1
MVM Hírlevél VI. évfolyam, 2017. március 6.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Befejeződött az atomerőmű 3. blokkjának 2017. évi karbantartása Ismét 100%-os teljesítményen a 2. blokk Szlovákia és Magyarország között határkeresztező villamos vezeték épül
2 2 3
Szponzorálás Programajánló a jövő évi koncertekhez
4
A paksi bővítésről Aszódi Attila: két engedélyt is megkaphat Paks II. tavasszal A bővítési projekt előkészítése az uniós döntéstől függ Az épülő erőműnek is fontos lesz a jó minőségű víz Energiapolitika 2000 Társulat: a projekt egységes irányítást igényel Népszavazási kérdések a paksi projekttel kapcsolatban
4-5 5-7 7-8 8 8-9
Alternatív energia Sebesen terjedhet az alternatív hajtás Magyarország a vezető nélküli járműfejlesztés központja lehet Maradnak a kínai napelemekre kivetett büntetővámok Egy napig megújuló energiából élt Dánia
10 11 12 12-13
Hazai hírek Elkészült a klímastratégia új tervezete Magyar Nemzet: szűkül a rezsicsökkentés lehetősége Nevet változtat a DÉMÁSZ Új ösztönzők segíthetik a hőszivattyúk piacát
13-15 15-16 16 17-18
Külföldi energiaszektor A tagállamoknak jelenteniük kell a megállapodást harmadik országgal Megkezdte kereskedelmi üzemét a világ első, 3+ generációs orosz blokkja Orosz tapasztalatokat gyűjtenek a finnek Együtt gyárt nukleáris üzemanyagot Moszkva és Teherán A Gazprom a tavalyinál magasabb idei gázexportárral számol Orosz gázcég: rossz ötlet a gázrendszer felbontása
18-19 19-20 20 21 21-22 22 Hírek röviden 23 Térfigyelő kamera a térségfejlesztési alapítvány támogatásával - Átmenetileg felfüggesztettek egy pályázatot - Biomassza kutatási program indul Sopronban
2
Hírek az MVM Csoportról Befejeződött az atomerőmű 3. blokkjának 2017. évi karbantartása 2017. március 2.
(fotó: oah.hu)
A paksi atomerőműben befejezték a 3. blokk idei tervezett karbantartását és éves főjavítását - adta hírül az Országos Atomenergia Hivatal. A 2017. február 1én elkezdett, a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű, ciklikus karbantartási, ellenőrzési és javítási tevékenységeket elvégezték. A blokk karbantartási és indítási műveleteit az OAH helyszíni, valamint online ellenőrzéssel folyamatosan felügyelte. A hatósági ellenőrzés kiterjedt a karbantartási tervek végrehajtására, a berendezések ellenőrzésére, a próbák végrehajtására, valamint a karbantartási rendszer hatékonyságának monitorozására. Az erőmű a karbantartás befejezésekor benyújtotta a blokk visszaindítása iránti engedélykérelmét. Ennek felülvizsgálata, valamint a hatósági felügyelet eredményeinek és a jogszabályi követelmények teljesítésének értékelése után az Országos Atomenergia Hivatal az indítási engedélyt kiadta. A blokkot a névleges teljesítményre elkezdték felterhelni.
Ismét 100%-os teljesítményen a 2. blokk 2017. március 1., 3. Az atomerőmű kettes blokkján védelmi működésből adódóan március 1-jén reggel teljesítménycsökkenés történt - közölte honlapján az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Az okok feltárása után a blokk 19 óra 53 perctől újra 100%-os teljesítményszinten üzemel. A teljesítmény csökkenését egy automatikusan generálódott védelmi működés okozta az egyik főkeringtető szivattyú kiesése miatt - erre az OAH honlapja tért ki. Az üzemeltető személyzet megállapította, hogy a főkeringtető szivattyú kiesése egy nem valós - a szivattyú hűtőköréről érkező magas hőmérsékleti értéket adó - jelre történt. A blokk biztonsága nem volt és nincs veszélyeztetve.
3
Szlovákia és Magyarország között határkeresztező villamos vezeték épül 2017. március 1.,2.
(fotó: kormany.hu)
2017 az összeköttetések éve a magyar-szlovák kapcsolatrendszerben jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban, ahol szerződést írtak alá a Szlovákia és Magyarország közti határkeresztező villamos vezeték építéséről. Erről a vg.hu, a Magyar Idők, a kormany.hu, az nrgreport.com, a hirado.hu, a magyarhirlap.hu is tudósított az MTI alapján, beszámolt róla a Kossuth Rádió is. A szerződést Csomai Kamilla, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) vezérigazgatója, illetve Miroslav Obert, a Szlovák Villamos-energia Átviteli Rendszer (SEPS) vezérigazgatója írta alá. A megvalósuló stratégiai kapcsolat jelentős mértékben hozzájárul majd Közép-Európa energiabiztonságának, illetve az áram átviteli rendszer stabilitása növeléséhez, elősegíti a kereskedelmet az áram nemzetközi piacán. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a fokozódó gazdasági versenyben a két ország nagyon egymásra van utalva, az összeköttetés ezért is fontos, mert amellett, hogy mindkét ország energiabiztonságát javítja, hozzájárul versenyképességük növeléséhez is. A két ország gázvezetékeinek korábbi összekötésével most egy teljesen integrált energiarendszer-kapcsolat jön majd létre - mutatott rá. Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter hangsúlyozta: az új beruházással kétszeresére nő majd a két ország közti áramszállítás kapacitása, ám a határkeresztező vezeték megépítése nem csupán a két ország, hanem az Európai Unió számára is kulcsfontosságú. Peter Kazimír szlovák pénzügyminiszter az elmúlt évek egyik legjelentősebb beruházásának nevezte a projektet. A határkeresztező vezeték építéséről szóló szerződés aláírása után Szijjártó Péter és a szlovák szaktárcák vezetői aláírták a létesítési szerződésről szóló miniszteri levelet is, amelyet Maros Sefcovicnak, az Európai Unió energetikai unióért felelős biztosának juttatnak el. A 400 kV-os magyar-szlovák határkeresztező vezeték 69 kilométeres lesz, 80 millió eurós beruházásból valósul meg. A tervek szerint beüzemelése 2020 december végéig várható.
4
Szponzorálás Programajánló a jövő évi koncertekhez 2017. február 27.
(fotó: azongora.hu, David Fray)
Az MVM Koncertek - A Zongora sorozat 2018-as hangversenyein a Müpában szólóestet ad Arkagyij Volodosz, Grigorij Szokolov, Piotr Anderszewski, Fazil Say, Ránki Dezső és Bogányi Gergely. A Zeneakadémián Mitsuko Uchida, Borisz Berezovszkij, Andrej Korobejnyikov, Vagyim Holodenko, Alekszej Vologyin és Várjon Dénes lép fel - írta az MTI annak kapcsán, hogy február 28-án Grigorij Szokolov orosz zongoraművész adott hangversenyt a Müpában. További részletek a jövő évi koncertekről az azongora.hu honlapon találhatók.
A paksi bővítésről Aszódi Attila: két engedélyt is megkaphat Paks II. tavasszal 2017. március 1.
(fotó: mvmpaks2.hu)
A Paks II. projekt tavasszal megkaphatja a másodfokú környezetvédelmi engedélyt és a telephely engedélyét is - mondta a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos egy szakmai tanácskozáson, melyről a kormany.hu, a Napi, a hirado.hu, a Privátbankár, a 24.hu, a vg.hu, az inforadio.hu, a figyelo.hu, a magyaridok.hu/MTI is beszámolt. Aszódi Attila a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége konferenciáján felidézte: a beruházás tavaly év végén, első fokon megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Ez ellen két zöld szervezet fellebbezett, de a kormánybiztos bízik benne, hogy hamarosan lezárul a másodfokú eljárás. A telephelyengedély-kérelmet tavaly ősszel nyújtották be az Országos
5
Atomenergia Hivatalnak - a kormánybiztos arra számít, hogy tavasszal megkapják az engedélyt. Az ebben rögzített paraméterek alapján össze lehet állítani az erőmű létesítési engedélyének kérelmét. Az LMP népszavazási kezdeményezéséről (lásd alább) Aszódi Attila kifejtette: szükség van a biztonságos, zavartalan és megfelelő minőségű áramellátásra, erre a villamos energiáról szóló törvény is kötelez. Nem lehet ebből technikai kérdéseket kiragadni és politikai kérdésnek beállítani; ha valaki ezt teszi, akkor a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátást veszélyezteti. Felidézte azt is: tavaly novemberben az Európai Bizottság megszüntette azt a kötelezettségszegési ügyet, amelyet a paksi projekt közbeszerzési kérdésében indított, s azt állapította meg, hogy megfelelően járt el a magyar kormány, amikor az orosz féllel megkötötte a szerződéseket. A bizottság előtt már csak az állami támogatások kérdése van nyitva. Aszódi Attila bízik benne, hogy hamarosan megszületik a végső döntés, és a projekt megkapja a zöld jelzést.
A bővítési projekt előkészítése az uniós döntéstől függ 2017. február 28.
(fotó: vg.hu)
Az állami támogatás ügyében zajló mélyreható uniós vizsgálat idejére az ún. standstill állapot áll fenn, az orosz hitelkeret lehívását csak ennek megszűnése után lehet megkezdeni. Ez alapvetően befolyásolja a paksi projekt előkészítésének ütemezését, mert nem lehet dolgozni az új blokkok műszaki tervein vagy az előzetes biztonsági jelentésen, de bizonyos tevékenységek, például a projekt környezetvédelmi és telephely engedélyezése haladhat előre mondta Aszódi Attila kormánybiztos a Világgazdaságnak. Az interjúban B. Horváth Lilla arról érdeklődött, milyen előkészületek csúsznak amiatt, hogy Brüsszel még nem foglalt állást az esetleges állami támogatással kapcsolatban. A megtérülést firtató kérdésre jelezte: számunkra nem a mai árak mérvadók, hisz az új blokkok a következő évtized második felében lépnek majd üzembe, tehát a kérdés az, akkor milyen árak lesznek. Az európai erőművek elöregedésével és leállásával a következő 25 évben az áramtermelés csaknem fele eltűnhet: ez annyi villanyt jelent, amennyit a teljes kelet-európai régió Észtországtól
6
Macedóniáig, plusz Németország és Franciaország évente együttesen fogyaszt el. „Az elmúlt hetekben láttuk, hogy az európai villamosenergia-piacok mennyire érzékenyen reagálnak már kisszámú erőmű leállására is. Franciaországban az elmúlt hónapokban időszakos erőművi leállások és a megnövekedett villamosenergia-igény hatására az árak a korábbiak duplájára nőttek, sőt időnként többéves rekordokat döntögettek. A következő években várható erőművi leállások épp ilyen hatással lehetnek az árakra” - érvelt. Kitért arra is, hogy az időjárásfüggő megújulóknak biztosított támogatások alapvetően torzítják az európai áramárakat, így azok nem valós értékítéletet tükröznek, az árak ma ezért is alacsonyak. Ez is változik majd, hisz az EB hosszú távon ezeket a támogatásokat ki szeretné vezetni a rendszerből. Nem véletlenül, hiszen a megújulók támogatása óriási összegeket emészt fel: Németország egyre többet költ az energiafordulatra: jelenleg évente mintegy 27 milliárd eurót! Ez minden esztendőben négy új paksi blokk árának megfelelő összeg, miközben a megújulók által előállított áram piaci értéke ennek csak töredéke. Azt is hangsúlyozta, hogy az új technológiáknak, a hosszabb üzemanyag-ciklusoknak, a ritkábban felmerülő karbantartásoknak köszönhetően az atomerőművek egyre nagyobb éves kihasználtsággal működnek. Tavaly a paksi hármas blokk 100 százalékos kihasználtsággal üzemelt, folyamatosan működött. A világon üzemelő VVER reaktorok között ez egyedülálló, és a magyar nukleáris szakma innovációját dicséri: a 2015 végén bevezetett 15 hónapos üzemeltetési ciklus (C15) eredményeként nemcsak a kollektív dózis, valamint a kiégett fűtőelemek, a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék mennyisége csökkent, hanem újabb rekordot ért el az atomerőmű éves termelése is. Éves kihasználtsága 91,38 százalék volt, az új, modernebb blokkok esetében bátran számolhatunk 92 százalékos kihasználtsággal - mondta Aszódi Attila. Az atomenergia mellett további érvet ad az OECD Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb kiadványa is. A párizsi központú szervezet megállapítja, hogy ha valóban tenni akarunk bolygónk védelméért, Európában is atomerőművekkel kell pótolnunk a kieső nukleáris kapacitást. Magyarország alapvető érdeke, hogy fenntartsa nukleáris kapacitását - ez történik jelenleg: költségtúllépési kockázatokat kiiktatva, fix áras szerződést kötöttünk az orosz fővállalkozóval két darab 1200 MW-os, aktív és passzív biztonsági rendszerekkel felszerelt 3+ generációs reaktor építésére. Ez a technológia megfelel a legmagasabb és legmodernebb biztonsági előírásoknak is, az új paksi blokkok a legkomplexebb üzemzavaroknak is képesek lesznek
7
ellenállni anélkül, hogy számottevő környezeti hatásuk lenne. Az ország ellátásbiztonságát az szolgálja, ha 2030-as évekig üzemelő négy paksi blokkot pótoljuk. Ez azt is jelenti, hogy a magyar árammixben még marad bőven hely más termelőknek, erőműveknek is, hiszen 2030-ig szükség lenne további 4000-5000 MW új erőműre. A kiöregedés a hazai erőműveket is érinti. Szakmai konszenzus van abban, hogy az áramimport tovább nem növelhető - 30 százalék körüli értékkel már így is az EU egyik leginkább importfüggő országa vagyunk. Azt is látni kell, hogy a nukleáris üzemanyag biztonságosan, kis helyen, több évre előre jól készletezhető. A szakirodalom épp ezért tekinti az atomerőművi áramot hazainak, annak ellenére, hogy a nukleáris üzemanyagot sok országban külföldről szerzik be. Ráadásul az urán ára csak minimálisan befolyásolja a megtermelt áram árát, szemben a fosszilis energiahordozókkal. A fűtőelemek importja így minden téren jóval nagyobb biztonságot kínál, mint a villamos energia egy-egy dróton, vagy akár a földgáz egy-egy csövön múló importja érvelt a nukleáris energia mellett a kormánybiztos.
(fotó: kormany.hu)
Nagy dolgok nélkül Magyarország megragad a közepesen fejlett országok között, nem tud kitörni ebből a csapdahelyzetből. Ezért ragaszkodik a Paks II. atomerőmű-projekthez - mondta Orbán Viktor kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapesten rendezett gazdasági évnyitóján. Szólt az energiaárak csökkenéséről is - jelezve, hogy az olcsó energiához szerinte mindenképpen kell az atomerőmű. (24.hu, GazdPort, kormany.hu/MTI)
Az épülő erőműnek is fontos lesz a jó minőségű víz 2017. március 3.
(fotó: paksihirnok.hu)
„Halászfaluból vált várossá Paks az atomerőmű-építés jóvoltából. Most hasonló, ugrásszerű fejlődés előtt áll, amit felkészülten szeretne fogadni” -
8
mondta házigazdaként mondott köszöntőjében Süli János Pakson, a Magyar Víziközmű Szövetség szakmai igazgatói értekezletén, melyről a Tolnai Népújság online felületén Vida Tünde tudósított. Paks polgármestere beszélt arról is: a működő atomerőmű számára is fontos, hogy elegendő és megfelelő minőségű vízzel lássák el, s ez nem lesz másként Paks II. esetében sem. Egy új betáplálásra lesz szükség, aminek kiépítésével összehangolva a városi vízhálózat részleges megújítását is tervezik. Abban bíznak, hogy ezt a munkát a Mezőföldvíz Kft. végezheti el, s ha ez így lesz, plusz árbevételre tehet szert, ami átbillentheti a negatív mérleget - Süli János. A 47 települést ellátó Mezőföld Regionális Víziközmű Kft. természetesen nem az egyetlen, amely gazdasági nehézségekkel küzd, a szektort sújtó közműadó és egyéb ágazati terhek miatt a probléma általános. Ezt részletesen kifejtették az előadók a tanácskozáson.
Energiapolitika 2000 Társulat: a projekt egységes irányítást igényel 2017. február 24., 25. Az Energiapolitika 2000 Társulat sajtószolgálathoz eljuttatott állásfoglalása szerint a paksi fejlesztés irányítása jelenleg megosztott: Paks I. az MVM Zrt. révén a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, Paks II. a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik, s a kormány egy kormánybiztossal hajtja végre a közvetlen irányítást. A társaság szakmai véleménye szerint egy telephelyen, azonos technológiával csak egy szervezet működhet eredményesen. Az üzemeltetői tapasztalatok érvényesítése, a meglévő létesítményekhez való illeszkedés szempontjai, az orosz szállítóval való eredményes együttműködés, a humánerőforrás és annak betanítása csak egységes szervezettel biztosítható. Ezért javasolják az egységes vállalati struktúra és irányítás mielőbbi létrehozását.
Népszavazási kérdések a paksi projekttel kapcsolatban 2017. március 2., 3., 4. A paksi atomerőmű bővítésének megakadályozására öt népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodának az LMP - ezt a legtöbb lap, portál, hírműsor is közölte.
9
(fotó: kormany.hu)
Lázár János szerint a paksi bővítésről a nép már szavazott a 2014-es választáson - őt a Kormányinfón kérdezték az LMP országos népszavazási kérdéseiről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: Magyarországon a kis pártoknak „láthatósági problémájuk" van, vagyis ha ma lennének a választások, az LMP nem jutna be a parlamentbe. Hozzátette: a kormány tiszta lapokkal játszott, a törvényhozásban pedig az LMP is elmondhatta álláspontját. Ez nem vonja el az LMP jogát attól, hogy népszavazást kezdeményezzen - jegyezte meg és azt is közölte: az atomerőmű-beruházásnál kevés átláthatóbb beruházása volt a magyar államnak. Szerinte a népszavazási kezdeményezés politikai akció, az nem az atomerőműről szól - olvasható a beszámoló a kormány honlapján/MTI. A Párbeszéd Magyarországért szintén népszavazást kezdeményez, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát. (Origó, 24.hu, mno.hu/MTI) A Publikus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából január végén 1503 fő megkérdezésével, reprezentatív közvélemény-kutatás készített az atomerőmű esetleges bővítésének megítéléséről. A megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. A válaszadók többsége úgy látja: az Oroszországgal kötött megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot. A felmérés szerint komoly politikai törésvonalak figyelhetők meg: a Fidesz-szavazók markánsan másként gondolkodnak, mint a többi választó. Mindössze a válaszadók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy a beruházás hosszú távon kedvező az ország számára, ezért még a nagy adósság is elfogadható. Két társadalmi csoport van, melyek körében az utóbbi vélemény van többségben: a Fidesz-szavazók (62 százalék), és a paksi erőmű vonzáskörzetét jelentő dél-dunántúliak (52 százalék). Az összes többi, vizsgált társadalmi csoport úgy gondolkodik, hogy az adósságvállalás túlzó; leginkább a DK (83 százalék), és az MSZP (70 százalék) szavazói.
10
Alternatív energia Sebesen terjedhet az alternatív hajtás 2017. március 2.
(fotó: google.hu)
Gyorsan terjedhet az alternatív üzemanyagot használó járművek száma a magyarországi utakon a következő években. A Világgazdaságban B. Horváth Lilla - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előrejelzése alapján - arról írt, hogy legalább 24 ezer sűrített földgázzal (CNG) hajtott személyautó közlekedik majd 2020-ban, holott 2015 végén az ilyen személyautókból még 2 ezer sem futott az ország útjain. Számuk 2025-re 187 ezerre, 2030-ra pedig 284 ezerre nőhet. Tisztán elektromos személyautóból 2020-ban mintegy 21 ezer közlekedhet Magyarországon. Számuk 2015-ben csak bő 300 volt. Ezekből 2025-ben várhatóan több mint 81 ezer lesz, míg 2030-ra számuk eléri a mintegy 182 ezret. Ami az alternatív üzemanyagok várható terjedését illeti: a prognózis szerint, míg például CNG-kútból 2015-ben 8 nyilvános és 15 privát működött, 2020-ban már várhatóan 62 lesz. A normál áramtöltők száma a 2015-ös 114-ről öt év alatt 2100ra emelkedhet. Az NFM azzal is számol, hogy Magyarországon megjelenik a gáz cseppfolyósított változta, az LNG is. E projektben LNG-t lehetne tankolni a Csepeli Szabadkikötőben, ahol megépülne egy úszó, LNG-ellátó hajó is. 2025-ben pedig lehetne már LNG-t tankolni a komáromi, a bajai, a dunaújvárosi, a paksi, a gönyűi és három balatoni kikötőben, 2030-ban a szegediben is. A minisztérium szerint számíthatunk LNG-üzemű Ikarus buszra is. A cikk arra is kitért, hogy Magyarország uniós kötelezettsége a közlekedésben is csökkenteni a káros anyagok kibocsátását, illetve, hogy a közlekedési célú végső energiafelhasználásnak legalább 10 százaléka megújuló forrásból származzon. Ehhez közelebb vihet a CNG és az áram nagyobb arányú használata. A CNG-vel jóval kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, biometánnal keverve pedig egyre zöldebbnek számít. A villanyautózás kibocsátásmentes, de akkor minősül igazán zöldnek, ha zöld az áram is, amely hajtja.
11
Magyarország a vezető nélküli járműfejlesztés központja lehet 2017. március 1., 2.
(fotó: autoszektor.hu/hirado.hu)
Magyarországnak jók az adottságai ahhoz, hogy a vezető nélküli járműfejlesztés egyik európai központja legyen - mondta Palkovics László a vezeték nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos egy budapesti háttérbeszélgetésen. Az autoszektor.hu, az a magyarhirlap.hu, a magyaridok.hu, az mfor.hu/MTI tudósítása szerint kiemelte: Magyarországon már az 1980-as évek elején jelentős kutatási eredményeket értek el a közúti közlekedésben, ami hozzájárult ahhoz, hogy nagy autógyártók, járműgyártáshoz kapcsolódó nagy fejlesztő központok jöjjenek ide. Palkovics László hangsúlyozta: magyar kutatók nevéhez több járművezetőtámogató rendszer köthető, magyar felsőoktatási kutatóintézetek nemzetközi együttműködések részesei, a felsőoktatási háttér adott az elektromos, illetve vezető nélküli járműfejlesztéshez, és erős a járműipari vállalati háttér. Szerinte Európában van igény az önvezető, elektromos autók tesztelését magas színvonalon ellátó tesztpályára, ezért a magyar kormány támogatja annak kialakítását. Zalaegerszegen május 19-én rakják le a tesztpálya alapkövét. Az ipar igényeit kiszolgáló, teljes körű szolgáltatást nyújtó tesztpálya két ütemben 2017-ben, majd 2018-2020 között - épül meg. A kormánybiztos elmondta, hogy a vezető nélküli, illetve az elektromos autók iránt egyre nagyobb társadalmi igény is mutatkozik. A fejlesztés mellett szól az is, hogy csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, a demográfia változással növekszik az időskori mobilitás, a baleseti kockázatban az emberi tévedések hatását mérsékelni kell.
12
Maradnak a kínai napelemekre kivetett büntetővámok 2017. február 28.
(fotó: renewableenergymagazine.com)
Elutasította az Európai Unió Bírósága a kínai napelemekre kivetett dömpingvámok eltörlésére vonatkozó keresetet. A Tőzsdefórum, a Privátbankár/MTI az ügy előzményeként felidézte: az Európai Bizottság 2013ban dömpingellenes vámot vetett ki a kínai napelemekre, miután a testület szakértői megállapították: Peking jelentős támogatásban részesíti a gyártókat, amelyek így a rendes piaci ár alatt tudják adni a termékeiket, ezzel gyakorlatilag letarolják az ágazat európai piacát. Ezt követően 26 kínai vállalat az uniós bírósághoz fordult az átlagosan 47,7 százalékos büntetővám megsemmisítése érdekében. A luxembourgi székhelyű törvényszék azonban megerősítette a büntetővámokat. Ítéletben kimondta: azokat akkor is alkalmazni kell, ha a napelemek bizonyos részei nem Kínában készülnek, de a terméket végül ott szerelik össze és kínai gyártmányként értékesítik. A felpereseknek két hónapjuk van fellebbezésre. Az Európai Unió szerint a dömpingáron érkező, jóval a bekerülési költségek alatt értékesített kínai napelemek lehetetlen helyzetbe hozták az európai gyártókat. A kínai hatóságok ugyanakkor azzal érvelnek, hogy Európa a dömpingvámokkal hátráltatja a klímaváltozás elleni harcot. Egy napig megújuló energiából élt Dánia 2017. február 28.
(fotó: tisztajovo.hu)
A tengeren lévő szélerőművekből 27 GWh, a szárazföldön lévőkből pedig 70 GWh energia folyt be február 23-án Dániában. Ez épp elég volt ahhoz, hogy ellássa az ország teljes lakosságát 100%-ig tiszta energiával. A WindEurope szerint - melyre a tisztajovo.hu hivatkozott - Dánia elég szélenergiát termel 10 millió európai háztartás kiszolgálására is. 2015-ben több mint 5 gigawattnyi
13
szélerőművet építettek, ebből 1271 megawattnyit tengeren és 3799 megawattnyit szárazföldön. 2016 nem volt kecsegtető év, de ez csak a kevés szélnek tudható be. Az ottani szélenergia egyesület vezetője, Jan Hylleberg azt mondta, 2008 óta folyamatos növekedést látnak a szélenergia iparában. Minden évben megdöntenek valamilyen világrekordot. 2017 eddig remek évnek számít. Hylleberg szerint Dánia használja ki legjobban a szeles időt. Persze február 23-án más országok is rengeteg szélenergiát termeltek: Németország és Írország energiaigényének 52, illetve 42 százalékát tudta szélből fedezni.
A hazai energiaszektor hírei Elkészült a klímastratégia új tervezete 2017. március 2.
(fotó: nrgreport.com)
Elkészült a 2017-2030 közötti időszakra szóló, de 2050-ig is kitekintő második nemzeti éghajlatváltozási stratégia tervezete. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kormány honlapján tette közzé a dokumentumot, miszerint Magyarország - a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, az éghajlatvédelem szempontjainak figyelembevételével - fokozatosan tér át az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra, idézett ebből az NRGreport az MTI alapján. A több mint 220 oldalas dokumentum - melyet március 16-ig lehet véleményezni - vezetői összefoglalója kiemeli: az éghajlatváltozás veszélyezteti a nemzeti (természeti, humán és gazdasági) erőforrásokat. Cél a természeti értékek, erőforrások (termőföld, ivóvíz, biológiai sokféleség), és a kulturális kincsek megőrzése, valamint az emberi egészség kiemelt védelme. Az Országgyűlés az első éghajlatváltozási stratégiát 2008-ban fogadta el. Ennek felülvizsgálata nyomán készült el a 2014-2025-re, kitekintéssel 2050-re vonatkozó második stratégia tervezete 2013-ban, amelyet 2015-ben nyújtottak be a parlamentnek. A 2015 végén Párizsban tartott klímacsúcson elfogadott új globális, úgynevezett párizsi
14
megállapodás nyomán viszont indokolttá vált a stratégia felülvizsgálata és átdolgozása, ez a munka fejeződött most be. Az összefoglaló szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. 2021-2050 között minden évszakban szinte az ország egész területén a hőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedésével számolnak a szakemberek. Az évszázad végére pedig a nyári hónapokban több mint 4 fokos melegedés is lehet. Az éves csapadék mennyiségében nem számítanak nagy változásra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik: a nyári csapadék a következő évtizedekben 5, az évszázad végére akár 20 százalékkal is csökkenhet, míg ősszel és télen több csapadék várható a megszokottnál. Hosszabb szárazság nyáron, míg nagy mennyiségű és intenzív csapadék inkább ősszel lesz gyakoribb. Az átdolgozott stratégia három fő részből áll. Az úgynevezett hazai dekarbonizációs útitervben rögzítik az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait. Megjegyzik, hogy az ilyen gázok kibocsátása szempontjából Magyarország helyzete az Európai Unión belül kedvező, amit jórészt az alacsony egy főre eső energiafogyasztásnak, az energiatermelésen belül az atomenergia, és a relatíve alacsony fajlagos kibocsátású földgáz dominanciájával magyaráznak. A stratégia szerint az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés nem jelent versenyképességi korlátot a magyar gazdaságnak, sőt az innováció és a zöldgazdaság-fejlesztés révén hozzájárulhat a termelő ágazatok modernizációjához és Magyarország újraiparosításához. A villamosenergiatermelés károsanyag-kibocsátásának szempontjából meghatározó lépés lehet középtávon a paksi atomerőmű kapacitáspótlása, az átmenetileg megnövekvő atomenergia kapacitás (a régi és új blokkok párhuzamosan futása) a 2020-as évek végén, a 2030-as évek elején jelentős kibocsátás-csökkenést okoz - emelik ki. A dekarbonizációs ütemterv célkitűzései között szerepel pl. a fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése, elsősorban a hő- és villamosenergiatermelés, az épületfűtés és a közlekedés területén, valamint a szén-dioxid természetes nyelő kapacitásainak (fák, erdők) növelése. Hangsúlyozzák továbbá az energiahatékonyság és az energiatakarékosság előmozdítását, elsősorban az épületenergetika és a közlekedés, a mezőgazdaság és az ipar egyes ágazataiban, s az áramtermelésben. Mindezek hozzájárulhatnak a korábban kitűzött célhoz, az energiahatékonyság 20 százalékos javulásához.
15
A dokumentum második fő része a nemzeti alkalmazkodási stratégia, ami az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmigazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelésére alapul. A harmadik kiemelt rész az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálást hangsúlyozza a társadalomban - ebbe a médiát, az egyházakat, valamint a civil és a tudományos szervezeteket is bevonnának.
Magyar Nemzet: szűkül a rezsicsökkentés lehetősége
2017. március 1. Egyre kisebb az esély arra, hogy a kormány megvalósítsa korábbi rezsicsökkentési terveit. A nemzetközi energiaárak ugyanis megindultak felfelé, emellett az EU kötelezheti Magyarországot a hatósági árszabályozás megszüntetésére - tudta meg a Magyar Nemzet szakértőktől, akiket Illés József kérdezett. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője elmondta: 2015-ben és 2016-ban lett volna lehetősége a kormánynak a lakossági energiaárak 20-30 százalékos lefaragására, mert zuhant az áram és a földgáz beszerzési ára. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez tavaly augusztusra 11 euróra esett. Az áram piaci ára négy évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, míg 2016 nyarán 27 euró. Mostanában ismét árnövekedéssel kell számolni a földgázpiacon. A tavaly decemberi megawattóránkénti 13 euróról 18-ra drágult a gáz. Ez piaci körülmények között - ha a lakossági gáztarifákat nem a kormány szabná meg - 15 százalék körüli kiskereskedelmi áremelkedést okozna. Szerinte tartós áremelkedésre lehet számítani, mert pl. egyes atomerőművek leállítása, illetve a hideg tél miatt erősen nőtt Európa gázigénye. Pletser Tamás úgy látja: a nemzetközi piaci jegyzésárak emelkedése miatt egyre kisebb mozgástere lesz a kormánynak a díjcsökkentésre. A magyar földgázbehozatal nagy része orosz import. Korábban - 2015-ig - az orosz beszállítóval kötött szerződésben az állt: az átvételi árak kilenc havi késéssel követik két meghatározott olajtermék átlagárát. Emiatt a gyorsan változó piaci jegyzésárak nem érvényesültek a behozatali költségekben.
16
A 2019-ig érvényes megállapodás tartalmát titkosították, de azt tudni lehet, hogy a jelenlegi árképzés nagymértékben követi a piaci árakat. Így ma már vélhetően az orosz gáz sem sokkal olcsóbb, mint az európai piacokon beszerezhető. Ugyanakkor szakértők szerint a rezsicsökkentés jogi lehetőségei is szűkülnek, mivel az EU hamarosan kötelezheti a kormányt, szüntesse meg a lakossági energiadíjak hatósági szabályozását. Erre utal a fejlesztési tárca energiaügyért felelős államtitkárának brüsszeli nyilatkozata is. Aradszki András közölte: „a hatósági árszabályozás szükséges és fontos eszköz ahhoz, hogy a tagországok megfizethető áron biztosítsanak energiát a felhasználóknak. A magyar kormány fontosnak tartja a lakossági fogyasztók érdekeinek megvédését, ezért a bizottsági javaslattal szemben ragaszkodni fog a szabályozott egyetemes szolgáltatói ár megtartásához.” Ez pedig elemzők szerint azt vetíti előre, hogy a kormány ismét megpróbál kibújni az uniós szabályok alól. A lap felidézte korábbi írását, miszerint megközelítőleg 30 százalékkal többe kerül - a hideg miatt - az idei szezonban a fűtés a családoknak, mint egy évvel korábban, így egy átlagos gázfelhasználó kb. harmincezer forint körüli többletkiadással számolhat.
Nevet változtat a DÉMÁSZ 2017. március 1.
(logó: vasarhely24.hu)
Februártól a DÉMÁSZ a nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként biztosítja fogyasztóinak a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátást. A társaság új neve 2017. március 1-jétől DÉMÁSZ Zrt., amely 775 ezer lakosságiés versenypiaci fogyasztót lát el villamos energiával az ország dél-keleti részén. A továbbiakban a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. is az EDF neve nélkül szolgáltat. Az ENKSZ együttesen így már megközelítőleg 4 millió lakossági és versenypiaci fogyasztó energiaellátását szavatolja - ismertette a közleményt az NRGreport, a hiros.hu, a szegedma.hu, a vasarhely24.com is, kitérve arra is: az ENKSZ szakmai irányításával a nemzeti energetikai társaságok együttműködése a garancia arra, hogy a DÉMÁSZ a legmagasabb műszaki színvonalon, hatékonyan és ügyfélbarát módon szolgáltassa a villamos energiát.
17
Új ösztönzők segíthetik a hőszivattyúk piacát 2017. március 1.
(fotó: vg.hu)
Megnyíltak a pályázati támogatások és minden magyarországi felhasználói kör pénzhez juthat hőszivattyús rendszerek telepítéséhez. Magyarország a korábbi támogatás hiánya miatt e téren elmaradt a szomszédos országoktól - ez is kiderült a Világgazdaság összeállításából. „Nálunk évi 1500-2000 ilyen berendezés adható el, míg Csehországban - amellyel néhány éve egy szinten álltunk - évi 6-8 ezer” - mondta Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyús Szövetség elnöke B. Horváth Lillának. Ginop- és Vekop-forrásból vállalkozások juthatnak 2545 százaléknyi forráshoz, a TOP-ból az agártermelők, az Otthon melege programból a lakosság, de van keret közintézményeknek is. Az MFB visszatérítendő, 0 százalékos kamatú kölcsönt kínál használt épületeknek fűtéskorszerűsítésre, megújuló energia alkalmazására. Ádám Béla szerint azonban célszerű lenne mást is bevetni. Ő az ausztriai példát tartja követendőnek: ott pályázati támogatás helyett 2000 óta visszatérítik az adót, az igényléséhez elég egyszerű szerződésben feltüntetni a tervezett projekt alapadatait, költségvetését és az önkormányzat, az adóhatóság, a beruházó és a kivitelező aláírását. Nálunk a pályázat műszaki előkészítése, beadása megtérülésvizsgálattal elég költséges, ami kárba vész, ha az igénylő nem nyer. Ha igen, akkor a telepített hőszivattyús rendszerhez teljesítménytől függően akár több százezer forintért éves hatékonyságot (SPF) és energiamegtakarítást mérő rendszert is illeszteni kell. Ezek költsége egy-két évvel növeli a megtérülési időt, amely mintegy három évvel - már a 20 százalékos rezsicsökkentés miatt is hosszabb lett, hiszen alacsonyabb energiaárak mellett lassabban termelik ki költségüket a korábban 50 százalékos energiaköltség-megtakarítást ígérő beruházások. Új teher a célszerűen napelemekkel kombinált hőszivattyús rendszereknek, hogy a napelemek után rendszerhasználati díjat kell fizetni. A szakember szerint ezt elég lenne később bevezetni, amikor már Magyarországon is évi 10 ezer hőszivattyú kel el. Nálunk az is korlátozza a kisméretű, földhős hőszivattyús piac növekedését, hogy a felhasználók az ország területének 90 százalékán rácsatlakozhatnak a gázhálózatra. Végül az itt kapható, többségükben külföldi
18
termékek drágák az itteni vásárlóerőhöz képest. Cél lehetne a hazai gyártású, jó minőségű, olcsóbb hőszivattyúk alkalmazása. Már vannak kezdeti próbálkozások, helyenként termékdíjas fejlesztésekkel elérhetők egyszerűbb hőszivattyú-összeszerelések is, tehát érdemes óvatosnak lenni, és csak komoly referenciákkal rendelkezőkkel tárgyalni. A hőszivattyúk hazai piacát Ádám Béla évi 3-4 milliárd forintosra teszi az érintett rendszerek átlagos teljesítménye, ára és eladási darabszáma alapján. A jellemző lakossági teljesítményérték 5-10-20 kilowatt az ingatlan szigetelésétől, hőigényétől függően, de vállalkozó megrendelőknél telepítenek 300-400 kilowattos, esetenként akár 1-1,5 megawattos hőszivattyús rendszereket is. Az energiahatékonysági törekvések miatt a vevők az egyre kisebb teljesítményű rendszereket igénylik. Arra is utalt, hogy a hőszivattyús technológia nem egy átlagos, 80 négyzetméteres családi ház fűtőberendezése. A rendszer igazi piacának a vállalkozások számítanak. Mivel a mintegy 500-600 ezer bejelentett gazdálkodó szervezetből 450 ezer aktív, ezeknek a 90 százaléka pedig jórészt csak önfenntartó, a hőszivattyú piacának a maradék, körülbelül 40 ezer cég tekinthető. A hazai értékesítés 80 százaléka eddig Pest megyére és az északnyugati országrészre összpontosult. Minden lakás fűtéskorszerűsítésére létezik megfelelő műszaki megoldás, a következő években várható tömeges kémény- és kazáncserék finanszírozását pedig lakossági pályázatok is segítik - mondta Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján. A szakértő arra számít, hogy rövid időn belül több százezer lakásban kerülhet sor kazáncserére, mivel megnőtt a kereslet az energiatakarékos kondenzációs kazánok iránt, ezekhez viszont az épületek többségében át kell alakítani a kéményeket. (Tőzsdefórum/MTI)
Külföldi energiaszektor A tagállamoknak jelenteniük kell a megállapodást harmadik országgal 2017. március 2. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadta azt a törvényjavaslatot, miszerint a tagállamoknak értesíteniük kell az Európai Bizottságot akkor, ha harmadik országgal energiaellátási megállapodásról akarnak tárgyalni. Miként a Tőzsdefórum, a magyaridok.hu/MTI beszámolt róla,
19
a tagállamoknak írásban, előre kell jelezniük, ha új megállapodást kötnének, valamint azt is, ha egy régebbi megállapodást újítanának meg vagy egészítenének ki. A tagországoknak jelenleg utólagos tájékoztatási kötelezettségük van. Az új szabályok értelmében a bizottság a tagállami értesítésre reagálva segíthet abban, hogy a megkötendő szerződés az uniós jognak is megfeleljen, valamint, ha a tagállam erre igényt tart, a bizottság megfigyelőként részt vehet a tárgyalásokon. A bizottságnak öt hete van arra, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos esetleges kételyeit eljuttassa a tagállamhoz és további tizenkét hete, hogy feltárja az esetleges ütközést az uniós joggal, különös tekintettel a versenyjog és a belső energiapiac szabályaira. Ha a tagállam az aláírt megállapodásban figyelmen kívül hagyja a bizottság véleményét, akkor haladéktalanul írásos indoklást kell eljuttatnia a bizottsághoz ennek okáról.
Megkezdte kereskedelmi üzemét a világ első, 3+ generációs orosz blokkja 2017. március 1.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A világ első, 3+ generációs, VVER-1200 típusú blokkja, a novovoronyezsi 6. blokk február végén megkezdte kereskedelmi üzemét. Az ezt megalapozó dokumentumot február 27-én írta alá Andrej Petrov, a Roszenergoatom vezérigazgatója azt követően, hogy engedélyt kapott rá az állami atomenergetikai konszerntől. Miként az Atomenergiainfó részletezte: ezt megelőzően a környezetvédelmi, technológiai és nukleáris felügyelet, a Rosztyehnadzor kiadta az engedélyeket arról, hogy az új, 3+ generációs reaktor teljes mértékben megfelel a tervdokumentációnak, a műszaki előírásoknak, a jogszabályi és a nukleáris biztonsági követelményeknek. A nyomottvizes, VVER1200 típusú reaktor 2016. augusztus 5-én csatlakozott először az oroszországi villamosenergia-hálózatra. A tesztek, a vizsgálatok igazolták a berendezések és technológiai rendszerek üzemkészségét. A kereskedelmi üzembe helyezés előtt a blokk összesen már csaknem 1,7 TWh áramot termelt. A VVER-1000 típusú reaktorhoz képest a paksi bővítéshez is ajánlott VVER-1200 típusnak számos, gazdaságossági és biztonsági mutatókat jelentősen javító jellemzői vannak.
20
Jelenleg ez a típus jelenti a legmagasabb szintű biztonságot az üzemeltetésben, hiszen a fukusimai baleset után felállított legszigorúbb nemzetközi nukleáris követelményeknek is megfelel. A típus a nukleáris piacon elérhető legbiztonságosabb piacérett termék, amely legalább 60 éven keresztül termelhet áramot. A portál arra is kitért, hogy épül a hetedik blokk is, amely szintén VVER1200 típusú lesz.
Orosz tapasztalatokat gyűjtenek a finnek 2017. március 1.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az épülő atomerőművek leendő munkatársainak képzését tanulmányozták Oroszországban a Fennovoima finn konszern képviselői. Ez a cégcsoport a megrendelője a Hanhikivi-1 atomerőműnek, amely az elképzelések szerint orosz tervek és technológia alapján, a Roszatom részvételével épül majd a finnországi Pyhäjokiban. A finnországi szakemberek megismerkedhettek az új, VVER-1200as blokkok személyzetének képzési rendszerével, a teljes értékű és az analitikus, vagyis az erőmű vezérlőtermét élethűen másoló, illetve grafikus felületen ábrázoló szimulátorok üzembe helyezésének fő szakaszaival. A Szentpétervár melletti létesítményben ezek már működnek, és lehetővé teszik, hogy az operátortól a műszakvezetőig minden szakember idejében minőségi felkészítést kapjon - ismertette a Roszatom közleményét az Atomenergiainfó. A Hanhikivi-1 még csak az engedélyeztetés szakaszában jár, de tréningeket terveznek a létesítmény beindítási-beállítási munkálatainak idejére, ezért fontos a számukra, hogy lássák, miként zajlik a személyzet felkészítése a Leningrádi Atomerőműben. Pyhäjokiban is lesz teljes értékű szimulátor, amelyet használni fognak az erőmű üzemeltetése alatt.
21
Együtt gyárt nukleáris üzemanyagot Moszkva és Teherán 2017. február 28.
(fotó: atomenergiainfo.hu/tasnimnews.com)
Oroszország és Irán útitervet, egyeztetett programot fogadott el nukleáris üzemanyag közös gyártására. Ezt az iráni állami atomenergia ügynökség vezetője, Ali Akbar Szalehi jelentette ki az ISNA hírügynökségnek nyilatkozva, melyre az Atomenergiainfó hivatkozott. Azt is közölte, hogy a megállapodás több mint kétéves egyeztetés után, januárban született meg, akkor, amikor Moszkvába látogatott a teheráni atomfelügyelet helyettes vezetője. Szalehi közölte: a nukleáris üzemanyag-előállításban Irán számít Oroszország segítségére. Tekintettel Teherán szükségleteire és arra, hogy Busherben, ahol a perzsa állam első atomerőműve működik és legalább két új tervezett blokk Oroszország részvételével épül majd, azt kérték Moszkvától, hogy szervezzék meg a közös gyártást iráni területen. Azt is bejelentette az iráni vezető, hogy hazája uránkoncentrátumot készül vásárolni Kazahsztánból. Három év alatt összesen 950 tonna beszerzéséről van szó, amivel nem sértenék meg a nemzetközi közösséggel 2015-ben, az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország közreműködésével tető alá hozott megállapodást - írta a Reuters. A tervet az egyezmény betartását felügyelő hat ország által alkotott bizottság elé terjesztették, öt állam már rá is bólintott, csak London döntésére várnak még. A Gazprom a tavalyinál magasabb idei gázexportárral számol 2017. február 28., március 1., 5.
(fotó: gazprom.ru)
Az orosz gázcég azzal számol, hogy az Európába exportált földgáz ára magasabb lesz az idén a tavalyinál - közölte Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes Szingapúrban, egy befektetői fórumon. Szerinte az ezer köbméterenkénti
22
exportár 180-190 dollárra nőhet idén a tavalyi 167 dolláros átlagárról. Egy évvel korábban, 2015-ben az átlagár jóval magasabb, 234 dollár volt. Medvegyev rámutatott arra is, hogy az Európába tartó gázexport idén meghaladhatja a 180 milliárd köbmétert a tavalyi rekordszintű 179,3 milliárd köbméter után, ami 12,5 százalékkal múlta felül a 2015. évit. A Gazprom részesedése az európai gázpiacon 34 százalékra nőtt tavaly az egy évvel korábbi 31 százalékról - mondta az orosz vállalati illetékes a szingapúri befektetői fórumon, akire a Privátbankár, a Portfólió/MTI hivatkozott. A Gazprom utóbb az is tudatta: január-februárban 35,4 milliárd köbméter földgázt exportált Európába, ami 21 százalékkal, 6,1 milliárd köbméterrel több az egy évvel korábbinál - idézte az adatokat a figyelo.hu/MTI. Az éves szinten elért 6,1 milliárd köbméter többletexport annyi, mint amennyit évente szállít Ausztriába a Gazprom. A cég az idei első két hónapban Németországba 23,8 százalékkal, Franciaországba 38,2 százalékkal, Szlovákiába 11,5 százalékkal, Görögországba pedig 20,6 százalékkal növelte gázszállítását. A gázexport Törökországba 16,6 százalékkal, Bulgáriába 21,5 százalékkal, Szerbiába 29,9 százalékkal, Magyarországra 27,7 százalékkal, Ausztriába pedig 91,4 százalékkal nőtt a február végével záródott két hónapban - az újabb adatokat a Privátbankár, a Napi, a magyaridok.hu/MTI is ismertette.
Orosz gázcég: rossz ötlet a gázrendszer felbontása 2017. március 1. Elfogadhatatlan a Gazprom szerint az ország egyesített gázhálózatának felbontása, mert az csak egyben tudja garantálni az ellátás biztonságát csúcsigények idején. A társaság igazgatósági tagja, Oleg Akszjutyin a TASZSZ hírügynökségnek elmondta: a Gazprom eredményes működése éppen abban nyilvánul meg, hogy összefogja a gázértéklánc egészét a termeléstől az értékesítésig, márpedig ezzel szembemennének a terület liberalizációját sürgető oroszországi gázreform-elképzelések - írta a vg.hu portál.
23
Hírek röviden 2017. március 3. Térfigyelő kamerarendszer épült Dunatetétlenben az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány támogatásával. Hat helyszínen vannak kamerák, amelyek a lakosság biztonságérzetét növelik. A beruházás kilencvenöt százalékos pályázati forrásból valósult meg. Idén továbbfejlesztik a rendszert, ennek az összegét betervezték a 2017. évi költségvetésbe. (Petőfi Népe) 2017. március 4. Túlzott igények miatt március 7-étől átmenetileg szünetel a támogatási kérelmek beadása a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására kiírt pályázatra. Új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, információs technológia-fejlesztésre és online megjelenés kialakítására is kérhettek támogatást az érdeklődők. (Energiainfó/MTI) 2017. március 4. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara 423, 67 millió forintot kapott a fás biomassza alapanyag termesztési feltételeinek kutatására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban. A támogatásból kutatólaborokat hoznak létre. A 2020-ig tartó projekt javíthatja a biomassza alapanyag termesztésének hatékonyságát, elősegítheti a nyersanyag gazdaságos és környezetbarát felhasználását. (Energiainfó/MTI)
Összeállította: László Judit
