) épületrészében helyt kapó Központi Orvosi ügyelet ingatlan részének felújítását. 4. Közlekedésfejlesztés (hálózatos kulcsprojekt) A Közlekedésfejlesztési projekt célja Békéscsaba közlekedésének komplex fejlesztése, amelynek során előnyben részesülnek a kerékpáros közlekedést fejlesztő beavatkozások és a tömegközlekedést könnyítő – önkormányzati hatáskörbe tartozó – fejlesztések. Ezen túl cél a biztonságos közlekedés feltételeinek a megteremtése. A projekt 2 projektelemből tevődik össze. Az első projektelem a „Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés fejlesztése”. Cél, Békéscsaba kerékpárforgalmi hálózatának továbbvezetése, hálózatok közti hiányzó elemek kiépítése, a szükséges infrastruktúrafejlesztésekhez (pl. vasúti fejlesztés, közterület rekonstrukciók) kapcsolódó kerékpáros útvonalak kiépítése. Közlekedés infrastrukturális fejlesztés, pl. kerékpársáv, forgalomtechnikai beavatkozások). A kerékpárhasználathoz kötődő szolgáltatások körének további bővítése. A második projektelem a „Közösségi közlekedés fejlesztése”. A közösségi közlekedést, mint közszolgáltatást a városi önkormányzat szerződéssel biztosítja, jelenleg a Körös Volánnal. A fejlesztések egy részét tehát elsősorban a szolgáltatást nyújtó tudja biztosítani (pl. környezetbarát meghajtású és olcsóbb üzemeltetésű járművek használata). A szolgáltatás megrendelés, és a közlekedési infrastruktúra tekintetében azonban a városi önkormányzat a legfontosabb szereplő. Ebből adódóan a Város célja az autóbusz megállóhelyek (buszfordulók) korszerűsítése, a buszöblök, és az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe vevő és akadálymentesített megállóhelyek kialakítása. A harmadik projektelem a „Balesetmentes csomópontok kialakítása” 3. Az új, közlekedésbiztonsági helyzet fejlődését szolgáló infrastruktúra kiépítése és a baleseti kockázatot minimalizáló forgalomszabályozási eszközök alkalmazása az önkormányzat leghatékonyabb eszköze. Az infrastruktúra átépítésének, és más forgalomszabályozási eszközök közlekedésbiztonságra gyakorolt hatása már az átadás utáni időszakban közvetlenül is érezhető, ezért közlekedésbiztonsági szempontból is fontos cél a fejlesztések megvalósítása és azok összehangolása.

5. Akadálymentesítés az önkormányzati intézményekben (hálózatos támogató projekt) A város több intézményében még nem valósult meg az akadálymentesítés, vagy nem a kellő mértékben. Ebből adódóan Békéscsaba – az igények felmérését és rehabilitációs szakmérnökökkel való konzultációt követően – kijelölte, hogy mely intézményeiben szükséges részleges, illetve komplex akadálymentesítés. Komplex akadálymentesítés: Azon önkormányzati tulajdonban lévő intézményekben, amelyek jelenleg részlegesen akadálymentes kialakítással rendelkeznek, és további igény jelentkezik a használat során a komplex akadálymentes kialakításra, ott ezen célú fejlesztésre kerül sor. 26


Az intézmények:   



  

Lencsési Óvoda (Pásztor u. 70. szám): belső helyiségek teljes akadálymentessé tétele, nyílászárók átalakítása. Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Szabó Pál tér) Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (az épület közlekedő folyosójához kapcsolódóan, 2 db homlokzaton kívüli felvonóval, belső akadálymentes nyílászárók kialakításával). Munkácsy Mihály Múzeum: külső lépcsőjáró, vagy emelő berendezés vagy lift építésével, belső nyílászárók akadálymentes kialakításával, indukciós hurok kiépítése, vezetősávok, feliratok elhelyezése). Munkácsy Mihály Emlékház: akadálymentes közlekedés kialakítása, rámpa felújítása, belső téri nyílászárók akadálymentes közlekedésre alkalmassá tétele. 8. sz. Bölcsőde (Pásztor utca 66.) belső helyiségek teljes akadálymentessé tétele, nyílászárók átalakítása. 3. sz. Bölcsőde (Wlassics sétány 4.) belső helyiségek teljes akadálymentessé tétele, nyílászárók átalakítása.

Részleges akadálymentesítés: Azon önkormányzati tulajdonban lévő intézményekben, amelyek jelenleg nem rendelkeznek akadálymentes kialakítással, ott a használat jellegéből adódóan legalább részleges akadálymentesítés szükséges. Ennek keretén belül az épületek külső térből történő akadálymentes megközelítéséhez rámpák építése, a bejárati és a belső téri helyiségek nyílászáróinak akadálymentessé tétele, nyílásméret szélesítésével új ajtók beépítése, burkolatcsere, optikai vezetősávok kialakítása a padlószerkezeten, korlátok, kapaszkodók elhelyezése, indukciós hurok beépítése, akadálymentes mosdó-wc kialakítása szükséges. Intézmények:                 

Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Kertvárosi Óvoda Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda Százszorszép Művészeti Bázisóvoda Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda Mackó-Kuckó Óvoda Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Erzsébethelyi Általános Iskola Gerlai Általános Iskola Békéscsabai Jókai Színház Arany János Művelődési Ház Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza 6. sz. Bölcsőde (Szigligeti u. 1.) MIVA Bölcsőde (Pataki László u. 2.)

A felsorolt intézmények többségében az akadálymentesítés mellett felújítás, bővítés, vagy/és energetikai fejlesztések is szükségesek. Ebből adódóan az akadálymentesítési és más jellegű fejlesztéseket egymással jól össze szükséges hangolni, a fejlesztési forrásoknak egyidőben kell rendelkezésre állniuk.

27


A Társadalmi integráció és közösségi együttműködés projektcsomag

3.3

3.3.1


3.


Társadalmi integráció és közösségi együttműködés


A társadalmi integráció és közösségi együttműködés fejlesztését célzó projektcsomag közvetlenül kapcsolódik az ITS 3. számú Tematikus Céljához: „Társadalmi integráció és adaptációs készség erősítése”. A programcsomag ennek a tematikus célnak a megvalósulásához járul hozzá, azon belül is különösen az alábbi két részcélhoz fogalmaz meg beavatkozásokat:  

szegregálódó városi területek rehabilitációja; leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása.

A TOP szintű eredménymutatók teljesülését a projektcsomag az alábbi szerkezetben szolgálja.

8. Tábla: A projektcsomag TOP célkitűzéseihez kapcsolódó eredményindikátorok teljesüléséhez való hozzájárulása: Indikátor megnevezése

Bázis érték

Célérték

Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma2

0

300

A program keretében jobb életkilátásokkal kikerültek száma

0

710

Szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen végrehajtott projektek száma

0

127

A program elhagyása utáni hat hónappal foglalkoztatásban - beleértve az önfoglalkoztatást - lévő résztvevők száma

0

350

(közös indikátor)

A társadalmi integráció és közösségi együttműködés fejlesztését célzó projektcsomag két, területi elven megvalósuló integrált szociális városrehabilitációs kulcsprojektből és két, többnyire horizontális elven szerveződő támogató projektből áll. Mint arról már volt szó, a támogató projekt stratégiai fontosságát tekintve nem alárendelt szerepet tölt be a kulcsprojektekhez képest, hanem a fogalom a projektek funkcióját jelölik, mindkét támogató projekt egyrészt a projektcsomagon belül megvalósuló kulcsprojekt céljainak eléréséhez járul hozzá szervesen, de az egyéb projektcsomagok, különösen a gazdaságfejlesztés és a városi közszolgáltatások komplex fejlesztésének célrendszerének teljesülését is intenzíven befolyásolja. A 3. projektcsomag beavatkozásai több TOP intézkedésből valósulnak meg, tartalmaznak ESZA és ERFA típusú fejlesztéseket, célcsoportjuk hangsúlyosan a város

2

Az eredménymutató pontos értéke akkor adható meg, mikor ismertté válik a szociális városrehabilitációs mutatók pontos tartalma és határértéke, mivel a kapcsolatos területi lehatárolásokat csak így lehet majd elvégezni.

28


társadalmilag hátrányos helyzetű, leszakadó rétege, miközben egyes fejlesztések a helyi társadalom szélesebb rétegeit célozzák, egyrészt preventív jelleggel, másrészt a helyi társadalmi kohézió erősítése céljából. 9. Tábla: A Társadalmi integráció és közösségi együttműködés projektcsomag projektjeinek főbb jellemzői Tervezett beavatkozások



Projekt várható költsége


Berényi úti szociális városrehabilitáció (integrált kulcsprojekt) Közösségi Ház létrehozása

ingatlanvásárlás, beruházás, eszközbeszerzés,

Berényi út városrész

észak

60

TOP 4.4

Közösségi ház programjai

szolgáltatások, eszközbeszerzés


észak

70

TOP 6.3

ingatlanvásárlás, beruházások,


észak

65

TOP 4.4

szolgáltatások, eszközbeszerzés

Berényi út észak körzetébe tartozó óvoda és általános iskola

55

TOP 6.3

Szociális bérlakások funkcióváltás révén

kialakítása

Hátránykompenzáló programok körzeti intézményekben

a

Szociális bérlakásban élők társadalmi integrációjának elősegítése és lakhatási körülményeinek javítása (integrált kulcsprojekt) Franklin utcai szociális bérlakások energiahatékonyságot növelő felújítása, II. ütem

beruházások,

Jamina, Franklin utca

130

TOP 4.4

A Kolozsvári utcai szegregátum felszámolása és a szociális bérlakások pótlása a város integrált lakókörnyezetében

bontás, ingatlanvásárlás, beruházás

Jamina Kolozsvári és a város integrált lakókörnyezete

140

TOP 4.4

A szociális bérlakásban társadalmi felzárkóztatását programok

szolgáltatások

Franklin és Kolozsvári utcai szociális bérlakások

30

TOP 6.3

élők célzó

Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő program (támogató projekt) Járási Foglalkoztatási létrehozása és működtetése

Paktum

Képzési és Foglalkoztatási programok

szolgáltatások, rendezvények

Békéscsabai területe

Járás

70

TOP 6.1

szolgáltatások

Békéscsabai területe

Járás

518

TOP 6.1

Helyi közösségi együttműködés elősegítése (támogató projekt) Egészségtudatos közösségek

szolgáltatás

város területe

204

TOP 6.4

Diverzifikált közösségfejlesztés

szolgáltatás

város területe

240

TOP 6.4

29


3.3.2


1 Berényi úti szociális városrehabilitáció (integrált kulcsprojekt). A Berényi út észak városrész Békéscsaba leghátrányosabb helyzetű városrésze, ezt alátámasztják a 2011. évi Népszámlálása társadalmi és a város segélyezési adatai is. A városban itt a legmagasabb az alacsony végzettségűek és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, illetve a lakott lakásokra jutó segélyezési arány 34,9%, ami 1,8-szorosa a városi átlagnak. Továbbá a becslések szerint a mintegy 2500 fős városi roma lakosságnak 80%-a lakik a Berényi úti és a szomszédos Szarvasi úti kertvárosi részben. A városrész hátrányos helyzetét a körzeti oktatási intézmények gyermek összetétele is alátámasztja, a helyi óvodában és általános iskolában magas a roma gyermekek száma/aránya, melyet a régi szabályozás szerinti HHH adatok is jól mutatnak, az intézményeket erős spontán szegregációs folyamatok jellemzik. A szociális városrehabilitációs projekt egyik központi eleme a Közösségi Ház létrehozása, mely helyet ad a hátrányos helyzetűek felzárkóztató, hátránykompenzáló és a helyi roma közösség társadalmi integrációs programjainak, továbbá a roma és nem roma helyi közösségek együttélésének javítását célzó eseményeknek. Míg a Közösségi Ház programjai elsősorban a családokat célozzák, addig az oktatási intézményekben megvalósuló hátránykompenzáló programok célcsoportja elsősorban az intézménybe járó gyermekek. A kéttípusú helyszínen megvalósuló programok ugyanakkor szorosan egymásra épülnek, a megvalósítók közötti kooperáció a tervezésben és a megvalósításban is elengedhetetlen. A kialakítandó szolgáltatások tehát sokrétűek és a helyi lakosságot szükségleteik szerint differenciáltan közelítik meg. Így a legfőbb célcsoportok és a hozzájuk kapcsolódó programtípusok az alábbiak:  





hátrányos helyzetű, köztük roma kisgyermekes családok: számukra a szülői kompetenciákat erősítő, köztük Biztos Kezdet klubszerű programok iskoláskorú gyermekek családjai, különös tekintettel a roma családokra: számukra a gyermekes-szülős programok kialakítása, melynek elsődleges célja a családokban a tanulás fontosságának tudatosítása, együttműködési készség fejlesztésegyermekek és fiatalok: szabadidős és készségfejlesztő tevékenységek, sikeres tanulást támogató, és lemorzsolódást gátló programok hátrányos helyzetűek: háztartásgazdálkodást segítő és adósságkezelő programok, az elhelyezkedést segítő képzési és foglalkoztatási programokba való bekapcsolódás érdekében aktív szociális munka helyi közösség: közösségi szociális munka, a roma és nem roma közösségek együttélését támogató programok.

A szociális városrehabilitációs beavatkozás negyedik eleme a szociális bérlakások létrehozása (4 db), mely ingatlanvásárlás és annak átalakítása útján kíván hozzájárulni a helyi szociális lakhatási lehetőségek bővítéséhez. Ez utóbbi fontos célja a városnak, és folyamatosan törekszik is újabb szociális bérlakások kialakítására. A projekthez szorosan kapcsolódik a projektcsomag 3. és 4. projektjei, melyek a foglalkoztatási és a helyi közösségi együttműködési programokat (beleértve a bűnmegelőzési programot is) foglalják magukba. 2. Szociális bérlakásban élők társadalmi integrációjának elősegítése és lakhatási körülményeinek javítása (integrált kulcsprojekt) A projekt a szociális városrehabilitációs beavatkozások keretében valósul meg, két, Jamina városrészben lévő, kisebb méretű akcióterülettel. Mindkét célterület a korábbi szociális városrehabilitációs terület (Jamina városrész) akcióterületén helyezkedik el. 30


Az egyik akcióterület a Franklin utcai 40 db szociális bérlakást magába foglaló terület, itt elsősorban a már megkezdett energetikai felújítások teljessé tétele a cél. A négy épületben elhelyezkedő lakások 1993-ban épültek, ekkor még azonban az energetikai szempontok figyelmen kívül hagyásával. Míg a már megvalósult I. ütemben (DAOP forrásból) megtörtént a négy lakóépület külső oldali homlokzati falszerkezetének utólagos hőszigetelése, a nyílászárók kicserélése (kivéve a ferdesíkú tetőtéri ablakokat), a fűtés- és melegvíz ellátás korszerűsítése, addig a II. ütemben a tető teljes szigetélésére van szükség, annak érdekében, hogy a tetőtérben elhelyezkedő lakások fenntartási költsége is megfelelően csökkenjen és így a szociálisan rászorult bérlőknek a lakhatás megfizethetőbbé váljon. A másik akcióterület a Kolozsvári utca 37. szám alatti, szintén önkormányzati tulajdonú, 8 db szociális bérlakásból álló lakóépület, mely műszakilag igen elavult. A lakóépületben élő családok társadalmi 3 jellemzői rendkívül kedvezőtlenek, a segélyezési adatok alapján szegregátumnak számít , magas a lakásfenntartási támogatásban, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben és a minimál, illetve rokkantnyugdíjban részesülők száma. Itt a cél a lakóépület felszámolása és a szociális bérlakásokban élő 8 család (összesen 21 fő) integrált lakókörnyezetbe való költöztetése. A lakásköltségek megfizethetősége érdekében az új szociális bérlakások létrehozásánál kiemelt szempont az energetikai hatékonyság érvényesítése.. A projekten belül kialakítandó társadalmi felzárkóztató programok mindkét területen élő lakosságot célozzák, hiszen azok viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz, és a két célterület lakossága együttesen mintegy 110 főt tesz ki. A beavatkozás elsősorban aktív szociális munkát tartalmaz, annak érdekében, hogy a szociális bérlakásokban élők ténylegesen képesek legyenek igénybe venni a szükséges szociális szolgáltatásokat, bekapcsolódjanak a képzési és foglalkoztatási programokba. Ugyanakkor szükség van a kialakítandó programok és a városszintű egyéb ellátások közötti szoros kommunikációra, hogy a helyi igények is be tudjanak csatornázni a szélesebb célcsoporti körben kialakítandó programokba (pl. foglalkoztatási és mentálhigiéniés, szociális szolgáltatások). A Kolozsvári utca 37. szám alatti lakóépület a 2. projektcsomag keretében funkcióváltással hasznosul a komplex szociális és egészségügyi szolgáltatást biztosító Egészségház részeként (ld. 2. projektcsomag). 3. Foglalkoztatást és foglalkoztatási esélyeket növelő program A Foglalkoztatás növelését célzó projekt 2 projektelemből áll; egyrészt a járási szintű Foglalkoztatási Paktum létrehozásából és működtetéséből, másrészt pedig a konkrét képzési és foglalkoztatási projektekből. A projekt célja, hogy a munkanélkülieket hatékonyan segítse vissza a munkaerőpiacra, úgy, hogy az állásukat vesztett embereknek minél kevesebb időt kelljen munka nélkül tölteni, illetve hogy a hosszú távú munkanélküliek minél nagyobb részét képessé tegye a nyílt munkaerőpiacra való átlépésre a segélyezés és a támogatott foglalkoztatási formák világából. A járási szintű Foglalkoztatási Paktum teremti meg az érintett szereplők (vállalkozások, a közszféra foglalkoztatói, munkaügyi kirendeltség, önkormányzatok, foglalkoztatásban működő nonprofit szervezetek, szakképzők stb.) együttműködési rendszerének intézményesített kereteit, mechanizmusait, melynek sikerességéhez a jó kommunikációs rendszer és hatékony menedzsment kialakítása kulcsfontosságú. A paktumhoz kapcsolódó tevékenységek magukba foglalják a Járási Foglalkoztatási Stratégia kidolgozását, és az annak teljesítéséhez szükséges tevékenységeket: munkaadói és vállalkozói oldal szükségleteinek összehangolását, képzések és foglalkoztatási programok ehhez való illesztését. 3

A Városfejlesztési Kézikönyv javított 2009. évi kiadása a szegregációs mutatóra kétféle módszertant határoz meg, az egyik a népszámlálási adatok, a másik az aktuális segélyezési adatok alapján. Az utóbbinál a rendszeres segélyek (lakásfenntartási támogatás, munkanélküliséggel kapcsolatos támogatás, és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) számának összegét kell elosztani a területen lévő lakott lakások számával, és ezt összehasonlítani a városi átlaggal. Amennyiben a mutató értéke a városi átlag kétszeresét meghaladja akkor számít szegregátumnak a terület.

31


A város nagyhangsúlyt helyez a második projektelemen belül megvalósítandó tényleges képzési és foglalkoztatási programokra, melyek célja, hogy ténylegesen és hosszabb távon növelje a foglalkoztatást a városban. Fontos, hogy az egyes elemek, mint az első lépés típusú programok, a képzési, támogatott foglalkoztatási, önálló vállalkozássá válási programok, a célcsoport tagjainak egyéni igényei szerint egymásra épüljenek és egymással szoros szinergiában álljanak. A foglalkoztatási mentor program elsősorban a már hosszabb távon munkanélkülieket támogatja abban, hogy sikeresen teljesítsék a képzési és foglalkoztatási programokat; a pályaorientációs program pedig az általános és szak-, illetve középiskolásokat célozza, a hatékony pályaválasztás és elhelyezkedés érdekében. 4. Helyi közösségi együttműködés elősegítése: A helyi közösségi együttműködés elősegítését célzó programok többféle típusú tevékenységeket foglalnak magukba. Egyrészt különböző célcsoportok közösségi programjait (pl. kisgyermekes családok, idősek, hátrányos helyzetűek), másrészt pedig területi alapon szervezhető közösségeken belül kialakítandó együttes tevékenységeket. Mindkét típusú megközelítési mód célja, hogy erősítse a helyi társadalom kohézióját, összetartó erejét, illetve, hogy megelőzze az egyének és egyes csoportok (köztük a hátrányos helyzetű csoportok) elszigetelődését. Az első projektelem az egészségtudatos közösségek kialakítását célozza, a város egész lakossága illetve kisebb, kor, családi helyzet és szociális helyzet szerint diverzifikált célcsoportok (pl, fiatalok, idősek, kisgyermekes/ gyermekes családok) tekintetében. Olyan programok kerültek tervezésre, melyek elsősorban a közösségi és önszerveződési tevékenységeken keresztül segítik az egészségkultúra fejlődését, az egészséges életmód terjedését, illetve bizonyos szolgáltatásokon keresztül képessé teszi az egyént és családokat egy lelkileg és fizikailag egészségesebb életmód elsajátítására. A második projektelem a közösségfejlesztés eszközén keresztül kívánja elérni a társadalmi kohézió erősödését; bűnmegelőző, kulturális és a városrészekre irányuló helyi közösségi tervezést megalapozó programok kerültek tervezésre.

Ökológiai fenntarthatóság erősítése projektcsomag

3.4

3.4.1


4.


Ökológiai fenntarthatóság erősítése


A projektcsomag célja Békéscsaba Megyei Jogú Város területfejlesztési stratégiájában megfogalmazott „TC 3. Ökológiai fenntarthatóság erősítése, klímaváltozás elleni küzdelem” célon belül megfogalmazott részcélok megvalósítását szolgálja. Az ITS 4. tematikus céljában megfogalmazott részcélok között szerepel:    

Energetikai fejlesztések (KEHOP és TOP projektek) Ivóvíz, csapadékvíz- és szennyvízhálózat korszerűsítése (KEHOP és TOP projektek) Zöldfelületi hálózat (ökológiai folyosó) fejlesztése (TOP és VP projektek) Környezettudatos életmód elterjesztése (TOP projektek)

Mint ahogyan korábban jeleztük, az ITS-ben a témakörhöz kapcsolódó projektek egy az egyben kerültek át az ITP 4. projektcsomagjába két változtatással:

32


 

A környezettudatos életmód elterjesztése tevékenység a 3.4 projektben kapott helyet a TOP 6.4-ből finanszírozandó közösségi programok csoportjában Az eredendően az ITS 2. tematikus céljában található Belváros akcióterületi rehabilitációja pedig átkerült a 4. projektcsomagba annak erőteljes zöldfelületi vonatkozásai miatt.

10. Tábla: A projektcsomag TOP célkitűzéseihez kapcsolódó eredményindikátorok teljesüléséhez való hozzájárulása Indikátor megnevezése

Bázis érték

Célérték

Éves elsődleges energiafogyasztás csökkenése (kWh/év)

0

21 685 866

Primer energia felhasználás csökkenése (PJ/év)

0

0,0224

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)

0

103 273

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza (m)

0

32 276

Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság (fő)

x

60 000 fő (a megalapozó tervi háttér projektelem gyakorlatilag a város teljes lakosságát érinti)

(x: a tervezés jelen fázisában nem releváns)

Az ökológiai fenntarthatóság erősítése projektcsomag első két projektje kulcsprojektnek, harmadik, KEHOP finanszírozású projektje támogató projektnek tekinthető. Az első projekt (önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése) az önkormányzati intézményrendszer nagymértékű érintettsége miatt tekinthető kulcsprojektnek, míg a második projekt (Integrált zöldhálózati fejlesztés) komplexitása miatt tekinthető kulcsfontosságúnak. A KEHOP finanszírozású, közműhálózat színvonalának növelésére vonatkozó projekt ugyancsak rendkívül fontos a város számára, ugyanakkor ebben a tárgykörben (csatornázás, vízhálózat kiépítése, geotermikus hőellátás) a város a 2007-2013-as időszak során már jelentős lépéseket tett, így az itt felsorolt projektelemek innovációs tartalma már értelemszerűen kisebb.

33


11. Tábla: Az ökológiai fenntarthatóság projektjeinek főbb jellemzői Tervezett beavatkozások





Önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése (hálózatos kulcsprojekt) Bölcsődék felújítása

beruházás


350

TOP 3.2

Óvodák felújítása

beruházás


1 020

TOP 3.2

Általános iskolák felújítása

beruházás


1 945

TOP 3.2

Közművelődési, gyermekélelmezési intézmények felújítása

beruházás

Belváros

2 195

TOP 3.2

Szociális intézmények felújítása

beruházás


400

TOP 3.2

Középiskolák, szakképző iskolák és pedagógiai központ felújítása

beruházás


2 255

TOP 3.2

Önkormányzati bérlakások felújítása

beruházás


2 185

TOP 3.2

2 500 + 220

TOP 2.1

Integrált zöldhálózati fejlesztés (integrált kulcsprojekt) Belváros zöldhálózati fejlesztése, valamint a helyi identitást és a helyi gazdaságot erősítő programok



Külső részek fásítása, erdősítése

beruházások

Városperemi lakóterületek térsége

100

TOP 2.1

Zöldfelületi megerősítése

beruházások, eszközbeszerzés


140

TOP 2.1

Csapadékhálózat fejlesztése

beruházások

Belváros, külső részek

1 720

TOP 2.1

Megalapozó tervi háttér biztosítása

szolgáltatások


100

TOP 2.1

1 200

KEHOP

rekreációs

hálózat

(ITS

TOP 6.4

illetve a kertvárosi

Közműhálózat fejlesztés (Hálózatos támogató projekt) Közvilágítás korszerűsítése

beruházás

Egyes városrészek

Geotermikus távhőszolgáltatás

beruházás

Egyes önkormányzati intézmények

nem ismert

KEHOP

1 700

KEHOP

90

KEHOP

szolgáltatás Közműhálózat fejlesztés

beruházás

Város teljes területén, elszórtan

Települési zöldhulladék gyűjtés

beruházás


szolgáltatás eszközbeszerzés

3.4.2


1. Önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai fejlesztése Az épületenergetikai projektelem 17 tevékenységet foglal magában. Cél, a települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználása. Közvetlen cél az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása egyrészről a jelenlegi mértékű energiafelhasználás racionalizálása, másrészt a megújuló energiaforrások nagyobb 34


arányú alkalmazása révén. Csökkenteni szükséges az energiafelhasználás és energiafüggőség mértékét, amely ezáltal kevésbé terheli a környezetet, hozzájárulva az életminőség javulásához. A környezeti célokon túl a fejlesztésekkel a város el tudja érni egyik fő célját, hogy csökkentse az intézmények fenntartásából adódó költségeit. Ebből adódóan a legtöbb tevékenység tartalmazza az adott ingatlanban: nyílászáró cserét, utólagos külső hőszigetelést, épületgépészeti korszerűsítést, hőtermelő berendezések cseréjét, napkollektorok, napelemek telepítését, kül- és beltéri világító rendszerek korszerűsítését. A fejlesztés az alábbi intézménycsoportokat érinti: Bölcsődék (4 telephely), Óvodák (18 telephely), Általános iskolák és gimnázium (9 telephely), Szakiskolák (15 telephely), Gyermekélelmezési intézmény (4 telephely), Közművelődési intézmények (5 intézmény), Szociális intézmények (2 intézmény), önkormányzati bérlakások (teljes önkormányzati bérlakás állomány kivéve a Franklin és Kolozsvári utcák, ahol komplex szociális városrehabilitáció megvalósítása a cél) 2. Integrált zöldhálózati fejlesztés Az integrált zöldhálózati fejlesztés kulcsprojekt a városi zöld és kék infrastruktúra átfogó szemléletű megújításával, bővítésével hoz létre fenntarthatóbb, magasabb életminőséget kínáló, a lakosok és a vállalkozások számára is vonzóbb városi környezetet. A tervezett fejlesztések összekapcsolják a zöldfelületek, közterületek megújítását a csapadék- és belvíz fenntartható hasznosításával, valamint biztosítják a megújuló zöld infrastruktúra jobb kihasználtságát a zöldfelületek hozzáférhetőségének és funkciógazdagságának növelése, a sokszínű használatot célzó szoft elemek megvalósítása által. A tematikus összefüggéseken túl az egyes projektelemek területileg is kapcsolódnak egymáshoz. A beavatkozások nagy része a belvárosi akcióterület és közvetlen környezetének fejlesztésére fókuszál. Hangsúlyos emellett a külső, városszéli területek környezetrendezése. E kettő között, a beállt városi részeken a projekt főképp pontszerű tematikus fejlesztéseket irányoz elő. A belvárosi zöldhálózati fejlesztése projektelem a korábban megkezdett belvárosi közterületi rehabilitáció harmadik, befejező üteme. Fő célkitűzése a városközponti zöldfelületek csökkenésének megállítása, a minőségi zöldfelületek bővítése, a város és az Élővíz-csatorna kapcsolatának erősítése. A tervezett beavatkozások négy területi egység köré csoportosíthatóak. A Kossuth tér és a hozzá csatlakozó három templom környezete, valamint a Hunyadi tér megújításával a város spirituális főtere újul meg. Ez a térség lehet a központja a 2017-es Reformáció 500 nemzetközi ünnepségsorozat városi eseményeinek. A Széchenyi liget, a Gőzmalom tér és az Élővíz-csatorna környezetének fejlesztésével a városközpont legfontosabb rekreációs és turisztikai célú zöldfelületei újulnak meg. A Szabadság tér és a hozzá csatlakozó Posta köz átépítésével válik teljessé a Szeberényi tér – Kossuth tér – Szent István tér – Szabadság tér alkotta reprezentatív központi térsor, amely mentén a város legfontosabb közintézményei sorakoznak. A Kinizsi, Mednyánszky és Gyóni Géza utcák rehabilitációja a vonzó lakó- és kereskedelmi környezet kialakítását célozza a belváros északnyugati részén. A Belvárosban tervezett infrastrukturális beavatkozások révén megvalósuló fejlesztések hatékony fenntartását és működését segítik elő a helyi identitást és a helyi gazdaságot erősítő szoft programok. Ezek közé tartozik a lutheri reformáció kezdetének 500 éves jubileumát ünneplő, a város evangélikus hagyományaira építő Reformáció 500 kulturális és tudományos programsorozat lebonyolítása, valamint a megújult városközponti környezet kínálta üzleti lehetőségek kihasználását célzó, a területen működő kiskereskedelmi és vendéglátóipari szereplők tevékenységeit koordináló Csaba Szíve Klaszter létrehozása is. (A projektelemnek nem részei, de ahhoz szorosan kapcsolódnak az 1. „Gazdaságfejlesztési” programcsomag „1.1 Agrár- és élelmiszeripari integrált projekt” egyes elemei (Csabai kolbász klaszter 35


belvárosi forgalmazási és rendezvényhelyszínei), valamint az „1.2 Integrált turisztikai projekt” kerékpárút hálózatot és Munkácsy Múzeumot érintő fejlesztései.) A külső városrészek fásítása, erdősítése projektelem a város rendkívül alacsony erdősültségén kíván érdemben javítani. A beavatkozás elsődleges helyszínei a városperemi lakóutcák és önkormányzati ingatlanok. (Sajnos, önkormányzati tulajdonú területből relatíve kevés van, ezért a részletes tervezés során kell felmérni a területcserében, idegen tulajdonon való fejlesztésben rejlő lehetőségeket.) A kedvező településképi hatásokon és védő funkciókon túl kiemelendő, hogy a fejlesztés elősegíti a külső területek csapadék- és belvízkezelési gondjainak enyhítését, a levegőminőség javulását, a rekreációs lehetőségek bővülését. Az adottságok előzetes vizsgálata alapján 60-80ha erdőfelület, fásítás létrehozása reális lehetőség. A zöldfelületi rekreációs hálózat bővítése projektelem elsősorban a beállt városi lakóterületek meglévő zöldfelületeinek különböző használati igényű csoportok, korcsoportok számára történő hozzáférhetőségének, funkciógazdagságának javítását célozza, kisléptékű, pontszerű beavatkozások révén. Kiemelten kezeli a mozgáskorlátozott gyermekek és a kamaszok számára készülő, valamint a lakóhelyek közvetlen környezetébe tervezett játszótéri fejlesztéseket. Veszélyhelyzetek elhárítását és a fenntarthatóbb vízgazdálkodást célozza a csapadékhálózat fejlesztése projektelem. A beavatkozások egyrészt a városközpont hirtelen lezúduló csapadék okozta károktól való megvédését célozzák, a megfelelő átemelő műtárgyak létesítésével. A fejlesztés másik célterülete a városszéli területek csapadékvíz-kezelési problémáinak megoldása, összhangban a zöldfelületi fejlesztésekkel. A csapadékvíz hálózat kiépítése nem egyszerűen a csapadékvíz elvezetésére koncentrál, hanem a csapadékvíz megtartást is elő kívánja segíteni (pl. tározókba) a megfelelő tervek segítségével feltárt megoldási módokon. Mindezen fejlesztések összehangolt megvalósítását készíti elő a megalapozó tervi háttér megteremtése, melynek keretében pótlásra kerülnek a hiányzó tervek, felmérések, elkészülnek a zöld és kék infrastruktúra integrált fejlesztésének tervei. A projektelem az alábbi tervek elkészítésének költségeit tartalmazza: 

 



Komplex tájvédelmi, tájhasznosítási és tájrendezési terv, melynek elkészítését a város Környezetvédelmi Programja és a Fenntartható Fejlődés Helyi Programja is javasolja. Fő feladata annak meghatározása, hogyan tudnak az ökológiai, rekreációs és gazdasági szempontok kiegyensúlyozottan, arányosan, egymást erősítve érvényesülni a tájalakításban, tájhasználatban. Zöldfelületi-közterületi stratégia, a zöldfelületek, valamint a közlekedési és parkolási célú városi szabadterek, további közterületek integrált fejlesztési és fenntartási programja. Zöld infrastruktúrafejlesztési- és fenntartási akcióterv, mely kiemelten foglalkozik a csapadékvíz- és belvíz-gazdálkodás, valamint a növényborítottság, erdősültség növelésének lehetőségeivel. A fenti átfogó fejlesztési dokumentumok készítését alapozzák meg az alábbi tervezési feladatok: o A város fásítási ütemtervének, programjának felülvizsgálata, új terv készítése o Ehhez kapcsolódóan teljes körű (belterületi) fakataszter készítése o Erdősítési terv / program készítése o A csapadékvíz-hálózat fejlesztési terveinek felülvizsgálata, hiányzó tervek pótlása, új tervek, komplex vízgazdálkodási terv készítése o Barnamezős területek rekultivációját előkészítő tervek o Természetvédelemhez, tájvédelemhez kapcsolódó tervek, tanulmányok o A városi térinformatikai rendszer folyamatos fejlesztése, ehhez kapcsolódó térképezési, adatkezelési feladatok smart city program előkészítése 36


3. Közműhálózat fejlesztés A közműhálózat fejlesztése projekt a KEHOP-ból finanszírozandó, a környezetet tehermentesítő infrastruktúra hálózatok kiépítését, bővítését foglalja magában. A projekt megvalósítója az önkormányzat, ezért képezi szervesen részét a város Integrált Területi programjának. A közvilágítás korszerűsítésének keretében a város elsősorban azon városrészekben kívánja a lámpatesteket korszerű, energiatakarékos izzókra lecserélni, ahol nagy teljesítményű lámpatestek találhatók. (Belváros kibővített területe, Almáskertek, Borjúréti-kertek, Erzsébethely, Fényes, Keletikertek, Kenderföldek, Lencsési ltp, Mezőmegyer, Nyugati kertváros, Póstelek). Összesen mintegy 8 500 lámpatest cseréjét tartalmazza a terv. A geotermikus energia hasznosítása az önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények egy részében olyan távhőrendszerek kiépítését eredményezné, amely a gazdaságos koncentrációban elhelyezkedő önkormányzati intézményeket lenne képes a Békéscsabán rendkívül magas hőfokon rendelkezésre álló termálvíz hőjével ellátni. A beavatkozás jelentős tervezést igényel, számos technikai és technológiai probléma megoldását, ezért pénzügyi nagyságrendje egyelőre nem ismert. A közműhálózat fejlesztése (szennyvízcsatorna, ivóvízhálózat fejlesztése) projektelem rendkívül összetett, tartalmazza mind a tervi háttér erősítését, az elöregedett szakaszok rekonstrukcióját, mind pedig a hálózat további bővítését azon városi területeken, ahol ez népsűrűséggel alátámasztottan gazdaságos. A projektelem tartalma: 1) elöregedett ivóvízrendszerek rekonstrukciója (nagyságrendileg 500 millió Ft, mintegy 20 szakaszon). 2) ivóvízrendszerek felméréséhez, digitalizálásához kapcsolódó feladatok, nagyságrendileg 200 millió Ft. 3) Ivóvízhálózat gerincvezetékének bővítése, nagyságrendileg 500 millió Ft, 44 helyszínen. 4) szennyvíziszap kezelés (megfelelő megoldási alternatíva kiválasztásával), nagyságrendileg 500 millió Ft. A településen a kommunális hulladék lerakásához kötődően a 2007-2013-as időszak során új infrastruktúra került megvalósításra, amelynek a tervek szerint része lesz egy szelektálómű is. Ennek megfelelően a települési szelektív hulladék gyűjtése nem aktuális feladat. Ugyanakkor a komposztálható zöldhulladék gyűjtése és hasznosítása továbbra sem megoldott. Ennek érdekében a városi önkormányzat 5 000 db. zöldhulladék-gyűjtő és 1 000 komposztálórács beszerzését, valamint a szolgáltató révén a lakosságnak való kiosztását tervezi. Az ökológiai fenntarthatóság jegyében körvonalazódik egy olyan térségi szintű projekt, amely a Békéscsabán és /vagy környékén decentralizáltan elhelyezett, megújuló energiaforrásokat (RES) hasznosító, villamos energia – termelő (DG), tároló (BB), kitároló (CHAR), FA-CHAR) egységekkel és elektromos járműparkkal (BEV) együttesen vagy annak bármely elemével külön - külön létrehozott energetikai integrációt eredményezne Békéscsabai Elektromos Mobilitási Komplex Projekt néven. A projektelképzelés egyelőre koncepció szinten létezik.

37


4

A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ ITP FEJLESZTÉSEIBEN

12. Tábla: A horizontális szempontok megjelenése az ITP-ben Horizontális szempontok Partnerségi tervezés

Az ITP viszonyulása a szemponthoz Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Békéscsaba városában széleskörű partnerség mellett, a Partnerségi tervben eredetileg lefektetett mechanizmusoknak megfelelően zajlott. Az Integrált Területi Program (ITP) egyeztetése, lévén, hogy elsősorban az önkormányzat felelősségi körét érinti és figyelembe véve a tervezésére rendelkezésre álló szoros határidőt, az ITS-hez képest szűkebb partneri körben zajlott, koncentrálva elsősorban azokra a projektelemekre, amelyek megvalósítása széleskörű partnerségen kell, hogy nyugodjon (pl. klaszterfejlesztés, szociális városrehabilitáció, integrált zöldfelületi fejlesztések). A 2014. szeptember 18 - október 31 közti időszakban az önkormányzati ügyosztályokon és intézményeken felül 2 kormányzati szervezet és 12 civil szervezet véleménye épült be az ITP jelenlegi formájába. Valós, a végső kedvezményezetteket érintő igényfelmérésre ugyanakkor a tervezésnek ezen fázisában még nem került sor, ahhoz a projektek továbbtervezése szükséges. Békéscsaba városa elkötelezte magát amellett, hogy - amennyiben a szakmai iránymutatások megjelennek, és a TOP finanszírozása egyértelművé válik a tárgykörben – pályázatot kíván majd benyújtani Közösségvezérelt Kezdeményezés projektjeinek kialakítására szoros együttműködésben a non-profit szférával és a vállalkozói közösségekkel.

Esélyegyenlőség

Békéscsaba város ITS-e és ennek megfelelően ITP-je is hangsúlyosan kezeli az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkóztatás kérdését. Az ITS tematikus célt, az ITP projektcsomagot szentelt a társadalmi integráció témakörének részben az ITS antiszegregációs fejezetén alapulva. Az ITP egy nagyobb kiterjedésű (Berényi út) és két kisebb szociális városrehabilitációs (Franklin utca) és telepfelszámolást eredményező (Kolozsvári) projektet tartalmaz. Ezen felül az ITP-ben megjelennek a TOP-ból finanszírozandó, foglalkoztathatóságot növelő programok. Ugyancsak jelentős forrás dedikálódik integrált szociális/egészségügyi intézmény létrehozására, és ezzel a Jamina városrészben elérhető szociális szolgáltatások kialakítására. Különálló támogató projekt tartalmazza akadálymentesítését (2.5 projekt).

az

önkormányzati

tulajdonú

épületek

Mindemellett az ITP-ben megfogalmazódik egy teljes mértékben felújított/átépített hajléktalanszálló létrehozása, amely a jelenlegi elavult és felújíthatatlan infrastruktúra kiváltását tenné lehetővé. Klímaváltozás csökkentése

hatásainak

A klímaváltozás különösen erős hatással bír a Dél-Alföldön elhelyezkedő Békéscsabára, ahol az országban az egyik legmagasabb a napsütéses órák száma. Az ITP ennek megfelelően az ökológiai hálózathoz kapcsolódóan hangsúlyosan foglalkozik a kondicionáló zöldfelületek arányának növelésével, és a csapadékvíz visszatartását eredményező technikai megoldások feltárásával. A levegő szén-dioxid tartalmának csökkentése érdekében az ITP egyik legnagyobb projektjeként (4.1 projekt) kerülne sor az önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai korszerűsítésére.

Bűnmegelőzés

A bűnmegelőzés erőteljesen megjelenik az ESZA típusú programokban is (3. 4 projekt : „A helyi közösségi együttműködés elősegítése”). A bűnmegelőzést szolgáló beavatkozások sokrétűek és a különböző célcsoportok szerint differenciáltak (gyermekek, fiatalok, idősek, stb.), és magába foglalják a partnerszervezetek egymás és önkormányzat közötti együttműködés erősítését, illetve egy bűnmegelőzési stratégia kidolgozását is. A bűnmegelőzés szempontjainak figyelembe vétele majd a részletes, egyes beruházásokra irányuló fizikai tervezés során is erőteljesen érvényesülni fog. Az új zöldfelületek, közterületek tervezésekor a térszervezés (átláthatóság) megvalósítása fontos kérdés. Ugyancsak tény, hogy a városban kevés térfigyelő kamera működik, amelyek számának növelése, pontos elhelyezése egy mélyreható közösségi tervezés során kell, hogy megfogalmazódjék. (Ennek különösen adekvát helye lenne a még el nem indult Közösségvezérelt Kezdeményezések tervezése.)

38


Családbarát fejlesztések

Békéscsaba városa – követve az országos trendeket – erősen idősödő város, tehát a demográfiai folyamatok figyelembe vételével egyszerre fogalmazódik meg az idősellátás javításának szükségessége, ugyanakkor a gyerekes családok városban tartása és szolgáltatásokkal való ellátása. Ez utóbbinak legfontosabb feltétele a megfelelő minőségű munkahelyek létrehozása (ezzel a társadalmi fenntarthatóság részben foglalkozunk.) Mindemellett az ITP erősíteni kívánja a gyerekbarát városi infrastruktúra kialakítását, pl. zöldfelületbe ágyazott, sok városi helyszínen megtalálható rekreációs lehetőségek létrehozásával (játszóterek számának növelése, korosztályos játszóterek kialakítása), valamint a biztonságos közlekedés feltételeinek javításával (további kerékpárosbarát úthálózat kialakítása.) Az idősek számára kiemelt szolgáltatások színvonalát és volumenét szintén javítani kívánja a város az ITP segítségével azáltal, hogy Jamina városrészben komplex egészségügyi/szolgáltató komplexumot hoz létre a jelenlegi egészségügyi alapellátó intézmény bővítésével. Ugyancsak speciális célcsoportot szolgálna a használaton kívül álló kollégium idősotthonná alakítása, amely csökkenthetné a meglévő óriási nyomást az intézményrendszerben. Ezen kívül az ITP számos ESZA programot tartalmaz (3.4 támogató projekt), mely a családok egészségfejlesztését, közösségi tevékenységét, izolálódásának megakadályozását, szülői kompetenciák megerősítését kívánják támogatni.

Fenntarthatósági szempontok Pénzügyi fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság

Az elsősorban önkormányzati beavatkozásokat tartalmazó ITP egyik kulcskérdése az önkormányzat szempontjából hosszú távon is érzékelhető pénzügyi fenntarthatóság. Ennek javítása érdekében háromféle megközelítés tapasztalható. 

Az addicionális fenntartási költségeket generáló objektumok létrehozásának korlátozásával (nagy alapterületi intézmények, objektumok kialakítását az ITP nem célozza, habár kisebb addicionális közszolgáltatási igény jelentkezhet elsősorban az új szociális, egészségügyi, közösségi intézményekben, pl. a kibővülő Jaminai egészségügyi/szociális központban, az új idősek orrhonában, az Ifjúsági Garzonban, a növekvő óvodai, bölcsődei férőhelyekben, a szociális rehabilitáció során létrehozandó közösségi házban.) Ugyancsak fontos szempont, hogy a létrejövő turisztikai létesítmények a CsabaPArkban olyan üzleti modellel működjenek, amely minimalizálja a fenntartás költségeit.



Az önkormányzati tulajdonú épületek fenntartási költségeinek csökkentése energetikai felújítást tartalmazó, alternatív energiaforrások kiépítését célzó projekteken keresztül (4.1 és 4.3 projektek).



A pénzügyi fenntarthatóságot segíti olyan objektumok létrehozása, amelyek a működtetési költségeiknél nagyobb volumenű bevételt indukálnak. Figyelembe véve, hogy a TOP az ilyen beavatkozásokat nem preferálja – ez a támogatásintenzitás csökkenését eredményezi - az ITP-ben sem találhatók ilyen beavatkozások a 100%os támogatotti körben. A gazdaságfejlesztés kapcsán merülhetne fel a piaci alapon bérbe adható infrastruktúra létrehozása, de ezekben az esetekben éppen a vállalkozások helyzetbe hozása a cél, tehát a bérleti díjnak is ezt a szemléletet kell tükröznie.

A környezeti fenntarthatóság szempontja a klímaváltozás hatásainak csökkentésére irányuló szempontrendszerrel mutat párhuzamosságokat. A zöldfelületi arány növelése, a csapadékvíz hálózat racionalizálása, az önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai felújítása, valamint a mindezekhez kapcsolódó közműhálózati, alternatív energiákon alapú tervezett KEHOP fejlesztések a legnagyobb költségvetéssel rendelkező projektcsomagot (4. projektcsomag) eredményezik az ITP-ben. Mindemellett a környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztésén keresztül (pl. az amúgy is 30% feletti kerékpározási arány növelését lehetővé tevő kerékpárút építések) kívánja a város elérni a személygépkocsi forgalom mérséklődését.

Társadalmi fenntarthatóság

A társadalmi fenntarthatóság és az esélyegyenlőség témakörei átfedésben állnak egymással. E mellett azonban a társadalmi fenntarthatóság azt is vizsgálja, hogy a munkahelyekre/szolgáltatásokra való kereslet milyen összhangban áll a kínálattal. Békéscsaba városát a relatíve jó színvonalú közösségi ellátás, ugyanakkor az elvándorlás, a munkahelyek iránti fokozott igény jellemzi, azaz a városfejlesztés sarokpontja a munkahelyek teremtése. Ez természetesen az ITP-ben nem tud olyan hangsúllyal megjelenni, mint az ITS-ben, mert az ITP

39


alapvetően önkormányzati beavatkozásokra épít, márpedig a munkahelyeket elsődlegesen a vállalkozások hozzák létre. A város három irányban kíván hozzájárulni a foglalkoztatás növeléséhez az ITP segítségével: 1) lehetőséget teremtve új vállalkozások beindítására mezőgazdasági, logisztikai, agrárinkubációs infrastruktúrák kiépítésén keresztül, 3) Ifjsúgái Garzonházban a letelepedni vágyó fiatalok lakhatási problémáin való segítésen keresztül, 2) foglalkoztatási paktum, képzési-oktatási programok, társadalmi integrációs programok segítségével a munkanélküli lakosság foglalkoztathatóságának javításán keresztül. A városban tervezett két szociális városrehabilitációs projekt is a társadalmi felzárkózást, a területi egyenlőtlenségek felszámolását célozzák, integrált beavatkozásokon keresztül.

40


5

KOCKÁZATELEMZÉS

Az ITP a tervezés jelenlegi szakaszában nagyon sokféle bizonytalansággal és az ebből fakadó kockázattal kell, hogy szembesüljön. Ezen kockázatok egy része az önkormányzat által ITP vagy projekt szinten kezelhető, egy része azonban súlyosan fenyegetheti az ITP komplexitását vagy hatékonyságát.

13. Tábla: A felmerülő kockázatok és kezelésük módja A kockázati tényező

A kockázat kezelésének módja

Függőségi kockázatok Megvalósíthatatlanná projektcsomagok egy-egy projekteleme

válik a kulcsprojektje,

Figyelembe véve, hogy a kulcsprojektek összetettek, önmagában kulcsprojekt nem, de projektelem válhat megvalósíthatatlanná. Egyes elemek meghiúsulása nem elsősorban az egymásra épülés miatt fontos – ebből a szempontból könnyen definiálhatók helyettesítő megoldások hanem inkább a projekt városfejlesztésben betöltött szerepe miatt. Ebből a szempontból vannak nagyobb jelentőséggel bíró projektelemek (pl, Hűtőház, CsabaPark II, Jaminai egészségház és szociális szolgáltató központ, Berényi úti szociális városrehabilitáció), és kisebb jelentőségű projektelemek/tevékenységek (pl. kerékpárút szakaszok, egyes iskolák felújítása). A kockázat csökkentése érdekében a legjelentősebb projektelemek tekintetében a tervezés és egyeztetés intenzitásának növelése fontos teendő.

Kiesnek egyes projektek, és lehívhatatlanná válik a város számára dedikált forrás.

Ezen kockázat elkerülése érdekében a város számára dedikált keret jelentősen túltervezésre került. Ha mégis jelentkezne ez a kockázat, az elsősorban a projektidőszak végén látszik majd. Ennek elkerülésére szoros program monitoring és megfelelő adaptivitás szükséges.

Ütemezési kockázatok Kevés az olyan projektelem/tevékenység, amely megfelelően kidolgozott lenne.

A tervezési feladatok intenzitásán növelni szükséges attól a ponttól, amikortól a tervezési keretek (TOP, ágazati OP-k, dedikált források és feladatok) világossá válnak. Helyi egyeztetéseket, alternatívák elemzését már addig is el lehet végezni.

A tervezések első szakaszának lezárultával egyszerre jönnek a megvalósítás feladatai.

A tervezés folyamán törekedni kell a minél pontosabb ütemezés kialakítására, és a szervezeti rendszer felkészítésére.

Szervezeti kockázatok Nem lesz elegendő humán erőforrás a tervezés, megvalósítás feladatára, és a szükséges létszámhoz nem lesz pénzügyi erőforrás

A tervezés előrehaladtával az ütemezések pontossága javul, az erőforrás igény felmérhető. A pótlólagos erőforrások finanszírozásához előkészítési és menedzsment feladatokhoz kapcsolódó támogatást célszerű lehívni.

A menedzsment szervezet szakmai felépítése nem kompatibilis az ellátandó feladatokhoz

Szintén a tervezés és ütemezés előrehaladása során szükséges felmérni az addicionális szakmai kapacitásokat.

A projektekkel kapcsolatos döntéshozatal időigényes

A demokratikus, helyi szintű döntéshozatal kétségkívül időigényes. Ennek megkönnyítésére javasolt az önkormányzaton belül döntéshozatali munkacsoportot, akár bizottságot létrehozni.

A létrejövő infrastruktúrák, szolgáltatások működtetéséhez szükséges szakmai kapacitások nem állnak rendelkezésre.

Az új típusú önkormányzati feladatvállalásokhoz (pl. gazdaságfejlesztés, inkubáció, közösségfejlesztés) új típusú kompetenciák szükségesek, amelyek körültekintő szakember kiválasztással, képzési programokon való részvétellel, új kapcsolati hálók kialakításával segíthetők elő.

41


Egyéb kockázatok A jelenleg ismert tervezési keretek (OPk tartalma és finanszírozása) megváltozik

Az ITP tartalmát folyamatosan változtatni szükséges, figyelembe véve a legfontosabb (a város számára legnagyobb horderejű) projektelemek finanszírozásának biztosításával.

A jelenleg ismert nehezen átláthatók

Ugyanazon projektelemet/intézkedést több finanszírozásával kapcsolatban is jelzi a város.

tervezési

keretek

is

típusú

operatív

program

A kijelölt szociális városrehabilitációs területek nem felelnek majd meg a későbbiekben kormányzati szinten definiálandó lehatárolási indikátoroknak

Az indikátoroknak valló nem megfelelés esetén a projektek bizonyos (ESZA) elemeit ágazati forrásból kel finanszírozni

A tervezés során megbecsült költségek alacsonyabbak a valósnál

A projektlistát rövidíteni kell, elsősorban a tartalék projektekkel.

A dedikált források nagyságrendje kisebb/felhasználási köre szélesebb lesz a jelenleg láthatónál

A jelenleginél erősebb preferenciarendszert kell alkotni.

A végső kedvezményezettek ellenvéleményt fogalmaznak meg a tervezett projektelemek/tevékenységek kapcsán

A projektterveket a lehető legkorábbi szakaszban egyeztetni kell a végső kedvezményezettekkel.

Nem áll rendelkezésre a 100%-tól eltérő támogatáshoz szükséges önerő

Finanszírozási opciók korai tervezése.

42


6 6.1

AZ ITP VÉGREHAJTÁSÁNAK MÓDJA 2007 – 2013-as időszak gyakorlata

Jelenleg a város településfejlesztési tevékenységében több ügyosztály (ágazati fejlesztési elképzelések megfogalmazása és végrehajtása), valamint a polgármesteri kabinet is részt vesz, de a döntések előkészítését és összehangolását a Stratégiai-Fejlesztési Osztály végzi együttműködésben a főépítész által vezetett Városépítészeti Csoporttal. A város fejlesztési dokumentumainak elkészítése (így a 2014-2020-as időszak fejlesztési elképzeléseinek megfogalmazása, leprogramozása) is az Osztály feladatkörébe tartozik. Ugyancsak ez az osztály végezte a 2007-2013-as időszak legtöbb projektjének menedzsment feladatait – részben alvállalkozók bevonásával. A Stratégiai- Fejlesztési Osztály – nevéből is adódóan - a Polgármesteri Hivatal, egyúttal az önkormányzati működés stratégiailag egyik legfontosabb szervezeti egysége, hiszen az osztályon összpontosulnak az önkormányzati fejlesztések és beruházások, a közbeszerzések, itt történik az Európai Uniós, a hazai és egyéb pályázati források feltérképezése és a pályázatok elkészítése, koordinálása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Stratégiai- Fejlesztési Osztály létszámát 28 főben állapította meg. A Közbeszerzési Csoporton belül három fő látja el a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. és más önkormányzati intézmények közbeszerzési eljárásainak előkészítését, teljes körű lebonyolítását, dokumentálását. A Projektmenedzsment Csoporton belül a projekt előkészítési, végrehajtási, menedzsmenti és adminisztratív feladatokat 3 fő látja el. Feladataik közé tartozik az önkormányzati vagy önkormányzati szerepvállalással megvalósuló fejlesztési projektek kidolgozása (projektfejlesztés), pályázatfigyelés, külső források, támogatások bevonása, pályázatok elkészítése, az önkormányzati projektek menedzselése. A Vagyonkezelési Csoport három fővel látja el az Önkormányzat vagyonkezelési, vagyongazdálkodási feladatait. Feladataik közé tartozik az önkormányzati vagyon hasznosítása, értékesítése, tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő feladatok, önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatok ellátása, az önkormányzat portfoliójának kezelése, a településfejlesztési célokhoz szükséges ingatlanok megszerzése. A Beruházási Csoport feladatai közé tartozik az önkormányzati (magas- és mélyépítési, környezetvédelmi) beruházások és az önkormányzati intézményeket érintő felújítások tervezése, kivitelezése és műszaki ellenőrzése, közreműködés a forrásszerzésre irányuló pályázatok műszaki munkarészeinek elkészítésében, a beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi felhasználások nyilvántartása, intézményi hibaelhárítások felügyelete. Feladatait 6 fővel látja el. Az akcióterületi típusú fejlesztések (belváros rehabilitáció I-II ütem, szociális rehabilitáció) operatív feladatait, részben projektmenedzsmentjét a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő Békéscsabai Városfejlesztési Kft. végezte, együttműködésben a Stratégiai-Fejlesztési Osztállyal, szintén részben alvállalkozók igénybevételével. Ugyancsak önálló projektmenedzsment szervezet került felállításra a szennyvízhálózat fejlesztést és a szennyvíztisztító korszerűsítést tartalmazó projekt esetében, ahol egy különálló, de a hivatalhoz kapcsolódó projektlebonyolító szervezet, az un. Szennyvíz PIU látta el a menedzsment feladatokat.

43


5. Ábra: A városfejlesztési tevékenység végzésének jelenlegi intézményi struktúrája a város önkormányzatánál

Közgyűlés

Ügyosztályok

Külső szereplők

Városépítészeti csoport

Stratégiai-Fejlesztési Osztály

Alvállalkozók

Békéscsabai Városfejlesztési Kft.

Alvállalkozók

A 2007-2013-as időszak tapasztalatai alapján a Városfejlesztési Kft. létrehozása részben beváltotta azokat a reményeket, melyek szerint egy önálló szervezet a projektmenedzsment feladatait hatékonyan képes ellátni, ugyanakkor a szervezet mozgásterét erősen befolyásolja, hogy érdemi döntéseket változatlanul az önkormányzat bizottságai és képviselő testülete hozhat.

2014-2020-as időszak

6.2

Az ITP-hez kapcsolódó szakmai útmutató az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg az ITP menedzsment szervezetével kapcsolatosan: „Az ITP-t az Irányító Hatóság által jóváhagyott menedzsment szervezet hajtja végre. A végrehajtó szervezetnek az akkreditációhoz rendelkeznie kell az alábbi speciális gyakorlattal és ismeretekkel: 

ITP menedzsment / munkacsoport vezetése



tervezés – előkészítés koordinációja



pénzügyi tervezés és végrehajtás koordinációja



műszaki tervezés koordinációja



közbeszerzési eljárások bonyolítása



soft tevékenységek koordinációja



kivitelezés koordinációja – műszaki ellenőrrel való kapcsolattartás

A speciális feladatok nem jelentik feltétlenül, hogy minden feladat elvégzésére egy szakértő szükséges, de a szervezetnek alá kell támasztania, hogy ha több feladatot lát el valaki az szükséges kompetenciákkal rendelkezik és feladatainak elvégzése a heti 40 óra +5%-nál többet nem vesz igénybe.” A fentiekben elvárt kompetenciákat és gyakorlati elvárásokat figyelembe véve az ITP, valamint a kapcsolódó, a TOP-on kívüli egyéb források terhére tervezett fejlesztési projektek végrehajtásának szervezeti hátterét a 2014-2020-as időszakban is a Polgármesteri Hivatalon belül kívánjuk működtetni. Ez döntően a Stratégiai-Fejlesztési Osztály feladata lesz, de a korábbi gyakorlatnak megfelelően az akcióterületi fejlesztésekben (Berényi úti, Franklin utcai szociális városrehabilitáció, Belvárosi 44


zöldfelület orientált rehabilitáció) a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. menedzsment feladatokat láthat el. Az eddigiekhez képest szükséges még nagyobb hangsúlyt fektetni a gazdaságfejlesztésre, egyrészt a TOP-os és ágazati projektek megvalósítása, másrészt pedig a városban működő vállalkozások közvetlen segítése érdekében, azzal a céllal, hogy a városi fejlesztésekhez kapcsolódóan ők is a korábbinál is jelentősebb forrásokat tudjanak fejlesztéseikhez bevonni. A 2014-2020-as időszakban a városi önkormányzat számára várható uniós források nagyságrendje a 2007-2014-os időszakhoz hasonló. A program menedzsmentjéért felelős szervezetnek tehát annyiban van szüksége addicionális humánerőforrásra, amennyiben ez már a korábbi időszak folyamán sem volt tejes mértékben kielégítő számú, illetve amennyiben ezt a némileg módosított kompetenciák igénylik. A 2014-2020-as időszak fejlesztéseire ugyanis fokozottabban igaz lesz a komplexitás és integráltság követelménye, amely már az ITP szerkezetében is nyomon követhető. Az integráltság jegyében a beruházás tervezési és végrehajtási feladatok mellett a szoft típusú projektelemek hangsúlya a korábbinál jelentősebb lesz, amely miatt szükséges, hogy a fejlesztések tervezéséért és megvalósításáért felelős szervezeti rendszer kiegészüljön a kommunikációs és társadalmi problémák kezelésében jártas humánerőforrással. A 2014-2020-as időszak nem csak projekt végrehajtást, hanem projekt tervezést is igényel, hiszen az ITP-n belül a projektek jelentős része még csak koncepcionális szinten körvonalazott, részletes tervezése, egyeztetése még szükséges. Ezen kompetenciák egy része megtalálható a StratégiaiFejlesztési Osztálynál, részben azonban (a korábbi gyakorlatnak megfelelően) a többi ügyosztály erőforrásaira kell támaszkodni. Rendelkezésre álló/kialakítandó kompetenciák részletesebben: 

    

Előkészítés és megvalósítás menedzsmentje: Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Projektmenedzsment Csoport: jelenleg 3 fő, létszámában fejlesztendő (projektcsomagonként min. 1-1 fő, emellett az ágazati programokhoz kapcsolódó projektek) Műszaki tervezés és lebonyolítás koordinációja: Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Beruházási Csoport (2 fő magasépítési tevékenységek, 2 fő mélyépítési tevékenységek) Közbeszerzési eljárások bonyolítása: Stratégiai-Fejlesztési Osztály, Közbeszerzési Csoport Pénzügyi tervezés és végrehajtás: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Egyes projektcsomagokhoz kapcsolódó, eseti szakmai kompetenciák: társosztályok Szoft típusú projektelemek koordinációja, szervezése: kialakítandó kompetencia

45

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

Recommend Documents