ornus, Tilia tomentosa, Quercus lanuginosa, Fraxinus excelsior (kevésbbé vizenyős), Alnus glutinosa kis csoportok megtelepítésére is. Ezen utóbbi sorrenddel körül-belől jeleztem a talaj nedvességi fokozatát is, amely körülmény a legrosszabb területeken is képes egyes kis foltokat a jó termőhelyhez tartozókká minősíteni. Tehát már megint ott vagyunk, hogy — ha sokat kicsinyeskednénk — a termőhelyi osztályok igen hosszú sorozatát lehetne elkülönítenünk. Ez felesleges és rendkívül nehéz is volna. Legczélszerübb tehát, ha a kezelő erdőtiszt a teljes odaadáson alapuló jó érzékkel és nyitott szemmel járva válogatja meg a telepítendő fanemeket. Ez lesz a legközelebbi jövőnek legnehezebb feladata és bő anyagot nyújt a vitás kérdésekben a tapasztalati adatok értékesítésére. (Folyt, köv.) e 2 ? <j£
FAKERESKEDELEM. A fakereskedelem •*-mrr
helyzetéről.
faüzlet helyzetében csak annyiban állott be változás, amenynyiben az árak állandóan emelkedő irányt mutatnak. A kereslet az egész vonalon nagyon élénk, készletek egy általában nincsenek, sőt a termelés nem képes a szükségletet fedezni, noha a fürésztelepek éjjeli-nappali szakadatlan üzemmel dolgoznak. A kereslet ily nagyfokú emelkedése annak tulajdonítandó, hogy az előrehaladott idény daczára ugy Budapesten, mint vidéken élénken folyik az építkezések belső felszerelése, amihez rengeteg mennyiségű fa szükséges. Miután ezen épületeknek előre meg szabott időben kell elkészülniök, a szükséges fa pedig csak nehezen szerezhető be, a fogyasztók az árakat tulliczitálva, igyekszenek szükségletüket fedezni. Ennek tulajdonítandó a faárak folytonos emelése, mely csak akkor fog megszűnni, mihelyt a szükséglet jóval megcsappan, amire azonban egyelőre nincs kilátás. A kedvező konjunktúra folytán uj vállalatok keletkeztek, oly vidékeken, ahol a régi árak mellett jövedelmező üzletre nem volt kilátás, most azonban ezek a közlekedési utaktól távolfekvő fatermelő vállalatok is boldogulnak. A meglevő telepek üzemüket, amennyire az lehetséges, bővítik, hogy a jó konjunktúrából részüket kivegyék.
A legutóbbi tranzakczióknál a tőár emelkedése konstatálható amennyiben oly vidékeken, ahol azelőtt a tövön levő fenyőfáért 4 K-t fizettek köbméterenként, most ugyanazért a fáért 6—7 K-t is lehet elérni. A termelők ezen ár mellett is jó üzletet csinálnak, mert az elérhető árak ugy a gömbölyüfánál, mint a fürészárunál minden várakozást felülmúlnak. f
Természetes, hogy oly időben, mint most, amikor minden áru, még ha oly silány is, vevőre talál, sok oly fa kerül feldolgozásra, amelyet régebben csak a legalacsonyabb rendű áru készitésére használhattak fel. Ma a vidéki fakereskedőnek örülnie kell, ha egyáltalában kap árut s a minőségi kifogásokra az eladók nem is válaszolnak. Ezen körülménynek az a következése, hogy az áru osztályozás most sokkal rosszabb s a mai III. rendű áru mivel sem jobb, mint régente a IV. osztályú. Az árral azonban másként áll a dolog, amennyiben a silány áru viszonylagosan még drágább, mint az elsőrendű minőségek. Az árak alakulását a legutóbbi négy év alatt a következő táblázat tünteti fel: 1908
1909
1910
1911
Erd. luczfenyő U. F. / i " 8 — 1 2 " B . F . ugyanaz 1C. F . „
166—170 146—150 126—130
180 160 120
190 170 136
210 180 160
Felsőm, luczfenyő U . F . "A" 8 — 1 1 " II. W 8—11
140—144 122—128
146—148 128—132
162—164 144—148
180 160
126—128
124—126
130—132
160
122—128
120
126
150
4
4/4"
Jegenyefenyő 8—11" Lécz és zárlécz
*k"
8—11"
...
Érdekes, hogy most, amikor az árak oly szédítő magasságra emelkedtek, a külföldön éppenséggel nem észlelhető az árak jelen tékeny emelkedése. Ennek tulajdonítandó, hogy a hazai fenyőfa termelők már elhanyagolják az exportot, melynek azelőtt oly nagy fontossága volt s inkább a belföldi áru termelésére vetik magukat, mert a mai belföldi árak mellett jóval több a hasznuk, mint hogyha exportárut termelnének. Csak azok a telepek, melyek kizárólag kifelé gravitálnak, kénytelenek az exporttal tovább is foglalkozni. Németországban az orosz verseny az olcsó viziuton óriási
mennyiségekkel árasztja el a német piaczot, valamint Angliát is, amelynek fafogyasztását több mint felerészben Oroszország fatermelői fedezik. Ott olcsó a tőár, olcsó a munkaerő, olcsó a viziuton való szállítás s igy nem lehet azon csodálkozni, hogy kivitelünk lassan-lassan hanyatlik. Francziaország is csak a finom árut veszi tőlünk, mig a gyengébb minőségeket Boszniában, Romániában szerzik be, az exportkartell által megállapított árak nál olcsóbb árak mellett. Egyiptom ismét nagy fogyasztója a magyar fenyőfának, de itt is az idegen verseny nyomasztólag hat az áralakulásra. Olaszország fenyőfaszükségletének jelentékeny részét Boszniában fedezi, ahol most egy csomó uj kitermelési vállalat létesült. Itt termelik a tripoliszi hadjárat útjaira szükséges fát is, melyből j ó árak mellett máris nagy tételeket adtak el. A keményfaüzletben is általános javulás mutatkozik, amely minden egyes czikkre kiterjed. A bükkfaüzlet már teljesen kiheverte a legutóbbi válság által ütött sebeket s ma már normális meder ben folyik. A bükkfürésztelepeknek annyi a megrendelésük, hogy alig képesek kötelezettségeiknek megfelelni. Ügy a belföld, mint Németország, Spanyolország, sőt legutóbb Amerika is elhalmozza telepekeinket kérdezősködésekkel, de a telepek ujabb szállításokat egyelőre nem fogadnak. A bükkfürészárupiaczon észlelhető általános élénkség arra birta a magyar bükkfatermelők egyesületét, mint a számbavehető magyar bükkfatermelők érdekképviseletét, hogy az árakat megfelelően felemelje. A felemelt árakat minden nehézség nélkül keresztülviszik. Az uj bükkfaárakat, összehasonlítva a régiek kel, itt ismertetjük: Gőzölt áru 1 3 — 1 6 mm vastag . . . . . . . 20 „ „ 27 . 28—45 „ „ 50—53 „ „ 60-120 . . Gőzöletlen áru 13—17 mm vastag . . . . . . 20 . „ 27 „ » 28—45 • « 50—53 , „ 60—120 „ » korona köbméterenként ab Budapest.
.
eddig 71 66 — 63 63 66
ezentúl 75 70 66 67 67 70
69 64 — 61 61 64
72 67 63 64 65 67
Az egyesülés határozata folytán a szélezetlen áru méret beosztását megváltoztatták és elhatározták, hogy az elsőrendű és másodrendű áru közötti árkülönbséget az eddigi 1 5 % helyett 20%-ban állapítják meg. A Svájczban szokásos méretek szerint termelt frizek árát a kartell franco Buchs transit 83 fr.-ról 80 fr.-ra, a 2 5 — 8 5 cm hosszú friz árát 2 K-val mérsékelték. A Fiúmén át kivitelre kerülő áru általában 2 K-val olcsóbb, mint a belföldi árak. A boulok ára, a német exportáru kivételével 2 K-val, a keskeny friz 3 K-val, az ágyoldalak ára 3 K-val és butorléczeké 3 K-val emeltetett fel. A felemelt árak november 20-án léptek életbe. A többi bükkfaczikkben is élénk a kereslet; bükkfriezek, noha az áru készítése nem történik azon óvatossággal, amelyre ezen kényes fánál szükség volna, egyre emelkedő árak mellett adatnak el; ezen czikk ára pár hónap alatt 45 koronáról 52-re emelkedett, de még ezen ár mellett is hiány van e czikkben, amit annak kell tulajdonítani, hogy a tölgyparketta ára rendkívüli módon emelkedett. Bükkfadonga nagymennyiségekben külföldre kerül, ahol a vegyi gyárak szívesen és jó árak mellett vásárolják. A bükktalpfaüzlet ismét a rendes mederbe terelődik, bár a legutóbbi versenytárgyalásnál elért árak a magas munkabérekkel nem állanak arányban. A bükktalpfák élettartamát illetőleg vég zett kísérleteket a Máv. most befejezte: az eredmény meglepő, amennyiben a kellően telitett bükktalpfa 2 0 évig is használható. A Máv. most előtérbe tolja a bükktalpfát s telitőtelepeit kibővitteti. Tűzifa és faszén jó árak mellett helyezhető e l ; a vagonhiány folytán az árak állandóan magasak. A tölgyfapiacz minden terén nagy élénkség észlelhető. A szük séglet ugy a belföldön, mint a külföldön, folyton emelkedik s a magyar, illetőleg szlavóniai tölgyfa fogyasztói szívesen engedélye zik a magasabb árakat. A most őszszel lefolyt határőrvidéki tölgyfa eladásoknál az eladásra kiirt fáért heves árharczok folytak, ugy hogy egy esetben a túlfizetés körülbelül 125%-ot tett. A szlavóniai koros tölgyesek egyre gyérülnek s a keményfaexportőrök annyit akartak maguknak ezen áruból biztosítani, amennyit csak lehet.
Az árak az egész vonalon igen magasak. Mindenféle fürész áru könnyen helyezhető el, de a gömbölyű fáért is j ó árakat fizetnek a német és egyéb külföldi vevők. A dongaüzlet- helyzete is javult, a termelt mennyiséget a bel földön jó árak mellett lehetett elhelyezni. Tölgytalpfában még mindig nincs forgalom; a Máv. a régi készletekből visszamaradt normáltalpfákat csak a viczinális talpfák árában vette át. A talpfatermelés most szünetel, mert a többi czikkért elérhető árak mellett nem érdemes talpfát termelni. Tölgyfriz nagyon keresett, az árak meghaladják az eddigi jegyzéket. Kőris- és jávorfa eléggé keresett; a SZÍVÓ S kőrisért és fodros jávorért az eddigieknél valamivel magasabb árakat is érnek el. A kivitel, főleg a kőrisfánál, elég jelentékenyen emelkedett, mert e czikkből ujabban a repülőgép- és automobilalkatrészeket készí tik, úgyszintén sportczikkeket is. A nagykereskedelemben érvényes faárak a következők: Erdélyi Vastags.
Széless.
2/4"
6—12"
3/4"
"" 7-12" és 7"-ig 8-12"
J
/
4
4/4" 5/4"
6
i g
luczfenyő.
U. F .
M. F.
B. F.
F. III.
T. III.
IV.
... ...
230
210
200
170
150
... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...
190 220
170 200
160 190
180 140
130 160
125 140
190 210
170 190 180 200 180
130 160 130
120
200 220 200
160 180 170 190
160 140
150
115 130 115 130
6/4" és 7"-ig Feljebb 8—12" Gyalult deszka Ládadeszka (hossz.) W
170
170
3 / 1 0 0 f. 4 " / 1 1 5 f. 5 " / 1 3 0 f.
Felsömagyarországi
fenyő.
U . F . áruk. 2/4" 3/4" 4 / 4 " és 5 / 4 "
6"—12" 7"—12" 8"—12"
200 190 180
4 / 4 " és 5 / 4 " 5 " — 7 " 160 3/4" 4 " _ 6" 160 Gyalult anyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 6 / 4 " és 8 / 4 " vastag 10 fillérrel köblában ként drágább
mint 4 / 4 " és 5 / 4 " .
150 120
U . T . áruk. 2/4" 6"—12" 3/4" 7"—12" 7/8" 8"-12" 4/4"—8/4" 8"—12" 3/4" 4"— 6" 4/4" 5"— 7" Ládadeszkák (hosszú)
180 170 164 160 136 130
3/100, 4 / 1 1 5 , 5/130, 6 / 1 3 8 , 7 / 1 4 8 . 5 0 mm álláspalló törés s rothadásm. 8 " — 1 1 " 50 . i . . 9"-ll". 8 / 4 " lécz és czollzárlécz 4 / 4 " G - i g
-
150 152 146
7 / 4 " lécz és mill. zárlécz 1 0 0 / 1 0 0 mm-ig . . . 150 Csapos gerenda minimális ára . . . . . . . . . .. K 3 3 5 0 pr. m Fürészelt fák minim, ára lista szer. ... ... « 5 2 — » „ Az árak budapest-józsefvárosi paritással köblábankénf értendők. A I I . oszt. F . áruk az U . T . jelű árukra megszabott áraknál olcsóbban el nem adhatók. Keményfa. -
3
-
3
Korona per m
I. r. szlavóniai tölgyrönk ... ... ... I. r. magyar „ I. r. szlavóniai tölgyfurnirrönk... I. r. „ tölgyboulesok . . . . . . I. r. magyar » ... — I. r. szlavóniai tölgyfriz, széles I. r. magyar „ „ ... I. r. szlavóniai „ keskeny . . . I. r. magyar „ « Szélezetlen tölgyfapalló, szlavóniai... „ • magyar I. r. párisi áru __ II. r. „ „ Quartier, I. oszt II. oszt I. r. kőrisrönk. ... ... ... ... I. r. jávorrönk— . . . . . . . . . — . . . . . . I. r. szilfarönk.. I. r. kőris-fürészáru I. r. jávor „ I. r. szil „
... ... ... _.
... ... ... ... — ... — — ... ... ... ... ... ... ... — --— ... ... ... — ... ... ... - -... ... ... ... - — -
— ... — ... — ... - —
... ...
90—105 7 0 — 80 8 0 - 95
- —
52— 54 4 8 — 50 4 0 - 45
-
I. r. bükk „ _ Bükkfriz, széles . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . --- keskeny _
110—120 6 5 — 75 170—180 170—180 120—135 125—135 110—115 115—125 110—115 115—120 9 0 — 95 150—160 120-140 180—230 170-180 5 0 — 65 5 0 — 60 4 0 — 70
B _o •o •A o
•o O
1 I
rt
.Ű-O £
(Fr. L.)
-IS
Hirek a faipar k ö r é b ő l . Szatmáron uj vállalat létesült Első szatmári asztalosárugyár és fakereskedés b. társ. czéggel, amely mintegy 300 munkást foglalkoztató asztalosgyártelepet létesít. — A bródi vagyonközség pleternicai uradalmától vett tölgyfa fel dolgozására a bécsi Grassl, Schenk és társa, és M. Drach jr. czég Ujkapella-Batrinán nagyobb szabású fürésztelepet létesít. — A Schaumburg-Lippe herczeg verőczei és szlatinai uradalmát a Hitelbank financzirozása mellett adták el. A mezőgazdasági üze meket gróf Draskovich vette át, mig a közös tölgyfaállomány ki termelését a Fatermelő r.-t. végzi. Az uradalom erdeiben levő bükkfát egy, külön e czélra alakult betéti társaság veszi át. — A Lomási erdőipar r.-t. galóczási (Csík m.) fürésztelepe már megkezdte üzemét; a fát 40 km hosszú erdei vasúton szállítják a fürésztelephez. — A Bukovina faipar r.-t. átveszi a román Raiffeisen-szövetkezetek és a bukovinai g. k. vallásalap között létrejött faeladási szerződéseket s e czélból alaptőkéjét 3 millió K-ra emelte fel. — Kolozsvárott Fakereskedelmi r.-t. czéggel, 200.000 K alap tőkével részvénytársaság alakult Barna Károly parkeltgyári üzemé nek folytatása czéljából. — A Nagybáródi erdőkitermelési r.-t összes részvényei a Berettyóvölgyi fa- és mésztermelő r.-t. tulaj donába mentek át. — Az uz- és veresvizvölgyi erdők kiterme lésére 100.000 K alaptőkével Erdélyi fakereskedelmi r.-t. czéggel uj vállalat létesült. — Az Egyesült fatermelők ditrói erdőségeit a Székpataki erdőipar r.-t. veszi át. — A Klein és Reichfeld buda pesti czég borszéki fenyőfatermelő vállalatát a Neuberger-testvérek czég vette át. — A H'arcourt-ié\e trencsénmegyei erdőbirtok fa állományának kitermelésére Hazai erdőipar r.-t. czéggel részvény társaság alakult. —• A bánffytelepi gőzfürész üzemének fentartására Felvidéki faipar- és épitőáru r.-t. czég alatt uj vállalat alakult. •— A Magyar átalános kőszénbánya r.-t. németujvári fürésztelepé nek egyévi fenyőfatermelését a székesfehérvári Deutsch-testvérek czég vette meg.
c2? c i *
