1
MVM Hírlevél VI. évfolyam, 2017. február 20.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Az NFM-hez tartozó 230 állami cégnél 143 ezer munkavállaló bére emelkedik Kiépülhet a Szekszárd-Paks távhővezeték Energetikai auditokat készít az MVM Partner Kecskeméten
2-3 3 4
Szponzorálás Folytatódik az „MVM Koncertek - A Zongora” sorozat
4-5
A paksi bővítésről Lázár János: kárt okoz a gazdaságnak az EB-döntés késedelme Roszatom: a paksi új blokkok megfelelnek a szigorú követelményeknek Az erőmű-beruházás a népfőiskolán is téma volt Szekszárdon és Pakson drágultak leginkább a lakások
5 6-7 7-8 8-9
Alternatív energia Naperőműbe fektet be az Alteo Elektromos töltőhálózat kiépítését tervezi a MOL a régióban Kevesen érdeklődnek a kis METÁR iránt
9 10 10-12
Hazai hírek A Gazprom jelentősen növelte exportját Magyarországra is A régióban terjeszkedik a BERT tulajdonosa Nem akar több vízierőművet a Drávára a Somogy Megyei Közgyűlés Százezer feltöltős mérő működik Magyarországon Megújul az E.ON ügyfélkezelési rendszere
12-13 13-14 14-15 16 17
Külföldi energiaszektor A Roszatom külföldön is használhat francia technológiát Egy fontos lépéssel közelebb a törökországi beruházáshoz Kezdődik az atomerőmű-leszerelés Németországban 444 millió euró európai projektekre: az FGSZ is nyertes A krki úszó LNG-terminál 102 millió euró uniós támogatást kap Vita az Északi Áramlat-2 projektről Az ukrán kormány szükségállapotot vezetett be az árampiacon A Naftogaz földgázt kezdett vásárolni világbanki garanciával
18 19 20 20-21 21-22 22-23 23 24
Egyéb Atomerőmű-díszítő Vasarely-vázlatok másolatai kerültek Magyarországra
24-25 Hírek röviden 25-26 Kórháznak adományozott pénzt az ELMŰ-ÉMÁSZ - Rövidesen újabb pályázatok jelennek meg energiatakarékossághoz - A MOL és a PannErgy is koncessziós szerződést írt alá
2
Hírek az MVM Csoportról Az NFM-hez tartozó 230 állami cégnél 143 ezer munkavállaló bére emelkedik 2017. február 17., 16.
(fotó: kormany.hu)
Több lépcsőben, 30 százalékkal emelkedik a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó mintegy 230 állami vállalatnál 143 ezer munkavállaló bére, amire az emelés első évében, 2017-ben 44 milliárd forintot fordít az állam - jelentette be Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján, melyről a vg.hu, a Napi, az mfor.hu, a magyaridok.hu, a magyarhirlap.hu/MTI is beszámolt. A béremelések január elsejétől, visszamenőleg érvényesek. Kiemelte: a béremelés bizonyítja, hogy a kormány megbecsüli a közszolgáltatást végzők munkáját. Az intézkedéstől azt várják, hogy az állami vállalatok a munkaerőpiacon versenyképesek maradjanak, és meg tudják tartani a munkaerőt. Felidézte: a kormány február 15-én fogadta el a NFM-hez tartozó cégeknél a béremelési javaslatot, amelyet előzőleg a munkáltatók és munkavállalók érdekegyeztető tárgyalásain alakítottak ki. A bérfejlesztés 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben együttesen 30 százalékos lesz. A béremelés megelőzi a bérfeszültségek kialakulását, a kötelező bérminimum alapján a teljes bértábla emelkedik. Ismertette: a megállapodásokon a szakszervezetek álláspontja az volt, hogy a 30 százalék ne évi egyenlő arányban, hanem az első évben nagyobb mértékkel történjen. Ennek megfelelően a MÁV Csoport társaságainál 2017-ben 13 százalék, 2018-ban 12 százalék, 2019-ben 5 százalék lesz az emelés. Ez 36 ezer 800 dolgozót érint, forrásigénye 13 milliárd 600 millió forint. A hét volán társaságnál 23 500 dolgozó kap idén 13 százalékos, majd a következő két évben 12, illetve 5 százalékos béremelést. A Magyar Postánál és leányvállalatainál az első emelés 14 százalékos, 33 ezer embert érint 8,7 milliárd forintos költséggel az első évben. A regionális víziközmű-társaságok idei 13 százalékos emelése 10,5 ezer embert érint, 4,5 milliárd forintos forrásigénnyel. A kormány idén 44 milliárd forintot, 2018-ban 48 milliárd, 2019ben 28,5 milliárd forintot biztosít béremelésre. A tárca számításai szerint az
3
emelés hatására az egyes vállalatoknál a foglalkoztatási feszültségek mérséklődnek, nő a dolgozók létszáma. Az intézkedésekhez a Magyar Posta 4 milliárd forint, a vízművek 100 millió forint, a Volán társaságok 617 millió forint önrészt biztosítanak. A jelentős emeléseket az tette lehetővé, hogy Magyarország erősödik, saját gazdasági teljesítményéből ki tudja termelni a béremeléshez szükséges forrásokat - hangsúlyozta az államtitkár. A nemzeti fejlesztési tárcához tartozó 230 állami cég esetében a kormány arról döntött, hogy az a mintegy 100 ezer dolgozó, aki a minimálbérnél kevesebbet keres, megkapja az új minimálbért és a garantált bérminimumot - mondta a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a Kormányinfón.
Kiépülhet a Szekszárd-Paks távhővezeték 2017. február 16.
(fotó: mvm.hu)
A paksi atomerőmű és a szekszárdi önkormányzat megvizsgálta az erőmű blokkjain az ahhoz szükséges átalakításokat, hogy a Szekszárd-Paks távhővezeték kiépülhessen, és csatlakozhasson a szekszárdi hőközponthoz. A Lokál Extra cikke szerint elkészült a tanulmányterv, amely szerint a gazdasági mutatók az önkormányzat és az atomerőmű számára is kedvezőek. Következő lépésként közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a távvezeték engedélyeztetési és kiviteli terveinek elkészítésére. Annak érdekében, hogy minél egyszerűbben valósuljon meg a beruházás, Szekszárd önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságot hoz létre. Ez a projektcég, a Szekszárdi Távhő Beruházó Kft. látja el a Szekszárd-Paks távhővezetékkel kapcsolatos további feladatokat.
4
Energetikai auditokat készít az MVM Partner Kecskeméten 2017. február 16.
(logó: mvmpartner.hu)
Együttműködési megállapodást köt Kecskemét önkormányzata az MVM Partner Zrt.-vel, amely a legnagyobb állami tulajdonban lévő energetikai cégcsoport tagja, és amely valamennyi megyei jogú várossal stratégiai megállapodást köt. A cég előzetesen már elkészítette 10 kecskeméti ingatlan stratégiai energetikai auditálását: ajánlásokat fogalmaz meg a hatékony energiacsökkentési intézkedésekre. A megállapodás lényeges eleme olyan tájékoztatási, információs környezet kialakítása, amely lehetővé teszi az energiafelhasználási szokások átalakítását - a hiros.hu, a keol.hu portál foglalta össze az önkormányzat közgyűlésének döntéseit, kitérve az MVM Partner tevékenységére is.
Szponzorálás Folytatódik az „MVM Koncertek - A Zongora” sorozat 2017. február 17.
(fotó: azongora.hu)
2017. február 28-án, este fél nyolctól a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Grigorij Szokolov lép fel az „MVM Koncertek - A Zongora” sorozatban. Szokolov már 5 éves korában felhívta magára az orosz zenei élet figyelmét rendkívüli tehetségével. Leningrádban született, speciális zeneiskolába járt, majd 1960-ban a konzervatórium tanulója lett. 12 éves korában lépett először nyilvánosság elé, 1966-ban, 16 évesen pedig az Emil Gilelsz vezette zsűri egyhangú döntésével megnyerte a 3. Nemzetközi Csajkovszkij Zongoraversenyt. Sikerét koncertkörutak követték a Moszkvai Filharmonikus Zenekarral Olaszországban, Portugáliában és Németországban,
5
majd Európán kívül Észak-Amerikában és a Közel-Keleten. Neves zenekarokkal lépett fel, együtt dolgozott a világ vezető karmestereinek nagy részével. Széles repertoárja (Bachtól Schönbergig), a zene értelmezésének komolysága és eredetisége, előadásmódjának pontossága megragadja a közönséget és a kritikusokat, bárhol is játszik - írta róla a zongora.hu oldal.
A paksi bővítésről Lázár János: kárt okoz a gazdaságnak az EB-döntés késedelme 2017. február 16.
(fotó: kormany.hu)
Kárt okoz a gazdaságnak és növeli az ország energiaimport-függőségét, hogy az Európai Bizottság 18 hónapja nem dönt a paksi beruházás esetleges tiltott állami támogatásának ügyében - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki február 21-én Brüsszelbe utazik, hogy egyebek mellett ezt a kérdést is tisztázza. Lázár János szokásos budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: Paks II. ügyén is megpróbál lendíteni, a beruházást ugyanakkor újabb támadások érik osztrák és német részről, továbbá az általuk finanszírozott civil és társadalmi szervezetek révén. Lassan felvetődik, hogy miért diszkriminálják Magyarországot és miért nem hoznak döntést Brüsszelben - jegyezte meg a tárcavezető, aki reményének adott hangot, hogy a késedelem mögött nem nyugat-európai gazdasági érdekek, hanem a „jog és a bürokrácia dzsungele" áll. Hozzátette, hogy a konstruktív dialógus jegyében szeretne megegyezésre jutni. Felidézte: ma az áram 50 százalékát a paksi atomerőmű adja és évről évre nő az energiaigény, ugyanakkor több erőművet be kell zárni, ezért az ország még több importra szorulhat - idézte őt az MTI alapján a kormany.hu, a vg.hu, az mfor.hu, a figyelo.hu, a paksihirnok.hu, a pakspress.hu portál, beszámolt a tájékoztatóról a Kossuth Rádió és más hírműsorok is.
6
Roszatom: a paksi új blokkok megfelelnek a szigorú követelményeknek 2017. február 14., 15.
(fotó: greenfo.hu)
Egy nemzetközi környezetvédelmi alapítvány, a Bellona szerint az oroszok odahaza „elsumákoltak” egy két és fél hónapos leállást okozó problémát a Paks II. erőműbe is szánt új reaktortípusnál. Az írást a Pakskontroll projektet futtató Energiaklub ismertette, ez alapján pedig a greenfo.hu is. Eszerint a VVER-1200 (más néven AES-2006) reaktorok prototípusának súlyos konstrukciós problémája van. Miként az Energiaklub Facebook-oldalán olvasható: a csupán egy éve átadott Novovoronyezs II. reaktorát tavaly novemberben két és fél hónapra le kellett állítani a generátor rendellenessége miatt. Ráadásul a súlyos problémákat a Roszatom - reaktort üzemeltető - leányvállalata igyekezett eltussolni. Sőt, a cégnél visszadátumozták az ügy kiszivárgása után az erről szóló beszámolójukat - mindezt a hvg.hu is átvette. A Roszatom sajtóosztálya az alábbi közleményt juttatta el a greenfo.hu és a hvg.hu portálnak: Az orosz atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom nyílt és átláthatóan működő vállalat, amely kellő időben tájékoztatja a közvéleményt az orosz atomerőművekben bekövetkező eseményekről. Így történt ez 2016. november 10-én is, amikor a novovoronyezsi atomerőmű környezetében működő sajtó tájékoztatást kapott az atomerőmű 6-os blokkja leállásának okáról. 2016. november 15-én összeült az atomerőmű építését irányító stáb, amelynek tanácskozásán közölték a leállás okát - erről azonnal tájékoztatták a sajtót. A Roszatom arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásait maradéktalanul betartja a konszern. Ezek kizárólag olyan esetekben írják elő a lakosság tájékoztatását, amelyek valamilyen mértékben nukleáris kockázattal járnak. Az adott esemény még elméleti kockázatot sem jelentett a lakosság számára; az atomerőművi eseményeket besoroló nemzetközi INES-skálán nulla fokozatú besorolást kapott, tehát nem volt jelentésköteles. Ennek ellenére tájékoztatta a Roszenergoatom az újságírókat a novovoronyezsi blokk helyzetéről. A 6-os blokk a próbaüzemben működő generátor lekapcsolódása miatt állt le. Ebben a próbaüzemi szakaszban a
7
blokkon számos műszaki vizsgálatot és mérést végeznek, különböző üzemállapotokban tesztelik az új berendezéseket. Az észlelt hibák kijavíthatók. A generátor javítása után, 2017. január 26-án a blokkot ismét 100 százalékos teljesítményszintre kapcsolták. Jelenleg a blokk komplex próbaüzeme zajlik, amelynek végeztével megkezdődik a kereskedelmi üzem. A kiegészítő vizsgálatok, üzemi próbák után a tapasztalatok figyelembevételével a berendezés szállítójával történt megállapodás alapján az összes ilyen típusú generátor kialakítását tökéletesítik. Az egyes energiatermelő létesítmények számára szállított berendezések mindegyike több szakaszos átvételen, illetve próbaüzemen esik át. A próbaüzemet először a gyártóműben hajtják végre, majd ezt követik az erőművi környezetben végzett tesztek. Az atomerőmű kereskedelmi üzemének kezdete előtt ezek a mérések és vizsgálatok befejeződnek. A paksi atomerőmű új blokkjai számára a turbina és a generátor szállítóját még nem választották ki, erre az orosz fővállalkozó nemzetközi tendert fog kiírni. A paksi atomerőmű két új blokkja számára készülő berendezések meg fognak felelni a legszigorúbb biztonsági követelményeknek, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az európai atomerőműveket üzemeltetők szervezete ajánlásainak. Mi több, a Paks II. atomerőmű számára készülő berendezéseknél már hasznosítani tudják más atomerőművi projektek építési és üzemeltetési tapasztalatait is - olvasható a Roszatom közleményében.
Az erőmű-beruházás a népfőiskolán is téma volt 2017. február 14.
(fotó: paksihirnok.hu)
Az atomerőmű küszöbön álló bővítéséről kapott tájékoztatást a Nyugdíjasklub népfőiskoláján a tagság Mittler Istvántól, a Paks II. projektcég kommunikációs igazgatójától. Mint kiemelte: fontos, hogy az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korosztályt tájékoztassanak a tervekről - idézte őt a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde. Szerinte alapelv, hogy a térségben élők első kézből kapjanak információt. Előadása elején azt a filmet mutatta be, amelyet a
8
Roszatom készíttetett, összefoglalva, mit adott a világnak a nukleáris energia békés célú alkalmazása. Mittler István arról is beszélt, hogy várhatóan milyen változást idéz majd elő a város, így az ott élő idősek életében is a beruházás. Mint mondta, az előkészítés és az építkezés 8-10 évig fog tartani, ám az elképzelések szerint - a korábbi építkezéssel ellentétben - most nem kizárólag Paksra zúdul majd a munkások tömege. Kormányzati elképzelés is van egy új Duna-hídról. Ez lehetővé teszi, hogy a Bács-Kiskun megyei települések is bekapcsolódjanak a projektbe.
Szekszárdon és Pakson drágultak leginkább a lakások 2017. február 16.
(fotó: pakspress.hu)
Tíz-húsz százalékkal nőttek a lakóingatlanok árai a forgalmazók adatai szerint az utóbbi egy évben Szekszárdon és Pakson, ahol jelenleg 130 ezer és 280 ezer forint közötti négyzetméteráron kelnek el a használt lakások. Ingatlanközvetítők arról számoltak be, hogy jellemzően befektetési céllal, elsősorban a társasházi, lakótelepi lakásokat keresik a vásárlók, a családi házak iránt jóval kisebb az érdeklődés - idézte az MTI hírét a Paks-Press és a magyarhirlap.hu is. Pakson, ahol 2007 óta folyamatos a lakások árának emelkedése, az atomerőmű kapacitás-fenntartó beruházásával kapcsolatos bejelentések után érezhetően nő a kereslet, ez januárban is így volt - mondta Kurucz Zoltán ingatlanközvetítő. A Duna-parti városban egy év alatt 15 százalékkal nőttek a lakásárak. A paksi átlag magasabb a szekszárdi árszintnél; legutóbb egy felújított, első emeleti, kétszobás, 48 négyzetméteres lakás 281 ezer forintos négyzetméteráron kelt el, egy negyedik emeleti, 57 négyzetméteres lakást 13,9 millió forintért értékesítettek. A közeli Dunaújvárosban ugyanakkor még mindig hatmillió forintért lehet megvásárolni egy átlagos, kétszobás panellakást - jegyezte meg. A családi házak piaca nem ennyire élénk, de az ingatlanvásárlók körében továbbra is keresett település Dunakömlőd és Dunaszentgyörgy. Pakson az utóbbi években több építési cég vásárolt telkeket, azokon azonban még nem épültek új lakások - mondta.
9
Az orosz nyelvű internet és levelezés gyakorlati ismereteit is tanulják a paksi Vak Bottyán Gimnázium diákjai. A tanulók több mint tíz százaléka, három évfolyamban tanulja önként választott tantárgyként az orosz nyelvet. Az atomerőmű-építésre készülő városban a fiatalok jövőbeli munkaerőpiaci esélyeit jelentősen javíthatja az orosz nyelv ismerete - írta a Paks-Press.
Alternatív energia Naperőműbe fektet be az Alteo 2017. február 16.
(fotó: mfor.hu)
Az Alteo Csoport naperőművekkel bővíti portfólióját: szerződést írt alá a Domaszék 2MW Naperőmű Kft. megvásárlásáról az EOGEN Csoporttal, így 800 millió forint értékű zöldmezős beruházásban 2 megawattos naperőművet létesít a Szeged melletti Domaszék külterületén - közölte a cégcsoport az MTIvel. Ezt ismertetve írta a vg.hu, az mfor.hu, a Portfólió, az nrgreport.com, az investor.hu, hogy a fejlesztéssel az Alteo megújuló erőművi portfóliójában az alternatív gázos egységek, a víz- és szélerőművek mellett megjelenik a naperőművi energiatermelés is. A domaszéki naperőmű négy, egyenként 495 kilowatt teljesítményű részerőműből áll majd. Kialakítása egyszeri beruházást igényel, ezt követően megbízható módon 25 éven át biztosítja a klímabarát energiatermelést, miközben karbantartási igénye minimális, működtetése pedig távfelügyelettel is megoldható. A közleményben ifj. Chikán Attila, az Alteo Csoport vezérigazgatója kifejtette: Szeged és környéke a napsütéses órák számát tekintve az egyik legjobb területnek számít hazánkban. A 2 MW kapacitású naperőmű évi 2400-2600 megawattóra áramot termel majd, amelyet a fejlesztés megtérüléséig a Kötelező Átvételi Rendszerben értékesít a cég a MAVIR részére.
10
Elektromos töltőhálózat kiépítését tervezi a MOL a régióban 2017. február 14.
(fotó: profitline.hu)
Elektromos villámtöltő-hálózat kiépítését tervezi a kelet-közép-európai régióban a MOL, amely az E.ON Csoporttal közösen uniós támogatási kérelmet nyújtott be a csaknem 1,7 milliárd forint értékű projekthez. A magyarhirlap.hu, a magyaridok.hu, a figyelo.hu, a vezess.hu, a vg.hu ismertetése szerint a társaság azt közölte az MTI-vel: a tavaly meghirdetett, 15 évre szóló stratégiájának megfelelően nyitni kíván az elektromos közlekedés felé, hogy tervei szerint az eüzemanyag piacán is meghatározó magyarországi és régiós szereplővé váljon. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány egyetért a MOL és az E.ON közös projektjavaslatának benyújtásával az Európai Hálózatinanszírozási Eszköz 2016. évi pályázati kiírására. A nettó 1 milliárd 675 millió 80 ezer forint összértékű projekt tervezett támogatási összege 1 milliárd 423 millió 818 ezer forint, a saját erő 251,262 millió forint. A projekt célja, hogy a MOL Csoport, az E.ON Csoport és a Nissan magyarországi leányvállalata közös konzorciumukon (NEXT-E projekt) keresztül 150 kilométerenként univerzális elektromos villámtöltő-hálózatot alakítson ki az európai tranzitútvonalak mentén elhelyezkedő, MOL Csoporthoz tartozó töltőállomási gerinchálózaton, ezáltal a közép-kelet-európai régió tisztán villanyautókkal is átjárhatóvá válik. Kevesen érdeklődnek a kis METÁR iránt 2017. február 15.
(fotó: nrgreport.com)
Idén januártól csökkentett tartalommal, de elindult a megújuló energiák támogatását szabályozó rendszer, a METÁR. Mivel a végleges rendszer elbírálása még tart Brüsszelben, szakemberek szerint nem valószínű, hogy az uniós normáknak megfelelő teljes csomag a második negyedévnél korábban elindulhatna - jelezte az NRGreport portálon Végh Zsófia. A Magyar Energetikai
11
és Közmű-szabályozási Hivatal által „kis METÁR”-nak keresztelt rendszerben a 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján egyelőre nem vezethető be a biomassza-biogáz erőművek fenntartását szolgáló barna prémium, valamint a demonstrációs projektek támogatása. További eltérés, hogy a kiosztott támogatás mértéke vállalkozásonként és projektenként nem haladhatja meg a 4,5 milliárd forintot, a METÁR teljes támogatási kerete pedig nem lehet több 45 milliárd forintnál. A feltételek miatt kérdéses, mekkora érdeklődést vált ki a kis METÁR. A MANAP Iparági Egyesület vezetője szerint a napenergia terén nem sokat. Ezt azért is nehéz megítélni, mert ma még mindenki a kötelező átvételi rendszerrel (KÁT) van elfoglalva - mondta Szolnoki Ádám, a MANAP vezetője. Valamennyi fejlesztő, aki érdekelt, legkésőbb a tavaly év végi határidőig benyújtotta KÁT-igényét. Tekintettel arra, hogy több mint kétezer igénylés futott be az energiahivatalba, meglepő volna, ha nagy érdeklődés lenne az új rendszer iránt az első két évben. A napenergia területen az előkészített projektek másodpiaca lesz érdekes, ahol az érvényes KÁT-engedéllyel rendelkezők meg tudják vásárolni ezeket a projekteket - tette hozzá. Szerinte a KÁT-os rendszerekből nagyobb volumenű napenergia-kapacitások is születhetnek, mint az eddigiek során bármikor, eltekintve egy két esetleges óriás beruházástól, mint az elmúlt években létrehozott mátrai naperőműé. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a projektek többsége nem valósul meg. A KÁT-rendszer jóval megengedőbb volt, mint az új METÁR, amelyben az uniós elvárások miatt is vannak korlátok. Ennek köszönhető népszerűsége is. Az elmúlt hét-nyolc évben a visszavásárlási ár szinte változatlan volt, s tavaly lett igazán közkedvelt, amikor a világpiaci folyamatok miatt javult a megtérülése (azonos árakon) - mondta Szolnoki Ádám. Az uniós módosítások célja ugyanakkor az volt, hogy a tarifák adminisztratív változtatása helyett versennyel alakítsák az árakat. A kialakult helyzet miatt nem számít, hogy Brüsszel három hónap múlva vagy később hagyja jóvá a teljes METÁR tervezetet, a hazai napenergia-piacot ma az új rendszer rövid távon nem befolyásolja - érvelt a szakember. A METÁR indulása nem jelent semmiféle előnyt vagy hátrányt számunkra - jelezte a portálnak Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Szövetség vezetője. A METÁR a szeles termelőegységek beruházásáról úgy rendelkezik, hogy pályázattal lehet engedélyhez jutni. Ugyanakkor egy tavalyi kormánydöntés értelmében idén szélerőmű nem kaphat építési engedélyt, ezért pályázatot sem fog kiírni a MEKH. Nem segíti a projektek helyzetét az energiahivatalba év végéig beérkezett nagy mennyiségű KÁT-os naperőmű-igénylés sem. Ha a 2000 megawattnyi
12
engedélykérelem csak felét hagyják jóvá, s annak a fele megépül, akkor a durván 600 megawatt napenergia-kapacitás elegendő ahhoz, hogy az ország uniós megújuló részarány-vállalását teljesíteni tudja. Szerinte sajnálatos, hogy a szélenergia-projektek kiszorulnak itthon a versenyből. A szélerőművekkel szemben hangoztatott legfőbb ellenérvet, miszerint ingadozást okoznak a hálózaton, Lendvay Péter nem tartja megalapozottnak. Ha kiírnak pályázatot, biztosan indulnak rajta napenergia- és biomasszaprojektekbe beruházók is, még olyanok is, amelyek év végéig beadták KÁTkérelmüket - így vélekedett Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. Sikeres elbírálás esetén megnézik, milyen árat kapnának a tenderen, s az előnyösebbet választják. A napokban társadalmi egyeztetésre küldött kiegyenlítő energiára vonatkozó NFM-rendelet szintén hat majd a hazai megújulós beruházási döntésekre. A szabályozás előírja, hogy a KÁT alá tartozó erőműveknek és a már METÁR alá tartozó termelőknek milyen menetrendet kell tartaniuk. Szabályozza a menetrendről való eltérést is: az új belépők (uniós előírás szerint is) már ugyanolyan feltételekkel működhetnek, mint bármilyen más erőmű (pl. Mátrai Erőmű) - tette hozzá. A menetrendtől való eltérésnél a koncepció a kisebb erőművekre nem büntetést ró, hanem bónuszrendszert alkalmaz.
A hazai energiaszektor hírei A Gazprom jelentősen növelte exportját Magyarországra is 2017. február 16.
(fotó: gazprom.ru)
Az orosz gázcég az idén mind ez ideig 27,6 milliárd köbméter földgázt exportált Európába, ami 24,9 százalékkal, 5,5 milliárd köbméterrel több az egy évvel korábbinál. Magyarországra 21,2 százalékkal növelte gázkivitelét az év elejétől a február 14-éig tartó időszakban éves összevetésben - olvasható a vállalat közleményében, melyet a 24.hu, a figyelo.hu, a hvg.hu/MTI is átvett. A vizsgált
13
időszakban a Gazprom egyebek között 27,6 százalékkal több gázt szállított Németországba, 53 százalékkal Franciaországba, 109,8 százalékkal Ausztriába és 71,8 százalékkal Dániába. Ami a tavalyi évet illeti: a Gazprom 12,5 százalékkal rekordszintre, mintegy 179,3 milliárd köbméterre növelte gázexportját a Független Államok Közösségén kívüli országokba.
A régióban terjeszkedik a BERT tulajdonosa 2017. február 15.
(fotó: vg.hu)
A magyarországi áramtermelésben való részvétel és helyi partnerségek kialakításának lehetőségét is vizsgálja a Budapesti Erőmű új tulajdonosa, a prágai központú EP Holding - nyilatkozta az EPH magyarországi igazgatója. A Világgazdaság emlékeztetett arra, hogy tavaly került az Energeticky a Prumyslovy Holdinghoz a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT). Pavel Janík a lappal közölte: a tíz legnagyobb európai közműcsoport egyike 2015-ben 4,57 milliárd eurós forgalmat ért el, 25 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Két fő üzletága van: az egyikbe a gáz szállítása, elosztása, tárolása, valamint a távhőtermelés, a másikba az áramtermelés tartozik. Erőműveik együttes beépített teljesítménye 22 gigawatt. 2015-ben a cégcsoport adta a hetedik legtöbb áramot Európában. Kapacitásaik 40 százalékát lignitüzemű erőművek képviselik, 16 százalékát a feketeszenesek. Hangsúlyozta: a hagyományos, nagy szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelésük mellett vannak kis, illetve nulla kibocsátásúak. Az utóbbiak közé tartoznak a 22 százaléknyi kapacitást kitevő atomerőművek, továbbá a gázüzemű, a megújulóenergia-alapú és a nagyon korszerű szénerőművek. Magyarországon a távhő előállításában erős a cég. „Mivel e területen hosszabb ideje jelen vagyunk Prágában is, a BERT megvásárlása nagyon jól beleillik tevékenységünkbe” - mondta az igazgató B. Horváth Lilla kérdéseire. Jelezte: a BERT-nek nagyon hatékony vezetése van, jól ismerik a helyi viszonyokat, a szabályozott piacon való működést, és megfelelő kommunikációt tartanak fenn az érintett hatóságokkal. A BERT megvásárlása után kezdeményeztek néhány szervezeti változást, de nem a tulajdonosváltás miatt,
14
hanem azért, mert alkalmazkodni kell a működési környezet módosulásához. Az egyik ilyen fontos változás az volt, hogy lejárt a Budapesti Erőmű Zrt. néhány hosszú távú szerződése. Másrészt hasznosítani kívánják azokat a prágai ismereteket, amelyek alapján felmérhető a BERT hatékonysága, és amelyek inputjai lehetnek a további itteni döntéseknek. Az EPH legutóbbi nagy lépéseként tavaly lezárta azt a tranzakciót, amellyel hozzájutott a Vattenfall németországi eszközeinek jelentős részéhez. Ehhez hasonlóan növekedni szeretnének Magyarországon is: bővíteni kívánják meglévő tevékenységüket, másrészt nyitottak partnerségek indítására. A magyarországi gazdasági környezetet nagyon stabilnak tartják, ezért már kitűztek maguk elé néhány célt, például az áram termelése és elosztása területén. A cikkíró felvétésére, miszerint tavaly egy gáznagykereskedő leányvállalatot is elindított Magyarországon az EPH, az igazgató azt mondta: a gáz nagykereskedelme nagyon fontos számukra, bővítése beleillik stratégiájukba. Az árampiac egyre nagyobb rugalmasságot kíván meg a BERT-től. Főként az ehhez igazodó rugalmas földgázellátás érdekében volt szükségük a gázkereskedelmi engedélyre. Az újságíró arról is érdeklődött, miként érinti az EPH terveit, hogy az áram és a gáz ára - mint külföldön - nálunk is elég alacsony. „Kétségtelen, hogy az alacsony árak megnehezítik a beruházási döntéseinket. Ugyanakkor az eszközeink minden országban fontos elemei a helyi energiainfrastruktúrának. A mienk például a leghosszabb európai gázszállító hálózat, a legnagyobb csehországi távfűtőrendszer, gáztároló kapacitásunk nagyobb, mint Ausztriáé vagy Szlovákiáé, mi vagyunk a vezető szlovákiai földgázelosztó és ugyanott a második legnagyobb áramelosztó. Vagyis: mindenütt érdemes folytatni a tevékenységünket. Meglátjuk, hogy ebből hosszú távon mi lesz fenntartható”- válaszolta Pavel Janík.
Nem akar több vízierőművet a Drávára a Somogy Megyei Közgyűlés 2017. február 15.
(fotó: kaposvarmost.hu)
Horvátországnak a Drávát érintő vízierőmű-terveivel szembeni fellépésre kérte fel a kormányt a Somogy Megyei Közgyűlés. A képviselők többsége elutasította
15
a folyón újabb vízierőművek építését - tudósított az nrgreport.com/MTI, a sonline.hu, a kapos.hu portál is. A testület Magyarország alaptörvényével összhangban kiemelt feladatának tekinti a természet megőrzését, fenntartható hasznosítását, ezért tájékoztatást kér az Állandó Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Bizottságtól a Drávával kapcsolatos vízügyi fejlesztési tervekről. Az előterjesztés szerint a téma a Dráva természetközeli állapotának megőrzéséért tevékenykedő Dráva Szövetség kezdeményezésére került napirendre. A civil szervezet úgy látja, a Dráva-mente jelentősége az egyedülállóan megmaradt természeti értékekben rejlik, a folyó és környéke változatos élőhelyeket biztosít a növény- és állatvilágnak, fokozatosan érdeklődik iránta a hazai és a nemzetközi turizmus. Jelentőségét növeli, hogy a terület a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Natura 2000 ökológiai hálózat része, 2011-ben itt alakult meg a Mura-Duna-Dráva Bioszféra Rezervátum. Az előterjesztés szerint Őrtilostól felfelé a Murán és a Dráván már több mint húsz vízi létesítmény épült. Az erőművek befolyásolják az áramlási viszonyokat, a hordalékképződést, gátjaik felfogják a hordalékot, szélsőséges esetekben vízszintingadozást, medermélyülést okozhatnak. A létesítmények veszélyeztetik a természeti értékek fennmaradását, további erőművek építése pedig már visszafordíthatatlan károkat okozhat az ökológiai rendszerben. Az ülésén felmerült: a döntést egy nemzetközi szakértői bizottság véleményétől tegyék függővé, valamint az is, hogy a vízierőművek létesítésének lehetőségét Magyarországnak nem szabad elvetnie. Ezt azonban a képviselők többsége nem támogatta. Bíró Norbert elnök (Fidesz-KDNP) azzal érvelt: a paksi atomerőműberuházással Magyarország áramellátása hosszabb távon biztosított lesz, az országnak nem kell drávai vízierőművekben gondolkodnia, a természetvédelem elsőbbséget élvez. A Baranya Megyei Közgyűlés tavaly novemberben hasonló határozatot fogadott el a Dráva védelméért. (hirado.hu/MTI)
16
Százezer feltöltős mérő működik Magyarországon 2017. február 14.
(fotó: magyaridok.hu)
100 ezernél is több fogyasztó használja az előre fizetős mérőórát, amellyel megelőzhető a túlfogyasztás, illetve a tartozás - írta a Magyar Idők c. lapban Somogyi Orsolya. Főként az önkormányzati jegyzőknél regisztrált szociálisan védendő fogyasztók élnek a lehetőséggel; a szolgáltatóknak kötelező felajánlaniuk számukra a megoldást. Előfordul, hogy - a költségek „elszaladását” megakadályozandó - kéri az ügyfél a mérőt, de az ingatlanukat bérbe adó tulajdonosok is igénylik esetenként a kártyás mérő felszerelését. Míg a védett fogyasztók számára díjmentes a szolgáltatás, a többieknek ki kell fizetniük a szerelés és a mérő költségét. A FŐGÁZ szolgáltatási területén az előre fizetős gázmérők 2009-es bevezetése után a múlt év elejéig mintegy 3300 előre fizetős mérőt szereltek fel. 2017 elejére viszont az E.ON és a Tigáz lakossági fogyasztóinak átvételével, valamint az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. beolvadásával a szám megközelítette a 13 ezret. A FŐGÁZ összes lakossági mérőjének nagyjából fél százalékát teszi ki az előre fizetősök száma, ami a szolgáltatási területen élő lakosság 0,3 százalékát érinti a társaság számításai szerint. Az ELMŰ-ÉMÁSZ társaságcsoportnál 2007 óta több tízezer ilyen eszközt helyeztek üzembe, de nagy a fluktuáció. Ennek az az oka, hogy akik jobb anyagi helyzetbe kerülnek, általában ismét kérik a hagyományos fogyasztásmérő felszerelését. A feltöltős készülékek kijelzőjén ugyanis követni kell a hátralévő felhasználható áram mennyiségét, és idejében feltölteni. A befizetések értéke pár ezer forint, ez töredéke az átlagos, nyolcezer forintos havi számlának. A feltöltős mérők száma az E.ON szolgáltatási területén növekedett legdinamikusabban. Míg 2009-ben 774-et szereltek fel, jelenleg több mint 73 ezer előre fizetős mérő működik mintegy ötvenezer ügyfélnél. Szinte minden évben több mint tízezerrel bővült a mérők száma - olvasható a lapban.
17
Megújul az E.ON ügyfélkezelési rendszere 2017. február 13.
(fotó: profitline.hu)
Megújul az E.ON energiaszolgáltató ügyfélkezelési rendszere február 16. és 25. között, a fejlesztésre a gyorsabb kiszolgálás, illetve a korszerűbb és biztonságosabb adatkezelés érdekében van szükség. Mivel az E.ON Hungária Csoport Magyarországon több mint hárommillió ügyfelet szolgál ki, az átállás nagy előkészületeket igényel. A rendszerfrissítés miatt semmilyen plusz költség vagy díjváltozás nem jelentkezik az ügyfeleknél - hangsúlyozta a cég. A fejlesztés alatt a vállalat változatlanul fogadja a hibabejelentéseket telefonon, személyesen és írásban, az ügyfelek kérésére végrehajtja a visszakapcsolásokat, elérhető az általános tájékoztatás telefonon, személyesen és írásban is. Változatlanul lehetőség lesz a mérőállás rögzítésére automatán, sms-ben, online és az ügyfélszolgálatok termináljain, illetve az előre fizetős mérők feltöltésére is. Ugyanakkor korlátozottan érhető el a vállalat ügyfélkezelési rendszere, illetve a számlák érkezésének időpontja is eltérhet a megszokottól. A februári esedékességű számlák korábban érkezhetnek. A csoportos beszedési megbízással fizető ügyfeleknél a fejlesztés megkezdéséig esedékes számláknál nem lesz változás, a rendszerfrissítés idejére eső számlák esetén azonban a megszokottnál később vonhatják majd le a havi díjat. Ezért előfordulhat, hogy egy hónapon belül kétszer történik levonás, így szükség esetén a limitkorlát emelésére érdemes odafigyelni, hogy a megfelelő fedezet rendelkezésre álljon. Az átállás alatt az online ügyintézési rendszerben csak a mérőállás-bejelentés funkció lesz elérhető. Az ügyfélszolgálati irodák nyitvatartási rendje nem változik, de a munkatársak sok esetben csak rögzíteni tudják a megkereséseket, ezeket utólag, írásban válaszolják meg. (ProfitLine, magyarhirlap.hu, azenpenzem.hu, figyelo.hu, Privátbankár/MTI)
18
Külföldi energiaszektor A Roszatom külföldön is használhat francia technológiát 2017. február 13.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Külföldi atomerőmű-építéseken is használni fogja a Dassault Systemes informatikai megoldásait a Roszatom - jelentette be a francia technológiai társaságot Oroszországban, a Független Államok Közösségének más tagországaiban és a közép-ázsiai térségben képviselő regionális vezérigazgató, Alekszej Rizsov egy Los Angeles-i nemzetközi szakmai fórumon. Szavai szerint ezt egy, az orosz atomenergetikai konszernnel aláírt szerződés teszi lehetővé tudósított az atomenergiainfo.hu portál. Alighanem arra a partneri megállapodásra utalt, amelyet tavaly ősszel szentesítettek a NIAEP Rt. vezetésével az Oroszországban és külföldön is atomerőművek tervezésével, illetve építésével foglalkozó, az Atomsztrojekszport társaságot is magában foglaló ASE holdinggal. Ennek értelmében a Roszatom Multi-D projektvezérlő technológiáján alapuló megoldások kialakításában az ASE szélesebb körben használhatja a franciák 3DEXPERIENCE platformját, és gyakorlatilag orosz fejlesztésként mutathatja be azokat a termékeket, amelyek a Dassault Systemes informatikai elemeit is tartalmazzák. „Az atomlétesítmények építésében most óriási verseny zajlik a kínai vállalatokkal, de el kell ismerni, hogy az Atomsztrojekszport jól tartja magát” - idézte az RNS orosz hírportál Rizsovot, aki hozzátette: a Dassault Systemes, ahogy tud, segít az orosz társaságnak. Az idei év elején Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója azt közölte: tavaly az orosz atomóriás tíz évre szóló, külföldi megrendelés-állományának értékét húsz százalékkal, 133 milliárd dollárra növelték. A konszern azt is tervezi, hogy ezt a csomagot 2030-ig a jelenlegi több mint két és félszeresére, 300 milliárd dollárra bővíti.
19
Egy fontos lépéssel közelebb a törökországi beruházáshoz 2017. február 14.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Jóváhagyta a török atomfelügyelet az akkuyui atomerőmű telephelyének tervezett paramétereit. A beruházást a Roszatom konszernhez tartozó cég, a Rusatom Energo International leányvállalata, az Akkuyu Nuclear valósítja meg. Egy évvel ezelőtt ez a cég nyújtotta be a paramétereket tartalmazó végleges beszámolót is. Miként az Atomenergiainfó írta, meg is indokolta a beterjesztett adatokat. Ez a folyamat ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy az atomfelügyelet különböző részlegei elbírálják a létesítmény építési engedélyének kiadására benyújtott kérelmet. A végleges telephelyi tervparaméter-jelentés több mint hatezer oldalon összesen 13 fejezetből áll. Az első változata csak 800 oldalas volt, és még 2014 novemberében adták be a TAEK-nek, amely kiegészítéseket kért. Így egyebek közt szeizmológiai, hidrogeológiai, valamint a karsztüregekkel és a térség más természeti jelenségeivel, képződményeivel kapcsolatos kérdésekben gyűjtöttek további adatokat a dokumentumhoz. Ebbe a munkába vezető török tudományos és oktatási intézményeket is bevontak. A dél-törökországi Mersin tartományba, a Földközi-tenger partvidékére tervezett orosz technológiájú akkuyui atomerőmű építéséről Moszkva és Ankara 2010-ben írt alá kormányközi megállapodást. Ez lesz az első olyan atomerőmű a világon, amely build-own-operate (BOO), azaz építsd-birtokold-üzemeltesd elv alapján működik, vagyis a Roszatom beruházásában épül, a kész reaktorok tulajdonosa, egyben üzemeltetője is az Akkuyu Nuclear projekttársaság lesz. A 20 milliárd dollár értékűre becsült beruházás négy, egyenként 1200 megawattos VVER típusú reaktorral felszerelt energiablokkot foglal magában. Ezeket a tervek szerint egymás után, évente helyezik majd üzembe. Törökország arra számít, hogy az első már 2023-ban beindulhat.
20
Kezdődik az atomerőmű-leszerelés Németországban 2017. február 13., 17.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A német EnBW Kernkraft GmbH energetikai társaság engedélyt kapott BadenWürttemberg tartomány környezetvédelmi minisztériumától a neckarwestheimi atomerőmű első blokkjának üzemen kívül helyezésére és leszerelésére - tudósított az atomenergiainfo.hu. Ez az 1976-ban beindított atomerőmű egyike azoknak, amelyeket a fukusimai baleset után, 2011-ben leállított a német kormány. Leszerelési engedélyt 2013-ban kértek rá, és - mint Jörg Michels, az EnBW Kernkraft GmbH ügyvezető igazgatója elmondta - az elmúlt négy évben hatóságok és szakértők vizsgálták a beadványt, amelyet társadalmi vitára is bocsátottak, mielőtt rábólintottak volna. A leszerelés várhatóan márciusban kezdődik, mégpedig a reaktor hűtőrendszerével. A munkálatok 10-15 évig tartanak. Az atomerőmű ezután kikerül az atomtörvény hatálya alól, hagyományos ipari üzemként tartják majd nyilván. A többi épület bontásáról vagy újrahasznosításáról később határoznak. Az EnBW Kernkraft GmbH egy másik atomerőmű, a philippsburgi 1980-ban átadott és ugyancsak 2011-ben bezárt első blokkjának a leszereléséhez is hatósági hozzájárulásra vár, és a közeljövőben várhatóan meg is kapja azt. A bontáshoz szükséges létesítmények, egyebek közt ideiglenes hulladéktárolók építését már tavaly februárban engedélyezték a cégnek mind a neckarwestheimi, mind a philippsburgi atomerőműnél. A philippsburgi munkálatokban a Roszatom német leányvállalata, a Nukem is részt vesz majd. A World Nuclear News internetes portál beszámolója szerint a második blokk mindkét helyszínen 2022-ig, illetve 2019-ig működhet.
444 millió euró európai projektekre: az FGSZ is nyertes 2017. február 17. Az EU tagállamai jóváhagyták azt a bizottsági javaslatot, miszerint 444 millió eurót ruháznak olyan kiemelt projektekbe, amelyek célja az európai energiainfrastruktúra fejlesztése. A 18 kiválasztott áram-, gáz- és intelligens
21
energiahálózat-projekt hozzájárul az energiaunió céljai megvalósításához - erről számolt be az NRGreport. Fokozzák az energiahálózatok összekapcsolódását, az energiaellátás biztonságát amellett, hogy a megújuló energiaforrások EU-szerte történő kiaknázásával hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. A nyertesek között 922 500 eurós maximális támogatással szerepel az FGSZ Földgázszállító Zrt. is. A finanszírozás a szomszédos országokkal való jobb összekötését szolgáló Románia-Magyarország-Ausztria gázellátási folyosó magyarországi szakaszához szükséges környezeti hatástanulmányok készítésére és környezetvédelmi engedélyek beszerzésére fordítható. A finanszírozást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz bocsátja rendelkezésre a 2014-2020-as időszakban az energiainfrastruktúra fejlesztésére szánt, összesen 5,35 milliárd eurós keretéből - idézte az Európai Bizottság közleményét a portál.
A krki úszó LNG-terminál 102 millió euró uniós támogatást kap 2017. február 17.
(fotó: lng.hr)
Az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága döntése szerint 102 millió euróval (31,4 milliárd forint) támogatja a krki úszó cseppfolyósított földgáz-terminál építését - közölte Slaven Dobrovic horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter. A vg.hu/MTI tudósítása szerint kiemelte: a projekt nemcsak nemzeti, hanem regionális és európai szinten is jelentős előrelépés. A CEF 50 százalékban támogatja az LNG-terminálra vonatkozó tanulmányok kidolgozását, 27,94 százalékban a munkálatok kivitelezését - mondta Dobrovic. A miniszter szerint az új forrás azt is lehetővé teszi, hogy Horvátországban csökkenjen a lakossági gáz ára. A horvát kormány tavaly júniusban döntött arról, hogy felgyorsítja a csökkentett kapacitású, úszó LNG-terminál építésének előkészületeit Krk szigetén. Az Európai Unió 5 millió euróval támogatta a terminál műszaki dokumentációjának kidolgozását, a másik 5 millió eurót Horvátországnak kellett állnia. Európai tervek szerint 2019-re kellene elkészülnie az adriai cseppfolyósgáz-terminálnak, 630 millió eurós
22
beruházással, évi 6 milliárd köbméteres kapacitással épülne meg. Ezzel szemben a mostani elképzelés szerint 2 milliárd köbméter kapacitással épül meg, 2018-ra lesz működőképes, és 363 millió euróba kerül.
Vita az Északi Áramlat-2 projektről 2017. február 18.
(fotó: nord-stream2.com)
A földgázpiac liberalizációjának visszafordítása a célja azoknak a támadásoknak, amelyek ellenzik az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázgázvezeték megépítését - mondta Sigmar Gabriel német külügyminiszter az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, melyről a magyaridok.hu, a figyelo.hu, a Tőzsdefórum, a vg.hu közölte az MTI hírét. A politika nem szólhat bele abba, hogy a vállalkozások melyik szolgáltatótól vásárolnak földgázt - hangoztatta a szociáldemokrata (SPD) politikus, válaszul a német ellenzéki Zöldek egyik európai parlamenti képviselőjének, Reinhard Bütikofernek egy kérdésére. Ő azt firtatta, hogy a berlini vezetés elköteleződése Európa egysége mellett érvényes-e az Északi Áramlat-2 vezetékre is, amelyet Németország keleti szomszédjai elvi jelentőségű és a biztonságukat fenyegető ügyként fognak fel. A politikának nem üzleti döntésekbe kell beleszólnia, hanem olyan infrastruktúra kiépítéséről kell gondoskodnia, amelynek révén „senki sem zsarolhat minket", az Európai Uniót. Ez azt jelenti, hogy a földgázvezeték-hálózat fejlesztésével, a diverzifikáció erősítésével el kell érni, hogy pótolható legyen a kieső gázmennyiség, ha valamelyik vezetéken leáll a szállítás - fejtette ki Sigmar Gabriel. Hozzátette: az Északi Áramlat-2 megépítése körül Oroszországgal kapcsolatban folytatott viták lényegében a piaci liberalizáció felszámolásáról szólnak, időnként pedig az úgynevezett harmadik uniós energiapiaci csomag olyan értelmezéséről, amely a jogszabályok megkerülésével, kijátszásával határos. Az Északi Áramlat-2 projekt lényege, hogy két új - a már meglévő vezetékpárral azonos -, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó
23
Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart. Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát tranzitországként, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát. Egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. A beruházásban az orosz Gazprom, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén GDF Suez) vesz részt. Az Északi Áramlat-2 megépítésének tervét az EU-ban kifogásolja a három balti ország és a visegrádi négyek: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia. Álláspontjuk szerint kérdéses, hogy a projekt összhangban van-e az uniós szabályokkal.
Az ukrán kormány szükségállapotot vezetett be az árampiacon 2017. február 15., 17. A szénhiány okozta gondok enyhítésére vezetett be szükségállapotot az ukrán kormány. A hőerőművekben használt antracitot a kelet-ukrajnai szakadár területekről szállították eddig az ország többi részébe. A keleti fronton szolgált veteránok azonban január vége óta blokád alatt tartják a vasútvonalakat, így nem érkeznek meg a hőerőművekbe a szállítmányok. Szakértők szerint a készletek annyira megcsappantak, hogy ha a kabinet nem vezet be korlátozásokat, egy hónapnál is kevesebb időre elegendő szén van az erőművek ellátására - írta a Napi, a magyaridok.hu, az Origó, az atv.hu, a karpathir.com/MTI. A miniszterelnök azt mondta: a kormány igyekszik elkerülni, legalábbis minimalizálni az energiafogyasztási korlátozások bevezetését. A lakossági fogyasztóknál egyelőre nem korlátozzák az áramszolgáltatást. Ha erre mégis rákényszerülnének, arról előre értesítik az érintetteket. Andrij Herusz energetikai szakértő kifejtette: a szükségállapot egyelőre annyit jelent, hogy az antracittal fűtött hőerőművek blokkjait minimális fogyasztásra állítják át. Váratlan hiba miatt automatikusan leállt az ukrajnai rivnei atomerőmű egyik blokkja. Az Energoatom közlése szerint a 3. blokk turbógenerátorát nem sikerült szinkronba hozni az elektromos hálózattal, ezért üzembe lépett a reaktor vészleállító rendszere. A reaktort sikerült stabilizálni, így vészhelyzet nem állt elő - írta Palkó István az Origón a Ria Novosztyi alapján.
24
A Naftogaz földgázt kezdett vásárolni világbanki garanciával 2017. február 14.
(fotó: naftogaz.com)
Az ukrán gázipari cég földgázt kezdett vásárolni a Világbank 500 millió dolláros garanciavállalásával. A négy évre szóló összeget a Citi és a Deutsche Bank pénzintézetek adták össze, a visszafizetésre a Világbank vállalt garanciát. Az ukrán gázcég azt vállalta, hogy amint bármilyen összeget felhasznál gázvásárlásra, azt 12 hónapon belül visszafizeti. Azt nem közölte, hogy mennyi földgázt vesz. A megállapodás nem köti meg a Naftogaz kezét, hogy honnan szerzi be a földgázt, Nyugatról vagy Keletről, aszerint dönt, hol olcsóbb a földgáz. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2015 októberében 300 millió dolláros földgázvásárlási hitelt nyújtott a Naftogaznak - emlékeztetett a hirado.hu.
Egyéb Atomerőmű-díszítő Vasarely-vázlatok másolatai kerültek Magyarországra 2017. február 15., 14.
(fotó: paksihirnok.hu)
Hosszú évekig tartó kutatás eredményeként Magyarországra kerültek Viktor Vasarely atomerőművek díszítéséhez készített tanulmányainak másolatai tájékoztatta Cserháti András az MTI-t. A Magyar Nukleáris Társaság alelnöke elmondta: az ezredforduló környékén kezdett kutatni az op-art stílus magyar származású képviselője, Viktor Vasarely tanulmányai után. Abban az időben a Magyar Nukleáris Társaság honlapján foglalkozott nukleáris témához kötődő képzőművészeti kezdeményezésekkel, így egyebek között Vasarely op-art stílusú terveivel. A művész Aix-en-Provence környékén alkotott, és amikor Párizsba vagy onnan haza utazott, a lyoni autópályáról a Rhone völgyében gyakran látta az atomerőművek szürke beton védőépületeit, hűtőtornyait. Egy ilyen alkalommal
25
támadt az az ötlete, hogy milyen jó lenne kifesteni ezeket a nagy felületeket. Ezután hetekig azt tervezte, milyen egy szép atomerőművi külső és egy sor modellt is készített. A terveket, maketteket több kiállításon bemutatta Európaszerte Vasarely. Cserháti András levélben kereste fel ezeket a kiállítóhelyeket Avignonban, Zomborban, Esslingenben, hogy elkérje a képzőművészeti tanulmányokat. Eljutott végül a Vasarely Alapítványhoz, amelyet a művész unokája, Pierre Vasarely kezel. Ő küldte el a tanulmányoknak egy japán katalógus képeiről készült másolatait. Cserháti András kiemelte: ez nemcsak vizuális érdekesség, hanem kultúrtörténeti csemege is, hiszen Magyarországon ezek a képek mind ez ideig nem voltak ismertek. A vázlatok felhasználásával infografikát készített, amely a Magyar Nukleáris Társaság nukleáris témájú sorozatának részeként már fel is került az MNT honlapjára. Erről előzőleg a paksihirnok.hu és a Tolnai Népújság is írt.
Hírek röviden 2017. február 14. Kórháznak adományozott pénzt az ELMŰ-ÉMÁSZ. Kétszázhetvenötezer forint gyűlt össze jótékonysági tombolán, amihez a vállalat ugyanennyit hozzátett, így a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítványon keresztül ötszázötvenezer forintot adományozhattak az urológiai osztály támogatására: ebből új ultrahang-készüléket és vizsgálófejeket vásárolnak. (Ripost) 2017. február 14. Február végén újabb energiatakarékossági pályázatok jelennek meg - mondta Szabó Zsolt, az NFM államtitkára. Arra készülnek, hogy a keretet majd újból emelni kell a nagy érdeklődés miatt. A vissza nem térítendő támogatáson belül lesz hűtőgép- vagy mosógépcsere-program, illetve kazán- és kéménycsere pályázat. A visszatérítendő támogatást komplett felújításokra írják ki február végén. Igényelhető támogatás világítás- és fűtéskorszerűsítésre, épület felújítására, amit lakóközösségek, lakások, társasházak, családi házak tulajdonosai, magánszemélyek kérhetnek.
26
2017. február 17. Aláírták a koncessziós szerződést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bányászati felhívásán nyertes pályázó cégek, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) és a PannErgy Geotermikus Erőművek (PEGE) Zrt. A koncesszióval a MOL hat újabb területen (Bázakerettye, Bucsa, Jászárokszállás, Mezőtúr, Okánynyugat és Zala-nyugat) kezdheti el a szénhidrogén-kutatást, a PEGE pedig Győr területén foghat a geotermikus energia kutatásába. A negyedik koncessziós szerződésektől nettó 2,25 milliárd forint várható. Az NFM 2017 első felében újabb bányászati koncessziók meghirdetését tervezi. (Tőzsdefórum/MTI)
Összeállította: László Judit
