A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
A Magyar Sportirányítás rendszere OKJ Sportszervezı
• 1777 Ratio Educationis; - szabályozta az oktatást, a felvilágosodás szellemében •külön kitér a diákokra nézve veszélyes tevékenységformákra, mint az úszás és a korcsolyázás. • 1868 Népiskolai törvény – Eötvös József; •A következı tárgyakat kellett tanítani: "hit- és erkölcstan; anyanyelvi irálytan és irodalom; magyar nyelv; a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; számvetés, hazai és egyetemes földrajz és történelem, természetrajz, természettan és vegytan; mezei gazdaság vagy ipartan, statisztika; köz-, magán és váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz a mértannal összhangzatba véve, és szépírás; ének; test- és fegyvergyakorlat".
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság Sportegyesületek, sportszövetségek Nemzeti Torna Egylet 1863 Magyar Atlétikai Club 1875 MOB 1895 FTC 1899 MLSZ 1901 1913 Országos Testnevelési Tanács (OTT) – modern értelemben vett sporttámogatási rendszer – lóverseny kincstári jövedelmének 2%-át fordítják az Országos Testnevelési Alapon keresztül a sportra. Elsı magyar sporttörvény – 1921 évi LIII. – testnevelésrıl – Klebelsberg Kunó; - Minden vállalat, cég számára kötelezıvé tette alkalmazottai sportolásának biztosítását.
1920-as évek a „kultúrfölény” gondolatának körében telnek;
•1930-as évek növekszik a sportélet centralizációja; • Háború után Szovjet mintára létrehozzák a tanácsokat, a MOB formálisan önálló, elnöke azonban azonos az állami sporthivatal elnökével •Legfelsıbb Ötös Sporttanács NSB 1946 feladatai: •Testnevelés és sport irányítása, fejlesztése •Szervezze meg a sport fıhatóságait: Sport Fıtanács, MOB, Magyar Sportorvosi Tanács 1948 márc. 5. – Országos Sporthivatal – Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium alatt
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság •A
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
magyar testnevelés és sport totális irányítása
• A sportlétesítmények a vállalatokkal együtt, vagy önállóan államosításra kerülnek (FTC – Budapesti Kinizsi; MTK – Vörös Lobogó; Kispest – honvédség; Újpest – rendırség, belügyi tárca); • 1951-1958 Országos Testnevelési és Sportbizottság a magyar sport aranykora •Élsportbeli sikerek
• 1948 – 56 közötti évek talán a magyar élsport legeredményesebb idıszaka, „aranykor” – az élsport felfokozott politikai szerepet kap • Kétpólusú világrend (imperialisták – gazdaságuk helyrehozatala; szocialista tábor – látszateredmények a sporton keresztül); A magyar sportélet versenycentrikus, mert történelmi, politikai kényszerek miatt mindig bizonyítanunk kellett! „OLIMPIAOLIMPIA-CENTRIKUSSÁ CENTRIKUSSÁG”
1
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
• A sport Magyarországon nemzetgazdasági sikerágazatként van nyilvántartva;
• 1958 – Magyar Testnevelési és Sporttanács; •1963 - Magyar Testnevelési és Sportszövetség
• A sikerágazat köré kiépült egy mítosz:
• 1968 – „gulyáskommunizmus” – centralizált gazdasági mechanizmus liberalizációja, piacgazdasági elemek megjelenése – a tervközpontú szocialista gazdasági rendszerrıl váltás egy szabályozott piacgazdaságra;
Magyarorszá Magyarország kis orszá ország, de sportban nagyhatalom!?
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
• 1973 – Országos Testnevelési és Sporthivatal – kettéválik az állami sportfıhatóság és a civil szektort képviselı MOB, bár a személyi perszonálunió fennmarad;
Szervezeti rendszer 1995
• 1986 – Állami Ifjúsági és Sporthivatal – összekapcsolódik az ifjúság- és sportpolitika; • 1990 – OTSH – Országos Testnevelési és Sporthivatal, a második; • 1989 évi II. tv. – az egyesülési jogról szóló, az állampolgárok szabad egyesületalapítási alkotmányos joga; •A sportegyesületek, sportszövetségek nem voltak felkészülve az autonóm mőködésre; • Gazdasági krízis – politikai, gazdasági, társadalmi rendszerváltás;
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság
A mindenkori irányító szervezet – a sportfıhatóság • 1999
jan. 1. – Ifjúsági és Sportminisztérium - látja el a központi állami sportirányítási feladatokat
• A reprivatizáció a sportlétesítményeknél is elmaradt; •2000. évi új Sporttörvény; • A sport támogatási mechanizmusok;
rendszere
–
félállami,
félpiaci • 2003. – Gyermek Ifjúsági- és Sportminisztérium
• A sportadósságok folyamatosan újratermelıdnek;
• 2004. I. törvény a sportról
• 1996 évi LXIV. Törvény a sportról; - pl.: hivatásos, amatır versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs három hónapot meghaladó lejárt köztartozása, illetve, amelyik gazdasági társaság nem áll felszámolás alatt,
• 2005. – Nemzeti Sporthivatal – a sportvezetés elkészíti a Nemzeti Sportstratégiát; • 2006 – Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Sport Szakállamtitkárság
2
Szervezeti rendszer 2000
Önkormányzati és Önkormányzati és Területfejlesztési Területfejlesztési Minisztérium Minisztérium
M őködési modellek a sportban Mőködési A sportszektor két mőködési modelljének összevetése Állami modell
Üzleti modell
Állami bevételek
Üzleti bevételek
Puha költségvetési korlát
Kemény költségvetési korlát
Tulajdonos jellemzıje
Nincs valós tulajdonos
Valós tulajdonos megléte
Mőködési kerete
Non-profit: társadalmi, egyesületi forma
Üzleti: gazdasági társasági forma
A sport jellemzı szerepe
Politikai rendszer legitimálása, Közhangulat javítása
Szolgáltatás a szórakoztató iparág részterületeként
Finanszírozás forrása Költségvetési korlát szerepe
Forrás: András (2004): Üzleti elemek a sportban a labdarúgás példáján
Az állam feladata EGY „POLGÁRI” TÁRSADALOMBAN NEM AZ ÁLLAM IRÁNYÍTJA A SPORTOT! • a fıszerepet az autonóm sportszervezeteknek, sportszövetségeknek kell játszani, az állami sportszabályozás csak szubszidiárius (kiegészítı) jellegő; • nem lehet az államot vezetı politikai elit propagandaeszköze a sport; • a társadalomnak kell Nemzeti Sportstratégiával rendelkezni; • az államnak segíteni, támogatni kell az autonóm sportmozgalmat, „sportpénzek” elköltését kell ellenırizni, piaci feltételeket kell teremteni, a piaci „tökéletlenségeket” kell korrigálnia;
Az állam feladata 1) jogszabályi feltételek, szabályozó funkció 2) a sport állami támogatása 3) Részvétel a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködésben 4) Sportlétesítmények létrehozása és fenntartása 5) A sport infrastruktúrájának kiépítése (sportszakember képzés, sportorvosi tevékenység, elısegíti a testkultúrális felsıoktatás feltételeinek biztosítását, támogatja a sporttudományi kutatásokat); 6) Hozzá kell járulnia a sporttal kapcsolatos önveszé nveszélyeztetı lyeztetı káros tendenciá tendenciák (pl. dopping) csö csökkenté kkentéséhez, hez hogy gondoskodjon a sportrendezvények biztonsá biztonságáról, a sporthuliganizmussal sporthuliganizmus szembeni fellépésrıl;
3
A Magyar Sport állami vezetése
MINISZTER Varga Zoltán miniszter
ÁLLAMTITKÁR Jauernik István államtitkár
SPORT SZAKÁLLAMTITKÁR Dr. Simóka Beáta szakállamtitkár
A Magyar Sport intézményrendszere Országgyőlés
megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározó törvényeket A Sport és Turisztikai Bizottság, mint állandó bizottság, az Országgyőlés törvénykezdeményezı, javaslattevı, véleményezı, ellenırzı szerve. A sport közalapítványok kuratóriumának tevékenységét a bizottság által megválasztott három-három személybıl álló felügyelı bizottság ellenırzi. A bizottság elnöke tagja a Nemzeti Sporttanácsnak.
A Magyar Sport intézményrendszere A kormány
kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet, A Kormány az Országgyőlés döntései alapján:
meghatározza a sport állami támogatásának alapvetı célkitőzéseit, rendszerét, módszereit, részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködésben, elıkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzıdéseket,
a nemzetközi sportszervezetek által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezéséhez,
4
A Magyar Sport intézményrendszere Az önkormányzati miniszter
javaslatot tesz a Kormány részére a sporttal kapcsolatos kormányzati koncepciókra, programokra, közremőködik az aktív, mozgásgazdag szabadidıtöltéssel, az egészségmegırzéssel és - fejlesztéssel, valamint az egészségügy területén a megelızéssel összefüggı állami feladatok végrehajtásában, állami, önkormányzati és vállalkozói források bevonásával gondoskodik a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos fejlesztési és rekonstrukciós programokról, gondoskodik a sportágfejlesztési és mőhelytámogatási programok kidolgozásáról és megvalósításáról, az utánpótlásnevelés támogatásáról, a nemzeti válogatottak felkészülésének támogatásáról, a fogyatékosok sportjával összefüggı állami feladatok ellátásáról kapcsolatot tart és együttmőködik a civil sportigazgatás szervezeteivel, valamint a sport területén mőködı egyéb érdekképviseleti szervekkel
A Magyar Sport intézményrendszere A Sport Szakállamtitkárság
A Magyar Sport intézményrendszere A Nemzeti Sporttanács
a Kormány mellett mőködı javaslattevı, illetve véleményt nyilvánító testület, amelynek alapfeladata, hogy állást foglaljon, illetve ajánlásokat tegyen a magyar sport fejlesztésének stratégiai kérdéseiben A Tanács javaslatot dolgoz ki a sport állami támogatásának mértékére, az állami támogatás elosztásának elveire, arányaira és alapvetı irányaira. A Tanács – elnökkel és társelnökkel együtt – tizennyolc tagból áll.
az egészségügyért felelıs miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelıs miniszter, az oktatásért felelıs miniszter, a MOB elnöke, az MPB elnöke, a nemzeti sportszövetségek elnökei, a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriumának elnöke, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke, az Országgyőlés sportügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, a diáksport és a fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei, a testnevelı tanárok egyesületei jelöltje, a sportot támogató üzleti vállalkozások (Szponzorok Tanácsa) jelöltje, a Nemzet Sportolói által saját soraikból választott személy.
elıkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket, ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat, meghatározza a pénzeszközök elosztásának részletes elıírásait, ellenırzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetésérıl, együttmőködik a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a nemzeti sportszövetségekkel, kapcsolatot tart a sportközalapítványokkal és a sport területén mőködı érdekképviseleti szervekkel, kialakítja és mőködteti az állami sportinformációs rendszert, közremőködik a sportszakember-képzésben és továbbképzésben
A Magyar Sport intézményrendszere Helyi Önkormányzatok
meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezı sportlétesítményeket, megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. segíti a területén tevékenykedı sportszövetségek mőködésének alapvetı feltételeit, közremőködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggı területi feladatokat, közremőködik a sport népszerősítésében
A Magyar Sport intézményrendszere Közalapítványok
A Magyar Sport intézményrendszere Közalapítványok
Wesselényi Miklós Sportközalapítvány folyósítja a Gerevich Aladár-sportösztöndíjat, Hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények mőködéséhez és fejlesztéséhez, pályázati rendszer útján támogatást nyújthat sportegyesületeknek, valamint iskolai sportköröknek. kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást
Mezı Ferenc Sportközalapítvány gondoskodik a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedı sporteredmények elérésében közremőködı nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülésérıl. kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást.
5
A Magyar Sport intézményrendszere Köztestületek - MOB Céljai, feladatai NOB célkitőzések és feladatok végrehajtása Hazai és nki olimpiai mozgalom fejlesztése A versenyzık felkészítése Az olimpiai eszme ápolása, az olimpiai mozgalom elterjesztésének elısegítése
Az ifjúság testi, erkölcsi, kulturális nevelésének elısegítése Fair play támogatása Részvétel a Sportösztöndíj-rendszer mőködtetésében Részvétel a Nemzeti Sporttanácsban Utánpótlás-nevelés támogatása Káros jelenségek elleni fellépés Olimpiai központok fejlesztésében közremőködés Kapcsolattartás a NOB-bal
A MOB tagsága
Sportágak és sportolók nevezése a téli és nyári játékokra, valamint a téli és nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválokra Olimpiai zászló, jelképek, jelmondat, valamint az olimpia kereskedelmi és egyéb célú felhasználásának engedélyezése Állami támogatás felhasználása Elismerések alapítása és adományozása
A MOB tagjai
Nagykorú, büntetlen elıélető, magyar állampolgárok, akik: A NOB magyar tagjai, sportágak nemzetközi szövetségében elnöki vagy fıtitkári tisztséget betöltı magyar sportvezetık Országos sportági szakszövetségek és sportszövetségek delegáltjai Akiket a MOB felkér Lehet rendes tag szavazati joggal, és tiszteletbeli tag Ezen cím adományozásáról az elnökség javaslatára a közgyőlés dönt, illetve a NOB Érdemrend és a MOB Érdemrend tulajdonosai automatikusan aki három olimpiai ciklus alatt – egy tisztségben – választott vezetı tisztségviselıként dolgozott a magyar olimpiai mozgalomért
A MOB tagjai sorába delegáló egyéb szervezetek 3. Más szervezetek 23 1. Helyi önkormányzatok 22 Budapest önkormányzata (3) Megyeszékhelyi városok önkormányzatai (10) Megyék önkormányzatai (9) 2. Sportegyesületek (SOSZ javaslata alapján) 16 4. Írott és elektronikus sajtó 5 5. A NOB magyar tagjai 2 6. Olimpiai sportágak Nemzetközi Szövetségének elnöke/fıtitkára 1 7. A MOB elnökségének meghívása alapján 12
A MOB kizárólagos jogosultságai
Olimpiai Bajnokok Klubja (11) Magyar Egyetemi és Fıiskolai Sportszövetség (1) Magyar Diáksport Szövetség (1) Magyar Sportorvosi Társaság (1) Országos Sportegészségügyi Intézet (1) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (1) Magyar Olimpiai Akadémia (1) Magyar Testnevelı Tanárok Országos Szövetsége (1) Magyar Edzık Társasága (1) A Nemzet Sportolója (2) NUPI (1) Olimpiai Központok (1)
3-3 fıt delegál: Atlétikai, Birkózó, Judo, Evezıs, Kajak-kenu, Kézilabda, Korcsolya, Labdarúgó, Lovas, Ökölvívó, Öttusa, Sportlövı, Súlyemelı, Tenisz, Torna, Úszó, Vitorlás, Vívó, Vízilabda 2-2 fıt delegál: Asztalitenisz, Ijász, Kerékpáros, Kosárlabda, Mőugró, Ritmikus Gimnasztika, Röplabda, Taekwondo 1-1 fıt delegál: Baseball, BMX kerékpár, Curling, Gyeplabda, Hosszútávúszás, Jégkorong, Mountain Bike, Sí, Snowboard, Szinkronúszó, Szörf, Triatlon, Tollaslabda
A MOB tagság számszerinti összesítıje C/1 Olimpiai érmes szakszövetségek 19x3= 57 C/2 Olimpiai IV-VI. helyezett szakszövetségek 8x2= 16 C/3 Olimpiai szakszövetségek 11x1= 13 Szakszövetségek összesen: 86 D/1 Helyi önkormányzatok 22 D/2 Sportegyesületek 16 D/3 Más szervezetek 23 D/4 Írott és elektronikus sajtó 5 D/5 A NOB magyar tagjai 2 D/6 Olimpiai sportágak Nemzetközi Szövetségének elnöke/fıtitkára 1 D/7 MOB elnökségének meghívása alapján 12 Egyéb szervezetek összesen 81 MOB TAGLÉTSZÁM 167 fı
6
A Bizottságok
Olimpiai Központnak minısül
Állandó bizottságok a) Gazdasági Bizottság b) Szakmai és Tudományos Bizottság c) Orvosi Bizottság d) Sportolói Bizottság e) Etikai és Fair Play Bizottság f) Nık a Sportban Bizottság g) Környezetvédelmi Bizottság h) Sajtó Bizottság i) Emlék- és Hagyományırzı Bizottság
A Magyar Sport intézményrendszere A Magyar Paralimpiai Bizottság
A MOB elnökei
1895-1904 Berzeviczy Albert dr.
1946 -1948 Jámbor Alajos
1904-1905 Széchenyi Imre dr.
1948 -1950 Sebes Gusztáv
1905 -1908 Teleky Sándor gróf
1950 -1964 Hegyi Gyula
1908 -1928 Andrássy Géza gróf
1964 -1969 Egri Gyula
1928 -1941 Muzsa Gyula
1969 -1979 Beckl Sándor dr.
1941 -1944 Prém Lóránd dr.
1979 -1987 Buda István
1987 -1989 Deák Gábor
1989-
Schmitt Pál dr.
A Magyar Sport intézményrendszere A Nemzeti Sportszövetség
A Nemzeti Sportszövetség a sportról szóló 2000. évi CXLV. Törvény alapján létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkezı kiemelkedıen közhasznú köztestület. A szövetséget alkotó 65 szervezet a szövetség létrejötte után is megırizte szervezeti, mőködési és gazdasági önállóságát. A szövetség sporttevékenységet folytat az egészségmegırzés, a lakossági sport és az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés terén A szövetség tagja lehet minden, általa nyilvántartásba vett
köztestület, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısül. Az MPB feladatai elsısorban: a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában megállapított célkitőzések és feladatok végrehajtása, a sportolók paralimpiai játékokra történı felkészülésének, illetve részvételének szakmai elısegítése, a paralimpiai mozgalom fejlesztése, a paralimpiai játékok jelképeinek védelme, az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, együttmőködés az állami szervekkel, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak megvalósításában.
sportági országos szakszövetség, azon országos sportszövetségek, amelyek adott sportágban, szakszövetség hiányában ellátják a szakszövetségi feladatokat, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ).
A Nemzeti Sportszövetség Az NSSZ céljai: a magyar sport érdekeinek védelme, egységes sport lobbi kialakítása, a sport egységének megteremtése, a hazai sport sokszínőségének megırzése. tagjai tevékenységének összehangolása, közös érdekeik védelme
7
A Nemzeti Sportszövetség fıbb feladatai Gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége közötti felosztásáról. Képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Szabadidısport Szövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a szakszövetségek közös érdekeit; Koordinálja a szakszövetségek tevékenységét; Sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt tagjai részére; Együttmőködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Szabadidısport Szövetséggel a magyar sport fejlesztésében; Mőködteti a Sport Állandó Választott Bíróságot;
Az NSSZ-hez kapcsolódó sportszövetségek
Olimpiai tagszervezetek 37 db Nem Olimpiai tagszervezetek 38 db Együttmőködı sportszövetségek 11 db
A Magyar Sport intézményrendszere Egyéb szervezetek
Az NSSZ támogatási rendszere 1. A különbözı világversenyeken elért helyezések értékpontjai (Olimpia, AGFIS Világjátékok, világbajnokság, EB) 2. Korosztályoknál alkalmazott szorzók 3. A világversenyek ciklusaihoz kapcsolódó szorzók 4. Egyéni sportágak versenyszámai, csapatsportágak 5. Az eseményen résztvevı országok száma szerinti szorzó 6. Az eredmények értékszorzói az eredmény elérését követı években
A Szövetségek 2009. évi támogatása
Nemzeti Szabadidısport Szövetség Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége Sportszövetségek
Országos Sportági Szakszövetségek Sportági Szövetségek Szabadidısport szövetség és fogyatékosok sportszövetsége Diák és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetség
19
Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség
3 348 626
20
Magyar Hosszútávúszó Szövetség
5 452 735
21
Magyar Hullámlovas és Kitesurf Szövetség
22
Magyar Íjász Szövetség
23 Szövetség
2009. évi támogatás (Versenysport elıirányzat)
1
Magyar Asztalitenisz Szövetség*
25 956 176
2
Magyar Atlétikai Szövetség
43 595 822
3
Magyar Biliárd Szövetség
5 212 716 61 452 961
Magyar Jégkorong Szövetség
1 500 000 11 358 396 7 579 531
24
Magyar Judo Szövetség
25
Magyar Kajak-Kenu Szövetség
215 727 024
44 787 621
14 358 761
26
Magyar Karate Szakszövetség
27
Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség
3 456 875
28
Magyar Kerékpársportok Szövetsége
5 967 151
Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség
3 000 000
4
Magyar Birkózó Szövetség
5
Magyar Bowling és Teke Szövetség
7 028 760
6
Magyar Bridzs Szövetség
4 377 650
29
Magyar Kézilabda Szövetség
74 874 981
7
Magyar Búvár Szakszövetség
11 294 510
30
Magyar Kick-box Szövetség
13 621 460
8
31
Magyar Korfball Szövetség
Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség Magyar BMX Cross és Triál Szövetség
3 600 000 2 000 000
Magyar Curling Szövetség
4 500 000
9
Magyar Darts Szövetség
4 216 470
32
Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége
10
Magyar Élet és Vízimentı Szövetség
1 710 000
33
Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetség
11
Magyar Erıemelı Szövetség
5 835 203
34
Magyar Labdarúgó Szövetség
10 962 362
12
Magyar Evezıs Szövetség
31 011 974
35
Magyar Lábtenisz Szövetség
1 500 000
13
Magyar Fallabda Szövetség
6 731 942
36
Magyar Lovassport Szövetség
9 350 843
14
Magyar Floorball Szövetség
3 695 533
37
15
Magyar Gó Szövetség
1 500 000
16
Magyar Golf Szövetség
1 500 000
18
Magyar Gyeplabda Szakszövetség
2 500 000
37
Magyar Minigolf Országos Sportági Szakszövetség
ÖSSZESEN
1 710 000 11 351 013 1 500 000
1 500 000
1 470 000 000
8
A Sportinformációs rendszer
166/2004. (V. 21.) Korm. Rendelet az állami sportinformációs rendszerrıl
A rendelet hatálya a sportszervezeteknek, a versenyrendszert mőködtetı sportszövetségeknek, a sportköztestületeknek, a sportközalapítványoknak, a helyi önkormányzatoknak, a sportlétesítmények tulajdonosainak valamint a sportigazgatási szervnek az állami sportinformációs rendszerrel kapcsolatos feladataira terjed ki.
sportélet minden területérıl származó információk integrált rendszere célja egy országos kiterjedéső, az egész sporttársadalmat átölelı, átlátható adatbázis kialakítása, amelynek az adatait interneten keresztül bárki, bárhol elérheti A hivatal a sportszervezetek számára adatfeltöltési lehetıséget is biztosít 2005. január 16-tól nem részesülhet állami támogatásban az az adatszolgáltató, amely nem tett eleget az e rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének
9
