1
MVM Hírlevél VI. évfolyam, 2017. szeptember 4.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Új Gazprom-vezeték: a projekt elindult, hatástanulmány később lesz 74 ezer napkollektor kerül Felsőzsolca mellé Egyesülnek a napon belüli árampiacok
2-3 3 4
Szponzorálás Az atomerőmű támogatja a paksi ESZI-t
4-5
A paksi bővítés hírei Januárban kezdődhet az építkezés Pakson Paksi bővítés: furcsán számolnak A Szilovije Masini és a GE Hungary jelentkezett a turbinatenderre Fontos, hogy a paksiak is profitáljanak a beruházásból A városfejlesztési tervekről forgatott a Russia-1 stábja Hárfás Zsolt: mítosz és valóság
5-6 7 7-8 8-9 10 11-12
Alternatív energia Újabb támogatás elektromos autók vásárlóinak Az Alteo 11 milliárd forintnyi befektetést készített elő
13-14 14-15
Hazai hírek Törökországból is jön majd orosz gáz Aradszki: sikertörténet a bányászati koncessziós pályázatok kiírása Új kutatófúrásokat indít a MOL
15-16 16-17 17-18
Külföldi energiaszektor Atomhulladék-temetőt létesít Bulgária Kína Lengyelországban építene atomerőművet A NAÜ megnyitotta uránbankját Kazahsztánban Új piacokra tör a MET A Gazprom növelte a gázszállítást a Török Áramlat leendő fogyasztóinak Emlékművet építenek Fukusimában az áldozatoknak
18 19 19-20 20-21 21-22 22 Hírek röviden 23 Az atomerőmű tűzoltói a legjobbak kategóriájukban - Energetikát kutató egyetemistákat díjazott a MEKH - Központi nyilvántartásból választhatók közműbekötést végző szakemberek
2
Hírek az MVM Csoportról Új Gazprom-vezeték: a projekt elindult, hatástanulmány később lesz 2017. augusztus 30.
(fotó: 24.hu)
Bár hivatalosan 2017. július 14-én, egy munkacsoport megalapításával elindult az a projekt, amellyel 2019 végétől Szerbia felől napi 8 milliárd köbméter földgáz érkezne Oroszországból, a hatástanulmányt csak 2017 utolsó negyedévében fogják elkészíteni - írta a 24.hu portálon D. Kovács Ildikó. A munkacsoportnak addigra már egyes döntéseket meg kell hoznia az új útvonalról, amelynek végpontja Ausztriában lenne. Ez szerepel abban a megvalósíthatósági tervezetben, amelyet az LMP kért ki közérdekűadatigénylésként, és amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mellett Alekszej Miller, a Gazprom vezetője, valamint Csiba Péter, az MVM Zrt. elnökvezérigazgatója írt alá. A 24.hu portálhoz eljutott tervből kiderül, hogy a projektet felügyelő munkacsoportot a magyar külügyminisztérium, a Gazprom, az MVM és a Déli Áramlat Magyarország Zrt. képviselői alakították meg. Havonta legalább egyszer egyeztetnek, ez év végéig döntenek a gázvezeték útvonaláról és elfogadják a részletes munkatervet is. Októberben határozzák meg, mekkora költségei lesznek az új útvonalnak és ekkor fogadják el az üzleti modellt is. Végleges döntést a megvalósításról - amennyiben ez szükséges - 2017 negyedik negyedévében hoz a kivitelezést felügyelő projektcég, akkor írják ki a közbeszerzést a kivitelezésre. Ha minden rendben zajlik, 2018 vége felé megszerzik a szükséges engedélyeket, majd egy év múlva fejeződik be a kivitelezés. 2017. július 5-én a magyar külügyminiszter és a Gazprom képviselője Moszkvában tárgyalt arról: 2019 végétől Szerbia felől is érkezhet gáz Magyarországra, majd az is kiderült, a Gazprom augusztustól Magyarországon is tárol gázt. A válaszadást az LMP közérdekűadat-igénylésére arra hivatkozva tagadta meg a külügyminisztérium, hogy nem kötöttek megállapodást, vagyis nem keletkezett közérdekű adat. Ugyan a Gazprom és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. között létrejött egy nemzetközi szerződésnek nem
3
minősülő magánjogi szerződés - írta akkor a tárca -, az nincs náluk, így nem is adhatják ki. Később a minisztériumnál már azt mondták, döntést előkészítő anyagról van szó, azt pedig nem lehet nyilvánossá tenni, ám nem indokolták meg alaposan az elutasítást. Az ellenzéki párt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását kérte, feltehetően ez vezetett eredményre. (További részletek a hazai és a külföldi hírek között) 74 ezer napkollektor kerül Felsőzsolca mellé 2017. augusztus 30.
(fotó: google.hu)
Fotovoltaikus erőművet épít Felsőzsolca és Onga közé az MVM Hungarowind Kft. Erről ezúttal az Észak-Magyarország számolt be. A cég elképzelései szerint idén elindulhat a munka, jövő tavasszal be is fejeznék a 3605-ös út mellett, ahol 74 ezer napkollektort telepítenek az áramátalakításhoz szükséges 462 inverterrel együtt. A beruházáshoz a napokban megjelent kormányhatározat szerint több mint hárommilliárd forint támogatást kap az MVM Hungarowind Szélerőmű Üzemeltető Kft. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban. A lap megkeresésére Gaál József, az MVM Hungarowind Kft. ügyvezetője elmondta: a helyszín kiválasztásában a beruházásra alkalmas terület mellett fontos szerepe volt a hálózati csatlakozás szempontjából megfelelő villamos alállomás közelségének. A tervezett fotovoltaikus naperőmű több mint negyven hektárnyi területen helyezkedik el, várhatóan évi 22.214 MWh áramot fog termelni, amely több mint 11 ezer háztartás éves szükségletét fedezi. A munka a kivitelező cég közbeszerzési pályázaton történő kiválasztását követően, várhatóan idén ősszel indul, a tervek szerint jövő tavasszal be is fog fejeződni. A felsőzsolcai beruházás támogatása 3.144.432.206 forint, amely szinte megegyezik az oroszlányival, csupán 111 millióval kevesebb. A két projekt egyébként sem sokban különbözik egymástól, ott 17,208 MW névleges teljesítőképességű fotovoltaikus erőmű létesül, a megtermelt energiát a közcélú hálózatba táplálják - olvasható a cikkben. A két beruházásnak köszönhetően a megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség évente 154.665,96 GJlal növekszik.
4
Egyesülnek a napon belüli árampiacok 2017. augusztus 30., 29.
(fotó: facebook.com/mavir)
Ausztria, Csehország, Németország, Magyarország, Románia, valamint Horvátország átviteli rendszerirányítói és kijelölt árampiac-üzemeltetői a napon belüli piacok összekapcsolása érdekében helyi „implementációs projektet” hoztak létre - tette közzé a hazai rendszerirányító, a MAVIR, melyre a vg.hu hivatkozott. A résztvevők a folyamatos határkeresztező kereskedés és a határkeresztező átviteli kapacitások felosztásának bevezetésére készülnek a cseh-német, a cseh-osztrák, az osztrák-magyar, a magyar-román és a magyarhorvát határokon. A projekt célja (összhangban az Európai Bizottságnak a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatásával), hogy minden fél közreműködjön az európai belső energiapiac létrehozásában.
Szponzorálás Az atomerőmű támogatja a paksi ESZI-t 2017. augusztus 31.
(fotó: paksihirnok.hu)
Szabó Bélát, aki alapítástól az iskola pedagógusa volt, Csanádi Zoltán váltja az Energetikai Szakgimnázium és Kollégium élén. Az új intézményvezető tősgyökeres paksi, az ESZI-ben tanult, majd 1997-ben pályakezdődként tért vissza villamosmérnöki, mérnök-tanári diplomával a zsebében. Vida Tünde mutatta be a paksihirnok.hu oldalon az új vezetőt, aki meg kívánja őrizni a jó gyakorlatokat, de korszerű technológiával és oktatási módszerekkel kíván reagálni az új kihívásokra. Szerinte alapítványi iskolaként lényegesen jobb körülményeket tudnak teremteni a diákoknak, mint más iskolák, ezt a többszörös túljelentkezés igazolja. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Mittler István
5
megerősítette: az alapító cég, az atomerőmű vezérigazgatója elkötelezett az iskola mellett, az idei támogatásról már megszületett a szerződés, napokon belül tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy három évre szóló szerződést kössenek. Az állam minden ESZI által indított szakhoz megadja a normatívát, de plusz forráshoz is jutott az iskola - a Miniszterelnökség jóvoltából - az önkormányzaton keresztül, s folynak az egyeztetések további források bevonásáról is. Az ESZI-re szükség van a működő négy paksi blokk és az új blokkok üzemeltetéséhez elengedhetetlen szakemberképzésben - hangsúlyozta Mittler István. Azt, hogy megfelelő stratégiát, képzési struktúrát alakítsanak ki, egyebek között az is szolgálja, hogy a hattagú kuratóriumnak tagjai a Paks I. és a Paks II. társaságok humánigazgatói is. Ő arra számít, hogy rövid időn belül jelentősen nő az iskola tanulóinak létszáma.
A paksi bővítés hírei Januárban kezdődhet az építkezés Pakson 2017. augusztus 28., 29., szeptember 1.
(fotó: ria.ru)
A jövő év legelején, januárban megindul az építkezés Pakson, a Paks II. atomerőmű építését nem állíthatja meg most már semmi - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak Budapesten, miután Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt a cselgáncs világbajnokság kezdetére a fővárosba látogató Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Miként a hirado.hu, a magyaridok.hu, a magyarhirlap.hu, a pakspress.hu, az Origó, a vg.hu, az inforadio.hu, az mfor.hu, a Profitline, a Privátbankár, a hírműsorok beszámoltak róla, Szijjártó Péter elmondta: új döntéseket nem hoztak, a korábban meghozott megállapodások végrehajtását tekintették át a megbeszélésen. Úgy látják, hogy „a korábban meghozott közös döntések gyümölcsei kezdenek beérni", pozitív eredményei, hatásai kezdenek látszani. Az orosz elnök és a magyar miniszterelnök találkozóján is megerősítették azt, ami előző nap hangzott el Süli János tárca nélküli miniszter és az orosz Roszatom cég elnökének tárgyalásán, miszerint az EU-s eljárások elhúzódása miatti 22 hónapos csúszás után a jövő év legelején,
6
januárban megindul az építkezés Pakson. A beruházás teljes összege 12 milliárd dollár. Ebből 5 milliárd dollár értékű munkát magyar vállalatok végezhetnek el, tehát a 40 százalékos arányhoz tartja magát az orosz fél - hangsúlyozta a miniszter.
(fotó: hirado.hu)
Elégedett a gazdasági kapcsolatok alakulásával Vlagyimir Putyin. „Örülök, hogy egy sportrendezvény helyszínén beszélhetek a kétoldalú kapcsolatokról. A nehézségek ellenére jól alakulnak a gazdasági folyamatok. Tavaly volt egy kisebb, kilenc százalékos csökkenés a kereskedelemben, az idei év első felében viszont a 27 százalékot is elérhette a növekedés” - idézte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség alapján Vlagyimir Putyint az Index és más hazai portál, köztük a 24.hu. A magyar kormányfővel folytatott megbeszélésen az orosz elnök beszélt Paks II. orosz finanszírozásáról is: „Ami a paksi beruházás finanszírozását illeti, ez biztosítva van - 12 milliárd dollár. A következő év elején már megkezdődhetnek a munkálatok a helyszínen” - mondta Putyin. Magyarország megerősítette szándékát, hogy folytatja a paksi erőmű Oroszországgal közös bővítési projektjének megvalósítását - jelentette ki az orosz elnök utóbb Jaroszlavban, egy tudományos-technikai diákfórumon. Hangsúlyozta, hogy Oroszország számos országban aktív a nukleáris energetikában. „Világszerte fejlesztjük projektjeinket. És sohasem fukarkodunk. Nemcsak eladunk egy terméket, hanem egész iparágakat teremtünk: szakembereket készítünk fel, jelentős projekteket adunk át a helyi vállalatoknak, megosztjuk tudásunkat" - mondta Putyin, hozzátéve: ez Oroszország számára is lehetőséget nyújt a gyors fejlődésre. Az orosz szakemberek megelőzik japán, amerikai és más kollégáikat is.
7
Paksi bővítés: furcsán számolnak 2017. augusztus 30.
(fotó: mvmpaks2.hu)
„Minden, ami az ismert projekt, a paksi bővítés finanszírozását illeti - a 12 milliárd dollár biztosítva van.” A Magyar Nemzet Putyin hivatalos honlapján olvasható leiratára hivatkozott, szó szerint idézve azt. A lapban Hava Nikita felidézte: a paksi beruházást a 2014-es államközi szerződés szerint euróban kötötték meg: 10 milliárd euró értékű hitelszerződésről van szó. A beruházás teljes költségét 12 milliárd euróra becsülik, amelynek 80 százaléka orosz hitelből valósul meg. Bár puszta elszólásnak tűnhet az orosz elnök kijelentése - hiszen a 12 milliárd dollár forintban szinte pontosan 10 milliárd eurónak felel meg -, Oroszország-szakértők úgy vélik, Putyin nem szokott tévedni, főleg nem az orosz érdekeket jelentő beruházásokat illetően. A találkozó után Szijjártó Péter külügyminiszter újságíróknak is dollárban adta meg a beruházás adatait. „A beruházás teljes összege 12 milliárd dollár, és hétfőn is megerősítették, hogy ebből 5 milliárd dollár értékű munkát magyar vállalatok végezhetnek el, tehát a 40 százalékos arányhoz tartja magát az orosz fél” - mondta augusztus 28-án a miniszter. Elképzelhető, hogy valójában nem történt tévedés: a lap úgy tudja, a találkozón Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin szóban megállapodott, hogy mégis orosz hitelből finanszírozzák a teljes, a kormány korábbi számításai szerint 3600 milliárd forintos beruházást. Ennek lehetőségét az orosz államfő még februári budapesti látogatásán ajánlotta fel. „Tájékoztattam Orbán miniszterelnök urat a további lehetőségekről is, akár a 100 százalékát is készek vagyunk hitelezni, de akkor persze meg kell változtatni a megállapodások passzusait” - mondta akkor. Ezt a lehetőséget februárban a magyar kormányfő visszautasította, majd a kormány felvetette az orosz hitel piaci alapú előfinanszírozását, mivel már volt olcsóbb kölcsön is annál, mint amilyet az oroszok akkor ajánlottak. A külügyminiszter és az orosz elnök kijelentései miatt több kérdést is küldött a lap a külügyminisztériumnak. A Népszavának is feltűnt, amikor Putyin 12 milliárd dolláros orosz finanszírozásról beszélt. Az elnök megerősítette azt is, hogy 5 milliárd dollár (4 milliárd euró) értékű munkát magyar vállalkozók végezhetnek el, ez a magyar
8
hírügynökség szerint azonos a korábbi szándéknyilatkozatokban szereplő 40 százalékos részaránnyal. Csakhogy a szerződés a finanszírozásban 20 százaléknyi magyar önrésszel kalkulál, ha pedig a teljes projekt 12 milliárd euróba kerül, abból a 4 milliárd eurónyi magyar hányad már nem 40, hanem csak 33 százalék - számolt a lapban Hargitai Miklós.
A Szilovije Masini és a GE Hungary jelentkezett a turbinatenderre 2017. augusztus 31., szeptember 1.
(fotó: power-m.ru)
A szentpétervári Szilovije Masini és a GE Hungary Kft. jelentkezett a paksi atomerőmű reaktorai turbina-berendezésének gyártására és szállítására kiírt tenderre a Paks II. projektben - közölte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Ez alapján írta az Index.hu, az mfor.hu, az atv.hu, a Magyar Nemzet/MTI, hogy a GE Hungary Kft. a cég és az Alstom Power Systems konzorciumának vezetőjeként pályázott. A paksi erőmű új, ötös és hatos blokkjának fő kivitelezője, a Roszatomhoz tartozó ASZE orosz cégcsoport korábban 770 millió euró értékben rendelte meg a turbinatermek fő és kiegészítő berendezéseinek gyártását, szállítását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter augusztus 28-án jelentette be, hogy a jövő év legelején, januárban megindul az építkezés Pakson. A kétoldalú kormányközi megállapodás alapján a 12 milliárd eurós beruházás mintegy 40 százalékát magyar vállalkozók valósítják meg. (Utóbb az MTI dollárról euróra javította a kiadott hírt - a szerk.)
Fontos, hogy a paksiak is profitáljanak a beruházásból 2017. augusztus 31., 29., szeptember 1.
(fotó: paksihirnok.hu)
Közös érdeke a városnak és a Paks II. társaságnak, hogy a kerítésen kívüli fejlesztések zökkenőmentesen valósuljanak meg, ez garantálja, hogy Paks
9
kihasználja a beruházásban rejlő lehetőségeket - mondta Lenkei István, a projektcég vezérigazgatója a Szabó Péter alpolgármesterrel tartott egyeztetése után. Miként a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde utalt rá, a cég és a város közötti kapcsolattartás szempontjából előnyös és fontos üzenet, hogy a projekttársaságnak Pakson van a központja, az oroszok részéről ugyanez az igény merült fel. A város ügyvivő alpolgármestere, Szabó Péter sem véletlenül lett a felügyelőbizottság tagja. A szakmai szempontok mellett ugyanis nagyon fontos volt, hogy a régiónak is legyen képviselője a felügyelőbizottságban. Legfőképp azért, hogy első kézből kapjon információt, és tudja közvetíteni a város, a térség igényeit - fejtette ki Lenkei István. A városvezetés számára fontos cél, hogy az ott élők profitáljanak a beruházásból - jelezte Szabó Péter. A telephelyi munkák elválaszthatatlanok a város életétől - fűzte hozzá Lenkei István. Arról tájékoztatta Szabó Pétert: rövidesen létrejön a cégen belül egy team, melynek feladata, hogy felmérje és összegyűjtse a fővállalkozó és az alvállalkozók igényeit, majd továbbítsa az államtitkárságnak, illetve a városvezetésnek. A vezérigazgató hozzátette: folyamatosan frissülő adatbázisuk van a vállalkozásokról. Ezt szívesen a város rendelkezésére bocsátják, segítve a megfelelő kivitelezők kiválasztását. Paks ügyvivő alpolgármestere azt mondta: az együttműködést még szorosabbra kívánják fűzni, a vezetői szintű egyeztetéseken kívül különböző területek szakemberei is találkoznak majd. Fontos törekvés, hogy Paks kiemelt státuszt kapjon, vagy bekerüljön a Modern Városok Programjába, mert így nagyobb eséllyel juthat hozzá a városfejlesztési feladatokhoz szükséges pénzhez.
(fotó: paksihirnok.hu)
Vállalkozóknak szóló tájékoztatóval folytatódik az atomerőmű-beruházásról szervezett fórumsorozat: az érdeklődőket szeptember 4-én, 18 órára várják Pakson, a Csengey Dénes Kulturális Központban. Az előadók: Becskeházi Attila államtitkár, Szabó Péter ügyvezető alpolgármester és Sztruhár Sándor, a Paksi Ipari Park Kft. ügyvezetője. A városfejlesztési fórum időpontja szeptember 6. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Süli János tárca nélküli miniszter és Szabó Péter alpolgármester lesz a fórum előadója 19 órától a Csengey Dénes Kulturális Központban - hívta fel a figyelmet a paksihirnok.hu portál.
10
A városfejlesztési tervekről forgatott a Russia-1 stábja 2017. augusztus 29.
(fotó: paksihirnok.hu)
Putyin elnök látogatása apropóján érkezett Paksra a Russia TV forgatócsoportja, hogy megmutassa, miként készül a város és a környék az atomerőmű-beruházásra - írta a paksihirnok.hu Kóti Lórántra, a Roszatom magyar kommunikációs ügynökségének vezetőjére hivatkozva. A fejlesztésre kijelölt területeket járták körbe - mondta az orosz tévéseknek nyilatkozó Szabó Péter alpolgármester. Forgattak az ipari parkban, ahol az érkező kis-, közepes és nagyberuházóknak ad területeket az önkormányzat, valamint az új városközpont számára kijelölt volt konzervgyári városrészben. Arra is kíváncsi volt a stáb, milyen lakhatást kínál Paks az orosz tervezőknek, építőknek és a majdani üzemeltetőknek. Az alpolgármester megmutatta a fizikai dolgozók elhelyezésére készülő mobilházak helyszínét (az ASE csónakházhoz vezető út mellett). Az orosz fél kérése az volt, hogy lehetőleg minél közelebb legyenek az építési területhez. A mérnökök és a maradó üzemeltetők részére pedig a Gesztenyés és a Pollack Mihály utcák mellett tervezett lakóparkoknak kijelölt területnél forgattak, ahol a tervek szerint hatszáz lakás készül majd, gondolva az utóhasznosításra is. A tévéseket az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás-nevelés területén a városra váró feladatok is érdekelték. Jelentős népességnövekedés várható, amit kezelni kell. Paks alapvetően felkészült a kihívásokra, több éve zajlik a tanulmányok készítése, ahogy zöld utat kapott Brüsszeltől a beruházás, elindult az előkészítés. Elkezdődött a gyógyászati központ harmadik ütemének tervezése, a Bóbita Bölcsőde bővítésének, valamint a Kápolna utcai bölcsőde újranyitásának előkészítése, az óvodák, iskolák fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális háttér kialakítása is - hangsúlyozta Szabó Péter. Az elfogadottság is szóba került az interjúban. Az alpolgármester elmondta, hogy a napokban publikált közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság 54 százaléka elfogadja és támogatja az új blokkok építésének terveit. A felmérésből az is kiderült, hogy hazánkban a biztonsággal kapcsolatban nincs semmiféle aggodalom. A paksi városfejlesztési terveket bemutató összeállítást a Russia-1 csatornán láthatták a nézők (az előzetes program szerint) szeptember 3-án.
11
Hárfás Zsolt: mítosz és valóság 2017. augusztus 29.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Az országban megtermelt villamos energia több mint felét a paksi atomerőmű adja, nem vagyunk gazdagok sem gázban, sem pedig szénben, nincs sok folyónk és széljárta hegyvidékünk sem, ezért is vetődött fel a kérdés: az atomerőmű üzemidejének lejárta után mivel lehet pótolni ezt az ötven százalékot emlékeztetett Hárfás Zsolt gépészmérnök, energetikai mérnök a Magyar Idők c. lapban. Részletesen kitért arra, miért tartja mítosznak környezetvédők álláspontját, miszerint a megújuló energiaforrások kínálják az alternatívát. Ha szélerőművekben termelnénk meg a Paks II.-ben előállítani tervezett energiát, 9300 megawatt névleges teljesítményt kellene létrehozni, az ehhez szükséges terület pedig 744 négyzetkilométer lenne, vagyis másfélszer akkora, mint a Balaton. A szél változékonysága miatt az áramrendszer egyensúlyát hazánk nem tudná tartani, így villany hol lenne, hol nem (inkább nem lenne), a beruházás költsége pedig 3737 milliárd forintot tenne ki - érvelt. Bár ez nagyjából ugyanannyi, mint amennyibe a két új paksi reaktor kerül, az új atomerőmű ebből a beruházási összegből hatvan év üzemidőt tud felmutatni, míg a szélerőmű csak ennek harmadát, mintegy húsz évet. Így ezt az összeget a szélerőművekhez húsz év múlva újra, s azután húsz évvel később újra el kellene költeni ahhoz, hogy annyi energiát legyenek képesek megtermelni, mint az új paksi blokkok hatvan évre tervezett üzemidejük alatt fognak. Szerinte egy ilyen, napelemekkel és/vagy szélerőművekkel teletömött rendszer a megújuló források változékony villamosenergia-termelése miatt nem lenne üzemképes, kiegészítő kapacitásokat is létesíteni kellene és fejleszteni az energiahálózatot. Ez a rendszer Németországban sem működőképes. Ott az országos energiatermelésnek csak mintegy húsz százalékát adják a nap- és a szélerőművek. Változékony termelésük következménye az, hogy Németország szomszédai óriási, nem tervezett áramingadozásokkal szembesülnek, kapacitásaikat ezek a hullámzások akadályozzák a normális kereskedelmi célú értékesítésben. Tavasszal, a németországi megújuló energiák csúcsidőszaka idején, amikor a szél nagyon erősen fúj a tenger felől, a tengermelléki
12
szélerőművek rászabadítják áramukat az európai rendszerre, ami súlyos veszteséget okot a szomszédos országok energiatermelőinek, Lengyelországnak, Csehországnak és esetenként Magyarországnak is. A környező országok ilyenkor kénytelenek lekapcsolni a saját, drágábban termelő erőműveiket. Egy lekapcsolt erőmű nem termel bevételt. Ez azért lehetséges, mert a rendszerek össze vannak kapcsolva egymással. A probléma oka az, hogy Németország egyelőre nem építette meg az északon megtermelt áramot a déli ipari felhasználók számára elszállító saját kapacitásait, ami kétségtelenül horribilis összegbe kerülne. De ennek megépítése hosszabb távon elkerülhetetlen. A megújuló energia remekül megfelel bizonyos helyeken, elszórtan alkalmazva, de a mai technológiai körülmények mellett nem lehet egy ország villamosenergia-termelésének ötven százalékát időjárásfüggő energiaforrásokkal biztosítani. Hárfás Zsolt úgy vélte, kiegészítésként lehetnek és legyenek is alternatív források, de Magyarország természeti adottságait és ipari méretű villamosenergia-tárolónk teljes hiányát figyelembe véve az ország árammérlegéből reálisan legfeljebb körülbelül húsz százalékkal részesülhetnek. Az import sem lehet alternatíva: jelenleg áramkülkereskedelmünk egyenlegének harminc százaléka nettó import, és a behozatal további növekedése az energiabiztonságot fenyegetné. Az új blokkok ellenzői a megtermelt áram bekerülési költségeit, következésképpen a projekt megtérülését vetik fel leggyakrabban. A vitát az Európai Bizottság zárta le, amely hosszas vizsgálat után megerősítette: a Paks II. projekt hosszú távon profitot hoz. Hárfás Zsolt nemzetközi szakmai ügynökségek jelentésében szereplő adatokra is hivatkozott: ezek szerint a nukleáris erőművek hosszú üzemideje miatt az atomenergetika kifizetődőbb, mint bármely más energiatermelés, legyen szó szén- vagy gáztüzelésű hőerőműről, esetleg a megújuló energiaforrások felhasználásával történő energiatermelésről. Az atomenergetika - történelmi, földrajzi, gazdasági és más tényezők miatt hagyományosan Magyarország villamosenergia-mérlegének alapja. Emellett van szén-, gáz- és vízenergiánk, természetesen fejleszteni kell a megújuló forrásokat is, ami egyébként folyamatban is van: a napelemeket engedélyező hatósághoz beérkezett engedélykérelmek alapján a következő években körülbelül 2000 megawattnyi napelem kerülhet a magyar rendszerbe - zárta cikkét a szakíró.
13
Alternatív energia Újabb támogatás elektromos autók vásárlóinak 2017. augusztus 29., 28.
(fotó: kormany.hu)
Bővül az elektromos autók vásárlásának támogatási köre és adminisztratív könnyítések is életbe lépnek a környezetbarát közlekedés ösztönzése érdekében - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján, melyről a magyaridok.hu, az nrgreport.com, a portfolio.hu/MTI is beszámolt. Lepsényi István az ELMŰ-ÉMÁSZ új, elektromos autókból álló flottájának átadásán elmondta: jogi személyeknél 5-ről 35-re emelkedik a támogatható autók száma, a költségvetési intézményeknél pedig nem lesz felső határ. Az eddigi pályázókon túl ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek is igénybe vehetik a támogatást. A kormány folytatja a programot, így a következő évre is rendelkezésre áll a szükséges pénz, de támogatni fogják az elektromos taxik vásárlását és üzemeltetését, valamit az elektromos carsharing (közösségi használatú autó) további terjedését is. A kedvező üzemeltetési tapasztalatoknak köszönhetően bővül az állami elektromosautó-flotta, a beszerzéshez az önkormányzatok és az állami tulajdonú cégek is csatlakozhatnak. A kormány tervei szerint 80 kilométerenként épülnek nagy teljesítményű egyenáramú elektromos töltőállomások a fontosabb főútvonalak mentén és normál töltők a célállomásoknál, az önkormányzatok pedig 100 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatással létesíthetnek új elektromos töltőállomásokat, így az ország teljesen átjárható lesz elektromos autókkal - mondta Lepsényi István. Eddig 535 millió forint erejéig 75 önkormányzat 443 töltőpontra szóló pályázatát hagyták jóvá. Lepsényi István felidézte: az NGM pályázati rendszere a vételár 21 százalékáig, legfeljebb 1,5 millió forintig támogatja a tisztán elektromos hajtású személy- és kishaszon gépjárművek beszerzését. 2016-ban 2 milliárd forinttal támogatták ilyen gépjárművek beszerzését, mostanáig több mint 700 millió forint értékben csaknem 500 támogatásról döntöttek, a pályázók között a tavalyi 30-ról 42 százalékra emelkedett a magánszemélyek aránya. Már több mint 3000 zöld
14
rendszámú autó közlekedik Magyarországon. A tisztán elektromos járművek nem fizetnek regisztrációs adót és forgalomba helyezési illetéket, cégautó-adót és helyi gépjárműadót, mentesek a visszterhes vagyonszerzési illeték alól is. Marie-Theres Thiell, az ELMŰ-ÉMÁSZ elnöke arról tájékoztatott, hogy a társaság több mint 200 millió forintot költött a 15 új elektromos autó beszerzésére, ehhez az NGM 22,5 millió forintos támogatást adott. A vállalatcsoport telephelyein nyolc váltóáramú gyorstöltőt és három egyenáramú villámtöltőt is telepített, ezek egy részét külső felhasználók is igénybe vehetik tette hozzá. A töltőállomások telepítője és üzemeltetője, az Innogy értékesítési ügyvezető igazgatója, Martin Herrmann hangsúlyozta: támogatják a kormány törekvéseit az e-mobilitás magyarországi fellendítésére. A cég IT-rendszere 5800 európai töltőpontot kapcsol hálózatba, ezeken keresztül a felhasználók 2016-ban 30 millió kilométert tettek meg károsanyag-kibocsátás nélkül. Reális esély van arra, hogy az Európai Bizottságnak átadott nemzeti kerettervnek megfelelően 2025-re már több tízezer elektromos személygépkocsi legyen a hazai utakon - mondta az Autopro portálnak Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter közkapcsolati igazgatója. A klaszternek jelenleg 42 tagja van, a létszám folyamatosan nő. A tagok között vannak olyan energetikai nagyvállalatok, mint az MVM, a MOL, az E.ON. A szervezet munkája az elmúlt három évben döntően a hazai szabályozás előmozdítását célozta, az ösztönzők kialakításától kezdve a jogalkotás segítésén át a piaci modellek megvitatásáig mondta az igazgató Wurmbrandt Andrásnak. Az Alteo 11 milliárd forintnyi befektetést készített elő 2017. augusztus 29.
(logó: alteo.hu)
Az energetikai szolgáltató és kereskedő Alteo csoport 11 milliárd forint értékben készített elő új befektetéseket 2017 első felében, ami megalapozhatja a további növekedést és erősíti pozícióikat a megújuló energetikában - mondta ifj. Chikán Attila, a csoport vezérigazgatója budapesti sajtóbeszélgetésén. A csoport árbevétele 27 százalékkal nőtt az év első hat hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest, ugyanakkor a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 29 százalékkal, nettó eredménye
15
pedig 17 százalékkal csökkent. A nemzetközi számviteli standardok (IFRS) szerint összeállított, konszolidált első félévi jelentés adatait ismertetve a vezérigazgató hangsúlyozta: a vállalatcsoport eredménye függ az időjárástól, a januári és februári extrém hideg miatt romlottak a mutatók a tavalyi, különösen kedvező első félévihez képest. Kiemelte ugyanakkor, hogy a meglévő portfóliót nyereségesen működtették, a mutatók az eredménytermelő képesség átlagos értéke körül alakultak, az árbevétel pedig szinte minden területen nőtt. Az Alteo csoport 8,635 milliárd forintra növelte árbevételét az idei első fél évben, az EBIDA 1,645 milliárd forintról 1,173 milliárd forintra csökkent, a nettó eredmény 587 millió forint lett a 2016 első félévi 711 millió forint után. A vezérigazgató tájékoztatása szerint az első fél esztendő a befektetések megvalósításáról szólt. Kiemelte egyebek mellett a Debrecenben átadott depóniagázos erőmű bővítését, ami csaknem 300 millió forintos fejlesztés, a Sopronban elkezdett 200 millió forintos hatékonyságnövelő kazánberuházást, valamint a szintén elindított 1,1 milliárd forintos kutatás-fejlesztési projektet, amihez 500 millió forintos állami támogatást nyertek el. A társaság csaknem 10 milliárd forint értékű fotovoltaikus fejlesztések feltételekhez kötött megvalósításához, valamint egy szélerőmű-akvizícióhoz is megkapta az igazgatóság támogatását - tette hozzá ifj. Chikán Attila. Kitért a tavaly októberben indított földgáz-kiskereskedelmi tevékenységre, amely nyereséges; a jó szezon hozzájárult az árbevétel bővüléséhez. Az árbevétel növekedésének okai között említette, hogy több területen új ügyfeleket, illetve új megbízásokat szereztek. (vg.hu, Privátbankár, GazdPort, magyaridok.hu/MTI)
A hazai energiaszektor hírei Törökországból is jön majd orosz gáz 2017. augusztus 28. Az orosz elnök budapesti látogatásán megerősítette, hogy Oroszország Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával is együtt dolgozik Magyarország mellett azért, hogy Törökországból az oda szállított orosz gáz eljuthasson Nyugat-Európába. Ez az útvonal „2019 végére kell, hogy létrejöjjön" - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Ez nem új vezeték, mint amilyen
16
a Déli Áramlat lett volna, hanem a bolgár, szerb és magyar hálózat modernizációjával, valamint bizonyos szakaszokon új vezeték építésével alakul ki. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2019 végén Magyarország déli határánál egy 10 milliárd köbméter gáz fogadására képes infrastruktúra épül ki, amellyel a magyarországi fogyasztás biztosításán túl Ausztria felé hagyja el az országot, tehát Ausztria bekapcsolásával ebben a projektben komoly nyugat-európai érdek is van - mondta a miniszter újságíróknak. (hirado.hu/MTI) A hosszú távú gázszerződés meghosszabbítása miatt rendkívül fontos Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatása - mondta Kun Miklós történész még az esemény előtt az M1 aktuális csatornán. Arról is szólt: miközben a nyugati sajtó egy része folyamatosan "gyalázza" Oroszországot, "tátott szájjal" csodálkoznak is az eredményeken. Ugyanis az orosz statisztikai hivatal jelentése szerint a szankciók ellenére a második negyedévben 2,6 százalékkal nőtt az orosz gazdaság, és várhatóan az éves növekedés is ezzel megegyező lesz. Ez azt jelenti, hogy most kezd beérni az úgynevezett importhelyettesítés, egyre több élelmiszert termelnek az orosz gazdák, vagyis a szankciók pozitívan hatnak az orosz mezőgazdaságra. Ezt leginkább az mutatja, hogy amíg korábban gabonaimportra szorult az ország, most exportálja a gabonát - tette hozzá.
Aradszki: sikertörténet a bányászati koncessziós pályázatok kiírása 2017. augusztus 31. Sikertörténetnek nevezte a bányászati koncessziós pályázatok kiírását Aradszki András energiaügyi államtitkár Tatabányán, a 67. Bányásznap központi ünnepségén. Négy ütemben összesen 34 felhívásra, 24 szerződést kötöttek bányászati tevékenységet végezni kívánó vállalkozásokkal, ennek eredményeként az államháztartásba nettó 8,5 milliárd forint koncessziós díj folyt be. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat július elsejei megalakulásának fontosságát is kiemelte. A kormany.hu, a magyaridok.hu/MTI tudósítása szerint elmondta: az új szervezet a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal összeolvadásával jött létre. A szolgálat a bányászati szakigazgatás és a geológiai-geofizikai szolgálatok tradícióira támaszkodó, a 21. század igényeinek megfelelő tudással és képességekkel rendelkező szervezet lesz, amely biztosítja szakterületén a
17
kiegyensúlyozottságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Tevékenységének fontos része az egységes joggyakorlat és információbázis létrehozása és elérhetővé tétele, valamint a földtan, a geofizika, a bányászat és a klímapolitika területén a tudományos kutatómunka és az oktatás összefogása. Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője elmondta, bár a mélyművelésű bányák az egész országban bezártak, 2020-ra működni fog a Mátrában két új lignitbázisú erőmű, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium újra vitára bocsátotta az energetikai ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási cselekvési tervet, és a hozzá kapcsolódó stratégiai környezeti értékelést. A terv intézkedéseket fogalmaz meg az ásványvagyon-nyilvántartásról, a kutatásfejlesztésről, mintaprojektekről, a szakmakultúra fenntartásáról, az oktatásról, az intézményi rendszer fenntartásáról, a geotermikus energiahasznosítás bővítéséről. Az elképzelések gyakorlati megvalósítása segítheti az új, sikeres bányászati időszak elindítását emelte ki a BDSZ elnöke. Aradszki András elismeréseket adott át a bányász szakma legkiválóbbjainak, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter 29 Kiváló Bányász kitüntetéssel és 10 miniszteri oklevéllel köszönte meg munkájukat.
Új kutatófúrásokat indít a MOL 2017. szeptember 1.
(fotó: mol.hu)
A koncessziós szerződésben elnyert területek közül elsőként Bucsa területén indítja el a MOL a kutatófúrást az utolsó negyedévben, a jövő év elején pedig Bázakerettye és Mezőtúr területén is - közölte a társaság az MTI-vel. A cég a Zala megyei Bázakerettyén ünnepelte a magyarországi szénhidrogén-bányászat indulásának 80. évfordulóját. Magyarország első, olajat termelő kútjánál, a Bázakerettyéhez közeli Budafapusztán Szakál Tamás, a MOL Magyarország kutatás-termelés igazgatója hangsúlyozta: a Budafa-2-es kút 80 évvel ezelőtti megnyitásával, az első magyarországi, ipari méretű olajtermelést biztosító kőolajlelőhellyel az ország felkerült a kőolajtermelés világtérképére. A MOL jelenleg a belföldi lakossági gázfelhasználás egyötödét, illetve az olajfelhasználás
18
egytizedét termeli ki Magyarországon. Bár a hazai geológiai lehetőségek korlátozottak, a szakemberek tudásának, az új innovatív technológiáknak köszönhetően "még évtizedekig biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországnak lesz saját termelésű olaja és földgáza", ezért határoztak úgy, hogy ismét jelentős összeget költenek fejlesztésre, illetve új kőolaj- és földgázkutatási projektekre - idézte az eseményre kiadott közlemény Szakál Tamást. A társaság a negyedik alkalommal meghirdetett szénhidrogénbányászati tenderen elnyert koncessziós szerződések szerint hat új blokkban kezdhet kutatásba. (vg.hu, 444.hu/MTI)
Külföldi energiaszektor Atomhulladék-temetőt létesít Bulgária 2017. augusztus 29.
(fotó: ebrd.com)
Gyengén és közepesen sugárzó nukleáris hulladék elhelyezésére alkalmas tároló építését kezdte meg Bulgária a kozloduji atomerőmű területén. Az atomhulladék-temető 2021-ben, már az első kivitelezési fázis befejezését követően megkezdi működését - jelentette be Temenuzska Petkova energiaügyi miniszter. Miként a Napi, a lokal.hu/MTI tudósított, a létesítmény egyike lesz a legkorszerűbbeknek Európában. Az első kivitelezési fázis 72 millió euró beruházással készül el az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által létesített nemzetközi Kozloduj Alap finanszírozásában. Bulgária egyetlen atomerőművének két működő és négy leállított reaktora van. A működő blokkok egyenként ezer megawatt teljesítményűek, élettartamuk viszont 2017-ben és 2021-ben lejár, amit Bulgária legalább 20 évvel meg kíván hosszabbítani. A négy másik 400 megawattos blokkot az ország 2007-es uniós csatlakozása feltételeként kellett leállítani.
19
Kína Lengyelországban építene atomerőművet 2017. augusztus 29., 28.
(fotó: europe.chinadaily.com)
Kína 250 milliárd zlotyért, vagyis mintegy 18,75 ezer milliárd forintért építene atomerőművet Lengyelországban - írta a Gazeta Prawna. A lengyel napilap értesülését a Napi portálon Barabás Júlia idézte, miszerint Peking kedvező feltételekkel próbálja meggyőzni a lengyel kormányt: több atomerőművet is építene az országban, majd az ezekért kapott összegeket befekteti egyéb beruházásokba. A lap úgy tudja, Lubiatowo-Kopalinóban és Zarnowiecében épülhetnek erőművek, összesen 10 gigawatt kapacitással. Az építésből befolyt összeget például Mazowszében elektromos autókat gyártó üzem építésére fordítanák, de 3D-s technológiával működő építőipari vállalatot is alapítanának. Kínában 36 atomreaktor működik, további 20 épül. Az első blokkot 1991-ben indították be, a legújabbat év elején. Kínai cégek jelenleg Pakisztánban építenek atomerőművet, de aláírtak már szerződést Argentínával is. Szakértők egy része nem támogatja a kínai technológia átvételét, mert abban a reaktorokat nem vízzel, hanem gázzal hűtik, ami megkönnyíti az építésüket. Lengyelországban már 2030-ban átadhatnák az első blokkokat, ám a varsói műegyetem professzora szerint e tulajdonságuk miatt a kínai atomerőmű-technológiát nem veszik komolyan szakmai körökben. A NAÜ megnyitotta uránbankját Kazahsztánban 2017. augusztus 29.
(fotó: nti.org)
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség uránbankot nyitott Kazahsztánban: a 150 millió dolláros beruházással azt akarják elérni, hogy ne kezdjenek urándúsításba újabb országok. Az Alacsony Dúsítású Uránbankot a keletkazahsztáni Uszty-Kamenogorszkban, a Kazatomprom kazah atomenergetikai vállalathoz tartozó ulbai kohászati művek területén hozták létre. A bankban 90
20
tonna alacsony dúsítású, atomerőművi fűtőanyagnak alkalmas urántartalékot halmoznak fel, ebből a NAÜ tagállamai vásárolhatnak, ha váratlan piaci zavarok miatt máshol nem tudják beszerezni a reaktorok működtetéséhez szükséges uránt - írta a Napi, a vg.hu/MTI. Egyes országok - mint például Irán - azt állítják, hogy szükségük van urándúsításra alkalmas létesítményekre, mert így tudják biztosítani az atomerőműveiket működtető üzemanyag stabil kínálatát. Az uránbank létrehozását éppen az a gondolat vezérelte, hogy elérhetővé tegyék a nukleáris fűtőanyagot mindenki számára, ne épüljenek újabb országokban urándúsítók. Oroszország már 2010 óta üzemeltet hasonló uránbankot, de a Kazahsztánban létrehozott tároló az első olyan, amelyet teljes egészében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség birtokol és irányít. A NAÜ uránbankjának befogadásával Kazahsztán ismét hozzájárult az atomfegyverek elterjedését akadályozó rendszer erősítéséhez - hangoztatta Nurszultán Nazarbajev kazah elnök az Asztanában tartott ünnepségen, amelyen átadta az uránbank jelképes kulcsait Amano Jukijának, a NAÜ vezetőjének. Az ENSZ szakosított szervezete közölte: hamarosan megkezdi az alacsony dúsítású urán vásárlását, hogy jövőre fel tudja tölteni a bank készleteit. A 90 tonna alacsony dúsítású urán arra elegendő, hogy egy nagyobb város energiaszükségletét három évre ellássa. A 150 millió dolláros projektet az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Egyesült Arab Emírségek, Norvégia, Kuvait, Kazahsztán és a Nukleáris Fenyegetés Elleni Kezdeményezés (NTI) nevű, washingtoni székhelyű nonprofit szervezet finanszírozta.
Új piacokra tör a MET 2017. augusztus 28. Olasz és bolgár leányvállalat megalapításával folytatja európai terjeszkedését az energiakereskedő MET Csoport. Az új cégek ipari fogyasztóknak, valamint közép- és kisvállalatoknak értékesítenek földgázt és áramot - a Privátbankár, a Portfólió, a Napi, a vg.hu is ismertette az MTI alapján a cégcsoport közleményét, miszerint az olasz nagykereskedelmi földgáz- és cseppfolyósított földgázpiacon (LNG) évek óta aktív a vállalatcsoport. A MET Energia Italia leányvállalatot azért hozták létre, hogy végfogyasztók bevonásával erősítsék jelenlétüket az olaszországi piacon. A MET Energy Trading Bulgaria a bolgár nagy- és
21
kiskereskedelmi piacon nyújt fölgáz- és áramszolgáltatást, illetve a térségbeli leányvállalatokkal folytatott, határon átnyúló kereskedéssel teremt szinergiát, miután a MET jelen van a szomszédos Romániában, Szerbiában és Törökországban is.
A Gazprom növelte a gázszállítást a Török Áramlat leendő fogyasztóinak 2017. szeptember 3., augusztus 30.
(fotó: gazprom.ru)
Az orosz cég az első nyolc hónapban növelte a gázszállítást azokba az országokba, amelyek majd a Török Áramlat gázvezetéken is hozzájutnak az orosz földgázhoz. A Napi, az Origó, a vg.hu, a Tőzsdefórum ismertette a közleményt az MTI alapján, miszerint Törökországba 22,3 százalékkal, Görögországba 14,3 százalékkal, Szerbiába 36,7 százalékkal, Bulgáriába 10,1 százalékkal, Magyarországra pedig 26,6 százalékkal nőtt az orosz gázszállítás éves összevetésben. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója a minap egy moszkvai fórumon arról beszélt, hogy a gázipari cég exportja az első nyolc hónapban 126,3 milliárd köbméter volt, ami 12,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Oroszország és Törökország tavaly októberben kötötte meg a kormányközi megállapodást az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről. A gázvezetéknek két szárazföldi és egy tengeri szakasza lesz. Ez utóbbi csaknem 910 kilométer hosszú, megépítését a Gazprom finanszírozza. A két szárazföldi vezeték egyike kizárólag Törökországot látja majd el földgázzal. A 180 kilométer hosszú szakasz kapacitása évi 15,75 milliárd köbméter. A másik szárazföldi vezeték Dél- és Délkelet-Európába szállít orosz földgázt Törökországon át, és ugyancsak évi 15,75 milliárd köbméter lesz az évi kapacitása. Elsősorban árfolyamveszteségek miatt erősen csökkent a Gazprom profitja a második negyedévben. A június 30-án véget ért negyedévben nettó nyeresége 48 milliárd rubel (686 millió euró) volt, túlnyomórészt kedvezőtlen árfolyamhatások miatt 80 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben az árbevétel 4 százalékkal nőtt. A Gazprom 9 százalékkal több, 119,1
22
milliárd köbméter földgázt szállított a volt szovjet köztársaságokon kívüli országokba, de az átlagár az első fél évben 13 százalékkal 1000 köbméterenként 11 100 rubelre csökkent. A Gazprom profitja tavaly 21 százalékkal 951,64 milliárd rubelre nőtt, bevétele pedig 1 százalékkal 6,11 ezer milliárd rubelre emelkedett. (vg.hu, mfor.hu, inforadio.hu, portfolio.hu, Magyar Nemzet/MTI)
Emlékművet építenek Fukusimában az áldozatoknak 2017. szeptember 1. Nemzeti emlékművet építenek a Fukusima tartománybeli Namie városában a 2011-es földrengés és szökőár, valamint az azokat követő nukleáris katasztrófa áldozatainak - jelentette be a helyi kormány. Az emlékmű, amely valójában egy tízhektáros terület lesz, rajta egy térrel és egy dombbal, a központi részét fogja képezni annak a hatalmas parknak, amely Fukusima tartomány vezetőségének megbízásából épül Namie és a szomszédos Futaba közötti területen. A központi kormány reményei szerint a katasztrófa tízéves évfordulójára, 2021 márciusáig sikerül elkészülni az emlékmű nagy részével. Hat évvel a pusztító földrengés és szökőár után a japán hatóságok továbbra is több mint 2500 embert eltűntként tartanak nyilván. Az ország északkeleti partvidékét sújtó 2011-es természeti katasztrófában csaknem 16 ezren vesztették életüket. A kormány nemzeti emlékművet épít továbbá az Ivate preketúrabeli Rikuzentakata, valamint a Mijagi prefektúrabeli Isinomaki városokban, amelyeket ugyancsak súlyosan megrongált a szökőár. A 2011-es árhullám erősen megrongálta a fukusimai atomerőművet, előidézve a csernobili katasztrófa óta második legsúlyosabb reaktorkatasztrófát. Japán idén márciusban csökkentette az atomkatasztrófa helyszíne körüli kitelepítési zóna területét. A kormány Iitate, valamint Namie és Kavamata városok egyes részein engedélyezte a lakosság visszatérését. (hirado.hu, delmagyar.hu)
23
Hírek röviden 2017. augusztus 31.
(fotó: paksihirnok.hu)
Az atomerőmű tűzoltói nyerték idén is létesítményi kategóriában az Országos Tűzoltószakmai Vetélkedőt. Ez volt a hatodik győzelmük, minden esztendőben a legjobbak között végeztek. A többlépcsős verseny országos döntőjére azok kvalifikálták magukat, akik a megyei versenyt kategóriájukban megnyerték. A seregszemlét kilencedik alkalommal rendezték meg a Veszprém megyei Csopakon, kétszáz tűzoltó részvételével. A hivatásos csapatok között a szolnoki, az önkormányzatiak között a tótkomlósi, a létesítményi egységek versenyében az atomerőmű tűzoltói, az önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltók kategóriájában a hosszúperesztegiek voltak a legjobbak. (paksihirnok.hu) 2017. augusztus 29. Energetikát kutató egyetemistákat díjazott a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Szakkollégiumával együttműködve idén második alkalommal hirdetett Diplomadíj-pályázatot a hivatal a szakterületeihez kapcsolódó tanulmányokat folytató tehetséges hallgatóknak. A MEKH pénzjutalomban részesítette azt a három hallgatót, aki a hivatal és az ország számára fontos energetikai témakörben a legkiválóbb pályamunkát nyújtotta be. (hirado.hu/MTI) 2017. szeptember 2. Hatályba lépett szeptember 1-jén a versenyképességi törvény rendelkezése, miszerint a fogyasztók a villany-, víz- és csatorna közműcsatlakozások elvégzésére szabadon választhatnak kivitelezőt - hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség. Létrejön a villanyszerelők és vízszerelők névjegyzéke, a nyilvántartást a Fővárosi Kormányhivatal vezeti. (Tőzsdefórum/MTI)
Összeállította: László Judit
24
