1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. április 11.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Új vezérigazgató az MVM Partner élén Átalakítanák a megújulók támogatását Csak a közületeknél emelheti az áram árát a METÁR
2 3 4-5
Szponzorálás Az MVM Koncertek - A Zongora sorozatban Szokolov lép fel
5
A paksi bővítés hírei Megvalósítható a paksi erőmű és Szekszárd között a távhővezeték
6-7
Alternatív energia A gazdáktól vásárol a Pannonpower
7-8
A hazai energiaszektor hírei Drágulhat a földgáz az Északi Áramlat II. miatt VG: 120 milliárdos spórolás a gázár zuhanásán Vissza kellett fogni az erőművek teljesítményét ENI: lassú lesz a kivonulás MEKH: egyre elégedettebbek a fogyasztók Duplájára nőtt az e-számlát használók száma az ENKSZ földgázszolgáltatónál Visszavonták az MFB Földgázkereskedő Zrt. engedélyét A MOL megveheti az Eni magyar és szlovén leányvállalatait A GE lezárta a Metem Corporation felvásárlását
8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15 16
Külföldi energiaszektor Elsősorban Dukovanyt bővíthetik a csehek Már ötven finn cég dolgozik Hanhikivi-1-en A bíróság sem állíttatja le az újraindított japán reaktorokat Szendaiban Erősen sugárzó radioaktív forrás a Fukusima-1 atomerőműben Még egyeztetnek az újabb busheri projektről Nem kérnek az ukránok az orosz gázból Csökkent a Gazprom kitermelése
17 18 19 20 20-21 21-22 22 Hírek röviden 23 Atomexpo május végén Moszkvában - Fejleszt az E.ON - Támogatás családi házak energetikai felújításához
2
Hírek az MVM Csoportról Új vezérigazgató az MVM Partner élén 2016. április 4.
(fotó: mvmpartner.hu)
Major György lett az MVM Partner Zrt. új vezérigazgatója - közölte a cég az MTIvel. Az új vezérigazgató április 1-jétől tölti be posztját. Miként az Index, a Napi, a vs.hu, a 24.hu, a portfolio.hu, a lokal.hu írta: elsődleges célja, hogy megerősítse az MVM Partner vezető szerepét a villamosenergia-kereskedelem piacán, valamint az, hogy stabil portfoliót építsen ki a társaság a földgázpiacon a nagyés közepes vállalatok körében. Bally Attila, a társaság eddigi vezérigazgatója a továbbiakban is ellátja az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettesi feladatait. Vezetése alatt az MVM Partner ügyfélszáma több tízezerre, az értékesítés nettó árbevétele 416 milliárd forintról 477 milliárd forintra növekedett, a kisfogyasztói szegmensben értékesített villamos energia mennyisége pedig négy és félszeresére bővült. Az MVM Partner Zrt. részt vesz a magyarországi kis- és középvállalkozások árammal történő ellátásában, valamint a Magyarországgal határos regionális villamosenergia-kereskedelemben is. Fogyasztói portfóliója 2010-től önkormányzati intézményekkel és közvilágítási fogyasztókkal bővült. A társaság az energiakereskedelmen és értékesítésen túl segítséget nyújt az áramfelhasználás optimalizálásában is.
3
Átalakítanák a megújulók támogatását 2016. április 5., 6.
(fotó: nrgreport.com)
Új rendszert kell kidolgozni a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés támogatására, mert a jelenlegi rendszer nem egyeztethető össze az uniós belső piaci előírásokkal - erről a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be törvénymódosító javaslatot. A módosításra a támogatási rendszer költséghatékonyságának növelése miatt is szükség van - írta az MTI alapján az nrgreport.com, a portfolio.hu portál. Az új rendszer jellemzője, hogy a termelők a működési támogatást a piaci referenciaáron felül fizetett felárként (prémium) kapják, amelynek költségviselői az egyetemes (lakossági) szolgáltatásra nem jogosult áramfogyasztók. A javaslat szerint a 0,5 megawattnál kisebb kapacitású erőművek (a szélerőművek kivételével) és a demonstrációs projektek esetében a fentiektől eltérően a termelt energiát a MAVIR veszi át a termelőktől és értékesíti a magyar áramtőzsdén. Ezzel a kivételezett körbe tartozó erőművek mentesülnek a szabadpiaci értékesítési, kiegyenlítési és pénzügyi kockázatoktól. Az indoklás kitér arra, hogy a demonstrációs projektek olyan, nem kiforrott innovációs technológiát alkalmaznak, ahol nincsenek beruházási, működtetési tapasztalatok, a támogatás mértékének meghatározását segítő referenciák, ezért ezek költsége kiugróan magas is lehet. A demonstrációs és a termelési célú támogatások optimális arányának fenntartása miatt felső korlátja lesz az éves támogatási keretnek. A támogatás odaítélésénél csak azok a demonstrációs projektek részesülnek kötelező átvételben, amelyek beruházási támogatást kaptak más forrásból. A beruházási támogatás összegét le kell vonni a működési támogatás összegéből, így az energiatermelés (működés) kisebb támogatást igényel azon projekteknél, amelyek beruházási támogatásban részesültek, és ez lehetővé teszi a rendelkezésre álló keret optimális felhasználását. Az új támogatási rendszer további fontos eleme, hogy a működési támogatásra a jogosultságokat alapvetően versenyeztetéssel kell kiosztani. Ez egyrészt a költséghatékonyságot, másrészt az új termelőkapacitások rugalmas bevonását szolgálja.
4
Csak a közületeknél emelheti az áram árát a METÁR 2016. április 7., 8.
(fotó: nrgreport.com)
Ha a parlament és az EU is rábólint a törvényjavaslatra, jövő január elsejétől életbe léphet a METÁR-rendszer, bár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már 2016 második felétől teszteli a rendszert. Miként az nrgreport.com portálon Végh Zsófia beszámolt róla, lezárult a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott új magyar működési támogatási rendszer (METÁR) hazai társadalmi és szakmai egyeztetése. Az uniós irányelv szerint több ponton változtatnának az érvényben lévő és a szakemberek szerint idejétmúlt Kötelező Átvételi Rendszeren (KÁT). Az NFM előzetes egyeztetéseket már folytatott az EU bizottságával, ám a jóváhagyásra mindenképp szükség van, ezért lép csak 2017. január 1-től életbe a rendszer, mondta az NRGreportnak Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. A minisztérium ugyanakkor az év második felében próbaüzemi időszakot indít. Nagyobb logikai változtatás nem volt, a főbb elemeket ugyanis uniós irányelv írja elő - mondta az államtitkár. Ilyen például a tőzsdei áramértékesítés rendszere, a támogatások kiosztása pályázaton, a piaci igényekkel összhangban lévő támogatás: például hogy napközben, csúcsfogyasztás idején járjon a legnagyobb támogatás, éjszaka pedig ne. Komolyabb kritikát nem kapott a tervezet, ugyanakkor Szabó Zsolt jelezte: a szélerőműveket nem feltétlenül preferálja az új rendszer. Szélerőművek esetében ki kell számolni, megéri-e ezek telepítése; a nemzetközi árverésen történő áramrendszeren (HUPX) keresztül ugyanis nem tudják jól eladni az energiát. A METÁR nyertesei a napenergiás, a biogáz és geotermális üzemek lesznek - tette hozzá. Az életben lévő KÁT szerződések érvényesek, a METÁR csak az új rendszerekre vonatkozik majd, hangsúlyozta az államtitkár. Az új rendszer miatt - a nemzetközi tapasztalatokból kiindulva - Magyarországon is várható áramár-emelkedés. Ám ellentétben a német rendszerrel, ez nem a lakossági, hanem az ipari és közfogyasztókat érinti majd - mondta az államtitkár.
5
Részleteket közölt az NFM nagyszabású napelem-park telepítési tervéről is. Ugyan az éves fejlesztési tervben decemberi kiírás szerepel, már nyáron szeretnék elindítani a projektet. A minisztérium jelenleg az MVM Zrt.-vel egyeztet, a projekt meg fog valósulni - erősítette meg a portál korábbi információit az államtitkár és arra is utalt: egyházak is jelezték, hogy szívesen részt vennének a programban. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, a hulladékok elégetéséből nyert energia kedvezőbb elbírálás alá esik, mint a széláram - írta a Népszabadságban Hargitai Miklós. Kifogásolta, hogy valószínűleg a szélerőmű-beruházások befagyasztása a következő években is folytatódik majd, ráadásul a támogatás - az európai gyakorlattal szemben - nem normatív lesz, és nem fedi le a zöldenergia-szektor teljes termelését: mind a kötelező átvételre, mint a kitermelt árra pályázni kell majd, ami a cikk szerint széles teret adhat a politikai és egyéb szempontú kivitelezésnek.
Szponzorálás Az MVM Koncertek - A Zongora sorozatban Szokolov lép fel 2016. április 10.
(fotó: azongora.hu)
Grigorij Szokolov zongoraestjével folytatódik április 25-én 19.30 órától az MVM Koncertek - A Zongora sorozat a Művészetek Palotájában. A műsoron Schumann és Chopin művei szerepelnek. Az azongora.hu portál azt írta a művészről, hogy már ötéves korában felhívta magára az orosz zenei élet figyelmét rendkívüli tehetségével. Leningrádban született, speciális zeneiskolába járt, majd 1960-ban a Leningrádi Konzervatórium tanulója lett. 12 éves korában lépett először nyilvánosság elé, 1966-ban, 16 évesen pedig a zsűri egyhangú döntésével megnyerte a 3. Nemzetközi Csajkovszkij Zongoraversenyt. Sikerét koncertkörutak követték a Moszkvai Filharmonikus Zenekarral Olaszországban, Portugáliában és Németországban, majd Európán kívül Észak-Amerikában és a Közel-Keleten is.
6
A paksi bővítés hírei Megvalósítható a paksi erőmű és Szekszárd között a távhővezeték 2016. április 7.
(fotó: paksihirnok.hu)
Részletes megvalósíthatósági tanulmány még nem készült, de műszaki akadálya nincs annak, hogy vezeték épüljön Paks és Szekszárd között, így a megyeszékhelyen a mostaninál olcsóbb lehet távfűtés - írta a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde. A vezeték kiépítésére a kormányfő tett ígéretet februári szekszárdi látogatásakor. 10 milliárd forintba kerülne, s még Paks II. elkészülte előtt megépülhetne. Pekárik Géza, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki igazgatója a fejlesztés műszaki hátteréről elmondta: száraz, telített gőzös turbinákat használnak, az ott kiépített „megcsapolásokon veszik el” a megfelelő paraméterű gőzt, hogy az erőművi fűtést és a paksi városi távfűtést biztosítsák. Tévhit tehát, hogy hulladékhőt használnak a lakótelep fűtésére, azaz, ha nagyobb a hőigény, kevesebb áramot tudnak termelni a blokkok. Az üzemidőhosszabbítás kapcsán tervbe vették a paksi fűtési rendszer felújítását, amihez már koncepció is készült, a szekszárdi rendszer kiépítése miatt ezt azonban újra kell gondolni és át kell ütemezni. Az igazgató arra is kitért, hogy nem a paksi az egyetlen olyan atomerőmű, amelyik az áramtermelés mellett a távhőszolgáltatásban is szerepet játszik. Például a finnországi Fennovoimában épülő új erőművi blokkal oldanák meg Helsinki fűtését, pedig a telephely és a város közötti távolság 80 km. A Paksot ellátó rendszerről Pekárik Géza kifejtette, hogy az 30-40 megawatt hőteljesítményre alkalmas. Ennyire azonban nincs szükség, különösen a panelprogram óta, hiszen a lakások energetikai paramétereit javító felújítások miatt körülbelül felére csökkent a hőigény. A Paksnak biztosított körülbelül 15 megawattnyi hő előállítása 4-5 megawattal csökkenti a megtermelt áram mennyiségét. Az, hogy ennek milyen gazdasági hatása van, a piaci kondícióktól függ. Pekárik Géza emlékeztetett: a miniszterelnöki bejelentés után Ács Rezsőtől,
7
Szekszárd polgármesterétől megvalósíthatósági tanulmány készítésére érkezett felkérés az atomerőműhöz, ez a munka elkezdődött. A tanulmánynak tisztáznia kell a jogi kérdéseket, hiszen az atomerőmű és a szekszárdi fűtőmű között amely nagy valószínűséggel a fogadóegység lesz - különböző tulajdonú földterületet érint majd a vezeték. Egy másik fejezet a műszaki megoldást taglalja, erre épülve kell elkészülnie a harmadik, gazdasági kérdéseket magában foglaló passzusnak. A szakember szerint műszakilag megoldható és megtérülő beruházás a megyeszékhely ellátása távhővel. Az interneten elérhető források szerint 50 megawattos beépített teljesítményű a szekszárdi fűtőmű, tehát nagyjából háromszorosa a paksinak. Földalatti csőrendszer kiépítését tartják a legmegfelelőbbnek, mert az nem rombolja a környezetet, illetéktelenek számára nem hozzáférhető, megfelelő diagnosztikai eszközökkel karbantartható. Magasnyomású forró vízzel gondolják kivitelezhetőnek az ellátást. Ahhoz, hogy a meleg vizet 30 km-es távolságra eljuttassák, szükség lesz egy nyomásfokozó állomás építésére, illetve a redundancia biztosítása érdekében egy másik szupercsúcs hőcserélőre. Meg kell tervezni azt is, melyik blokk melyik rendszert látja el, illetve melyik szolgál majd tartalékként. Azt, hogy mennyi hődíjat kell majd Szekszárdnak fizetnie, a beruházás költségeinek ismeretében lehet megbecsülni. A paksi távfűtés esetében egy NFM-rendelet alapján az értékesítési hődíjat 929 forint/gigajoule-ban határozták meg, amelyen kívül teljesítménydíjat kell még fizetni. Mivel a nagyobb távolság gyengíti a hatékonyságot, Szekszárd esetében magasabb hődíjjal kell számolni - jelezte a portál.
Alternatív energia A gazdáktól vásárol a Pannonpower 2016. április 5.
(fotó: pecsinapilap.hu)
Kétszázezer tonna mezőgazdasági melléktermék felvásárlását tervezi idén a pécsi erőművet üzemeltető Pannonpower - közölte a Veolia Energia
8
Magyarország csoporthoz tartozó vállalat az MTI-vel. Ez alapján írta az Orientpress, az Agroinform, beszámolt róla a pecsinapilap.hu is, hogy a Pannonpower idén is a térség agrárvállalkozóitól szerzi be a Pécsett működő biomassza-tüzelésű erőmű működtetéséhez szükséges tüzelőanyagot, amiből mintegy 3,5-4 milliárd forinthoz juthatnak a gazdák. A tavaly beszállított alapanyagok mintegy 90 százalékát adta a gabonafélék, az őszi búza, az árpa, a rozs és a tritikálé szalmája. A fennmaradó 10 százalék túlnyomó része repce volt, de energianádat és szóját is vásároltak. Mivel az alapanyagok felhasználásánál fontos szempont a nedvességtartalom, a 12 százalékosnál alacsonyabb nedvességtartalmú alapanyagokért felárat fizet a társaság. A közleményben arra is kitértek, hogy a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása mintegy 31 ezer lakás és 450 közintézmény hőigényének kielégítését segíti, a kogenerációs - azaz egyszerre villamos- és hőenergiát is előállító - erőmű emellett mintegy 200 gigawatt áramot is előállít évente. A Pannonpower kiemelte: az erőmű 100 kilométeres körzetében minden évben mintegy 7 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik, ennek alig több mint 3 százaléka elegendő a pécsi erőmű teljes évi működéséhez, így a szalmatüzelésű blokk tüzelőanyag-ellátása hosszú távon biztonságosan megoldható. A biomassza-tüzelés szén-dioxidsemleges technológia, így a szalmatüzelésű erőmű évente több mint 150 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki.
A hazai energiaszektor hírei Drágulhat a földgáz az Északi Áramlat II. miatt 2016. április 5., 6.
(fotó: nord-stream2.com)
Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat II. földgázvezeték megépítése azzal a következménnyel járhat, hogy Magyarország csak az eddiginél drágábban tudja majd beszerezni az energiahordozót - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára Berlinben. A kormany.hu, a vg.hu, az nrgreport.com, a
9
hvg.hu, a Magyar Idők/MTI beszámolója szerint Aradszki András a berlini magyar nagykövetség Energia dialógus konferenciáján kiemelte: a már meglévő Északi Áramlat kapacitásának megduplázását jelentő tervezett fejlesztés Magyarország számára azzal a következménnyel járhat, hogy drágábban, és Ukrajna helyett csak Ausztria felől, az Északi Áramlat II. révén tud majd földgázhoz jutni. Hangsúlyozta: a közös, európai uniós energiapiac megteremtését célzó energiaunió kialakításakor remélhetőleg érvényesül a szolidaritás elve is, a német döntéshozók pedig tekintettel lesznek a közép- és délkelet-európai térség sérülékenységére. Kiemelte, hogy a beszerzési források és a szállítási útvonalak diverzifikációját eredményező "igazi piac" kialakításához teljessé kell tenni a Lengyelországtól Horvátországig húzódó észak-déli energiafolyosót. Rámutatott, hogy Magyarország mindent megtett az átjárható, több forrás hasznosítására alkalmas földgáz- és elektromosenergia-hálózat kifejlesztéséért, de Románia és Horvátország felől még hiányoznak az interkonnektorok, amelyekkel mindkét irányba szállítható az energiahordozó.
VG: 120 milliárdos spórolás a gázár zuhanásán 2016. április 5.
(fotó: gazprom.ru)
A Gazprom tavaly átlagosan 37 százalékkal adta olcsóbban a gázt Európában, mint egy évvel korábban, a 2013-ban még 341 dolláros átlagár 214 dollárra esett. A Világgazdaság szerint a magyar kereskedők feltehetően nem tudtak ekkora kedvezményt kiharcolni a Gazpromtól, piaci becslések szerint a behozott gáz átlagára tavaly 20 százalékkal eshetett. Ez a Magyarországon értékesített 5,87 milliárd köbméter orosz gázra vetítve 120 milliárd forintnyi megtakarítás. Ennek legnagyobb része a versenypiacon és a nagykereskedőknél csapódhatott le - írta B. Horváth Lilla. A kizárólag a versenypiacon értékesítő Centrex Zrt. például 2015-ben átlagosan mintegy 20 százalékkal csökkentette árait, az orosz gáz fő magyarországi közvetítője, a Panrusgáz pedig vélhetőleg ennyivel sem. A Centrex 20 százalékos piaci áreséséből kiindulva az egyetemes szolgáltatásban már csak mintegy 82 milliárdos megtakarítás keletkezhetett volna, feltételezve,
10
hogy ott is piaci az árképzés. De persze egyrészt nem piaci, másrészt a lakosság nem kizárólag az orosz importgázt kapja. Igényeinek kielégítésében szerepe van a tárolókból kivett gáznak, az orosztól eltérő importnak és hazai termelésnek is. A cikkíró megjegyezte: a hatósági árak hazai bevezetését követő rezsicsökkentés első lépcsőit még segítette a piaci árak esése, de az egyetemes szolgáltatás tarifái már annyira a piacilag indokolt alá mentek, hogy 2015-ben - az európai gázárak esése ellenére - nem volt mód a háztartási tarifák további mérséklésére. Így viszont a múlt évi piaci gázáresésből a lakosság közvetlenül nem takarított meg semmit, ráadásul már korábban olcsóbban jutott hozzá az energiahordozóhoz, mint az indokolt lett volna. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) nemrég azt közölte, hogy az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó földgázár 2015 végére ismét jelentősen elmaradhatott a feltételezhető átlagos beszerzési ártól. Ugyanakkor a REKK szerint egyre kevésbé érdemes szembeállítani a keleti és a nyugati eredetű gáz árát, mert az utóbbi versenyelőnye elveszett azzal, hogy „leolvadt a zsír az orosz gázszerződésekről”. Szintén a REKK tanulmánya tér ki arra, hogy Magyarországon azért nem esik olyan ütemben a gáz ára, mint tőlünk nyugatra, mert szűkösek a gázimport-kapacitások. Ez ugyanis az eladók tárgyalópozícióját javítja. (Ezt példázza, hogy a hazai importőr nagykereskedő azonnal jobb alkuhelyzetbe került, amint üzembe helyezték a magyar-szlovák összekötő gázvezetéket.) Minél több üzleti adat hozzáférhető, annál erősebb a verseny, annál jobban eshet az ár - olvasható a lapban.
Vissza kellett fogni az erőművek teljesítményét 2016. április 8.
(fotó: vg.hu)
Elérte a hazai erőműveket is az olcsó földgáz: januárban a gönyűi létesítmény 57, a Dunamenti 27, a csepeli 13-15 százalékos kihasználtsággal termelt a hivatalos statisztikák szerint. Nem tudni, honnan volt érdemes vásárolniuk - a hazai nagykereskedői gázárak magasabbak, mint a szomszédos országokban -, de a Világgazdaságot tájékoztatók szerint orosz lehet a forrás. A cikket jegyző B. Horváth Lilla azt írta, hogy a Gazprom valamilyen (esetleg bérleti) megállapodást
11
kötött a Dunamenti Erőmű használatáról. Egy ilyen lépés mellett szólhat, hogy az erőmű így olcsón juthat gázhoz, tehát nagyobb eséllyel termelhet nyereséget hozó áramot. Az erőmű tulajdonosa, a MET Power nem cáfolta és nem is erősítette meg a lap értesülését. A cég ugyanakkor hangsúlyozta: keresi a lehetőséget, amely javíthatja árampiaci pozíciója hatékony kihasználását. Márciusban már kevesebbet dolgoztak a hazai gázerőművek, igaz, az ünnepek és a meleg miatt kisebb volt a kereslet is. Ám a szélerőművek éppen ekkor lendültek be, folyamatosan termelt a paksi és a mátrai erőmű is, és még a kereskedők is kivitték a tárolókból a gázukat a piacra. Az áramrendszer egyensúlyának megtartásra érdekében - éppen működő gázerőművek híján - az aktív kapacitásokat kellett visszafogni, húsvét hétfőn még az atomerőműét is. A lap jelezte azt is: mostanra majdnem kiürültek a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) tárolói. Április 2-án már csak 3,49 százalékig voltak megtöltve mobil, azaz kivehető gázzal, ilyen alacsony szintre legalább négy éve nem volt példa. Bár a túl kevés gáz miatt károsodhat a létesítmény, a belső nyomásért nem a mobilgáz, hanem a felette tárolt, technikai célú párnagáz felel. A Világgazdaság kérdésére a társaságnál azt mondták, hogy a tárolók csaknem üresek, ez a szezon végén természetes, és megerősítették, hogy ennek nincs műszaki kockázata. Az sem rendkívüli vagy szabálytalan, hogy még a téli kitárolási időszak március 30-i lezárulta után is vehettek ki a kereskedők gázt a tárolókból. Ez esetben ugyanis nem a szolgáltatás megadott zárónapja a meghatározó, hanem az, hogy az ügyfél akkor férjen hozzá a gázához, amikor akar. Így van ez a nemzetközi gyakorlatban is. Ám április 1-jén megindult a betárolás is, néhány napig a kitárolással átfedésben - erre is utalt a lap.
ENI: lassú lesz a kivonulás 2016. április 7. Hiába adta el versenypiaci tevékenységét a Tigáz, több ügyfele kitart mellette, amíg le nem jár a szerződése - írta a Világgazdaság, emlékeztetve: az olaszországi ENI-hez tartozó társaság februárban jelentette be, hogy április 1-jétől ezen üzletágát átveszi a német hátterű Magyar Áramszolgáltató Kft. Ám a lap úgy tudja: a hazai gázkereskedelem mintegy 9 százalékát lefedő portfólió ügyfélkörének egy része egyelőre nem vált gázellátót. A Tigáz értesítette mind a 2600-3000 versenypiaci vevőjét a közelgő kereskedőváltásról, de azok körülbelül
12
tizede azt válaszolta: szerződése lejártáig marad jelenlegi gázkereskedőjénél. Ez újabb gázpiaci aktivitásra serkentette a Tigázt, amelynek csak október 1-jéig van gázvásárlási szerződése, eddig az időpontig köteles ellátni a szintén leadandó egyetemes szolgáltatói ügyfeleit. A mintegy 300, hosszabb-rövidebb ideig nála maradó partner kiszolgálására tehát október 1-jétől a piacról kell gázt vásárolnia. Az ENI 1995-ben jelent meg Magyarországon a Tigáz többségének megvásárlásával, most viszont kivonulóban van az országból. A Tigáz tavaly visszaadta egyetemes szolgáltatói engedélyét (ügyfeleit a FŐGÁZ veszi át), majd 83 benzinkútja is a MOL-hoz került. Mivel októbertől a Tigáz is vevőként jelenik meg a piacon, hamarosan megválhat, vagy már meg is vált nagykereskedelmi tevékenységétől. A gázelosztó hálózatát ellenőrző, és azzal szolgáltatást nyújtó Tigáz DSO (vagy annak eszközei) eladásáról azonban még nincs hír.
MEKH: egyre elégedettebbek a fogyasztók 2016. április 6.
(fotó: mekh.hu)
Javultak az ellátás minőségének állandóságáról, a fogyasztás mérésének megbízhatóságáról szóló mutatók - közölte honlapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amely 2015 őszén is kérdőíves vizsgálatot indított a gáz- és áramfelhasználók elégedettségének felmérésére. Összesen 7200 lakossági és 2400 nem lakossági fogyasztó véleményét elemezték. A 2014-es eredményekhez képest - országos szinten - 2015-ben összességében kedvező változásokat mutat a vizsgálat. Az elosztói tevékenységgel kapcsolatos véleményeket két fő területre összpontosítva gyűjtötte a MEKH. Egyrészt az áram, illetve földgáz eljuttatásának minősége, ezen belül például az ellátás folyamatossága, az üzemzavarok elhárítása, a fogyasztás mérése, valamint az energia minőségével kapcsolatos fogyasztói vélemények elemzése, illetve a kapcsolattartás került a vizsgálat középpontjába. Az egyetemes szolgáltatásban a fogyasztókkal való kapcsolattartás formái, a számlázás, reklamációkezelés, az ügyfélszolgálati munka volt a vizsgálat tárgya. A felmérésben érintett egyetemes
13
szolgáltatói és elosztói engedélyeseknek lehetőségük lesz tovább javítani eljárásaikon, a meghatározott intézkedési tervek megvalósulását a hivatal figyelemmel kíséri. A földgáz elosztói tevékenységről szóló lakossági vélemények a korábbi évek magas elégedettségi szintjéhez képest is tovább javultak vagy változatlanok maradtak. A nem lakossági felhasználók értékelése az elosztói tevékenységi elemekről országos átlagban a tavalyinál kissé alacsonyabb lett, de engedélyesenként a kép nem egységes. A felhasználók alapvetően elégedettek voltak az ellátás folyamatosságával, ám vannak eltérések: javuló, romló és stagnáló eredmények is születtek. Az elosztói engedélyesek fogyasztói megítélése az áram jó minőségű és zavartalan eljuttatásának szempontjából az előző évhez képest mind a lakossági fogyasztók, mind a nem lakossági felhasználók körében javult. Ebben a feszültségingadozásokkal kapcsolatos kedvezőbb tapasztalatok is szerepet játszottak. Az egyetemes szolgáltatói tevékenységek közül mindkét területen továbbra is a reklamációkezelés kapott alacsony elégedettségi pontszámot a lakossági fogyasztók és a nem lakossági felhasználók körében is. Az elégedettségi mutatók nem romlottak az elmúlt időszakban. A felhasználóknál továbbra is legnépszerűbb a telefonos ügyintézés. Az ügyintézési lehetőségek közül az internet és e-mail kap egyre fontosabb szerepet, melyet 2015-ben az ügyet intéző lakossági válaszadók csaknem egynegyede vett igénybe. A fogyasztók árérzékenységét mutatja, hogy a kevésbé környezetkárosító energiáért való elvi fizetési hajlandóság az elmúlt két-három év alacsony szintjén maradt, annak ellenére, hogy a kérdést viszonylag fontosnak tartották.
Duplájára nőtt az e-számlát használók száma az ENKSZ földgázszolgáltatónál 2016. április 6.
(fotó: gyorplusz.hu)
Duplájára, 55 ezerre nőtt 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest az e-számlát igénybe vevők száma az Első Nemzeti Közműszolgáltató Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. (ENKSZ ÉDRF Zrt.) ügyfelei között - hangzott el a szolgáltató vezetőinek Győrben tartott sajtótájékoztatóján. Biczók András, az
14
ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a FŐGÁZ Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese felidézte: a nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő FŐGÁZ az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt.-t (régi nevén GDF Suez Energia Magyarország Zrt.-t) 2015. szeptember 28-án vásárolta meg. Az azóta eltelt időszakban a FŐGÁZ és a GyőrMoson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket ellátó ÉDRF közötti kapcsolat eredményes, a társaságok megkezdték az ügyfélszolgálatok harmonizációját, ennek egyik eredménye az e-számlát használók számának növekedése. Hangsúlyozta: a tulajdonosváltáskor a legfontosabb feladat az ÉDRF-hez tartozó 750 ezer ügyfél gázellátásának garantálása volt, amelynek jól megfeleltek. Április közepétől pedig elkezdik a gáz betárolását. Iváncsics Sándor, az ENKSZ ÉDRF Zrt. egyetemes szolgáltatási és ügyfélszolgálati igazgatója elmondta: egyre népszerűbb a bankkártyás fizetés is. Emellett tavaly együttműködési megállapodást kötöttek a Tesco Global Zrt.-vel, így az ügyfelek az üzletek pénztáraiban is ki tudják egyenlíteni számláikat. Az igazgató arról is beszélt, hogy teljes üzemben működik egy mobil applikáció, amellyel a fogyasztók a valós idejű mérőállást rögzíthetik, a folyószámla egyenlegüket lekérdezhetik vagy helymeghatározó rendszeren keresztül a társaság irodáiról kaphatnak információt. (gyorplusz.hu, SzegedMa, figyelo.hu/MTI)
Visszavonták az MFB Földgázkereskedő Zrt. engedélyét 2016. április 7., 8. A MEKH a cég saját kérésére visszavonta az MFB Földgázkereskedő Zrt. engedélyét - írta az Index, amely megjegyezte: a csaknem két éve létrehozott állami cég lényegében semmit nem csinál, például egyáltalán nem kereskedik gázzal. Amikor létrehozták, az állami MVM már foglalkozott gázkereskedelemmel. Sőt a FŐGÁZ is, amelyet az állam később megvett, majd az állami közműholding zászlóshajójává tett. A portál arra is utalt, hogy az egyik verzió szerint leginkább az MVM-es gázcég ellenében akartak létrehozni egy másik céget. De találgattak arról is, hogy az MFB Földgázkereskedő Zrt.-re esetleg a lakossági földgázellátás vagy a magyar-szlovák gázvezetékkel összefüggésben lehet szükség. Később egyik verzió sem igazolódott, és a cég nem
15
lett az MVM ellenpontja sem. A százmilliós alaptőkéből létrehozott vállalat már 2014-et 29 millió forintos mínusszal zárta, pedig csak néhány hónapot működött abban az évben. Bérekre elment 9,7 millió forint, béreltek irodát 5,6 millióért, fizettek könyvvizsgálót, gazdasági és jogi tanácsadókat, mind milliós tételek erről korábban a 444.hu számolt be. A Népszabadság érdeklődésére a Miniszterelnökség most cáfolta, hogy az engedély visszavonása a megszüntetést előlegezné. Emlékeztettek: megvásárolták a FŐGÁZ-t, irányítására létrehozták az ENKSZ-t, majd a cég a nemzeti közmű részévé vált. Az engedély visszavonását e váltással magyarázzák. Más forrásból származó információk szerint azonban minden attól függ, hogyan dönt Orbán Viktor az NFM és a Miniszterelnökség energetikai elképzeléseiről. A MOL megveheti az Eni magyar és szlovén leányvállalatait 2016. április 8.
(fotó: profitline.hu)
A MOL megvásárolhatja az Eni szlovéniai és magyarországi üzemanyagkereskedelmét végző leányvállalatait - közölte az uniós bizottság. Az EB megállapította: az Eni Hungária és az Eni Slovenia felvásárlása nem kelt versenyjogi aggályokat, tekintettel a két érintett vállalat kis méretére, valamint arra, hogy az érintett piacokon továbbra is erős versenytársak maradtak. A MOL tavaly októberben jelentette be, hogy megvásárolja az Eni Hungária Zrt. teljes tulajdonrészét az Eni olasz energetikai konszerntől. Ezáltal 183 töltőállomás üzemeltetését és az Eni nagykereskedelmi tevékenységeit veszi át a magyar olajipari vállalat. Az Eni kenőanyag nagykereskedelmi üzlete nem része a megállapodásnak. Novemberben a MOL már arról számolt be, hogy megvásárolja az Eni Slovenia teljes tulajdonrészét az olasz tulajdonostól, azaz átveszi az Eni teljes kis- és nagykereskedelmi tevékenységét Szlovéniában. Ezzel 17, Agip márkanév alatt működő töltőállomással egészül ki a MOL 40 töltőállomásból álló szlovéniai kiskereskedelmi hálózata. Szlovéniában a magyar olajipari cég a három legnagyobb kiskereskedelmi piaci szereplő egyike. (Napi, figyelo.hu, Tőzsdefórum, ProfitLine, mno.hu/MTI)
16
A GE lezárta a Metem Corporation felvásárlását 2016. április 4.
(fotó: metem.com)
A General Electric lezárta az egyesült államokbeli székhelyű Metem Corporation akvizícióját, a felvásárolt vállalat olyan precíziós hűtőfuratmegmunkálási technológiákkal rendelkezik, amelyek hatékonyabbá teszik a turbinamotorok működését. Az Elemzésközpont, a BrandTrend, a Tőzsdefórum, a ProfitLine, az nrgreport.com/MTI arról számolt be, hogy a GE átveszi a Metem minden munkatársát és létesítményét, a cég százhalombattai üzeme a jövőben a GE Power üzletágának veresegyházi gyárához fog tartozni. A GE célja, hogy a Metem hűtőfurat-megmunkálási technológiáival növelje az ellátási lánc hatékonyságát, csökkentse a költségeket, erősítse a korszerű, nagy hatékonyságú turbinaportfólióját. A GE és a Metem az 1970-es évek óta nagyon szoros kapcsolatot ápol. Az akvizíció lezárásakor a GE volt a Metem legnagyobb ügyfele. Mike Chanatry, a GE Power üzletág gázenergetikai rendszerek ellátási láncáért felelős alelnöke hangsúlyozta: a tervek szerint a cég a következő 6-12 hónapban integrálja a Metem mintegy 270 fős teljes munkaerő-állományát a vállalat New Jersey és Pennsylvania állambeli, valamint magyarországi üzemeit a saját szervezetébe. A Metem Corporation gépi megmunkálású és szuperötvözetből készült, összeszerelt turbinaalkatrészek gyártására szakosodott cég, amely az energiatermelő, valamint a repülő- és űripari szektor számára szállít termékeket. A Metem 2005-ben nyitotta meg Százhalombattán korszerű üzemét Metem Europe Kft. néven, ahol 50 hertzes motorokhoz készítenek hűtőfuratokat és gyártanak regionálisan is versenyképes szervizalkatrészeket.
17
Külföldi energiaszektor Elsősorban Dukovanyt bővíthetik a csehek 2016. április 4.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A cseh kormány érdekelt az ország atomerőműveinek továbbépítésében, de ehhez még több kérdést rendeznie kell. Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozott. Erre hivatkozva írta az atomenergiainfo.hu, hogy Prága továbbra sem mond le a temelíni atomerőmű bővítéséről, ám egyeztetnie kell róla a szomszédos országokkal, és tisztáznia kell a pénzügyi lehetőségeket is. A miniszter jelezte: Ausztria, melynek határa hatvan kilométerre van Temelíntől, „meglehetősen agresszívan” viszonyul az atomerőművekhez, és „sajnos csatlakozott ebben hozzá Németország is”. Így elképzelhető, hogy elsősorban a másik csehországi atomerőműben, a szovjet szakemberek részvételével Dukovanyban épített erőműben létesítenek új blokkokat. Ott ugyanis a reaktorok üzemideje 20352037-re eléri az ötven évet. Nem egyértelmű a pénzügyi garanciák ügye sem tette hozzá Mládek. A cseh kormány bejelentette, hogy nem finanszírozza az új atomerőmű-projektet, és nem hajlandó erre az erőműveket üzemeltető állami energetikai társaság, a CEZ sem. Így most vizsgálják annak lehetőségét, hogy tenderen válasszák ki, esetleg közvetlenül bízzák meg azon társaságokat, amelyek elláthatják a szükséges technológiával a beruházást. Arról, hogy az orosz atomipar képviselői részt vehetnek-e ebben a folyamatban, a miniszter nem nyilatkozott, de kifejtette: cseh társaságok ma is aktívan együttműködnek a Roszatommal harmadik piacokon, így például Jordániában, Finnországban, Szlovákiában és Magyarországon.
18
Már ötven finn cég dolgozik Hanhikivi-1-en 2016. április 5.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Jövőre tervezik a finnországi Hanhikivi-1 atomerőmű építésének megkezdését, a munkálatokat a Roszatom végzi el, várhatóan 2024-ben indul az energiatermelés - ez szerepel abban az iratban, amelyet a finn államfő moszkvai látogatására készítettek. Az atomenergiainfo.hu emlékeztetett: Sauli Niinistö március 22-én tárgyalt Putyin orosz elnökkel. Az észak-finnországi Pyhäjoki térségében jelenleg a fúrási és robbantási tevékenység, a munkagödör kialakításának előkészülete zajlik. A beruházás első számú alvállalkozója, a Titan2 orosz építőipari holding a Nablabs Oy és az EHP-Tekniikka Ltd. finn társaságokkal kötött szerződést az építkezés ökológiai ellenőrzésére. A Nablabs Oy már vizsgálja a por összetételét, a munkagödör mélyítését, a kőtörést kísérő zaj és a vibráció szintjét, valamint az ülepítő tó vízelvezetését. Az EHP-Tekniikka Ltd. április elején kezdte meg a munkát: a tengervíz minőségét és a medermélyítést ellenőrzi a beruházás térségében. A Titan-2 finnországi leányvállalatának építési igazgatóhelyettese, Szergej Szmirnov beszámolója szerint a hanhikivi beruházásba már most mintegy ötven finn vállalat kapcsolódott be és végez különböző munkákat. A Fennovoima finn befektetőcsoport és a Roszatomhoz tartozó Rusatom Overseas társaság 2013. december végén kötött szerződést az atomerőmű-beruházásról, és akkor született tízéves megállapodás a fűtőanyag-ellátásról a Roszatom nukleáris üzemanyag-gyártó cégével, a TVEL-lel is. A szerződés szerint Hanhikivi-1 orosz technológiával épül. A Roszatom egy egyblokkos, AESZ-2006 típusú, 1200 megawattos reaktorral felszerelt atomerőművet létesít Finnországban, ahhoz hasonlót, mint amilyet a paksi bővítéshez is ajánl. Az orosz állam egy tavalyi döntés alapján a Nemzeti Jóléti Alapból 150 milliárd rubeles támogatást ad a finnországi atomerőmű-beruházáshoz. A projektet előzőleg a kifizetődő infrastrukturális programok közé sorolta a moszkvai kormány. Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója nemrég azt mondta: a beruházás 17,5 milliárd eurós bevételt hoz Oroszországnak, és csak adó formájában több mint hárommilliárdot kap az orosz költségvetés.
19
A bíróság sem állíttatja le az újraindított japán reaktorokat Szendaiban 2016. április 6.
(fotó: japantimes.co.jp)
Egy japán bíróság elutasította azt a fellebbezést, amelyet az ázsiai ország délnyugati részén lévő szendai atomerőmű újraindítását engedélyező határozat ellen nyújtottak be magánszemélyek tavaly májusban. A fukuokai felsőbíróság ezzel jóváhagyta a kagosimai kerületi bíróság korábbi döntését, amellyel elutasította a szendai 1-es és 2-es reaktor újraindításának megtiltását kérő lakossági beadványt. Egy 12 fős csoport szerint a szendai nukleáris létesítményt - az ország jelenleg egyetlen működő atomerőművét - üzemeltető Kyushu Electric Power alábecsüli a földrengések és vulkánkitörések okozta biztonsági kockázatokat, ezenkívül a helyiek úgy vélik, hogy hiányosak az evakuálási tervek is. A kagosimai kerületi bíróság tavaly áprilisi határozata szerint nincsenek ésszerűtlenségek a 2011-es földrengés és szökőár nyomán bekövetkezett fukusimai atombaleset után elfogadott új biztonsági előírásokban, amelyeknek a Kjúsú szigetén található szendai erőmű megfelel, így alkalmas a működésre. A szendai 1-es reaktort a biztonsági szabályzatok szigorítása óta tavaly augusztusban elsőként helyezték ismét üzembe. Újraindításával lezárult az a nagyjából két éven át tartó időszak, amikor egyetlen reaktor sem működött Japánban. A létesítményeket a fukusimai tragédia nyomán állították le. A szendai 2-es reaktort tavaly októberben indították újra. Bár a közvélemény tiltakozik az atomerőművek ellen, a japán kormány szeretne minél több reaktort újra működésbe hozni. A célt a lakossági tiltakozások mellett más is nehezíti: egy kerületi bíróság a múlt hónapban elrendelte biztonsági okokból a Nyugat-Japánban található takahamai erőmű két újraindított reaktorának leállítását. (hirado.hu/MTI)
20
Erősen sugárzó radioaktív forrás a Fukusima-1 atomerőműben 2016. április 8. A Fukusima-1 atomerőmű területén erősen sugárzó radioaktív forrást észleltek, amely a megengedett határérték százszorosát bocsátja ki - közölte a létesítményt üzemeltető TEPCO. A sugárzó forrásra az öt évvel ezelőtti földrengésben és szökőárban megrongálódott atomerőmű alagsori helyiségeiben nagy mennyiségben keletkező sugárszennyezett víz tárolására kialakított földalatti helyiségekben bukkantak. A tárolót három évvel ezelőtt építették, de már nem használják, mert több helyen szivárgott. A TEPCO szinte minden vizet kiszivattyúzott ebből, illetve egy másik, ugyanilyen tárolóból, de azóta is folyamatosan ellenőrzi a sugárzás mértékét. Az adatok szerint egy héttel ezelőtt a sugárzás szintje ezen a helyen 87 becquerrel volt, míg most eléri a 9300 becquerrelt. Egyelőre nem tudják, hogy mi okozta a sugárzás hirtelen megugrását. Az üzemeltető cég tájékoztatása szerint ezekben a tárolókban még maradt kis mennyiségű sugárszennyezett víz, de azt biztonságosan elszigetelték. (hirado.hu, hvg.hu, atv.hu, vs.hu, magyarhirlap.hu, magyaridok.hu, faktor.hu/MTI)
Még egyeztetnek az újabb busheri projektről 2016. április 5.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A tervezettnél később kezdődik meg Iránban a busheri atomerőmű második blokkjának építése - jelentette be a közép-ázsiai ország atomenergia ügynökségének vezetője, Ali Akbar Szalehi. Az atomenergiainfo.hu cikke szerint technikai okok, illetve nézeteltérések állnak a csúszás hátterében. Ugyanakkor közölte: amint sikerült egyetértésre jutni, megkezdődik a projekt megvalósítása. Arra számítanak, hogy ez még idén megtörténik - jelentette a Mehr iráni hírügynökség. Év elején még arról szóltak a hírek, hogy a második blokk építése márciusban kezdődik, a következő két éven belül pedig a harmadik egységen is
21
megindulnak a munkák. Március közepén viszont a teheráni kormány képviselőivel folytatott tárgyalásai után Alekszandr Novak orosz miniszter arról beszélt, hogy egy-két hónap múlva startolhat a 2. és a 3. számú blokk építése. Ő is érzékeltette, hogy nézeteltérések késleltetik a beruházást. A szerződés értelmében az iráni félnek egy sor kötelezettsége van és több egyeztetés vár még végső megoldásra, amin folyamatosan dolgoznak - mondta akkor az orosz tárcavezető. Az új reaktorok egyenként 1050 megawattosak lesznek, és már a legújabb, legkorszerűbb biztonsági rendszerekkel felszerelt, 3+ nemzedéket képviselik. A beruházás összköltségét 11 milliárd dollárra becsülik, amit Teherán áll. Az eddigi egyetlen iráni atomerőművet, a busheri egyes reaktorblokkot is a Roszatom szakemberei építették fel. Oroszország és Irán 2014 novemberében írt alá jegyzőkönyvet az atomerőmű-beruházásokról. A kormányközi megállapodást kiegészítő dokumentum szerint a felek készek együttműködni Iránban összesen nyolc, VVER-típusú, nyomottvizes reaktorral felszerelt blokk kulcsrakész felépítésében. (Négy blokkot a busheri atomerőmű területén terveznek, négyet másik helyszínen, amelyről később határoznak.) A Roszatom biztosítja Irán vállalatai számára, hogy részt vehessenek az új blokkok felépítésével, üzemeltetésével és majdani leszerelésükkel kapcsolatos munkálatokban.
Nem kérnek az ukránok az orosz gázból
2016. április 4. (fotó: naftogaz.com)
A második negyedévtől sem vásárol földgázt a Gazpromtól Ukrajna, mivel az orosz gáz ára nem versenyképes az európai árral - közölte a Naftogaz, bár továbbra is kész tárgyalni az orosz gáz piaci kondícióknak megfelelő árának kialakításáról. Az orosz tranzitgáz szállítása az európai fogyasztóknak az érvényes szerződések és törvények értelmében zavartalanul folytatódik - erre is kitért a cég, amely 2015. november 25-én állította le a földgáz vásárlását a Gazpromtól az európai gázárak csökkenése miatt. A Gazprom és a Naftogaz között a téli gázárról létrejött megállapodás 2016. március 31-én járt le, az ukrán társaság azonban az első negyedévben egyáltalán nem vásárolt földgázt a Gazpromtól,
22
mert olcsóbban jutott hozzá az európai piacon. Ukrajna első alkalommal orosz gázszállítás nélkül vészelte át a három téli hónapot. Ezalatt az európai fogyasztók 27 milliárd köbméter orosz gázt kaptak Ukrajnán keresztül - áll a közleményben, melyet az MTI alapján a vg.hu, a figyelo.hu, az nrgreport.com is átvett.
Csökkent a Gazprom kitermelése 2016. április 4.
(fotó: gazprom.ru)
A Gazprom márciusban 34,8 milliárd köbméter gázt termelt ki, 5,7 százalékkal kevesebbet, mint amennyit tavaly ugyanebben a hónapban regisztrált - közölte az orosz energiaügyi minisztériumhoz tartozó központi diszpécserszolgálat. Ez az Interfax hírügynökség szerint az elmúlt kilenc hónap legjelentősebb visszaesése a kitermelésben. Ennél nagyobb, 18 százalékos zuhanást csak 2015 májusában mértek a világ legnagyobb gázipari vállalatánál. A cég az első negyedévben 112,8 milliárd köbméter gázt termelt ki, ami 3,5 milliárd köbméterrel kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A Gazprom exportfronton elért sikereit (+1,6 milliárd köbméter) teljes mértékben kiegyenlítette, hogy csökkent a szállítás az orosz piacra. Ugyancsak az energetikai tárcától származó értesülés, hogy az idei márciusi kőolajkitermelés (46,149 millió tonna) 2 százalékkal múlta felül a tavalyit. A legnagyobb, 9,9 százalékos növekedést a Basnyefty tudta felmutatni az orosz vállalatok közül, 1,762 millió tonna felszínre hozatalával. A 2015-ös harmadik havi eredményét a Gazpromnyefty 4,3 százalékkal, 4,733 millió tonnára tudta növelni, a Szurgutnyeftyegaz eredménye pedig 0,3 százalékkal, 5,198 millió tonnára csökkent. Az export 21,7 millió tonna volt márciusban, 3,9 százalékkal magasabb a 2015-ös adatnál. (Gazdport, ProfitLine/MTI)
23
Hírek röviden 2016. április 4. Az orosz fővárosban május 30. - június 1. között rendezik meg az Atomexpót. Az üzleti programban részt vesznek a nukleárisenergia-szektor orosz és nemzetközi vállalatai, vezetőik, nemzetközi szakértők. A fórum célja, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködést az Orosz Föderáció és a latin-amerikai országok, Ázsia, Afrika, valamint Közép- és Kelet-Európa országai között. (pakspress.hu) 2016. április 6. Az E.ON csoport több mint 1,5 milliárd forintért végez hálózati fejlesztéseket az idén Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója, Haraszti Judit elmondta: a megyeszékhelyen több mint 150 millió forintot költenek a hálózatra, a megye többi településére mintegy 1,426 milliárd forint jut. Vezetékeket, közvilágítási kábeleket cserél, illetve épít ki saját beruházásban a szolgáltató, növelve az üzembiztonságot. (hirado.hu/MTI) 2016. április 6. Az Otthon Melege program hatodik elemeként családi házak energetikai felújítására ír ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A tájékoztató elérhető a tárca honlapján, a kiírás július első hetében jelenik meg - jelentette be Szabó Zsolt, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára Budapesten, a Construma ÖkoCity kiállításának megnyitóján. Egy pályázó maximum 2,5 millió forint támogatást kaphat. (mfor.hu/MTI)
Összeállította: László Judit
