A kommunikatív kódok rendszere A verbális és a nem verbális kommunikáció
Szerző: Bajner Mária Lektor:
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A tanegység a kommunikatív jelek, kódok ismeretelméleti hátterét és gyakorlati alkalmazásukat mutatja be, teret adva többféle értelmezési lehetőségnek. Az elméleti háttér és a gyakorlati alkalmazás interdiszciplináris megközelítésből történik, a téma továbbgondolására, kreativitásra ösztönöz. A több részből álló tanegység egymást több ponton átfedő, de nem alá-és fölérendeltségi viszonyt feltételező témák. Külön-külön és együtt is a szakterület megértését szolgálják.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
5. Elméletek a nyelvről, a közös kódrendszerről, a világ megértésérőll
Tartalom
5.1 Kulturális, strukturalista megközelítés 5.2 Nyelvhasználat, generatív
1. Bevezetés
5.3 Angol nyelvű kiegészítő olvasmány
1. 1 Esetfelvetés - Téma bevezetése 1.2 Alapdefiníciók, alapértelmezések
5.4 A kutatások iránya 5.5 A csend beszél
2. Kommunikatív kódok 2.1 A reprezentáló kódok 2.2 A prezentáló kódok 2.3 Az értelmező kódok 2.3.1 A konnotáló kód 2.3.2 A denotáló kód 2.3.3 Észlelő (érzékelő) kódok
6. Források
3. Társadalmi-Kulturális kódok* 3.1 Hall-modell 3.2 A verbális és a nem verbális kommunikáció 3.2.1 A kommunikáció nem verbális szintje 3.2.2 A nem verbális jelek fajtái (10) Robert Hinde szerint 3.2.3 Nem verbális kódok típusai 3.2.3.1 Kinezika 3.2.3.2 Proxemika 3.2.3.3 Taktilika 3.2.3.4 Ikonika 3.2.3.5 Paranyelv
4. Jelkészlet – Befogadás – Értelmezés 4.1 Definíciók, alapértelmezés 4.2. Kommunikatív jelrendszer TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
1. Bevezetés 1.1 Esetfelvetés - Téma bevezetése
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Milyen kódok és jelek fedezhetők fel Elizabeth Gilbert Ízek, imák, szerelmek c. könyvéből kiragadott szövegében? A részlet itt olvasható: Forrás: Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek. Ulpius-ház Könyvkiadó. Budapest. 2008
Segítségül olvassa el a feladatot követő alapdefiníciókat, alapértelmezéseket!
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
1.2 Alapdefiníciók, alapértelmezések
Kódok Olyan rendszerek, amelyekbe a jelek szerveződnek, amelyek meghatározzák a jelek kiválasztásának és kombinálásának a módját. Jelek a) Nyelvi, vagy viselkedésbeli jegy (v.milyen konvenció szerint egy rendszer része), szimbólum b) Egy írásrendszer elemeként használt jelzés (karater, szimbólum) c) A jelölt (signifié) és a jelölő (+ signifiant) kapcsolata (Saussure) Többet erről: Horányi Özséb: Jel, jelentés, információ, kép (2006) Jelentés: három felfogása Szavak három felfogása 1) Szavak-> Dolgok 2) Szavak->Fogalmak->Dolgok 3) Ingerek->Szavak->Válaszok Többet erről: David Christal: A nyelv enciklopédiája (2003) 132-142
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
2. Kommunikatív kódok
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
2.1 A reprezentáló kódok
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A reprezentáló kódok szerepe a szövegalkotásban jelentős. A kommunikáció elmélet minden szöveget üzenetnek tekint, mely az adott társadalmi kontextustól függetlenül létezik. Pl. Az írásművek reprezentáló kódjai a központozás, tipográfia, elrendezés. Lehetnek: •Természettudományos kódok (matematika, fizika, stb.) •Esztétikai kódok (a szemléletes, kifejező művészeteknél, mint pl. a festészet, zene, dráma, stb.) •Műfajkódok (retorika, stilisztika, narratíva, beszédstílus, stb. •Tömegmédia kód (film, rádió, TV, újság, Internet, fotózás,stb.’) Többet erről: Horányi: Jel, jelentés, információ, kép (2006)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
2.2 A prezentáló kódok
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A beszélt nyelv prezentáló kódjai (hangszín, arckifejezés, gesztusok) közvetlen társadalmi kontextusban értelmezhetők, és a TEST-hez kötődnek.. Bővebben: M. Argyle (1975) ld. később
Mi van az „első benyomás”mögött? Több kód adja az első benyomást a kommunikáló partnerről (pl. testmozdulatok, öltözködés, tekintet, hajszín, kellékek, stb.) Mindegyik kód alkalmas különböző jelentéskapcsolat kifejezésére : 1. 2. 3. 4.
Kapcsolatfeltáró jelentések Társadalmi hovatartozást megnevező jelentések Identitás jelentések Expresszív jelentések (érzelmi jelentések)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Michael Argyle Bodily Communication (1975) c. könyvében az emberi testet az alábbi prezentáló kódok átadására, a jelentés általánosítására teszi alkalmassá : ld. Nem verbális kommunikáció •Érintés •Proxemika (térköz) •Orientáció (odafordulás szöge, megjelenés) •Megjelenés •Szemmozgások, szemkontaktusok •Testhelyzet •Fejbólintás, arckifejezés, gesztus •Beszéd (nem verbális aspektusai, hangsúly, hangmagasság, hangszín, hangterjedelem)
www.omkt.bme.hu/cimlap/sites/default/files/szkommunikacio/ kelmelet.pdf http://books.google.hu/books?id=BbYOAAAAQAAJ&lp g=PP1&hl=hu&pg=PP1#v=onepage&q&f=true TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
2.3 Értelmező kódok
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
2.3.1 Konnotáló kód
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kultúra és szubkultúra specifikus, mely egy kultúra értékrendszerét, és az egyén érzésvilágát tükrözi (közvetlen jelentés és szubjektivitás). A konnotáló kódokat alapvetően meghatározzák az úgynevezett ideológiai kódok, a társadalom kódjai. Ideológiai kódok (nagy vonalakban ezek a kódok alkalmasak a szövegek kódolására- és dekódolására: domináns, vagy hegemonikus, szembenálló vagy alkudozó)* Ide tartoznak az „izmusok”, mint liberalizmus, individualizmus, populizmus, stb.** * Többet erről Hall (1980); Morley (1980) ** Bizonyos tekintetben minden kódot tekinthetünk ideológiai kódnak Forrás: Hall, Stuart (1980): 'Encoding/decoding'. In Centre for Contemporary Cultural Studies (Ed.): Culture, Media, Language: Working Papers in Cultural Studies, 1972-79 London: Hutchinson, pp. 128-38. Moorley, David (1980): The ‘Nationwide’Audience: Structure and Decoding. London: Routledge
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
2.3.2 Denotáló kód
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A denotáló kód (közvetlen jelentés) egy szó és az általa jelölt realitás közötti objektív (szótári) kapcsolatot jelez, más néven kognitív referenciális jelentést hordoz Forrás: David Crhistal: A nyelv enciklopédiája (2003):520
Objektív, általános érvényű, egyformán használatos pl. matematikában műveletek, kémiai elemek, stb.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
2.3.3 Észlelő (érzékelő) kódok
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A vizuális percepcióról részletesen Hall, Nichols és Echo munkáiban olvasható ld. Edward T. Hall Társadalmi-kulturális kódok. Nem verbális kommunikáció, erős kontextusú, alacsony kontextusú kultúrák (Lásd E. T. Hall dimenziói 60. dia)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
3. Társadalmi-Kulturális kódok *
* Tágabb értelemben minden szemiotikai kód társadalmi kód TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
3.1 Hall-modell
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Edward T. Hall (1914-2009) egy teljesen új szempontra mutat rá a kultúrák vonatkozásában. Modelljének alaptétele, hogy az emberek a másoktól érkező szóbeli, írásbeli vagy egyéb jellegű üzeneteket közös tudásuk alapján értelmezik, amelynek szerves részét alkotják a kultúra beállítódásai, értékei és gondolkodásmintái. Hall szerint az egy kultúrához tartozó egyének kommunikációjuk során éppen ezeket a közös segítőeszközöket használják mondanivalójuk egyértelmű közléséhez és értelmezéséhez. Éppen ezen közös információs bázisra támaszkodva az üzenet környezete és körülményei gyakran kiegészítik a tényleges üzenetet, és segítik értelmezni annak tartalmát. A testbeszéd elméletekből már régóta ismert példa, hogy két ugyanolyan tartalmú és hangsúlyozású mondatnak teljesen más tartalmat adhat a hozzá fűzött gesztikuláció, arckifejezés vagy mozdulat. Természetesen nem csak a testbeszéd, hanem a kommunikáció környezetében, körülményeiben rejlő minden apróság hordozhat magában hasonló információkat.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
E. T. Hall dimenziói •Erős kontextusú és az alacsony kontextusú kultúrák •Monokróm és polikróm kultúrák
Bővebben
Edward T. Hall: The Hidden Dimension (1966)
The Hidden Dimension by Edward T. Hall
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Milyen „konvencionális tudáson” alapul a közös értelmezés az alábbi szövegben? Az Istenről való hitvallásom végső soron nagyon egyszerű: Valaha volt nekem egy nagyszerű kutyusom. Az állatmenhelyről szereztem. Legalább tíz különböző fajta keveréke volt, de úgy tűnt, mindegyik ősétől a legjobb vonásokat örökölte. A színe barna volt. Amikor megkérdeztek, hogy milyen kutya ez, azt válaszoltam: – Ez egy barna kutya. Hasonlóképpen, amikor felmerül a kérdés: – Miféle Istenben hisz ön? – a válaszom: – Egy nagyszerű Istenben Részlet Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love Ízek, imák, szerelmek
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Milyen „konvencionális tudáson” alapul a közös értelmezés az alábbi szövegben? Ahhoz, hogy megtaláld az egyensúlyt amire vágysz, pontosan azzá kell válnod. Élj úgy mintha négy lábbal állnál a földön, mert akkor nem veszíted el önmagadat; ugyanakkor ne az eszeddel lásd a világot magad körül, próbáld meg a szíveddel látni; és ha így teszel megismered Istent. … elvégre ezért vagy itt, nem?
Megismerni Istent
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
3.2 A verbális és a nem verbális kommunikáció
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Esetfelvetés részlet Thackeray: A hiúság vására c. regényéből
Willam Makepeace Thackeray: A hiúság vására.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ez a viktoriánus kori regény bőséges példákkal szolgál a verbális és nem verbális kódok gyakorlati alkalmazásához. Keressünk példát arra, hogy a) a verbális és nem verbális kódok jól illeszkednek egymáshoz, egymást erősítik b) egymással ellenkező hatásúak c) a verbalitásnál erősebb a nem verbális hatás d) a szavak (szövegbe kódolt szerző implied author)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
3.2.1 A kommunikáció nem verbális szintje
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet Verbális üzenetnél több vagy kevesebb? MÁS. A kommunikatív esemény során az ágens többet (mást) közvetít, mint csupán a verbális jelzés. Társas érintkezéseink során több üzenetet küldünk és kapunk egyidejűleg. A nem verbális kódok kiegészítik vagy módosítják a verbális (nyelvi) kódokat. A nem verbális üzenetnek a hírértéke gyakran magasabb, mint a verbális üzeneteké, mert egy-egy nem verbális szimbólum több jelentés stimulálására alkalmas, mint a verbális szimbólum. Ahogy Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet (2006) c. könyvében összefoglalja: a testbeszéd, a minia, a kinezikus és proxemikus jelek és hangadások a mindenapi kommunikációban gyakran nagyobb jelentéssel bírnak, mint maga a verbális szöveg. www.polc.hu/ekonyv/kommunikacioelmelet/200000081/ - 52k
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet Kultúrafüggő? Igen. A nem verbális jelzések kultúrától függnek. Bővebben: David Chrystal: A nyelv enciklopédiája (2003).
Ösztönös vagy tanult? Egy részük ösztönös, más részük tanult. A nem verbális kód a kommunikatív kompetencia egy fontos összetevője, és a verbális kóddal együtt válik a kommunikáció komplex eszközévé
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet Mit jelent a „metakommunikáció” szó? (meta-) görög eredetű, jelentése többek között „túl”, tehát a vele összekapcsolt fogalomnak a változását, módosulását jelenti, a kommunikáció szó értelmét megváltoztatja. A metakommunikáció szóösszetételt két jelentésben használja.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet
Mi tartozik a „metakommunikáció” körébe? a közlésre vonatkozó közlés (ebben az értelemben az egész tananyag) a szavakban megvalósuló közlést ígérő, többé-kevésbé nem szándékos és nem tudatos kommunikáció ( taglejtés, fintor stb) hogy „lényegében a kommunikáció egyik szintjének—a verbálisnak—egy másik szinten—a nem verbálison—történő (át)értelmezéséről van szó” (Terestényi 2006:67)
Sulinet
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet Mire használjuk a nem verbális kódokat? A nem verbális kód elsősorban affektív tartalmak kifejezésére alkalmas, míg a verbális kód a kognitív tartalom átadásának eszköze Mi az „affektív” tartalom? •érzelmi tartalmak •attitűd tartalmak •prediszpozíció (depresszió, aggódás) Melyek a „kognitív” tartalmak? •gondolatok •érvek
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
3.2.2 A nem verbális jelek fajtái
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet • test kontaktusok • proxemitás • orientáció • megjelenés • testtartás Robert Hinde szerint
• fejbólintás • arckifejezés • gesztus • nézés • prozódiai jelek Forrás: Robert A.Hinde Non-Verbal Communication. CUP. London: 1975 TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet
Ekman és Friesen felosztása Paul Ekman (Emotional and Conversational and Nonverbal Signs (1969) és Wallace V. Friesen (szociálpszichológusok) a nem verbális jelek öt nagyobb kategóriáját határozzák meg
1. Emblémák olyan nem verbális viselkedések, melyek hang nélkül sugallnak bizonyos jelentést. A verbális jelentések helyettesítésére szolgálnak (pl. jelképek, jelvények)
2. Illusztrátorok verbális üzenetet kísérik és erősítik, pl. arcizmok összehúzódása, fejbiccentés, testtartás megváltozása
3. Érzelem-nyilvánítások gesztusokkal, mimikával, hanghordozással, és egyéb testbeszéddel megtámogatott érzelmi töltetű jelzések pl. undor, szeretet, gyűlölet, stb. kifejezésére
4. Regulátorok az üzenetét kontrollálják pl. gúnyos mosoly: kétkedés, bólogatás: egyetértés, bíztatás
5. Adaptorok egyéni cselekedetek, szokványos viselkedések, pl. hajtincs tekergetése, nyújtózkodás
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
3.2.3 Nem verbális kódok típusai 3.2.3.1 Kinezika
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet Jeles kutatója Ray Birdwhistell (1918-1994) A kinezika tárgya A kinetika az arckifejezések, a szemmozgások, az arcmozgás, a gesztusok, a testtartások jelentés közvetítő és érzelem kifejező szerepével foglalkozik. A kinematikai alapegységek a kinémák. A kinémák közül az egyik legfontosabb információforrás a szemmozgás A kinémák kultúra specifikus és szimbolikus jelentésűek. A beszédalkotáskor alkalmazott testtartásokkal, testmozdulatokkal foglalkozik a kinesztétika. Azt vizsgálja, hogy a beszéd egyes aspektusai milyen izomfeszültség, és a test milyen jellegű mozgása kíséri.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
3.2.3.2 Proxemika
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet Jeles kutatója Edward T. Hall (1914-2009) antropológus
(The Silent Language 1959; The Hidden Dimension 1966) Ld. Értelmező kódok. 3.3) Hall alkotta meg a magas kontextusú kultúra és az alacsony kontextusú kultúra” fogalmát, valamint a polikróm és monokróm időreleváns komparatív teóriákat ld. E.T. Hall dimenziói.
A proxemika tárgya Térkutatás; a tér használatának kommunikáció lehetőségének vizsgálata.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
3.2.3.3 Taktilika (érintés) ld. Hall testbeszéd elmélete
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet
A taktilika tárgya Az érintésnek kommunikációs célra való felhasználását jelenti. Érzelmek (lelkesedés, együttérzés, rosszallás, szeretet) átadására alkalmas, ugyanúgy, mint érzelmi tartalmak, hatalmi állapot, viszonyok kifejezésére. Legalapvetőbb emberi kód, melynek jelentésközvetítő szerepét az újszülött is érti. Kifejezhet hangsúlyt, lelkiállapotot és üdvözlést. Az érintési szokások jelentősen változnak kultúrkörönként, nemenként. Igénye egyénenként igen eltérő lehet. Kultúránként jelentős eltéréseket mutat.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
3.2.3.4 Ikonika
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet
Az ikonika tárgya A tárgyakban és a formákban rejlő szimbólumok egysége (ikonok) is a kommunikáció egy típusának tekintendők. Az ikonok magukba foglalják az emblémákat, vagy a képalkotásokat (nemzeti zászló, vallási szimbólumok). Osztályozásuk alapja: milyen konkrétan ábrázolják a tárgyat, amire vonatkoznak, vagyis a referenst. Ennek alapján lehetnek Egyértelműek (semlegesek): ábrák, képek Többértelműek (szimbolikusak): pl. a művészeti alkotások Teljes ikonok: siketnéma jelbeszéd, KRESZ
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
3.2.3.5 Paranyelv (paralingvisztika)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet
A paralingvisztika tárgya A vokális kommunikációnak a tényleges szavakon túlmutató aspektusait tanulmányozza (pl.: hangsúlyt, ritmust). Egy-egy szónak, kifejezésnek egészen más jelentést kölcsönözhetünk, ha pl. a hangsúlyt, szüneteket változtatjuk meg. A beszédnyelvet kísérő paranyelvi eszközök tárháza mind egyéni szinten, mind közösségi szinten igen gazdag.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet
Paralingvisztikai jelzések Hangnem, hangminőség, beszédtempó, beszédhibák, akcentus. Részben tanulható, változtatható, alakítható, de a hangalkotásnak vannak genetikai/ fiziológiai aspektusai, melyek nem változtathatók meg (hang erőssége, magassága, terjedelme, stb.) *
*Bizonyos vokális képességek kitűnő manipulációs eszköznek bizonyulnak (pl. színház, udvarlás) Máskor inkább sematikus jelzések, nem tekintjük informatívnak, csak a tartalmára figyelünk (tudományos előadás). Hangerő, hangmagasság, beszédtempó, kiejtés, artikuláció: vokális viselkedésünk jellemzői.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet
Prozódikus jelzések osztályozása • • • • •
Hangmagasság Hangsúly Hanglejtés Időtartam Szünet
Ezek a mondat teljes értelmére hatnak.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
4. Jelkészlet – Befogadás – Értelmezés
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Feladat Elemezzük Örkény István Válogatott egyperces novellák Egy lelkiismeretes olvasó című novelláját. Milyen közös és eltérő értelmezési kódot alkalmaznak a beszélgetés résztvevői? Milyen zavar áll be a beszélgetés során, mi ennek az oka és a következménye? Milyen jel mutat arra, hogy a párbeszéd telefonon zajlik?
Örkény István Válogatott egyperces novellák Egy lelkiismeretes olvasó
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
4.1 Definíciók, alapértelmezés
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ferdinánd Saussaure 1. Ahhoz, hogy megértsük, milyen struktúra képezi a közös megértés, a közös kódrendszer alapját, Saussaure elméletéből érdemes kiindulni. A svájci születésű Ferdinánd Saussaure nyelvész (1857-1913) azt állítja, hogy a nyelv strukturálódása közvetlenül nem érzékelhető. Megkülönböztet nyelvet, és beszédet.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Mi a nyelv A nyelv egy strukturált rendszer. A nyelv ezen kívül több, mint az összes, nyelvet használó ember „nyelvészeti képessége” arra, hogy megszólaljon. Egy nyelv az egyénektől, a beszélőktől függetlenül önmagában is létezik, mint strukturált rendszer. Szavak gyűjteményéből épül fel, és szabályok sokaságából, és ezek úgy állnak össze, hogy értelmes jelentést közvetítsenek mind a hallgatónak, mind a beszélőnek. A beszélőknek ahhoz, hogy mások számára érthető jelentéseket produkáljanak, alkalmazkodniuk kell bizonyos szabályokhoz, amelyek alapján a mondatok összeállnak. A nyelv legfőképp szavakból, és az azokat összekötő szabályokból áll. De azt, hogy mi valójában a szó, és mire való, pontosabb meghatározást igényel. Saussure a szó helyett a jel-et használja, mivel a jel a nyelv rendszerének az alapvető komponense. A nyelv jelek rendszeréből épül fel, amelyek strukturáltan kapcsolódnak egymáshoz.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Miből áll a jel A jelek maguk is két komponensűek: jelölőből és jelöltből állnak. A jelölő vagy egy fonetikai egység (hang), vagy leírt kifejezés (írott szimbólum), vagy egy bizonyos gondolat. Ez a gondolat a jelölt. Saussure nem teszi nyilvánvalóvá, hogy a bizonyos hang (jelölő) vagy egy bizonyos leírt szimbólum (szintén jelölő) egy bizonyos tárgyra vonatkozik (a jelöltre).
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Példa a jelre és a jelölőre Saussure elutasítja, hogy a hangsor, amit pl. a cica kimondása során képzünk, vagy a szimbólum, amit papírra vetünk, amikor a cicát akarjuk felidézni, valójában azt a cicát jelenti, amelyik ténylegesen ott ül mellettünk. Ehelyett, sokkal radikálisabb elképzelése az, hogy egy jel, amely mind a jelölőt és a jelöltet magába foglalja, nemcsak egy dolgot és annak az elnevezését takarja, hanem egy koncepciót és egy hang-képet is. (Saussure 1959:66)* Ez nagyon fontos megállapítás a nyelv természetét illetően *Saussure, Ferdinand (1959).Language and languages. Comparative linguistics. New York: Philosophical Library.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Mi a nyelv jellemzője Nem az a helyzet, hogy a nyelv szavak sorozatából áll, amelyek a körülöttünk levő világra vonatkoznak. A józan ész ellen hat, hogy amikor azt mondom, hogy cica, vagy leírom a szót CICA, a valóságban létező cicára utalnék. Ehelyett, a nyelvre úgy tekintünk, mint két egymáshoz kapcsolódó, de mégis különálló strukturált rendszerre. Egyrészt ott van a jelölő rendszere: a bizonyos hangok, vagy írott megjelenítése mindannak, amit nyelvnek hívunk. A második a jelölt rendszere, mindazok a felfogások, gondolatok, amelyekre a jelölők vonatkoznak. A kettő közötti kapcsolat az, hogy kölcsönösen kiegészítik egymást: egymáshoz illenek, az egyik a másikat felidézi. A jelölt (a jel jelentése) a jelölőhöz kapcsolódik, nem választható le (a jelölt szóbeli vagy írásos megjelenítésében). A beszélt vagy írott jelölő „cica” nem a valódi cicára vonatkozik. Ehelyett a cica képét vetíti elénk, a cica imidzsét. Ez a kép önmagában a nyelv produktuma. Egy bizonyos nyelven létrehozott cica képnek nincs semmi köze ahhoz, amit a való világban létező cica jelent. A cica kép magának a nyelvnek a produktuma. Magyarázat TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Mi a beszéd A szóbeli kommunikáció különleges, egyéni kifejezésmódja a beszéd. A nyelv fontosabb, mint a beszéd, mivel ez utóbbi bizonyos esetekben csak a nyelv szabályait követő kiejtés. Ha valóban tudni szeretnénk, hogy működik egy nyelv, akkor a nyelvre (a szabályok szerint felépített struktúrára) kell fókuszálni, és nem arra, ahogy azt az egyéni beszélők használják. Ezek a struktúrák tartalmazzák azt, amit Saussure jel-nek, jelölő-nek, és jelöltnek nevez.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Nyelv vagy gondolatok elsőbbsége Összegzésképp elmondható, hogy a nyelv alakítja az adott társadalom valóságról alkotott képét. Nyelv nélkül a gondolat bizonytalan, ködös. A rendszerben felépülő nyelvvel élesen szemben áll a beszéd (parole). Míg a nyelv (language) rendszerében minden tag kölcsönösen függ a másiktól, és a jelentéssel bíró tagoknak csak egymáshoz viszonyítva van jelentőségük, és a jelölő és a jelölt kapcsolata közmegegyezésen, társadalmi konvenciókon alapul, a beszédre az esetlegesség, a struktúrán kívüli egyéb tényezők alakítanak.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
5. Elméletek a nyelvről, a közös kódrendszerről, a világ megértéséről
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
5.1 Kulturális, strukturalista megközelítés
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Émile Durkheim Saussure Émile Durkheim-től függetlenül alakította ki álláspontját majdnem ugyanabban az időben.
David Émile Durkheim
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Durkheim álláspontja A késői írásaiban (1910-es évektől) a kulturális formákat, különösen a vallással kapcsolatosakat magasan strukturáltnak, rendszerezettnek tartja. Minden vallás a világot két részre, szentre és profánra osztja.
A vallásszociológia mint szociális episztemológia
Kant gondolatait tovább kibontva Durkheim azzal érvel, hogy a vallások ezt a bináris struktúrát arra használják, hogy a világot érthetővé tegyék azok számára, akik hisznek az adott vallásban. Immanuel Kant
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Durkheim „ kétszínű” világa A világot az egyik oldalon felosztják szentre, jóra, erkölcsösre, stb. míg a másik oldalon profánra, rosszra, erkölcstelenre. A vallás olyan mechanizmuson alapszik, amely szerint a világ két részből áll, így a hívők könnyebben megértik a világot, és önmagukat is: Ez nem csak a vallásra igaz, hanem más kulturális formákra is, beleértve a szekuláris tartalmakat. **
**Magyarázat
Miközben Franciaországban a két intellektuális irányzat keveredett és vetélkedett egymással, számos társadalomkritikus, köztük Pierre Bourdieu, inkább Durkheim pártjára állt a vitákban, míg az ismert társadalomelmélet professzorokat Derridát és Baudrillard-ot inkább a Saussure-irányzat vonzotta.
BOURDIEU, Pierre
Jacques Derrida
Jean Baudrillard
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
5.2 Nyelvhasználat, generatív nyelvészet
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Charles Morris A jelrendszerek további bontása szintaktikára, szemantikára és pragmatikára Charles Morris-hoz köthető. Charles W. Morris
Noam Chomsky Az elsősorban nyelvhasználat, nyelvi kompetencia, a generatív nyelvészet alapjait Noam Chomsky rakja le. Avram Noam Chomsky
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Mi a szerepe a „konvencionális tudásnak” a nyelvhasználatban A nyelvészeti kutatások, a modern nyelvtudomány több irányzatra szakad, annak megfelelően, hogy a nyelv mely funkciója a központi kérdés: a gondolatalkotó, reprezentáló, „használati funkció”, vagy a működésre, szabályokra vonatkozó funkció, vagy mindkettő. A nyelv, mint jelentéshordozó megértéséhez a nyelvet használó közösség kölcsönös tudására van szükség. A nyelvet létrehozó jelentések nem függenek a kommunikációs ágensek szándékaitól, ugyanakkor a jelentés (konvencionális tudás) birtokában igazodnak el a világban. A nyelv közös kód (szimbólum). A kommunikáció sikeréhez ismerni kell a közös kódokat, ugyanakkor minden kommunikációs ágens módosíthat ezeken a konvencionális értelmezéseken (nem, kor, szocializáció, műveltség, stb. hatására), de a kódok alapjelentésével tisztában kell lenniük (közös háttérismeretet feltételez). A kódok alkotják közösségi életünk alapjait, hisz annak valamennyi aspektusa kódolt. A kódok tipizálhatók, tipológiai (taxonómikus) rendszert alkotnak, ezen belül taxonómikus kategóriákra oszthatók.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
5.3 Angol nyelvű kiegészítő olvasmány
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A további felosztás Roland Barthes (1912-1981) teórája alapján készült, akit Saussure strukturalista nézetei inspiráltak. Az angol nyelvű szöveg
Forrás
1. What is the main difference between ”language” and ”parole” according to Saussaure? 2. In what way is Barthes approach different from that of Saussaure’s? 3. How does Barthes define ”language”? 4. What role does the ”speaking subject” have in the act of speaking? 5. How is a signifying system organized according to Saussaure? 6. What does ”the consensus of a linguistic community” mean in the text? Explain. 7. Give examples for cultural codes! 8. In what way is Barthes Suassure’s ”follower”?
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
5.4 A kutatások iránya
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Újabb kódok, alkódok Bármely társadalmat vegyük alapul az elsődleges, ezért a legkézenfekvőbb kód a „természetes”, a beszélt nyelv, amelynek, hasonlóan a többi kódhoz, szintén van sok alkódja. Az egyik ilyen alkód a nyelv beszélt és írott formára osztása, és ezeknek is létezik sok alkódja, legyen az stilisztikai, individuális, funkcionális, stb. A különböző kódok közt sok az átfedés, ezért a szövegek szemiotikai elemzése során számos kódot, és azok közti kapcsolódási pontokat kell figyelembe venni. Tipológiai kódok egész sorával találkozunk a szemiotika irodalomban, ezért nem könnyű kiválasztani a legmegfelelőbbet. A következő felosztás a média, kommunikáció és kultúra tanulmányozása során egyszerűen hasznosítható.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A felosztás alapja Egyetlen kategorizálás sem lehet közömbös, hisz minden felosztás alapja valamilyen „ideológiai szükségszerűség”. Az alapfelosztás elkezdhető analóg és digitális felosztással, vagy az érzékelési csatornákkal, esetleg a verbális, nem verbális felosztással, stb. A szemiotikusok többsége az emberi nyelvet tekintik a felosztás kiinduló pontjának.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A kategorizálás „haszna” A szemiotika jeles képviselői a kódokat, hallgatólagos szabályokat a könnyebb azonosítás kedvéért kategorizálják, és különböző csoportokba osztják. Ez azt jelenti, hogy ahány elmélet kitalálója, ahány kommunikáció iskola, annyi taxonómia.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
5.5 A csend beszél
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet
A csend szerepéről viszonylag kevés szó esik, holott bizonyos kommunikációs helyzetekben sokszor a verbalitásnál is kiemelkedőbb fontossággal bír. A’60-as évek egyik toplistás dala Simon& Garfunkel A csend hangjai [The Sound of Silence] a nem kimondott szavak, gondolatok erejét foglalja dalba.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet A csend szolgálhat az információ elrejtésére, de az információ tartalmának érzékeltetésére is. A kimondás helyett beiktatott csönd jelezheti azt, hogy nem kívánok egy adott kérdésre válaszolni. Ez a jelenség gyakran megfigyelhető úgynevezett „számonkérő” szituációkban a hétköznapi életben. Arra a kérdésre, hogy „Már megint hol voltál ilyen sokáig?” gyakorta hallgatás a válasz. Ezt a választ az üzenet fogadója sokszor valóban nem tudja értelmezni. Vannak azonban olyan esetek, amikor a megválaszolatlanul hagyott kérdésre adott hallgatás nagyon is sokat mondó. Amennyiben tudniillik a kérdés csupán költői volt, mivel a kérdező úgyis sejtette a várható választ, akkor a csend csupán megerősíti a feltételezett közös tudást. Egyes esetekben viszont arról van szó, hogy az üzenet fogadójának „feldolgozási”, „gondolkodási” időre van szüksége, mielőtt tovább vinné a beszélgetés fonalát. Bizonyos helyzetekben frusztráló a kialakult csend (pl. vendégségben), ahol a vendéglátó, általában a háziasszony szerepe a csendet áthidalni, kérdéseket feltenni, a beszélgetés fonalát továbbvinni.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet
A csend „jelentései” Kifejezhetünk a csenddel egyetértést és egyet nem értést is. Nyilvános ülések, fórumok, előadások ismert szituációja, hogy az előterjesztő, előadó javaslatára, kérdésére, felhívására, stb. csend a válasz. Csakhogy ennek a csendnek az előjele alkalomtól függően nagyon is eltérő lehet. Ismerünk „egyetértő” csendet, „nem tudom” csendet, és „elutasító” csendet.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet A csend „jelentései” Kultúránként nagy az eltérés abban a tekintetben, hogy milyen hosszú csöndet tolerál az interakciós folyamat. Bizonyos „türelmi idő” leteltével ugyanis az a fél, aki saját normarendszere szerint túl hosszúnak ítéli a csöndet, hajlamos megszakítani. Bizonyos kultúrákban kifejezetten megtiszteltetésnek számít, ha a hallgató fél annyira magvasnak ítéli az elhangzottakat, hogy hosszú csöndet igényel a feldolgozására. Például a japán kultúra ebbe a típusba tartozik, ahol a parttalan csevegésnél többre értékelik a tartalmas hallgatást. A szünetek alkalmazásának gyakorisága és módja kultúránként hatalmas eltéréseket mutat. Az idevonatkozó szakirodalom is óriási. Ishii és Bruneau (1988) felhívja a figyelmet arra, hogy míg az európai kultúrák többségében a kommunikációs interakcióba iktatott szünet szociálisan nem kívánatos, addig számos kultúra (például távol-keleti nemzetek) kommunikációs gyakorlata a csendnek nagy kommunikatív értéket tulajdonít. A csend megszegése és a beszéd, beszélgetés folyamatosságának erőltetése negatív aktusnak minősül.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Elmélet A csend „jelentései” Nyomaték adható a beiktatott csenddel az elhangzottak fontosságának (a folyamatot visszafelé minősíti); a beszédfolyamatban tartott szünet egyszersmind jelzésül szolgálhat arra is, hogy valami fontosat, lényegeset kívánunk mondani (előre mutató jelzés). A retorikában a csend a szónokok egyik gyakran alkalmazott eszköze, mellyel a hallgatóság figyelmét tartják ébren, és/vagy az üzenet tartalmának lényeges elemeit emelik ki. A hatásszünet közbeiktatásának művészetét a retorikai kurzusokon külön oktatják.
Forrás www.regi.sdt.sulinet.hu Bajner M. Egymás nemében. Gondolat: 2008. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
6. Források Felhasznált irodalom Argyle, Michael (1975). Bodily Communication. Oxford. OUP. Bajner, M. (2008). Egymás nemében. Budapest. Gondolat. Horányi, Özséb (2006). Jel, jelentés, információ, kép. Budapest. General Press. Chrystal, David (2003). A nyelv enciklopédiája. Budapest. Osiris. Ekman, Paul (1969). Emotional and Conversational and Nonverbal Signs http://links.jstor.org/sici?sici=00368075%2819690404%293%3A164%3A3875%3C86%3APEIFDO%3E2.0.CO%3B2-R www.paulekman.com/wp-content/uploads/2009/02/Emotional-And-Conversational-NonverbalSignals.pdf Hinde, Robert A. (1975). Non-Verbal Communication. London. CUP.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Internetes források http://regi.std.sulinet.hu www.omkt.bme.hu/cimlap/sites/default/files/szkommunikacio/kelmelet.pdf www.books.google.com/books/about/Bodily_Communication.html?id=BbYOAAAAQAAJ http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferdinand_de_Saussure http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89mile_Durkheim http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/durkheim-durkheim/ch13.html#ch13sect1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Immanuel_Kant http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/teol/bourdieu.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/Jacques_Derrida http://hu.wikipedia.org/wiki/Jean_Baudrillard http://en.wikipedia.org/wiki/Charles_W._Morris http://en.wikipedia.org/wiki/Noam_Chomsky http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/51/Communication_Theory.pdf http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Kutatas_Hall.html www.sustainablecitynews.com/br-hiddendimension.html www.paulekman.com/wp-content/uploads/2009/02/Emotional-And-Conversational-NonverbalSignals.pdf http://en.wikipedia.org/wiki/Ray_Birdwhistell http://www.youtube.com/watch?v=BvsX03LOMhI&feature=related
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
További források
Barthes, Roland (1994) The Semiotic Challenge. Berkeley, Ca. University of California Press. Morley, David (1980) The 'Nationwide' Audience: Structure and Decoding. London: BFI.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Esettanulmányok
Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek. Ulpius-ház Könyvkiadó. Budapest. 2008 http://hu.scribd.com/doc/29638112/Elizabeth-Gilbert-Izek-imak-szerelmek Hall, E.T (1966). Rejtett dimenziók. Budapest. Gondolat (1987). Örkény István: Válogatott egyperces novellák: Egy lelkiismeretes olvasó. http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#97 W. M. Thackeray: A hiúság vására (1932) www.mek.oszk.hu/10100/10159/10159.htm
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Képek elérési útja 1.kép: illusztráció http://careysbookproject.blogspot.hu/2010/12/eat-pray-loveelizabeth-gilbert.html 2. kép illusztráció Óriásplakát. Graffiti http://tiphereth.tumblr.com/post/261914106/if-this-car-were-a-lady-it-would-get-its-bottom 3. kép illusztráció http://comicsgrinder.files.wordpress.com/2012/05/huckleberry-finn-2012.jpg 4. kép Noam Chomsky http://www.nytud.hu/cm/photos/DSC_5108.gif 5. kép illusztráció http://www.thoughtitthrough.com/Views.aspx?issueid=144 6. kép Willam Makepeace Thackeray: A hiúság vására. http://mozi.hir24.hu/adatlap/film/9172 7. kép A kommunikáció nem verbális szintjei http://regi.sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=16fe0023-f5fa-40e7-b36af387eee2bca3&v=1&b=6&t=lap&newnav=true&cid=86abd4f4-d9e4-405e-88e0-ee21ed48e0f4 8. kép. illusztráció http://tvtropes.org/pmwiki/pmwiki.php/Music/SimonAndGarfunkel?from=Main.SimonAndGarfunkel
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ikonok Ikonok vissza a legelejére Ugrás a tartalomjegyzékre Hallgatható médiaanyag Film média Külső forrás (pl. csatolt pdf) Külső web forrás Kérdések feladatok Fontos anyagrész
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
