TARTALOMJEGYZÉK. (részletezés) E-2 A tűzmegelőzési célok teljesülését biztosító feladatok rendszere; A tűzveszély kockázatának beazonosítása

TARTALOMJEGYZÉK (részletezés)

V.

Tűzmegelőzési ismeretek E-1

A tűz elleni védekezés fogalma; A tűzmegelőzés fogalma, célja

E-2

A tűzmegelőzési célok teljesülését biztosító feladatok rendszere; A tűzveszély kockázatának beazonosítása

E-3

A tűzkeletkezés kockázatát csökkentő szabályok és összefüggések; A személyek biztonságát, vagyonvédelmét és a tűzoltás feltételeit biztosító szabályok jellemzői

E-4

A tűzvizsgálat

E-1 A tűz elleni védekezés fogalma EGYSZER VOLT, … A tűz elleni védekezés igénye vélhetően nem tudatos, rejtett formában már a civilizáció kezdetén felmerült. A tudatos tevékenység a városias településformák létrejöttével kezdődhetett. Erről árulkodnak az ókori Róma kulturális és műszaki emlékei, melyek igen jól szervezett –kezdetben rabszolgákból, majd hivatásos katonákból álló-, különlegesen kiképzett tűzoltó egységek létrejöttéről és fenntartásáról mesélnek. A tűzvédelem hajnalán, természetesen a keletkezett tüzek eloltása volt a legfontosabb cél, és csak részlegesen gondoskodtak arról, hogy a tüzek keletkezését, továbbterjedését megakadályozzák, szükség esetén korlátozzák. Hihetetlen találékonyságról tettek tanúbizonyságok a régi idők iparosai, amit a tűzoltó technika kialakulása és fejlődése jelzett. Mai szemmel rémisztő belegondolni mennyire kiszolgáltatottak voltak az ókori, középkori települések lakói a pusztító elemmel szemben. Az egymáshoz közel épült, csak szűk utcácskákkal elválasztott, jelentős mennyiségű éghető építőanyagot (főként fát, nádat és szalmát) tartalmazó épületekben, a nyílt láng szinte mindig jelen volt, hiszen főzni, világítani kellet. Ennek azonban komoly kockázata volt. Az évszázadok során számtalan tűzvész hívta fel a figyelmet arra, hogy a tűz ellen védekezni kell. Mert ha nem tesszük, emberek testi épsége, sokszor élete, az anyagi javak biztonsága, néha egész települések, nemzetek fejlődése kerülhet veszélybe. Egyes történészek véleménye szerint a történelem a háborúk története. Ezt elfogadva, kijelenthető, hogy a tűz elleni védekezés a tűzvészek története. Természetesen az analógia, a hasonlóság azon a ponton megszűnik, hogy míg a háborúkból – mindeddig- nem sokat tanult ez emberiség, a tűzvészek eredményeként újra és újra átgondolták és fejlesztették a tűz elleni védekezés eszköztárát.

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS ELEMEI A tűz elleni védekezés legfontosabb, leglényegesebb és leghatékonyabb eleme sokáig a tűzoltás, az emberi életek és anyagi javak megmentése volt. A műszaki feltételek és a társadalmi tudatosság fejlődése vezetett a tűzmegelőzés majd a tűz keletkezésének vizsgálata irányába, melyek kialakulását követően kikristályosodott a tűz elleni védekezés hármas feladatrendszere.

2 A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 4. § foglaltak alapján: „a tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása. Óva intenék mindenkit, hogy az összetevők között fontossági sorrendet tegyen. Megítélésem szerint mindhárom komponens egyaránt fontos, a sorrendiség logikai és semmiképpen sem hierarchikus, nincsenek alá- vagy fölérendelt szerepek. A törvény megadja a tűzvédelem alkotóelemeinek definícióit is, a következők szerint: •

A TŰZMEGELŐZÉS: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység.

•

A TŰZOLTÁSI FELADAT: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.

•

A TŰZVIZSGÁLAT: a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul; Minden mindennel összefüggésben van, és a különböző szakterületek együttműködése nélkül nem teremthető meg a hatékony tűzvédelem.

TŰZVÉDELEM

3 A tűzmegelőzési előírások jelentős része az, amely megteremti a tűzoltás mentés, feltételeit, ugyanakkor a tűzoltói beavatkozások tapasztalatai segítik a tűzmegelőzési szabályok megszületését, formálódását, a tűzvizsgálat eredményei pedig visszacsatolódnak a tűzmegelőzési szabályok változtatásában, illetve a tűzoltó beavatkozás módszereinek korszerűsödésében.

A TŰZMEGELŐZÉS CÉLJA A tűzmegelőzés célja tehát, egyrészről, hogy intézkedéseivel megelőzze a tüzek keletkezését. Tekintettel arra, hogy ez, —amíg bolygónk légkörének 21 %-át az égést tápláló oxigén teszi ki, és az ember természetes és épített környezetének jelentős hányadában éghető anyagok vannak— teljes mértékig nem lehetséges, tovább kell gondolni a tűz okozta veszélyhelyzet csökkentésének módját. Ennek érdekében a tűzmegelőzés gondoskodik a tűz továbbterjedésének megakadályozásáról. Végül, de nem utolsó sorban a tűzmegelőzés megteremti a tűzoltás (beleértve az életmentést is) alapvető feltételeit. Azt, hogy milyen módon, milyen eszközökkel és kik tesznek a tűzmegelőzésért a következő részben ismerhetjük meg.

E-2

4

A tűzmegelőzési célok teljesülését biztosító feladatok rendszere A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉSBEN RÉSZTVEVŐK A tűzvédelemben résztvevők körének és azok feladatainak áttekintésével érdemes elsőként foglalkoznunk annak érdekében, hogy a tűzmegelőzés feladatrendszerét meg megismerhessük. Az Országgyűlés törvényalkotási feladatai közé tartozik a tűzvédelemmel és a tűzoltósággal foglalkozó törvény (1996. évi XXXI. törvény) megalkotása, szükséges módosítása, kiegészítése. A Kormány a törvény által biztosított jogánál fogva kormányrendeletekben szabályozza a keret jogszabály meghatározott elemeit. A Miniszterek a Minisztériumok szabályozásaiban, a törvény vonatkozó részeivel összhangban rendeleteket adnak ki. A Belügyminiszter ellátja a tűzvédelem központi irányítását, továbbá a törvény vonatkozó részeivel összhangban rendeleteket ad ki. Egyetértési jogot gyakorol miniszterekkel a más miniszter által tervezett – a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő – szabályozásokkal, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésével, átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatban. Meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit, valamint a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét. A jogszabályban meghatározott esetekben másodfokú tűzvédelmi hatóságként jár el. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság javaslatokat tesz a szakmai szabályozásra, szakmailag felügyeli a tűzoltóságokat, jogszabályban meghatározott A Közigazgatási Hivatalok (megyei, esetekben első fokú hatóságként jár el. fővárosi) eljárnak a másodfokú tűzvédelmi Másodfokú eljárásokban szakhatóságként jár hatósági ügyekben. el. A megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok felügyelik a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságokat. A jogszabályban meghatározott esetekben a hatósági és szakhatósági feladatokat lát el. A Települési Önkormányzatok létrehozzák és fenntartja a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokat, kinevezik és felmentik a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokát. Gondoskodnak a település oltóvíz ellátásáról, valamint a lakosság tűzvédelmi felvilágosításáról. A települési jegyzők (körjegyző), a fővárosban főjegyző első fokú tűzvédelmi hatóságként járnak el

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként, járnak el az első fokú ügyekben. Tűzoltási tevékenységet végez, hatósági ellenőrzést tart, és tűzvizsgálati tevékenységet végez. A tűzoltó egyesületek tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenységet végeznek. Az önkéntes tűzoltóságok tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenységet végeznek.

5 A gazdálkodó tevékenységet végző magánszemélyek, jogi személyek, jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei gondoskodnak a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi követelmények megtartásáról, a veszélyhelyzet megelőzéséről és elhárításáról. A jogszabályban meghatározottak szerint tűzvédelmi szervezetet hoznak létre, illetve tűzvédelmi szolgáltatást vesznek igénybe, továbbá létesítményi tűzoltóságot hoznak létre illetve fenntartják azt. A magánszemélyek —saját jól felfogott érdekükben— megismerik közvetlen környezetük (lakás, gépjármű, berendezés) tűzmegelőzési szabályait, valamint a tűzjelzésre, tűzoltásra vonatkozó kötelességeiket. A jogszabályban foglalt esetekben gondoskodnak a szükséges tűzvédelmi felülvizsgálatok elvégzéséről. A felsorolásból kiderül, hogy a tűz elleni védekezéssel kapcsolatban a társadalom minden szintjére hárul feladat. Tekintsük át részletesen a különböző szintű tűzvédelmi hatósági tevékenység szereplőit és azok feladatait.

TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A tűzvédelmi (ezen belül a tűzmegelőzési) követelmények érvényre juttatása a hatósági jogalkalmazó és jogérvényesítő tevékenység révén valósul meg. Az 1996. évi XXXI. törvény ezen a területen jelentős változást jelentett az előző évtizedek joggyakorlatához képest. TELEPÜLÉSI JEGYZŐK ÉS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓPARANCSNOKOK A tűzvédelmi törvény megosztani rendelte a tűzvédelmi hatósági jogkört a települési jegyzők (körjegyzők, Budapesten a főjegyző) és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy két merőben különböző álláspont alakulhatna ki a tűzvédelmi ügyekben, hiszen a 115/1996. (VII. 24.) Korm rendelet alapján a jegyző (körjegyző, Budapesten főjegyző) hatósági döntései előtt köteles kikérni az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok szakhatósági állásfoglalását. Az állásfoglalást ezt követően mindenféle változtatás nélkül köteles határozatába foglalni. Ezt figyelembevéve, gyakorlatilag szakmai szempontból minden a hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzati tűzoltóparancsnoknak van érdemi szerepe. TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI JOGKÖRBEN A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE (KÖRJEGYZŐ), A FŐVÁROSBAN A FŐJEGYZŐ: • a jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket; • jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi kötelezettségek alól, ha azt jogszabály, illetve kötelezően alkalmazandó szabvány lehetővé teszi –azonos biztonságot nyújtó előírások megtétele mellett–, kérelemre eltérést engedélyezhet; • az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását –amennyiben az rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent– a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti; * • a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzoltóeszközök használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja; * • a tűzvizsgálatról —külön jogszabályban meghatározottak szerint— hatósági bizonyítványt ad ki; • jogszabályban meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szab ki.

6 A HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG PARANCSNOKA: • a jogszabályokban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el (a leggyakrabban előforduló ügyfajták: építési engedélyezési, fennmaradási engedélyezési, rendeltetés megváltozásának engedélyezése, használatbavételi, kereskedelmi üzlet működési engedélye, ipari tevékenység telepengedélyezése, útépítés, közműépítés stb.); • a beépített tűzvédelmi berendezések (beépített tűzjelző és/vagy oltó berendezések); létesítési és használatbavételi ügyeiben szakhatóságként jár el • tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart (átfogó-, utó-, célellenőrzés); • külön jogszabályban meghatározottak szerint lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást; • a tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzvizsgálati eljárás során feltárt hiányosságok, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszüntetésére, és szükség esetén kezdeményezi a tűzvédelmi hatósági intézkedést; • a *-gal jelölt esetekben azonnal végrehajtandó intézkedést tesz, és erről haladéktalanul értesíti a tűzvédelmi hatóságot. BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ ÉS A MEGYEI IGAZGATÓK A MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓ: • közreműködik a megyei közigazgatási hivatal által lefolytatott másodfokú tűzvédelmi hatósági ügyekben; • jogszabályokban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el. (pirotechnikai tevékenység engedélyezés, izotópok tárolási engedélyezése, stb.) AZ ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ: • engedélyezi az új tűzoltótechnikai eszközök és oltóanyagok gyártását, forgalmazását, a meglévők módosítását; • közreműködik a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által lefolytatott másodfokú tűzvédelmi hatósági ügyekben; • jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi kötelezettségek alól, ha azt jogszabály, illetve kötelezően alkalmazandó szabvány lehetővé teszi – azonos biztonságot nyújtó előírások megtétele mellett – kérelemre eltérést engedélyezhet; • egyetértési jogkört gyakorol az új építési anyag, szerkezet, építési mód, tűzvagy robbanásveszélyes anyag – a robbanó és robbantóanyag kivételével –, készülék, gép, berendezés, technológia alkalmazásának, gyártásának engedélyezési ügyeiben; • a jogszabályokban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el.

JOGSZABÁLYOK A tűzmegelőzés tevékenység során jogalkalmazás, jogérvényesítés történik, melynek hátterét bemutatandó következzenek a legfontosabb, leggyakrabban használt jogszabályok. TÖRVÉNYEK • 1996. évi XXXI. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról • 1957. évi IV. törvény Az államigazgatási eljárás általános szabályairól • 1997. évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről • 1995. évi XXVIII. törvény A nemzeti szabványosításról • 1999. évi LXIX. törvény A szabálysértésekről

7 •

1977. évi I. törvény A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 11/1977. (III. 30.) MT rendelettel

KORMÁNYRENDELETEK • 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet A tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről • 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet A létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról • 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet A tűzvédelmi bírságról • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről BELÜGYMINISZTERI RENDELETEK • 27/1996. (X. 30.) BM rendelet A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról • 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról • 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet A tűzvédelmi szabályzat készítéséről • 12/1997. (II. 26.) BM rendelet Az erdők tűz elleni védelméről • 27/1997. (IV. 10.) BM rendelet A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról • 32/1997. (V. 9.) BM rendelet A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről • 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról • 36/1997. (VI. 4.) BM rendelet A tűzvédelmi szakértői és igazságügyi szakértői tevékenység szabályairól • 2/2002. (I. 23.) BM rendelet A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról • 10/2000. (II. 23.) BM rendelet A helyszíni bírságolás részletes szabályairól • 11/2000. (II. 23.) BM rendelet A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról ÁGAZATI MINISZTÉRIUMI RENDELETEK • 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról • 2/1987. (II. 17.) IpM rendelet A Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzat közzétételéről • 31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról • 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól • 39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet Az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeinek és megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól • 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről • 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről • 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet A Gázpalack Biztonsági Szabályzatról • 14/1999. (X. 22.) IM rendelet A tűzvédelem és a műszaki mentés különös szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél • 31/2001. (XII. 28.) HM rendelet A tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól A felsorolás korántsem teljes csupán azt szeretné illusztrálni, mennyire szerteágazó a tűzmegelőzés jogi háttere.

8 SZABVÁNYOK, MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK A tűzvédelem műszaki szabályozásához, hozzátartoznak a nemzeti szabványok is, amelyekből most a leggyakrabban alkalmazottak bemutatása következik. MSZ EN 2 A tüzek osztályozása MSZ EN 3 sorozat Hordozható tűzoltó készülék MSZ 1057 Tűzoltó csatlakozófejek MSZ 1058 Lábszelepes szűrő tűzoltó szívótömlőhöz MSZ 1059 Tűzoltó sugárcső MSZ 1094 Egyetemes kapocskulcs tűzoltótömlő kapcsokhoz MSZ 1185 Tűzoltó nyomótömlő MSZ 9771 sorozat Tűzcsapok és tartozékaik. (Föld alatti tűzcsap, Föld feletti tűzcsap, Tűzcsapkulcsok, Tűzcsapszekrény föld alatti tűzcsaphoz, Fali tűzcsap, Szerelvényszekrények) MSZ 9772 Állványcső föld alatti tűzcsaphoz MSZ 15631 Tűzvédelmi jelzőtáblák MSZ-9113 Biztonsági felvonók műszaki követelményei MSZ-04-82 sorozat Lakó és közösségi épületek kéményei. (Fogalom meghatározások és általános előírások, Egyedi kémények, Központi kémények) ME-04-132 Füstmentes lépcsőházak követelményei MSZ 1600 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. MSZ 1610 sorozat Létesítés-biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések számára. MSZ EN 1127-1 -1 Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. MSZ 16040-1 Sztatikus feltöltődések.

SZANKCIÓK ALKALMAZÁSA A tűzvédelmi érdekek érvényesítése során lehetőség van a szabályokat be nem tartók ellen különböző szankcionális intézkedések megtételére, illetve azok kezdeményezésére. Tekintsük át röviden ezeket a lehetőségeket. HATÓSÁGI FELHÍVÁS A hatósági ellenőrzést, tűzesetet követően a tapasztaltak figyelembe vételével a hiányosságok megszüntetése, a tűzkárok megelőzése érdekében az önkormányzati tűzoltó parancsnok írásban felhívja az érdekeltek figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére. A felhívást az érintettek kötelesek érdemben megvizsgálni és a tett intézkedésről 30 napon belül választ adni. HATÓSÁGI KÖTELEZÉS A hatósági ellenőrzést, tűzesetet követően a tapasztaltak figyelembe vételével a hiányosságok megszüntetése, a tűzkárok megelőzése érdekében —az önkormányzati tűzoltó parancsnok kezdeményezésére— a tűzvédelmi hatóság (települési jegyző (körjegyző), Budapesten főjegyző) írásban kötelezést ad ki a jogszabálysértés megszüntetésére. HELYSZÍNI BÍRSÁG Helyszíni bírság szabható ki azzal szemben aki a tűzvédelmi jogszabályokban foglalt előírásokat megszegi, a jogszabályi tilalom ellenére az erdő területén tüzet gyújt, vagy más módon az erdő tűz elleni védelméről szóló jogszabályokat megsérti, tűzesetet, vagy tűzveszélyt észlel és ezt a hatóságnak nem jelenti, tűzjelzésre távbeszélő készülékét nem bocsátja rendelkezésre, szándékosan megtévesztő tűzjelzés ad, nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűzoltásban személyesen közreműködjön, járművét, vagy

9 tűzoltásra alkalmas eszközét a tűzoltáshoz rendelkezésre bocsássa, tűz esetén a tűzoltás vezető intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg. A bírság összege 500 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedhet TŰZVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉS A helyszíni bírságnál felsorolt tényállások esetén ha a helyszíni bírságolás nem valósítható meg szabálysértési feljelentés tehető. TEVÉKENYSÉG LEÁLLÍTÁSA Amennyiben az üzemeltetés, tevékenység folytatása, az anyag tárolás közvetlen tűz. És robbanásveszélyt okoz az önkormányzati tűzoltó azonnal végrehajtandó intézkedést tesz, leállítja a tevékenységet, és erről haladéktalanul értesíti a tűzvédelmi hatóságot (települési jegyző (körjegyző), Budapesten főjegyző) aki erről határozatot ad ki. TEVÉKENYSÉGTŐL VALÓ ELTILTÁS Amennyiben a dolgozó a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyen a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzoltó eszközök használatát nem ismeri, önkormányzati tűzoltó azonnal végrehajtandó intézkedést tesz, a munkavállalót a tevékenységtől eltiltja, és erről haladéktalanul értesíti a tűzvédelmi hatóságot (települési jegyző (körjegyző), Budapesten főjegyző) aki erről határozatot ad ki. TŰZVÉDELMI BÍRSÁG A jogszabályban meghatározott esetekben az önkormányzati tűzoltó parancsnok kezdeményezésére a tűzvédelmi hatóság (települési jegyző (körjegyző), Budapesten főjegyző) tűzvédelmi bírságot szabhat ki. •

•

•

• •

Tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket. (A bírság alsó határa ha azt jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi létesítési szabály megszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább 10%-a, felső határa 3.000.000 forint. A bírság alsó határa ha azt jogszabályban rögzített, a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, felső határa tűz esetén legfeljebb 500.000 Ft, veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 100 000 Ft) A tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő —engedély nélküli— használatáért. (A bírság alsó határa az eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag értékének legalább 10%-a, felső határa 3.000.000 forint. A létesítményi tűzoltóság létszámával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megszegéséért. (A bírság alsó határa a külön jogszabályban előírt létesítményi tűzoltóság legkisebb létszámából hiányzó vagy kiképzetlen személyek száma és a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg, felső határa 3.000.000 forint.) Ha külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét, illetőleg egyetértését. (A bírság alsó határa legalább 100 000 Ft, felső határa 3.000.000 forint.) Ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott. (A bírság alsó határa a tervezői, illetőleg a kivitelezői díj legalább 10%-,felső határa 3.000.000 forint.)

10 •

• •

•

Ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott. (A bírság alsó határa az érintett munkavállalók létszáma, valamint a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg, felső határa 3.000.000 forint.) Ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik. (A bírság alsó határa az érintett munkavállalók létszáma, valamint a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg, felső határa 3.000.000 forint.) Ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ("A"), a tűz- és robbanásveszélyes ("B"), valamint a tűzveszélyes ("C") tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről. (A bírság alsó határa legalább 100.000 forint, felső határa 3.000.000 forint.) Ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartatásáról. (A bírság alsó határa legalább 100.000 forint, felső határa 3.000.000 forint.)

A tűzvédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével ismételten kiszabható tűzvédelmi bírság, amennyiben a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak.

A tűzveszély kockázatának beazonosítása TŰZVESZÉLY Annak érdekében, hogy a tűzmegelőzés elérje célját, minden képen szükséges magának veszélyhelyzetnek a beazonosítására. Fel kell mérni, hogy van-e lehetőség a tűz keletkezésére, terjedésére illetve felléphetnek-e a tűzoltást (mentést) akadályozó körülmények. Mindezek ismeretében lehetséges a megfelelő követelmény meghatározás.

KOCKÁZAT A tűzveszély kockázatának értékelésekor a következő szempontokat célszerű figyelembe venni. A KÖRNYEZET VESZÉLYESSÉGE: Az üzemszerűen, vagy rendkívüli esemény kapcsán előforduló anyagok tűzveszélyessége, megjelenési formája, mennyisége. Az anyagok tűz esetén történő megváltozása (robbanásveszély, mérgezőség, stb.). A GYÚJTÓFORRÁS JELENLÉTE: A környezetben üzemszerűen, vagy rendkívüli esemény kapcsán előforduló anyagok meggyulladását mely gyújtóforrások idézhetik elő. A gyújtóforrások rendelkeznek-e a reakció elindításához elegendő energiával. A SZEMÉLYEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE: A környezetben tartózkodó személyek száma, fizikai állapota, mozgáskészsége, cselekvőképessége, a veszélyhelyzet leküzdésére való képessége. AZ ANYAGI ÉRTÉKEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE: A veszélyhelyzet okozta lehetséges közvetlen illetve közvetett károk. A tulajdonosi kockázatvállalás szerepe.

11 A kockázat elemzést segítő, különféle szempontrendszerek ugyan nem ismeretlenek hazánkban azonban szükséges egy a tűzveszélyességre vonatkozó alapvető kategorizálás, amely objektív és egységes értelmezésű. Ez az anyagok illetve tevékenységek tűzveszélyességi osztályba sorolásának módja amelyet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmaz.

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, OSZTÁLYBA SOROLÁS A megelőző tűzvédelem egyik alappillére a tűzveszélyességi osztályba sorolás. A létesítési és használati szabályok egész soránál tekinthető kiindulópontnak, vagyis attól függően, hogy milyen tűzveszélyességi osztályba tartozik a veszélyességi övezet, helyiség, tűzszakasz, építmény, szabadtér illetve létesítmény enyhülnek vagy szigorodnak a követelmények TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, ANYAGOK TEVÉKENYSÉGEK BESOROLÁSA ,,Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes'' (jelzése: ,,A'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü >35 °C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; - a 100 m 3 /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége; - az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése. ,,Tűz- és robbanásveszélyes'' (jelzése: ,,B'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: - az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, az a folyadék, olvadék amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt , T ü > T lpnyt –20 °C és T ü > 35 °C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; - a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.

12 ,,Tűzveszélyes'' (jelzése: ,,C'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: - az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C, a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü < T lpnyt–20 °C, Tü < Tlpnyt –50 °C és T ü > 35 °C, az a gáz amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; - az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb; - az üzemanyagtöltő-állomások. ,,Mérsékelten tűzveszélyes'' (jelzése: ,,D'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: - az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt –50 °C és T ü > 35 °C, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel; - az a közösségi épület, amely nem tartozik a ,,C'' tűzveszélyességi osztályba; - az iroda-, lakó-és szállásépület; - gépjárműtároló (építmény, szabadtér); - állattartó helyiség. ,,Nem tűzveszélyes'' (jelzése: ,,E'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: - a nem éghető anyag; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. Lobbanáspont: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen előírt kísérleti körülmények között a folyadék annyi mennyiségű éghető gázt vagy éghető gőzt fejleszt, hogy egy effektív gyújtóforrással érintkezve azonnal lángra lobban. Gyulladáspont (gyulladási hőmérséklet): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél meghatározott vizsgálati körülmények között az anyagból felszabaduló gőzök és gázok meggyulladnak.

13 SPECIÁLIS OSZTÁLYBA SOROLÁS Azon különleges anyagok esetében, amelyek az előzőekben meghatározottak szerint nem sorolhatók tűzveszélyességi osztályba, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó. Jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az előzőekben foglaltaktól eltérően is történhet. VESZÉLYTELENEBB OSZTÁLYBA SOROLÁS A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér – ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják – az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. HELYISÉG, SZABADTÉR, TŰZSZAKASZ, ÉPÜLET, LÉTESÍTMÉNY OSZTÁLYBA SOROLÁSA A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az ,,A'' osztályból az ,,E'' osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az előzőek szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladja. A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként az előzőek szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladja. A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti az előzőek szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja. A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az előzőek szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja. A létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park, stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

14

E-3

A tűzkeletkezés kockázatát csökkentő szabályok és összefüggések TŰZ KELETKEZÉS A tűz akkor keletkezik és marad fenn, ha az égés feltételei térben és időben egyszerre adottak. A tűz keletkezési lehetőségek feltételrendszere: • gyújtóforrás (megfelelő energiaszinttel) • éghető anyagok (megfelelő koncentrációban) • oxigén (megfelelő koncentrációban)

OXIGÉN

ÉGHETŐ ANYAG

GYÚJTÓFORRÁS

TŰZ KELETKEZÉS MEGAKADÁLYOZÁSA A tűz keletkezés megakadályozásánál, tulajdonképpen nem történik más, mint a tűzoltásnál, ahol az égés három alapvető feltételei közül legalább egyet (esetleg többet) kell megszüntetni. A különbség „csak” annyi, hogy elébe kell menni a dolgoknak és még a keletkezési feltételek együttállása előtt kell megtenni a szükséges intézkedéseket. AZ OXIGÉN KIZÁRÁSA Az oxigén kizárásával az tűz keletkezése kizárható ha maga az anyag nem tartalmaz oxigént, illetve az anyagok reakciója során nem keletkezik oxigén. Ezzel a módszerrel előzik meg a tüzeket a tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok gyártása, feldolgozása során alkalmazott zárt rendszereknél, illetve a vegyiparban az inert technológiáknál. AZ ÉGHETŐ ANYAG KIZÁRÁSA Megelőzhető a tűz a gyújtóforrással illetve oxigénnel rendelkező környezetben, ha megakadályozzuk az éghető anyag meggyulladni képes formájában, illetve koncentrációban való megjelenését. Az éghető anyagtól mentes tisztán tartott munkaterület, az éghető folyadék, gáz, gőz, köd, por elfolyásának, szivárgásának megakadályozása, az éghető gáz, gőz, köd, por kiszellőztetése, stb. mind mind azt célozza, hogy habár adott (vagy adott lehet) az égés két feltétele, az éghető anyag mégse gyulladjon meg. A GYÚJTÓFORRÁS KIZÁRÁSA A tüzek keletkezéséhez jelentős számban gyújtóforrás (esetleg több gyújtóforrás) megjelenése vezet. Az égési reakció megelőzhető, ha a lehetséges gyújtóforrásokat felismerjük, beazonosítjuk, és megjelenésüket kizárjuk. Tűzmegelőzés több évtizedes tapasztalatait figyelembe véve kerülni kell a nyílt láng, a szikraképződés, káros mértékű felmelegedés megjelenését. Erről gondoskodnak például a dohányzás és nyílt lánggal járó tevékenységre vonatkozó korlátozások, a szikramentes épületszerkezet, gép, berendezés, eszköz használatát, valamint az egymással tüzet okozó reakcióba lépő anyagok elkülönített tárolását előíró szabályok.

A személyek biztonságát, vagyonvédelmét és a tűzoltás feltételeit biztosító szabályok jellemzői LÉTESÍTÉSI TŰZMEGELŐZÉSI SZABÁLYOK Az létesítmények, építmények, közművek, szabadtéri tárolók, stb. létesítése, átalakítása során a következőkben felsorolt tűzmegelőzési szabályokat kell vizsgálni, betartani illetve, betartatni.

15 A felsorolás érthető okok miatt nem teljes körű és csak a leglényegesebb elemeket mutatja be. ELHELYEZÉS, TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁGOK Az építmények, épületek, szabadtéren elhelyezett berendezések, tárolási egységek elhelyezésénél, telepítésénél figyelembe kell venni a tűzvédelmi érdekeket. Biztosítani kell a beavatkozó tűzoltó egységek felvonulását, működését, továbbá csökkenteni kell építmények, épületek, szabadtéren elhelyezett berendezések, tárolási egységek egymásra gyakorolt kockázatát. MEGKÖZELÍTÉS A létesítmények, építmények, épületek, szabadterek területén keletkező tüzek oltásához felvonuló erők vonulása és működése céljából felvonulási utat, illetőleg területet kell biztosítani. A tűzoltási felvonulási út legalább két nyomtáv szélességű, szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású legyen. A felvonulási terület legalább két nyomtávú szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású az épület tűzoltására, mentésére szolgáló homlokzatánál lévő legyen. A középmagas és magas épületek esetében úgy kell kiképezni, hogy annak hossza - az épület homlokzati hosszának legalább 2/3-ad részét érje el, szélessége legalább 6,1 m legyen, hosszantitengely-távolsága 8-14 m-re legyen a homlokzati síktól. Lejtős terepen az tűzoltási felvonulási terület lejtése —a mentésre alkalmas ablakok alatt legalább 10 m-es körzetben— 5%-nál nagyobb ne legyen. Amennyiben a tűzoltási felvonulási terület mentén fasor kerül telepítésre, a fák egymás közötti távolsága a középmagas és magas épület felöli oldalon 15 m-nél kevesebb nem lehet. Ugyanez a szabály vonatkozik villamos vagy egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is. A tűzoltási felvonulási terület középmagas és magas épületek felöli oldalán közvilágítási szabadvezeték vagy közúti villamos járművek vezetékei nem helyezhetők el. A tűzoltási felvonulási területen, valamint a tűzoltói vízszerelési helyeken (tűzcsap, medence stb.) gépjárműparkolót tervezni és elhelyezni nem szabad. A tűzoltási felvonulási utat körforgalmat biztosító módon kell kiképezni vagy, ha ez nem lehetséges, az út végén a különleges tűzoltó gépjárművek részére fordulót (deltát) kell kialakítani. TŰZTÁVOLSÁG A építmények, szabadtéri berendezések tárolási egységek között megtartandó tűztávolságok a keletkező tűz átterjedését hivatottak korlátozni, illetve megakadályozni. Könnyen belátható, hogy ha ezeket megfelelő távolságra helyezik el egymástól csökkenthető annak kockázata, hogy a tűz akadálytalanul végig tarolja épített környezetünket. Az épületek közötti tűztávolságot a vonatkozó jogszabály szerint az első fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg a más jogszabályban, nemzeti szabványban nem szabályozott esetekben.

16 A szabadtéren történő szilárd anyagok tárolási egységei méreteit valamint az épületektől és egymástól való megengedett legkisebb távolságát az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. Szintén adott a jogszabályi háttere az éghető- illetve égést tápláló gázok, valamint éghető folyadékok és olvadékok tároló tartályainak telepítési távolságai meghatározásához. A tűztávolsághoz kapcsolódó térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT A tűzállósági fokozat azt mutatja meg, hogy az épület mennyire ellenálló a tűz hatásaival szemben. Jelölésére római számokat használunk (I.-V.). A I. tűzállósági fokozatú épületek a tűznek leginkább ellenálló szerkezetekből épülnek fel, míg a V. tűzállósági fokozatú épületek a tűz hatásainak legkevésbé ellenállók. Az építményt vagy annak tűzszakaszát —a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően— az alábbiak szerint kell kialakítani: • "A" és "B" tűzveszélyességi osztály esetén I-II. • "C" tűzveszélyességi osztály esetén I-III. • "D" tűzveszélyességi osztály esetén I-IV. • "E" tűzveszélyességi osztály esetén I-V. A tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül: • a bölcsődét, óvodát, szociális otthont, szociális intézetet, egészségügyi célú épületet (kivéve a csak járó betegek ellátására szolgáló orvosi rendelőket), valamint a kétszintesnél magasabb szállásépületet legalább II., • az iskolát, valamint kétszintesnél magasabb lakó és az előző pontban nem említett közösségi épületet, - ha az épület legfelső használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot - legalább III., • a többszintes gépjárműtároló építményt legalább III. • a 13,65-nél magasabb legfelső használati szintű épületet legalább II. tűzállósági fokozatúra kell építeni • a kétszintesnél magasabb közösségi, lakó-, szállásépületekben a gépjárműtároló helyiségeket határoló épületszerkezeteket legalább a II. tűzállósági fokozathoz tartozó éghetőségi és tűzállósági követelményeknek megfelelően kell építeni • az egyszintes "A" és "B" tűzveszélyességi osztályú függőleges térelhatároló nélküli fedett terek tetőszerkezetét tartó pilléreket, oszlopokat legalább nem éghető 0,2 óra tűzállósági határértékű szerkezetből kell építeni; • a "C" tűzveszélyességi osztályú függőleges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit legalább IV. tűzállósági fokozatúra kell építeni • a 116 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget minden más technológiailag nem kapcsolódó helyiségtől tűzgátló épületszerkezetekkel kell elválasztani. Azok a tűzszakaszok, amelyek teljes területe önműködő tűzjelző és oltó berendezéssel van ellátva vagy területük legfeljebb a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett alapterület 25%-a az előírtaknál a szintszámnak megfelelően eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű épületszerkezetekből a tűzvédelmi hatóság engedélyével létesíthetők. ÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI A tűzállósági fokozat határozza meg az épületben alkalmazható épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereit (éghetőségét, tűzállósági határértékét, stb.).

17 ÉPÜLETSZERKEZETEK ÉS A HOZZÁJUK TARTOTÓ TŰZVÉDELMI JELLEMZŐK Szerkezetek

Követelmények

Teherhordó falak, oszlopok, pillérek

Éghetőség, tűzállósági határérték

Tűzgátló falak, lépcsőházi falak


Tűzfalak


Nem teherhordó külső térelhatároló falak


Válaszfalak


Tűzgátló födémek


Pince és alagsor feletti födémek


Emeletközi és tetőtér alatti födémek


Tetőfödémek tartószerkezetei


Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei


Lépcsők és lépcsőpihenők


Fedélszerkezetek

Éghetőség,

Álmennyezetek

Éghetőség, füstfejlesztő képesség

Fedél héjazatok

Éghetőség, tűzterjedés

Tetőfödémek szigetelése

hő-

és

csapadékvíz

elleni Éghetőség, tűzterjedés

Tető felülvilágítók

Éghetőség, égve csepegés

Nyílászárók

Éghetőség, tűzállósági határérték, légzárás

Burkolatok

Éghetőség, lángterjedés, elektrosztatikus vezetés, szikraképzés, füstfejlesztő képesség,

Hang- és hőszigetelések

Éghetőség, füstfejlesztő képesség,

TŰZSZAKASZOK A tűz terjedésének korlátozására, illetve megakadályozására alkották meg a tűzszakaszolásról, illetve a megengedett legnagyobb tűzszakasz méretekről szóló tűzmegelőzési szabályokat. A tűzszakaszolással csökkenthetők az épületben lefolyó tűzeset okozta károk, biztonságosabbá tehető a kiürítés, és javíthatók a tűzoltás esélyei. TŰZSZAKASZOLÁS A tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek (tűzgátló fal, tűzgátló födém, tűzgátló nyílászáró, tűzgátló csappantyú), illetve a jogszabályban nemzeti szabványban előírt tűztávolságok választanak el. A tűzgátló szerkezetek tűzállósági határérték követelményeit a vonatkozó előírások tartalmazzák. A tűzgátló csappantyúk illetve néhány esetben a tűzgátló ajtók tűz esetén záródnak be amelyről vagy saját beépített kioldó rendszerük, vagy külső berendezés (legtöbbször tűzjelző központ) gondoskodik. TŰZSZAKASZ MÉRETEK A tűzszakasz megengedett méreteit az épület rendeltetését, tűzállósági fokozatát, tűzveszélyességi osztályát, tűzterhelését figyelembe véve állapítják meg a vonatkozó szabályok.

18 Így például az otthon jellegű épületek (lakó, szálloda, kórház, stb.) 150-8000 m2, a művelődési jellegű épületek (könyvtár, múzeum, színház, stb.)1000-7500 m2 a nevelési, oktatási jellegű épületek (bölcsőde, óvoda, iskola, főiskola, stb.) 500-6000 m2 , az ellátó, szolgáltató jellegű épületek 100-20000 m2, az ipari és üzemi épületek 100-15000 m2, a mezőgazdasági üzemi és tároló épületek 400-20000 m2 , tárolási épületek 150-7000 m2 alapterületű tűzszakaszokkal épülhetnek. A megengedett méretet a talajfelszín alatti tűzszakaszok esetében 50 %-kal csökkenteni kell. Ugyanakkor a tűzszakasz teljes területén létesített beépített tűzjelző berendezés és automatikus oltó rendszer esetén a tűzszakasz mérete 50, illetve 100%-kal növelhető. KIÜRÍTÉS Az építményt, illetve annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a tűz esetén a benttartózkodók megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, illetőleg az építmény elhagyásával a szabadba, vagy —átmenetileg— a tűztől védett tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba, az épületek tetőfödémére juthassanak. KIÜRÍTÉSI IDŐ SZÁMÍTÁSA A megengedett idővel való összehasonlításhoz, a jogszabály szerinti számításokat kell elvégezni. A számítás a kiürítési időt a kijárat eléréséhez szükséges útvonalhosszak valamint a kiürítéshez szükséges ajtók, illetve lépcsőkarok szélessége, átbocsátóképessége alapján határozza meg. Az útvonalhossz alapján történő számításnál a kiürítés sebességét a helyiség 1 m2-rére jutó benntartózkodók számából kaphatjuk meg. Az átbocsátóképesség számítása értelemszerűen a benntartózkodók számából valamint az ajtók, lépcsőkarok szélességéből következik. Az építmény kiürítésének megfelelőségét két szakaszban (első szakasz: a veszélyeztetett helyiségek kiürítése, második szakasz: a veszélyeztetett tűzszakasz, illetve az építmény kiürítése) kell ellenőrizni. KIÜRÍTÉSI ÚTVONALAK A kiürítési útvonal kialakítása rendkívüli módon befolyásolhatja a kiürítés hatékonyságát, hiszen bármilyen szépen is bizonyítható papíron a kiürítés megfelelő időn belüli megtörténte, ha a valóságban ez nem kivitelezhető mert az ajtók, folyosók lépcsőházak nem képesek az embertömeg elvezetésére. A következő felsorolás a —teljesség igénye nélkül— kiürítési útvonalak kialakítására vonatkozó fontosabb előírásokat tartalmazza. Általános szabályok: A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó, toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű, valamint csak fotocella elven működő ajtót alkalmazni nem szabad. (A "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tárolási célú építményeknél a kiürítési útvonalon megengedett toló, billenő és emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton, 20 másodpercen belül biztonságosan nyithatók, és az érintett helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m2-enként az egy főt nem haladja meg.)

19 A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni. 50 fő fölött: A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek az arra minősített tolóajtók kivételével, csak a kiürítés irányába nyílhatnak és azokat —míg a helyiségben tartózkodnak— lezárni nem szabad. A kiürítés céljára íves karú lépcsőt, továbbá csúszdát, hágcsót, felvonót — kivéve a biztonsági felvonót—, valamint 25%-nál meredekebb lejtőt számításba venni nem szabad. 300 fő fölött Nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló építményben a 300 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsőt építeni nem szabad. TŰZOLTÓVÍZ ELLÁTÁS (KÜLSŐ) INTENZITÁS Szükséges A településen és a Mértékadó tűzszakasz terület oltóvízlétesítményeknél tűzoltás céljára a (m2) intenzitás mértékadó tűzszakasz terület (liter/min) szerint kell az oltóvíz-intenzitást - 0-tól 50-ig — biztosítani, amelyet a táblázatban - nagyobb, mint 50 de legfeljebb 150 600 mutat meg. - nagyobb, mint 150 de legfeljebb 300 900 Az I-III. tűzállósági fokozatú - nagyobb, mint 300 de legfeljebb 500 1.200 épületeknél a mértékadó - nagyobb, mint 500 de legfeljebb 800 1.500 tűzszakasz terület, amennyiben - nagyobb, mint 800 de legfeljebb 1.200 1.800 abban a szintek száma, 2-5 30%- - nagyobb, mint 1.200 de legfeljebb 1.600 2.100 kal, 6-11 40%-kal, 11 felett 50%- - nagyobb, mint 1.600 de legfeljebb 2.000 2.400 kal csökkentett területtel vehető - nagyobb, mint 2.000 de legfeljebb 2.500 2.700 figyelembe. nagyobb, mint 2.500 de legfeljebb 3.200 3.000 Az 1200 m2-nél nagyobb - nagyobb, mint 3.200 de legfeljebb 3.900 3.300 alapterületű állattartási - nagyobb, mint 3.900 de legfeljebb 4.600 3.600 épületeknél a szükséges oltóvíz- nagyobb, mint 4.600 de legfeljebb 5.400 3.900 intenzitás 1800 liter/min. - nagyobb, mint 5.400 de legfeljebb 6.200 4.200 Az oltóvizet, ha a számított, vagy - nagyobb, mint 6.200 de legfeljebb 7.200 4.500 normatív tűzterhelés legfeljebb nagyobb, mint 7.200 de legfeljebb 8.200 4.800 400 MJ/m2, legalább egy órán, ha - nagyobb, mint 8.200 de legfeljebb 9.200 5.100 400 MJ/m2-nél nagyobb, de nagyobb, mint 9.200 de legfeljebb 10.400 5.400 legfeljebb 800 MJ/m2, legalább - nagyobb, mint 10.400 de legfeljebb 12.000 5.700 másfél órán, ha pedig 800 MJ/m2 - nagyobb, mint 12.000 6.000 felett pedig legalább két órán keresztül kell folyamatosan biztosítani. Ezekre az adatokra akkor van szükség, ha a tűzoltó vízellátás részben vagy egészben tartályról, medencéről oldható meg. A tartály méretét a szükséges intenzitás és az előírt idő szorzata adja meg. KIFOLYÁSI NYOMÁS Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél: • legalább 400 kPa (4 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben;

20 • legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; • legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani: o a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítményekben. • legalább 1200 kPa (12 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani o az éghető folyadékot feldolgozó finomítóknál, o az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot, 1000 m3-nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint o azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhűtött "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépése (1997. január 28.) előtt létesített mezőgazdasági létesítményekben és azok fali tűzcsapjainál 100 kPa (1 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben. Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél - megállapodás esetén - közösen is biztosítható. A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen. A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 legyen. A vízmű magas, illetőleg mély tárolójánál a tűzoltó gépjármű részére NA 100 belső átmérőjű, műszakilag és a vonatkozó nemzeti szabványnak megfelelő kialakítású, A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kialakítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó helyet vízszintesre, a talajszinttől 0,8 méter magasságban kell kialakítani. TŰZCSAPOK A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell. A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A tűzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaknak. A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és —a tűzcsapcsoportok kivételével— egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. A településen és a létesítményben az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

21 VÍZTÁROLÓ, MEDENCE Az oltóvíz biztosítására -ha az más módon nem oldható meg -önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. A víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 50 m3-nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet mélyebben a talajszintnél. A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert. Oltóvízként figyelembe vehető a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek -a tűzoltásra való felhasználás miatt- a technológiai berendezésben veszélyt nem előidéző, a település közüzemi vízműve víztárolójának tűzoltási célra biztosított vízmennyisége is. A tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m3 térfogat után egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni. A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 m távolságra kell elhelyezni. EGYÉB TŰZOLTÓVÍZFORRÁSOK Oltóvízként számításba vehetők azok a nem időszakos természetes felszíni vizek (pl. folyók, patakok, tavak) is, amelyek a védendő építménytől 500 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és az oltóvíz —a vízállástól függetlenül— mindig akadálytalanul kiemelhető legyen. Időszakos vízszerzési lehetőség nem vehető oltóvízként figyelembe TŰZOLTÓVÍZ ELLÁTÁS (BELSŐ) FALI TŰZCSAP Vezetékes vízellátás esetén a külső tüzivíz ellátáson — kivéve a középmagas vagy magas épületnek nem minősülő lakóépületeket és azokat az építmények, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését elősegítheti— fali tűzcsapot is kell létesíteni: • ahol azt jogszabály vagy nemzeti szabvány előírja; • a vonatkozó előírás hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületekben szintenként • az "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó 200 m2-nél, • a "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó 300 m2-nél, • a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó 500 m2-nél, • a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m2-nél nagyobb alapterületű építményben. Nem szabad fali tűzcsapot létesíteni azokban az épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését elősegítheti. Az előző bekezdésben meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhető tűz oltására, a fali tűzcsap helyett az ott lévő anyag oltására alkalmas —a tűzvédelmi hatóság által meghatározott— tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést, illetőleg anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani.

22 A fali tűzcsapok, illetve a helyettük biztosított tűzoltó berendezés, eszköz, készülék, felszerelés, illetőleg anyag mennyiségét és helyét —ha azt jogszabály vagy nemzeti szabvány nem szabályozza— a tűzvédelmi hatóság határozza meg. A fali tűzcsap hálózatot úgy kell kialakítani, hogy általános esetben legalább 1 tűzcsap legyen működtethető. Középmagas és magas épületek esetében a következő előírást követve kell meghatározni a tűzcsapok számát, helyét és egyidejűségét. A létesítmény megnevezése

Lakóépület Igazgatási, iroda- és oktatási épület Egészségügyi intézmények fekvőbeteg-ellátási épületei, szociális otthonok, öregek háza Egyéb épületek

Középmagas épület Magas épület egy-egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok száma egyidejűsége száma egyidejűsége 1* 2 1* 2 1* 2 2* 4 2 3 2

3

2

4

* száraz felszálló is létesíthető A fali tűzcsapoknál legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. Fali tűzcsapok esetében, amennyiben a hálózati nyomás a meghatározott nyomású és mennyiségű vizet nem szolgáltatja, nyomásfokozó szivattyút kell beépíteni. SZELLŐZTETÉS TŰZVÉDELMI SZELLŐZTETÉS Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben , annak érdekében, hogy a kikerülő robbanásveszélyes gőzök, gázok, ködök ne halmozódhassanak fel robbanás veszélyes koncentrációban, hatékony szellőzést kell biztosítani. Hatékony szellőztetésről beszélünk, ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át. A tűzvédelmi szellőztetés természetes vagy mesterséges (gépi) illetve ezek kombinációja lehet, továbbá megkülönböztetünk alsó vagy felső szellőztetést az eltávolítani kívánt anyag fizikai paramétereitől függően. A szellőztetés közvetlenül a szabadba kell megoldani, ha ez nem biztosítható a tűzszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornát legalább nehezen éghető anyagból kell készíteni, kivéve az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghető anyagúak lehetnek. A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. Éghető anyag elszívása esetén a porkamra, ülepítő csak nem éghető anyagból alakítható ki. EGYÉB SZELLŐZTETÉS A korszerű épületek nyújtotta komforthoz ma már a legtöbb esetben hozzátartozik a légtechnikai rendszer beépítése is. Az épületet átszövő csövek azonban lehetőséget adnak a tűz szintek illetve tűzszakaszok közötti átterjedésének. Ennek elkerülése érdekében a tűzvédelmi szabályok szerint az épületekben a légtechnikai rendszereket a tűzszakasz határon legalább 0,5 óra tűzállósági határértékű tűzgátló csappantyúval kell ellátni, a közép magas és magas épületekben meg kell akadályozni a szintek közötti tűz átterjedés lehetőségét.

23 HŐ- ÉS FÜSTELVEZETÉS HŐ- ÉS FÜSTELVEZETÉS CÉLJA Az épületekben a keletkezett hő és füst elvezetéséről gondoskodni kell, hiszen a zárttérben keletkezett tüzek termelte hő és füst jelentősen rontja a kiürítési és beavatkozási feltételeket, roncsolja az épületszerkezeteket, károsítja a bennlévő értékeket. A termelt hőmennyiség mintegy kétharmada ott gomolyog a helyiségek mennyezete alatt. A megoldás kézenfekvő, el kell távolítani a tűz során keletkezett hőt és füstöt. Ezzel elérhető, hogy a helyiségben, épületben tartózkodók elhagyhassák a veszélyeztetett területeket, a felderítés és tűzoltás hatékonyabbá válik, az épületszerkezetek tovább állnak ellen a tűz hatásainak (hiszen kisebb hőterhelés éri őket), és kisebb károkat okozhat a tűz. HŐ- ÉS FÜSTELVEZETÉS KIALAKÍTÁSA A hő- és füstelvezetés kialakítását tekintve lehet természetes (gravitációs) vagy mesterséges (elszívásos), esetleg ezek kombinációja. A füstelvezető nyílásokat, elszívó nyílásokat lehetőleg a helyiség legmagasabb pontján kell elhelyezni. A meghatározott esetekben a helyiséget a mennyezetről belógó füstkötény falakkal füstszakaszokra kell bontani. Ez a szakaszolás elősegíti a hő és füst intenzív eltávozását és megakadályozza az égéstermékek szétterjedését. A hő- és füstelvezetés hatékonysága érdekében gondoskodni kell friss levegő bevezetéséről (az úgynevezett légutánpótlásról). Ennek hiányában az elvezetés hatékonysága csak töredéke lesz a számított értékeknek. A hő- és füstelvezetés nyitása (vezérlése) történhet kézi indítással, illetve ezt kiegészítő automatikus vezérléssel. A korszerű tűzvédelmi gyakorlatban elterjedt módszer szerint az életvédelmi célokat szolgáló (kiürítési útvonalon, tömegtartózkodásra alkalmas helyiségben) hő- és füstelvezetést automatikusan indítják, ugyanakkor megadják a lehetőséget a tűzoltás vezetőjének a berendezés leállításához, és esetleges újraindításához. HASADÓ, ILLETVE HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLET A hasadó és hasadó-nyíló felületek olyan felületek, amelyek az építmények, illetve helyiségek határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, illetve megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomáselvezetést.

24 Hasadó felületeknek nevezzük olyan felületek, amelyek tönkremenetelükkel teszik lehetővé a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából, míg a hasadó-nyíló felületek olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható. Hasadó, illetve hasadó-nyíló felületet kell kialakítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, továbbá a 140 kW egység vagy 1400 kW összteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében, ha a fajlagos légtérterhelés 1100 W/m3 felett van. A hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek méretezését a helyiség geometriája, valamint a felület jellege alapján a vonatkozó előírás szerint kell meghatározni. Hasadó felületként alkalmazható anyagok és szerkezetek • Egyrétegű, legfeljebb 2-4 mm vastag, húzott síküvegezés, amely az előírtnál nagyobb befogási méretű és egybefüggő felületű. • Egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag huzalbetét nélküli U profilú idomüveg-szerkezet, ha az egybefüggő megtámasztás legkisebb mérete 1,00 m x 1,50 m. • Egyrétegű, legfeljebb 4-6 mm vastag, cementkötésű szálerősítésű síklemez, az előírtnál nagyobb befogási mérettel és megtámasztással és bemetszéssel. • Egyrétegű, hornyolt cserépfedés: a cserépfedés alatt nem lehet csak nem éghető anyagú lécezés. Minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos tömege legfeljebb 20 kg/m2 és rögzítései kísérletileg igazoltan, 1,20 kN/m2-nél kisebb megnyílási nyomást adnak. • Minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos tömege legfeljebb 10 kg/m2 és rögzítései kísérletileg igazoltan legfeljebb 3,00 kN/m2-nél kisebb megnyílási nyomást adnak, továbbá minden olyan szerkezet, amelynek megnyílási nyomása kísérletileg igazolt és az ehhez tartozó, a belső térben bennmaradó redukált túlnyomás ismert és ezen ismert túlnyomásra van az épület teherhordó szerkezeteinek méretezése. CSATORNAHÁLÓZAT Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani. VILLAMOS BERENDEZÉSEK Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja, hogy a villamos berendezéseket a vonatkozó előírások (jogszabály, nemzeti szabvány) szerint kell létesíteni. Az 1000 V-nál kisebb illetve 1000 V-nál nagyobb feszültségű berendezések követelményeivel a vonatkozó nemzeti szabványok és jogszabályok foglalkoznak. A nemzeti szabvány besorolása alapján száraz, poros, időszakosan nedves, maró párás, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes helyiségeket különböztetünk meg. A rendeltetés alapján további kategóriákat ad a szabvány: istállók és egyéb mezőgazdasági építmények, gépjárműtárolók, színek és repülőgép hangárok, színházak és kulturális létesítmények, éghető anyagból készült épületek, akkumulátor helyiségek és töltők. Abban az esetben lehetséges a tűz keletkezésének minimalizálása, ha a villamos berendezések kialakítása és szerelésmódja illeszkedik a helyiség jellegéhez, és ahhoz a veszélyforráshoz amit a jelleg vagy a használat jelent. A berendezéseket úgy kell létesíteni, hogy üzemszerű vagy meghibásodásból eredő felmelegedésük, vagy bennük keletkező villamos ív a környezetben tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon. A berendezésekben üzemszerűen keletkező hő elvezetéséről gondoskodni kell.

25 A kapcsolókat, biztosítókat, indítókat úgy kell elhelyezni, hogy a működésüknél esetleg keletkező ív, vagy ennek következtében történő zárlat tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon. Az építmény villamos berendezéseit központilag és szakaszosan leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítva, minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval leválasztható. Biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A berendezéseket zárlat elleni, és ahol a túlterhelés lehetősége fennáll túláramvédelemmel kell ellátni. VILLÁMVÉDELEM A VILLÁMVÉDELEM FELADATA A villámvédelmi berendezés feladata, hogy a védendő berendezésbe, építménybe csapódó villámot káros hatásaitól megóvja a környezetben tartózkodókat, a berendezést, építményt. Villám elleni védelmet kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány előírja. A villámvédelmi berendezést nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és felülvizsgálni. A VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉS MÉRETEZÉSE A villámvédelmi berendezés felfogó, levezető és földelő rendszerből áll. Az épületeket és egyéb építményeket villámvédelmi szempontból a villámhárító berendezés szükséges fokozatának és műszaki követelményeinek meghatározásához a rendeltetés, a magasság és a környezet, a tetőszerkezet és anyaga, a körítőfalak anyaga, valamint a környező levegő szennyezettsége alapján csoportokba kell sorolni. SZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ELLENI VÉDELEM Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál, illetve berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni. ÉGÉSTERMÉK ELVEZETÉS A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét nemzeti szabvány szerint nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 °C-ot, nem éghető anyagú kéménybe legalább nehezen éghető anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. TŰZJELZÉS A létesítményekben biztosítani kell a tűz jelzését, amely a kockázattól függően telefonon vagy automatikus átjelzővel történhet. A tűzjelzés érdekében a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni a nyilvános távbeszélő készülék mellett, továbbá a távbeszélő alközpontban, ennek hiányában, a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett.

26 BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK A korszerű tűzvédelem velejárója, hogy az épületeket aktív tűzvédelmi elemekkel vértezik fel a tűz korai észlelése, jelzése illetve oltása érdekében. Ezek közül —az utóbbi 50 évben— talán a legtöbb változáson fejlődésen a tűzjelző berendezések mentek keresztül. Beépített tűzjelző berendezést, beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni: • az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 4. számú mellékletében foglalt esetekben (a tűzvédelmi hatóság által előírtak alapján), • ahol azt jogszabály vagy kötelező nemzeti szabvány meghatározza, és • ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, valamint a tűzoltóság vonulási távolságára tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja. A Szabályzat 4. számú melléklete az —alapvetően— életvédelmi jellegű céllal létesítendő berendezések létesítési kötelezettségeit határozza meg, figyelembe véve az épületek rendeltetését, építészeti adottságait, méretét, befogadóképességét, a bent tartózkodók cselekvőképességét. Az előbb említett paraméterek figyelembevételével tűzjelző berendezést kell létesíteni a szállodákban, szálló jellegű épületekben, iroda, igazgatási épületben, oktatási épületben, egészségügyi épületben, kényszertartózkodási épületben, művelődési épületben, sportcélú épületben, kereskedelmi épületben, raktározási és tárolási épületben, mezőgazdasági és ipari termelő épületben, műemlék épületben, és vegyes rendeltetésű épületben; tűzoltó berendezést kell létesíteni a szállodákban, szálló jellegű épületekben, iroda, igazgatási épületben, oktatási épületben, egészségügyi épületben, művelődési épületben, kereskedelmi épületben, raktározási és tárolási épületben. A kötelezés alapján készülő tűzjelző- és/vagy tűzoltó berendezés létesítésére vagy átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni és azt, valamint a telepítést követően a berendezések használatbavételét, bővítését és egyéb módosítását a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. Tűzvédelmi berendezés tervezését a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által nyilvántartott, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. A létesített tűzjelző és/vagy -oltó berendezés feleljen meg a jogszabály, nemzeti szabvány előírásainak. BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEK A tűzjelző berendezés a tűz korai szakaszában jelezzen, hogy be tudja tölteni rendeltetésszerű feladatát, a jelzést megbízhatóan továbbítsa, azt késedelem nélkül egyértelmű figyelemfelhívó tűzriadó formájában jelenítse meg, legyen érzéketlen mindazokra a behatásokra, amelyekre nem szabad jeleznie, azonnal és egyértelműen jelezze a rendszer meghibásodását, működési zavarát. A tűzjelző berendezés fő részei:

• tűzjelző központ, • tápellátó rendszer, • tűzjelző érzékelők, • kézi jelzésadók, vezérlő rendszer (központi vagy kihelyezett), • hangjelzők, fényjelzők, • tűz- és hibaátjelző, • és egyéb kapcsolódó berendezések.

27 TŰZJELZŐ KÖZPONT

Tűzjelző központ feladata, hogy ellássa energiával a rendszer többi elemét, fogadja és feldolgozza a hozzákapcsolt érzékelőktől (jeladóktól) érkező jeleket, meghatározza, hogy a jelek tűzriasztási állapotnak felelnek-e meg, jelezze a tűzriasztási állapotot láthatóan és hallhatóan, azonosítsa be és jelezze a tűz helyszínét, lehetőleg regisztrálja a tűzriasztásra vonatkozó információkat, ellenőrizze a rendszer üzemszerű működését és hiba (pl. zárlat, vonalszakadás vagy energia ellátási hiba, stb.) esetén adjon látható és hallható jelzést, továbbítsa a riasztást hang és /vagy fényjelző berendezések felé, továbbítsa a tűzriasztást, illetve a hibajelzést távjelző segítségével, vezérelje a tűzvédelmi berendezéseket (automatikus oltó, hő, és füstelvezető, stb.). TŰZJELZŐ ÉRZÉKELŐK

A tűzjelző rendszerek további fontos elemei az automatikus érzékelők, ezek detektálják a helyiségben, térrészben illetve szabadtéren történő változásokat. Az érzékelőket különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk. A vizsgált jellemző alapján • Füstérzékelő (ionizációs, optikai) Érzékeli a vizsgált térben lebegő meghatározott égéstermékeket. • Hő érzékelő (hőmaximum, hősebesség) Érzékeli a vizsgált térben a hőmérséklet emelkedését. • Lángérzékelő Érzékeli a vizsgált térben a láng által kibocsátott sugárzást. • Multiszenzoros érzékelő A vizsgált térben többféle tűzjellemzőt képes érzékelni. A térbeliség szerint • Pontszerű Egy meghatározott pont környezetében érzékeli a tűz valamely jellemzőjét. • Többpont-szerű Több meghatározott pont környezetében érzékeli a tűz valamely jellemzőjét • Vonali Egy meghatározott vonal környezetében érzékeli a tűz valamely jellemzőjét. A tűzjellemző feldolgozási módja szerint: • Küszöbérték érzékelők (Akkor kezdeményez riasztást, ha a mért jelenség nagysága bizonyos értéket elegendő ideig meghalad.) • Különbségérzékelők (Akkor kezdeményez riasztást, ha a két vagy több helyen mért jelenség nagyságában mutatkozó –általában csekély- különbség bizonyos értéket elegendő ideig meghalad.) • Változássebesség érzékelő (Akkor kezdeményez riasztást, ha a mért jelenség változási sebessége az idő függvényében egy bizonyos értéket elegendő ideig meghalad.) • állapotba.) Vizsgált állapot száma szerint • Kétállapotú érzékelő (Az érzékelő a „normál” és a „tűzriasztás” állapottal kapcsolatos két kimeneti állapot közül az egyiket adja.) • Többállapotú érzékelő (Az érzékelő kettőnél több, korlátozott számú állapot közül, amelyek a „normál” és a „tűzriasztás” és más rendellenes állapotokkal kapcsolatosak, az egyiket adja.) • Analóg érzékelő (Az érzékelő által kiadott kimeneti jel tükrözi az érzékelt jelenség értékét.)

28 TŰZJELZŐ RENDSZEREK FAJTÁI

Szolgáltatásuk színvonala alapján alapvetően három csoportba sorolhatók a tűzjelző rendszerek: • Hagyományos rendszerek • Hagyományos címezhető rendszerek • Analóg címezhető rendszerek További megkülönböztetésre ad lehetőséget, ha megvizsgáljuk milyen jellegű és mértékű védelmet nyújtanak a berendezések. Védelmi jelleg szerint: • Életvédelmi jellegű • Értékvédelmi jellegű • A kettő kombinációja Védelmi mód szerint: • Helyi védelem • Részleges védelem (értékvédelmi) • Részleges védelem (minimális életvédelmi) • Teljes körű védelem BEÉPÍTETT OLTÓ BERENDEZÉS Az egészségre káros hatású oltóanyaggal működő, illetve a teljes légtér elárasztására tervezett berendezéseknek emberek tartózkodására szolgáló helyiségbe történő beépítése esetén olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés működésbe lépése előtt —a vonatkozó előírás szerint meghatározott kiürítési időt is számításba véve— figyelmeztető jelzést ad. Az oltórendszerek áttekintésénél legkézenfekvőbb megoldás, hogy az oltó anyaguk szerint csoportosítsuk őket. Ezen szempontok alapján vízzel, habbal, gázzal és porral oltó berendezéseket különböztethetünk meg. VÍZZEL OLTÓ BERENDEZÉSEK Sprinkler berendezés A tűz oltását a sprinkler szórófejből kiáramló cseppekre oszlatott víz végzi. A szórófejhez csővezetéken érkezik az oltóanyag, a vízforrás(ok)ból. Az elpárolgó víz lehűti az éghető anyagot illetve a keletkező gőz kiszorítja az oxigént. A sprinkler berendezések tervezésének alapvető kiinduló adata az, hogy a védendő tűzszakasz milyen kockázati osztályba tartozik. ZÁRT SZÓRÓFEJES SPRINKLER

A szórófejek zártak, a zárásról hő hatására megnyíló szerelvény (olvadó-fém, bimetál, alkoholos kvarc-körte) gondoskodik. A mennyezeti mezőben megjelenő hő hatására indul meg az oltás a tűz környezetében. A kiömlő víz nyomásesést idéz elő melyet érzékelve a riasztó szelep megnyílik és megindul a víz utánpótlása. Az oltás hatékonyságára jellemző adat, hogy a sprinklerezett épületekben történt tüzeknél, 87 %-ban 10 vagy ennél kevesebb szórófej megnyílása is elegendő volt a tűz eloltásához. NEDVES RENDSZER

A csőhálózatot a szórófejekig nyomás alatt lévő víz tölti meg. Általában ez a rendszer az leginkább elterjedt a közösségi épületek, ipari üzemek és raktározási területek védelmére.

29 SZÁRAZ RENDSZER

a száraz vezeték szakaszok nyomás alatti levegővel töltöttek. Fagyveszélyes vagy magas hőmérsékletű terekben kerül alkalmazásra ELŐVEZÉRELT SZÁRAZ RENDSZER

Az oltáshoz nem elégséges a szórófejek záró elemeinek kioldása, ez csupán készenléti helyzetbe hozza a vízellátó rendszert. Az oltás akkor indul meg, ha a tűzjelző berendezés által vezérel szelepek is kinyitnak. NYITOTT SZÓRÓFEJES SPRINKLER

A szórófejek nyitottak, a víz kiáramlás indítása vagy kézi vagy, tűzjelző berendezés vezérlésére automatikusan történik. Nem csak a tűz környezetében indul meg az oltóanyag kiáramlása, hanem az adott szelephez tartozó valamennyi szórófej működésbe lép. Hatékony tűzoltás jellemzi, azonban igen nagy vízkárral járhat az alkalmazása. Főként színpadok ipari technológiák, nagy tűzterhelésű, gyors égési sebességű raktáraknál kerül beépítésre. VÍZKÖDDEL OLTÓ

Hasonlóan a hagyományos sprinkler rendszerekhez a tűz oltását a sprinkler szórófejből kiáramló cseppekre oszlatott víz végzi. Az alapvető különbség a vízcseppek méretében van. A kiáramló oltóanyag legalább 90 %-a 200-600 µm közötti méretű. Az elpárolgó víz igen intenzív módon hűti az éghető anyagot illetve a keletkező gőz kiszorítja az oxigént. Készülhet zárt- és nyitott szórófejes, alacsony- és magas nyomású kialakításban. A vízköddel oltó rendszer alkotóelemei a fúvókák, a speciális szelepek (csapok), a víztároló palackok, a porlasztó közeg palackok, és az oltásvezérlő berendezések. HABBAL OLTÓ BERENDEZÉSEK Az éghető folyadékok tüzeinek hatékony oltóanyaga a tűzoltó hab. A hab valamely habzóképes folyadék és gáz diszperz rendszere. A habokat három fő csoportba sorolhatjuk: nehéz hab, középhab, és könnyűhab. A beépített habbal oltó berendezéseket éghető folyadékok illetve olvadékok tároló területein, repülőgép hangárokban, vegyi anyag tárolókban alkalmazzák. Az égő felületre jutó hab megakadályozza az éghető gőzök, gázok keveredését, illetve a kiváló és elpárolgó víz hűti a tűz helyszínét. Kültéri habbal oltó Felületi elárasztással működő oltó rendszer javarészt állóhengeres éghető folyadék illetve olvadék tárolók védelmére STABIL

Beépítetten felszerelt teljes oltóberendezés (a víz, az oldat és a haboldali rész), amelynél az oltást egy vagy több oltóközpontból, központi vezérléssel végzik.

30 FÉLSTABIL

Mobil, habképzőanyag-bekeverő berendezéssel működő, részben beépített berendezés, amelybe az oldatvezeték, a habfejlesztő készülék (habsugárcső) és ezek szerelvényei be vannak építve, továbbá az oldatvezeték csatlakozó csonkjai mellvédfalon vannak elhelyezve EGYSZERŰSÍTETT FÉLSTABIL

Mobil, habképzőanyag-bekeverő berendezéssel működő, részben beépített berendezés, amelynek az oldat-vezető csatlakozó csonkjai a védőgödörsánc rézsűje vagy a védett helyiség előtt, mellvédfal nélkül helyezkednek el. Beltéri habbal oltó berendezés HABSPRINKLEREK

A kialakítás hasonló a vízzel oltó berendezések sprinklereihez, ennél a berendezésnél azonban habképző anyag és víz oldata kerül a tűz környezetébe, és ott fejti ki a hab oltóhatását.. TÉRELÁRASZTÓ RENDSZEREK

A védett térben hab generátorok biztosítják a habbal való feltöltődést. A habgenerátorokhoz már bekeverve érkezik a habképző anyag és víz keveréke. Nagy habkiadóságú habbal oltó berendezés alkalmazása esetén a védett tűzszakaszokban elhelyezendő berendezések számát úgy kell megállapítani, hogy a habbal oltók működésének kezdetétől számítva legfeljebb 5 perc alatt a tűzszakasz teljes térfogata feltölthető legyen. GÁZZAL OLTÓ BERENDEZÉSEK A gázzal oltó berendezések oltóhatása elsősorban az inertizáláson alapul. Az oltóberendezések felépítése szinte teljesen megegyezik Az oltóberendezés az oltóanyagot tároló tartályból, palackból, csővezetékből, szórófejekből valamint az oltást indító oltásvezérlő berendezésből áll. A mutatkozó különbséget az oltóanyag illetve annak oltási koncentrációja jelenti. Általában a helyiség teljes elárasztására tervezik, kivéve a helyi főként technológiai berendezések védelmét. Az oltóanyag mennyiséget befolyásolja az oltani kívánt anyaghoz szükséges oltási koncentráció, az oltás módja (helyi vagy teljes elárasztás), a védett tér nagysága, a védett tér funkciója, a védett tér hőmérséklete, a le nem zárható nyílások okozta veszteségek. SZÉNDIOXIDDAL OLTÓ

Az oltási mechanizmus alapvetően azon alapszik, hogy az égéshez szükséges oxigén koncentrációt lecsökkentsük. A széndioxid térfogatkitöltéssel megállítja az égést, azaz lecsökkenti az égéshez szükséges oxigén mennyiséget. Az alkalmazásnak humán oldali nehézsége, hogy az oltási koncentrációnál nincsenek meg az életfeltételek, vagyis súlyosan mérgező.

31 MAGASNYOMÁSÚ

Széndioxid gázpalackokban az oltóanyagot normál hőmérsékleten tárolják mintegy 120 bár nyomáson. ALACSONYNYOMÁSÚ

Ennél a berendezésnél az oltóanyagot nem a környezeti hőmérsékleten, hanem hűtött, hőszigetelt tartályban tárolják –17 - –18 oC-on. A veszélyes túlnyomás kialakulását a biztonsági lefúvó szelep akadályozza meg. HALONNAL OLTÓ

A halonok halogénezett szénhidrogének, vagyis kis szénatom számú szénhidrogének (metán, etán) vegyületeiből származtathatók oly módon, hogy ezek hidrogén atomjait fluorra, klórra, brómra, illetve jódra cserélik. A oltóanyag oltóhatás igen kedvező (4 % oltási koncentráció) azonban környezetvédelmi okok miatt új telepítésű berendezéskén már a legtöbb területen nem lehet velük számolni. FM 200 GÁZZAL OLTÓ

Az FM 200 egy karbonból, fluorból és hidrogénből álló vegyület, amely színtelen, szagtalan és elektromosan szigetelő. Folyékony formában acéltartályokban 25 bar nyomáson és 21 oC-on tárolják, s a kiömlési tulajdonságok javítása érdekében nitrogént adagolnak hozzá. Oltás után maradékot nem hagy maga után, nem korrózív. A szórófejekből kilépve a tárgyakat azonnal lehűti, de mivel gyorsan és egyenletesen elgőzölög, fagyási sérülést csak a kiáramlásakor és annak közvetlen környezetében lévő tárgy érintése okozhat. Az FM 200 mindenütt alkalmazható, ahol emberek dolgoznak. (9%-os elárasztásig előfigyelmeztetés nélkül, 10,5%-ig pedig előfigyelmeztetéssel.) A hatékony oltáshoz 7-9% közötti koncentrációra van szükség! FS-400 GÁZZAL OLTÓ

Az FS-400 a tűz magas hőmérsékletű zónájában, vegyi úton fejti ki oltóhatását. Főleg olyan tüzeknél hatásos, ahol az égési folyamat az éghető anyag felszínén, annak lángjában koncentrálódik. Az égés folyamán az éghető szerves anyagokból végtermékként általában CO2 és H2O keletkezik. Ez a folyamat a valóságban láncreakciók sorozatán keresztül megy végbe, megfelelően magas hőmérsékleten, közbenső termékként un. szabad gyökök, illetve atomok képződnek, melyek beépülve az égési folyamatba megszakítják az égés láncreakcióját. Oltási koncentrációban nem mérgező, így alkalmazható olyan terek védelmére is, ahol folyamatosan vagy átmenetileg személyek tartózkodhatnak. INERGEN GÁZZAL OLTÓ

Az oltási mechanizmus alapvetően fizikai úton történik. Oltási koncentrációban (40-50 %) történő adagolása esetén az oxigén kiszorítás egészségre ártalmas mértékű. Automatikus indítású változata nem engedélyezett azokon a területeken ahol emberek tartózkodhatnak. NAF S III GÁZZAL OLTÓ

A NAF S III. kémiai és fizikai hatással vesz részt a tűzoltásban. - Kémiai hatás úgy érvényesül, hogy láncreakció beindulását az OH gyökök elnyelésével gátolja. Fizikai oltóhatás úgy érvényesül, hogy egyrészt termikusan hűti az egész környezetet, azáltal, hogy folyadék állapotban kiáramló oltógáz elpárolgásával jelentős hőt von el a környezetből, másrészt gáz halmazállapotban a levegőnél nagyobb fajsúlya révén betakarja az égő felületet, kiszorítva az oxigént a környezetéből. Oltási koncentrációban nem mérgező, így alkalmazható olyan terek védelmére is, ahol folyamatosan vagy átmenetileg személyek tartózkodhatnak.

32 PORRALOLTÓ BERENDEZÉSEK

A beépített porral oltóknál általában BC tűzosztályra alkalmas oltóport használnak. A rendszer előnye az, hogy háromdimenziós tüzek oltására alkalmas, főleg éghető folyadékoknál, ahol például. tartályfolyás is előfordulhat. A vegyiparban faipari és bányászati üzemekben, ipari főzőberendezéseknél, zsírelvonóknál stb. alkalmazzák. Fémek tüzének oltására (Mg, Na, Li, Al) speciális oltóport használnak. Az oltóporoknál a lángoltás általában hatékony, azonban a hűtőhatás csekély, így a lángoltás után gondoskodni kell a meleg felületek hűtéséről.

HASZNÁLATI TŰZMEGELŐZÉSI SZABÁLYOK TŰZVÉDELMI OKTATÁS Az élet minden területén szükség van arra, hogy az emberek ismerjék a rájuk vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, azt hogy hogyan előzhetik meg a tüzet, hogyan jelezhetik azt, illetve az adott körülmények között mit tehetnek az tűz megfékezése érdekében, TŰZVÉDELMI OKTATÁS AZ ISKOLÁKBAN A tűzvédelmi törvény egyik sarkalatos elemének tekinthető, hogy a tűzvédelmi ismeretek megszerzését az általános és középiskolákban a felsőoktatási intézményekben, szaktanfolyamokon stb. biztosítania kell a nevelési-oktatási intézményeknek. Ennek értelmében a Nemzeti Alaptantervvel összhangban az oktatás minden szintjén tanulóknak meg kell ismerkedniük a tűzvédelemmel. TŰZVÉDELMI OKTATÁS A MUNKAHELYEKEN ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI OKTATÁS Általános tűzvédelmi elvárások közé tartozik, hogy a munkáltató gondoskodjon arról, hogy a munkavállalók —munkavégzésük megkezdése előtt, majd ezt követően rendszere időközönként— a munkavégzésükhöz szükséges tűzvédelmi szabályokat (a tevékenység tűzveszélyességét, veszélyforrásait, a helyi tűzjelzési lehetőséget, az alaptevékenységhez használt gépek, berendezések használatát, tűz esetén tanúsítandó magatartást stb.) Az önkormányzati tűzoltóság, ha hatósági ellenőrzése során megállapítja hogy a munkavállaló a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyén a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzoltó eszközök használatát nem ismeri, a tűzvédelmi hatóság a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja. A gazdálkodó szervezettel szemben is tehető intézkedés, ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról nem gondoskodott. Ekkor tűzvédelmi bírság szabható ki. TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA Egyes —tűzvédelmi szempontból speciális— munkakörökben foglalkoztatottakkal szemben érthető okok miatt emelt szintű követelményeket támasztanak a tűzvédelmi jogszabályok. A tűzvédelmi törvény szerint a jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban (munkakörökben) tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállalók foglalkoztathatók. A 32/1997. (V. 9.) BM rendeletben találhatók azok a foglalkozási ágak, illetőleg munkakörök amelyekben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek foglalkoztathatók.

33

TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE: A VIZSGABIZOTTSÁGOT KIJELÖLŐ: Hegesztők és nyílt lánggal járó munkát végzők. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználást és a 300 kg tömegmennyiség feletti tárolását végzők.* az oktatás szervezője Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők.* Üzemanyagtöltő-állomások üzemviteli dolgozói.* Gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot hasznosító tüzelő-, fűtő- és technológiai berendezések szerelését, üzembe helyezését, javítását, karbantartását végzők. Az I.-IV. kezelési osztályba sorolt 300 kW összes teljesítmény feletti gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelői, valamint a III.-IV. kezelési osztályú berendezések távfelügyeletét ellátó személyek. Tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők. Tűzoltó készülékek ellenőrzését, javítását végzők. vizsgázó lakhelye vagy telephelye szerint illetékes fővárosi tűzoltóparancsnok, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgató, a tűzoltó készülékek gyártóival, illetve forgalmazóival együttműködve Beépített tűzvédelmi berendezések felülvizsgálatát, tűzvédelmi berendezések gyártója, javítását, karbantartását végzők. külföldi gyártó esetén hazai forgalmazója Beépített tűzvédelmi berendezések tervezésére jogosult a katasztrófavédelmi főigazgató műszaki végzettségű mérnökök.

Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki a fentiekben felsorolt *-gal jelölt pontjaiban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja.

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyek, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha: • a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, • ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, • kereskedelmi szálláshelyet tartanak fenn, továbbá • a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén, A Szabályzatot az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt kell elkészíteni. Tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén (pl.: épületbővülés, tevékenység, üzletkör módosítás stb.), a szabályzatot úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a Szabályzatban foglaltakat a munkavállalók megismerjék. Gyakorlatilag a Szabályzat képezi a tűzvédelmi oktatás alapját.

34 Miután a gazdálkodó szervezetek a velük munkaviszonyban nem álló személyekkel is kapcsolatba kerülnek, ezért a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy például a külső munkavállalók, szállóvendégek, stb. a rájuk vonatkozó mértékben a Szabályzat tartalmát megismerjék. A SZABÁLYZAT TARTALMAZZA: • a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; • a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat; • a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; • a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; • az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; • a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; • a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; • a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait. A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni a kö vetkező esetekben: • az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; • a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre;* • azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat;* • kereskedelmi szálláshelyre;* • az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.* A TŰZRIADÓ TERV TARTALMAZZA: • a tűzjelzés módját; • a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; • a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); • a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); • a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével. A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

35 A *-gal jelölt pontokban foglalt létesítmények épületei közösségi terein, továbbá szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A fentieket a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelező elhelyezni. ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI SZABÁLYOK Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett tűzterhelési értéket. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogrammot, táblát kell elhelyezni. A közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket jól láthatóan meg kell jelölni.

36 Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukószerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukó-berendezéssel kell ellátni. A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi —veszély esetére—, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG A tűzveszélyes tevékenység —a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással járó tevékenység— számos esetben tűzhöz vezet. Éppen ezért részletesen szabályozni kell a tevékenység végzésének feltételeit. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet — kivéve ha a az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja— előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint —a helyi sajátosságnak megfelelő— tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell: • a tevékenység időpontját, • helyét, • leírását, • a munkavégző nevét • és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, • valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezésig a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket —szükség esetén műszeres— felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. SZABADBAN TÜZELÉS A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

37 DOHÁNYZÁS Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. SZÁLLÍTÁS ÉS VONTATÁS A különböző éghető anyagok (szilárd, gáz, folyadék, olvadék) szállítására vonatkozóan sok speciális szabály létezik amelyet különböző jogszabályok —Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GOMBSZ), Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzat (RBSZ), Veszélyes Árúk Közúti Szállításának Szabályai (ADR), Veszélyes Áruk Vasúti Szállításának szabályozása (RID), 2/2002. (I. 23.) BM rendelet— tartalmaznak. Ezek összefoglalásához száz oldal is kevés volna, ezért tekintsük át a szabályozások alapelveit. A vonatkozó szabályok rögzítik: • • • • • • • • • •

A szállító járművek —tűzvédelmi szempontból fontos— műszaki követelményeit, tartozékait. A rakterület kialakítását. A szállításban közreműködő személyek magatartási szabályait, képzési követelményeit. A szállított anyagok engedélyezett mennyiségét. A szállítható taroló edényzettel szemben támasztott követelményeket. A különböző fajtájú, halmazállapotú és tároló edényzetű anyagok együttes szállítására vonatkozó korlátozásokat. A dohányzási tilalommal kapcsolatos előírásokat. A tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó szabályokat. A szállított anyagok veszélyességére utaló, kötelezően alkalmazandó jelöléseket, jelzéseket, feliratokat. A szállító eszközök tároló helyek (épület, szabadtér) megközelítésére vonatkozó szabályait.

RAKTÁROZÁS ÉS TÁROLÁS A szállítás és vontatás tűzvédelméhez hasonlóan, a raktározás és tárolás megelőző használati szabályai is rendkívül szerteágazóak, és a különböző anyagok tárolását részletesen szabályozzák. Ez alkalommal szintén csak a szabályozások alapelveinek áttekintésre van lehetőség: • • • • • • •

A raktározásban, az anyagok kimérésében, átfejtésében közreműködő személyek magatartási szabályait, képzési követelményeit. A tároló edényzettel kapcsolatos előírásokat. A tároló illetve az edényzet védelmével kapcsolatos előírásokat. A tárolási egységek méretére, és tűztávolságára vonatkozó előírásokat. A különböző fajtájú, halmazállapotú és tároló edényzetű anyagok együttes tárolására vonatkozó korlátozásokat. A dohányzási tilalommal kapcsolatos előírásokat. A tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó szabályokat.

38 •

Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a "C" tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán alkalmazandó jelölésekre vonatkozó előírásokat.

KIÜRÍTÉS A kiürítési útvonalakat szabadon kell hagyni azokat még ideiglenesen sem szabad leszűkíteni, eltorlaszolni. A kiürítési irányokat jelző tájékoztató feliratokat eltakarni, eltávolítani nem szabad. A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását —így a kiürítést— szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. TÜZIVÍZ ELLÁTÁS A tűzoltó vízforrásokat üzemképes állapotban kell tartani, megfelelő jelzőtáblával kell ellátni. A tűzcsapok megközelíthetőségét, használhatóságát megakadályozni nem szabad. A tűzoltó vízforrások és tartozékaik műszaki állapotát 6 havonta felül kell vizsgálni, mely során meg kell győződni használhatóságukról. A tűzoltó nyomótömlőket 5 évente nyomáspróba alá kell vetni. A tapasztaltakat rögzíteni kell, amennyiben szükséges a vízforrásokat meg kell tisztítani illetve a hibákat ki kell javítani, a nem javítható alkatrészeket ki kell cserélni. HŐ- ÉS FÜSTELVEZETÉS A hő és füstelvezető berendezéseket rendszeresen legalább évente ellenőrizni kell mely során —ha ez lehetséges— gyakorlati próba alá kell vetni őket. A tapasztaltakat rögzíteni kell a szükséges javításokat el kell végezni. CSATORNAHÁLÓZAT Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. GÉPI BERENDEZÉS Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni. A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg robbanásveszélyt nem jelent. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, illetve a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését - technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor - megszünteti. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni.

39 VILÁGÍTÓ BERENDEZÉS Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. VILLAMOS BERENDEZÉS A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. A villamos berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik • az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, • a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként, • a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. VILLÁMVÉDELEM A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik • az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként, • a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, • a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. TÜZELŐ-, FŰTŐBERENDEZÉSEK Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt a nemzeti szabványban meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.

40 A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghető folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni. Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, illetőleg az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghető hulladék keletkezik vagy ott előfordulhat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni. Kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani. Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghető, megfelelő hőszigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja. ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETÉS Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály, nemzeti szabvány szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani. A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad. Az égéstermék-elvezetőket a jogszabályban meghatározott (6 havonta) időközönként felül kell vizsgálni, ellenőrizni és tisztítani kell (12 havonta). TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK SZÁMA Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a létesítményekben —a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken— legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után;

b) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak szerint;

41 c) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként;

d) a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként;

e) az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint.

Jogszabály, vagy nemzeti szabvány, illetőleg a tűzvédelmi hatóság az előzőekben említetteken túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. Következzen néhány példa mely területeken szabályozzák még a tűzoltó készülékek elhelyezését. Éghető folyadékok tárolása tároló telepen; Éghető folyadékok kiszolgáló létesítményei; Fekvőhengeres acéltartályok; Éghető folyadékok és olvadékok tárolására; Éghető folyadék tároló kamra; Olajtüzeléshez tartozó tároló és kiszolgáló létesítmények; Üzemanyagtöltő állomás; Autógáz-töltő állomás; PB-gázcsere telep; Kistartályos gázellátás; Veszélyes árukkal rakott közúti szállítóegységek átmeneti tárolásának biztonsági követelményei; Veszélyes áruk, átmeneti-, ideiglenes tárolására használatos raktárak biztonsági követelményei; Gumigyártmányok, kaucsuk és kaucsukoldatok raktározása; Polgári felhasználású pirotechnikai termékek raktározása; Polgári felhasználású lőszerek raktározása; Acetilén-termelő berendezés; Villamos-üzemű felvonóhelyiség; Gázüzemű berendezés, elgőzölögtető berendezés; Turista-gázpalack töltőberendezés; Párhuzamosan kapcsolt állópalackos rendszerű PB-gázellátó rendszer; Gázátadó állomások; Hőtermelő gázfogyasztó berendezés; Transzformátor állomás; Gáz szállítása közúton; Éghető folyadékot szállító közúti tartályos jármű; Veszélyes anyag szállítása (ADR); Aerosol készítmények szállítása; Közúti járművekben készenlétben tartandó tűzoltó készülékek; Mezőgazdasági erő-, és munkagépek; Kisgéphajók. TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSE A tűzoltó készüléket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. ÜZEMBEN TARTÁS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT A létesítményben elhelyezett tűzoltó készülékekről nyilvántartási naplót kell vezetni. A nyilvántartási napló tartalmazza a tűzoltó készülék típusát, készenléti helyét, az ellenőrzés és a javítás időpontját, és a BM OKF azonosító jel sorszámát. Az 1995. február 18-ig (MSZ 1040) gyártási engedélyt kapott és belföldön forgalomba hozott kézi, hordozható, szállítható és járműre épített tűzoltó készülékek esetében legalább 6 havonta felül kell vizsgálni a készülékeket. Az 1995. február 18 után (MSZ EN 3) gyártási engedélyt kapott és belföldön forgalomba hozott kézi, hordozható, szállítható és járműre épített tűzoltó készülékek esetében legalább 12 havonta felül kell vizsgálni a készülékeket.

42 Ezen túl tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett megfelelő időközökben — legalább negyedévente—, rendszeresen vizsgálja a tűzoltó készülékeket, amelynek során ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülékek: a tervezett telepítési (készenléti) helyen vannak-e; láthatók-e, és a készülékekkel szemben állva a címke olvasható-e; használatbavétele nem ütközik-e akadályba; jelzőműszer esetén az nem hiányzik, helyes értéket mutat, épek és szerelvényekkel el vannak látva. Amennyiben hiányosságot hibát tapasztal gondoskodik annak megszüntetéséről. A készülékek palackjai legalább 5 évente nyomáspróba alá kell vetni. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK A beépített tűzvédelmi berendezéseket folyamatosan üzemben kell meghibásodásukat, előre tervezett leállításukat be kell jelenteni a tűzoltóságnak.

tartani,

A karbantartásról és felülvizsgálatról a következők szerint kell gondoskodni. TŰZJELZŐ BERENDEZÉS

SPRINKLER BERENDEZÉS CO2 GÁZZAL OLTÓ BERENDEZÉS GÁZZAL OLTÓ BERENDEZÉS

HABBAL OLTÓ BERENDEZÉS (KÜLTÉRI)

HABBAL OLTÓ BERENDEZÉS (BELTÉRI)

ÜZEMELTETŐI FELADATOK:

FELÜLVIZSGÁLÓI KARBANTARTÓI FELADATOK:

Naponta: a központ valamennyi jelzésének próbája Naponta: vízszint, nyomásértékek, Hetente: riasztó és jelző berendezések Naponta: mennyiség ellenőrzése Havonta: szemrevételezés, víztelenítés Naponta: ellenőrzés a gyártói utasítás szerint Naponta: szemrevételezés

6 havonta felülvizsgálat és karbantartás 6 havonta felülvizsgálat és karbantartás

6 havonta részleges felülvizsgálat és karbantartás, 12 havonta teljes felülvizsgálat, 5 évente a tartály nyomáspróbája 6 havonta felülvizsgálat és karbantartás, 5 évente a tartály nyomáspróbája 6 havonta a vízellátás és oltórendszer felülvizsgálata és karbantartása, 2 évente villámvédelmi, érintésvédelmi, villamos felülvizsgálat ellenőrzése, a csőrendszer és megközelítési út ellenőrzése, 10 évenként próbaüzem Naponta: ellenőrzés a gyártói 6 havonta felülvizsgálat és karbantartás utasítás szerint

PORRAL OLTÓ Naponta: ellenőrzés a gyártói 6 havonta felülvizsgálat és karbantartás, 5 évente a BERENDEZÉS

utasítás szerint

tartály nyomáspróbája

A beépített tűzvédelmi berendezések ellenőrzése, felülvizsgálata kapcsán tapasztalt hibákat haladéktalanul ki kell javítani.

Irodalomjegyzék: 1. Dr. Erdős Antal: TŰZVÉDELEM gazdasági társaságoknak, intézményeknek, vállalkozásoknak (NOVORG Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1998) 2. Balog Ferenc – Dr. Beda László – Kovács István – Nagy Béla: Biztonság szervezés, Tűzvédelem (BME Mérnöktovábbképző Intézet Budapest 1997.) 3. Tűzvédelmi jogszabályok

43

E-4

A tűzvizsgálati tevékenység A tűzoltóság feladatait többek között az 1996. évi XXXI. Tv. határozza meg. Ezek szerint a tűzoltóság feladatai: • Tűz megelőzési tevékenység • Tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa elhárítási tevékenység • Tűzvizsgálati tevékenység A tűzvizsgálat fogalma: A HÖT hatósági jogkörében, az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint végzett tevékenysége, aminek során kivizsgálja a tűzeset keletkezési körülményeit és megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek indokoltak a felelősség és a tűzmegelőzés szempontjából. A tűzvizsgálati eljárást szabályozó törvények, rendeletek, intézkedések: • 1957.évi IV. (többször módosított ) tv.az Államigazgatási eljárásról • 70/1997. (XII.29) BM rendelet (107-109 §) a tűzoltóság tűzoltási- és műszaki mentési tevékenységének szabályairól • 37/1999. (X.27.) BM rendelettel módosított 13/1997. (II.26.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról • 19/1999 BM TOP intézkedés a tűzoltásra és műszaki mentésre vonatkozó jelentéstétel szabályairól • 12/2002 (VII.12.) számú FTP Intézkedéssel módosított 9/2001. számú (II.23.) FTP Intézkedés a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról. A tűzvizsgálati eljárás alapvető céljai: • Keletkezés körülményeinek (hely, idő, ok, felelősség) egyértelmű, — lehetőleg bizonyított — tisztázása. • A tűzesettel kapcsolatos intézkedések megtétele szervezeten belül, és eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság felé. • A tűzesetek vizsgálati tapasztalatainak értékelése, és az ebből fakadó feladatok meghatározása. • A tűzvizsgálati tapasztalatok felhasználása. Ahhoz hogy tűzvizsgálatot végezhessünk hatáskörrel és illetékességgel kell rendelkeznünk: • Hatáskör: Mit végezhet? Ki végezheti? • Illetékesség: Hatáskörével élhet-e? Nincs a HÖT-nek illetékessége:

—Magyar Honvédség létesítményeiben; —Bányák föld alatti részeiben; —Nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeiben keletkezett tüzek vizsgálatára

44

Tűzeset fogalma: tűzvizsgálati szempontból tűzesetnek minősül minden olyan égési folyamat fény és hő jelenségben való megnyilvánulása, amely azzal, hogy az éghető anyagban megindította az égési folyamatot veszélyt jelent az életre, testi épségre vagy anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. Nem minősül tűzesetnek: 13/1997. (II.26.) BM rendelet szerint 1. A hőhatáson alapuló hőt felhasználó, vagy hőt termelő technológiai folyamat, amennyiben üzemszerű kereteit nem lépi túl. 2. A hulladék, szemét és az avar égése, amennyiben nem okozott halálesetet, sérülést, egyéb veszélyt, illetve kárt. 3. A hőhatás (vasalás, szárítás, dohányzás, stb.) következtében a textíliákon kialakuló pörkölődés, elszíneződés, elváltozás. 4. A villamos berendezések és készülékek olyan belső meghibásodása, amely a szigetelőanyagokon kívül más anyagban nem okozott károsodást, illetve a berendezésen, készüléken nem terjedt túl. 5. Az a fizikai robbanás, amely nem okozott tüzet. (gázok, gőzök ellobbanása). A folyamat lejátszódása után nem keletkezett tűz, kár nem keletkezett. Tűzvizsgálatot végzünk: • Hivatalból amennyiben: o A tűzeset során személyi sérülés vagy haláleset történt. o A tűzeset jelentős (2millió és 50 millió Ft közötti) kárt okozott o Egyéb ok szükségessé teszi o Fővárosi illetve kerületi parancsnok szükségesnek tartja. • Ügyfél kérelmére amennyiben. o Hatósági bizonyítvány kiadását írásban kéri o Egyéb, indokolt ok miatt írásban kéri. Az illetékes HÖT-nek a tudomására jutott tűzesetet követően kötelessége tűzvizsgálati eljárást lefolytatni. Tűvizsgálatot a 9/2001 számú FTP intézkedésben meghatározott esetekben a Tűzvizsgálati és Beavatkozáselemzési Önálló Osztály végzi. Halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekményeknek nevezzük azokat a cselekményeket, amelyeket a helyszínen azonnal el kell végezni, mert pótolni később nem lehet. 1. Személyek vonatkozásában: A helyszínen tartózkodó személyek jogállását tisztázni kell: • Ügyfél: az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát, jogos érdekét az ügy érinti. Ha a törvény nem írja elő, akkor helyette törvényes képviselője is eljárhat. • Az ügyfélnek joga: • van nyilatkozni, • nem nyilatkozni, • a vizsgálati cselekmények során részt venni, • jogorvoslati lehetősége van, • a keletkezett iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni.

45 Az ügyfelet lehetőség szerint a helyszínen meg kell hallgatni. A meghallgatás hivatalos legyen. Dokumentumot,(Ügyfél meghallgatási jegyzőkönyvet) készítünk, melyben rögzítjük személyes adatait, és nyilatkozatát. A meghallgatás előtt figyelmeztetjük jogaira, kötelességeire. •

Tanú: csak magánszemély lehet. Azok a személyek jöhetnek számításban tanúként, akik a tűzesettel kapcsolatban személyesen tapasztaltak, láttak, hallottak, észleltek valamit. A tanúktól tények közlését várjuk és nem a véleményüket kérjük! A tanukat elsősorban a helyszínen, illetve annak környezetében kell felkutatni. Ezek a személyek a legfontosabb, legmegbízhatóbb, információkkal rendelkezzenek. A tanút minél előbb a helyszínen célszerű meghallgatni. A tanúként meghallgatott személyt meghallgatás előtt figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire. Személyes adataikat és az általuk elmondottakat jegyzőkönyvben rögzítjük. Tanúként meghallgatott személyeket külön-külön egymástól elkülönítve hallgassuk meg.(ne befolyásolják egymást). Tanú meghallgatáson az ügyfél vagy képviselője jelen lehet. A tanúként megidézett személy köteles a tűzvizsgáló előtt meghallgatása végett megjelenni és - ha vele törvényes kizárási vagy mentességi ok nem áll fenn - tanúvallomást tenni. Tanúként nem hallgatható meg az a személy: • akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható (szellemi fogyatékos, bódult, részeg stb.) • aki államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről a titoktartás alól - arra jogosított szervtől, vagy személytől nem kapott felmentést. Megtagadhatja a tanú a vallomástételt, ha: • a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, • olyan kérdésbe is megtagadható a tanúvallomás, amelyben vallomásával a tanú saját magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A tanút meghallgatása előtt figyelmezetni kell jogaira és kötelezettségeire. Jogainál feltétlenül ki kell térni a kizárási és megtagadhatósági okokra. Kötelességeinél különösen az igazmondásra kell a figyelmet felhívni, de ha kihallgatás közben gyaníthatóan hamis tényt állít, fel kell hívni a figyelmét, hogy a hamis tanúzás a Btk. szerint vétség, amelynek az elkövetője büntetendő. A tanút, a jogokra és kötelezettségekre való kioktatás után, nyilatkoztatni kell arról, hogy fennáll-e vele szemben kizárási, vagy mentességi ok. Ha a törvény előírásai alapján megtagadhatja a vallomástételt, nyilatkoztatni kell arról is, hogy joga van megtagadni a vallomástételt, de mentességével nem kíván élni, a nyilatkozat a meghallgatási jegyzőkönyvben egyértelműen kerüljön rögzítésre. • Hatósági tanú: Előfordul, hogy munkánk során nincs jelen az ügyfél vagy képviselője, ekkor az eljárásban hatósági tanút veszünk igénybe, aki igazolja az eljárási cselekmények valós, törvényszerű lefolyását. Hatósági tanúként igénybe vehető a tűzesetnél tartózkodó tűzoltó. A hatósági tanú olyan - az adott ügyben elfogulatlan - személy, aki a tűzvizsgáló felkérésére azért van jelen az egyes eljárási cselekményeknél, hogy igazolja az adott eljárási cselekmény valós, törvényes lefolyását és eredményét. A hatósági tanút a tűzvizsgálat során ugyanazok a jogok illetik és kötelezettségek terhelik, amelyeket a törvény a tanúkra vonatkozóan előír. A hatósági tanú az eljárás során eljárási garanciát jelent.

46 A hatósági tanúkat az eljárási cselekmény előtt tájékoztatni kell kötelezettségeikről és jogaikról. A hatósági tanú jogosult észrevételt tenni: • Az eljárási cselekmény lefolytatásában, • A jegyzőkönyv tartalmára vonatkozóan Észrevételeit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 2.

Helyszín vonatkozásában: • Helyszín megőrzése: a tűzoltásban résztvevő tűzoltónak kötelessége (ha az az életmentést, tűzoltást nem hátráltatja) a tűzvizsgálatot elősegítő adatok megszerzésére, bizonyításra vonatkozó adatok megőrzése. • Tűzvizsgálatot elősegítő tárgy, bizonyíték megőrzése, kimentése • Bűncselekmény gyanúját köteles a tűzoltás vezetőnek jelenteni.

A helyszín vonatkozásában nagyon sokat tudnak segíteni a beavatkozásban résztvevő tűzoltók! • A helyszín eredeti állapotának megőrzése. (Tűzoltás, utómunkálatok során!) • Minél kisebb vízkárral oltás • Tárgyi bizonyítékok megőrzése, felkutatása • Helyszínen szerzett, a tűzvizsgálat szempontjából fontos információk közlése a tűzvizsgálóval. A személyek és a helyszín vonatkozásában szerzett adatok birtokában döntünk: • vagy a tűzvizsgálat elrendeléséről, • vagy a büntetőeljárás kezdeményezéséről, • vagy a tűzvizsgálat mellőzéséről. Ha tűzvizsgálatot végzünk, akkor a következő iratokat alkalmazzuk kötelezően: • Tűzeseti/műszaki mentési jelentés Adatlapok az adatszolgáltatáshoz • Szeradatlap • Tűzvizsgálati adatlap • Helyszíni szemle jegyzőkönyv • Összefoglaló jelentés A tűzvizsgálat során az egyik legtöbb eredményt ígérő bizonyítási eszköz lehet a helyszíni szemle. A helyszíni szemlén a tűzvizsgáló személyesen, saját érzékszerveivel győződik meg a tűzeset következtében kialakult helyzetről. Lényeges tapasztalatait és bizonyítékait jegyzőkönyvben (feljegyzésben) rögzíti és megkísérli rekonstruálni a tűzeset előzményeit. Szükség szerint: • Jegyzőkönyv ügyfél meghallgatásról • Jegyzőkönyv tanú meghallgatásról • Nyilatkozat ügyfél részéről • Nyilatkozat szakértő részéről • Fénykép-, videó-, hangfelvétel

47

Az adatszolgáltatási rendszer, az adatlapok tartalma és kitöltésének szabályai. Adatszolgáltatás a 29/1998. BM TOP intézkedés alapján történik. Adatlapok: • Tűzeseti/műszaki mentési jelentés • Szeradatlap • Tűzvizsgálati adatlap Az egységes adatgyűjtés biztosítja, hogy a tűzoltóságok fenntartói a tűzoltóságaik munkáját, szükségleteit az országos helyzethez viszonyítva értékelhessék és ezzel igényeiket és lehetőségeiket is reálisabban mérhessék fel. Az adatszolgáltatás célja, hogy adatbázist teremtsen: • a tűzoltói beavatkozásokat meghatározó jogszabályoknak, • a védekezés technikai fejlesztési terveinek, • az RST kidolgozásához, • a tűzoltóságok működési költségeinek bizonylatolásához, • a tűzoltóságok költségvetésének tervezéséhez. Az adatszolgáltatás kiterjed a riasztások, tűzoltói beavatkozások, valamint a nem riasztás következtében történő, feladat-végrehajtással járó szermozgások során keletkezett adatok gyűjtésére és feldolgozására. Az adatok gyűjtése és feldolgozása, az adatszolgáltatás szakirányítása a BM OKF feladata. A BM OKF ennek érdekében kiadja: • az adatszolgáltatás adatlapjainak mintáját és az adatfeldolgozás számítógépes programjait, • az adatlapok kitöltéséhez és a feldolgozó program használatához szükséges szakmai útmutatót, • a feldolgozott adatokról országos és területi elemzéseket. Meghatározza az adatszolgáltatás rendjét és ellenőrzi az adatszolgáltató rendszer működési szabályainak megtartását. Adatlapok: • Tűzeseti / Műszaki Mentési Jelentési Adatlap • Szer adatlap • Tűzvizsgálati adatlap A kitöltött adatlapok egyik példányát az adatszolgáltatónál kell gyűjteni. A másolati példányt vagy a helyileg rögzített adatokat tartalmazó mágneslemez (floppi) feldolgozása céljából a fővárosban az FTP-re, megyén az MKI-ra kell megküldeni úgy, hogy az esemény, illetőleg a tűzvizsgálat lezárását követően kitöltött vagy szoftverrel rögzített utolsó adatlap a tárgyhót követő 5-ig beérkezzen. Az FTP-n és az MKI-kon a beérkezett adatlap adatait a BM OKF által kiadott számítógépes programmal kell feldolgozni. A feldolgozott és összesített adatokat havonta, a tárgyhónapot követő 10-ig kell mágneslemezen megküldeni a BM OKF-ra.

48 Az adatlapok tartalma és kitöltésük szabályai 1. Tűzeseti / Műszaki Mentési Jelentés A Jelentést mindig tűzoltás, műszaki mentés végrehajtásáért felelős parancsnokság tűzoltás vezetője tölti ki az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó tevékenységek esetében. A parancsnok hatáskörébe tartozik, hogy az egyéb feladat-végrehajtással járó szermozgások (gyakorlat, térítéses üzem, tűzcsap ellenőrzés, helyismeret, stb.) feldolgozásra kerülnek-e. A Jelentésben kitöltésre, illetve kódolásra kerül a tűzre, műszaki mentésre vonatkozó lényeges adatok. Többek között: • A tűzoltásért felelős TP. azonosítója, kódja. (Azonosító: a parancsnokság által az adott évben az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó tevékenység sorszáma törve a tárgyévvel. Kód: az illetékességi területtel rendelkező parancsnokság 4 jegyű kódja.) • A tűzvizsgálatot lefolytató TP. azonosítója, kódja • Jobb felső sarokban lévő üres téglalapba az iktatóbélyegző és az ügyintézés egyéb adatai, pl. szignálás, ügyintéző, stb. kerülnek. • Az esemény jellegét a Tűzeset, Műszaki mentés vagy Egyéb fogalmak melletti négyzet jelölésével lehet meghatározni. • A tűzeset, műszaki mentés helye (címe): • A károsult neve, címe 2. 3.

A Szer adatlapot a szer tartózkodási helyének elhagyásával járó valamennyi riasztást követően a szerparancsnok tölti ki.

A Tűzvizsgálati adatlapot minden tűzesettel kapcsolatos lefolytatott tűzvizsgálati eljárás befejezését követően a tűzvizsgáló tölti ki. A tűzvizsgálati adatlapon I. pont alatt kódoljuk a tűzkeletkezési okot, (okokat), melyek lehetnek megállapított, vélelmezett vagy ismeretlen. A tűzkeletkezési okokat kilenc csoportba tudjuk sorolni. Megállapított tűzkeletkezési ok lehetnek: 1. elektromos energia, 2. robbanás, 3. nyílt láng, 4. öngyulladás, 5. technológiai hiba, 6. hőtermelő berendezés, 7. dohányzás, 8. egyéb. A kilencedik pontban kódoljuk az ismeretlen, vagy vélelmezhető tűzkeletkezési okokat. Az adatlap II. pontjában az emberi közreműködésre vonatkozó megállapítások, és a felelősség kérdésére vonatkozó adatok szerepelnek. A III. pontban az esemény kiegészítésére vonatkozó leírás szerepel. (Tűz keletkezési körülményeinek rövid leírása.)

49

A kitöltés általános szabályai: Ha a válaszra felkínált lehetőség előtt kódnégyzet ( ) van, úgy az abban elhelyezett „x” jellel lehet azt kiválasztani. Ha a válaszra felkínált lehetőséget követően pontok találhatók (pl. egyéb…..) a válaszlehetőséget az előtte található kockában elhelyezett „x” jellel jelölhetjük ki, s a pontokon szövegesen fel kell tüntetni az adott kategória meghatározását. A vonalozott, illetve szabadon hagyott területen az események rövid leírása folyamatos mondatokban szerepeljen. Az adatlapok kitöltése olvashatóan, golyóstollal történik Amennyiben a rendelkezésre álló helyen a kért adatok nem férnek el, azonos szerkezettel pótlap mellékelhető.

A tűzoltóság, rendőrség és más szervek együttműködésére vonatkozó szabályokat a tűzvizsgálat során: A tűzvizsgálati hatáskört a HÖT-ok gyakorolják. A tűzvizsgálat eredményessége érdekében gyakran szükség lehet arra, hogy a tűzvizsgáló más szervek közreműködését is igénybe vegye a tűzvizsgált során. Fontos közreműködői szerepet játszhatnak a tűzvizsgálati munkában az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok, a rendőri szervek, a vasúti és hajózási szervek, valamint a közművek. A HÖT és a rendőrség együttműködése a tűzvizsgálatban 13/1997. (II. 26.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a rendőrség szervei minden tudomásukra jutott tűzesetről - ügyeleteik útján - azonnal kötelesek egymást tájékoztatni. Ha a tűzesetnél haláleset történt a tűzoltóság és a rendőrség párhuzamos vizsgálatot végez. Ha a tűzvizsgálat megkezdése előtt vagy annak során bűncselekmény gyanúja merül fel, a HÖT azonnal értesíti a rendőrség ügyeletét, és a rendőrség helyszínre érkezéséig a tűzvizsgálati eljárást felfüggeszti, egyidejűleg gondoskodik a helyszín biztosításáról. A rendőrségi helyszínelő és a tűzvizsgáló közös helyszínelés során értékeli a bűncselekmény gyanújának fennálltát. Bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrség átveszi a vizsgálatot, amelyben a tűzvizsgáló szaktanácsadóként működik közre. A tűzvizsgáló szaktanácsadóként a tűzeset keletkezési körülményeinek feltárásában, továbbá a személyi felelősség megállapításához szükséges körülmények vizsgálatában működik közre. Ennek érdekében javaslatot tehet a nyomok rögzítésére, a tárgyi bizonyítékok lefoglalására, továbbá a tanúk, illetőleg a szakértők meghallgatására és egyéb eljárási, vizsgálati cselekményekre. Ha a rendőrség bűncselekmény gyanúja miatt a vizsgálatot a tűzvizsgálat megkezdése után veszi át, akkor a tűzvizsgáló az addigi megállapításairól összefoglaló jelentést készít, amelyet a kiadmányozási rendnek megfelelően haladéktalanul át kell adni a vizsgálatot végző rendőri szervnek. Ha a rendőrség megállapítása szerint bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn vagy egyéb okból a nyomozást megtagadja, a tűzvizsgáló folytatja le a vizsgálatot. A tűzvizsgáló igényelheti a helyszínen tartózkodó rendőri szervek segítségét a tanúk felkutatása, azonosítása, helyszínen tartása, továbbá nyomok megőrzése, rögzítése és a helyszín biztosítása érdekében.

50 A rendőrség a tűzesettel kapcsolatban a nyomozás megtagadásáról, illetve megszüntetéséről a határozat megküldésével, a nyomozás ügyiratainak az ügyészhez történő megküldéséről pedig írásbeli értesítésben tájékoztatja az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot. Az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok közreműködése a tűzvizsgálatban 118 - 119/1996. (VII. 24.) Kormány rendelet a létesítményi - önkéntes tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról A létesítményi / önkéntes tűzoltóság a tűzvizsgálat érdekében: - haladéktalanul tájékoztatja az illetékes HÖT-ot, az általa eloltott, illetőleg a más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetről; - a HÖT kiérkezéséig gondoskodik a tűzeset helyszínének őrzéséről. Nem rendelkeznek tűzvizsgálati hatáskörrel, tűzvizsgálatot nem folytathatnak le. Hasznos segítséget nyújthatnak a helyszín biztosításában, őrzésében, tájékoztatásadásban, környezetben történő adatgyűjtésben. Eredményesen hasznosítható a jó helyismeretük, személyismeretük, anyag- és technológiaismeretük. A HÖT és a közművek együttműködése a tűzvizsgálat során Különösen fontos ez az együttműködés akkor, ha a tűzeset az elektromos energiával vagy gázenergiával kapcsolatos. A honvédség és a nemzetbiztonsági szolgálatok valamit a HÖT együttműködése a tűzvizsgálatban A HÖT csak az érintettek felkérésére működik közre a tűzvizsgálatban. Egyéb közreműködők: Szakértők: Elektromos, vegyi, építész, gépész, gázipari szakértő A tűzesetek keletkezési körülményeinek megállapításához, a tűzvizsgálónak széleskörű és alapos szakmai felkészültséggel kell rendelkeznie. Egyes esetekben előfordul, hogy a szaktudást meghaladó különleges szakértelemre van szükség egyes kérdések megválaszolásához. Ilyen esetekben a tűzvizsgálat eredményessége érdekében szakértőt rendelünk ki. A szakértő: az a személy, aki a tűzvizsgálatok során az adott szakkérdés elbírálásához, megítéléséhez, véleményezéséhez szükséges különleges szakértelemmel rendelkezik.

TARTALOMJEGYZÉK. (részletezés) E-2 A tűzmegelőzési célok teljesülését biztosító feladatok rendszere; A tűzveszély kockázatának beazonosítása

Recommend Documents