1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. szeptember 26.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről Külképviseleti irodát nyitott Pozsonyban az MVM Csoport
2
A cégcsoport hírei RHK: stabil a kőzet a tervezett nagy aktivitású hulladéktároló helyén Kormányrendelet az áramrendszer zavara esetén szükséges intézkedésekről Az atomerőmű is bemutatkozik a NAÜ jubileumi közgyűlésén
3 4 5
A paksi bővítés hírei Jelentést fogadott el a stratégiai kabinet a bővítésről Aszódi: a magyar projekt több pontban eltér a brit beruházástól BruxInfó: elhárulhat az akadály a bővítés útjából 2020-ra készülhet el a híd Paks és Kalocsa között
5-6 6-7 7-8 8
Alternatív energia A kormány támogatja az elektromos autók vásárlását Elektromos töltőállomásokat telepít Kaposvár Szakértők a támogatás hatásáról - A többségnek benzines autója van Évi 50 milliárd forintot is hozhat a gázüzemű közlekedés elterjedése Egymillió elektromos autót terveznek 2025-re Lengyelországban Nemzetközi bírálat a hazai szélenergia-stopnak A világ legnagyobb naperőművét építik Kínában
9-10 10 10-11 11-12 13 13 14
Hazai hírek Néhány napon belül hazai kézbe kerül a teljes lakossági földgázszolgáltatás Románia: műszaki akadályok a vezeték kétirányúsítása előtt Emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója októbertől Díjat nyert egy áramfogyasztást csökkentő magyar innováció
15-16 16-17 17-18 18-19
Külföldi energiaszektor NAÜ: tovább nő a nukleáris áramtermelés 2030-ig A GE ott lesz a Hinkley Point beruházásban A bolgár kormány kifizeti a kompenzációt a Roszatomnak Litvánia tiltakozik a fehéroroszországi atomerőmű miatt A Gazprom a hosszú távú szerződést részesíti előnyben Ukrajna eddig 13,6 milliárd köbméter földgázt töltött tározóiba
19-21 20-21 21 22-23 23-24 24-25 Hírek röviden 25 Stratégiai szövetséges lett Paks és Kalocsa - Közmeghallgatásokat tart Pakson az OAH Díszpolgári címet kap az atomerőmű első igazgatója
2
Hírek az MVM-ről Külképviseleti irodát nyitott Pozsonyban az MVM Csoport 2016. szeptember 21.
(fotó: mvm.hu)
Közép-kelet-európai szerepvállalásának erősítésére külképviseleti irodát nyitott Pozsonyban a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. - tájékoztatta a vállalat az MTI-t. A hirado.hu, a figyelo.hu, az nrgreport.com, az inforadio.hu, a pakspress.hu, a Marketinginfo azt írta: a belvárosban, a magyar üzleti központban helyet kapott külképviselet megnyitása a társaságcsoport új stratégiájának része. A cég sokkal aktívabb kíván lenni nemzetközi szinten, ezért erősíti jelenlétét Szlovákiában is. Csiba Péter, a társaságcsoport elnökvezérigazgatója a megnyitón rámutatott: a szlovák energetikai cégekkel, illetve a kormányzati szervekkel való kapcsolatépítésre szolgáló irodának az új üzleti kapcsolatok feltérképezése és kiépítése mellett az is feladata lesz, hogy képviselje az MVM stratégiai érdekeit és értékeit a helyi szakmai fórumokon. Hozzátette: az irodanyitás hozzájárul az idén 25 éves fennállását ünneplő visegrádi együttműködés országai közötti szoros gazdasági és energetikai kapcsolatok további megerősítéséhez is. Az iroda megnyitója alkalmából tartott fogadáson Csiba Péter elnökvezérigazgató mellett köszöntőt mondott Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár és Czimbalmosné Molnár Éva pozsonyi magyar nagykövet is. Az ünnepségen részt vettek a legfontosabb szlovák és magyar cégek képviselői, diplomaták, energetikai szakértők, a felvidéki magyar közösség képviselői, kormányzati tisztviselők, illetve az MVM Csoport vezetői - erre is kitért a cég honlapja.
3
A cégcsoport hírei RHK: stabil a kőzet a tervezett nagy aktivitású hulladéktároló helyén 2016. szeptember 24.
(fotó: rhk.hu)
Kedvező eredménnyel zárultak az idei kutatómunkák a Nyugat-Mecsekben, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. szakemberei nem találtak kizáró okot egy majdani, nagy aktivitású hulladéktároló kialakítására. Kereki Ferenc, az RHK ügyvezető igazgatója a Baranya megyei Bodán, a lakosság informálását szolgáló Tájoló Nap nyitó sajtótájékoztatón elmondta: június közepén fejeződött be annak a 700 m hosszú és 2-6 m mély kutatóároknak a kialakítása, amelynek segítségével pontosabb információkat kaptak a térségről - tudósított az mfor.hu, a magyarhirlap.hu, a Tőzsdefórum, a Kossuth Rádió hírműsora. Az elsődleges eredmények szerint a környéken stabil a kőzetszerkezet, a vizsgált részen az utóbbi százezer évben nem voltak komolyabb felszín alatti mozgások. A 2014-es fúrások szerint a kőzet jó vízzáró tulajdonságú. Ez a két szempont igen fontos egy mélységi, nagy aktivitású hulladékok befogadására szolgáló tároló helyszínének kiválasztásánál. Az eredmények összesítése után újabb kutatásokba kezdenek. A RHK Kft. tevékenységéhez - így a nyugat-mecseki kutatási programhoz is - a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja a fedezetet. Az idei feladatok teljes költsége mintegy 400 millió forint. Kovács Győző, Boda polgármestere, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke azt mondta: habár még évtizedek választják el őket attól, hogy a kedvező kutatási eredmények és a lakosság támogatásának megléte esetén elindulhasson egy tároló építése, már most fontos a rendszeres tájékoztatás és az itt élő emberek érdekeinek képviselete. Szakemberek még az 1990-es években választották ki a bodai térséget az ottani agyagkő mostanra már bizonyítottan, világviszonylatban is ritka vízzáró tulajdonságai miatt - mint lehetséges helyszínt - egy nagy aktivitású hulladéktároló létesítésére. Akkor kezdődtek a földtani kutatások annak felmérésére, hogy a terület alkalmas lehet-e a paksi atomerőmű elhasznált fűtőelmeinek, illetve a hazánkban keletkezett nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges, biztonságos elhelyezésére.
4
Kormányrendelet az áramrendszer zavara esetén szükséges intézkedésekről 2016. szeptember 21., 22.
(fotó: nrgreport.com)
Kormányrendeletben határozták meg a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedéseket. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint - melyet a Napi, az nrgreport.com/MTI ismertetett - krízis esetén úgy kell eljárni, hogy az alapvető felhasználók áramellátása lehetőség szerint a legtovább biztosított legyen, továbbá üzemzavar esetén ellátásuk helyreállítása elsőbbséget élvezzen. Alapvető felhasználónak jelölhetik egyebek mellett a kiemelt jelentőségű honvédelmi létesítményeket, egészségügyi szolgáltatókat, közforgalmi repülőtereket, illetve az áram és földgáz rendszerüzemeltetőket is. Krízis esetén a felhasználók között nem tehető különbség abból a szempontból, hogy kitől vagy milyen típusú engedélyestől vásárolják a villamos energiát. Felhasználó a villamosenergia-ellátásból akkor kapcsolható ki, ha a válsághelyzet veszélye vagy a jelentős zavar piacszabályozó eszközökkel, vagy a már bekövetkezett válsághelyzet az ellátási szabályzatokban előírt eszközökkel nem hárítható el. A kikapcsolásra csak a krízis megelőzéséhez és elhárításához szükséges legkisebb mértékben és időtartamra hozható intézkedés. Az átviteli rendszerirányító krízis munkabizottságot hoz létre, amelynek feladata a megelőzésére szolgáló, illetve a krízis idején teendők előkészítése. Elnöke az átviteli rendszerirányító vezérigazgatója, tagjai a termelői engedélyesek és az elosztók két-két képviselője, az átviteli rendszerirányító, az atomerőmű, az egyetemes szolgáltatók, valamint a villamosenergia-kereskedők egy-egy képviselője. Az átviteli rendszerirányító kidolgozza a krízistervet, amely a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek felkészítése érdekében tartalmazza az állami szervek, a felhasználók, a rendszerhasználók és az engedélyesek tájékoztatásának módját.
5
Az atomerőmű is bemutatkozik a NAÜ jubileumi közgyűlésén 2016. szeptember 22.
(fotó: mvm.hu)
Szeptember 26-án kezdődik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 60-dik közgyűlése. A jubileum alkalmából a közgyűléssel egybekötött kiállításon Magyarország külön standdal is megjelenik. Az Országos Atomenergia Hivatal koordinálásával az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, a BME Nukleáris Technikai Intézet, az MTA Atommagkutató Intézet, valamint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. mutatja be tevékenységét - erről a Paks-Press tudósított. A közgyűlés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség legnagyobb éves rendezvénye, ahol a tagállamok elfogadják a 2015-ös beszámolót, valamint szavaznak a szervezet 2017-es költségvetéséről. A közgyűléshez számos szakmai találkozó kapcsolódik, így a résztvevők tájékozódhatnak az atomenergia alkalmazásához kapcsolódó különböző területek fejleményeiről, új eredményeiről is.
A paksi bővítés hírei Jelentést fogadott el a stratégiai kabinet a bővítésről 2016. szeptember 22.
(fotó: kormany.hu)
Elfogadták a paksi erőműbővítés aktuális helyzetével kapcsolatos jelentést a stratégiai kabinet ülésén - erről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatott Kormányinfón. A szélerőművek létrehozásának szigorítását firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: a szélkerekek visszaszorítása érdekében Németországban is komoly tartományi jogalkotási folyamatok zajlanak, ráadásul a zöldek is tiltakoznak ezen építmények ellen. A tervezett magyar jogszabály "óvatos" - így fogalmazott -, a szélkerekek élővilágra gyakorolt hatása ugyanis nem tisztázott, ezért például lakóövezetekben és az
6
azokat védő zónákban, valamint természeti védettség alá eső területeken nem létesíthetnének ilyet. A tárcavezető nemmel válaszolt arra a felvetésre, hogy a szigorítással az új paksi erőművet akarnák helyzetbe hozni. (kormany.hu/MTI)
Aszódi: a magyar projekt több pontban eltér a brit beruházástól 2016. szeptember 21.
(fotó: aszodiattila.blog.hu)
A szeptember 15-i döntés a brit nukleáris ipar új fellendülésének kezdete, sőt iparági elemzők szerint a kontinentális Európa atomenergetikai beruházási döntéseit is pozitívan befolyásolhatja - írta blogjában Aszódi Attila kormánybiztos annak kapcsán, hogy Theresa May brit kormányfő rábólintott Nagy-Britannia új atomerőmű-építési projektjére. (Megjegyezte: a kormánydöntés napján épp Londonban volt egy konferencián, így első kézből tapasztalhatta a döntés széles körű megjelenését a sajtóban és a nemzetközi nukleáris szakmában - a fotót is ő készítette.) Aszódi Attila felidézte: a World Energy Investments 2016 című új kiadványában a Nemzetközi Energia Ügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy Európában is erősödnek az ellátásbiztonsági aggodalmak, mivel a konvencioniális erőművekbe történő beruházások szinte leálltak. Ezen aggodalmak vezérlik a briteket akkor, amikor új atomerőművi projektekbe kezdenek, és „ez a gondolat vezérel bennünket is, amikor a Paks II. projekten dolgozunk” - olvasható a bejegyzésben. További hasonlóság a brit és a magyar projektek között, hogy azokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszközének is tekintjük. A magyar projekt azonban érdemben különbözik a Hinkley Point C-től abban, hogy a paksi két új atomerőművi blokk állami tulajdonban marad, a brit kormány pedig csak a minapi döntése alapján fogja a projektben az állam felügyeletet erősíteni. (A Hinkley Point C atomerőműben felépítendő két európai nyomottvizes reaktor tulajdonosa a francia állami tulajdonú Electricité de France és a kínai állami tulajdonú China General Nuclea - emlékeztetett a magyar kormánybiztos). További lényeges különbség is fellelhető: a brit konstrukció szerint az új atomerőmű 35 éven át garantált átvételi árat kap az általa megtermelt villamos energiáért, Paks II. esetében viszont nem működik ilyen támogatási rendszer. Az
7
uniós árampiacok sajátossága, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságát nem árazzák be, ennek köszönhetően a piaci szereplők pusztán piaci alapon azt nem is teremtik meg. Az ellátás folyamatossága azonban óriási kincs, és valakinek erről is gondoskodnia kell. Az időjárásfüggő, ingadozó termelésű megújuló energiaforrások nem képesek stabil, előre tervezhető módon áramot termelni, ezért a jelenlegi technológiai szinten (ipari méretű villamosenergia-tárolók hiányában) önmagukban nem tudják a villamosenergia-ellátás folyamatosságát garantálni, ami pedig minden jól működő ország alapvető társadalmi és gazdasági érdeke - érvelt bejegyzésében a kormánybiztos.
BruxInfó: elhárulhat az akadály a bővítés útjából 2016. szeptember 22.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Nem tartja indokoltnak a Paks II. beruházásnál a közbeszerzés elmulasztása miatt tavaly novemberben indított kötelezettségszegési eljárás folytatását az Európai Bizottság - jelezte egy magyar EP-képviselőnek írt levélben a belső piaci főigazgatóság vezetője. A bizottság szóvivője szerint az eljárás még nem zárult le és jelenleg is folynak egyeztetések a magyar kormány és Brüsszel között - írta a BruxInfó. A Jávor Benedek európai zöldpárti képviselő blogjára kitett levélből kiderül, hogy a kormány elfogadható érveket tudott felhozni a közbeszerzési eljárás mellőzésére, és arról is biztosította Brüsszelt, hogy egyszeri és megismételhetetlen lépésről van szó. Budapest arra is kötelezettséget vállalt, hogy a projekt fennmaradó részének zömére nem a megbízást elnyerő Roszatom fog leszerződni cégekkel, a továbbiakban tiszteletben fogják tartani az unió közbeszerzési szabályait, és az EU-ban bejegyzett cégek részt vehetnek majd a tendereken. Lucia Caudet, az Európai Bizottság szóvivője nem cáfolta a levélben foglaltakat. De mivel folyamatban lévő eljárásról van szó, nem is erősítette meg azokat. Jávor Benedek blogbejegyzése szerint „az eljárásban egy szimpla hazugságra kívánják alapozni a két fél közötti alkut”. Idézte Aszódi Attila kormánybiztos korábbi nyilatkozatát, amelyben szerinte elismerte, hogy éppen a Roszatom által
8
szállított technológia nem illeszkedett a magyar előírásokhoz, ezért számos módosítást kértek az orosz féltől. Ha viszont valóban egyetlen cég terméke tud megfelelni a magyar előírásoknak, akkor véleménye szerint az egész magyar szabályozás uniós jogba ütközik, mert adminisztratív eszközökkel biztosít önkényes előnyt egy piaci szereplőnek. Előrevetítette, hogy emiatt kötelezettségszegési eljárást fog kezdeményezni az Európai Bizottságnál.
2020-ra készülhet el a híd Paks és Kalocsa között 2016. szeptember 23., 21.
(illusztráció: paksihirnok.hu)
A Kalocsa és Paks közötti Duna-híd 2020 második negyedévére készül el - idézte az MTI hírét a paksihirnok.hu portál annak kapcsán, hogy a Magyar Közlönyben kormányhatározat jelent meg a rövid- és középtávú közútfejlesztésekről. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptember 15-kei Kormányinfón jelentette be, hogy a kabinet 2500 milliárd forintos közútfejlesztési programot hagyott jóvá: 2022-ig 81 főút újulhat meg, mintegy ezer kilométer új négysávos autóút és autópálya épülhet hazai és európai uniós forrásokból. A program részeként az összes autópályát elvezetik az országhatárig és a megyei jogú városokat gyorsforgalmi utak kötik majd össze a sztrádákkal. A közlönyben megjelent határozat értelmében a 2464 milliárd forintos költség valamivel több mint felét, 1279 milliárd forintot biztosítanak majd a hazai költségvetésből, a többi uniós forrás.
9
Alternatív energia A kormány támogatja az elektromos autók vásárlását 2016. szeptember 21.
(fotó: kormany.hu)
A kormány támogatja az elektromos hajtású autók vásárlását, az idén erre 2 milliárd forintot fordít - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály az Emobility Forum 2016 budapesti konferencia megnyitóján közölte: a kormány elektromos hajtású személyautók és kishaszon-gépjárművek beszerzéséhez ad anyagi segítséget. A támogatás a bruttó vételár 21 százaléka, maximum 1,5 millió forint, csak új járművek megvételére, lízingelésére vonatkozik, amelyek ára nem haladja meg a 15 millió forintot. Október 27-től lehet pályázni a támogatásra. A vásárlók lehetnek természetes személyek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, civil szervezetek, helyi önkormányzatok, köztestületek és költségvetési szervezetek. A pályázati kiírás rövidesen elérhető lesz a kormany.hu, valamint az e-mobi.hu oldalon - tudósított az mfor.hu, a magyaridok.hu, a magyarhirlap.hu, az Autópro, az inforadio.hu, az Elemzésközpont/MTI stb. A szaktárca közlése szerint jövőre 3 milliárd forintra nőhet a támogatási keret. Az ország gazdasági érdeke, hogy Magyarország sikeresen vegyen részt a járműgyártás fejlődésében - fogalmazott Varga Mihály a konferencián. Felidézte: az elektromos járművek, a környezetbarát technológiák térnyerésével egyszerre lesz Magyarország részese a klímaváltozás és a globális felmelegedés elleni küzdelemnek, tesz az ország gazdasági fejlődéséért, a munkahelyek számának gyarapításáért. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára arról beszélt: az elektromos közlekedés fejlesztésének hatékony bázisát jelenti az alacsony szén-dioxid kibocsátású áramtermelés, az energiatermelés dekarbonizációja. Magyarország hosszú távon, megfelelő mennyiségben, fenntartható módon és megfizethető áron képes előállítani az elektromos áramot - mint alternatív üzemanyagot - atomerőművi termeléssel, különös tekintettel a Paks II. beruházásra - mondta az államtitkár.
10
A kormány elektromobilitási koncepciója, a Jedlik Ányos terv szerint 2020-ig 3 ezer nyilvános töltőállomás létesítését tervezik, hogy Magyarország minden régiója elérhető legyen elektromos járművekkel. A szabályozási rendszert is módosították: bevezették a zöld rendszámot, egyszerűsítették a töltőberendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat, számos adókedvezményt nyújtanak. Cél az, hogy 2020-ra a környezetbarát járművek száma elérje 30 ezret.
Elektromos töltőállomásokat telepít Kaposvár 2016. szeptember 22. Elektromos gépjárművek töltésére szolgáló állomások épülnek Kaposváron jövőre: a hét töltőre mintegy 30 millió forintot költenek. A város közgyűlése döntött arról, hogy az önkormányzat a Jedlik Ányos tervben öt "A" típusú gyorstöltő telepítéséhez igényel pályázati támogatást. Szita Károly (FideszKDNP), Kaposvár polgármestere az MTI-nek azt mondta: reményei szerint a hét töltőállomásból öt jövő nyárra, a többi az év végére elkészül. Hangsúlyozta: Kaposvár is támogatni kívánja a környezetkímélő elektromos autók elterjedését. Az ilyen járművek tulajdonosainak sem gépjárműadót, sem parkolási díjat nem kell fizetniük a városban. (kapos.hu, Autópro)
Szakértők az állami támogatásról - A többségnek benzines autója van 2016. szeptember 25., 21. Magyarországon ma körülbelül 700, tisztán elektromos meghajtású gépkocsi van üzemben, tavaly 115, az idén július végéig 103 új elektromos autót adtak el - mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke az MTI-nek. Miként a Portfólió, a magyarhirlap.hu ismertette: szerinte a támogatás várhatóan élénkíti a keresletet, de idén nem lesz kiugró az elektromos autók értékesítésének növekedése, a megrendelt járművek leszállítása és forgalomba helyezése valószínűleg átcsúszik a jövő évre. Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke úgy látja, jelentős előrelépés lenne, ha 2017 végére forgalomba helyeznének mintegy 3300 új, tisztán elektromos hajtású autót Magyarországon. Jövőre több nagy autógyártó dob piacra 300 kilométer körüli névleges hatótávolságú, nem felső kategóriás, tisztán
11
elektromos autókat. Szakértői vélemények szerint körülbelül 2020-ra jelentősen csökken majd az akkumulátorok, így az elektromos autók ára, tehát versenyképesek lehetnek a hagyományos autókkal. Ma Magyarországon csaknem 100 nyilvános töltőoszlop van, döntő többségük Budapesten. A 15 ezer lakosnál nagyobb településeknek már meghirdették a pályázatot, összesen 500 töltőoszlopon 1000 töltőpont kialakításához kaphatnak támogatást, ezek várhatóan a jövő év végére elkészülnek. Emellett kormányzati program készül arra, hogy a hazai fő közlekedési utakon 50 kilométerenként legyenek nagy teljesítményű villámtöltők. Az elektromos autók töltése jelenleg ingyenes, előkészítik a jogszabályi kereteket a fizetőssé váló tankoláshoz - mondta Ungár János.
(fotó: autopro.hu)
Továbbra is stabil a benzinüzemű autók fölénye Magyarországon a dízellel szemben, az autósok 82 százaléka benzines járművet használ - derült ki a Robert Bosch Kft. megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített országos, reprezentatív felmérésből. Ez az arány a korábbi felmérésekhez képest valamelyest csökkent, korábban 85-86 százalékot regisztráltak. A gázüzemű, hibrid vagy elektromos járművek aránya mindeközben statisztikailag továbbra sem kimutatható. A Bosch egyik kiemelt fejlesztési területe a benzinüzemű motorok hatékonyságának növelése. A cég szerint a kis hengerűrtartalmú, három- vagy négyhengeres, turbófeltöltővel ellátott, közvetlen befecskendezéses benzinmotorok egyre nagyobb méretű és tömegű járművek meghajtására válnak alkalmassá, miközben jóval könnyebbek a korábbi generációs benzinmotoroknál. (magyaridok.hu, Autópro, Járműipar, AutóHírek/MTI) Évi 50 milliárd forintot is hozhat a gázüzemű közlekedés elterjedése 2016. szeptember 19., 20.
(fotó: lcng.hu)
12
A gázüzemű közlekedés elterjedése, a környezetszennyezés drasztikus csökkentése akár évi 50 milliárd forint többletet is jelenthet a nemzetgazdaságnak a következő 1-2 évtizedben - derült ki a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) PAN-LNG projektjének tanulmányából. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint - melyet a GazdPort, a Privátbankár, az nrgreport.com is ismertetett - Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke kiemelte: az OECD szerint Magyarországon évente csaknem tízezer ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt. A gázüzemmel drasztikusan csökkenthető a környezetszennyezés, a részecske és a nitrogén-oxid kibocsátása. A közlekedés szén-dioxid mérlege is javítható, amely éppen úgy pénzben kifejezhető, mint a külkereskedelmi mérleg javulása. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) kimutatása szerint 342-406 Petajoule-nyi földgázt tartalmazó, olyan kis és közepes mező van Magyarországon, amely alkalmas lehet a közlekedési célú földgáz előállítására. Így a hazai közlekedési célú energiafelhasználás 10 százaléka évtizedeken keresztül biztosítható lenne. A tanulmány szerint a hazai közlekedés energiaigényének akár 20-49 százaléka is fedezhető az egyedülállóan alacsony szén-dioxid mérlegű biometánból. A közlemény emlékeztetett: az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló uniós irányelv szerint a tagállamoknak 2016. november 18-ig be kell mutatniuk, milyen szakpolitikai intézkedéseket tesznek a kitűzött célok megvalósítására, egyebek mellett a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére. Ezek a célok leginkább a biogáz és földgáz, valamint egyéb szintetikus metángáz felhasználásának elősegítésével teljesíthetők - mutatott rá Domanovszky Henrik. A tanulmány Magyarország első, az Európai Unió által finanszírozott közlekedésenergetikai infrastruktúra-építő vállalkozásában, a PAN-LNG projektben készült, és Magyarország alternatív üzemanyagra való átállásának lehetőségeit vizsgálta közlekedési és háttéripari szempontból. A tanulmány elkészítésében több mint 50 kutató és szakember működött közre. Az uniós tagállamoknak 2020 végéig „megfelelő számú” nyilvános CNGtöltőállomást kell kiépíteniük az az agglomerációkban, valamint más, sűrűn lakott településeken - írta a Világgazdaság annak kapcsán, hogy Magyarországon a Clean Fluel Box programban uniós támogatással 39 új töltőállomás létesül a közeljövőben. Így két éven belül több mint 60 nyilvános sűrítettföldgáz-töltő szolgálja majd az autósokat, miközben a nehézgépjárművek LNG-ellátása is elindul.
13
Egymillió elektromos autót terveznek 2025-re Lengyelországban 2016. szeptember 19.
(fotó: autopro.hu)
Egymillió elektromos autó rója majd a lengyelországi utakat 2025-ben, ha megvalósul az energetikai minisztérium fejlesztési terve. Krzysztof Tchórzewski miniszter meggyőződése, hogy az elektromobilitás fejlesztése pozitívan járulhat hozzá az ország gazdasági növekedéséhez, a tömegközlekedés átalakítása pedig - amelyet a terv szintén előirányoz - a gazdaság innovációs készségére lehet élénkítő hatással. "Be kell tagozódnunk a globális elektromosjármű-iparba és bábáskodnunk kell az új piaci szegmens létrejötte felett Lengyelországban" fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy egy lépéssel a nemzetközi trend előtt akarnak haladni. "Meggyőződésem, hogy az elektromobilitás fejlesztése nemcsak a lengyel vállalatoknak, hanem a tudományos kutatásoknak is nagy lendületet ad majd" - mondta Krzysztof Tchórzewski. (Napi, Index, Autópro/MTI)
Nemzetközi bírálat a hazai szélenergia-stopnak 2016. szeptember 20. A diszkriminatív szélenergia-szabályozás visszavonására szólította fel a magyar kormányt a Fenntartható Energia Nemzetközi Hálózata nevű szervezet (INFORSE, International Network for Sustainable Energy) - írta a Népszabadság HM monogrammal. A lapban is bemutatott új szabályok szerint a lakott területek 12 kilométeres sugarában tilos szélerőművet építeni, ezzel az ország teljes területéről kitiltották a létesítményeket. A nemzetközi szervezet szerint a szélenergia az egyik legelőnyösebb energiaforrás, korlátozásával továbbra is fennmarad Magyarország kritikus energiaimport-függősége.
14
A világ legnagyobb naperőművét építik Kínában 2016. szeptember 21.
(fotó: portfolio.hu/CMIG)
Kína észak-nyugati csücskében hatalmas naperőművet épít a legnagyobb kínai magánbefektetői csoport alternatív energiával foglalkozó részlege, a China Minsheng New Energy Investment. Amikor elkészül, ez lesz a világ legnagyobb naperőműve: 6 millió napelem-panel, 2 gigawatt kapacitás, évi 2,7 milliárd kWh áramtermelés, 2,3 milliárd dollár beruházási költség - ismertette a beruházás adatait a Portfólió a Bloomberg alapján. Júniusra nagyjából elkészült a projekt fele, 380 megawattnyi kapacitást már csatlakoztattak a hálózatra. A költségek nagy része a panelekhez köthető, ezek ára azonban folyamatosan esik: amikor az építkezés elkezdődött, még wattonként 3,85 jüanba kerültek a panelek, mostanra viszont 12 százalékkal csökkentek az árak. A projektet egy olyan cég valósítja meg, amely két évvel ezelőtt még nem is létezett. A Minsheng New Energy-t 2014 októberében hozták létre ambiciózus célokkal: a cég a következő 5 évben 100 milliárd jüant, vagyis több mint 15 milliárd dollárt költene el napenergiás projektekre. Összesen 12 gigawatt kapacitást tervez kiépíteni 2020ig (tavaly év végéig 1,4 gigawatt kapacitása volt). Az elmúlt években felpörgött Kínában a megújuló energiás létesítmények telepítése. Tavaly év végére már 24,5 százalékot adtak az áramtermelésen belül: a vízerőművek 19,6, a vízerőművek 3,3, a biomassza erőművek 0,9, a naperőművek pedig 0,7 százalékot. A szélerőművek összes kapacitása 129, a naperőműveké 43 gigawatt volt. A megújulók előretörése azonban sok problémát okoz, a hálózat nem képes arra, hogy az új belépő erőművek áramtermelését "felszívja", így sok nap- és szélenergia-projekt kihasználatlanul áll. Az idei év első negyedében abban a tartományban, ahol a China Minsheng New Energy fejleszt, a naperőművi kapacitások 20 százaléka volt kihasználatlan.
15
A hazai energiaszektor hírei Néhány napon belül hazai kézbe kerül a teljes lakossági földgázszolgáltatás 2016. szeptember 19., 20.
(logó: enksz.hu)
A FŐGÁZ néhány napon belül lezárja a Tigáz lakossági földgázfogyasztóinak átvételét, így a nemzeti közművek biztosítja az egész ország gázellátását közölte az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ Zrt.) az MTI-vel. Ezt ismertetve írta a magyaridok.hu, az mfor.hu, a hvg.hu, a Napi, az inforadio.hu, a vg.hu, az mno.hu, a szegedma.hu, az infonyiregyhaza.hu stb: a társaság mindent megtesz, hogy a fogyasztók a lehető legpozitívabb változást érezzék. A FŐGÁZ október 1jén kezdi meg a Tigáz 1,2 millió egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztójának ellátását. A földgázfelhasználók és a FŐGÁZ között - a törvényi előírás alapján határozatlan időre egyetemes szolgáltatási szerződés jön létre, így az érintetteknek nincs teendőjük, a felhasználási helyek automatikusan a FŐGÁZ ellátásába kerülnek. A szolgáltatóváltással a földgáz ára nem változik. A Tigáz-tól érkezők az első FŐGÁZ-számlát legkorábban novemberben kapják kézhez, diktálni pedig október 27-től nyílik lehetőségük a FŐGÁZ ügyfélszolgálati csatornáin keresztül. A fogyasztók átvételekor semmilyen műszaki beavatkozás, sem mérőcsere nem történik. Műszaki problémák esetén a fogyasztók a megszokott elérhetőségeken továbbra is a területileg illetékes földgázelosztó társaságokhoz fordulhatnak. A fogyasztók a Tigáz-tól végszámlát kapnak. A Tigáznak előre kifizetett részszámlák esetleges többletösszegét a szolgáltatóval történő elszámolás után a befizetők visszakapják, azonban ezt a pénzt érdemes félretenni, hiszen a téli hónapokban a magasabb fogyasztás magasabb számlákat jelenthet - hívta fel a figyelmet az ENKSZ. Ha egy felhasználási hely a Tigáz-tól tartozás miatt kikapcsolt felhasználási helyként kerül át a FŐGÁZ-hoz, a felhasználó akkor kérheti majd a visszakapcsolást, ha a Tigáz-nál rendezte tartozását. A csoportos beszedési megbízások a FŐGÁZ-nál is tovább élnek, így nem szükséges új megbízást adni a banknak. A diktálós és részszámlás fogyasztókat változás nélkül átveszik, így aki eddig diktálás vagy részszámlázás
16
alapján fizetett, továbbra is maradhat ezekben az elszámolási módokban. A Tigáz-nál online ügyfélszolgálatot használók egyszerűsített módon tudnak majd regisztrálni a FŐGÁZ online ügyfélszolgálati oldalára, ez lehetőséget ad arra is, hogy azonnal az egyszerű, környezetbarát e-gázszámlát válasszák, amely jelentősen megkönnyíti a számlakezelést - jelezték a közleményben. A Magyar Nemzetben Illés József megjegyezte: a családok nem szoktak hozzá, hogy egy szolgáltatást két cég nyújt. A gázt a jövőben a FŐGÁZ adja, de a vezeték üzemeltetését a későbbiekben is a Tigáz látja el. Ezért a gázvezetékkel, illetve a mérőórákkal kapcsolatos ügyekkel továbbra is a Tigázt kell megkeresniük az érintett háztartásoknak, míg a gázellátással, illetve a számlázási kérdésekkel a jövőben a FŐGÁZ-hoz kell fordulniuk.
Románia: műszaki akadályok a vezeték kétirányúsítása előtt 2016. szeptember 22. Románia még jó ideig nem fog földgázt exportálni Magyarországra - jelentette ki Victor Grigorescu román energiaügyi miniszter. Azokat igyekezett megnyugtatni, akik a belföldi kitermelésű földgáz külföldre szállításától tartanak. Szerinte a kivitelnek műszaki akadályai vannak, és ezek nem is hárulnak el egyhamar. A bukaresti sajtónak adott nyilatkozatában a miniszter azt mondta: a probléma „a mostani évtized végén, a jövő évtized elején" rendeződhet. A magyar kormány évek óta sürgeti Romániát, hogy tegye kétirányúvá a 109 kmes Arad-Szeged interkonnektort - emlékeztetett a Népszabadság bukaresti tudósítója. A Puterea című napilapnak román kormányzati források elmagyarázták: a magyarországi vezeték sokkal magasabb nyomással üzemel, mint a romániai, ezért rendkívül költséges beruházással lehet csak elérni, hogy az energiahordozó Romániából Magyarországra jusson. Másfelől a román hatóságok nem is akarják, hogy az export beinduljon. „Már hogy exportálnánk, amikor a teljes belföldi termelést elfogyasztjuk? Persze, ha igaznak bizonyulnak a Fekete-tengeri készletekkel kapcsolatos várakozások, akkor lesz gázunk exportra is. De addig még sok van hátra” - mondták a már idézett források, amelyek szerint az Arad-Szeged vezeték csak elméletileg az első számú exportlehetőség, ugyanis annak kétirányúsítása várhatóan a Bulgária-RomániaMagyarország-Ausztria (BRUA) folyosó átadásával egy időben valósul meg.
17
Nyilatkozatában Victor Grigorescu nagyjából megerősítette a Puterea forrásai által mondottakat. Arra utalt, hogy Bukarest azért sem sietteti az export beindítását, mert a kivitel fizikai akadályának elhárításába befektetett pénz nem térülne meg. „Ha Románia elhárítaná a fizikai akadályokat, akkor is csak elenyésző mennyiségű gázt exportálhatna. Mindaddig, amíg nem lesz egy nagy nyomású vezetékünk - és ebből a szempontból a BRUA létfontosságú -, vagyis a nyomás nálunk nem lesz ugyanazon a szinten, mint a szomszédjaink vezetékeiben, nem beszélhetünk földgázexportról” - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy erre csak azután kerülhet sor, ha beigazolódnak az előzetes becslések a sok milliárd köbméternyi, Románia fogyasztását és tárolókapacitását meghaladó Fekete-tengeri tartalékokról. A miniszter szerint a BRUA vezeték Romániában húzódó 528 kilométere csaknem 600 millió eurós beruházást jelentene, és további 200 kilométer épülne a Gyurgyevótól (Giurgiu) nyugati irányba, Magyarország felé tartó vezeték és a Fekete-tenger között, további 300 millió eurós befektetéssel. A pénz jelentős részét az Európai Unió biztosítaná. A miniszter szerint legkésőbb a következő évtized elején Romániának erős energetikai infrastruktúrája lesz, amely lehetővé teszi majd, hogy erőforrásaira támaszkodva fontos regionális szereplő legyen. Júniusban az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának felügyelői három romániai gázipari vállalatnál, a Romgaznál, a Transgaznál és a Petromnál tartottak be nem jelentett vizsgálatot. Az EB sajtóközleménye szerint felmerült a gyanú, hogy a vállalatok piacellenes megállapodást kötöttek „a romániai földgáz más tagállamok felé történő exportjának megakadályozására" - erre is kitért a Népszabadság. Emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója októbertől 2016. szeptember 20.
(fotó: autoszektor.hu)
Október 1-jével a benzin jövedéki adója literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig 10 forinttal nő, miután az ásványolaj hordónkénti átlagára a Brent napi jegyzési adatok alapján 50 dollár alatt volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által vizsgált
18
időszakban. A NAV honlapján tette közzé, hogy a kőolaj hordónkénti átlagára - amely meghatározza az üzemanyagok jövedéki adójának október elsejétől hatályos mértékét - 45,551 dollár volt a vizsgált időszakban. Az átlagérték számításánál a július 1-jétől szeptember 15-ig tartó időszak valós Brent-olajárait, valamint a jegyzések értékeit veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy októbertől emelkedik az ásványolajok jövedéki adója. Az Országgyűlés által júniusban elfogadott új jövedékiadó-törvény ugyanis a kőolaj világpiaci árához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az új szabályozás szerint, ha a Brent olaj hordónkénti világpiaci ára 50 dollár alá süllyed, a benzin és a petróleum esetében a jövedéki adó literenként 5, a gázolajé literenként 10 forinttal emelkedhet. Ha 50 dollár fölé emelkedik a világpiaci ár, az adómértékek visszaállnak a korábbi szintre. Ötven dollár feletti világpiaci árnál az adó mértéke az ólmozatlan benzin esetében literenként 120 forint lesz, ha azonban a világpiaci ár legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint, míg a gázolajnál a magasabb ár mellett 110,35 forint az adó, az alacsonyabbnál 120,35 forint, az ólmozott benzin és a petróleum esetében pedig 124,20, illetve 129,20 forint. Az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak, azaz az október 1-jétől meghatározott mértékek az idén már nem fognak változni. A január 1-jétől érvényes adómértékeket 2016. december 22-ig teszi közzé honlapján a NAV. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban közölte: egy esetleges októberi jövedékiadó-emelésnek nem lesz piaci áremelő, inflációs hatása, mert a fuvarozók és a mezőgazdasági termelők kereskedelmi-gázolaj adókedvezménye is emelkedik. (hirado.hu, napi.hu, Autószektor, Autópro, 24.hu, ProfitLine, Privátbankár, Adó/MTI)
Díjat nyert egy áramfogyasztást csökkentő magyar innováció 2016. szeptember 22.
(fotó: greenergizer.com)
Harmadik helyezést ért el a Greenergizer nevű magyar startup áramfogyasztást csökkentő innovációjával a közép-európai országoknak meghirdetett varsói KIC InnoEnergy versenyen, amely a fenntartható energiaellátást helyezte a
19
középpontba. Dervalics Ákos, a magyar résztvevőket felkészítő Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. innovációs szolgáltatások vezetője az MTI-nek elmondta: a Greenergy 3 ezer eurós díjat nyert és lehetőséget arra, hogy 150 ezer euró értékben erőforrásokat vegyen igénybe a KIC InnoEnergy Highway nevű inkubációs programban, hogy a vállalkozás eljusson az első vevőig. Arra a pontra, amikor már érdemes további tőkét bevonni, megadva hozzá a szükséges támogatást, szolgáltatásokat, valamint forrást - ismertette. A Greenergizer kereskedelmi egységek áramfogyasztását, villanyszámláját képes legalább 10 százalékkal csökkenteni egy saját fejlesztésű megoldással: szabályozza az áruházakban a hűtők, légkondicionálók teljesítményét és akkor vásárol áramot, amikor annak kedvezőbb a tarifája az áramtőzsdén. A versenyen 13 országból több mint 100 vállalkozás indult, ezt szűkítették 14 csapatra, közülük a felkészítés után 10-en vettek részt a döntőben. Az elődöntőt Magyarországon júniusban tartották, és a Greenergizer mellett a Leap nevű csapat is bejutott a döntőbe, amely egy szupergyors, 15 perces programmal működő mosógépet fejlesztett. A cikket a ProfitLine, a magyaridok.hu, a Napi, a Kreatív is ismertette.
Külföldi energiaszektor NAÜ: tovább nő a nukleáris áramtermelés 2030-ig 2016. szeptember 23.
(fotó: iaea.org)
Várhatóan növekszik a nukleáris energiatermelés a következendő években, 2030-ig mintegy két százalékos emelkedésére lehet számítani világviszonylatban - a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közleményét az mfor.hu/MTI ismertette. A nukleáris energia hosszú távon igen fontos szerepet játszik a világ energiaellátásában - hangsúlyozta Mikhail Chudakov, a NAÜ nukleáris energiáért felelős főigazgató-helyettese. A népesség növekedésével nő az energiahasználat iránti igény is, így a nukleáris energia hozzájárulhat a megbízható és a biztonságos energiaellátáshoz, az üvegházhatást okozó gázok
20
kibocsátása is csökken. Az atomenergia termelőkapacitása becslések szerint 2030-ra 1,9 százalék és akár 56 százalék közötti mértékben bővülhet, míg a tavalyi előrejelzések 2,4 és 68 százalék közötti lehetséges növekedést jeleztek. A tanulmány szerint a világ atomerőműveinek kapacitása a legkisebb bővüléssel számolva is a tavaly mért 382 gigawattról legalább 390 gigawattra nőhet 2030ban. Világszerte 30 országban összesen 450 nukleáris blokk működik. A szervezet jelentése szerint a jelenleg működő erőművek több mint fele harminc évnél idősebb. Az elöregedő reaktorok miatt a NAÜ azzal számol, hogy a következő 15 évben nagyjából 150 gigawatt teljesítmény már új építésű erőművekből fog rendelkezésre állni. A Távol-Keleten, jellemzően Kínában és Dél-Koreában várható a legjelentősebb atomenergia-ipari fejlesztés, a jelenlegi 93,8-ról 132 gigawattra nőhet a teljesítmény. A Közel-Keleten és Dél-Ázsiában is teljesítménynövelést várnak, a jelenlegi 6,9-ről 27,7 gigawattra. Oroszországban és Fehéroroszországban összesen kilenc új építésű reaktor található, ezek ellenére Európában az atomenergia-termelés csökkenése tapasztalható, különösen Németország atomellenessége miatt. A NAÜ jelenleg KeletEurópában 50,5 gigawattos teljesítményt jelez, amely 49,9-re eshet vissza. Nyugat-Európában a csökkenés jelentősebb, a jelenlegi 112,1 gigawattról 77 gigawattra mérséklődhet 2030-ra a NAÜ szakértői szerint. A GE ott lesz a Hinkley Point beruházásban 2016. szeptember 19.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az amerikai General Electric 1,9 milliárd dolláros megbízással vesz részt az új londoni kormány által is jóváhagyott Hinkley Point C beruházásban. Turbinákat, generátorokat és más berendezéseket szállít a létesítményhez, amely várhatóan a brit energiaigény 7 százalékát adja majd, hatmillió otthont lát el árammal - írta az Atomenergiainfó. Az erőmű, amelybe két blokkot terveznek, húsz év után az első atomenergetikai beruházás lesz Nagy-Britanniában. A 18 milliárd fontra (mintegy 24 milliárd dollárra) becsült költségek kétharmadát a kivitelező, az EDF francia állami többségű energetikai vállalat, egyharmadát pedig kínai cégek adják. A brit kormány beruházást jóváhagyó döntése után a GE is megkezdheti a két 1770 megawattos Arabelle gőzturbina és a generátorok
21
gyártását. Az amerikai cégcsoport előzetes mérnöki munkákat már korábban elvégzett. A szerződést ugyanis megörökölték azzal, hogy tavaly novemberben megvásárolták az Alstom energetikai érdekeltségeit, amelyek már évekkel korábban megnyertek egy Hinkley Point-i tendert. A brit döntés „megerősíti technológiai vezető szerepünket és azt, hogy nem is volt rossz döntés megvenni az Alstomot” - idézte Andreas Luscht, a gőzenergetikai rendszerekkel foglalkozó üzletág vezérigazgatóját a Reuters. A hírügynökség jelezte: az atomenergetika feléledőben van a 2011-es fukusimai balesetet követő visszaesés után. A GE például Dél-Afrikában, Egyiptomban, Finnországban, Indiában, Kínában és Szaúd-Arábiában is részt vesz nukleáris tendereken - mondta Lusch.
A bolgár kormány kifizeti a kompenzációt a Roszatomnak 2016. szeptember 20. A bolgár kormány kifizeti az 1,2 milliárd leva (csaknem 600 millió dollár) kompenzációt az orosz Roszatom cégnek a fel nem épített belenei atomerőmű számára megrendelt reaktorokért. Erről Temenuzska Petkova, bolgár energiaügyi miniszter számolt be. A kompenzációt a kormány a NEC bolgár energetikai cégnek folyósítja - mint szerződő félnek -, amely majd átutalja a Roszatom konszern atomerőmű-építő vállalatának, az Atomsztrojekszportnak. A bolgár energiaügyi miniszter azt mondta, hogy jelenlegi állapot szerint a bolgár villamos energetikai cég 629 ezer euróval tartozik az Atomsztrojekszportnak. Ha nem fizetne, akkor az összeg 646 millió euróra emelkedne év végére - olvasható az mno.hu, a Tőzsdefórum, a Privátbankár oldalán, hivatkozással az MTI-re. A belenei atomerőműre kiírt tendert a Roszatom atomerőmű-építő vállalata, az Atomsztrojekszport nyerte meg. A 2009-es parlamenti választások után a konzervatív kormány azonban befagyasztotta, majd 2012 márciusában leállította a beruházást. Szófia jelezte: nem kívánja kifizetni a már megrendelt reaktorok árát az Atomsztrojexportnak. Az orosz cég a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbírósághoz fordult. A fórum júniusi határozata szerint a szerződés Szófia hibájából hiúsult meg, ezért Bulgária 620 millió euró kártérítést köteles fizetni az Atomsztrojekszportnak, amelyet a teljes összeg kiutalásáig napi 167 ezer euró kötbér is megillet június 16-ától.
22
Litvánia tiltakozik a fehéroroszországi atomerőmű miatt 2016. szeptember 19.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Fehéroroszország nem állítja le, de még csak nem is függeszti fel a területén zajló atomerőmű-építést, noha a szomszédos Litvánia ezt követeli tőle. Ezt Ija Malkina környezetvédelmi miniszterhelyettes közölte, miután újabb kétoldalú egyeztetést tartottak a beruházásról, de - legalábbis litván értékelés szerint nem jutottak közelebb a megegyezéshez. Miként az atomenergiainfo.hu utalt rá, Vilniusban azt tekintik az egyetlen előrelépésnek, hogy Minszkben bejelentették: decemberben megtekinti a litván határtól nem messze, Osztrovecben zajló építkezést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői küldöttsége, egy orosz cég pedig (külföldi szakemberek bevonásával) célzott biztonsági felülvizsgálatot is elvégez a létesítményen, annak eredményét pedig az Európai Unióval is megosztják. Litvánia jó ideje nehezményezi a Vilniustól mintegy ötven kilométerre, a Roszatom konszern leányvállalata, az Atomsztrojekszport kivitelezésében zajló beruházást. Fehéroroszország viszont azt bizonygatja, hogy az veszélytelen. A minszki érvelés szerint az Osztrovecben épülő AESZ-2006-os típus, amelyet a többi között a paksi bővítéshez is ajánl a Roszatom, megfelel a fukusimai baleset után megszigorított összes biztonsági előírásnak, csakúgy, mint az oda tervezett két, egyenként 1200 megawattos VVER-reaktor, amely már a 3+ generációt képviseli. Ráadásul tovább csökkentheti az aggályokat, hogy miután júliusban, egy daruzás során a földhöz ütődött, de nem sérült meg az erőmű 1. számú blokkjának reaktortartálya, a megrendelő kérésére a Roszatom hozzájárult annak kicseréléséhez. Vilniusban azt is kifogásolják, hogy kevés információ kerül nyilvánosságra az osztroveci építkezés rendkívüli eseményeiről, például a balesetekről, mire Mihail Mihagyuk fehérorosz energiaügyi miniszterhelyettes közölte: a fűtőanyag reaktorba helyezéséig nincs is ilyen tájékoztatási kötelezettségük. Mindenesetre külön információs mechanizmus kidolgozását javasolta litván kollégáinak és elmondta: eddig tíz üzemi baleset történt az ötezer embert foglalkoztató építkezésen, ebből három volt halálos. Orosz szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a vilniusi kifogások mögött nemcsak biztonsági aggodalmak állhatnak, hanem versenymegfontolások is.
23
Litvánia ugyanis (bár egyelőre elállt tőle) nem tett le egészen arról, hogy - esetleg Észtországgal, Lengyelországgal és Lettországgal együtt - atomerőművet létesítsen Visaginasban. A Fehéroroszországban épülő és az oroszországi Kalinyingrádba tervezett atomerőművek azonban komoly konkurenciát jelentenének, és közülük az kerülne versenyelőnybe, amelyiket előbb helyezik üzembe. A Gazprom a hosszú távú szerződést részesíti előnyben 2016. szeptember 23.
(fotó: vg.hu/Gazprom)
A Gazprom Export továbbra is alapvetően hosszú távú szerződésekkel dolgozik - ez derült ki abból az interjúból, amelyet a Világgazdaság készített a társaság szerződésekért és árképzésért felelős térségi igazgatójával, Szergej Komlevvel. A B. Horváth Lillának adott nyilatkozatában utalt rá, hogy Európában a gázárak fő mozgatója az olaj, ennek árváltozása nem érvényesül automatikusan, de egyértelmű a szinkron. Ha drágul az olaj, vele együtt a gáz is, és ez fordítva is igaz. Mint kifejtette: „a gáz mindaddig az olaj kisöccse marad, amíg az olajtermékek szerepelnek a módosított hosszú távú gázellátási szerződésekben. Bár az elemzők jelenleg is hangoztatják, hogy az olajár-indexálás elveszítette létjogosultságát Európában, érdemes referenciaként egy pillantást vetni az International Gas Union 2016-os olajár-jelentésére. Ha igaz volna az elemzők állítása, a kapcsolat az olajjal csak a gázkereskedők kiszámíthatatlan nosztalgiájának az eredménye volna. Az LNG európai piaci lehetőségeiről azt mondta: az európai központok kiemelkedően alacsony árai alig fedezik a cseppfolyósítás költségeit, emiatt a kontinentális piacok kevésbé vonzók az iparág számára. 2015-ben 50 milliárd köbméter LNG érte el Európa partjait, nagyjából feleannyi, mint 2011-ben. Mivel tavaly 200 milliárd köbméterre nőtt a földrész visszagázosító kapacitása, e létesítmények kihasználtsága nagyon alacsonnyá vált. Hiába van túlkínálat a piacon, és csökkent Európa idei első féléves LNG-importja az egy évvel korábbihoz képest, a behozatal növekedése csak akkor várható, ha emelkednek az árak is. A Gazpromnál kiemelt figyelemmel kísérik a következő évek LNGprojektjeit, és biztosak abban, hogy meg tudják tartani piaci részesedésüket,
24
amellyel jelenleg az európai szükséglet 30 százalékát fedezik. Előrejelzések szerint Európának - stagnáló szükséglet mellett - 2025-ig évi 101 milliárd, 2035ig pedig évi 130 milliárd köbméter importtöbbletre lesz szüksége saját termelésének folyamatos csökkenése miatt. Az újságíró az Északi Áramlat 2. megépítésének előnyeiről is érdeklődött. A válasz szerint az rentábilis projekt: a legrövidebb és legegyszerűbb útvonal a jamali forrástól Európa északnyugati részébe. A szállítási kockázatok minimalizálására való törekvés is igazolja a projekt létjogosultságát. Arra a kérdésre, hogy a hosszú távú vagy az aktuális piaci árak alapján kötött szerződések uralják-e a jövőben az európai gázpiacot, azt válaszolta: „a Gazprom Export üzletpolitikájának gerincét mindig a hosszú távú szerződések fogják alkotni. Ebből ügyfeleink számos úton profitálnak, de az ellátásbiztonság szempontjából is fontos a gázszállítók hosszú távú elkötelezettsége”.
Ukrajna eddig 13,6 milliárd köbméter földgázt töltött tározóiba 2016. szeptember 19.
(fotó: naftogaz.com)
Ukrajna 13,6 milliárd köbméterre növelte a földgáz mennyiségét tározóiban közölte a Naftogaz állami gázvállalat. Az Origó, a figyelo.hu, a Tőzsdefórum/MTI által is ismertetett adatok szerint szeptember 10-17. között a tárolt földgáz mennyisége 3,4 százalékkal, 444 millió köbméterrel növekedett. Napi átlagban mintegy 65 millió köbméter földgázt szivattyúznak a tárolókba. Tavasszal, a fűtési szezon befejeztével Ukrajnában leállították a földgáz kivételét a hazai tározókból, április 7-én kezdték el azokat újra feltölteni. Július 2-9. között a földalatti tárolókban lévő gáz mennyisége mintegy 9,8 milliárd köbméter volt. A kijevi kormány augusztusban úgy határozott, hogy november 1-jéig 17 milliárd köbméter gázt kell felhalmozni a tározókban. A kabinet döntését azzal indokolta, hogy ez a mennyiség elegendő a hazai fogyasztásra és az európai tranzitszállításra. Makszim Biljavszkij, az Ukrtranszgaz állami gázszállító vállalat sajtótitkára július közepén jelentette be, hogy Ukrajna 60 százalékkal növelte a gázbehozatalát Magyarországról, elérve a napi 1,6 millió köbmétert. Szeptember
25
9-én egy Lviv megyei gázvezeték hibája miatt Ukrajna kénytelen volt leállítani a földgázbehozatalt Lengyelországból. A javítások elvégzése után szeptember 12én indult újra a szállítás napi 4,25 millió köbméterrel. Magyarországról és Lengyelországból, valamint Szlovákiából Ukrajna úgynevezett reverz szállítással importál Oroszországból földgázt. Az energiahordozóért Kijev saját forrásokból fizet, továbbá kapott az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól (EBRD) 300 millió dolláros hitelt.
Hírek röviden 2016. szeptember 19. Stratégiai szövetséges lett Paks és Kalocsa. Az együttműködési megállapodást Bálint József kalocsai és Süli János paksi polgármester írta alá. A tervek szerint a Paks II. beruházás sikeres megvalósulása érdekében összehangolják a települések fejlesztési lehetőségeit. (Petőfi Népe) A Paks II. projekthez kapcsolódó térségfejlesztésnek fontos terepe a kertészeti termesztés fellendítése, a feldolgozás. Süli János szerint a cél az, hogy a több ezer dolgozót ne a budapesti nagybani piacról lássák el. (Tolnai Népújság) 2016. szeptember 19. Közmeghallgatást tart az Országos Atomenergia Hivatal október 4-én 16 órakor a paksi atomerőmű 3-as blokkja üzemidejének tervezett meghosszabbítása miatt. Október 5-én is lesz közmeghallgatás: módosítják a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának létesítési engedélyét, amelyhez szükséges ez az eljárás. Mindkét közmeghallgatás helyszíne Paks Polgármesteri Hivatalának nagyterme. (oah.hu) 2016. szeptember 21.
(fotó: paksihirnok.hu)
Díszpolgári címet kap Szabó Benjamin, a paksi atomerőmű-beruházás egykori kormány- és miniszteri biztosa, az erőmű első igazgatója. Erről a paki képviselőtestület döntött zárt ülésen. A kitüntetést október 23-án adják át. (Paksi Hírnök)
26
Összeállította: László Judit
