1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. június 20.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról A gázszállítási szerződés módosításáról, az MVM szerepvállalásáról Még erősebb lesz az áramtőzsde Az atomenergia felhasználását ellenőrzik Magyarországon Csak formális a beleszólás a radioaktív hulladékok kezelésének programjába
2-3 3-4 4-5 5-6
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: szükség van új áramtermelő kapacitásra Idén 20 milliárd forintba kerül Paks II. előkészítése Bloomberg: mentőcsomagra szorul a bővítést finanszírozó orosz bank Tájékoztató járművet keres a paksi projektcég
6-7 8 8-9 9
Alternatív energia Magyarország jól áll a megújulók hasznosításában Elfogadták a Metárt MEKH: nő a kiserőművek száma és teljesítménye
10-11 11-12 12
Hazai hírek Dől a pénz a hálózatfejlesztésbe Az NGM nyitott az egyeztetésre a közművek vezetékadójáról Megállapodás az energiahatékonyság javítására Másik cég takaríthat a mecseki uránbánya után
13-14 14 14-15 15-16
Külföldi energiaszektor Több atomerőmű épült a világon Svédország is fenntartja nukleáris kapacitását Az orosz félnek adott igazat a nemzetközi bíróság Bulgáriával szemben Gazprom: olcsóbban érkezhet a gáz az Északi Áramlat-2 vezetéken 15 százalékkal növelte exportját Európába az orosz gázcég Megszűnt Bulgária egyoldalú függősége az orosz gázszállításoktól Teljes üzembe helyezték a lengyelországi LNG-kikötőt
16-17 17 18 18-19 20 20-21 21 Hírek röviden 22 Új elnök és vezető edző a paksi kosárlabdásoknál - Kálomista Gábor marad vezérigazgató Veszprémben - Közmeghallgatást tartanak Kalocsán
2
Hírek az MVM Csoportról A gázszállítási szerződés módosításáról, az MVM szerepvállalásáról 2016. június 17.
(fotó: kormany.hu)
Magyarország hosszú távú földgázellátásáról szóló megállapodás módosításáról is aláírt szerződést a külgazdasági és külügyminiszter a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Szijjártó Péter Gyenisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, Alekszandr Novak energetikai miniszterrel és Szergej Kirijenkóval, a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt. Erről tudósított a kormany.hu, az Origó, a Napi, a magyarhirlap.hu, a hvg.hu, beszámoltak róla rádiós és tévés hírműsorok. A miniszter az MTI-nek elmondta, hogy a módosított földgázszállítási szerződés értelmében 2019-ig garantált Magyarország gázellátása Oroszország felől, amit nagyon fontos előrelépésnek nevezett az energiabiztonság szempontjából. A gázárral kapcsolatban kijelentette, hogy az Magyarország számára kedvezően módosult. "A szankciós politika dacára az Európai Unió tagországai között éles verseny zajlik, hogy szorosabbra fűzzék az ipari és energetikai együttműködést Oroszországgal. Mi, magyarok is beneveztünk ebbe a versenybe" - nyilatkozta Szijjártó Péter. Jól látszik, hogy Oroszország hosszú távon Európa első számú energiabeszállítója marad, hiszen tavalyi eladásaikat 8 százalékkal növelték, az idei év első 5 hónapjában még 16 százalékkal, ami azt jelenti, hogy 2016 végére minden bizonnyal rekordot fognak dönteni - tette hozzá. A paksi atomerőmű beruházásával kapcsolatban a miniszter tárgyalópartnereit arról tájékoztatta, hogy az Európai Bizottság eljárásai lezárultak, már csak a versenyjogi és a közbeszerzési aspektusok vizsgálata van folyamatban, normál eljárásrendben. Ezzel párhuzamosan zajlik a környezetvédelmi engedélyezés és a műszaki tervek készítése. "Tehát minden az elhatározott menetrend szerint halad és nincs semmi akadálya annak, hogy a terveknek megfelelően megkezdjük az atomerőmű építését, így a 2020-as évek közepére az új atomerőmű-blokkok is a magyar energiaellátás szolgálatába álljanak" - jelentette ki. Ez azért rendkívül fontos, mert a magyar gazdaság
3
versenyképessége szempontjából az energiaárak alapvetően meghatározóak, az új paksi beruházással pedig Magyarország energiaellátása biztonságosabbá és olcsóbbá fog válni - fűzte hozzá. A miniszter beszámolója szerint Szentpéterváron szó esett arról, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-t a Roszatom bevonja más, jelenleg folyamatban lévő atomerőmű-építési beruházásaiba is.
Még erősebb lesz az áramtőzsde 2016. június 15.
(fotó: hupx.hu)
Tovább bővíti tevékenységét a magyarországi áramtőzsde. A HUPX Zrt. áramtőzsdéjén márciustól a másnapi és a határidős termékeken túl már napon belüli órás és negyedórás termékekkel is lehet kereskedni. A Világgazdaság azt írta, hogy a nagyobb kínálatnak köszönhetően a taglétszám 27-tel nőtt a társaságtól kapott információ szerint, a piac likviditása pedig emelkedik. Június végétől a negyedórás termékeket már órás egységekben kezeli a HUPX, amitől még inkább likvid lehet a piac. A HUPX Zrt. tavaly decembertől négy éven át NEMO, azaz villamosenergia-piaci üzemeltető is a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivataltól (pályázaton) kapott kinevezés alapján: felel például a térség áramtőzsdéinek másnapi, illetve napon belüli piacainak összekapcsolásáért. Az idén tehát a HUPX is ezen dolgozik más uniós tagországokkal együtt. Egyik részfeladatuk a piacok áramlásalapú összekapcsolása. A magyar áramtőzsde korábban már közreműködött a cseh, a szlovák, a magyar és a román piac összekapcsolásában, a változás igen jót tett a másnapi kereskedésnek. A társaság tavaly 1,1 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. A 156 milliós adózott eredményéből a tulajdonos MAVIR 16 millió forintot vett ki. B. Horváth Lilla a HUPX leányvállalata, a CEEGEX eredményeire is kitért: a cég szerény, 41 millió forintos árbevétel mellett is 134 milliós mínuszt produkált, így anyacégének újból tőkét kellett emelnie benne. Talán utoljára, mert október 1-jétől, az új gázév kezdetétől a CEEGEX új tevékenységet indít. A gáztőzsde kínálja majd a gázrendszer kiegyensúlyozásához szükséges termékeket a piaci szereplőknek és a szállítási rendszerüzemeltetőnek, követve
4
az uniós szabályozást. A rendszer-egyensúlyozás jelenleg az FGSZ Földgázszállító Zrt. Magyar Gázkiegyenlítési Pont (MGT) platformján történik. Az azon kereskedhető másnapi termékeken felül a CEEGEX októbertől napon belüli és következő órás termékekkel, valamint új, fizikai ponthoz kötött termékcsaládokkal is megjelenik. A termékekre a kereskedők a szállítási rendszerüzemeltetőn túl már egymással is köthetnek üzletet. Éves jelentése szerint a veszteséges CEEGEX azért feltételezi, hogy folytathatja vállalkozását, mert az a törvényi kötelezettsége, a tulajdonosa pedig eddig is biztosította az anyagi feltételeket. Üzleti tervében már az egyensúlyozó platform ősztől kezdődő üzemeltetésére is alapozott.
Az atomenergia felhasználását ellenőrzik Magyarországon 2016. június 13.
(fotó: oah.hu)
Az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságát ellenőrzi egy nemzetközi csoport Magyarországon. Az úgynevezett EPREV-misszó kéthetes programjának budapesti nyitórendezvényén a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága vezetője azt hangsúlyozta: Magyarországon az atomenergia felhasználása az élet minden területét érinti. Tollár Tibor hozzátette: a nukleáris energia használata különös körültekintést igényel tudósított az nrgreport.com, az mno.hu. A nukleáris balesetelhárítási rendszerről a főigazgató azt mondta: feladata Magyarország biztonságának szolgálata, megóvása és javítása. Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a tanácskozáson arra hívta fel a figyelmet, hogy 30 éve történt a csernobili katasztrófa, öt éve pedig fukusimai baleset. Ezeknek az eseteknek a tapasztalatait fel kell használni a továbbfejlődésre, a tanulságokat a mindennapi gyakorlatban alkalmazzák. A két esemény kapcsán számos konferencia, bizottság és tanulmány értékelte a történteket, a levont következtetések alapján pedig szigorodtak a szabályok, új követelmények, alapelvek kerültek be a nemzetközi ajánlások közé. Magyarország nukleáris veszélyhelyzeti felkészültségének felülvizsgálatát abból a szempontból is fontosnak nevezte, hogy a nukleáris
5
tevékenységnek határon átnyúló hatásai vannak, egyszerre több szervezet és ország is érintett benne, az együttműködés rendszere ezért állandó fejlődést igényel. Hangsúlyozta: Magyarország, illetve a magyar szervezetek elkötelezettek a folyamatos fejlődés mellett, ezt a célt szolgálja a NAÜ szakértőinek meghívása is. A vizsgálatról az Országos Atomenergia Hivatal is beszámolt a honlapján.
Csak formális a beleszólás a radioaktív hulladékok kezelésének programjába 2016. június 16. Még egy hetet sem adott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra, hogy a társadalom véleményt nyilváníthasson az atomerőművi radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló nemzeti programról. Hargitai Miklós a Népszabadságban megjegyezte, a nyilvánosság korlátozása nem ok nélküli: a program sem a hulladékkezelés módjáról, sem annak tényleges költségeiről nem tartalmaz tényeket. A „Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére” c. dokumentum elkészítése uniós kötelezettség azon Euratom-előírás alapján, miszerint a területükön képződő sugárzó hulladékkal kapcsolatban a végső felelősség az atomenergiát használó tagállamoké, az atomerőművekben termelt áram árának pedig tartalmaznia kell a hulladékkezelés összes költségét. Miként az Energiaklub laphoz eljuttatott elemzése megállapítja: a szöveg elkészítésének folyamatában a kormánynak biztosítania kellene az átláthatóságot és a társadalmi beleszólást, ez azonban legfeljebb csak formális: papíron június 3-án hozták nyilvánosságra a program tervezetét, a véleményeket pedig június 10-én 14 óráig várták. A program nem tisztázza, hogyan kívánjuk megoldani a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését, és azt sem, hogy magyarországi vagy külföldi tárolásra kívánunk-e berendezkedni. Ezek korántsem elhanyagolható részletek, a külföldi tároláshoz először azt kellene bizonyítani, hogy a partner - esetünkben minden bizonnyal Oroszország - rendelkezik az uniós sztenderdeknek megfelelő végleges tárolóval, ám egy konkrét ügyben, Németország kérésére ez a bizonyítási kísérlet a közelmúltban meghiúsult. Bizonytalan a hulladéktárolás költségigénye is. A nukleáris alap 1650 milliárd forint kiadással számol 2084-ig, ám ennyi biztosan nem jön össze az atomerőművi befizetésekből - ráadásul az MTA Lévai Alapítványának számításai szerint ez az összeg csak a meglévő blokkokban
6
képződő hulladékok kezelésére lehet elég, a tervezett új blokkok hulladékkezelése további jelentős, ezermilliárd forintnál nagyobb ráfordítást igényel. Vagyis egyre valószínűbb, hogy az atomszeméttel kapcsolatos kiadásokat megpróbálják a következő generációkra hárítani. Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub programvezetője a lapnak elmondta: a program semmilyen új információt nem tesz hozzá a nukleáris hulladékkezelésre vonatkozó eddigi, meglehetősen szegényes tudásunkhoz, és - különösen a költségek megalapozottságát, illetve ütemezését tekintve - az uniós előírásoknak sem felel meg. Ősszel az Európai Bizottság is értékelést készít a nemzeti programokról.
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: szükség van új áramtermelő kapacitásra 2016. június 16., 17.
(fotó: paksihirnok.hu)
Egész Európában szükség van új villamosenergia-termelő kapacitásokra a rendszer biztonságos működésének garantálásához - fejtette ki Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület siófoki konferenciája után az MTInek. A nyilatkozatot ismertette a Portfólió, a magyaridok.hu, a magyarhirlap.hu, az Origó, az OrientPress is. A kormánybiztos emlékeztetett: legutóbb Svédországban született többpárti megállapodás a zöldek részvételével arról, hogy az atomenergiát sújtó különadót kivezetik a következő években, valamint olyan helyzetet teremtenek, hogy a nukleáris kapacitásokat hosszú távon fent lehessen tartani. Ez nemcsak a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítását jelenti Svédországban, hanem új blokkok építését is lehetővé teszi, mert úgy gondolják, hogy a megújuló energiaforrások és az atomenergia alkalmazása egyszerre szükséges ahhoz, hogy jól működő, alacsony szén-dioxid-kibocsátású rendszert lehessen építeni. (A svéd tervekről további részletek a hírlevélben.) A két új paksi blokk előkészítéséről Aszódi Attila elmondta: folyik a környezetvédelmi engedélyezés, illetve dolgoznak a telephelyengedély-kérelem
7
előkészítésén. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás 2014 decemberében indult. A magyar és a nemzetközi közvélemény tájékoztatása után 2015-ben került sor a hazai, majd hét országban, kilenc helyszínen a nemzetközi közmeghallgatásokra. Az előkészítésnél az orosz féllel folytatott egyeztetéseken egyes műszaki megoldásokat sikerült pontosítani. Ezzel kapcsolatban az előkészítést végző projekttársaság már tájékoztatta a környezetvédelmi hatóságot, a pécsi kormányhivatalt. A kormánybiztos közölte: a pontosított műszaki megoldások értelmében biztonsági okokból az új blokkok építési és üzemi területe az eredetileg tervezettnél valamennyivel nagyobb lesz és a blokkok távolabb is kerülnek egymástól. Az új létesítménynek különálló melegvíz-csatornája lesz, de mindez csak a paksi atomerőmű tulajdonában lévő ipari területet érinti, ezen belül marad az építési és a felvonulási terület is. A telephelyengedély-kérelemről elmondta: be kell mutatni, hogy a telephely alkalmas a létesítmény befogadására, valamint azt, hogy milyen hatásokat gyakorolhat a telephely, illetve annak környezete a létesítményre. A környezetvédelmi és a telephely-engedélyezés után, az ezekben szereplő adatokat is felhasználva lehet majd összeállítani a létesítési engedély kérelmét. A mintegy százezer oldalnyi dokumentum értékelésére egy év áll az Országos Atomenergia Hivatal rendelkezésére, ezután lehet a létesítési engedélyt kiadni, és ennek birtokában az építkezést megkezdeni. A kormánybiztos arra számít, hogy a környezetvédelmi engedélyt az idén megkapják, és még ez évben benyújtják a telephelyengedély-kérelmet is. A tervek szerint a létesítési engedély 2018-ra lehet meg, akkor elkezdik a beruházás megvalósítását. A konferenciát szervező egyesület elnöke, Bakács István a paksihirnok.hu portálnak elmondta: annak ellenére, hogy most túlkínálat van az árampiacon, a bővítésre szükség van. Egyrészt azért, mert sok a leselejtezésre váró erőmű Magyarországon, másrészt azért, mert jelentős a villamos energia importjának aránya - idézte őt Vida Tünde.
8
Idén 20 milliárd forintba kerül Paks II. előkészítése 2016. június 13.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Csaknem 20 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a két paksi blokk építésére készülő projekttársaságban a magyar állam - írta a Miniszterelnökségtől kapott tájékoztatásra hivatkozva a Világgazdaság. A lap megjegyezte: a Paks II. projekttársaság alaptőkéje korábban 16 milliárd forint volt. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint "a 19,7 milliárd forinttal történő tőkeemelés egyrészt a projekttársaság működésének - mint például a személyi ráfordítások és az igénybe vett szolgáltatások - költségeit, másrészt azt a forrást biztosítja, amelyre az új blokk létesítésének előkészítése és engedélyezése során szükség van". B. Horváth Lilla cikkében hozzátette: a mostani tőkeemelés 2017 márciusáig, a következő tőkeemelésig fedezi a projekttársaság költségeit és a beruházás előkészítését. A 2014. január 14-én aláírt magyar-orosz kormányközi szerződés alapján az orosz fél legfeljebb 10 milliárd euró hitelt nyújt 21 éves futamidőre, átlagosan 4,5 százalékos kamattal. Az orosz hitel Brüsszel versenyjogi jóváhagyása után várhatóan még az idén megnyílik - közölte a Miniszterelnökség a lappal.
Bloomberg: mentőcsomagra szorul a bővítést finanszírozó orosz bank 2016. június 16., 17.
(fotó: bloomberg.com)
Bajban van a paksi bővítést is finanszírozó orosz Vnyesekonombank, végkiárusítást tart könnyen értékesíthető vagyonelemeiből. Mint a 444.hu idézte a Bloomberg értesülését: a bank a korábban becsültnél sokkal nagyobb, 20 milliárd dolláros mentőcsomagra szorul, pedig Putyin tavaly már hatmilliárd dollárt pumpált bele egy állami befektetési alapból. A világ vezető gazdasági hírügynöksége úgy tudja, hogy a Vnyesekonombank gyakorlatilag már nem nyújt
9
új hiteleket és „legtöbb létező projektje finanszírozását is leállította”. A 444.hu érdeklődésére a Miniszterelnökség nem kívánt reagálni. Olcsón tudná finanszírozni adósságát Magyarország, ha eurókötvényeket bocsátana ki, de a kormány elzárkózik ettől. Pedig a paksi hitelt is ki lehetne váltani ezzel - a Világgazdaság másik cikke jelezte: amikor 2014-ben aláírták a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodást Oroszországgal, még nem látszott érdemi különbség az orosz hitel és az eurókötvények finanszírozási költsége között. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt hónapban közölte, hogy Magyarország felminősítését követően Orbán Viktor megbízta a Miniszterelnökséget a megoldás keresésével. A hitel kiváltása úgy is lehetséges, ha közben már elkezdjük lehívni a kölcsönt - olvasható Hornyák József cikkében.
Tájékoztató járművet keres a paksi projektcég 2016. június 13.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Közönségtájékoztató járműre írt ki közbeszerzést az MVM Paks II. Zrt. A nyertes ajánlattevő feladata lesz, hogy saját vagy bérelt interaktív járművel nyújtson tájékoztatást az atomenergiáról és a paksi beruházásról. A Magyar Idők c. lapban Somogyi Orsolya jelezte: 2009 óta az országot tájékoztató kamion járta, amelyet 2015-ben fel is újítottak. Most hasonló célra keresnek jelentkezőt. Tavaly egyébként zenei fesztiválokon, az ötezer fősnél nagyobb településeken és a Paks környékén lévő mintegy negyven településen is megfordult a mobilkiállítás, amely bemutatja az atomenergia biztonságos és környezetkímélő felhasználását, hazai energiatermelésben betöltött kiemelt szerepét. Az üzemeltetés további célja, hogy azok számára is elérhetővé tegye ezeket az információkat, akiknek nem áll módjukban felkeresni a paksi Tájékoztató és Látogatóközpontot - olvasható az MVM Paks II. Zrt. honlapján. Az új járműnek idén 74, jövőre 176 napon kell rendelkezésre állnia. A nyári fesztiválokon mindkét évben 40-40 napig üzemelne a mobil tájékoztató központ, igény esetén plusz egy-egy napon. Az ajánlatkérő kétszer 120 darab logózott pólót és egyéb szóró ajándékokat is kér.
10
Alternatív energia Magyarország jól áll a megújulók hasznosításában 2016. június 17.
(grafika: mekh.hu)
Magyarországnak 2020-ig a megújuló energia felhasználásában legalább 13%ot kell elérnie az unióban, de a Nemzeti Cselekvési Terv 14,65% teljesítését tűzte ki. A megújuló energia 2004 és 2014 közötti felhasználását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal beszámolója elemzi. A hivatal honlapján olvasható, hogy megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv szerint 2020-ra az Európai Unió országainak egyéni, kötelező érvényű arányt kell elérniük, ennek ütemtervét és az intézkedéseket minden tagállam maga határozza meg cselekvési tervében (noha az Irányelv is megállapít minimális időközi célértékeket). Az irányelv értelmében hazánknak legalább 13%-os részarányt kell elérnie, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ugyanakkor 2020-ra a 14,65%-ot tűzte ki. A beszámolóból kiderült: a megvalósult megújulóenergia-részarány meghaladja mindkét célértéket. Hazánkban tíz év alatt csökkent a bruttó végső energiafogyasztás és csaknem duplájára nőtt a megújulóenergia-fogyasztás a teljes bruttó végső energiafogyasztáson belül. 2014-ben összesen 1016,5 MW kapacitású megújuló villamosenergia-erőmű termelt Magyarországon. Ennek mintegy felét adták a szilárd biomasszát tüzelő erőművek, egyharmadát a szélerőművek, a kapacitás további részén a napelemek, a vízerőművek, a biogázerőművek, illetve a hulladékot égető erőművek osztoztak. 2014-ben összesen 45,42 PJ megújuló energiaforrásból előállított energiát fogyasztottunk el fűtésre és hűtésre. A geotermikus energia felhasználása folyamatosan, a 2004. évi 3,6 PJ-ról 2014-re 5,2 PJ-ra nőtt. A növekedést a távhőszektorban tapasztalható fokozatos fejlődés okozta. A mezőgazdaság főként növényházak és fóliasátrak
11
fűtésére, a kereskedelem és közszolgáltatás gyógyfürdők, kórházak és egyéb közintézmények ellátására hasznosítja a kitermelt geotermikus energiát. Nagyarányú a növekedés a közlekedésben felhasznált megújuló energiaforrások mennyiségében: jelentősen nőtt a folyékony bioüzemanyagok és a megújuló áram aránya. A megújuló energiaforrások hasznosítása a hazai és európai uniós energiapolitika fontos eleme, hozzájárul a környezetvédelmi és klímavédelmi célok eléréséhez, az importfüggőség mérsékléséhez, a versenyképesség növeléséhez, a területfejlesztéshez és a munkahelyteremtéshez - sorolta az előnyöket a hivatal honlapján olvasható elemzés. Elfogadták a Metárt 2016. június 13., 14., 15. Az Országgyűlés átalakította a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott támogatási rendszert. A képviselők 143 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 7 tartózkodással fogadták el a nemzeti fejlesztési miniszter javaslatait. A kormány indoklásában emlékeztetett: a villamos energiát termelők a piacon értékesítik az áramot, ehhez pedig versenyeztetés után juthatnak támogatáshoz, amit a piaci áron felül fizetett felárként, úgynevezett prémiumárként kell kifizetni. A változtatással mindez úgy módosul, hogy a 0,5 megawatt alatti erőművek és demonstrációs projektek esetében bevezetik a kötelező átvételi rendszert, míg a 0,5-1 megawatt közötti kapacitású erőműveknél versenyeztetési eljárás nélküli, úgynevezett adminisztratív prémium jellegű támogatást állapítanak meg. A versenyeztetés így csak az 1 megawatt feletti kapacitású erőműveknél marad meg, prémium típusú támogatásként. Új támogatási kategóriaként megjelenik az ún. barnaprémium, amelyet biomassza- és biogáz-erőművek igényelhetnek. (nrgreport.com/MTI) Ha Brüsszel is jóváhagyja, január 1-jén lép életbe a megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszere, amely lendületet adhat a megújuló energiás projekteknek - írta a Világgazdaság. „A Metárban a piaci feltételeknek leginkább megfelelő, versenyképes konstrukciót kívántunk létrehozni. A következő lépésben a rendszer végrehajtási rendeleteit fogalmazzuk meg” válaszolt a lapnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Szabó Zsolt tájékoztatása szerint e rendeletek határozzák meg például, milyen elvek alapján kell elbírálni a megújuló
12
kapacitásokra kiírandó pályázatokat, hogyan kell kiszámolni a tendereken elnyerhető támogatást, a zöldprémiumot, milyen feltételekkel kapható barnaprémium.
(fotó: magyaridok.hu)
A minisztérium egyeztetett a szakmai körökkel, így az ő elvárásaik is megjelentek az irányelvekben. A teljes körű szakmai egyeztetésben részt vett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a rendszerirányító MAVIR és a területtel foglalkozó civil szervezetek is - erre is kitért a Magyar Idők. Mintegy 500-600 milliárd forintos fejlesztést ösztönözhet a parlament által elfogadott megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer - véli az Alteo, melyre a Népszabadság és a Népszava is hivatkozott.
MEKH: nő a kiserőművek száma és teljesítménye 2016. június 13.
(fotó: mekh.hu)
Tavaly is folytatódott a trend, miszerint a háztartási kiserőművek beépített kapacitása évről évre megduplázódik - közölte a MEKH az MTI-vel. Ennek hátterében a napelemes rendszerek számának és beépített kapacitásának növekedése áll a legfrissebb statisztikai adatok szerint. A háztartási naperőművek száma meghaladta a 15 ezret tavaly év végére, összes teljesítőképességük pedig elérte 127,57 megawattot. A legtöbb háztartási kiserőmű 5 kilowattnál kisebb teljesítményű, ebben a lakossági szegmensre leginkább jellemző kategóriában létesült a legtöbb naperőmű. Az 50 kilowatt feletti tartományban is nő a nem engedélyköteles kiserőművek száma, és bár itt kiegyenlítettebb a felhasznált energiahordozók szerinti megoszlás, a növekedés
13
motorjának ebben a kategóriában is a napelemek tekinthetők - közölte a MEKH, melyre az origo.hu, az nrgreport.com/MTI is hivatkozott, írt róla az Energiainfó.
A hazai energiaszektor hírei Dől a pénz a hálózatfejlesztésbe 2016. június 16. Sok tízmilliárdot költöttek tavaly beruházásokra a hazai áram- és gázelosztó társaságok, amelyek egyaránt lehetséges felvásárlási célpontjai az állami ENKSZ közműholdingnak és a szintén állami MVM Csoportnak. Bár a Világgazdaságnak adott válaszaik alapján nem teljes a kép, így is látható, hogy nem álltak le a fejlesztésekkel egy esetleges tulajdonosváltásra készülve. Igaz, törvény is kötelezi a cégeket arra, hogy eszközeiket bővítsék, és olyan állapotban tartsák, hogy azokkal biztonságos szolgáltatást nyújthassanak. Ám ennél többről van szó - jegyezte meg a lap. Szolgáltatásminőségi mutatóikat például a kötelező szintnél is jobban javítják. Az egyik ilyen mutató, hogy egy fogyasztójuk évente átlagosan mennyi ideig marad áram nélkül. Az EDF Démásznál ez például 2007ben 129 perc volt, tavaly már csak 77, holott a szabályozó hatóság 96 percet tolerál. A társaság hosszú távú gondolkodására utal az is, hogy olyan fejlesztésekre is költ, amelyeknek köszönhetően hálózata alkalmas lehet későbbi nagyobb terhelésekre is. Készül a cég „külső támadások” (hó, villámcsapás, gallyazás stb.) miatti veszélyhelyzetek elhárítására is. Az ELMŰ-ÉMÁSZ áramkimaradási mutatója is javult, egyre gyorsabban hárítja el az üzemzavarokat. Évente több tízmilliárd forintban jelölte meg hálózati beruházásai nagyságát. Az E.ON negyedik éve költ hatalmas összegeket hálózatára, sorra köt rá rendszerére újabb településeket, fogyasztókat. Az E.ON egyszerre költ áram- és gázhálózatok létesítésére, karbantartására. Ezek nagysága tavaly mintegy 65 milliárd forint volt, kétmilliárddal több az előző évinél. A Tigáz 4,5 milliárdot költött beruházásokra, ebből 4,2 milliárdot gázvezetékeire, meghatározó részben felújításra, kisebb részben új vezeték építésére. Az EDF Démász nem közölte, mennyit fordít beruházásokra, de nyilvános adatai között 2,4 milliárd forint szerepel, a 2015-ben aktivált beruházások mellett pedig 6,9 milliárd. A terjeszkedni készülő FŐGÁZ-nál is a minőség javításáról tájékoztatták B. Horváth Lillát: a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.
14
megszerezte az energiairányítási rendszerére vonatkozó ISO tanúsítványt. Beruházásainak értéke tavaly 4,9 milliárd forinttal emelkedett közzétett beszámolója szerint. Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó viszont közölte: tavaly 802 millió forintból csaknem 33 kilométer új vezetéket fektetett le, további 307 milliót fordított hálózata és nyomásszabályozói felújítására.
Az NGM nyitott az egyeztetésre a közművek vezetékadójáról 2016. június 17. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs információja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatáról a közművek vezetékadójáról szóló szabályozás módosítására, de nyitott a szakmai egyeztetésre a hivatallal közölte az NGM az MTI megkeresésére. A kormány és az Országgyűlés már döntött a 2017-es adószabályokról, és mivel a tárcának nincs információja a MEKH javaslatáról, így az nem szerepelt az elfogadott módosítások között sem. A MEKH előzőleg közölte: módosíttatná a közművek vezetékadójának számítási alapját, a közműrendszer hossza helyett az ellátott települések lélekszámát vennék figyelembe az adó meghatározásánál. Az adó számítása jelenleg a kiszolgáló közműrendszer hosszát veszi figyelembe, így azok a szolgáltatók hátrányt szenvednek, amelyek ritkábban lakott területeket, jellemzően kis településeket látnak el. A hivatal ezért javasolta az ágazaton belüli arányos teherviselés érdekében a jogszabály megváltoztatását, amely nem módosítaná a központi költségvetést. Az érintett minisztériumokkal együttműködve, egyeztetve támogatná az adóteher szabályainak módosítására irányuló munkát a MEKH, amely úgy véli, hogy a parlament az őszi ülésszakon meg is tárgyalhatná az előterjesztést. (Napi, inforadio.hu, ado.hu) Megállapodás az energiahatékonyság javítására 2016. június 15.
(fotó: mekh.hu)
Segíti az energiahatékonyság növelését a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal és a Közbeszerzési Hatóság stratégiai megállapodása. Az OrientPress is ismertette a közös közleményt, miszerint az
15
energiahatékonyságról tavaly életbe lépett törvény több száz közintézménynek írta elő, hogy beszerzéseiknél vegyék figyelembe az energiahatékonysági szempontokat is. A megállapodás a követelményrendszer érvényesülését segíti a folyamatos adatcserével és a közbeszerzések területén kialakított szakmai együttműködéssel. Magyarország 2020-ig évente előre meghatározott mértékben csökkenti energiafelhasználását; az Európai Unió energiahatékonysági irányelve alapján a tagállamoknak minden évben a végső felhasználóknak évente értékesített energiavolumen legalább 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérniük. Az energiahatékonysági követelményeket Magyarország egyebek mellett a közbeszerzésekre kiterjedő szabályozással is teljesíteni kívánja. Az energiahatékonyságról szóló törvény értelmében több száz intézmény az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzéseinél köteles magas energiahatékonyságú termékeket, szolgáltatásokat és épületeket vásárolni, ha ez összeegyeztethető a költséghatékonysággal, a gazdasági megvalósíthatósággal és nem korlátozza a versenyt. A megállapodás szerint az információcserén és az adatszolgáltatáson túl a jogalkalmazás elősegítésére, a jó gyakorlatok elterjesztésére együttműködést alakít ki a hivatal és a hatóság. Másik cég takaríthat a mecseki uránbánya után 2016. június 15.
(fotó: rhk.hu)
Leválasztják a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft.ből azt a tevékenységet, amely a bezárt mecseki uránérc-bánya után maradt környezeti károkat számolja fel hosszú távon. Ezt a munkát ezentúl a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú (BVH) Kft. végzi - a Cégközlönyre hivatkozott a Világgazdaság, amely utalt arra, hogy a változást egy 2014-es intézkedés indokolta. Az RHK-t ugyanis elsődlegesen a radioaktív hulladékok elhelyezésére, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolására, a nukleáris üzemanyagciklus lezárására és a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzésére hozták létre - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A volt mecseki uránérc-bánya miatti környezeti kárelhárítás pedig éveken át az állami
16
tulajdonú Mecsek-Öko Zrt. feladata volt. Utóbbi társaság azonban - többlépcsős átalakulás után - 2014 áprilisában beolvadt az RHK-ba. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. most úgy látja, az RHK csak akkor tudja maradéktalanul ellátni a radioaktív hulladékkezeléssel kapcsolatos alapfeladatát, akkor felel meg hazai és nemzetközi kötelezettségeinek, ha profiltisztításon megy át, finanszírozása és feladatainak ellátása pedig teljesen átlátható lesz. A feladatokat átvevő BVH egyébként is a bezárt bányák utáni környezeti és vagyoni károk megszüntetésével foglalkozik, igaz, eddigi gyakorlatát az állami szén- és szénhidrogén-bányászat területén szerezte meg. Az uránérccel kapcsolatos speciális feladatok ellátására a cég átveszi az RHK szakértőit.
Külföldi energiaszektor Több atomerőmű épült a világon 2016. június 14., 19.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az elmúlt negyedszázadban tavaly helyezték üzembe a legtöbb atomerőművet a világon - jelentette ki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója. Miként az atomenergiainfo.hu felidézte, Jukija Amano a szervezet kormányzótanácsának bécsi ülésén elmondta: 2015-ben összesen tíz nukleáris reaktort kapcsoltak az energetikai hálózatokra, többet, mint 1990 óta eddig bármelyik évben. Jelenleg 444 reaktor működik a világ harminc országában, további hatvanötöt építenek - kétharmadukat Ázsiában. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kevésbé fontos a lejárt üzemidejű nukleáris reaktorok leszerelése és ártalmatlanítása. A világban eddig összesen 157 atomerőmű leállításáról döntöttek véglegesen, többségüknél már zajlik az üzemen kívül helyezés. A szakportál másik cikke szerint bekapcsolódna a nagybritanniai elavult, kiszolgált nukleáris létesítmények felszámolásába a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern. A Roszatom a következő hónapokban keretszerződéseket ír alá az egyiptomi kormánnyal egy atomerőmű építéséről az észak-afrikai országban. Szergej
17
Kirijenkó vezérigazgató a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjúban emlékeztetett, hogy már megszületett a két ország kormánya között a megállapodás az atomerőmű építéséről és finanszírozásáról. A következő hónapok keretszerződései az építés feltételeiről, a fűtőanyag-szállításokról és a szolgáltatásokról szólnak majd. Oroszország 25 milliárd dollárnyi kölcsönt ad Egyiptomnak, ez az összeg a költségek 85 százalékát fedezi. (hirado.hu/MTI) Svédország is fenntartja nukleáris kapacitását 2016. június 16.
(fotó: ft.com)
A következő években akár tíz új reaktort is építene Svédország. Bár a skandináv ország elvileg 2040-ig teljes energiatermelését megújuló forrásokból fedezné, ezzel párhuzamosan a kiöregedő reaktorait fokozatosan újakra cserélné, tehát fenntartaná jelenlegi nukleáris kapacitását. Erről a napokban állapodott meg a kormányzó szociáldemokraták és a zöldek pártja az ellenzéki mérsékelt, a középés a kereszténydemokrata pártokkal - a Financial Times cikkét a Magyar Idők ismertette. Somogyi Orsolya kitért arra is, hogy Svédország áramszükségletének mintegy 40 százalékát nukleáris energiából fedezi, ez több, mint a magyarországi hányad. Az északi ország kilenc reaktort üzemeltet, közülük négyet a kora miatt le kell állítani az évtized végéig. A döntés nem szól arról, hogy mely technológiát használnák az új reaktorok építésekor. Az engedélyek ugyanazon a telephelyen, legfeljebb tíz új reaktor építésére szólhatnak. A 2040-es, zöldenergiával kapcsolatos határidőről Ibrahim Baylan energiaügyi miniszter azt mondta: az csupán célnak tekintendő, tehát nem olyan dátum, amikortól betiltanák a nukleáris energia használatát. A miniszter a döntést hagyományos svéd kompromisszumnak nevezte. Az ország gazdaságában fontos szerepet betöltő svéd nehézipari és mérnöki vállalatok korábban az atomenergia túl gyors leépítésének veszélyeire figyelmeztettek, példaként említve a németországi megújuló energia túl gyors térnyerését. A döntés arról is szól, hogy fokozatosan kivezetnék a következő évtől a nukleáris energiára kivetett adót. Ha ez a sarc fennmaradna, az energiatermelők kénytelenek lennének leállítani egyes reaktorokat.
18
Az orosz félnek adott igazat a nemzetközi bíróság Bulgáriával szemben 2016. június 19.
(fotó: intellinews.com)
A genfi választott bíróság döntése szerint a bolgár áramszolgáltató vállalat (NEK) 550 millió eurót köteles fizetni az orosz Atomsztrojexportnak, a Roszatom egyik részlegének azokért a berendezésekért, amelyeket a tervezett belenei atomerőműhöz szállított - a bne IntelliNews hírportálra a Napi hivatkozott. Az elkészült részegységeket nem használták fel, mert a nukleáris létesítmény felépítését egy kormányváltás miatt törölték a bolgár tervek közül. Az Atomsztrojexport 2006-ban győzött a belenei projektre kiírt tenderen: két ezer megawattos reaktort kellett volna szállítania. A fejlesztést azonban 2012 márciusában - amikor először hatalomra került a jobbközép GERB párt elhalasztották. A választott bírósági döntés gondot okoz Bulgáriának, mert a kifizetendő összeg bőven meghaladja az ország GDP-jének egy százalékát. Zavarossá teszi a helyzetet, hogy az 550 millió eurós büntetést Bojko Boriszov miniszterelnök jelentette be, miközben a Roszatom azt állítja: a bíróság valójában 620 millió euró kifizetésére kötelezte a bolgárokat. Akárhogy is van, a fizetendő összeg jóval elmarad az Atomsztrojexport 1,2 milliárdos eredeti követelésétől. A bolgár energiaügyi miniszter szerint sikerült lealkudniuk az orosz cég elvárásait, amelyek az elvesztett profit és az áremelkedések jelentette többlet megfizettetését célozták volna. Csak a szerződésben foglalt szállítási árat és a rendszerek lebontását kell kifizetnie az országnak. Igyekeznek csökkenteni a költségeket úgy, hogy felajánlják a berendezéseket értékesítésre az Atomsztrojexportnak.
Gazprom: olcsóbban érkezhet a gáz az Északi Áramlat-2 vezetéken 2016. június 16., 17., 18.
(fotó: oroszhirek.hu)
19
Az orosz gazdaság leküzdötte a visszaesést, megteremtették a növekedési pályára állás feltételeit - mondta Vlagyimir Putyin elnök a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon, melyről a hirado.hu, a Napi, az inforadio.hu, az oroszhirek.hu/MTI számolt be. Alekszej Miller, a Gazrom elnöke a fórum egyik tanácskozásán kijelentette, hogy a leendő Északi Áramlat-2 vezetéken sokkal olcsóbban érkezhet majd a gáz Európába, mint az ukrajnai tranzitútvonalon. Utóbbin 100 kilométerenként 2,5 dollárba kerül ezer köbméter szállítása, addig a leendő vezetéken csak 2,1 dollárba. Amellett is érvelt, hogy az „északi folyosó” üzemeltetése olcsóbb is lesz, mint a „középső folyosóé”. Ráadásul az Északi Áramlat-2 több mint 2 ezer kilométerrel rövidebb út a Jamal-félsziget és Északnyugat-Európa között, mint az ukrajnai tranzit. Az ukrán Naftogaz másnap közölte: az ukrán gázvezetéken az évi 110 milliárd köbméteres kapacitást kihasználva négyszer olcsóbb lesz az orosz földgáz szállítása, mint az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő Északi Áramlat-2 vezetéken át. Ha az Ukrajnán tranzitként áthaladó orosz földgáz mennyisége évi 70 milliárd köbméter lesz, akkor is háromszor kisebb lesz a szállítási költség, mint az északi útvonalon lenne. (Napi, Tőzsdefórum/MTI) Oroszország több feltétellel kész lenne Ukrajnával is együttműködni az európai gázszállítások ügyében, az Északi Áramlat-2 tisztán kereskedelmi projekt, Oroszország ugyanakkor nem mondott le a Déli Áramlat megvalósításáról sem. Ezt Vlagyimir Putyin mondta, amikor a szentpétervári fórum alkalmából a világ 12 vezető hírügynökségének vezetőivel találkozott. "Ha ukrán partnereink ma egy gazdasági értelemben célszerű projektet javasolnának nekünk, olyat, amely garantálja számunkra a szállítás biztonságát és a gazdasági célszerűséget, akkor Ukrajnával fogunk dolgozni" - mondta az elnök. "Ha Ukrajna megérti, hogy nincs monopóliuma az orosz gáz Európába szállítására, akkor véget ér némely szerepelőknek az ezzel a szállítással kapcsolatos zsarolása is" - vélekedett Putyin. Tisztán kereskedelmi projektnek nevezte a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezetéket, kijelentve, hogy arra az orosz kormánynak nincs befolyása. Szavai szerint a Déli Áramlatra sohasem tekintettek az északi alternatívájaként. Emlékeztetett arra, hogy a déli projektet a bolgár kormány leállító határozata hiúsította meg, de hangsúlyozta, hogy ennek megvalósításáról Oroszország sosem mondott le végérvényesen. (Tőzsdefórum, Gazdport, OrientPress, inforadio.hu/MTI)
20
15 százalékkal növelte exportját Európába az orosz gázcég 2016. június 15.
(fotó: gazprom.ru)
A Gazprom június 15-ig 15 százalékkal, 10,2 milliárd köbméterrel növelte gázkivitelét az idén Európába és Törökországba éves összehasonlításban. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója azt mondta: az Olaszországba irányuló orosz gázexport 5,3 százalékkal emelkedett. Törökország helyébe lépve Olaszország ezzel a második legnagyobb külföldi vásárlója volt az orosz földgáznak. Olaszország tavaly 24,4 milliárd köbméter orosz földgázt importált. A legnagyobb vásárló továbbra is Németország, amely 9,1 százalékkal növelte orosz gázimportját éves szinten. A lengyel vásárlás 32,3 százalékkal, a francia import 34,6 százalékkal nőtt az első öt és fél hónapban. Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke egy hónapja arról beszélt, hogy az orosz cég 160 milliárd köbméter földgázt exportál az idén Európába és Törökországba a tavalyi 159,4 milliárd köbméter után - emlékeztetett a Napi/MTI. Megszűnt Bulgária egyoldalú függősége az orosz gázszállításoktól 2016. június 13.
(fotó: energiainfo.hu)
A görög-bolgár határon átadott, korszerűsített kompresszorállomás mostantól már nem csak Bulgária felől Görögországba továbbítja az orosz földgázt, ha szükséges, meg lehet fordítani a vezetékben az áramlást, azaz Bulgária mostantól már Görögország felől is földgázhoz juthat. A két balkáni ország közötti gázvezeték kapacitása napi 3 millió köbméter - olvasható az Energiainfó/MTI oldalán. Bulgária évi gázszükséglete mintegy 3 milliárd köbméter, ennek 95 százaléka eddig a Gazpromtól érkezett egyetlen vezetéken. Bulgária, hogy csökkentse egyoldalú függőségét, decemberben megállapodást írt alá Görögországgal egy csaknem 180 kilométeres vezeték építéséről, amivel összekapcsolják gázvezeték-hálózataikat. A Bulgária és Görögország által 2018-
21
ra kialakítandó, úgynevezett vertikális gázfolyosó csaknem 220 millió euróba kerül, ehhez az összeghez az EU 45 millió euróval járul hozzá. Az építési munkálatok 2016 októberében kezdődnek. Bulgária gázvezetéket épít Románia felé is, amit idén terveznek átadni, Szerbia felé pedig egy másik gázvezetéket, amely 2018-ban készül el. Teljes üzembe helyezték a lengyelországi LNG-kikötőt 2016. június 17.
(fotó: rp.pl.)
Teljes üzembe helyezték az észak-lengyelországi Swinoujscie gázkikötőt, miután megérkezett az első, a lengyelországi hálózaton keresztül továbbítandó cseppfolyós földgázt szállító katari hajó - közölte a lengyel közszolgálati televízió. Ez alapján írta a Tőzsdefórum/MTI, hogy a Q-flex típusú, 315 méter hosszú hajó 210 ezer köbméter LNG-t szállított Swinoujsciébe. Tavaly december óta ez a harmadik szállítmány, a korábbiakat azonban a gázterminál visszagázosító rendszerének feltöltésére, illetve a lengyelországi szállítási hálózat tesztelésére használták fel. A PGNiG vezető lengyel gázszolgáltató szerint július közepétől az év végéig havonta várhatók a katari gázszállítmányok. Emellett Swinoujsciében spotszerződésekkel is fogadnak LNG-t. Június végén a Statoil norvég olaj- és gáztársaság mintegy 140 ezer köbméter cseppfolyós földgázt szállít a lengyelországi gázkikötőbe. A mintegy 3,5 milliárd zloty (830 millió euró) költséggel létesített, a gázbeszerzés diverzifikációját biztosító swinoujsciei gázkikötő az Európai Unió által támogatott projekt, része a horvát Krk szigeten létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosónak. A stratégiai gázkikötő a balti-tengeri kikötővároson, Szczecinen keresztül kapcsolódik a Magyarországon is áthaladó európai hálózathoz. A terminál évi 5 milliárd köbméter kapacitással működik, Lengyelország évi földgázszükséglete mintegy harmadát fedezheti. Lengyel vezető politikusok szerint a terminál kapacitását évi 7,5 milliárd köbméterre kívánják növelni. A gázkikötőt Lech Kaczynskiról, a 2010es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt lengyel államfőről nevezték el, ugyanis a néhai államfő 2006-ban kezdeményezte a gázkikötő létesítését.
22
Hírek röviden 2016. június 16.
(fotó: paksihirnok.hu)
Pavlik Jan lett a leköszönő elnök, Tóth János utóda a paksi Atomerőmű SE kosárlabda szakosztályánál, aki a technikai vezető pozíciót is betölti a jövőben. A vezetőedzői feladatokat a 31 éves litván Gediminas Petrauskas látja el. (paksihirnok.hu) 2016. június 16. Kálomista Gábor marad a Veszprém Handball Zrt. vezérigazgatói székében, miután a klub igazgatósága nem fogadta el a lemondását azután, hogy a korábban az MVM nevét viselő Veszprém kézilabda-csapata elveszítette a BLdöntőt. Az indoklás szerint a klub vezetése úgy érzi, az elmúlt évek kiemelkedő eredményeihez nélkülözhetetlen volt Kálomista Gábor munkája. (magyarhirlap.hu) 2016. június 18. Közmeghallgatást rendez június 24-én 10 órától a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás Kalocsán, az ÖKOpont Kossuth Lajos utcai épületében. Másnap Gerjen ad otthont az első TEIT Családi Sportnapnak. (paksihirnok.hu)
Összeállította: László Judit
